Contract
UNION-Belföldi Szállítmánybiztosítás
Szerződési Feltételek
1. A biztosítási esemény
Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) a jelen szerződési feltételek alapján kötött biztosítási szerződés keretében vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése el- lenében – a feltételek szerint részletezett módon és mértékben – megtéríti a biztosított részére a biztosított vagyontárgyakban a bel- földi viszonylatú keretjellegű (határozatlan számú szállítás) vagy az egy útra szóló (meghatározott időtartamon belüli egy szállítás), ki- zárólag új, azonosítójellel vagy más azonosítóval megjelölt áru(k)ra szóló szállítás(ok) során, a szállítás(ok) rendes folyamatával össze- függő, véletlen és balesetszerűen bekövetkező kár(oka)t.
A biztosítási fedezet kiterjed továbbá az új és/vagy használt mun- kaeszköz(ök) keretszállítmány-biztosítására is.
2. A szerződő/biztosított
Szállítmánybiztosítási szerződést a szállított áru tulajdonosa vagy az a magánszemély, gazdasági társaság vagy jogi személyiség nél- küli gazdasági társaság köthet, aki az áru megóvásában érdekelt, továbbá aki a szerződést más javára köti meg. A szállított áru meg- óvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerződés teljes időbe- li és területi hatálya alatt fenn kell állnia.
3. A biztosítási szerződés létrejötte és a kockázatviselés kezdete
A szerződés megkötését a szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosítási szerződés a felek (szerződő és biztosító) írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosító a szer- ződés létrejöttét a kötvény kiállításával igazolja. Ha a kötvény az ajánlattól eltér, a szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre azzal, hogy a lényeges eltérések tekintetében a biztosító egy- idejű írásbeli figyelemfelhívásra köteles, ennek elmaradása esetén a szerződés az ajánlatnak megfelelő tartalommal jön létre.
A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadás időpontjára vissza- menőleges hatállyal jön létre.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés el- tér a szerződési feltételektől, a biztosító 15 napon belül írásban ja- vasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosít- sák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az aján- lat a biztosítónak a kötvény kiállítására jogosult szervéhez beérke- zett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetve a módosító ja- vaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a biztosító a szer- ződést 30 napra írásban felmondhatja.
Az ajánlatot a biztosító a törvényes határidőn belül indokolás nél- kül elutasíthatja. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a biztosító visszafizeti, és az időközben esetlegesen bekövetkezett károkért helytállni sem tartozik.
A biztosítás egyéb megállapodás hiányában az azt követő napon jön lép hatályba, amikor a biztosított a díjat a biztosító számlájá- ra befizette, illetve amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bí- rósági úton érvényesíti.
A biztosító kockázatviselése – a szerződés létrejötte esetében és a felek ellenkező megállapodása hiányában – az adott szállítmányra vonatkozóan abban az időpontban kezdődik, amikor a szállítmányt szállításra kész állapotban a biztosítási szerződésben megnevezett elszállítási helyen levő raktárból, vagy fedett tárolási helyről azon- nali elfuvarozás végett elmozdítják.
A biztosító kockázatviselése fennáll a szokásos szállítás teljes tar- tama alatt, kiterjesztve a kényszerű át-, fel- és lerakásokra, továb- bá olyan tárolásokra, az útvonaltól való szükségszerű eltérésekre és az indokolt szállítási késedelem idejére, amelyek a biztosított ha- táskörén kívül esnek.
A biztosító kockázatviselése abban az időpontban végződik, ami- kor a szállítmányt a biztosítási szerződésben megnevezett rendel- tetési helyen levő végső raktárba vagy fedett tárolási helyre leszál- lították. Leszállítás alatt a szállítóeszközből történő ki- vagy lera- kodás befejezése értendő.
Külön megállapodás hiányában a biztosító a szükségszerű közben- ső tárolás első 21 napjára vállalja a fedezetet, minden további kockázatbővítés a biztosító írásos engedélye alapján lehetséges. Ömlesztve, illetve tartályokban, tartálykonténerekben szállított áru (gabonafélék, takarmányfélék, gázok, gőzök, folyadékok) esetén a biztosító kockázatviselése akkor kezdődik, amikor a biztosított áru
azonnali elfuvarozás céljából a járműbe, tartályba vagy tartálykon- ténerbe berakodásra, betöltésre, feltöltésre került, és végződik ak- kor, amikor a kötvény szerinti rendeltetési helyen a kirakodás, le- fejtés vagy leeresztés megkezdődik.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosított veszélyére visszaszállításra került szállítmányokra.
Ha a fuvarozó a címzettet a szállítmány megérkezéséről értesítet- te, a biztosító kockázatviselése az értesítés kézhezvételétől számí- tott 72 óra elteltével, de legkésőbb a szállítmány megérkezésétől számított 6. nap 24. órájának elteltével megszűnik.
Ha a fuvarozó a címzettet a szállítmány megérkezéséről bármilyen okból kifolyólag nem értesítette, a biztosító kockázatviselése a szállítmány megérkezésétől számított 6. nap 24. órájának eltelté- vel megszűnik.
4. A biztosítási szerződés tartama
A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra, a ha- tározatlan tartamon belül határozatlan számú, míg a határozott tartam kizárólag egy szállításra (meghatározott feladási és leraká- si hely között) szól.
A határozatlan szerződés vonatkozásában a biztosítási időszak 1 év, a biztosítási évforduló a kötvényben a kockázatviselés kezdete- ként megjelölt naptári nap.
A határozott időtartam esetében a tartam a kötvényen feltüntetett naptári napokkal feltüntetett időszak utolsó napján 24:00 óráig terjed.
5. A biztosítás területi hatálya
A biztosító kockázatviselése a Magyar Köztársaság teljes területé- re terjed ki.
A biztosító egyedi kockázat-elbírálása, valamint a megfizetett pót- díj ellenében lehetőség van a belföldi területi hatály eseti vagy ke- ret jellegű külföldi kiterjesztésére is.
6. A biztosítható vagyontárgyak és költségek
A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben és az adatközlőn pontos termék-megnevezéssel, mennyiséggel (darabszám), értékkel (Ft vagy egyéb deviza) és azonosító-jellel (gyártási szám, azonosító- szám stb.) megjelölt saját vagy idegen tulajdonú új – munkaeszkö- zök esetében használt – szállítmányokra (áru(k)ra) terjed ki.
7. A biztosítási díj és a díjfizetés szabályai
A biztosító a szerződő/biztosított által a kockázatelemző kérdőíven megadott adatok, valamint a becsült éves forgalom vagy az egy út- ra szóló szállítás esetén a szállított áru értéke (biztosítási összeg) figyelembevételével előzetes díjat állapít meg.
Az előzetes díj – ha a felek másképp nem állapodnak meg – ne- gyedévente, – egy útra szóló szállításnál kizárólag egy összegben – azonos díjrészletekben fizetendő. A szerződő/biztosított az előze- tes díj módosítását csak a következő biztosítási évre vonatkozóan kérheti. A tényleges biztosítási díj a szerződő/biztosított által jelen- tett tényleges forgalom (megvalósult szállítások biztosítási össze- ge) alapján számított díj és a befizetett előzetes díj különbözete- ként, a szerződésben rögzített ütem szerint kerül elszámolásra. Abban az esetben, ha a teljes évi befizetett előzetes díj a tényle- ges forgalom alapján számított éves díjat meghaladná, a biztosító a túlfizetés összegét a biztosítási év utolsó elszámolását követően egy összegben utalja vissza. A biztosító az előzetes díj helyett mi- nimumdíjat is megállapíthat, amely a kötvényben rögzítésre kerül. A minimumdíjból visszatérítés nincs.
8. A biztosítási összeg
A szállítmány biztosítási összege a szállítmány számla szerinti ér- téke, illetve számla hiányában a biztosított (szerződő) által az adatközlőn megjelölt,
– az egyes tárgyi eszközök esetében a valóságos érték,
– a vásárolt készletek esetében a beszerzési ár,
– a saját termelésű készletek esetében az előállítási önköltség vagy a norma szerinti közvetlen önköltség,
– az idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a valóságos értéket meg nem haladó, az értékelési szabályoknak megfelelő érték,
– használt munkaeszközök esetében a nyilvántartási érték.
Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított áru tényle- ges értéke, a biztosító a biztosítási összeg és a tényleges érték ará- nyának megfelelő (pro ráta) kártérítést nyújt.
Munkaeszköznek minősül jelen szerződési feltételek alapján a biz- tosított által munkája végzéséhez használt gép, eszköz, berende- zés és egyéb használati tárgy. A biztosítási szerződésbe minimáli- san 5000 Ft egységenkénti, vagy gyűjtőáruk esetében árucsopor- tonkénti értékű áru kerülhet fedezetbe.
9. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége
A biztosítottnak a szerződés megkötésekor minden olyan, a bizto- sítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett, és köteles a biztosító minden feltett kérdésére válaszolni. A biztosított köteles lehetővé tenni a biztosító számára az adatok tartalmának ellenőr- zését.
A biztosított a biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges adatok megváltozásáról haladéktalanul, de legkésőbb a szállítás megkezdése előtt legalább 6 órával köteles a biztosítót rövid úton írásban (fax, e-mail) tájékoztatni. A biztosító jogosult az értesítést követően a biztosítási díjat (pótdíj) utólag megállapítani.
A közlési, valamint változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha és ameny- nyiben a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott körülményt vagy adatot a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
10. Forgalomjelentés
A szerződő/biztosított a tényleges forgalmat/biztosítási összeget a megállapodás szerinti időközönként köteles a biztosítónak írásban bejelenteni.
A szállítások bejelentése történhet:
a) Előzetes bejelentéssel, amely során a szerződő/biztosított köte- les minden, a keretszerződés hatálya alá tartozó szállítmány ajánlati adatait a biztosítónak – ellenkező megállapodás hiá- nyában – a szállítás megkezdése előtt legkésőbb 24 órával – írásban bejelenteni. A szállítmányok bejelentése az e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltött példányának a biztosító kötvényben megjelölt ügyintéző szervezeti egységének címére történő eljuttatásával történik.
b) Utólagos jelentéssel, amely során a szerződő/biztosított a tény- leges forgalmat/biztosítási összeget utólag, a szerződésben rög- zített időközönként, a biztosító kötvényben megjelölt ügyintéző szervezeti egységének, legkésőbb az időszakot követő hónap 15-éig köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a bizto- sító a bekövetkezett károk kifizetését a bejelentés pótlásáig, il- letve az annak alapján fizetendő különbözeti díj rendezéséig visszatarthatja.
A bejelentések alapján a biztosító a megállapodás szerinti üteme- zéssel elkészíti a tényleges forgalomra vonatkozó elszámolását, il- letve bekéri a tényleges forgalom alapján számított díj és az előze- tes díj különbözetét. Amennyiben a különbözeti díj a fizetés ese- dékességéig nem került befizetésre, a biztosító a bekövetkező károk rendezését a díj megfizetéséig visszatartja.
11. A biztosítás kockázatviselésének terjedelme
A biztosító kockázatviselése az alábbiakban meghatározott típusú fedezetekre terjed ki a szerződő választása szerint:
A) Teljes kockázat („All Risks”) fedezet
Az All Risks típusú fedezet alapján a biztosító valamennyi olyan kárát megtéríti a biztosítottnak – a 12. pontban részletezett kizá- rások kivételével –, amely a biztosítás tartama alatt, a szállítás ren- des folyamatával összefüggésben jelentkezik, és a szállított áru ká- rosodását eredményezi.
Ha a felek nem állapodnak meg eltérő módon, úgy
– a biztosító kockázatviselése csak az áru jellegének, kereskedel- mi, szállítási előírásainak megfelelő csomagolású, új árura ér- vényes;
– a bekövetkező károk, veszteségek a kötvényen feltüntetett kár- eseményenkénti önrészesedéssel kerülnek térülésre.
A biztosító fentieken túl téríti továbbá:
– a közöskár-kiadásokat és hozzájárulást, a közös kárban hozott áldozatokat és károkat;
– azokat a ráfordításokat, amelyeket a biztosított a szállítmány mentése, az azt közvetlenül fenyegető kár elhárítása és vala- mely bekövetkezett kár enyhítése érdekében ésszerűnek tartha- tott, amennyiben magát a kárt a biztosítási feltételek alapján a biztosító megtéríti;
– a kármegállapítás szükséges költségeit, amennyiben magát a kárt a biztosítási feltételek alapján megtéríti.
B) Kiterjesztett kockázat (WA [with average – részkárokat térítő] vagy WPA [with particular average]) fedezet
A biztosító ellenkező megállapodás hiányában önrészesedéssel téríti meg azokat a károkat, melyek a biztosítottnak a rakomány szállításá- val összefüggésben jelentkező veszteségéből és sérüléséből eredően keletkeztek, kizárólag a következő biztosítási eseményekből eredően:
– tűz, robbanás vagy összeroppanás, elemi csapások (vihar, vil- lámcsapás, felhőszakadás, árvíz, földcsuszamlás, föld- és kő- omlás, földrengés);
– a szárazföldi szállítóeszköz felborulása vagy kisiklása;
– a hajó mozgásképtelensége, felborulása, elsüllyedése, megfe- neklése, hajótörés, zátonyra futás, hajók, légi jármű lezuhaná- sa, repülőgépek vagy más szállítási eszközök egymás közti, vagy rögzített, illetve más úszó tárggyal (ideértve a jégtáblát is) történő összeütközése,
– hidak, más építmények leomlása, kivéve a korlátozások be nem tartása miatti eseményeket;
– a fedélzeten vagy fedélzet nélküli hajón fuvarozott rakomány vízbe esése vagy sodródása;
– hajó, repülőgép vagy egyéb más szállítóeszköz eltűnése (ame- lyen a szállítmányt fuvarozták);
– a szállítmány berakodása, elhelyezése és kirakása alkalmával bekövetkezett baleset;
– a hajó fedélzete alatt szállított áru esetében a folyó- vagy ál- lóvíz betörése miatt bekövetkezett károkat;
– a közös hajókár (GA, General Average) kiadásokat és hozzájáru- lásokat, továbbá a közös-kárban hozott hozzájárulásokat és veszteségeket;
– azokat a ráfordításokat, melyeket a biztosított a szállítmány mentése, az ezt közvetlenül fenyegető kár elhárítása és valamely bekövetkezett kár enyhítése céljából ésszerűnek tarthatott, ha és amennyiben a kárt a biztosítási feltételek alapján megtéríti;
– a kármegállapítás szükséges költségeit, amennyiben magát a kárt a biztosítási feltételek alapján megtéríti.
Pótdíj megfizetése ellenében – a felek írásbeli megállapodása alapján – biztosíthatók a következő veszélyek is:
– az egész szállítmány vagy a szállítmány egy részének ellopása, dézsmálása vagy ki nem szolgáltatás (TPND = Theft, Pilferage, Non Delivery: lopás, dézsmálás, ki nem szolgáltatás);
– öngyulladás;
– rozsda, oxidáció;
– törés, beleértve a külső erőhatások nyomán jelentkező görbü- lés, horpadás, repedés károkat is;
– a rendkívüli szivárgás, szóródás, zsákszakadás, csorgás;
– nedvesedés, ideértve a hajópárát és a hajóizzadást is.
C) Alapkockázat (FPA [free from particular average – részkároktól mentes]) fedezet
Ellenkező megállapodás hiányában önrészesedés mellett téríti meg a szállítmány rész-, illetve totálkárait, amelyek a szállítással összefüggésben jelentkező veszteségekből és sérülésekből kelet- keztek, kizárólag a következő biztosítási eseményekből eredően:
– tűz, robbanás vagy összeroppanás, elemi csapások (vihar, vil- lámcsapás, felhőszakadás, árvíz, földcsuszamlás, föld- és kő- omlás, földrengés);
– a szárazföldi szállítóeszköz felborulása vagy kisiklása;
– a hajó mozgásképtelensége, felborulása, elsüllyedése, megfe- neklése, hajótörés, zátonyra futás, hajók, légi jármű lezuhaná- sa, repülőgépek vagy más szállítási eszközök egymás közti, vagy rögzített, illetve más úszó tárggyal (ideértve a jégtáblát is) történő összeütközése;
– a biztosított szállítmányt szállító bármely szállítóeszköz idegen tárggyal vagy közeggel történő összeütközése;
– a szállítmány szükségkikötőben történő kirakodása;
– vízbe vetés.
A biztosító fentieken túl pótdíj ellenében megtéríti:
– a közös hajókár (GA General Average) kiadásokat és hozzájáru- lásokat, továbbá a közöskárban hozott hozzájárulásokat és veszteségeket;
– azokat a ráfordításokat, melyeket a biztosított a szállítmány mentése, az ezt közvetlenül fenyegető kár elhárítása és vala- mely bekövetkezett kár enyhítése céljából ésszerűnek tartha- tott, ha és amennyiben a kárt a biztosítási feltételek alapján megtéríti;
– a kármegállapítás szükséges költségeit, amennyiben magát a kárt a biztosítási feltételek alapján megtéríti.
Külön megállapodás alapján, pótdíj ellenében biztosítható:
– az egész szállítmány vagy a szállítmány egy részének ellopása, dézsmálása vagy ki nem szolgáltatása (TPND = Theft, Pilferage, Non Delivery: lopás, dézsmálás, ki nem szolgáltatás);
– csomagolási egységek (colli) ellopása és ki nem szolgáltatása.
12. Kizárások
A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés esetében – a biztosító és a biztosított eltérő írásos megállapodása hiányában
– a biztosító nem téríti meg az alábbi veszélyek eredményeként vagy ezekkel összefüggésben jelentkező károkat:
1. a feladáskor már sérült rakományra;
2. háború, harci cselekmények és háborús intézkedések bármely fajtája és azok következményei, háborús, illetve harci eszközök okozta sérülés, kalózkodás, katonai vagy polgári hatóságok rendeletére történő lefoglalás, elkobzás, feltartóztatás, vissza- tartás, vagy a szállítmány megsemmisítése, idegen hatalom el- lenséges cselekményei, terrorcselekmények, tüntetés, felvo- nulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások, szabotázs;
3. polgári zavargás, felkelés, fosztogatás, sztrájk, szabotázs, egyéb hasonló jellegű cselekmények és ezek következményei;
4. a szállítmány penészedése, erjedése, fagyása, olvadása, belső romlása, kukacok, rágcsálók és rovarok okozta károk, kivéve, ha az ilyen kár valamely biztosítási esemény következtében ál- lott elő;
5. magában a szállított áruban öngyulladással keletkezett károkra;
6. a szállítmány sajátos természete, különösen kiszáradása, apa- dása, súlyvesztése, kivéve, ha az ilyen káresemény biztosítási esemény következtében állott elő;
7. a kereskedelemben szokásos mennyiségi, méret-, illetve súly- különbözetek, vagy egyéb veszteségek, elhasználódások;
8. nukleáris robbanás, radioaktív sugárzás vagy szennyeződés közvetlen vagy közvetett kárai;
9. a környezetszennyezéssel összefüggésben bekövetkezett ká- rokra, valamint a személyi sérülésre, dologi kárra és a tisztán pénzügyi veszteség formájában felmerült károkra,
10. az áringadozás, fuvarozási késedelem és bármely más ok mi- atti közvetett és közvetlen veszteségek, így mint kötbér, árfo- lyam, kamat és konjunkturális veszteség, zárlati költségek;
11. konténeres áruszállítás esetén a konténerek sérülésének és el- veszésének kárai;
12. a sértetlen csomagoláson belüli árukárok és tartalomhiány;
13. a konstrukciós, a gyártási, anyag- és hasonló rejtett hibák, hi- bás minőségű, értékcsökkenési és következményi kárai;
14. hatóságok rendeletére történő lefoglalás, elkobzás, feltartózta- tás, visszatartás vagy a szállítmány megsemmisítése;
15. barratry (hajólegénység lázadás) kárai;
16. páratartalom- és hőmérséklet-ingadozás okozta károk, kivéve, ha a kár valamely biztosítási esemény következménye;
17. rozsdásodás és egyéb oxidációs károk, kivéve, ha a kár vala- mely biztosítási esemény következménye;
18. csomagolatlan, nem vízálló csomagolású vagy használt áru ese- tén rozsdásodás és egyéb oxidációs károk, elszíneződés, nedve- sedés, foltosodás, karcolódás, horzsolás, lepattogzás, horpadás és egyéb esztétikai kár, valamint az újrafestés költségei;
19. a szállítási késedelemből eredő közvetlen vagy közvetett vesz- teség, kár vagy költség;
20. fizetésképtelenség, pénzügyi mulasztás, késedelmes vagy nem teljesítés, sikkasztás, hűtlen kezelés, átutalás akadályoztatása;
21. bírósági vagy egyéb hatósági határozatból eredő veszteség, kár vagy költség;
22. a büntető jellegű költségek (pl. bírság, kötbér, késedelmi kamat);
23. a szállítás folyamatával összefüggésben nem álló raktározás vagy tárolás kockázatra;
24. a szállítmány közegészségügyi vagy más hatóság általi vissza- utasításának és megsemmisítésének kockázata;
25. vontatóhajó által szállított áruban bekövetkező károkra;
26. műholdak, űrhajók, indítórakéták és ezek alkatrészeinek szál- lítási kockázatai;
27. pénzszállítás kockázat;
28. felelősségi és kezességi kockázat;
29. magában a szállítójárműben keletkezett károkra;
30. a 21 napot meghaladó elő- és közbenső tárolás, valamint ten- geri szállítások esetében a végső rendeltetési kikötőben a ha- jóból történt kirakodást követő 60 napot meghaladó utótárolás során bekövetkező veszteségekre és károkra, kivéve, ha a ki- egészítő „Kiterjesztett tárolásbiztosítás” megkötésre kerül;
31. műkincsek, drágakövek, nemesfémek, festmények, porcelán szállításai kockázat.
13. Kiegészítő kockázatok
Külön írásbeli megállapodás alapján a biztosító kockázatviselése – jelen feltételektől eltérően más, a szállítmánybiztosításban általá- ban – alkalmazott egyéb feltételek szerinti is lehet.
Pótdíj ellenében a fedezet az alábbi veszélynemekre terjeszthető ki, írásbeli megállapodás alapján:
– hűtőberendezés meghibásodása;
– elő-, utó- és közbenső tárolás;
– lopáskárok önrészesedése;
– töréskárok önrészesedése;
– saját szállítás;
– ömlesztett áruk;
– használt áruk;
– rendkívüli szivárgás, szóródás, zsákszakadás és csorgás;
– közönséges töréskárok;
– TPND.
A biztosító és a biztosított egyedi megállapodása alapján, a bizto- sító külön kockázat-elbírálása és külön pótdíj megfizetése ellené- ben a fedezet kiterjeszthető további, itt fel nem sorolt, a kötvény- ben pontosan megnevezett kockázatokra.
14. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége
A biztosított köteles minden tőle telhető és elvárható intézkedést megtenni a károk elhárítása, megelőzése és enyhítése érdekében, továbbá ezzel összefüggésben a csomagolásra, a rakodásra, a ra- komány elhelyezésére és rögzítésére, a szállításra és a vagyonvé- delemre vonatkozó szakmai ajánlásokat, szabályokat, előírásokat mindenkor betartani.
A biztosító vagy képviselője jogosult a kármegelőzést célzó intéz- kedések végrehajtását a szállítás teljes tartama alatt ellenőrizni.
15. Kárbejelentés, kárrendezés
A káresemény bekövetkezésével kapcsolatos kötelezettségek:
a) a szerződő/biztosított a bekövetkezett káreseményt legkésőbb a káresemény tudomásra jutását követő 2 munkanapon belül kö- teles a biztosítónak írásban bejelenteni és a szükséges felvilá- gosítást megadni, továbbá lehetővé tenni a bejelentés és felvi- lágosítás tartalmának ellenőrzését;
b) a biztosítási esemény bekövetkeztekor – illetve továbbá, akkor is, ha annak közvetlen veszélye fennáll – a szerződő/biztosított köteles a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségeinek ele- get tenni, a szállítmány mentése és megóvása érdekében min- den tőle telhető, ésszerű és indokolt intézkedést megtenni. Er- re vonatkozóan a biztosító utasításait kell követnie. A biztosító- nak vagy a biztosító képviselőjének joga, hogy a biztosított szál- lítmány mentésében és megóvásában az ilyen célú intézkedé- sek végrehajtásában részt vegyen, valamint ezek érdekében a biztosítottnak utasításokat adjon;
c) a tűz-, lopás- és rabláskárokat az illetékes hatóságoknál hala- déktalanul be kell jelenteni;
d) közös-kár esetében a biztosító köteles a biztosított kívánságá- ra, a biztosítási összeg keretén belül biztosítékot nyújtani a ki- fizetendő összegre;
e) a szerződő/biztosított köteles a bekövetkezett kár miatt felelős- sé tehető személlyel szemben a visszkereset lehetőségét bizto- sítani, a visszkereset érvényesíthetőségéhez szükséges iratokat beszerezni és azokat a biztosítónak átadni:
– Ha az áru szállítása, kiszolgáltatása során a veszteség és/vagy sérülés mértéke megállapítható, illetve ha arra nem utaló je- lek alapján feltételezhető, úgy haladéktalanul írásbeli kifo- gást és/vagy fenntartást kell tenni a szállítóhoz, raktárhoz stb., és azokat közös szemlére kell felszólítani.
– Ha az áru kiszolgáltatásakor a veszteség vagy sérülés nem is- merhető fel, úgy ennek megállapítása után haladéktalanul fe- lelőssé kell tenni a szállítót, raktárt stb., legkésőbb azonban a mindenkori szállítási feltételek szerinti határidőn belül.
A kárrendezéshez szükséges okmányok, többek között:
– eredeti biztosítási kötvény, fedezetigazolás,
– valamennyi eredeti fuvarozási okmány,
– eredeti kereskedelmi áruszámla, csomagjegyzék, súlybizonylat és szemlejegyzőkönyv,
– a fuvarozó által átvett elismervény,
– hatósági jegyzőkönyvek és határozatok,
– valamennyi levelezés, amely a kárral és a jogfenntartással kapcsolatos,
– eladási, javítási vagy megsemmisítési számlák,
– tételes írásos kárigény,
– közös kár esetén az okmányokkal igazolt részletezés és kárfel- osztás,
– valamennyi levelezés, amely az elveszéssel, sérüléssel és jog- fenntartással kapcsolatos,
– jogátruházó nyilatkozat,
– a biztosítási eseményhez kapcsolódó egyéb, a biztosító által kért okmány, irat vagy dokumentum.
A kártérítés összege
A biztosító a biztosított szállítmányban a biztosítási esemény mi- att keletkezett károkat a biztosítási összegen belül pótlási értéken
téríti meg. A pótlási érték új áru esetén a helyreállítási költség vagy az újra-beszerzési érték.
Teljes megsemmisülés (totálkár) igény abban az esetben érvénye- síthető, ha a biztosított szállítmány tulajdonjogáról való lemondás annak nyilvánvaló totálkára miatt indokolt, vagy ha a helyreállítá- sának, javításának és a rendeltetési helyre történő szállításának költségei együttesen meghaladják a szállítmány értékét.
16. A biztosító mentesülése
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól:
a) amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, annak jogelle- nesen a biztosított, annak meghatalmazottja, vagy ezek a biz- tosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöl- tő alkalmazottjai, tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyo- san gondatlanul okozták;
b) amennyiben a biztosított a közlési, változás-bejelentési, illetve kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, kivéve, ha bizo- nyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében;
c) a szerződő/biztosított a szállítmány mentése és megóvása felől nem intézkedett;
d) ha a biztosított vagy a kedvezményezett a visszkereseti jogáról lemond, vagy a visszkereset saját hibájából (harmadik személy- lyel szembeni igény érvényesítésére megszabott határidő elmu- lasztása stb. miatt) meghiúsul. Ez esetben a biztosító mentesül a visszkereseti összeg erejéig a kártérítési kötelezettség alól, és ha a kártérítést már folyósította, a biztosított vagy pedig a ked- vezményezettje köteles a kapott kártérítést a vétel napjától szá- mított törvényes kamataival együtt visszafizetni a biztosítónak;
e) a szerződő/biztosított a kárrendezéshez szükséges okmányokat nem bocsátotta a biztosító rendelékezésére;
f) ha a kár az árufuvarozási és a biztonsági előírásoknak a szerző- dő/biztosított részéről történő megszegése miatt következett be;
g) amennyiben a kár az áru fokozott veszélyességével összefüg- gésben következett be, és annak fokozott veszélyességéről a biztosított tudott, de arról a fuvarozó, szállítmányozó, illetve a biztosító részére kellő tájékoztatást nem adott, illetve nem gon- doskodott a megfelelő csomagjelzésekről;
h) az árukár a helytelen be- és kirakodás, vagy elhelyezés követ- kezménye, és ezt maga a biztosítás szerződője vagy a biztosí- tott végezte;
i) a szállítóeszköz (amelyen a biztosított árut szállították), fuvaro- zásra alkalmatlan volt, és ezt a szerződő/biztosított bár tudta, de a biztosítóval nem közölte;
j) a szállítmány a biztosított útvonalon történő fuvarozás megkez- désekor sérült állapotban volt, kivéve, ha ezt a körülményt a szerződés megkötésekor a biztosító tudomására hozták;
k) a belvízi fuvarozás során felmerülő hajózási többletköltségek (így többek között: kikötői díj, az alacsony vízállás miatti köny- nyítési és/vagy kirakási költségeket, a beraktározási költsége- ket), ha azokat nem közös-kárban számolták el;
l) az azonos károkozási körülmények mellett visszatérően bekövetke- ző kár a szerződő/biztosított azon magatartására vezethető vissza, hogy a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg.
17. A biztosítási szerződés megszűnése
A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerzodést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.
A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.
Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is fel- mondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bárme- lyik fél felmondhatja.
A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam le- járatakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosí- tó visszafizeti.
A szerződés az első biztosítási díj esedékességétől számított 30., a továbbiakban a folytatólagos biztosítási díj esedékességétől szá- mított 30. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítá- si díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köte- les a díjkülönbözet visszatérítésére.
A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.
18. Egyéb rendelkezések
A biztosítási szerződésből eredő kártérítési igények elévülési ideje a kár bekövetkezésétől számított egy év.
A biztosító törvényi engedményi joga alapján visszkeresetének ér- vényesítéséhez a biztosított minden elvárható támogatást megad- ni tartozik. E kötelezettség elmulasztásából származó hátrányok a biztosítottat xxxxxxxx.
A biztosított a biztosító által megtérített kárra a hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést a biztosító által fizetett kártérítési ösz- szeg erejéig tartozik a biztosítóhoz nyolc napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásbeli tájékoztatást adni.
A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatko- zatokat írásban kell közölni. A biztosítási szerződés felmondását a felek ajánlott levélben, vagy egyéb jogérvényes módon közölhetik. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
A felek jelen szerződésre vonatkozóan a magyar jog alkalmazását kötik ki.
A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok, elsősorban a Polgári Törvénykönyv és a Bit. rendelkezései irányadók.
A felek jogvita esetén a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.
A biztosító főbb adatai
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx
Székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1.
Postacím: 1461 Budapest, Pf. 131.
Cégjegyzék száma: Fővárosi Bíróság Cg. 00-00-000000 Telefon: (00-0) 000-0000
ÁBIF engedély: 05/1991
E-mail: xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx xxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx
Felügyeleti szerv:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete xxx.xxxxx.xx
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Postacím: 1535 Budapest 114., Pf. 777.
A panaszügyek intézésére a biztosító Vezérigazgatósága jogosult. A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást.
A biztosítási titok
Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodásá- ra, vagy a biztosítóval kötött szerződésre vonatkozik.
A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titokként kezelni. A biztosító ügyfeleinek azon üzleti biztosítási titkait jogosult kezel- ni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván- tartásával, a kárral, szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állomány-nyilvántartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez, a szolgáltatás teljesítéséhez szüksé- ges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség ter- heli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazo- kat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatha- tó biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írás- ban felmentést ad; vagy a biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
A biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozóha- tósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végre- hajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biz- tosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről tör- vényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelü- gyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) be- kezdésben foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűj- tésére felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott ada- tok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető hivatallal,
m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szük- séges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szer- vezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezet- tel és a kárrendezési megbízottal,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli bizto- sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítő- vel, szaktanácsadóval szemben,
ha az a)–p) pontokban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megke- reséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatké- rés célját és jogalapját. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosító, a nyomozóhatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsá- gi szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
– kábítószer-kereskedelemmel,
– terrorizmussal,
– illegális fegyverkereskedelemmel vagy
– pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben.
A biztosító a nyomozóhatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jel- zéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nél- külöző megkeresésére is köteles tájékoztatást adni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról. Az ügyfél állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érin- tett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
ZÁRADÉKOK
az UNION-Belföldi Szállítmánybiztosítás Szerződési Feltételeihez
BSZ-Z01
Hűtőberendezés meghibásodása Záradék
A biztosító megtéríti a szabályozott hőmérsékleten szállított áruk- nak a hűtőberendezés gépi meghibásodására visszavezethető kára- it, feltéve azonban, hogy ez a meghibásodás a hűtőberendezés üzemében 24 órán túli folyamatos kiesést eredményez.
A fedezet nem terjed ki a hűtőberendezés erőszakos cselekmény, üzemanyaghiány, nem megfelelő működtetés, személyi mulasztás (úgy mint többek között hibás hőfokbeállítás, véletlen kikapcsolás stb.) következtében felmerült károkra. A biztosítási fedezet nem érvényes a hőfok folyamatos regisztrálására alkalmas készülékkel nem rendelkező szállítóeszközzel vagy hűtőkonténerrel történő szállításokra.
BSZ-Z02
Elő-, utó- és közbenső tárolás Záradék
A biztosítási fedezet a szállításra megállapított fedezeti tartalom- mal, a kötvényben megjelölt kockázatviselési helyen vagy helyeken kiterjed az elő-, utó-, illetve közbenső tárolás során bekövetkező ká- rokra és veszteségekre, legfeljebb egységesen 60 nap időtartamra.
BSZ-Z03
Lopáskárok önrészesedése Záradék
Ellenkező megállapodás hiányában, a lopás- és hiánykárok bekö- vetkezése esetén a biztosított önrészesedése minimum 25 000 Ft, amely a kártérítés összegéből minden esetben levonásra kerül.
BSZ-Z04
Töréskárok önrészesedése Záradék
Ellenkező megállapodás hiányában, töréskárok esetén a biztosított önrészesedése minimum 25 000 Ft káreseményenként, amely a kártérítés összegéből minden esetben levonásra kerül.
BSZ-Z05
Saját szállítás Záradék
Abban az esetben, ha az áru szállítását a biztosított maga végzi, akkor az önrészesedés minimum 20 000 Ft, amely a kártérítés összegéből minden esetben levonásra kerül.
BSZ-Z06
Ömlesztett áru Záradék
Az ömlesztve szállított áruk esetében a biztosított önrészesedése a mindenkori szállításonkénti biztosítási összeg 1%-a, de minimum 20 000 Ft káreseményenként, amely a kártérítés összegéből min- den esetben levonásra kerül.
BSZ-Z07
Rendkívüli szivárgás, szóródás, zsákszakadás és csorgás Záradék
A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek záradéki fedezettel biztosított vagyontárgyakban külső hatásra bekövetkező rendkívüli szivárgás, szóródás, zsákszakadás és csorgás következtében kelet- keztek, kivéve azonban azokat a károkat, amelyek a visszaszállított göngyölegekben, a nem kereskedelemben szokásos módon és gon- dossággal csomagolt árukban, valamint az ömlesztett és szálas ter- mékekben, terményekben, termésekben és takarmányban kelet- keztek.
BSZ-Z08
Közönséges töréskárok fedezete Záradéka
A biztosító a WA, WPA vagy FPA fedezet esetében megtéríti a szál- lítás tartama alatt, a szállítmány belső természetéből, tulajdonsá- gából eredő ütődés, nyomás, rázkódás, hőmérsékletváltozás vagy egyéb, a szállítással együttjáró behatás miatt keletkezett törés és/vagy repedéskárokat.
A záradék nem nyújt fedezetet a visszaszállított göngyölegben, a nem kereskedelemben szokásos módon és gondossággal csoma- golt árukban, az ömlesztett és csomagolatlan árukban, illetve gyü- mölcs, zöldség, virág, más egyéb növény, valamint tojás szállítása során keletkezett károkra.
BSZ-Z09
Lopás, dézsmálás, elvesztés (TPND) Záradék
A WA, WPA vagy FPA fedezet esetében a biztosító kockázatviselé- se kiterjed a biztosított szállítmányban lopással vagy dézsmálással okozott veszteségekre és károkra, valamint az egész rakomány vagy teljes csomagolási egység(ek) elveszésére.
BSZ-Z10
Használt árukra vonatkozó Záradék
A fedezet kiterjed a nem új (használt) árukra is, abban az esetben, ha a szállítás megkezdése előtt az áruról tételes állapot-felvételi jegyzőkönyv, illetve minden irányból készített fényképfelvétel ké- szül. Az állapot-felvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az árun látható sérüléseket, töréseket, egyéb látható külsérelmi nyomokat. A jegyzőkönyvet a szállító és a feladó együtt írják alá, fenntartása- ikat a jegyzőkönyvbe vezetik fel.
A kártérítés összege az elhasználódás arányában csökkentett hely- reállítási költség, illetve igazolt és a biztosító által elfogadott újra- beszerzési érték.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
2009. február Xx.xx.: U71102