VIG RUSSIA RÉSZVÉNY
VIG RUSSIA RÉSZVÉNY
BEFEKTETÉSI ALAP
KEZELÉSI SZABÁLYZATA
ALAPKEZELŐ
VIG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ MAGYARORSZÁG ZRT.
(0000 XXXXXXXX, XXXXX XX 0.)
LETÉTKEZELŐ
UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT.
(0000 XXXXXXXX, XXXXXXXXX XXX 0-0.)
HATÁLYOS:
2023. május 16.
TARTALOM
FOGALMAK 2
I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk 6
II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként) 10
III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai 12
IV. A kockázatok 20
V. Az eszközök értékelése 23
VI. A hozammal kapcsolatos információk 29
VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása 30
VIII. Díjak és költségek 30
IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása 32
X. A befektetési alapra vonatkozó további információ 37
XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk 42
FOGALMAK
ABA alternatív befektetési alap, azaz ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma a részalapokat is beleértve
ABAK alternatív befektetési alapkezelő, azaz rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezelő befektetési alapkezelő
ABAK-irányelv az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló 2011/61/EU irányelv
ABAK-rendelet az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló 231/2013/EU rendelet
ÁÉKBV átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások
Alap VIG Russia Részvény Befektetési Alap
Alapdeviza HUF, azaz magyar forint. Az a devizanem, amelyben az Alap az eszközeit nyilvántartja. Az Alap az eszközeinek egy részét az alapdevizájától eltérő devizában kibocsátott értékpapírokba is fektetheti.
Alapkezelő VIG Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.
ÁKK az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Befektetési alap a Kbftv.-ben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma
Befektetési jegy a Kbftv.-ben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír
Befektető a befektetési jegy vagy az egyéb kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa
Cél-ország olyan ország, amelynek tőkepiacán valamely Alap befektet, vagy stratégiailag befektetni szándékozik
Dematerializált értékpapír
A Tpt.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség
EU Európai Unió
Elszámolási gyakoriság
az a gyakoriság, amely időközönként a felhalmozott sikerdíj, ha van ilyen, az Alapkezelő részére elszámolásra kerül és kifizethetővé válik
EGT-állam az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam
Felügyelet Magyar Nemzeti Bank (korábban: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) FIFO elv adott értékpapírból a portfólióban lévő első beszerzés kerül elsőként értékesítésre Forgalmazási nap minden olyan munkanap, amely napra az Alapkezelő kiszámítja a nettó eszközértéket
Forgalmazó Az Alapkezelő, valamint a Befektetési jegyek forgalmazásában közreműködő további forgalmazók. A forgalmazók aktuális listája a Kezelési szabályzat 1.7. pontjában található.
Forgalmazási helyek
A Forgalmazó által az Alap Befektetési jegyeinek értékesítésére kijelölt helyek. A Forgalmazási helyek listája elérhető az Alapkezelő honlapján: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/
G20 A G20 a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet.
Illikvid sorozat („IL” jelű sorozat)
Azon eszközök elkülönítésére szolgáló sorozat, melyek az adott piaci körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel lennének értékesíthetők.
Kbftv. 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
Kezelési Szabályzat az Alap kezelésének különös szabályait tartalmazó, a Kbftv. szerint elkészített szabályzat, amely az Alapkezelő és a Befektetők közötti általános szerződési feltételeket tartalmazza
Könyvvizsgáló PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.
Közzétételi helyek a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/ és a xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxx.xx/ honlap
Letétkezelő UniCredit Bank Hungary Zrt.
Likvid eszköz a pénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező állampapír, a felmondhatóságában nem korlátozott betét, továbbá az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű, nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
Megbízás Befektetési jegyekre vonatkozó vételi, visszaváltási, ill. átváltási megbízás
Megfeleltetési nap A hozamfizetési napokon történő kifizetésekre kizárólag az a Befektető jogosult, akinek az értékpapírszámláján az adott hozamfizetési naphoz tartozó megfeleltetési napon napzáráskor az Alap befektetési jegyét a számlavezető nyilvántartja;
MNB Magyar Nemzeti Bank
Nettó eszközérték a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is
OECD Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
Ptk. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Relatív hozam a befektetési alap kijelölt referenciahozamhoz képest elért relatív teljesítménye
Referencia index- modell
sikerdíj-modell, amely szerint a sikerdíj csak a referencia index felülteljesítése esetén számítható fel
Referenciamutató előre meghatározott mutató, amelynek segítségével mérhető az alap relatív teljesítménye
Saját tőke a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos
Sorozat Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. A Kezelési Szabályzat, illetve a Tájékoztató részletesen meghatározza, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőikben térnek el egymástól.
SFDR rendelet (Sustainable Finance Diclosure Regulation)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2088 RENDELETE (2019.
november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről
Taxonómia rendelet AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/852 RENDELETE (2020.
június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról
Tájékoztató a Befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalához a Kbftv. szerint elkészített dokumentum
T-nap az ügyletkötésre vonatkozó megbízás leadásának napja
Többletteljesítmény a portfólió nettó teljesítménye és a referencia index teljesítménye közötti különbség
Tpt. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
Ügyfélszámla az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál.
I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk
1. A befektetési alap alapadatai
1.1. A befektetési alap neve
VIG Russia Részvény Befektetési Alap
1.2. A befektetési alap rövid neve
VIG Russia Részvény Alap
1.3. A befektetési alap székhelye
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.
1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma
Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma: 2008. december 4. Az Alap lajstromszáma: 1111-305.
1.5. A befektetési alapkezelő neve
VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.
1.6. A letétkezelő neve
UniCredit Bank Hungary Zrt.
1.7. A forgalmazó neve
VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.
további forgalmazók:
CIB Bank Zrt.
Concorde Értékpapír Zrt. Equilor Befektetési Zrt. ERSTE Befektetési Zrt.
KBC Securities Magyarországi Fióktelepe OTP Bank Nyrt.
Raiffeisen Bank Zrt. SPB Befektetési Zrt.
MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Nyrt.
UniCredit Bank Hungary Zrt.
1.8. A befektetési alap működési formája (nyilvános) a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági)
A befektetési alap nyilvános.
A lehetséges befektetők köre: szakmai és lakossági egyaránt.
1.9. A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)
A befektetési alap nyíltvégű.
1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése
A befektetési alap határozatlan futamidejű.
1.11. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv alapján harmonizált alap
A befektetési alap ABAK-irányelv alapján harmonizált.
1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól
Sorozat | Eltérés |
VIG Russia Részvény Alap (A sorozat, HUF) | alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre |
VIG Russia Részvény Alap (I sorozat, HUF) | alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre |
VIG Russia Részvény Alap (P sorozat, PLN) | devizanem, forgalmazók köre |
VIG Russia Részvény Alap (PI sorozat, PLN) | devizanem, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre |
VIG Russia Részvény Alap (AIL sorozat, HUF) | illikvid sorozat, egyes díjak és jutalékok nem számíthatók fel |
VIG Russia Részvény Alap (IIL sorozat, HUF) | illikvid sorozat, egyes díjak és jutalékok nem számíthatók fel |
VIG Russia Részvény Alap (PIL sorozat, PLN) | illikvid sorozat, devizanem, egyes díjak és jutalékok nem számíthatók fel |
VIG Russia Részvény Alap (PIIL sorozat, PLN) | illikvid sorozat, devizanem, egyes díjak és jutalékok nem számíthatók fel |
Az „IL” jelű illikvid sorozatok a Kbftv 128. § alapján létrehozott sorozatok, melyek befektetési jegyei nem visszaválthatók és vételi megbízás sem adható. Ezen, illikviddé vált eszközök elkülönítésére szolgáló sorozatok létrehozásakor a Kbftv 128. § (3) alapján, a befektetők tulajdonában levő likvid és illikvid sorozatok olyan arányban kerülnek megosztásra, amilyen arányt az illikvid és likvid eszközök a felosztáskor az Alap nettó eszközértékén belül képviselnek, oly módon, hogy a felosztást megelőző befektetői vagyon megegyezzen a felosztást követő likvid és illikvid vagyon összegével. Az Alapkezelő az illikvid eszközök értékelését a Kbftv 124. § alapján végzi.
Az „IL” jelű sorozatok díjazására vonatkozó bővebb információk jelen dokumentum VIII. fejezetében találhatók.
1.13. A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)
A befektetési alap értékpapíralap.
1.14. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése
Nem alkalmazandó.
2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk
A forgalmazók köre:
Az Alapkezelő az Alap minden Befektetési Jegy sorozatát forgalmazza. Az Alap Befektetési jegy sorozatait a Kezelési szabályzat 1.7. pontjában felsorolt további forgalmazók az Alapkezelővel kötött forgalmazási szerződésük keretein belül, saját Üzletszabályzatuk szerint forgalmazhatják.
A forgalmazók saját Üzletszabályzatukban határozzák meg az Alap forgalmazásának kondícióit, de ezen kondíciók nem állhatnak ellentétben jelen kezelési szabályzatban foglaltakkal.
A 2022-ben kezdődött orosz-ukrán konfliktus következtében a piaci hozzáférés, és így az Alap folyamatos forgalmazása ellehetetlenült. Az Alapkezelő a Befektetők védelme érdekében a Kbftv 128. §-a értelmében az eszközök elkülönítéséről döntött 2023. február 23-án a 3/2023. számú igazgatósági határozatában, melynek vonatkozó rendelkezései:
„Az Alap befektetési politikáját a Kbftv 128. §-nak megfelelően az illikviddé vált eszközök elkülönítése érdekében átalakítja.
Az “IL”jelű sorozatok visszaváltása esetén az Alapkezelő nem számít fel visszaváltási jutalékot.
Az „IL” jelű sorozatok a Kbftv 128. § alapján létrehozott sorozatok, melyek befektetési jegyei nem visszaválthatók és vételi megállapodás sem adható. Az Alapkezelő az illikvid eszközök értékelését a Kbftv 124. § alapján végzi.
3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása
Törvények
• 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (Kbftv.)
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)
• 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
• 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól
• 2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
• 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről
• 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (Tpt.)
• 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről Kormányrendeletek
• 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól
79/2014. (III. 14.) Korm. rendelet az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről
• 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről
• 153/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet a pénzügyi szektorban érvényesülő fogyasztóvédelem hatékonyságának növeléséhez szükséges egyes kérdésekről
• 22/2008. (II. 7.) Korm. rendelet a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint árutőzsdei szolgáltatást folytató gazdálkodó szervezet üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeiről
• 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól
Pénzügyminiszteri/nemzetgazdasági miniszteri rendeletek
• 6/2002. (II. 20.) PM rendelet a befektetési szolgáltató, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségéről
• 16/2017. (VI. 30.) NGM rendelet a befektetési vállalkozás által alkalmazandó termékjóváhagyási folyamatról
Felügyeleti rendeletek
• 46/2018. (XII:17.) MNB rendelet az egyes pénzügyi szervezetek panaszkezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokról
45/2018 (XII.17.) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt zolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól
Európai Uniós szabályozás
• Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatív befektetésialap-kezelőkről (ABAK-irányelv)
• A Bizottság 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről (ABAK-rendelet)
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (XxXXX XX. irányelv)
• Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/565 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2016. április
25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről
Bizottság 583/2010/EU Rendelete (2010. július 1.) a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról
SFDR rendelet (Sustainable Finance Diclosure Regulation): AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2088 RENDELETE (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről
Taxonómia rendelet: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/852 RENDELETE
(2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról
A Bizottság (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. április 6.) az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos információk tartalmát és megjelenítését részletesen meghatározó, valamint a fenntarthatósági mutatókkal és a fenntarthatóság szempontjából káros hatásokkal kapcsolatos információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését, továbbá a környezeti és társadalmi jellemzők és a fenntartható befektetési célkitűzések előmozdításával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti dokumentumokban, a weboldalakon és az időszakos jelentésekben szereplő információk tartalmát és megjelenítését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA) 2020. november 5-én kelt 34-39- 992 számú iránymutatása az ÁÉKBV-knél és bizonyos típusú ABA-knál alkalmazott sikerdíjakról
A lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló európai parlamenti és tanácsi 2014. november 26-i (EU) 1286/2014 rendelete
A fenti felsorolás nem taxatív jellegű, így a fentieken túlmenően vannak olyan hatályos jogszabályi rendelkezések, amelyek szabályozzák az alapkezelési tevékenység és a forgalmazási tevékenység belső folyamatait, illetőleg a Felügyelettel szemben fennálló adat-bejelentési, adatszolgáltatási és a felügyeleti hatósági jogkör gyakorlásából eredő egyéb kötelezettségeket.
4. A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek
A befektetési jegyek nyíltvégű alap által kibocsátott befektetési jegyek, azaz azokat a Befektetők a folyamatos forgalmazás során az Alap futamideje alatt megvásárolhatják (vétel), illetve értékesíthetik (visszaváltás). Ennek feltétele, hogy a Befektető az Alap valamely Forgalmazójánál értékpapírszámlával rendelkezzen. A Befektető a vételi és a visszaváltási ár közötti különbözeten, valamint a hozamfizetésen keresztül realizálhat nyereségét. A vételi és a visszaváltási megbízás teljesítésére az aktuális (és a jelen Xxxxxxxx Szabályzat szerint megállapított) nettó eszközérték alapján kerül sor. Az illikvid sorozatok befektetési jegyeire a tulajdonosok sem vételi, sem visszaváltási, sem átváltási megbízást nem adhatnak. A likvid és illikvid sorozatok között az átváltás a Kbftv 128. §-a szerint, az Alapkezelő által lefektetett elvek mentén meghozott döntés alapján, a Befektetők tájékoztatását követően történik.
Az értékpapírszámla megnyitására és vezetésére, valamint a vételi, visszaváltási megbízások teljesítésére a Forgalmazók üzletszabályzatának rendelkezései, valamint az abban meghatározott ország jogszabályai az irányadóak.
Xxxxx Xxxxxxxx Szabályzat kiadásakor az Alapkezelő vonatkozó Üzletszabályzata alapján ezen ügyletekre a magyar jog az irányadó, amely azonos az jelen Alapra alkalmazandó joggal.
II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)
5. A befektetési jegy ISIN azonosítója
Sorozat | ISIN |
VIG Russia Részvény Alap (A sorozat, HUF) | HU0000707401 |
VIG Russia Részvény Alap (I sorozat, HUF) | HU0000709514 |
VIG Russia Részvény Alap (P sorozat, PLN) | HU0000710157 |
VIG Russia Részvény Alap (PI sorozat, PLN) | HU0000713144 |
VIG Russia Részvény Alap (AIL sorozat, HUF) | HU0000731807 |
VIG Russia Részvény Alap (IIL sorozat, HUF) | HU0000731815 |
VIG Russia Részvény Alap (PIL sorozat, PLN) | HU0000731823 |
VIG Russia Részvény Alap (PIIL sorozat, PLN) | HU0000731831 |
6. A befektetési jegy névértéke
Sorozat | Névérték |
VIG Russia Részvény Alap (A sorozat, HUF) | 1 HUF |
VIG Russia Részvény Alap (I sorozat, HUF) | 1 HUF |
VIG Russia Részvény Alap (P sorozat, PLN) | 1 PLN |
VIG Russia Részvény Alap (PI sorozat, PLN) | 1 PLN |
VIG Russia Részvény Alap (AIL sorozat, HUF) | 1 HUF |
VIG Russia Részvény Alap (IIL sorozat, HUF) | 1 HUF |
VIG Russia Részvény Alap (PIL sorozat, PLN) | 1 PLN |
VIG Russia Részvény Alap (PIIL sorozat, PLN) | 1 PLN |
7. A befektetési jegy devizaneme
Sorozat | Devizanem |
VIG Russia Részvény Alap (A sorozat, HUF) | HUF, azaz magyar forint |
VIG Russia Részvény Alap (I sorozat, HUF) | HUF, azaz magyar forint |
VIG Russia Részvény Alap (P sorozat, PLN) | PLN, azaz lengyel zloty |
VIG Russia Részvény Alap (PI sorozat, PLN) | PLN, azaz lengyel zloty |
VIG Russia Részvény Alap (AIL sorozat, HUF) | HUF, azaz magyar forint |
VIG Russia Részvény Alap (IIL sorozat, HUF) | HUF, azaz magyar forint |
VIG Russia Részvény Alap (PIL sorozat, PLN) | PLN, azaz lengyel zloty |
VIG Russia Részvény Alap (PIIL sorozat, PLN) | PLN, azaz lengyel zloty |
8. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk
A befektetési jegyek előállítása dematerializált formában történik, nem kerülnek fizikai legyártásra (kinyomtatásra). A befektetési jegyek kibocsátását (keletkeztetés) a KELER Központi Értéktár Zrt. végzi az Alapkezelő megbízása alapján. Az Alap befektetési jegyeit a Forgalmazó saját Üzletszabályzata szerint értékesítheti. A befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyeket a Befektetők a folyamatos forgalmazás során megvásárolhatják, kivéve az „IL” jelzéssel ellátott illikvid sorozatok befektetési jegyeit.
9. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja
A befektetési jegyek tulajdonjogának igazolására és nyilvántartásának módjára a Ptk. Xxxxxxx könyve és a Tpt. 138.§ - 146.§ rendelkezései az irányadóak.
A Tpt. rendelkezési szerint a dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A Ptk. alapján a dematerializált értékpapír átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím is szükséges. A Befektetési jegyek tulajdonjogát a Befektető értékpapír-számlavezetője által kiállított számlakivonat igazolja.
Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.
Az „IL” jelű sorozatok befektetési jegyeire vételi visszaváltási vagy átváltási megbízás nem adható. Az illikvid és likvid sorozatok elkülönítésére okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről az Alapkezelő dönt, melynek során az „IL” sorozatjelű befektetési jegyeket az alap likvid befektetési jegyeire cseréli, a befektetési jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint. Az Alapkezelő dönthet úgy is, hogy az újra likviddé vált eszközöket értékesíti és hozamként kifizeti a Befektetők részére.
10. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása; az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
A befektetési jegyek tulajdonosai jogosultak:
a befektetési jegyeik napi nettó eszközértéken való visszaváltására a forgalmazási helyen az Alap Xxxxxxxx Szabályzatában meghatározott feltételek szerint, kivéve az „IL” jelű illikvid sorozatok esetén;
a Xxxxxxxx Szabályzat, a Tájékoztató, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányához hozzájutni a Forgalmazó irodáiban;
az Alapokkal kapcsolatos éves és féléves jelentéseihez hozzájutni a Forgalmazó irodáiban;
tájékoztatást kérni az Alapok nyereségének összetételéről;
A befektetési jegyek tulajdonosai rendelkeznek mindazon további jogokkal, amelyek a jelen Kezelési Szabályzatban és a Tájékoztatóban, valamint jogszabályban foglaltak.
Az Alapkezelő a Befektetők között különbséget nem tesz, minden Befektető azonos jogokkal rendelkezik. Az Alapkezelő a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot továbbá azzal biztosítja, hogy valamennyi Befektető vételi és visszaváltási megbízását azonos feltételek szerint, a jelen Kezelési Szabályzatban meghatározott módon kezeli. Ennek megfelelően az Alap egyetlen befektetője sem részesül kivételezett bánásmódban a többi befektetővel szemben.
III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai
11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)
Az Alap eredeti célja, hogy az orosz részvénypiac hozamából részesedjen, az orosz gazdasági növekedésből a részvényárfolyamokon és az osztalékjövedelmeken keresztül profitáljon.
Ugyanakkor az Alapkezelő felhívja az Alap befektetőinek figyelmét, hogy az orosz piachoz való hozzáférés ellehetetlenülése miatt az Alap likvid sorozatainak befektetési politikája nem teljesíti az Alap eredeti célkitűzését. Az Alap illikvid befektetései az illikvid sorozatokban kerülnek elkülönítésre a befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának fenntartása érdekében, figyelemmel a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.) 128. § (1) bekezdésre. Az Alap célja, hogy az Alap tulajdonában lévő, szankciókkal érintett és ezért illikviddé vált orosz befektetéseket megőrizze és amennyiben ezek az eszközök egy későbbi időpontban újra likviddé válnak, azokat a befektetők számára hasznosítsa.
Illikvidnek minősül az az eszköz, amely az adott piaci körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel lenne értékesíthető, figyelemmel a befektetési jegyek visszaváltási szabályaira is.
12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei
Az Alap a befektetési céljai magvalósítása érdekében fejlődő- és fejlett piaci külföldi vállalatok részvényeit és részvényre szóló letéti jegyeit, számlapénzt, valamint az ÁKK által Magyar Állam nevében forgalomba hozott vagy a Magyar Állam által garantált, forintban és devizában denominált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, illetve bankbetétet tarthat. A származtatott ügyletek alkalmazása is megengedett a devizakockázat és kamatkockázat fedezése céljából.
Az Alapnak nincs benckmarkja.
Ugyanakkor az Alap eszközeinek 5%-át meghaladó része az orosz piachoz való hozzáférés ellehetlenülése miatt illikviddé vált. Ezen eszközöket az Alap az adott piaci körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel tudná értékesíteni. Ezért az Alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről döntött. Az illikviddé vált orosz részvények, illetve letéti jegyek ezáltal elkülönítésre kerülnek az Alap illikvid sorozataiban.
Az elkülönítésre okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről a befektetési alapkezelő dönt, melynek során az „IL” sorozatjelű befektetési jegyeket az alap likvid befektetési jegyeire cseréli, a befektetési jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint. Az Alapkezelő dönthet úgy is, hogy az újra likviddé vált eszközöket értékesíti és hozamként kifizeti a Befektetők részére. Az értékesítés vagy a csere az Alapkezelő erre vonatkozó döntését követően, a Befektetők tájékozatását követően haladéktalanul megtörténik. Az eszközök elkülönítéséről, az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról a befektetési alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint tájékoztatja a Befektetőket.
Az Alapkezelő dönthet esetleges hozamfizetésről és annak mértékéről az Alap eszközeiből származó jövedelmeket és a mindenkori piaci feltételeket is figyelembe véve, azonban a hozamfizetés ténye és mértéke nem garantált. Az Alapkezelő ezen döntéséről és az esetleges hozamfizetés mértékéről (a befektetési jegyek névértékének százalékában meghatározva, négy tizedesjegyre kerekítve), valamint a Megfeleltetési napról, így a hozamra jogosultak köréről, továbbá a hozamfizetés idejéről és módjáról rendkívüli közleményben tájékoztatja a Befektetőket a Kbftv. 139. § (1) i) pontjában meghatározott határidőre figyelemmel. A hozam kifizetésének részletszabályait a 31. és 32. pont tartalmazza.
13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása
Az Alap fejlődő- és fejlett piaci külföldi vállalatok részvényeit és részvényre szóló letéti jegyeit, számlapénzt, valamint az ÁKK által Magyar Állam nevében forgalomba hozott vagy a Magyar Állam által garantált, forintban és devizában denominált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, valamint bankbetétet tart. A származtatott ügyletek alkalmazása is megengedett a devizakockázat és kamatkockázat fedezése céljából.
14. Az egyes portfólióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya
Az Alap által tartható eszközök, azok tervezett arányai az Alap nettó eszközértékének százalékában:
ESZKÖZKATEGÓRIA | TERVEZETT ARÁNY |
Fejlődő- és fejlett piaci külföldi vállalatok részvényei, részvényre szóló letéti jegyei | 0-100% |
Az ÁKK által a Magyar Állam nevében forgalomba hozott vagy a Magyar Állam által garantált, forintban denominált hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. | 0-100% |
Bankbetét (forint/deviza), számlapénz | 0-100% |
Származékos ügyletek az Alap deviza- és kamatkockázatának fedezésére | 0-100% |
Alapdevizától eltérő devizában denominált eszközök | 0-100% |
15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható, ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat
Az Alapkezelő által kezelt alapok és portfóliók egymás közötti ügyletei
Az Alapkezelő által kezelt portfóliók (köztük kapcsolt vállalkozások) és alapok egymás között is bonyolíthatnak tranzakciókat, melyek esetén az Alapkezelő a belső szabályzataiban foglalt speciális rendelkezések szerint jár el, hogy kizárja a potenciális érdekellentét felmerülését. Ilyen ügyleteket az Alapkezelő kizárólag abban az esetben kezdeményez, ha a tranzakció az ügyletben résztvevő felek érdekeit nem sérti, továbbá mindkét fél szempontjából megfelel a legjobb végrehajtás elvének. Az Alapkezelő a kezelt portfoliók és alapok közötti tranzakciókat minden esetben piacszerű (fair) áron végzi és az árat ügyletenként dokumentálja.
Az Alapra vonatkozó általános befektetési korlátozások
A 78/2014. kormányrendelet 26. §-a alapján:
(1) Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési Jegybe.
(2) Az Alapkezelő az Alap részére nem vásárolhat
a) saját maga által kibocsátott értékpapírt;
b) az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat.
(3) Az Alap nem vásárolhat az Alapkezelő tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket, és nem értékesíthet pénzügyi eszközt az Alapkezelő részére.
(4) Az Alapnak az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásaival kötött, valamint az Alapkezelő által kezelt egyéb kollektív befektetési formák, valamint portfóliók egymás közötti ügyletei esetén az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell.
Befektetési korlátok a befektetési alap eszközeihez viszonyítva
A 78/2014. kormányrendelet 18.-20. §-ai alapján:
(1) A befektetési alap eszközeinek 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja.
(5) A befektetési alap eszközeinek 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben a befektetési alap által történő befektetések értéke egyenként meghaladja a befektetési alap eszközeinek 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. A (3)–(4) bekezdésben szabályozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni.
(6) Az (1)-(5) pontokban szereplő korláttól eltérően a befektetési alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba.
(7) Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is.
Befektetési korlátok a megengedett eszközök oldaláról
A 78/2014. kormányrendelet 25. §-a alapján:
(1) A nyilvános befektetési alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet minősített befolyást, illetve nyilvánosan működő részvénytársaságban nem szerezhet nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget megalapozó befolyást.
(2) A fentieken túlmenően a nyilvános befektetési alap:
a) egy kibocsátó szavazásra nem jogosító részvényeinek legfeljebb 10 százalékát,
b) egy kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak legfeljebb 20 százalékát, szerezheti meg.
(3) A (2) bekezdés b) pontjaiban meghatározott korlát figyelmen kívül hagyható a megszerzés időpontjában, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bruttó értékét vagy a forgalomba hozandó értékpapírok nettó értékét ebben az időpontban nem lehet meghatározni.
(4) Nem kell figyelembe venni az (1) és (2) bekezdésben szereplő korlátokat:
a) az EGT-állam vagy annak önkormányzata által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében,
b) a harmadik ország által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében,
c) nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi közjogi szervezetek által kibocsátott átruházható értékpapírok esetében, amelyeknek egy vagy több tagállam a tagja.
Az Alap tőkeáttételt csak a törvényben megengedett korlátokon belül vehet fel: A befektetési alap teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét, azaz az Alap felvehető tőkeáttétel maximális értéke 2. Az Alap befektetési politikája további korlátozásokat nem tartalmaz.
Az Alap által alkalmazott tőkeáttétel teljes összegét, valamint a tőkeáttétel mértékében bekövetkező változásokat az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza.
16. A portfólió devizális kitettsége
Alapdevizától eltérő devizában denominált eszközök aránya: 0-100%
17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása
Nem alkalmazandó.
18. Hitelfelvételi szabályok
Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A 78/2014. kormányrendelet alkalmazása során nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.
Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására.
Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket.
Az Alap jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani.
19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti
Az EU, az OECD vagy a G20 országai.
20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága
Nem alkalmazandó.
21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni
Nem alkalmazandó.
22. A cél-ÁÉKBV, illetve annak részalapjának megnevezése
Nem alkalmazandó.
23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálása:
(az SFDR rendelet 6. cikk (1) a) pontja szerinti tájékoztatás)
Az Alapkezelő az Alap vagyonkezelése során saját belső módszertana alapján értékeli a potenciális befektetési instrumentumokat, mely értékelés kiterjed a releváns kockázatokra és azok kezelésére is. Az Alapkezelő a fenntartható befektetési elveit a Fenntarthatósági Politikájában írja le, mely előírja a hosszútávon fenntartható fejlődési célok mentén a releváns kockázatok feltárását és a befektetési döntések során való figyelembevételét. A vagyonkezelési döntések során a felelős portfóliómenedzserek áttekintik a potenciális befektetési instrumentumok esetében rendelkezésre álló fenntarthatósági kockázati értékelések eredményét. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázattal együtt mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével és azok fenntarthatóságával összevetve.
Az Alapnak nem célja a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2019. november 27-ei (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet (SFDR) 8. és 9. cikkének történő megfelelés, azaz nem rendelkezik környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket előmozdító céllal, illetve nem célja a fenntartható befektetések megvalósítása.
24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk
Jelen Kezelési szabályzatban származékos ügylet alatt értendők az értékpapírokra, indexekre értékpapírokon alapuló tőzsdei szabványosított származékos termékekre kötött határidős, deviza határidős ügyletek, opciós és kamatcsere-ügyletek, kivéve az állampapírra kötött REPO és fordított REPO ügyletek. Az Alapkezelő az Alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a Kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében, a törvényi előírások betartásával köthet. A származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet - figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit - kellő időben a megfelelő piaci áron lezárható, elszámolható.
24.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség
Az Alap származékos ügyleteket használ fedezeti célból..
24.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre
Az Alap az alábbi eszközökre szóló származtatott ügyleteket köthet:
a) értékpapírok
b) indexek
c) értékpapírokon alapuló tőzsdei szabványosított származtatott termékek
d) deviza
A származtatott ügyletek lehetnek opciós ügyletek, tőzsdei határidős ügyletek, valamint tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek
24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt
Nem alkalmazandó.
24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok
A 78/2014. kormányrendelet 22. §-a alapján:
(1) A befektetési alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet:
a) a származtatott ügylet a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálja,
b) az ügylet kötése nem jár a (2) és (3) bekezdésben megállapított befektetési korlátok megsértésével.
c) a származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet – figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit – kellő időben a megfelelő piaci áron lezárható, elszámolható.
d) a származtatott ügyletekre vonatkozó befektetési szabályokat, beleértve a származtatott ügylet alapjául szolgáló megengedett eszközök körét, a befektetési korlátokat, a származtatott ügyletek értékelésének a szabályait, a kezelési szabályzat tartalmazza.
(2) A befektetési alap – származtatott ügyletek figyelembevételével számított – teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen a befektetési alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. A befektetési alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.
(3) A befektetési alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az e rendeletben vagy az alap kezelési szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz.
24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai
Az Alap egyes eszközökben meglévő pozícióinak nettósítási szabályai a következők:
Az Alapkezelő az Alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja.
Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók:
az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és
az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak.
Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható.
Az Alapban a devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója, mely nettó pozíciók abszolút értékeinek összege nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének kétszeresét.
24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése
Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelésének szabályai a következők: az index termékek szétbontásra kerülhetnek a kontraktusszorzó és az index összetétele alapján egyedi részvényekre, amelyek nettósíthatóak a portfólióban esetlegesen szereplő azonos részvényekkel, vagy az
azonos részvényekre szóló származtatott termékekkel. Az összetett származékos termékek elemekre bontva vehetőek figyelembe a nettósítási szabályok alkalmazásakor.
24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása
A tárgynapi nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra közzétett tárgynapi, illetve ennek hiányában a legutolsó, hivatalos közzétett elszámoló ár és kötéskori ár különbözetén kell értékelni. Ennek hiányában az Alapkezelő Értékelési politikájában leírt eljárások alkalmazandók.
24.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát
Nem alkalmazandó.
24.9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
Nem alkalmazandó.
25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések
Nem alkalmazandó.
25.1. Xxxxx megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap
Nem alkalmazandó.
25.2. Xxxxx megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap
Nem alkalmazandó.
25.3. Xxxxx megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap
Nem alkalmazandó.
25.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen
Nem alkalmazandó.
25.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan
Nem alkalmazandó.
25.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya
Nem alkalmazandó.
25.7. Az ingatlanalapra háruló kockázatok
Nem alkalmazandó.
25.8. Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei
Nem alkalmazandó.
25.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása
Nem alkalmazandó.
IV. A kockázatok
26. A kockázati tényezők bemutatása, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16.§ (5) bekezdésben előírt feltételeknek
Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetésből adódó kockázatokat, illetve az abból adódó esetleges károkat kizárólag a Befektetők viselik.
Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetés a pénz- és tőkepiacok jellegéből adódóan kockázatos. Mivel a befektetések kockázatából adódó veszteségek viselői teljes mértékben a Befektetők, a befektetési kockázatok felmérése, mérlegelése és felvállalása a Befektető feladata. Az alábbiakban – nem kizárólagos jelleggel – az Alap befektetési jegyeibe történő befektetésekből eredő kockázati tényezőkre kívánjuk felhívni a figyelmet.
Az Alapkezelő szakmai felelőssége
Az Alapkezelő az Alap részére végzett alapkezelési tevékenységéből származó, esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok fedezésére az ABAK-irányelvnek megfelelően szavatoló és pótlólagos tőkét képez, így képes fedezni a szakmai gondatlanságból adódó potenciális felelősséggel kapcsolatos kockázatokat.
Az Alap Befektetési jegyei folyamatos forgalmazásának felfüggesztése
Az Alap folyamatos forgalmazásának felfüggesztése esetén az alap befektetőinek nem áll módjában, a felfüggesztés ideje alatt a meglévő befektetési jegyeiket visszaváltani, illetve új befektetési jegyeket vásárolni az alapból. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának, illetve a folyamatos forgalmazás felfüggesztésének szabályait a Kezelési Szabályzat 43. pontja tartalmazza.
Politikai, gazdasági környezet
A cél-országok, - amelyekbe az Alap befektetései irányulnak - mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről-időre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek negatívan befolyásolhatják az Alap működése során ezen országokban megszerzett befektetéseinek értékét, és az ezen befektetések nyilvántartására szolgáló valuták forinttal szembeni árfolyamát. A magyar illetve a külföldi kormányok, valamint az egyes cél-országok nemzeti bankjainak politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az Alap eszközei hozamára és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről- időre az Alap portfóliójában szerepelhetnek. A cél-országok gazdasági növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyampolitikája, költségvetési hiányának mértéke és kamatszintje az Alap nettó eszközértékét befolyásolja, és így kedvezőtlenül is érintheti.
Infláció, kamatlábak
Mivel az Alap értékpapír portfóliójában hitelviszonyt megtestesítő és egyéb kamatjellegű jövedelmet nyújtó értékpapírok is kaphatnak helyet, így az általuk nyújtott hozam jelentősen befolyásolja az Alap által elért eredményt. Ezen instrumentumok hozama azonban mindig a piaci kamatlábaktól függ,
amelyek viszont részben az inflációs várakozásokkal összhangban alakulnak. Az Alap nettó eszközértékére a kamatlábak változása kedvezőtlen hatással is lehet.
Értékpapír kibocsátók
Az Alap portfóliójában lévő értékpapírok kibocsátói – kedvezőtlen esetekben - rossz gazdasági eredményeket produkálhatnak, csőd, vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek, amely az Alap portfólióját és a Befektetőket a hozamok elmaradása, árfolyamveszteség, vagy alacsony piaci érték formájában hátrányosan érintheti.
Adózási kockázat
A befektetési jegyekre vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok és a befektetési alapok adózására vonatkozó előírások a jövőben változhatnak. Az Alap ki van téve az esetlegesen bekövetkező adópolitikai változásoknak (pl.: adóemelés, új adónem bevezetése)
Likviditási kockázat
Bár a nemzetközi befektetési környezet az általános globalizáció eredményeképpen alapvetően az értékpapír piacok likviditási helyzetének növekedése irányába hat, a magyar értékpapírpiac likviditása még nem éri el a fejlett tőkepiacok szintjét. A portfólió egyes elemeinek értékesítése - főleg a hosszabb lejáratú kötvények esetében - nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges. A likviditási kockázat az Alap szabad pénzeszközeinek befektetése esetén is korlátozó tényező lehet. Emellett az értékpapírok árát az erősen ingadozó piaci kereslet és kínálat fokozottan képes befolyásolni, ami az Alap nettó eszközértékén keresztül hat a Befektetési jegyek árfolyamára. A likviditás hiány az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolhat, amelynek mértéke mindig az aktuális tőkepiaci helyzet függvénye.
Az „IL” jelű sorozatokban elkülönített befektetési jegyek értékesítése nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges. Az értékesítés során figyelembe kell venni a jogszabályi előírásokat, valamint a befektetők érdekeit. Az Alapkezelő megkísérli az illikvid eszközök értékesítését, mindazonáltal nem határozható meg előre az illikvid eszközök esetében sem az értékesíthetőség időpontja, sem az eszközök értékesítéséből származó bevétel.
Árazási kockázat
A befektető a befektetési jegyekre irányuló megbízás leadásakor nem ismeri annak teljesítéskori árfolyamát.
Származékos ügyletek
Az Alapkezelő az Alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a Kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre. A származékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockázatokat hordoznak magukban, amely kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetőek, azonban teljes mértékben ki nem zárhatók.
Devizaárfolyam kockázat
Az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a gazdasági-, illetve a mindenkori kereslet- kínálati viszonyok következtében változik. Ennek következtében az érintett Alapok eszközeinek az egyes devizákban kifejezett értéke az alapdevizára konvertálva az adott deviza és az alapdeviza közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. Ezáltal a Befektetési jegyeket megvásárló Befektetőknek bizonyos esetekben az Alap portfólióját alkotó egyedi értékpapírok devizanemeinek az Alap alapdevizájával szemben meghatározott árfolyam-ingadozásának kockázatával kell szembenézniük.
Részvény árfolyamok alakulása
A nemzetközi és hazai értékpapírpiacokat időnként nagymértékű árfolyam-ingadozások jellemzik, amelyek az Alap nettó eszközértékét kedvezőtlen is befolyásolhatják. A részvényeken elérhető árfolyam-nyereséggel az Alap által elért hozam rendkívüli módon megnövekedhet, de számolni kell - a legkörültekintőbb elemzések ellenére is -, az esetleges részvényárfolyam-veszteséggel, amely negatívan befolyásolhatja az Alap jövedelmezőségének alakulását. Az Alapkezelő fedezeti ügyletek alkalmazásával a kedvezőtlen hatásokat mérsékelheti.
Partner kockázat
Fennáll annak a veszélye, hogy a megkötött származékos és egyéb ügyletek esetén, a partner nem teljesíti vagy nem tudja teljesíteni az ügylet során a kötelezettségeit.
Alap megszűnésének kockázata
A nyilvános nyílt végű befektetési alapot az alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az alap saját tőkéje három hónapon keresztül átlagosan nem éri el a húszmillió forintot.
Fenntarthatósági kockázat
A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások.
A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei:
(az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti megfelelés alátámasztása)
Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van.
Az egyes pénzügyi termékek esetében a fenntarthatósági kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alapkezelő folyamatosan nyomon követ és erről a befektetőket a jogszabályokban előírt módon tájékoztatja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem
veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.
26.1. Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat
Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek.
Az orosz-ukrán konfliktus nyomán kialakult megnövekedett likviditási kockázat kezelésére az Alapkezelő az Alap eszközeit likvid és illikvid sorozatokba különíti el:
A Kbftv. 128. § alapján a Befektetők védelme érdekében az Alapkezelő az illikviddé vált eszközök a befektetési alap portfólióján belüli elkülönítéséről döntött. Ennek nyomán az Alap korábban létrehozott sorozatai (A, I, P és PI) a likvid eszközöket fogja tartalmazni, így forgalomképessé válik, és a létrehozott új nem forgalomképes sorozatokba (AIL, IIL, PIL és PIIL) kerülnek átvezetésre az illikvid eszközök. A likviddé váló eszközök értékelése és átvezetése a fenti jogszabály alapján történik.
Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, azaz a nem likvid eszközök arányát, a likviditáskezeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást.
A Befektetőkkel vételi és visszaváltási megbízásra szóló megállapodást kizárólag a Forgalmazó köt. az Alap nyíltvégű befektetési alap, így az Alap Befektetési jegyeit a Befektetők a folyamatos forgalmazás során – a jelen Xxxxxxxx szabályzatában foglalt szabályok és a Forgalmazóval megkötött megbízási szerződés, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzata szerint – megvásárolhatják, továbbá a Befektetési jegyeket visszaválthatják.
A megbízások teljesítésének visszaigazolása tartalmazza a befektetési jegyekre vonatkozó vételi- és visszaváltási megbízás alapvető információit:
az Alapkezelő azonosító adatai
a Befektető azonosító adatai
a megbízás befogadásának napja és ideje
a megbízás teljesítésének napja
az Alap azonosító adatai
a befektetett/visszaváltott összeg
a forgalmazási jutalék értéke
V. Az eszközök értékelése
27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás
Az Alap nettó eszközértékének számítása és közzététele a Kbftv. 38.§, 124. § - 126. § és 128. §-a alapján történik.
Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazási napra befektetési jegy sorozatonként meg kell állapítani és az Alapkezelő (xxxxx://xxx.xxxxx.xx) honlapján közzé kell tenni, valamint a Forgalmazó honlapján a Befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni.
Az Alap nettó eszközértékének számítása az adott Alap portfóliójában lévő értékpapírok piaci árfolyamának, valamint a likvid eszközök értékének és az Alapot terhelő költségeknek és kötelezettségeknek figyelembevételével történik.
Az illikviddé vált eszközöket a nettó eszközérték-számítás szempontjából elkülönítetten kell nyilvántartani, az eszközök kezelésével kapcsolatos költségeket ezen eszközportfólióval szemben lehet elszámolni. Amennyiben a felmerülő költségek az illikvid eszközportfólióval szemben nem teljesíthetők, úgy e költségeket átmenetileg a befektetési alapkezelő viseli. Az illikvid eszközportfólió terhére sem alapkezelői, sem letétkezelői, sem forgalmazási díj vagy jutalék nem számítható fel. Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamát az illikvid eszközportfólióban nyilvántartott eszközök és kötelezettségek figyelembevételével kell megállapítani és közzétenni a nettó eszközérték-számításra vonatkozó általános szabályok szerint. A nettó eszközérték számításokat az Alapkezelő végzi minden forgalmazási napra. A Letétkezelő biztosítja, hogy az Alap kollektív befektetési értékpapírjainak nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap kezelési szabályzatának, valamint a Kbftv 38. §-ban meghatározott eljárásoknak megfelelően számítsák ki. A tárgynapra (T nap) vonatkozó nettó eszközérték kiszámítása és közzététele a tárgynapot (T nap) követő forgalmazási napon (T+1 nap) történik. A számítás során az Alapkezelő a tárgynapi (T nap) illetve a lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk felhasználásával végzi el az értékelést.
Az Alapkezelő az illikvid eszközök értékelését a Kbftv 124. § és 128. § alapján végzi, melynek során figyelembe vesz az adott eszköz kapcsán minden rendelkezésre álló információt, szükséges felmérni az értékesíthetetlenség és a nemfizetés kockázatát is
Az Alapkezelő a tárgynapra (T nap) vonatkozóan az Alap egy darab Befektetési jegyére jutó nettó eszközértéket úgy határozza meg, hogy az Alap - a tárgynapi (T nap) Befektetési jegy forgalomba hozatala nélkül számított – tárgynapi (T nap) nettó eszközértékét elosztja a tárgynapot megelőző forgalmazási napon (T-1 nap) forgalomban lévő Befektetési jegyek darabszámával és az így kapott értéket 6 tizedes jegyre kerekíti, a kerekítés általános szabályai szerint. Az Alapkezelő a nettó eszközérték számítása során minden hosszabb időszakra vonatkozó, az Alapot terhelő előre látható költséget időarányosan, naponta számít fel és fokozatosan terhel az Alapra. Az előre nem tervezhető költségek az esedékességük időpontjában kerülnek az Alapra terhelésre. Az Alapkezelő a honlapján minden forgalmazási napra közzéteszi befektetési jegy sorozatonként az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket az Alap nyilvántartásba vételét követő első forgalmazási nap kezdetével. Az Alapkezelő az Alap Nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a forgalmazási helyeken a Befektetők részére hozzáférhetővé teszi.
Az Alap Nettó eszközérték számításának menete
+ Pénzeszközök értéke (folyószámla, bankbetét)
+ | Pénz és tőkepiaci instrumentumok piaci értéke |
+ | Értékpapírügyletekkel és forgalmazással kapcsolatos követelések összege |
- | Értékpapírügyletekkel és forgalmazással kapcsolatos kötelezettségek összege |
+ | Egyéb követelések (osztalék, devizaváltás stb.) |
- | Egyéb kötelezettségek (elhatárolt díjak, devizaváltás, bizományosi díjak stb.) |
- | Fix költségek (könyvvizsgálói díj, hirdetési díj) |
= | Bruttó Eszközérték |
- | Változó költségek az Eszközértékre vetítve (alapkezelési díj, letétkezelési díj, vezető forgalmazói díj) |
- | Változó költségek a T-1 napi Nettó Eszközértékre vetítve (éves Felügyeleti díj) |
= | Forgalmazás előtti Eszközérték |
+ / - | T napi forgalmazások összege |
= | Nettó Eszközérték |
Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni. Amennyiben az Alap nettó eszközértékének megállapítása a fenti hibahatárt meghaladóan tévesen történik és ebből az ügyfelet vagy az Alapot kár éri, úgy kompenzálásban részesülnek, kivéve, ha a kár összege nem éri el ügyfelenként az 1.000;- Ft-ot. A kompenzáció semmilyen esetben sem terheli az Alapot, azt az Alapkezelő viseli. Abban az esetben, ha a hiba kiszűrhető lett volna a Letétkezelő ellenőrzése körében, a Letétkezelő kompenzációs kötelezettsége az Alapkezelő felé áll fenn a letétkezelői szerződésben foglaltak szerint.
Xxxxx nettó eszközérték esetén a Befektetési alap javított nettó eszközértékét és a javított egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket az Alapkezelő (xxxxx://xxx.xxxxx.xx) honlapján közzé kell tenni, valamint a Forgalmazó honlapján a Befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték közzétételének időpontjában.
28. A portfólió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelése során használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során a 38. §- nak megfelelően alkalmazott módszereket
A portfólió elemeinek értékelését az Alapkezelő végzi, a következő szabályok alapján:
1. Az adott Alap pénzforgalmi számlája: a számlá(ko)n lévő eszközök megszolgált, de el nem számolt, időarányos kamattal növelt tárgynapi záró állománya kerül beszámításra.
2. Lekötött betét: a lekötött betétek esetében a betét összegének a megszolgált, de el nem számolt időarányos kamattal növelt tárgynapi záró állománya.
3. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:
a) Az aukció útján először forgalomba hozott, egy évnél rövidebb lejáratú magyar állampapírokat – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – a kibocsátásukig a beszerzési áron kell értékelni.
b) A 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű, forintban denominált magyar állampapírok – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – esetén az ÁKK által a tárgynapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam
felhasználásával kalkulált jelenértéken, illetve a tárgynapra számított nettó árfolyam és a tárgynapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni.
c) Minden egyéb magyar állampapírt az ÁKK által a tárgynapnak megfelelő (ennek hiányában az azt megelőző legfrissebb) dátummal publikált középárfolyam (bid-ask átlag) felhasználásával kell értékelni. Az ÁKK által közzétett, a tárgynapnak megfelelő (ennek hiányában az azt megelőző legfrissebb) vételi és eladási árfolyamok átlagából visszaszámolt hozamot kell tekinteni az értékelés alapjának, ezen hozammal kell kiszámítani a tárgynapra vonatkozó nettó és bruttó árfolyamokat.
Ennek hiányában a d) pontban leírtak irányadók.
d) Egyéb diszkont értékpapírokat az alábbiakban felsoroltak közül a legfrissebb árfolyam alapján számított hozamokkal kalkulált jelenértéken kell értékelni. Egyéb kamatozó értékpapírok esetén az értékelésnél a tárgynapig felhalmozott kamattal kell a következő nettó árfolyamok közül a legfrissebbet figyelembe venni. Amennyiben több legfrissebb árfolyamadat is publikált ezek közül ugyanarra a napra, úgy az adatszolgáltató kiválasztását a Letétkezelővel egyeztetni kell. Kétoldali árjegyzés esetén középárfolyam (bid-ask átlag) alkalmazandó. Ha a kétoldali árjegyzés egyik oldala adott napra hiányzik, akkor arra a napra nem számítható középárfolyam. Ezesetben a legutolsó kalkulálható középárfolyam alkalmazandó.
Az értékpapír jellemző piacának valamely adatszolgáltatója (Bloomberg, Reuters, szakmai szervezetek vagy médiumok honlapja, tőzsdei árjegyzés, felügyeleti közzétételek, nemzeti bankok hivatalos honlapja, ÁKK honlapja) által közölt, a tárgynapra vonatkozó (ennek hiányában azt megelőző legutolsó), a Letétkezelő által is elérhető árfolyam, beleértve ezeken az adatszolgáltatókon vagy az általuk közölt árjegyzői rendszerekben szereplő árakat. Az árfolyamok felhasználásánál az árjegyzés értéknapja és a tárgynap közti eltérést figyelembe kell venni, ezért az értékelés alapja az árjegyzés szerinti árfolyamból számított hozam, a tárgynapnak megfelelő árfolyamokat pedig ezen hozam felhasználásával kell kiszámítani az értéknapok figyelembe vételével.
Amennyiben adott értékpapírra semmilyen ár nem érhető el, vagy a fenti sorrend alapján meghatározott ár az Alapkezelő véleménye szerint nem megfelelően tükrözi az adott eszköz elfogadhatóan közelítő értékét, akkor javaslatot tesz a Letétkezelő felé a valós érték meghatározására vonatkozóan. Az Alapkezelő értékelésének az adott eszközzel kapcsolatban nyilvánosan elérhető vagy egyéb, megfelelően dokumentált információkon kell alapulnia. Az Alapkezelő legjobb becslése akkor használható fel értékelésre, ha a kapott értéket szakmailag alátámasztja, és a szakmai indoklást a Letétkezelő is elfogadja. Az ilyen módon becsült érték legfeljebb 30 napig használható fel értékelésre, 30 nap elteltével az Alapkezelő újra értékeli az eszközt.
4. Részvények:
Részvényeket az alábbiakban felsoroltak közül a legfrissebb árfolyamon kell értékelni. Amennyiben több legfrissebb árfolyamadat is elérhető ezek közül ugyanarra a napra, úgy az alábbi sorrendet is figyelembe kell venni. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre nem született még tőzsdei kötés, a részvény beszerzési értéken kerül értékelésre.
i. Az értékpapír jellemző tőzsdéjének értékelésnapi tőzsdei záróárfolyama.
ii. Az értékpapír másodrendű tőzsdéjének vagy egyéb szabályozott piacnak az értékelésnapi záróárfolyama.
iii. Az értékpapír jellemző piacának valamely adatszolgáltatója (Bloomberg, Reuters, szakmai szervezetek vagy médiumok honlapja) által közölt az értékelést megelőző legutolsó, a Letétkezelő által is elérhető középárfolyama.
iv. Befektetési vállalkozók árjegyzéseinek középárfolyama.
v. Az Alap adott értékpapír esetén alkalmazott utolsó üzletkötésének árfolyama.
5. Letéti jegyek
A letéti jegyeket az alábbiakban felsoroltak közül a legfrissebb árfolyamon kell értékelni. Amennyiben több legfrissebb árfolyamadat is elérhető ezek közül ugyanarra a napra, úgy az alábbi sorrendet is figyelembe kell venni. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott letéti jegyre nem született még tőzsdei kötés, a letéti jegy beszerzési értéken kerül értékelésre.
i. Az értékpapír jellemző tőzsdéjének értékelésnapi tőzsdei záróárfolyama.
ii. Az értékpapír másodrendű tőzsdéjének vagy egyéb szabályozott piacnak az értékelésnapi záróárfolyama.
iii. Az értékpapír jellemző piacának valamely adatszolgáltatója (Bloomberg, Reuters, szakmai szervezetek vagy médiumok honlapja) által közölt az értékelést megelőző legutolsó, a Letétkezelő által is elérhető középárfolyama.
iv. Befektetési vállalkozók árjegyzéseinek középárfolyama.
v. Az Alap adott értékpapír esetén alkalmazott utolsó üzletkötésének árfolyama.
6. Külföldi befektetések értékelése:
Az alap értékelési devizájától (alapdeviza, amelyben az alap nettó eszközérték számítása készül) eltérő devizában denominált eszközök devizában kifejezett értékét a tárgynapon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott hivatalos középárfolyam felhasználásával kell az alap értékelési devizájára átszámítani. Az alap értékelési devizájára történő átszámítás minden esetben a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamain, illetve az azokból képzett keresztárfolyamokon történik.
7. Amennyiben az alap nettó eszközértékének 10%-át meghaladó jegyzési vagy visszaváltási megbízásra kerül sor T forgalmazási napon, akkor az alapkezelő a letétkezelő egyetértésével dönthet úgy, hogy
a T napi értékelés során a T napi tranzakciókban érintett eszközöket az alap által kötött tranzakciós átlagárakon vegye figyelembe, vagy
eltér a fentiekben meghatározott értékelési elvektől olyan értékpapírok esetén, melyek likviditása vagy egyéb markánsan befolyásoló körülmény következtében jelentősen torz érték kerülne megállapításra.
Ennek célja, hogy az alap méretéhez viszonyított jelentős pénzáramlás miatt szükségessé vált tranzakciók átlagárai és ugyanezen eszközök záró árai közötti különbség, illetve egy előre nem látható körülmény miatt torzan értékelt instrumentum ne érinthesse hátrányosan az alap befektetőit.
8. A nehezen értékelhető eszközök értékelésének tisztességes és kellően gondos meghatározása vonatkozásában az Alapkezelő az MNB által kiadott 65675-20/2020 számú Vezetői körlevélben foglaltakat tekinti irányadónak.
Nehezen értékelhetőként kezelendők azon – nem ingatlan típusú – eszközök, amelyek árának meghatározásához 30 napnál frissebb piaci adat nem áll rendelkezésre, illetve felmerül az értékesíthetőség ellehetetlenülésének vagy a kibocsátó/partner fizetésképtelenségének a kockázata.
Az illikvid sorozatokban elkülönített eszközök (többek között részvények és letéti jegyek) nehezen értékelhetőként kezelendők. Értékük az Értékelési Bizottság által havonta vagy annál gyakrabban meghatározott diszkontfaktor és az esetlegesen elérhető ár szorzataként kerül meghatározásra. Az Értékelési Bizottság a diszkontfaktort az MNB által kiadott 65675-20/2020 számú Vezetői körlevélben foglaltak mentén kalkulálja. Eszerint a nehezen értékelhető, vagy értékesíthetőségükben
akadályozott eszközök nettó eszközérték számítás során figyelembe vehető értékének meghatározása során a következő elvek követendők:
ezen eszközök értékének meghatározását az Alapkezelő kiemelten kezeli;
az eszközértékelést az Alapkezelő rendszeresen felülvizsgálja a kockázatkezelési terület vezetője és az Értékelési Bizottság jóváhagyása mellett;
a rendszeres felülvizsgálat során az Alapkezelő az adott eszköz kapcsán minden rendelkezésre álló információt figyelembe vesz, valamint felméri az értékesíthetetlenség és a nemfizetés kockázatát is;
amennyiben ilyen kockázat felmerül, azt az értékelésbe a bekövetkezés becsült valószínűségével arányosan beépíti;
a korlátozottan, piaci szereplők egy jelentős részének nem elérhető piaco(ko)n kialakult ár esetén a torzító hatás kiegyenlítésére az Alapkezelő diszkontot alkalmaz
amennyiben az adott eszköz nem értékesíthető, továbbá vélhetően a jövőben sem lesz az, illetve a kibocsátó fizetésképtelenné válik, az Alapkezelő felméri az eszköz teljes leírásának lehetőségét;
amennyiben az eszköz kapcsán új releváns információ válik nyilvánossá, illetve kerül az Alapkezelő birtokába, úgy az értékelést az Alapkezelő ismételten elvégzi;
két értékelés között eltelt idő nem haladja meg a 30 napot;
a fentiek alapján megállapított értéket – a megfelelő dokumentumok megküldése mellett
– az Alapkezelő a Letétkezelővel is egyezteti, a nettó eszközérték megállapítása során a Letétkezelő által jóváhagyott érték vehető figyelembe.
Az illikvid sorozatok által tartott eszközök likviddé nyilvánításáról az Alapkezelő Értékelési Bizottsága hoz döntést. Amennyiben az Értékelési Bizottság likvidnek minősít egy korábban illikvidként elkülönített eszközt, az eszközt az Alapkezelő értékesíti vagy az illikvid sorozatból átváltásra kerül egy adott részarány likvid sorozatra. Ez a részarány az illikvid sorozatból átsorolandó ellenértéknek a teljes illikvid sorozat nettó eszközértékéhez viszonyított arányával adható meg. Ez utóbbi esetben az illikvid sorozat befektetői az átváltás folyamán befektetési jegyeket kapnak a likvid sorozatból éppen a lecserélt illikvid befektetési jegyekkel megegyező értékben.
29. A származtatott ügyletek értékelése
1. Opciós ügyletek:
A szabványosított tőzsdei opciók értékelése az utolsó tőzsdei záróáron történik. Ha 30 napnál nem régebbi tőzsdei záróár nem áll rendelkezésre, akkor az opció belső értékét és időértékét is figyelembe vevő módszerrel kell kiszámítani. Ennek hiányában, illetve nem tőzsdei ügyletek esetében, az opciót kizárólag a belső értéken kell értékelni, azaz az opció értéke ebben az esetben az opciós kötés kötési árfolyamának és az opciós ügylet alapjául szolgáló termék utolsó záró árának különbözete vagy nulla közül a nagyobb érték.
2. Tőzsdei határidős ügyletek:
A tárgynapi nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra közzétett tárgynapi, illetve ennek hiányában a legutolsó, hivatalos közzétett elszámoló ár és kötéskori ár különbözetén kell értékelni.
3. Tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek:
A tárgynapi nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra vonatkozó devizákban jegyzett bankközi kamatok alapján számított határidős árfolyamokon kell értékelni. A számításban használandó kamatok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebbi két lejárata szerinti bankközi kamatok napokkal súlyozott átlagaként számolandóak.
4. Kamatlábderivatívok (interest rate swap):
IRS ügylet értékeléséhez az Alapkezelő az ügylet fix és változó kamatozású lábait egyenként kiszámítja a piaci swapgörbéből számított diszkontfaktorok alkalmazásával.
30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
Nem alkalmazandó
VI. A hozammal kapcsolatos információk
31. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása
Az Alapnak a futamideje során lehetősége van hozamot fizetni a 32. pontban megjelölt Lehetséges hozamfizetési napokon. A lehetséges hozamfizetések forrása a portfólióban szereplő eszközökből származó jövedelmek, eszközök értékesítése illetve a portfólió egészének árfolyamnövekménye.
Az Alapkezelő a hozamfizetésről hozott döntéséről és a hozamfizetés mértékéről (a befektetési jegyek névértékének százalékában meghatározva, négy tizedesjegyre kerekítve) valamint a Megfeleltetési napról, így a hozamra jogosultak köréről, továbbá a kifizetés idejéről és módjáról a rendkívüli közzététel szabályai szerint tájékoztatja a Befektetőket a Kbftv. 139. § (1) i) pontjában meghatározott határidőre figyelemmel.
A kifizetett hozam az Szja tv. szerint kamatjövedelemnek minősül, mely után fizetendő személyi jövedelemadó (kamatadó) mértéke jelen dokumentum készítésének időpontjában 15% és azt a kifizető köteles a beváltáskor/visszaváltáskor történő kifizetéssel egyidőben levonni.
Az Alap által teljesített kifizetések automatikusan kerülnek végrehajtásra az értékpapírszámlához kapcsolódó ügyfélszámlán történő pénzösszeg jóváírásával az ügyfelek külön jognyilatkozata nélkül, azaz a kifizetésekkel kapcsolatban az ügyfeleknek külön teendője nincsen.
A hozamfizetésre jogosultak köre: A hozamfizetési napokon történő kifizetésekre kizárólag az a Befektető jogosult, akinek az értékpapírszámláján az adott hozamfizetési naphoz tartozó Megfeleltetési napon napzáráskor az Alap befektetési jegyét a számlavezető nyilvántartja. Az adott hozamfizetési naphoz tartozó Megfeleltetési napról, a hozamfizetés tényéről és mértékéről az Alapkezelő rendkívüli közleményben tájékoztatja a Befektetőket az Alap közzétételi helyein a Kbftv. 139. § (1) i) pontjában meghatározott határidőre figyelemmel.
Kizárólag az Alap illikvid („IL” jelű) sorozatai fizetnek hozamot.
A hozamfizetés alapja a befektetési jegyek darabszámának és névértékének szorzata.
A külső befektetési vállalkozáshoz transzferált befektetési jegyekre történő hozamfizetések az adott befektetési jegyet nyilvántartó befektetési vállalkozáson mint kifizetőn keresztül valósulnak meg az Alap Letétkezelőjének közreműködésével. Az egyes hozamfizetésekkel összefüggésben felmerülő kamatjövedelem után fizetendő adót a kifizetőhelyek kifizetéskor kötelesek levonni.
32. Hozamfizetési napok
A hozamfizetés tényéről és annak mértékéről az Alapkezelő dönt minden naptári hónap végét követően az Alap eszközeiből származó jövedelmeket és a mindenkori piaci feltételeket is figyelembe véve. A hozamfizetés napja az Alapkezelő döntését követő 15. munkanap. Az Alapkezelő ezen döntéséről és az esetleges hozamfizetés mértékéről (a befektetési jegyek névértékének százalékában meghatározva, négy tizedesjegyre kerekítve) valamint a Megfeleltetési napról, így a hozamra jogosultak köréről, továbbá a kifizetés idejéről és módjáról rendkívüli közleményben tájékoztatja a Befektetőket az Alap közzétételi helyein a Kbftv. 139. § (1) i) pontjában meghatározott határidőre figyelemmel. A hozamfizetés ténye és mértéke azonban nem garantált.
33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
Nem alkalmazandó.
VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása
34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret
34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgarancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)
Nem alkalmazandó.
34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)
Nem alkalmazandó.
35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
Nem alkalmazandó.
VIII. Díjak és költségek
36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja
Az Alap „IL” jelű sorozataira (AIL, IIL, PIL, PIIL) az Alapkezelő nem számít fel alapkezelői díjat, letétkezelői díjat, vezető forgalmazói díjat és könyvvizsgálati díjat, ezen díjakat az Alapkezelő viseli.
36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
Az Alapkezelő az Alap eszközeinek kezeléséért éves alapkezelési díjat számít fel, amelynek nagysága az Alap sorozatainak tárgynapi eszközértékének arányában az alábbi:
Alapkezelési díj értéke
Sorozat
VIG Russia Részvény Alap (A sorozat, HUF) | 1,95% |
VIG Russia Részvény Alap (I sorozat, HUF) | 0,75% |
VIG Russia Részvény Alap (P sorozat, PLN) | 1,95% |
VIG Russia Részvény Alap (PI sorozat, PLN) | 0,75% |
VIG Russia Részvény Alap (AIL sorozat, HUF) | 0,00% |
VIG Russia Részvény Alap (IIL sorozat, HUF) | 0,00% |
VIG Russia Részvény Alap (PIL sorozat, PLN) | 0,00% |
VIG Russia Részvény Alap (PIIL sorozat, PLN) | 0,00% |
Jelen kezelési szabályzatban meghatározott díj mértékétől az Alapkezelő a Befektetők számára kedvezőbb irányba eltérhet. A díj mértéke az adott napi (T nap) - a Kezelési Szabályzat 27. pontjában, nettó eszközérték számítási táblázatában meghatározott módon számított - Eszközértékre van vetítve. Az alapkezelési díjat az Alapkezelő naponta számolja el. Az alapkezelési díj egy részét az értékesítési tevékenységért fenntartási jutalék címen fizeti ki az alap, de ez összességében nem növeli az alapkezelési díj összegét.
Sikerdíj
Az Alapkezelő az Alapra sikerdíjat nem számít fel.
36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
Az Alappal kapcsolatos letétkezelői tevékenységek elvégzése céljából a Letétkezelő letétkezelési díjat számít fel, amely az Alap értékpapírszámláinak őrzési és számlavezetési díjait foglalja magába. A letétkezelési díj mértéke függ az Alap által tartott értékpapírok forgalmazási helyétől. Az Alap nettó eszközértékében naponta átalánydíj kerül elhatárolásra, az Alapra terhelendő tényleges költségeket a Letétkezelő havonta számlázza ki az Alap hó végi elszámolt pozíciói alapján. Az átalánydíj az előző napi (T-1 nap) eszközértékre van vetítve, a mértéke éves szinten 0,07%. A Letétkezelő által továbbhárított díjak és költségek mértéke előre nem kalkulálható, megfizetésük a letétkezelési díjjal egyidejűleg esedékes. Az átalány módosítása bármikor kezdeményezhető annak érdekében, hogy a tényleges díjakhoz legközelebb eső állapotot lehessen kimutatni napi szinten az eszközértékelésben.
36.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
Az Alap forgalmazásához kapcsolódó vezető forgalmazói tevékenységre az Alap vezető forgalmazói díjat fizet az Alapkezelő részére, aki a forgalmazási tevékenységet koordinálja, az Alap forgalmazását összesíti, illetve a forgalmazáshoz kapcsolódó értékpapír- és pénzmozgások elszámolást végzi. Ezért a tevékenységért az Alap az adott napi (T nap) eszközértékének éves 0,05%-át fizetik ki.
Az Alappal kapcsolatos könyvvizsgálati tevékenységek elvégzése céljából a Könyvvizsgáló könyvvizsgálati díjat számít fel. A díj mértéke évente kerül meghatározásra. A díj mértéke évente kerül meghatározásra, az éves díj mértéke függ a felelősség mértékétől, a szükséges szakmai tudástól, a munkára fordított időtől. A könyvvizsgálati díjat az Alap a könyvvizsgálati szerződésben meghatározott időpontokban, számla ellenében fizeti meg. Az Alap könyvvizsgálati díjának maximuma az Alap előző napi (T-1 nap) eszközértékének éves 0,1%-a.
A mindenkori elszámolóházi, al-letétkezelői őrzési, tranzakciós és egyéb díjak, magyar értékpapírok esetén a KELER Központi Értéktár Zrt., külföldi értékpapír esetén a Letétkezelő al-letétkezelői és számlavezetői által felszámított díjak továbbterhelésre kerülnek az Alapra. Az „IL” sorozatok esetében az eszközök kezelésével kapcsolatos költségeket (mindenkori elszámolóházi, tranzakciós és egyéb díjak) lehet ezen
eszközportfólióval szemben elszámolni. Ezen díjak nagysága függ az Alap által kötött ügyletek típusától, számától, az egyes ügyletek értékétől, elszámolásuk módjától. A Felügyelet a hatályos jogszabályok szerint éves felügyeleti díjat számít fel, amelyet szintén az Alap visel. Éves mértéke a kezelési szabályzat hatálybalépésének időpontjában az Alap éves átlagos nettó eszközérténének 0,35 ezreléke. A felügyeleti díj megfizetése az „IL” sorozatokat is terheli.
37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak (ez utóbbiak legmagasabb összege), kivéve a 36. pontban említett költségeket
Az Alapkezelő az Alapra hárítja továbbá az Alap ügyletei során felmerült egyéb közvetlen költségeket – ha és amennyiben azokat az Alap nem közvetlenül rendezi a szolgáltatást nyújtóval –, így különösen a befektetési szolgáltatói díjakat, a banki költségeket, elszámolási költségeket, az Alap számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségeket, továbbá a közzététellel és a már meglévő és potenciális Befektetők tájékoztatásával kapcsolatosan felmerülő marketing és egyéb költségeket, illetve az Alap működésével kapcsolatos egyéb, idesorolandó közvetlen költségeket. Az Alapot terhelő egyéb díjak legmagasabb összege egy üzleti évre vonatkozólag 2.000.000, Ft.
A Befektetőket a befektetési jegyek vétele, tartása, illetve visszaváltása következtében egyéb díjak és költségek terhelik:
A Befektető által választott Forgalmazó az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során ezen Forgalmazó díjszabályzata által megállapított forgalmazási jutalékokat számít fel. A forgalmazási jutalék mértéke a megbízás összegének maximum 5%-a.
A Befektető által választott pénzintézet a befektetési jegyekkel kapcsolatos szolgáltatásokra különböző díjakat, jutalékokat számíthat fel, például értékpapírszámla vezetésével kapcsolatos díjak és jutalékok, értékpapír transzfer díja, átutalási díj, készpénzfelvételi díj, stb. Ezen díjak az adott pénzintézet díjszabályzata által meghatározottak, az Alapkezelő erre vonatkozó információval nem rendelkezik.
38. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke
Nem alkalmazandó.
39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei
Nem alkalmazandó.
40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
A költségek tételesen a féléves és éves jelentésekben felsorolásra kerülnek. Az Alapkezelő a nettó eszközérték megállapításánál minden hosszabb időszakra vonatkozó, előre kalkulálható költséget, a lehetőség szerint időbeli elhatárolással, fokozatosan terhel az adott Alapra. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy az éves működési költségek – a befektetési szolgáltatói díjak nélkül – ne haladják meg az adott Alap éves átlagos tőkéjének 2%-át. (A sikerdíj nem tekinthető működési költségnek.)
IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása
Az „IL” jelű sorozatok befektetési jegyeire vételi, visszaváltási és átváltási megbízás nem adható. Az illikvid sorozatok elkülönítésére okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről az Alapkezelő dönt. Az újra likviddé vált eszközöket az Alapkezelő értékesíti vagy az „IL” sorozatjelű befektetési jegyeket az alap befektetési jegyeire cseréli, a befektetési jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint.
Ez utóbbi esetben, az illikvid sorozatok cseréje során, minden esetben a befektető az általa már birtokolt IL sorozatnak megfelelő betűjelű likvid sorozatra jogosult, pl. AIL sorozat esetén A sorozatot, PIL esetén P sorozatot fog kapni.
41. A befektetési jegyek vétele
Az „IL”jelű sorozatok befektetési jegyeire vételi megbízás nem adható.
41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje
A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetők a Befektetési jegyeket a Forgalmazóval megkötött, a Befektetési jegyek vételére vonatkozó megbízási szerződés megkötésével szerezhetik meg. A Befektetők megbízásának befogadási határidejére és a Befektető részéről a Forgalmazó felé a vételár rendelkezésre bocsátásának szabályaira, mind a belföldi, mind a külföldi forgalmazás tekintetében a két fél közötti megállapodás irányadó. Az egyes Forgalmazók ügyfélfogadási időpontjai és üzletszabályai eltérőek lehetnek, erről a befektetők az adott Forgalmazónál tájékozódhatnak.
A Forgalmazó az Üzletszabályzatában vételi megbízások esetén minimum összeget határozhat meg, mely minimum összeg Forgalmazónként eltérő mértékű lehet. A Forgalmazó a minimum összeg alatti megbízást nem teljesíti.
41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap
A forgalmazás-elszámolási nap az a nap, amely napon érvényes nettó-eszközérték és egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján az adott megbízás elszámolásra kerül, vagyis kiszámításra kerül, hogy az adott befektető hány darab befektetési jegyet kap a vételi megbízása teljesítésekor.
Az Alap minden magyarországi munkanapra megállapítja a nettó-eszközértéket, ettől csak a törvényben meghatározott esetekben és módon térhet el, vagyis a fenti kivételekkel minden magyarországi munkanap forgalmazási (forgalmazás-elszámolási) nap, mely napokra a befektetők vételi megbízást adhatnak.
A Befektetési Jegyekre vonatkozó vételi megbízások forgalmazási nap, vagyis forgalmazás-elszámolási nap (T nap) 16:00-ig T napi elszámolásúak, ezt követően beérkező megbízások már T+1 napi elszámolásúnak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy a fenti határidő előtt érkező megbízások forgalmazás- elszámolási napja T nap, azaz a T napra érvényes árfolyam alapján kerülnek elszámolásra, míg a határidőn túli megbízások T+1 napi forgalmazás-elszámolásúak.
41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap
A forgalmazás-teljesítési nap az a nap, amikor a befektető megbízásának értékpapír jóváírása megtörténik és az Alap számláján a vételi megbízás összege jóváírásra kerül. A vételi megbízások esetén a Befektetési jegyek forgalmazás-teljesítési napját sorozatonként az alábbi táblázat tartalmazza, a táblázatban szereplő adatok forgalmazási napokra értendők:
Sorozat | Pénz teljesítése | Értékpapír teljesítése |
A sorozat | T+2 | T+2 |
I sorozat | T+2 | T+2 |
P sorozat | T+2 | T+2 |
PI sorozat | T+2 | T+2 |
42. A befektetési jegyek visszaváltása
Az „IL” jelű sorozatok befektetési jegyeire visszaváltási megbízás nem adható.
42.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje
A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetők a Befektetési jegyeket a Forgalmazóval megkötött, a Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízási szerződés megkötésével válthatják vissza. A Befektetők megbízásának befogadási határideje és a Befektető részéről a Forgalmazó felé a visszaváltandó befektetési jegyek rendelkezésre bocsátásának szabályai tekintetében a két fél közötti megállapodás irányadó. Az egyes Forgalmazók ügyfélfogadási időpontjai és üzletszabályzatai eltérőek lehetnek, erről a befektetők az adott Forgalmazónál tájékozódhatnak.
42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap
A forgalmazás-elszámolási nap az a nap, amely napon érvényes nettó-eszközérték és egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján az adott megbízás elszámolásra kerül, vagyis kiszámításra kerül, hogy a Befektető mekkora összeget kap a visszaváltási megbízása teljesítésekor.
Az Alap minden magyarországi munkanapra megállapítja a nettó-eszközértéket, ettől csak a törvényben meghatározott esetekben és módon térhet el, vagyis a fenti kivételekkel minden magyarországi munkanap forgalmazási (forgalmazás-elszámolási) nap, mely napokra a Befektetők visszaváltási megbízást adhatnak. A Befektetési Jegyekre vonatkozó visszaváltási megbízások határideje T nap 16:00, 100 millió forintot
elérő vagy meghaladó megbízások esetén T nap 12:00, ezt követően leadott megbízások már T+1 napi megbízásoknak minősülnek. A fenti határidő előtt érkező megbízások forgalmazás-elszámolási napja T nap, a határidőn túli megbízások T+1 napi forgalmazás-elszámolásúak.
42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap
A forgalmazás-teljesítési nap az a nap, amikor a befektető megbízásának pénzösszege jóváírása megtörténik és az Alap számláján a visszaváltott befektetési jegyek jóváírásra kerülnek. A visszaváltási megbízások esetén a Befektetési jegyek forgalmazás-teljesítési napját sorozatonként az alábbi táblázat tartalmazza, a táblázatban szereplő adatok forgalmazási napokra értendők:
Sorozat | Pénz teljesítés | Értékpapír teljesítés |
A sorozat | T+3 | T+3 |
I sorozat | T+3 | T+3 |
P sorozat | T+3 | T+3 |
PI sorozat | T+3 | T+3 |
A Kbftv. 128. § (1) pontjában megfogalmazott lehetőség, azaz az illikviddé vált eszközök elkülönítésének lehetőségéről konkrét eszközök esetében dönt az Alapkezelő. A visszaváltani kívánt befektetési jegyek a Befektető részéről a Forgalmazó felé a két fél közötti megállapodás alapján teljesítendők a visszaváltásra vonatkozó határidők betartásának figyelembe vételével. A visszaváltott Befektetési jegyek ellenértékének átvételekor a Forgalmazó érvényes üzletszabályzatában foglalt készpénzfelvételi díj, illetve átutalási díj a Befektetőt terheli.
43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai
Az Alap folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető. A szünetelésről az Alapkezelő rendkívüli közzététel útján tájékoztatja a Befektetőket.
Az Alap folyamatos forgalmazását az Alapkezelő, illetve a Felügyelet a Befektetők érdekében fel is függesztheti. A felfüggesztésről az Alapkezelő rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a Befektetőket és a Felügyeletet.
Az Alapkezelő biztosítja a megadott megbízás visszavonásának lehetőségét a Kbftv. 108. § (4) pontja szerint, amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap az eladás, illetve a visszaváltás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő első olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás-teljesítési nap, amikor a megbízás irányának megfelelő forgalmazás felfüggesztése megszűnik. A folyamatos forgalmazás szüneteltetésére, illetve felfüggesztésére a Kbftv. szüneteltetésére, illetve felfüggesztésére vonatkozó szabályai rendelkeznek, így különösen a Kbftv. 76. § (2) bekezdés b) pontja, a 95.§ (2) bekezdése, a 108.§ (1) és (4) bekezdése, valamint a 113-116.§-ok.
43.1. A forgalmazási maximum mértéke
Nem alkalmazandó.
43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei
Nem alkalmazandó.
44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása
Egy darab Befektetési jegy vételi, illetve visszaváltási ára az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték, amely 6 tizedesre kerekítve kerül kiszámításra, minden forgalmazási napra.
44.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága
Az Alapkezelő minden T+1. forgalmazási-elszámolási napon köteles a Alap T. forgalmazási-elszámolási napra érvényes egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközértékét (forgalmazási árfolyamát) kiszámítani.
44.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez - részben vagy egészben - a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg
A Forgalmazó az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási (vételi/visszaváltási) jutalékokat számíthatja fel. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított forgalmazási jutalék megfizetése a megbízások teljesítésével esedékes. A Forgalmazó a jutalék összegére minimum díjat is meghatározhat, amelynek értéke HUF devizanemű sorozat esetén nem lehet magasabb, mint 15.000,- Ft; PLN devizanemű sorozat esetén pedig nem lehet magasabb, mint 235 PLN.
Vételi jutalék
A vételi jutalék a befektetendő összeg százalékában az A, I, P és PI sorozatok esetében 20,00%. Az Alap “IL” jelű sorozataira vételi megbízás nem adható.
Visszaváltási jutalék
A Forgalmazó a Befektetési jegyek visszaváltásakor visszaváltási jutalékot számíthat fel a visszaváltandó összeg százalékában, mely maximum 3,50%.
Az “IL” jelű sorozatok Kbftv 128. § szerinti cseréje esetén az Alapkezelő nem számít fel visszaváltási jutalékot és forgalmazói díjat.
A Forgalmazó a vételi és a visszaváltási jutalékokat a Díj- és költségtáblázatukban meghatározottak szerint, a Befektető számára a fenti értékeknél kedvezőbben is megállapíthatja. A forgalmazási jutalék a Forgalmazót illeti meg.
Amennyiben a Befektetési Jegy(ek) bármely tulajdonosa a vételi megbízás időpontjától számított 10 forgalmazási napon belül (T+10) ad visszaváltási megbízást ugyanazon befektetési alap befektetési jegyeire, akkor a Forgalmazó a szokásos visszaváltási jutalékon felül 2% büntető jutalékot számít fel, amely jutalék az Alapot illeti. A büntetőjutalék megállapításához szükséges időintervallumot FIFO elv alapján kell figyelembe venni.
45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák
Nem alkalmazandó.
46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák
Magyarország
47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk Befektetési jegyek átváltása
A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazási időszakában a Befektetőnek lehetősége van arra, hogy meglévő Befektetési jegyét egy másik, azonos devizájú, az Alapkezelő által kezelt nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyére átváltsa. Átváltásra csak azon Forgalmazó esetében van lehetőség, amelynek Üzletszabályzata rendelkezik az ilyen típusú ügyletekről. Az átváltani kívánt befektetési jegyek transzferálása illetve zárolása a Befektető részéről a Forgalmazó felé a két fél közötti megállapodás alapján teljesítendő az átváltásra vonatkozó határidők betartásának figyelembe vételével.
A Befektetési Jegyekre vonatkozó átváltási megbízások határideje T nap 16:00, 100 millió forintot elérő vagy meghaladó megbízások esetén T nap 12:00, ezt követően leadott megbízások már T+1 napi megbízásoknak minősülnek. A fenti határidő előtt érkező megbízások forgalmazás-elszámolási napja T nap, a határidőn túli megbízások T+1 napi forgalmazás-elszámolásúak. Az alapkezelő egyedi mérlegelési joga, hogy az egyes alapok likviditási helyzetétől függően a határidőket követően érkezett megbízásokat T napi forgalmazás-elszámolási nappal elfogadja. A Forgalmazó Üzletszabályzatában a fenti határidőknél előbb is lezárhatják a T napi megbízások felvételének határidejét.
A Befektetők által a megbízás napján (T nap) visszavonhatatlan formában adott átváltási megbízásokat a Forgalmazó a T napra érvényes, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti. Egy darab Befektetési jegy átváltási ára az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték, amely 6 tizedesre kerekítve kerül kiszámításra, minden forgalmazási napra.
Az alap „IL” jelű illikvid sorozataira átváltási megbízás nem adható.
A Forgalmazó az Üzletszabályzatában átváltási megbízások esetén minimum összeget határozhat meg, mely minimum összeg Forgalmazónként eltérő mértékű lehet. A Forgalmazó a minimum összeg alatti megbízást nem teljesíti.
Az átváltási megbízás esetén a Befektető az átváltandó Befektetési jegyeket az átváltás céljául megjelölt Befektetési Jegyekre váltja át, pénzteljesítés nélkül. A Befektetési jegyek forgalmazás- teljesítési napját az átváltandó Befektetési jegyek visszaváltására érvényes forgalmazás-teljesítési nap
határozza meg, amelyet a VIG Russia Részvény Alap sorozataira az alábbi táblázat tartalmaz, a táblázatban szereplő adatok forgalmazási napokra értendők.
Sorozat | Értékpapírok teljesítése |
A sorozat | T+3 |
I sorozat | T+3 |
P sorozat | T+3 |
PI sorozat | T+3 |
A Forgalmazó az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi átváltási jutalékot számíthatja fel. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított átváltási jutalék megfizetése a megbízások teljesítésével esedékes. A Forgalmazó a jutalék összegére minimum értéket is meghatározhat, amelynek értéke HUF devizanemű sorozat esetén nem lehet magasabb, mint 15.000,- Ft; PLN devizanemű sorozat esetén pedig nem lehet magasabb, mint 235 PLN.
Átváltási jutalék
A Forgalmazó a Befektetési jegyek átváltásakor átváltási jutalékot számíthat fel az átváltandó összeg százalékában, maximum 3,50%-ot.
A Forgalmazó az átváltási jutalékot a Díj- és költségtáblázatában meghatározottak szerint, a Befektető számára a fenti értékeknél kedvezőbben is megállapíthatja. A forgalmazási jutalék a Forgalmazót illeti meg.
Amennyiben a Befektetési Jegy(ek) bármely tulajdonosa a vételi vagy átváltási megbízás időpontjától számított 10 forgalmazási napon belül (T+10) ad visszaváltási vagy átváltási megbízást ugyanazon befektetési alap befektetési jegyeire, akkor a Forgalmazó a szokásos visszaváltási, átváltási jutalékon felül 2% büntető jutalékot számít fel, amely jutalék az Alapot illeti. A büntetőjutalék megállapításához szükséges időintervallumot FIFO elv alapján kell figyelembe venni.
X. A befektetési alapra vonatkozó további információ
48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható
Az Alap múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Az Alap és a referenciaindex éves hozamát sorozatonként a 1. melléklet tartalmazza.
49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei
Nem alkalmazandó.
50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira Az Alap megszűnésére, az Alap eszközeinek értékesítésére és a vagyon kifizetésére vonatkozó szabályokat a Kbftv. 75.-79.§ tartalmazzák.
51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről
Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában az „értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról,valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és a tanácsi rendelet” előírásai alapján az alábbi információkat szolgáltatja:
Az alkalmazott értékpapír-finanszírozási ügyletek | Az Alap teljeshozam-csereügyleteket nem köt. | |||
és teljeshozam-csereügyletek általános ismertetése | Az Alap által alkalmazott értékpapír- | |||
és használatuk indoklása | finanszírozási ügyletek általános ismertetése a | |||
Kezelési Szabályzat 14., 15. és 24. pontjában | ||||
található. Ezen ügyletek megkötésének indoka a | ||||
befektetési politikában foglaltaknak való | ||||
megfelelés. | ||||
Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek egyes típusaival kapcsolatban szolgáltatandó összesített adatok | ||||
Az ügyletekhez felhasználható eszköztípusok | Állampapírok; egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; kötvények; szabályozott piacra/tőzsdére bevezetett részvények | |||
Az ügyletekhez felhasználható eszközöknek az alap kezelt eszközállományához viszonyított maximális aránya | 100% | |||
Az egyes ügyletekhez felhasználható eszközöknek az alap kezelt eszközállományához viszonyított várható aránya | 0-100% | |||
A szerződő felek kiválasztásának kritériumai | A szerződő felekre vonatkozó kritériumokat az | |||
(ideértve a jogi státust, a származási országot és a | Alapkezelő belső szabályzataiban rögzíti. A | |||
minimális hitelminősítést). | szerződő felek jellemzően EU vagy OECD | |||
országokban székhellyel rendelkező, | ||||
prudenciális felügyelet hatálya alá tartozó | ||||
hitelintézetek és egyéb pénzügyi intézmények. | ||||
Az Alapkezelő a befektetésre ajánlott | ||||
hitelminősítésű szerződő felekkel magasabb | ||||
összegben, míg a befektetésre nem ajánlott | ||||
kategóriába tartozókkal alacsonyabb összegben | ||||
köthet ügyletet. | ||||
Elfogadható | biztosítékok: | az | elfogadható | Az elfogadható biztosítékokra vonatkozó |
biztosítékok ismertetése, tekintettel az | kritériumokat az Alapkezelő belső | |||
eszköztípusokra, kibocsátóra, lejáratra, | szabályzataiban rögzíti. | |||
likviditásra, | valamint | a | biztosítékok | |
diverzifikációjára vonatkozó és a korrelációs | ||||
szabályokra. | ||||
A biztosítékok értékelése: az alkalmazott | A biztosítékok értékelés napi szinten zajlik az | |||
biztosítékértékelési módszertan ismertetése és alkalmazásának indoklása, továbbá arra | Alap kezelési szabályzatában részletezett értékelési módszertannak megfelelően. Napi | |||
vonatkozó tájékoztatás, hogy sor kerül-e napi piaci értéken való értékelésre és napi változó letét alkalmazására. | változó letét alkalmazására a 15. pontban részletezettek alapján kerül sor. |
Kockázatkezelés: az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez, a teljeshozam-csereügyletekhez és a biztosítékkezeléshez kapcsolódó kockázatok, például működési, likviditási, partner-, letétkezelési és jogi kockázat, valamint adott esetben a biztosíték újrafelhasználásából származó kockázat ismertetése. | A szerződő fél nemteljesítése esetén partnerkockázat merül fel, amelyet az Alapkezelő a belső szabályzataiban rögzített, hitelminősítéshez kötött partnerlimiteken keresztül korlátoz. A biztosítékok nyújtásával kapcsolatosan hitelkockázat és likviditási kockázat merül fel, melyeket a biztosítékok körének állampapírra történő szűkítésével korlátoz az Alapkezelő. A kapott biztosítékokat az Alap nem használja fel újra. |
Xxxxx részletezése, hogy milyen módon történik az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez és teljeshozam-csereügyletekhez felhasznált eszközök és a kapott biztosítékok letéti őrzése (például az alap letétkezelőjénél). | Az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez felhasznált eszközök és a kapott biztosítékok letéti őrzése az alap letétkezelőjénél történik. |
A biztosíték újrafelhasználására vonatkozó esetleges (szabályozásból eredő vagy önként vállalt) korlátozások részletezése. | Nem alkalmazandó |
Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből és teljeshozam-csereügyletekből származó hozam megosztására vonatkozó stratégia: az értékpapír- finanszírozási ügyletekkel és teljeshozam- csereügyletekkel elért és a kollektív befektetési formához visszakerülő bevétel, valamint az alapkezelőnél, illetve a harmadik feleknél (pl. a kölcsönnyújtó ügynöknél) felmerülő költségek és díjak leírása. A tájékoztatóban vagy a befektetők számára nyújtott tájékoztatásban fel kell tüntetni az alapkezelő és e felek közötti kapcsolat jellegét is. | Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből származó bevételek (hozam, díj, kamat) és kiadások, költségek teljes egészében az alapnál merülnek fel, azok nem kerülnek megosztásra harmadik féllel. |
Az Alapkezelő az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 számú, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet 7. cikk (1) bekezdése alapján az alábbi tájékoztatást adja:
Az Alapnak nem célkitűzése a fenntartható befektetés, valamint nem célozza meg a környezeti és társadalmi szempontok előmozdítását, tehát az SFDR rendelet 6. cikk szerinti alapnak tekinthető. Azonban az Alap befektetéseinek értékére vonatkozóan relevánsnak tekinti a fenntarthatósági kockázatokat. Ennek értelmében, a fenntarthatósági kockázat szempontjából kiemelt fontosságú a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások (Principal Adverse Impact – PAI) figyelembe vétele is.
Az Alapkezelő jelen Alap tekintetében figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatását, melyek a főbb káros hatás indikátorokkal mérhetők. Az Alap kezelése során az Alapkezelő a főbb káros hatás indikátorokat közvetetten – az ún. ESG ratingen keresztül – integrálja befektetési döntéseibe, azokat kockázati tényezőként értékelve.
Az egyes PAI indikátorok értelmezéséhez szükséges a megfelelő kontextusba helyezésük, és a releváns mérőszámok figyelembevétele, melyek iparáganként eltérőek lehetnek. Ezért a fontosabb káros hatások mérését további környezeti, társadalmi és vállalatirányítási faktorok bevonásával együttesen és súlyozva veszi figyelembe az MSCI ESG módszertana, mely ezeket az adatokat az ESG rating-jébe tömöríti. Az Alap kezelése során az Alapkezelő a kizárási elvek betartása mellett, az MSCI ESG rating-et veszi figyelembe.
A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembe vétele két szinten épül be a befektetési gyakorlatba:
1. Kizárási lista: Az Alap betartja az Alapkezelő által meghatározott kizárási listát. Ennek értelmében az Alap nem fektet be súlyosan károsító iparágakba, melyek negatívan értékelhető PAI indikátorokkal rendelkeznek. Ide tartoznak a jelentősebb fűtőszenes kitettséggel rendelkező vállalatok, vitatott fegyverek gyártásával és értékesítésével foglalkozó vállalatok, továbbá a dohányipari cégek és az ENSZ Globális Megállapodását (UN Global Compact) súlyosan sértő vállalatok. A kizárást eredményező tiltott iparágakba való kitettségek küszöbértékeit az Alapkezelő kizárási elvei írják elő, melyet a Felelős Befektetési és Fenntarthatósági politikájában részletez. Az állami kibocsátók tekintetében az ENSZ Globális Megállapodást sértő országok államkötvényei sorolhatók a kizárási politikában foglalt kibocsátók közé.
A kizárási lista alkalmazása biztosítja, hogy a befektetési döntéshozatal során az alábbi PAI indikátorokat figyelembe vegye az Alapkezelő:
o Éghajlat-politikai és egyéb környezeti mutatókon belül:
PAI 4. A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség
o A társadalmi és munkavállalói kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a vesztegetés elleni küzdelemre vonatkozó mutatókon belül:
PAI 10. Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek megsértése
PAI 14. Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknáknak, kazettás lőszereknek, vegyi fegyvereknek és biológiai fegyvereknek) való kitettség.
2. PAI indikátorok figyelembe vétele az ESG adatokon keresztül: Az ESG elemzéshez és teljesítmény értékeléshez nemzetközi beágyazottságú adatszolgáltatókra támaszkodunk, és alkalmazzuk az általuk használt ESG minősítési módszertant. Az adatszolgáltatók közül az Alapkezelő az MSCI ESG-besorolását veszi alapul, amely helyettesíthető egy hasonló nemzetközi
beágyazottságú szolgáltatóval is. Fenntarthatósági szempontok mérése: Az ESG-kritériumok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat foglalnak magukban, amelyek együttesen feltételei a fenntartható vállalati működésnek. Megközelítésünkben a kettős lényegességet (dual materiality) tekintjük fontosnak, amely a vállalati működés környezetre és társadalomra mért materiális hatását, valamint az ESG-kockázat vállalati értékre mért szintén materiálisnak ítélt hatását veszi figyelembe. Ezen ESG-faktorok tartalmazzák az RTS-ben előírt kötelező PAI indikátorokat, valamint további iparág specifikus szempontokat. Ezen mérések az MSCI módszertanának alapvető elemei, melyek átfogó mérőszáma az ESG rating.
Az Alapkezelő a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban a PAI mutatók alakulásáról tájékoztatást nyújt az időszakos jelentésében.
A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembe vételének módját és a figyelembe vett mutatókat az Alapkezelő Felelős Befektetési és Fenntarthatósági Politikájában határozza meg. Ennek fontosabb elemeit a honlapján teszi közzé, az alkalmazott átvilágítási és szerepvállalási politikával együttesen az alábbi linken: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx/
A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások alakulásáról szóló tájékoztatás az Alapkezelő honlapján érhető el minden év június 30. napjáig, az előző naptári évre vonatkozóan: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/
Az Alapkezelő a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS A TANÁCSI (EU) 2020/852 RENDELET 7. cikke alapján az alábbi tájékoztatást adja:
Az Alap befektetései jelenleg nem veszik figyelembe az Európai Unió által meghatározott, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.
Az Alapkezelő az alábbi törvényi szabályokat figyelembe véve dönthet illikvid sorozat létrehozásáról:
A befektetési alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése
128. § (1) Nyílt végű értékpapír-befektetési alap esetében, ha a befektetési alap eszközeinek 5%-át meghaladó része illikviddé vált, a befektetési alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről.
(2) Jelen szakasz vonatkozásában illikvidnek minősül az az eszköz, amely az adott piaci körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel lenne értékesíthető, figyelemmel a befektetési jegyek visszaváltási szabályaira is.
(3) Az elkülönítésről szóló döntést követően az illikvidnek minősített eszközöket a nettó eszközérték- számítás során a befektetési alap egyéb eszközeitől elkülönítetten kell nyilvántartani. Ezzel együtt a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyeket befektetőnként olyan arányban kell megosztani,
amilyen arányt az illikvid eszközök az alap nettó eszközértékén belül képviselnek. A megosztást követően az illikvid eszközöket megtestesítő befektetési jegyeket „IL” sorozatjellel kell ellátni.
(4) Az illikviddé vált eszközöket a nettó eszközérték-számítás szempontjából elkülönítetten kell nyilvántartani, az eszközök kezelésével kapcsolatos költségeket ezen eszközportfólióval szemben lehet elszámolni. Amennyiben a felmerülő költségek az illikvid eszközportfólióval szemben nem teljesíthetők, úgy e költségeket átmenetileg a befektetési alapkezelő viseli. Az illikvid eszközportfólió terhére sem alapkezelői, sem letétkezelői, sem forgalmazási díj vagy jutalék nem számítható fel. Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamát az illikvid eszközportfólióban nyilvántartott eszközök és kötelezettségek figyelembevételével kell megállapítani és közzétenni a nettó eszközérték-számításra vonatkozó általános szabályok szerint.
(5) Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek nem visszaválthatóak, kivéve, ha a befektetési alapkezelő felajánlja a lehetőségét és a befektető hozzájárul ahhoz, hogy a visszaváltás ellenértékét a befektetési alapkezelő az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek mögöttes eszközeivel teljesítse.
(6) Az elkülönítésre okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről a befektetési alapkezelő dönt, amelynek során az „IL” sorozatjelű befektetési jegyeket az alap befektetési jegyeire cseréli, a befektetési jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint.
(7) Az eszközök elkülönítéséről, az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról a befektetési alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint tájékoztatja a befektetőket és a Felügyeletet. A befektetési alap éves, féléves jelentésében részletes tájékoztatást kell adni az elkülönített eszközök összetételéről.
(8) A befektetési alapkezelő a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig felfüggeszti.
XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk
52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)
Az Alapkezelő neve VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000
53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
Letétkezelő neve: UniCredit Bank Hungary Zrt. Cégbejegyzés száma: 00-00-000000
A Letétkezelő a Kbftv-ben, így különösen a 64. § (7)-(9), 75. § (5), 79. § (3), 124. § (3). 136. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatokat látja el.
A Letétkezelő szerződésben vállalt kötelezettségei az alábbiak:
a) gondoskodik az Alap pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről, és arról, hogy a befektetési jegyek forgalmazása során a befektetők által vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek;
b) gondoskodik az Alap tulajdonában lévő és a Bank által letétkezelt pénzügyi eszközök illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzéséről, és letétkezeléséről;
c) összevont értékpapírszámlát, valamint fizetési számlát vezet az Alapnak;
d) a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló külső bizonyítékok alapján nyilvántartást vezet az Alap tulajdonát képező minden egyéb, letétbe nem helyezhető eszközről, valamint meggyőződik arról, hogy az adott eszköz az Alap tulajdonát képezi-e;
e) ellenőrzi, hogy a befektetési jegyek forgalmazása vagy érvénytelenítése a jogszabályoknak és a Szabályzatnak megfelelően történik-e;
f) biztosítja, hogy az Alap összesített és egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap Szabályzatának megfelelően számítsák ki;
g) teljesíti az Alapkezelő pénzügyi eszközökre vonatkozó utasításait a jogszabályokkal, az Alap kezelési szabályzatával (a továbbiakban: Szabályzat; 11. sz. melléklet) és az Eljárási Renddel összhangban;
h) ellátja az általa kezelt értékpapírok hozamainak elszámolásával kapcsolatos tevékenységet;
i) ellátja az általa kezelt értékpapírokkal összefüggő társasági eseményekkel kapcsolatos teendőket;
j) ellenőrzi, hogy a befektetési alap megfelel-e a jogszabályokban és a Szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak különös tekintettel a befektetési korlátokra, a Bank a befektetési korlátok ellenőrzését a nettó eszközérték számítással/ellenőrzéssel egy időben végzi;
k) biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön;
l) ellátja az Alap megszűnésével kapcsolatos, a jogszabályokban előírt technikai teendőket;
m) ellenőrzi, hogy az Alap a bevételét a jogszabályokkal és az Alap Szabályzatával összhangban használja- e fel;
n) ingatlanalapok esetében az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések hatályosságához megadja a Ptk. 6:118. § (1) bekezdése szerinti beleegyezést, ha az adott ügylet megfelel a vonatkozó jogszabályoknak;
o) elvégez minden olyan egyéb feladatot, melyet a Kbftv., a Bizottságnak a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete és a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a letétkezelő számára előír.
54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
Könyvvizsgáló neve: PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. Cégbejegyzés száma: 00-00-000000
A Könyvvizsgáló a Kbftv-ben, így különösen a 135.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatokat látja el. A Könyvvizsgáló feladatai:
az Alap éves jelentésében közölt számviteli információk felülvizsgálata;
annak figyelemmel kísérése és ellenőrzése, hogy az Alapkezelő az Alapot a törvényeknek megfelelően kezeli;
a Kbftv.-ben meghatározott esetekben a Felügyelet tájékoztatása a fenti ellenőrzés eredményeiről.
55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik
Nem alkalmazandó.
56. A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: CIB Bank Zrt.
Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: Concorde Értékpapír Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: Equilor Befektetési Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: ERSTE Befektetési Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000
Forgalmazó neve: KBC Securities Magyarországi Fióktelepe Cégbejegyzés száma 00-00-000000
Forgalmazó neve: OTP Bank Nyrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: Raiffeisen Bank Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-00000 Forgalmazó neve: SPB Befektetési Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000
Forgalmazó neve: MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000
Forgalmazó neve: MKB Bank Nyrt. Cégbejegyzés száma: 00-00-000000 Forgalmazó neve: UniCredit Bank Hungary Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000
A Forgalmazó a Kbftv-ben meghatározott feladatokat látja el el, azaz a 106-108.§-ban foglaltakat. A Forgalmazó feladatai:
Közreműködik a nyíltvégű befektetési jegyek folyamatos forgalmazásában, illetve adott esetben a befektetési jegyek elsődleges forgalomba hozatalában (jegyzési eljárás lebonyolítása).
Honlapján folyamatosan elérhetővé teszi az Alap Kbftv. által meghatározott hatályos dokumentumait, az Alap rendszeres tájékoztatásait és rendkívüli közzétételeit, valamint azok egy példányát kérésre díjmentesen átadja a Befektetőnek.
57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)
Nem alkalmazandó.
58. A prime brókerre vonatkozó információk
58.1. A prime bróker neve
Nem alkalmazandó.
58.2. Az ABA prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása
Nem alkalmazandó.
58.3. A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA eszközei átruházásának és újrafelhasználásnak lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információ leírása
Nem alkalmazandó.
59. Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása
Kiszervezett tevékenységek:
Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: Monolith Systemhouse International s.r.o ill. Monolith Rendszerház Informatikai Kft.
Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. 3. em. 4. ajtó Kiszervezett tevékenység: Rendszertámogatás és fejlesztés
Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.
Kiszervezett tevékenység: IT Service Level Agreement és Együttműködési megállapodás (Service Level Agreement – Püszámvitel, kockázatkezelés, HR, jog, adó, gépjármű)
Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: Alapkezelő Rendszer Kft. Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 0000 Xxx, Xxxxxx xxxx 00. Kiszervezett tevékenység: ANYR rendszer support és fejlesztés
Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: ABN-Expert Kft.
Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 8000 Székesfehérvár, Xxxxxxx xxxx 00. Kiszervezett tevékenység: Online rendszertámogatás és fejlesztés
1. melléklet
Az Alap múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Az Alap és a referenciaindex éves hozamát sorozatonként az alábbi melléklet tartalmazza.
Az „A IL”, „I IL”, „P IL” és „PI IL” sorozatok esetén még nem áll rendelkezésre egy teljes naptári évre vonatkozó teljesítményadat, így Tisztelt Befektetőink számára a múltbeli teljesítményről nem tudunk hasznos tájékoztatást nyújtani.
Az Alap benchmarkjának hozama | VIG Russia Részvény Alap ("A" sorozat HUF) | VIG Russia Részvény Alap ("I" sorozat HUF) | Az Alap benchmarkjának hozama | VIG Russia Részvény Alap ("P" sorozat PLN) | VIG Russia Részvény Alap ("PI" sorozat PLN) | ||
2009 | 103.33% | 78.23% | na | na | na | na | |
2010 | 35.82% | 35.75% | na | na | na | na | |
2011 | -12.34% | -11.05% | -10.94% | na | na | na | |
2012 | 7.91% | 4.76% | 6.45% | na | na | na | |
2013 | -1.19% | -1.93% | -0.40% | -1.33% | -2.08% | na | |
2014 | -31.22% | -32.35% | -31.20% | -33.34% | -34.44% | -33.33% | |
2015 | 9.86% | 11.61% | 12.51% | 10.49% | 12.25% | 13.15% | |
2016 | 49.47% | 50.80% | 52.01% | 55.88% | 57.60% | 58.87% | |
2017 | -13.91% | -11.80% | -11.09% | -18.62% | -16.61% | -15.94% | |
2018 | 1,31% | 6.26% | 7,12% | 0,67% | 5,59% | * | |
2019 | 51,89% | 47,23% | 48,72% | 46,46% | 41,98% | * | |
2020 | -0,73% | -7,02% | -5,99% | -2,85% | -9,00% | -6,99% | |
2021 | 23,94% | 24,50% | 25,77% | 22,38% | 22,88% | 24,09% |
Az Alap folyamatos forgalmazásának (a Kbftv. 114.§. (1) a) pontja alapján) 2022.02.24-én kezdeményezett felfüggesztésének meghosszabbítására az Alapkezelő a Kbftv. 116.§ (1) bekezdése szerint, a Magyar Nemzeti Bank felé engedélyezési kérelmet nyújtott be. A Felügyelet a kérelemnek, H-JÉ-III-20/2022. számú határozatával, helyt adva az Alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazására irányuló felfüggesztés időtartamát a forgalmazás felfüggesztését kiváltó okok megszűnésének időpontjáig, de legfeljebb 2023. március 25. napjáig meghosszabbította, emiatt a 2022-es évre nem áll rendelkezésre egész éves adatsor, így annak bemutatásától itt eltekintünk.
* A sorozat befektetési jegyeinek állománya 2018.02.05-től 0 db azaz nulla darab, ezáltal a 2018-as és 2019-es adatok nem értelmezhetőek a teljes évre.