ZÁRÓDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

MISKOLCI EGYETEM

GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

ZÁRÓDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

NÉV: XXXXXXX XXXXXXX NEPTUNKÓD: AOP4YZ

Felsőoktatási szakképzés

SZAK MEGNEVEZÉSE: PÉNZÜGY-SZÄMVITEL SZAKIRÁNY MEGNEVEZÉSE: VÁLLALKOZÁSI

ILLETÉKES INTÉZET / TANSZÉK: PÉNZÜGYI És SZÁMVITELI

ZÁRÓDOLGOZAT CÍME: TÁRGYI ESZKÖZÖK NYILVÁNTARTÁSA És ÉRTÉKCSÖKKENÉSE

JELÖLT ÁLTAL KIDOLGOZANDÓ FELADATOK:

1. SZÁMVITELI ALAPOK

2. TÁRGYI ESZKÖZÖK

3. TÁRSASÁGI ADÓ TÖRVÉNY SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS

4. ÖSSZEGZÉS

BÁZISSZERVEZET NEVE: -----

KÜLSÓ KONZULENS NEVE, BEOSZTÁSA:

BELSÓ KONZULENS NEVE, BEOSZTÁSA: VÁRKONYINÉ XX. XXXXXX XXXXX EGYETEMI DOCENS

A ZÁRÓDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS KIADÁSÁNAK IDÓPONTJA: 2020. NOVEMBER 15.

Miskolc, 2020. november 15.

Intézetigazgató aláírása

MISKOLCI EGYETEM

GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KONZULTÁCIÓS LAP

NÉV: XXXXXXX XXXXXXX

Neptunkód: AOP4YZ

Záródolgozat címe: TÁRGYI ESZKÖZÖK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ÉRTÉKCSÖKKENÉSE

Bázisszervezet neve, címe: ----

BELSŐ KONZULENS NEVE, BEOSZTÁSA: VÁRKONYINÉ XX. XXXXXX XXXXX EGYETEMI DOCENS

Külső konzulens neve, beosztása: ----

A konzultációk időpontja:

Belső konzultáció időpontja	Belső konzulens aláírása	Külső konzultáció időpontja	Külső konzulens aláírása
2021.02.28.
2021.03.12.
2021.03.24.
2021.04.06.
2021.04.27.

A záródolgozat beadható:

Dátum Miskolc, 2021. 04. 27.

……………………………….. Belső konzulens aláírása

EREDETISÉGI NYILATKOZAT

NÉV: XXXXXXX XXXXXXX NEPTUNKÓD: AOP4YZ

ZÁRODOLGOZAT CÍME: TÁRGYI ESZKÖZÖK NYILVÁNTARTÁSA És ÉRTÉKCSÖKKENÉSE

Fent nevezet büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem, hogy záródolgozatomban minden szövegrész, ábra és táblázat — a megfelelően hivatkozott részek kivételével — a saját munkám eredménye, a dolgozat más dokumentumra — beleértve korábbi záródolgozatom szakmai részeit is — nem támaszkodik.

Tudomásul veszem, hogy záródolgozat esetén plágiumnak számít: szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése

nélkül, tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; más

publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén záródolgozatom visszautasításra kerül, és fegyelmi eljárás megindítását vonhatja maga után.

Kijelentem továbbá, hogy záródolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n benyújtott, az Egyetem honlapjára feltöltött) példányai formailag, szerkezetileg és tartalmilag megegyeznek.

Miskolc, 2021. május 03.

Hallgató aláírása

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Pénzügyi és számviteli intézet

Tárgyi eszközök nyilvántartása és értékcsökkenése

Készítette: Xxxxxxx Xxxxxxx

2021.

Tartalom

1. Bevezetés 1

1.1 Témaválasztás indoklása 1

1.2 Záródolgozat témájának, valamint felépítésének áttekintése 1

2 Számviteli alapok 3

2.1 A számvitel történelme 3

2.2 Alapvető jellemzők 5

2.2.1 Mi a számvitel? 5

2.2.2 A számvitel hatálya 5

2.3 A számvitel funkciói 6

2.4 A számviteli törvény 7

2.4.1 A számviteli törvény lényege és hatálya 7

2.4.2 A törvény célja 8

2.4.3 A 2000. évi C. törvény felépítése 8

2.5 Számviteli politika 9

2.5.1 A számviteli politika definíciója és tartalma 9

2.5.2 Alapelvek 10

2.6 Mérleg, eredménykimutatás és kiegészítő melléklet 10

2.6.1 A számviteli mérleg 10

2.6.2 Eredménykimutatás 11

2.6.3 Kiegészítő melléklet 12

3 Tárgyi eszközök 14

3.1 Befektetett eszközök 14

3.1.1 Befektetett eszközök csoportosítása 14

3.2 Tárgyi eszközök ismertetése 15

3.2.1 Ingatlanok és vagyoni értékű jogok 16

3.2.2 Műszaki berendezések, gépek, járművek 16

3.2.3 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 17

3.2.4 Tenyészállatok 17

3.2.5 Beruházások, felújítások és beruházásokra adott előlegek 17

3.2.6 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 18

3.3 Tárgyi eszközök nyilvántartása 18

3.3.1 Bekerülési érték meghatározása 18

3.4 Az értékcsökkenés fajtái, szabályai és elszámolása 20

3.4.1 Tervszerinti értékcsökkenés meghatározása 23

3.4.2 Tervszerinti értékcsökkenés elszámolásának további módjai 24

3.5 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése 27

3.5.1 A terven felüli értékcsökkenés jogcímei 27

4 Társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés 28

4.1 Társasági adó törvény 28

4.1.1 Társasági adó alanyai 28

4.1.2 Társasági adó alapja 29

4.1.3 Társasági adó mértéke 30

4.2 Társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés 31

4.3 Különbségek a két törvény között 31

4.4 Gyakorlati példa a törvények közötti különbségek bemutatásával 32

4.4.1 Értékcsökkenés elszámolása maradványérték nélkül 32

4.4.2 Értékcsökkenés elszámolása maradványértékkel 33

5 Összefoglalás 34

6 Források 35

6.1 Irodalomjegyzék 35

6.2 Hivatkozásjegyzék 35

6.3 Ábrajegyzék 37

1. Bevezetés

1.1 Témaválasztás indoklása

Már a középiskolai tanulmányaim alatt is nagy érdeklődést mutattam a számvitel iránt, pedig abban az időszakban (és azon a szinten) még csak a legalapvetőbb szabályait, alapelveit, tevékenységét, valamint a tárgyhoz szorosan kapcsolódó összefüggéseket tanították a diákoknak. Felsőoktatási szakképzésbe való jelentkezésemkor már pontosan tudtam, hogy milyen irányba szeretnék haladni szakmai szempontok szerint, ennek tükrében választottam a pénzügy-számvitel szakot. Eddigi egyetemi éveim alatt tovább fejlődtem minden területen, ami a közgazdasági tudásomat illeti.

A számviteli alapismeretek után elvégzendő tárgyak csak megerősítettek abban, hogy továbbra is ezen szakirányon kell maradjak, az utóbbi egy évben pedig már eldöntöttem magamban, hogy mire a záródolgozati témaválasztáshoz érek, biztosan ezen témakört tanulmányozva végzem el az utolsó félévemet. Mindig is érdekeltek a gazdálkodó szervezetek működtetéséhez szükséges információk, a nyilvántartási adatok, a leltárhoz-, valamit a leltározáshoz kapcsolódó szabályok. A sok téma és részterület közül van lehetőségem választani, mindenképpen olyan szempont szerint döntöttem, hogy a záródolgozat témája egy nagyobb területet fedjen le. Ezért választottam a tárgyi eszközöket, amelyek minden vállalkozás életében szerepet játszanak valamilyen módon.

1.2 Záródolgozat témájának, valamint felépítésének áttekintése

Záródolgozatom témája a tárgyi eszközök nyilvántartása és értékcsökkenése. A koronavírus okozta helyzet miatt gyakorlati hely nélkül végzem ezt a félévet, ezért a gyakorlati rész helyett nemzetközi összehasonlítást fogok végezni a hazai szabályokkal szemben. A záródolgozat felépítése a következő szempontok szerint történik:

Számviteli alapok: Első körben szeretnék kitekintést tenni a számvitel történelmére, majd összefoglalni a jellemzőit, előírásait, hatályát, valamint az eszköz és forrás oldal megegyező és eltérő szabályait. Az rész lezárásaként a számviteli politikáról és a törvényi szabályozásról fogok írni.

Tárgyi eszközök: A harmadik pont foglalja magában a dolgozat fő témáját, a tárgyi eszközöket. Ezt a részt tervezem a leghosszabbra; definíció, sajátosságok, könyvelés. Miután

végeztem az alapinformációk bemutatásával, alpontokban ismertetem a nyilvántartásról szóló tanulmányi bemutatást. Ezt követően az értékcsökkenés témakörére térek ki, tervezett- és terven felüli értékcsökkenés bemutatása, ezek hatása a tárgyi eszközökre, végül pedig a könyvelése.

Társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés: Ebben a fejezetben kezdetekben bemutatom a társasági adó törvény főbb jellemzőit, ezt követően pedig a törvény által meghatározott szabályok szerint bemutatom az értékcsökkenés elszámolását ezen a módon. Összehasonlítást végzek a számviteli törvény szerinti és a társasági adó törvény szerinti értékcsökkenésről, a végén pedig egy konkrét gyakorlati példán keresztül mutatom be, hogy történik az elszámolás a gyakorlatban.

Összefoglalás: Ebben a fejezetben összegzem a leírtakat, a záródolgozat főbb pontjait kiemelve.

Források: A legutolsó pontban a záródolgozatban felhasznált forrásokat összesítem, amely tartalmazni fogja a felhasznált irodalomjegyzéket, valamennyi hivatkozás online elérhetőségét, és az ábrajegyzéket.

2 Számviteli alapok

2.1 A számvitel történelme 12

A számvitel történelme nagyon hosszú időkre nyúlik vissza, egyes kutatók felvetései szerint már az ókorban is feljegyeztek egyes gazdasági folyamatokat. Időszámításunk előtt 3500- ban a sumér birodalom már készített feljegyzéseket az éves gabona- és sörfogyasztásról a saját maguk által kifejlesztett ékírással, agyagtáblákra. Majd 500 évvel később, körülbelül Krisztus előtt 3000-ben az ókori Egyiptomban és Babilóniában már használhatták a tartozik és követel fogalmakat, melyekről régi papirusztekercsek tesznek említést. A babiloniak fejlettségéről sokat lehet hallani, erről Xxxxxx X. Clason 1926-ban kiadott könyve, a Babilon leggazdagabb embere (eredeti címén The Richest Man in Babylon) is beszámol, amit még lassan egy évszáddal is később is az egyik legjobb pénzügyi kiskönyvként tartanak számon. Az időben tovább haladva az második évszázadbeli Indiából és a görögöktől maradtak fenn számvitelre utaló tárgyak; előbbiektől preparált pálmafalevelek szabadlap-könyvelés bizonyítékokkal, utóbbiaktól pedig feljegyzésekben találkozhatunk egy tisztségviselővel, akinek a feladata volt, hogy az államszövetség zárszámadását elkészítse.

A középkorban már a technikai fejlettség miatt is előrehaladottabb volt a számviteli helyzet és ebből az időszakból több írásos emlék is megmaradt. Xxxx Xxxxxx király 795-ben már rendeleteket adott ki a királyi birtokról és a birodalomhoz tartozó uradalmakról, ami mai szemmel nézve vagyonkimutatás volt. 1180-ból származik az első kereskedői okirat Lübeckből, amin már 160 gazdasági eseményt rögzítettek. A 13. század elején velencei kereskedők már alkalmaztak kezdetleges nyilvántartásokat (akkor még római számokkal, pedig a század elejétől az arab decimális számrendszer már Európában is teret hódított magának). Itáliában (és főleg itáliai kereskedők révén) jelent meg először a kettős könyvvitel, amikor a kereskedők már tartozik és követel oldalakat használtak, 1299-ben például Provence-ben, 1305-ben pedig Londonban is. 1340-re már néhány nagyváros kettős könyvvezetést használt, nem csak a kereskedők bizonyos része. Ugyancsak Itáliában, Genova az első városok között volt. A nagy áttörést egy velencei szerzetes, Xxxx Xxxxxxx könyve hozta meg, melyet Summa De Arithmetica, Geometria, Proportioni et Proportionalita címmel jelentetett meg 1494-ben. A számvitel jogi eszközökkel való szabályzása a franciákhoz köthető, melyet a 17. században vezettek be.

1 xxxxx://xx.xxxxxxxxx.xxx/xxxx/Xx%X0%X0xxxxxx

2 xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxxxxx/x-xxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx-xxxxx-xxxxxx.xxx

A legnagyobb és legszervezettebb változásokat az újkorban jegyezhetjük fel, az ipari forradalom időszakát követően. Noha már az azt megelőző évszázadokban is voltak fontos események (az első ténylegesen számvitellel foglalkozó könyv 1592-ben jelent meg, egy Santiori nevű matematikus nevéhez fűződik; vagy a Poroszországban 1794-ben kiadott

„Általános Jog” törvényében kötelezővé tették a mérlegkészítést), a fontosabb szabályozások a részvénytársaságokkal kezdődtek. A XIX. század közepére Nagy-Britannia lett a kereskedelem központja. Mivel a részvénytársaságok a korábbihoz képest sokkal nagyobb ütemben terjedtek, törvényi szabályozás reformjára volt szükség: a mérlegkészítést alapelveiről törvényt hoztak létre, börtönbüntetéssel fenyegetve a be nem tartókat. 1844-ben enyhítettek ezen a szabályozáson, viszont ezzel egyidejűleg bevezették a számviteli adatok nyilvánossá tételét. A napóleoni háborúk után államcsőd-hullám jelent meg, először a 20-as, majd 30-as években, a harmadik hullám pedig a 70-es évekre tehető; utóbbi 20 évig tartott. Számos nagy vállalat belebukott, ezért úgy döntöttek, hogy a törvényt ismerét szigorítani kell: itt jelent meg az igény a könyvvizsgálókra (a szakma kialakulása főleg Skóciához köthető).

Az Amerikai Egyesült Államok eleinte nem vezetett be semmiféle könyvviteli szabályozást a nyilvánosan működő társaságokra, de ezekre a hiányosságokra az 1929-es tőzsdekrach világosan rámutatott. 5 évvel később létrehozták a Securities and Exchange Commission nevű szervezetet, melynek feladata az értékpapírok és a tőzsde felügyelete volt. 1970-ig a számvitel nemzeti maradt az USA-n belül, ám ekkor kezdtek teret hódítani a nemzetközi vállalatok, a globalizációk pedig a számvitel területét is értintették. Az amerikaiak elkezdtek standardokat kidolgozni, ennek következtében 1973-ban megalapították a Pénzügyi Számviteli Standard Bizottságot (Financial Accounting Standards Board).

Az Egyesült Államokban a mai napig a Financial Accounting Standards Board által kiterjesztett és a SEA által elfogadott standardok teszik ki az általánosan elfogadott számviteli alapelveket.

2.2 Alapvető jellemzők

2.2.1 Mi a számvitel?

Előszöris a számvitel fogalmát kell meghatározni: a számvitel a gazdálkodási folyamatokkal és állapotokkal megjelenő információigény kielégítésére szolgáló eszköz. Magába foglalja a gazdálkodási eseményeket, illetve a gazdálkodási események közben kialakult állapotoknak a megfigyelését, leképezését, értékelését, illetve feljegyzését. Az adatoknak egy erre a célra létrehozott zárt rendszerben való feldolgozását és bemutatását is lehetővé teszi, így az információkat lehetőség van más rendszerekben előállított információkkal összevetni és elemezni3

2.2.2 A számvitel hatálya

Az előző bekezdésben leírtak rövid összefoglalása az, hogy a számvitel tájékoztatásra és információnyújtásra szolgál. Fontos meghatározni, hogy vajon kiket, hogyan és miért tájékoztat. Gazdálkodónak nevezünk minden olyan természetes vagy jogi személyt, aki gazdasági tevékenységet folytat. 4A számviteli törvény szerint gazdálkodóknak minősül:

 a vállalkozók (vállalkozások)

 költségvetés alapján gazdálkodó szervezetek

 egyéb szervezetek

 Magyar Nemzeti Bank

Vállakozónak minősül minden olyan természetes és jogi személy (illetve jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet), aki gazdálkodói tevékenységet végez ellenérték fejében. A tevékenység lehet termelés vagy szolgáltatásnyújtás, ilyenkor a vállalkozó saját kockázatára próbál nyereséget, vagyont szerezni. Vállalkozásnak pedig azokat a tevékenységeket nevezzük, amelyeket ezen személyek vagy szervezetek üzletszerűen végeznek.

Költségvetés alapján gazdálkodó szervnek minősülnek:

 az államháztartási szervek és azok létrehozott intézményei

 helyi önkormányzatok és azok létrehozott intézményei

 társadalombiztosítási alapok, illetve azok kezelői

 elkülönített állami pénzalapok, illetve azok kezelői

3 xxxxx://xxx.xxx-xxxxxxx.xx/xxxxx/0000/xxxxxx%X0%X0xxxxxxxxxx-xxx%X0%X0xxxxxxxxxxxxxxx.xxx

4 Xx. Xxxxx Xxxxxx: Számvitel (2013)

Egyéb szervezetekre néhány példa, a teljesség igénye nélkül:

 befektetési alapok

 ügyvédi iroda

 egyesületek (ide sorolva a sportszövetségeket is)

 társasházak, üdülők

 Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

 víziközmű társulat

 egyházjogi személyek és azok intézményei

 stb.5

Magyar Nemzeti Bank:

Az MNB Magyarország központi bankja. A központi bankokat jegybankoknak is nevezik; fő feladata a monetáris politika vitele, pénzügyi stabilitás fenntartása és a devizatartalékok kezelése. Feladatait a 2013. évi CXXXIX. törvény rögzíti (jegybanktörvény).

2.3 A számvitel funkciói

A számvitel feladatai közé tartozik a külső és belső tájékoztatás és az ellenőrzéshez, elemzéshez való adatok nyújtása. Információigénynek megfelelően megkülönböztethetünk külső és belső felhasználókat.

A külső felhasználó sokkal nagyobb fogalom, mint a belső felhasználó. Ezek a személyek vagy hatóságok az információt a törvényben meghatározott beszámolókból nyerhetik. Ide tartoznak többek között a vevők és szállítók, adóhatóságok és állami szervek, befektetők és hitelezők, stb. A belső felhasználók az információigényüket saját maguk által tudják kialakítani. A belső felhasználók az igazgatók, a Felügyelő Bizottság, a különböző szervezeti egységek vezetői, dolgozók képviselői lehetnek. 6

A számviteli információs rendszerek további alrendszerekre tagolódnak:

 pénzügyi számvitel

 vezetői számvitel

 és a legújabb alrendszer a környezeti számvitel

5 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

6 Katonáné Xxxxxxx Xxxx: Számvitel alapjai

 A pénzügyi számvitel tevékenysége a piaci szereplők érdekeinek felel meg. A kereteit és tartalmát a gazdálkodótól független, külső előírások fogalmazzák meg (normák, standardok, törvények). Elsődleges feladata a vagyonváltozások rögzítése és a beszámolók elkészítése.

 A vezetői számvitel sokkal nagyobb terjedelmű, mint a pénzügyi számvitel. Míg előbbi önmagában is teljesen elegendő az információ átadásra, a vezetői számvitel csak hozzá kapcsolódva, a pénzügyi számvitel információtartalmához mérve működtethető. Keretei nem kerülnek önálló szabályozásra, tartalmát szakmai vonatkozású keretek foglalják magába. Az információit elsősorban a gazdálkodás belső szintjein használják fel (legfőképp az irányításban), ezért elmondható, hogy alapvetően vállalkozáson belül került kialakításra. Elsődleges feladata a vezető (vagy menedzsment) számára szükséges információk biztosítása, melyek a gazdasági rendszerek kiadásainak nyilvántartása-; bármilyen folyamat és tevékenység ellenőrzése és irányítása-; valamit a tervezési munkálatok szempontjából elengedhetetlenül fontosok.7

 A környezeti számvitel eredetileg nem tartozott az alrendszerek közé, a számviteli folyamatok fejlődése után hódított teret magának. Elsősorban a vállalat környezetvédelmi tevékenységéről nyújt információkat pénzügyi vonatkozás szerint. Ez azt jelenti, hogy bemutatja a bevételek és ráfordítások környezeti vonatkozását, vagy egy beruházási döntés környezeti vonatkozását.

2.4 A számviteli törvény

2.4.1 A számviteli törvény lényege és hatálya

Magyarországon a számviteli szabályozás a számviteli törvényre épül. Magába foglalja a gazdálkodási szabályokat és fogalmakat, szabályozza a beszámoló összeállítását, a benne szereplő információk tartalmi és formai követelményeit. Ezenfelül szerepelnek benne a számviteli alapelvek, előírásokat fogalmaz meg, szabályozza a könyvvezetési kötelezettséget és intézményesíti a könyvvizsgálat kapcsolódó szabályozását.

Az előző alfejezetben már taglaltam, hogy a törvény hatálya a gazdálkodókra terjed ki, és néhány példával szemléltettem is, kikre vagy milyen társaságokra érvényes. A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozókra, a polgári jogi társaságra, az

7 Miskolci Egyetem számviteli példatár

építőközösségekre, illetve a külföldi székhelyű kereskedelmi vállalkozás magyarországi képviseletére. Sem „arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és egyéni cégre, amely az üzleti évben nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezet” 8

2.4.2 A törvény célja

A piacgazdaság működéséhez elengedhetetlen, hogy a piac összes szereplője hozzáférhetően és érhetően tudomást szerezzen a többi szereplő vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről és vele párhuzamosan ezek alakulásáról. Meg kell határoznia:

 a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget,

 a beszámolási és könyvvezetési tevékenység során alkalmazandó szabályokat és elveket,

 a nyilvánosságra hozatal, a közzététel és a könyvvizsgálat követelményeit.

2.4.3 A 2000. évi C. törvény felépítése

Fejezetek	Fejezet címe	Paragrafusok
I.	Általános rendelkezések	1-3.
II.	Beszámolás és könyvvezetés	4-16.
III.	Az éves beszámoló	17-95.
IV.	Egyszerűsített éves beszámoló	96-98.
V.	Egyszerűsített beszámoló	99-114.
VI.	Xxxxxxxxx (konszolidált) éves beszámoló	115-134.
VII.	Sajátos beszámolási kötelezettségek	135-149.
VIII.	Számviteli szolgáltatás	150-152.
IX.	Nyilvánosságra hozatal és közzététel	153-154.
X.	Könyvvizsgálat	155-158.
XI.	Könyvvezetés, bizonylatolás	159-169.
XII.	Jogkövetkezmények	170.
XIII.	Az Országos Számviteli Bizottság	171-173.
XIV.	Záró rendelkezések	174-178.
	Mellékletek	(1-7.)9

8 xxxxx://xx.xxxxxxxxx.xxx/xxxx/Xx%X0%X0xxxxxxx_x%X0%X0xx%X0%X0xx

9 xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxx?xxxxxxx0000000.xx

1. ábra: Számviteli törvény, saját szerkesztés

2.5 Számviteli politika

2.5.1 A számviteli politika definíciója és tartalma

A számviteli politika röviden összefoglalva azt jelenti, hogy az adott vállalkozás milyen módon tesz eleget a számviteli törvényben megfogalmazott szabályoknak. Pontosan meg kell határoznia az adott gazdasági társaságnál alkalmazott számviteli rendszer elemeit. Ez alatt az elveket és szabályokat, valamint a működési rendszert értjük. Bár kötött szabályokhoz kell ragaszkodni, a számviteli politika kialakítása egyfajta „szabadságot” ad az adott vállalkozásnak. Fontos kiemelni, hogy a gazdasági társaság megalapítása után, 90 napon belül írásban kell rögzíteni és elfogadtatni a számviteli politikát.

A számviteli politikának tartalmaznia kell kiegészítő szabályzatokat. Ezek a:

 leltározási szabályzat,

 értékelési szabályzat,

 pénzkezelési szabályzat,

 önköltségszámítási szabályzat.10

A kiegészítő szabályzatokon kívül az alábbi elveknek is eleget kell tenni:

 testre szabottság elve,

 teljes körűség elve,

 egyértelműség elve,

 hasznosíthatóság elve,

 következetesség elve,

 időszerűség elve.

A számviteli politika kialakítása azért lényeges, mert enélkül a számviteli törvényben leírt szabályokat nem lehetne alkalmazni.

Célja, hogy a vállalkozáson belül olyan számviteli rendszer alakuljon ki, amely világosan és összefoglalva levezesse a folyamatokat, illetve az éves beszámoló elkészítésénél az információk valóságosak legyenek.

A számviteli politikához tartoznak alapelvek, hogy a magyar számviteli törvény mely elveket nevesíti, a következő alfejezetben szemléltetem.

10 Xxxx Xxxxx: Számvitel I – A gazdasági információk menedzselésének alapjai, 126. o.

2.5.2 Alapelvek

Fontos megjegyezni, hogy ezektől az alapelvektől eltérni csak abban az esetben és módon lehet, amit és ahogy a törvény meghatároz.

Az elvek egyszerű felsorolása helyett funkciójuk szerint csoportosítottam őket, mely szerint tartalmi, formai, kiegészítő és nem nevesített elvek.

Tartalmi elvek Formai elvek Kiegészítő elvek Nem nevesített

elvek

Teljesség elve	Világosság elve	Egyedi értékelés elve	Hasznosíthatóság elve
Valódiság elve	Folytonosság elve	Bruttó elszámolás elve	Semlegesség elve
Óvatosság elve	Következetesség elve	Időbeli elhatárolás elve	Időszerűség elve
Összemérés elve		Xxxxxxxx elsődlegessége a formával szemben	Helytállóság elve
		Lényegesség elve
		Költség-haszon összevetés elve

2. ábra: Számviteli alapelvek csoportosítása, saját szerkesztés

2.6 Mérleg, eredménykimutatás és kiegészítő melléklet

2.6.1 A számviteli mérleg

A mérleg egy adott fordulónapra vonatkozóan mutatja be a vállalkozás vagyonának összetételét és ezeknek a vagyonelemeknek a finanszírozási módját.

Az mérlegben megkülönböztetünk eszköz és forrás oldalt, kétoldalas elrendezésben az eszközök a bal oldalon helyezkednek el, a források pedig a jobb oldalon. Létezik egy másik elrendezési forma, annál a felsorolásnál az eszközök és források lejárat szerint vannak csoportosítva.

Alapvető szabály, hogy a mérlegben az eszköz és forrás oldal egyenlegének meg kell egyezni. Az eszköz és forrás oldalon kívül a számvitel további csoportokra osztja a vagyonelemeket, a főbb csoportokat mérlegfőcsoportoknak nevezzük.

Az eszköz oldalon haladva elsőként a Befektetett eszközök főcsoporttal találkozunk, itt találhatóak azok a vagyonelemek, amelyek 1 éven túl szolgálják a vállalkozást. Ezt követik

a Forgóeszközök, melyek az előzővel épp ellentétesen, 1 éven belül szolgálják a vállalkozást. A harmadik és egyben utolsó főcsoport az Aktív időbeli elhatárolások, amelyet azért hoztak létre, hogy egy adott pénzügyi év tényleges eredményét korrekciókkal tudják megállapítani.

A Forrás oldal bemutatása előtt fontos leszögezni, hogy a finanszírozás saját tőkéből vagy idegen tőkéből történik meg (vannak esetek, amikor mindkettő jelen lehet egy adott beruházásnál). Az első főcsoport a jobb oldalon a Saját tőke, mely a vállalkozás finanszírozásához szükséges vagyonnak azt a részét mutatja be, amit a tulajdonosok vittek be. A következő főcsoport a Céltartalékok, ami a saját tőke terhére képzett forrás. A harmadik főcsoport a Kötelezettségek, amik a finanszírozási módnak azt a részét teszik ki, amit a vállalkozás külső forrásokból szerzett meg. A legutolsó pedig a Passzív időbeli elhatárolások, ami szintén egy korrekciós csoport.

ESZKÖZÖK	FORRÁSOK
A. Befektetett eszközök	D. Saját tőke
Immateriális javak	Jegyzett tőke
Tárgyi eszközök	Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
Befektetett pénzügyi eszközök	Tőketartalék
B. Forgóeszközök	Eredménytartalék
Készletek	Lekötött tartalék
Követelések	Értékelési tartalék
Értékpapírok	Adózott eredmény
Pénzeszközök	E. Céltartalékok
C. Aktív időbeli elhatárolások	F. Kötelezettségek
	Hátrasorolt kötelezettségek
	Hosszú lejáratú kötelezettségek
	Rövid lejáratú kötelezettségek
	G. Passzív időbeli elhatárolások

3. ábra: A mérleg felépítése, saját szerkesztés

2.6.2 Eredménykimutatás

A mérleg bemutatja egy vállalkozás vagyoni helyzetét, de ezenfelül azt is be kell mutatni, hogy az adott gazdasági szereplő tevékenysége mennyire jövedelmező, ennek kimutatására

szolgál az eredménykimutatás. Fontos megszabni, hogy milyen tényezőkhöz viszonyítjuk a kapott eredményt. Az eredmény a ráfordítások és hozamok különbsége.11

Az eredménykimutatásnak két fajtája van, összköltség típusú és forgalmi költség típusú. A vállalkozónak joga van kiválasztani melyik típus szerint készíti el az eredménykimutatását, de ehhez figyelembe kell vennie, hogy az eredmény alakulása mennyiben függ a forgalomtól.

Az összköltség-eljárású eredménykimutatás bruttó szemléletű, a felmerült költségnemekre helyezi a hangsúlyt, hozam szempontjából pedig a tárgyiévi teljesítményt adja meg. A költségek költséghelyi és költségviselői megfigyelése nem feltétlenül kapcsolódik hozzá. Nem biztosítja termékenként vagy szolgáltatásonként a fedezeti költségszámítás feltételeit.

A forgalmiköltség-eljárású kimutatás inkább az értékesítéshez kapcsolódó költségekre helyezi a hangsúlyt. Az előzővel ellentétben nettó szemléletű, hozam szempontjából a kibocsátást mutatja és megteremti a fedezeti költségszámítás módszereit.

4. ábra: Összköltség-típusú eredménykimutatás, forrás: számvitelnavigátor

2.6.3 Kiegészítő melléklet

A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amik a mérlegen és eredménykimutatáson túl szükségesek. Ugyanúgy,

11 xxxxx://xxxx.xxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxx/xxxxx000X/0000-0000_Xxxxxxxxx/0000/xxxxx.xxxx

ahogy a mérleget és az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet is közzé kell tenni. Az éves beszámoló és az egyszerűsített éves beszámoló rész, főként a megértést kell segítenie.

Tartalmát a törvény szabályozza, ezért az előírásokat minden esetben be kell tartani. Három fő részre osztható:

 Általános rész

 Specifikus rész

 Tájékoztató rész

3 Tárgyi eszközök

3.1 Befektetett eszközök

Még a tárgyi eszközök ismertetése előtt fontos meghatározni, hogy mik a befektetett eszközök, mi a szerepük a vállalkozás életében és hol találjuk meg ezeket. Nevükből adódóan az eszköz oldalon helyezkednek el, definíció szerint minden olyan piaci értékkel rendelkező vagyontárgy sorolható ide, amik a vállalkozás tevékenységét tartósan szolgálják. A tartós időtartam 1 éven túli időszakot jelöl.

A vagyont alkotó eszközök között gazdaságilag is különbséget lehet tenni aszerint, hogy az eszközök egy bizonyos része nem csak egy termelési ciklusban vesz részt, hanem az értékét folyamatosan átadja a vállalkozás termelésnek vagy szolgáltatásának. 12

3.1.1 Befektetett eszközök csoportosítása

A befektetett eszközök csoportosítása több szempont szerint hajható végre. Mivel hosszú időn keresztül adják át értéküket a vállalkozásnak, ezért elhasználódnak, kopnak, értékük pedig lecsökken (kivételt képez a föld, ami rendeltetésszerűen használva nem veszít az értékéből). A befektetett eszközök költségei állandó költségek, amelyeket volumentől és minden más hatástól függetlenül meg kell téríteni a gazdálkodás szereplőjének. Számviteli szempontok szerint, a mérlegben megtalálható sorrendben ide tartoznak az immateriális javak, a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök.

Immateriális javaknak nevezzük azokat a nem anyagi formában megtalálható javakat, amik tartósan szolgálják a vállalkozás működését.

Csoportosításuk a mérlegben:

 Alapítás-átszervezés aktivált értéke

 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

 Vagyoni értékű jogok

 Szellemi termékek

 Üzleti vagy cégérték

 Immateriális javakra adott előlegek

 Illetve az immateriális javak értékhelyesbítése

12 xxxxx://xxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx/x-xxxxxxxxxxx-xxxxxxxx- jelentosege-szerepe-a-gazdalkodasban/targyi-eszkozok

Tárgyi eszköznek minősül minden olyan eszköz, amely anyagi formában szolgálja tartósan a vállalkozás működését, bővebben egy későbbi alpontban definiálom és ismertetem a jellemzőit.

Csoportosításuk a mérlegben:

 Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

 Műszaki berendezések, gépek, járművek

 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

 Tenyészállatok

 Beruházások, felújítások

 Beruházásokra adott előlegek

 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

Befektetett pénzügyi eszköznek minősül minden olyan eszköz, amiket a vállalkozó olyan céllal fektet be más vállalatoknál, hogy az hosszú távon tartós jövedelmet biztosítson neki, illetve befolyásolási, ellenőrzési és irányítási lehetőséget szerezzen.

Csoportosításuk:

 Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések)

 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 Tartósan adott kölcsönök

3.2 Tárgyi eszközök ismertetése

A tárgyi eszközök fogalmát az összes befektetett eszköz közös jellemzőjén kívül azzal egészíteném ki, hogy az üzembe helyezéstől kezdődően szolgálják tartósan a vállalkozás működését közvetve vagy közvetlenül. Ezek nagyobb értékű eszközök, melyeknek értékét több évre osztják fel.

Megjelenés szerint üzembehelyezett tárgyi eszköznek minősülnek az ingatlanok; műszaki gépek, berendezések, járművek; egyéb berendezések, felszerelések, járművek és a tenyészállatok. Üzembe nem helyezettként tartjuk nyilván a beruházásokat és felújításokat, valamint a beruházásokra adott előlegeket. Végül pedig egy technikai számla is rendelkezésünkre áll, a tárgyi eszközök értékhelyesbítése. Vegyük végig sorban, csoportok szerint az ide tartozó javakat.

3.2.1 Ingatlanok és vagyoni értékű jogok

A tárgyi eszközök legnagyobb csoportja és ezzel párhuzamosan a legmagasabb élettartammal rendelkező javak összessége. Itt kell kimutatni a földet és az összes anyagi eszközt, amelyet a földdel kapcsolatban létesítettek. Vállalkozási formától függetlenül minden gazdasági szereplő életében szerepet játszanak ezek az eszközök. Ha egy sajátos csoportosítási módszer szerint két részre osztom a vállalkozásokat - mezőgazdasági tevékenységet végző és mezőgazdasági tevékenységet nem végző -, akkor a földterületeket is szét tudjuk választani termőföldként és építmények elhelyezésére szolgáló földként.

Egy mezőgazdasági tevékenységet végző cég rendelkezhet nagyobb földterülettel, például termőfölddel és a termeléshez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló területtel is. A nagyobb gyárak, raktárépületek és lerakatok termelési tevékenységtől függően már csak utóbbival rendelkeznek, termőfölddel nem. A 2010. évi LXXXVII törvény a Nemzeti Földalapról megkülönböztet különleges rendeltetésű földet és használatra alkalmatlan földet is. Itt tartjuk nyilván a szántóföldeket, ültetvényeket, telkeket és telkesítést is.

Az épületekhez, épületrészekhez és építményekhez kapcsolódik az összes olyan eszköz, amit a vállalkozás használ, tulajdonában van vagy éppen bérel. Szintén itt találjuk meg a hozzájuk kapcsolódó olyan létfenntartáshoz és megfelelő működéshez szükséges elemeket, mint például a víz-, gáz-, fűtés-, csatorna-, és villanyvezetékeket, vagy egyéb építmények esetén az utakat, vasutat, kaput, kerítést stb.

Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni jogokhoz tartoznak az olyan jogok, mint például a használati-, bérleti-, és koncessziós jog.

3.2.2 Műszaki berendezések, gépek, járművek

Azokat az eszközöket soroljuk ide, amik a vállalkozás termelő tevékenységében közvetlenül játszanak szerepet. Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozás tevékenységétől függően változhat, mi tartozik műszaki-, és mi tartozik egyéb berendezések közé. Egy egyszerű példával szemléltetve, egy áruszállítással és szállítmányozással foglalkozó cég számára a gépjármű műszaki berendezés lesz, de egy számítástechnikával foglalkozó vállalat esetében ugyanez a gépjármű már csak közvetve vesz részt a folyamatokban.

Az ingatlanokhoz viszonyítva rövidebb élettartamúak ezek a berendezések, élettartamukat 5-10 év használatig lehet meghatározni, bár ez vállalkozás és eszközfüggő is. Ide tartoznak

különböző erő- és munkagépek, szállításra és hírközlésre szolgáló berendezések, különböző műszerek és szerszámok, melyek segítségével a vállalkozás a működését segíteni tudja.

3.2.3 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

A műszaki berendezésekkel ellentétben ezek az eszközök közvetve szolgálják a vállalkozást és a munkaerőit. Saját példával bemutatva, egy távközlési cég irodai munkájához szükséges számítástechnikai eszközök (számítógép, nyomtató, fénymásoló, stb.), irodai eszközök (például irattartók, iktatáshoz szükséges eszközök), igazgatáshoz- és üzemkörön kívüli tevékenységhez szükséges berendezések és egyéb jóléti eszközök sorolhatók ide. Egyes gazdasági szereplők tevékenységéhez elengedhetetlen a megfelelő munkaruha és biztonsági felszerelések biztosítása is. 2020-ban és 2021-ben a vírushelyzetre való tekintettel szolgáltak például lázmérőkkel vagy fertőtlenítővel, utóbbihoz tartozó fertőtlenítő-adagoló állvány besorolható az egyéb berendezések közé. A távmunkában dolgozók számára biztosított eszközöket is ebbe a csoportba lehet besorolni.

3.2.4 Tenyészállatok

A tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat, amelyek tartása során a vállalatnak bevétele keletkezik. Leválasztható terméket termelnek (például szaporulat), értékesítésükkor során a fenntartási költségek megtérülnek (a tartási költségeket lehet az értékesítésre vagy az adott állat más módú hasznosítására fordítani), függetlenül attól, hogy mennyi ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A tenyészállatokról állat nyilvántartási könyvet kell vezetni.

Megkülönböztethetünk haszonállatokat és egyéb tevékenységet végző állatokat. A haszonállat fajtától függően az elléstől vagy első fedeztetés idejétől minősül tenyészállatnak, egyéb tevékenységet végző állat esetén pedig az első feladatba állításkor (például őrzésre megvásárolt kutya, igavonásra tartott állatok).

3.2.5 Beruházások, felújítások és beruházásokra adott előlegek

A beruházások közé azok a tárgyi eszközök tartoznak, amiket még nem helyeztek üzembe. tehát nem szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Minden tárgyi eszköz létesítés, felújítás és átalakítás ide tartozik (a felújítás ás átalakítás olyan szempontból kivételt képez, hogy ezeket a tárgyi eszközöket a vállalkozás más használta, de az eredeti állapot visszaállításához szükséges munka miatt jelenleg nincsenek állományban).

A számvitelben minden beszerzett tárgyi eszközt először kötelező beruházásként kimutatni. A beszerzéshez kapcsolódó költségeket itt kell összegyűjteni, majd az aktiválás során átkerülnek a tárgyi eszközök közé.

A beruházások elég sokrétűek, különbséget tehetünk saját pénzforrásból vagy idegen tőkéből létesített beruházások között, illetve a beszerzés helyétől függően belföldi vagy külföldi beruházás között. Külföldi szállítóktól származó beruházások esetén vámfizetési kötelezettségünk keletkezik, az EU-n belül vásárolt eszközökre előzetesen felszámolt általános forgalmi adó szabályok vonatkoznak, Európai Unión kívüli beruházások esetén pedig import áfa fizetési kötelezettségnek kell eleget tenni. Saját vállalkozásban is végezhetünk beruházást, illetve a próbaüzem alatt előállított termékeket is itt kell feltüntetni.

A beruházásokra adott előlegek között kell kimutatni azokat az összegeket, amelyeket a beruházási szállítók számára utaltunk át előlegként vagy kiegyenlítésként. Ez az összeg nem tartalmazza az általános forgalmi adót. Érdekesség, hogy míg a tárgyi eszközök eddig részeit az 1-es számlaosztályban tartjuk nyilván, addig a beruházásokra adott előlegeket a 3-asban.

3.2.6 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

Utolsó pontként az tárgyi eszközök értékhelyesbítését említeném meg, amit technikai számlaként tartunk számon. Ez a mérlegsor arra szolgál, hogy amennyiben egy tárgyi eszköz piaci értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a könyvszerinti értéke, akkor ez a pozitív különbözet értékhelyesbítésként számolható el. Kötelezővé nem teszi a számviteli törvény, a vállalat a számviteli politikájának kell meghatároznia. Beruházásoknál, felújításoknál vagy adott előlegnél nem lehet elszámolni. 13

3.3 Tárgyi eszközök nyilvántartása

3.3.1 Bekerülési érték meghatározása

A tárgyi eszközöket a számviteli törvény szerint nyilvántartási értéken kell megjeleníteni a mérlegben. Ezt úgy kapjuk meg, hogy az adott tárgyi eszköz értékből levonjuk a tervezett- és terven felüli értékcsökkenést, majd hozzáadjuk a visszaírt terven felüli értékcsökkenést (amennyiben utóbbiak is felmerülnek).

A bekerülési értékbe beletartozik minden olyan folyamatnak a költsége, ami az üzembe helyezésig felmerült: az engedményekkel csökkentett és felárral növelt vételárat; a szállítási

13 xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/0000/00/xxxxxx-xxxxxxxx-xxxxxx.xxxx

és rakodási költségeket; a szerelési és üzembe helyezési díjakat; a közvetítői illeték díját és minden beszerzéshez kapcsolódó adó-, adójellegű tételt és vámterheket is bele kell számítani. A bekerülési érték nem tartalmazza az előzetesen felszámított általános forgalmi adó értékét. Az eszközmegszerzés módja szerint más szempontok szerint kell nyilvántartásba venni a tárgyi eszközöket.

Ha vásároljuk az adott eszközt, akkor a számla szerinti árat csökkentjük az engedményekkel, valamint növeljük a felárral és - amennyiben felmerültek - a bizományosi- és közvetítői díjjal. Ha saját előállítású az eszköz, akkor az előállítási költségen tartjuk nyilván. Amennyiben követelés vagy részesedés fejében veszünk át tárgyi eszközt, akkor az ezt igazoló szerződés, csereszerződés, számla vagy vagyonfelosztási értékén kell számba venni. Térítés nélküli átvétel esetében piaci értéken, apport átvétel (nem pénzbeli hozzájárulással megszerzett) esetén a létesítő okirat szerinti értékén vesszük nyilvántartásba.

Valamennyi beszerzési mód nyilvántartási értéke mellett a beszerzett tárgyi eszköz nyilvántartásában kötelező kimutatni:

 szállítási és rakodási költség

 vámköltség

 beszerzéshez kapcsolódó adók

 fizetendő illetékek

 vissza nem igényelhető áfa

 alapozási, szerelési, üzembe helyezési költség

 hiteligénybe vétel járulékos költségei (nem saját tőkéből finanszírozott beszerzés esetén)

 időarányos hitelkamat és biztosítási díj

 előkészítés, lebonyolítás, betanítási költségek

 stb.14

A tárgyi eszközök állományváltozásai a következő módokon történhetnek:

Növekedésről akkor beszélhetünk, ha beszerzünk vagy előállítunk egy bizonyos terméket; apportként; követelés fejében vagy térítés nélkül veszünk át valamit; forgóeszközöket sorolunk át tárgyi eszközökké; értékhelyesbítés és leltári többlet esetén; valamint terven felüli értékcsökkenés visszaírása esetén.

14 Miskolci Egyetem: Pénzügyi számvitel, II. előadás

Csökkenést azok a folyamatok jelentenek, amikor értékesít a vállalkozás; apportként vagy térítés nélkül ad át valamit; tárgyi eszközt sorol át forgóeszközzé; illetve tervszerinti- és terven felüli értékcsökkenést számol el.

3.4 Az értékcsökkenés fajtái, szabályai és elszámolása

Értékcsökkenés az immateriális javakra és a tárgyi eszközökre számolható el. Az évek alatt végbemenő eszközértékek lecsökkenését és fizikai kopást, avulást jelenti, költségként pedig értékcsökkenési leírásként kell elszámolni.

Az értékcsökkenésnek két fajtája van:

 Tervszerinti értékcsökkenés

 Terven felüli értékcsökkenés

Előbbi tervezhető, a vállalat ennek tudatában tud számolni az adott eszköz használhatóságával. Utóbbi előre nem tervezett, valamilyen piaci vagy műszaki ok állhat a hátterében. Kapcsolódó fogalmak a hasznos élettartam és a maradványérték: a hasznos élettartam megmutatja, hogy a tárgyi eszköz meddig vesz részt a vállalkozás gazdasági folyamatainak életében, a maradványérték pedig az elszámolt értékcsökkenés utáni értéket mutatja meg. Vannak olyan tárgyi eszközök, amelyet maradványérték nélkül írnak le a használati idő végezetével. Az értékcsökkenést a vállalkozásnak mindenképpen el kell számolnia, akkor is, hogyha ez veszteséges. Fontos, hogy már a bekerülési érték meghatározása után, az üzembe helyezés napjától számítva elkezdjék számolni.

Progresszív

Degresszív

Lineáris

Az értékcsökkenési leírás módszerei:

5. ábra: Az értékcsökkenési leírás módszerei, saját szerkesztés

Lineáris értékcsökkenés esetén egyenlően felosztva számoljuk el a tárgyi eszköz értékcsökkenését. Azokban az esetekben alkalmazzák különböző vállalkozások, amikor a bekerülési érték megállapítása esetén úgy feltételeznek, hogy az eszköz fizikai avulása is teljesen egyenletes lesz. Az azonos időközönként ismétlődő összegek meghatározására is leírási kulcsot kell alkalmazni, amiről szintén szabályzat van a számvitelben. Ipari építményekre például 2%-os leírási kulcs vonatkozik, a kőolaj-, földgázvezetékekre, illetve a gázvezetékekre 6%-os, az őszi- és kajszibarack ültetvényekre 10%-os, a hulladéktárolóra pedig 20%-os.15 A leírási kulcs százalékai vállalkozásonként eltérők lehetnek.

100% / évek száma

Leírási kulcs kiszámítása:

6. ábra: Leírási kulcs kiszámítása, saját szerkesztés

Degresszív értékcsökkenési leírás esetén a bekerülési értéket egyenlőtlenül osztjuk fel olyan módon, hogy a leírás értéke az idő előrehaladtával folyamatosan csökken. Ezen értékcsökkenési módszer használata akkor ajánlatos, hogyha a tárgyi eszköz használata során felmerülő kopás, elhasználódás mértéke feltételezhetően egyenletlen lesz. Általában különböző műszaki berendezéseknél ajánlatos, amikor ezeket a berendezéseket teljesítményarányosan vagy üzemórákra felosztva használjuk az elvégzendő munkától

15xxxxx://xxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxx/xxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxx/xxxxx/Xxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxx_xxxxxxxxxx/

Hat_Es_Egyeb_Sz/EF_Ertekelesi/ertekelesiszabalzyat_1szamumellekletleirasikulcsok.pdf

függően. Degresszív értékcsökkenés számítása esetén is fontos szerepe van a leírási kulcsnak.16

A progresszív értékcsökkenési leírás nagyon hasonlít a degresszívre, annyi különbséggel, hogy itt éppen az ellenkező utat kell bejárni: a tárgyi eszköz kopását, avulását az évek előrehaladtával egyre nagyobb összegekben írjuk le. Ez a módszer a legritkább a három közül, nem igazán indokolt a használata a másik kettő módszerhez képest, elszámolását például egyes ültetvények esetén lehet alkalmazni. 17

Vannak esetek, amikor bizonyos eszközökre nem számolható el értékcsökkenés. Ezek az eszközök jellegükből fakadóan vagy a használati körülményeik miatt nem veszítenek az értékükből vagy a számviteli törvény szabályai alapján egyszerűen nem számolható el rájuk.

A 7. számú ábra azt szemlélteti, hogy mikre nem számolható el értékcsökkenés:

földterület és erdő

telek, telkesítés

üzembe nem helyezett beruházások

képzőművészeti alkotás beszerzési ára után

0-ra leírt tárgyi eszközök

7. ábra: Eszközök, amelyekre nem számolható el értékcsökkenés, saját szerkesztés

A következő alfejezetekben szeretném megmutatni, milyen további módszerek állnak még rendelkezésre az értékcsökkenési leírás elszámolására, illetve mi történik abban az esetben, amikor előre nem tudunk számolni egy bizonyos eszköz értékvesztésével.18

16 xxxxx://xxxx.xxxxxxxxx.xxx/xx-xx/xxxxxxxx000/xxxxxxx/xxxxx-xxxxxx/xxxxxx-xxxxxxx-xxxxxxxxxxxx

17 xxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx-xxxxxxxx-xx-xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx/

18 Előző információk forrása az értékcsökkenés elszámolására nem lehetséges tárgyi eszközökről: Miskolci Egyetem, Számvitel alapjai 8. előadás

3.4.1 Tervszerinti értékcsökkenés meghatározása

Egy tárgyi eszköz beszerzése után már a használatbavétel időpontjától el kell kezdeni értékcsökkenést számolni. Ahhoz, hogy előre kalkulálni tudjunk a költségekkel, fontos meghatározni néhány szempontot:

 eszköz várható használati időtartama

 fizikai elhasználódás

 technikai avulás

 használatára jellemző körülmények

 eszköz várható maradványértéke

 különböző hozzá kapcsolódó tételek19

A megvásárolt tárgyi eszköz szempontjából fontos, hogy a vállalkozás mennyi ideig tervezi használni. A termelést segítő berendezések és gépek vállalkozási tevékenységtől és tervezett eredményektől is függően különbözhetnek egymástól. Itt is fennáll az a lehetőség, hogy ugyanaz a munkagép egy más vállalkozásban, más módú használat mellett másik hasznos élettartammal fog rendelkezni. Ugyanúgy eltérést okoz, ha a gépet új állapotban vagy már használt állapotban vásároljuk meg.

Fizikai elhasználódásnál figyelembe kell venni, hogy a tárgyi eszközt mire és hány alkalommal használjuk. A gépek az idők előrehaladtával már kevesebbet fognak érni, ám itt is tudni kell pontosan, a gép mennyi ideig vagy hány üzemóráig fogja tudja hozni az elvárt teljesítményt.

Napjainkban a technika napról napra fejlődik, talán most nagyobb mértékben is, mint eddig bármikor. Egy beszerzésnél elengedhetetlen kalkulálni azzal, hogy tartós használat mellett az eszköz meddig tud lépést tartani a folyamatosan fejlődő vívmányokkal.

Ha műszaki berendezést vásárol egy gazdasági szereplő, akkor annak rendeltetésszerű használatával számol, de vannak olyan esetek, amikor a gép használati ideje alatti körülmények miatt nagyobb mértékben veszít az értékéből. Itt nem feltétlenül a rossz használat okoz gondot, vannak esetek, melyeknél a tevékenység végzése közben nagyobb esély áll fenn a gép magasabb százalékú értékvesztésének.

19 Miskolci Egyetem, Számvitel alapjai, 8. előadás

Korábban már volt szó a maradványértékről. Ha egy vállalkozás nem 0-ra írja le a használati idő végén a tulajdonában lévő eszközt, akkor mindig marad maradványérték, amely alapján esetlegesen még tovább is lehet értékesíteni azt.

Ha egy tárgyi eszköz beszerzése esetén nem saját forrásból (vagy csak részben saját forrásból) finanszírozta a cég a beszerzést, akkor a például hitelkamatot is bele kell számolnunk a felmerülendő költségekbe. Külföldi beszerzés esetén ebben az esetben számon kell tartani az esetleges devizahitelek árfolyamveszteségét is. Ez csupán két példa volt, minden kapcsolódó, eredmény terhére írható tételt el kell számolni, aminek köze volt a bekerülési értékhez.

3.4.2 Tervszerinti értékcsökkenés elszámolásának további módjai

A tervszerinti értékcsökkenés elszámolásának főbb „irányait” már megmutattam, de különbséget tehetünk bruttó és nettó érték alapján történő leírások között is.

Bruttó érték alapján történő leírás:

• Lineáris leírás

• Évek száma összege módszer (degresszív)

• Szorzószámok módszere (degresszív)

• Teljesítményarányos leírás

• Abszolút összegű leírás

Nettó érték alapján történő leírás:

• Állandó kulcs

• Termeléssel arányosan

8. ábra: Bruttó és nettó érték alapján történő leírási módszerek, saját szerkesztés

Először a bruttó értéken elszámolt módszereket vizsgáljuk meg: a lineáris értékcsökkenési leírásról már szó esett a fejezet elején, a degresszív értékcsökkenés további részeiről még nem.

Az évek száma összege módszer esetén elsőkörben meg kell határozni az egy egységre jutó értéket, más néven a degresszió értékét (bruttó érték / évek száma összege). Ebből lehetséges

tovább számolni az évre elszámolandó értékcsökkenést, amely az egy egységre jutó érték és az évhez rendelt sorszám szorzata.20

A degresszív értékcsökkenéshez kapcsolódó másik módszer a szorzószámok módszere. Ennél a módszernél megadott szorzószámokat kell alkalmazni a leírási kulcs mellé. A szorzószámok és a leírási kulcs szorzatából állapítható meg a tényleges leírási kulcs, amik segítségével kiszámíthatjuk az éves amortizáció összegét.

(Bruttó értek – maradvány érték) * éves kulcsok * 10021

Szorzószámok módszere használata esetében az éves amortizáció kiszámítása:

9. ábra: Szorzószámok módszere esetén az éves amortizáció kiszámítása, saját szerkesztés

Teljesítményarányos leírási módszernél a leírás az eszköz teljesítményétől függ. Ha ezt a leírási módot használja a vállalkozás, akkor mindenképpen olyan tárgyi eszközt kell választania, amelynek a teljesítménye jól mérhető és minél eredményesebben meghatározható.

Ennél a módszernél első lépésként meg kell határozni a teljesítmény egységét (pl. üzemóra, gépóra), majd az egy termékegységre jutó értékcsökkenést kell kiszámolni. A bruttó érték maradványértékkel csökkentett értékét elosztjuk várható teljesítménnyel. Ha megkapjuk ezt a számot, akkor az éves értékcsökkenés már egyszerűen kiszámítható a tényleges teljesítmény és az egy egységre jutó értékcsökkenés szorzataként.

Abszolút jellegű leírásnál nincsen leírási kulcs, ennél a módszernél az eszköz bekerülési értékét minden évben egy előre meghatározott összegben írjuk le (esetleg évenként változhat). 22

20 xxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx-xxxxxxxx-xx-xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx/

21 xxxx://xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx/xxxx-xxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxx- leirasanak-modozatai

22 xxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx-xxxxxxxx-xx-xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx/

10. ábra: Egy gépjármű értékcsökkenését bemutató példa, forrás: xxxx://xxx.xxxxxxxxx.xx/xxx/xxxxxxxxxxx_xxxxxxxxx

Nettó érték leírására kétféle módszert találunk: állandó- vagy gyorsított kulccsal számított módszer.

Állandó kulcs használata akkor indokolt, hogyha az eszköz értékcsökkenésénél évenként egyre alacsonyabb összeg kerül leírásra. Erre azért van szükség, mert a nettó érték is évente csökken, vele arányosan pedig a kopás is. Gyorsított eljárású értékcsökkenésről abban az esetben beszélhetünk, hogyha a vállalkozás nagyobb aranyú leírási kulcsot használ, mint amit a Társasági Adó törvény ajánl, akkor ezt a kulcsot a társasági adón belül is használhatja. A gazdasági szereplők bizonyos része ezek miatt gyorsított leírási kulcsot használ a számviteli elszámolásokra, a nagyobb részük pedig társasági adó kulcsot. 23 Gyorsított kulcsos elszámoláshoz tartoznak még a termeléssel arányosan számított módszerek is, amit ásványvagyon kitermelése esetén lehet elszámolni.24

Vannak olyan lehetőségek, amikor egy cég megteheti, hogy ne csak egyesével alkalmazza a bruttó vagy nettó leírási módokat, hanem kombinálja is azokat szükség esetén. Erre akkor lehet szükség, hogyha egy cég a saját maga által meghatározott számviteli politikai elveknek eleget tenni csak úgy tud, hogy ezt a két leírási módszert együttesen alkalmazza.

Minden immateriális jószág és tárgyi eszköz értékcsökkenésének elszámolásához szükséges számítási módszer bemutatása után szeretnék kitérni arra lehetőségre, amikor a tárgyi eszközök értékcsökkenése nem a tervezett módon történik, hanem a használatuk, igénybevételük során az év közben kell rájuk terven felüli értékcsökkenést elszámolni.

23 xxxxx://xxx.xx-xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx/

24 xxxxx://xxxx.xxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxx/xxxxx000/0000_XXXXX_XXXXX0000/xxx_00_00.xxxx (Xxxxx Xxxxxx: Ásványvagyon gazdálkodás (2011))

3.5 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése

Terven felüli értékcsökkenést az előzőkhez hasonlóan immateriális javakra és a tárgyi eszközökre lehet elszámolni. Előfordulhatnak olyan esetek, amelyeknél nem lehet előre kalkulálni egy használt eszköz értékének lecsökkenésével. Ha nyilvántartási érték és a piaci érték nem egyezik meg (amennyiben utóbbi az alacsonyabb), akkor terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. Ez az érték is csökkenteni az eredményt, de míg a tervszerinti értékcsökkenés esetén költségekkel számoltunk, a terven felüli értékcsökkenésnél ezek az értékek ráfordításként jelennek meg.25 A terven felüli értékcsökkenés év közben számolandó el.

Tárgyi eszközök esetében akkor számolunk el értékcsökkenést, ha:

 a könyvszerinti érték tartósan és jelentősen alacsonyabb a piaci értéknél

 az eszköz értéke tartósan lecsökkent (rongálódás, feleslegessé válás, hiány)

3.5.1 A terven felüli értékcsökkenés jogcímei

Terven felüli értékcsökkenést számolhatunk el az alábbi gazdasági eseményekre:

 hiány

 káresemény

 kiselejtezés

 tevékenység megszűnés

Az alábbiak közül a vállalkozás állományában csak káresemény bekövetkezésénél marad az eszköz, a többi lehetőség esetében a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki is kell vezetni azt.

25 Miskolci Egyetem számviteli fogalomtár

4 Társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés

4.1 Társasági adó törvény

A társasági adó a jövedelem- és nyereségadók egyik olyan fajtája, amit belföldi vagy külföldi, magyar székhellyel és/vagy telephellyel rendelkező személy vagy gazdasági társaság fizet, amennyiben jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló tevékenységet végez. Magyarországon az 1996-ban kiadott LXXXI törvény szabályozza, amelyre röviden TAO törvényként hivatkoznak. Célja a gazdasági társaságok adóztatásán kívül az, hogy az állami költségvetés bevételeit szabályozza és mindezt az Európai Unión belüli szempontok alapján tegye meg. 26

4.1.1 Társasági adó alanyai

Az előző bekezdésben szó volt arról, hogy a társasági adó alanyai a belföldi és külföldi illetőségű adózók. A belföldi illetőségű adózóknak teljes körű adófizetési kötelezettsége van, a külföldi illetőségű adózóknak pedig korlátozottak ezen kötelezettségei. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ki számít külföldi illőségű adózónak a társasági adó fizetésének szempontjából: olyan szervezetek és/vagy vállalkozások, akik magyarországi telephellyel rendelkeznek.

Társasági adó fizetési kötelezettség mindkét oldalon más időponttól keletkezik: belföldi adózók esetén a vállalkozás létrejöttének napjától, külföldi adózók esetén a fióktelep cégbírósági bejegyzésének időpontjától. Amennyiben a cégnyilvántartásba még nem jegyezték be a telephelyt, akkor az első jognyilatkozat megtételétől számított naptól kezdőden kezdődik a társasági adó fizetésének kötelezettsége. 27

Belföldi illetőségű adóalanyok:

 gazdasági társaság

 egyesülés

 európai részvénytársaság, európai szövetkezet

 szövetkezetek

 állami vállalat, tröszt, egyéb gazdálkodó szervek, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalatok

26 xxxxx://xxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxx.xxx?xxxxxxxxxx_xxxxxxx&xxxxxxxxxxxx&xxx000&Xxxxxxx00

27 xxxxx://xxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxx.xxx?xxxxxxxxxx_xxxxxxx&xxxxxxxxxxxx&xxx000&Xxxxxxx00

 ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, ügyvivői iroda, közjegyző iroda, erdőbirtokossági társulat, vízi társulat, MRP

 alapítvány, közalapítvány, egyesülés, köztestület, egyház jogi személy, lakásszövetkezet

 felsőoktatási intézmény, diákotthon

 európai testületi társulás

 egyéni cég

 európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (XXXX)

 vagyonkezelő alapítvány

Társasági adónak nem alanyai:

 Magyar Nemzeti Bank

 Magyar Távirati Iroda

 Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

 magyar politikai pártok

 közszolgálati műsorszolgáltatás

 felszámolás alatt álló vállalatok

 stb.28

4.1.2 Társasági adó alapja

A társasági adó alapja az üzleti beszámolóban kimutatott adózási előtti eredmény korrekciós tételekkel módosított összege. Adófizetési kötelezettség csak a pozitív adóalap után keletkezik.29

Az adóalap korrekciós tételei lehetnek adóalapot növelő vagy csökkentő tételek. A teljesség igény nélkül néhány példát szeretnék bemutatni:

Adóalapot növelő tételek:

 a számviteli törvény szerint leírt tervszerinti- és terven felüli értékcsökkenési leírás összege

 a jelenlegi várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék vagy a céltartalékot növelő összegként elszámolt ráfordítás

 követelésre elszámolt értékvesztés összege

28 xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxx?xxxxxx00000000.xx

29 Tao. tv. 2-7-8-16-18-28 paragrafusai és VII. fejezet

 stb.

Adóalapot csökkentő tételek:

 szakmunkás tanulók alkalmazása esetén tanulói szerződés alapján a minimálbér 24%-a, iskolával kötött szerződés esetén a minimálbér 12%-a

 tőzsdei ügylet nyereségének a fele

 helyi iparűzési adó alapján elszámolt összeg (maximum az adózás előtti eredmény összegéig terjedhet)

 legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkabér (maximum a minimálbérig terjedhet, ha a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma nem haladja meg a 20 főt)

 stb.30

4.1.3 Társasági adó mértéke

A társasági adó mértéke 2021-ben 9%. A következő táblázatban bemutatom, hogy a társasági adó mértéke hogyan változott a kezdeti időktől napjainkig.31

Társasági adó mértékének változásai
Időszak	Mérték	Megjegyzés
1997 - 2003	18%	-
2004 - 2005	16%	5 millió Ft adóalap alatt 10%
2006 - 2007	16%	50 millió Ft adóalap alatt 10%
2008 - 2009	16%	500 millió Ft adóalap alatt 10%
2010 - 2016	19%	-
2017 - napjainkig	9%	-

11. ábra Társasági adó mértékének változása, saját szerkesztés

30xxxxx://xxxxxxxx.xxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx/xxxxxx?xxxxxxx:xxX0XxxXxXxX:xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxx/xxx000

585/41_A_tarsasagi_ado_legfontosabb_szabalyai_20190829.pdf+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

31 xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/00000000/xxxxxx-x-xxxxxxxxx-xxx-0000-xxxxx-xxxxxxxxx-xxx- torveny-valtozas-a-tarsasagi-ado-merteke-2021-evben-1108824

4.2 Társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés

A tárgyi eszközök értékcsökkenésének számviteli törvény szempontjából történő bemutatása során más módon kell eljárni, mint a társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés bemutatásánál. Az előző fejezetben egy rövid kitérő erejéig már szóbahoztam a leírási kulcs százalékokat, most hosszabb magyarázatot szeretnék rájuk adni és bemutatni a többi eltérést a két törvény szerinti értékcsökkenés között.

Mivel a számvitelben a vállalkozás valódi vagyoni helyzetét kell kimutatni, ezért a törvény (természetesen a benne foglalt szabályokat betartva) szabadkezet ad, hogy a vállalkozás maga döntse el milyen módon és mennyi idő alatt számolja el az értékcsökkenést. Ezzel szemben a Tao. tv. előre megállapított százalékú leírási kulcsokat használ. Ez gyakran ellentmondást eredményez, példának okáért, ha egy vállalkozás megvásárol egy műszaki gépet és azt csak 3 évig tervezi használni, majd maradványértékkel tovább értékesíteni, akkor az esetleges 33%-os kulcs alá tartozó százalék valószínűsíthető, hogy nem ezt az eredményt fogja adni.

A társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés gyakorlatban a következő módon zajlik: a számviteli törvény előírásainak megfelelő módon elszámolt értékcsökkenést ugyan hagyja elszámolni, ám ezt egyúttal semlegesíti is. A semlegesítés azt jelenti, hogy a számviteli törvény által elszámolt értékcsökkenést visszakorrigálja adóalap növelő tételként. Ezt követően ténylegesen adóalap csökkentő tételként csak a Tao. tv.-ben meghatározott kulccsal számított értékcsökkenést hagyja levonni. 32

4.3 Különbségek a két törvény között

Az első és legfontosabb különbség az, hogy a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenés növeli, míg a társasági adó törvény szerint elszámolt értékcsökkenés csökkenti a társasági adó alapját.

A számviteli törvény szerinti értékcsökkenés témakörének egyik legmeghatározóbb fogalma a maradványérték, addig a társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés ezt nem veszi figyelembe. Előbbi módnál a hasznos élettartam és a maradványérték kulcsfontosságú a meghatározáshoz, utóbbi a maradványérték helyett csak a hasznos élettartamot és az előre meghatározott kulcsokat használja fel az elszámoláshoz. Ezek miatt a különbségek miatt a két törvény szerinti elszámolások értéke rendszerint eltér egymástól, mert a kimutatott

32 xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/0000/00/xxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxx-xxxxxxxx.xxxx

könyvszerinti érték nem feltétlenül fog megegyezni a nyilvántartás szerinti értékkel. Ha valamelyik eszköz az immateriális javak vagy a tárgyi eszközök közül kikerül a könyvekből, akkor a könyvszerinti érték növelni, a kiszámított nyilvántartási érték pedig csökkenteni fogja a társasági adó alapját.

Amennyiben azokat az éveket vesszük alapul, amíg az adott eszköz szerepel a könyvekben, a bekerülési érték jelenik meg adóalap csökkentő-, és adóalap növelő tételként is. Különösen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogyha egy eszköz kikerül a könyvekből, akkor a könyvszerinti értékkel meg kell növelni, a nyilvántartási értékkel pedig csökkenteni kell az adóalapot, mert ennek elmulasztása adókülönbözettel járhat, ha a két érték nem egyezik meg.

A társasági adó törvény meghatároz speciális szabályokat is, például társasági adó szempontból nem minden esetben elismert ráfordításokra (selejtezés és terven felüli értékcsökkenés) vagy fejlesztési tartalékból megvalósult eszközök értékcsökkenésére.33

4.4 Gyakorlati példa a törvények közötti különbségek bemutatásával Vegyünk példának egy vállalkozás tulajdonában lévő gépjárművet. A vállalkozás az autót 10 millió forintért vásárolta meg, 5 évig tervezi használni, az értékcsökkenést lineárisan elszámolva, maradványérték nélkül.

A társasági adó törvényre egy korábbi alkalommal hivatkoztam, a következő információk is onnan származnak: az adó törvény a kulcsok mellett vámtarifaszámokat is rendel az eszközök mellé. A gépjárművek a 20%-os kulcs alá tartoznak, HR 8701, HR 8702-8705, HR 8710, valamint HR 8711 vszt.-ok.

4.4.1 Értékcsökkenés elszámolása maradványérték nélkül

Év	Értékcsökkenés törvény szerint		Eltérés
	Számviteli	Társasági adó
1.	2 000 000	2 000 000	-
2.	2 000 000	2 000 000	-
3.	2 000 000	2 000 000	-
4.	2 000 000	2 000 000	-
5.	2 000 000	2 000 000	-

12. ábra Értékcsökkenési módok összehasonlítása maradvány érték nélkül, forrás: saját szerkesztés

A maradványérték nélküli példához szándékosan ezeket a számokat választottam. Bár ez a ritkább eset, amikor a két oldal teljesen megegyezik, alkalmanként előfordulhat ilyen is. A magyarázatot a számviteli oldalról kezdem: az eszköz bekerülési értékét a lineáris

33 xxxxx://xxxxxx00.xx/xxx/0000

értékcsökkenési leírás miatt egyszerűen felosztjuk a hasznos élettartam éveire. Jelen eseteben 10 000 000 Ft / 5 év = 2 000 000 Ft / év.

A társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés a leírási kulcs alapján osztja fel a bekerülési értéket a hasznos élettartam éveire. Ilyen szempont szerint vizsgálva 10 000 000 Ft * 20% = 2 000 000 Ft / év.

Bár az összeg egyforma és nincs eltérés a számok között, a kiszámítási mód különböző.

4.4.2 Értékcsökkenés elszámolása maradványértékkel

Nézzük meg ugyanezt a példát annyi különbséggel, hogy a vállalkozás most nem szeretné leírni teljesen az eszközt, hanem a használat végén 1 400 000 Ft maradványértékkel vezetné ki.

Év	Értékcsökkenés törvény szerint		Eltérés
	Számviteli	Társasági adó
1.	1 720 000	2 000 000	- 280 000
2.	1 720 000	2 000 000	- 280 000
3.	1 720 000	2 000 000	- 280 000
4.	1 720 000	2 000 000	- 280 000
5.	1 720 000	2 000 000	- 280 000
Összesen:			- 1 400 000

13. ábra Értékcsökkenés elszámolása maradványértékkel, forrás: saját szerkesztés

Ebben a táblázatban már jól látható a különbség. A társasági adó törvény szerint ugyanúgy jártunk el, mint az előző esetben, viszont a számviteli törvény szerint a bekerülési érték maradványértékkel csökkentett összegére kell elszámolni az értékcsökkenést. Ha összeadjuk az évenkénti eltéréseket, megkapjuk a maradványérték számviteli törvényben leírt értékét. Ilyen esetekben kell alkalmazni a fent már említett semlegesítést, hogy a két törvény közötti különbségek ne jelentsenek problémát.

5 Összefoglalás

Záródolgozatom célja az volt, hogy az alapoktól kezdődően bemutassam a számvitel fontosabb területeit, majd a tárgyi eszközökről és hozzájuk kapcsolódó nyilvántartási és értékcsökkenési kötelezettségekről szolgáltassak információkat, amely véleményem szerint az egyik legérdekesebb témakör a számvitelen belül.

Olyan alapvető információkkal kezdtem a bemutatást, amelyeket szükségesnek éreztem a záródolgozat általam meghatározott logikai felépítésének elkészítéséhez. Még záródolgozat elején fontosnak tartottam információkat szolgáltatni például a számviteli törvényről és a számviteli politika kialakításáról, mert a dolgozat későbbi részében gyakran hivatkoztam rájuk.

A tárgyi eszközök bemutatását a mérlegben meghatározott sorrendben végeztem, ügyelve mindegyik mérlegsor bemutatására, esetenként példákkal kiegészítve. Ezt követően nyilvántartási jellemzőkről és az értékcsökkenésről esett szó. Az eszközökre elszámolt értékcsökkenések lehetőségei (attól függően, hogy a vállalkozás előre számolt vele vagy a termelési folyamatok közben, éven belül következtek be) sokrétűek, némelyekre speciális szabályok vonatkoznak. További eldöntendő kérdéseket vet fel az is, hogy a vállalkozás mennyi ideig és milyen módon szeretné leírni az adott eszközt.

A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenésének leírása a számviteli törvény szerint és a társasági adó törvény szerint is eltérő lehet, sőt, az esetek nagy részében el is tér egymástól. Az utolsó fejezetben a két törvény szerinti értékcsökkenési leírásokat taglaltam. A gyakorlati példával azt szerettem volna szemléltetni, hogy milyen esetekben egyezhet meg a két törvény szerinti értékcsökkenés összege, illetve a maradványérték elszámolása gyakorlatban mennyire változtatja meg a leírások összegét, hogyha összehasonlítás végzünk.

6 Források

6.1 Irodalomjegyzék

Xx. Xxxxx Xxxxxx: Számvitel (2013)

Katonáné Xxxxxxx Xxxx: Számvitel alapjai

Xxxx Xxxxx: Számvitel I – A gazdasági információk menedzselésének alapjai Xxxxx Xxxxxx: Ásványvagyon gazdálkodás (2011)

6.2 Hivatkozásjegyzék

1- xxxxx://xx.xxxxxxxxx.xxx/xxxx/Xx%X0%X0xxxxxx

2- xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxxxxx/x-xxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx-xxxxx- andras.pdf

3- xxxxx://xxx.xxx-xxxxxxx.xx/xxxxx/0000/xxxxxx%X0%X0xxxxxxxxxx-

+sz%C3%A1mvitel+fogalmak.pdf

4- xxxxx://xxxx.xxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxx/xxxxx000X/0000- 0023_Szamvitel/5138/index.html

5- xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxx?xxxxxxx0000000.xxx

6- xxxx://x0000-00.xxxxxxxx.xxxx.xx/xxxxxx/xxxxxxx/00-xxxxxxxxx- alapjai_55e9c3fd1c2d0.pdf

7- Miskolci Egyetem számviteli példatár

8- xxxxx://xx.xxxxxxxxx.xxx/xxxx/Xx%X0%X0xxxxxxx_x%X0%X0xx%X0%X0xx

9- xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxx?xxxxxxx0000000.xx

10- 1 Xxxx Xxxxx: Számvitel I – A gazdasági információk menedzselésének alapjai, 126. o.

11- xxxxx://xxxx.xxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxx/xxxxx000X/0000- 0023_Szamvitel/5159/index.html

12- xxxxx://xxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx- ismeretek/a-befektetett-eszkozok-jelentosege-szerepe-a-gazdalkodasban/targyi- eszkozok

13- xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/0000/00/xxxxxx-xxxxxxxx-xxxxxx.xxxx

14- Miskolci Egyetem: Pénzügyi számvitel, II. előadás

15- xxxxx://xxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxx/xxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxx/xxxxx/Xxxxxxxxxxxxxx/X zabalyzatok_utasitasok/Hat_Es_Egyeb_Sz/EF_Ertekelesi/ertekelesiszabalzyat_1sza mumellekletleirasikulcsok.pdf

16- xxxxx://xxxx.xxxxxxxxx.xxx/xx-xx/xxxxxxxx000/xxxxxxx/xxxxx-xxxxxx/xxxxxx- balance-depreciation

17- xxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx-xxxxxxxx-xx-xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx/

18- 1 Előző információk forrása az értékcsökkenés elszámolására nem lehetséges tárgyi eszközökről: Miskolci Egyetem, Számvitel alapjai 8. előadás

19- 1 Miskolci Egyetem, Számvitel alapjai, 8. előadás

20- xxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx-xxxxxxxx-xx-xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx/

21- xxxx://xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx/xxxx-xxxxxxxx- ertekcsokkenes-leirasanak-modozatai

22- xxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx-xxxxxxxx-xx-xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx/

23- xxxxx://xxx.xx-xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx/

24- xxxxx://xxxx.xxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxx/xxxxx000/0000_XXXXX_XXXXX0000/xxx

_12_03.htm

25- Miskolci Egyetem számviteli fogalomtár

26- xxxxx://xxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxx.xxx?xxxxxxxxxx_xxxxxxx&xxxxxxxxxxxx&xxx000&Xx emid=58

27- xxxxx://xxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxx.xxx?xxxxxxxxxx_xxxxxxx&xxxxxxxxxxxx&xxx000&Xx emid=58

28- xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxx?xxxxxx00000000.xx

29- Társasági adó törvény 2-7-8-16-18-28 paragrafusai és VII. fejezete

30- xxxxx://xxxxxxxx.xxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx/xxxxxx?xxxxxxx:xxX0XxxXxXxX:xxxxx:// xxx.xxx.xx/xxxx/xxx000000/00_X_xxxxxxxxx_xxx_xxxxxxxxxxxx_xxxxxxxxx_0000000 9.pdf+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

31- xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/00000000/xxxxxx-x-xxxxxxxxx-xxx-0000- soran-tarsasagi-ado-torveny-valtozas-a-tarsasagi-ado-merteke-2021-evben-1108824

32- xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/0000/00/xxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxx- szerinti.html

33- xxxxx://xxxxxx00.xx/xxx/0000

6.3 Ábrajegyzék

1. ábra: Számviteli törvény felépítése, saját szerkesztés, forrás: számviteli törvény

2. ábra: Számviteli alapelvek funkciók szerinti csoportosítása, saját szerkesztés

3. ábra: Mérleg főcsoportok, saját szerkesztés

4. ábra: Összköltség-típusú eredménykimutatás, forrás: számvitelnavigátor

5. ábra: Az értékcsökkenési leírás módszerei, saját szerkesztés

6. ábra: Leírási kulcs kiszámítása, saját szerkesztés

7. ábra: Eszközök, amelyekre nem számolható el értékcsökkenés, saját szerkesztés

8. ábra: Bruttó és nettó érték alapján történő leírási módszerek

9. ábra: Szorzószámok módszere esetén az éves amortizáció kiszámítása, saját szerkesztés

10. ábra: Egy gépjármű értékcsökkenését bemutató ábra, forrás: xxxxxxxxx.xx

11. ábra: Társasági adó mértékének változása, saját szerkesztés

12. ábra: Értékcsökkenési módok összehasonlítása maradványérték nélkül, forrás: saját szerkesztés

13. ábra: Értékcsökkenési módok összehasonlítása maradványérték esetén, forrás: saját szerkesztés