MEGÁLLAPODÁS

Fővárosi Önkormányzat Gödöllői Idősek Xxxxxxx

0000 Xxxxxxx, Xxxxx Xx. xx 00., Xx.00 Telefon: (28) 410-364 Fax: (28) 430-573

E-mail: xxxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx

MEGÁLLAPODÁS

mely létrejött, a szociális igazgatásról és szociális szolgáltatásokról szóló 1993.évi III. tv (továbbiakban: Szt.) 94/C.§ alapján

egyrészről:

a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő Fővárosi Önkormányzat Gödöllői Idősek Otthona (0000 Xxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00.), mint ellátást nyújtó képviseletében eljáró:

………………………………., (továbbiakban: Ellátó) másrészről:

a) ellátást igénybevevő (továbbiakban: Ellátott)

neve: leánykori neve:

születési helye, ideje: anyja neve:

lakcíme: TAJ száma:

között a mai napon, az alábbi feltételek szerint:

I. Az ellátás kezdetének időpontja, időtartama

1. Ellátó és Xxxxxxxx megállapítják, hogy Ellátott kérelmet nyújtott be a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételére, amelynek alapján Ellátó a

…………………………….. ( pontos cím) alatti intézményben ………év… hó

………. napjától kezdődően, határozott időre ………..év…….hó… napig / határozatlan időre

( aláhúzással kell jelölni ) férőhelyet biztosít az Ellátott számára.

II. Az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalma

2. Ellátó kötelezettséget vállal arra, hogy az intézményben a mindenkori hatályos jogszabályoknak és az e megállapodás mellékletét képező Házirendnek megfelelő szolgáltatásokat nyújtja.

Teljes körű ellátás keretében biztosítja:

• napi legalább háromszori étkeztetést - ebből legalább egy alkalommal meleg ételt-, orvosi javaslat esetén diétát, gyakoribb étkezést

• szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátást, annak tisztítását, javítását, fertőtlenítését az intézmény Házirendjében foglaltak szerint,

• mentális gondozást,

• és lakhatást, tisztálkodási lehetőséget, takarítást,

• egészségügyi ellátásként gondoskodik a jogszabályban meghatározott időtartamú orvosi ellátásról, egészségügyi tanácsadásról, szűrésről, az orvos által elrendelt vizsgálat elvégzéséről, a szakorvosi illetve sürgősségi ellátáshoz való hozzájutásról, a kórházi kezeléshez való hozzájutásról, az egészségi állapot rendszeres ellenőrzéséről. Az ellátást igénybevevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket az intézmény – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmentően az egyéni gyógyszerigények költségét – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – az Ellátott / Fizetésre kötelezett személy viseli.

3. Az intézmény a külön jogszabály szerinti alapfeladatok körébe nem tartozó szociális szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért eseti térítési díjat kérhet. Az eseti térítési díj fizetésének eseteit jelen Megállapodás kötelező mellékletét képező a Házirend tartalmazza.

4. Ellátó kötelezettséget vállal arra, hogy az ellátás igénybevételét követő 1 hónapon belül gondozási tervet készít az Ellátott, illetve törvényes képviselője bevonásával, amely tartalmazza az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási terv eredményességének feltétele az ellátást igénybevevő aktív közreműködése. (1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet 8§ (2) bekezdés.)

Mozgásukban akadályozott ellátottak mozgatása, ápolása során, az ellátottak és a munkatársak testi egészségének védelme érdekében az intézmény szakorvosának javaslata alapján, az intézmény lehetőségei szerint betegmozgatást segítő eszközöket biztosít (betegemelő, fürdető ágy,…). A segédeszköz használat kizárólag indokolt esetben tagadható meg.

5. Ellátó kötelezettséget vállal arra, hogy az intézmény által térítésmentesen biztosított, a hatályos jogszabály alapján összeállított alapgyógyszerek köréről részletes és pontos tájékoztatást ad Ellátott részére.

6. Az elhelyezési lehetőségekre tekintettel nagyobb méretű használati tárgyak bútor, egyéb berendezés, elektromos energiafogyasztó készülékek, szőnyeg stb. behozatalára csak egyedi esetekben, előzetes megbeszélés és az intézményvezető engedélyezése után kerülhet sor.

Nem hozhatók az intézmény területére, olyan eszközök, tárgyak, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. Így 10 cm-nél hosszabb pengéjű szúró, vágó eszköz, sűrített levegővel vagy robbanó lőszerrel működő lőfegyver, fémfejű fokos és járóbot, ütőeszköz, továbbá tűz és robbanás veszélyes anyagok (benzin, oldószer, hígító,

xxxxxxx, xxxxxxxxx, stb.). Fenti tárgyak birtoklásának gyanúja esetén az intézmény műszakvezető ápolója ellenőrzést végez és eltávolítja a veszélyeztető tárgyat.

Elektromos háztartási berendezés /pl. vízforraló, kávéfőző, vasaló, rezsó, mikrohullámú sütő, stb./ csak a kijelölt helyen használható. Ezeknek, a berendezéseknek meg kell felelnie az érintésvédelmi szabványoknak. A beköltözéskor behozott, vagy azt követően vásárolt elektromos eszközök csak üzembe helyezési engedéllyel használhatók, amelynek feltétele a szabványossági előírásoknak való megfelelés. A szabványossági mérést illetve felülvizsgálatot az intézmény az eszköz tulajdonosának, használójának költségére évente végezteti el. Amennyiben az ellátott a felülvizsgálat költségeit nem vállalja illetve az eszközt nem rendeltetésszerűen használja, abban az esetben tudomásul veszi, hogy az eszközt nem használhatja az intézményben, nem tárolhatja lakószobájában.

III. A személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályok

7. Az Ellátott tudomásul veszi, hogy a 2. pontban foglalt ellátásért térítési díjat, a továbbiakban személyi térítési díjat kell fizetni.

A térítési díjat az ellátást igénybevevő illetve 1993. évi III. törvény 114. §. (2) bekezdés a-e pontjában felsoroltak szerint tartásra köteles és képes személy köteles megfizetni.

Az intézményi térítési díjat a Fenntartó, Budapest Főváros Közgyűlése tárgyév április 1.-éig rendeletben állapítja meg, melynek összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget.

Az 1993. évi III. törvény 115.§ (2) bekezdés továbbá 119.§ alapján az intézmény vezetője az intézményi ellátás nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát, majd konkrét összegben megállapítja a fizetendő személyi térítési díj összegét, melyről az ellátást igénylőt/törvényes képviselőjét a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénybevevőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő jövedelmének 80 %-át.

A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy az ellátott részére legalább az 1993. törvény 117/A.§ (1) bekezdés szerinti költőpénz visszamaradjon.

8. A személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelem hányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.

Ha az ellátást igénybe vevő jövedelemhányada nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.

Jelentős pénzvagyon az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon része, amely az intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezkedésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.

9. Ha az ellátást igénybevevő jövedelemhányada nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, a személyi térítési díj a jelentős

ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. Abban az esetben ha a térítési díj ( vagy annak egy része ) ingatlanvagyon terhére kerül megállapításra, annak teljesítése jelzálogjog bejegyzéssel történik.

Jelentős ingatlanvagyonnak számít az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó része. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18

hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

10. Ha az Ellátott jövedelemmel nem rendelkezik, jelzálog alapjául szolgáló vagyona és a 117/D §. (3) bekezdése szerinti eljárásban jogerősen térítési díj fizetésére kötelezett nagykorú vérszerinti vagy örökbefogadott gyermeke nincs, ingyenes ellátásban részesül, és az Ellátó részére költőpénzt biztosít, melynek összege nem lehet kevesebb mint a tárgyév január 1.-én érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-a. Ha az ellátott térítési díját úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, a részére az Ellátó a tárgyév január 1.-én érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30%-ával megegyező költőpénzt biztosít.

11. A Szociális Törvény 117/B §. (1) bekezdés szerinti esetben az Ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell alkalmazni a Szociális Törvény jövedelem hányadra vonatkozó szabályait ( 116.§ (1) és (3), 117.§, 117/A.§(1) és (2), továbbá nem kell elvégezni a 119/C.§ szerinti jövedelem vizsgálatot. Az ellátást ilyen módon igénylő érintett nem kerülhet előnyösebb helyzetbe, mintha a vállalást Ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tette volna meg. Az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetése legfeljebb három év időtartamra vállalható, amely időtartam meghosszabbítható. Ha az időtartam meghosszabbítására nem kerül sor, a Szociális Törvény általános szabályait kell alkalmazni a további személyi térítési díj megállapításnál.

A vállalásról szóló Megállapodás egy példányát csatolni kell a térítési díj megállapításáról szóló dokumentumhoz.

12. A Szociális Törvény 117/B §. (2) bekezdés szerinti esetben az Ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben nem kell alkalmazni a Szociális Törvény jövedelem hányadra vonatkozó szabályait ( 116.§ (1) és (3), 117.§, 117/A.§(1) és (2). Az ellátást ilyen módon igénylő érintett nem kerülhet előnyösebb helyzetbe, mintha a vállalást Ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tette volna meg. A vállalás időtartama egy, legfeljebb három év, amely időtartam meghosszabbítható.

A vállalásról szóló Megállapodás egy példányát csatolni kell a térítési díj megállapításáról szóló dokumentumhoz.

13. A Szociális Törvény 117/D. §-a (1) értelmében ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az ellátott jelentős pénz- vagy ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, és a térítési díj megfizetését a 68/B. § (1) bekezdése vagy a 117/B. § (1) bekezdése szerint más személy sem vállalja, de az ellátottnak van nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke (a

továbbiakban e § alkalmazásában: gyermek), a jövedelemhányad - a 117/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a más által vállalt személyi térítési díj - és az intézményi térítési díj közötti különbözet (e § alkalmazásában a továbbiakban: díjkülönbözet) megfizetésére az erre irányuló, (2) bekezdés szerinti megállapodás alapján a gyermek köteles.

(2) A díjkülönbözet megfizetése tekintetében a megállapodást a 94/C. § (1) bekezdés a) vagy

b) pontja szerinti személy kötheti meg a gyermekkel. A megállapodás tartalmazza

a) a megfizetendő díjkülönbözet összegét,

b) a fizetésre vonatkozó szabályokat és

c) a megállapodás megszegésének jogkövetkezményeit.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti megállapodás nem jön létre, a fenntartó a bíróságtól kérheti, hogy a Ptk. rokontartásra irányadó szabályai alapján tartásra köteles és képes gyermeket tartási kötelezettsége és képessége mértékével arányban állóan a díjkülönbözet megfizetésére kötelezze.

(4) Az ellátott gyermekével szemben indított per kimenetele nem érinti az ellátott intézményi jogviszonyát, a bíróság jogerős határozatáig az ellátott személyi térítési díját a 117. § (2) bekezdés b) pontja alapján kell megállapítani.

(5) A díjkülönbözetet megfizető gyermekre a térítési díjat megfizető más személyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

14. Ha az ellátást igénybevevő tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

15. A térítési díjat havonta, mindig a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetni, melynek megtörténtét az intézmény vezetője havonta ellenőrzi. Amennyiben az Ellátott illetve a fizetést vállaló személy fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az intézményvezető kötelessége a behajtással kapcsolatos, jogszabályban előírt teendők elvégzése.

16. Az Ellátott:

- két hónapot meg nem haladó távollét idejére, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 20 %-át,

- a két hónapot meghaladó távollét idejére, egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartama alatt, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 40

%-át,

- egyéb esetben a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 60 %-át kell fizetni.

A bejelentett időszak kezdő napján és a visszaérkezés napján az Ellátott részére biztosítani kell az ellátást, tehát az nem minősül távollétnek. A nem bejelentett távollét teljes idejére, a személyi térítési díj teljes összegét meg kell fizetni.

17. Ha az Ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja vagy jövedelmi és vagyoni helyzete miatt annak csökkentését, illetve elengedését kéri, akkor az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságán keresztül a fenntartóhoz fordulhat. Az állami fenntartó a térítési díj összegéről határozattal dönt. Ezt követően a fenntartó döntésének felülvizsgálata a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül bíróságtól kérhető. A fenntartó döntéséig, illetve a bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell megfizetni.

18. A személyi térítési díj összege a megállapodás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az Ellátott jövedelme

a.) olyan mértékben csökkent, hogy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, b.) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

A felülvizsgálat során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik. Az új személyi térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra, kivéve ha az ellátott a felülvizsgálatot megelőzően térítésmentesen vette igénybe az ellátást, és részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra. Ez utóbbi esetben a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja.

19. Ellátó kötelezettséget vállal arra, hogy Ellátottat az intézményi térítési díj összegén túl az egy ellátottra jutó önköltség havi összegéről is tájékoztatja.

20. Ellátott és Xxxxxx megállapodnak abban, hogy Ellátott haladéktalanul tájékoztatja Xxxxxxx a szociális ellátásra való jogosultság feltételeiben, valamint a közeli hozzátartozók személyazonosító adataiban beállott változásokról.

21. Ellátott és Ellátó megállapodnak abban, hogy Ellátott adatokat szolgáltat Ellátónak a Szociális Törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz.

22. A jelen Megállapodásban nem szabályozott, térítési díjra vonatkozó kérdésekben a Szociális Törvény és a 29/1993 (II.7.) Kormány Rendeletben foglaltak érvényesek.

IV. Az ellátás megszüntetésének módjai

23. Az intézményi jogviszonyt az Ellátott illetve törvényes képviselője:

• indoklás nélkül egyoldalú nyilatkozatával írásban felmondhatja, ez esetben az intézményi jogviszony az Ellátott és Ellátó megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a felmondást követő 30 napon belül megszűnik. A felmondási idő elteltéig a megállapodás érvényben van. A felmondási idő alatt Xxxxxx és Xxxxxxxx együttműködnek a megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek teljesítése érdekében. Bíróságtól kérhető a felmondás jogellenességének megállapítása, ha azt a fenntartó vitatja.

Az áthelyezéssel, a megszüntetéssel kapcsolatos kérelmeket az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

24. Az Intézményvezető az intézményi jogviszony megszüntetését kezdeményezheti:

• ha az Ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,

• ha az ellátott a házirendet súlyosan megsérti, így különösen:

- az intézményben levő Ellátott, az ott dolgozó, a lakó vagy az intézmény sérelmére a Büntető Törvénykönyvbe ütköző, büntetéssel fenyegetett cselekményt követ el,

- az együttélési szabályok sorozatos, de minimum 3 alkalommal, bizonyítottan (legalább két személy írásbeli nyilatkozata alapján) történő megszegése

- az intézmény működési rendjének zavarása,

- az ellátott önhatalmú intézkedése más ellátott ügyében,

- ha az intézményben dolgozó, az ott lakó vagy az intézmény sérelmére jogszabályba ütköző cselekményt követ el, illetve ilyen magatartást tanúsít,

- az intézmény dolgozóit jogszerű eljárásukban, tevékenységük végzésében erőszakkal, fenyegetéssel akadályozza,

- ha vezetői engedély nélkül az intézmény területén belül személygépjárművet vezet,

- ha az élősködők és kártevők elleni mentesítő intézkedések végrehajtásához szükséges együttműködést sorozatosan megtagadja

• ha az Ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíj- fizetési kötelezettségének az 1993.évi III. törvény 102.§ szerint nem tesz eleget azaz

„(1)Az Ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget ha (a. )ha hat hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és (b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

(2) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vagyoni, jövedelmi viszonyai olyan mértékben megváltoztak, hogy a személyi térítési

díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségének nem tud eleget tenni, köteles az intézményvezetőnél rendkívüli jövedelem vizsgálat lefolytatását kezdeményezni. Az intézményvezető a jövedelemvizsgálatot – ideértve a 68/B.§ és a 117/B.§ szerinti esetet is – a 119/C.§ szabályai szerint lefolytatja, és a személyi térítési díjat a jövedelemvizsgálat eredményének megfelelően állapítja meg. (3) Ha az Ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy nem kéri a (2) bekezdés szerinti jövedelem vizsgálat lefolytatását, az (1) bekezdés b.) pontja alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

(4) ha három hónapon át térítésidíj-tartozás áll fenn, az Ellátottat, a törvényes képviselőjét vagy a térítési díjat megfizető személyt írásban tájékoztatni kell a felmondás lehetőségéről, annak kezdő időpontjáról, valamint a (3) bekezdésben foglaltakról.

(5) Ez a § nem alkalmazható, ha a 119.§ (2) bekezdése szerint jelzálogjog-bejegyzés történt a kötelezett ingatlanvagyonán.

Az intézményi jogviszony megszüntetéséről az intézmény vezetője dönt. Az intézményi jogviszony megszűnésének kezdő időpontját az intézményvezető határozza meg, az értesítés kézhezvételétől számított 30 napos felmondási idővel. A döntésről és az ellene tehető jogorvoslati lehetőségről írásban kell értesíteni az Ellátottat és/vagy törvényes képviselőjét. Ha a döntéssel az Ellátott és/vagy törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Főjegyzőhöz fordulhat. Amennyiben a Főjegyzői döntéssel nem ért egyet a Fővárosi Közgyűléshez. A határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül továbbiakban Bíróságtól kérhető jogorvoslat.

Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről, az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről.

Ellátó tudomásul veszi, hogy ha az ellátott az intézményi jogviszony megszüntetése ellen jogorvoslattal élt, az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a Főjegyző, a Fővárosi Közgyűlés illetve a Bíróság jogerős határozatot nem hoz.

Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszony megszüntetésére a beutaló szervezet jogosult.

25. Ellátó és Ellátott megállapodnak abban, hogy az intézményi jogviszony megszűnik:

• az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

• az Ellátott halálával,

• határozott időre történő intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időpont lejártával, amennyiben Ellátó és Ellátott kölcsönösen nem állapodnak meg a további határozott vagy határozatlan idejű elhelyezésben a megállapodás módosítása útján.

• az Ellátottnak a Magyar Köztársaság területén való tartózkodási joga megszűnése esetén. Ellátott kötelezettséget vállalt arra, hogy az ellátás igénybevételére jogosító tartózkodási jogának megszűnését haladéktalanul írásban jelzi az intézmény vezetőjének. Amennyiben utólag kiderül, hogy ezt nem tette meg, úgy a jogtalanul igénybe vett ellátás időtartama alatti költséget meg kell térítenie az intézmény számára.

Ha az intézmény jogutód nélküli megszűnése miatt az intézményi jogviszony megszűnik, az intézmény fenntartója, a Fővárosi Önkormányzat gondoskodik Ellátott más intézményben történő ellátásáról.

V. Zárórendelkezések

26. Ellátott tudomásul veszi, hogy jelen megállapodással egy adott közösségbe kerül, amelynek együttélési szabályait tartalmazó Házirendet köteles betartani. Ez nem feltétlenül egyéni érdekeinek maradéktalan figyelembe vételét jelenti, hanem az intézményi keretek adta lehetőségek, a közösségi szabályok, a Házirend alkalmazásával történő ellátást.

Az Eltartott tartózkodni köteles minden olyan magatartástól amely az Intézmény jó hírnevét sérti, működési rendjét zavarja, veszélyezteti, minden olyan vélemény nyilvánítástól, amely az Intézmény dolgozóinak és a lakóinak becsületét sérti. Az Eltartottak ellátásáért a dolgozók felelősek, így az Eltartott saját maga vagy a lakók tekintetében önhatalmú intézkedéseket nem tehet.

27. Ellátott, törvényes képviselője, hozzátartozója, valamint az ellátott jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet a Házirendben foglaltak szerint panasszal élhet az intézmény vezetőjénél vagy az Érdekképviseleti Fórumnál, továbbá az ellátottjogi képviselőnél. Az Érdekképviseleti Fórum intézkedés megtételét kezdeményezheti a Fenntartónál.

28. E szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

29. E szerződés elválaszthatatlan melléklete a Fenntartó által Jóváhagyott Xxxxxxxx. Ellátott kijelenti, hogy az intézménybe történő felvételekor Ellátó a Házirend egy példányát átadta. Ellátott kijelenti, hogy a Házirendben foglaltakat tudomásul vette és elfogadja.

30. Ellátott kijelenti, hogy a megállapodás tartalmát az aláírást megelőzően elolvasta, vagy hozzátartozója, vagy más - nem az Ellátó érdekkörébe tartozó - segítő útján megismerte, megértette és a szerződés 1 példányát a melléklettel együtt, annak aláírását követően átvette.

Melléklet: intézmény Házirendje Gödöllő, ….év ….hó …. nap

……………………………………… …………………………………………… Ellátó Ellátott/ törvényes képviselője

Előttünk, mint tanúk előtt:

……………………………………… …………………………………………… név név

………………………………………. …………………………………………… lakcím lakcím

……………………………………….. …………………………………………… szig.szám szig.szám