EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM KÖZBEZERZÉSI DOKUMENTUMOK, ÚTMUTATÓ AZ ELTE ÁLTAL KIÍRT, „Üzemeltetési ÉS KARBANTARTÁSI, HIBAJAVÍTÁSI feladatok ellátása az ELTE különböző épületeiben” TÁRGYÚ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
KÖZBEZERZÉSI DOKUMENTUMOK,
ÚTMUTATÓ
AZ ELTE ÁLTAL KIÍRT,
„Üzemeltetési ÉS KARBANTARTÁSI, HIBAJAVÍTÁSI feladatok ellátása az ELTE különböző épületeiben”
TÁRGYÚ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN
Tartalom
ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ 3
II. Közbeszerzési dokumentum 4
III. Az ajánlattétel költségei 4
IV. A gazdasági szereplőkre vonatkozó közös szabályok 4
V. Kommunikáció a közbeszerzési eljárás során 5
V.1. A közbeszerzési eljárás és az ajánlat nyelve 5
VI. Egyes eljárási cselekmények részletes szabályai 7
VI.1. Kiegészítő tájékoztatás 7
VI.3. Előzetes vitarendezési kérelem 9
VI.4. Az ajánlatok értékelése 9
VII. Az ajánlattételi határidő meghatározása 10
VIII. Az ajánlatok benyújtása és felbontása 11
XI. Az eljárás eredménytelensége 12
XII.1. A benyújtandó dokumentumok eredetisége 12
XII.2. Aláírásra jogosult személy(ek) 12
XII.3. Üzleti titok, az adatok nyilvánossága 13
XII.4. A papír alapú ajánlat formai követelményei a következők: 13
BEVEZETÉS
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ajánlatkérő „Üzemeltetési feladatok ellátása az ELTE különböző épületeiben” tárgyában, a Kbt. Második Része, XV. Fejezete, 81. § (1) bekezdése szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytat le.
Ajánlatkérő a megfelelő ajánlat benyújtásának elősegítése érdekében a jelen Útmutatót bocsátja az ajánlattevő rendelkezésére.
Ajánlatkérő jelen Útmutatóval együtt az eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátja az alábbi dokumentumokat:
ajánlati felhívás,
műszaki leírás,
árazatlan költségvetés,
szerződés tervezet,
ajánlott nyilatkozatminták.
Ajánlatkérő kéri az ajánlattevőket, hogy az ajánlat összeállítását megelőzően figyelmesen tanulmányozzák át a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakat, és ajánlatukat szigorúan az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározottak szerint állítsa össze, bizonytalanság esetén éljen a közbeszerzési törvény által lehetővé tett „kiegészítő tájékoztatás” kérés lehetőségével.
ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárását a Miniszterelnökség által üzemeltetett egységes, elektronikus közbeszerzési rendszer (a továbbiakban: EKR rendszer) igénybevételével bonyolítja le, ennek megfelelően a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet) III/A. fejezete, valamint az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet) alapján Ajánlatkérő az alábbiak szerint jár el.
Az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott írásbeli kommunikáció – ha a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletből más nem következik – elektronikus úton, az EKR-ben történik.
A Kbt. 41. § (2)–(3) és (5) bekezdése csak abban az esetben alkalmazandó, ha az elektronikus úton történő kapcsolattartás a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltak szerint nem kötelező. Ahol a Kbt. kifejezetten faxon vagy elektronikus úton történő kapcsolattartási módot ír elő, a faxon történő kapcsolattartás csak akkor alkalmazható, ha az elektronikus úton történő kapcsolattartás a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltak szerint nem kötelező.
Ajánlatkérő elsősorban az EKR rendszer alkalmazását írja elő. Ha az elektronikus úton megküldött és a papíralapon benyújtott, illetve megküldött dokumentum között ellentmondás áll fenn, a papíralapú dokumentumok tartalma irányadó. (üzemzavar esetén)
Az EKR rendszer használatához az EKR rendszerben az arra jogosult személy részéről történő regisztráció szükséges. A regisztráció egységes, ugyanazon természetes személy vagy jogi személy egy regisztrációval rendelkezhet. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján az EKR rendszerben szereplő személyes adatok kezelésére vonatkozóan a regisztráció során az EKR rendszer üzemeltetője megszerzi az Infotv. 3. § 7. pontja szerinti hozzájárulást.
Ha az EKR rendszer üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján az EKR rendszer részben (különösen egyes eljárástípusok vagy eljárási cselekmények vonatkozásában) vagy egészben tartósan nem tudja biztosítani a közbeszerzési törvénynek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást, az Ajánlatkérő – az ajánlattevők, vagy az eljárás iránt érdeklődésüket jelző gazdasági szereplők egyidejű tájékoztatatása mellett – dönthet arról, hogy az eljárást csak papíralapon folytatja, vagy a 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 26/I. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítja.
Ha az Ajánlatkérő a 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 26/A. § (4) bekezdés szerint az eljárás papíralapú folytatása mellett dönt, az ajánlatok érvényességének megítélése szempontjából az elektronikusan és a papíralapon rendelkezésre álló adatok összességét kell figyelembe venni. Ha a papíralapra történő áttérés olyan időpontban válik szükségessé, amikor az ajánlatok felbontására a Kbt. 68. § (1) bekezdése szerinti időpontban már jogszerűen nincs lehetőség, az Ajánlatkérő a bontást a 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 26/F. § (2) bekezdése szerinti időpontban végzi el.
Közbeszerzési dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az Ajánlatkérő a közbeszerzés tárgya, illetve a közbeszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az ajánlattételi felhívás, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes árajánlat.
A közbeszerzési dokumentumokban, azok egyes részei, vagy a közbeszerzési dokumentumok másolati példányai, illetve azok részei kizárólag az ajánlat elkészítéséhez, a közbeszerzési dokumentumokban feltüntetett rendeltetési célnak megfelelően használhatók fel.
Az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban felmerülő összes költséget az ajánlattevőnek kell viselnie. Az Ajánlatkérő semmilyen módon nem tehető felelőssé vagy kötelezetté ezekkel a költségekkel kapcsolatban, az eljárás lefolytatásának eredményétől függetlenül.
A gazdasági szereplő a regisztráció során – az EKR által kezelt statisztikák rendelkezésre állása céljából – rögzíti, hogy külföldi tulajdonú gazdasági szereplőnek minősül-e. Külföldi tulajdonú gazdasági szereplőnek kell tekinteni a külföldi állampolgár természetes személy gazdasági szereplőt, valamint az olyan jogi személyt, amelyben külföldi állampolgár természetes személy vagy külföldi jog alapján létrejött jogi személy – közvetlenül vagy közvetetten – a szavazatok több mint felével vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti meghatározó befolyással rendelkezik. A közvetett befolyás figyelembevételére a Ptk. 8:2. § (4) bekezdése alkalmazandó.
A regisztrált természetes személy és jogi személy köteles az adataiban bekövetkezett változást a rendszerben haladéktalanul, de legkésőbb olyan időpontban rögzíteni, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban mindig az aktuális adatokkal szerepeljen.
A gazdasági szereplő a regisztráció során rögzíti, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e, erről az ajánlatban az ajánlattevőnek ismételten nyilatkoznia nem kell.
Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.
Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban csatolni kell a közbeszerzési törvény 35. § (2) bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR rendszerben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat.
Az alkalmasság igazolásához igénybe vett, az ajánlattevőn kívüli más szervezet részéről a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell – a Kbt. 65. § (8) bekezdése szerinti szervezet részéről az ajánlatban csatolni kell – az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.
Az alkalmassági követelményeknek megfelelés és a kizáró okok fenn nem állása igazolásának körében nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon Ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az Ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.
A közbeszerzési eljárás nyelve: magyar.
Az eljárás során mindennemű közlés magyar nyelven történik, kommunikáció semmilyen más nyelven nem fogadható el.
Az ajánlattétel nyelve: magyar.
Ahol a közbeszerzési törvény vagy a közbeszerzési törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alapján az Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR rendszerben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy – amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre – a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKR rendszerben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR rendszerben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az Ajánlatkérő azonban – a 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 26/C. § (4) bekezdésben foglalt eset kivételével – nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását.
Ha az adott nyilatkozatra az EKR rendszerben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, és az ajánlattevő az ajánlatban az Ajánlatkérő által előírt nyelvtől eltérő nyelven nyilatkozatot csatol az EKR rendszerben, ebben az esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat felelős fordításaként kell tekinteni.
Ahol a közbeszerzési törvény végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papíralapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként, vagy olyan formában is, ahol a papíralapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel – elektronikusan látta el hitelesítéssel.
Az EKR rendszer használata esetén, amennyiben az olyan nyilatkozatot, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), az Ajánlatkérő akkor köteles elektronikus okiratként elfogadni, ha az megfelel a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.
Az EKR rendszerben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az Ajánlatkérő szervezet vagy – az ajánlatot az EKR rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében – a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR rendszerben az Ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR rendszerben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az Ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.
Ahol a közbeszerzési törvény vagy a közbeszerzési törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum elektronikus hozzáférhetővé tételét is érteni kell.
Az Ajánlatkérő annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők által benyújtott dokumentumok tartalmát meg tudja jeleníteni, előírja az EKR rendszerben csatolt formában benyújtandó elektronikus dokumentumok jellemzőire, így különösen a fájlformátumra vonatkozó követelményeket. Az ajánlatot alkotó dokumentumok benyújthatók:
.pdf; .doc; .docx; .gif; .jpeg; .jpg; .tif; .png; .rar; .zip; .xls; .xlsx; .odt; .odf
A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján Ajánlatkérő az alábbi esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása:
az EKR üzemeltetője által – a honlapján – közzétett tájékoztatás alapján az EKR részben vagy egészben tartósan nem tudja biztosítani a Kbt.-nek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást; vagy
Az Ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegezésben fel kell tüntetnie, hogy milyen okból volt szükséges az elektronikus úttól eltérő kommunikáció használata. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás mellőzése kizárólag azon dokumentumok, illetve az ajánlat azon része tekintetében megengedett, amelynek vonatkozásában a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés szerinti okok fennállnak. Az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzése a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (1) bekezdés szerinti indokok alapján nem alkalmazható az ajánlat benyújtásakor a felolvasólap tartalmát képező adattartalomra.
Üzemszünet minden olyan tervezhető technikai tevékenység, amely az EKR szolgáltatásainak szünetelését eredményezi.
Üzemzavar az EKR üzemeltetője által megállapított és külön jogszabályban foglaltak szerint dokumentált, előre nem tervezett üzemszünet vagy előre nem tervezett, az EKR korlátozott működőképességét jelentő helyzet.
Az EKR üzemeltetésével összefüggő szabályokról, az üzemszünet és az üzemzavar kezelésének részletes szabályairól az elektronikus közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatos szabályokról szóló külön jogszabály rendelkezik.
Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR rendszerben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani.
Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR rendszer haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont.
Amennyiben az EKR rendszerben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be.
A gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR rendszerben erre szolgáló funkciót alkalmazza.
Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR rendszerben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte.
Az előzetes tájékoztatóval meghirdetett közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő az eljárásban való részvételre vonatkozó szándéknyilatkozatát az EKR rendszerben erre szolgáló gomb megnyomásával elektronikusan teszi meg.
Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni.
Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni.
Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére.
A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.
Az eljárásban a gazdasági szereplőknek nem kell a Kbt. 66. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot benyújtani.
A Kbt. szerinti iratbetekintést az ajánlatkérő az EKR-ben található dokumentumok tekintetében a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján biztosítja.
Az előzetes vitarendezési kérelem megküldése és az előzetes vitarendezés során a kommunikáció az EKR-ben történik.
Valamennyi ajánlati rész esetében:
Az ajánlatkérő az ajánlatokat a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alapján értékeli a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja alapján.
Értékelési szempontok:
Minőségi szempont:
1. Szakember szakmai többlet tapasztalata: Az M2.) alkalmassági feltételként előírt, a teljesítésbe bevont 1 fő gépészmérnök végzettségű üzemeltetési vezető alkalmassági követelményen felüli szakmai gyakorlata hónapjainak száma (maximum 60 hónap vehető figyelembe az alkalmassági feltételként előírt 3 éven (36 hónap) felül) – (hónap) súlyszám: 5
ÁR szempont:
2. Nettó rezsióradíj – súlyszám: 24
Építészeti-szakipari rezsióradíj (nettó Ft/óra) – súlyszám: 6
Általános rezsióradíj (nettó Ft/óra) – súlyszám: 6
Gépészeti rezsióradíj (nettó Ft/óra) – súlyszám: 6
Erősáramú villanyszerelési rezsióradíj (nettó Ft/óra) – súlyszám: 6
3. Közvetítői díj (maximum 4 %, %) - súlyszám: 1
4. Havi átalányár (nettó Ft/hó) – súlyszám: 70
A pontkiosztás módszere: Az 1. szempont esetében egyenes arányosítás, a 2., 3., és 4. szempontok és alszempontok esetében fordított arányosítás.
Ajánlatkérő a 3. részszempont esetében nullás megajánlást nem fogad el, tekintettel arra, hogy visszterhes szerződést kíván kötni (a nullás megajánlás esetén az ajánlat érvénytelen). Törtszám nem adható meg.
A 4. részszempont esetében Ajánlatkérő az 1 havi összesen átalányárat értékeli.
Nettó rezsióradíj: A nem szakalvállalkozóval végzendő eseti jellegű üzemeltetési/karbantartási szolgáltatások díja, illetve, ha a nem szakalvállalkozóval végzendő hibajavítás időtartama több, mint 2 óra (ld. szerződés). A két eset díjainak meg kell egyeznie!
Közvetítői díj: Hibajavítás és eseti megrendelés esetében számítható fel, amikor feladat jellege szakalvállalkozó bevonását igényli (ld. szerződés). A megajánlott díjtétel a tételes szakalvállalkozói ajánlatra vonatkozik.
Az ajánlatokat kettő tizedesjegy pontosságig kell megadni. Ajánlatkérő a pontok számolásakor a végső (súlyszámmal szorzott) pont esetében kerekít, két tizedesjegyre.
Fordított arányosítás:
azaz
P = Alegjobb/Avizsgált x 100 + 0
ahol:
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma
Pmax: a pontskála felső határa
Pmin: a pontskála alsó határa
Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme (legalacsonyabb érték)
Avizsgált. A vizsgált ajánlat tartalmi eleme
Egyenes arányosítás:
Pvizsgált = (Avizsgált – ALegkedvezőtlenebb)/(Alegkedvezőbb – Alegkedvezőtlenebb) x (Pmax – Pmin) + Pmin,
ahol
Pvizsgált: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma
Pmax: a pontskála felső határa
Pmin: a pontskála alsó határa
Alegkedvezőbb: az ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőbb érték, amire a maximális pontszámot adja
Alegkedvezőtlenebb: az ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőtlenebb érték, amire a minimális pontszámot adja
Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme;
Ha e módszer alkalmazásával tört pontértékek keletkeznek, akkor azokat az általános szabályoknak megfelelően két tizedesjegyre kell kerekíteni.
Ajánlatkérő az 1. értékelési szemponttal összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban 60 hónapban határozza meg az ajánlati elem legkedvezőbb szintjét, amelyre, illetve annál magasabb megajánlásra az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad (100).
Ajánlatkérő 0 hónapban határozza meg az ajánlati elem legkedvezőtlenebb szintjét, amelyre az értékelési ponthatár alsó határával azonos számú pontot ad (0).
Az ajánlattételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan:
folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] az Ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy
– anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna – üzemzavar folytán [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] az ajánlattételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig
nem elérhető.
A Kbt. 52. § (4) bekezdésében foglaltakon túl az Ajánlatkérő a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés szerinti esetben is köteles az ajánlattételi határidőt meghosszabbítani az EKR működésének helyreállítását követően, amelyről az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy megfelelő idő, de legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két nap álljon rendelkezésre az ajánlat benyújtására.
Amennyiben az ajánlattételi határidő módosítása szükséges, de az EKR rendszer működési hibája miatt módosító hirdetmény feladása, vagy értesítés megküldése nem lehetséges a Kbt. 55. § (2)–(3) bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően, az Ajánlatkérő – amennyiben nem tér át az eljárás papíralapon történő folytatására – az ajánlattételi határidő módosításáról szóló hirdetményt az ajánlattételi határidő lejárta után is feladhatja, illetve a hirdetménnyel közzé nem tett felhívást a Kbt. szerinti határidőn túl is kiküldheti, a működési hiba elhárulását követően haladéktalanul.
Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártát követően, kettő órával később kell megkezdeni.
Az ajánlatoknak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR rendszer visszaigazolást küld.
Az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontását az EKR rendszer végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok az Ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.
Az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében a Kbt. 68. § (4)–(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan – azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek – az ajánlattevők részére elérhetővé teszi.
Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával módosíthatja az ajánlatát. Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot az új ajánlat megtétele előtt vissza kell vonnia.
Ha az Ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével –, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az Ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, az ajánlat érvénytelen.
A Kbt. 75. §-ában foglaltak mellett az Ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha
a) az EKR rendszer működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely a közbeszerzési törvényben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem orvosolható vagy
b) az EKR rendszer üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján az EKR rendszer részben vagy egészben tartósan nem tudja biztosítani a közbeszerzési törvénynek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást.
Ajánlatkérő a jelen közbeszerzési eljárásban nem alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját.
Ha az Ajánlatkérő a 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 26/A. § (4) bekezdés szerint az eljárás papíralapú folytatása mellett dönt az alábbiak szerint kell eljárni:
A benyújtandó dokumentumok - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű másolatban is benyújthatók a Kbt. 47. § (2) bekezdése alapján. Eredeti példányban kell azon nyilatkozatokat benyújtani, amelyek közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgálnak, valamint a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot (Ajánlati nyilatkozat). Eredeti dokumentum előírása esetén a dokumentum benyújtható az arra jogosult szerv által készített hiteles másolati példányban is, ebben az esetben a hitelesítésnek eredetinek kell lennie.
Az ajánlatban szereplő nyilatkozatokat/dokumentumokat az ajánlattevő, alkalmasságot igazoló szervezet nevében aláíró személy (továbbiakban: aláíró személy) vonatkozásában csatolni kell az ajánlathoz:
(i) olyan okiratot (pld. alapító okirat, alapszabály), amelyből megállapítható az aláíró személy képviseletre való jogosultsága; valamint
(ii) olyan közjegyző által készített aláírási címpéldányt vagy ügyvéd által ellenjegyzett vagy két tanú aláírásával ellátott dokumentumot, melyből egyértelműen megállapítható az aláíró személy aláírásának mintája („az aláírás külalakjának igazolására csatolt dokumentum”).
Amennyiben az ajánlattevő, alkalmasságot igazoló szervezet a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény hatálya alá tartozik, vagy a Ptk. 3:89. §-a szerinti gazdasági társaság, úgy nem kell csatolni az aláíró személy képviseletre való jogosultságát igazoló fenti (i) okiratot, mivel ez a Kbt. 69. § (11) bekezdése alapján ingyenesen ellenőrizhető.
Az (ii) pont vonatkozásában a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) hatálya alá tartozó ajánlattevő, alkalmasságot igazoló szervezet esetében az aláíró személy vonatkozásában – figyelemmel a Ctv. 9. §-ára – közjegyző által készített aláírási címpéldányt vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintát kell csatolni.
Amennyiben az aláíró személy meghatalmazottat állít, akkor a meghatalmazott személy(ek)nek a képviseleti jogosultságra vonatkozó, a meghatalmazott aláírását is tartalmazó, a képviseletre jogosult által aláírt meghatalmazást is szükséges csatolni.
Üzleti titok: a Ptk. 2:47. §-ban így meghatározott fogalom.
A Kbt. 44. § alapján az ajánlattevő az ajánlatában, hiánypótlásában vagy felvilágosításban, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védelmi ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.
Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét, hogy amennyiben nem elkülönített módon kerülnek benyújtásra az üzleti titkot képező, vagy azt tartalmazó iratok, azokat az ajánlatkérőnek nincs módjában üzleti titokként kezelni! Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét továbbá, hogy az adatot a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősíti üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy hogy a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő, az ajánlat érvénytelen.
A Kbt. 44.§ (3) bekezdése szerint az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a Kbt. 44.§ (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.
Az ajánlatban lévő, minden - az ajánlattevő, alvállalkozó, által készített - dokumentumot (nyilatkozatot) a végén joghatás kiváltására alkalmas módon alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak, vagy olyan személy(ek)nek aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos, a jogszabályi követelményeknek megfelelő meghatalmazást kaptak.
Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen - az ajánlat beadása előtt - módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.
Az ajánlatot cégszerűen aláírva 1 eredeti papír alapú példányban, valamint az aláírt ajánlatot teljes terjedelmében tartalmazó, azzal mindenben megegyező elektronikus másolati példányban, digitális adathordozón PDF formátumban, az árazott költségvetést Excel formátumban is, lezárt csomagolásban kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig. Az ajánlatot roncsolás mentesen nem bontható kötésben kell benyújtani. „Roncsolás mentesen nem bontható” kötésen az ajánlatkérő olyan bekötési módot ért, ami nem teszi lehetővé, hogy a benyújtott dokumentumban annak látható megsértése nélkül lapokat cseréljenek vagy pótoljanak.
Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat, vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni.
Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak;
Az ajánlatot az eljárást megindító felhívásban meghatározott számú és formátumú példányban kell beadni;
Az ajánlati példányokon fel kell tüntetni az ajánlattevő nevét, székhelyét, továbbá a jelen eljárásban kijelölt kapcsolattartó nevét, beosztását, telefon- és faxszámát, e-mail címét;
A fent megjelölt kapcsolattartóval közöltek a közbeszerzési eljárás során joghatályos közlésnek minősülnek. A kapcsolattartó személynél megjelölt faxszámra vagy e-mail címre küldött bármilyen üzenet, dokumentum a sikeres elküldés visszaigazolásának pillanatában joghatályosan kézbesítettnek tekintendő;
Az ajánlati példányok közötti eltérés esetén az eredeti nyomtatott példány az irányadó. Amennyiben ajánlattevő nem jelöli meg az eredeti példányt, úgy ajánlatkérő tetszés szerint kiválaszt egy példányt és az eljárás során azt tekinti eredeti példánynak.
Ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy az ajánlatokhoz a következő dokumentumokat, igazolásokat, nyilatkozatokat kell – lehetőleg az alábbi sorrendben – csatolni:
EKR használata esetén:
Az ajánlatban benyújtandó dokumentumok:
Kbt. 66. § (5) bekezdése szerinti felolvasólap a Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti tartalommal: az ajánlattevő(k) neve, címe (székhelye, lakóhelye), valamint azok a főbb, számszerűsíthető adatok, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek ajánlati részenként (közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőre kiterjedően)
Ajánlattevő Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozata ajánlati részenként (közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőre kiterjedően)
Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozat és előszerződés ajánlati részenként (kapacitást nyújtó szervezet igénybevétele esetén)
Nyilatkozat Kbt. 66. § (6) bekezdése szerint ajánlati részenként (közös ajánlattétel esetén ajánlattevőnként külön-külön) (nemlegesen is)
Nyilatkozat a Kbt. 67. § (4) bekezdés alapján ajánlati részenként
Nyilatkozat folyamatban levő változásbejegyzési eljárásról (közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőre kiterjedően)
Folyamatban lévő változás bejegyzés esetén benyújtandó dokumentumok: a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolás
Nyilatkozat szerződéskötési feltételekről ajánlati részenként
Szakmai önéletrajz, végzettséget igazoló okirat és rendelkezésre állási nyilatkozat az értékelés alá vont szakember esetében ajánlati részenként
Kbt. 35. § (2) bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okirat (kizárólag közös ajánlattétel esetén)
Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozat (adott esetben)
Egységes európai közbeszerzési dokumentum (ajánlati részenként)
Az ajánlatban szereplő dokumentumokat aláíró, az ajánlattevő, valamint az alkalmasság igazolásában résztvevő írásbeli képviseletére jogosult személy (cég esetében a cégjegyzésre jogosult) aláírási címpéldánya/aláírás mintája vagy meghatalmazás
Előszerződés minta (adott esetben)
Meghatalmazás minta (adott esetben)
Nyilatkozat fordításról (adott esetben)
Nyilatkozat üzleti titokról (adott esetben)
Együttműködési megállapodás minta (adott esetben)
Nyilatkozat közös ajánlattételről ajánlati részenként (adott esetben)
A Kbt. 69. § (4) bek. szerinti Ajánlatkérői felkérésre benyújtandó dokumentumok:
Igazolás a kizáró okok tekintetében (közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőre kiterjedően) (Ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására)
Nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében (közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőre kiterjedően) (Ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására)
Nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontja tekintetében (közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőre kiterjedően) (Ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására)
Az ajánlati felhívás III.1.3). P1., P2. és M1. és M2., M3., M4. pontjában előírt alkalmassági követelmény igazolása (Ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására)
Amennyiben az EKR rendszer alkalmazásáról papír alapú ajánlattételre kell áttérni:
Az ajánlatban benyújtandó dokumentumok:
Kbt. 66. § (5) bekezdése szerinti felolvasólap a Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti tartalommal: az ajánlattevő(k) neve, címe (székhelye, lakóhelye), valamint azok a főbb, számszerűsíthető adatok, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek ajánlati részenként (közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőre kiterjedően)
Ajánlattevő Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozata ajánlati részenként (közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőre kiterjedően)
Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozat és előszerződés ajánlati részenként (kapacitást nyújtó szervezet igénybevétele esetén)
Ajánlattevő Kbt. 66. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozata ajánlati részenként (közös ajánlattétel esetén ajánlattevőnként külön-külön) (nemlegesen is)
Ajánlattevő Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozata a kizáró okok vonatkozásában ajánlati részenként (közös ajánlattétel esetén ajánlattevőnként külön-külön)
Nyilatkozat a Kbt. 66. § (4) bekezdése szerint (közös ajánlattétel esetén ajánlattevőnként külön-külön)
Nyilatkozat szerződéskötési feltételekről ajánlati részenként
Szakmai önéletrajz, végzettséget igazoló okirat és rendelkezésre állási nyilatkozat az értékelés alá vont szakember esetében ajánlati részenként
Kbt. 35. § (2) bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okirat (kizárólag közös ajánlattétel esetén)
Nyilatkozat folyamatban levő változásbejegyzési eljárásról (közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőre kiterjedően)
Folyamatban lévő változás bejegyzés esetén benyújtandó dokumentumok: a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött
Egységes európai közbeszerzési dokumentum (ajánlati részenként)
Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozat (adott esetben)
Nyilatkozat közös ajánlattételről ajánlati részenként (adott esetben)
Az ajánlatban szereplő dokumentumokat aláíró, az ajánlattevő, valamint az alkalmasság igazolásában résztvevő írásbeli képviseletére jogosult személy (cég esetében a cégjegyzésre jogosult) aláírási címpéldánya/aláírás mintája
Együttműködési megállapodás minta (adott esetben)
Előszerződés minta (adott esetben)
Meghatalmazás minta (adott esetben)
Nyilatkozat fordításról (adott esetben)
Nyilatkozat üzleti titokról (adott esetben)
A Kbt. 69. § (4) bek. szerinti Ajánlatkérői felkérésre benyújtandó dokumentumok:
Nyilatkozat a kizáró okok tekintetében (közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőre kiterjedően) (Ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására)
Nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében (közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőre kiterjedően) (Ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására)
Nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontja tekintetében (közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőre kiterjedően) (Ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására)
Az ajánlati felhívás III.1.3). P1., P2. és M1. és M2., M3., M4. pontjában előírt alkalmassági követelmény igazolása (Ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására)
Tájékoztatás azon szervezetekről, melyektől az Ajánlattevő tájékoztatást kaphat a teljesítés helye szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményekről
A Kbt. 73. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a Kbt. 4. sz. mellékletében felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. Ajánlatkérő a Kbt. 73. § (5) bekezdése alapján a következőkben tájékoztatásként közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az Ajánlattevő tájékoztatást kaphat az előzők szerinti azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban külön információk feltüntetését nem írja elő az ajánlatban, csak azt ellenőrzi, hogy az ajánlatban feltüntetett információk nem mondanak-e ellent a jelen pontban meghatározott követelményeknek.
Munkajog:
Nemzetgazdasági Minisztérium
Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztály:
1054 Budapest, Kálmán Imre u. 2.
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.
Telefon: (06 80) 204-292; (06 1) 896-3002
Fax: (06 1) 795-0884
Email: munkavedelmi-foo@ngm.gov.hu
Egyéb elérhetőségek:
Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat:
Ingyenes (zöld) telefonszáma: (06 80) 204-292
EU OSHA Nemzeti Fókuszpont:
Munkavédelmi Bizottság:
Nemzetgazdasági Minisztérium
Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály
1054 Budapest, Kálmán Imre u. 2.
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.
Telefon: (06 1) 896-2902
Fax: (06 1) 795-0880
Email: foglalkoztatas.felugyeleti-foo@ngm.gov.hu
Egyéb elérhetőségek:
Hatósági nyilvántartás - Kontrollerek:
Ingyenes (zöld) telefonszáma: (06 80) 204-667
Környezetvédelem:
Pest Megyei Kormányhivatal
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
Cím: 1016 Budapest, Mészáros u. 58/A-B
e-mail: orszagoszoldhatosag@pest.gov.hu
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Székhely: 1011 Budapest, Fő utca 44-50.
Minisztériumi épületek: 1011 Budapest, Iskola utca 13.
1011 Budapest, Vám utca 5-7.
Postacím: 1011 Budapest, Fő utca 44-50.
Központi postafiók címe: 1440 Budapest, Pf. 1.
Telefonszám: +36-1-795-1700
Telefax: +36-1-795-0697
Szociális kérdések:
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
Székhely: 1132 Budapest, Visegrádi u. 49.
Postacím: 1132 Budapest, Visegrádi u. 49.
Központi telefonszám: +36-1-769-1704
Központi faxszám: +36-70-900-1010
Központi e-mail: info@szgyf.gov.hu
Honlap: www.szgyf.gov.hu
Nemzetgazdasági Minisztérium, Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkárság
cím: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.
tel: +36 1 795-1400
Országos Környezetegészségügyi Intézet
Cím: 1097 Budapest, Gyáli út 2-6.
Tel: 06 1 476 1100, Fax.: 06 1 215 0148
Budapest Főváros Kormányhivatala
Munkavédelmi és Munkaügyi Főosztály
A Munkavédelmi és Munkaügyi Főosztály 2017. január 1-től a Fővárosi Kormányhivatal III. Kerületi Hivatalának részeként működik.
Cím: 1035 Bp., Váradi utca 15.
E-mail: munkavedelem.munkaugy@mvmu.bfkh.gov.hu
Telefon: +36-1-323-3600
Fax: +36-1-323-3602
Munkaügyi Ellenőrzési Osztály
Cím: 1035 Bp., Váradi utca 15.
E-mail: munkaugyi.ellenorzes@mvmu.bfkh.gov.hu
Telefon: +36-1-323-3600
Fax: +36-1-323-3602
A 14/2017. (V. 25.) MvM rendelet 6. § (7) bekezdése szerinti felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó adatai:
Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó neve: |
Horváth Beáta Zita |
Levelezési címe: |
1051 Budapest, József nádor tér 5-6. 3. emelet |
E-mail címe: |
horvath.beata.zita@csendesconsulting.hu |
Lajstromszám: |
O1019 |
Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó neve: |
Kaffka Diána |
Levelezési címe: |
2737 Ceglédbercel, Kassai u. 29. |
E-mail címe: |
kaffkadia@gmail.com |
Lajstromszám: |
OO603 |
Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó neve: |
Pákozdyné Dr. Bőcz Ildikó |
Levelezési címe: |
1119 Budapest, Zsombor u. 36. |
E-mail címe: |
dr.boczildiko@gmail.com, pakozdyne.bocz.ildiko@csendesconsulting.hu |
Lajstromszám: |
OO335 |
19