AEGON FLórián

AEGON Flórián

AEGON FLórián

Vállalkozások

Vagyon- és Felelôsségbiztosítása

TARTALOMJEGYZÉK

Vagyonbiztosítások

Általános szabályzat 5

Alap-vagyonbiztosítás Szabályzat 15

Xxxxxxxxxx betöréseslopás- és rablásbiztosítás Szabályzat 21

Xxxxxxxxxx betöréseslopás- és rablásbiztosítás biztonságtechnikai feltételei 23

Kiegészítô üvegtörés-biztosítás Szabályzat 39

Kiegészítô tûzüzemszünet-biztosítás Szabályzat 41

Záradékok 45

Záradék a Kiegészítô betöréses lopás- és rablásbiztosításhoz rongálási károkra 47

Záradék a Betöréses lopás- és rablásbiztosításhoz 49

Elektromos berendezések és készülékek biztosítás Különös szabályzata 51

Belföldi szállítmánybiztosítási feltételek 53

Felelôsségbiztosítások

Felelôsségbiztosítások általános szabályzata 57

Vállalkozások tevékenységi felelôsségbiztosítása Szabályzat 65

Vállalkozások üzemi baleseti és egyéb munkaadói felelôsségbiztosítása Szabályzat 67

Vállalkozások szolgáltatás-felelôsségbiztosítása Szabályzat 69

Bérlôi felelôsségbiztosítás Záradék 70

Felelôsségbiztosítás környezetszennyezéssel okozott károkra Záradék 71

Általános szabályzat

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek – ha az alap-vagyonbiztosítási szabályzat, a kiegészítô biztosítások szabályzatai és a záradékok másként nem rendelkeznek – a biztosító vállalkozói vagyonbiztosítási szerzôdéseire általánosan érvényesek.

A jelen szabályzatban nem érintett kérdésekben az alap-vagyonbiztosítási szabályzat és a kiegészítô biztosítások szabályzatai, illetôleg a PTK rendelkezései az irányadóak.

A jelen szabályzat(ok) alapján kötött vagyonbiztosítási szerzôdés(ek)ben foglaltak szerint a biztosító díj ellenében megtéríti

– a kötvényben, a kötvény mellékleteiben (adatközlôk) és a szabályzatokban megállapított mértékben és feltételek szerint – a biztosítási esemény által a biztosított vagyontárgyban közvetlenül okozott károkat.

A biztosítási események meghatározását az alap-vagyonbiztosítási szabályzat, valamint a kiegészítô biztosítások szabályzatai tartalmazzák.

A szerzôdésben részt vevô felek:

• AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt., a továbbiakban biztosító;

• biztosított;

• szerzôdô, aki azonos is lehet a biztosítottal.

1.2. A szerzôdés nyelve magyar. Amennyiben a szerzôdô kérésére a biztosító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de az iratok magyar nyelvû szövege tekinthetô a hiteles szövegnek.

I. BIZTOSÍTOTT, SZERZÔDÔ

1. A biztosítási szerzôdést a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy kötheti meg (a továbbiakban: biztosított), illetve az aki a szerzôdést ilyen személy javára köti (továbbiakban: szerzôdô).

2. A vagyonbiztosítási szerzôdés alapján biztosított lehet a szerzôdésben (kötvényben) név szerint feltüntetett:

• természetes vagy jogi személy;

• a gazdálkodó jogi személyiséggel rendelkezô szervezeti egysége, egyéb, jogi személyiséggel nem rendelkezô, de cég- jegyzékbe vett gazdasági társaság;

• polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, illetve társadalmi szervezet.

II. A VAGYONTÁRGYAK KÖRE

A fogalmi meghatározások a hatályos számviteli törvénynek

1. Biztosítható vagyontárgyak

1.1. Saját vagyontárgyak

a) Tárgyi eszközök

• ingatlanok;

• mûszaki berendezések, gépek, jármûvek;

• egyéb berendezések, felszerelések;

• beruházások.

b) Készletek

• anyagok;

• áruk;

• befejezetlen termelés, félkész termékek;

• késztermékek;

• egy évnél rövidebb élettartamú anyagok, eszközök.

c) Pénz- és értékkészlet

A Magyar Biztosítók Szövetsége Vagyonbiztosítási Tagozata által minôsített pénz, vagy páncélszekrényben tartott, pénztári bizonylatolt pénzkészletek, értékcikkek és értéktárgyak, a tároló minôsítésének megfelelô értékhatárig.

d) Állatok, növények

1.2. Idegen vagyontárgyak

Csak azok a vagyontárgyak vonhatók biztosítási körbe, amelyek tulajdonjoga dokumentálható, a biztosítottnál nyilvántar- tásba vannak véve, és amelyekért a biztosított kártérítési felelôsséggel tartozik.

1.3. Nem biztosított vagyontárgyak

• hitelkártyák, takarékbetétkönyvek, pénzt helyettesítô eszközök, értékpapírok, értékcikkek;

• iratok (okirat, kézirat stb.), üzleti könyvek, kartotékok, tervek, rajzok;

• lyukkártyákon, mágnesszalagokon, mágneslemezeken és egyéb adathordozókon tárolt adatok, szoftverek, illetve egyéb szellemi termékek;

• forgalmi engedélyhez kötött jármûvek (földi, légi, vízi) és vontatmányaik;

• készletek önmagukban;

• pénz automaták tartalmukkal;

• immateriális javak;

• követelések.

III. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg az a biztosítási ajánlaton, illetve a Függelékben meghatározott összeg, amelyet a biztosítási esemény bekövetkezte- kor a biztosító szolgáltat, vagy amely összeg a szolgáltatás (térítések) felsô határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE ÉS MEGSZÛNÉSE

1. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

2. A szerzôdés megkötését a biztosított (szerzôdô) írásbeli ajánlattal (ajánlati adatközlô) kezdeményezi.

A biztosító jogosult az ajánlatot a biztosító vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül elbírálni. A szerzôdés létrejön, ha a biztosító az ajánlatot e 15 napos határidôn belül elfogadja.

3. A szerzôdés akkor is létrejön, ha a biztosított (szerzôdô) ajánlatára a biztosító a fent meghatározott 15 napos határidôn belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a szerzôdés – az ajánlatnak a biztosító képviselôjének való átadás napjára – visszamenôleges hatállyal jön létre, az ajánlattal egyezô tartalommal. Az alkusz a biztosított képviselôjének nem tekinthetô.

4. A szerzôdés elbírálásának feltétele, hogy a kockázatvállalás szempontjából jelentôs adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

5. Ha a biztosító az ajánlatot a fent me atározott 15 napos határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

6. A biztosító a szerzôdés létrejöttét kötvény kiadásával igazolja. Amennyiben hallgatólagosan jött létre a szerzôdés a szerzôdô akkor is jogosult a kötvény átvételére.

7. A biztosítási szerzôdés lehet határozott vagy határozatlan idôtartamú.

A szerzôdés, ha a felek írásban másképp nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.

A tartamon belül a biztosítási idôszak egy év. A biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének megfelelô naptári nap 0 órája, amely a kötvényen feltüntetésre kerül.

8. A határozatlan tartamú szerzôdést írásban, a biztosítási idôszak végére (évfordulóra) lehet felmondani. A felmondási idô 30 nap. A felmondási idô a másik félnek a tudomásszerzésével kezdôdik. A felmondás érvényesen csak ajánlott (tértivevényes) levélben közölhetô.

A felek megállapodhatnak a szerzôdésben a felmondási jog kizárásában, legfeljebb három éves idôtartamra. Ebben az esetben a biztosító a szerzôdésben megállapított díjkedvezményt nyújtja (tartamengedmény).

Xxxxxxxxx esetében a biztosító követelheti annak a díjkedvezménynek a megﬁzetését, amit a szerzôdésben nyújtott e meg- állapodás alapján. Amennyiben a Biztosító kezdeményezi a szerzôdés felmondását, a tartamengedményre nem tart igényt.

A tartamengedmény lejáratakor a felek ismételten megállapodhatnak az újabb felmondási jog korlátozásában ill. a díjked- vezményben.

9. A biztosítási díj esedékességétôl számított 30 nap elteltével a biztosítási szerzôdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem ﬁzették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetôleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

10. Ha a biztosító a szerzôdés – díjnemﬁzetés miatti – megszûnésétôl számított 2 hónapon belül a biztosított (szerzôdô) által – utólagosan – beﬁzetett díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, a szerzôdés a díjﬁzetést követô nap 0 órájától újból hatályba lép. Ennek feltétele, hogy a biztosított (szerzôdô) írásban kérelmezi a reaktiválást, valamint kármentességi nyilatkozatot tesz továbbá, hogy az utólagos díjﬁzetés fedezze a folyó biztosítási év még kiegyenlítetlen díját, levonva abból azt a díjrészt, amely a szerzôdés szünetelésének idejére jár.

11. A szerzôdés akkor is megszûnik, ha a biztosítottnak (szerzôdônek) a vagyontárgy(ak) megóvásához fûzôdô vagyoni érdeke megszûnik (érdekmúlás).

V. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDÔBELI HATÁLYA

1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.

2. A szerzôdés alapján a biztosító a kockázatviselés helyén, biztosítási esemény által okozott és a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett közvetlen károkat téríti meg.

3. A kockázatviselés területi hatálya a biztosított által megjelölt Magyarországon belüli telephelyek. A területi hatály külön megállapodással külföldön levô magyar érdekeltségekre is kiterjeszthetô.

4. A biztosító kockázatviselésének kezdete:

• az azt követô nap 0 órája, amikor a szerzôdés szerinti elsô díj (díjelôleg) a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett vagy díjﬁzetési halasztásban állapodnak a felek.

• ha az ajánlatot a biztosító elfogadta, illetve ha a szerzôdés a biztosító nyilatkozatának hiányában jött létre, az ajánlaton feltüntetett – a díjelôleg beérkezésénél késôbbi – idôpont.

5. Ha a felek a szerzôdésben a kockázatviselés kezdetének idôpontját az ajánlat és a díj beérkezésétôl függetlenül késôbbi idôpontra teszik, akkor a beﬁzetett díjat is csak olyan idôszakra lehet elszámolni, amely nem kezdôdik elôbb, mint a koc- kázatviselés.

VI. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS A DÍJFIZETÉS

1. A biztosítási összeget a szerzôdô (biztosított) határozza meg, és a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi ﬁzetôeszközben kerül rögzítésre. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási idôszakra vonatkozó felsô határa.

2. A biztosító kockázatvállalása fennállhat:

• a biztosítási szerzôdésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra a megjelölt összeghatárig;

• az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportra a megjelölt összeghatárig.

(A túl-, illetve alulbiztosítottságot a vagyontárgyaknál, illetve vagyoncsoportoknál külön-külön kell megállapítani.)

3. A biztosítási összeg meghatározásának módszerét a kötvényben rögzíteni kell. A biztosítási összeg meghatározható:

• új értéken (újrabeszerzési ár, utánpótlási új érték);

• pótlási értéken (piaci, valóságos mûszaki érték, avult érték);

• könyv szerinti értéken (bruttó vagy nettó érték, hogy melyik, azt szerzôdéskötéskor rögzíteni kell).

4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy választott módszer szerinti értékét.

5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege a választott módszer szerinti értéket meghaladja, akkor a módszer szerinti értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

6. A biztosítás megköthetô a teljes biztosítási összegre vagy annak meghatározott hányadára. Az itt meghatározott érték a biztosítás módszere szerint választható.

7. A biztosítási összeg módosítását a szerzôdô (biztosított) a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat biztosítási ajánlatnak minôsül, és azt a biztosító új ajánlatként bírálja el.

8. A biztosítási összeg változása maga után vonhatja a biztosítási díj változását is.

9. A szerzôdô (biztosított) kérésére mód van a biztosítás automatikus értékkövetésére (indexálás). Az indexálás tényét és módszerét záradékban kell rögzíteni.

10. A káridôponti alulbiztosítottság elkerülése érdekében a biztosítási összeg szerzôdéskötéskor vagyontárgyanként és vagyon- csoportonként legfeljebb 20%-kal megnövelhetô.

11. A biztosító a kockázati körülmények lényeges változása esetén a biztosítási díjtételek megváltoztatását is kezdeményezheti.

12. A biztosítási adatközlô tartalmazza a biztosítandó vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti biztosítási összegét. Egyedi vagyon- tárgyak biztosítása esetén külön listát kell mellékelni. Az adatközlô és mellékletei a biztosítási szerzôdés részei.

13. A díjﬁzetési kötelezettség a szerzôdôt (biztosítottat) terheli.

14. A ﬁzetendô biztosítási díj megállapításának alapja az egy biztosítási idôszakra (maximum egy évre) esô díj.

15. A biztosítás díja a szerzôdés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak részletﬁzetésben is.

16. A díjﬁzetés gyakoriságát, módját és esedékességét a kötvény rögzíti.

17. Amennyiben a biztosító térítést nyújtott, úgy megilleti ôt az egész biztosítási idôszakra esô teljes díj.

18. A Felek a szerzôdésben megállapodhatnak kármentességi díjengedményben is. A Biztosító a szerzôdés megkötésekor a tény- leges díj megﬁzetésébôl elôzetesen vagy idôszakonként utólagosan kedvezményt adhat. A kármentességi kedvezmény akkor illeti meg a szerzôdôt (biztosítottat) amennyiben az adott idôszak alatt nem történt káresemény – nem éri el az elôzetesen megállapított kárhányadot –, illetve a biztosító nem nyújtott szolgáltatást. A kármentességi kárhányad mértékében a felek egyedileg is megállapodhatnak. A Felek az idôszak végén kötelesek elszámolni, az elôre nyújtott engedmény – amennyiben idôközben káresemény történt – visszajár, illetôleg a következô díjba a felek azt jogosultak beszámítani.

VII. ÖNRÉSZESEDÉS

Az abszolút összegben és/vagy százalékban meghatározható önrészesedés alatti kárt a biztosító nem téríti. Az önrészesedésnek megfelelô összeg a ténylegesen megállapított kárösszegbôl minden esetben levonásra kerül.

VIII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

1. A biztosító a károkat eseményenként és évenként a szerzôdésben megjelölt felsô összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi ﬁzetôeszközben –, ﬁgyelembe véve, hogy az egyes vagyoncsoportok milyen értéken vannak biztosítva.

2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási idôszak biztosítási összegét csökkentik.

3. A biztosítás kimerülése esetén, de újabb kár bekövetkezése elôtt a felek közös megegyezéssel megállapodhatnak a biztosítási összeg újrafeltöltésében, ennek hiányában a biztosító kockázatviselése az adott biztosítási idôszak hátralévô részére megszûnik.

4. Biztosítási események okozta károk térítése

A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító – a biztosítás módszerének, illetve a vagyontárgyak biztosításba voná- sakor megállapított biztosítási összegnek megfelelôen – a következôk szerint nyújt szolgáltatást:

4.1. Ha a biztosítási összeg a biztosítás módszere alapján meghatározott értéknél alacsonyabb, a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási módszer szerint megállapított értékhez.

4.2. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a biztosító a biztosítási összeg meghatározásának módszerétôl függôen új értéken vagy pótlási értéken vagy könyv szerinti értéken térít.

4.3. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegébôl az értékesíthetô, illetve hasznosítható maradványok értékét a biztosító levonja.

4.4. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a biztosító a javítás vagy helyreállítás költségeit fedezi.

4.5. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridôponti állapot kalkulált helyreállítási költsége.

4.6. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányában csökkenti a térítés összegét.

4.7. Újérték-biztosítás esetén a vagyontárgy valóságos értéke és az új érték közötti különbözetet a biztosító csak akkor téríti, ha a tárgyi eszköz helyreállítása, új állapotban való pótlása, beszerzése ténylegesen megtörténik.

4.8. Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a biztosító a káridôpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridôponti befejezési árak, illetve elôállítási vagy építési költségek ﬁgyelembevételével.

4.9. A biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kezelésre, megôrzésre, tárolásra, javításra szerzôdéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelô – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felsze- reléseket, készülékeket és egyéb vagyontárgyakat) a biztosító káridôponti valóságos értéken téríti meg.

4.10. A termelésbôl kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a nettó értékig téríti meg a biztosító. Lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok nettó értékét.

4.11. Készletek kára esetén:

• a vásárolt anyagok térítése káridôponti beszerzési áron történik,

• egy évnél rövidebb élettartamú eszközök részleges és teljes kárai használatba vett eszközök esetén valós értéken, hasz- nálatba nem vett eszközök esetén pedig újrabeszerzési áron kerülnek térítésre.

4.12. Nem a biztosított tulajdonát képezô (betétdíjas) göngyölegek térítése – a biztosítási összegen belül – betétdíjon történik.

4.13. Saját elôállítású kész- és félkész termékek vagy befejezetlen termelés kárai a teljes költségráfordítás mértékéig, de legfeljebb a biztosítási összegig térülnek.

4.14. A biztosított tulajdonát képezô egyéb vagyontárgyak, prototípusok, minták, modellek, mûszaki fejlesztési alapból fedezett vagyontárgyak térítése külön listán feladott biztosítási összeg alapján történik.

4.15 A biztosítottnál lévô, de nem az ô tulajdonát képezô, megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, tárolásra vagy javításra szerzôdésileg is átvett, nem tárgyi eszköznek minôsülô vagyontárgyak, készletek vagy egyéb forgóeszközök, ingóságok károsodása esetén:

• a javítással helyreállítható károknál a javítási költség;

• teljes megsemmisülés esetén a teljes káridôponti valóságos érték kerül térítésre.

5. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költségtérítések

5.1. A biztosító – a biztosítási összegen belül – megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyon- tárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a következôk szerint:

• a biztosítási eseményekkel kapcsolatos – a biztosítottat terhelô – oltás, mentés, romeltakarítás költségeit;

• a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költ- ségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetôzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közmûvesítéssel, továbbá az esetleges kényszer-kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel;

• a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító elôzetes hozzájárulásával történt;

• a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértôi költségeket;

• a kárenyhítés körébe esô indokolt költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.

5.2. A javítási és helyreállítási költségek nem tartalmazhatják a sürgôsségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, valamint a fel- használásra kerülô anyagok, szerkezetek sürgôs szállításának, illetve gyártásának többletköltségeit.

6. Ha a Biztosított az általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult vagy azt adójából levonhatja, a Biztosító szolgáltatása sem terjed ki az általános forgalmi adóra. A biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható.

7. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosítottnak vagy a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minôsülô dokumentumokat:

• a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat és/vagy egyéb dokumentumokat,

• összegszerûen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt,

• hivatalos dokumentumot a biztosítási összeg nagyságának igazolásáról,

• a biztosított tulajdonjogának igazolására, idegen vagyontárgyakra vonatkozóan pedig a birtoklás jogcímének igazolására vonatkozó okiratokat (mint pl. bérlet, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás, ingatlannál földhivatali igazolás), a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével,

• tûz és robbanáskár esetén a tûzvédelmi hatóság igazolását, jegyzôkönyvet a tûzvizsgálatról (ha készült),

• ha más hatósági eljárás is volt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot,

• vagyon elleni bûncselekmény esetén a rendôrségi feljelentést, rendôrségi helyszínelési jegyzôkönyvet,

• rendkívüli idôjárási viszonyok és természeti jelenségek hivatalos igazolását (természeti kár esetén),

• a biztosító hozzájárulásával megbízott szakértô hivatalos véleményét,

• a szolgáltatást nyújtó külsô cég igazolását (szolgáltatás-kimaradás kár esetén),

• a káresemény elôtti karbantartás naplóit, a karbantartás igazolását, a fôjavítás, felújítás igazolását,

• a káreseményt megelôzô üzemelés adatait, mérleget, számviteli politikát és eredmény kimutatást,

• a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minôsülô dokumentumokat,

• a vagyonnyilvántartást, leltáríveket, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapokat, számlákat a készletekrôl,

• a helyreállításra vonatkozó – legalább két különbözô – árajánlatot ill. a károsodás helyreállítási költségét igazoló számlát,

• a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát.

A biztosítottnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

IX. A FELEK EGYÜTTMÛKÖDÉSE

1. A szerzôdô és a biztosított kötelezettségei

1.1 Adatközlési kötelezettség

• A szerzôdô és a biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a kockázatviselés szempontjából lényeges és szükséges adatokat abban az esetben is, ha azok üzleti titoknak minôsülnek. A kért adatok a biztosítási ajánlat mellékletét képezô adatközlôben is rögzítésre kerülnek. Az adatközlôn a szerzôdô (biztosított) cégszerû aláírásának szerepelnie kell. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért az adatfelvételben való biztosítói közremûködés esetén is a szerzôdô felel.

• A szerzôdô és a biztosított köteles a biztosító kockázata szempontjából jelentôs okiratokat, szerzôdéseket, hatósági ha- tározatokat (társasági szerzôdés, a vállalat számviteli politikája, különféle szabályzatok, munkaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

• A biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, mûködés közben is ellenôrizheti.

1.2. Változás bejelentési kötelezettség

• A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerzôdô és a biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövetkezésüktôl számított 15 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni.

Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó fôbb változások többek között: vagyonérték-változás;

– vagyonérték-változás;

– a tevékenység jellegének megváltozása;

– új alaptevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése;

– a telephely megváltoztatása, áthelyezése;

– épületszerkezet, üzem, mûhely átalakítása, technológia módosítása;

– a kármegelôzés vagy kárelhárítás rendszerének módosulása;

– új üzem, telep létesítése, új vagyontárgy beszerzése;

– az üzemek, berendezések legalább háromhavi idôtartamra történô – nem idényszerû – leállítása (átmeneti szüne- teltetés) vagy a termelésbôl való végleges kivonása;

– az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbeadása;

– a biztosított vagyontárgyakat terhelô bármilyen zálogjog keletkezése a jogosult megjelölésével;

– a biztosított vagyont érintô csôdeljárás vagy csôdön kívüli kényszeregyezségi eljárás, szanálás vagy felszámolás meg- indítása;

– a jelen szerzôdés alapján biztosított vagyontárgyakra további biztosítás megkötése stb.

• A szerzôdô és a biztosított haladéktalanul köteles a módosított, illetôleg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni és a változott tartalmú adatközlôket kitölteni.

A biztosító a változások bejelentését új ajánlatként kezeli és bírálja el.

1.3. Kárbejelentési kötelezettség

• A szerzôdô és a biztosított a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstôl, illetve a tudomására jutástól számított 24 órán belül köteles a biztosító szerzôdést kezelô egységéhez írásban bejelenteni.

• A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a kár bekövetkezésének idôpontját, valós vagy feltételezett okát, helyét, nagysá- gát, a kárral kapcsolatos hatósági eljárást, valamint valamennyi egyéb lényeges információt, többek között a biztosított ügyintézôjének nevét és telefonszámát.

• Tûz, robbanás biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosított köteles a tûzrendészeti hatóságnál bejelentést, betöréses lopás- és rablás biztosítási esemény bekövetkeztekor a rendôrhatóságnál feljelentést tenni.

1.4. Kármegelôzési kötelezettség

• A szerzôdô és a biztosított köteles a károk megelôzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tôle elvárható intéz- kedést megtenni, a vonatkozó elôírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani

• Ha a biztosító a kármegelôzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy ezek betartásának sorozatos elmulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a szerzôdés azonnali módosítását vagy felmondását.

1.5. Kárenyhítési kötelezettség

• A szerzôdô és a biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt tôle telhetôen enyhíteni.

• A biztosított a biztosítási esemény helyszínét a káreseményt követô 3 napon belül, illetve a biztosítói kárszemle meg- kezdéséig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathatja meg.

A vészhelyzet közvetlen elhárítását követôen a biztosított javaslatot dolgoz ki a kár enyhítésére, és a tervet a biztosítóval egyezteti. Ha a biztosító mûszakilag egyenértékû, de gazdaságosabb megoldást javasol a kár enyhítésére, és ettôl a megol- dástól a biztosított eltér, a többletköltségeket a biztosító nem téríti.

2. A biztosító kötelezettségei

2.1. A biztosító a károkat a szabályzatokban foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megﬁzetésére köteles.

2.2. A biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétôl számított 72 órán belül a kárrendezést megkezdeni.

2.3. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követô 15 napon belül esedékes.

2.4. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerzôdés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végsô összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelôleget nyújthat.

2.5. A biztosítót a birtokába jutott üzleti, szolgálati, illetve foglalkozási titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

2.6. A biztosító – a kötelezô titoktartás ﬁgyelembevételével – biztosított jogosult képviselôje részére mindenkor megadja a biztosításával kapcsolatos információkat.

X. VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. A szerzôdô/ biztosított a szerzôdés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a szerzôdés körében adatait kezelje, és a

2003. évi LX. Törvény (továbbiakban Bit) 155–159. §-ai alapján azokat jogszerûen harmadik személynek átadja.

2. A biztosító a személyes adatokat a szerzôdés részét képezô, a szerzôdô és a biztosított aláírásával elfogadott és jelen szerzôdés részét képezô „Tájékoztatás és nyilatkozat az adatkezelésrôl” okirat ﬁgyelembevételével kezeli.

3. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô –, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely az egyes ügyfeleknek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

• A biztosító ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

• Az elôzô bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôzetes hozzá- járulásával végezhet, a hozzájárulást a biztosító az ajánlat aláírásával egyidejûleg szerzi be. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

• A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási köte- lezettség terheli a biztosító tulajdonosit, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4. A biztosító ügyfelei biztosítási titkát csak a törvény illetve az ügyfél hozzájárulása esetén adhatja át. A törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári ügyben, valamint a csôdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel,

e) a (b) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítôvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Ver- senyhivatallal,

h) feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

1) az állomány átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosítóval,

m) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelô szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel,

o) feladatkörében eljáró országgyûlési biztossal,

p) a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

XI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSAINAK KORLÁTOZÁSA

A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:

a) amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezik;

b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosított által vállalt önrészesedés értékét;

c) amely büntetôjellegû többletköltségként (p1. büntetés, bírság, kamat), valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetésébôl származó gazdasági hátrányként jelentkezik (p1. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidôre kifizetett bér, többletköltség, késedelmes teljesítés következményei, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség);

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésébôl származik, ami a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolja;

e) amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészének vagy tartozékainak eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elô;

f) ami normalizált hiányként – káló – elszámolásra kerülhet;

g) ha az készpénz, értékpapír, tervek, dokumentációk, üzleti könyvek, okmányok és szoftver károsodásának következményeként keletkezett;

h) amely a talajerôben, vízminôségben, természeti környezetben következett be;

i) amennyiben – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával, okozati összefüggésben következett be.

2. Nem téríti meg a biztosító:

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezésébôl eredô károkat;

b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben bekövetkezett károkat;

c) a hasadóanyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugár- zásból eredô károkat;

d) a nukleáris energia, tüzelôanyag (hulladék) elôállításával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károkat;

e) a jogszabály alapján megtérülô, illetve más biztosítással már fedezett károkat;

f) a gépi adathordozókban tárolt dokumentációk, tervek, szellemi termékek újra-elôállitási és rögzítési költségét;

g) azokat a károkat, melyek a következô eseményekkel összefüggésben keletkeztek: megszállás, polgári vagy katonai hatóságok intézkedései, lefoglalás, rekvirálás, államosítás, háborús cselekmények, lázadás, sztrájk, szabotázs, munkás kizárás, zavargás, polgári engedetlenség, népfelkelés, forradalom, ostromál- lapot, fosztogatás, terrorista cselekmények, szándékos rongálás,

h) azt a kárt, amely az azbeszt felhasználásával kapcsolatban keletkezett.

A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZAKÖVETELÉSI JOGA

1. A biztosító térítési kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított (szerzôdô) a IX. fejezetben meghatározott kötelezettségeit megsértette valamint a biztosító számára lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Ez alól kivételt képez, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott elôírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüg- gésben keletkeztek, a biztosító kötelezettsége nem áll be. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben is, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerzôdô fél jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

3. Ha a biztosított (szerzôdô) jogi személy, a biztosító mentesül a ﬁzetési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt szán- dékosan vagy súlyosan gondatlanul:

• a jogi személy vezetô szerve, illetve annak tagja, megbízottja;

• alkalmazottja – akinek munkaköre ellátásával együtt jár a vagyontárgy kezelése – okozta.

4. Jelen szerzôdés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minôsül többek között, ha az elôzô bekezdésben meghatározott személy:

• hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett;

• tevékenységét jogszabályban, egyéb elôírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte;

• a kárt súlyosan ittas állapotban vagy bódulatot keltô szerek hatása alatt, illetve ezzel az állapotával ösz- szefüggésben okozta;

• a kárt a kármegelôzési, kárenyhítési elôírások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlôdô, illetve fo- lyamatos megsértésével okozta.

5. A szerzôdô és a biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést vagy a vagyon- tárgy megkerülését 5 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni. A biztosító a biztosított részére már megtérített és utólag megkerült vagyontárgyakra nem tart igényt. A biztosított a kifizetett térítést vagy arányos részét köteles visszafizetni.

6. A szerzôdô és a biztosított köteles minden elvárható támogatást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igényérôl a biztosító hátrányára nem mondhat le. E kötelezettségének ehnulasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.

XII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétôl számított (egy) év.

2. A biztosított (szerzôdô) egyes bejelentéseit és nyilatkozatait írásban (telex, telefax útján is) vagy telefonon közölheti. A telefonon történô bejelentés megerôsítését a biztosító írásban is kérheti. A biztosítási szerzôdést a szerzôdô felek azonban csak ajánlott levélben mondhatják fel. (Lásd III. 8. pont)

3. A szerzôdô felek – más megállapodás hiányában – a biztosításra vonatkozóan semmilyen birtokukban lévô és a másik félre vonatkozó adatot harmadik személy részére nem szolgáltathatnak ki.

4. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a szerzôdô (biztosított) által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenôrizni vagy ellenôriztetni.

5. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati viszonyokban jelentôs változás következett be, úgy 15 napon belül joga van díjtételt módosítani vagy a szerzôdést felmondani.

6. A biztosítási szerzôdés kapcsán felmerülô panaszokkal a biztosító központjának Panaszirodája foglalkozik: Panasziroda: 1823 Budapest, Pf.: 245.

Felügyeleti szervünk: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

A biztosító által hozott döntéssel kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél bejelentéssel lehet élni és bírósághoz lehet fordulni.

Alap-vagyonbiztosítás Szabályzat

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat nem téríti meg.

A jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben a szerzôdésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozások Vagyonbiztosításának Általános Szabályzatában (VÁSZ) és a Polgári Törvénykönyvben rögzítettek az irányadóak.

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szabályzat alapján a biztosítási események két csoportba sorolhatók:

• Alapdíjas biztosítási események – Alapbiztosítási (tûzbiztosítási) események

Tûz, robbanás, villámcsapás.

• Különdíjas biztosítási események – Kiterjesztett kockázatok biztosítási eseményei

Vihar, árvíz és felhôszakadás, földmozgás, jégverés és hónyomás, vezetéktörés, idegen légi és földi jármûvek által oko- zott károk, tûzoltó berendezések meghibásodása miatt okozott károk, elektromos áram által okozott tûzkárok, tûzkár nélküli füst- vagy koromszennyezôdés, villámcsapás másodlagos hatása által okozott károk.

I. ALAPDÍJAS BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK Alapbiztosítási események

Az alapbiztosítás (tûzbiztosítás) a tûz, a robbanás és a villámcsapás biztosítási események által okozott károkra terjed ki.

1. Tûz

Jelen szabályzat szempontjából tûznek minôsül az olyan, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hômérséklet hatására alakul ki, öntáplálóan, terjedôképesen, együttes hô-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.

Megtéríti a biztosító a kárt tûzkárként, ha:

a) a tûz a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta,

b) a tûz a rendeltetésszerûen tûznek, hôhatásnak közvetlenül kitett vagyontárgyakban (pl. kazánok, kohók, kemencék, szárítók, öntôüstök stb.) úgy okozott kárt, hogy valamely váratlan, elôre nem látható, meggátolhatatlan okból a beren- dezés túlhevült.

Nem téríti meg a biztosító a kárt tûzkárként, ha:

a) az a gyulladási hômérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín-, és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következett be,

b) a tûz magában a biztosított öngyulladt anyagban állt elô, de megtéríti az abból átterjedô tûz által, az egyéb biztosított vagyontárgyakban okozott károkat,

c) a tûz a rendeltetésszerûen tûznek, hôhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánok, kohók, kemencék, szárítók, öntôüstök stb.) elhasználódás, használatuk közbeni kilyukadás, repedés, víz vagy hûtôfolyadék kimaradása folytán állt elô, illetve ezek hatására, magukban a kiáramló anyagokban keletkezett,

d) a tûz elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben, az alkalmazott elektromos áram, zárlati hô hatására keletkezett, de megtéríti az azokból átterjedô tûz által, az egyéb biztosított vagyontárgyakban okozott károkat,

e) a tûz az elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben az alkatinazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatódása következtében állt elô, de megtéríti az azokból átterjedô tûz által, az egyéb biztosított vagyontárgyakban okozott károkat,

f) vegyszerek maró hatása, illetve egyéb vegyi folyamatok hatása miatt, az e folyamatoknak kitett anyagokban es tárgyakban keletkezett,

g) az tûzkár nélküli füst- vagy koromszennyezôdés,

h) az bármely anyag (növényi vagy állati termék stb.) üzemszerû hôhatásnak kitett feldolgozása közben (nyílt fôzés, forró levegôs szárítás stb.), a rendeltetésszerûen használt energia hôhatására a feldolgozás alatt levô anyagban égés, pörkölôdés, elszínezôdés vagy alakváltozás miatt állt elô.

2. Robbanás és összeroppanás

Jelen szabályzat szempontjából robbanás vagy összeroppanás az olyan, hirtelen energia felszabadulással, zaJjal járó rombolás, amely két egymástól elválasztott térben létrejövô, illetve meglévô nyomáskülönbség által, az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejû megváltozása (roncsolás) miatt vagy mellett keletkezik.

Megtéríti a biztosító a kárt robbanás és összeroppanás kárként, ha a robbanás és összeroppanás a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta.

Nem téríti meg a biztosító a kárt robbanás vagy összeroppanás kárként, ha:

a) az céltudatos, tervszerû, elôre bejelentett vagy engedélyezett robbantás miatt keletkezett,

b) az a rendeltetésszerû használat során, a megengedett üzemi nyomás túllépése nélkül keletkezett (pl. egy gôzkazánban), megtéríti azonban az egyéb biztosított vagyontárgyak ebbôl származó károsodását,

c) az folyadékkal töltött tárolók, csôvezetékek befagyása, illetve a tárolókba, tartályokba betárolt anyag természetes nyomása (üzemi nyomása) miatt állott elô,

d) az berendezések, készülékek vagy mûszerek üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között következett be, de megtéríti az egyéb biztosított vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását,

e) repülôgépek által elôidézett, ún. hangrobbanásból származik, f) a kár ún. szabad gázfelhôk robbanása miatt következett be.

3. Villámcsapás

Villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítôdés, illetve nagyfeszültségû villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Megtéríti a biztosító a kárt villámcsapáskárként, ha a villámcsapás gyújtó, égetô, hô-, valamint erôhatása közvetlenül a bizto- sított vagyontárgyak károsodását okozta.

A biztosító nem téríti meg a kárt villámcsapás kárként, ha:

a) az az elôírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt,

b) az magában a villámvédelmi rendszerben,

c) az a villámcsapás indukciós hatása, túlfeszültség, illetve feszültségingadozás miatt következett be.

II. KÜLÖNDÍJAS BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK Kiterjesztett kockázatok biztosítási eseményei

A következôkben felsorolt biztosítási események által okozott károk jelen szabályzat alapján csak abban az esetben térülnek meg, ha azokra a szerzôdô ajánlatot tett, és a külön díjat megﬁzette.

A Kiterjesztett kockázatok vagy azok bármely csoportosításának biztosítási eseményeire a biztosítási szerzôdés csak az Alapdíjas biztosítási eseményekkel együtt köthetô meg, az azoknál megállapított önrészesedések mellett.

1. Vihar

A biztosító – külön díj ellenében – megtéríti a következôkben részletezett biztosítási esemény által, a biztosított vagyon- tárgyakban a kockázatviselés helyén véletlen, váratlan, elôre nem látható formában bekövetkezô vagyonkárokat. A vihar olyan légmozgás, amelynél a széllökés eléri vagy meghaladja az 54 km/óra sebességet.

Megtéríti a biztosító a kárt viharkárként, ha:

a) a vihar felületekre kifejtett nyomó- vagy szívóhatása, illetve a vihar által sodort, kidöntött tárgyak a biztosított vagyon- tárgyak károsodását okozzák.

b) a biztosított épületek vihar által megrongált nyílászáróján, illetve az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített tetôfedésén, valamint vihar okozta falazati résen keresztül, a viharral egyidejûleg beömlô csapadékvíz a biztosított vagyontárgyak károsodását okozza.

Nem téríti meg a biztosító kárt viharkárként, ha az:

a) az idôjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.),

b) a szabadban tárolt vagyontárgyakban, készletekben, termékekben, állatokban, a lábon álló növényzetben, a learatott (leszedett, földbôl kiszedett stb.), szabadon tárolt terményekben, takarmányokban, továbbá az ezek tartására használt anyagokban,

c) az épületek, építmények üvegezésében, üvegfalában, valamint az üvegházakban, fóliasátrakban,

d) kikötôi létesítményekben, halastavakban, víztározókban és egyéb mélyépítési létesítményekben (gát, zsilip stb.),

e) a viharral együtt járó, valamint a vihar által megrongált nyílászárón, megbontott tetôn, vihar okozta falazati résen beömlô csapadékvíz által az épületek külsô vakolatában, burkolatában és festésében,

f) a helyiségeken belül keletkezô légmozgások által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett.

2. Árvíz és felhôszakadás

A biztosító – külön díj ellenében – megtéríti a következôkben részletezett biztosítási események által, a biztosított vagyontár- gyakban a kockázatviselés helyén véletlen váratlan, elôre nem látható formában bekövetkezô vagyonkárokat.

Árvíz biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a felszíni élôvizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével okoz.

Felhôszakadás biztosítási eseménynek minôsül, és megtéríti a biztosító azokat a károkat amelyeket a 0,5 mm/percet meg- haladó intenzitással lehullott mennyiségû, – a szabályszerûen kialakított és karbantartott vízelvezetô rendszer elégtelensége miatt – a talajszinten áramló csapadékvíz a biztosított helyiségekbe ömölve, a biztosított épületekben, illetve az ott elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott.

Nem téríti meg a biztosító kárt árvíz- és felhôszakadáskárként, ha az:

a) a hullámtérben vagy nyílt ártérben, nem mentett árterületen lévô vagyontárgyakban keletkezett,

b) a vízbefogadó és elvezetô létesítményekben, vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözôberendezésekben, víztározókban és hasonlókban, valamint az ezekben levô állatállományban keletkezett,

c) a gátak védett oldalán jelentkezô fakadóvíz, belvíz, talajvíz, buzgár által keletkezett,

d) talajerôben, illetve talajszerkezetben szerves és mûtrágyák kilúgozása folytán keletkezett,

e) felhôszakadás hatására az épületek külsô vakolatában, burkolatában, festésében keletkezett,

f) hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett árvíz-megelôzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerült kár és költ- ségként keletkezett,

g) talajszint alatti padozatú épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett tárgyi eszközökben keletkezett, kivéve, ha azokat nem tárolták legalább 25 cm-rel a padlószint felett,

h) gombásodás és penészesedés formájában jelentkezett. A biztosítási kockázatviselés szempontjából:

• hullámtér: a folyó és az árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület,

• nyílt ártér: az árvízvédelmi mûvekkel nem védett ártér,

azzal, hogy a terület minôsítésének alapja az illetékes vízügyi hatóság besorolása.

3. Földmozgások

A biztosító – külön díj ellenében – megtéríti a következôkben részletezett biztosítási események által, a biztosított vagyontár- gyakban a kockázatviselés helyén véletlen, váratlan, elôre nem látható formában bekövetkezô vagyonkárokat.

Földrengés biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK–64 skála 5. fokozatát elérô vagy meghaladó földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Föld- és kôomlás biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a föld- vagy kôomlás által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott károkat.

Ismeretlen föld alatti építmény, üreg beomlása biztosítási eseménynek minôsül, és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezésérôl a kár bekövetkezése elôtt a biztosított (szerzôdô) vagy az illetékes hatóság tudott.

Nem téríti meg a biztosító a kárt földmozgáskárként, ha az:

a) az alapok alatti talajmozgással, a bányamûveléssel, a felhagyott bányákkal, a föld-, kavics és kôzetkitermeléssel kapcsola- tosan, valamint az épületek nem megfelelô alapozásával és vízelvezetésével kapcsolatos üregek beomlása, talajsüllyedés, a padozat alatti feltöltések ülepedése miatt,

b) a lecsúszott vagy leomlott föld vagy kôzet elszállításának, az ismeretlen üreg tömedékelésének, valamint új földvédômû (támfal stb.) építésének költségei miatt,

c) a kô- és földomlás által a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett.

4. Jégverés és hónyomás

Jégkár a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés.

Hónyomáskár a nagy mennyiségben felgyülemlô hó statikus nyomása miatt bekövetkezô törés vagy alakváltozás.

Jégverés- és hónyomáskárként megtéríti a biztosító a biztosított épületek és építmények végleges tetôzetében keletkezett, valamint a megrongálódott vagy megsemmisült végleges tetôn keresztül beáramló csapadék (hó, jég) miatti beázás követ- keztében, az épületekben és építményekben keletkezett, illetve azok egyes részeinek ledôlése vagy összeomlása miatt, az ott elhelyezett biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

Nem téríti meg a biztosító jégverés- és hónyomáskárként a kárt, ha az:

a) az esôvíz-elvezetô csatornákban és a hófogó szerkezetekben,

b) a hideg- és melegágyak üvegezésében, üvegtetôkben, üvegfalakban, fóliasátrakban, sátorfedésben, valamint állatokban és lábon álló növényi kultúrákban,

c) az épületek tetôzetének megsérülése nélkül,

d) a hó más biztosított épületre, vagyontárgyra történô le(rá)zúdulása következtében,

e) a tetôfedés hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával összefüggésben keletkezett.

5. Vezetékek törése

• Vízvezeték törése

Biztosítási esemény a biztosított felelôsségi körébe tartozó ivóvíz-, iparvíz-, szennyvíz-, az épületszerkezeten belül elhelyezett csapadékvíz- és központifûtés-vezeték, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, illetve tartozékainak törése, repedése, amelynek következtében víz-, gôz- vagy folyadékkiáramlás történik, és az a biztosított vagyontárgyakat károsítja.

• Technológiai csôvezeték törése

Biztosítási esemény a biztosított felelôsségi körébe tartozó, rendeltetésszerûen használt technológiai csôvezeték véletlen, elôre nem látható törése, repedése, amelynek a következtében technológiai közeg (víz, gôz, folyadék, por) kiáramlása történik, és az a biztosított vagyontárgyakat károsítja.

Nem téríti meg biztosító a kárt vezetéktörési kárként, amelyek:

a) magában a meghibásodott csôvezetékekben, berendezésekben, készülékekben, tartályokban és azok szerelvényeiben keletkeztek,

b) a kiömlô, elfolyt anyagokban keletkeztek, beleértve a többletfogyasztás miatti költségeket, díjakat is,

c) a csôvég nyitva hagyása, illetve a csôvezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nem teljes elzárása miatt keletkeztek,

d) a függô ereszcsatornákból és a külsô építésû esôvíz-levezetô csatornákból kiömlô víz miatt keletkeztek,

e) a talajszint alatti helyiségekben tárolt festményekben, mûalkotásokban, valamint gyûjteményekben, okiratokban, ok- mányokban, kéziratokban, könyvekben stb. a víz- és gôz-, a csatornavezeték, valamint a technológiai vezeték meghi- básodása (elöntés), továbbá a túlzott párásodás és szakszerûtlen tárolás következtében keletkeztek,

f) a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, kivéve, ha azokat legalább 25 cm-rel a padlószint felett tárolták,

g) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerûtlen javításával kapcsolatban keletkeztek,

h) a tûzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, berendezés, továbbá ezek tartozékainak törése, repedése, meghibásodása miatt, illetve szabályszerû mûködése során következtek be,

i) a tûzoltó berendezésekben oltás közben, valamint a nyomáspróbák, ellenôrzési és karbantartási, javítási vagy építési munkák során keletkeztek,

j) a vezetékek dugulása (törés, repedés nélkül) miatt kiáramló folyadék miatt keletkeztek,

k) a vízórán, mérôhelyen kívül esô a (fô)vezeték-hálózat repedése, törése következtében kiáramló víz által keletkeztek,

l) csôvezetékek, tartályok, berendezések, edényzetek és armatúrák kötelezôen elôírt karbantartási munkáinak elmulasztása miatt következtek be,

m) nyomáspróbák, ellenôrzési, karbantartási, javítási, építési munkák során következtek be,

n) hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hûtôházak, valamint állattartásra szolgáló épületekben lévô csôvezetékek és szerelvények meghibásodása, fagyása folytán keletkeztek,

o) törés nélkül, a vezeték keresztmetszetének egyéb elégtelensége folytán, a vezeték rendeltetésszerû használatát szolgáló beöntô-, illetve lefolyónyíláson keresztül kiömlô folyadék miatt következtek be,

p) állatokban és lábon álló növényi kultúrákban keletkeztek, q) gombásodás és penészesedés formájában jelentkeztek.

6. Idegen légi és földi jármûvek okozta károk

Jelen szabályzat szempontjából idegen jármû az, amelynek tulajdonosa, üzemeltetôje, használója a biztosítottal (szerzôdôvel) jogviszonyban nem áll. Magától értetôdôen nem idegen jármû a biztosított (szerzôdô) tulajdonában, üzemeltetésében, használatában lévô jármû.

Idegen légi és földi jármû által okozott kárként megtéríti a biztosító a biztosított épületben, építményben, vagyontárgyban keletkezett kárt, ha az a jármû vagy annak része és/vagy rakománya által – ütközéssel, becsapódással, rázuhanással – követ- kezett be.

A biztosító nem téríti meg:

a) a jármûvekben keletkezett károkat,

b) azokat károkat, amelyeket a jármûvek felelôsségbiztosítása fedez,

c) az állatokban és lábon álló növényi kultúrákban keletkezett károkat.

7. Tûzoltó berendezések meghibásodása okozta károk

Jelen szabályzat szempontjából tûzoltóberendezés-meghibásodás biztosítási esemény a biztosított ingatlanon létesített, be- épített tûzoltó berendezés és annak kizárólagos szerelvényei (p1.: vízvételi helyek, csôhálózat, vészjelzô szelepek, fúvókák) törése, repedése, kilyukadása, meghibásodása miatt váratlan, elôre nem látható módon szabályozhatatlanná vált víz kiáramlása, amely a biztosított vagyontárgyakat károsítja.

A biztosítás csak nyilvántartásba vett, rendszeresen ellenôrzött tûzoltó berendezésekre terjed ki.

A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a) magában a tûzoltó berendezésben,

b) a nyomáspróbák, ellenôrzési, karbantartási, javítási, építési munkák során,

c) az automata berendezések meghibásodásakor bekövetkezô elárasztás során következtek be.

8. Elektromos áram okozta tûzkárok

A biztosító – külön díj ellenében – megtéríti a következôkben részletezett biztosítási esemény által, a biztosított vagyontárgyakban a kockázatviselés helyén véletlen, váratlan, elôre nem látható formában bekövetkezô vagyonkárokat.

Jelen szabályzat szempontjából elektromos áram okozta tûz biztosítási esemény az elektromos áram és a zárlati hô hatására az elektromos gépekben, berendezésekben és felszerelésekben fényjelenség kíséretében keletkezett tûz bekövetkezte.

Nem téríti meg a biztosító a kárt elektromos áram okozta tûzkárként, ha az:

a) a karbantartás hiánya miatt,

b) a biztosítékok, illetve egyéb elektromos részek szakszerûtlen javítása miatt következett be.

9. Tûzkár nélküli füst- vagy koromszennyezôdés

A biztosító a jelen szabályzat alapján a tûzkár nélküli füst- vagy koromszennyezôdés miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat is megtéríti.

10. Villámcsapás másodlagos hatása

Biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyakba becsapott villám miatti túlfeszültség vagy indukció által a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben és felszerelésekben keletkezett kár.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az:

a) a hatóságilag elôírt villámhárító rendszer hiánya,

b) a számító-, és telefonközpontokban az elôírt (magyar szabvány szerinti) tranziens védelmi berendezések hiánya,

c) a meglévô villámhárító és védelmi berendezések karbantartásának elmulasztása miatt következett be.

Kiegészítô betöréseslopás- és rablásbiztosítás Szabályzat

Jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben a Vállalkozások Vagyonbiztosításának Általános Szabályzatának és a Polgári Tör- vénykönyvnek a rendelkezései az irányadóak.

Jelen kiegészítô biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévô alap vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejûleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gyakoriság szerinti elsô díjának a biztosító számlájára való beérkezését követô nap 0. órája, az azonban nem kezdôdhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszûnik a biztosító koc- kázatviselése – az egyéb okból történô megszûnés esetein túlmenôen – akkor is, ha a biztosított vállalkozói alapvagyonbiztosítása bármely ok miatt megszûnik.

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Betöréses lopás

Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, külsérelmi nyomot hagyva

a) dolog elleni erôszakkal,

b) a helyiség saját kulcsán kívüli egyéb, nem a zár nyitására általában használt eszközzel,

c) a helyiség jelen szabályzat 1.2. pontja szerinti rablás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával behatolt, és onnan azokat jogellenesen eltulajdonította.

2. Rablás

Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkal- mazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért elkövetô az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

3. Küldöttrablás

Küldöttrablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a jelen szabályzat 1.2. pontja szerinti rablás közvetlenül a bizto- sított pénztári küldöttei) ellen irányult a pénzszállítás útvonalán és idejében.

A küldöttrablás biztosításnál a biztosító kockázatviselése a szerzôdés hatályán belül a küldemény küldött részére történô átadásával kezdôdik, és a célállomáson történô átvétellel végzôdik.

A küldött lehet maga a biztosított vagy a biztosított alkalmazottja, illetve megbízottja.

4. Jelen szabályzat szempontjából nem biztosítási esemény a kirakatokban és kirakatszekrényekben elhelyezett vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása.

II. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

1. Jelen szabályzat alapján a szerzôdô (biztosított) a Vállalkozások Vagyonbiztosítása Általános Szabályzat II. pontja szerint biztosíthatja a vagyontárgyakat, ha azokra alap-vagyonbiztosítást (alapbiztosítást) is köt(ött).

2. A biztosítás kiterjed a biztosított utasítása alapján meghatározott rendeltetési helyre, továbbítási útvonalra és idôre szállított, biztosítási szerzôdésben alkalmanként és évente maximált összegû készpénzre a pénztári küldöttek sérelmére elkövetett rablás esetére.

3. A biztosítás külön díj ﬁzetése nélkül kiterjed a megállapított biztosítási összegeken belül, biztosítási eseményenként a biztosítási összeg 10%-áig terjedô maximált összegû, a betöréses lopás vagy rablás biztosítási esemény megvalósítása miatt elkövetett,

• a lezárt épületben okozott rongálási károkra,

• a pénz- és/vagy páncélszekrény rongálási káraira,

• a védelmi jelzôrendszerben okozott rongálási károkra,

• a felmerült egyszeri takarítási költségekre.

III. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSÉNEK ESETEI

A biztosító mentesül a kár kifizetésének kötelezettsége alól, ha:

1. a betöréses lopás kár olyan lezárt helyiségbe történô behatolás útján keletkezett, amely helyiség tényleges védelme a kár idôpontjában nem érte el az elôirt védelmi elôírásokat,

2. a biztosító által elôírt vagy elfogadott védelmi rendszerek nem mûködtek, illetve a kár idôpontjában nem voltak üzembe helyezve, illetve a rendeltetésszerûen felszerelt zárakat nem zárták be,

3. a pénzszállításához, illetve a szállítóeszköz kíséretéhez ôrként, kísérôként nem alkalmas személyeket alkal- maztak: fiatalkorúak, korlátoltan cselekvôképes vagy ôrzô-védôi tevékenységhez hatósági engedéllyel nem rendelkezô személyek.

4. a kár hamis, elvesztett, jogellenesen megszerzett (kivéve a jelen szabályzat 1.2. szerinti cselekménnyel való megszerzés esete) vagy felhasznált kulccsal történô behatolásból eredt,

5. a biztosított a külsô bejáratok, valamint a pénz- vagy páncélszekrény, illetve -kazetta kulcsait az üzemzárás után, nem az azok elhelyezésére szolgáló helyiségben és módon tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta,

6. a biztosított a pénz- vagy páncélszekrényre felszerelt összes zár bezárását elmulasztotta,

7. a biztosított nem tartotta be a „Kiegészítô betöréses lopás- és rablásbiztosítás biztonságtechnikai feltételei” címû melléklet szerinti az 1. vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak tárolási és szállítási szabályait.

IV. A BIZTOSÍTÁS ÖNRÉSZESEDÉSE

Ha a betöréses lopás- és rablásbiztosításnál önrészesedés külön nem kerül megállapításra, akkor az alapbiztosítási (tûzbiztosítási) eseményeknél kikötött önrészesedéseket kell alkalmazni.

V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor az illetékes rendôrhatóságnál haladéktalanul – de legkésôbb a kár észlelésétôl számított 48 órán belül – feljelentést kell tenni, és errôl másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

A cselekmény minôsítésénél a hatósági határozat minôsítését ﬁgyelembe kell venni. A nyomozást megszüntetô jogerôs határozatot vagy a bíróság jogerôs ítéletét a kár kiﬁzetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

2. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell készíteni, ez azonban önmagában nem bizonyítja a keletkezett kár nagyságát.

3. Jelen kiegészítô biztosítás részét képezi a „Kiegészítô betöréses lopás- és rablásbiztosítás biztonságtechnikai feltételei” címû melléklet.

Xxxxxxxxxx betöréseslopás- és rablásbiztosítás biztonságtechnikai feltételei

(Telephelyek és létesítmények, helyiségek ôrzésének, vagyontárgyak tárolásának, szállításának szabályai)

VÉDELMI OSZTÁLYOK (I–VII.) ÉS KATEGÓRIÁK (A–F) KÖTELEZÔ ALKALMAZÁSI HATÁRAI

Általános megjegyzések

1. A telephelyek, az épületek, illetve a helyiségek védelmi osztályba sorolása (betörés elleni védettségének színvonala) határozza meg a vállalható biztosítási összeg felsô határát.

2. Ha a kockázatviselés helye egy épület vagy épületen belüli egy vagy több helyiség, a védettséget az I–VII. jelû védelmi osztályok szerint kell vizsgálni, és ennek megfelelôen kell a biztosítási összeg felsô határát ﬁgyelembe venni.

3. Ha a kockázatviselési hely egy telephelyen belül több különálló épület, akkor az egész telephely védettségét kell vizsgálni az A–F jelû védelmi osztályok (kategóriák) szerint.

A pénz, illetve értékcikk tárolására szolgáló helyiségeket azonban ilyen esetekben is az I–VII. jelû védelmi besorolásnak megfelelôen kell elbírálni, azoknak meg kell felelniük a tárolt pénz, illetve értékcikk biztosítási összege miatt szükséges védelmi osztály követelményeinek.

4. A védelmi osztály által meghatározott biztosítási összegtôl csak a feljogosított kockázatelbírálók térhetnek el a módosított biztosítási összeg és a védelmi szintek záradékban történô rögzítésével.

Védelmi osztály jele	Kötelezô alkalmazási határ a biztosítási összeg függvényében,vagyoncsoportonként [eFt]
Védelmi osztály jele	1.	2.	3.	Védelmi osztály	4.
I.	100 000 felett			A	1 000 000 felett
II.	40 000–100 000	100 000 felett		B	700 000–1 000 000
III.	10 000–40 000	40 000–100 000	100 000 felett	C	400 000–700 000
IV.	2 000–10 000	20 000–40 000	40 000–100 000	D	200 000–400 000
V.	500–2 000	5 000–20 000	5 000–40 000	E	50 000–200 000
VI.	100–500	500–5 000	1 000–5 000	F	0–50 000
VII.	0–100	0–500	0–1 000

MELLÉKLETEK

I. sz. melléklet: Kockázati csoportok és védelmi osztályok megnevezése

II. sz. melléklet: Teljes körû, részleges és minimális elektronikai jelzôrendszer

III. sz. melléklet: Teljes körû, részleges és minimális mechanikai, ﬁzikai védelem

IV . sz. melléklet: Az I sz. melléklet 1. vagyoncsoportjába sorolt vagyontárgyak tárolási és szállítási szabályai

V. sz. melléklet: Pénz- és páncélszekrények általános követelményei

I. sz. melléklet

Kockázati csoportok és védelmi osztályok megnevezése

I. Kockázati csoportok

1. vagyoncsoport: • készpénz,

• értékpapír,

• ékszer,

• nemesfém,

• drágakô, féldrágakô

• minden egyéb, páncélszekrényben elhelyezhetô nagy (100 000 Ft-nál nagyobb, egyedi) értékû vagyontárgy.

2. vagyoncsoport: • mûérték jellegû vagyontárgy,

• 100 000 Ft-ot meghaladó értékû gyûjtemény,

• nemes szôrme,

• antik bútor,

• képzômûvészeti alkotás,

• általános lakás- és irodafelszerelést meghaladó kereskedelmi, vállalkozási mennyiségû (nem sze- mélyi, illetve hobbi-, élvezeti célú) híradás-, számítás-, elektro- és méréstechnikai, audiovizuális termékek,

• minden egyéb nagy értékû, kézi erôvel könnyen mozgatható, páncélszekrényben nem elhelyezhetô vagyontárgy.

3. vagyoncsoport: • lakás- és irodafelszerelés,

• bútor,

• általános és személyes használati tárgyak,

• kereskedelmi, mûszaki berendezések, gépek

• minden egyéb (az eddigiekben fel nem sorolt) vagyontárgy.

4. vagyoncsoport: • komplett létesítmények (telephelyek, raktártelepek, kereskedelmi elosztóhelyek stb.) vagyon- tárgyai.

II. Védelmi osztályok

A) 1–3. vagyoncsoportok (helyiségek – vagyontárgyak) biztosítása esetén

I. védelmi osztály: • teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• teljes körû elektronikai jelzôrendszer,

• szakszolgáltató által végzett rendszeres és dokumentált karbantartás,

• biztosító által minôsített rendszer,

• fegyveres ôrség,

• közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés és/vagy automatikus átjelzés rendôrségre vagy egyéb fegyveres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálathoz.

II. védelmi osztály: • teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• teljes körû elektronikai jelzôrendszer,

• szakszolgáltató által végzett rendszeres és dokumentált karbantartás, biztosító által minôsített rendszer,

• állandó, 24 órás portaszolgálat (lakás kivételével),

• automatikus távjelzés a rendôrségnek vagy egyéb fegyveres testületnek, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálatnak.

III. védelmi osztály: • teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• teljes körû elektronikai jelzôrendszer,

• rendszeres és dokumentált karbantartás,

• biztosító által minôsített rendszer.

IV. védelmi osztály: • teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• részleges elektronikai jelzôrendszer,

• biztosító által minôsített rendszer.

V. védelmi osztály: • teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• minimális elektronikai jelzôrendszer.

VI. védelmi osztály: • részleges mechanikai, ﬁzikai védelem.

VII. védelmi osztály: • minimális mechanikai, ﬁzikai védelem.

B) 4. vagyoncsoport (telephelyek, komplett létesítmények, raktártelepek, épületek, kereskedelmi elosztóhelyek stb.) biztosítása esetén

„A” védelmi kategória:

• a védett terület jól körülhatárolt, a kerítés csak komoly erôfeszítéssel, illetve különbözô segédeszközök alkalmazásával küzdhetô le,

• biztosított a folyamatos megﬁgyelés,

• az ôrök egymástól halló- és látótávolságon belül vannak, az egész területet megﬁgyelik,

• az épületeken kívül kutyás járôrök, épületen belül fegyveres ôrök teljesítenek szolgálatot,

• biztosított az ôrök közötti információcsere (állandóan),

• a nyílászárók a III. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelôen teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelemmel ellátottak, kívülrôl nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak ellátva,

• a kritikus pontok a II. sz. mellékletben foglaltak szerinti teljes körû elektronikai jelzôrendszerrel is ellátottak (pénztár- terem, páncélszekrény stb.),

• közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés van az ôrzést végzô szakszolgálat központjával, a rendôrséggel vagy egyéb fegyveres szolgálattal.

„B” védelmi kategória:

• a védett terület jól körülhatárolt, a kerítés csak komoly erôfeszítéssel, illetve különbözô segédeszközök alkalmazásával küzdhetô le,

• a megvilágítás biztosítja a folyamatos megﬁgyelést,

• az épületen kívül kutyás járôrök teljesítenek szolgálatot,

• a kritikus épületekben fegyveres ôrök teljesítenek szolgálatot,

• a terület folyamatos és teljes ﬁgyelésére nincs mód,

• biztosított az ôrök közötti információcsere (állandóan),

• a legkritikusabb pontok a II. sz. mellékletben foglaltak szerinti részleges elektronikai jelzôrendszerrel is ellátottak (pénz- tárterem, páncélszekrény stb.),

• különféle telekommunikációs eszközök felhasználásával lehetôség van a rendkívüli eseményt jelenteni a szakszolgálat központjának, a rendôrségnek vagy egyéb fegyveres szolgálatnak.

„C” védelmi kategória:

• a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erôfeszítést nem igényel,

• megvilágítás biztosítja a folyamatos megﬁgyelést,

• az épületek között járôrszolgálat van,

• a nyílászárók a III. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelôen részleges mechanikai, ﬁzikai védelemmel ellátottak, kívülrôl nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak ellátva,

• a legkritikusabb pontok a II. sz. mellékletben foglaltak szerinti részleges elektronikai jelzôrendszerrel is ellátottak (pénz- tárterem, páncélszekrény stb.),

• telefon-összeköttetés biztosítja a kapcsolatot a szakszolgálat központjával, a rendôrséggel vagy egyéb fegyveres szolgá- lattal,

• a védelem szempontjából legfontosabb objektumban (pl. páncélterem) fegyveres ôrség teljesít szolgálatot.

„D” védelmi kategória:

• a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erôfeszítést nem igényel,

• a fôépületben biztonsági ôrszolgálat van,

• az épületek között járôrszolgálat van,

• a legkritikusabb pontok a II. sz. mellékletben foglaltak szerinti minimális elektronikai jelzôrendszerrel is ellátottak (pénztárterem, páncélszekrény stb.),

• telefon-összeköttetés biztosítja a kapcsolatot a szakszolgálat központjával, a rendôrséggel vagy egyéb fegyveres szolgá- lattal.

„E” védelmi kategória:

• a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erôfeszítést nem igényel,

• a fôépületben 24 órás portaszolgálat van,

• telefon-összeköttetés biztosítja a kapcsolatot a szakszolgálat központjával, a rendôrséggel vagy egyéb fegyveres szolgá- lattal.

„F” védelmi kategória:

• a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erôfeszítést nem igényel, nincs ôrzés,

• a nyílászárók a III. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelôen részleges mechanikai, ﬁzikai védelemmel ellátottak, kívülrôl nem nyithatók,

• az ajtók biztonsági zárral vannak ellátva.

II. sz melléklet

A teljes körû, részleges és minimális elektronikai jelzôrendszer

I. TELJES KÖRÛ ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

1. A teljes körû elektronikai jelzôrendszer alkotóelemei az alábbi védelmi körök:

• felületvédelem,

• térvédelem,

• tárgyvédelem,

• személyvédelem (támadásjelzés).

Teljes körû az elektronikai jelzôrendszer, ha az összes alkotóelem teljes körû.

1.1. Teljes körû felületvédelem:

Az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban ﬁgyeli az összes nyílászáró szerkezetet, portált és a mechanikailag nem megfelelô (38 cm-es tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál gyengébb értékû) falazatokat, födémeket, padozatokat, és jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

1.2. Teljes körû térvédelem:

Az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban a felügyelt terekben, tárgyak környezetében mindennemû illetéktelen emberi mozgást jelez, valamint a megközelítési útvonala(ka)t legalább csapdaszerûen ﬁgyeli.

1.3. Teljes körû tárgyvédelem:

Az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban az összes védendô tárgyat felügyeli, páncélszekrények és páncéltermek (stb.) esetében a felügyelet nyitásra/zárásra és áttörésre is kiterjed, páncélszekrényeknél fúrásérzékelést is észlel.

1.4. Teljes körû személyvédelem:

Az elektronikai jelzôrendszer folyamatos üzemmódban az összes védendô, támadásnak kitett személyt „felügyeli”.

2. A teljes körû elektronikai jelzôrendszerrel szemben támasztott követelmények:

• a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db azonnali – riasztási) és a szabotázsvonalon,

• az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók, ha szükséges, üzemmódkapcsolót kell beépíteni,

• a központok zónaállapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók,

• a központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata az üzemeltetô által sem nyitható kivitelû, szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – legyen,

• az élesítés csak külsô, minimum 6 szám- vagy betûkombinációs kódkapcsolóval végezhetô,

• a rendszer kezelési módjait a 3. pont táblázata adja meg,

• a kódkapcsoló központot vezérlô áramkörét lehetôleg a központi egységben, de mindenképpen a védett/felügyelt téren belül kell elhelyezni,

• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképesek,

• a rendszer összes részének állandó ôrzésére, ellenôrzésére az üzemeltetô által sem befolyásolható jelzôvonalakat (szabo- tázsvonalak) kell kiépíteni

• az üzembe helyezés csak teljes mûködôképesség és riasztásmentes állapotban legyen lehetséges,

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akuszti- kusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

• a támadásjelzô részeknek állandóan élesben kell üzemelniük (0-24 órás üzemmód), lehetôség szerint csendesriasztást kell alkalmazni, távjelzéssel,

• a jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 20%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

• a szabotázsvonalak visszakapcsolását csak a jelzôberendezés gyártója, szerelôje vagy karbantartója végezheti,

• minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendô,

• a kültéri akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

• a távjelzéses rendszer riasztás esetén ellenôrizze az átjelzés megtörténtét, annak zavara esetén váltson ki helyi hang- fényjelzést, rablás esetén kizárólag csak fényjelzést adjon,

• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektôl, tárgyaktól, építményektôl, épületszerkezetektôl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetôsége csak segédeszközzel legyen megoldható,

• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba,

• a kültéri hangjelzô szabotázsvédett, kettôs burkolatú, min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékû) mechanikai véde- lemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibel/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel, a habbejuttatás ellen/ késleltetésére rendelkezzen védelemmel,

• az optikai jelzésadó borostyánsárga színû, villogó, minimálisan 200 lux/m ínyerejû legyen,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

• az elektromos hálózatnak folyamatos üzemmódban kell mûködnie,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 72 órás üzemeltetését, a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

• az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell,

• a nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk,

• a szabadtéri és a védett téren kívüli és a nem szabotázsvédett vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

3. A teljes körû elektronikai jelzôrendszer lehetséges kezelési módjai:

	Választható kezelési kombinációk
	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12
Kódkapcsoló kültéri	x	x	x	x	0	0	0	0	0	0	0	0
elhelyezése beltéri	0	0	0	0	x	x	x	x	x	x	x	x
Belépési van, max 20 mp.	0	0	0	0	x	x	x	x	x	x	x	x
késleltetés nincs	x	x	x	x	0	0	0	0	0	0	0	0
Kódkapcsoló 6	x	0	0	0	x	0	0	0	0	0	0	0
kódjeleinek 5	0	x	x	0	0	x	x	0	0	0	0	0
száma 4	0	0	0	x	0	0	0	0	x	x	x	x
Blokkzár	0	0	0	x	0	0	0	0	0	0	0	x
Kulcsos kapcsoló	0	x	0	0	0	x	0	0	x	0	x	0
Útvonalkövetés	0	0	0	0	0	0	x	0	x	x	0	0
Riasztás a 3. sikertelen kezelés után	0	0	x	0	0	0	0	x	0	x	x	0

Példa: a 4. kezelési kombináció esetén az adottságok

• kódkapcsoló/kültéri,

• belépési késleltetés nincs,

• a kódkapcsoló kódjeleinek száma 4,

• blokkzár.

II. RÉSZLEGES ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

1. Részleges az elektronikai jelzôrendszer, ha éles üzemmódban teljes körû térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljes körû (lásd: II. sz. melléklet „I.” pont), és csapdaszerû térvédelem van kialakítva. Csapdaszerû a térvédelem, ha a jelzôrendszer a védett téren belül legalább a felügyelendô terek/tárgyak megközelítési útvonalait felügyeli.

Részlegesnek tekinthetô az elektronikai védelem akkor is, ha a kockázatelbírálás során kiderül, hogy a térvédelem, tárgyvé- delem, felületvédelem elektronikus úton megvalósított, ám a védendô objektum egyes részei „árnyékban” vannak. Árnyék alatt azt kell értem, hogy a védendô területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem. (Ilyen eset például, ha egy bank bejárati ajtaját tv-kamerával ﬁgyelik, de a pénztárterem ajtaja már nem látható a képernyôn. Ablakon keresztül történô behatolás esetén a pénztárterem így észrevétlenül megközelíthetô, az elektronikai jelzôrendszer tehát csak részleges.)

2. A részleges elektronikai jelzôrendszerrel szemben támasztott követelmények:

• a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 3 db azonnali riasztási) és a szabotázsvonalon,

• az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zónaállapotai ille- téktelenek által ne legyenek változtathatók), ha szükséges, üzemmódkapcsolót kell beépíteni,

• a rendszer kezelési módjait a 3. pont táblázata adja meg,

• a kódkapcsoló központot vezérlô áramkörét lehetôleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni, az élesítés csak külsô, minimum 6 szám- vagy betûkombinációs kódkapcsolóval végezhetô,

• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképesek,

• a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzôk, kódkapcsolók stb.) központjának, tápegységének, útvonalkövetô egységeinek állandó ôrzésére, ellenôrzésére csak a szerviz és az üzemeltetô által közösen kikapcsolható jelzôvonalakat (szabotázs-vonalak) kell kiépíteni,

• a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelôegységen jelezze,

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akuszti- kusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

• a jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

• minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendô,

• a kültéri akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges, az egyiknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

• az optikai jelzésadó borostyánsárga színû, villogó, minimálisan 200 lux/m fényerejû legyen,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

• az elektromos hálózatnak folyamatos üzemmódban kell mûködnie,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

• az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell,

• a nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk,

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

3. A részleges elektronikai jelzôrendszer lehetséges kezelési módjai

	Választható kezelési kombinációk
	1	2	3	4	5	6	7
Kódkapcsoló kültéri	x	x	x	0	0	0	0
elhelyezése beltéri	0	0	0	x	x	x	x
Belépési van, max 20 mp.	0	0	0	x	x	x	x
késleltetés nincs	x	x	x	0	0	0	0
Kódkapcsoló 5	x	0	0	x	0	0	0
kódjeleinek száma 4	0	x	x	0	x	x	x
Kulcsos kapcsoló	0	x	0	0	x	0	0
Útvonalkövetés	0	0	0	0	0	x	0
Riasztás a 3. sikertelen kezelés után	0	0	x	0	0	0	x

Példa: az 5. kezelési kombináció esetén az adottságok

• kódkapcsoló/beltéri,

• belépési késleltetés van (max. 20 másodperces),

• kódkapcsoló kódjeleinek száma 4,

• kulcsos kapcsoló.

III. MINIMÁLIS ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

1. Minimális az elektronikai jelzôrendszer, ha éles üzemmódban felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonat- kozásában nincs, a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban lévô nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerû területvédelem van kialakítva. (Lásd II. sz. melléklet „I.” pont)

2. A minimális elektronikai jelzôrendszerrel szemben támasztott követelmények:

• a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a központi egységen a ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) és a szabotázsvonal azonosítható legyen,

• a központi egység burkolata az üzemeltetô által sem nyitható (éles üzemmódban szabotázsvédett) kivitelû, min. 1 mm- es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – legyen,

• a kültéri kulcsos kapcsoló vagy kódkapcsoló háza min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékû) burkolattal rendelkezzen, és éles üzemmódban eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzôvonalon adjon jelzést (riasztáshoz),

• az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést fel- ügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a rendszer kezelési módjait a 3. pont táblázata adja meg,

• a jelzô áramkör(ök) megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

• a kültéri hangjelzô szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékû) burkolattal rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 decibel/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

• akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésrôl gondoskodni kell,

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

3. A minimális elektronikai jelzôrendszer lehetséges kezelési módjai

	Választható kezelési kombinációk
	1	2	3	4
Kódkapcsoló kültéri	x	x	0	0
elhelyezése beltéri	0	0	x	x
Belépési van, max 20 mp.	0	0	x	x
késleltetés nincs	x	x	0	0
Kódkapcsoló kódjeleinek száma 4	x	0	x	0
Kulcsos kapcsoló	0	x	0	x

Példa: a 3. kezelési kombináció esetén

• kódkapcsoló elhelyezése: beltéri,

• belépési késleltetés van, max. 20 másodperc,

• kódkapcsoló kódjeleinek száma 4.

III. sz. melléklet

A teljes körû, részleges és minimális mechanikai, fizikai védelem

I. TELJES KÖRÛ MECHANIKAI, FIZIKAI VÉDELEM

1. Teljes körû a mechanikai, ﬁzikai védelem, ha a védendô/védett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelô szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.

2. A teljes körû mechanikai, fizikai védelemmel szemben támasztott követelmények:

• a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100x300 mm-es beosztású, 12 mm átmérôjû köracél ráccsal védettek (vagy ezekkel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldású, p1. minôsített behatoláskésleltetô/gátló üveg, belsô leereszthetô rács), bankok, pénzintézetek esetében az átmérô min. 16 mm,

• a rács a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetû (falazó) körömmel erôsítendô, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô mûszaki megoldású),

• nyílászárók tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon kell a tartószerkezethez erôsíteni,

• az ajtó és az ajtótok anyaga fém, keményfa vagy ezekkel támadhatóság szempontjából egyenértékû konstrukció,

• faanyag esetén az ajtólap legkevesebb 40 mm vastag és tömör legyen,

• az ajtólap és a tok zárási pontossága 2 mm-en belül legyen,

• az ajtólap legkevesebb 3 diópánttal legyen a tokhoz rögzítve.

• a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson, legkevesebb 4-et (két zárási pont között legkevesebb 300 mm távolság legyen),

• passzív zárnak csak minôsített szerkezetet tekintünk,

• biztonsági zárnak minôsül a min. 5 csapos hengerzár, a min. 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a számvagy betûjel-kombinációjú zár, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minôsített lamellás zár,

• a zárás legkevesebb kétirányú legyen,

• bevésôzár esetén a zár környezetében az ajtólapot egyenszilárdságúra kell megerôsíteni,

• fatok esetén megerôsített zárlemez szükséges,

• a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés és fúrás ellen kell védeni,

• az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

• a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk,

• az ajtókat (pántokat, zárakat stb.) kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen védeni kell, a falazatok, födémek, padozatok áttörés- és bonthatóságállósága legalább a 38 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafaléval azonos értékû legyen.

Megjegyzés: A hagyományos vagy MABISZ minôsítéssel nem rendelkezô lakatok nem biztonsági zárak. A biztonsági üvegfóliák rács kiváltására nem alkalmasak!

II. RÉSZLEGES MECHANIKAI, FIZIKAI VÉDELEM

1. Részleges a mechanikai, ﬁzikai védelem, ha a védendô/védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelô szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.

2. A részleges a mechanikai, fizikai védelemmel szemben támasztott követelmények:

• a 2 m-nél alacsonyabban levô nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100x300 mmes osztású, 12 mm átmérôjû köracél (vagy ezzel egyenértékû) ráccsal védettek (vagy ezekkel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldású, p1. minôsített behatoláskésleltetô/gátló üveg, belsô leereszthetô rács), bankok, pénzintézetek esetében az átmérô min. 16 mm,

• a rács a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetû (falazó) körömmel erôsítendô, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 15 cm-es tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldású),

• nyílászárók tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon kell a tartószerkezethez erôsíteni,

• az ajtószerkezetek megerôsítettek (legalább 25 mm tömör keményfa szerkezettel egyenértékûek), kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen védettek,

• a zárást minimum 2 db biztonsági zár végzi (min. kétpontos zárás szükséges, a két zárási pont között legalább 300 mm a távolság),

• az ajtólap legkevesebb 3 diópánttal legyen a tokhoz rögzítve,

• az ajtólap és a tok zárási pontossága 5 mm-en belül legyen,

• a zárnyelveknek (ajtók esetében) legkevesebb 20 mm mélyen kell zárniuk,

• bevésôzár esetén a zár környezetében az ajtólapot egyenszilárdságúra kell megerôsíteni, az ajtó külsô, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erôsíteni,

• fatok esetén megerôsített zárlemez szükséges,

• a falazatok, födémek, padozatok áttörés- és bonthatóságállósága legalább a 15 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafaléval azonos értékû legyen,

• az ajtólap, illetve tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

Megjegyzés: A hagyományos vagy MABISZ minôsítéssel nem rendelkezô lakatok nem biztonsági zárak. A biztonsági üvegfóliák rács kiváltására nem alkalmasak!

III. MINIMÁLIS MECHANIKAI, FIZIKAI VÉDELEM

1. Minimális a mechanikai, ﬁzikai védelem, ha a védendô/védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelô szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják:

• az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

• az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, az egyedi minôsített lamellás zár, vagy olyan szám vagy betûjel-kombinációjú zár, melyek variációs lehetôségeinek száma meghaladja a 10.000-et, továbbá a henger/mágneszár, a minimum 4 betû/szám kombinációs biztonsági lakat, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú, a falazatok, födémek, padozatok áttörés- és bonthatóságállósága legalább a 6 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafaléval azonos értékû.

IV. sz. melléklet

Az 1. vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak tárolási és szállítási szabályai

I. TÁROLÁSI SZABÁLYZAT

A biztosítási szerzôdés feltételeiben meghatározott és az I. sz. melléklet szerinti 1. vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak (készpénz, értékpapír, ékszer, nemesfém, drágakô stb.) legalább az alábbiak szerint tárolandók (a tárolás céljára szolgáló helyiség – a biztosítási összegnek megfelelô – védettségi szintû legyen):

a) 100 000 Ft biztosítási összeg alatt:

• lakás céljaira szolgáló helyiségben tetszôleges módon,

• üzlethelyiségekben, munkahelyeken, egyéb helyiségekben beépített, rögzített lemezkazettában,

b) 100 000 Ft és 300 000 Ft biztosítási összeg között:

• lakás céljaira szolgáló helyiségben tetszôleges módon,

• üzlethelyiségekben, munkahelyeken, egyéb helyiségekben megerôsített, rögzített lemezszekrényben,

c) 300 000 Ft és 1 000 000 Ft biztosítási összeg között:

• lakás céljára szolgáló helyiségekben 500 000 Ft-ig tetszôleges módon, a feletti összeg esetén biztosítói minôsítéssel rendelkezô (a biztosítási összegnek megfelelô értékhatárú): megerôsített, rögzített lemezszekrényben, páncélszek- rényben,

• egyéb helyiségekben, biztosítói minôsítéssel rendelkezô (a biztosítási összegnek megfelelô értékhatárú): megerôsített, rögzített lemezszekrényben, páncélszekrényben,

d) 1 000 000 Ft biztosítási összeg felett:

• biztosítói minôsítéssel rendelkezô, megfelelô értékhatárú páncélszekrényben, melyet az alábbi érzékelôkkel kell csatlakoztatni az elektronikai jelzôrendszerre: nyitásérzékelô, testhangérzékelô.

II. SZÁLLÍTÁSI SZABÁLYZAT

A biztosítási szerzôdés feltételeiben meghatározott, az I. sz. melléklet szerinti 1. Vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak (kész- pénz, értékpapír, ékszer, nemesfém, drágakô, valamint egyéb, a biztosító által megnevezett vagyontárgyak stb.) az alábbiak szerint szállítandók:

a) 100 000 Ft biztosítási összegig:

• egy fô, tetszôleges módon,

b) 100 000 Ft és 500 000 Ft közötti biztosítási összeg esetén:

• 2 fô, riasztójelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevô technikával felszerelt pénzszállító táskával,

c) 500 000 Ft és 2 000 000 Ft közötti biztosítási összeg esetén:

• három fô (vagy két fô, ha az egyik fegyveres), riasztójelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevô technikával felszerelt pénzszállító táskával és gépkocsival,

d) 2 000 000 Ft biztosítási összeg felett: csak erre a célra kiképzett, megfelelô pénzszállító szervezet végezheti a szállítást az alábbiak szerint:

• 2 és 30 millió Ft közötti biztosítási összeg esetén:

– 15 millió Ft szállított értékhatárig gépkocsival, két fô fegyveres személyzettel, riasztójelzést adó és/vagy a pénzt/ értékpapírt értéktelenné tevô technikával felszerelt pénzszállító táskával (vagy egyéb eszközzel),

– gépkocsival: három fô személyzettel, melybôl kettô fô fegyveres, riasztójelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevô technikával felszerelt pénzszállító táskával (vagy egyéb eszközzel),

– két fô fegyveressel, amennyiben a gépjármû (páncélautó) az 50 millió Ft felsô biztosítási összeg értékhatárnál meghatározottak szerinti kialakítású,

• 30 és 50 millió Ft közötti biztosítási összeg esetén:

– speciális pénzszállító (páncélozott) autóval, háromfôs személyzettel, melybôl kettô fô fegyveres,

– a gépjármû páncélozása (vezetôfülke, rakodótér) feleljen meg a DIN 52290 szerinti C 2 szintnek,

– a páncélautó fel van szerelve elektronikai jelzôrendszerrel, mely támadás, az ajtók illetéktelen nyitása vagy a jármû eltulajdonítása esetén riasztójelzést ad, és megakadályozza a jármû önerôvel történô elvitelét,

– az elektronikai jelzôrendszer és az indításblokkolás csak a vezetôülésbôl legyen szabályozható,

– a vezetôfülke- és a rakodótérajtók kívülrôl csak kulccsal nyithatók,

– a rakodótérajtó zárszerkezete többpontos zárást valósít meg,

– a kerékgumik/gumirendszerek olyan kialakításúak, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármû kormányoz- hatóságát és továbbhaladását,

• 50 és 100 millió Ft közötti biztosítási összeg esetén:

– speciális pénzszállító (páncélozott) autóval, háromfôs személyzettel, melybôl kettô fô fegyveres,

– a gépjármû páncélozása (vezetôfülke, rakodótér, motor) feleljen meg a DIN 52290 szerinti C 3 szintnek,

– az elektronikai jelzôrendszer és az indításblokkolás csak a vezetôülésbôl legyen szabályozható,

– a vezetôfülke- és a rakodótérajtók kívülrôl csak kulccsal nyithatók,

– a rakodótérajtó zárszerkezete többpontos zárást valósít meg,

– a kerékgumik/gumirendszerek olyan kialakításúak, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármû kormányoz- hatóságát és továbbhaladását,

– a gépjármû robbanásbiztos üzemanyagtartállyal legyen felszerelve, amely lövedék áthatolásakor az üzemanyag berobbanását megakadályozza,

– az érték be- és kirakodását a gépjármûben kialakított zsiliprendszerrel kell megoldani.

• 100 millió Ft feletti biztosítási összeg esetén:

– speciális pénzszállitó (páncélozott) autóval, háromfôs személyzettel, melybôl 2 fô fegyveres,

– a gépjármû páncélozása (vezetôfülke, rakodótér, motor) feleljen meg a DIN 52290 szerinti C 4 szintnek,

– az elektronikai jelzôrendszer és az indításblokkolás csak a kocsiparancsnok által legyen szabályozható, az indí- tásblokkolás feloldását a vezetô is szabályozhatja,

– az elektronikai jelzôrendszer (teljeskörûen) szabotázsvédett, tápellátása független a gépkocsi egyéb elektromos energiarendszereitôl,

– a vezetôfülke- és utastérajtók kívülrôl csak kulccsal nyithatók,

– a gépjármû robbanásbiztos üzemanyagtartállyal legyen felszerelve, amely lövedék áthatolásakor az üzemanyag berobbanását megakadályozza,

– a kerékgumik/gumirendszerek olyan kialakításúak, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármû kormányoz- hatóságát és továbbhaladását,

– az érték be- és kirakodását a gépjármûben kialakított zsiliprendszerrel kell megoldani,

– a gépjármû személyzeti egységeinek légkondicionált kivitelûnek kell lennie, a személyi használatúval (gázálarc felszerelés esetén) megegyezô szûrôbetéttel ellátva,

– a vezetô- és kísérôtér oxigénnel való ellátását (palack) rendkívüli helyzet esetére 30 percen keresztül kell biz- tosítania,

– a szállítás során kísérô gépkocsi(ka)t kell alkalmazni, 2–2 fô fegyveressel (elôfutó + kísérô),

– a páncélutó, a kísérô jármûvek és a központ között – tetszôleges irányú – folyamatos kapcsolattartást meg kell oldani.

Fogalommeghatározások

Bevésôzár

• az ajtólapba besüllyesztett zárszerkezet, mely az ajtó mechanikai ellenálló képességét számottevôen csökkenti

Blokkzár

• az elektronikai jelzôrendszer bekapcsolt és teljes nyugalmi állapotát ellenôrzô elektromechanikus zárszerkezet, mely élesítéskor a zárhatóság letiltásával jelzi a rendellenes állapotot

Értéktároló szekrény rögzítése

• szerkezeti tartóelemhez, fémdübellel, 8000 KN lefeszítô erô ellen rögzítve

Faltrezor rögzítése

• szerkezeti tartóelemhez rögzítve, minden oldalon min. 15 cm vastagságú B 280 minôségû betonba ágyazva

Felügyelt tér

• állandó, 24 órás emberi tartózkodású ellenôrzött helyiség, melyben intézkedésre jogosult és alkalmas személyzet tartóz- kodik

Útvonalkövetés

• az elektronikai jelzôrendszer beléptetô szolgáltatása, mely a beltérben elhelyezett kódkapcsolóhoz való hozzáférést csak a bejárati ajtó, a bejárási útvonal és a kezelôegység sorrendjében engedélyezi, más sorrend azonnali riasztást vált ki

Védelmi kör

• az elektronikai jelzôközpont egyes csatornáihoz tartozó érzékelôk összessége

Védelmi zóna

• rendszerint több védelmi kör által alkotott alrendszer, mely felhasználói szempontból egy egységet alkot, így önálló kezelést tesz lehetôvé

Zárásmélység

• teljes zárás esetén a zárnyelv zárlemezbe hatoló részének hossza

V. sz. melléklet

Pénz- és páncélszekrények általános követelményei

A Mabisz minôsítés a mérvadó, de annak hiányában az alábbi követelmények teljesülése szükséges.

Tûzmentes pénzszekrény

Min. 50 mm térközû, hôszigetelô anyaggal kitöltött kettôs falú, 1 mm-nél nagyobb lemezvastagságú acéllemezbôl készült szerkezet. A hasonlóan kettôs falú, légmentesen záródó, forgócsapos ajtó szúrózárral és egy különleges, legalább 5 lamellás zárral ellátott.

Páncélszekrény

Min. 70 mm térközû, B–200 gyöngykavicsbeton vagy azzal egyenértékû szilárdságú és hôvezetôképességû anyaggal kitöltött kettôs- falú, min. 4 mm lemezvastagságú acéllemezbôl folyamatos hegesztéssel készített, min. 420 N/qmm szakítószilárdságú szerkezet.

Az ajtók illeszkedési tûrése max. 0,5 mm. Forgócsapjai belsô kialakításúak, a forgócsapok melletti illeszkedô körmök a becsukó- dáskor a szekrény falába süllyednek. Az ajtó lezárása alul és felül a nyíló oldalon legalább 2–2 tolórudazattal történik, amelynek keresztmetszete min. a páncélszekrény lemezvastagsága négyzetének a háromszorosa.

A tolórudazat biztosítását egy szúrózár, egy legalább 7 lamellás fôzár és egy azonos kivitelû ellenzár vagy segédzár végzi. Ha a szekrény a fenti követelményeknek nem felel meg, akkor a tûzmentes pénzszekrény kategóriába kell sorolni.

Beépített páncélkazetta

A vaskazetta a ráhegesztett körmökkel legalább 0,4 köbméter jó minôségû betonba van ágyazva, illetve a rögzítése – mas beépítési mód esetén – ennek megfelelô minôségû.

Páncélszoba

25–40 mm vastag, sûrû vasalású, vasbeton falú terem, speciális páncélajtóval, mely 3–4 zárrendszerrel és 10–12 zárnyelvvel van ellátva.

Kiegészítô üvegtörés-biztosítás Szabályzat

Jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben a Vállalkozások Vagyonbiztosításának Általános Szabályzatának és a Polgári Törvé- nykönyvnek a rendelkezései az irányadóak.

Jelen kiegészítô biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévô alap vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejûleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gyakoriság szerinti elsô díjának a biztosító számlájára való beérkezését követô nap 0. órája, az azonban nem kezdôdhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszûnik a biztosító kock- ázatviselése – az egyéb okból történô megszûnés esetein túlmenôen – akkor is, ha a biztosított vállalkozói alapvagyonbiztosítása bármely ok miatt megszûnik.

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Üvegtörés és repedés

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított irodahelyiségeinek, kereskedelmi üzlethálózatának, ipartelepeinek, illetve mûhelyhálózatának üvegezésében törés vagy repedés következtében álltak elô.

II. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

Jelen szabályzat alapján a szerzôdô (biztosított) csak azokat a vagyontárgyakat (üvegezést) biztosíthatja, amelyekre alapvagyonbiztosítást (alapbiztosítást) is köt(ött).

Az üvegbiztosítás kiterjed:

• a biztosított épületeknek és építményeknek szerkezetileg beépített – nem tartószerkezetnek minôsülô – üvegezésére,

• a biztosított épületek és építmények nyílászáróinak üvegezésére,

• belsô üvegezésre (pult, vitrin stb.),

• üveg cégtáblákra,

• üvegfóliákra.

Nem biztosíthatók:

• az üvegtetôk, üvegfalak, üvegházak, melegágyak,

• a taposóüvegek, csillárok, üveg dísztárgyak, neonok, fényforrások,

• az építés, felújítás alatti épületek üvegezése,

• a már törött, repedt, vagy toldott üvegfelületek, üvegezések.

III. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg kétféleképpen határozható meg.

1. Térítési felsô határértéken történô biztosítás esetén

A biztosítási összeg a biztosított által a térítés felsô határaként megjelölt limitösszeg, mely a biztosítás díjalapja.

2. Üvegértékre kötött biztosítás esetén

A biztosítási összeg – ha az 1. pont nem alkalmazható, illetve speciális üvegekre – üvegfelületenként, fajtánként tételesen felsorolt üvegezés értéke.

IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosító szolgáltatása a számlával igazolt és indokolt üvegezési kár önrészesedéssel csökkentett összege, amely nem haladhatja meg a biztosított által meghatározott és szerzôdésben (kötvényben) rögzített felsô határértéket.

V. NEM TÉRÍTI MEG A BIZTOSÍTÓ ÜVEGKÁRKÉNT A KÁRT, HA AZ:

• az üveg felületén vagy díszítésében karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett,

• az üveg keretében, foglalatában keletkezett.

Nem téríti meg a biztosító továbbá az üvegtörés miatti következményi károkat.

VI. A BIZTOSÍTÁS ÖNRÉSZESEDÉSE

Az önrészesedés levonásos, mértékét az adatközlô rögzíti.

Kiegészítô tûzüzemszünet-biztosítás Szabályzat

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj meg- ﬁzetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat a károkat (üzemszüneti veszteségeket), amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események üzemszüneti veszteségként a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

Jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben a Vállalkozások Vagyonbiztosításának Általános Szabályzatának és a Polgári Törvé- nykönyvnek a rendelkezései az irányadóak.

Jelen kiegészítô biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévô alap vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejûleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gyakoriság szerinti elsô díjának a biztosító számlájára való beérkezését követô nap 0. órája, az azonban nem kezdôdhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszûnik a biztosító kock- ázatviselése – az egyéb okból történô megszûnés esetein túlmenôen – akkor is, ha a biztosított vállalkozói alapvagyonbiztosítása bármely ok miatt megszûnik.

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A tûzüzemszünet-biztosítási esemény a vállalkozás (ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenység) kényszerû szüneteltetése, ha a szüneteltetést kiváltó ok: a biztosított érvényben lévô alap-vagyonbiztosításában foglalt alapbiztosítási (tûz, robbanás, villámcsapás) események.

Jelen szabályzat szerint üzemszüneti veszteség az alap-vagyonbiztosításban foglalt alapbiztosítási (tûz, robbanás, villámcsapás) esemé- nyek miatti üzemszünet következtében fellépô minden olyan költség, amely az üzemszünet alatt is terheli a biztosítottat – amit az üzemszünet bekövetkezte nélkül kigazdálkodott volna –, valamint az elmaradt nyereség.

A biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben következik be az elôbbiekben meghatározottak következtében, ha a biztosító az alap-vagyonbiztosítás alapján térítem köteles.

Nem téríti meg a biztosító azt a kárt üzemszüneti kárként,

a) amely a vállalkozásnak egyéb okból történô tényleges szüneteltetése alatt következett be (pl.: átalakítás, tatarozás, szezonon kívüli szünetelés stb. idôszakában). A biztosító ezekben az esetekben is térítést nyújt az arra az idôtartamra esô üzemszüneti veszteségekre, amellyel az – egyébként normális – üzemszünet a károsító biztosítási esemény miatt meghosszabbodott,

b) amely pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver megsemmisülése, elrablása, ellopása, elvesztése vagy megrongálódása miatt következett be,

c) amely az elektromos eszközök, berendezések és gépek károsodásából eredô olyan üzemszüneti veszteség, melynek során a károsodott elektromos eszközrôl, berendezésrôl és géprôl a tûz más vagyontárgyra nem terjedt át,

d) amely olyan üzemszüneti, illetve többlet-üzemszüneti veszteség, amelyet

• hatósági intézkedésekkel elrendelt építési (vagy helyreállítási és üzemkorlátozási) tilalom okozott,

• a károsodott, elpusztult, elveszett vagyontárgyak elôállításához, illetve újrabeszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet (hitelfedezet) hiánya, továbbá késedelmes biztosítása, a helyreállitási vagy újrabeszerzési tevékenység indokolatlan vagy jelentôs késedelme, illetve nem körültekintô, nem kellôen gondos szervezése okozott.

II. A BIZTOSÍTHATÓ VESZTESÉGEK, VESZTESÉGCSOPORTOK

1. Az üzemszünet tartama alatt az alkalmazottak részére kiﬁzetett munkabér és az ahhoz kapcsolódó közterhek. A biztosítási összeget az elôzô naptári évben az alkalmazottaknak kiﬁzetett, összmunkabér-költségként jelentkezô bérjellegû juttatások, valamint a beﬁzetett járulékok együttes összegébôl kiindulva kell meghatározni, ﬁgyelembe a tényleges létszámot és bér- fejlesztést.

2. Az anyag és anyagjellegû költségek kivételével minden olyan egyéb költség, amely (általános költségek, fel nem osztott költségek) az üzemszünet alatt is terheli a biztosítottat; feltéve, ha az üzemszünet hiányában azt kigazdálkodta volna.

Ezen egyéb költségek biztosítási összegét az elôzô év tényadataiból kiindulva kell meghatározni.

Ilyen költségek a következôk:

• rendszeres beﬁzetési kötelezettségek, ha azokat az üzemszünet tartama alatti idôszakra is be kell ﬁzetni, és jogszabályon alapuló törlési lehetôség nincs. Ennek keretében kerülnek térítésre az adók (általános forgalmi adó, fogyasztási adó kivételével), biztosítási díjak, illetékek stb.,

• olyan állandó fenntartási kiadások, amelyek a tevékenység szünetelésének ellenére rendszeresen felmerülnek, és kiegyenlitésüket a vállalkozó az üzemszünetet kiváltó ok bekövetkezte elôtt létrejött szerzôdés alapján köteles teljesíteni. Ennek keretében kerülnek megtérítésre az üzemszünet tartamára esô bérleti, elôﬁzetési, használati, postai díjak, továbbá azok a rezsiköltségek, amelyek nem a helyreállítással összefüggésben merülnek fel (p1. energiaköltség, irodai kiadások, telefondíjak, gépjármûvek üzemeltetése, fenntartási költség stb.),

• az értékcsökkenés.

3. Az üzemszünet miatt elmaradt üzemi nyereség (a forgalmi adóval és a különbözô nem normatív támogatásokkal módosított, az elszámolás alapjául szolgáló nettó nyereség).

Nem biztosíthatók:

a) a nyers-, segéd- és üzemanyagokra, valamint a beszerzett árukra, termékekre, valamint a termékek elôállitására, forgal- mazására, szolgáltatások teljesítésére irányuló közvetlen ráfordítás, amennyiben nem a folyamatos üzemfenntartásához szükséges ráfordításokról vagy kívülrôl jövô energia illetve tárolás legalacsonyabb díjszabásáról van szó,

b) az általános forgalmi adó, a fogyasztási adó,

c) a kötbér, bírság, büntetôkamat, perköltség,

d) a forgalomtól függô biztosítási díjak,

e) a forgalomtól függô licenciadíjak és a forgalomtól függô feltalálói díjak,

f) azok a nyereségek és költségek, amelyek nem kapcsolódnak a termeléshez, kereskedelemhez (pl. tôkemûveletekbôl származó nyereségek).

III. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg az üzemi nyereség és a folyamatos üzemi költségek összege (bér és közterhek, rendszeres beﬁzetési kötelezett- ségek, állandó fenntartási kiadások, értékcsökkenés), amelyet a biztosított az üzemszünet-biztosítási esemény bekövetkezte nélkül 12 hónap alatt kigazdálkodott volna.

A biztosítási összegeket – az egyes veszteségcsoportokra külön-külön – az elôzô évek tényadatai, valamint a reális változások fe- gyelembevételével a biztosított határozza meg.

IV. AZ ÜZEMSZÜNETI KÁROK TÉRÍTÉSI TARTAMA, A FEDEZETI TARTAMIDÔ

1. A biztosító az üzemszüneti térítést a tényleges üzemszünet tartamára, de legfeljebb a biztosítási szerzôdésben kikötött fe- dezeti tartamidôre nyújtja. A normál fedezeti tartamidô 12 hónap. A folyamatosan, illetve nagyobb szezonális ingadozások nélkül mûködô üzemeknél 6 és 9 hónapi fedezeti tartam is meghatározható. A 6 és 9 hónap fedezeti tartamra maximum a 12 hónapra megállapított biztosítási összeg idôarányos része kerülhet megállapításra.

Az egyes fedezeti tartamokra meghatározott biztosítási összeg a fedezeti tartamra vonatkozó kártérítés felsô határa. A kiﬁzetett károk az adott biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeget csökkentik.

2. A jelen szabályzat II.1. pontjában foglalt munkabér összegét és annak közterheit a biztosító a következôk szerint téríti meg:

• 100%-ot a kötvény szerint kikötött térítési idôtartam elsô felére, de maximum 30 naptári napra;

• 50%-ot a térítési idôtartam második felére, de legfeljebb további 30 napra;

• 25%-ot a térítési idôtartam végéig.

V. ÖNRÉSZESEDÉS

Az üzemszüneti biztosítás önrészesedése 6 nap, de minimum a 12 hónapra megállapított biztosítási összeg 1/60-ad része. A felek ettôl eltérô mértékû önrészesedésben is megállapodhatnak. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerzôdés hatálya alatt bekö- vetkezett minden egyes káreseménynél ﬁgyelembe veszi. Nem fedezi a biztosítás azokat az üzemszüneti veszteségeket, amelyek a szerzôdésben rögzített önrészesedési idôszakra esnek (munkanapokban számolva).

VI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. A biztosító térítési kötelezettsége – az üzemszüneti biztosítási összegen (térítési felsô határon) belül – a kényszerû üzemszünet tartama alatt felmerült vagyoni hátrányokra áll fenn. A káridôponti biztosítási összegek szempontjából azok a költségek az irányadók, amelyeket a biztosított a terv- és/vagy programadatai alapján az üzemszünet bekövetkezte nélkül az értékelési idôszakban kigazdálkodott volna.

2. A meghatározott veszteségcsoportokra megállapított biztosítási összegeket a károk megtérítésénél külön-külön kell meg- vizsgálni. Bármelyik csoportban mutatkozó túlbiztosítás nem fedezi egy másik csoport biztosítási összegének hiányát.

3. Ha a veszteségcsoportonként megállapított biztosítási összeg idôarányos (egy üzemszüneti napra esô) része kisebb, mint a ténylegesen felmerült csoporton belüli üzemszüneti veszteség, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy az idôarányos biztosítási összeg a felmerült tényleges kár összegéhez aránylik.

4. Azokat a költségeket, amelyek forgalomarányosak, a biztosító csak olyan mértékben téríti meg, amennyiben a ráfordításuk a számviteli szabályok szerint szükséges vagy gazdaságilag indokolt, és azokat a biztosított üzemszünet nélkül kigazdálkodta volna.

5. A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásai – a teljesen leírt tárgyi eszközök kivételével, amelyek nem térülnek – csak a biz- tosított üzem területén lévô és az üzemszünet által közvetve vagy közvetlenül érintett eszközöknél kerülnek megtérítésre.

6. Értékcsökkenési leírás térítésére a teljes kárt szenvedett tárgyi eszközök esetében nem kerül sor.

7. Az üzemszüneti kár megállapításánál mindazokat a körülményeket ﬁgyelembe kell venni, amelyek az üzem menetét és eredményét az adott idôszak alatt kedvezôen befolyásolták volna, ha az üzemszünet nem következett volna be.

8. A munkabér címén történô térítés folyósításának feltételei a IV2. pontban foglaltak mellett a következôk:

a) csak azoknak az alkalmazottaknak munkabérére térít a biztosító, akik a károsító esemény bekövetkezésekor alkalmazásban állottak;

b) adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak bére legfeljebb 30 naptári napra téríthetô.

A biztosított azonban köteles a 15. nap után munkavállalóját (egyéb feladat hiányában) a helyreállítási munkában fog- lalkoztatni, és az ezért a munkavégzésért járó munkadíj a térítési összegbôl levonásra kerül;

c) a 30. naptári napot követôen munkabér címén térítést a biztosító azoknak az alkalmazottaknak a többlet bérigényére nyújt, akik az üzemszünet tartamára szakmájukban más munkaterületen elhelyezkedtek, azonban jövedelmük a bizto- sítottnál elért eredeti munkabért nem éri el.

Az alkalmazottak munkabére címén megállapításra kerülô térítési összeg kiszámításának alapja a társadalombiztosító járulék- ﬁzetési kötelezettségének teljesítését bizonyító irat.

9. A jogszabályokon, valamint szerzôdéseken alapuló beﬁzetési kötelezettségek, hitelkamat, gazdálkodószervek részére történô hozzájárulási vagy bérleti díjﬁzetések térítési összege a kiﬁzetést tanúsító nyugták, vonatkozó hitel – stb. szerzôdések, be- ﬁzetési lapok bemutatása alapján kerülnek megállapításra.

10. Az állandó fenntartási kiadások és rezsiköltségek térítési összegeit a kiﬁzetési bizonylatok alapján kell meghatározni.

11. Ha a kiﬁzetést tanúsító okmány nemcsak az üzemszünet tartamára esô teljesítést mutatja, annak alapján a kár olyan arányban kerül megállapításra, ahogyan az üzemszünet tartama, illetve a térítési idôtartam a bizonylatolt idôszakhoz aránylik.

12. Ha a kárrendezési eljárás során megállapításra kerül, hogy többletköltség felhasználásával az újra-üzembehelyezés a mûszakilag indokolt idônél rövidebb idô alatt megtörténhet, a felmerülô többletköltséget a biztosító megtéríti. A biztosított azonban a biztosító terhére ilyen többletköltség megﬁzetését csak akkor vállalhatja, ha ehhez a biztosító kárfelvételi jegyzôkönyvben hozzájárult. A jegyzôkönyvben rögzíteni kell a többletköltség jellegét (pl.: éjszakai munka, rendkívüli fuvarozási költség stb.) és annak megközelítô összegét. A többletköltség címén kiﬁzetett térítés összege nem haladhatja meg azt az összeget, mint az arra az idôre esô üzemszüneti veszteségi kár, amennyi idôvel korábban megtörténik a helyreállítás.

13. Ha az ideiglenes üzem teljesítménye, illetve a bérmunkában végzett termelés a kár idôpontja elôtti eredményt nem éri el, a biztosító az üzemszüneti veszteséget a részleges üzemszünetre (VI.17. pont) vonatkozó térítési szabályok szerint téríti meg.

14. Nem igényelhet a biztosított többlet-térítést, illetve hosszabb idôre történô térítést azon a címen, hogy a bekövetkezett kár helyreállítása nem az eredeti állapotnak megfelelôen történik, és/vagy a káresemény helyreállítását egybeköti a vállalkozás felújításával vagy bôvítésével, illetve újabb tárgyi eszközök beszerzésével.

15. A térítési idôtartam a tényleges, azonban maximum a „mûszakilag szükséges” helyreállítási idôtartam alapján határozható meg. Nem fedezi a biztosítás a többletidôre esô olyan üzemszüneti veszteséget, ami abból ered, hogy a károsult vagyontár- gyak üzembe helyezése beszerzési (pl.: hiánycikk), szállítási, a kivitelezô hiánya vagy egyéb – a normális gazdálkodás körén kívül esô – ok miatt késett.

16. Teljes üzemszünet esetén a biztosító a fentiek szerinti megállapított térítési összegeket teljes egészében megtéríti.

17. Részleges üzemszünet esetén a megállapított kár olyan arányban téríthetô, amilyen arányban az üzemszünet idôszaka alatt a részleges termelés (szolgáltatás vagy forgalom) a káresemény elôtti idôszakhoz viszonyítva folyt.

18. A biztosítás révén a biztosított nem kerülhet kedvezôbb helyzetbe, mint amilyenben az üzemszüneti esemény bekövetkezte elôtt volt.

VII. A DÍJFIZETÉS

Az üzemszünet-biztosítás díja éves díj, amely a szerzôdés szerinti (12, 9, 6, hónap) üzemszüneti tartamra (fedezeti tartam) vonat- kozik. A díj elôre, egy összegben esedékes.

VIII. A SZERZÔDÔ ÉS A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

1. A szerzôdô és a biztosított köteles a bekövetkezett kárt a tôle elvárható módon enyhíteni, és gondoskodni arról, hogy az üzem mûködése a lehetô legrövidebb idôn belül meginduljon.

2. Ha a biztosított az idôben való helyreállítással kapcsolatos intézkedéseket elmulasztotta, a biztosító mentesül a mulasztásból eredô többletkár megtérítése alól.

3. A kár enyhítésével – az üzemszüneti tartam rövidítésével – összefüggésben felmerülô költségek akkor is a biztosítót terhelik, ha azok nem vezettek kellô eredményre. E költségek között azonban nem kerülhet elszámolásra olyan, amely a károsodott vagyontárgyak kezelésével, illetve a kár helyreállításával kapcsolatban merül fel.

IX. A TÉRÍTÉSI ÖSSZEG KIFIZETÉSE

1. Egy hónapot meghaladó üzemszünet esetén a biztosító a tárgyhónapot követô hó 10. napjáig, bérelôlegként folyósítja a térítésnek a tárgyhóra esô arányos részét azon tételek után, amelyeknek okmányszerû bizonylatolása megtörtént.

2. A nyereség az év végi eredmény ismeretében kerül térítésre.

X. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A biztosított köteles a részére a jogszabályokban és egyéb szabályzatokban elôírt könyvvezetési kötelezettségeinek eleget tenni, üzleti könyveit és az azokban végzett bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat 5 évre visszamenôleg megôrizni, olyan biztonságos helyen tárolva, hogy azok az üzem esetleges károsodásakor sem semmisülhetnek, rongálódhatnak meg.

2. Kár esetén a biztosított köteles a térítési összeg megállapításához üzleti könyveit, a kiﬁzetéseket tanúsító okmányokat, bizonylatokat (társadalombiztosítóhoz történô járulékbeﬁzetési és számfejtési bizonylatok, illetve jövedelemadó-ﬁzetési okmányok stb.) a biztosító rendelkezésére bocsátani. A biztosító jogosult a biztosított üzleti helyzetének megállapításához információkat (hatóságoknál, pénzintézeteknél és egyéb szervezeteknél) beszerezni, és tájékozódni. Tûzkár esetén a térítés feltétele a tûzvizsgálati jegyzôkönyv és a hatósági irat.

Vállalkozások vagyonbiztosítása Záradékok

I. VAGYONBIZTOSÍTÁSI ZÁRADÉKOK

1. számú záradék: területi hatály kiterjesztés

Jelen záradék alkalmazásával a biztosító – külön díj ﬁzetése ellenében – a biztosítás területi hatályát külföldön levô magyar érdekeltségû vagyontárgyakra is kiterjeszti. A külföldön levô magyar érdekeltségû vagyon biztosítási összegét vagyoncso- portonként, külön adatközléssel külföldön levô vagyon megjelöléssel kell megadni.

Külföldön levô magyar érdekeltségû vagyon alatt a legalább 51%-ban magyar állampolgár vagy magyarországi székhelyû gazdálkodó szervezet tulajdonában lévô vagyont értjük.

2. számú záradék: biztosítási összeg újra feltöltés

Jelen záradék alkalmazásával a biztosító – külön díj egyidejû megﬁzetésével – a biztosítási összeg biztosítási szolgáltatás miatti részleges, vagy teljes kimerülése esetén, a kockázatot a feltöltött (eredeti) biztosítási összegre vállalja.

A biztosítási összeg újra feltöltés biztosítási idôszakonként egyszer lehetséges.

3. számú záradék: indexálás

Jelen záradék alkalmazásával a biztosító a lehetôvé teszi a biztosítás automatikus értékkövetését (indexálását). Az értékkövetés minden vagyoncsoportra és biztosítási elemre (biztosítási összeg, biztosítási díj, önrészesedés, költségtérítések, minimáldíj) az ezerre vonatkozó kerekítés szabályai szerint vonatkozik.

Az értékelés alapja az alkalmazást megelôzô naptári évre vonatkozó a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett átlagos fogyasztói árindex.

A biztosítás indexelésére évente a biztosítási évfordulókor kerül sor.

4. számú záradék elôgondoskodás vagy tartalék biztosítási összeg

Jelen záradék alkalmazásával a biztosító kártérítésének felsô határát – külön díj megﬁzetése esetén – az egyes vagyon- csoportokra megállapított tartalék biztosítási összeggel megnövelt biztosítási összeg képezi.

A tartalék biztosítási összeg a tárgyi eszközök biztosítási idôszakon belüli érték emelkedésére:

• épületeknél és építményeknél az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra,

• mûszaki és egyéb berendezések, felszerelések, gépek esetében az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre határozható meg.

A tartalék biztosítási összeg a biztosítási szerzôdés szerinti vagyoncsoport biztosítási összegének 20%-áig terjedhet, es az egyes vagyoncsoportokra külön-külön kell meghatározni.

5. számú záradék: többletköltségek térítése

Jelen záradék alkalmazásával a biztosító – külön díj megﬁzetése ellenében – a mentés során keletkezett saját kárait a bizto- sítási összegen felül, valamint az idegen tulajdonban a mentés miatt keletkezett károkat éves szinten rögzített felsô határig megtéríti.

6. számú záradék: vihar többletkockázat

Jelen záradék alkalmazásával a biztosító – külön díj megﬁzetése ellenében – viharkárként a szabadban tárolt meghatározott vagyontárgyakban, készletekben, termékekben, szabadon tárolt terményekben, takarmányokban, továbbá az ezek tartására használt anyagokban keletkezett károkat éves szinten rögzített felsô határig megtéríti.

7. számú záradék: földmozgáskárral kapcsolatos többletköltség térítés

Jelen záradék alkatinazásával a biztosító – külön díj megﬁzetése ellenében – földmozgáskárként a lecsúszott vagy leomlott föld vagy kôzet elszállításának, az ismeretlen üreg tömedékelésének költségeit éves szinten rögzített felsô határig megtéríti.

II. TÛZÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁSI ZÁRADÉKOK

1. számú záradék: anyagok, kész- és félkész-termékek kárainak térítése

Jelen záradék alkalmazásával a biztosító – külön díj megﬁzetése ellenében – az anyagok, kész- és félkész-termékek üzem- szünetet tartama alatt keletkezô megromlás, értékcsökkenés, illetve felhasználhatatlanná válás miatti kárait éves szinten rögzített felsô határig megtéríti.

Az anyagokban, kész- és félkész termékekben, árukban bekövetkezett kárt a biztosító a káridôponti érték ﬁgyelembevé- telével téríti meg.

2. számú záradék: ideiglenes üzem és bérmunkával kapcsolatos költségek térítése

Jelen záradék alkalmazásával a biztosító – különdíj megﬁzetése ellenében – a termelô tevékenység folytatására szolgáló idei- glenes üzem üzembe helyezésével kapcsolatos költségeket vagy a termékek elôállításának bérmunkába adásával kapcsolatos többletköltségeit éves szinten rögzített felsô határig megtéríti.

Záradék a Kiegészítô betöréses lopás- és rablásbiztosításhoz rongálási károkra

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. jelen záradék alkalmazásával a Vállalkozások Vagyonbiztosítása Kiegészítô Betöréses Lopás- és Rablásbiztosítás Szabályzatának II. pontját az alábbiak szerint módosítja:

II. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

• Jelen szabályzat alapján a szerzôdô (biztosított) a Vállalkozások Vagyonbiztosítása Általános Szabályzat II. pontja szerint biztosíthatja a vagyontárgyakat, ha azokra alap vagyonbiztosítást (alapbiztosítást) is köt(ött).

• A biztosítás kiterjed a biztosított utasítása alapján meghatározott rendeltetési helyre, továbbítási útvonalra és idôre szállított, biztosítási szerzôdésben alkalmanként és évente maximált összegû készpénzre a pénztári küldöttek sérelmére elkövetett rablás esetére.

• A biztosítás külön díjﬁzetés nélkül kiterjed a megállapított biztosítási összegeken belül, biztosítási eseményenként a biztosítási összeg 10%-áig terjedô maximált összegû, a betöréses lopás vagy rablás biztosítási esemény megvalósítása miatt elkövetett,

– a lezárt épületben okozott rongálása károkra,*

– a pénz- és/vagy páncélszekrény rongálási káraira,*

– a védelmi jelzôrendszerben okozott rongálási károkra,*

*(még abban az esetben is, ha az eltulajdonítási kísérlet sikertelen volt)

– a felmerült egyszeri takarítási költségekre.

• Amennyiben 1–1 telephelyen a 3. pont szerint a kár kiﬁzetés nem értelmezett –(pl. bérbe adott az épület, gépek, be- rendezések és készletek nincsenek a biztosított tulajdonában) – akkor a 3. pontban leírtak az alábbi eltéréssel érvényes:

A biztosítás külön díjﬁzetés nélkül kiterjed a szerzôdésszintû összevont biztosítási összegeken belül, biztosítási esemé- nyenként az összevont biztosítási összeg 5%-áig, de legfeljebb 50.000,- Ft-ig terjedô maximált összegû, a betöréses lopás vagy rablás biztosítási esemény megvalósítása miatt elkövetett

– a lezárt épületben okozott rongálási károkra,

– a védelmi jelzôrendszerben okozott rongálási károkra, (feltéve, ha az a bérbeadó tulajdonát képezi). Egyéb a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben a Vállalkozások Vagyonbiztosítása Szabályzatban rögzítettek az irányadók.

Záradék a Betöréses lopás- és rablásbiztosításhoz

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. jelen záradék alkalmazásával a „Vállalkozások Vagyonbiztosítása Kiegészítô betöréses lopás- és rablásbiztosítás szabályzatát” az alábbiak szerint módosítja:

A betörésvédelmi rendszer minden esetben a kárszemle során kerül tételes vizsgálatra. A biztosító kártérítési kötelezettsége a káresemény bekövetkeztekor a kár helyszínén meglévô és a kár idôpontjában funkcióját teljesítô, betörésvédelmi rendszereknek megfelelô, a felek által meghatározott és a jelen záradékban rögzített kártérítési limitig terjed.

	Meglévô védelmi osztály	Kártérítési limit/kár, kockázati csoportonként (eFt)
	Meglévô védelmi osztály	1. vagyoncsoport	2. vagyoncsoport	3. vagyoncsoport
I.	• teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem, • teljes körû elektronikai jelzôrendszer, • szakszolgáltató által végzett rendszeres és dokumentált karbantartás, • biztosító által minôsített rendszer, • fegyveres ôrség, • közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés és/vagy automatikus átjelzés rendôrségre, vagy egyéb fegyveres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálathoz	Biztosítási összeg	Biztosítási összeg	Biztosítási összeg
II.	• teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem, • teljes körû elektronikai jelzôrendszer, • szakszolgáltató által végzett rendszeres és dokumentált karbantartás, • biztosító által minôsített rendszer, • állandó, 24 órás portaszolgálat (lakás kivételével), • automatikus távjelzés a rendôrségnek, vagy egyéb fegyveres testületnek, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálatnak	Biztosítási összeg	Biztosítási összeg	Biztosítási összeg
III. IV.	• teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem, • teljes körû elektronikai jelzôrendszer, • rendszeres és dokumentált karbantartás, • biztosító által minôsített rendszer • + sávfeletti v. rádiós átjelzô központ	15 000	30 000	60 000
IV. V. VI.	• teljes körû mechanikai-ﬁzikai védelem, • részleges elektronikai jelzôrendszer, • biztosító által minôsített rendszer • + részleges elektronikai jelzôrendszer + átjelzô központ • + részleges elektronikai jelzôrendszer + sávfeletti v. rádiós átjelzô központ	5 000	15 000	50 000
V. VI. VII.	• teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem, • minimális elektronikai jelzôrendszer • + részleges elektronikai jelzôrendszer + átjelzô központ • + részleges elektronikai jelzôrendszer + sávfeletti v. rádiós átjelzô központ	1 000	3 000	10 000
VI. VII.	• részleges mechanikai, ﬁzikai védelem • + részleges elektronikai jelzôrendszer + átjelzô központ	300	500	3 000
VII.	• + részleges elektronikai jelzôrendszer	100	200	500
VII.	• minimális mechanikai, ﬁzikai védelem	50	100	300

Az 1. vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak kárainál a helységvédelmi elôírások mellett a tárolási szabályoknak is teljesülni kell. A védelmi osztályok, kockázati csoportok meghatározásai, valamint az 1. vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak tárolási szabályait az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt., Vállalkozások Vagyonbiztosítása Kiegészítô betöréses lopás- és rablásbiztosítás biztonságtechnikai feltételei” tartalmazzák.

A Szerzôdô/Biztosított tudomásul veszi, hogy amennyiben a VII. védelmi osztály biztonsági elôírásai sem teljesülnek, a biztosító a betöréses lopás károk esetén mentesül kártérítési kötelezettsége alól.

Egyéb a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben a Vállalkozások Vagyonbiztosítása Szabályzatban rögzítettek az irányadók

A Szerzôdô/Biztosított cégszerû aláírásával igazolja, hogy a záradékot átvette, annak tartalmát tudomásul vette és a „Vállalkozók Vagyonbiztosítása Szabályzatok” jelen záradékkal történô módosítását elfogadta

Vállalkozások vagyonbiztosítása

Elektromos berendezések és készülékek biztosítás Különös szabályzata

A biztosítási díj megﬁzetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy megtéríti azokat a károkat, amelyeket a felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat nem téríti meg.

1. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK KÖRE

A biztosítási szerzôdés megköthetô az alábbiakban felsorolt és a szerzôdés megkötésekor a részletes listán (megnevezés, típus, gyártási szám) értékmeghatározással feltüntetett vagyontárgyakra. A biztosító kockázatviselése kizárólag a szerzôdés megkötésekor, illetve módosításakor átadott -a szerzôdés mindenkori elválaszthatatlan mellékletét képezô- listán feltüntetett vagyontárgyakra, a megjelölt értékhatárig terjed ki.

1. A biztosítható vagyontárgyak köre:

a) Akusztikai és képfeldolgozó készülékek és berendezések, valamint azok rendszerei (képrögzítô és lejátszó berendezések, stúdiók, hangrögzítô és lejátszó berendezések, színpadtechnikai berendezések, elektromos hangszerek, zenekari fel- szerelések stb.)

b) Távbeszélô központok és hálózatok, telefax- és telexrendszerek, csôposták stb.

c) Elektromechanikus vezérlésû iroda-berendezések (számlázó és könyvelô automaták, irodagépek stb.)

d) Automaták (játék- és áru automaták, pénztárgépek, mérlegek stb.), a berendezésekben lévô pénzkészlet kivételével.

e) Orvosi mûszerek, vizsgáló berendezések (sugárgyógyászati berendezések, mûtôfelszerelések, fogorvosi mûszerek, diag- nosztikai mûszerek stb.)

f) Adatkezelô rendszerek, berendezések, rész- illetve alegységek (nagy-, közép-, és kisszámítógépek, központi egysé- gek, terminálok, perifériák stb.), és ezek aktív adathordozó médiái (lemezek, dobok, mágnesszalagok, floppyk stb.), a számítógépek egységein, tárolóin lévô adatok és szellemi termékek kivételével.

g) Házi és professzionális személyi számítógépek (mikrokomputerek).

2. Nem biztosítható vagyontárgyak

a) antennákra és antennarendszerekre,

b) ﬁlmekre, raszterekre, fóliákra, textil- és mûanyag bevonatkora, hengerbevonatokra és ezekhez hasonló, nem alkatrésze- knek minôsülô anyagokra.

c) adatokra, programokra, felhasználói szoftverekre, elektronikusan vagy digitálisan elôállításra- es tárolásra kerülô szellemi termékekre.

d) akkumulátorokra.

3. Biztosítási események

Biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyakban elôre nem látható és hirtelen bekövetkezô, sérülés vagy megsemmisülés okozta kár, amely a következô okok miatt keletkezett:

a) külsô, mechanikusan ható erô,

b) tûz, villámcsapás és bármilyen jellegû robbanás, beleértve az oltás és mentés közben keletkezô károkat,

c) implózió,

d) földcsuszamlás, sziklaomlás, jégverés, árvíz, hónyomás, vihar, áradás,

e) földrengés, ha az az MSK-64 skála szerinti 5-ös fokozatot elérte,

f) villamos energia közvetlen hatására, földzárlat, rövidzárlat, az áramerôsség túlzott megnövekedése- ingadozása, átívelés, fényívek képzôdése, ha a sérülések vizuálisan, segédeszközök nélkül felismerhetôk,

g) víz vagy bármilyen jellegû nedvesség,

h) betöréses lopás és rablás.

4. A biztosítási védelem – tekintet nélkül a keletkezés okára – nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) természetes kopás (elhasználódás és öregedés – akár idô elôtt következik is be -), továbbá vegyi-, hô-, mechanikus jellegû állandó hatások, így korrózió, vízkô vagy egyéb lerakódás következtében keletkeztek,

b) más módon megtérülnek a biztosított részére (garancia, jótállás, kártérítés, más szerzôdés, stb.), c) a kezelési utasítás szándékos megszegése miatt keletkeztek,

d) bármely szállítóeszközzel történô szállítás közben keletkeztek, beleértve a fel- és lerakodást is, e) tartós idôjárási hatások következtében keletkeztek,

f) anyag- és gyártási hibák miatt keletkeztek,

g) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések következtében keletkeztek, ami csak eszté- tikai hibát jelent (lakk, zománc és karcolási károk stb.),

h) olyan hibák és hiányosságok következtében keletkeztek, amelyek a biztosítás megkötésekor már fen- nálltak, i) a biztosított szerzôdéses és szerzôdésen kívüli kártérítési felelôsségi körébe tartoznak, j) a környezetszennyezéssel kapcsolatban keletkeztek,

k) hasadó anyagok robbanásából (atomrobbanásból), radioaktív sugárzás miatt keletkeztek.

5. A biztosító szolgáltatásai

A jelen szerzôdés keretén belül, biztosított vagyontárgyak kára esetén, biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító az alábbi szolgáltatást nyújtja:

a) Javítással helyreállítható károk esetén a biztosító térítési összegének alapja a vagyontárgy káridôponti, azaz mûszaki avult értéke. A biztosító a javítási költséget olyan arányban téríti meg, amilyen arányban a károsodott vagyontárgy biztosítási összege és káridôponti újra beszerzési értéke viszonyul egymáshoz. A javítási költség nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgy (azonos mûszaki paraméterekkel rendelkezô eszköz) újra beszerzési értékét.

b) Teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság esetén a biztosító ugyanazon típusú, azonos mûszaki paraméterekkel rendelkezô vagyontárgy káridôponti értékét téríti meg, a kártérítési összeg azonban semmi esetre sem lehet magasabb, mint a biztosítási összeg.

6. A biztosítás önrészesedése

A biztosított önrésze mindig levonásos jellegû, mely lehet%-s vagy abszolút értékben meghatározott, illetve mindkettô. Egyéb megállapodás hiányában az önrész 10%, de minimum 50.000.- Ft/kár.

7. Egyéb rendelkezések

a) Betöréses lopás vagy rablás biztosítási esemény bekövetkeztekor az illetékes rendôrhatóságnál haladéktalanul – de leg- késôbb a kár észlelésétôl számított 48 órán belül – feljelentést kell tenni, és errôl másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

b) A betöréses lopás biztosítási esemény fedezete kizárólag a lezárt helyiségbe, dolog elleni erôszakkal elkövetett esemé- nyekre nyújt fedezetet.

c) A cselekmény minôsítésénél a hatósági határozat minôsítését ﬁgyelembe kell venni. A nyomozást megszüntetô jogerôs határozatot vagy a bíróságjogerôs ítéletét a kár kiﬁzetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

d) Jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben, a szerzôdésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozások Vagyonbiztosítási Általános Szabályzatában és a Polgári Törvénykönyvben rögzítettek az irányadóak.

Vállalkozások vagyonbiztosítása Belföldi Szállítmánybiztosítási feltételek

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Az AEGON Vállalkozások vagyon- és felelôsségbiztosítása, Általános szabályzat szerinti feltételek az érvényesek minden olyan vonatkozásban, melyre jelen Feltételek illetve a biztosítási szerzôdés (kötvény, bizonylat, biztosítás fedezeti igazolás) külön nem tér ki. (Pl. Biztosított Szerzôdô, a szerzôdés létrejötte, hatálya, a biztosítási díj, a Biztosító szolgáltatásának szabályai, a szerzôdô felek kötelezettségei stb.)

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) jelen Feltételek valamint a biztosítási szerzôdés alapján biztosítási fedezetet nyújt Biztosított részére a belföldi feladási helyrôl belföldi rendeltetési helyre Biztosított saját szállítóeszközével illetve fuvarozó által fuvareszközzel, de Biztosított kockázatára és belföldi fuvarlevéllel továbbított szállítmányok káraira, melyek az alábbiakban felsorolt biztosítási eseményekbôl erednek és a kizárások között nem szerepelnek.

Biztosított a Belföldi szállítmánybiztosítási adatközlô kitöltésével és Biztosítónak történô átadásával kezdeményezi a biztosítás megkötését. A továbbiakban az általános szabályok úgy vonatkoznak rá, mint a vagyonbiztosítás területén az ajánlatra.

A biztosított szállítmányok (áru csoportok) megnevezését és legfontosabb adatait, valamint továbbításának módját (közúton, vasúton, légi- vagy vízi úton), a biztosítási szerzôdés és/vagy adatközlô rögzíti.

Biztosítottnak/Szerzôdônek bejelentési kötelezettsége áll fenn minden lényeges, a szerzôdést érintô változást illetôen. A változásokat legkésôbb a szállítmány indítása elôtt írásban jelzi Biztosítónak. (Pl. változik a biztosított áru csoport, fuvareszköz, útvonal vagy korábban fuvarozó szállította el a biztosított árut, mostantól Biztosított maga szállítja le). Biztosítónak joga van a szerzôdést érintô lényeges változások esetén pótdíjat felszámítani. Amennyiben Biztosított a pótdíjat nem tudja elfogadni, Biztosítónak jogában áll ezt a kockázatot kizárni a szerzôdésbôl.

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Biztosítási esemény, a biztosítás két változata (a szerzôdés rögzíti, hogy felek melyik változatban állapodtak meg).

1. Az összes kockázat (All Risks), mely a kizárások között nem szerepel, s melynek értelmében a biztosított szállítmány sérülése illetve vesztesége véletlen, váratlan, balesetszerû események következtében áll be.

2. Meghatározott veszélynemekre szóló biztosítás:

• tûz,

• robbanás,

• elemi csapás: villám, földrengés, árvíz, zárt kocsiszekrényû gépjármû esetén kiegészítve a vihar kockázattal,

• a szállítóeszközt ért közlekedési balesetbôl eredô szállítmánykárok.

II. A BIZTOSÍTÁS KÖTHETÔ

• egyedi (egy útra szóló),

• éves, elszámolásos, keretbiztosítás,

• egy évnél rövidebb idôszakra vonatkozó keretbiztosítás formájában.

III. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA

A Biztosító kockázatviselése – eltérô megállapodás hiányában – a biztosítás hatályba lépését követôen akkor kezdôdik, amikor az elszállításra elôkészített sértetlen szállítmányt a szerzôdésben rögzített feladóhelyen lévô raktárból vagy tárolás céljára szolgáló egyéb helyrôl a fuvarozás/elszállítás haladéktalan megkezdése céljából elmozdítják, s tart a fuvarozás szokásos teljes folyamata alatt, beleértve a kényszerû átrakásokat (pl. a fuvareszköz meghibásodása miatt), s akkor ér véget, amikor a biztosítási szerzôdésben meghatározott rendeltetési helyen a címzettnek kiszolgáltatták (a fuvareszközrôl kirakodták és haladéktalanul berakták a raktárba – ha nem valósul meg a raktárba történô haladéktalan betárolás, akkor a kirakodással, azaz a fuvareszközrôl történô leemeléssel ér véget a biztosítás), ha az áru biztosítási eseménybôl eredôen elvész, megsemmisül vagy megsérül és emiatt a tervezettnél korábban kirakodásra kerül (pl. közbülsô szervízben).

Ömlesztett áruk (pl. magvak, tartálykocsikkal fuvarozott folyadékok) esetében a Biztosító kockázatviselése akkor indul, amikor a szerzôdésben meghatározott feladóhelyen a szállítmány a haladéktalan elszállítás céljából már berakodásra került, s akkor fejezôdik be, amikor az árunak a szállítóeszközrôl történô kirakodása illetve lefejtése a szerzôdésszerinti rendeltetési helyen lévô raktárba (tárolási helyre) megkezdôdik.

IV. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

Kiszállításoknál a számla szerinti eladási egységár és a mennyiség szorzata, beszállításoknál a vételi egységár és a mennyiség szorzata adja a biztosítási összeget. (Újérték.)

Amennyiben nem új termékek szállításáról van szó, a szerzôdésben felek rögzítik ezt a tényt, valamint a biztosítási összeg megállapításának módját is. (Pl. mûszaki avult érték.)

V. KIZÁRÁSOK, KORLÁTOZÁSOK

Jelen biztosítás nem fedezi

1. A Szerzôdô/Biztosított és/vagy megbízottai(k) súlyos gondatlanságából, illetve szándékos károkozásából eredô sérüléseket és veszteségeket.

2. A biztosítás tárgyának sajátos természetébôl, belsô tulajdonságából eredô károkat (pl. szivárgás, apadás, erjedés, befülledés stb.) valamint a természetes kopást, elhasználódást, illetve a rovarok, rágcsálók okozta károkat.

3. A biztosított áru elégtelen vagy nem megfelelô csomagolása, illetve szállításra történô elôkészítése által okozott károkat.

4. A késedelem miatt bekövetkezô kárt, illetve költségeket még akkor sem, ha ezeket valamely biztosított kockázat okozta.

5. Nukleáris energia, radioaktivítás, illetve mindennemû környezetszennyezés okozta károkat.

6. A szállított áru gyártási-, mûszaki-, minôségi hibáit.

7. A szállítóeszközben keletkezett károkat, a szállítóeszköz mentésével kapcsolatos költségeket.

8. Sztrájk, háború, forradalom, lázadás, felkelés, zendülés, munkáskizárás, elkobzás, elhagyott harci eszközök (pl. aknák, bombák), terroristák vagy más politikai indítékból tevékenykedô személyek által okozott károkat.

9. Jelen biztosítás – ellenkezô megállapodás hiányában – kizárja a szállítmányban keletkezett dézsmálás-, lopás-, rablás- és ki-nem-szolgáltatás károkat.

10. A külkereskedelmi szerzôdés tárgyát képezô szállítmányokra (melyek nemzetközi fuvarokmányokkal kerül- nek továbbításra) akkor sem érvényes a biztosítás, ha a fuvarozás Magyarország területén történik.

11. A kizárólag telephelyeken, üzemterületen belül – közterületet, közutat, nyilvános vasútat vagy vízi utat igénybe nem vevô – történô árumozgatást.

12. A Biztosító mentesül a kár kifizetése alól, ha a fuvareszköz/szállítóeszköz a biztosított áru fuvarozására/ szállítására alkalmatlan volt, túlterhelték vagy nem rendelkezett a szükséges hatósági engedélyekkel.

13. Mentesül a Biztosító azon károk kifizetése alól, melyeknél a Szerzôdô/Biztosított a károkért felelôssé tehetô harmadik személyt a Biztosító hozzájárulása nélkül kártérítési felelôssége alól felmentette.

14. A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha azt a Biztosított/Szerzôdô mint fuvarozó, a megbízónak vagy cím- zettnek okozott kár címén megtéríteni köteles.

15. A Biztosító nem téríti meg a közvetett károkat: termelés-kiesés, elmaradt haszon vagy egyéb veszteség, valamint a büntetô jellegû költségeket (kötbér, késedelmi kamat, bírság) még abban az esetben sem, ha biztosítási esemény bekövetkezte miatt merültek fel.

VI. KÁR ESETÉN

A Biztosítottnak, Szerzôdônek vagy károsultnak a kockázatviselés körébe tartozó káreseményt legkésôbb az észleléstôl számított 48 órán belül írásban be kell jelentenie Biztosítónak a kötvényen feltüntetett fax számra. A bejelentésnek tartal- maznia kell a kötvény (bizonylat) számát, a szállítmány megnevezését, a kár rövid leírását és a kapcsolattartó személy nevét, telefonszámát a kárszemle megkönnyítése érdekében.

A sérült vagyontárgy a Biztosító engedélye nélkül nem semmisíthetô meg.

Biztosító kártérítési kötelezettsége a fentiekben hivatkozott (Általános szabályok) szabályzatok szerint áll fenn.

A kárrendezéshez benyújtandó okmányok:

• fuvarlevél vagy a feladást egyértelmûen tanúsító egyéb okmány

• a szállítmányra vonatkozó (árukísérô) számla

• kárszámla (a kár tételes, értékkel ellátott felsorolása)

• hatósági jegyzôkönyvek (tûzoltósági-, rendôrségi- jkv.), amennyiben a kár jellege megkívánja (pl. közúti baleset)

• a fuvarozó kiszolgáltatás elôtti jegyzôkönyve (pl. MÁV-val történô fuvaroztatás esetén)

• a fuvarozó és a Biztosított és/vagy címzett által a kiszolgáltatáskor közösen felvett jegyzôkönyv (pl. közúti szállítás vagy közúti bérfuvaroztatás esetén)

• a kárt okozó harmadik személy (fuvarozó vagy más, pl. a közúti forgalomban részt vevô személy) írásban történô fele- lôsségre vonásának másolata

• rendôrségi eljárás esetén (pl. közúti balesetnél) a kár lezárásához a rendôrségi határozat benyújtása is szükséges

• jogátruházó nyilatkozat (cessio) (Ez csak a kárösszeg kiﬁzetésének idôpontjában válik esedékessé, a Biztosító aláírásra átadja a formanyomtatványt.)

• a kárt igazoló esetleges egyéb okmányok, költségszámlák melyek a kármentési illetve kárrendezési folyamatból adódnak, pl. ha biztosító külsô szakértôt kért fel vagy Biztosítottnak engedélyezte felkérését.

Minden olyan esetben, mely a fentiektôl eltér, a szerzôdô felek a kötvényben rögzítik megállapodásukat.

Felelôsségbiztosítások általános szabályzata

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. Jelen szabályzat azokat az általános szerzôdési feltételeket tartalmazza, amelyek az AEGON Magyarország Általános Bizto- sító Zrt. (továbbiakban: biztosító) felelôsségbiztosítási szerzôdéseire – ha az egyes felelôsségbiztosítási szabályzatok, illetve záradékok másképp nem rendelkeznek – általánosan érvényesek.

A jelen szabályzatban nem érintett kérdésekben az egyes felelôsségbiztosítási szabályzatok, illetôleg a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

2.1. A szerzôdés nyelve magyar. Amennyiben a szerzôdô kérésére a biztosító vállal(hat)ja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de az iratok magyar nyelvû szövege tekinthetô a hiteles szö- vegnek.

I. BIZTOSÍTOTT, SZERZÔDÔ

1. A biztosítási szerzôdést a biztosított, illetve a szerzôdô kötheti meg. A felelôsségbiztosítási szabályzat alapján biztosított a szerzôdésben (kötvényben) név szerint feltüntetett személy, akinek a károkozására a biztosítás vonatkozik; szerzôdô az, aki ilyen személy javára köti meg a biztosítást.

A felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján biztosított lehet a szerzôdésben (kötvényben) név szerint feltüntetett:

• természetes személy, mint vállalkozói igazolvánnyal rendelkezô személy, szerzôdésben leírt minôségében

• jogi személyiséggel rendelkezô gazdálkodószervezet a Polgári Törvénykönyv 685.E c) pontja szerint, egyéb, jogi sze- mélyiséggel nem rendelkezô, de cégjegyzékbe vett gazdasági társaság,

• polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, illetve társadalmi szervezet, a szerzôdésben megjelölt tevékenységi körük szerinti minôségükben.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1. A felelôsségbiztosítási szerzôdés keretében a biztosító az egyes felelôsségbiztosítási szabályzatokban foglaltak szerint és a kötvényben megállapított mértékben mentesíti a biztosítottat díj ﬁzetése ellenében az olyan károk megtérítése alól, ame- lyekért a magyarjog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik, a kiegészítô szabályzatok szerinti korlátozással.

2. A felelôsségbiztosítás az egyes felelôsségbiztosítási szabályzatokban meghatározott biztosítási események közül csak azokra terjed ki, amelyekre a szerzôdô ajánlatot tett, és amelyre a díjat megﬁzette.

3. A biztosító kockázatviselése szempontjából biztosítási esemény egy adott biztosítási idôszak alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károsodás, mindhárom feltétel együttes fennállása esetén.

A károkozás idôpontja aaz a nap, amikor a kárt elôidézô cselekmény vagy mulasztás megtörtént. Amennyiben a károkozás egy folyamat eredménye, a károkozás idôpontja az az elsô nap, amikor az elsô hibát ezzel kapcsolatban elkövették.

Amennyiben a károkozás mulasztással keletkezik, a károkozás idôpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövet- kezése nélkül pótolhatták volna.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja az a nap, amikor a károsult a kár bekövetkezését, illetve ennek veszélyét ész- lelhette.

A kárigény érvényesítésének idôpontja az a nap, amikor a károsult az érvényesíteni kívánt igényrôl a szerzôdôt (biztosítottat) írásban tájékoztatta.

4. Amennyiben a biztosított a biztosítónál folyamatos szerzôdéssel rendelkezik, a második biztosítási idôszaktól kezdôdôen a biztosító a biztosítási esemény vizsgálatakor eltekint a károkozás, illetve a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontjától, feltéve ha ezek nem a biztosítási szerzôdés létrejöttének idôpontja elôtt történtek.

III. A SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE ÉS MEGSZÛNÉSE

1. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzôdés megkötését a szerzôdô írásbeli ajánlattal kez- deményezi. A Biztosító jogosult az ajánlatot a biztosító vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül elbírálni. A szerzôdés létrejön, ha a biztosító az ajánlatot e 15 napos határidôn belül elfogadja. A szerzôdés akkor is létrejön, ha a szerzôdô ajánlatára a biztosító a fent meghatározott 15 napos határidôn belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a szerzôdés, az ajánlatnak a biztosító képviselôjének való átadás napjára, visszamenôleges hatállyal jön létre, az ajánlattal egyezô tartalommal. Az alkusz a biztosító képviselôjének nem tekinthetô.

2. A szerzôdés elbírálásának feltétele, hogy a kockázatvállalás szempontjából jelentôs adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

3. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 15 napos határidôn belül visszautasítja, a szerzôdés nem jön létre, a beﬁzetett díjat a biztosító visszaﬁzeti, és az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

4. A biztosító a szerzôdés létrejöttét kötvény kiadásával igazolja. Amennyiben hallgatólagosan jött létre a szerzôdés (pTK 537.x(2) bek.) a szerzôdô akkor is jogosult a kötvény átvételére.

5. A biztosítási szerzôdés lehet határozott vagy határozatlan idôtartamú. A szerzôdés, ha a felek írásban másképp nem álla- podnak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási idôszak egy év. A biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének megfelelô naptári nap 0 órája, amely a kötvényen feltüntetésre kerül.

6. A határozatlan tartamú szerzôdést írásban, a biztosítási idôszak végére lehet felmondani

A felmondási idô 30 nap. (A felmondási idô a másik félnek a tudomásszerzésével kezdôdik.) Felmondás érvényesen csak ajánlott (tértivevényes) levélben közölhetô.

A Felek megállapodhatnak a szerzôdésben a felmondási jog kizárásában, legfeljebb három éves idôtartamra. Ebben az eset- ben a biztosító a szerzôdésben megállapított díjkedvezményt nyújtja. (tartamengedmény). Xxxxxxxxx esetében a biztosító követelheti annak a díjkedvezménynek a megﬁzetését, amit a szerzôdésben nyújtott e pont alapján. Amennyiben a Biztosító kezdeményezi a szerzôdés felmondását, a tartamengedményre nem tart igényt.”

A tartamengedmény lejáratakor a felek ismételten megállapodhatnak az újabb felmondási jog korlátozásban ill. díjkedvez- ményben.

7. A biztosítási díj esedékességétôl számított 30 nap elteltével a biztosítási szerzôdés és a biztosító kockázatviselése megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem ﬁzették meg és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetôleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

8. A szerzôdés újra érvénybe helyezésére – az eredeti biztosítási idôszakon belül – a felek írásos megegyezésével kerülhet sor. A szerzôdés újbóli hatályba lépésének feltétele, hogy a szerzôdô Biztosított utólagosan beﬁzeti a díjat, írásban kérelmezi a reaktiválást, valamint kármentességi nyilatkozatot tesz.

9. Folyamatos szerzôdés:

A biztosító a szerzôdés folyamatosságát módozatonként vizsgálja. Amennyiben a biztosított a biztosítónál egy módozat tekintetében egynél több egymást követô biztosítási idôszakra vonatkozóan megszakítás nélkül rendelkezik fedezettel, a szerzôdés az adott módozat tekintetében folyamatos.

IV. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDÔBELI HATÁLYA

1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.

2. A biztosító kockázatviselésének kezdete:

• az azt követô nap 0 órája, amikor az elsô díj (díjelôleg) a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett,

• az ajánlaton feltüntetett – a díjelôleg beérkezésénél késôbbi – idôpont, feltéve, hogy az ajánlatot a biztosító elfogadta, illetve hogy a szerzôdés – a biztosító nyilatkozatának hiányában – létrejött.

3. Ha a felek a szerzôdésben a biztosítás (szerzôdési tartam) kezdetét késôbbi idôpontra teszik, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az idôpontban kezdôdik, tekintet nélkül arra, hogy az ajánlat és a díj elôbb beérkezett. Ebben az esetben azonban a beﬁzetett díjat is csak olyan idôszakra lehet elszámolni, amely nem kezdôdik elôbb, mint a biztosítás (szerzôdési tartam) kezdetének idôpontja.

4. Amennyiben az átutalt díj (díjrészlet) kevesebb az esedékes díjnál, akkor a kockázatviselés idôtartama az átutalt díj arányában csökken, és a szerzôdés az így lerövidült kockázatviselési idôszak utolsó napján megszûnik, feltéve, hogy ezen idô alatt az elmaradt díjrészlet nem kerül beﬁzetésre. Amennyiben több típusú felelôsségbiztosításra érkezik az esedékes díjnál kevesebb beﬁzetés, úgy a biztosító a kockázatviselés idejét az összes megkötött módozatra idôarányosan csökkenti.

V. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS DÍJFIZETÉS

1. A biztosítási összeget a biztosított (szerzôdô) határozza meg, és a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi ﬁzetôeszközben kerül rögzítésre. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási idôszakra vonatkozó felsô határa, illetve az eseményenkénti felsô határ.

2. A biztosítási összegek függetlenek a károsultak számától, és a kártérítési összeg akkor sem haladhatja ezt meg, ha egy esemény kapcsán több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

A biztosító egy káreseménynek tekinti, ha egy biztosítási esemény során több károsult van, továbbá a sorozatkárokat, a károsultak számától függetlenül. Sorozatkárnak azt tekintjük, ha több biztosítási esemény a biztosított egy konkrét cselek- ményével, mulasztásával okozati összefüggésben következik be.

3. Amennyiben a biztosított a biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta elôtt kimeríti, a biztosító további szolgáltatási kötelezettsége megszûnik. A felek közös megegyezésével mód van a fedezet feltöltésére, de a biztosító ebben az esetben a további fedezet nyújtását emelt összegû díj beﬁzetéséhez kötheti.

4. A biztosítási összeg módosítását a szerzôdô (biztosított) a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat biztosítási ajánlatnak minôsül, és azt a biztosító új ajánlatként bírálja el.

5. A biztosítási összeg változása maga után vonhatja a biztosítási díj változását is. A biztosító a kockázati körülmények lényeges változása esetén a biztosítási díjtételek megváltoztatását is kezdeményezheti.

6. A díjﬁzetési kötelezettség a szerzôdôt terheli.

7. A ﬁzetendô biztosítás díj megállapításának alapja az egy biztosítási idôszakra (maximum egy évre) esô díj.

8. Határozott tartamú biztosítás esetén amennyiben az idôtartam egy évnél rövidebb, a biztosító tört díjat számol.

9. A biztosítás díja a szerzôdés létrejöttekor esedékes, minden késôbbi díj pedig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A felek megállapodhatnak részletﬁzetésben is.

10. A biztosítás díját, a díjﬁzetés gyakoriságát, módját és esedékességét a kötvény rögzíti.

11. Amennyiben a biztosítás díjának alapjául szolgáló mutatók értéke 10%-ot meghaladó növekedést mutat a biztosított által megadotthoz képest, a biztosító különbözeti díjat határozhat meg a tényleges adatok ﬁgyelembevételével.

12. Amennyiben a biztosító a biztosított helyett kártérítést nyújt, a teljes biztosítási idôszakra járó díj a kár kiﬁzetésekor esedé- kessé válik.

VI. ÖNRÉSZESEDÉS

1. Az abszolút összegben és/vagy százalékban meghatározott mértékû önrészesedés a kár azon része, amelyet a biztosított minden káresemény kapcsán önmaga visel. Az önrészesedésnek megfelelô összeg a ténylegesen megállapított kárösszegbôl minden esetben levonásra kerül.

2. Személyi sérülés esetén önrész alkalmazásra , külön megállapodás alapján, nem kerül sor.

VII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

1. Jelen szabályzat alapján a biztosító a biztosított helyett megtéríti:

• a személyi kárt: valakinek a halála, testi sérülése vagy egyéb egészségkárosodása folytán bekövetkezett kár,

• dologi kárt: idegen dologban közvetlenül okozott kár,

• a személyi sérülés miatt elmaradt hasznot.

2. A biztosító a károkat eseményenként és évenként a szerzôdésben megjelölt eseményenkénti, illetve éves felsô összeghatárig téríti meg a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi ﬁzetôeszközben.

3. Ha ugyanaz a biztosítási esemény személyi sérüléssel járó, továbbá vagyoni károkhoz is vezetett, a biztosító a biztosítási összegen belül elôször a személyi sérülések kapcsán keletkezett károkat téríti meg.

4. A szolgáltatások az adott biztosítási idôszak biztosítási összegét csökkentik, mely szélsô esetben ki is merülhet. Az esemé- nyenkénti károk csökkentik a biztosítási idôszak teljes biztosítási összegét.

5. A biztosítási összeg kimerülése esetén a felek közös megegyezéssel megállapodhatnak a biztosítási összeg újrafeltöltésében, ennek hiányában a biztosító kockázatviselése az adott biztosítási idôszak hátralévô részére megszûnik.

6. A biztosító megtéríti a(zt):

• károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, azaz azt az értéket, amelytôl a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökkenése stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott,

• az összeget, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges,

• biztosított helyett a kockázati körbe tartozó események kapcsán felmerült egyéb költségeket is (a kamatot, igényérvé- nyesítési költségeket, egyéb jogvédelmi kiadásokat). A perköltségekre azonban csak akkor nyújt fedezetet, ha a perben részt vett, vagy a perben való részvételtôl lemondott,

• kármegelôzés és kárenyhítés körébe esô, általában szokásos és gazdaságosság szempontjából indokolt költségeket – a biztosítási összeg keretén belül – akkor is, ha azok eredményre nem vezettek.

7. Ha egy biztosítási eseményt több károkozó idézett elô, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak biztosítottja felelôssé- gének mértékéig terjed.

8. Az okozott károk rendezésének feltétele a biztosított felelôsségét elismerô nyilatkozata vagy az ezt kimondó bírósági (hatósági) határozat. Amennyiben a biztosított a károkozásért a felelôsségét indokolatlanul nem ismeri el, az ebbôl eredô hátrányok ôt terhelik. Az elismerô jognyilatkozat önmagában nem kötelezi a biztosítót kártérítésre, a biztosított felelôsségét a biztosító minden esetben vizsgálja.

9. Ha a biztosítási esemény kapcsán egy károsult járadékjogosulttá válik, akkor a biztosító által teljesítendô kiﬁzetések összegébe (az eseményenként meghatározott limitig) a járadék tôkeértéke is beleszámítandó.

10. A biztosító a járadék tôkeértékét az 1988. évi magyar nôi néphalandósági tábla és 0% technikai kamatláb ﬁgyelembevételével határozza meg.

VIII. A FELEK EGYÜTTMÛKÖDÉSE

1. A szerzôdô és a biztosított kötelezettségei

1.1. Adatközlési kötelezettség

a) A szerzôdô és a biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a kockázatviselés és kárrendezés szempontjából lényeges és szükséges adatokat, és az ezeket igazoló iratokba betekintést biztosítani abban az esetben is, ha azok üzleti titoknak minôsülnek. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért a biztosított felel akkor is, ha az adatfelvételben a biztosító közremûködött.

b) A szerzôdô és a biztosított köteles a biztosító kockázata és kárrendezése szempontjából jelentôs okiratokat, szerzôdéseket, hatósági határozatokat (társasági szerzôdés, különféle szabályzatok, munkaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni, il- letve ezekbe betekintést biztosítani.

1.2. Változásbejelentési kötelezettség

a) A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a biztosított haladéktalanul köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó fôbb változások többek között:

• vagyonérték-változás,

• ha új alaptevékenységet folytató üzemet vagy létesítményt helyez üzembe, új gyártási ágat, technológiát vezet be, illetve jelentôs épületszerkezeti vagy technológiai átalakítást hajt végre,

• ha a kármegelôzés vagy kárelhárítás rendszerében lényeges módosulás történt,

• ha új üzemet, telepet létesített, új vagyontárgyat vásárolt,

• az üzemek, berendezések legalább három hónapra történô – nem idényszerû – leállítása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésbôl való végleges kivonása,

• az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása, bérbeadása,

• csôdeljárás, csôdön kívüli kényszeregyezségi eljárás, szanálás, végelszámolás vagy felszámolás megindítása stb.

b) A biztosítottnak (szerzôdônek) 15 napon belül írásban be kell jelentenie, ha más biztosító-társasággal olyan eseményre is szóló felelôsségbiztosítási szerzôdést kötött, amelyre érvényes szerzôdés szerint a biztosító kockázatvállalása kiterjed.

c) A biztosított haladéktalanul köteles a módosított, illetôleg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni, és a vál- tozott tartalmú adatközlôket kitölteni.

d) A biztosító a változások bejelentését új ajánlatként kezeli és bírálja el.

1.3. Kárbejelentési kötelezettség

a) A szerzôdô (biztosított) köteles a biztosítót 24 órán belül tájékoztatni a biztosított ellen írásban benyújtott kártérítési igényrôl. A szerzôdô (biztosított) köteles tájékoztatni a biztosítót arról is, ha információja alapján ilyen bejelentések várhatók.

b) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell többek között:

• a károsult(ak) nevét,

• a kár bekövetkeztének idôpontját, helyét, nagyságát (mértékét),

• a káresemény rövid leírását,

• a sérült személyek nevét, adatait, a sérülés mértékét,

• a kárrendezésben közremûködô és a biztosított által meghatalmazott

• a biztosított felelôsségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó

• az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését és a hozott határozatot,

• az esetleges kárkiﬁzetés tényét, vagy máshonnan történô megtérülését,

• a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges információt stb.

1.4. Kármegelôzési kötelezettség

a) A biztosított köteles a károk megelôzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tôle elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó elôírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani.

b) Ha a biztosító a kármegelôzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy ezek betartásának soro- zatos elmulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a szerzôdés azonnali módosítását vagy felmondását, és mentesül az ebbôl eredô kár megtérítése alól.

1.5. Kárenyhítési kötelezettség

a) A szerzôdô és a biztosított köteles a kár bekövetkeztekor – a kár enyhítése érdekében – megtenni minden lehetséges, szükséges és célravezetô intézkedést, a gazdaságosság keretein belül.

b) A biztosított a biztosítási esemény színhelyét a káreseményt követô 3 napon belül, illetve a biztosítói kárszemle meg- kezdéséig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathatja meg. A vészhelyzet közvetlen elhárítását követôen a biztosított javaslatot dolgoz ki a kár enyhítésére, és a tervet a biztosítóval egyezteti. Ha a biztosító mûszakilag egyenértékû, de gazdaságosabb megoldást javasol a kár enyhítésére, és ettôl a megoldástól a biztosított eltér, a többletköltségeket a biztosító nem téríti.

2. A biztosító kötelezettségei

2.2. A biztosítót a birtokába jutott adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

2.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentés kézhezvételétôl számított 15 napon belül esedékes. Ha a szerzôdô (biztosított) igazoló iratot, okiratot köteles bemutatni, a határidôt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biz- tosítóhoz megérkezett.

2.4. A biztosító – a kötelezô titoktartás ﬁgyelembevételével – a biztosított jogosult képviselôje részére mindenkor megadja a biztosításával kapcsolatos információkat.

IX. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT ESEMÉNYEK, KIZÁRÁSOK ÉS KORLÁTOZÁSOK

Nem téríti meg a biztosító (azt a kárt),

1. amelyet a szerzôdô és a biztosított egymásnak okoz,

2. amely a biztosított jogszabályban írt felelôsségénél szigorúbb, szerzôdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul,

3. amelyet a biztosított maga szenved el,

4. amelyet a biztosított a Polgári Törvénykönyv 685.§ (b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozójának okozott,

5. ha a kárt a meghatározott károkozói minôségben ugyan, de háborús cselekményekkel, lázadással, sztrájkkal, polgári engedetlenséggel, népfelkeléssel, forradalom, ostromállapot, terrorista cselekményekkel összefüggés- ben okozta,

6. amelyet a biztosított fuvarozói vagy gépjármû-üzemeltetôi minôségében okozott,

7. amelyet szakmájára, tevékenységére vonatkozó jogszabályok, szabványok megsértésével összefüggésben okozott,

8. a pénzbüntetés, a kötbér, bírság vagy egyéb büntetô jellegû költségeket és a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit,

9. a hasadóanyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredô károkat,

10. a jogszabály alapján megtérülô, illetôleg más biztosítással már fedezett károkat,

11. a szerzôdéssel fel- vagy átvállalt károkat,

12. a vagyontárgyak (beleértve pénzt, takarékbetétkönyvet, értékpapírokat, értéktárgyakat, pénzt helyettesítô dolgokat, okmányokat, szoftvert stb.) elvesztéseként, eltûnéseként felmerülô károkat,

13. a gépjármû-felelôsségbiztosítás hatálya alá tartozó károkat,

14. (minden olyan kárt) amely az azbeszt felhasználásával kapcsolatban.

X. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZKERESETI JOGA

1. A biztosító térítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított (szerzôdô) a VIII. pontban megha- tározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a szerzôdés vállalása, valamint a biztosító számára a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. Ez alól kivételt ké- pez, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

2. Amennyiben a biztosított a biztosító által adott és jegyzôkönyvben rögzített elôírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

3. A biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a helyette a károsultnak kifizetett kártérítési összeget, ha a biz- tosított – ha a biztosított jogi személy, akkor a jogi személy vezetô szerve, illetve annak tagja, megbízottja

– a kárt szándékosan, vagy súlyosan gondatlan magatartásával idézte elô.

4. Jelen szerzôdés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minôsül többek között, ha az elôzô bekezdésben meghatározott személy:

• hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott, és a kár ezzel okozati össze- függésben következett be,

• tevékenységét jogszabályban, egyéb elôírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

• a kárt súlyosan ittas állapotban, vagy bódulatot keltô szer hatása alatt, illetve ezzel az állapotával össze- függésben okozta,

• a kárt a kármegelôzési, foglalkozási elôírások súlyos vagy ismétlôdô, illetve folyamatos megsértése miatt okozta.

5. A biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 5 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, és a már kiﬁzetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak megtéríteni.

6. A biztosított köteles minden tôle elvárható támogatást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló regressz (visszkereseti) jogának érvényesítéséhez. A biztosító kérésére köteles a károkozóval szembeni igényérvényesítési jogát a biztosítóra engedményezni. A biztosított a károkozóval szemben fennálló igényérvényesítési jogáról a biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségek elmulasztásából vagy megtagadásából származó következmények a biztosítottat terhelik.

XI. VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. A szerzôdô/biztosított a szerzôdés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a szerzôdés körében adatait kezelje, és a 2003. évi LX. Törvény (továbbiakban Bit) 155-159. §-ai alapján azokat jogszerûen harmadik személynek átadja.

3. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô -, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely az egyes ügyfelek- nek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

• Az elôzô bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájáru- lásával végezhet, a hozzájárulást a biztosító az ajánlat aláírásával egyidejûleg szerzi be. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

• A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosit, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.

4. A biztosító ügyfelei biztosítási titkát csak a törvény illetve az ügyfél hozzájárulása esetén adhatja át. A törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel,

e) a (b) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

h) feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV törvény 108. ~ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az állomány átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosítóval,

n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel,

o) feladatkörében eljáró országgyûlési biztossal,

XII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A jelen szabályzatban és az egyes felelôsségbiztosítási szabályzatokban nem rögzített kérdésekben a magyar jog szabályai az irányadók.

2. A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétôl számított egy év.

3. A biztosított (szerzôdô) egyes bejelentéseit és nyilatkozatait írásban (telex, telefax útján is) vagy telefonon közölheti. A telefonon történô bejelentés megerôsítését a biztosító írásban is kérheti

4. A szerzôdô felek – más megállapodás hiányában – a biztosításra vonatkozóan semmilyen birtokukban lévô adatot harmadik személy részére nem szolgáltathatnak ki.

5. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenôrizni vagy ellenôriztetni.

6. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati viszonyokban jelentôs változás következett be, úgy joga van díjtételt módosítani vagy szerzôdést felmondani.

7. Ha a felek a szabályzatban rögzített feltételektôl eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.

8. A biztosítási szerzôdés kapcsán felmerülô panaszokkal a biztosító központjának Panaszirodája foglalkozik: Panasziroda: 1823 Budapest, Pf.: 245.

Felügyeleti szervünk: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

A biztosító által hozott döntéssel kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél bejelentéssel lehet élni és bírósághoz lehet fordulni.

Vállalkozások tevékenységi felelôsségbiztosítása Szabályzat

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj ﬁze- tése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti a biztosított helyett azokat a károkat, amelyekért a biztosított a polgári jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkozásra nyújt fedezetet, a következményi károkat nem téríti meg.

Jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben a Vállalkozások Felelôsségbiztosításának Általános Szabályzatának és a Polgári Törvé- nykönyvnek a rendelkezései az irányadóak.

I. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1. A tevékenységi felelôsségbiztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül és a biztosító biztosítási díj ellenében megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított a szerzôdésben megjelölt és jogszerûen folytatott tevékenységével sze- mélyi sérüléses és/vagy szerzôdésen kívül tárgyrongálás formájában idegen harmadik személynek okozott, feltéve, hogy a károkért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

II. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

Jelen szabályzat alapján a biztosító a Vállalkozások Tevékenységi Felelôsségbiztosítására vonatkozó éves, illetve eseményen- kénti limit erejéig ad fedezetet.

III. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT ESEMÉNYEK

Nem téríti meg a biztosító:

1. az üzemi balesetbôl vagy foglalkozási betegségbôl eredô vagy ilyen formában jelentkezô károsodást,

2. a termékek és szolgáltatások hibájából eredô felelôsségi károkat,

3. a szerzôdések megszegése (p1. hibás teljesítés) következtében elôállt károkat,

4. a környezetszennyezéssel (levegô-, víz-, talajszennyezés) okozott károkat, a hô vagy hideg, gázok vagy gôzök, nedvesség vagy egyéb szennyezés (füst, rozsda, por stb.) által okozott károkat,

5. az építési, szerelési munkákkal járó elôre tervezett és elkerülhetetlen kárt,

6. a vegyszerhasználattal összefüggô kárigényt,

7. a jármûvön, vontatmányon, munkagépen elhelyezett szállított vagyontárgyakban keletkezett kárt,

8. a vadgazdálkodás körében okozott kárt,

9. a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás hatálya alá tartozó jármûvek által okozott károkat,

10. a lôfegyverekkel okozott károkat,

11. a sporteszközökkel okozott károkat,

12. a más biztosítással fedezett károkat,

13. a lassú, folyamatos állagromlással okozott károkat, melyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, kor- rózió, gôz vagy egyéb hasonló hatások következtében állottak elô,

14. közúti burkolatban, jármûvek által okozott kárt, ha az a jármû balesete nélkül következett be,

15. a munkagépek és ezek vontatmányainak nem rendeltetésszerû használata okozta kárt,

16. a mesterséges tereptárgyakban okozott kárt (p1. árok, töltés, támfal, csatorna, térképészeti jel, üzemi út stb.),

17. talaj vagy növényi kultúrák letaposásával és rongálásával okozott kárt.

Vállalkozások üzemi baleseti

és egyéb munkaadói felelôsségbiztosítása Szabályzat

Jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben a Vállalkozások Felelôsségbiztosításának Általános Szabályzatának és a Polgári Törvé- nykönyvnek a rendelkezései az irányadóak.

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1. Jelen szerzôdés szerint biztosítási esemény és biztosítási díj ellenében megtéríti a biztosító azokat a biztosított által üzemi balesettel, illetve a munkavállalóval (dolgozóval, taggal stb.), munkaviszonnyal, tagsági viszonnyal összefüggésben okozott károkat, amelyekért a biztosított mint munkáltató a magyar polgári jogi és munkajogi szabályok szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

1.1. Üzemi baleset

Balesetnek minôsül: a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépô külsô behatás, amely testi sérülést vagy a testi sérülésbôl eredô maradandó egészségkárosodást, illetve halált okoz. Jelen szerzôdés szempontjából üzemi balesetnek minôsül a munkajog által meghatározott kritériumokon belül az, ha a károsultat a baleset

• a biztosított telephelyén – munkaidô alatt,

• a biztosított telephelyén kívül, de a biztosított rendelkezése folytán vagy érdekében végzett munka során érte, ideértve a kiküldetés, külszolgálat, egyéb telephelyen kívüli megbízatás teljesítése során bekövetkezett baleseteket is.

1.2. Egyéb munkaadói felelôsség körébe tartozó károk

A jelen szerzôdés szempontjából azok a felelôsségi károk, melyek a károsultak ruházatában, egyéb használati tárgyaiban keletkeztek – károsultanként 20 000 Ft értékhatárig, feltéve hogy a káresemény olyan vagyontárgyban következett be, amelyet a munkavállalók (alkalmazottak, tagok stb.) a munkahelyükre általában és szokásosan visznek magukkal, illetve ha azokat az értékmegôrzôben elhelyezték.

II. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

Jelen szabályzat alapján a biztosító a Vállalkozások Üzemi Baleseti és Egyéb Munkaadói Felelôsségbiztosítására vonatkozó éves, illetve eseményenkénti limit erejéig ad fedezetet.

III. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT ESEMÉNYEK

Nem téríti meg a biztosító:

1. a környezetszennyezéssel (levegô-, víz-, talajszennyezés) okozott károkat, a hô vagy hideg, gázok vagy gôzök, nedvesség vagy egyéb szennyezés (füst, rozsda, por stb.) által okozott károkat.

2. a gépjármûvel okozott üzemi balesetekbôl származó kárigényeket, ha azok a kötelezô gépjármû- felelôsségbiztosítás hatálya alá esnek,

3. a jelen szabályzat I. 1.2 pontjában írt felelôsségi károk közül azt a kárt, amely készpénz, értékpapír és értéktárgy, értékcikk, okmány, igazolvány, továbbá a károsultnak a biztosított telephelyén lévô gépjármûvében, illetve az azokban elhelyezett vagyontárgyakban azok elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása, ellopása, eltûnése folytán keletkezett,

4. a munkavállalónak a munkavégzéshez szorosan nem kapcsolódó saját vagy idegen tulajdonú ingóságait,

5. a foglalkozási megbetegedésekbôl eredô kárigényeket,

6. a foglalkozási megbetegedéseknek nem minôsülô, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott nem baleseti jellegû kárigényeket.

7. Magánmunkáltató biztosított hozzátartozójának üzemi balesete esetén a biztosító csak a társadalom- biztosítás által támasztott megtérítési igényre nyújt fedezetet. A hozzátartozók egyéb követeléseit a biztosító nem téríti meg.

IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

1. A biztosító fedezi az üzemi baleseten alapuló és a társadalombiztosítási jogviszonnyal kapcsolatos megtérítési igényeket is, amennyiben a munkáltató felelôssége a baleset miatt a társadalombiztosítási-jogszabályok értelmében megállapítható.

V. A BIZTOSÍTÓ VISSZKERESETI JOGA

1. A biztosító az általa kiﬁzetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól a Felelôsség-biztosítások Általános Szabályzatában írt eseteken felül, ha

1.1. ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten üzemi baleset,

1.2. az üzemi baleset bekövetkezésének lehetôségére a munkavédelmi, érdekvédelmi szervezet vagy a munkavállaló (alkalmazott, tag stb.) a biztosítottat felhívta, és az üzemi baleset a szükséges intézkedés hiányában következett be,

1.3. az üzemi baleset a munkavédelmi szabály súlyos vagy többször ismélôdô megsértése miatt következett be.

Vállalkozások szolgáltatás-felelôsségbiztosítása Szabályzat

Jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben a Vállalkozások Felelôsségbiztosításának Általános Szabályzatának és a Polgári Törvé- nykönyvnek a rendelkezései az irányadóak.

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1. Jelen szabályzat szerint biztosítási esemény és a biztosító biztosítási díj ﬁzetése ellenében megtéríti a biztosított szerzôdéses partnereinek a biztosított által a szerzôdés teljesítése – szolgáltatás – körében hibás teljesítéssel okozott károkat.

II. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

Jelen szabályzat alapján a biztosító a Vállalkozások Szolgáltatás-Felelôsségbiztosítására vonatkozó éves, illetve eseményenkénti limit erejéig ad fedezetet.

III. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT ESEMÉNYEK, KÖLTSÉGEK

Nem téríti meg a biztosító:

2. a mezôgazdasági (szántóföldi, állattenyésztési és halászati) és a vadászati szolgáltatások által okozott károkat,

3. magában a hibás szolgáltatásban keletkezett károkat,

4. azokat a költségeket, amelyek a szolgáltatás végtermékének elôállítására fordított kiadások folytán állnak elô,

5. azokat a költségeket és egyéb kiadásokat, amelyek a hibás szolgáltatások kijavítása folytán, illetôleg ki- fogástalan más szolgáltatással való pótlása folytán merülnek fel,

6. azokat a károkat, amelyek a biztosított garanciavállalásának vagy tulajdonságszavatolásának a megsérté- sébôl állnak elô.

IV. A BIZTOSÍTÓ VISSZKERESETI JOGA

1. A biztosító az általa kiﬁzetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól a Felelôsségbiztosítások Általános Szabályzatában írt eseteken felül, ha

1.1. a kár a szolgáltatásra vonatkozó egészségügyi, egészségvédelmi elôírások megsértése miatt következett be,

1.2. ha a kárt olyan szolgáltatás okozta, amelynek forgalomból való kivonását (visszahívását) a hatóság elrendelte, es a biztosított a visszahívási kötelezettségét nem teljesítette,

1.3. ha a személysérülés (egészségkárosodás) kapcsán keletkezett károkat a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elô, s errôl a fokozott veszélyrôl a biztosított tájékoztatást, felhívást a biztosítónak nem adott.

Bérlôi felelôsségbiztosítás Záradék

1. Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Tevékenységi Felelôsségbiztosítási szerzôdése külön díj ellenében a biztosítási összeg erejéig kiterjed azokra a tûz, robbanás, vezetékbôl kiömlô víz (folyadék) vagy gôz által okozott károkra, amelyekért a biztosított jogszabály, bérleti szerzôdés alapján a bérbeadóval szemben bérlôként felelôs.

2. Jelen záradék alapján sem térülnek meg azok a károk, amelyeket a biztosított, mint bérlô a rendeltetésszerû használat során a bérlemény, valamint a bérlemény felszerelése, berendezései (csô-, vezetékhálózat) termé- szetes elhasználódásával okoz.

Felelôsségbiztosítás környezetszennyezéssel okozott károkra Záradék

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Tevékenységi Felelôsségbiztosítási szerzôdése pótdíj ﬁzetése ellenében környezetszennyezôi minôségben okozott károkra terjed ki az alábbi záradékkal:

1. A biztosító megtéríti a szerzôdésben megállapított mértékben és feltételek szerint az olyan károkat, amelyért a biztosított, mint az emberi környezet (az emberi életfeltételek, a föld, a víz, a levegô, az élôvilág, a táj és a települési környezet) káro- sítója a magyar polgári jogi szabályok szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. E záradék alapján biztosított a Tevékenységi Felelôsségbiztosítási kötvényben megjelölt személy környezetszennyezôi minôségben.

Környezetszennyezésnek minôsül: ha az embert és az emberi környezet védelem alatt álló tárgyait olyan ártalomnak, szennyezôdésnek teszik ki, amely az emberi életkörülményeket rontja a környezet természetes tulajdonságainak hátrányos megváltoztatásával, és ennek során a polgári jog szabályai szerint kárt is okoz.

3. Biztosítási esemény: e záradék szerint biztosítási esemény a környezetszennyezéssel okozott kár (biológiai, vegyi, sugár- zóanyagokkal, más hulladékokkal, károsító rezgésekkel és sugárzásokkal, zajjal stb. történô károkozás), feltéve, hogy annak bekövetkezte:

• elôreláthatatlan,

• hirtelen és váratlan volt, továbbá

• hatóságilag engedélyezett, normális üzemi folyamattól eltérô esemény okozta.

Ugyanazon károsító szennyezés folytán különbözô idôpontokban bekövetkezô károkat a szerzôdés hatálya szempontjából egy káreseménynek kell tekinteni.

4. Vegyszer kiszórása, egyéb vegyszerezés folytán okozott károk esetén a biztosított önrészesedésének mértéke 20%.

5. A felek együttmûködési kötelezettsége

A szerzôdés létrejöttének feltétele, hogy a szerzôdô a biztosítóval írásban közölje tevékenységének környezeti kihatásait, az általa ﬁzetett környezetvédelmi bírságok, illetôleg egyéb, környezetszennyezéssel kapcsolatos hatósági eljárások adatait. A biztosító a szerzôdés megkötésekor egyéb adatok rendelkezésre bocsátását, illetôleg a szennyezés elhárítását célzó vagy technológiai rendeltetésû berendezések szakértôi vizsgálatát is kikötheti.

6. A kártérítés szabályai

Ha ugyanazon környezetszennyezés személysérüléssel járó, továbbá vagyoni károkhoz is vezetett, a biztosító a biztosítási összegen belül elôször a személysérülések kapcsán keletkezett károkat téríti meg.

7. Nem téríti meg a biztosító:

• az elmaradt vagyoni elônyt, többek között: tervezett nyereség, elmaradt haszon, terméskiesés, elmaradt megtakarítás, egyéb jövôbeni veszteség stb.

• magukban a szennyezést elôidézô dolgokban keletkezett károkat,

• a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlôdô környezetszennyezési károkat,

• a nem hirtelen és elôreláthatatlanul bekövetkezett útrongálási, továbbá a talaj és növényi kultúrákban okozott letaposási károkat,

• a sugárzó anyagokkal történô károkozást.

8. A biztosító visszkereseti joga

A biztosító az általa kiﬁzetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól a Felelôsség-biztosítások Általános Szabályzatában megfogalmazottakon túl, ha:

• a biztosított a környezetvédelmi szabályokat, elôírásokat és normákat súlyosan megszegi és a kár bekövetkezéshez ez a körülmény vezet,

• továbbá a szerzôdésben írt és a biztosított tevékenységének sajátosságaihoz igazodó egyéb esetekben.

Document Metadata

Table of Contents

AEGON FLórián

Document Metadata