A légiközlekedési tevékenységet folytatók felelősségbiztosítása
A légiközlekedési tevékenységet folytatók felelősségbiztosítása
Általános szerződési feltételek
I. A biztosítás tárgya
1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott biztosítási esemény(ek) bekövetkezése esetén a jelen szerződési feltételekben szabályozott körben, módon és mértékben a biztosított helyett megtéríti azokat a vagyoni, valamint az élet, a testi épség és az egészség – mint személyhez főződő jogok – megsértésével okozott nem vagyoni károkat, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint – ideértve a Magyar Köztársaságban jogszabályi formában kihirdetett nemzetközi szerződéseket és egyezményeket is – kártérítési felelősséggel tartozik.
II. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak köre
2. A biztosító az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság (1054 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00., Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, cégjegyzékszám: 00-00-000-000).
3. A biztosított a kötvényen név szerint feltüntetett természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb olyan – jogszabály rendelkezése folytán jogalanyisággal rendelkező – szervezet, aki/amely a légiközlekedési tevékenységet végző, biztosítási fedezetbe vont légi jármő üzemben tartója.
4. A szerződő fél az a légi jármő üzemben tartásában érdekelt természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb olyan szervezet, aki/amely a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tett, a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti, és a biztosítási díjat megfizeti.
5. A biztosítási fedezetbe vont légi jármő a kötvényben lajstromjel és típus szerint megjelölt, légiközlekedési tevékenységet végző légi jármő.
III. Fogalommeghatározások
6. A jelen szerződési feltételek szerint:
Üzemben tartó: a biztosítási fedezetbe vont légi jármő mőködését szervező, fenntartó felelős természetes vagy jogi személy, illetve egyéb jogalany.
Utas: az a személy, akit a biztosítási fedezetbe vont légi jármő a felszállás megkezdésétől a leszállás befejezéséig szállít, kivéve a légi jármő személyzetét és a magánszemély üzemben tartót.
Flotta: egy flottát alkotnak azok a légi jármővek, amelyeket a biztosítási időszak teljes időtartama alatt azonos üzembentartó üzemeltet, illetve amely légi jármővek a biztosítási időszak teljes időtartama alatt azonos tulajdonos tulajdonában állnak. Egy légi jármő csak egy flottába tartozhat.
Légiközlekedési tevékenység:
a) a légi jármővel végzett személyszállítás és árufuvarozás,
b) a légi jármővel folytatott munkavégzés (pl. teheremelés, mező-, erdő- és vízgazdálkodási célú repülés),
c) a bajba jutott vagy eltőnt légi jármő megsegítésére irányuló kutató-mentő repülés,
d) a légi jármővel végzett egészségügyi mentőrepülés,
e) a légi jármő sport-, valamint nem gazdasági magáncélú alkalmazása,
f) a vállalati célú légi közlekedés,
g) a légiközlekedési szakszemélyzet gyakorlati repülőkiképzése.
Légiközlekedés: légi jármővel a légtérben való közlekedés (helyváltoztatás), ideértve a légi jármőnek a repülési feladata végrehajtásához szükséges földi vagy vízi mozgását is.
Légi jármő: bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegővel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása.
A repülés tartama: az az időtartam, amely akkor kezdődik, amikor az első személy a repülés megkezdésének szándékával a légi jármő fedélzetére lép, és akkor fejeződik be, amikor a légi jármő fedélzetét az utolsó ilyen személy elhagyja.
Repülőtéri munkaterület: légi jármővek fel- és leszállására, gurulására kialakított terület, az előterek kivételével.
Légijármő-vezető: az a személy, aki a légi jármővet repülés közben irányítja és a kormányait kezeli.
Légi jármővel végzett egyéb gazdasági tevékenység: az ellenszolgáltatásért légi jármővel végzett – légi személyszállításnak vagy légi fuvarozásnak nem minősülő – különleges tevékenység (pl. a légi mező- és erdőgazdasági szórótevékenység, a külső felfüggesztéső teheremelés és szállítás, a polgári célú légi felderítés és megfigyelés, a légi hirdetés, valamint a bajba jutott légi jármő felkutatása és mentése).
Légi sport: légi jármővel folytatott, nem gazdálkodási célú sporttevékenység.
Vállalati célú légi közlekedés: gazdálkodó szervezet tulajdonát képező, általa bérelt, lízingelt légi jármő nem közvetlenül gazdasági célból folytatott légiközlekedési tevékenysége.
Légiközlekedési szakszemélyzet: az a légiközlekedési vagy légi közlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató személy, akinek a tevékenysége a légi közlekedés biztonságát befolyásolhatja.
Nyilvános repülőrendezvény: légi bemutató vagy verseny, melynek látogatására a meghívás propaganda vagy hirdetés útján történik.
Munkaviszony: a Munka Törvénykönyve alapján létrejött jogviszony.
Egyéb szervezett munkavégzés: a közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegő jogviszonyban, egyesületi tagság esetén a tagsági jogviszony alapján végzett munka, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, fegyveres testületek, a hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tőzoltóság és más rendészeti szervek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a megbízási, a vállalkozási és egyéb, a polgári jog által szabályozott szerződés alapján munkavégzésre irányuló jogviszony.
IV. A biztosítási szerződés létrejötte
7. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
8. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az írásbeli ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés visszamenő hatállyal jön létre attól az időponttól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére átadták.
9. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a jelen általános szerződési feltételekben foglalt rendelkezésektől, a biztosító a szerződés létrejöttének napjától számított tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a biztosított a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a biztosító a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
10. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ha a kötvény tartalma a biztosított ajánlatától eltér, és az eltérést a biztosított tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a biztosított figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
V. A biztosítási szerződés hatálybalépése, időbeli hatálya, a kockázatviselés tartama és terjedelme
11. A biztosítási szerződés – létrejötte esetén – az azt követő napon (0 óra 0 perckor) lép hatályba, amikor a biztosított az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
12. Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette, azt legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
13. Ha a felek a szerződésben a biztosítási szerződés hatálybalépését az első díj megfizetésének napjánál későbbi időpontban állapítják meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés már korábban létrejött.
14. A biztosítási szerződést a felek legfeljebb egyéves, határozott időtartamra kötik. A biztosítási szerződés megszőnésének napját a biztosítási kötvény tartalmazza.
15. A biztosítási időszak a biztosítási szerződés hatálybalépésétől a szerződés megszőnéséig tart.
16. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és a szerződés hatálya alatt bekövetkezett azon károkra terjed ki, amelyeket legkésőbb a szerződés megszőnésének napjától számított harminc napon belül a biztosítónak bejelentenek.
17. Ha a biztosított úgy gondoskodik a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállásáról, hogy az Allianz Hungária Biztosító Rt.-vel több, egymást követő időszakra vonatkozó biztosítási szerződést köt oly módon, hogy a későbbi szerződés hatálybalépésének napja megegyezik a korábbi szerződés megszőnését követő nappal, a biztosító a kockázatviselésének tartamát folyamatosnak tekinti, így az a szerződések bármelyikének hatálya alatt okozott és bekövetkezett, de legkésőbb az utolsó szerződés megszőnésének napjától számított harminc napon belül bejelentett károkra terjed ki.
VI. A biztosítási szerződés területi hatálya
18. A jelen szerződés alapján a biztosító a kötvényen feltüntetett államok területén, illetve légterében okozott károkat téríti meg.
VII. A biztosítási esemény
19. A jelen szerződési feltételek értelmében biztosítási eseménynek minősül a biztosítási fedezetbe vont légi jármővel (jármővekkel) végzett légiközlekedési tevékenység folytatása közben – ideértve a légi jármő vezetőjének és a fedélzeten egyéb szolgálat teljesítésével megbízott személyeknek a tevékenységét is –, valamint a légi közlekedésben való részvétel során, e tevékenységekkel összefüggésben a repülés tartama alatt okozott káresemény, függetlenül attól, hogy a kárt a légiközlekedési tevékenység keretében nyújtott szolgáltatást szerződés alapján igénybe vevő vagy a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló személynek okozták, ha a kárért a biztosított a magyar jog szabályai szerint – ideértve a Magyar Köztársaságban jogszabályi formában kihirdetett nemzetközi szerződéseket és egyezményeket is – kártérítési felelősséggel tartozik.
VIII. A biztosítással nem fedezett károk (kizárt kockázatok)
20. A biztosító helytállási és fizetési kötelezettsége nem terjed ki:
1. a légügyi hatóság erre irányuló engedélye nélkül végzett légiközlekedési tevékenységgel okozott károkra,
2. a jogszabályi és szakmai követelmények megsértésével kiadott engedéllyel végzett légiközlekedési tevékenységgel okozott kárra,
3. a környezetszennyezéssel, zajártalommal, rezgések keltésével, elektromos vagy elektromágneses interferenciával, valamint a légi jármővel végzett növényvédelem során a növényvédő szerek kijelölt célterületen kívüli felhasználásával, kiszórásával, kijuttatásával a légi jármő balesete nélkül okozott károkra,
4. a légi jármő üzemeltetésével más vagyontárgyakban okozott folyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból, valamint a légi jármő balesete nélkül a repülőtér munkaterületének burkolatában, felületében okozott, illetve keletkezett károkra,
5. a károkozó légi jármőben keletkezett károkra,
6. a hasadóanyagok robbanásából, a nukleáris láncreakcióból, nukleáris és radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredő károkra,
7. a jogszabály rendelkezése folytán megtérülő vagy más felelősségbiztosítási szerződéssel már korábban fedezetbe vont károkra, ha a kockázatviselés korábbi szerződésben meghatározott tartama még nem járt le,
8. a biztosított(ak) által szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt, a jogszabályban meghatározottnál szigorúbb felelősségen alapuló kárigényekre,
9. a vagyontárgyak elvesztéséből, eltőnéséből, eltulajdonításából eredő károkra,
10. a kötbér, bírság és egyéb büntető jellegő költség címén felmerülő kárigényekre,
11. a hajtómő beindítása nélkül a légi jármő mozgatásával, szállításával okozott károkra,
12. a nyilvános repülőrendezvényen való részvétel során okozott károkra,
13. azokra a károkra, amelyeknek az oka:
a) háború, ellenséges invázió, ellenséges országok háborús cselekményei vagy egyéb ellenséges cselekmények (függetlenül attól, hogy a hadüzenetet vagy a hadban állást bejelentették-e, vagy sem), polgárháború, lázadás, forradalom, felkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ennek kísérlete,
b) sztrájk, felkelés, polgári engedetlenség, illetve munkahelyi zavargás, szabotázs,
c) politikai célzatú erőszakos cselekmény (terrorcselekmény),
d) légi jármőnek és/vagy személyzetének elrablása, eltérítése, légi jármő jogellenes hatalomba kerítése, személyzetének és/vagy utasainak túszul ejtése,
e) a polgári vagy katonai hatóságok által alkalmazott állandó vagy ideiglenes birtokfosztás (elkobzás, lefoglalás, feltartóztatás, államosítás, rekvirálás stb.).
14. a jelen szerződés függelékében foglalt, dátumfelismerésből eredő károk megtérítésére.
IX. A biztosítási összegek
21. Egy biztosítási fedezetbe vont légi jármőre vonatkozóan a különböző kártípusokra a kötvényen feltüntetett, különböző biztosítási eseményenként meghatározott biztosítási összegek az irányadók.
22. A jelen szerződési feltételek szerint különböző kártípusok:
a) a szerződésen kívül okozott károk,
b) az utasoknak okozott károk,
c) a légi áru- és postafuvarozási szerződés keretében okozott károk,
d) a légi jármővel végzett egyéb tevékenységgel a tevékenység folytatójának szolgáltatását szerződéses jogviszony keretében igénybe vevő személynek okozott károk.
23. Egy adott biztosítási esemény kapcsán a biztosító teljesítési kötelezettsége legfeljebb a kötvényben az adott kártípusra vonatkozóan biztosítási eseményenként meghatározott biztosítási összeg erejéig (az önrészesedés figyelembevételével) terjed.
24. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül. Ha ugyanaz a biztosítási esemény több személynek okoz kárt, és a megalapozott kárigények együttes összege meghaladja az adott kártípusra meghatározott, káreseményenkénti biztosítási összeget, akkor azt jogos kárigényeik arányában kell felosztani a károsultak között.
25. A biztosító teljesítési kötelezettsége a biztosítási időszak egészére vonatkoztatva, a biztosítási események számától függetlenül nem haladhatja meg a szerződésben kártípusonként és biztosítási időszakonként meghatározott biztosítási összeget.
26. A biztosító a kártípusonként meghatározott biztosítási időszakonkénti, illetőleg a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárokon belül nyújt fedezetet a károk érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülő járulékokra és költségekre is.
27. Járadékfizetési kötelezettség esetén a biztosító a folyósítandó kártérítés mértékét a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegek figyelembevételével határozza meg. Ha a jövőben várható járadékkifizetések készpénzértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékot arányosan csökkenti.
X. A járadék tőkésétésének és a járadék tőkeérték megállapításának
28. Ha a Biztosító járadékfizetésre köteles, a járadékszolgáltatás jogosultja és a Biztosító megállapodhatnak, hogy a Biztosító járadékfolyósítás helyett egyösszegő kártérítést nyújt a biztosítási összeg erejéig. A Biztosító a járadék tőkeértékét az 1990. évi halandósági tábla alapján 5,5 % technikai kamatláb figyelembe vételével állapítja meg.
29. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a Biztosító, mind a Biztosított, mind a Károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegő megváltását (tőkésítését). A járadék egyösszegő megváltására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az egyösszegő megváltás tényét és a megváltás összegét mind a Biztosított, mind a Károsult elfogadja. Az egyösszegő megváltás összegét úgy kell kiszámítani, hogy a járadék tőkeértékének e fejezet szabályai szerint számított összegéből le kell vonni a károsultnak a járadékigénnyel kapcsolatosan már korábban kifizetett biztosítási szolgáltatások együttes összegét.
A járadék tőkeértékét a következőképpen kell megállapítani:
a) Amíg a járadék folyósítása nem kezdődik meg, addig a függőkár tartalékban ebből a célból félretett összeget kell figyelembe venni.
b)
b) Az újonnan induló járadékfolyósítás esetén az első folyósítás időpontjára számított jövőbeni várható kifizetések jelenértékét kell alapul venni / e.) pont / Ha a járadékfolyósítás indulásakor a jogosult egy összegben megkapja a lejárt járadékösszegeket is, akkor a járadék tőkeértékének megállapításánál ezt az összeget is figyelembe kell venni.
c) Ha valamely okból a járadékigény összege változik, akkor a jövőbeni várható kifizetések jelenértékét / e.) pont/ újból meg kell állapítani, és figyelembe kell venni valamennyi korábbi járadékfizetést.
d) A járadék megszőnésekor a járadék megszőnéséig folyósított járadékfizetéseket kell figyelembe venni. Ha a járadék folyósításának megszüntetésére a járadék egyedi megállapodás alapján történő egyösszegő megváltása miatt kerül sor, akkor a már folyósított járadékok összegéhez hozzá kell adni az egyösszegő megváltás összegét is, valamint az egyéb jogcímeken már kifizetett kártérítési összegeket.
e) A rendelkezésre álló biztosítási összeg erejéig a jövőbeni várható járadékfizetések jelenértékét a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott, 1990. évi statisztikai évkönyv 394-397. oldalain közzétett halandósági tábla alapján 5,5% kamatláb figyelembe vételével kell kiszámítani.
XI. Az önrészesedés
30. A biztosított minden egyes biztosítási esemény teljes kárösszegéből legalább a kötvényben meghatározott mértékő önrészesedés erejéig a kárt maga viseli, és gondoskodik az önrész összegének a károsult részére való kifizetéséről. Abban az esetben, ha a kárösszeg meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a biztosító szolgáltatása az önrészesedésnek a kárösszegből való levonása után legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed.
31. Az önrész összegét kártípusonként a kötvény tünteti fel. Az egyes kártípusokra meghatározott önrész összege nem haladhatja meg a kártípusra irányadó káreseményenkénti biztosítási összeg 5%-át.
XII. A biztosítási díj képzésének, megállapításának és megfizteésének szabályai
32. A biztosítási díjat – a befolyásoló tényezők és a biztosító által megkért egyéb adatok figyelembevételével – a biztosító kockázatarányosan határozza meg.
33. A biztosítás díját befolyásoló tényezők:
a) a biztosítási összegek,
b) a kárelőzmény,
c) a jármővel végzett tevékenység típusa,
d) az igényelt időbeli és területi hatály,
e) a biztosított jármő maximális felszállósúlya,
f) a jármőben engedélyezett utasülések száma,
g) a vállalt önrész nagysága,
h) a biztosítási fedezetbe vont jármővek száma (flottakedvezmény).
34. A biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj meghatározásához szükséges adatokat a biztosított az adatközlő kitöltésével vagy a biztosító által előírt egyéb módon, írásban, minden esetben cégszerően aláírt formában köteles a biztosítónak megadni. A biztosított adatközlése (nyilatkozata) alapján a biztosító meghatározza a biztosítási díjat, és azt közli a biztosítottal.
35. A biztosítás díját valamint annak esedékességét a kötvény tartalmazza.
36. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszőnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
37. A biztosító a szerződés megszőnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc
nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.
XIII. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége
38. A biztosított a szerződéskötéskor köteles közölni a biztosítóval minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
39. A biztosított a szerződéskötéskor írásban közölt adatok és körülmények megváltozását köteles harminc napon belül – ha a jelen általános szerződési feltételek nem határoznak meg ennél rövidebb határidőt –, írásban bejelenteni a biztosítónak.
40. A biztosított a jogállásában bekövetkezett változásokról, valamint a rá vonatkozó felszámolási, csőd- és végelszámolási eljárások megindításáról a cégbíróságnak történő bejelentéssel egyidejűleg, illetve az előbbiekről való tudomásszerzést követő három napon belül köteles tájékoztatni a biztosítót.
41. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
42. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszőnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
43. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a jelen fejezetben meghatározott közlési és változásbejelentési kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
XIV. A biztosítási szolgáltatás
44. A biztosító biztosítási eseményenként (az önrészesedés figyelembevételével) és biztosítási időszakonként a kötvényben az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeghatárokig téríti meg a károsult kárait.
45. A biztosító – a károsult természetes személy elmaradt rendszeres jövedelmének kivételével – nem téríti meg az elmaradt vagyoni előnyt, gazdasági veszteséget és az egyéb olyan következményi károkat, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek.
46. A biztosító a szolgáltatását az igény jogalapjának és összegének elbírálásához szükséges összes adatnak, okmánynak és dokumentumnak a biztosító kárrendezésre
illetékes egységéhez történt beérkezésétől számított harminc napon belül, forintban nyújtja a károsult részére.
47. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
48. A biztosított és a károsult egyezsége – ideértve mind a bírói, mind a peren kívüli egyezséget – a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, vagy a perbeli részvételről írásban lemondott.
XV. A Biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége
49. A biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tőle elvárható intézkedést haladéktalanul megtenni, valamint a rá vonatkozó jogszabályi, hatósági és egyéb előírásokat maradéktalanul betartani. A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
50. A biztosító jogosult ellenőrizni vagy ellenőriztetni a kármegelőzésre és kárenyhítésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, továbbá felhívni a biztosítottat a kármegelőzés és a kárenyhítés érdekében szükséges intézkedések megtételére.
XVI. A biztosítási szerződés módosítása
51. A biztosítási szerződés kizárólag a felek közös megegyezésével módosítható. A szerződésmódosítás kizárólag írásban érvényes.
XVII. A kárrendezési eljárás
52. A biztosított a biztosítási esemény megtörténtét haladéktalanul – de legfeljebb a tudomásszerződést követő nyolc napon belül – köteles írásban bejelenteni a biztosító szerződését kezelő biztosítási egységének.
53. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a káresemény leírását,
– a károkozó magatartás időpontját,
– a kár bekövetkezésének időpontját,
– a károsodott dolgok (létesítmények, eszközök) és tulajdonosuk megnevezését,
– a károsult személy(ek) nevét, személyi adatait,
– a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását, mértékét,
– a kár(ok) megállapított vagy becsült mértékét,
– a kárrendezésben közreműködő, a biztosított által meghatalmazott személynek a kapcsolattartáshoz szükséges adatait,
– a károsult írásbeli kárigényét és annak mellékleteit,
– a biztosított és a károsult között fennálló jogviszony fennállását és a
jogviszony tartalmát igazoló okiratokat (szerződés, repülőjegy, fuvarlevél stb.),
– minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges.
54. Ha biztosított a kárbejelentőben vagy azon kívül a biztosító által kért valamelyik adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutása után haladéktalanul köteles a biztosítónak bejelenteni.
55. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított az előző pontokban előírt bejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
56. Ha a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás volt folyamatban, akkor a biztosított az eljárás során hozott határozatot, az annak kézhezvételétől számított három munkanapon belül köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani. Ha az esemény kivizsgálását a légügyi hatóság a biztosított hatáskörébe utalja, a biztosító jogosult a káresemény kivizsgálásában részt venni és/vagy a kivizsgálásba szakértőt bevonni.
XVIII. A biztosító visszakövetelési joga
57. A biztosító követelheti a biztosítottól a kifizetett kártérítési összeg megtérítését, ha a biztosított – illetőleg az, akinek a magatartásáért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik – a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
58. A jelen szerződési feltételek értelmében súlyosan gondatlan károkozásnak minősül az, ha a biztosított, illetőleg az a személy, akinek a magatartásáért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik, a légi közlekedésben:
– súlyosan elhanyagolt állapotú vagy a biztonságos légi közlekedésre egyébként alkalmatlan légi járművel,
– az előírt útvonalengedély, gurulási vagy felszállási engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően, illetve a légiforgalmi irányító szakszolgálat utasítását be nem tartva,
– számára nem engedélyezett légtérben,
– a kötelezően előírt, érvényes szakszolgálati engedély nélkül, vagy a szakszolgálati engedélyben megjelölt jogosítványát túllépve,
– a hatósági engedélyben előírt létszámnál több személyt, illetve az engedélyezettnél nagyobb terhet szállítva,
– ittasan vagy bódulatot keltő szer hatása alatt vett részt, valamint ha
– tevékenysége folytatását az ahhoz szükséges engedéllyel nem rendelkező, vagy bármely okból arra alkalmatlan személynek engedte át,
– a vállalt gazdasági célú légiközlekedési tevékenység a légi jármű alkalmasságát meghaladta,
– a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, illetőleg a foglalkozási, balesetvédelmi szabályok ismételt vagy folyamatos megszegésével okozta,
– a jogszabály vagy hatóság által előírt dokumentációs kötelezettségének nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, és emiatt a kár bekövetkezésének valamely lényeges körülménye kideríthetetlenné válik, kivéve, ha bizonyítják, hogy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
XIX. A biztosítási szerződés megszőnése, a szerződésből eredő igények elévülése
59. A biztosítási szerződés a kötvényben a megszűnésének napjaként feltüntetett nap elteltével, 0 óra 00 perckor szűnik meg. A felek a szerződést közös megegyezéssel ennél korábban is megszüntethetik.
60. A biztosítási szerződés kizárólag a jelen feltételekben meghatározott esetekben, az ott szabályozott módon és a határidők betartásával szüntethető meg felmondással (9. és 40. pont).
61. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés a hónap utolsó napjával megszőnik.
62. A biztosítási szerződés a jelen általános szerződési feltételek 35. és 41. pontjában meghatározott esetekben szintén megszűnik.
63. A biztosító a Ptk. 205. § (5) bekezdésében előírt kötelezettségének eleget téve tájékoztatja a biztosítottat arról, hogy ha a szerződésben meghatározott biztosítási összegek együttes értéke meghaladja a 300 millió forintot, akkor csak megfelelő viszontbiztosítási háttérrel nyújthat és tarthat fenn biztosítási fedezetet. A viszontbiztosítási háttér megteremtése érdekében a biztosító viszontbiztosítási szerződést köt.
A viszontbiztosítási fedezet teljes vagy részleges megszűnése a teljesítés olyan ok miatti lehetetlenné válását jelenti, amelyért egyik fél sem felelős. A szerződés a teljesítés lehetetlenné válásának napján, azaz a viszontbiztosítási fedezet teljes vagy részleges megszűnésének napján szűnik meg. A teljesítés lehetetlenné válásáról a biztosító haladéktalanul köteles értesíteni a biztosítottat. Az ennek elmulasztásából eredő kárért a biztosító felelős.
Ha a szerződés a viszontbiztosítási fedezet megszűnése miatt szűnik meg, akkor a biztosító a biztosítási díj időarányos részét visszatéríti a biztosítottnak.
64. A biztosítónak a biztosítási díj iránti igénye az esedékességtől számított öt év alatt évül el.
65. A biztosítottnak a biztosítóval szembeni, a biztosítási szerződésből eredő követelései a károsultnak a biztosítottal szemben támasztott kártérítési követelésével együtt évülnek el.
XX. A személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések
66. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely egy meghatározott természetes személlyel (továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható. A személyes adat biztosítási titoknak minősül.
67 A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
68. Az adatkezelés céljával összefüggésben a biztosító tudomására jutott adatokat a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) értelmében az Ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
69. Amennyiben a személyes adat az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozik, úgy az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, a különleges adat kizárólag az Ügyfél írásbeli hozzájárulása alapján kezelhető. A különleges adatok kezelésére vonatkozó, írásbeli hozzájárulását az Ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti, mely rendelkezés alapján szükséges hozzájárulást a szerződés részét képező nyilatkozat tartalmazza.
70. A biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálás során számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált döntéssel dolgozza fel. A biztosító a kockázatelbírálás módszeréről és annak lényegéről a szerződő kérelmére tájékoztatást nyújt.
71 Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
72. A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 01−09−069554, 1553 Budapest, Pf. 40.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybevett − posta útján történő utalás vagy banki átutalás esetén − a Magyar Posta Rt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül.
73. A biztosító és az ügynöke, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat (személyes és vagyoni adatokat, a szerződéses adatokat) − a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve − csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltől vagy annak törvényes képviselőjétől a kiszolgáltatható titokkört megjelölve írásban felmentést kapott.
74. Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosító, amennyiben jogszabályalapján történő megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során biztosítási titoknak minősülő adatokat bocsát a jogszabályban meghatározott szerv(ezet) rendelkezésére. Az ügyfél-tájékoztató tartalmazza azon szerv(ezet)ek
és személyek felsorolását, amelyeknek a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles.
75. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A kiszervezett biztosítási tevékenységet végző megbízott személyes adatokat kezel és a törvény alapján titoktartásra kötelezett.
76. A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott illetve továbbított adatairól − a hivatkozott törvényekben rögzített korlátozásokkal − jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja.
77. A biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt.
78. Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni.
XXII. Eltérés a korábbi szerződéses gyakorlattól
79. Jelen szerződési feltétel gyakorlata nem tér el a biztosító által a jelen szerződés terjesztését megelőző időszakban használt szerződési feltételektől.
XXIII. Egyéb rendelkezések
80. A felek az egyes bejelentéseiket és nyilatkozataikat írásban kötelesek egymással közölni. Írásos nyilatkozatnak kell tekinteni a telefaxon és táviratban tett nyilatkozatokat is. A biztosítási szerződés felmondása csak írásos formában érvényes.
81. A szerződő felek megállapodnak, hogy jognyilatkozataikat írásban kötelesek közölni egymással. A nyilatkozat akkor hatályos, ha írásban tették, és az a címzetthez meg is érkezett.
82. Ha a kárért a biztosítotton kívül más is felelős, a biztosított köteles minden tőle elvárható módon támogatni a biztosítót az ezzel kapcsolatos jogai érvényesítésében.
83. Társaságunk a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályban foglalt kötelezettségeknek eleget téve ügyfél-azonosítást végez.
A szerződés megkötésekor, illetve a szerződés fennállta alatt hatályos ügyfél- azonosításra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, illetve azok változásáról a szerződés megkötésekor, illetve a szerződés fennállta alatt tájékoztatjuk Ügyfeleinket. Az ügyfél-azonosítás alá vont személyek körét Társaságunk tájékoztatása tartalmazza. Az azonosítás kiterjedhet többek között a szerződő félre, a
biztosítottra, a tulajdonosra, a meghatalmazottra, valamint azokra, akik részére a biztosító kifizetést teljesít.
84. Amennyiben az azonosítandó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany az azonosításhoz nem járul hozzá, illetve az azonosítási eljárásban a jogszabály által meghatározott adatai nem állapíthatóak meg, úgy Társaságunk az üzleti kapcsolat létesítését, illetve a szerződés szerinti teljesítést megtagadja.
85. A biztosítási jogviszony fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül a biztosítót értesíteni.
86. A jelen szerződési feltételekben nem rendezett kérdésekben, valamint a biztosítási szerződésből eredő jogviták elbírálásában a magyar jog szabályai az irányadók.
Allianz Hungária Biztosító Rt.
A DÁTUMFELISMERÉS-KOCKÁZAT KIZÁRÁSÁRA VONATKOZÓ FÜGGELÉK
A biztosító helytállási és fizetési kötelezettsége nem terjed ki az olyan károkra, melyeket közvetlenül, közvetve, egészben vagy részben az okozta, illetve annak a következményei, hogy:
a) valamely számítógéphardver vagy -szoftver, integrált áramkör, chip vagy információs rendszer (legyen az a biztosított vagy harmadik személy tulajdona) nem képes pontosan vagy teljesen feldolgozni, átváltani vagy átvinni az évet, a dátumot, illetve bármilyen időadatot vagy –információt;
b) valamely számítógéphardveren vagy -szoftveren, integrált áramkörön, chipen vagy információs rendszeren (legyen az a biztosított vagy harmadik személy tulajdona) módosítást, illetve cserét hajtottak végre vagy kíséreltek meg az év-, dátum- vagy időváltás előtt vagy után, illetve a kár az ilyen cserével vagy módosítással kapcsolatos tanácsadás vagy szolgáltatás következménye;
c) a biztosított vagy egy harmadik személy valamely évfordulóval vagy dátumváltással összefüggő cselekedete, mulasztása valamely vagyontárgy vagy berendezés használhatatlanságát vagy rendelkezésre nem állását okozta.