KONSZOLIDÁLT ÉVES JELENTÉSE

		2020.	2021.
(millió Ft)	Megjegyzés	december 31.	december 31.
ESZKÖZÖK
Pénzeszközök.........................................................................................	4.2.1	14 689	13 463
Vevőkövetelések ...................................................................................	4.2.2	158 857	158 187
Egyéb eszközök .....................................................................................	12.1	6 022	8 431
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök ..........................................	4.2.3.1	42 487	9 419
Szerződéses eszközök ..........................................................................	18.4	16 878	20 745
Nyereségadó követelés .......................................................................	6	473	1 318
Készletek.................................................................................................	7	18 395	18 053
		257 801	229 616
Értékesítésre kijelölt eszközök ...........................................................	8	489	2 286
Forgóeszközök összesen .............................................................		258 290	231 902
Tárgyi eszközök .....................................................................................	9	432 436	437 432
Használatijog-eszköz............................................................................	9, 17	000 000	000 355
Goodwill..................................................................................................	1.3, 10	213 137	212 513
Egyéb immateriális javak ....................................................................	1.3, 10	285 680	346 149
Halasztott adó követelés.....................................................................	6.3.2	118	125
Éven túli vevőkövetelések...................................................................	4.2.3.3	18 566	18 953
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök .......................................	4.2.3.2	10 614	20 183
Szerződéses eszközök ..........................................................................	18.4	3 923	4 143
Egyéb befektetett eszközök ...............................................................	12.2	5 795	6 916
Befektetett eszközök összesen...................................................		1 091 604	1 168 769

Eszközök összesen .......................................................................		1 349 894	1 400 671

Budapest, 2022. február 23.

A Megjegyzések a Konszolidált Éves Beszámoló szerves részét képezi.

KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS - FORRÁSOK

		2020.	2021.
(millió Ft)	Megjegyzés	december 31.	december 31.
KÖTELEZETTSÉGEK
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé ........................	4.4.1	98 350	38 087
Lízing kötelezettségek .........................................................................	4.5.1.2, 17.2.2	20 712	22 328
Kötelezettségek szállítók felé.............................................................	4.4.4	148 326	142 031
Egyéb pénzügyi kötelezettségek.......................................................	4.4.3.1	12 204	55 426
Nyereségadó kötelezettség................................................................	6	432	2 554
Céltartalékok .........................................................................................	13	3 603	3 367
Szerződéses kötelezettségek .............................................................	18.4	10 998	12 238
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek ...............................................	14	22 198	18 986
		316 823	295 017
Értékesítésre kijelölt kötelezettségek...............................................		-	350
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen ...................................		316 823	295 367
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé ........................	4.4.1	89 456	90 405
Lízing kötelezettségek .........................................................................	4.5.1.2, 17.2.2	111 820	112 076
Vállalati kötvények ...............................................................................	4.4.2	67 904	68 215
Egyéb pénzügyi kötelezettségek.......................................................	4.4.3.1	74 163	109 231
Halasztott adó kötelezettség .............................................................	6.3.2	18 621	16 888
Céltartalékok .........................................................................................	13	10 109	12 714
Szerződéses kötelezettségek .............................................................	18.4	361	326
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek............................................	15	2 910	2 474
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen.................................		375 344	412 329

Kötelezettségek összesen...........................................................		692 167	707 696
TŐKE
Xxxxxxxx xxxx.........................................................................................		104 275	104 275
Tőketartalékok.......................................................................................		27 379	27 379
Saját részvények ...................................................................................		(9 209)	(19 424)
Eredménytartalék .................................................................................		000 000	000 473
Halmozott egyéb átfogó eredmény..................................................		30 452	31 192
Saját tőke összesen .....................................................................		618 684	652 895
Nem irányító részesedések.................................................................	16	39 043	40 080
Tőke összesen ..............................................................................		657 727	692 975

Források összesen........................................................................		1 349 894	1 400 671

Budapest, 2022. február 23.

A Megjegyzések a Konszolidált Éves Beszámoló szerves részét képezi.

KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYRE ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS

				2020.		2021.
(millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)		Megjegyzés		december 31-ével végződő évben

Mobil bevételek..............................................................................................	1.3, 18	364 589	389 387
Vezetékes bevételek .....................................................................................	1.3, 18	219 004	223 865
RI/IT bevételek ...............................................................................................	1.3, 18	89 455	86 868

Összes bevétel .....................................................................................	1.3, 18	673 048	700 120
Összekapcsolási díjak....................................................................................	1.3	(22 079)	(24 959)
RI/IT szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek ............................................	1.3	(63 314)	(62 065)
Követelések értékvesztése ..........................................................................	1.3, 4.2.2.2	(9 717)	(11 012)
Távközlési adó ................................................................................................	1.3, 19.1	(27 614)	(26 826)
Egyéb közvetlen költségek ..........................................................................	1.3, 19.2	(174 764)	(186 829)
Közvetlen költségek ............................................................................	1.3	(297 488)	(311 691)
Személyi jellegű ráfordítások ......................................................................	20	(79 004)	(75 880)
Értékcsökkenési leírás...................................................................................	9, 10	(141 058)	(147 962)
Egyéb működési költségek ..........................................................................	21	(76 516)	(75 739)
Működési költségek.............................................................................		(594 066)	(611 272)
Egyéb működési bevételek..........................................................................	22	5 842	3 961
Működési eredmény ............................................................................		84 824	92 809
Kamat bevétel ................................................................................................	23	676	362
Kamat költség.................................................................................................	24	(11 319)	(13 767)
Egyéb pénzügyi költségek - nettó..............................................................	25	(13 203)	(291)
Nettó pénzügyi eredmény...................................................................		(23 846)	(13 696)
Társult befektetések eredménye ...............................................................	11	(66)	-
Adózás előtti eredmény ......................................................................		60 912	79 113
Nyereségadó ..................................................................................................	6.2	(14 595)	(16 266)
Adózott eredmény ...............................................................................		46 317	62 847
Egyéb átfogó eredmény
Tételek, amelyek a következő időszakokban elszámolásra kerülnek az eredményben:
Külföldi tevékenységek átváltási különbözete......................................		8 947	1 007
Tételek, amelyek a következő időszakokban nem kerülnek elszámolásra az eredményben:
Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelése .....................................		50	399
Egyéb átfogó eredmény, adóhatással együtt....................................		8 997	1 406

Teljes átfogó eredmény ......................................................................		55 314	64 253
Adózott eredmény
A Társaság részvényeseire jutó eredmény ...............................................		42 364	58 997
Nem irányító részesedésekre jutó eredmény ..........................................		3 953	3 850
		46 317	62 847

				2020.		2021.
(millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)		Megjegyzés		december 31-ével végződő évben

Teljes átfogó eredmény:
A Társaság részvényeseire jutó átfogó eredmény ..................................	47 769	59 737
Nem irányító részesedésekre jutó átfogó eredmény .............................	7 545	4 516

55 314

64 253

Egy részvényre jutó eredmény (EPS):

A Társaság részvényeseire jutó eredmény ...............................................

Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (db)......

alap / hígított EPS számításhoz ...............................................................

42 364

1 027 117 481

58 997

1 007 460 789

Egy részvényre jutó eredmény alapértéke / hígított értéke (Ft)..........

41,25

58,56

Budapest, 2022. február 23.

A Megjegyzések a Konszolidált Éves Beszámoló szerves részét képezi.

KONSZOLIDÁLT CASH-FLOW KIMUTATÁS

2020.

2021.

(millió Ft)

Megjegyzés

december 31-ével végződött

évben

Üzleti tevékenységből származó cash-flow Adózott eredmény.............................................................................................................		46 317	62 847
Értékcsökkenési leírás.......................................................................................................	9, 10	141 058	147 962
Nyereségadó ......................................................................................................................	6.2	14 595	16 266
Nettó pénzügyi eredmény ...............................................................................................		23 846	13 696
Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből .............................		66	-
Forgóeszközök változása..................................................................................................		10 535	(6 994)
Céltartalékok változása ....................................................................................................		(536)	1 503
Kötelezettségek változása (forgótőke típusú).............................................................		(13 627)	(5 605)
Fizetett nyereségadó ........................................................................................................	6.4	(12 700)	(14 471)
Kapott osztalék...................................................................................................................		52	57
Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak........................................................................		(19 913)	(19 935)
Xxxxxx kamat ......................................................................................................................		283	331
Egyéb pénzmozgással nem járó tételek........................................................................		(4 021)	(887)

Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow ...............................................		185 955	194 770
Befektetési tevékenységből származó cash-flow
Tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásaihoz kapcsolódó kifizetések ...	28	(153 113)	(110 906)
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevétel.............		7 843	1 953
Akvizíciókért fizetett összegek........................................................................................	29	(567)	(1 677)
Leányvállalatok és üzleti kombinációk értékesítéséből származó bevétel ............		268	-
Egyéb pénzügyi eszközök beszerzésére fordított összegek .....................................		(2 992)	(4 194)
Egyéb pénzügyi eszközökből befolyt összegek ...........................................................		459	13 422
Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow.........................................		(148 102)	(101 402)
Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow
Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék ....	4.4.3.3	(24 516)	(18 788)
Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele ............................................................................	4.4.3.3	216 127	186 699
Hitelek és egyéb kölcsönök visszafizetése ...................................................................	4.4.3.3	(269 716)	(223 436)
Vállalati kötvénykibocsátásból befolyt összegek .......................................................	4.4.3.3	70 834	-
Lízing és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek ...........	4.4.3.3	(25 114)	(28 972)
Saját részvény visszavásárlására fordított összegek..................................................	4.4.3.3	(5 218)	(10 215)
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow.............................................		(37 603)	(94 712)
Pénzeszközök árfolyamkülönbözete ..............................................................................		1 041	118
Pénzeszközök változása ........................................................................................		1 291	(1 226)
Pénzeszközök az időszak elején ......................................................................................		13 398	14 689
Pénzeszközök az időszak végén ............................................................................	4.2.1	14 689	13 463

A Megjegyzések a Konszolidált Éves Beszámoló szerves részét képezi.

KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSAINAK KIMUTATÁSA

	db	millió forintban
						Halmozott egyéb átfogó eredmény
	Törzsrészvények száma	Jegyzett tõke	Tőketar- talék	Saját részvény	Eredmény- tartalék	Halmozott átváltási különbözet	FVOCI pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka adózás után	Saját tõke	Nem irányító részesedés	Tõke összesen
	(a)	(a)	(b)	(c)	(d)	(e)	(f)		(g)

Egyenleg 2020. január 1-én .................................................................	1 042 742 543	104 275	27 000	(0 000)	000 000	00 863	184	596 988	35 166	632 154
Társaság részvényeseinek jóváhagyott osztalék (h) ................................	-	-	-	-	(20 855)	-	-	(20 855)	-	(20 855)
Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék (i) ..........	-	-	-	-	-	-	-	-	(3 668)	(3 668)
Saját részvény visszavásárlás (j) ...................................................................	-	-	-	(5 218)	-	-	-	(5 218)	-	(5 218)
Tulajdonosokkal, azok tulajdonosi minőségében folytatott ügyletek	-	-	-	(5 218)	(20 855)	-	-	(26 073)	(3 668)	(29 741)
Egyéb átfogó eredmény.................................................................................	-	-	-	-	-	5 379	26	5 405	3 592	8 997
Adózott eredmény...........................................................................................	-	-	-	-	42 364	-	-	42 364	3 953	46 317
Egyenleg 2020. december 31-én .........................................................	1 042 742 543	104 275	27 000	(0 000)	000 000	00 242	210	618 684	39 043	657 727
Társaság részvényeseinek jóváhagyott osztalék (h) ................................	-	-	-	-	(15 311)	-	-	(15 311)	-	(15 311)
Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék (i) ..........	-	-	-	-	-	-	-	-	(3 479)	(3 479)
Saját részvény visszavásárlás (j) ...................................................................	-	-	-	(10 215)	-	-	-	(10 215)	-	(10 215)
Tulajdonosokkal, azok tulajdonosi minőségében folytatott ügyletek	-	-	-	(10 215)	(15 311)	-	-	(25 526)	(3 479)	(29 005)
Egyéb átfogó eredmény.................................................................................	-	-	-	-	-	517	223	740	666	1 406
Adózott eredmény...........................................................................................	-	-	-	-	58 997	-	-	58 997	3 850	62 847
Egyenleg 2021. december 31-én .........................................................	1 042 742 543	104 275	27 000	(00 000)	000 000	00 759	433	652 895	40 080	692 975
Ebből saját részvény........................................................................................	(45 777 539)
Forgalomban lévő törzsrészvények száma ..........................................	996 965 004

A Megjegyzések a Konszolidált Éves Beszámoló szerves részét képezi.

MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSAINAK KIMUTATÁSÁHOZ

(a) 2021. december 31-én a kibocsátott és kifizetett részvények száma 1 042 742 543, egyenként 100 forint névértékű.

2021. december 31-én a kibocsátásra engedélyezett részvények száma ezzel megegyező, 1 042 742 543 darab.

Szavazati jogok és szavazás

Minden „A” sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság vagy a Magyar Telekom Nyrt.) Közgyűlésén. A Közgyűlésen az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. Nincs korlátozás a nem-rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és az ahhoz fűződő szavazati jog gyakorlását illetően. A törzsrészvényekhez fűződő szavazati jogokat az Alapszabály nem korlátozza. A Társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye.

A részvények átruházása

A dematerializált részvény átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált részvény jóváírása szükséges. A dematerializált részvény jogosultjának, annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált részvényt nyilvántartják.

Az „A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve egyéb korlátozáshoz vagy beleegyezés megszerzéséhez.

(b) A Tőketartalékban a Társaság tőkeemelése során a részvényekért kapott, a névértéket meghaladó összeg szerepel.

(c) A Saját részvények soron a Társaság visszavásárolt saját részvényeiért fizetett összeg szerepel. Amikor a Társaság vagy egy leányvállalata megvásárolja a Társaság részvényeit, a kifizetett ellenérték és minden járulékos költség a saját tőkét csökkenti a Saját részvények soron, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezeket a részvényeket a későbbiekben eladjuk, a saját részvények értéke a mérlegben az adott részvények eredeti bekerülési értékével csökken, így a saját tőke értéke nő, míg a nyereség vagy veszteség is a saját tőkében (Eredménytartalék) kerül elszámolásra. A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján könyveljük. A saját részvények állománya 2021. december 31-én 45 777 539 darab volt, amíg 2020. december 31-én 21 982 747 darab.

(d) Az Eredménytartalékban van a Csoport halmozott, osztalékként ki nem fizetett eredménye. A Társaságnak a magyar törvények (2000. évi C. törvény 114/B. § (5) b) előírásainak megfelelően osztalékként kifizethető tartalékai 2021. december 31-én nagyságrendileg 524 milliárd forintot tettek ki (2020. december 31-én 484 milliárd forint).

(e) A külföldi leányvállalatok konszolidációja során keletkező árfolyam-különbözet a Halmozott átváltási különbözet soron

jelenik meg.

(f) Az Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka tartalmazza az ezen eszközökhöz kapcsolódó, nem realizált nyereségek és veszteségek adózás utáni értékét. (Ld. 4.5.1 megjegyzés)

(g) A Nem irányító részesedés a Csoport kevesebb mint 100%-os tulajdonú leányvállalatainak nem irányító részvényeseire jutó nettó eszközállományt mutatja (16. megjegyzés).

(h) A Társaság tulajdonosainak és a nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetendő osztalék kötelezettségként és a saját tőke (Eredménytartalék vagy Nem irányító részesedések) csökkenéseként kerül megjelenítésre abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyják.

(i) A nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék túlnyomórészt a Makedonski Telekom (MKT) és Csoport más leányvállalataiban a nem irányító részvénytulajdonosainak jóváhagyott osztalékot tartalmazza.

(j) A Társaság 2021. június 10-én egy részvény-visszavásárlási aukció keretében további 10,2 milliárd forint értékben vásárolt vissza saját részvényt a részvényesek javadalmazása céljából, melyet a Társaság Igazgatósága 2021. május 10-én hagyott jóvá (2020-ban 5,2 milliárd forint értékű részvény-visszavásárlás történt). A Társaság 23 794 792

darab Magyar Telekom törzsrészvény visszavásárlására kötött ügyleteket 429 forint/darab átlagáron. Az ügyletek teljesítését követően a Társaság tulajdonában lévő saját részvények száma 45 777 539 darabra változott.

Az éves beszámoló elfogadásával egy időben a Társaság Igazgatósága összesen 15 000 millió forint osztalék kifizetésére irányuló javaslatot terjeszt a Társaság 2022 áprilisában tartandó éves rendes Közgyűlése elé. A koronavírus-járvány (COVID-19) kapcsán kialakult helyzetre tekintettel 2021-ben a Magyar Telekom Igazgatósága hagyta jóvá a 15 311 millió forint osztalékot a 502/2020. (XI.16.) Kormányrendelet 9. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján.

A Megjegyzések a Konszolidált Éves Beszámoló szerves részét képezi.

MEGJEGYZÉSEK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

1.1 A Társaságról

A Magyar Telekom leányvállalataival együtt alkotja a Magyar Telekom Csoportot (Magyar Telekom vagy Csoport). A Magyar Telekom Magyarország és Észak-Macedónia vezető távközlési szolgáltatója, míg Bulgáriában és Romániában alternatív távközlési szolgáltató. A szolgáltatásokat különféle, a működés helye szerint hatályos jogszabályok szabályozzák (34. megjegyzés).

A Társaságot 1991. december 31-én jegyezték be Magyarországon, és 1992. január 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét. A Társaság bejegyzett székhelye 2018. november 1-je óta: 1097 Budapest, Könyves Xxxxxx xxxxx 00., Xxxxxxxxxxxx. A Társaságot nyilvántartó cégbíróság neve és a Társaság cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 00-00-000000.

A Magyar Telekom Nyrt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik, a részvények kereskedelme a Budapesti Értéktőzsdén zajlik. A Magyar Telekom egyenként 5 törzsrészvényét megtestesítő amerikai letéti részvényekkel (ADS) 2010. november 12-ig, a részvények kivezetésének időpontjáig kereskedtek a New York-i tőzsdén. Az ADS-ek regisztrációját a Magyar Telekom 2012 februárjában szüntette meg az Egyesült Államokban. A Társaság ún. I. szinten továbbra is fenntartja az amerikai letéti jegy (ADR) programját.

A Társaság legfelső irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG (DT vagy DT AG), aki teljeskörűen konszolidálja a Magyar Telekom Csoportot. A Deutsche Telekom Csoport tagja, a Deutsche Telekom Europe B.V. (Stationsplein 8, 6221 BT Maastricht, Hollandia) birtokolja közvetlenül a Társaság részvényeinek 59,21%-át.

A DT AG konszolidált beszámolója megtekinthető a honlapján (xxx.xxxxxxx.xxx/xx), a Magyar Telekom Csoport

konszolidált beszámolója megtekinthető a Társaság székhelyén, illetve a honlapján.

A konszolidált éves beszámoló adatai – egyéb jelölés hiányában – millió Ft-ban szerepelnek.

A Társaság Igazgatósága (Igazgatóság) 2022. február 23-án elfogadta a Társaság jelen konszolidált éves beszámolójának előterjesztését a tulajdonosok éves rendes Közgyűlése számára. A Közgyűlés jogosult a beszámoló jóváhagyására, amely előtt viszont kérhet módosításokat. Mivel az irányító tulajdonosok a beszámolót elfogadó Igazgatóságban is jelen vannak, rendkívül kicsi annak a valószínűsége, hogy a Közgyűlés módosítási igényt támaszt, és a múltban erre még nem volt példa.

Az Éves Beszámoló aláírására jogosultak:

Xxxxxx Xxxxx, Vezérigazgató, az Igazgatóság tagja (lakhely: Szentendre)

Xxxxx Xxxxxxxxxxxxx Xxxxxxxx, Gazdasági vezérigazgató-helyettes, az Igazgatóság tagja (lakhely: Budapest)

A Társaságon belül a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatok összefogását Modok Melinda látja el (Igazolványszám: 18128. Szakterület: IFRS vállalkozási. Státusz: Regisztrált. Regisztrálási szám: MK 199521. Lakhely: Budapest).

A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A Társaság könyvvizsgálója a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. (cégjegyzékszáma: 00-00-000000, adószáma: 10256161-2-44). A könyvvizsgálat elvégzéséért Xxxxx Xxxxxx felelős (Kamarai tagsági száma: 007346).

A Magyar Telekom Nyrt. Egyedi, illetve a Magyar Telekom Csoport Konszolidált Beszámolója megtekinthető a Társaság székhelyén, illetve a honlapján. A Magyar Telekom Nyrt. internetes honlapjának címe: xxx.xxxxxxx.xx

1.2 A Csoport összetétele

2020. és 2021. december 31-én a Csoport jelentősebb működő leányvállalatai az alábbiak voltak:

Leányvállalatok	Részesedési hányad		Tevékenység
	2020.12.31.	2021.12.31.

Magyarországon bejegyzett
T-Systems Magyarország Zrt., Budapest........	100,00%	100,00%	rendszer-integrációs és IT- szolgáltató
KalászNet Kft., Budapest....................................	100,00%	100,00%	távközlési szolgáltató
Telekom New Media Zrt., Budapest.................	100,00%	100,00%	interaktív távközlési alkalmazások szolgáltatója
Macedóniában bejegyzett
Makedonski Telekom A.D., Skopje (MKT) ......	56,67%	56,67%	távközlési szolgáltató
Romániában bejegyzett
Combridge S.R.L., Bukarest ...............................	100,00%	100,00%	nagykereskedelmi távközlési szolgáltató
Bulgáriában bejegyzett
Novatel EOOD, Szófia .........................................	100,00%	100,00%	nagykereskedelmi távközlési szolgáltató

A Csoport fenti leányvállalatokban meglévő tulajdonrésze megegyezik az azokban lévő szavazati jogaival. A Csoportban nincs olyan jelentős egység, amelyet a szavazati jogok több mint felének birtoklása mellett nem vontunk volna ellenőrzés alá.

Minden leányvállalat konszolidálásra kerül.

1.3 Pénzügyi jelentések struktúrájának változása

2021-ben az általános iparági gyakorlat követése érdekében a menedzsment felülvizsgálta a éves pénzügyi jelentések hierarchiáját annak érdekében, hogy befektetőknek átláthatóbb információt nyújtson a Társaság gazdasági erőforrásairól, a Társasággal szembeni követelésekről, valamint azok változásairól. A harmonizáció eredményeként a Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a goodwill külön soron kerül megjelenítésre, elkülönítve az egyéb immateriális javaktól. A Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az árbevétel megbontásra került a mobil, a vezetékes és az RI/IT (Rendszerintegráció/Információtechnológiai) üzleti szegmensek bevételére, a közvetlen költségek megbontásra kerültek összekapcsolási díjak, RI/IT szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek, követelések értékvesztése, távközlési adó és egyéb közvetlen költségek sorokra. A Cash-flow kimutatásban kisebb sorrendbeli és szövegezési egységesítések is történtek.

A fenti változtatások mellet a jelen éves beszámoló információtartalma változatlan maradt, az itt szereplő összes összehasonlító információ a megelőző évek közbenső vagy éves beszámolóiban már bemutatásra kerültek. A menedzsment úgy véli, hogy ezek a változások átláthatóbb és következetesebb pénzügyi információkat biztosítanak a befektetők számára.

2 A JELENTŐS SZÁMVITELI POLITIKÁK ÖSSZEFOGLALÓJA

2.1 A pénzügyi kimutatások készítésének alapja

A Magyar Telekom konszolidált éves beszámolója az Európai Unió (EU) által befogadott Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (IFRS) összhangban készült. A Csoport minden, az EU által befogadott, 2021. december 31-én hatályos és a Magyar Telekomra is releváns IFRS szabályt alkalmaz. Ez a konszolidált éves beszámoló a magyar számviteli törvény konszolidált beszámolóra vonatkozó előírásainak is eleget tesz, mely utóbbi az EU által befogadott IFRS-szabályokra hivatkozik.

Az IFRS szerinti beszámoló elkészítése kritikus számviteli becsléseket, valamint vezetői döntések meghozatalát követeli meg a Csoport számviteli politikájának alkalmazása során. A legjelentősebb döntéseket igénylő, illetve kiemelten összetett területek, továbbá a konszolidált éves beszámoló szempontjából jelentősnek minősülő feltételezések és becslések a 3. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

A pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatásának elve alapján készültek. Ez azt jelenti, hogy azzal a feltételezéssel készültek, hogy a Társaság belátható jövőben is működni fog anélkül, hogy a vezetőségnek szándékában állna a gazdálkodó egység megszűntetése vagy jelentősen csökkentené működési tevékenységét.

2.1.1 Standardok, módosítások és értelmezések kezdeti alkalmazása a pénzügyi évben

Az alábbi táblázat összefoglalja azon 2021. január 1-jével vagy azt követően hatályba lépett standard módosításokat és változásokat, melyek hatással lehetnek a Magyar Telekom számviteli politikájára.

Bejelentések	Cím	Magyar Telekom általi alkalmazás kezdete	Változás	Hatása a Magyar Telekom eredményére és vagyoni helyzetére
IFRS 4	Biztosítási	2021. január 1.	Biztosító társaságok számára az IFRS 9	Nem értelmezett.
módosítása	szerződések –		első alkalmazásának elhalasztása.
	IFRS 9
	halasztása
IFRS 9, IAS 39,	Benchmark	2021. január 1.	A benchmark kamatláb (IBOR) reform,	Belső minősítés
IFRS 7, IFRS 4	Kamatláb		a fedezeti elszámolások előírásai és az	alapján nincs jelentős
és IFRS 16	Reform – 2.		ezekkel kapcsolatos közzétételi	hatás.
módosítása	szakasz		kötelezettségek módosítása miatt a
			pénzügyi instrumentumokon történt
			változások hatásainak bemutatása.
IFRS 16	COVID-19-el	2021. április 1.*	Gyakorlati állásfoglalás kiterjesztése a	Nem került
módosítása	kapcsolatos		lízingbevevők részére, hogy a COVID-	alkalmazásra.
	bérleti		19 járvány miatti bérleti engedmények
	szerződés		2022. június 30-ig ne lízing
	engedmények		módosításként kerüljenek
			figyelembevételre.

*Az eljárás korábbi alkalmazása megengedett volt, de a Magyar Telekom már 2020-ban eldöntötte, hogy nem alkalmazza az IFRS 16 ezen gyakorlati állásfoglalást.

2.1.2 Standardok, módosítások, értelmezések, amelyek még nem hatályosak 2021. december 31-én, és amelyeket a Társaság hatálybalépésük előtt nem alkalmaz és egyéb várható változások 2022-re és 2023-ra

Bejelentések	Cím	Magyar Telekom általi alkalmazás kezdete	Változás	Várható hatása a Magyar Telekom eredményére és vagyoni helyzetére
EU által befogadott standardok
IFRS 3; IAS 16; IAS 37 módosításai és 2018-2020 éves felülvizsgálatok	Üzleti kombinációk, Tárgyi eszközök, Céltartalékok, Függő kötelezettségek és Függő követelések	2022. január 1.	Három standard szűk hatókörű módosításainak csoportja és a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) éves felülvizsgálatai, amelyek pontosítják a szövegezést, vagy kijavítják a kisebb következtetéseket, hibákat vagy a standardok előírásai közötti ellentmondásokat.	Nem várható jelentős hatás.
IFRS 17; IFRS 17 módosítása	Biztosítási szerződések	2023. január 1.	IFRS 17 szabályozza a biztosítási szerződések elszámolását és egyúttal felváltja az IFRS 4-et. IFRS 17 első alkalmazásának elhalasztása 2023. január 1-re. A módosítás olyan konkrét témákra vonatkozik, amelyek segítik a társaságokat a standard bevezetésében és hogy elkerüljék számottevő hasznos információk elvesztését.	Nem várható jelentős hatás.
EU által még be nem fogadott standardok*
IAS 1 módosítása	Pénzügyi Kimutatások bemutatása	2023. január 1.	A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek besorolásának pontosítása, valamint a hatálybalépés elhalasztása.	Nem várható jelentős hatás.
IAS 1 módosítása	Pénzügyi Kimutatások bemutatása	2023. január 1.	A lényeges számviteli politikai információk közzététele a jelentős számviteli politikák helyett. Továbbá az IFRS Gyakorlati állasfoglalás 2 kiegészítésre került.	Nem várható jelentős hatás.
IAS 8 módosítása	Számviteli politika, Számviteli becslések és hibák változása	2023. január 1.	A számviteli becslés fogalmának bevezetése, valamint egyéb kiegészítések amelyek segítik a társaságokat a számviteli politika változások és a számviteli becslés változások megkülönböztetésében.	Nem várható jelentős hatás.
IAS 12 módosítása	Jövedelem adók	2023. január 1.	Egyetlen tranzakció kapcsán keletkező halasztott adó követelés és kötelezettség kezelése.	Nem várható jelentős hatás.
Biztosítási szerződések, IFRS 17 módosítása	IFRS 17 kezdeti bevezetése és IFRS 9 – Összehasonlító Információk	2023. január 1.	Az IFRS 17 kezdeti alkalmazásakor bemutatott pénzügyi eszközökre vonatkozó összehasonlító információkkal kapcsolatos átmeneti lehetőség, amely segíti a társaságokat abban, hogy elkerüljék az átmeneti számviteli eltéréseket a pénzügyi eszközök és a biztosítási szerződéses kötelezettségek között. Ezáltal javítva az összehasonlító információk hasznosságát a pénzügyi kimutatások felhasználói számára.	Nem értelmezett.

* Az EU által még be nem fogadott Standardokra vonatkozóan az IASB által tervezett első bevezetés dátumát feltételezzük egyelőre az első bevezetés várható dátumának.

2.1.3 A COVID-19 hatása az üzleti tevékenységre és a pénzügyi kimutatásokra

2020 után, mely évet drasztikusan befolyásolta a COVID-19 világjárvány kitörése, a 2021-es évet általános kilábalás jellemezte világszerte, a célzott kormányzati intézkedések és a járvány hatékonyabb kezelése a termelés javulását, valamint a fogyasztási szint növekedését eredményezték.

A még mindig terjedő világjárvány azonban átformálta a környezetet, miközben új gazdasági nehézségek is megjelentek a globális ellátási lánc zavaraival és az energiaárak 2021 második felében tapasztalható meredek emelkedésével.

A távközlési iparág továbbra is kritikus szerepet játszik a családok kapcsolattartásában, valamint a vállalkozások és a gazdaság fejlődésében, ebben a változó környezetben.

A Társaság ezen fejleményeket ki tudta használni mind a bevételei, mind a nyereségessége javult 2021-ben. Habár továbbra is alacsonyabb RI/IT projektszinttel kellett szembenéznünk és a küszöbön álló gazdasági nehézségek, valamint a hitelmoratórium megszűnése miatt az ügyfélbázisunk fizetőképességének lehetséges csökkenése okán a menedzsment előremutató értékvesztés elszámolásáról döntött , köszönhetően a távközlési szolgáltatások folyamatos fejlesztésének, mely a fogyasztói igényekben jelentkező emelkedő tendenciákat tükrözi, az éves bruttó nyereség, az EBITDA és az adózás utáni eredmény is meghaladta a korábbi évi szintet.

A digitalizáció és az adatforgalom iránti igény, és az online, virtuális csatornák használata soha nem látott szintet ért el, rávilágítva a globális távközlési ipar alapvető szerepére.

Ezekre a változásokra válaszul, a hálózataink megbízhatóságának és biztonságának garantálása érdekében, tovább folytatjuk az infrastruktúránkkal kapcsolatos beruházási tevékenységünket. Az optikai hálózatunk kiterjesztése fontos prioritás maradt, és 2021-ben is jelentős beruházást hajtottunk végre a hálózatunk bővítése területén. Továbbá folytattuk a mobilhálózat 2020-ban elkezdett átfogó modernizációját, hogy meg tudjunk felelni a gyorsan emelkedő mobil adat iránti keresletnek.

A piaci változásokon túl, figyelemmel kísérjük az eszközeink megtérülését is, ezért a Társaság az év során gyakrabban végzett goodwill értékvesztés vizsgálatot, és nagyobb figyelmet fordított az ügyfelek fizetőképességének monitorozására, számításba véve a COVID-19 esetleges negatív hatásait. Részletesen lásd a 3.2 és 3.3 megjegyzéseket.

2.2 Konszolidáció

2.2.1 Leányvállalatok

A leányvállalatok olyan gazdálkodó egységek, melyeket a Csoport ellenőriz. A Csoport akkor gyakorol ellenőrzést egy gazdálkodó egység felett, ha az egységben való részvételéből származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és a gazdálkodó egység felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. A konszolidált éves beszámoló tartalmazza a leányvállalatok éves beszámolóit az ellenőrzés kezdetétől, annak megszűnéséig.

Xxxxx megállapítása, hogy a Csoport irányít-e egy másik gazdasági társaságot, vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok és azok hatásának figyelembevételével történik.

A leányvállalatok attól az időponttól kerülnek konszolidálásra, amikor az irányítást a Csoport megszerzi, az irányítás megszűnésével pedig kikerülnek a konszolidálási körből. Egy leányvállalat megvásárlásának könyvelése az akvizíciós számviteli eljárás szerint történik. A megszerzés költsége az átadott eszközöknek, az újonnan kibocsátott saját részvényeknek és vállalt kötelezettségeknek az akvizíció időpontjában fennálló valós értékét tartalmazza, míg a megszerzéssel járó közvetlen költségeket az akvizíciótól elkülönülten kell költségként elszámolni. A leányvállalat nettó eszközértékének és függő kötelezettségeinek valós értéke fölötti többletérték goodwillként kerül elszámolásra. Ha az akvizíció költsége alacsonyabb a felvásárolt leányvállalat nettó eszközállományának valós értékénél, a különbséget az éves eredményben számoljuk el (Egyéb működési bevételek).

A tranzakciók üzleti kombinációnak történő minősítését minden esetben egyedileg kell megtenni. A Csoport egyedileg dönt arról, hogy végez-e koncentrációs tesztet.

A koncentrációvizsgálat eredménye pozitív, ha a megszerzett bruttó eszközök lényegében teljes valós értéke egyetlen azonosítható eszközben, vagy hasonló azonosítható eszközök egy csoportjában koncentrálódik. Ebben az esetben a tevékenység- és eszközcsoport nem üzleti tevékenység.

Ha egy üzleti kombináció kezdeti elszámolása nem teljes annak a beszámolási időszaknak a végén, amelynek során a kombináció történt, abban az esetben a Csoportnak a felvásárlás időpontjától számított maximum 1 éves értékelési időszak áll rendelkezésre az üzleti kombináció elszámolására.

Amennyiben a szerződés függő vételárat tartalmaz, úgy azt a Csoport az akvizíció időpontjában kötelezettségként számolja el. Amennyiben a függő kötelezettség mértéke megváltozik a felvásárlás napját követő esemény következtében (pl. teljesül egy jövedelmezőségi cél), a különbözetet az alkalmazandó IFRS-szabályoknak megfelelően, és nem a goodwill módosításaként kell elszámolni.

A nem irányító részesedések meghatározása esetében a Csoport a megvásárolt társaság goodwilljének 100%-át elismerheti, és nem csak a goodwillnek a Csoportra eső részesedését. Ez az opció minden új akvizíció esetében választható. A Csoport a nem irányító részesedések veszteségét a nem irányító részesedésekhez rendeli még abban az esetben is, ha ennek következtében a nem irányító részesedések egyenlege negatív lesz.

Fokozatos felvásárlások esetében a felvásárolt társaság eszközeinek és kötelezettségeinek (beleértve a goodwillt is) valós értéke az ellenőrzés megszerzésének időpontjában kerül meghatározásra. Ennek megfelelően a goodwill a felvásárolt társaságban korábban meglévő részesedés felvásárlás napján érvényes valós értéke és a fizetett ellenérték, valamint a megszerzett nettó eszközök értéke közötti különbség, valamint a valós érték opció választása esetén a nem irányító részesedés valós értéken kerül be a könyvekbe.

Olyan akvizíciók esetében, ahol a tranzakcióra közös irányítás alatt álló vállalatok (azaz a Deutsche Telekom Csoport vállalatai) között kerül sor, a tranzakció az eladó tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti értéken kerül kimutatásra, és minden esetleges nyereség, veszteség vagy a könyv szerinti érték és az eladási, illetve vételár közötti különbség az eredménytartalékban kerül elszámolásra. A konszolidált éves beszámoló a közös irányítás alatt álló vállalatoktól felvásárolt leányvállalatok eredményét a tranzakció zárásától tartalmazza.

Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése az ellenőrzés megtartása mellett tulajdonosok közötti tőketranzakciónak minősül, ezért az értékesítésen nem lehet nyereséget vagy veszteséget elszámolni.

Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése, mely az ellenőrzés elvesztésével jár, a megmaradó részesedés valós értékének újraértékelését eredményezi. A valós és könyv szerinti érték közötti különbség a részesedés kivezetésének nyeresége vagy vesztesége, amelyet az eredményben (Egyéb működési bevétel) kell elszámolni.

A Magyar Telekom Csoport tagvállalatai közötti tranzakciók, egyenlegek és a tranzakciókon keletkezett nem realizált nyereségek vagy veszteségek kiszűrésre kerülnek. A leányvállalatok számviteli politikájának harmonizációja megtörtént a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

A Csoportban működött egy strukturált gazdálkodási egység (MRP szervezet), amelyet a Magyar Telekom kontrollált, de nem volt benne részesedése. A szervezet végszámolása 2021-ben lezárult.

2.3 Külföldi pénznemátváltás

2.3.1 Funkcionális és jelentési pénznem

A Csoport tagjainak pénzügyi beszámolóiban szereplő adatai az adott társaság elsődleges működési környezetének pénznemében (funkcionális pénznem) szerepelnek.

A konszolidált éves beszámoló adatai millió Ft-ban szerepelnek, mivel a forint a Csoport jelentési pénzneme.

2.3.2 Tranzakciók és egyenlegek

A devizaműveletek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Az ilyen tranzakciók kifizetésével járó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamveszteség és -nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elismerésre.

2.3.3 A Csoport tagvállalatai

A Csoport azon tagvállalatának eredménye és mérlege, amely a jelentési pénznemtől eltérő funkcionális pénznemmel rendelkezik (melyek közül egyik sem működik hiperinflációs gazdasági környezetben), az alábbi módon kerül átváltásra a jelentési pénznemre:

▪ A felvásárolt külföldi leányvállalatok első konszolidációjakor az eszközöket és kötelezettségeket a konszolidált mérlegben az akvizíció napján érvényes árfolyamon átszámított forint összegben szerepeltetjük. A 2004. március 31. előtt történt akvizíciók esetében a vételár-allokálásból fakadó valósérték-korrekció és a goodwill forintban került elszámolásra. A 2004. március 31. utáni konszolidációs különbözetek a leányvállalat saját pénznemében kerülnek elszámolásra.

▪ A bemutatott mérlegekben az eszközök és kötelezettségek az adott mérlegfordulónapon érvényes záró árfolyamon

szerepelnek.

▪ Az eredménykimutatás tételeket éves kumulált átlagárfolyamon számítjuk át forintra.

▪ Minden árfolyamváltozásból adódó különbözet a konszolidált tőkében (halmozott átváltási különbözetként) kerül elszámolásra. Amennyiben a Csoport eladja egy külföldi tevékenységének egy részét vagy a teljes tevékenységet, az eladásig a tőkében elszámolt árfolyam-különbözet az értékesítés nyereségén vagy veszteségén keresztül az éves eredményben (Egyéb működési bevétel) kerül elismerésre.

3 KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK

A becsléseket és megítéléseket múltbeli tapasztalatok és egyéb tényezők, így a mindenkori körülmények között észszerűnek gondolt jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékeljük. A Csoport a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. A számviteli becslések eredményeképpen kapott értékek természetesen csak nagyon ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. A legkritikusabb becslések és feltételezések, amelyeknél jelentős kockázat áll fenn az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének jelentős módosítására, a következők.

3.1 Eszközök hasznos élettartama

Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra és a várható technológiai fejlődésre, valamint a tágabb gazdasági és iparági tényezőkben bekövetkező változásokra épül. A becsült hasznos élettartamok helyességét évente, illetve ha a becslés alapjául szolgáló feltételezésekben jelentős változások következnek be, felülvizsgáljuk. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározását a menedzsment azért tartja kritikus számviteli becslésnek, mert egy innovatív iparág technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartalmaz feltételezéseket, valamint jelentős mértékben függ a Csoport tervezett beruházásaitól. Továbbá, mivel az eszközeink között a hosszú élettartamú eszközök nagy súllyal szerepelnek, a feltételezések bármilyen megváltozása meghatározó lehet pénzügyi helyzetünk és tevékenységünk eredménye szempontjából. A 2021 során elvégzett hasznosélettartam- módosításokat a 9. és 10. megjegyzés tartalmazza.

A Csoport folyamatosan számos új szolgáltatást, illetve platformot vezet be. Ennek keretében a Magyar Telekom a 4G és 5G technológia fejlesztését tartja szem előtt, míg a 3G technológián további fejlesztést nem végez. Ezen a technológián nyújtott szolgáltatásokat 2022 második félévétől leállítja, a kapcsolódó eszközök élettartama ennek megfelelően felülvizsgálatra és lerövidítésre került az előző években. Továbbá a Magyar Telekom folytatja az optikai hálózat kiterjesztésének felgyorsítását, modernizálja az ED3 hálózatot, végrehajtja a gigabit képes hálózatokra történő migrációt és fokozatosan kivezeti rézhálózatát. Ilyen esetben a Csoport megvizsgálja a már meglévő platformok hasznos élettartamát ugyanakkor az új szolgáltatásokat túlnyomó többségében úgy tervezik, hogy „együtt éljenek” a már meglévő platformokkal, így nem szükséges az átállás az új technológiára. Következésképpen a már meglévő platformok hasznos élettartamát rendszerint nem szükséges lerövidíteni.

3.2 A goodwill értékvesztésének vizsgálata

A Társaság nem számol el értékcsökkenést a goodwillre, de évente az év utolsó negyedévében éves értékvesztési vizsgálatot végez, valamint a többi negyedévben gyorstesztet hajt végre. A COVID-19 miatt a 2021. évi évközi pénzügyi jelentéseinek elkészítése során a menedzsment minden negyedévben aktualizálta a goodwill értékvesztés vizsgálatát a frissített könyv szerinti érték, a devizaárfolyamok és a súlyozott átlagos tőkeköltség alapján. Értékvesztés elszámolására nem volt szükség 2021-ben.

A működési szegmensek megtérülő értékét a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cash-flow értéke alapján kiszámított elidegenítési költségekkel csökkentett valós érték alapján határozzuk meg. Ez az eljárás jelentős részben becslésen alapul, és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulnak. A Csoport az értékvesztési vizsgálatot a 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzések alapján végzi, amely előrejelzések a menedzsment piaci szereplőkkel, illetve iparági eseményekkel kapcsolatos legjobb becslésein alapulnak. A Csoport 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzéseket alkalmaz, mivel befektetéseink megtérülési ideje a távközlési szektorban gyakran meghaladja az 5 évet.

A működési szegmensek megtérülő értékét a működési szegmensek elidegenítési költségekkel csökkentett valós értékének kiszámításával határozzuk meg. A kalkulációkhoz a Magyar Telekom többféle súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) és folyamatos növekedési rátát (PGR) használ attól függően, hogy éppen melyik országban, milyen sajátosságokkal rendelkező piacon működik. A súlyozott átlagos tőkeköltséget a tőkepiaci árfolyamok modellje (CAPM) segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló iparágban tevékenykedők átlagos bétája, 10 éves zéró- kupon hozam és adósságráta. Ez az adósságráta összhangban van a hasonló, tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával, míg a folyamatos növekedési ráta összhangban van az adott távközlési szektor átlagos hosszú távú növekedési rátájával.

A valósérték-kalkulációknál, az értékvesztés-vizsgálat végzésekor bizonyos központi funkciók átterhelésre nem kerülő költségét is figyelembe vesszük. E központi funkciók költségét a működési szegmensekhez az általuk a Csoport összbevételén belül képviselt arányban rendeljük hozzá.

A goodwillt a Csoport működési szegmenseihez rendeljük hozzá, melyek a következők: MT-Magyarország és Észak- Macedónia. Sem 2021-ben, sem 2020-ban nem kellett goodwill értékvesztést elszámolni. A szegmensekhez allokált goodwill könyv szerinti értékének részletei a 10.4 megjegyzésben találhatók.

A következő táblázatokban foglaltuk össze a Csoport működési szegmenseinek a valósérték-kalkulációjához használt súlyozott átlagos tőkeköltségeket (WACC) és folyamatos növekedési rátákat (PGR), melyeket a 2021 és 2020 során végrehajtott értékvesztés-vizsgálatnál alkalmaztunk. A táblázat azt az érzékenységi vizsgálatot is tartalmazza, amely megmutatja, hogy 2021. vagy 2020. december 31-én mennyi értékvesztést számoltunk volna el a működési szegmensekhez allokált goodwillre, amennyiben a Magyar Telekom a kalkulációban használt érzékeny paramétereket módosítaná.

2021-ben a WACC esetében bemutatjuk, hogy annak 4 százalékpontos növekedése milyen hatással lenne a goodwillre. A PGR esetében bemutatjuk, hogy annak 9 százalékpontos csökkenése milyen hatással lenne a goodwillre. Az érzékenységi elemzésekhez használt cash-flow tervek esetében azt mutatjuk be, hogy a tervezett szintnél 20 %vagy 32%-kal alacsonyabb pénzáram milyen hatással lenne a goodwillre.

2021	MT-Magyarország	Észak-Macedónia
WACC A kalkulációban alkalmazott érték ..........................................	7,95%	5,14%
Ha ennyire módosítanánk .........................................................	11,95%	9,14%
Lehetséges értékvesztés (millió forint) ..................................	49 140	-
PGR A kalkulációban alkalmazott érték ..........................................	1,0%	1,0%
Ha ennyire módosítanánk .........................................................	(8,0%)	(8,0%)
Lehetséges értékvesztés (millió forint) ..................................	7 746	-
Cash-flow Ha ennyivel módosítanánk........................................................	(20,0%)	(20,0%)
Lehetséges értékvesztés (millió forint) ..................................	-	-
Ha ennyivel módosítanánk........................................................	(32,0%)	(32,0%)
Lehetséges értékvesztés (millió forint) ..................................	10 828	-

2020-ban a WACC esetében bemutatjuk, hogy annak 4 százalékpontos növekedése milyen hatással lenne a goodwillre. A PGR esetében bemutatjuk, hogy annak 10 százalékpontos csökkenése milyen hatással lenne a goodwillre. Az érzékenységi elemzésekhez használt cash-flow tervek esetében azt mutatjuk be, hogy a tervezett szintnél 20% -kal vagy 44%-kal alacsonyabb pénzáram milyen hatással lenne a goodwillre.

2020	MT-Magyarország	Észak-Macedónia
WACC A kalkulációban alkalmazott érték .......................................	5,68 %	4,75 %
Ha ennyire módosítanánk ......................................................	9,68 %	8,75 %
Lehetséges értékvesztés (millió forint) ..............................	41 909	-
PGR A kalkulációban alkalmazott érték .......................................	1,0%	1,0%
Ha ennyire módosítanánk ......................................................	(9,0%)	(9,0%)
Lehetséges értékvesztés (millió forint) ..............................	23 476	-
Cash-flow Ha ennyivel módosítanánk.....................................................	(20,0%)	(20,0%)
Lehetséges értékvesztés (millió forint) ..............................	-	-
Ha ennyivel módosítanánk.....................................................	(44,0%)	(44,0%)
Lehetséges értékvesztés (millió forint) ...............................	12 754	-

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy milyen lényeges változások figyelhetők meg a 10 éves tervekben a 2020. és 2021. években.

MT- Magyarország

Észak-Macedónia

Bevételek kumulatív átlagos éves változása 10 év során

2021-hez képest ......................................................................

0,3%

0,4%

Bevételek kumulatív átlagos éves változása 10 év során

2020-hoz képest ......................................................................

0,5%

0,0%

EBITDA kumulatív átlagos éves változása 10 év során

2021-hez képest ......................................................................

0,7%

1,0%

EBITDA kumulatív átlagos éves változása 10 év során

2020-hoz képest .....................................................................

0,6%

0,9%

Beruházások kumulatív átlagos éves változása 10 év

során 2021-hez képest (a)

(4,2%)

(0,8%)

Beruházások kumulatív átlagos éves változása 10 év

során 2020-hoz képest (a)

(5,0%)

1,0%

(a) A Magyar Telekom által 2020-ban és 2021-ben megszerzett frekvenciahasználati jogosultságok jelentős összeget képviseltek, ennek eredményeként a beruházások 10 éves kumulatív átlagos éves változása csökkenő tendenciát mutat.

A Magyar Telekom vezetősége nem tartotta szükségesnek használatiérték-kalkuláció elkészítését, mivel ez az elidegenítési költségekkel csökkentett valósérték-kalkulációnál alacsonyabb értéket hozott volna eredményként. A használati érték módszer jövőbeli beruházások nélküli modellt feltételez, ami azt jelenti, hogy a számításoknál sem további beruházás, sem ehhez kapcsolódó, a jövőben elszámolandó bevétel vagy nyereség nem vehető figyelembe. A telekommunikációs szektorban a bevételek hosszú távú biztosítása nagymértékben függ a jövőbeli beruházásoktól. A technológiai változások

miatt egyértelmű, hogy ezen beruházások nélkülözhetetlenek a hosszú távú bevételtermeléshez és szükségesek az üzleti tevékenység növekedéséhez.

3.3 Követelések becsült értékvesztése

A követelések értékvesztését a vevőink fizetésképtelenségéből adódó becsült veszteség mértéke alapján határozzuk meg. Értékvesztés elszámolására nem csak a beszámolási időszakban felmerült értékvesztéssel kapcsolatban kerülhet sor, hanem a jelentési időszak végéig még nem felmerült, tehát a jövőben várhatóan felmerülő értékvesztés is idetartozik. A legnagyobb ügyfelek és más telekommunikációs szolgáltatók esetében az értékvesztést egyedileg határozzuk meg. Egyéb ügyfelek esetében egy portfólió alapján becsüljük meg az értékvesztés mértékét: a követelések korosítása, a korábbi leírások tapasztalata, az ügyfelek hitelképessége és a fizetési feltételekben bekövetkezett változások és egyéb előre tekintő információk alapján. Ezenfelül figyelembe vesszük az üzletág jellegét (lakossági, üzleti, vezetékes, mobil-,

internet-, kábeltévé stb.) és a különféle piaci környezeteket, amelyekben a Csoport vállalatai működnek

Az értékvesztés számítás fenti tényezőit évente felülvizsgáljuk, és szükség szerint módosítjuk a számításokban. A múltbeli nemteljesítési ráták, az előre jelzett gazdasági feltételek és a várható értékvesztés közötti összefüggés értékelése kritikus becslésnek minősül.

2020-ban a koronavírus világszerte elterjedt és mind társadalmi, mind gazdasági szempontból jelentős, negatív hatást váltott ki. 2021-ben a világgazdasági kilátások javulni kezdtek a védőoltások megjelenésének köszönhetően, de a járvány újabb hullámai és a további gazdasági események bizonytalanságot keltenek a fellendüléssel kapcsolatban. A piaci trendek jelenlegi változásai és a magyarországi gazdasági feltételek ingadozása, a COVID-19 világjárvány utóhatásaként, befolyásolják vevőink hitelképességét és a kapcsolódó becslések lényegesen eltérhetnek a korábbi időszakoktól.

A tényezők (különösen makrogazdasági tendenciák, jelenlegi piaci viszonyok, hitelmoratórium megszűnése) újraértékelése alapján készült legjobb becslés szerint a Társaság hitelkockázatára vonatkozó jelentős hatást állapítottak meg, különös tekintettel az eladott távközlési berendezésekkel kapcsolatos részletfizetéses vevőkövetelésekre. Ezzel az adósok ezen alcsoportjára 3,2 milliárd forint előremutató értékvesztés képzés történt. Az éves felülvizsgálat azt is feltárta, hogy ez más eszközkategóriákat érdemben nem érintett. A vezetőség megállapította, hogy a követelések korábban használt leírási kulcsainak módosítására nincs szükség.

Érzékenységi elemzés is készült, amely megmutatja, hogy 2021. december 31-én mekkora értékvesztést számoltunk volna el a részletfizetéses vevőkövetelésekre, ha módosítjuk a becsült nemfizetési arányt. Ennek alapján az alkalmazott becsült nemfizetési ráta 1%-os és 2%-os javulása (-) és romlása (+) ezen vevőkövetelések (rövid és hosszú) könyv szerinti értékének 0,8 milliárd forintos, illetve 1,5 milliárdos növekedését vagy csökkenését idézte volna elő.

Ügyfeleink pénzügyi helyzetének romlása esetén a fennálló követelések tényleges leírása a vártnál nagyobb lehet és meghaladhatja az eddig elszámolt értékvesztés mértékét.

A vezetőség a jövőben kiemelt figyelmet fordít az ügyfelek fizetőképességének folyamatos nyomon követésére és szükség esetén további korrekciós intézkedéseket tesz. További információkat lásd a 4 és 5.1.2 megjegyzésekben.

3.4 Vevői szerződések

A Csoport alkalmazza az egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójára vonatkozó iránymutatást. A portfolióképzésnél figyelembe vett jellemzők főként a vevő üzleti szegmense, a szerződés üzleti modellje és az, hogy a szerződés hűségidős vagy anélküli.

Szerződéses eszközökként kerülnek elszámolásra a ki nem számlázott összegek, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az adott időszakban az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget. Ez egy ideiglenes különbség, így a hűségidő végére egyezik az elszámolt és a kiszámlázott bevétel. A szerződéses eszközök összege a releváns szerződések csoportjának becsült felmondási aránya figyelembevételével kerül meghatározásra. A szerződéses eszközök követeléssé való átsorolásának időkerete a szerződések releváns csoportjának minimális hűségideje.

Továbbá a Csoport eszközt jelenít meg azon költségek esetében, melyek vevői szerződéskötésekkel kapcsolatosan merültek fel és a szerződés megkötése nélkül nem merülnének fel (szerződéses költségek). Ezek aktiválása attól függ, hogy várhatóan a költségek megtérülnek-e a szerződésből származó jövőbeli bevételeken keresztül.

A vevői szerződések megkötésével kapcsolatos költségek jellemzően értékesítési jutalékokat tartalmaznak mind direkt, mind indirekt elosztási csatornán. A szerződéskötés járulékos költségeinek aktiválása nem csupán új ügyféllel történő

szerződéskötésre, hanem szerződésmegújításokra is kiterjed. Az ügyfélszerzés és megtartás szerződéses költségeinek számviteli kezelése megegyezik.

A vevői szerződés megkötésének költségeit portfólió megközelítés alapján amortizáljuk azon időtartam alatt, amikor a

kapcsolódó áruk és szolgáltatások a vevőnek átadásra kerülnek, ami

▪ hűségidő nélküli szerződések esetében (pl. feltöltőkártyás szolgáltatás) az adott szegmens múltbeli ügyfélmegtartási adatai és tapasztalatai alapján történik,

▪ hűségszerződések esetében pedig a kötelezettségvállalási időszakot tekintjük amortizációs időszaknak.

A Csoport úgy döntött, hogy nem alkalmazza azt a gyakorlati megoldást, hogy azonnal költségként számolja el a

szerződéskötés járulékos költségeit, melyek legfeljebb egy év alatt amortizálódnak.

A szerződéses eszközök, szerződéses kötelezettségek és szerződéses költségek összegét lásd a 18.4 megjegyzésben.

3.5 Mobil licencek éves díjai

A Magyar Telekom fő tevékenysége a magyarországi és észak-macedóniai vezetékes és mobil szolgáltatásokat foglalja magába. Ezeket a szolgáltatásokat a legtöbb esetben a magyar törvények vagy más jogszabályok szabályozzák. Ezek a szolgáltatások általában egy licenc vagy koncesszió megszerzéséhez vannak kötve, mely rendszerint egy egyszeri díjjal, valamint éves díjfizetésekkel jár együtt. Az, hogy az éves díjakat megbízhatóan becsülhetőnek tekintjük vagy sem, megítélés kérdése. Ha úgy döntünk, hogy ezek az éves díjak megbízhatóan becsülhetőek, akkor azok diszkontált értéke a licenc értékében kerül aktiválásra megfelelő rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel, egyéb esetekben arra az időszakra számoljuk el költségként, amelyre vonatkozik.

A menedzsment úgy ítélte meg, hogy a Magyar Telekom által 2021 során megnyert frekvenciahasználati jogosultságokhoz kapcsolódó fizetendő éves díjak megbízhatóan becsülhetőek, azok jelenértéke aktiválható a lincencköltség részeként.

További információkat lásd a 3.5, 4.4.3.1, 10.2, 10.5, 28 és 34.2 megjegyzésekben.

3.6 Lízingek – járulékos kamatláb megállapítása és a hosszabbítási és felmondási opciók vizsgálata

A lízingbevevőnek a kezdőnapon a lízingkötelezettséget az addig a napig ki nem fizetett lízingdíjak jelenértékeként kell értékelnie.

A lízingdíjakat az implicit lízingkamatlábbal kell diszkontálni, amennyiben az könnyen meghatározható. Ha ez a kamatláb nehezen meghatározható, a lízingbevevőnek a járulékos lízingbevevői kamatlábat kell használnia.

Ez a diszkontráta tükrözi az adott országra vonatkozó főbb lízingkockázatokat, és minden évben, maximum 30 éves lejáratig biztosított. A kamatláb változtatása csak akkor alkalmazható, ha a szerződés a kezdeti megjelenítést követően módosul, vagy újraértékelés válik szükségessé, amely a kamatláb változtatását eredményezi.

A Magyar Telekom a járulékos lízingbevevői kamatlábat használja.

A Magyar Telekom sosem használ negatív kamatlábat. Bármilyen negatív kamatláb nulla összegben kerül meghatározásra.

2021-ben az alkalmazott diszkontráták tartománya 2,48% - 4,41% volt (2,87% - 5,31% 2020-ban), mely a

lízingkötelezettségek jelenértékével súlyozott kamatlábakból számított átlag.

A Társaság számos bérleti szerződéssel rendelkezik, amelyek tartalmaznak meghosszabbítási és megszüntetési opciót. Ezen, a vezetőség által kialkudott opciók célja, hogy rugalmasságot biztosítsanak a lízingelt eszközportfólió kezelésében és a Társaság üzleti igényeihez igazodjanak. A vezetés jelentősen mérlegeli azt a döntést, hogy ezek a meghosszabbítási és megszüntetési lehetőségek észszerűen gyakorlásra kerüljenek-e vagy sem.

4 PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK

A pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy tőkeinstrumentum keletkezik.

A Csoport pénzügyi eszközei magukban foglalják a pénzeszközöket, a másik fél tőkeinstrumentumait, valamint szerződésen alapuló jogot pénzeszköz (vevő követelések) vagy egyéb eszköz átvételére egy másik gazdálkodótól, továbbá egy másik

fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvező feltételek melletti cseréjét (származékos pénzügyi eszközök), vagy olyan szerződést, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, és amely olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodó egység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átvételére; vagy olyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására.

A Csoport pénzügyi kötelezettségei jellemzően szerződéses megállapodáson alapuló, készpénz vagy más pénzügyi eszköz másik fél részére történő átadása miatti kötelmek, valamint egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvezőtlen feltételek melletti cseréje, továbbá olyan szerződés, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, és amely olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodó egység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átadására; vagy olyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására.

4.1 Pénzügyi eszközök – számviteli politikák

A Csoport a pénzügyi eszközeit

▪ a gazdálkodó egység által a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modell; valamint

▪ a pénzügyi eszköz szerződésből eredő cash-flow jellemzői alapján a következő kategóriákba sorolja:

▪ amortizált bekerülési értéken értékelt, ha

▪ a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash-flow-k beszedése érdekében történő tartása; valamint

▪ a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (SPPI);

▪ egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, ha

▪ a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amely szerződéses cash-flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját; valamint

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt, ha a pénzügyi eszköz nem sorolható az előző két kategóriába. A fenti besorolásnál

▪ a tőke a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke,

▪ a kamat a pénz időértékének, egy meghatározott időszak alatt kint levő tőkeösszeggel kapcsolatos hitelkockázatnak, továbbá egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak és költségeknek az ellenértékét, valamint a nyereségrátát tartalmazza.

A pénzügyi eszközök megjelenítése (vásárlás) és kivezetése (eladás) azon a napon történik, amikor a Csoport elkötelezi magát az eszköz beszerzésére, illetve értékesítésére. Minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetést a tranzakciós költséggel növelt valós értékén jelenítünk meg. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek megjelenítésre, míg a tranzakciós költségek az éves eredményben kerülnek elszámolásra.

A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash-flow bevételre való jogosultságunk lejárt vagy átruházásra került. A pénzügyi eszközök akkor kerülnek átadásra, ha a pénzügyi eszközből származó cash-flow-kra vonatkozó szerződéses jogok átadásra kerülnek, vagy ha a pénzügyi eszköz cash-flow-inak átvételére jogosító szerződéses jogok megmaradtak, de szerződéses kötelem áll fenn a cash-flow-k egy vagy több kedvezményezett számára történő megfizetésére egy olyan megállapodás keretében, amely megfelel az IFRS 9 meghatározott feltételeinek. A kivezetéskor keletkező nyereség vagy veszteség összege az eredményben kerül elszámolásra, és (a) a kapott ellenérték és az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített felhalmozott eredmény összege és

(b) a kivezetett könyv szerinti érték különbségeként kerül meghatározásra.

4.1.1 Pénzügyi eszközök értékvesztése

A Csoport az alkalmazott üzleti modell és a pénzügyi eszközök szerződésből eredő cash-flow jellemzői alapján a pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken, egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken, vagy eredménnyel szemben valós értéken értékeli.

Az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökre értékvesztés elszámolása szükséges. Az értékvesztés az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, és a megfelelő pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét csökkenti; egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén az értékvesztés az egyéb átfogó jövedelembe kerül és nem csökkenti az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét.

Értékvesztés elszámolása szükségessé válhat az IFRS 16 hatálya alá tartozó lízingkövetelésekre, az IFRS 15 hatálya alá tartozó szerződéses eszközökre, pénzügyi garancia szerződésekre, és nem piaci kamattal kamatozó hitelekhez kapcsolódó elkötelezettségekre is.

Értékvesztés elszámolására nem csak a jelentési időszakban felmerült értékvesztéssel kapcsolatban került sor, hanem a jelentési időszak végéig még nem felmerült, tehát a jövőben várhatóan felmerülő értékvesztés is idetartozik.

A hitelkockázat változása alapján minden fordulónapon felül kell vizsgálni az értékvesztést, valamint értékelni kell, hogy az értékvesztést az élettartam alatt várható hitelezési veszteség vagy a 12 havi élettartam alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell-e elszámolni a fenti feltételek alapján. Ha az egyedi pénzügyi eszköz szintjén nem lehet értékelni, hogy a hitelkockázata nőtt-e jelentősen, akkor portfólió szinten kell értékelni.

Az értékvesztés értékeléséhez és elszámolásához az egyszerűsített és az általános megközelítések alkalmazandók.

▪ Egyszerűsített megközelítés

Minden, az egyszerűsített megközelítéssel értékelt pénzügyi instrumentum értékelésére az élettartami várható hitelezési veszteséggel kerül sor. Így a fizetésképtelenség kivételével, sem a hitelkockázat jelentős növekedésének indikátorai, sem a nemteljesítési esetek nem befolyásolják az egyszerűsített megközelítést.

Az egyszerűsített megközelítést a vevőkkel szembeni követelések, a szerződéses eszközök és a jelentős hitelkomponenst nem tartalmazó lízingkövetelések esetében alkalmazzuk. A Csoport úgy döntött, hogy a jelentős hitelkomponenst tartalmazó követelésekre is alkalmazza az egyszerűsített megközelítést.

▪ Általános megközelítés

A várható hitelezési veszteség modell alapján a pénzügyi instrumentumok három “kosárba” kerülnek besorolásra. A három kosárba történő besorolás alapját a pénzügyi eszköz hitelezési kockázatában bekövetkező változások képezik. A relatív hitelezési kockázat modellje az emelkedett hitelezési kockázat értékelésére szolgál. A kezdeti megjelenítéshez képest bekövetkező hitelezési kockázat növekedése a pénzügyi instrumentumok kosarak közti átsorolásában jelenik meg.

A várható hitelezési veszteség modell alapján az értékvesztés a három “kosár” esetében másképp kerül meghatározásra. Az egyes kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztés a 12 hónap alatt várható hitelezési veszteség alapján kerül meghatározásra. A kettes és hármas kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztés az élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján kerül meghatározásra. Amennyiben egy befektetett eszköz a hármas kosárba kerül át, az effektív kamatláb módszert alkalmazzuk az értékvesztés utáni nettó érték meghatározására.

Az általános megközelítést a bankszámlák, a faktoring követelések, egyéb pénzügyi követelések és dolgozói kölcsönök esetében alkalmazzuk.

4.1.2 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök

A következő tételek kerülnek ide besorolásra:

▪ pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek;

▪ 3 hónapon túli bankbetétek;

▪ vevőkövetelések;

▪ egyéb követelések.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek be a könyvekbe, a későbbiekben pedig az amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre az effektív kamatláb módszer alkalmazásával (csak a hosszú lejáratú követelések esetén releváns).

Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek

3 hónapon túli bankbetétek

A 3 hónapon túli bankbetétek közé tartoznak a 3 hónapon túli lejárattal rendelkező bankbetétek és egyéb likvid betétek és értékpapírok.

Vevőkövetelések

Amennyiben az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott vevőkövetelések hitelkockázata jelentősen nőtt, annak összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash-flow-knak a követelés eredeti effektív kamatlábával (azaz a kezdeti megjelenítéskor kiszámított effektív kamatlábbal) diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. A vevők esetében ez azt jelenti, hogy meg kell becsülni azt az összeget, amennyi a várható jövőbeni térülés az adott követelésből, és ezt összehasonlítani a könyv szerinti értékkel, a különbözetet pedig elszámolni értékvesztésként. Az eszköz könyv szerinti értékét egy értékvesztési számla alkalmazásával kell csökkenteni. A veszteség összegét Követelések értékvesztéseként kell elszámolni.

Amennyiben a hitelkockázat nem nőtt jelentősen valamely egyedileg értékelt vevőkövetelés esetében, az adott követelést be kell illeszteni egy hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező csoportba és a csoportokat tesztelni értékvesztés szempontjából. Az értékvesztés szempontjából egyedileg megvizsgált azon követeléseket, amelyekre értékvesztést számolunk el, vagy amelyekre a korábban elszámolt értékvesztés megmarad, nem kell bevonni a csoportos értékvesztési vizsgálatba.

A vevőkövetelések értékvesztésének három kategóriáját különböztethetjük meg:

▪ lejárt követelések

▪ le nem járt követelések

▪ nem számlázott bevételek.

A csoportos értékelés esetén a hitelkockázat jelentős növekedésének tekintjük azt, ha a csoportban vannak lejárt fizetési határidejű követelések. A lejárt követeléseket korosítjuk és a múltbeli adatok alapján számolt nemtérülési rátákkal megszorozva a nyitott követelésállományt kalkuláljuk az értékvesztés összegét.

A nem térüléseket a múltbeli tapasztalatok alapján határozzuk meg, azonban azokat korrigálni kell az aktuális információkkal, amelyek a korábbi időszakot nem érintették, de a következő időszakot befolyásolják, illetve azokkal, amelyek a korábbi időszakot érintették, de már nem állnak fenn. Az értékvesztés kalkuláció során előre tekintő információk is figyelembevételre kerülnek. Ilyen információ lehet például belső, mint a számlázási és behajtási folyamatok változása és külső, például a munkanélküliségi ráta szélsőséges változása, hitelválság stb.

Amennyiben egy követelést behajthatatlannak minősítünk, annak összege leírásra kerül. A korábban leírt összeg megtérülése a tárgyévi eredménykimutatás Közvetlen költségek sorában kerül elszámolásra.

4.1.3 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVOCI) pénzügyi eszközök

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékelési kategóriában a következő tételek szerepelnek:

▪ jegyzett és nem jegyzett tőkeinstrumentumok, amelyeket nem konszolidálunk teljeskörűen és „equity” módszerrel sem kerülnek be a konszolidált beszámolóba, nem értékesítésre tartott céllal jutottunk hozzá, és ezeknél nem alkalmaztuk az egyéb átfogó jövedelemként való bemutatást,

▪ adósság instrumentumok, melyek a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amely szerződéses cash- flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját.

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket kezdeti megjelenítéskor és a bekerülést követően is valós értéken értékeljük. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi

eszközök valós értékének változása tőkeinstrumentumok és adósságinstrumentumok esetén a saját tőkében az Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartalékában kerül elszámolásra.

Amikor egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként nyilvántartott értékpapírokat értékesítünk, a saját tőkében korábban elismert halmozott valós érték módosítás az eredményben kerül elszámolásra, kivéve a tőkeinstrumentumok esetében, ahol közvetlenül eredménytartalékba kerül visszafordításra.

A Csoport minden egyes mérleg-fordulónapon felméri, hogy jelentősen nőtt-e valamely pénzügyi eszköz hitelkockázata. A hitelkockázat jelentős növekedésének tekintjük olyan egy vagy több esemény eredményét, amelyek az eszköz kezdeti megjelenítése után történtek („veszteséget okozó esemény”), és ezen veszteséget okozó eseménynek (vagy eseményeknek) hatása van a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportjának becsült jövőbeni cash-flow-ira, és annak értéke megbízhatóan becsülhető.

Amennyiben az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében létezik ilyen jellegű bizonyosság, a halmozott veszteséget – amely a bekerülési érték és a pillanatnyi valós érték adott időpontig az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztéssel csökkentett értéke közötti különbség – a saját tőkéből ki kell vezetni és az eredménykimutatásban kell elszámolni. A tőkebefektetésekre korábban az eredménykimutatáson keresztül elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza az eredménykimutatáson keresztül.

4.1.4 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) pénzügyi eszközök

Azon adósságinstrumentumokat, melyek nem elégítik ki azokat a feltételeket, hogy kezdetben amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kerüljenek besorolásra, az eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni.

Az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következő pénzügyi eszközöket foglalja magában:

▪ Adósságinstrumentumok, amelyek a kezdeti megjelenítéskor megjelölésre kerültek nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, az ún. valós érték opció alapján.

▪ Tőkeinstrumentumok, amelyeket alapvetően azonnali vagy közeljövőben történő továbbértékesítés céljára szereztek meg, és így „kereskedési céllal tartottnak” minősülnek és tőkeinstrumentumok, amelyek nem minősülnek

„kereskedési céllal tartottnak”, és az egyéb átfogó jövedelemként történő bemutatás sem került alkalmazásra.

▪ A származékos pénzügyi eszközöket.

▪ Adósságinstrumentumok, amelyek nem teljesítik az amortizált bekerülési érték és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kategóriáinak feltételeit.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a bekerülést követően is valós értéken tartjuk nyilván. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából adódó nyereség vagy veszteség azok felmerülésének évében az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

4.2 Pénzügyi eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

4.2.1 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek

A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. Ezek a pénzügyi eszközök hitelkockázatnak vannak kitéve, melyről bővebb információ az 5.1.2 megjegyzésben található.

Értékvesztés elszámolására nem került sor a bemutatott időszakokban.

	2020.12.31.	2021.12.31.
Pénztár....................................................................................................................... Bankbetét (látra szóló) ........................................................................................... Bankbetét (3 hónapnál rövidebb lejáratú) .........................................................	133 14 556 -	97 13 312 54
Pénzeszközök összesen ................................................................................	14 689	13 463

Átlagos kamatláb	2020.12.31.	2021.12.31.
Pénztár.......................................................................................................................	0,00%	0,00%
Bankbetét (látra szóló) ...........................................................................................	0,07%	0,10%
Bankbetét (3 hónapnál rövidebb lejáratú) .........................................................	0,00%	0,00%
Átlagos kamatláb .........................................................................................	0,07%	0,10%

Pénzeszközök pénznemenként	2020.12.31.	2021.12.31.

EUR.............................................................................................................................	4 480	6 806
MKD............................................................................................................................	6 798	2 962
HUF.............................................................................................................................	2 582	2 397
RON ............................................................................................................................	655	1 007
USD.............................................................................................................................	162	255
Egyéb .........................................................................................................................	12	36
Összesen........................................................................................................	14 689	13 463

Pénzeszközök országok szerinti bontásban	2020.12.31	2021.12.31.
Észak-Macedónia.....................................................................................................	10 836	9 257
Magyarország...........................................................................................................	3 082	3 052
Többi ország .............................................................................................................	771	1 154
	14 689	13 463
4.2.2 Vevőkövetelések
4.2.2.1 Vevőkövetelések– könyv szerinti érték

	2020.12.31.	2021.12.31.
Vevőkövetelések külső felektől.............................................................................	152 390	152 644
Követelések a Deutsche Telekom Csoport tagvállalataitól ............................	6 465	5 543
Követelések társult és közös vezetésű vállalatoktól.........................................	2	-
Vevőkövetelések...........................................................................................	158 857	158 187

Vevőkövetelések lejárati bontása

Az alábbi táblák a Csoport vevőköveteléseit mutatják be országok szerinti és lejárati idő szerinti megbontásban. A vevőkövetelések a mérleg fordulónapján értékvesztéssel csökkentett értékkel kerülnek bemutatásra.

	Könyv szerinti érték 2021.12.31.	amelyből: nem lejárt a mérleg fordulónapján	amelyből: a mérleg fordulónapján lejárt
	Könyv szerinti érték 2021.12.31.	amelyből: nem lejárt a mérleg fordulónapján	30 napon belül	30–60 nap	61–90 nap	91–180 nap	181–360 nap	360 napon túl
Magyarország ........ Észak-Macedónia .. Többi ország ...........	140 838 15 816 1 533	121 774 12 587 1 204	15 320 2 039 1 888 313 241 20		542 109 51	572 408 183 171 278 470 10 7 -
Összesen ...............	000 000	000 565	17 449	2 372	702	753	693	653

	Könyv szerinti érték 2020.12.31.	amelyből: nem lejárt a mérleg fordulónapján	amelyből: a mérleg fordulónapján lejárt
	Könyv szerinti érték 2020.12.31.	amelyből: nem lejárt a mérleg fordulónapján	30 napon belül	30–60 nap	61–90 nap	91–180 nap	181–360 nap	360 napon túl
Magyarország ........ Észak-Macedónia .. Többi ország ...........	141 356 16 117 1 384	126 616 12 788 1 068	10 966 1 801 105	2 337 377 116	470 112 50	494 216 14	351 255 31	122 568 -
Összesen ...............	158 857	140 472	12 872	2 830	632	724	637	690

A vevőkövetelések döntő többségére az értékvesztés portfólió alapon, az egyszerűsített megközelítéssel került elszámolásra. A lejárt vevőkövetelések döntő többsége részben vagy teljes egészében értékvesztésre került a térülések elmaradásának idejétől függően.

4.2.2.2 Követelések és szerződéses eszközök értékvesztése

	2020.12.31.	2021.12.31.
Értékvesztés az időszak elején ..............................................................................	30 693	28 978
Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségekben) .............................	7 272	9 450
Átváltási különbözet ...............................................................................................	1 112	133
Értékvesztés felhasználása ....................................................................................	(10 099)	(7 226)
Értékvesztés az időszak végén .....................................................................	28 978	31 335
Az alábbi táblázat a fenti szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztést és re vonatkozóan.	annak mozgásait mutatja be 2020
	2020.12.31.	2021.12.31.
Értékvesztés az időszak elején ..............................................................................	1 728	2 215
Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségekben) .............................	2 445	1 562
Átváltási különbözet ...............................................................................................	52	8
Értékvesztés felhasználása ....................................................................................	(2 010)	1 577
Értékvesztés az időszak végén .....................................................................	2 215	2 208

Az alábbi táblázat a fenti követelésekre elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2020-ra és 2021-re vonatkozóan.

-ra és 2021-

Összesen.........................

31 193

11 012

141

(8 803)

33 543

Az alábbi táblázat a Csoport által 2020-ban és 2021-ben elszámolt értékvesztést és mozgásait országok szerinti bontásban tartalmazza.

2021.01.01.

Elszámolt értékvesztés

Átváltási különbözet (és kerekítés)

Felhasználás

(a)

2021.12.31.

Magyarország...................	18 385	9 816	(1)	(7 285)	20 915
Észak-Macedónia.............	12 589	1 089	141	(1 403)	12 416
Többi ország .....................	219	107	1	(115)	212

2020.01.01.

Elszámolt értékvesztés

Átváltási különbözet (és kerekítés)

Felhasználás

(a)

2020.12.31.

Magyarország...................	20 870	8 734	5	(11 224)	18 385
Észak-Macedónia.............	11 346	980	1 139	(876)	12 589
Többi ország .....................	205	3	20	(9)	219

Összesen.........................

32 421

9 717

1 164

(12 109)

31 193

(a) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén). További információ a Követelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázatok elemzéséről az 5.1.2 megjegyzésben.

4.2.3 Egyéb pénzügyi eszközök

Az Egyéb pénzügyi eszközök a beszámolási időszak végétől számított 12 hónapnál rövidebb (rövid lejáratú) és hosszabb (hosszú lejáratú) lejárattal rendelkező követeléseket foglalnak magukban. Ezek a pénzügyi eszközök az 5.1.2 megjegyzés alatt leírt hitelkockázatnak vannak kitéve. Az Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés vagy annak visszaírása nem jelentős.

4.2.3.1 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök

		2020.12.31.	2021.12.31.
Bankbetétek eredeti lejárat 3 hónapon túl ................................................................	(a)	2 925	4 061
Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokból származó követelések .......................	(b)	4 794	3 507
Pénzügyi lízingkövetelés ...............................................................................................	(c)	315	331
Kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok........	(d)	13 818	300
Cashpool követelés ........................................................................................................	(e)	19 768	-
Egyéb ................................................................................................................................		867	1 220
Összesen..............................................................................................................		42 487	9 419

Az (a)–(e) pontok magyarázatát lásd a 4.2.3.2. megjegyzésben.

4.2.3.2 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök

2020.12.31.

2021.12.31.

Kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok........	(d)	6 878	16 415
Tőkeinstrumentumok ....................................................................................................	(f)	2 032	2 473
Pénzügyi lízingkövetelés ...............................................................................................	(c)	836	565
Egyéb ................................................................................................................................		868	730

Összesen..............................................................................................................

10 614

20 183

(a) A 3 hónapon túli lejáratú bankbetétek Macedóniában, túlnyomórészt euróban kerültek elhelyezésre; ezek összege

2021. december 31-én 4 061 millió forint (2020: 2 925 millió forint).

(b) 2016-tól kezdődően a Magyar Telekom 11,7 milliárd forint európai uniós forrást használt fel. A pályázat első és második fordulója országszerte a digitális hálózatok fejlesztését tűzte ki célul, annak érdekében, hogy Magyarország nyugati és keleti részein lévő háztartásai olyan vezetékes hálózattal kerüljenek lefedésre, mely képes elérni a legalább 30 Mbps sebességet. A Társaság 8,2 milliárd forint EU forrásból származó támogatást kapott előlegként. Ebből 12 millió forint még nem került felhasználásra. A Társaság számos olyan beruházást hajtott végre, amelyek megfeleltek a kapcsolódó EU finanszírozási szerződések feltételeinek. Ezen befejezett beruházások vonatkozásában a támogatás pénzügyileg még nem rendezett összege követelésként kerül bemutatásra. Azon beruházások esetén, ahol a feltételek még nem teljesültek, a kapott előlegek az Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek között kerülnek kimutatásra (mint eszközökhöz kapcsolódó támogatások fel nem használt előlegei).

2021.12.31.

2020.12.31.

Tárgyi eszközként elszámolt kumulált támogatás összege.................................................... 11 599 11 683

Összesen kapott előleg (14. megjegyzés) ................................................................................. 6 826 8 188

Támogatott eszközökhöz kapcsolódó fel nem használt előlegek (14. megjegyzés) ......... 21 12

Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokból származó követelések ........................................ 4 794 3 507

(d) A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok egyenlege a nyitott határidős ügyletek,

valamint a kamat- és devizacsere-ügyletek valós értékét tartalmazza (további részletek az 4.5.1.1, 5.1. 1.1 és 5.1.1.2

megjegyzésekben).

(e) A teljes cashpool összesített egyenlege 2020. december 31-én követelés (19 768 millió forint) volt, mely cashpool kötelezettséget is tartalmazott (266 millió forint összegben). Az alábbi tábla a deviza szerinti megbontását tartalmazza:

2020.12.31.	Könyv szerinti érték	Kölcsönt felvevő	Pénznem	Effektív kamatláb	Fix / változó
	14 480 DT AG		HUF	0,50 %	változó
	5 554 DT AG		EUR	0,00 %	változó
	(266) DT AG		USD	0,34 %	változó
1 éven belül esedékes.............................	19 768

A teljes cashpool összesített egyenlege 2021. december 31-én kötelezettség (8 333 millió forint), amelyről további információ a 4.4.1 megjegyzésben található.

(f) A tőkeinstrumentumok a MET Holding AG-vel kötött szerződés alapján az E2 Hungary Zrt-ben meglévő befektetést (további információkért lásd még a 11.3 megjegyzést) továbbá részvényekben meglévő, nem jelentős befektetéseket tartalmaznak.

4.2.3.3 Éven túli vevőkövetelések

Az éven túli vevőkövetelések (2021. december 31-én 18 953 millió forint, 2020. december 31-én 18 566 millió forint) nagyrészt az ügyfelek által 1-2 éves részletfizetésre vásárolt távközlési eszközök törlesztőrészleteit tartalmazza. Az éven túli vevőkövetelésekre képzett értékvesztés összege 2021. december 31-én 2 273 millió forint (2020-ban: 1 378 millió forint). További információ a 3.3 megjegyzésben található.

4.3 Pénzügyi kötelezettségek – számviteli politikák

A pénzügyi kötelezettségeket a Csoport kétféleképpen értékeli:

▪ amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek,

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek.

A Csoport nem élt a kategóriák közötti átsorolás lehetőségével, illetve ezt nem is tervezi a jövőre nézve. Mindkét kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettségek valós értéken kerülnek a könyvekbe, későbbi értékelésük viszont eltérő (lásd lejjebb). A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból akkor vezetünk ki egy pénzügyi kötelezettséget (illetve annak egy részét), amikor rendezésre került – azaz a szerződéses kötelezettséget kiegyenlítettük, elengedték, vagy már nem érvényesíthető.

4.3.1 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek

Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek kategória minden olyan pénzügyi kötelezettséget tartalmaz, amely nem került besorolásra az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” kategóriájába.

Hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek

A hiteleket és egyéb pénzügyi kötelezettségeket bekerüléskor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken jelenítjük meg. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Az effektív kamatot a kötelezettség futamideje alatt az eredménykimutatásban (Kamatköltség) számoljuk el.

Szállítók és egyéb kötelezettségek

A szállítókat és egyéb kötelezettségeket (beleértve az elhatárolásokat) bekerüléskor valós értéken ismerjük el. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek.

Kötvények

A kötvények bekerüléskor tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken kerülnek megjelenítésre, a későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek az IFRS 9 standardnak megfelelően.

4.3.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

A származékos pénzügyi instrumentumokat és a MET Holding AG vételi opcióját eredménnyel szemben valós értéken értékelt modell alapján értékeljük és ezt alkalmazzuk a későbbi értékelések során is. A Csoportnak jelenleg nem áll szándékában a nem származékos pénzügyi instrumentumokat valós értéken értékelni. A Csoport, mint felvásárló által, az IFRS 3 hatálya alá tartozó üzleti kombináció keretében a mérlegben kimutatott függő vételárat valós értéken értékeljük. A Csoport nem alkalmazza a fedezeti számviteli elszámolást, így az összes származékos termék az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába tartozik.

A származékos termékeket bekerüléskor a szerződés megkötésének napján érvényes valós értéken értékeljük, és a későbbi átértékelések során is a valós értékelést használjuk. A Csoport nem alkalmazza a fedezeti elszámolást a származékos pénzügyi instrumentumaira, ezért minden nyereséget és veszteséget az eredménykimutatásban számol el (Egyéb pénzügyi költségek – nettó).

4.4 Pénzügyi kötelezettségek a pénzügyi helyzet kimutatásban

4.4.1 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben

A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek a DT csoporttól felvett forint- és euróalapú kölcsönöket foglalják magukban. A Deutsche Telekom International Finance B.V. (DTIF)-tól és DT AG-tól felvett, euróban fennálló kölcsönök esetében, a tőke és a kamatok összegére devizás kamatcsereügyleteket kötöttünk a DT AG-vel, így a Magyar Telekom kitettsége valójában merül fel. A kölcsönöket és a rájuk kötött csereügyleteket bruttó módon számoljuk el és mutatjuk ki. További információkért lásd a 32.1.1 megjegyzést.

A lenti táblázat a 2021. és 2020. december 31-én a Deutsche Telekom Csoport tagjaival szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeket mutatja.

2021.12.31.	Könyv szerinti érték	Kölcsönt nyújtó	Pénznem	Effektív kamatláb (%)	Fix / változó	Lejárat	Eredeti futamidő
	29 520	DT AG	EUR	0,00	változó	2022. július	1 év
	1 579	DT AG	USD	0,34	változó	Cashpool	n/a
	5 596	DT AG	HUF	1,98	változó	Cashpool	n/a
	1 158	DT AG	EUR	0,27	változó	Cashpool	n/a
1 éven belül esedékes ..............	37 853
Elhatárolt kamat ...........................	130
Egyéb pénzügyi kötelezettség...	84
Derivatívák.....................................	20
1 éven belül esedékes összesen	38 087
	44 280	DT AG	EUR	0,30	változó	2024. május	5 év
	46 125	DT AG	EUR	0,52	változó	2025. január	5 év
1 éven túl esedékes ..................	90 405
Derivatívák.....................................	-
1 éven túl esedékes összesen ..	90 405

2021. december 31-én a rövid lejáratú kötelezettségek összege 63 465 millió forinttal meghaladta a forgóeszközök értékét, elsősorban a frekvenciadíj fizetési kötelezettség, valamint a működő tőke és a napi folyamatos működés finanszírozására a DT AG-től felvett rövid lejáratú hitelkonstrukciók miatt. A vezetés úgy ítéli meg, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek - hasonlóan a megelőző évekhez -refinanszírozásra kerülnek majd a DT AG által. A finanszírozási szükségletet a működési cash-flow, valamint harmadik feles hitelkeretmegállapodások is fedezni tudják. (Lásd 5.1.3 megjegyzést.)

2020.12.31.	Könyv szerinti érték	Kölcsönt nyújtó	Pénznem	Effektív kamatláb (%)	Fix / változó	Lejárat	Eredeti futamidő
	47 473	DTIF	EUR	1,99	fix	2021. január	6 év
	48 491	DTIF	EUR	1,60	fix	2021. július	5 év
1 éven belül esedékes ..............	95 964
Elhatárolt kamat ...........................	2 307
Egyéb pénzügyi kötelezettség...	66
Derivatívák.....................................	13
1 éven belül esedékes összesen	98 350
	43 815	DT AG	EUR	0,41	változó	2024. május	5 év
	45 641	DT AG	EUR	0,58	változó	2025. január	5 év
1 éven túl esedékes ..................	89 456
Derivatívák.....................................	-
1 éven túl esedékes összesen ..	89 456

Az alábbi táblázat a kapcsolt vállalkozásoktól felvett kölcsönök könyv szerinti értékét és valós értékét mutatja be:

	2020.12.31.		2021.12.31.
	Könyv szerinti érték	Valós érték	Könyv szerinti érték	Valós érték
HUF-alapú bankhitelek Fix kamatozású............................................................... Változó kamatozású ......................................................	- -	- -	- 5 596	- 5 596
	-	-	5 596	5 596
EUR-alapú bankhitelek
Fix kamatozású...............................................................	95 964	95 964	-	-
Változó kamatozású ......................................................	89 456	89 456	121 083	121 083
	185 420	185 420	121 083	121 083
USD-alapú bankhitelek
Fix kamatozású...............................................................	-	-	-	-
Változó kamatozású ......................................................	-	-	1 579	1 579
	-	-	1 579	1 579
Elhatárolt kamat ...............................................................	2 307	2 307	130	130
Egyéb pénzügyi kötelezettség.......................................	66	66	84	84
Derivatívák .........................................................................	13	13	20	20
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek összesen .........................................	187 806	187 806	128 492	128 492

A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2021-ben 0,38% volt (2020-ban 1,17%). A piaci

kamatlábak csökkenése a fix kamatozású kötelezettségek valós értékének növekedését eredményezi.

A kapcsolt féllel szembeni derivatívák a DT AG-vel bonyolított devizás kamatcsere- és forwardügyletek értékét tartalmazzák. Ezek célja az euróalapú hitelek miatti árfolyamkitettség csökkentése, valamint a tervezett jövőbeli devizás kifizetések fedezése.

A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.

4.4.2 Kötvények

2020-ban a Magyar Telekom külső finanszírozási struktúrájának felülvizsgálatát kezdeményezte annak érdekében, hogy diverzifikálja és javítsa a Társaság hitelportfóliójának lejárati szerkezetét. Ennek megfelelően a Társaság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjának (NKP) keretei között történő kötvénykibocsátást hajtott végre és versenyképes árazású finanszírozási forráshoz jutott.

Az MNB 2019. július 1-jén indította el a Növekedési Kötvényprogramot, melynek célja a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának növelése a hazai vállalatikötvény-piac likviditásának bővítésén keresztül.

A Társaság a kötvény-kibocsátásból származó forrást befektetései megvalósításához, a vezetékes és mobil hálózat fejlesztésére és modernizációjára, valamint frekvenciasávok vásárlására használja fel.

A 2020. november 24-én megtartott zártkörű aukción a 70 milliárd forint nominál értékű kibocsátandó kötvényeket 70,83 milliárd forint értékben jegyezték a meghívott résztvevők. A kötvények jegyzett értékét 2020. november 26-án a Társaság rendelkezésére bocsátották a kötvényt jegyző résztvevők. Ezt követően 2020. december 17-én a Magyar Telekom 2027 HUF Kötvények regisztrációra kerültek a Budapesti Értéktőzsde XBond multilaterális kereskedési rendszerébe. 2020. december 21-től kezdődően (első kereskedési nap) van lehetőség a kötvények kereskedésére az XBond rendszerben.

Az alábbi táblázat a kötvénykibocsátás fő paramétereit mutatja:

Kötvény kódja

Magyar Telekom 2027 HUF Bond

Kötvény lejárat

- 35 milliárd forint 2026. november 26.

- 35 milliárd forint 2027. november 26.

Kamatozás típusa fix kamatozás

Kupon (nominális kamatláb) 1,45%

Átlaghozam 1,2579%

Effektív kamatláb 1,95%

2021. december 31-én a kötvények könyv szerinti értéke 68 215 millió forint volt (2020-ban 67 904 millió forint). További információkért lásd a 4.4.3.3 és 15. megjegyzést.

4.4.3 Egyéb pénzügyi kötelezettségek

4.4.3.1 Egyéb pénzügyi kötelezettségek - egyenlegek

Az alábbi táblázatok mutatják az egyéb pénzügyi kötelezettségek éven belüli és éven túli egyenlegeinek összetételét.

		2020.12.31.	2021.12.31.
Frekvenciadíj kötelezettség.............................................................................	(a)	4 771	49 759
Vevői túlfizetések ..............................................................................................		1 309	1 394
Függő vételárból származó kötelezettség....................................................	(b)	177	150
Egyéb ...................................................................................................................		5 947	4 123
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ........................		12 204	55 426

		2020.12.31.	2021.12.31.
Frekvenciadíj kötelezettség.............................................................................	(a)	71 313	106 323
Függő vételárból származó kötelezettség....................................................	(b)	250	-
Egyéb ...................................................................................................................		2 600	2 908
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen .....................		74 163	109 231

Az Egyéb pénzügyi kötelezettségek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült fel.

(a) A jövőbeni éves frekvenciadíj fizetések jelenértékét az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében jelenítettük meg, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel.

2021. januárban új frekvenciablokkok kerültek megvásárlásra, amelyeket a Magyar Telekom 2022 áprilisától 2042 márciusig használhat. A frekvenciablokkok egyszeri díja 44,22 milliárd forint, amelyet 2022 első negyedévben kell kifizetni; ezen fizetendő összeg jelentértéke (44,04 milliárd forint) a Frekvenciadíj kötelezettség soron került bemutatásra. További információk a 3.5, 10.2, 10.5 és 34.2 megjegyzésekben találhatók.

(b) A függő vételárból származó kötelezettségeket a Magyar Telekom az IFRS 3 szerinti üzleti kombinációkban felvásárlóként vette föl a könyveiben. Ezek eredménnyel szemben valós értéken kerülnek értékelésre.

4.4.3.2 Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése

A banki hitelekhez és a kapcsolt felekkel szemben fennálló kölcsönökhöz kapcsolódó bejövő pénzmozgásokat és kifizetéseket a Cash-flow kimutatás Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése sor tartalmazza.

4.4.3.3 További közzétételek a pénzügyi tevékenységekből eredő kötelezettségek változásairól

Az alábbi táblázat tartalmazza a nettó adósságállományban bekövetkezett változásokat a Konszolidált cash-flow kimutatásra gyakorolt hatásaival együtt, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználói a pénzügyi tevékenységből eredő kötelezettségek változásait értékelhessék.

További pénzmozgással nem járó pénzügyi kötelezettségek főként az éves sávdíjakhoz kapcsolódó kötelezettségek növekedését (lásd 10.2 megjegyzés), a lízing kötelezettségek (lásd 9.2 megjegyzés) és a jellemzően euróban denominált pénzügyi kötelezettségek árfolyam változását, valamint azokat a tranzakciókat tartalmazzák, amelyekben a jövőbeli cash- flow-kat az éves díjkötelezettségek jelenértékén ismerjük el.

Nyitó- egyenleg 2021.

január 1.

Pénzesz- közök változása

Üzleti tevékeny- ségből származó cash-flow-t érintő változások

További pénzmoz- gással nem járó pénzügyi kötelezett- ségek

Befektetési tevékeny- ségből származó cash-flow-t érintő változások

Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow-t érintő változások

Záróegyenleg

2021.

december 31.

Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele

Pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek

Kötvény- kibocsátás- ból befolyt összegek

Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek

Egyéb

Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek .	187 793	-	(5 040)	2 224	-	166 931	(223 436)	- -	-	128 472
Derivatívák kapcsolt féllel szemben.........	13	-	-	736	(729)	-	-	- -	-	20
Frekvenciadíj kötelezettség ......................	76 084	-	(3 464)	88 143	-	-	-	- (4 681)	-	156 082
Kötvények....................................................	67 904	-	(1 015)	1 326	-	-	-	- -	-	68 215
Pénzügyi lízingkötelezettség.....................	132 532	-	(4 717)	26 635	-	-	-	- (20 046)	-	134 404
Vevői túlfizetések .......................................	1 309	-	85	-	-	-	-	- -	-	1 394
Függő vételárból származó kötelezettségek ..........................................	427	-	-	(97)	(180)	-	-	- -	-	150
Egyéb pénzügyi kötelezettségek..............	8 547	-	(2 531)	5 260	-	-	-	- (4 245)	-	7 031
- Pénzeszközök ............................................	(14 689)	1 226	-	-	-	-	-	- -	-	(13 463)
- Egyéb rövidlejáratú pénzügyi eszközök.	(42 487)	-	(0 000)	0 000	00 000	19 768	-	- -	-	(9 419)
Nettó adósságállomány ..........................	417 433	1 226	(00 000)	000 000	00 000	186 699	(223 436)	- (28 972)	-	472 886

Saját részvény visszavásárlására fordított összegek (10 215)

Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék (18 788)

Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow (94 712)

Nyitó- egyenleg 2020.

január 1.

Pénzesz- közök változása

Üzleti tevékeny- ségből származó cash-flow-t érintő változások

További pénzmoz- gással nem járó pénzügyi kötelezett- ségek

Befektetési tevékeny- ségből származó cash-flow-t érintő változások

Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow-t érintő változások

Záróegyenleg

2020.

december 31.

Hitelek és egyéb

kölcsönök felvétele

Pénzügyi kötelezettségek kifizetésére

fordított összegek

Kötvény- kibocsátás-

ból befolyt összegek

Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére

fordított összegek

Egyéb

Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek .	208 426	-	(8 284)	25 035	-	232 332	(269 716)	-	-	-	187 793
Derivatívák kapcsolt féllel szemben.........	1 890	-	-	850	(2 727)	-	-	-	-	-	13
Frekvenciadíj kötelezettség ......................	42 744	-	(3 235)	40 629	-	-	-	-	(4 054)	-	76 084
Kötvények....................................................	-	-	-	(2 930)	-	-	-	70 834	-	-	67 904
Pénzügyi lízingkötelezettség.....................	111 997	-	(5 407)	43 988	-	-	-	-	(18 046)	-	132 532
Vevői túlfizetések .......................................	1 324	-	(15)	-	-	-	-	-	-	-	1 309
Függő vételárból származó kötelezettségek ..........................................	539	-	-	8	(120)	-	-	-	-	-	427
Egyéb pénzügyi kötelezettségek..............	4 831	-	389	5 209	1 132	-	-	-	(3 014)	-	8 547
- Pénzeszközök ............................................	(13 398)	(1 291)	-	-	-	-	-	-	-	-	(14 689)
- Egyéb rövidlejáratú pénzügyi eszközök.	(8 996)	-	1 298	(20 489)	1 905	(16 205)	-	-	-	-	(42 487)
Nettó adósságállomány ..........................	349 357	(1 291)	(00 000)	00 000	000	000 127	(269 716)	70 834	(25 114)	-	417 433

Saját részvény visszavásárlására fordított összegek.......................................................................................................................................................................................................... (5 218)

Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék .............................................................................................................................................................. (24 516)

Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow.............................................................................................................................................................................................. (37 603)

4.4.4 Kötelezettségek szállítók felé

	2020.12.31.	2021.12.31.
Kötelezettségek a DT Csoport tagvállalatai felé ...............................................	11 032	12 089
Kötelezettségek társult és közös vezetésű vállalkozások felé ........................	2	1
Egyéb szállítói kötelezettségek ............................................................................	137 292	129 941
Összesen........................................................................................................	148 326	142 031

4.5 Pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó további közzétételek

4.5.1 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriái

A Csoport a valós értékelési elveket olyan valósérték-hierarchiába rendezi, amely az értékelési elvekben használt alapadatok jelentőségét tükrözi. A valósérték-hierarchia alábbi szintjeit különböztetjük meg:

▪ azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett (nem módosított) árfolyama (1. szint);

▪ olyan alapadat, mely nem az 1. szinten megjelenő, tőzsdén jegyzett árfolyam, viszont abból közvetlenül vagy közvetve megállapítható (2. szint); és

▪ olyan alapadat, mely nem piacon megfigyelhető információn alapul (3. szint).

A valósérték-hierarchia szintje a valós értékeléshez szükséges legalacsonyabb szintű alapadat alapján kerül meghatározásra. Egy alapadat jelentőségét annak egészét tekintve, a valós értékelés alapján értékeljük.

Nem volt átsorolás az 1. és 2. szintű besorolású pénzügyi instrumentumok között.

A pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek többségét amortizált bekerülési értéken értékeljük, de ezek valós értékét is bemutatjuk. Ezeknek az eszközöknek és kötelezettségeknek a valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra, kivéve a kötvények tekintetében. Az MT2027 kötvény kezdeti valós értéke a 2. szintű információk alapján került kiszámításra, mivel a kötvényeknek nincs aktív piaca. A diszkontráta a vonatkozó BIRS ráták alapján került meghatározásra, míg az árrés becslése az aukció során meglévő kereskedelmi banki ajánlatokon alapult. Az aktív piacon nem jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke értékelési technikákkal, jellemzően diszkontált cash-flow módszer alkalmazásával kerül meghatározásra. A becsült pénzáramok az adott szerződéseken alapulnak, míg a diszkontrátákat a vonatkozó lejáratok és pénznemek (BUBOR, BIRS, EURIBOR, EUR swap görbék) segítségével határozzuk meg. A pénznemátváltás központi bankok (lehetőleg a Magyar Nemzeti Bank) árfolyamai alapján történik.

A derivatív eszközök és kötelezettségek valós értéke 2. szintű információk alapján kerül meghatározásra. Az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok valós értéke 1. szintű információk alapján kerül meghatározásra. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok valós értéke, a függő vételárból származó kötelezettségek és az opciós kötelezettségek (amennyiben az IFRS 9 szerint alkalmazható) pedig 3. szintű információk alapján kerül meghatározásra.

A következő táblázatok a Csoport pénzügyi eszközei és kötelezettségei 2021. és 2020. december 31-i állományának könyv szerinti, valamint valós értékét mutatják.

4.5.1.1 Pénzügyi eszközök – Könyv szerinti és valós érték

Könyv szerinti érték						Valós érték
2021.12.31.	Amortizált bekerülési értéken	FVOCI (1. szint)	FVTPL (2. szint)	FVTPL (3. szint)	Összesen	Valós érték
Pénzeszközök .............................................................	13 463	-	-	-	13 463	13 463
Bankbetétek, eredeti lejárat 3 hónapon túl..........	4 061	-	-	-	4 061	4 061
Éven belüli vevőkövetelések ...................................	158 187	-	-	-	158 187	158 187
Éven túli vevőkövetelések .......................................	18 953	-	-	-	18 953	17 799
Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt
vállalkozásokkal szemben........................................	-	-	16 715	-	16 715	16 715
Pénzügyi lízingkövetelések......................................	896	-	-	-	896	881
Tőkeinstrumentumok ...............................................	-	1 292	-	1 181	2 473	2 473
Támogatott eszközökhöz kapcsolódó
követelések.................................................................	3 507	-	-	-	3 507	3 507
Egyéb rövid lejáratú követelések ...........................	1 220	-	-	-	1 220	1 220
Egyéb hosszú lejáratú követelések ........................	730	-	-	-	730	979
Összesen ..............................................................	201 017	1 292	16 715	1 181	220 205	219 285

Könyv szerinti érték						Valós érték
2020.12.31.	Amortizált bekerülési értéken	FVOCI (1. szint)	FVTPL (2. szint)	FVTPL (3. szint)	Összesen	Valós érték
Pénzeszközök ..........................................................	14 689	-	-	-	14 689	14 689
Bankbetétek, eredeti lejárat 3 hónapon túl.......	2 925	-	-	-	2 925	2 925
Cashpool ..................................................................	19 768	-	-	-	19 768	19 768
Éven belüli vevőkövetelések ................................	158 857	-	-	-	158 857	158 857
Éven túli vevőkövetelések ....................................	18 566	-	-	-	18 566	17 950
Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt
vállalkozásokkal szemben.....................................	-	-	20 696	-	20 696	20 696
Pénzügyi lízingkövetelések...................................	1 151	-	-	-	1 151	1 041
Tőkeinstrumentumok ............................................	-	839	-	1 193	2 032	2 032
Támogatott eszközökhöz kapcsolódó
követelések..............................................................	4 794	-	-	-	4 794	4 794
Egyéb rövid lejáratú követelések ........................	870	-	-	-	870	870
Egyéb hosszú lejáratú követelések .....................	865	-	-	-	865	885
Összesen ...........................................................	222 485	839	20 696	1 193	245 213	244 507

A kölcsönök és követelések amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, míg a kereskedelmi célú részvénybefektetések valós értéken. Az FVTPL eszközök (2. szint) a derivatív pénzügyi instrumentumokat tartalmazzák, melyek két fajtája a határidős ügyletek (300 millió forint), valamint a keresztdevizás és kamatswap ügyletek (16 415 millió forint). Ezen instrumentumok valós értékét a diszkontált cash-flow módszerrel állapítjuk meg. A kalkulációt a Magyar Telekom pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok, és a jelentendő időszak utolsó munkanapján, a Reuters adatbázisában közzétett azonnali árfolyamok alapján készítette. A várható jövőbeli pénzáramok jelenértékét pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok segítségével a fordulónapra diszkontáltuk, majd azonnali árfolyamon átváltottuk forintra. A követelés és a kötelezettség forintosított jelenértéke közti különbséget számoljuk el követelésként vagy kötelezettségként.

Az FVTPL eszközök (3. szint) az E2 Hungary Zrt.-ben lévő befektetést tartalmazza. A rövid lejáratú amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök könyv szerinti értéke megközelíti a valós értéküket.

Az egyéb átfogó eredményben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok nem jelentős részvénybefektetéseket

tartalmaznak, amelyek valós értéken vannak nyilvántartva, a észak-macedón tőzsdén jegyzett aktuális árfolyamon.

4.5.1.2 Pénzügyi kötelezettségek – Könyv szerinti és valós érték

2021.12.31.	Könyv szerinti érték				Valós érték
2021.12.31.	Amortizált bekerülési értéken	FVTPL (2. szint)	FVTPL (3. szint)	Összesen	Valós érték
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt
vállalkozásokkal szemben.........................................	128 472	20	-	128 492	128 492
Kötelezettségek szállítók felé ..................................	142 031	-	-	142 031	142 031
Frekvenciadíj kötelezettség .....................................	156 082	-	-	000 000	000 425
Kötvények ....................................................................	68 215	-	-	68 215	58 070
Pénzügyi lízingkötelezettség ...................................	134 404	-	-	134 404	132 003
Vevői túlfizetések .......................................................	1 394	-	-	1 394	1 394
Függő vételár kötelezettség ....................................	-	-	150	150	150
Egyéb rövid lejáratú kötelezettség .........................	4 123	-	-	4 123	4 123
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség ......................	2 764	-	144	2 908	2 961
Összesen ...............................................................	637 485	20	294	637 799	614 649

2020.12.31.	Könyv szerinti érték				Valós érték
2020.12.31.	Amortizált bekerülési értéken	FVTPL (2. szint)	FVTPL (3. szint)	Összesen	Valós érték
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt
vállalkozásokkal szemben.........................................	187 793	13	-	187 806	187 806
Kötelezettségek szállítók felé ..................................	148 326	-	-	000 000	000 326
Frekvenciadíj kötelezettség .....................................	76 084	-	-	76 084	85 202
Kötvények ....................................................................	67 904	-	-	67 904	68 053
Pénzügyi lízingkötelezettség ...................................	132 532	-	-	132 532	140 320
Vevői túlfizetések .......................................................	1 309	-	-	1 309	1 309
Függő vételár kötelezettség ....................................	-	-	427	427	427
Egyéb rövid lejáratú kötelezettség .........................	5 947	-	-	5 947	5 947
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség ......................	2 470	-	130	2 600	2 633
Összesen ...............................................................	622 365	13	557	622 935	640 023

A származékos pénzügyi kötelezettségek és egy üzleti kombináció függő vételára, valamint a vételi opcióval kapcsolatos kötelezettség, ahol alkalmazható valós értéken van a mérlegben, míg az összes egyéb pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéken kerül értékelésre.

A pénzügyi kötelezettségek valós értékéről további információk a 4.4.1 megjegyzésben is találhatók.

A rövid lejáratú amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke megközelíti a valós értéküket.

4.5.1.3 A 3. szintű információk alapján meghatározott valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

Az egyetlen valós értéken értékelt pénzügyi instrumentum, amelynek valós értéke 3. szintű információk alapján kerül meghatározásra a függő vételár kötelezettség és a vételi opcióval kapcsolatos kötelezettség az IFRS 9 szerint.

A következő táblázat ezeknek a kötelezettségeknek a mozgását tartalmazza.

	2020.12.31.	2021.12.31.
Január 1-i nyitóegyenleg.......................................................................................	539	557
Vételi opció miatti növekedés...............................................................................	139	-
Tárgyidőszaki átértékelés ......................................................................................
- eredményben (nettó pénzügyi eredmény) elszámolva.................................	(1)	17
- egyéb pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban elszámolva ................	-	(100)
Fizetés........................................................................................................................	(120)	(180)
December 31-i záróegyenleg.......................................................................	557	294

4.5.2 A pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti nettó nyeresége/vesztesége

Az alábbi táblázatok mutatják be a pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti 2021. és 2020. évi nettó nyereségét/veszteségét.

2021	Kamat	Követő értékelés alapján			Kiveze- tés miatt	Fizetett díjak	Nettó nyereség / (veszteség)
2021	Kamat	Valós érték- változás	Deviza átértékelés	Értékvesztés miatti veszteség	Kiveze- tés miatt	Fizetett díjak	Nettó nyereség / (veszteség)
Tőkeinstrumentumok (1. szint)....	-	443	-	-	-	-	443
Tőkeinstrumentumok (3. szint)....	-	(11)	-	-	-	-	(11)
Pénzügyi eszközök amortizált
bekerülési értéken ..........................	305	-	(745)	(11 012)	-	(5 091)	(16 543)
Pénzügyi kötelezettségek
amortizált bekerülési értéken.......	(13 130)	-	(849)	-	-	(48)	(14 027)
FVTPL pénzügyi instrumentumok
(2. szint) ............................................	-	(3 988)	-	-	10 960	-	6 972
FVTPL pénzügyi instrumentumok
(3. szint) ............................................	-	(17)	-	-	-	-	(17)
Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége ...............	(12 825)	(3 573)	(1 594)	(11 012)	10 960	(5 139)	(23 183)

2020	Kamat	Követő értékelés alapján			Kiveze- tés miatt	Fizetett díjak	Nettó nyereség / (veszteség)
2020	Kamat	Valós érték- változás	Deviza átértékelés	Értékvesztés miatti veszteség	Kiveze- tés miatt	Fizetett díjak	Nettó nyereség / (veszteség)
Tőkeinstrumentumok (1. szint)....	-	50	-	-	-	-	50
Tőkeinstrumentumok (3. szint)....	-	38	-	-	-	-	38
Pénzügyi eszközök amortizált
bekerülési értéken ..........................	262	-	(1 965)	(9 717)	3	(5 068)	(16 485)
Pénzügyi kötelezettségek
amortizált bekerülési értéken.......	(12 315)	-	(24 458)	-	-	(30)	(36 803)
FVTPL pénzügyi instrumentumok
(2. szint) ............................................	-	19 669	-	-	2 441	-	22 110
FVTPL pénzügyi instrumentumok
(3. szint) ............................................	-	1	-	-	-	-	1
Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége ...............	(12 053)	19 758	(26 423)	(9 717)	2 444	(5 098)	(31 089)

A fenti táblázatok az összegeket aktivált hitelköltségek nélkül mutatják (lásd 24. megjegyzést).

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében az értékvesztés miatti veszteség minden, a vevők fizetésképtelenségével kapcsolatban felmerült és várhatóan felmerülő költséget tartalmaz, és az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a közvetlen költségek között került bemutatásra. A leírást, illetve faktorálást

megelőzően a követelésekre azok megtérülő értékéig értékvesztést számolunk el egy követelés-értékvesztési számla beiktatásával, aminek eredményeképp az adott követelésleírás vagy faktorálás nem jár kivezetés miatti nyereséggel vagy veszteséggel.

A fizetett díjak összege leginkább a bevételek pénzügyi realizálásához szükséges tranzakciós díjakra vezethető vissza (például a Magyar Posta fehér csekk feldolgozáshoz kapcsolódó díja, a VPOS terminálokon keresztül térülő bevételek díja és egyéb jutalékok), továbbá ezen a soron jelennek meg bankköltség jellegű tételek is.

4.5.3 Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nettósítása

Minden a Csoport és partnerei (jellemzően roaming és összekapcsolási partnerek) között fennálló kikényszeríthető nettósítási keretszerződésből eredő pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettség esetében lehetőség van az adott vevőkövetelésnél vagy szállítói kötelezettségnél nettó kiegyenlítésre.

Az alábbi követelések és szállítói tartozások esnek nettósítási szerződések hatálya alá, és kerültek a mérlegben nettó módon bemutatásra.

	2020.12.31.		2021.12.31.
	Vevőkövetelések és egyéb eszközök	Kötelezettségek szállítók felé	Vevőkövetelések és egyéb eszközök	Kötelezettségek szállítók felé
Az elismert pénzügyi instrumentumok
bruttó összege ..................................................	000 000	000 345	159 604	143 448
Pénzügyi instrumentumok bruttó
összegének nettózása......................................	(1 019)	(1 019)	(1 417)	(1 417)
A mérlegben kimutatott elismert pénzügyi instrumentumok nettózott összege ..........	158 857	148 326	158 187	142 031

4.5.4 Egyéb információk a pénzügyi instrumentumokról

A Magyar Telekom ki van téve annak a kockázatnak, hogy 2021. december 31-i névértéken összesítve 14,7 milliárd forint (2020-ban: 14,8 milliárd forint). 2021 januárban a Magyar Telekom sikeresen részt vett a 900 MHz-es, valamint az 1800 MHz-es frekvenciasáv frekvenciahasználati jogosultságai tárgyában kiírt árverési eljárásban, melynek előfeltételeként további garanciák kibocsátása vált szükségessé. A garanciákat bankok adták a Magyar Telekom nevében a Társaság bizonyos szerződéses vagy tenderhez kapcsolódó kötelezettségeinek biztosítékaként. A Csoport eddig mindent megtett azért, hogy eleget tett szerződéses kötelezettségeinek, valamint ezt tervezi a jövőre nézve is. Ennek ellenére előfordulhatnak viták a partnereinkkel, amik a garanciák lehívásához vezethetnek. Ilyen garancia lehívás történt 2022 januárjában 133 millió forint értékben ami nem a Csoport fizetőképességén alapul és nincs érdemi hatással arra. További információ a 4.4.3.1-es megjegyzésben találhatók.

A Magyar Telekom nem rendelkezik lényeges biztosítékokkal a pénzügyi eszközei vonatkozásában.

Egyéb pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek között nem történt átsorolás másik pénzügyi instrumentum kategóriába. Nem történt olyan pénzügyi eszközátadás, amely ne felelt volna meg a kivezetés követelményeinek.

A Csoportnak nem voltak többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó, összetett pénzügyi

instrumentumai.

5 PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE

5.1 Pénzügyi kockázati tényezők

A Magyar Telekom elsősorban pénzügyi instrumentumaiból eredő hitelezési kockázatnak van kitéve. A Csoport továbbá az árfolyamok, a kamatok, és a Csoport eszközeinek illetve kötelezettségeinek valós értékét és/vagy cashflow-it befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve.

A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és pénzügyi tevékenységeken keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközöket használunk. A Magyar Telekom kizárólag a Csoport cashflow-ját érintő kockázatokat fedezi, a valós érték kockázatokat nem. Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használ, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partnerkockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket általában csak vezető magyar és nemzetközi pénzintézetekkel vagy a Deutsche Telekommal bonyolítjuk. Azonban a fedezeti elszámolást nem alkalmazzuk ezekre a tranzakciókra.

A kockázatok részletes leírását, azok kezelését, illetve az érzékenységi vizsgálatokat alább mutatjuk be. Az érzékenységi vizsgálatok a kockázati tényezők lehetséges változásai alapján az adózás előtti eredményre gyakorolt potenciális hatásokat mutatják be. Ezek a hatások a jelentési időszakra vonatkozóan egy körülbelül 25%-os átlagos adórátával adóznának, tehát az adózott eredményre való hatás az adózás előtti eredményre való hatás 75%-a lenne olyan években, melyek mentesek a jelentős egyszeri le nem vonható adózás előtti hatásoktól és az adórendszerben bekövetkező jelentős változásoktól. A bemutatott lehetséges (adóval csökkentett) hatások a csoport tőkéjére is ugyanolyan hatással lennének.

Ezen kockázati tényezőkben nem következett be jelentősebb változás az előző jelentéskészítési időszakhoz képest.

5.1.1 Piaci kockázat

Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van:

▪ árfolyamkockázat;

▪ kamatkockázat;

▪ árkockázat.

A Magyar Telekom pénzügyi stratégiájának alapjait minden évben az Igazgatóság határozza meg. A Csoport stratégiája a központosított finanszírozásra épül, rövid- és középtávú, illetve fix és változó kamatozású hitelek és kötvények kiegyensúlyozott kombinációjának felhasználásával. Az Igazgatóság két eladósodási mutatót hagyott jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2021 végén a Csoport mindkét mutató értékét teljesítette; az EBITDA-hoz mért Összes Adósság mutató értéke 2021-ben 2,15 (2020-ban 2,10 volt) a jóváhagyott maximum 2,8 és a nettó pénzügyi eredményhez viszonyított EBITDA értéke 2021-ben 17,58 (2020-ban 9,47 volt) a jóváhagyott minimum 3,0. A Csoport a finanszírozási politika végrehajtása és a pénzügyi kockázatkezelés során meghatározza és folyamatosan ellenőrzi a deviza-, likviditás-, és partnerkockázat-kezelés irányelveit.

A Magyar Telekom esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a kamatozó eszköz- és adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. Mivel a magyar társaságok bevételeinek és kiadásainak döntő része forintban keletkezik, a Magyar Telekom magyarországi társaságainak funkcionális elszámolási pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja.

A piaci kockázatok bemutatásához érzékenységvizsgálatot is készítettünk, ami a kockázati tényezők feltételezett változásainak az adózás előtti eredményre gyakorolt hatását mutatja be. Ezek a feltételezett változások úgy lettek megállapítva, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők reálisan feltételezhető változását mutassák. A vizsgált időszakban ezek a hatások úgy kerülnek meghatározásra, hogy a különböző kockázati tényezők feltételezett változását viszonyítjuk a pénzügyi eszközök mérleg-fordulónapi egyenlegéhez az utolsó (2021-es) és a megelőző (2020-as) beszámolási időszakra vonatkozóan. A mérleg-fordulónapi egyenleg általában az egész évre jellemző egyenleg, ezért a hatások számszerűsítése ezek alapján történik. Az érzékenységvizsgálat módszertana és feltételrendszere nem változott jelentősen az előző beszámolási időszakhoz viszonyítva. A még mindig inkább volatilis nemzetközi tőke és értékpapírpiacok miatt a devizaárfolyamok és kamatlábak nagyobb ingadozása is lehetséges.

5.1.1.1 Árfolyamkockázat

Árfolyamkockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-jának értéke a devizaátváltási árfolyamok változásának következtében ingadozik. Árfolyamkockázat elsődlegesen olyan denominált pénzügyi eszközökhöz kapcsolódik, amelyek nem a Csoport adott működési szegmensének funkcionális pénzneme. A külföldi leányvállalatok pénzügyi kimutatásainak a Csoport bemutatási pénznemére történő; a konszolidáció során végzet átváltásából eredő különbözeteket nem kell figyelembe venni. Releváns kockázati tényezőt jelent általánosságban valamennyi nem funkcionális deviza árfolyama, ha a Magyar Telekom rendelkezik ezen devizában denominált pénzügyi instrumentumokkal.

A magyar forint 2021-ben kb, 1%-kal értékelődött le az euróval szemben. 2019-ben és 2020-ban a forint 8-12%-os

tartományban ingadozott az euróval szemben, 2021-ben ez a tartomány kb. 7%-ra szűkűlt.

Annak érdekében, hogy a Csoport kezelje devizában denominált instrumentumain az árfolyam kockázati kitettséget, az elmúlt években a Magyar Telekom minimalizálta devizában fennálló kölcsöneinek állományát, illetve származékos ügyletekkel fedezte azokat az árfolyamkockázat jelentős csökkentése végett. A kibocsátott vállalati kötvény forintban denominált, így ezen eszköz kapcsán nem merült fel devizakitettség.

DT AG hitelekhez és kapcsolódó fedezeti ügyletekhez köthető árfolyamkockázat

Számos kapcsolt vállalati hitel az általános célok finanszírozására euróban került felvételre a Deutsche Telekom AG-től (DT AG) és a vagy annak pénzügyi leányvállalatától, a Deutsche Telekom International Finance B.V.-től (DTIF). A hitel felvételével együtt kétdevizás kamatcsere ügyleteket vagy deviza csereügyleteket köt a Magyar Telekom a Deutsche Telekom AG-val, ezzel forintra váltva a hitelekhez kapcsolódó teljes pénzáramlást. Bár a Csoport nem alkalmaz fedezeti elszámolást, a hitel és a fedezeti tranzakciókat együtt vizsgálva az euró-forint árfolyam-ingadozásnak korlátozott a (nettó) hatása az adózás előtti eredményre és a saját tőkére.

Érzékenységvizsgálat

2021. december 31.
EUR/HUF (10% elmozdulás)
Hitelek............................................................................................................................	(11 993)	11 993
Kétdevizás kamat- és devizacsere ügyletek...........................................................	12 242	(12 242)

Az eurónak a magyar forinttal szembeni lenti táblázatba foglalt mértékű lehetséges erősödése vagy gyengülése a beszámolási időszak végén hatással lett volna a külföldi devizában denominált hitelek értékére és az alábbi összegekkel növelte (+) / csökkentette (-) volna a tőkét és az eredményt. Ezen elemzés minden egyéb változó, különösen a kamatlábak, változatlanságát feltételezve készült és figyelmen kívül hagy minden előrejelzett értékesítést és beszerzést. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre.

	Eredményhatás
	Erősödés	Gyengülés

Nettó hatás ......................................................................................................	249	(249)
2020. december 31.
EUR/HUF (15% elmozdulás)
Hitelek............................................................................................................................	(27 813)	27 813
Kétdevizás kamat- és devizacsere ügyletek...........................................................	28 747	(28 747)
Nettó hatás ......................................................................................................	934	(934)

Egyéb árfolyamkockázat

A Magyar Telekom további árfolyamkockázata főleg (i) a dél- és kelet-európai leányvállalatok külföldi pénznemben fennálló készpénz állományából és (ii) a nemzetközi telekommunikációs társaságokkal elszámolt bevételekből és kifizetésekből, valamint (iii) a külföldi pénznemben kötött szállítói szerződésekből ered. A deviza-kockázatkezelési politikának megfelelően a Magyar Telekom megfelelő mennyiségű devizát tart a bankszámláin vagy devizát vásárol határidős deviza adásvételi tranzakciók keretében. A szükséges mennyiséget a vevőkövetelések és a rövid lejáratú

devizában meghatározott szállítói tartozások egyenlege alapján határozzuk meg a következő időszakra, annak érdekében, hogy az ilyen típusú eszközökből és kötelezettségekből adódó deviza kockázatra legyen elég fedezet. A Csoport devizában denominált kötelezettség-állománya (a fenti hitelektől eltekintve) meghaladja a devizában denominált eszközeinek állományát, ennek következtében a funkcionális devizák árfolyamában történő elmozdulás az alábbi hatással lenne a Csoport eredményére.

A fenti kitettség csökkentésére a Magyar Telekom alkalmanként származékos ügyleteket köt. A nyitott rövid futamidejű határidős devizaügyletek pozitív valós piaci értéke 0,2 milliárd forint (követelés) volt 2021. december 31-én (2020-ban: 0,5 milliárd forint követelés). Ezen devizaügyletek célja, hogy a jövőbeni devizabevételeket meghaladó deviza kifizetések árfolyamkockázatát mérsékeljék.

Érzékenységvizsgálat

Az eurónak a magyar forinttal és a macedón dénárral szembeni lenti táblázatba foglalt mértékű lehetséges erősödése vagy gyengülése hatással lett volna a külföldi devizában meghatározott pénzügyi eszközök értékére és az alábbi összegekkel növelte (+) / csökkentette (-) volna a tőkét és az eredményt. Ezen elemzés minden egyéb változó, különösen a kamatlábak, változatlanságát feltételezve készült és figyelmen kívül hagy minden előrejelzett értékesítést és beszerzést. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre.

2021. december 31.	Eredményhatás
2021. december 31.	Erősödés	Gyengülés
EUR/HUF (10% elmozdulás) Devizás szállítótartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege...................................................................................... Kapcsolódó határidős devizaügyletek........................................................................	(3 098) 4 356	3 098 (4 356)
Nettó hatás .........................................................................................................	1 258	(1 258)
USD/HUF (15% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege......................................................................................	(351)	351
Kapcsolódó határidős devizaügyletek........................................................................	722	(722)
Nettó hatás .........................................................................................................	371	(371)
EUR/MKD (10% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege......................................................................................	554	(554)
Kapcsolódó határidős devizaügyletek........................................................................	-	-
Nettó hatás .........................................................................................................	554	(554)
USD/MKD (15% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege......................................................................................	20	(20)
Kapcsolódó határidős devizaügyletek........................................................................	-	-
Nettó hatás .........................................................................................................	20	(20)

2020. december 31

Eredményhatás

Erősödés

Gyengülés

Nettó hatás .........................................................................................................	(1 131)	1 131
USD/HUF (15% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege......................................................................................	(148)	148
Kapcsolódó határidős devizaügyletek........................................................................	1 978	(1 978)
Nettó hatás .........................................................................................................	1 830	(1 830)
EUR/MKD (15% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege......................................................................................	47	(47)
Kapcsolódó határidős devizaügyletek........................................................................	-	-
Nettó hatás .........................................................................................................	47	(47)
USD/MKD (15% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege......................................................................................	(9)	9
Kapcsolódó határidős devizaügyletek........................................................................	-	-
Nettó hatás .........................................................................................................	(9)	9

EUR/HUF (15% elmozdulás)

Devizás szállítótartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint

bankbetétek nettó egyenlege......................................................................................

(4 304)

4 304

Kapcsolódó határidős devizaügyletek........................................................................

3 173

(3 173)

A volatilis nemzetközi tőke- és értékpapír piacok hatására a forint, mint funkcionális deviza az euróval szemben 10 százaléknál, az amerikai dollárral szemben 15 százaléknál is magasabb, míg a macedón dénár az euróval szemben 10 százaléknál, az amerikai dollárral szemben 15 százaléknál magasabb ingadozása is elképzelhető, mivel a rendkívüli piaci körülmények extrém árfolyammozgásokat eredményezhetnek a devizapiacokon.

5.1.1.2 Kamatlábkockázat

A Magyar Telekom ki van téve a kamatlábak változásának is. Ennek oka, hogy a kamatlábak ingadozása befolyásolja a fix kamatozású instrumentumok valós értékét, továbbá a változó kamatozású instrumentumokon keresztül a cash-flow-t.

A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi instrumentumok piaci kamatainak a változása csak akkor van hatással az eredményre, ha az instrumentumot valós értéken tartjuk nyilván. Másrészről, a fix kamatozású pénzügyi instrumentumok, melyek amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva nincsenek kitéve kamat cash-flow kockázatnak.

A piaci kamatok változása azon származékos kamat ügyletek (kamat- és devizacsere ügyletek) esetén, melyek nem tartoznak az IFRS 9 által meghatározott fedezeti ügyletek körébe, az Egyéb pénzügyi költségek – nettó sort befolyásolják (Nettó nyereség / veszteség a pénzügyi instrumentumok valós értékre történő átértékeléséből).

A piaci kamatok változása a nem derivatív, változó kamatozású pénzügyi instrumentumok kamat bevételeit/költségeit befolyásolja, amennyiben ezen kamatfizetéseket nem fedezzük kamatkockázat csökkentésére irányuló cashflow fedezéssel.

Pénzügyi eszközök

A magyarországi működésből származó készpénztöbbletet elsősorban a hitelek visszafizetésére fordítjuk, de a macedón leányvállalataink jelentős készpénzállománnyal rendelkeznek, melyet főként helyi bankokban tartanak. Ezeket elsősorban fix kamatozással kötjük le, hogy minimalizáljuk a piaci változásoknak való kitettségünket, melyek kedvezőtlenül hathatnak az ezen betétekből származó cash-flow-ra.

A rendkívül alacsony kamatlábak miatt még azok észszerűen lehetséges változása sem okozott volna jelentős hatást a

Csoport kamatbevételében.

Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségek közül elsősorban a kapcsolt vállalkozásokkal (DTIF, DT AG) szembeni kötelezettségek, valamint a kapcsolódó kamatcsere ügyletek vannak kitéve kamatkockázatnak. Ezen hitelek közül szinte valamennyinél a Magyar Telekom Nyrt. a kötelezett, mivel a Csoport finanszírozása központilag történik. A lenti elemzés a Csoport kamatkockázatnak való nettó kitettségét mutatja be, ami a hitelek és a kapcsolódó kamatcsere ügyletek együttes eredménye.

Mivel a hitelportfolió döntő többsége forintban denominált, illetve kamatcsere ügyletekkel forint kamatozásra lett elcserélve, a Csoport pénzügyi kötelezettségei szinte kizárólag a forint kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. A kamatkockázat megfelelő kezelése érdekében fix és változó kamatozású hitelek kombinációja alkotja a forint portfoliót. Az összes adósságállományhoz viszonyítva a fix kamatozású adósságállomány (beleértve a fix kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a változó kamatozásúra cserélt hiteleket) 81%-ot tett ki 2021. december 31-én (2020-ban 99.9%).

Változó kamatozású kötelezettségekhez kapcsolódó cash-flow érzékenységvizsgálat

Az összes adósságállományhoz viszonyítva a változó kamatozású adósságállomány (beleértve a változó kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a fix kamatozásúra cserélt hiteleket) 19%-ot tett ki 2021. december 31-én (2020: 0,1%).

A kamatlábak reálisan várható 300 bázispontos változása a beszámolási időszak folyamán (az év végi egyenleget feltételezve az egész beszámolási időszakra) az alább bemutatott mértékben növelte (csökkentette) volna a tőkét és az eredményt. Ez az elemzés minden egyéb változó, különösen a devizaárfolyamok változatlanságát feltételezve készült. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak az előbbi kerül feltüntetésre.

	Eredményhatás
	300bp növekedés	300bp csökkenés
2021.12.31. Változó kamatozású kötelezettségek ...................................................................... Kamatcsere ügyletek ..................................................................................................	(3 848) 2 712	3 848 (2 712)
Cash-flow érzékenység (nettó).......................................................................	(1 136)	1 136
2020.12.31.
Változó kamatozású kötelezettségek ......................................................................	(2 692)	2 692
Kamatcsere ügyletek ..................................................................................................	2 684	(2 684)
Cash-flow érzékenység (nettó).......................................................................	(8)	8

5.1.2 Hitelezési kockázat

Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződésben résztvevő egyik fél pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával.

A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát a mérlegben szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke mutatja.

A hitelkockázatok döntő többsége a pénzeszközökkel, a 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétekkel és a vevőkövetelésekkel kapcsolatban merül fel, melyek döntően rövid lejáratúak.

A Csoport kockázatkezelési irányelveinek megfelelően a Magyar Telekom Csoport tagvállalatai döntő többségében legalább BBB+ (vagy azzal egyenértékű) hitelminősítéssel rendelkező bankokban helyeznek el lekötött betéteket, vagy garanciákat kérnek a betétekre olyan bankoktól, amelyek legalább BBB+ minősítésűek. Folyószámlákat azonban ezeknél alacsonyabb minősítésű bankoknál is vezetünk.

Az észak-macedón leányvállalatoknak elsősorban macedón dénárban és euróban tartott pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétei vannak. Az itt elhelyezett pénzeszközök és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétek esetében magasabb a partnerkockázat, mivel kevés nemzetközileg jelentős pénzügyi intézmény van jelen. Ennélfogva a készpénztöbblet a legnagyobb és pénzügyileg legerősebb pénzügyi intézményekben kerül szétterítésre és a lejáratukat ésszerű szintre csökkentjük. A teljes észak-macedóniai bankokban tartott készpénzállomány 13,2 milliárd forint volt 2021. december 31-én (2020-ban: 10,8 milliárd forint).

A vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázat a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt korlátozott.

A lenti táblázat a vevőköveteléseket tartalmazza országok szerinti megbontásban (4.2.2.1 megjegyzés). Ezen egyenlegek

többsége az adott országok funkcionális pénznemében áll fenn (Magyarországon forint és Észak-Macedóniában dénár).

	2020.12.31.	2021.12.31.
Magyarország...........................................................................................................	141 356	140 838
Észak-Macedónia.....................................................................................................	16 117	15 816
Egyéb .........................................................................................................................	1 384	1 533
	158 857	158 187

A fenti táblázatban szereplő összegek az értékvesztéssel csökkentett összegben kerültek bemutatásra. Az éves szinten elszámolt értékvesztés 2021-ben a konszolidált bevételek 1,6%-a volt (2020-ban: 1,4%). További információ a 3.3 megjegyzésben található.

A Csoport tagjai különböző módszereket használnak a fizetőképesség vizsgálatára, melyeket az alábbiakban ismertetünk.

Magyarország

A hitelképesség vizsgálat automatikusan történik a hitelképesség-vizsgáló program segítségével. Az igénybe vett szolgáltatás függvényében többféle ellenőrzés is lefut, mint például a csődlista, a cég belső, kockázatos címlistája, az elmúlt fél év behajtási története, a fennálló tartozás és a magyarországi mobilszolgáltatók feketelistájának ellenőrzése. A Fraud rendszer segítségével figyeljük az ügyfelek kiugró forgalmát és fraud gyanús viselkedését mobil, vezetékes és internet szolgáltatás esetében is. Üzleti ügyfelek esetében az ügyfélmenedzserek ellenőrzik, hogy az ügyfélnek van-e tartozása.

A felszólítási folyamatok automatikusan futnak a számlázó rendszerekből az alábbi lépésekkel: SMS-küldés, emlékeztető Telekom applikáción keresztül, telefonos felszólítás, felszólító levél, felszólító email, korlátozás, felmondó levél és kikapcsolás. Közép- és nagyvállalatok esetében a felszólítási folyamat az első emlékeztető levéllel, manuálisan kezdődik. Ezt követően ez a folyamat is automatizált. A hatályos jogszabályok alapján a különböző ügyfélcsoportok esetében különböző és testreszabott felszólítási lépéseket alkalmazunk, eltérő határidőkkel és minimumtartozással. A szerződés felmondása után a folyamat várható sikeressége alapján több behajtási lépés kombinációját alkalmazzuk, úgymint a kintlévőség eladása és a jogi útra terelés. A folyamat minden lépését belső utasítások szabályozzák.

Észak-Macedónia

A működési tevékenységben a hitelezési kockázat kezelési folyamata megelőző intézkedéseket, (így hitelképesség- vizsgálat és megelőző limitbeállítás), illetve a szerződéses kapcsolat során korrigáló intézkedéseket (pl. emlékeztetők kiküldése, hálózatról történő lekapcsolás, együttműködés behajtó társaságokkal, jogi folyamatot követő behajtás, bírósági eljárás) egyaránt tartalmaz. A lejárt követeléseket ügyféltípusonként, a kintlévőség összege, valamint az átlagos számlázott összegek és kikapcsolások száma alapján ellenőrzik. A hitelezési kockázatot hitelképesség vizsgálattal és megelőző limit beállítással csökkentjük. A hitelképesség vizsgálata során felmérik, hogy az ügyfél eladósodott-e, míg a megelőző limit beállítás az ügyfél átlagos fogyasztási szintje alapján a hitellimit meghatározását szolgálja. Észak- Macedóniában sem fordul elő, hogy egyes ügyfél vagy ügyfélcsoport miatt jelentős lenne a kockázat. A hitelezési kockázat csökkentésére alkalmazott eljárások biztosítják, hogy megfelelő hiteltörténettel rendelkező ügyfelek részére történjen szolgáltatásnyújtás illetve, hogy a hitelezési kitettség elfogadható szinten maradjon.

5.1.3 Likviditási kockázat

Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán.

A likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, bankbetét, valamint megfelelő összegű lehívható hitelkeret fenntartására. A Csoport pénzügyi tevékenysége a rugalmas finanszírozást célozza szabad hitelkeretek rendelkezésre tartásával. A Csoport le nem hívott hitelkerete 43,5 milliárd forint volt 2021. december 31-én (2020: 41,1 milliárd forint).

Az alábbi két táblázat a Magyar Telekom pénzügyi kötelezettségeinek lejárati szerkezetét mutatja be 2021. és 2020. december 31-én. (A táblázat a felsorolt kötelezettségekre fizetendő kamatokat is tartalmazza.) Mivel a pénzügyi kötelezettségeket a Csoport jellemzően folyamatos működéséből származó pénzeszközökből finanszírozza, a beszámolási időszak végén fennálló pénzügyi eszközök (pénzügyi kötelezettségekkel összevetett) lejárati bontása nem mérvadó, ezért ezt nem szerepeltetjük az alábbi táblázatban.

2021. december 31.	Összesen	1 éven belüli	1-5 év közötti	5 éven túli
Kötelezettségek szállítók felé – külső felek.....................................	129 941	129 941	-	-
Kötelezettségek szállítók felé – kapcsolt vállalkozások................	12 090	12 090	-	-
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ...	130 449	38 341	92 108	-
Lízingkötelezettségek..........................................................................	160 186	27 361	71 969	60 856
Kötvények ..............................................................................................	73 797	1 015	38 167	34 615
Frekvencia díj kötelezettségek ..........................................................	199 103	54 447	35 885	108 771
Egyéb pénzügyi kötelezettségek.......................................................	8 873	5 710	3 163	-
Pénzügyi kötelezettségek cashflow ..........................................	714 439	268 905	241 292	204 242
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró).................................................	251	1	250	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ......	92 619	369	92 250	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint) ..............................................	86 974	1 910	85 064	-
Nettó forint befolyások (millió forint) .......................................	5 645	(1 541)	7 186	-
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró)................................................. Bruttó USD befolyások (millió USD) .................................................	198 15	198 15	- -	- -
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ...... Bruttó forint kifizetések (millió forint) ..............................................	77 948 78 542	77 948 78 542	- -	- -
Nettó forint befolyások (millió forint) .......................................	(594)	(594)	-	-

2020. december 31.	Összesen	1 éven belüli	1-5 év közötti	5 éven túli
Kötelezettségek szállítók felé – külső felek.....................................	137 292	137 292	-	-
Kötelezettségek szállítók felé – kapcsolt vállalkozások................	11 034	11 034	-	-
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ...	190 877	100 119	90 758	-
Lízingkötelezettségek..........................................................................	162 131	26 299	73 603	62 229
Kötvények ..............................................................................................	74 502	1 015	4 060	69 427
Frekvencia díj kötelezettségek ..........................................................	106 631	8 145	26 704	71 782
Egyéb pénzügyi kötelezettségek.......................................................	10 527	7 446	3 081	-
Pénzügyi kötelezettségek cashflow ..........................................	692 994	291 350	198 206	203 438
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró).................................................	520	271	249	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ...... Bruttó forint kifizetések (millió forint) ..............................................	189 618 174 480	98 820 87 505	90 798 86 975	- -
Nettó forint befolyások (millió forint) .......................................	15 138	11 315	3 823	-
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró)................................................. Bruttó USD befolyások (millió USD) .................................................	298 15	298 15	- -	- -
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ...... Bruttó forint kifizetések (millió forint) ..............................................	000 000 000 940	113 337 110 940	- -	- -
Nettó forint befolyások (millió forint) .......................................	2 397	2 397	-	-

A Magyar Telekom adósságportfoliójának átlagos lejárati ideje 3,25 év 2021. december 31-én (2020: 3,28 év). A pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó változó kamatfizetések számításához a 2021. december 31-ét, illetve a 2020. december 31-ét megelőző legutolsó kamatfordulókor megállapított kamatlábakat használtuk. További információk a 4.4.1 megjegyzésben.

5.2 Tőkekockázat kezelése

A Csoport célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében.

A vállalat vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a vállalat saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Csoport tőkeszerkezetét. Ez elsősorban úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, vagy alternatívaként visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagy vehet.

2021-ben a Magyar Telekom Igazgatósága 15 311 millió forint osztalékot hagyott jóvá (2020-ban 20 855 millió forint),

valamint a Társaság Igazgatósága 15 000 millió forint osztalék jóváhagyását javasolja a 2022. áprilisi éves közgyűlésén.

A fentieken túl – a magyar Polgári Törvénykönyv szerint a Magyar Telekom Nyrt.-nek biztosítania kell, hogy a vállalat Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke kétharmada alá. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak, a konszolidált tőkére vonatkozóan pedig nem áll fenn ilyen jellegű törvényi kötelezettség.

A tőke, melyet a Csoport menedzsel, 693 milliárd forintot tett ki 2021. december 31-én (2020: 658 milliárd forint).

6 NYERESÉGADÓ

6.1 Nyereségadók – számviteli politikák

A nyereségadók a tényleges és a halasztott adóból állnak. Az éves eredményben kerülnek elszámolásra, kivéve azt az összeget, amely üzleti kombinációhoz, vagy olyan tételekhez kapcsolódik, amelyek közvetlenül a tőkében vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek elszámolásra.

6.1.1 Tényleges adó

A tényleges adó az adott évre vonatkozó adóköteles nyereség (negatív adóalap) után várhatóan fizetendő vagy járó adóból és a korábbi évek tekintetében a fizetendő vagy járó adót módosító tételekből áll. A fizetendő vagy járó adó a várhatóan fizetendő vagy járó adó összegére vonatkozó legjobb becslés, amely – ha van ilyen – tükrözi a nyereségadóval kapcsolatos bizonytalanságokat. Értékelése a beszámolási időszak végéig jogszabályba foglalt, vagy lényegileg jogszabályba foglalt adókulcsok felhasználásával történik. A tényleges adó magában foglalja az osztalékból származó bármely adót is. A tényleges adókövetelések és kötelezettségek beszámításra kerülnek, ha bizonyos feltételek teljesülnek.

A nyereségadók a társasági adóból és az egyéb nyereségadókból állnak.

6.1.1.1 Társasági adó

A társasági adót a Csoport tagjainak működési helye szerint illetékes országos adóhatóságoknak kell fizetni. Az adófizetés alapja az adózó társaság számviteli profitjának adóalap-csökkentő és -növelő tételeivel korrigált, adózás előtti eredménye. Az adókulcsok és az adóalap kiszámításának módja a Csoport vállalatai esetében különböző az országok eltérő szabályai szerint.

6.1.1.2 Egyéb nyereségadók

Az egyéb nyereségadó kategóriába tartoznak bizonyos helyi és központi adónemek, amelyeket Magyarországon a társaságok bizonyos nettó módon számolt eredményére vetnek ki. Ezen adók esetében rendszerint jelentősen magasabb az adóalap, de lényegesen alacsonyabb az adókulcs, mint a társasági adónál.

6.1.2 Halasztott adó

A halasztott adókat az eszközök és kötelezettségek konszolidált éves beszámolóban szereplő könyv szerinti értéke és a társasági adózás céljából kimutatott összegek között fennálló átmeneti különbségekre képezzük.

Halasztott adót nem számolunk el abban az esetben, ha egy eszközt vagy kötelezettséget először ismerünk el a könyvekben egy olyan – nem akvizíciós – tranzakció keretében, amely nincs hatással sem a számviteli, sem az adózandó eredményre.

A halasztott adó összegét olyan – törvénybe foglalt, a mérlegfordulónapon érvényes – adókulcsok használatával számítjuk, amelyek várhatóan érvényesek lesznek a halasztottadó-követelés érvényesítése, illetve a halasztottadó- kötelezettség rendezése időpontjában.

Halasztottadó-követelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszaforduló halasztottadó-kötelezettség), amellyel szemben a halasztottadó- követelés érvényesíthető.

A halasztott adó összegét olyan –törvénybe foglalt, a mérlegfordulónapon is érvényes – adókulcsok használatával képezzük, amelyek várhatóan érvényesek lesznek az átmeneti különbözetek visszafordulásának időpontjában is.

6.2 Nyereségadó ráfordítás az eredményre vonatkozó kimutatásban

Az alábbi tábla mutatja az eredménykimutatásban szereplő elszámolt nyereségadók összegét.

Nyereségadó ráfordítás

2020.12.31.

2021.12.31.

Társasági adó............................................................................................................

Egyéb nyereségadó .................................................................................................

Xxxxxxxxxx adó ..........................................................................................................

3 028 3 831

9 212 9 514

2 355 2 921

Összes ..............................................................................................................

14 595

16 266

6.2.1 Adólevezetés

Az alábbi tábla mutatja be azokat a különbségeket, melyek a beszámolóban szereplő adóráfordítás és azon elméleti összeg között keletkeztek, melyet a hivatalos adókulcs használatával kapnánk:

2020.12.31.

2021.12.31.

IFRS szerinti konszolidált adózás előtti eredmény......................................		60 912	79 113
9%-on számított adó.........................................................................................		(5 482)	(7 120)
Eltérő adókulcsok hatása .................................................................................	(a)	(146)	(164)
Adóalapot nem képező tételek adóhatása ...................................................	(b)	215	410
Le nem vonható költségek nyereségadó hatása .........................................	(c)	(810)	(743)
Egyéb nyereségadók ........................................................................................	(d)	(9 212)	(9 514)
Egyéb nyereségadók adóalap csökkentő hatása ........................................	(e)	829	856
Adóveszteségre elismert halasztott adó (leírása) / újra elismerése........	(f)	(4)	-
Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása............................................	(g)	15	9
Nyereségadó ráfordítás .........................................................................		(14 595)	(16 266)
Effektív adókulcs ...............................................................................................		23,96%	20,56%
Az (a)-(g) magyarázatokat lásd a következőkben.

(a) Ez a sor tartalmazza a leányvállalatok különböző adókulcsainak használatából eredő adóhatásokat, tekintve, hogy a Csoport tevékenysége révén külföldön is jelen van. A társasági adó kulcsa a bemutatott években Észak-Macedóniában 10%, Romániában 16% és Bulgáriában 10%. Az adólevezetésnek ezen sora tartalmazza a 9%-os elméleti adókulcs és a tényleges adókulcs közti különbségek hatását.

(b) Az adóalapot nem képező tételek elsősorban azokat a költségeket tartalmazzák, amelyek nem részei a konszolidált adózás előtti eredménynek, ugyanakkor az egyedi társasági adóalap számításánál levonhatónak minősülnek. Ide tartozik többek között azon eszközök (vagy eszköz többletértékek) értékcsökkenése, amelyek nem szerepelnek a konszolidált beszámolóban eszközként, és a halasztott adó számításnál nem vettük figyelembe.

(c) A levezetés ezen sora tartalmazza a konszolidált adózás előtti eredmény részét képező, de az egyedi társasági adó számításánál le nem vonható költségek – idő előtti követelés leírások, bizonyos értékvesztések, valamint a nem levonható bírságok - negatív adóhatását.

(d) Az egyéb nyereségadók olyan Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak, amelyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapra vetített, de lényegesen alacsonyabb (maximum 2%-os) adókulccsal. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Csoport magyar tagvállalatai esetében a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék további nyereségadó költséget eredményez.

(e) A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék a társasági adó szempontból levonhatónak minősülnek, amelynek pozitív hatásait ez a sor jeleníti meg.

(f) Az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatása csak olyan mértékben kerül elismerésre, amennyire azok jövőbeni realizálhatósága valószínűsíthető. A várhatóan nem realizálható veszteségre képzett halasztott adót leírjuk, vagy eleve nem ismerjük el. Ugyanakkor amennyiben a korábban el nem ismert, vagy leírt adótörvény szerinti veszteségre képzett halasztott adó felhasználhatósága valószínűvé válik, ezt elismerjük.

(g) A beruházási adókedvezmények jelenérték hatása azt az összeget mutatja, amennyivel növelt értéken lehet igénybe venni az adókedvezményt, ha az nem a beruházás évében, hanem későbbi évben vagy években kerül felhasználásra. További információ a 6.3.2.1 megjegyzésben.

6.3 Nyereségadó a pénzügyi helyzetre vonatkozó ki-mutatásban

6.3.1 Tényleges adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

A nyereségadó-követelés és -kötelezettség összege a mérlegben azon országok adóhatóságaival szemben fennálló társasági és egyéb nyereségadó-követeléseket és -kötelezettségeket mutatja, amelyekben a Csoport tagvállalatai működnek.

6.3.2 Halasztott adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

A Csoport halasztott adó egyenlegei és ezek mozgásai a következők:

	Egyenleg 2019. december 31-én	Eredmény- kimutatás hatás	Egyéb mozgások	Egyenleg 2020. december 31-én	Eredmény- kimutatás hatás	Egyéb mozgások	Egyenleg 2021. december 31-én
Halasztott adó követelés / (kötelezettség)
Beruházási adókedvezmény
(6.3.2.1 megjegyzés) ......................... 000		(0 000)	0 000	000	(0 000)	0 000	000
Adótörvény szerint elhatárolt
veszteség (6.4 megjegyzés) ............. 19		(8)	-	11	(11)	-	-
Egyéb pénzügyi eszközök ................. (420)		90	(44)	(374)	18	-	(356)
Követelések és készletek
értékvesztése ...................................... 1 363		(190)	-	1 173	175	-	1 348
Tárgyi eszközök és immateriális (7 278)		932	-	(6 346)	921	-	(5 425)
Goodwill (14 481)		-	-	(14 481)	-	-	(14 481)
Szállítók és egyéb kötelezettségek . -		224	-	224	41	-	265
Hitelek és egyéb kölcsönök .............. (445)		(128)	-	(573)	(71)	-	(644)
Halasztott bevételek.......................... 194		(194)	-	-		-	-
Céltartalék képzése............................ 1 263		98	-	1 361	283	-	1 644
Összes nettó halasztott adó ..........	(18 927)	(2 355)	2 779	(18 503)	(2 921)	4 661	(16 763)

Ebből: halasztott adó kötelezettség.......................................	(19 030)		(18 621)		(16 888)
Ebből: halasztott adó követelés.......	103		118		125
Egyéb mozgások tartalma:
Beolvadt leányvállalat miatti változás.................................................		(44)		-
Adókedvezmény növekmény hatása ...................................................		2 823		4 661

Az egyéb mozgások oszlopa tartalmazza a 2020-ban és 2021-ben elszámolt energiahatékonyság-javító beruházási adókedvezmény növekedését.

A Csoport számos jogi személyből áll, melyek többsége rendelkezik halasztott adó követeléssel és kötelezettséggel. A halasztott adó követelések és kötelezettségek megbontása a mérlegben a Csoport jogi személyei szerint történik úgy, hogy egy jogi személy kapcsán egy összeg jelenik meg vagy eszközként, vagy kötelezettségként a mérlegben.

A fejlesztési adókedvezményekhez kapcsolódó halasztott adó követelések a kapcsolódó eszközbeszerzések aktivált költségeivel szemben kerültek elszámolásra.

Az anyavállalat könyveiben, a leányvállalatokban birtokolt részesedések miatt keletkező átmeneti különbségek közül 21 987 millió forint értékű nettó átmeneti különbözetre nem számoltunk el halasztott adó kötelezettséget 2021. december 31-én (2020-ban 16 369 millió forint volt).

A goodwill-en képzett halasztott adó kötelezettség az Emitel és a T-Mobile felvásárlása során a Társaság könyveiben képzett goodwill-hez kapcsolódik, amely cégek beolvadtak a Magyar Telekom Nyrt-be. A goodwill értékcsökkenése társasági adóban elismert költségnek minősül, az IFRS-ek szabályai szerint viszont nem történik értékcsökkenés elszámolás. A két megközelítésből eredő eltérést fejezi ki a halasztott adó kötelezettség.

6.3.2.1 Beruházási adókedvezmény

A Magyar Telekom Nyrt. és a T-Systems Hungary 2020-ban energiahatékonysági adókedvezmény programokat valósított meg. A jogszabályokban leírt auditálási követelményeknek mindkét Társaság eleget tett, független külső szakértők igazolták, hogy a beruházások megfelelnek az energiahatékonyság kritériumainak. Ez a beruházási adókedvezmény a beruházási költségek csökkenéseként került kimutatásra, a teljes kedvezmény állományra pedig halasztott adó követelést képeztek a Társaságok. Az elért adókedvezményből a Magyar Telekom 4 267 millió forintot a 2021-es adóelszámolás során érvényesít, a fennmaradó 886 millió forintos hányad pedig halasztott adó követelésként marad a könyveiben, ezt várhatóan a 2022-ben keletkező társasági adókötelezettséggel szemben fogja felhasználni. A T-Systems Hungary az energiahatékonysági adókedvezmény teljes összegét – 19 millió forintot – a 2021-es adóelszámolás során érvényesíti.

A Magyar Telekom energiahatékonysági adókedvezményeinek részletei az alábbi táblázatban láthatóak 2020. december 31-ra vonatkozóan (millió Ft-ban):

Kedvezmény keletkezésének éve

Figyelembe vehető eszköz-beruházás összege

Megállapított adókedvezmény

Adó-ráfordítással szemben megjelenített

növekedés

Felhasznált adó- kedvezmény

Fennmaradó adókedvezmény értéke 2021.12.31.

Lejárat éve

2020 ...............................

7 885

2 823

(2 321)

502

2025

Összesen.....................

7 885

2 823

(2 321)

502

A Magyar Telekom energiahatékonysági adókedvezményeinek részletei az alábbi táblázatban láthatóak 2021. december 31-ra vonatkozóan (millió Ft-ban):

Kedvezmény keletkezésének éve	Figyelembe vehető eszköz-beruházás összege	Megállapított adókedvezmény	Adó-ráfordítással szemben megjelenített növekedés	Felhasznált adó- kedvezmény	Fennmaradó adókedvezmény értéke 2021.12.31.	Lejárat éve
2020 ...............................	7 885	2 823	9	(2 832)	-	2025
2021 ...............................	12 676	4 661	-	(0 000)	000	0000
Összesen.....................	20 561	7 484	9	(6 607)	886

Annak érdekében, hogy a Csoport tagjai az adókedvezményeket és az adócsökkentő tételeket igénybe tudják venni, szigorú feltételeket kellett teljesíteniük az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A Társaság eleget tett az energiahatékonysági adókedvezményekre vonatkozó előírásoknak.

A Magyar Telekom 2020-ban használta fel a 2013-ban megkezdett nagyberuházási programra jutó adókedvezmény utolsó részletét 858 millió forint értékben.

6.4 A tényleges adó a Cash-flow kimutatásban

A Társaság az adóbevallásban érvényesített energiahatékonysági adókedvezményt befektetési tevékenységhez kapcsolódó pénzmozgásnak minősítette a Cash-flow kimutatásban. Az alábbi tábla mutatja hogyan oszlik meg a ténylegesen kifizetett adó az egyes tevékenységek között a Cash-flow kimutatásban:

Tevékenységek a Cash-flow kimutatásban	Fizetett adó
Üzleti tevékenységből származó cash-flow (nyereségadó soron került bemutatásra)..........................................	(14 471)
Befektetési tevékenységből származó cash-flow (beruházási adókedvezményre 2021-ben igénybe vett) .....	2 320
Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow ..............................................................................................................	-
Ténylegesen kifizetett nyereségadó .....................................................................................................................	(12 151)

A Magyar Telekom 2020-ban hajtott végre először energiahatékonysági beruházást, amelynek alapján 2021-ben csökkentett adófizetést számolt el.

6.5 Elhatárolt veszteségek

Az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatása csak olyan mértékben kerül elismerésre, amennyire azok jövőbeli realizálhatósága valószínűsíthető.

Az alábbi táblázat a Csoport elhatárolt veszteségeit tartalmazza.

	Adótörvény szerint elhatárolt veszteségek	Adótörvény szerint elhatárolt veszteségek
Lejárat éve	2020.12.31.	2021.12.31.
2020 .............................................................................	137		-
2022 .............................................................................	2		-
2030 .............................................................................	13		-
Összesen...............................................................	152		-
Xxxxxxxxxx adót képező veszteségek .....................	105		-
Halasztott adót nem képező veszteségek ............	47		-
Összesen...............................................................	152		-

2021. december 31-én nem marad elhatárolt veszteség amelyet adózás előtti eredmény csökkentésére lehet felhasználni.

6.6 Adóellenőrzés

Az adóhatóság az adóbevallást követő évtől számított öt éven belül bármikor ellenőrizheti a könyveket, és pótlólagos adót vethet ki büntetéssel, illetve késedelmi kamattal növelve. A menedzsmentnek nincs tudomása olyan körülményről, amelyből ilyen jogcímen jelentős kötelezettsége származhatna.

6.7 A Magyar Telekom Nyrt. osztalékfizetése

A Magyar Telekom Nyrt. által fizetendő és fizetett osztalékot forrásadó, illetve nyereségadó terhelheti a tulajdonos országa szerinti adótörvények alapján. Ez azonban nincs hatással a jóváhagyott osztalék összegére vagy a Magyar Telekom Nyrt. adószámaira, mivel az említett adók – amennyiben vannak – a tulajdonost terhelik.

7 KÉSZLETEK

7.1 Készletek – számviteli politikák

A készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon szerepelnek a beszámolóban. A bekerülési érték súlyozott átlagár alapján kerül kiszámításra. A készletek bekerülési értéke tartalmaz minden, a készletek beszerzéséhez, előállításához, illetve a jelenlegi helyére és állapotába kerüléséhez kapcsolódóan felmerült költséget. A nettó realizálható érték a még hátralévő előállítási költséggel, illetve az értékesítés költségével csökkentett, normál üzletmenetben alkalmazott, becsült eladási ár.

A készletek értékvesztését az Egyéb működési költségek között számoljuk el.

7.2 Készletek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

	2020.12.31.	2021.12.31.
Áruk ............................................................................................................................ Egyéb készletek .......................................................................................................	16 595 16 074 1 956 2 133
Összesen........................................................................................................	18 551 18 207
Értékvesztés .............................................................................................................	(156) (154)
	18 395	18 053

A készletekre elszámolt értékvesztés sem annak visszaírása nem jelentős, így erről nem mutatunk be külön mozgástáblát. A Csoport készletei nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2020., sem 2021. december 31-én.

8 ÉRTÉKESÍTÉSRE KIJELÖLT ESZKÖZÖK ÉS EZEKHEZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ KÖTELEZETTSÉGEK

8.1 Értékesítésre kijelölt eszközök– számviteli politikák

Az „értékesítésre kijelölt eszközök” kategória olyan eszközöket (jellemzően ingatlanokat és szorosan kapcsolódó egyéb eszközöket) tartalmaz, amelyek a Csoport további működéséhez nem szükségesek, eladásra kijelöltek, és azok eladására nagy valószínűséggel 12 hónapon belül sor kerül, és amely eszközök jelenlegi állapotukban készen állnak az értékesítésre. Ezeket az eszközöket a könyv szerinti érték és az értékesítés költségével csökkentett valós érték közül az alacsonyabbikon tartjuk nyilván. Ezen eszközök esetében az értékcsökkenés elszámolása abban az időpontban megszűnik, amikor az eszközt értékesítésre kijelölt eszközzé minősítik. Abban az esetben, ha az értékesítésre kijelölt eszközzé történő minősítés időpontjában az adott tárgyi eszköz vagy immateriális jószág megállapított valós értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a különbséget az eredménykimutatásban értékvesztésként (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) számoljuk el.

8.2 Értékesítésre kijelölt eszközök és kötelezettségek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Az értékesítésre kijelölt eszközöket és ezekhez közvetlenül kapcsolódó kötelezettségeket az alábbi táblázatban mutatjuk

be:

	2020.12.31.	2021.12.31.
Pénzeszközök............................................................................................................	-	138
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök .............................................................	-	62
Immateriális javak ...................................................................................................	-	1 287
Goodwill ....................................................................................................................	-	638
Tárgyi eszközök........................................................................................................	489	161
Értékesítésre kijelölt eszközök összesen .....................................................	489	2 286

	2020.12.31.	2021.12.31.
Céltartalékok……………………………………………………………………………………………………	-	104
Egyéb pénzügyi kötelezettségek..........................................................................	-	246
Értékesítésre kijelölt kötelezettségek összesen .........................................	-	350

2021-ben az értékesítésre kijelölt eszközök és kötelezettségek azokat a telkeket, épületeket és műszaki eszközöket tartalmazzák, amelyeket kijelöltek értékesítésre, valamint azon eszközöket és kötelezettségeket, amelyeket a Pan-Inform Kft. és a T-Systems Zrt. egészségügyi szolgáltatások tevékenységének értékesítésével kapcsolatosak. 2021 decemberében a Magyar Telekom Csoport megállapodást írt alá a Pan-Inform Kft.-ben fennálló 100%-os részesedésének eladásáról, melynek egyedüli tulajdonosa a T-Systems Zrt. A megállapodás a magyarországi központi, digitális egészségügyi szolgáltatások, valamint az ahhoz kapcsolódó kórházi informatikai rendszer fejlesztésével és támogatásával foglalkozó tevekénységeket érinti, melyek 2021 év végén részben a T-Systems Zrt. üzemeltetésében voltak. T-Systems Zrt. a megállapodás lezárását megelőzően értékesítette a megállapodásban értintett eszközöket és kötelezettségeket a Pan-Inform Kft részére. Lásd még 35.1 megjegyzést.

A Pan-Inform Kft. és a T-Systems Zrt. egészségügyi szolgáltatások tevékenység az MT-Magyarország szegmensben kerül bemutatásra (a szegmens besorolás a 33. megjegyzésben kerül meghatározásra). Pan-Inform értékesítésének eredménye 2022 első negyedévében került elszámolásra.

2020-ban az értékesítésre kijelölt eszközök közé jellemzően az ingatlanok kihasználtságának fokozása eredményeképpen értékesítésre kijelölt telkek és épületek tartoznak, melyek értékesítésére várhatóan egy éven belül kerül sor.

9 TÁRGYI ESZKÖZÖK

9.1 Tárgyi eszközök – számviteli politikák

A tárgyi eszközöket bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.

Egy tárgyi eszköz bekerülési értéke tartalmazza a kedvezményekkel és rabattal csökkentett beszerzési árat, beleértve az importvámot és a vissza nem igényelhető adókat, és minden olyan közvetlen költséget, amely az eszköz működési helyére történő szállításához, illetve a menedzsment által kívánatosnak tartott módon történő beüzemeléséhez szükséges. Az eszköz leszerelésének, eltávolításának, valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, amennyiben a kötelezettségre az IAS 37 (Céltartalékok, függő kötelezettségek és követelések) rendelkezései szerint céltartalékot kell képezni.

A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszköz eredeti bekerülési értékéből levonásra kerül, és annak hatása az eredménykimutatásban az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékű értékcsökkenés révén mutatkozik. Az előírt feltételeket teljesítő befektetési projektekhez kapcsolódó adókedvezmények is ilyen módon kerülnek elszámolásra (6.3.2.1 megjegyzés).

Távközlési berendezések esetében a bekerülési érték tartalmazza az összes ráfordítást, beleértve az előfizető telephelyén belüli kábelszakaszt, valamint a kapcsolódó hitelezési költségeket, beleértve a kötvény kamatot is.

Meglévő eszközökre fordított többletráfordításokat akkor aktiválunk, ha az eszközként való aktiválás vagy a ráaktiválás feltételeit teljesítik, míg a karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor költségként kerülnek elszámolásra.

Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a veszteség értékcsökkenésként az eredménykimutatásban (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) kerül elszámolásra.

Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség az átfogó eredménykimutatásban (Egyéb működési bevételek/költségek) kerül elszámolásra.

A tárgyi eszközök értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök bekerülési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően, az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 9.3 megjegyzés részletezi. Az éves felülvizsgálatra a második negyedévben kerül sor, az ebből származó változásokat a harmadik negyedévtől alkalmazzuk. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.

A tárgyi eszközök teljes hasznos élettartama Év

Épületek 5–50

Alépítmények, kábelek és egyéb külső létesítmények 3–38

Egyéb távközlési berendezések 2–25

Egyéb berendezések 2–50

Az üzemelő ingatlanok, gépek és berendezések különböző csoportjainak hasznos élettartama növekedhet, ha felújítás történik az eszközön. Automatikusan nem történik hasznos élettartam módosítás, csak abban az esetben, ha a beruházás eredményeként az eszköznek jelentősen megnövekedik a hasznos élettartama, ami egyedi megalapozott szakértői döntés során kerül meghatározásra.

Azon eszközök esetében, amelyekre értékcsökkenést számolunk el, minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük valószínűleg nem térül meg, megvizsgáljuk, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz elidegenítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. A befektetett eszközök értékvesztésének vizsgálatához az eszközöket azon a legalacsonyabb szinten csoportosítjuk, amelyhez önállóan beazonosítható cash-flow rendelhető (pénzbevételt generáló egységek – CGU-k).

értéket CGU-szinten határozza meg, alapvetően diszkontált cash-flow számítással. További információ a 3.2 megjegyzésben. A más eszközöktől vagy eszközök csoportjától független, pénzbevételt nem generáló jellemzőkkel rendelkező társasági vagyonelemeket értékvesztés vizsgálatakor szintén a CGU-khoz rendeljük.

A Magyar Telekom a goodwill tekintetében évente az év utolsó negyedévében éves értékvesztési vizsgálatot végez, valamint a többi negyedévben gyorstesztet hajt végre. Az értékvesztés vizsgálatakor a Magyar Telekom a goodwillt CGU- khoz rendeli, amely a működési szegmensek szintjén került meghatározásra. További információ a 3.2 megjegyzésben. A működési szegmensek állhatnak egyértelműen egy társaságból, a társaságok egy csoportjából, illetve egy vagy több társaság bizonyos részéből is.

3.2 megjegyzésben. Ha a kalkulált elidegenítési költséggel csökkentett valós érték alacsonyabb a működési szegmens könyv szerinti értékénél, a goodwillre értékvesztést kell elszámolni.

A tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése az eredménykimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerül elszámolásra.

9.2 Tárgyi eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

	Telek és épületek (a)	Távközlési eszközök	Egyéb	Összesen
2020. január 1.
Bruttó érték..............................................................................	142 148	1 057 803	102 063	1 302 014
Halmozott értékcsökkenés ...................................................	(63 398)	(728 811)	(82 320)	(874 529)
Nettó érték .......................................................................	78 750	328 992	19 743	427 485
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ..................................	(654)	(5)	-	(659)
	426 826
Nettó érték – 2020. január 1. ..............................................	78 750	328 992	19 743	427 485
Beruházás.................................................................................	1 499	74 967	3 310	79 776
Akvizíció miatti növekedés ...................................................	-	343	20	363
Értékesített leányvállalati miatti csökkenés .....................	(32)	-	(12)	(44)
Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti
értékváltozás ...........................................................................	127	-	-	127
Kivezetés ..................................................................................	(4 797)	(550)	(871)	(6 218)
Tárgyévi értékcsökkenés ......................................................	(4 552)	(63 046)	(7 351)	(74 949)
Átsorolás ..................................................................................	207	(2 463)	2 256	-
Átváltási különbözet ..............................................................	1 745	4 148	492	6 385
Nettó érték – 2020. december 31. .................................	72 947	342 391	17 587	432 925
2020. december 31.
Bruttó érték..............................................................................	135 346	1 120 458	98 483	1 354 287
Halmozott értékcsökkenés ...................................................	(62 399)	(778 067)	(80 896)	(921 362)
Nettó érték .......................................................................	72 947	342 391	17 587	432 925
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ..................................	(485)	(4)	-	(489)
				432 436
Nettó érték – 2021. január 1. ..............................................	72 947	342 391	17 587	432 925
Beruházás.................................................................................	1 119	75 603	2 701	79 423
Akvizíció miatti növekedés ...................................................	-	1 802	(377)	1 425
Értékesített leányvállalati miatti csökkenés .....................	-	-	-	-
Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti
értékváltozás ...........................................................................	254	-	-	254
Kivezetés ..................................................................................	(684)	(579)	(462)	(1 725)
Tárgyévi értékcsökkenés ......................................................	(4 312)	(67 360)	(5 446)	(77 118)
Átsorolás ..................................................................................	(549)	2 992	(735)	1 708
Átváltási különbözet ..............................................................	172	525	4	701
Nettó érték – 2021. december 31. .................................	68 000	000 000	13 272	437 593
2021. december 31.
Bruttó érték..............................................................................	135 605	1 149 359	89 446	1 374 410
Halmozott értékcsökkenés ...................................................	(66 658)	(793 985)	(76 174)	(936 817)
Nettó érték .......................................................................	68 000	000 000	13 272	437 593
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ..................................	(133)	(17)	(11)	(161)
				437 432

A használatijog eszközök mögöttes eszköz kategóriái szerinti bontást az alábbi táblázat mutatja. További információk a 17. megjegyzésben.

Telek és épületek

(a)

Távközlési eszközök

Egyéb

Összesen

2020. január 1. Bruttó érték..................................................................................	81 956	35 833	5 508	123 297
Halmozott értékcsökkenés .......................................................	(11 498)	(3 538)	(1 579)	(16 615)
Nettó érték ..........................................................................	70 458	32 295	3 929	106 682
Nettó érték – 2020.01.01. .......................................................	70 458	32 295	3 929	106 682
Beruházás.....................................................................................	22 942	9 793	2 356	35 091
Kivezetés ......................................................................................	(868)	(1 944)	(117)	(2 929)
Tárgyévi értékcsökkenés ..........................................................	(11 956)	(3 890)	(2 004)	(17 850)
Átsorolás ......................................................................................	-	-	-	-
Átváltási különbözet ..................................................................	318	12	11	341
Nettó érték – 2020.12.31. .................................................	80 894	36 266	4 175	121 335
2020. december 31.
Bruttó érték..................................................................................	104 127	42 519	7 228	153 874
Halmozott értékcsökkenés .......................................................	(23 233)	(6 253)	(3 053)	(32 539)
Nettó érték ..........................................................................	80 894	36 266	4 175	121 335
Nettó érték – 2021. január 1. ..................................................	80 894	36 266	4 175	121 335
Beruházás.....................................................................................	9 844	10 434	2 662	22 940
Kivezetés ......................................................................................	(995)	(422)	(117)	(1 534)
Tárgyévi értékcsökkenés ..........................................................	(12 107)	(4 666)	(2 101)	(18 874)
Átsorolás ......................................................................................	(242)	(1 303)	-	(1 545)
Átváltási különbözet ..................................................................	23	(2)	12	33
Nettó érték – 2021. december 31. ....................................	77 417	40 307	4 631	122 355
2021. december 31.
Bruttó érték..................................................................................	111 290	50 855	8 732	170 877
Halmozott értékcsökkenés .......................................................	(33 873)	(10 548)	(4 101)	(48 522)

Nettó érték ..........................................................................

77 417

40 307

4 631

122 355

(a) A Telkek és Épületek eszközosztályok felülvizsgálata kerültek és mivel ezek használatukban hasonlóak, ezért ezek kumulált egyenlege egy oszlopban kerül bemutatásra. Ez a bemutatás az iparági gyakorlattal is összhangban van. Az összehasonlító adatok ennek megfelelően kerülnek bemutatásra.

A tárgyi eszközök 2021. december 31-i záróegyenlege 55 237 millió forint értékben (2020: 57 025 millió forint) tartalmaz befejezetlen beruházásokat. A fenti táblában a befejezetlen beruházás abban a kategóriában szerepel, amelyben az eszköz üzembe helyezése várható.

Az Átváltási különbözet sor tartalmazza a Csoport külföldi leányvállalatainak konszolidációjakor keletkező árfolyamkülönbözet hatását.

Az Akvizíciók miatti növekedés sor tartalmazza a Magyar Telekom által megvásárolt cégek és üzletágak eszközeinek valós vagy könyv szerinti értékét a felvásárláskor. Az előzetes és végleges vételár-allokáció különbsége is erre a sorra kerül.

A Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás sor tartalmazza az eszköz miatt felmerülő helyreállítási kötelezettség változását, mellyel a könyv szerinti értéket módosítjuk egy céltartalékkal szemben. További információk a

13.2.4 megjegyzésben találhatók.

Az átsorolások összege, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős. A Csoport sem 2020-ban, sem 2021-ben nem számolt el jelentős értékvesztést.

A Csoport tárgyi eszközei nem szolgáltak hitelek és egyéb kölcsönök fedezeteként, illetve nincsenek biztosítékkal terhelve

sem 2020, sem 2021. december 31-én.

9.3 Hasznos élettartam felülvizsgálata

A Csoport tárgyi eszközei hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) stratégiai irányokon és elfogadott éves beruházási terveken alapuló 2021. évi felülvizsgálata számos eszköz hasznos élettartamát érintette, amely főként a Maktel RAN modernizációs projekthez kapcsolódott. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

2021

2022

2023

2024

2024 után

Értékcsökkenés költségben bekövetkező növekedés /

(csökkenés).................................................................................. 1 702 923 328 (412) (2 541)

A Társaság tárgyi eszközei hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) stratégiai irányokon és elfogadott éves beruházási terveken alapuló 2020. évi felülvizsgálata számos eszköz - elsősorban hálózati eszközök – hasznos élettartam változtatását jelentette. A rézhálózati elemek hasznos élettartamának csökkenését a rézhálózat kiváltási programra való felkészülés okozta. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

2020

2021

2022

2023

2023 után

Értékcsökkenés költségben bekövetkező növekedés / (csökkenés).................................................................................. 6 157

2 552

(1 095) (1 129) (6 485)

10 IMMATERIÁLIS JAVAK

10.1 Immateriális javak – számviteli politikák

Az immateriális javakat a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.

A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken aktiváljuk. Erre a várható élettartam során értékcsökkenést számolunk el. A számítógépes szoftverek fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor költségként számoljuk el általában. A Csoport által ellenőrzött beazonosítható és egyedi számítógépes szoftverek kifejlesztésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek valószínűleg egy éven túlmenő és a bekerülési költségeket meghaladó hasznot hoznak, az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A közvetlen költségek közé tartoznak a szoftverfejlesztés személyi jellegű költségei, valamint a hitelezési költségek és a közvetett költségek arányos része. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverfejlesztési költségekre a becsült hasznos élettartam alatt értékcsökkenést számolunk el. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverek jellemzően megvásárolt elemeket tartalmaznak és csak kisebb mértékben aktivált saját költségeket, így ezeket nem tekintjük saját fejlesztésű szoftvernek. A teljes mértékben saját erőforrással előállított szoftverek az összes szoftver elhanyagolhatóan kis részét teszik ki, így nincsenek elkülönítetten bemutatva.

A hosszú távú frekvenciahasználati licencek beszerzésével kapcsolatos költségeket aktiváljuk, amikor a Társaság a licenc alapján jogot szerez arra, hogy díjat vethessen ki a szolgáltatás igénybevevőire. A frekvenciahasználat jövőbeli éves díjainak jelenértékét az esetben aktiváljuk, ha ezek megbízhatóan becsülhetők, különben Egyéb működési költségként számoljuk el abban az évben, amelyre a befizetési kötelezettség vonatkozik. A koncessziós jogok és licencek hasznos élettartama a vonatkozó megállapodások feltételei szerint van meghatározva, és lineáris módszer szerinti értékcsökkenést számolunk el rájuk a frekvenciahasználat kezdetétől az eredeti koncessziós jog, illetve a licenc lejártáig. A licenc időtartamának esetleges meghosszabbítását csak abban az esetben vesszük figyelembe a hasznos élettartam meghatározásakor, ha biztosak vagyunk abban, hogy az ellenérték fizetése nélkül is meg fog valósulni.

Az immateriális javak értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Csoport a goodwill kivételével nem rendelkezik jelentős értékű, határozatlan élettartamú immateriális javakkal. Az amortizációs költség az eredménykimutatás Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül kimutatásra.

A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 10.3 megjegyzés részletezi. Az éves felülvizsgálatra a második negyedévben kerül sor, az ebből származó változásokat a harmadik negyedévtől alkalmazzuk. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.

Az immateriális javak értékcsökkenését (a goodwill kivételével) azok hasznos élettartama alatt, az alábbiak szerint számoljuk el.

Év

Szoftverek .................................................................................................................................................. 2–24

Koncessziók és licencek .......................................................................................................................... 3–25

Egyéb immateriális javak ........................................................................................................................ 3–10

A goodwill jelenti a cégvásárlás azon többletköltségét, amely a Csoport részesedése alapján a felvásárolt leányvállalat vagy üzletág nettó eszközeinek és függő kötelezettségeinek valós értékén felül, a felvásárlás időpontjában jelentkezik. A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepel a könyvekben.

Megvizsgáltuk a december 31-i könyv szerinti értékek alapján, hogy nem következett-e be értékvesztés a goodwill értékében. A goodwillre elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza. Egy befektetés vagy üzletág értékesítésének nyeresége vagy vesztesége tartalmazza az eladott befektetéshez vagy üzletághoz allokált goodwill könyv szerinti értékét is.

Ha egy eszköz egyaránt viseli a tárgyi eszközök és immateriális javak jellemzőit, el kell dönteni, hogy az IAS 16 – Tárgyi eszközök vagy az IAS 38 – Immateriális javak szabályai szerint járunk el. A menedzsment által jelentősebbnek ítélt jellemzők határozzák meg az eszközök besorolását.

A Csoport egyedi tárgyi eszközeinek és immateriális javainak valós értéke az esetek többségében nem határozható meg, mivel az egyes eszközök nem generálnak cash-flow-t. Így a Csoport az egyedi eszközöket CGU-khoz rendeli, majd a valós értéket CGU-szinten határozza meg, alapvetően diszkontált cash-flow számítással. További információ a 3.2 megjegyzésben. A más eszközöktől vagy eszközök csoportjától független, pénzbevételt nem generáló jellemzőkkel rendelkező társasági vagyonelemeket értékvesztés vizsgálatakor szintén a CGU-khoz rendeljük.

A Magyar Telekom a goodwill tekintetében évente – vagy ha a körülmények megkívánják, gyakrabban – végez vizsgálatot, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés vizsgálatakor a Magyar Telekom a goodwillt CGU-khoz rendeli, amely a működési szegmensek szintjén került meghatározásra. További információ a 3.2 megjegyzésben. A működési szegmensek állhatnak egyértelműen egy társaságból, a társaságok egy csoportjából, illetve egy vagy több társaság bizonyos részéből is.

A működési szegmensek megtérülő értékét a Csoport az elidegenítési költségekkel csökkentett valós értéke alapján, értékelési módszerek segítségével határozza meg. Ilyen módszer például egy közelmúltbeli piaci tranzakcióból származó tapasztalatok felhasználása, egyéb, lényegüket tekintve nagyon hasonló instrumentumokra való utalás, diszkontált cash- flow elemzés, illetve az opciós értékelési modell, ahol a piaci tényezők szerepét maximálisan, míg a lehetséges cégspecifikus tényezőket a lehető legkisebb mértékig vesszük figyelembe. Az ilyen módon meghatározott valós értékek jelentik a működési szegmensekhez rendelt goodwill értékvesztés-vizsgálatának kiindulási pontját. Amíg az elidegenítési költségekkel csökkentett valós érték meghaladja a CGU könyv szerinti értékét, addig a CGU-ra vonatkozóan nem kerül értévesztés elszámolásra és nem szükséges kiszámolni az eszközök használati értékét. További információ a 3.2 megjegyzésben. Ha a kalkulált elidegenítési költséggel csökkentett valós érték alacsonyabb a működési szegmens könyv szerinti értékénél, a goodwillre értékvesztést kell elszámolni.

A tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése az eredménykimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerül elszámolásra.

10.2 Immateriális javak a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Goodwill

Koncessziók

és licencek

Szoftver

Egyéb

Összesen

2020. január 1. Bruttó érték.................................................................	213 107	200 244	342 321	27 460	783 132
Halmozott értékcsökkenés ......................................	-	(92 581)	(250 801)	(13 929)	(357 311)
Nettó érték ...........................................................	000 000	000 663	91 520	13 531	425 821
Nettó érték – 2020. január 1. .................................	213 107	107 663	91 520	13 531	425 821
Beruházás....................................................................	-	92 582	19 581	7 405	119 568
Akvizíció miatti növekedés ......................................	30	-	-	242	272
Értékesített leányvállalat miatti csökkenés .........	-	-	(1)	-	(1)
Kivezetés .....................................................................	-	-	(4)	-	(4)
Tárgyévi értékcsökkenés .........................................	-	(17 509)	(25 145)	(5 605)	(48 259)
Átsorolás .....................................................................	-	-	-	-	-
Átváltási különbözet .................................................	-	000	000	000	1 420
Nettó érték – 2020. december 31. .....................	213 137	182 999	86 628	16 053	498 817
2020. december 31. Bruttó érték ................................................................	213 137	291 455	356 119	33 717	894 428
Halmozott értékcsökkenés ......................................	-	(108 456)	(269 491)	(17 664)	(395 611)
Nettó érték ..........................................................	213 137	182 999	86 628	16 053	498 817
Nettó érték – 2021. január 1. .................................	213 137	182 999	86 628	16 053	498 817
Beruházás....................................................................	-	84 166	23 899	5 690	113 755
Akvizíció miatti növekedés ......................................	14	-	-	58	72
Értékesített leányvállalat miatti csökkenés .........	-	-	-	-	-
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök .....................	(638)	-	(1 287)	-	(1 925)
Kivezetés .....................................................................	-	-	(153)	(2)	(155)
Tárgyévi értékcsökkenés .........................................	-	(19 511)	(25 860)	(6 599)	(51 970)
Átsorolás .....................................................................	-	-	(80)	(83)	(163)
Átváltási különbözet .................................................	-	62	102	67	231
Nettó érték – 2021. december 31. .....................	212 513	247 716	83 249	15 184	558 662
2021. december 31. Bruttó érték.................................................................	212 513	354 334	343 761	35 257	945 865
Halmozott értékcsökkenés ......................................	-	(106 618)	(260 512)	(20 073)	(387 203)
Nettó érték ...........................................................	212 513	247 716	83 249	15 184	558 662

Az Átváltási különbözet sor tartalmazza a Csoport külföldi leányvállalatainak konszolidációjakor keletkező árfolyamkülönbözet hatását.

Az Akvizíció miatti növekedés soron a Magyar Telekom által az adott évben megszerzett cégek és üzletágak eszközeinek valós értéke és az akvizíción keletkezett goodwill kerül kimutatásra. Az előzetes és végleges vételár-allokáció különbsége is erre a sorra kerül.

A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja. 2021- ben új frekvenciák megszerzésére került sor, ami jelentősen megnövelte a koncessziók és a licencek könyv szerinti értékét. A megvásárolt 900 MHZ és 1800 MHz frekvenciákkal kapcsolatosan 83,1 milliárd forint került elszámolásra, amely tartalmazza az egyszeri frekvencia-díjat és az éves frekvenciadíjak jelentértékét. A frekvenciák hasznos élettartama és a jelenérték kalkulációja a frekvenciák használati jogának időtartamán alapul. További információkat a 3.5, 4.4.3.1, 10.5, 28 és 34.2 megjegyzések tartalmaznak.

Az immateriális javak amortizációs költsége, illetve azok értékvesztése (beleértve a goodwillét is) az Eredményre vonatkozó kimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül elszámolásra.

Az átsorolások, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős.

A Csoport immateriális javai sem 2020., sem 2021. december 31-én nem szolgáltak biztosítékul, illetve hitelek vagy kölcsönök fedezeteként.

10.3 Hasznos élettartam

Az immateriális javak hasznos élettartamának stratégiai irányokon és elfogadott éves beruházási terveken alapuló felülvizsgálata 2020-ban és 2021-ben számos eszköz -elsősorban szoftverek - élettartam változását jelentette. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

	2021	2022	2023	2024	2024 után
Értékcsökkenés költségben bekövetkező (csökkenés) / növekedés ....................................................................................	(1 483) (33) 909			679 (72)

	2020	2021	2022	2023	2023 után

Értékcsökkenés költségben bekövetkező (csökkenés) /

növekedés .................................................................................... (1 067) (000) 000 000 000

10.4 Goodwill

A goodwill értékvesztés-vizsgálatához a goodwill teljes összegét hozzárendeltük a Csoport működési szegmenseihez, és a működési szegmensek megtérülő értékeit elidegenítési költséggel csökkentett valós értékek alapján, a valós érték kalkulációhoz használt 3. szintű (4.5.1 megjegyzés) inputokkal határoztuk meg. Az alábbi táblázatban közzétett megtérülő értékeket a működési szegmensek nettó adósságállománya (5.2 megjegyzés) nélkül mutatjuk be, mivel ezeket nem allokáljuk a szegmensekhez. További részletek a 3.2 megjegyzésben.

	2020.12.31.			2021.12.31.
		Működési			Működési
	Xxxxxxxx	szegmens könyv	Működési	Goodwill	szegmens könyv	Működési
	könyv	szerinti értéke	szegmens	könyv	szerinti értéke	szegmens
	szerinti	(goodwillel	megtérülő	szerinti	(goodwillel	megtérülő
	értéke	együtt)	értéke	értéke	együtt)	értéke
MT-Magyarország ....	192 938	957 766	1 687 521	192 314	1 035 769	1 507 266
Észak-Macedónia......	20 199	124 124	322 327	20 199	127 694	356 411
Összesen...................	213 137	1 081 890	2 009 848	212 513	1 163 463	1 863 677

A Csoport minden pénzügyi év utolsó negyedévében értékvesztés-vizsgálatot végez a goodwillre vonatkozóan, míg negyedévente egyszerűsített értékvesztés-vizsgálatot végez. A 2021. és 2020. utolsó negyedévében lefolytatott értékvesztés-vizsgálat során megállapítottuk, hogy nem szükséges értékvesztést elszámolni. Az MT-Magyarország szegmensben csökkenése az értékesítésre kijelölt üzletághoz kapcsolt goodwill értékével megegyezik, amely az Értékesítésre kijelölt eszközök közé került átsorolásra és ott kerül bemutatásra. További információt a 8. megjegyzés tartalmaz.

10.5 Jelentős egyedi egyéb immateriális javak

A Csoport legjelentősebb egyedi egyéb immateriális javai a mobil licencek. A jelentős licencek könyv szerinti értékét és hátralévő hasznos élettartamát az alábbi táblázat tartalmazza. További információk ezekről az eszközökről az 34. megjegyzésben.

	2020.12.31.		2021.12.31.
	Könyv szerinti érték	Hátralévő hasznos élettartam (év)	Könyv szerinti érték	Hátralévő hasznos élettartam (év)
Magyarország
700 MHz ......................................................................................	40 554	19	38 447	18
800 MHz ......................................................................................	29 660	13	27 463	12
900 MHz ......................................................................................	8 441	13	39 584	12-21
1800 MHz ....................................................................................	24 989	13	67 774	12-21
2100 MHz ....................................................................................	32 505	6-19	29 047	5-18
2600 MHz ....................................................................................	13 347	13	12 358	12
26 GHz..........................................................................................	339	3-6	242	2-5
3600 MHz ....................................................................................	30 025	19	28 905	18
Macedónia
800 MHz/1800 MHz .................................................................	2 423	13	2 262	12
1800 MHz ...................................................................................	29	8	26	7
2100 MHz ...................................................................................	278	7	1 341	6-7
Egyéb......................................................................................	408	1–6	267	5
Koncessziók és licencek összesen.........................................	182 998		247 716

11 BEFEKTETÉSEK TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN ÉS KÖZÖS MEGÁLLAPODÁSOKBAN

11.1 Társult vállalkozások és közös megállapodások – számviteli politikák

Társult vállalkozásnak tekintjük azokat a vállalatokat, amelyek felett a Csoport jelentős befolyással bír, viszont nem irányít; ez jellemzően 20-50%-os tulajdont jelent.

Közös megállapodásnak tekintjük azokat a szerződésen alapuló kötelmeket, amelyek két vagy több félnek közös kontrollt biztosítanak, valamint a megállapodás szempontjából lényeges kérdésekben a kontrollt gyakorlók konszenzussal döntenek.

Ha a felek a közös megállapodás nettó eszközeiben érdekeltek, közös vállalkozásnak nevezzük.

Abban az esetben, ha a felek a közös szerveződés egyes kontrollált eszközei és fennálló kötelezettségei kapcsán gyakorolnak jogokat és tartoznak felelősséggel, közös tevékenységnek nevezzük.

A társult és közös vállalkozások az equity módszerrel kerülnek könyvelésre, és bekerülési értéken kerülnek a könyvekbe. A Csoport társult és közös vállalkozásokban lévő részesedése tartalmazza a beszerzéskor meghatározott goodwill értékét, csökkentve az esetleges értékvesztések halmozott értékével.

A Csoport társult és közös vállalkozásainak akvizíció utáni nyereségéből, illetve veszteségéből való részesedése az éves eredményben kerül elismerésre (Részesedés társult és közös vállalkozások eredményéből). Az akvizíció utáni mozgások halmozott értéke a befektetés könyv szerinti értékével szemben kerül elszámolásra. Ha a Csoport társult vagy közös vállalkozásának veszteségéből való részesedése eléri vagy meghaladja a részesedés értékét, a Csoport csak abban az esetben ismer el a részesedés értékét meghaladó veszteséget, ha jogi vagy vélelmezett kötelezettséget vállalt, vagy kifizetéseket eszközölt a társult vagy közös vállalkozás nevében.

A Csoport és társult vagy közös vállalkozása közötti tranzakciók nem realizált nyeresége a társult, illetve közös vállalkozásban levő részesedés mértékéig kiszűrésre kerül. A társult és közös vállalkozások számviteli politikája szükség esetén módosításra került a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

Közös tevékenység esetében a megállapodáshoz rendelhető kontrollált eszközök, kötelezettségek, a közös tevékenység által realizált hozamok közös tevékenységre jutó része, a hozamok és ráfordítások megfelelő hányada felvételre kerülnek.

11.2 Társult vállalkozások

A Csoportnak 2020. és 2021. december 31-én nem volt jelentős társult vállalkozása. A Csoportnak sem 2020., sem 2021. december 31-én nem állt fenn társult vállalkozással szemben függő kötelezettsége vagy elkötelezettsége.

11.3 Közös vezetésű vállalkozások

A Csoport elvesztette a közös irányítást és a jelentős befolyást az E2 Hungary Kft. közös vállalkozás felett a 2020.

februárjában a MET Holding AG-vel kötött megállapodás alapján a különféle illetékes hatóságok jóváhagyása után.

A közös vezetés és a jelentős befolyás elvesztését követően az E2 Hungary Zrt.-ben lévő befektetés az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkebefektetésként került elszámolásra az IFRS 9 szerint és az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között került kimutatásra. A tranzakció nem járt pénzeszköz mozgással (lásd 4.2.3.2 megjegyzést).

A társaság 2020-ban mintegy 66 millió forint nyereséget termelt, mely értékek az E2 Hungary Zrt-ben lévő befektetés közös vezetésű vállalkozásban értékében még az equity módszerrel kerültek figyelembe vételre. Ennek megfelelően a kontrollvesztés pillanatában 1 012 millió forint került kivezetésre a közös vezetésű vállalatban lévő befektetésből, miközben 1 155 millió Ft értékben került felvételre a tőkebefektetés az IFRS 9 szabályai szerint az egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között, mindemellett valós értéken kezdeti 139 millió forint értékű vételi opció került beazonosításra amit az egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek között valós értéken értékelt kötelezettségként mutatunk be az IFRS 9 szabályainak megfelelően (lásd 4.5.1.3 megjegyzés). A tranzakciónak nincs jelentős hatása az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásra. A vételi opció értékelését lásd a 4.5.1.2. megjegyzésben.

A Csoportnak sem 2020. sem 2021. december 31-én nem volt vezetésű vállalkozása.

11.4 Közös tevékenységek

2015-ben a Társaság és a Telenor Magyarország megállapodott, hogy közösen üzemelteti és fejleszti 800 MHz-es 4G mobilhálózatát Budapest kivételével az egész országban. A megállapodás elsődleges célja a 4G mobilinternet lefedettség kiépítésének felgyorsítása a vidéki régiókban és a nagyobb sávszélesség biztosítása a 4G ügyfelek számára a 2014-ben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) kötött 800 MHz-es licencszerződés által előírt kötelezettségekkel összhangban. A megállapodás értelmében a Telenor Magyarország Nyugat-Magyarországon, a Magyar Telekom pedig az ország keleti régiójában üzemeltet bázisállomásokat.

A megállapodást a Társaság közös tevékenységnek minősíti, mivel a stratégiai döntéseket a Magyar Telekom és a Telenor közösen hozza meg, és nincs külön gazdálkodó egység a megegyezés működtetésének ellenőrzésére. A megállapodásban szereplő eszközökön túl a Társaság nem oszt meg felelősséget a kötelezettségekért, hozamokat és a nyereségeket.

Emiatt a megállapodással összefüggésben csak a Társaság által tulajdonolt eszközök kerülnek bemutatásra, további, a partner által tulajdonolt eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások bemutatása nem szükséges. A Magyar Telekom által a Telenor felé és a Telenor által a Magyar Telekom felé felszámolt díjak majdnem megegyeznek, és nettó módon kerülnek rendezésre és bemutatásra az eredményre vonatkozó kimutatásban, és az ebből származó hatás nem jelentős.

Amennyiben bármelyik fél kezdeményezné a szerződés felbontását, az ügyfelek további folyamatos kiszolgálása érdekében a Társaságnak pótlólagos beruházási kötelezettségei keletkezhetnek. Ennek valószínűségét a Vezetőség jelenleg távolinak ítéli meg.

12 EGYÉB ESZKÖZÖK

Az egyéb eszközök között jellemzően a nem pénzügyi instrumentumnak nyilvánított rövid és hosszú lejáratú követelések

vannak bemutatva.

12.1 Egyéb forgóeszközök

2020.12.31.

2021.12.31.

Aktív időbeli elhatárolások .......................................................................................

Egyéb adókövetelés...................................................................................................

Egyéb ............................................................................................................................

4 581 6 834

984 1 322

457 275

Összesen..........................................................................................................

6 022

8 431

12.2 Egyéb befektetett eszközök

Az Egyéb befektetett eszközök legnagyobb részét 2021. december 31-én azok az eszközök teszik ki, melyek a vevői szerződésekből származó költségekből kerültek elismerésre (mintegy 6 571 millió forint értékben, ld. 18.4 megjegyzést).

13 CÉLTARTALÉKOK

13.1 Céltartalékok – számviteli politikák

Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekomnak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét.

A céltartalékok a fennálló kötelezettség mérlegfordulónapon történő kiegyenlítéséhez szükséges, legjobb tudásunk szerint becsült értéken kerülnek a könyvekbe. A becsült érték a várható lehetséges kimenetelek súlyozott átlaga vagy a legvalószínűbb egyedi kimenetel. A céltartalékok megképzésének költségét az eredménykimutatás azon során számoljuk el, amelyen a tényleges költség várhatóan fel fog merülni. Amennyiben egy céltartalék felhasználás nélkül feloldásra kerül, a feloldott céltartalékot az eredménykimutatás azon során forgatjuk vissza, amelyen eredetileg megképzésre került.

A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok általában jelenértéken kerülnek elszámolásra, és értéküket felhasználásig, illetve visszafordításig a kamatköltségekkel szemben növeljük.

13.2 Céltartalékok a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

	Vég- kielégítés	Részvény alapú kifizetések	Egyéb munka- vállalókhoz kapcsolódó	Munka- vállalókhoz kapcsolódó összesen	Jogi ügyek	Eszköz helyreállítási kötelezettség	Egyéb	Összesen
2020. január 1. .......................	1 165	1 649	174	2 988	2 326	7 981	1 906	15 201
Xxxxxxxx ...................................	(396)	(138)	-	(534)	(490)	(39)	(906)	(1 969)
Képzés......................................	5 178	1 770	20	6 968	22	166	1 331	8 487
Kamat.......................................	-	(3)	-	(3)	(1 274)	127	-	(1 150)
Átértékelési különbözet.........	-	15	16	31	67	(1)	(1)	96
Felhasználás (kamatkompo-
nenssel) ...................................	(3 930)	(1 065)	(3)	(4 998)	(70)	(26)	(1 859)	(6 953)
2020. december 31. .............	2 017	2 228	207	4 452	581	8 208	471	13 712
Ebből rövid lejáratú rész ........	1 801	1 330	-	3 131	127	15	330	3 603
Ebből hosszú lejáratú rész .....	216	898	207	1 321	454	8 193	141	10 109
2021. január 1. .......................	2 017	2 228	207	4 452	581	8 208	471	13 712
Xxxxxxxx ...................................	(358)	(112)	(69)	(539)	(22)	(8)	(517)	(1 086)
Képzés......................................	2 381	1 982	941	5 304	702	262	2 889	9 157
Átsorolás értékesítésre kijelölt kötelezettségek közé	-	-	-	-	-	-	(104)	(104)
Kamat.......................................	-	(8)	-	(8)	562	174	-	728
Átértékelési különbözet.........	-	8	14	22	6	2	(1)	29
Felhasználás (xxxxxxxxxx- xxxxxxx) ...................................	(3 338)	(1 299)	(433)	(5 070)	(116)	(41)	(1 128)	(6 355)
2021. december 31. .............	702	2 799	660	4 161	1 713	8 597	1 610	16 081
Ebből rövid lejáratú rész ........	571	1 728	462	2 761	260	25	321	3 367
Ebből hosszú lejáratú rész .....	131	1 071	198	1 400	1 453	8 572	1 289	12 714

A fenti táblázat Kamat sorain a diszkontált értéken bekerülő összegek diszkontlebontásának hatása, valamint az először megképzett céltartalék kamatkomponense jelenik meg, valamint céltartalék-feloldás esetén a kamat vagy diszkontlebontási komponens feloldása.

Az elszámolt céltartalékokkal kapcsolatosan nem számítunk semmilyen kompenzációra, így nincs ezzel kapcsolatosan

elszámolt eszköz a könyvekben.

13.2.1 Végkielégítés

A 2021. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottakhoz, és aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódik a Magyar Telekom Nyrt. 2022. évi hatékonysági elvárásai miatt. A rendelkezési állományban lévő alkalmazottak jogi státuszuk szerint munkavállalók, akik bár már nem nyújtanak szolgáltatást a Társaság részére, csökkentett összegű kompenzációt kapnak, és a Társaság társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk. Így a végkielégítést nem egy nagyobb összegben, hanem havi részletekben kapják az érintettek. A 2020. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottak, és az aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódott a Magyar Telekom Nyrt. 2021. évi hatékonysági elvárásai miatt.

2021-ben 735 olyan munkavállalónak szűnt meg a munkaviszonya (2020-ban 884 főnek), akik számára elbocsátási költséget fizetett a Csoport. A céltartalék 2021. december 31-i egyenlege 111 munkavállalóhoz és rendelkezési állományba vonult alkalmazotthoz kapcsolódik (2020-ben 305 fő).

A 2021 során végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 4 238 millió forint került kifizetésre (2020-ban 4 936 millió

forint).

13.2.2 Részvény alapú kifizetések

A részvény alapú kifizetésekkel kapcsolatos részletek a 20.1.2 megjegyzésben olvashatóak.

13.2.3 Jogi ügyek

A jogi ügyekre képzett céltartalékok összege főleg közigazgatási hatóságoknak, versenyhivatalnak, valamint korábbi munkavállalóknak és kereskedelmi partnereknek jogvita eredményeként várhatóan kifizetésre kerülő összegeket tartalmazza. Számos olyan jogvita van, melyekkel kapcsolatban céltartalék képzésére került sor, de ezek egyedileg nem jelentősek.

13.2.4 Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék

Az eszközök kapcsán fennálló helyreállítási kötelezettség elsősorban harmadik fél ingatlanán felépített távközlési szerkezetekből fakad. A Csoport minden évben felülvizsgálja a szükséges céltartalékokat. A felülvizsgálat során sem 2021- ben, sem 2020-ban nem következett be jelentős változás.

13.2.5 Egyéb céltartalékok

Az Egyéb céltartalékok egyenlege a garanciális kötelezettségekre, hátrányos szerződésekre és további, egyenként kis összegű tételekre képzett céltartalékokat tartalmaz.

14 EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

		2020.12.31.	2021.12.31.
Egyéb adók és társadalombiztosítási kötelezettségek ..............................		12 027	9 590
Bérek ....................................................................................................................		8 040	7 344
Elhatárolt bevételek és kapott előlegek........................................................		1 940	1 953
Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokhoz fel nem használt előleg........	(a)	21	12
Nem irányító részesedésnek fizetendő osztalék .........................................		41	44
Egyéb kötelezettségek .....................................................................................		129	43
Összesen...................................................................................................		22 198	18 986

(a) Lásd még a 4.2.3.2 (b) megjegyzést.

15 EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

Az alábbi tábla tartalmazza az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeket:

2021.12.31.

2020.12.31.

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek .................................................................. 2 910 2 474

2020-ban a kötvények bekerülésekor a tranzakciós költségekkel (12 millió forint) csökkentett valós értéken (67 875 millió forint) kerültek megjelenítésre, mely módosult a kapott prémium értékével (2 948 millió forint), így a kötvény átlaghozama 1,2579%. A kötvények a későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek az IFRS 9 szabályainak megfelelően. A kötvényekért kapott érték (tranzakciós költségek nélkül) és a visszafizetéskor esedékes érték közötti különbözet a kötvény lejárati ideje alatt az effektív kamatláb módszerével kerül elszámolásra a kamatköltségek között.

További információkért lásd a 4.4.2 megjegyzést.

16 NEM IRÁNYÍTÓ RÉSZESEDÉSEK

A nem irányító részesedések a Makedonski Telekom (MKT) kisebbségi részvénytulajdonosainak részesedését tartalmazza.

	MKT	Egyéb	Összesen
2019. december 31 35 825 Deklarált osztalék (3 235) Teljes átfogó eredmény ............................................................................... 7 545		(659) 35 166 (433) (3 668) - 7 545
2020. december 31. ............................................................................	40 135	(1 092)	39 043
Deklarált osztalék .......................................................................................... Teljes átfogó eredmény ...............................................................................	(3 479) 4 516	- -	(3 479) 4 516
2021. december 31. ............................................................................	41 172	(1 092)	40 080

16.1 Összesített pénzügyi információk a jelentős nem irányító részesedésekkel rendelkező leányvállalatokról

Az alábbi táblázatok a csoporton belüli kiszűrések előtti összegeket mutatják be.

a) Összesített mérlegek

	MKT
	2020.12.31.	2021.12.31
Forgóeszközök ......................................................................................................... 34 009 Rövid lejáratú kötelezettségek............................................................................. (20 954) Befektetett eszközök.............................................................................................. 105 274 Hosszú lejáratú kötelezettségek .......................................................................... (5 014)		33 654 (18 708) 106 159 (5 494)
Nettó eszközállomány..................................................................................	113 315	115 611

b) Összesített eredménykimutatások

	MKT
	2020	2021

Bevételek ..................................................................................................................	63 789	65 603
Adózás előtti eredmény .........................................................................................	10 082	9 790
Adózott eredmény ........................................................................................	9 074	8 835
c) Összesített cash-flow kimutatások

	MKT
	2020.12.31.	2021.12.31.
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow................................................	22 633	21 913
Befektetési tevékenységből származó nettó cash-flow .....................................	(11 165)	(12 369)
Irányító részesedésnek fizetett osztalék/ tőkeleszállítás ...................................	(4 226)	(4 547)
Nem irányító részesedésnek fizetett osztalék/ tőkeleszállítás ..........................	(3 235)	(3 479)
Egyéb pénzügyi tevékenységből származó cash-flow........................................	(3 509)	(3 607)
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow.......................................	(10 970)	(11 633)

16.2 Nem irányító tulajdonosokkal bonyolított ügyletek

A nem irányító tulajdonosokkal sem 2021-ben, sem 2020-ban nem volt jelentős tranzakció az osztalékfizetésen kívül.

A Csoportban jelentős nem irányító részesedéssel csak az Észak-Macedón Köztársaság rendelkezik, az MKT részvényei által. A Magyar Telekom és az MKT üzleti tevékenysége során nem bonyolított egyedileg jelentős ügyletet sem a 2020-as, sem a 2021-es pénzügyi év során sem az Észak-macedón Köztársaság által ellenőrzött, sem az Észak-Macedón Köztársaság jelentős befolyása alatt álló társasággal.

17 LÍZINGEK

17.1 Lízingek – számviteli politikák

Egy szerződés akkor lízingszerződés (vagy tartalmaz lízinget), ha a szerződés értelmében egy mögöttes eszköz használatának irányítási jogát biztosítja adott időszakra, ellenérték fejében.

Megjelenítési kivételek

Rövidtávú lízingek, kisértékű eszközök lízingje

Az IFRS 16 tartalmaz a lízingbevevők számára megjelenítési kivételeket rövidtávú lízingek és kisértékű eszközök lízingjei esetében, és ezekre alternatív követelményeket határoz meg.

▪ Az MT Csoport döntése szerint, a rövid távú megjelenítési kivételeket nem alkalmazza a lízingszerződésekre, kivéve a kisebb és kevésbé fontos lízingmegállapodásokat, melyeknél a lízingidőszak egy hónap vagy annál rövidebb. Az ilyen, nagyon rövid távú lízingek és az ezekhez kapcsolódó eszközkategóriák költségként történő elszámolása felmerülésükkor történik, és nem kapcsolódik hozzájuk számszerűsített bemutatási kötelezettség.

▪ A Társaság, döntése szerint, nem alkalmazza ezt a gyakorlati könnyítést a kis értékű tételekkel kapcsolatban. Ezért ezeket az IFRS 16 értelmében, lízingszerződésként kell elszámolni, értékelni és közzétenni.

Lízing futamideje

A lízing futamidejének kezdőnapkori állapotra történő becslése arra az időszakra vonatkozik, ameddig a MT az eredetileg megállapodott feltételek mellett, ésszerű bizonyossággal fenntartja a szerződést. Az induláskori lízingidőszak megállapítása a lízing kezdőnapján történik. A lízingidőszak meghatározásánál, kétség esetén mindig a lehető legrövidebb észszerű, indokolható lízingidőszakot kell alkalmazni. A lízingidőszak megállapítása lényegében vezetői döntés kérdése, és az MT általában eszközcsoport szintű becsléseket vagy feltételezéseket használ (különösen opciók és határozatlan idejű megállapodások tekintetében).

A lízing induló dátuma az a nap, amelyen a lízingbeadó egy meghatározott eszközt (pl. a lízing tárgyát képező ingatlant, gépeket vagy berendezéseket) a lízingbevevő rendelkezésére bocsájtja használat céljából. Az induló napon megkezdődik a lízing időszak és megtörténik a lízing kötelezettség és a használatijog-eszköz megjelenítése.

Opciók - “Meglehetősen biztos feltételek”

Annak megállapításához, hogy a lízingbevevő észszerűen biztos-e abban, hogy lehívja-e a lízing hosszabbítására vonatkozó opcióját vagy nem hívja le a lízing felmondására szóló opcióját, a lízingbevevők és lízingbeadók minden olyan lényeges tényt és körülményt figyelembe vesznek, melyek a lízingbevevő számára gazdasági érdekeltséget teremthetnek, és amelyek alapot szolgáltatnak arra, hogy lehívja a lízing hosszabítási opciót vagy ne léptesse érvénybe a lízing felmondás opciót.

Lízingfizetések

A lízingfizetések meghatározása mind a lízingbevevő, mind a lízingbeadó tekintetében azonos. A lízingfizetések olyan kifizetések, amelyeket a lízingbevevő a lízingbeadó felé teljesít, egy meghatározott eszköz használati jogának fejében, a lízingidőszak alatt.

Az MT lízingbevétel esetén a lízingfizetés definíciója tartalmazza a nem-lízing elemekhez kapcsolódó fizetéseket is.

A lízingkötelezettség újraértékelése

Az IFRS 16 meghatározza, hogy mikor kell újraértékelni a lízingkötelezettséget. Fontos megjegyezni, hogy az IFRS 16 tekintetében, a lízingkötelezettség újraértékelése csak akkor történik meg, ha a változás már létező szerződéses kitételeken alapul, vagyis, amelyek már az indulás óta részét képezik a szerződésnek.

A lízingbevevő akkor vizsgálja felül a lízingidőszakot, azaz, hogy ésszerű bizonyossággal lehívja-e a hosszabbítási opciót vagy nem alkalmazza a felmondás opciót, ha olyan, jelentős esemény történik vagy a körülmények olyan jelentős változása áll be, amelyek a lízingbevevő hatáskörébe tartoznak; és amelyek befolyásolják azt, hogy a lízingbevevő észszerűen biztosan lehív- e egy opciót, amely korábban nem szerepelt a lízingidőszak meghatározásában, illetve nem hív le egy olyan opciót, amely korábban szerepelt a lízingidőszak meghatározásában.

Lízingmódosítások könyvelése

A lízing módosításának definíciója a következő: “a lízing hatókörének (scope) vagy a lízing ellenértékének olyan változása, ami nem szerepelt az eredeti lízingfeltételek között (például egy vagy több mögöttes eszköz használati jogának hozzáadása vagy felmondása, vagy a szerződéses lízingidőszak meghosszabbítása, illetve rövidítése)”. A módosítás származhat csak az ellenérték változásából is. A módosítás hatálybalépésének napja az a dátum, amikor mindkét fél elfogadja a lízingmódosítást.

A lízingbevevő a lízing módosítást különálló lízingként szerepelteti, amennyiben az alábbi két feltétel mindegyike teljesül:

▪ a módosítás bővíti a lízing scope-ját egy vagy több mögöttes eszköz használati jogának hozzáadásával, és

▪ a lízing ellenértéke emelkedik egy, a scope bővülés egyedi árának megfelelő, összeggel, illetve az egyedi ár bármilyen, megfelelő kiigazításával, a konkrét szerződés feltételei szerint.

Ha ezek a feltételek fennállnak, a módosítás új lízingnek minősül, amely elkülönül az eredeti lízingtől. Az egy vagy több további eszköz használati jogáról szóló megállapodás külön lízingként (vagy lízingekként) kerül(nek) könyvelésre, amely(ek)re nézve, az eredeti lízingtől függetlenül az IFRS 16 követelményei az irányadóak.

Egy külön lízingnek nem minősülő módosítás esetében, azaz, ha nem teljesülnek a fenti feltételek, a módosítás hatálybalépésének napján, a lízingbevevő a módosítást úgy veszi figyelembe, hogy felülvizsgálja a lízingkötelezettséget az adott napon meghatározott diszkont kamatláb alkalmazásával, és:

▪ a lízing scope-ját szűkítő lízingmódosítások esetében a lízingbevevő csökkenti a használati jogot megtestesítő eszköz könyv szerinti értékét, hogy tükrözze a lízing részleges vagy teljes megszűnését és nyereséget vagy veszteséget könyvel el, amely arányosan leképezi a scope csökkenését; illetve

▪ minden más lízingmódosítás esetében, a lízingbevevő megfelelően kiigazítja a használati jogot megtestesítő eszközt.

Amikor a lízingügylet módosul, a felülvizsgált lízingdíjak diszkontálása mindig egy felülvizsgált diszkont kamatláb alkalmazásával történik. Ez különbözik a lízing újraértékelés követelményeitől, ahol diszkont kamatláb csak speciális esetekben kerül alkalmazásra.

Kimutatási és közzétételi követelmények az MT csoport, mint lízingbevevő esetében Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás

Az MT Csoport döntése szerint a használatijog-eszköz (az egyéb eszközöktől elkülönítve) kerül kimutatásra, csakúgy, mint a lízingkötelezettség, és külön soron szerepelnek a konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelmekre vonatkozó kimutatás

Az konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában az MT Csoport külön szerepelteti a használatijog-eszköz értékcsökkenéséből eredő, lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatköltséget.

Konszolidált Cash-flow kimutatás

Az alábbi tételek a cash-flow kimutatáson belül a működési tevékenységek között jelennek meg:

▪ a lízingkötelezettség kamatrészének készpénzes fizetése, az MT Csoport számviteli politikájának megfelelően, amely

szerint a kamatkifizetések a működési cash-flow részeként kerülnek kimutatásra;

▪ a lízingkötelezettségbe nem tartozó változó lízingdíj kifizetések.

A lízingkötelezettség tőke részének kifizetései a cash-flow kimutatáson belül a pénzügyi tevékenységek között jelennek meg.

Kimutatási és közzétételi követelmények az MT Csoport, mint lízingbeadó esetében

Lízingek szerepeltetése a konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban és a konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Az MT csoport konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában, az operatív lízingből származó bevétel nem szerepel az egyéb bevételektől elkülönítve. Csak egy, "Bevétel" sor szerepel a kimutatásban.

A Pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzések tartalmazzák a bevételek további lebontását, beleértve az operatív lízingből származó bevételeket MT csoport szegmensekre bontva. Az operatív lízing bevételek sortétel a 18.3-as megjegyzésben “Egyéb források” néven szerepel.

Az MT Csoport lízingbeadóként, az operatív lízing tárgyát képező eszközöket a mérlegben történő kimutatás során a mögöttes eszköz jellege alapján szerepelteti. Az MT Csoportnál, az eszközök fizikailag elkülönülő részei, amelyek mögöttes eszközként azonosítottak (lízingek), nem a teljes eszköztől elkülönítve szerepelnek a mérlegben.

Egyéb, lízingre vonatkozó témák Visszlízing tranzakciók

Eszköztranszfer minősítése, hogy vajon értékesítésnek minősül-e

Az MT Csoport egyetlen eszközkategória esetében sem alkalmazza a rövidtávú lízingekre és a kisértékű eszközökre vonatkozó megjelenítési kivételt (közzétételi mentesség). Ennek eredményeképpen, az MT Csoport, mint eladó- lízingbevevő, a visszlízing tranzakciókat mindig a mérlegben szerepelteti (jelentőségtől függetlenül). Xxxxx eldöntéséhez, hogyan kell egy visszlízing tranzakciót kimutatni, az MT Csoport először azt vizsgálja, hogy a mögöttes eszköz kezdeti átadása az eladó-lízingbevevőtől a vevő-lízingbeadónak értékesítésnek minősül-e. Az MT Csoportnál ezután az IFRS 15-öt alkalmazzák annak megállapításához, hogy történt-e értékesítés. Ez a vizsgálat eldönti a könyvelés módját mind az eladó- lízingbevevő, mind a vevő-lízingbeadó számára, az alábbiak szerint.

Visszlízing elszámolása − az eszköz átruházása nem értékesítés

Ha az eszköztranszfer nem minősül eladásnak, az eladó-lízingbevevő és a vevő-lízingbeadó finanszírozásként kell, hogy könyvelje a tranzakciót.

Visszlízing könyvelése − Az eszköztranszfer értékesítésnek minősül

Ha az ellenőrzés átruházása megtörténik az IFRS 15-ben megadottak szerint (eladás), az eladó-lízingbevevőnek olyan eszközt kell szerepeltetnie a könyveiben, melynek összege megegyezik a használati jog arányosan fennmaradó részéből eredő arányos könyv szerinti értékkel. Bármely, a tranzakcióból származó nyereség vagy veszteség szintén arányosan kerül elszámolásra. Így, az eladó-lízingbevevő az eladással kapcsolatos nyereséget az átadott mögöttes eszközrészhez tartozó összegre, azaz, a vevő-lízingbeadó mögöttes eszközben levő maradványérdekeltségére korlátozza.

A Magyar Telekom Csoport pénzügyi kimutatásaira a visszlízing tranzakciók nincsenek jelentős hatással.

Allízingek

Az allízing, definíciója szerint, egy olyan tranzakció, amelynél egy mögöttes eszközt a lízingbevevő (közbenső lízingbeadóként) tovább ad bérbe egy harmadik félnek, miközben a lízingbeadó és lízingbevevő között fennálló lízingügylet ("főlízing") érvényben marad.

Az allízingeket az MT Csoport, mint közbenső lízingbeadó, pénzügyi vagy operatív lízingként minősíti, hasonlóan ahhoz, ahogyan bármely más lízing esetében eljár, az IFRS 16.61 alapján.

Az allízing kezdőnapján, ha az MT Csoport nem tudja egyértelműen meghatározni az allízing implicit kamatlábát, az allízing könyvelésénél a fő lízingre alkalmazott diszkont kamatláb kerül használatra, ami kiigazításra kerül minden, az allízinggel kapcsolatos közvetlen költséggel.

A Magyar Telekom Csoport pénzügyi kimutatásaira az allízingek nincsenek jelentős hatással.

Az allízingek kimutatása és közzététele

Az allízingek esetében nincsenek specifikusan az allízingekre vonatkozó, a mérlegben és eredménykimutatásban történő közzétételt szabályozó rendelkezések. Az MT Csoport azokat a közzétételi szabályokat alkalmazza, amelyek az egyéb pénzügyi és operatív lízingekre is vonatkoznak.

Az MT Csoport ugyanazon mögöttes eszközre épülő főlízingből, illetve allízingből származó eszközöket és kötelezettségeket nem könyveli egymással szemben, kivéve, ha teljesülnek a pénzügyi instrumentumok ellentételezésére vonatkozó követelmények. Ugyanez vonatkozik az azonos mögöttes eszközre épülő főlízingből és allízingből eredő lízingbevételre és lízingköltségre, kivéve, ha az IAS 1 szerinti, ellentételezésre vonatkozó kritériumok teljesülnek.

Az IFRS 16 szerint a fő és az allízing két különálló szerződés, melyek lízingbevevői illetve a lízingbeadói modell alapján kerülnek könyvelésre. Az általános közzétételi szabályok egyaránt vonatkoznak a fő és allízingekre, valamint a pénzügyi vagy operatív allízing ügyletek lízingbeadóira.

Lízingbeadókra vonatkozó elszámolás/könyvelés Pénzügyi lízing - Definíció

A pénzügyi lízing egy olyan ügylet, amely egy mögöttes eszköz birtoklásával járó lényegében összes kockázatot és előnyt átruházza a lízingbevevőre. A pénzügyi lízing jellegét tekintve hasonlít egy eszköz értékesítésének finanszírozásához. A pénzügyi kimutatásokban történő elszámolása nem a tranzakció jogi formájából indul ki, hanem annak valós gazdasági tartalmából (azaz, mintha a mögöttes eszközt a lízingbeadó eladná a lízingbevevőnek)

Operatív lízing – Definíció

Az operatív lízing egy olyan tranzakció, amellyel nem kerül átruházásra a mögöttes eszköz birtoklásával járó lényegében összes kockázat és előny. Ez általában egy egyszerű, rövidtávú bérleti konstrukció (operatív lízing), ahol a befolyó bérleti díj az eredménykimutatásban jelenik meg, és elsődleges mérleghatása összefüggésben van a lízingfizetések ütemezésével.

17.2 Pénzügyi lízingek

17.2.1 Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbeadó

A pénzügyi lízinghez kapcsolódó, jövőbeni követelések 2020. és 2021. december 31-én az következők szerint alakultak:

	2020.12.31.			2020.12.31.
	Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj követelés	Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- követelés
1 éven belüli ........................................	315	35	350	331	28	359
1–2 év között.......................................	293	27	320	190	20	210
2–3 év között.......................................	184	19	203	110	14	124
3–4 év között.......................................	103	14	117	74	11	85
4–5 év között.......................................	67	11	78	64	8	72
5 éven túl..............................................	190	23	213	127	15	142
Összesen..........................................	1 152	129	1 281	896	96	992

A kamatrész a még nem esedékes jövőbeni pénzügyi bevételt tartalmazza. Az egy éven belül esedékes követelések jelenértéke a mérlegben az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök soron szerepel, míg az egy éven túli követelések az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra. A lízingperiódus során elhatárolt pénzügyi bevételt az éves eredményben (Kamatbevételek) számoljuk el. (lásd 23 megjegyzés)

A nem garantált maradványérték hatása a Csoport eredményére nézve nem jelentős.

17.2.2 Pénzügyi lízing – Csoport mint lízingbevevő

A lízing kötelezettségek elsősorban az új székház, mobiladótornyok alatti terület bérletéhez, továbbá olyan épületek eladásához és azok egy részének visszlízingjéhez kapcsolódnak, melyek telefonközpontok elhelyezésére szolgálnak, valamint kisebb részben egyéb épületek, hálózatok és egyéb távközlési eszközök és járművek bérletével kapcsolatosak.

A szerződések jellemzően forintban és euróban köttettek (adásvételi és visszavásárlási szerződések euróban), futamidejük

4–13 év; meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.

Az épületekre kötött lízingszerződések futamideje általában 4-13 év, távközlési berendezések esetén 4-9 év, míg a járművek és egyéb eszközökre kötött lízingszerződések futamideje általában 1-4 év. A Társaság bérleti szerződéseiből származó kötelezettsége a lízingbeadónak a lízingbe adott eszközökre vonatkozó jogcímével biztosított. A Társaság általában nem ruházhatja át és nem adhatja allízingbe a lízingelt eszközöket, és egyes szerződések megkövetelik a csoporttól bizonyos pénzügyi mutatók fenntartását.

A lízingkötelezettségek lejárat szerinti elemzése az 5.1.3. megjegyzésben található. Az alábbi összegek került az eredményben elszámolásra:

2021

2020

Használatijog-eszköz értékcsökkenése ................................................................. 17 850 18 874

Lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatköltségek ......................................... 5 407 4 717

Lízingkötelezettségek árfolyamvesztesége ......................................................... 5 014 465

Használatijog-eszközök allízingbe adásából származó bevételek ................... 57 62

Nyereség vagy veszteség visszlízing ügyletekből............................................... 1 984 -

A Csoport teljes, lízingügyletekből származó készpénz kiáramlása 2021-ben 20 046 millió forintot tett ki. A Társaságnak számos olyan lízingszerződése van, mely 2021. december 31-én még nem kezdődtek el. A jövőbeni lízingdíj fizetési kötelezettségek ezen nem felmondható szerződésekből 10 755 millió forintot érnek el.

A nem diszkontált potenciális jövőbeni bérletfizetések összege 14 331 millió forint a lehívásra kerülő meghosszabbítási és megszüntetési opciókat követő időszakokra vonatkozóan, melyek nem részei a lízing futamidőnek.

A Társaság kezdetkor a lízingkötelezettség részeként megbecsüli és figyelembe veszi a maradványérték-garanciák alapján várhatóan fizetendő összegeket. Jellemzően a várható maradványérték a lízing megkezdésekor egyenlő vagy magasabb, mint a garantált összeg, és így a Társaság nem számít arra, hogy bármit is fizetnie kell ezen garanciák alapján.

Az egyes beszámolási időszakok végén a várható maradványértéket felül kell vizsgálni, hogy az tükrözze az összehasonlítható eszközökre elért tényleges maradványértékeket és a jövőbeli árakkal kapcsolatos várakozásokat. 2021. december 31-én, a lízingkötelezettségek értékelésében figyelmen kívül hagyott maradványérték-garanciák összege 88 millió forint, amelyeknek a Társaság potenciálisan ki van téve és melyek várhatóan nem kerülnek kifizetésre.

17.3 Operatív lízing– Csoport, mint bérbeadó

	2020.12.31.	2021.12.31.
Éven belüli.................................................................................................................	3 282	4 341
1-2 év közötti............................................................................................................	3 071	3 994
2-3 év közötti............................................................................................................	2 888	3 676
3-4 év közötti............................................................................................................	2 729	3 552
4-5 év közötti............................................................................................................	2 144	3 178
5 éven túli..................................................................................................................	5 225	6 195
Összesen........................................................................................................	19 339	24 936
76

Az alábbi táblázatok a Társaság mobil torony részek, hálózatok, sötétszál elemek, épületek és 2021-től az ügyfeleknél elhelyezett műszaki eszközök operatív lízingjéből származó jövőbeni minimális lízingköveteléseit tartalmazza, ahol a Magyar Telekom a bérbeadó.

Az alábbi táblázat bemutatja az operatív lízingbe adott ingatlanok, gépek és berendezések megbontását eszközosztályok

szerint:

	Épületek	Telekom- munikációs eszközök	Összesen
2020.01.01. Bruttó érték.............................................................................. Halmozott értékcsökkenés ...................................................	3 983 1 239 5 222 (1 734) (684) (2 418)
Nettó érték .......................................................................	2 249	555	2 804
Könyv szerinti érték - 2020.01.01. ..................................... Növekedés ............................................................................... Tárgyévi értékcsökkenés ......................................................	2 249 59 (125)	555 195 (66)	2 804 254 (191)
Nettó érték – 2020.12.31. ..............................................	2 183	684	2 867
2020.12.31. Bruttó érték.............................................................................. Halmozott értékcsökkenés ...................................................	4 042 (1 859)	1 434 (750)	5 476 (2 609)
Nettó érték – 2020.12.31. ..............................................	2 183	684	2 867
Könyv szerinti érték - 2021.01.01. ..................................... Növekedés ............................................................................... Csökkenés ................................................................................ Tárgyévi értékcsökkenés ......................................................	2 183 277 (227) (184)	684 1 141 (224) (366)	2 867 1 418 (451) (550)
Nettó érték – 2021.12.31. ..............................................	2 049	1 235	3 284
2021.12.31. Bruttó érték.............................................................................. Halmozott értékcsökkenés ...................................................	3 995 (1 946)	2 754 (1 519)	6 749 (3 465)
Nettó érték .......................................................................	2 049	1 235	3 284

18 BEVÉTELEK

18.1 Bevételek – számviteli politikák

18.1.1 Termékértékesítés és szolgáltatás értékesítés árbevétele

Az IFRS 15 alapelve, hogy az ígért áruk vagy szolgáltatások vevő számára való átadásának bemutatása érdekében a gazdálkodó egységek olyan összegű bevételt jelenítsenek meg, amely azt az ellenértéket (vagyis, fizetést) tükrözi, amelyre a gazdálkodó egység az említett árukért vagy szolgáltatásokért várakozása szerint jogosultságot szerez.

Akkor számolunk el bevételt, amikor valószínű, hogy a Csoport be fogja szedni azt az ellenértéket, amelyre az áruk vagy szolgáltatások vevőnek való átadásáért jogosultságot fog szerezni. Ha a Csoport úgy értékeli, hogy az ellenérték beszedése nem biztosított (pl. később a vevő fizetési képessége vagy szándéka jelentősen romlik), a Csoport a szerződés (a kintlévő áruk és jövőbeli szolgáltatások) fennmaradó részét akkor számolja el, ha befolyt az ellenérték. Ez a döntés nem érinti a nyilvántartott eszközöket és a már kielégített teljesítési kötelmek bevételét.

Bevétel akkor kerül megjelenítésre, amikor (vagy amint) az ígért áru vagy szolgáltatás vevőnek való átadásával kielégíti a teljesítési kötelmet. Az eszköz átadottnak minősülhet idővel vagy egy időpontban, ami hatással van a bevétel megjelenítésének idejére.

Gyakorlati megoldásként a Csoport a leírt módszereket egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójára is alkalmazza. A portfolió megközelítés elfogadható, ha a Csoport észszerűen azt várja, hogy a

standard portfólióra való alkalmazása nem jár lényegesen eltérő hatással a pénzügyi kimutatásokra, mint a standardnak a portfóliót alkotó egyedi szerződésekre (vagy teljesítési kötelmekre) való alkalmazása. Ez azt is jelenti, hogy a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfoliója nem feltétlen azonos termékekre vonatkozó szerződéseket tartalmaz.

Fő elvek

▪ Ha a Csoport áruk vagy szolgáltatások vevőnek történő átadásával hamarabb teljesít, mint ahogy vevő kifizeti ezek ellenértékét vagy a fizetés esedékessé válik, a Csoport a szerződést szerződéses eszközként mutatja be, levonva a követelésként bemutatott összeget. Egy szerződéses eszköz a Csoport ellenértékhez való joga az általa a vevőnek átadott árukért vagy szolgáltatásokért.

▪ A több elemű csomagoknál (pl. mobilszolgáltatási előfizetés és készülék) előre leszállított támogatott termékek esetén a teljes bevétel nagyobb része kapcsolódik az előre leszállított komponenshez (a mobilkészülékhez), így a bevétel korábban kerül elismerésre. Ez vezet a szerződéses eszközök - ügyfélszerződésből eredő, jogilag még nem létező követelések – konszolidált mérlegben történő megjelenítéséhez.

▪ Az értékesítési jutalékok (ügyfélszerzési költségek) aktiválásra kerülnek a mérleg szerződéses költségek során és elszámolásukra az ügyfél megtartásának becsült időszaka alatt kerül sor.

▪ Azok a bevételek később kerülnek elszámolásra, amelyek esetében „jelentős jogok”, például további termékek jövőbeli vásárlásakor nyújtott extra engedmény átruházására is sor kerül.

▪ A szerződéses kötelezettségek ügyfélszerződésenként a kapcsolódó szerződéses eszközökkel nettó módon kerülnek kimutatásra.

▪ A Csoport az árbevételt bruttó módon számolja el (mint megbízó), amennyiben az adott terméket vagy szolgáltatást kontrollálja mielőtt a vevő részére átadja és az átadást a Csoport teljesíti;

▪ Amennyiben a Társaság egy harmadik fél szolgáltatását értékesíti a vevők részére, anélkül, hogy a harmadik fél által nyújtott szolgáltatást ellenőrizné, a szolgáltatás bevételeit és költségeit a következő feltételek fennállása esetén bruttó módon mutatja ki:

▪ a Társaság olyan viszonteladói megállapodást kötött, mely alapján jogosult a szerződésben meghatározott áron és mennyiségben minden további megkötés nélkül értékesíteni a harmadik fél szolgáltatását a vevői felé, és

▪ a Társaság mérlegelheti az árat, illetve azon szolgáltatás csomagok árát, melyek a harmadik fél szolgáltatását tartalmazzák.

▪ A bevételek elismerésekor összeg és időzítés szempontjából figyelmen kívül hagyjuk a finanszírozási komponenseket, amennyiben az ígért áru vagy szolgáltatás a vevőnek való átadása és az említett áru vagy szolgáltatás vevő általi kifizetése közötti időszak legfeljebb egy év lesz.

▪ Ha egy licenc nyújtására vonatkozó ígéret különállónak minősül a szerződésben ígért egyéb áruktól vagy szolgáltatásoktól, akkor a licenc nyújtására vonatkozó ígéret elkülönült teljesítési kötelem és a Csoportnak meg kell állapítania, hogy a licenc vevőnek való átadására folyamatosan vagy konkrét időpontban kerül-e sor.

18.1.2 Operatív lízingek árbevétele

Az operatív lízingszerződésekből származó bevételek árbevételként a lízing futamideje alatt, lineárisan kerülnek elszámolásra. A lízing ösztönzők a teljes lízingbevétel integráns részeként a lízing futamideje alatt kerülnek elszámolásra. További információkért lásd a 17.3 megjegyzést.

18.2 A fő szolgáltatási üzletágak árbevétele

18.2.1 Mobil- és vezetékes távközlési árbevétel

A Magyar Telekom árbevétele elsősorban az ügyfelei és egyéb harmadik felek részére, a Magyar Telekom telekommunikációs hálózatán keresztül nyújtott szolgáltatásaiból és termékek értékesítéséből származik.

Az előfizetői szerződés az igénybe vett hang, internet-, adat- vagy multimédia-szolgáltatásnak megfelelően jellemzően készülékértékesítést, előfizetési díjat és havi forgalmi díjat tartalmaz.

A forgalmi árbevételek elszámolása a szolgáltatás igénybevételének időtartama alapján történik a szerződéses díj, valamint a jóváírások és kedvezmények összegének figyelembevételével. Az előfizetési díjak abban az időszakban kerülnek megjelenítésre, amely időszakra vonatkoznak. A felhasználáson alapuló ellenérték (pl. forgalmi bevételek) általában nem része az ügyleti árnak, mivel a Társaságnak a szerződés létrejöttekor nincs joga ellenértékre.

A Csoport keskeny- és szélessávú hozzáférést biztosít vezetékes, mobil- és tévéelosztó hálózatához.

A hirdetési bevételek abban az időszakban kerülnek elszámolásra, amelyikben a hirdetések megjelennek.

Az emelt díjas szolgáltatások árbevétele bruttó módon kerül elszámolásra, amennyiben a szolgáltatásnak a Magyar Telekom hálózaton keresztül történő nyújtása a Csoport felelőssége, és a Csoport állapítja meg e szolgáltatások árát, valamint jelentős kockázatot visel ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan; egyéb esetekben nettó módon történik az elszámolás.

Az ügyfelek vásárolhatnak mobilfeltöltő, nyilvánostelefon- és internetkártyákat, amelyekkel meghatározott ideig használhatják a Magyar Telekom hálózatát. Az ilyen típusú szolgáltatásokért az ügyfél a kártya megvásárlásakor fizet. A fenti kártyák értékesítéséből származó árbevételt az egységek felhasználásakor, a fel nem használt egységekre eső árbevétel pedig az egységek lejáratakor kerül megjelenítésre.

A Magyar Telekom távközlési hálózatát használó más távközlési szolgáltatók és azok roamingügyfelei, akiknek hívása a Magyar Telekom hálózatában végződik, vagy azon átmegy, a Magyar Telekom szempontjából harmadik félnek minősülnek. Ez a nagykereskedelmi (bejövő) forgalmi árbevétel a használat időszakában kerül megjelenítésre. A kapott árbevétel egy része gyakran más szolgáltatóknak kerül kifizetésre (összekapcsolás) hálózatuk használatáért. A tranzithívások árbevétele és költségei az eredményre vonatkozó kimutatásban bruttó módon, a használat időszakában kerülnek elszámolásra, mivel e szolgáltatásokat elsődlegesen a Csoport nyújtja saját hálózatán, és szabadon határozza meg a szolgáltatások árát.

A szerződések gyakran úgy kerülnek értékesítésre a vevőnek, hogy két vagy több komponens közötti kereszttámogatást tartalmaznak. Egy jellemző példa, amikor egy mobil telefon a piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron kerül értékesítésre egy csomagban egy 12 vagy 24 hónapos szolgáltatási szerződéssel. Kereskedelmi szempontból a mobil telefonon jelentkező támogatás a szolgáltatási díjon keresztül kerül kompenzálásra.

Ezen kiigazítási követelménnyel („alapkiigazításként” is definiálva) a kereszttámogatást vagy egy átfogó csomag diszkontot a csomag egyes komponenseire kell felosztani, így a bevétel általánosságban a csomag diszkontált árunak és/vagy szolgáltatásnak az érintett tételek közötti megfelelő elosztásának valós értékét tükrözi.

A bevétel minden egyes komponensre megállapításra kerül a tranzakciós árnak az egyes komponensekre, azok egyedi eladási árainak arányában való felosztásával.

18.2.2 Rendszerintegrációs és IT-árbevétel

A hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek kiterjednek az ügyfelek részére kommunikációs hálózat telepítésére és üzemeltetésére, átlagosan 2-3 éves időtartamot fednek le.

Kiszervezett szolgáltatásokból származó árbevétel a szerződés feltételeinek megfelelően ténylegesen nyújtott szolgáltatás mértékében és időpontjában számolható el. A szerződéseket az IFRS 16 követelményeinek (Xxxxx meghatározása, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget) megfelelően megvizsgáljuk. Amennyiben a szerződés tartalmaz lízing megállapodást, az abból származó árbevételt az IFRS 16 – Lízingek szerint, a 17. megjegyzésben leírtaknak megfelelően számoljuk el.

A rendszer-integrációs szerződések testre szabott termék és/vagy szolgáltatások nyújtására terjednek ki, a szerződésekből származó árbevételt általában a következő szerződéstípusok valamelyike fedi le: rögzített áras, idő- vagy anyagfelhasználás-alapú szerződés.

A Magyar Telekom az áruk és szolgáltatások feletti ellenőrzést folyamatosan adja át, tehát a teljesítési kötelmek kielégítése és a bevételek elismerése folyamatosan történik abban az esetben, ha teljesül a következő feltételek valamelyike:

▪ a vevő a Magyar Telekom általi teljesítéssel egyidőben megkapja és elfogyasztja a Magyar Telekom általi teljesítésből származó hasznot

▪ a Magyar Telekom általi teljesítés olyan eszközt hoz létre vagy olyan eszköz értékét növeli, amely felett létrehozása vagy értékének növelése pillanatától a vevő gyakorol ellenőrzést

▪ a Magyar Telekom általi teljesítés nem hoz létre a Magyar Telekom számára alternatív módon hasznosítható eszközt és a Magyar Telekom érvényesíthető joggal rendelkezik az adott időpontig elvégzett teljesítés után járó kifizetéshez.

Ha a teljesítési kötelem nem folyamatosan kerül kielégítésre, a Magyar Telekom a teljesítési kötelmet konkrét időpontban elégíti ki.

Karbantartási szolgáltatásokból (általában havi fix díjazással) származó bevétel folyamatosan kerül elismerésre. Javításokból származó bevétel, melyek nem részei a karbantartási szerződésnek, a ledolgozott idő és a felhasznált anyagok alapján kerül kiszámlázásra és konkrét időpontban kerül elszámolásra.

Hardver értékesítésből és értékesítés-típusú lízingből származó bevétel akkor került elismerésre, amikor a vevő ellenőrzést szerez a termék felett.

A teljesítés előrehaladásának meghatározásához a Magyar Telekom Csoport az inputmódszert alkalmazza. A Magyar Telekom a bevételt a Magyar Telekom által a teljesítési kötelem kielégítése kapcsán tett erőfeszítéseknek vagy felhasznált inputoknak (például a felhasznált erőforrások, a ledolgozott munkaórák, a felmerült költségek, az eltelt idő vagy a felhasznált gépidő) az adott teljesítési kötelem kielégítéséhez szükséges összes várt input arányában jeleníti meg.

18.3 Árbevétel az eredménykimutatásban és az egyéb átfogó jövedelemben

18.3.1 Vevői szerződésekből származó bevétel alábontása

0000 0000

Mobil bevételek Hang alapú kiskereskedelmi..................................................................................	123 292	118 652
Hang alapú nagykereskedelmi..............................................................................	11 966	12 822
Adatbevételek..........................................................................................................	000 000	000 000
SMS ............................................................................................................................	20 690	24 396
Készülékértékesítés árbevétele ............................................................................	96 478	103 859
Egyéb mobilbevételek............................................................................................	00 000	00 000
Mobil bevételek összesen ............................................................................	364 589	389 387
Vezetékes bevételek Hang alapú kiskereskedelmi..................................................................................	39 553	37 063
Szélessávú kiskereskedelmi *................................................................................	57 496	62 796
Tévé............................................................................................................................	52 355	56 503
Készülékértékesítés árbevétele ............................................................................	22 356	19 453
Adatbevételek kiskereskedelmi * .........................................................................	12 254	12 704
Nagykereskedelmi bevétel ....................................................................................	19 355	20 010
Egyéb vezetékes bevételek ...................................................................................	15 635	15 336
Vezetékes bevételek összesen.....................................................................	219 004	223 865
Rendszerintegráció/Információtechnológiai bevételek ..................................	89 455	86 868
Bevételek összesen.......................................................................................	673 048	700 120
Ebből: Vevői szerződésekből származó bevételek.........................................................	669 170	694 242
Egyéb forrásból származó bevételek...................................................................	3 878	5 878

* 2020-ban az összehasonlíthatóság érdekében 3 472 millió forint összegű átsorolás történt a Szélessávú kiskereskedelmi

bevételekből a kiskereskedelmi Adatbevételek közé.

Az Egyéb forrásból származó bevételek ingatlan és hálózat bérleti díjakat tartalmaznak, melyek a fenti táblázatban a vezetékes nagykereskedelmi bevételek és a vezetékes egyéb bevételek között szerepelnek.

A készülékértékesítés bevétele konkrét időpontban, míg a szolgáltatások bevétele folyamatosan kerül elszámolásra. A rendszerintegráció /információtechnológiai bevételek nagyrészt folyamatosan, kisebb mértékig konkrét időpontban kerülnek elszámolásra.

A Csoport egy ügyfele sem minősül jelentős bevételi forrásnak. Nincs olyan külső fél (vagy külső fél vagy kormányzat közös irányítása alatt álló gazdálkodók általunk ismert csoportja), akivel a Csoport forgalma a 10 százalékot meghaladná.

A bevételek földrajzi bontását ld. a 33. megjegyzésben.

18.4 Vevői szerződésekhez kapcsolódó eszközök és kötelezettségek

A Csoport szerződéses eszközei ki nem számlázott összegeket foglalnak magukban, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget.

A szerződéses kötelezettségek előlegeket, a felmerült költségeket meghaladó kiszámlázásokat és halasztott bevételeket

foglalnak magukba.

	2020.12.31.	2021.12.31.
Szerződéses eszközök – rövid lejáratú ................................................................	16 878	20 745
Szerződéses eszközök – hosszú lejáratú .............................................................	3 923	4 143
Szerződéses kötelezettségek – rövid lejáratú....................................................	(10 998)	(12 238)
Szerződéses kötelezettségek – hosszú lejáratú ................................................	(361)	(326)
Nettó szerződéses eszközök (kötelezettségek) ..........................................	9 442	12 324
A beszámolási időszakban megjelenített bevétel, amely az időszak kezdetén a szerződéses kötelezettségek egyenlegének része volt ...............	9 066	9 325
A vevői szerződések megkötésével kapcsolatban felmerült költségekből származó megjelenített eszközök.........................................................................	5 389	6 571
A vevői szerződések megkötésével kapcsolatban felmerült költségekre a beszámolási időszakban megjelenített amortizáció.........................................	(5 594)	(6 398)

A szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztést a vevőkövetelésekkel együtt a 4.2.2.2 megjegyzésben mutatjuk be, melyek összege 2 208 millió forint volt 2021. december 31-én (2020-ban 2 215 millió forint).

2021. december 31-én a fennmaradó teljesítési kötelemre felosztott tranzakciós ár halmozott összege 197 489 millió forint, melyet a Csoport szolgáltatás nyújtás bevételeként számol el, ami várhatóan a következő 13-126 hónap során merül fel.

19 KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK

19.1 Távközlési adó

A távközlési adó 2012. július 1-jei hatállyal a vezetékes és mobil hang-, illetve a mobil SMS/MMS szolgáltatásokra került bevezetésre Magyarországon. Az adó mértéke vezetékes és mobil telefonhasználat esetén 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/SMS/MMS magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében, nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódóan 3 Ft/perc, illetve 3 Ft/SMS/MMS. Az adó maximuma 700 illetve 5000 Ft/hó magán-, illetve nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében.

19.2 Egyéb közvetlen költségek

Az Egyéb közvetlen költségek sor tartalmazza a mobil és vezetékes készülékek, kiegészítők, és más eszközök költségét, az ügynöki jutalékokat, valamint a nem hang közvetlen költségeket.

20 SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

20.1 Személyi jellegű juttatások – számviteli politikák

20.1.1 Rövid távú dolgozói juttatások

A rövid távú dolgozói juttatások folyó költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a dolgozó szolgáltatást nyújt. Rövid távú dolgozói juttatás a bér, a társadalombiztosítási járulék, a prémium, a fizetett szabadság, a kedvezményes telefonszámla, az étkezési és üdülési hozzájárulás és egyéb, béren kívüli juttatások, valamint ezek adóvonzata.

A meghatározott befizetésű nyugdíj-, illetve egyéb jóléti alapokba történő befizetések költségként kerülnek elszámolásra a munkavállalók által végzett munka időszakában.

20.1.2 Részvényalapú juttatások

A Magyar Telekom egy részvényalapú tranzakció keretében a dolgozója által nyújtott szolgáltatás költségét akkor számolja el, amikor a szolgáltatást igénybe veszi. Amennyiben a társaság saját részvényeivel fizet a szolgáltatásért részvényalapú juttatás keretében, a költségeket a tőkével szemben határoljuk el (Részvényben fizetendő részvényalapú tranzakciók tartaléka). A részvényalapú juttatási program lejáratakor, azaz amikor a részvények átkerülnek a dolgozó tulajdonába, illetve a részvényopció lejár, az erre képzett tartalék átkerül az eredménytartalékba. Amennyiben készpénzben történik a kifizetés egy részvényalapú tranzakció keretében, a költséggel szemben egy kötelezettség keletkezik, melynek értékét minden mérlegfordulónapon újraértékeljük valós értékre.

A Magyar Telekom és a Deutsche Telekom részvényárfolyamának hosszú távú alakulásához kötött prémiumokat az eredménykimutatásban, azok időarányos valós értékén számoljuk el a Céltartalékokkal szemben.

20.1.2.1 A Deutsche Telekom Csoport Kiegészített Részvényvásárlási Programja

A Magyar Telekom 2015. július 1-vel Kiegészített Részvényvásárlási programot indított a felsővezetők részére (kb. 40 fő). A programban való részvétel a vezérigazgató kivételével önkéntes.

A résztvevőknek az éves bruttó prémiumuk minimum 10%-ának megfelelő összeget Deutsche Telekom-részvényekbe lehet fektetniük, amelyet önkéntesen a prémiumuk legfeljebb 50%-áig emelhetnek (személyes befektetés). A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartaniuk kell, amelynek lejártát követően a résztvevők ingyen részvényeket kapnak. A részvényjuttatás aránya (1:1 vagy 1:2) amely a konkrét vezetői csoport (MG) függvénye. A Deutsche Telekom a program keretében megvásárolt részvények arányában juttat ingyen részvényeket. A program évenként indul, amennyiben a Deutsche Telekom Csoport free cash-flow célkitűzése teljesült az előző évben.

A DT által kezdeményezett program DT részvényekkel került elszámolásra a résztvevőkkel, míg a Magyar Telekomnak a DT AG-vel szemben kellett elszámolnia ezt készpénzben az érintetteknek történő részvényjuttatással egyidőben. Ennek következtében a program záróegyenlege a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségként került bemutatásra, mint a Magyar Telekom szempontjából pénzeszközben elszámolt, a DT-nek kifizetendő kötelezettség.

A programmal kapcsolatban 2021-ben 31 millió forint, 2020-ban 30 millió forint költség került elszámolásra.

20.1.2.2 Hosszú távú ösztönző program (LTI)

A Magyar Telekom 2015. január 1-én módosította LTI programját, ezzel részvényalapú kompenzációs programmá alakítva

azt. A 2021. évi LTI program globális, a Deutsche Telekom Csoport egészére kiterjedő ösztönző program.

Mintegy 40 felsővezető vehet részt a programban. A vezérigazgató részvétele nem kötődik feltételhez, míg a többi felsővezető csak abban az esetben vehet részt, ha az előző évi értékelése megfelel az elvárásoknak.

Az LTI négy stratégiai mutató teljesítése alapján fizet, készpénzben. A program keretében minden évben indul egy négy éves program csomag. A kifizetés a program csomag lejárta után esedékes, az előzetesen rögzített célkitűzések teljesítésének mértékében (0 és 150% között).

A program indulásakor a megfelelő ösztönző összeg virtuális DT AG részvényekbe kerül átszámításra, és ebben a formában kerül juttatásra a résztvevőnek (alap mérték). Az éves célteljesítés mértéke minden év végén meghatározásra kerül. Ez a mérték megszorzásra kerül a juttatott virtuális részvények alap mértékének időarányos részével. Az ilyen módon számított

virtuális részvényszám “rögzítésre kerül” a résztvevő számára, mint az adott év végleges eredménye ("éves eredmény"). A program csomag végén, a négy végleges éves eredmény összesítésre kerül. A virtuális részvények teljes számát átszámítjuk készpénzre az akkor érvényes DT AG részvényár figyelembe vételével, és ez az összeg kerül kifizetésre a résztvevőnek. A futamidő alatti osztalék fizetés szempontjából a virtuális részvények valódi részvénynek számítanak. Az osztalék a következő módon kerül figyelembe vételre: az első / második / harmadik osztalék mértéke “befektetésre” kerül virtuális részvényekbe, amikor a tényleges osztalék a valódi részvényekre kifizetésre kerül. A negyedik (és utolsó) osztalékfizetés nem kerül “befektetésre”, hanem készpénzben kifizetésre kerül a program elszámolásával egy időben, miután a Közgyűlés döntött az osztalékfizetésről. A program pénzneme euró.

A programmal kapcsolatban 2021-ben 586 millió forint, 2020-ban 709 millió forint költség került elszámolásra.

20.1.3 Ismétlődő teljesítmény ösztönző (RPI)

Az RPI ismételt, rendkívüli kollektív teljesítményt elismerő ösztönzőprogram, amely egy meghatározott bónusz kulcsmutató (KPI) túlteljesülése esetén fizethető. A csoport-szintű bónusz KPI a korrigálatlan EBITDA. Az RPI a Deutsche Telekom Csoport vezetők meghatározott csoportja számára áll rendelkezésre.

Ez egy négy éves program volt, amely 2018-tól 2021-ig tartott. Amennyiben az RPI-ra vonatkozó politikában meghatározott két egymást követő évben teljesült a célérték, az első évet csak a jogosultság évének minősült. A programhoz kapcsolódóan 1 130 millió forint került elszámolásra 2021-ben, míg 783 millió forint 2020-ban. A bónuszkifizetés összege függött a vezetőségi szinttől, a szegmens célértékétől és az egymást követő túlteljesítés éveinek számától.

20.1.4 A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások

A munkaviszony megszűnésével kapcsolatban akkor fizetendő juttatás, ha a munkavállaló munkaviszonya a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt megszűnik, illetve ha a munkavállaló önkéntes felmondást választ ezen juttatások fejében. A Csoport akkor számol el munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatást, amikor egy előre meghatározott terv szerint, visszavonhatatlanul elkötelezi magát a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése mellett, vagy arra kötelezi magát, hogy az idő előtti felmondás ösztönzésére juttatásokat ajánl fel.

20.2 Személyi jellegű juttatások az eredménykimutatásban és az egyéb átfogó jövedelemben

	2020	2021
Rövid távú dolgozói juttatások (ld. 20.1.1) ............................................................................	77 940	75 829
Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások (ld. 20.1.4)...................................	5 802	2 920
Részvényben kiegyenlített részvényalapú juttatások (ld. 20.1.2.1)..................................	30	31
Pénzeszközben kiegyenlített részvényalapú juttatások (LTI) (ld. 20.1.2.2) .....................	709	586
Pénzeszközben kiegyenlített részvényalapú juttatások (RPI) (ld. 20.1.2.3.) ...................	783	1 130
Személyi jellegű költségek összesen aktiválás előtt ....................................................	85 264	80 496
Aktivált bérköltségek..................................................................................................................	(6 260)	(4 616)
Összesen..........................................................................................................................	79 004	75 880

Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is
beleértve)......................................................................................................................................	12 693	11 275
Átlagos létszám (redukált fő)....................................................................................................	7 358	6 932
Záró létszám (redukált fő)..........................................................................................................	7 132	6 786

21 EGYÉB MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK

	2020	2021
Egyéb igénybevett szolgáltatások költsége (a)	42 116	40 088
Marketing költségek .........................................................................................	8 563	9 053
Közműadó ...........................................................................................................	7 215	7 332
Energia költségek ..............................................................................................	8 184	7 245
Egyéb működési költségek ..............................................................................	10 438	12 021
Összesen..................................................................................................	76 516	75 739

A Csoport kutatási költségei nem jelentősek a bemutatott években.

(a) Könyvvizsgálói költségek az Egyéb igénybevett szolgáltatások költsége sorból

Az Egyéb igénybevett szolgáltatások költsége többek közt tartalmazzák a Csoport tagvállalatainak az egyedi és a konszolidált beszámolók könyvvizsgálatával valamint egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. (PwC) díjakat az alábbi összetételben.

2020

2021

Beszámolók könyvvizsgálata ................................................................................

Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak ........................................................

Egyéb nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak ...............................................

388 392

16 19

83 105

PwC-nek fizetendő díjak összesen...............................................................

487

516

A Beszámolók könyvvizsgálata sor tartalmazza az összes, a PwC-nek az éves beszámolók könyvvizsgálatáért és az egyéb jogi és törvényi kötelezettségekből eredő szolgáltatásokért fizetendő díjat. Tartalmazza továbbá a negyedéves pénzügyi beszámolók felülvizsgálatát, valamint az információs rendszerek és eljárások vizsgálatát, illetve tesztelését a belső kontroll rendszerek áttekintése és megbízhatóságának felmérése érdekében.

Az egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos szolgáltatások nagyobb részben a Könyvvizsgáló által a pénzügyi beszámolók könyvvizsgálatán túlmenően nyújtott további szakmai audit szolgáltatások költségét tartalmazzák, továbbá a Társaságra vonatkozó jogszabályokból és belső szabályozásokból fakadó jelentéstételi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges audit eljárások díjait is.

Az Egyéb nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak például olyan, a PwC által nyújtott szolgáltatásokat tartalmaznak, mint tanácsadói díjak, illetve konferenciák és tanfolyamok szervezése, amelyeken a Magyar Telekom munkatársai is részt vettek.

22 EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

	2020	2021
Tárgyi eszközök, immateriális javak és értékesítésre kijelölt eszközök
értékesítésének eredménye .....................................................................................	2 140	751
Saját hálózat áttelepítéséért kapott bevétel.........................................................	796	901
Brand használati díj ....................................................................................................	300	300
Egyéb ............................................................................................................................	2 606	2 009
Összesen...........................................................................................................	5 842	3 961

23 KAMATBEVÉTEL
	2020		2021
Pénzügyi eszközök kamatbevétele ......................................................................		248		292
Pénzügyi lízing kamatbevétele .............................................................................		14		13
Céltartalék kamatkomponensének feloldása ....................................................		362		-
Osztalékbevétel .......................................................................................................		52		57
Összesen........................................................................................................		676		362
24 KAMATKÖLTSÉG

	2020	2021
DT-nek fizetendő kamatköltség ...........................................................................	3 144	937
Egyéb kamatköltség ...............................................................................................	3 765	6 625
Pénzügyi lízing kamatköltsége .............................................................................	5 407	5 634
Céltartalékok kamatköltsége ................................................................................	(788)	728
Aktivált pénzügyi költségek...................................................................................	(209)	(157)
Összesen........................................................................................................	11 319	13 767

2020-ban a Céltartalékok kamatköltsége tartalmazza egy jogi ügyhöz kapcsolódó feloldott céltartalék kamatát, mely ügy megalapozatlanság miatt elutasításra került és az MKT benyújtott fellebbezését elfogadták.

Minősített eszköz bekerülési értékének részét képezik azon hitelköltségek, amelyek az eszköz beszerzéséhez, építéséhez vagy előállításához közvetlenül hozzárendelhetők. Az egyéb hitelköltségeket költségként az eredménykimutatásban számoljuk el. A hitelköltségek kamatot és más olyan finanszírozási költségeket tartalmaznak, melyeket a Csoport a hitelek kapcsán fizet. Az aktiválható hitelköltség a Csoport adott időszakban fennálló általános hitelei költségének súlyozott átlaga. További információkért lásd a 2.1.1 megjegyzést. Azt nevezzük minősített eszköznek, melynek a szándékolt használatba helyezése jelentős (jellemzően 12 hónapnál több) időt vesz igénybe.

A kamatköltséget nettó módon, az aktivált hitelköltséggel csökkentett értéken mutatjuk ki. Ehhez 2021-ben 0,47%-1,14% os rátákat alkalmaztunk (2020-ban 0,92%-1,59%). A kamatráták számításánál az Egyéb pénzügyi költségeket (25. megjegyzés) is figyelembe vettük.

25 EGYÉB PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEK – NETTÓ

2021

2020

Díj/jutalék................................................................................................................................................ 5 020 5 139

Pénzügyi instrumentumok nettó árfolyamvesztesége/(nyeresége)........................................... 26 423 1 594

Egyéb nettó árfolyamveszteség......................................................................................................... 3 834 502

Derivatívák értékelésének vesztesége/(nyeresége) kapcsolt féllel szemben ........................... (19 669) 3 988

FVTPL (nem derivatív) pénzügyi eszközök értékelésének vesztesége/(nyeresége) külső

féllel szemben ........................................................................................................................................ 35 11

FVTPL (nem derivatív) pénzügyi kötelezettségek értékelésének vesztesége/(nyeresége)

külső féllel szemben.............................................................................................................................. 1 17

Derivatívák kivezetésének vesztesége/(nyeresége) kapcsolt féllel szemben........................... (2 441) (10 960)

Összesen...................................................................................................................................

13 203

291

A Derivatívák értékelésének vesztesége/nyeresége kapcsolt féllel szemben sor magas összegét 2020-ban a forint árfolyamának jelentős gyengülése okozta. Ezzel szemben 2021-ben a piaci körülmények másként alakultak, a forint árfolyama kevésbé ingadozott és erősödött az euróval szemben, azonban a forint kamatlábak folyamatosan emelkedtek, továbbá a derivativ ügyletek állománya is változott.

A Derivatívák kivezetésének vesztesége/nyeresége soron 2021-ben jelentős mértékben magasabb összegű realizált nyereség került elszámolásra, köszönhetően a két lejáró kétdevizás kamatcsere ügyletnek.

26 VÁLTOZÁSOK A CSOPORTBAN

26.1 Akvizíciók

26.1.1 Az ITgen Kft. akvizíciója

A T-Systems Magyarország Zrt. 2017 novemberében megállapodást kötött az SAP–hoz kapcsolódó technológiai és biztonsági szolgáltatásokra szakosodott ITgen Kft. 100%-os akvizíciójáról. A teljes fizetendő vételár maximális értéke 1,2 milliárd forint, a 2018., 2019. és 2020. évek pénzügyi teljesítményétől függően. A tranzakció zárására 2018 januárjában került sor.

A teljes vételárból 2018-ban 799 millió forint készpénzben kifizetésre került. További 000-000-000 millió forint került kifizetésre 2019-2020-2021 években, összesen 480 millió forint, amely a 2021-ben a végső törlesztéskorkerült véglegesítésre a 2018., 2019. és 2020. évek pénzügyi teljesítménye alapján.

26.1.2 Kábeltévé hálózati üzleti tevékenységek

A Csoport 2020-ban és 2021-ben számos kábeltévé hálózat tulajdonjogát szerezte meg egyedileg nem jelentős ügyletek keretében. Ezek az akvizíciók mind az MT-Magyarország működési szegmens üzleti kombinációjának minősültek. A teljes vételár nagy része 2020-ban és 2021-ben készpénzben kifizetésre került.

Teljes vételár ...............................................................................................................	597	1 497
Ebből: Megszerzett nettó eszközállomány valós értéke .....................................	(605)	(1 483)

Az alábbi táblázat mutatja az egyedileg jelentéktelen tranzakciók összefoglalását.

	2020	2021

Az akvizíción keletkező teljes különbözet .....................................................	(8)	14
-	ebből Goodwill ................................................................................................	30 14
-	ebből Negatív goodwill*................................................................................	(38) -

*A negatív goodwill az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az egyéb működési bevételek között kerül elszámolásra.

A kábeltévé akvizíciók 2020-ban és 2021-ben nem voltak jelentősek, hozzájárulásuk a Csoport működéséhez szintén nem jelentős, ezért a bemutatott adatok összehasonlíthatóak.

27 EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY (EPS)

A részvényenkénti eredmény alapértéke úgy kerül kiszámításra, hogy a Társaság részvényeseire jutó éves eredményt elosztjuk az abban az évben forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával. Minden érték megtalálható az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban.

A jelentéstételi időszakban nem volt olyan tranzakció, mely hígított részvényhozamot eredményezett volna, ezért az egy részvényre jutó hozam és az egy részvényre jutó hígított hozam megegyezik 2020-ban és 2021-ben.

28 TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK BESZERZÉSE

Az alábbi táblázatban a tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásait a folytatódó tevékenységek keretében a beszerzésükre fordított összeggel egyeztetjük. Az aktivált hitelkamatot a tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásai tartalmazzák adott esetben.

		2020.12.31.	2021.12.31
Beruházás tárgyi eszközökbe (9.2 megjegyzés) ..........................................		79 776	79 423
Beruházás használatijog-eszközökbe (9.2 megjegyzés) ............................		35 091	22 940
Beruházás immateriális javakba (10.2 megjegyzés) ..................................		119 568	113 755
Beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba .........................		234 435	216 118
Aktivált eszközhöz kapcsolódó támogatás...................................................	(b)	1 480	(1 418)
Aktivált éves frekvenciadíj-kötelezettség ....................................................	(a)	(37 343)	(83 075)
Használatijog-eszközök változása ..................................................................		(36 930)	(22 940)
Beruházási adókedvezmény elismerése(+)/kivezetése(-).........................	(d)	2 823	2 341
Beruházási szállítói kötelezettségek változása ............................................	(c)	(11 352)	(120)
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésére fordítottösszeg .		153 113	110 906

(a) A frekvenciadíjak jelenértékét az immateriális javak (licencek) részeként aktiváljuk, amennyiben a jövőbeli kifizetések megbízhatóan becsülhetők, annak ellenére, hogy ezeket a díjakat később fizetjük ki. A diszkontált kötelezettség kifizetéseit a Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow Lízing és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek sora, míg a diszkontált kötelezettség kamatfizetéseit az Üzleti tevékenységből származó cash-flow Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak sora tartalmazza. A jelentős licencvásárlásokat a 10.5 és 34.2 megjegyzések taglalják.

(b) 2021-ben a 1 287 millió forintot a kormányzat megtérített. A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás részletei a 4.2.3.2 megjegyzésben továbbá a 9 és 14 megjegyzésekben kerültek bemutatásra.

(c) A Beruházási szállítói kötelezettségek változása soron azt a hatást mutatjuk ki, hogy a beruházási szállítók tényleges kiegyenlítése a beruházás megvalósulását követően történik.

(d) A befektetési adókedvezmény elismeréséről /(kivezetéséről) további információkat a 6. megjegyzésben talál.

29 AKVIZÍCIÓKÉRT FIZETETT ÖSSZEGEK

2020.12.31.

2021.12.31.

ITgen Kft. (26.1.1 megjegyzés)................................................................................

Kábeltévé üzleti tevékenységek (26.1.2 megjegyzés) ........................................

120 180

447 1 497

Leányvállalatok és üzletágak beszerzésére fordított összeg ........................

567

1 677

A leányvállalatok és üzletágak megvásárlására fordított összeg a tranzakció zárása előtt kifizetett előlegeket, a tranzakció zárásakor kifizetett kezdő vételárat, valamint az akvizíciókat követő években megfizetett további függő vételárak összegét tartalmazza.

30 FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

30.1 Függő követelések

Függő követelés alatt olyan lehetséges eszközt értünk, amely múltbeli események következménye, de amelynek létezése még bizonytalan, nem a Csoport irányítása alatt álló jövőbeli eseményektől függ. Ezek az eszközök nem jelennek meg a mérlegben.

A Csoportnak nincsenek olyan függő követelései, amelyeknél a gazdasági hasznossággal járó javak beáramlása valószínű és jelentős lenne.

30.2 Függő kötelezettségek

Függő kötelezettségekre nem számolunk el céltartalékot. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges kötelezettség (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), amelyet egy vagy több, a társaság által nem teljesen ellenőrzött, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása fog igazolni. Függő kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség, amelyet azért nem ismerünk el, mert nem valószínű, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a kötelezettség összege nem becsülhető megbízhatóan.

Az alábbiakban a Csoport legjelentősebb függő kötelezettségeit mutatjuk be. Ezekre az ügyletekre nem számoltunk el céltartalékot, mert a menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy jelentős kifizetésekre kerülne sor ezekkel kapcsolatban, vagy a kötelezettség összege megfelelő megbízhatósággal nem becsülhető.

30.2.1 Magyarország

30.2.1.1 Garanciák

A Magyar Telekom Nyrt. ki van téve annak a kockázatnak, hogy garanciát hívjanak le tőle. Erről bővebben lásd a 4.5.4

megjegyzést.

30.2.2 Észak-Macedónia

30.2.2.1 Függő kötelezettségek

A Makedonski Telekomnak egy 240 millió MKD (1,4 milliárd forint) értékű függő kötelezettsége van egy kártérítési jogvitával összefüggésben, amit az adatátviteli hálózatokhoz való hozzáférés piacán fennálló erőfölényével való állítólagos visszaélése miatt indítottak a Makedonski Telekommal szemben. Jogi tanács és a bírósági eljárásban bemutatott erős jogi érvek alapján a menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy a bírósági eljárás a követelt összegű kötelezettséggel zárul.

31 BESZERZÉSI ELKÖTELEZETTSÉGEK

31.1 Tárgyi eszközökre és immateriális javakra vonatkozó beszerzési elkötelezettségek

Az alábbi táblázat a Magyar Telekom tárgyi eszközökre és immateriális javakra vonatkozó szerződéses elkötelezettségeit mutatja. Ezek többsége két éven belül esedékes.

	2020.12.31.	2021.12.31.
Tárgyi eszközök...........................................................................................................	4 166	6 977
Immateriális javak ......................................................................................................	7 122	6 243
Összesen...........................................................................................................	11 288	13 220

31.2 Elkötelezettség üzleti tevékenységek vásárlására

A MagyarTelekom nem volt olyan kifizetés, amelynek során akvizíció keretében leányvállalatot, vagy üzleti kombinációt

szerzett 2020 és 2021 során.

32 TRANZAKCIÓK KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL

A Csoport kapcsolt felei magánszemélyek vagy gazdálkodó egységek lehetnek, akik kapcsolt viszonyban állnak a

Csoporttal.

Magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója esetében Csoporttal szemben kapcsolt viszony akkor áll fent amennyiben a magánszemély:

▪ ellenőrzést, közös ellenőrzést gyakorol, vagy

▪ jelentős befolyással rendelkezik a Társaság felett;

▪ kulcspozícióban lévő vezető a beszámolót készítő gazdálkodó egységnél vagy annak egy anyavállalatánál.

A gazdálkodó egység kapcsolt viszonyban áll a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel, ha a következő feltételek közül bármelyik teljesül:

▪ A gazdálkodó egység és a beszámolót készítő gazdálkodó egység ugyanazon csoport tagja (tehát minden egyes anyavállalat, leányvállalat és társleányvállalat kapcsolt viszonyban áll egymással).

▪ Az egyik gazdálkodó egység a másik gazdálkodó egység társult vállalkozása vagy közös vállalkozása (vagy olyan

csoport tagjának társult vállalkozása vagy közös vállalkozása, amelynek a másik gazdálkodó egység is tagja).

▪ Mindkét gazdálkodó egység ugyanazon harmadik fél közös vállalkozása.

▪ Az egyik gazdálkodó egység egy harmadik gazdálkodó egység közös vállalkozása, a másik gazdálkodó egység pedig a harmadik gazdálkodó egység társult vállalkozása.

▪ A gazdálkodó egység munkaviszony megszűnése utáni juttatási programot biztosít a beszámolót készítő gazdálkodó egység munkavállalói vagy a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel kapcsolt viszonyban álló gazdálkodó egység munkavállalói részére. Ha a beszámolót készítő gazdálkodó egység maga biztosítja az ilyen programot, akkor a szponzoráló munkáltatók szintén kapcsolt viszonyban állnak a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel.

▪ A gazdálkodó egység egy a Társasággal kapcsolt viszonyban álló magánszemély ellenőrzése vagy közös ellenőrzése alatt áll vagy ilyen személy a gazdálkodó egységben kulcspozíciót tölt be.

▪ A gazdálkodó egység vagy annak a csoportnak bármely tagja, amelyiknek a gazdálkodó egység részét képezi, kulcspozícióban lévő vezetői szolgáltatásokat nyújt a beszámolót készítő gazdálkodó egységnek vagy a beszámolót készítő gazdálkodó egység anyavállalatának.

A Csoport a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket a független felekkel kötött ügyletekkel azonos feltételekkel kötötte, amennyiben ezek a feltételek megalapozottak.

A kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló követelésekre nem képeztünk értékvesztést a bemutatott időszakokban.

32.1 A Deutsche Telekom Csoport és a Német Szövetségi Köztársaság

32.1.1 Deutsche Telekom Csoport

A Deutsche Telekom AG a Társaság tényleges (közvetett, végső) többségi tulajdonosa, 59,21%- tulajdonosi hányaddal rendelkezik. A Deutsche Telekom Csoportnak számos vezetékes, mobil- és IT-szolgáltató leányvállalata van világszerte, amelyekkel a Magyar Telekom Csoport folyamatos üzleti kapcsolatban áll.

A Deutsche Telekom International Finance B.V. (DTIF), a DT AG leányvállalata, a DT Csoport treasury központja, így jellemzően ő nyújt hitelfinanszírozást a DT Csoportnak, beleértve a Magyar Telekomot is, mint vállalatcsoporton belüli partnert.

Az alábbi táblázat a DT Csoporttal kapcsolatos tranzakciókat és egyenlegeket mutatja be:

2020.12.31 2021.12.31

Bevételek a DT Csoportnak nyújtott szolgáltatásokból......................................	19 316	20 646
DT Csoport által nyújtott szolgáltatások költsége...............................................	(16 996)	(13 505)
DT Csoportnak nyújtott támogató szolgáltatások bevétele ..............................	73	89
Kamatköltség DTIF-nek.............................................................................................	(1 706)	(487)
Kamatköltség DT AG-nak..........................................................................................	(1 438)	(455)
Anyavállalatnak fizetett osztalék.............................................................................	(12 454)	(9 262)
DT Csoporttal szembeni követelések .....................................................................	6 465	5 543
DT Csoport vállalataival szembeni szállítói kötelezettségek .............................	(11 032)	(12 089)
DTIF hitelek..................................................................................................................	(95 964)	-
DT AG hitelek...............................................................................................................	(89 456)	(128 258)
DT AG-vel kötött swapügyletek valós értéke – eszköz .......................................	20 696	16 715
DT AG-vel kötött swapügyletek valós értéke – kötelezettség ..........................	(13)	(20)

32.1.2 A Német Szövetségi Köztársaság

A Német Szövetségi Köztársaság mind közvetlenül, mind közvetve tulajdonosa a DT AG-nek a jegyzett tőke mintegy 32 százalékával. A közgyűlések átlagos látogatottsága alapján a Német Szövetségi Köztársaság a DT AG közgyűlésein stabil többséget képvisel, így bár kisebbségi részesedéssel rendelkezik, a DT AG mégis függ a Szövetségi Köztársaságtól. Ezért a Szövetségi Köztársaság, a Szövetségi Köztársaság által ellenőrzött, illetve annak jelentős befolyása alatt álló társaságok kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a DT és következésképp a Magyar Telekom szempontjából is.

A Magyar Telekom és a DT AG üzleti tevékenysége során nem bonyolított egyedileg jelentős ügyletet sem a 2021-es, sem a 2020-as pénzügyi év során sem a Szövetségi Köztársaság által ellenőrzött, sem a Szövetségi Köztársaság jelentős befolyása alatt álló társasággal.

32.2 Igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok

2021

2020

Igazgatósági tagok díjazása ..................................................................................... 28 22

Felügyelőbizottsági tagok díjazása ......................................................................... 44 37

Igazgatósági tagoknak nyújtott kölcsön ................................................................ - -

Felügyelőbizottsági tagoknak nyújtott kölcsön ............................................ - -

32.3 Kulcspozícióban lévő vezetők

Kulcspozícióban lévő vezetőknek a Társaság vezető döntéshozóit tekintjük. A vezérigazgató és a vezérigazgató- helyettesek együttesen látják el a legfőbb működési döntéshozó funkciót (CODM) a Társaságban.

A Csoportban felmerült, kulcsvezetőkkel kapcsolatos kompenzációs költségeket (amelyek magukban foglalják a tb- járulékot és a béreket terhelő egyéb adókat) a következő táblázat tartalmazza:

	2020	2021
Bérköltség és egyéb személyi jellegű juttatások ..............................................	712	1 152
Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos szerződéses költség .................	150	-
Részvényalapú juttatások (20.1 megjegyzés) ..................................................	24	20
	886	1 172

Nyugdíj - és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási

járulékot is beleértve)............................................................................................. 152 157

A Csoport nem nyújt hitelt a kulcsvezetőinek.

33 BEMUTATANDÓ SZEGMENSEK ÉS INFORMÁCIÓ A FÖLDRAJZI TERÜLETEKRŐL

33.1 Szegmensek szerinti bemutatás

A Csoport szegmensinformációit úgy mutatjuk be, ahogy azokat a Magyar Telekom Nyrt legfőbb működési döntéshozói

(CODM) és a kulcsvezetők is rendszeresen megkapják.

A legfőbb működési döntéshozók a felelősek az erőforrások működési szegmensek közötti elosztásáért, valamint ezek teljesítményének havi értékeléséért. A vezérigazgató és helyettesei értékelik a Társaság teljesítményét és döntést hoznak.

A működési szegmensek által alkalmazott számviteli politikák és értékelési alapelvek nagyon hasonlítanak a Csoport által alkalmazott, a 2-es megjegyzésben kifejtett számviteli politikákhoz. A kisebb eltérések elsősorban abból erednek, hogy a működési szegmensek éves eredménye az éves beszámolóhoz képest korábban kerül meghatározásra és lezárásra, minden év január 8-10. között. Xxxxxxxxx, a szegmensek eredményének zárási és a pénzügyi kimutatások jóváhagyási időpontja között felmerült és módosítást igénylő tétel a következő évi szegmenseredményekben kerül kimutatásra.

A működési szegmensek bevétele tartalmaz külső ügyféltől származó, illetve szegmensek közötti támogató szolgáltatásokból származó bevételt is.

A Társaság menedzsmentje a működési szegmensek eredményét az EBITDA AL (Kamatok, adófizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény, korrigálva az eszköz használati jog után elszámolt értékcsökkenéssel és kamattal) szintjéig vizsgálja.

A Társaság menedzsmentje nem követi nyomon az eszközöket és kötelezettségeket a szegmensek szintjén.

Egy másik fontos szegmensszintű kulcsmutató (KPI) a beruházási tevékenység (Capex), és az eszközhasználati jog nélküli beruházási tevékenység (Capex AL), amelyet a tárgyi eszközök és immateriális javak éves beruházásaként határoztunk meg.

33.2 Bemutatandó szegmensek

A Magyar Telekom működési szegmensei az MT-Magyarország és Észak-Macedónia.

Az MT-Magyarország szegmens Magyarország területén nyújt mobil- és vezetékes távközlési, televíziós, infokommunikációs és rendszerintegrációs szolgáltatást lakossági és üzleti ügyfelek millióinak a Telekom és T-Systems márka alatt. A lakossági, valamint kis- és középvállalati ügyfelek kiszolgálása a Telekom márka alatt történik, míg a kiemelt üzleti ügyfeleknek (nagyvállalati és állami szektor) a T-Systems márka alatt nyújtunk szolgáltatásokat. Az MT- Magyarország szegmens felelős a nagykereskedelmi mobil- és vezetékes szolgáltatásokért is Magyarország területén, valamint stratégiai, az üzletágakat érintő menedzsment- és támogató funkciót lát el, beleértve a beszerzési, pénzügyi, ingatlan-, számviteli, adó-, jogi, belső ellenőrzési és hasonló megosztott szolgáltatásokat és a Csoport egyéb központi

funkcióit. Ezen kívül ez a szegmens felel még a Bulgáriában és Romániában helyi vállalatoknak és távközlési szolgáltatóknak nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatásokért.

Az Észak-Macedónia szegmens felelős a Csoport mobil- és vezetékes távközlési szolgáltatások teljes skálájáért Észak- Macedóniában.

33.2.1 A CODM-nek rendszeresen szolgáltatott információk

A következő táblázatok azokat a bemutatandó szegmensekre vonatkozó információkat tartalmazzák (a Csoport-számokkal egyeztetve), melyek a CODM számára rendszeresen rendelkezésre állnak.

MT-Magyarország összbevétele..........................................................................	609 292	634 471
Ebből MT-Magyarország bevételei a többi szegmenstől ................................	(135)	(119)

Hang alapú bevételek ..............................................................................................	119 035	114 793
Nem hang alapú bevételek.....................................................................................	112 091	131 397
Készülékértékesítés árbevétele .............................................................................	86 930	94 452
Egyéb mobilbevételek.............................................................................................	8 941	9 283

Ez magában foglalja a nyereségesség számos kulcsfontosságú mutatóját, amelyek mérlegelésre kerülnek a teljesítmény értékelése és a források elosztása során. A vezetőség úgy véli, hogy a bevételek, az EBITDA, az EBITDA AL és a Capex, Capex AL a legmegfelelőbb mutatók az egyes szegmensek teljesítményének nyomon követésére, és a leginkább összhangban vannak azzal, ahogyan a csoport eredményeit ezekben a pénzügyi kimutatásokban jelentik.

Bevételek 2020 2021

MT-Magyarország bevételei külső ügyfelektől ............................................	609 157	634 352
Észak-Macedónia összbevétele ........................................................................... Ebből Észak-Macedónia bevételei a többi szegmenstől.................................	63 789 (71)	65 603 (57)
Észak- Macedónia bevételei külső ügyfelektől .............................................	63 718	65 546

Szegmensek konszolidált összbevétele ........................................................	672 875	699 898
Értékelési különbségek/kerekítés a szegmensek és a Csoport bevételei között ...........................................................................................................................	173	222
A Csoport teljes bevétele ...............................................................................	673 048	700 120

MT-Magyarország szegmensbevételek

2020

2021

Mobil bevételek összesen .............................................................................	326 997	349 925
Hang alapú kiskereskedelmi bevételek................................................................	34 488	32 062
Szélessávú kiskereskedelmi bevételek.................................................................	54 858	57 666
TV.................................................................................................................................	47 175	51 046
Készülékértékesítés árbevétele ............................................................................	22 042	19 232
Egyéb vezetékes bevételek ...................................................................................	38 341	40 302
Vezetékes bevételek összesen.....................................................................	196 904	200 308
Rendszerintegráció/Információtechnológiai bevételek ..................................	85 391	84 238
MT-Magyarország szegmensbevételek összesen........................................	609 292	634 471

Észak-Macedónia szegmensbevételek

2020

2021

Mobil bevételek összesen ...............................................................................	37 593	39 465
Hang alapú kiskereskedelmi bevételek..................................................................	5 065	5 001
Szélessávú kiskereskedelmi bevételek...................................................................	6 110	5 130
Tévé...............................................................................................................................	5 180	5 457
Készülékértékesítés árbevétele ...............................................................................	314	221
Egyéb vezetékes bevételek ......................................................................................	5 452	7 699
Vezetékes bevételek összesen........................................................................	22 121	23 508
Rendszerintegráció/Információtechnológiai bevételek .....................................	4 075	2 630
Észak-Macedónia szegmensbevételek összesen...........................................	63 789	65 603

Hang alapú bevételek ................................................................................................	16 223	16 681
Nem hang alapú bevételek.......................................................................................	10 439	11 815
Készülékértékesítés árbevétele ...............................................................................	9 548	9 407
Egyéb mobilbevételek...............................................................................................	1 383	1 562

Mivel az egyéb forrásból származó bevételek a teljes összbevételen belül nem képviselnek jelentős részt, a

MT-Magyarország ...................................................................................................	200 260	213 034
Észak-Macedónia.....................................................................................................	25 589	27 778

szegmensbevételek tekintetében azzal a feltételezéssel élünk, hogy a teljes bevétel ügyfélszerződésből származó bevétel.

Szegmenseredmények (EBITDA)

2020

2021

Szegmens-EBITDA összesen ........................................................................	225 849	240 812
Értékelési különbségek/kerekítés a szegmensek és a Csoport EBITDA között .........................................................................................................................	33	(41)
Csoport-EBITDA............................................................................................	225 882	240 771
MT-Magyarország ................................................................................................... Észak-Macedónia.....................................................................................................	177 794 24 798	189 385 26 919
Szegmens-EBITDA AL összesen ...................................................................	202 592	216 304
Értékelési különbségek/kerekítés a szegmensek és a Csoport EBITDA AL között .........................................................................................................................	33	(41)
Lízing utáni csoport EBITDA AL ....................................................................	202 625	216 263

Capex (Tárgyi eszközök, immateriális javak és eszköz használati jog beruházásai)	2020.12.31.	2021.12.31.
MT-Magyarország ...................................................................................................... Észak-Macedónia........................................................................................................	129 110 115 939 13 076 16 281
Szegmens-Capex összesen ............................................................................	000 000	000 000
Mobil licencek beszerzése (10. megjegyzés)........................................................ Egyéb értékelési különbségek a szegmensek és a Csoport Capex között ......	92 375 (126)	84 152 -
A Csoport összes beruházása tárgyi eszközökbe és immateriális javakba..	234 435	216 372

Capex AL	2020.12.31.	2021.12.31.
MT-Magyarország ................................................................................................... Észak-Macedónia.....................................................................................................	000 000 000 211 12 324 16 221
Szegmens Capex AL összesen......................................................................	197 631	193 432
Csoport Capex AL értékelési különbségek .........................................................	-	-
Csoport CAPEX AL összesen ........................................................................	000 000	000 000

A mobil licencek beszerzését nem tekintjük a szegmens Capex részének. A Csoport összes beruházása tárgyi eszközökbe és immateriális javakba megegyezik a 9, 10 és 28 megjegyzések „Beruházás” soraival.

33.3 Információ a földrajzi területekről

A lenti táblázat a Csoport külső ügyfelektől származó bevételeit mutatja be országonként, a Csoport számainak meghatározásakor alkalmazott értékelési elvekkel összhangban. Mivel az egyéb forrásból származó bevételek a teljes összbevételen belül nem képviselnek jelentős részt, a szegmensbevételek tekintetében azzal a feltételezéssel élünk, hogy a teljes bevétel ügyfélszerződésből származó bevétel.

Bevételek	2020	2021
Magyarország...........................................................................................................	601 608	625 857
Észak-Macedónia.....................................................................................................	63 718	65 546
Románia.....................................................................................................................	4 563	5 240
Bulgária .....................................................................................................................	3 159	3 477
A Csoport összbevétele .....................................................................................	673 048	700 120

A következő táblázat a Csoport befektetett eszközeit mutatja országonkénti bontásban (beleértve az adott országban lévő működési szegmenshez allokált goodwillt is), összehasonlítva a Csoport összes befektetett eszközével, a Csoport-számok meghatározásakor alkalmazott értékelési elvekkel összhangban.

Befektetett eszközök	2020.12.31.	2021.12.31.
Magyarország......................................................................................................................................	952 996	1 019 921
Észak-Macedónia................................................................................................................................	102 395	102 967
Bulgária ................................................................................................................................................	3 967	3 759
Románia................................................................................................................................................	2 948	2 861
Összesen az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök, Befektetés társult és közös vezetésű vállalatokban és a halasztott adó kivételével .....................................................	1 062 306	1 129 508
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök (4.2.3.3 megjegyzés) ..............................................	29 180	39 136
Befektetés társult és közös vezetésű vállalatokban (11 megjegyzés).....................................	-	-
Halasztottadó-követelés (6.3.2 megjegyzés) ...............................................................................	118	125
A Csoport befektetett eszközei összesen............................................................................	1 091 604	1 168 769

34 SZABÁLYOZOTT PIACOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

A Magyar Telekom elsődleges üzleti tevékenysége a vezetékes- és mobilszolgáltatás-nyújtás Magyarországon. Ezen szolgáltatások mind az unió, mind a magyar jog által szabályozottak.

Ezen szolgáltatások szabályozásának főbb jellemzőit az alábbiakban ismertetjük.

A magyar hírközlési piacok szabályozása elsősorban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény (Eht.) és az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke által kiadott rendeletek alapján történik. Az NMHH önálló szabályozó szerv, amely jogalkalmazói tevékenysége mellett törvényi felhatalmazás alapján jogszabályalkotást is végez.

Magyarország 2020. december 21-én átültette az 1972/2018/EU irányelvet (Kódex), amely átalakította az uniós hírközlési keretszabályozást, az Eht. XVI. Fejezetébe tartozó szabályok 2021. június 30-ától alkalmazandók. Az új szabályozás körében uniós rendeletben kerül szabályozásra a hívásvégződtetési díj, azonban a korábbi szabályozott piacokra vonatkozó jogszabályi keretek főbb vonalaikban érintetlenek maradnak.

34.1. Hozzáférési szabályok

A szabályozott piacok listáját az EU Bizottságának ajánlásai tartalmazzák. Jelenleg a Bizottság új, a 2014/710/EU ajánlást felváltó 2020/2245/EU ajánlásának megfelelően az alábbi piacok minősülnek uniós szinten azonosított piacnak:

▪ Tömeges hozzáférés piaca (M1)

▪ Magas minőségű hozzáférés piaca (M2)

Az ajánlástól a nemzeti hatóságok eltérhetnek. Ennek megfelelően a magyar szabályozó azonban a korábbiaknak megfelelően 4 szabályozott piacot tart nyilván, a Magyar Telekom mind a négy szabályozott piacon jelentős piaci erejű szolgáltató.

M1 piac: A hatályos piachatározat a fix hívásvégződtetés- és indítás piacán (M1 piac, régi M7 piac) 2018. május 15-én került publikálásra, mely szerint a vezetékes végződtetési díj 0,26 Ft/perc díjszintre csökkent. A főbb változások a következők: a kötelezettségek kiterjesztésre kerültek az összes - szám szerint 144 - telefonszolgáltatóra, a hívásvégződtetési díj a korábbi évek gyakorlatával megegyezően szimmetrikusan az összes szolgáltatóra egységesen került meghatározásra.

A hatályos MARIO-ban szereplő kiegészítő szolgáltatásokat a Hatóság által meghatározott díjon a Magyar Telekom 2020.

január 1-ével köteles biztosítani.

M2 piac: A Társaság a mobil nagykereskedelmi hívásvégződtetés szolgáltatás piacán (M2 piac) JPE szolgáltatónak minősül, és szabályozási kötelezettségeknek kell megfelelnie a hálózatába irányuló hanghívások végződtetési díja (MTR) tekintetében. A legutóbbi mobilpiaci határozat 2021. január 13-án került publikálásra, ez azonban csak a JPE-kijelölést tartalmazza, a korábbi kötelezettségek (így az MTR 1,71 HUF/perc nettó költség alapú díj) érvényben maradtak, azzal, hogy az NMHH a kötelezettségekről egy külön határozatban fog rendelkezni.

M3 piac: A Magyar Telekom vezető piaci szereplő a bérelt vonali és a szélessávú hozzáférés kiskereskedelmi piacán. Az

érvényben lévő 3a) és 3b) piachatározatok értelmében minden kiskereskedelmi terméknek a nagykereskedelmi termék alapján/felhasználásával a versenytársak által „reprodukálhatónak” kell lenni. Ebből kifolyólag a teljes kiskereskedelmi portfóliónak ki kell alakítani a nagykereskedelmi megfelelőjét, amit meg kell feleltetni az NMHH által előírt díjszintnek.

A nagykereskedelmi vezetékes tömegpiaci szélessávú szolgáltatásokra vonatkozó feltételrendszert és díjszinteket a 2017. december 15-én publikálásra került 3(b) piachatározat tartalmazza. A Társaság kötelezett az egyenlő elbánás elvének a betartására, melynek értelmében a nagykereskedelmi szolgáltatások vonatkozásában azonos feltételeket kell biztosítani a versenytársaknak, azonos körülmények között. A 2017. december 15-én publikálásra került 3(a) (PC/17915-66/2017. ügyiratszám) és 3(b) (PC/17920-66/2017. ügyiratszám) piachatározatok díjszámítási módszertana az alulról építkező hipotetikus hosszú távú különbözeti költségeken alapul (Bottom-up LRIC+). A Magyar Telekom ezen piachatározatokhoz kapcsolódó referencia ajánlatának tartalmát a Hatóság 2018. december 4-én megállapította. Az új díjak 2019. január 1- jével alkalmazandók.

Újdonság a legfrissebb piachatározatban, hogy a földrajzi szegmentáció alkalmazása bevezetésre került, így egyes versenyző településeken a Társaság kötelezettségek alól mentesítésre került. Új szolgáltatási kötelezettségként megjelent az L2-WAP (Layer 2 szintű nagykereskedelmi hozzáférési szolgáltatás) kötelezettség, mely szolgáltatás tartalommal kiegészített referencia ajánlatot a Hatóság PC/16593-31/2018. számú határozatában, 2019. november 6-án állapított meg. A módosított referenciaajánlat 2019. december 1. napján lépett hatályba, azzal hogy az L2 regionális szintű nagykereskedelmi hozzáférési alapszolgáltatás rendelkezésre állásának véghatárideje a módosított referenciaajánlat hatálybalépését követő hatodik hónap első napja, azaz 2020. június 1.

M4 piac: A magas minőségű szélessávú szolgáltatás piacán az NMHH 2019. február 27-én közzétette PC/12186-44/2018. számú piachatározatát, amelyben a Magyar Telekomot JPE szolgáltatóként jelölte meg az „Ethernet bérelt vonali végződtetési szegmens szolgáltatás” tekintetében. A piachatározat értelmében a Magyar Telekom Magyarország teljes területén JPE-kötelezettség alá esik, a magas minőségű hozzáférést szabályozott költségalapú áron köteles biztosítani.

34.2. Frekvenciabeszerzés

2012. júniusában a magyar Országgyűlés elfogadta az Eht. módosítását, mely kibővítette az NMHH hatáskörét és feladatait. A módosítás értelmében minden spektrummal kapcsolatos ügy az NMHH-hoz került.

2004. december 7-én a Társaság a 2100 MHz frekvenciasávban megszerezte bizonyos frekvencia blokkok spektrumhasználati jogát IMT-2000/UMTS mobil távközlési rendszerek (3G rendszer) kiépítése és üzemeltetése céljából. A spektrum licenc időtartama 15 év (2019. december 7-i lejárat) volt, mely 2018. decemberében további 7,5 évvel meghosszabbításra került 11 milliárd forint egyszeri díj ellenében.

A Társaság 2009. április 30-án elnyerte a frekvenciahasználati jogosultságot a 26 GHz-es sáv egyik blokkjára („D”). 2012. május 14-én a Magyar Telekom elnyerte 4 db alapblokk jogosultságát a 26 GHz frekvenciasávban (4 x 2x28 MHz). 2016- ban a Társaság megvásárolta a GTS számára kijelölt 2 db blokkot. 2016. november 1-től az NMHH hatályos frekvenciakijelölési határozata alapján a Magyar Telekom a 26 GHz-es sávban 6 alapblokkal rendelkezik (2 x 28 MHz mindegyik). A Magyar Telekom ezen felül 114, 6 millió forintért megvásárolta a GTS 26 GHz-es sávban fenntartott frekvencia-blokkjait, amelyre 2016. november 1- jén nyílt meg a használati joga. A 2009-ben megszerzett „D” blokk használati joga 2018. folyamán meghosszabbításra került.

A Társaság 2011 decemberében jelentkezést adott be az NMHH-hoz a 900 MHz-es frekvenciasávon nyújtható mobil távközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultság tárgyában kiírt, szabad spektrumra vonatkozó árverésre. A meghirdetett spektrum technológia-semlegesen használható fel. A Hatóság 2012. január 30-án kézbesítette a Társaság részére az árverést lezáró elsőfokú határozatát. A Társaság az árverésen 2 db, egyenként 1 MHz szélességű duplex frekvenciablokk frekvenciahasználati jogosultságát nyerte el 15 évre.

2013. szeptember 6-án a Magyar Telekom és az NMHH elnöke aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés módosításáról szóló megállapodást.

Az NMHH 2014. május 22-én közzétette a „Szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt pályázati dokumentációt” A pályázatban a 800 MHz / 900 MHz / 1800 MHz / 2600 MHz és 26 GHz frekvenciasávok blokkjai szerepeltek.

2014. szeptember 29-én az NMHH közzétette a pályázat eredményeit, mely szerint a Magyar Telekom összesen 58 650 millió forint értékben nyert frekvenciahasználati jogosultságot az alábbi sávokban:

▪ 2 x 10 MHz a 800 MHz,

▪ 2 x 2 MHz a 900 MHz,

▪ 2 x 30 MHz a 2600 MHz és

▪ 2 x 10 MHz az 1800 MHz-es frekvenciasávban.

2014. október 15-én a Magyar Telekom és az NMHH aláírta a 800 MHz, 900 MHz és 1800 MHz frekvenciasávokról szóló Hatósági Szerződést, amely az aláírás napján hatályba lépett. Az új sávokra vonatkozó frekvencia és rádió engedély 2014. október 17-én került kibocsátásra a Magyar Telekom részére.

A 2014. évi pályázat eredményeként a Magyar Telekom 2029. június 15-ig szerzett frekvenciahasználati jogot a fenti spektrumokra. A Hatósági Szerződés – az abban foglalt követelmények teljesülése esetén - további 5 évvel meghosszabbítható.

Az NMHH 2019. július 18-án közzétette az „5G bevezetését támogató és további vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt árverési dokumentációt”. Az árverésen a 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávok blokkjai szerepeltek.

A 2020. március 26-i árverésen a Magyar Telekom összesen 54 240 millió forint értékben nyert frekvenciahasználati jogosultságot az alábbi sávokban:

▪ 2 x 10 MHz a 700 MHz,

▪ 2 x 10 MHz a 2100 MHz és

▪ 1 x 120 MHz a 3600 MHz-es frekvenciasávban.

A felhasználói blokkokra kiterjedő frekvenciahasználati jogosultságok 15 éves meghatározott időtartama szólnak (2034. április 3.), mely jogosultság egy alkalommal 5 (öt) évvel meghosszabbítható versenyeztetési eljárás lefolytatása és újabb egyszeri díj megfizetése nélkül. Az új sávokra vonatkozó frekvencia és rádió engedély 2020. április 6-án került kibocsátásra a Magyar Telekom részére.

Az aktuális 900 MHz-es és 1800 MHz-es frekvenciasávokra vonatkozó árverési eljárás végleges dokumentációját az NMHH 2020. október 16-án publikálta. A jogosultságok 2022 áprilisától 15 éves meghatározott időtartamra szólnak, mely egy alkalommal 5 évvel meghosszabbításra kerülhet. A Magyar Telekom ezen árverési eljárásra vonatkozóan részvételi szándékát 2020. november 10-én jelezte. Az árverési eljárásban 6 db 2x5 MHz-es frekvencia blokk kerül értékesítésre a 900 MHz-es és 12 db 2x5 MHz-es frekvencia blokk az 1800 MHz-es frekvenciasávban.

Magyar Telekom 2 x 8 MHz frekvenciablokkot vásárolt a 900 MHz frekvenciasávban és 2 x 20 MHz frekvenciablokkot a 1800 MHz frekvenciasávban.

34.3. Egyetemes szolgáltatások

Az egyetemes szolgáltatások olyan alapvető hírközlési szolgáltatások (helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáférés, nyilvános állomások, országos belföldi tudakozó, előfizetői névjegyzék), melyek minden felhasználó számára megfizethető ár ellenében hozzáférhetők. A hatályos szabályozásnak megfelelően az NMHH 2018. január 19-én közzétette ajánlati felhívását az egyetemes szolgáltatás önkéntes vállalására vonatkozóan. A Magyar Telekom nem nyújtott be ajánlatot egyik pályázati elemre sem, így az NMHH hatósági eljárást indított egyetemes hírközlési szolgáltató kijelölésére. Az NMHH döntése alapján a Magyar Telekom egyetemes szolgáltatónak minősül nyilvános állomások, helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáférés, valamint előfizetői névjegyzék területén, hatálybalépés: 2019. január 1. Változás a 2014. évben történt egyetemes szolgáltatási területhez képest, hogy a Magyar Telekom egyetemes szolgáltatási területéből kikerültek a 74 (Szekszárd) és a 75 (Paks) körzetszámok, viszont bekerült újként a 62 (Szeged) körzetszám.

A Kódex változást hoz az egyetemes szolgáltatási kötelezettség terén – a Magyar Telekom vélhetően nem lesz továbbra kötelezett a fenti szolgáltatások mindegyikének nyújtására, miközben Magyarországon biztosítani kell a jövőben a megfizethető és megfelelő internet-szolgáltatást a fogyasztók számára, amely kötelezettséget az NMHH még nem szabta ki.

34.4. Végfelhasználói jogok

2007. június 30. óta EU rendelet szabályozza a nemzetközi roaming tarifákat – mind nagykereskedelmi, mind kiskereskedelmi ügyfelek viszonylatában – ársapka rendszer alapon. A rendelet csúszó díjcsökkentést írt elő, ami a következő évekre további éves nagykereskedelmi és kiskereskedelmi díjcsökkentést tesz kötelezővé (EU Roaming Regulation I.).

2009. júliustól az EU szabályozott díjakat vezetett be az SMS és adat-roaming szolgáltatások vonatkozásában, hasonlóan a beszédcélú roaming szolgáltatás szabályozásához (EU Roaming Regulation II.).

Ezt követően az EU (Bizottsága) 2012. július 1-én tovább bővítette az EU roaming szabályozást, új szabályozási elemmel: a szabályozott roaming szolgáltatások elkülönített értékesítésének előírásával. Ennek eredményeként a Magyar Telekomnak meg kellett teremtenie a technikai lehetőségét egy Alternatív Roaming Szolgáltató hosztolásának és engedélyeznie kell, hogy ügyfelei az EU területén az adott külföldi EU tagállam mobil szolgáltatójának ún. Local Break-out megoldását használják 2014. július 1-től (EU Roaming Regulation III.).

Az Európai Parlament a “Full Roam Like At Home With Fair Use Policy Possibility” modellt 2017. június 15-től írta elő kötelezettségként az európai mobil szolgáltatók számára (EU Roaming szabályozás IV.) Ezek eredményeként az európai kiskereskedelmi roaming hang, SMS és adat árszintek a honos – nemzeti – díjszinthez közelivé váltak. A Bizottság (EU) 2016/2286 végrehajtási rendelete 2016. december 15-én került publikálásra. A végrehajtási rendelet tartalmazza a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására és a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlése fenntarthatóságának értékelési módszertanára, valamint a barangolásszolgáltatók által az értékelés céljából benyújtandó kérelemre vonatkozó részletes szabályokat.

A Társaság az előírt határidőig – 2019. május 15-ig - végrehajtotta az Európai Parlament és a Tanács 2018/1971 Rendelete az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletben foglalt az Európai Unió tagállamaiba irányuló nemzetközi hívások és SMS díjazásra vonatkozó díjcsökkentést.

A Kódex a legnagyobb változásokat a végfelhasználói jogok területén jelentette: minden előfizetői kapcsolatunkat érintették a változások, amelyek átültetése jelentős IT-fejlesztéseket és folyamati változtatásokat igényelt.

34.5 Macedón mobiltávközlési szolgáltatások

A Makedonski Telekom AD Skopje (MKT, korábban T-Mobile) tevékenysége révén a Csoport a észak-macedón mobil távközlési piacon is jelen van. Az észak-macedón távközlési szektort elsődlegesen a 2014 márciusában hatályba lépett elektronikus hírközlési törvény (EKT), másodlagosan további szektor specifikus rendeletek szabályozzák.

2008. szeptember 5-én az Elektronikus Kommunikációs Ügynökség (NRA) hivatalból értesítette a T-Mobile-t, hogy koncessziós szerződésében, mely hírközlési hálózatok és szolgáltatások kerültek kiosztásra és megjelölésre. A T-Mobile GSM 900 sávú rádiófrekvencia engedélye is az elektronikus hírközlési törvényben szabályozott módon került kiállításra, 2018. szeptember 5-ig terjedő érvényességgel, amely 2018-ban további 10 évvel meghosszabbításra került 2028-ig. A szabályozásokban bekövetkezett változások értelmében a 900 MHz sáv nyitottá vált az UMTS technológia számára. Az MKT kérésére rádiófrekvencia-engedélyét úgy módosították, hogy ezen frekvenciák most technológiasemlegesek.

2008-ban 2x15 MHz licenc került kiadásra a 2100 MHz-es frekvencián, 10 éves érvényességgel 2018. december 17-ig, mely licencek 2018-ban 10 évvel meghosszabbításra kerültek 2028-ig az EKT értelmében.

A 2013 augusztusában lefolytatott nyilvános spektrum árverésen a teljes 790-862 MHz-es sáv, valamint a korábban ki nem osztott 1740-1880 MHz-es sáv került értékesítésre LTE technológia felhasználhatósággal. Mindhárom észak- macedóniai szolgáltató 1x10 MHz frekvenciasávot vásárolt a 800 MHz sávban és 2x15 MHz-t az 1800 MHz sávban. Az egyes engedélyek díja egyszeri 10,3 millió euró (mintegy 3,2 milliárd forint) volt. Az engedélyek 20 évre szólnak 2033. december 1-i lejárattal, és a hírközlési törvény rendelkezéseinek megfelelően további 20 évvel meghosszabbíthatók.

A One és a VIP egyesülése után az A1 Macedonia (korábban Xxx.XXX) 2016. november 18-án előterjesztett egy keresletet az NRA felé a földfelszíni mobil szolgáltatásoknál (LMS) használt rádiófrekvenciák licenceinek megváltoztatását illetően (108269/1, 108271/1, 104068, 104069, 104711, 108269/2 és 108267/2 rekordszámok). Az NRA határozatot hozott, miszerint nem hagyja jóvá a Xxx.XXX újraosztási kérelmét.

Tender eljárás során új licenc került kiadásra a 2100 MHz-es sávban (2x15 MHz) az MKT részére. A 2100 MHz-es sávban

(2x10 MHz) új licenc került kiadásra az A1 Macedonia részére is. A licenc 2028 végéig érvényes.

2014. december 19-én a hírközlési törvény módosítására került sor. Számos jelentős változtatás történt az EKT-ben, többek között a Balkáni Roaming Szabályozás volt az egyik legfontosabb változás az EU Roaming III szabályozással egyetemben. A roaming árak csökkenésének fokozatos elérése 2017. július 1-én befejeződött. 2019-ben a nyugat-balkáni országok (WB6 – Észak-Macedónia, Montenegro, Szerbia, Bosznia, Albánia, Koszovó) szabályozó testületei roaming szabályozást vezettek be, kezdve az RLAH+ különdíj modellel 2019. július 1-jétől 2021. június 30-ig. 2021. július 1-jétől az

Document Metadata

Table of Contents

Free Standard Templates

KONSZOLIDÁLT ÉVES JELENTÉSE

Document Metadata