Általános felelősségbiztosítási feltételgyűjtemény

Az Általános felelősségbiztosítási feltételek (ÁFF) a Generali Biztosító Zrt-vel kötött valamennyi felelősségbiztosítási szerződésre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a biztosítási szerződést az Általános felelősségbiztosítási feltételre hivatkozással kötötték.

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekhez a szerződő – biztosítási szerződésben, vagy az annak részét képező biztosítási ajánlaton megjelölt – vá- lasztása szerinti kockázatot tartalmazó Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek (KFF) és Külön feltételek kapcsolódnak, melyek együttesen az általános szerződési feltételek. A Kiegészítő és Xxxxx feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános felelősségbiztosítási feltételek, míg a Kiegészítő és Xxxxx feltételeknek az Általános felelősségbiztosítási feltételektől eltérő rendelkezései esetén a Kiegészítő és Külön feltételek szabályai az irányadók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – megállapodása az irányadó. A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések is.

Ezen általános szerződési feltételek alapján a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – a Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek és a Külön feltételek szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. A biztosítási szerződés alanyai

I.1. Biztosító

A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás tel- jesítésére kötelezettséget vállal.

I.2. Szerződő

I.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet.

Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

I.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyi- latkozatait.

I.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

I.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe belépése folytán változik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerző- désbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

I.3. Biztosított

I.3.1. A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.

I.3.2. Xxxxx feltétel alapján biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett személy (pl. egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi szemé- lyiség nélküli szervezet), aki a hatályos magyar jogszabályok szerint a biztosított tevékenység folytatására jogosult.

II. A biztosítási esemény

II.1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – jelen feltételben, a kiegészítő felté- telekben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

II.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító jelen feltételben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyi- ségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

III. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerződés megszűnése

III.1. A biztosítási szerződés létrejötte

III.1.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).

III.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával.

III.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést kése- delem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.

III.1.4. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,

– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.

Az ekként létrejött szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kéz- hezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

III.1.5. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani.

III.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvényesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási ajánlaton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét.

A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását követő nap „0” órája.

III.3. A biztosítási szerződés tartama

III.3.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra jön létre. A szerződés tartama a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül.

III.3.2. A biztosítási időszak az az időszak, amelyre a biztosítási díj, mint egység kiszámításra került, függetlenül a biztosítási díj részletekben történő megfizetésétől. Határozatlan tartamú szerződések esetén a biztosítási időszak minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik, és ettől számítva 1 évig tart. Határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

III.3.3. A biztosítási évforduló a biztosítási időszak kezdőnapja. Amennyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje.

III.4. A biztosítási szerződés megszűnése

III.4.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

a) ha a határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondják (III.4.2.);

b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;

c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel VI. 6. pontjában meghatározottak szerint;

d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő - a VI. 5.3. pontban foglaltak szerint - a szerződést a biztosítási időszak végére felmondja;

e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén a III.1.4. pontban foglaltak vagy a bizto- sítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel VII.2.3. pontjában foglaltak szerint;

f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;

g) a Xxxxx közös írásbeli megegyezésével.

III.4.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.

III.4.3. Egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezés és felelős műszaki vezetés tevékenység esetén a biztosítási szerződés módosításának és megszűnésének tényéről (kivéve, ha a határozott tartam lejár) és annak időpontjáról a biztosító 15 napon belül írásban tájékoztatja az illetékes építésfelügyeleti hatóságot. Szerződő a biztosítási ajánlat aláírásával a fenti körben mentesíti a biztosítót a biztosítási titoktartási kötelezettsége alól.

IV. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

IV.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

IV.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését kö- vető 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

IV.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik.

– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja; Halál esetén a halál beállta;

Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja;

Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészségkárosodást.

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a VIII.1.1. xxxxxxx foglaltak szerint beje- lentette;

d) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

f) tisztán vagyoni kár az a kár, mely nem személysérüléses kár (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi kár (tárgy megsé- rülése, megsemmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen kárra vezethető vissza.

V. Biztosítási összeg

V.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg.

V.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (VIII. 2. pont) – kifizethető legmagasabb összeg.

V.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (VIII.2. pont) – összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának sza- bályaiban (VIII.2. pont) foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény (oko- zott károk) miatt kifizetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

V.2. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén (VIII.2. pont) fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési köte- lezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel.

Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem ele- gendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.

VI. A biztosítási díj

A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.

VI.1. Díjfizetési kötelezettség alanya

VI.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.

VI.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (I.2.4. pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

VI.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)

A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.

VI.3. Díjfizetés esedékessége

VI.3.1. A biztosítás első díja (féléves vagy negyedéves díjfizetési ütem esetén az első díjrészlete) a felek által meghatározott időpontban, ennek hi- ányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.

VI.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

VI.4. A biztosítási díj számítása

VI.4.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.

VI.4.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biztosítási díj számításának alapja (pl. szerződő éves nettó árbevétele, munkavállalói létszám stb.) a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül. A biztosítási díjat befolyásoló további tényezők különösen a biztosítási összeg, a vállalt önrészesedés mértéke, a biztosított tevékenysége, a biztosítási díj fizetésének gya- korisága és módja, a kockázat felmérése során a szerződő által közölt egyéb adatok (pl. kárelőzmény).

VI.5. A biztosítási díj módosítása

VI.5.1. Aktualizálás a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján

VI.5.1.1. A felek a következő biztosítási időszak biztosítási díját – a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján – minden évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálják.

VI.5.1.2. Amennyiben a díjszámítás alapja a szerződő éves nettó árbevétele, a biztosító a következő biztosítási időszak biztosítási díját – a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett, a biztosított tevékenységekre vonatkozó fo- gyasztói árindexek és az építőipari árindex alapján – automatikusan aktualizálja.

A biztosítási díj automatikus aktualizálására legelőször a szerződés létrejöttét követő első biztosítási évfordulókor úgy kerül sor, hogy a szer- ződő által a biztosítási ajánlaton feltüntetett éves nettó árbevétel és a fentiek szerinti index-számok szorzata alapján a biztosító kiszámítja a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj díjszámítási alapjaként meghatározott értéket. Ezt követően évente, a következő biztosítási időszak díjszámítási alapját az előzőév díjszámítási alapjaként meghatározott érték és a fentiek szerinti indexszámok szorzataként számítja ki a biztosító.

VI.5.1.3. Amennyiben a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjszámítás alapját képező adatok előző naptári évi tényleges értéke legalább 10%-kal meghaladja a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket, a szerződő köteles a díjváltozásról kapott értesítés (díjajánlat) kézhezvételét követő 15 napon belül – a díjszámítás alapját képező tényleges adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak.

VI.5.1.4. Amennyiben a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjszámítás alapját képező adatok előző naptári évi tényleges értéke nem éri el a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket, a szerződő jogosult a díjváltozásról kapott értesítés (díjajánlat) kézhezvételét követő 15 napon belül – a díjszámítás alapját képező tényleges adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak.

VI.5.1.5. A VI.5.1.3 és VI.5.1.4. pontban meghatározott esetben a biztosító a következő biztosítási időszak biztosítási díját a szerződő által közölt, a díjszámítás alapját képező, ténylegesen megvalósult adatok alapulvételével állapítja meg.

VI.5.1.6. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a díjszámítás alapját képező adatokhoz képest a valós adatok eltérőek úgy – a XII.1. pontban foglaltaktól eltérően – jogosult ezen valós adatok alapulvételével meghatározni és érvényesíteni a biztosítási díjat legfeljebb öt évre visszamenőleg, és az így keletkezett díjkülönbözetet a szerződőtől igényelni.

VI.5.1.7. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a VI.5.1.3. pontban megha- tározott kötelezettségének, akkor káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

VI.5.2. Biztosítási díjtétel változása

A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:

a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biztosítási szerződések kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző naptári évben bekövetkezett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változása esetén;

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében,

c) a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett infláció mértékének megfe- lelően.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel ará- nyos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelésére tekintettel történő díjemelés esetén legfeljebb 300%-os) mértékben kerülhet sor.

VI.5.3. A VI.5.1. és VI.5.2. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási évforduló előtt – jelen feltétel III.4.2. pontjától eltérően, felmondási idő nélkül – a bizto- sítási időszak végére felmondani. Felmondás hiányában a szerződő a biztosító évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

VI.5.4. A biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kez- dődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

VI.5.5. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges mértékben betekinteni.

VI.6. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei

VI.6.1. A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. xxxxx követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

VI.6.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a bizto- sítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

VI.6.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre.

A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

VI.6.4. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

VI.6.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

VI.7. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

A biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

VII. A felek együttműködése

VII.1. Közlési kötelezettség

VII.1.1. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatel- bíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek közlési kötelezettségüknek eleget tesznek.

VII.1.2. A szerződő és a biztosított kötelesek a kockázatvállalás és a biztosítási szerződés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.

VII.2. Változásbejelentési kötelezettség

VII.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha

– a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak;

– a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be;

– a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosítónál felelősségbiztosítási szerződést köt;

– a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

– velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítását rendelte el vagy végelszámolási eljárás megindítá- sára kerül sor.

VII.2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lényeges okiratok, szerződések, hatósági határozatok módosulása esetén, a vál- tozott tartalmú okiratokat a szerződő és a biztosított kötelesek 5 munkanapon belül átadni a biztosítónak.

VII.2.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

VII.2.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben megha- tározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megté- telekor felhívta.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna vagy díjszabása szerint legalább 10% mértékkel magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot.

VII.3. A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségek megsértése esetén a biztosító – a X.3. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

VII.4. Kármegelőzési kötelezettség

VII.4.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötele- sek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felis- mert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

VII.4.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítását és megtartását ellenőrizni.

VII.5. Kárenyhítési kötelezettség

VII.5.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott hely- zetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

VII.5.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellenőrizni.

VII.6. Amennyiben a kárt a szerződő vagy a biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondat- lan megszegése okozta, vagy a kár mértéke ezen magatartás, vagy mulasztás miatt növekedett, úgy a biztosító mentesül a szolgál- tatási kötelezettsége alól a X.2. pontban foglaltak szerint.

VIII. A biztosító szolgáltatásának szabályai

VIII.1. Kárbejelentés

VIII.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as számán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),

d) telefax útján a x00 0 000 0000 telefax számon,

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

VIII.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt;

– az előző naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képező adatot (pl. átlagos alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel).

VIII.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabály- sértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülmény- nyel kapcsolatos biztosított, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szük- séges meghatalmazása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumo- kat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok.

A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazo- lására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

VIII.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegé- nek a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

VIII.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

VIII.1.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – a X.4. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

VIII.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

VIII.2. Biztosítási szolgáltatás

VIII.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (V.1. pont) mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így

– dologi és személyi sérüléses károknál a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, valamint a káro- sultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;

– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt.

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve, hogy

– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és

– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizeté- sére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sér- tettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a VIII.1.7 pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozat- lan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerű- ségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

VIII.2.2. A VIII.2.1. a)–f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamatfizetési kötelezettségre is irányadó.

VIII.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

VIII.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

VIII.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

VIII.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a VIII.2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni.

Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési meg- állapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

VIII.3. Kárrendezés

VIII.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

VIII.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

VIII.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

VIII.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

VIII.3.5. A biztosító a VIII.2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

VIII.4. Önrészesedés

A biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, százalékban vagy e kettő kombinációjában megha- tározott mértékű önrészesedés a biztosítási szolgáltatás azon része, amelyet a biztosított minden biztosítási esemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a VIII. 2.1. a)-f) pont szerinti biztosítási szolgáltatás teljes összegéből vonja le.

IX. Kizárások a kockázatviselés köréből

IX.1. Nem fedezi a biztosítás

a) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cselekvőképtelen és cse- lekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik;

b) ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

c) a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon száza- lékos arányában;

d) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;

e) azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel;

f) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozat- ban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

g) azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősség- gel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz;

h) közigazgatási jogkörben okozott károkat;

i) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bírságot, pénzbüntetést, va- lamint az egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;

j) dologi és tisztán vagyoni károk esetében az elmaradt vagyoni előnyt;

k) kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigénye- ket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségkárosodás szintjét;

l) számítógép, vagy számítógépes program hibájával, számítógépes vagy egyéb informatikai rendszerek vagy hálózatok ellen elkö- vetett támadásokkal, csaló informatikai alkalmazásokkal és módszerekkel, informatikai rendszerek adatainak eltulajdonításával, számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével, számítógép vagy számítógépes hálózat védelmi rendszerének hiányával vagy elavultságával összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket. Védelmi rendszernek minősül a tűzfal és a vírusvédelmi rendszer együttes megléte, mely rendszer program(ok)ból és hardverekből is felépülhet. Elavultságnak minősül, ha a rendszer három munkanapja nem volt frissítve;

m) a más felelősségbiztosítás alapján megtérülő kárigényeket;

n) vízi járművek, légi járművek, repülőterek üzembentartója minőségében, valamint a repülőterek területén végzett bármilyen mun- kavégzéssel okozott károkat, légijárművek (alkatrészei és tartozékai) tervezéséből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karban- tartásából, javításából eredő károkat;

o) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló-, és lézersugárzásból eredő károkat, az elektro- mágneses mezők által okozott károkat, továbbá azon károkat, amelyek nanotechnológiai eljárással készült termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve felhasználásával összefüggésben merültek fel;

p) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő;

q) az álló- és folyóvizek áradásával okozott károkat azokban az esetekben, amikor a biztosított az ezek elhárításával összefüggő berendezések és intézkedések létrehozásával, illetve ilyen berendezések előállításával, telepítésével, karbantartásával és javítá- sával hivatásszerűen foglalkozik, és e minőségében kártérítési kötelezettsége áll be;

r) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felme- rülő károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideoló- giai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

s) mindenfajta dohány, illetve dohányipari termék által okozott kárt, kivéve a nikotint tartalmazó gyógyhatású készítmények alkal- mazásából eredő kárt;

t) reklámtevékenységgel összefüggésben okozott károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából reklámnak minősül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely termék, szolgáltatás, áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal ösz- szefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irá- nyul;

u) legionárius vagy szilikózis megbetegedéssel, akusztikus sokkal összefüggésben támasztott kártérítési igényeket, valamint a vér, vérkészítmények és vértranszfúziós berendezések által okozott károkat;

x) a penészesedés és gombásodás által okozott kárt, továbbá azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered;

y) robbantás során okozott károkat, ha

– a robbantási munkákat nem arra illetékes szakértő irányítja és nem szakképzett robbantómester végzi, a hatályos jogszabá- lyok rendelkezései szerint;

– a robbantás 100 m-es sugarán belül bekövetkezett károkat;

– azokat a dologi károkat, melyek bekövetkezésével – az előírt biztonsági intézkedések betartásának ellenére – számolni kell;

z) azon kockázatokat, károkat és követeléseket, amelyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók;

aa) fertőző betegségekre közvetlenül vagy közvetve visszavezethető, továbbá a fertőző betegségek leküzdése, terjedése, járvány vagy járványveszély megelőzése, elhárítása érdekében, járvány vagy járványveszély egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatá- sát érintően meghozott intézkedésekkel vagy az intézkedések elmulasztásával kapcsolatban felmerülő károkat (függetlenül attól, hogy a kár bekövetkezéséhez a fertőző betegségen kívül egyéb ok is hozzájárult).

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából fertőző betegségnek minősül minden olyan betegség, amely bármely anyag vagy köz- vetítő útján bármely organizmusról másik organizmusra képes átterjedni, amennyiben

– az anyag vagy közvetítő tartalmaz (élő vagy nem élő) vírust, baktériumot, parazitát vagy más organizmust vagy ezek bármely változatát és

– az átterjedés történhet levegőben, testnedveken keresztül, bármely felületről, tárgyról, szilárd anyagról, folyadékról, gázról, vagy organizmusok között, illetve bármely más módon és

– a fertőzés az élet, testi épség, egészség sérülését, károsodását, vagy érzelmi, lelki és pszichikai sérülést, szorongást okoz vagy ezekben történő károsodással fenyeget.

IX.2. Építőipari tevékenység esetében nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az IX.1. pontban felsoroltakon kívül

a) a föld alatti közművekben okozott károkra (pl. villany-, gáz-, csatorna- és távközlési vezetékekben okozott kár), ha a biztosított az építési tevékenység megkezdésekor nem rendelkezett a kivitelezéshez szükséges szakhatósági engedélyekkel rendelkező közműtérképpel;

b) vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekövetkezett károkra;

c) az épületekben keletkezett repedéskárokra, függetlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állékonyságát és használóinak biztonságát vagy sem;

d) a tetőszerkezet bármilyen mérvű megbontása során szél vagy csapadék által okozott károkra.

IX.3. Csak külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem személyes adatok jogsértő kezelésével vagy feldolgozásával, adat- kezelői vagy adatfeldolgozói minőségben okozott károkra.

IX.4. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít.

X. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

X.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához köz- vetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban köz- rehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól, műszaki előírásoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötelezettségszegéssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

X.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a X.1. a)–c) pontban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – a VII.4. és 5. pont szerinti – kárenyhítési vagy kármegelőzési kötelezettségének, így külö- nösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körül- ményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének fennálló veszélyére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intézkedések megtételé- re, de a biztosított ennek nem tett eleget.

X.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a VII.1. és 2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelentésére irányuló kö- telezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kötelezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen feltétel VII.2.3. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

X.4. Amennyiben a biztosított a – VIII.1. pontban meghatározott – kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges kö- rülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

XI. A biztosító megtérítési igénye

Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartásáért kártérítési felelősséggel tartozik, és erre tekintettel a biztosító biztosítási szol- gáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa teljesített biztosítási szolgáltatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

XII. Elévülés

XII.1. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

XII.2. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:

– a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 30. napot követő napon,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás vagy információszolgáltatás elmarad, a bizto- sító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,

– a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tartamengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerződés megszűnésének napján,

– egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

XIII. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől és a jelen feltételt megelőzően hatályos biztosítási szerződési feltétel rendelkezéseitől eltérő rendelkezései

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza az Általános felelősségbiztosítási feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk) rendelkezéseitől és a jelen feltételt közvetlenül megelőzően hatályos biztosítási szerződési feltétel rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

XIII.1. Jelen feltételnek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől eltérő rendelkezései

XIII.1.1. Ajánlattól eltérő kötvény kifogásolásának határideje

Jelen feltétel III.1.3. pontja a Ptk. 6:443. § (2) bekezdése szerinti rendelkezést pontosította azzal, hogy a szerződő késedelem nélkül, de legfel- jebb 15 napon belül jogosult kifogásolni, amennyiben az ajánlatára a biztosító az ajánlattól eltérő tartalmú kötvényt állít ki.

XIII.1.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával

Jelen feltétel III.1.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. §-ától – a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.

XIII.1.3. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében

A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, jelen feltétel III.3.2. pontja alapján, határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

XIII.1.4. A fedezetfeltöltés jogának kizárása

Jelen feltétel V.1.2. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a szerződő feleket nem illeti meg a fedezetfeltöltés joga, azaz az ugyana- zon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási időszakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.

XIII.1.5. A biztosítási szolgáltatás egyoldalú leszállítási jogának kikötése a díjszámítás alapját képező adatokra vonatkozó közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén

Amennyiben szerződő a közlési és változás-bejelentési kötelezettségét azzal sérti meg, hogy a biztosítási díj számításához helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a díjszámítás alapját képező adatok változására vonatkozó bejelentési kötelezettségének, abban az esetben káresemény bekövetkeztekor – jelen feltétel VI.5.1.7. pontja alapján, eltérően a Ptk. 6:446. §-ától – a biztosító csak a megállapított kár akkora részének a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

XIII.1.6. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei

Jelen feltétel VI.6.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától – a biztosítási szerződés – póthatáridő tűzése nélkül – a biztosítási díj esedé- kességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. xxxxx követő időpontra esik, úgy a szerződés a díj- rendezettség utolsó napjával szűnik meg.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

XIII.1.7. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem jelen feltétel VIII.1.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

XIII.1.8. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel VIII.2.1. és VIII.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

XIII.1.9. A biztosító mentesülésének korlátozása

A Ptk. 6:464. § (1) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel XI.1. pontja szerint – a biztosító a károkozó biztosított súlyos gondatlanságának kizá- rólag a szerződésben megállapított eseteiben mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

XIII.1.10. Az elévülési időszak időtartama

Jelen feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerző- désből eredő igények – jelen feltétel XII.1. pontja szerint – 1 év elteltével évülnek el.

XIII.2. Jelen feltételnek a jelen feltételt megelőzően hatályos biztosítási szerződési feltétel rendelkezéseitől eltérő rendelkezései Fertőző betegségekre visszavezethető károk kizárása

A feltétel IX.1.aa) pontjában kizárásra kerültek a kockázatviselés köréből a fertőző betegségekre, illetve a járványok megelőzéséhez, elhárítá- sához kapcsolódó intézkedésekre (vagy ezek elmulasztására) visszavezethető károk.

XIV. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek (KFF)

A Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási feltételeket az e felté- telben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános felelősségbiztosítási feltételek, míg a Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételeknek az Általános felelősségbiztosítási feltételektől eltérő rendelkezései esetén a Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek szabályai az irányadók.

A) rész: Tevékenységi felelősségbiztosítás

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan, a biztosítási szerző- désben meghatározott minőségében okozott

a) személyi sérüléses károk és szolgáltatói tevékenységen kívül okozott dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

b) személyi sérüléses és szolgáltatói tevékenységen kívül okozott dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

I.2.1. szolgáltatói tevékenységen kívül okozott kárnak csak az minősül, ha

– a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben olyan sze- mélynek okoz kárt, akivel a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban és aki egyebekben sem igénybevevője a biztosított által nyújtott szolgáltatásnak;

– a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben vele szerző- déses kapcsolatban álló személynek olyan kárt okoz, amely a szerződéses kötelezettség teljesítésétől függetlenül következik be;

– a biztosított, a biztosítási szerződésben megjelölt tevékenység folytatójaként ezen vállalkozás ingatlanainak fenntartója és üzemben tartója minőségében okoz kárt.

Ingatlan alatt értendő jelen feltétel alapján a földterület, illetve mindaz, ami vele tartósan egyesítve van, ideértve az épületeket – ezen belül az épületberendezési és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektromos-, víz-, gáz-berendezések) tárgyakat – helyiségeket, építményeket, reklám- berendezéseket, valamint az ingatlan előtti járdaszakaszt (járda hiányában egy méter széles területsávot, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet).

Nem minősülnek szolgáltatói tevékenységen kívül okozott kárnak az ingatlan tulajdonosának, bérbeadójának, bérlőjének, üzemeltetőjének egymásnak szerződésszegéssel okozott kárai.

I.2.2. személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

I.2.3. dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

II.1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a szolgáltatói tevékenységgel okozott (azaz a biztosított szerződéses partnerének és a biztosított által nyújtott szolgáltatás igény- bevevőjének okozott) dologi károkat;

b) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat;

c) a környezeti elemekben okozott károkat;

d) a termékfelelősségi károkat (azon károkat, melyek megtérítésére a biztosított, mint valamely termék gyártója, forgalmazója köteles);

e) a biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettségeket;

f) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket.

II.2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szol- gáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek;

b) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját terhelő kártérítési kötelezettsé- gekre;

c) a biztosítottat rendezvényszervezői minőségében terhelő kártérítési kötelezettségekre;

d) a biztosítottat, mint gyermekellátási, illetve oktatási, nevelési tevékenység folytatóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

e) a biztosított önkormányzatokat, mint önkormányzati létesítmények üzemeltetése, illetve egyéb, a vonatkozó külön feltételben felsorolt tevékenységek folytatóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

f) közúti járművekben vagy vízi járművekben be- és kirakodás során okozott olyan dologi károkra, melyekért a biztosítottat kártérí- tési kötelezettség terheli;

g) azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, amelyek – a forgalomban való részvétel nélkül – munkagéppel, targoncával, daruval, illetve egyéb munkagépként használt gépjárművel való munkavégzésből erednek;

h) a tisztán vagyoni károkra. Tisztán vagyoni károk jelen feltétel értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II.3. Jelen feltétel értelmében

a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

b) közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

c) munkagép: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

B) rész: Munkáltatói felelősségbiztosítás

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a biztosítottal munkavi- szonyban (közalkalmazotti, szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közérdekű önkéntes jogviszonyban) álló személyek munkabalesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztott

– kártérítési követelés megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

– sérelemdíj megtérítése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. Kiterjed a biztosító kockázatviselése – az I.1.pontban foglaltak szerint – munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönzött munkaerő munkabalesete miatt és címén a biztosítottal (kölcsönvevő vagy kölcsönbeadó munkáltatóval) szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj fizetési követelé- sekre.

I.3. Fedezetet nyújt a biztosítás a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkaerő-kölcsönzés alapján létrejött foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési követelésekre is.

I.4. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alkalmazásában

a) munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a mun- káltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

b) baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült károsult akaratától függetlenül, hirtelen következik be és sé- rülést, mérgezést vagy egyéb egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

c) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

– a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszi- choszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

– a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás a foglalkozási megbetegedésből eredő, valamint a foglalkozási megbetegedésnek nem minősülő, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési igényeket.

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító men- tesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha

a) a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten;

b) a bíróság határozatának megállapítása szerint, a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsértése miatt követ- kezett be;

c) a munkaügyi felügyelőség munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót 3 000 000 Ft-ot meghaladó pénzbírsággal sújtja.

C) rész: Szolgáltatói felelősségbiztosítás

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biztosított szerződéses partnereit vagy a szolgáltatás igénybevevőit ért

– dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

– dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmisül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

– szolgáltatás igénybevevője az is, aki úgy veszi igénybe a biztosított szolgáltatását, hogy vele nem áll szerződéses kapcsolatban.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

II.1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat;

b) a környezeti elemekben okozott károkat;

c) azon károkat, melyek megtérítésére a biztosított, mint valamely termék gyártója, importálója, forgalmazója köteles;

d) a biztosítottat mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettségeket, továbbá a biztosított által igénybevett közreműködő személynek (alvállalkozójának, megbízottjának) okozott károkat;

e) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felme- rülő költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

f) a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat;

g) a biztosítási esemény következtében a termelés vagy szolgáltatás leállásból eredő károkat.

II.2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, haszonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megőrzésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkra;

b) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját terhelő kártérítési kötelezettségek- re;

c) azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul;

d) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségekre;

e) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szol- gáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek;

f) a gépjárművekben okozott károkra;

g) a biztosítottat rendezvényszervezői minőségében terhelő kártérítési kötelezettségekre;

h) a biztosítottat mint gyermekellátási, illetve oktatási, nevelési tevékenység folytatóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

i) a tisztán vagyoni károkra. Tisztán vagyoni károk jelen feltétel értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

j) a biztosított önkormányzatokat, mint önkormányzati létesítmények üzemeltetése, illetve egyéb, a vonatkozó külön feltételben felsorolt tevékenységek folytatóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

k) azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, amelyek – a forgalomban való részvétel nélkül – munkagéppel, targoncával, daruval, illetve egyéb munkagépként használt gépjárművel való munkavégzésből erednek.

II.3. Jelen feltétel értelmében

c) munkagép: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

D) rész: Termékfelelősség-biztosítás

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat, mint a biztosítási ajánlaton megnevezett termék gyártóját, importálóját, forgalmazóját, a termék hibája által a biztosítón és a biztosítotton kívüli személynek okozott

a) személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a termékfelelősségre vonatkozó magyar jogi szabályo- zás szerint felelősséggel tartozik.

b) személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megtérítése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyi- ségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

Fedezetet nyújt a biztosítás – az I.1. pontban foglaltak szerint – azon károkra és sérelemdíjra vonatkozó követelésekre is, amelyek a termék forgalmazása során, a termékkel kapcsolatban adott hibás vagy hiányos tanácsadásból erednek.

I.2. A biztosított termékek ugyanazon hibájára visszavezethető károk (sorozatkárok) egy káreseménynek tekintendők.

I.3. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

a) gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkü- lönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel;

b) hibás a termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, mely általában elvárható;

c) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved; dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmisül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II. A kockázatviselés időbeli hatálya

A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt gyártott (importált, forgalmazott) termékek közül a hibás termékek által a szer- ződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

III. Kizárások a kockázatviselés köréből

III.1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat;

b) a környezeti elemekben okozott károkat;

c) magában a hibás termékben keletkezett károkat;

d) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felme- rülő költségeket és egyéb kiadásokat (pl. a hibás termék kijavításával, kicserélésével, hibátlan termékkel való pótlásával kapcso- latban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

e) a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervizelésre, cserére vagy a forgalomból való kivonásra történő visszahívásának, továbbá a megsemmisítésének költségeit;

f) azokat a károkat, amelyek a gyártó által adott, a termékre vonatkozó felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő;

g) olyan termékekkel összefüggésben támasztott kártérítési igényeket, melyek gyártása nem a mindenkori tudományos és műszaki ismeretek ismeretanyagának betartásával történt.

III.2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosító kockázatviselése

a) a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő egyesíté- se, összevegyítése, e termékbe történő beépítése, feldolgozása során és ezen eljárások következtében a felhasználónak okozott személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra;

b) a hibás termék harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő továbbfeldolgozása során és ezen eljárás következ- tében a felhasználónál keletkező személyi sérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra;

c) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a biztosított által gyártott – termék gyártására szolgáló – munkagép, a gép hibája miatt hibás terméket állít elő vagy a munkagéppel a terméket előállítani nem lehet, és ez a hibás terméket előállító felhasználónak személysérülésen és dologi káron kívül egyéb kárt okoz;

d) azokra a személyi sérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra, melyek abból erednek, hogy a hibás ingó termék ingatlan alko- tórészévé vált.

III.3. Jelen feltétel értelmében

b) végtermék: a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel való egyesítésével, összevegyítésével, e termékbe való beépítésével, feldolgozásával, illetve a hibás termék továbbfeldolgozásával előállított új termék.

c) forgalomba hozatal: a végtermék tulajdonjogának első ízben történő – ingyenes vagy visszterhes – átruházására irányuló eljárás.

d) felhasználó: olyan harmadik személy, aki első ízben használja fel a biztosított által gyártott hibás terméket feldolgozás, továbbfeldolgozás, más termékkel történő egyesítés, összevegyítés vagy más termékbe történő beépítés céljából.

IV. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség teljesítése alól, ha a kárt olyan termék okozta, amelynek forgalomból való kivonását (visszahívását) hatóság elren- delte és a biztosított visszahívási kötelezettségét nem teljesítette.

E) rész: Felelősségbiztosítás környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személyi sérüléses károkra

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan környezetveszélyeztető tevékenységgel (mulasztással) okozott

– dologi és személyi sérüléses károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik,

– személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megtérítése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyi- ségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles,

feltéve, hogy a kár bekövetkezte előre láthatatlan, hirtelen és váratlan volt, továbbá – a normális üzemi folyamattól eltérő eseményre volt visz- szavezethető.

I.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

b) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved.

c) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

II.1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) magukban a környezetkárosodást előidéző dolgokban keletkezett kárt;

b) a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő, továbbá a nem hirtelen és előreláthatatlanul bekövetkezett károkat;

c) az útrongálási és a növényi kultúrákban okozott letaposási károkat;

d) vegyszerezéssel, vegyszer kiszórásával okozott károkat;

e) genetikailag módosított termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve felhasználásával okozott károkat.

II.2. Csak az erre vonatkozó kiegészítő vagy külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a környezeti elemekben okozott károkra;

b) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szol- gáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek.

Közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesí- tése érdekében igénybe vett jogalany.

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítottat jogszabályba, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírás megszegése miatt 1 000 000 Ft-ot meghaladó környezetvédelmi bírsággal sújtották.

F) rész: Felelősségbiztosítás környezeti elemekben okozott károkra

Jelen Kiegészítő feltétel csak a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkra vonatkozó kiegészítő fele- lősségbiztosítással (E) rész) együtt köthető és alkalmazható.

I. Biztosítási esemény

I.1. Az ÁFF II. fejezetétől eltérően a biztosítási esemény olyan, a környezeti elemekben okozott károsodás miatti fizetési kötelezettség, amely a biztosítottat közigazgatási jogi felelősség alapján terheli, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellené- ben – jelen feltételben meghatározottak szerint mentesíti.

I.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül minden olyan környezetkárosodás, amely ugyanazon okra ve- zethető vissza. Amennyiben a sorozatkárnak minősülő környezetkárosodások több biztosítási időszakot érintenek, akkor a biztosítási esemény az első károsodás időpontjában következik be, és a biztosítási összeg ezen időpont szerint állapítandó meg.

II. Kockázatviselés tárgya

II.1. Jelen kiegészítő feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenység folytatásával, létesítmény üzemeltetésével okozott környezetkárosodás bekövetkezése esetén, olyan helyreállítási (intézkedési) költségek viselése alól, amelyért a biztosított a környezet védelmének általános szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabály szerint közigazgatási jogi felelősséggel tartozik.

Jelen feltétel alkalmazásában

– környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;

– környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek ösz- szetevői;

– környezetkárosodás: a természetes környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős rom- lása;

– helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul;

– helyreállítási költség: minden olyan költség, amely környezetkárosodás esetén az eredeti állapot helyreállításához szükséges;

– eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szol- gáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be;

– közigazgatási jogi felelősség: környezetvédelmi jogszabályok alapján fennálló jogi felelősség, amely alapján a környezethasználó környe- zetkárosodás vagy környezetveszélyeztetés esetén köteles a környezet védelméről szóló mindenkor hatályos jogszabály szerinti intézke- déseket megtenni, illetve ezek költségét viselni.

II.2. A biztosítási védelem kizárólag abban az esetben terjed ki a károk és költségek megtérítésére, amennyiben a környezetkárosodás bekövetke- zése előre láthatatlan, véletlen, váratlan, a normális üzemi folyamattól eltérő eseményre (továbbiakban: üzemzavar) volt visszavezethető.

II.3. Jelen feltétel alapján a biztosítás az alábbi környezeti elemekben bekövetkezett környezetkárosodások esetén fedezi a helyreállítási költsége- ket:

– védett fajokban, természetes élőhelyekben,

– felszíni vizekben, azok készleteiben, minőségében, mennyiségében, a felszíni vizek medrében és partjában, a víztartó képződményekben és azok fedőrétegeiben, valamint a vízzel kapcsolatosan – jogszabályban vagy hatósági határozatban – kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekben,

– talajban, a talaj termőképességében, szerkezetében, víz- és levegőháztartásában, valamint élővilágában.

II.4. Fedezetet nyújt a biztosítás a jelen feltétel szerinti helyreállítási költségekre, függetlenül attól, hogy

– a helyreállítási költségek a biztosítottnál merülnek fel (mert önkéntesen vagy hatósági kötelezésre intézkedik a helyreállítás iránt) vagy

– a helyreállítási költségek harmadik személynél merültek fel és a biztosítottal szemben e költségek viselése érdekében megtérítési igénnyel lép fel.

III. Kártérítés és költségek térítése

III.1. Az ÁFF VIII.2. pontjától eltérően a biztosító – a biztosítási összeg erejéig – megtéríti

a) az elsődleges helyreállítási intézkedés költségeit, azon intézkedések költségeit, amelyek környezetkárosodás esetén a környezet vagy valamely környezeti elem, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás eredeti állapotának vagy ahhoz közeli állapotának helyreállítá- sához szükségesek.

b) a kiegészítő helyreállítási intézkedés költségeit, azaz amennyiben az elsődleges helyreállítási intézkedés nem vezet eredményre, akkor kiegészítő helyreállítási intézkedés költségeként:

– a károsodott környezeti elem pótlásának költségét erre alkalmas környezeti elemmel, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás pótlásának költségét erre alkalmas környezeti elem által nyújtott szolgáltatással,

– ha az előző pontban meghatározott pótlás sem vezet eredményre, a környezeti elem vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás pótlásának költségét – a károsodott környezeti elem vagy szolgáltatás becsült költségével megegyező – erre alkalmas környezeti elemmel vagy környezeti elem által nyújtott szolgáltatással.

c) biztosítási összegen belül – a biztosítási ajánlaton feltüntetett szublimit erejéig – a kompenzációs helyreállítási költségeket, azaz mindazon intézkedés költségét a helyreállítási intézkedések befejezéséig, amelyek a károsodott környezeti elem vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás hiánya ideiglenes pótlásához szükséges.

d) a környezetkárosodás tényének, mértékének megállapítására, megszüntetésének módja és költsége meghatározására – a biztosító jóvá- hagyásával – felkért szakértő költségét,

e) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított ellen indított bírósági, hatósági eljárás költségeit, feltéve, hogy e költségek a bizto- sító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

III.2. A III.1. pont szerinti költségeket a biztosítás kizárólag abban az esetben fedezi,

– amennyiben a környezetkárosodás megszüntetéséhez indokoltan és szükségszerűen merülnek fel és a biztosító előzetesen írásban vállalta a költségek térítését vagy

– amennyiben és amilyen mértékben (összegben) jogszabály, bírósági vagy más hatósági határozat kötelezi a biztosítottat a költségek térí- tésére.

IV. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

IV.1. Az ÁFF IV.1. pontjától eltérően a biztosítási védelem a Magyarország területén történt üzemzavar miatt, Magyarország területén bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

IV.2. Az ÁFF IV. 2. pontjától eltérően a biztosítási védelem a biztosítási szerződés hatálya alatt történt üzemzavar miatt, legkésőbb a szer- ződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett környezetkárosodásokra terjed ki.

V. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az ÁFF IX. fejezetében felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetkárosodást, amennyiben a környezetkárosító tevékenységet harmadik személy folytatta és a biztosított, mint a kör- nyezetkárosító magatartással érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa tartozik felelősséggel;

b) a biztosított székhelye, telephelye szerinti ingatlan, valamint a biztosított tulajdonában, vagy bármilyen jogcímen a birtokában, használatában lévő (vagy birtokában, használatában volt) ingatlan környezeti kárait;

c) a tevékenység, illetve a létesítmény elhagyásához kötődő környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költsége- ket, kivéve, ha üzemzavarra visszavezethető környezetkárosodások mentesítési költségei;

d) azokat a környezetkárosodásokat, melyek a biztosított tevékenység és létesítmény „normális” üzemi folyamatának elkerülhetet- len, szükségszerű velejárói;

e) kötelező érvényű előírásban szereplő határértékeket meg nem haladó környezetkárosodásokat, valamint a biztosított számára hatóságilag engedélyezett kibocsátásokat, környezetkárosodásokat;

f) ha a biztosított által folytatott tevékenység, létesítmény üzemeltetése során használt termék vagy technológia a környezetkáro- sodás időpontjában a tudomány és technika állása szerint nem minősült nagy valószínűséggel környezeti kárt okozónak;

g) azokat a környezetkárosodásokat, melyek a biztosított tevékenység folytatására vagy létesítmény üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok, egyéb szakmai szabályok és engedélyek szándékos megszegésére vezethetők vissza;

h) azokat a környezetkárosodásokat, melyek azbesztre, ólomra, azbeszt vagy ólom tartalmú anyagokra és termékekre, géntechno- lógiai munkákra, géntechnológiailag módosított szervezetekre vagy termékekre vezethetők vissza;

i) hulladéklerakók, katonai létesítmények, föld alatti tárolók és vezetékek tervezésével, létesítésével, üzemeltetésével összefüggés- ben felmerülő, valamint hulladék engedély nélküli vagy egyébként jogszerűtlen tárolásával kapcsolatos környezetkárosodásokat;

j) gépjárművek, vízi és légi járművek, vasúti járművek üzemeltetésével összefüggésben felmerülő, illetve ezen járművek által szállí- tott áruk által okozott, valamint a járművekre való fel- vagy azokról történő lerakodásból származó környezetkárosodásokat;

k) tengeri létesítmények (platformok), valamint nukleáris létesítmények tervezésével, létesítésével, üzemeltetésével okozott, hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló sugárzásból eredő vagy elektromágneses mező által okozott környezetkárosodásokat;

l) földgáz- és kőolajkutatással, és kitermeléssel kapcsolatos környezetkárosodásokat;

m) a felszín alatti vizekben keletkezett károkat, valamint a felszín alatti vizek folyásának, a vízrétegek megváltoztatásával összefüg- gésben keletkezett károkat;

n) iszap, növényvédő szerek, permetezőszerek, cementlé, istállótrágya és műtrágya, gyártásával, szállításával, felhasználásával ösz- szefüggésben keletkezett károkat;

o) a biztosított által birtokolt, tartott vagy értékesített állatok betegségeivel összefüggésben álló környezetkárosodásokat;

p) a környezeti elemekben bekövetkezett olyan esztétikai károkat, melyek nem eredményezik a környezeti elem által nyújtott szol- gáltatás mérhető, jelentős romlását;

q) bányászati tevékenységgel összefüggésben bekövetkezett környezetkárosodásokat;

r) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját és költségeit.

Külön feltételek

A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a külön feltételekben vállalt kockázatokra, ha az ajánlaton ezt a szerződő megjelölte és a biztosító azt elfogadta.

Ha a külön feltétel eltérően nem rendelkezik, a külön feltételekben vállalt kockázatokra a feltétel egyéb rendelkezései az irányadók.

299. sz. Tevékenységi és szolgáltatói felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése Európa területére

1. Jelen külön feltétel alapján a tevékenységi és szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezet kiterjed a biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázati körök esetében az Európa területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerződésben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozásainak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenységéből eredő kártérítési kötele- zettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekintetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázá- sában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítésében a külföldi állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvényesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csök- ken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kö- telezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

4. Jelen külön feltétel nem vonatkozik a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károk, illetve a környezeti elemekben okozott károk felelősségbiztosítására és a termékfelelősség biztosításra.

300. sz. Termékfelelősség területi hatályának kiterjesztése Európa területére

1. Jelen külön feltétel alapján a termékfelelősség-biztosítási fedezet, illetve – a 329. sz. külön feltétellel kiegészített felelősségbiztosítási szerződés esetén – a bővített termékfelelősség-biztosítási fedezet kiterjed az Európa területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerződésben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozásainak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenységéből eredő kártérítési kötele- zettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekintetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázá- sában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítésében a külföldi állam akadályozza.

301. sz. Termékfelelősség területi hatályának kiterjesztése az egész világra, kivéve az Amerikai Egyesült Államokat és Kanadát

1. Jelen külön feltétel alapján a termékfelelősség-biztosítási fedezet kiterjed a világ összes államának területén okozott, bekövetkezett és érvé- nyesített károkra, kivéve az Amerikai Egyesült Államok és Kanada területét.

Jelen külön feltétel szerinti területi hatály kiterjesztés nem vonatkozik a 329. sz. külön feltétellel fedezetbe vont bővített termékfelelősség-biz- tosítási kockázatra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerződésben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozásainak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenységéből eredő kártérítési kötele- zettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekintetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázá- sában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítésében a külföldi állam akadályozza.

302. sz. Termékfelelősség területi hatályának kiterjesztése az egész világra

1. Jelen külön feltétel alapján a termékfelelősség-biztosítási fedezet kiterjed a világ összes államának területén okozott, bekövetkezett és érvé- nyesített károkra.

Jelen külön feltétel szerinti területi hatály kiterjesztés nem vonatkozik a 329. sz. külön feltétellel fedezetbe vont bővített termékfelelősség-biz- tosítási kockázatra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerződésben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozásainak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenységéből eredő kártérítési kötele- zettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekintetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázá- sában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítésében a külföldi állam akadályozza.

303. sz. Munkáltatói felelősség területi hatályának kiterjesztése az egész világra

1. Xxxxx külön feltétel alapján a munkáltatói felelősségbiztosítási fedezet kiterjed a világ összes államának területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerződésben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozásainak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenységéből eredő kártérítési kötele- zettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekintetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázá- sában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítésében a külföldi állam akadályozza.

304. sz. Közreműködő személyek (alvállalkozók, megbízottak) biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvál- lalkozója, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek.

2. Amennyiben a közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) az általa okozott kár fedezetére felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik, a biztosító helytállási kötelezettsége jelen szerződés alapján csak akkor és csak annyiban áll fenn, amikor és amennyiben a kárt okozó közre- működő személy (alvállalkozó, megbízott) biztosítási szerződése a kárt nem fedezi.

3. Xxxxx külön feltétel alapján sem terjed ki a biztosítási fedezet a közreműködő személlyel (alvállalkozóval, megbízottal) szemben a közreműködő személy munkavállalói által érvényesített kártérítési igényekre.

308. sz. Időbeli hatály kiterjesztése

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegészített biz- tosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megtörtént.

309. sz. Időbeli hatály kiterjesztése

311. sz. Rakodás járműről, járműre

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a vonatkozó KFF rendelkezéseit az e feltételben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet közúti járművekben vagy vízi járművekben be- és kirakodás során okozott olyan dologi károkra, melyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A biztosítási fedezet – eltérően az KFF A rész II. 2. g) pont- jától – kiterjed a daruval történő rakodási tevékenységre is. Fedezetet nyújt a biztosítás e dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjra, amennyiben a biztosított a sérelemdíj fizetésére – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Jelen külön feltételben foglalt fedezetre nem vonatkozik a KFF A) rész II. 1. a) pontja.

312. sz. Ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a vonatkozó KFF rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. A biztosítás – eltérően a KFF A részének I. fejezetétől – fedezetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított, mint ingatlan vagy – a biztosítási ajánlaton feltüntetett – gépek, műszaki eszközök egyéb használati tárgyak bérbeadója e dolgok vagy az ingatlan bérlőjének okoz és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Fedezetet nyújt a biztosítás e dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjra, amennyiben a biztosított a sérelemdíj fizetésére – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II.1. a) pont – felsorolt eseteken kívül

a) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítésére és az azzal összefüggésben felme- rülő költségekre és egyéb kiadásokra (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek egyéb kiadások);

b) a káresemény miatt a bérelt ingatlanban folyó tevékenység vagy a bérlő által folytatott tevékenység megszüntetéséből, szünetel- tetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többletköltség, az ingatlan rendeltetésszerű használatáig bérelt ingatlan bérleti díja).

3. A biztosított köteles a bérlőt a bérelt ingatlan, dolog használatának rendeltetésszerű módjáról, az esetleges javítási, karbantartási munkákról tájékoztatni. Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, melyek a tájékoztatás hiányosságából következően állnak elő.

4. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni, és a kárbejelentéshez – az ÁFF VIII. fejezetében felsoroltakon kívül – csatolni.

319. sz. Gépjárművek őrzése

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a KFF C részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet őrzésre átvett vagy egy szerződés mellékkötelezettsége alapján őrzött gépjárművek sérüléséből, megsemmisüléséből, elveszéséből vagy eltulajdonításából eredő azokra a károkra, melyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy

– a gépjárművet a biztosított zárható garázshelyiségeiben vagy

– olyan parkolóhelyein helyezik el, melyet olyan kerítés határol, ahol a gépjármű- és személykapu sorompóval vagy legalább egy darab kul- csos zárral (vagy lakattal) lezárt és a járművek állandó (24 órás), élőerős (helyszíni) felügyelete biztosított.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– a gépjárműn végzett szolgáltató tevékenység (pl. javítás, mosás stb.) folytán keletkezett károkra;

– a gépjárműbe beépített audioberendezésben, a járműben elhelyezett poggyászban, rakományban keletkezett károkra;

– a gépjármű alkatrészeinek, tartozékainak eltulajdonításából eredő károkra,

– az olyan kárra, melyet a biztosított (vagy olyan személy, akinek magatartásáért felelős) a gépjárművet jogtalanul használva okoz.

3. A biztosított köteles a károkozást haladéktalanul bejelenteni az illetékes rendőrhatósághoz.

320. sz. Gépjárműjavító, gumiszerelő műhelyek, szervizek

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított által az alábbi szolgáltatások nyújtására átvett gépjárművekben – a szol- gáltatás nyújtása során vagy hibás teljesítése következtében – okozott dologi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik:

– gépjármű ápolása (kenés, zsírozás, olaj, hűtő- és fékfolyadék szintjének ellenőrzése, utántöltése és cseréje),

– gépjárművek időszakos műszaki szemléje és garanciális átvizsgálása,

– gépjárművek diagnosztikai ellenőrzése, beszabályozása,

– gépjárművek javítása, átalakítása,

– gépjármű fődarabok, részegységek felújítása,

– fényezés,

– alváz- és üregvédelem,

– gépjárművek villamossági szerelése.

2. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított által abroncsok ellenőrzése, kerék-, abroncs- és tömlő-csere munkálatok végzése során (vagy hibás teljesítése következtében) okozott azokra a dologi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

3. Kiterjed a biztosítási fedezet a jármű telephelyen belüli mozgatása és a próbaút (a telephely szerinti település közigazgatási határától számított 5 km-nél nem távolabb) során okozott károkra is.

Próbaútnak minősül a gépjármű szállítása a biztosított telephelyén kívül a gépjármű, illetve gumiabroncs menettulajdonságainak megfigyelése vagy műszaki vizsga lefolytatása céljából.

4. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– a gépjármű jogtalan használata során keletkezett károkra;

– esztétikai és korszerűségi hibákból származó kártérítési igényekre;

– a gépjármű olyan szerkezeti részének káraira, melyek a gépjármű biztosított általi átvétele időpontjában sérültek, hibásak, elhasz- nálódottak vagy egyéb okból cserére szorulnak.

322. sz. Benzinkutak

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított által üzemanyag, olaj, víz, levegő ellenőrzése, utántöltése során (vagy hi- bás teljesítés következtében) gépjárművekben okozott azokra a dologi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül a gépjármű olyan szerkezeti részének káraira, melyek a gépjármű biztosított általi átvétele időpontjában sérültek, hibásak, elhasználódottak vagy egyéb okból cserére szorulnak.

3. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosító a biztosított benzinkúthoz tartozó üzlethelyiségekben (ún. shop-okban) forgalmazott termékek tekinte- tében mentesíti a biztosítottat, mint a termék gyártóját, importálóját, forgalmazóját a termék hibája által a biztosítón és a biztosítotton kívüli személynek okozott olyan személysérüléses és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a termékfelelősségre vonatkozó jogsza- bályok szerint felelősséggel tartozik.

Fedezetet nyújt a biztosítás azon károkra is, amelyek a biztosított benzinkúthoz tartozó üzlethelyiségekben forgalmazott termék forgalmazása során, a termékkel kapcsolatban adott hibás vagy hiányos tanácsadásból erednek.

4. A 3. pontban foglalt fedezet tekintetében nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt esete- ken kívül

a) magában a hibás termékben keletkezett károkra;

b) a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervizelésre, cserére vagy a forgalomból való kivonásra történő visszahívásának, továbbá a megsemmisítésének költségeire;

c) azokra a károkra, amelyek a gyártó által adott, a termékre vonatkozó felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő;

d) olyan termékekkel összefüggésben támasztott kártérítési igényekre, melyek gyártása nem a mindenkori tudományos és műszaki ismeretek ismeretanyagának betartásával történt;

e) a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő egyesíté- se, összevegyítése, e termékbe történő beépítése, feldolgozása során és ezen eljárások következtében a felhasználónak okozott személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra;

f) a hibás termék harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő továbbfeldolgozása során és ezen eljárás következ- tében a felhasználónál keletkező személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra.

5. Jelen külön feltétel értelmében

b) hibás a termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, mely általában elvárható.

c) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved.

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmisül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

d) végtermék: a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel való egyesítésével, összevegyítésével, e termékbe való beépítésével, feldolgozásával, illetve a hibás termék továbbfeldolgozásával előállított új termék.

e) forgalomba hozatal: a végtermék tulajdonjogának első ízben történő – ingyenes vagy visszterhes – átruházására irányuló eljárás.

f) felhasználó: olyan harmadik személy, aki első ízben használja fel a biztosított által gyártott hibás terméket feldolgozás, továbbfeldolgozás, más termékkel történő egyesítés, összevegyítés, vagy más termékbe történő beépítés céljából.

6. A 3. pontban foglalt fedezetre nem vonatkozik a KFF C rész II.1. c) pontja.

325. sz. Gépjárműmosók felelősségbiztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a KFF C részének II.2. c) és f) pontjától eltérően a biztosított által üzemeltetett gépjár- műmosók használata során – ide nem értve a mosóhelyiségbe történő be-, illetve kiállást – a szolgáltatás igénybevevőjének gépjárművében okozott azokra a dologi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– antennában, visszapillantó tükörben, légterelőben keletkezett károkra;

– a gépjármű olyan szerkezeti részének káraira, melyek a gépjármű biztosított általi átvétele időpontjában sérültek, hibásak, elhasz- nálódottak vagy egyéb okból cserére szorulnak;

– a gépjármű mosásnál átadott indító kulcs másolásából eredő károkra.

327. sz. Gépjármű önjáró szállítása

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet gépjárművek önjáró szállítása során a gépjárművekben bekövetkezett olyan sérülési, megsemmisülési, elveszési és lopási károkra, amelyek

– a biztosított telephelye és a gépjármű átadásának helye, valamint az ügyfél által megjelölt célállomás közötti úton – ideértve a garázsba történő be-, illetve kiállást –,

– a biztosított telephelye és a jogszabályban előírt ellenőrzés elvégzésének helye közötti úton

következtek be, és amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– a gépjárműbe beépített audioberendezésben, a járműben elhelyezett poggyászban, rakományban keletkezett károkra;

– a kárra, amennyiben a gépjárművet vezető személy nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel;

– az olyan károkra, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek magatartásáért felelős) a megengedett legnagyobb sebes- ségre, illetve a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék, rendőr, jelzőőr jelzéseire vonatkozó előírások megszegé- sével, ittas vagy bódult állapotban történő járművezetéssel vagy a gépjárművet jogtalanul használva okoz.

328. sz. Kéményseprői, kályhakészítői tevékenység

Fedezi a biztosítás – az ÁFF IX. fejezetének 1. p) pontjától eltérően – a gázok, gőzök, folyadékok, nedvesség, vagy nem atmoszferikus csapa- dék (mint por, korom, füst stb.) által okozott olyan dologi károkat, amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

329. sz. Bővített termékfelelősség-biztosítás

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a KFF D részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Fedezi a biztosítás a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő egyesítése, összevegyítése, e termékbe történő beépítése, feldolgozása során és ezen eljárások következtében a felhasználónak okozott sze- mélysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkat.

A biztosítás az 1. pont alapján kizárólag az alábbi károkat fedezi:

a) a hibás termék felhasználása miatt a felhasználónak a végtermékre fordított költségeit vagy

a végtermék – gazdaságilag, műszakilag indokolt – javításával, módosításával kapcsolatban utólagosan felmerült alábbi költségeket: a biztosított által gyártott, a felhasználó által már beszerelt hibás termék kiszerelési, eltávolítási költségeit, valamint – annak pótlására – az új termék beszerelési költségeit (kivéve a beszerzett termék árát és szállítási költségeit) vagy

az értékkülönbözetet, ha a végtermék árengedménnyel, csökkentett értéken értékesíthető és

b) a hibás termék miatt a felhasználónál a gépekben és az üzemi berendezésekben felmerült le- és felszerelési, valamint tisztítási költségeket. Jelen pont alapján térül az ingatlan alkotórészévé vált hibás ingó termék által okozott személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb kár.

2. Fedezi a biztosítás a biztosított által gyártott hibás terméknek harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő továbbfeldolgozása során és ezen eljárás következtében a felhasználónak okozott személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkat.

A biztosítás a 2. pont alapján kizárólag az alábbi károkat fedezi:

a) a hibás termék felhasználása miatt a felhasználónak a végtermékre fordított költségeit vagy

a végtermék – gazdaságilag, műszakilag indokolt – javításával, módosításával kapcsolatban utólagosan felmerült költségeket vagy az értékkülönbözetet, ha a végtermék árengedménnyel, csökkentett értéken értékesíthető és

b) a hibás termék miatt a felhasználónál a gépekben és az üzemi berendezésekben felmerült le- és felszerelési, valamint tisztítási költségeket.

3. Fedezi a biztosítás azokat a károkat, melyek abból erednek,hogy a biztosított által gyártott – valamely termék gyártására szolgáló – munkagép hibás terméket állít elő a gép hibája miatt vagy a munkagéppel a terméket előállítani nem lehet és ez a munkagépet felhasználó harmadik sze- mélynek személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb kárt okoz.

A biztosítás a 3. pont alapján kizárólag az alábbi károkat fedezi:

a) a felhasználónak a hibás munkagéppel gyártott hibás termék előállítására fordított költségeit vagy

a hibás munkagéppel gyártott hibás termék – gazdaságilag, műszakilag indokolt – javításával, módosításával kapcsolatban utólagosan felmerült költségeket vagy

az értékkülönbözetet, ha a végtermék árengedménnyel, csökkentett értéken értékesíthető és

b) a hibás termék miatt a felhasználónál a gépekben és az üzemi berendezésekben felmerült le- és felszerelési, valamint tisztítási költségeket.

4. Nem fedezi a biztosítás

a) a kártérítést, ha a végtermék (előállított termék) – javítás, módosítás nélkül – olyan áron kerül értékesítésre, mintha a biztosított hibátlan terméket gyártott volna;

b) azon károkat és költségeket, amelyek azt követően következnek be, miután a végtermék kikerül a felhasználó rendelkezése alól;

c) azon károkat és költségeket, amelyek a végtermék forgalomba hozatalát követően következnek be;

d) azon károkat és költségeket, amelyek a biztosított által gyártott hibás termék, illetve a végtermék visszahívásából erednek (így pl. a szükséges értesítések, a visszahívással érintett termékek előzetes kiválogatásának, a termék visszajuttatásának, tárolásának, megsemmisítésének költségeit).

5. Jelen külön feltétel értelmében

a) végtermék: a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel való egyesítésével, összevegyítésével, e termékbe való beépítésével, feldolgozásával, illetve a hibás termék továbbfeldolgozásával előállított új termék.

b) forgalomba hozatal: a végtermék tulajdonjogának első ízben történő – ingyenes vagy visszterhes – átruházására irányuló eljárás.

c) felhasználó: olyan harmadik személy, aki első ízben használja fel a biztosított által gyártott hibás terméket feldolgozás, továbbfeldolgozás, más termékkel történő egyesítés, összevegyítés, vagy más termékbe történő beépítés céljából.

331. sz. Xxxxxxxx, nevelési, gyermekellátási tevékenység

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a KFF A részének – kivéve a KFF A rész I. fejezet – ren- delkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel keretében – a 2. pontban foglaltak szerint – a biztosító megtéríti mindazokat

– a személyi sérüléses és dologi károkat, amelyért a biztosított, mint gyermekellátási, oktatási, nevelési tevékenység folytatója a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

– a személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjat, amelynek a megfizetésére a biztosított, mint gyermekellátási, oktatási, nevelési tevékenység folytatója - személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Fedezetet nyújt a biztosítás

2.1. a biztosított szakmai szolgáltatásával összefüggésben a tanulót (hallgatót, gyermeket) ért károkból származó kártérítési kötelezettségekre;

2.2. a tanuló által okozott kár miatt a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre.

3. Az ajánlaton feltüntetett esetben terjed ki a biztosítási fedezet az 1. pontban foglaltak szerint

a) a biztosított által nyújtott éjszakai elhelyezés (pl. kollégium, bentlakásos intézmények) során a tanulókat (hallgatókat, gyermekeket) ért károkra;

b) iskolán kívüli oktatás során, iskolai rendezvényeken, kirándulások, utazások alkalmával a tanulókat (hallgatót, gyermeket) ért károkra. Tanterven kívüli utazásokra akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha az iskola vezetősége azt engedélyezte.

c) a biztosított által üzemeltetett tanműhelyben, laboratóriumban a tanulókat (hallgatókat) ért károkra;

d) a szakmai gyakorlaton részt vevő tanulókat (hallgatókat) a gyakorlati képzés során ért azokra a károkra, melyekért a biztosított, mint foglalkoztató kártérítési felelősséggel tartozik.

Fedezi a biztosítás – eltérően az ÁFF IX. fejezetének 1. a) pontjától – a tanuló (hallgató) által a szakmai gyakorlaton való részvétel során a foglalkoztatónak okozott azokat a személysérüléses és dologi károkat is, melyekért a tanuló (hallgató) kártérítési felelősséggel tartozik. A biztosítási ajánlaton feltüntetett önrészesedéstől eltérően ezen károk tekintetében a tanulót a jogszabályban meghatározott mértékű önrészesedés terheli (jelen feltétel hatályba lépésének napján a kár értékének 50%-a, de legfeljebb a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összege). Amennyiben erre vonatkozóan jogszabály nem rendelkezik, akkor a tanuló minden kár kapcsán a biztosítási ajánlaton feltüntetett önrészt viseli.

e) szabadidős tevékenység folytatása, tanfolyamon való részvétel során (pl. sportfoglalkozás, nyelvoktatás) a résztvevőket ért azokra a ká- rokra, melyekért a biztosított, mint szervező kártérítési felelősséggel tartozik.

4. Nem fedezi a biztosítás az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II. 1. a) pont – felsorolt eseteken kívül

a) a gyermekek (tanulók) által egymásnak okozott, dologi károkozás kapcsán felmerülő, biztosítottat terhelő kártérítési kötelezett- ségeket;

b) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket;

c) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, letétként kezelt, megőrzésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkat;

d) a különösen veszélyes (extrém) sport, szórakoztató-szabadidős tevékenység folytatása során bekövetkezett, a biztosítottat ter- helő kártérítési kötelezettségeket.

Extrém sport, szabadidős tevékenység: amit a vonatkozó jogszabályok rendelkezései ilyen tevékenységnek minősítenek, így különösen vízi- sízés, vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, bázisugrás, mélybeugrás (bungee jumping), falmászás, roncsautó (auto-crash) sport, rally, hőlégballonozás, félkezes és nyílt-tengeri vitorlázás, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyő- zés, műrepülés.

332. sz. Rendezvényszervezői tevékenység

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a KFF A részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel keretében – eltérően a KFF A rész I. fejezetétől – a biztosító megtéríti a biztosított, mint rendezvény szervezője által a ren- dezvényen résztvevőknek (pl. versenyzők, rendezvényen fellépők, kiállítók), nézőknek és harmadik személyeknek a rendezvény időtartama alatt, annak helyszínén okozott

– személyi sérüléses és dologi károkat, melyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

– személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjat, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsér- tésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Kiterjed a biztosítási fedezet azokra a vagyontárgyakra is, melyeket a rendezvényen részt vevők magukon hordanak, illetve poggyászként magukkal visznek.

3. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II.1. a) pont – felsorolt eseteken kívül

a) a kiállított tárgyakban, a rendezvény lebonyolítására szolgáló ingó dolgokban, a kiállítási installációban keletkezett károkra;

b) a rendezvény megrendezése céljából igénybevett ingatlanban okozott károkra;

c) tűzijátékok, lovasrendezvények lebonyolítására;

d) gépjárművek, légi-, vízi járművek által okozott károkra;

e) különösen veszélyes (extrém) sport, szórakoztató-szabadidős tevékenység folytatása során bekövetkezett, a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre.

Extrém sport, szabadidős tevékenység: amit a vonatkozó jogszabályok rendelkezései ilyen tevékenységnek minősítenek, így különösen vízi- sízés, vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, bázisugrás, mélybeugrás (bungee jumping), falmászás, roncsautó (auto-crash) sport, rally, hőlégballonozás, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyő- zés, műrepülés.

4. Csak erre vonatkozó külön feltétel alapján terjed ki a biztosítási védelem a sportrendezvényen részt vevő sportolót terhelő kártérítési kötelezettségekre.

5. Határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, de a szerződés megszűnését követő 1 éven belül bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

336. sz. Letétbe helyezett, megőrzésre vagy feldolgozásra átvett tárgyak

1. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosítás fedezetet nyújt a biztosítottnál letétbe helyezett dolgok megsérüléséből, megsemmisüléséből, elveszé- séből, eltulajdonításából eredő azokra a károkra, melyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

A biztosítási fedezet csak az olyan dolgokban keletkezett károkra vonatkozik, melyeket

– a szállóvendég a szobájában,

– a károsult az arra kijelölt lezárt vagy őrzéssel védett helyen helyezett el vagy

– olyan személynek adott át, akit annak átvételére jogosultnak tarthatott.

2. Fedezi a biztosítás – az 1. pontban foglaltak szerint – az olyan ingóságokban bekövetkezett károkat is, melyeket a biztosított megmunkálásra, felszerelésre, fel- vagy átdolgozásra, javításra vett át.

3. Ruhatárban elhelyezett tárgyak elveszéséből, eltulajdonításából, cseréjéből eredő kártérítési kötelezettségekre csak akkor terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha a ruhatár üzemideje alatt azt folyamatosan őrizték és a ruhatári személyzeten kívül a ruhatárban más nem tartózkodott.

4. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

a) azokra a károkra, melyek az átvett idegen tárgyakban azok őrzésén túlmenően, az azokon végzett egyéb szolgáltatás (pl. javítás, megmunkálás, felszerelés, fel- vagy átdolgozás, gyógykezelés) nyújtása során vagy szállításuk során következtek be;

b) számítógépekben, gépjárművekben keletkezett károkra.

360. sz. Sportolók felelőssége

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított sportrendezvényen részt vevő sportoló által okozott

– személyi sérüléses és dologi károkra, amelyekért a sportolót a magyar jog szerint kártérítési felelősség terheli;

– személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjra, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsér- tésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében felsorolt eseteken kívül légi, vízi és gépjármű használója és üzemeltetője minőségben okozott károkra.

369. sz. Ingatlan bérlőinek felelősségbiztosítása

1. A biztosítás – eltérően a KFF A részének I. fejezetétől – fedezetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított az általa bérelt ingat- lanban okoz és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Fedezetet nyújt a biztosítás e dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjra, amennyiben a biztosított a sérelemdíj fizetésére – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II.1. a) pont – felsorolt eseteken kívül

a) a káresemény miatt az ingatlan bérbeadásának megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. ter- meléskiesés, többletköltség vagy egyéb veszteség);

b) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a bérlő a bérelt ingatlanon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végzett vagy végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges, és azokra a költségekre, melyek a bér- lőt ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása kapcsán terhelik;

c) azon személyek által okozott károkra, akik a biztosított bérlővel kötött szerződés alapján használják a bérlet tárgyát vagy annak bármilyen részét, tartozékát (pl. albérlet);

d) azokra a károkra, melyek a bérelt ingatlanban az elhasználódás, kopás és a rendszeres igénybevétel miatt keletkeztek;

e) a fűtési, vízmelegítési rendszerrel továbbá a bérelt ingatlanban folytatott tevékenységből eredő vagy azzal kapcsolatos (pl. ben- zintárolás) robbanással okozott károkra;

f) az ingatlan berendezési tárgyai, kazánok, fűtő-, gépi és melegvízelőállító-berendezések, valamint elektromos és gázkészülékek káraira.

3. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni, és a kárbejelentéshez – a VIII. fejezetben felsoroltakon kívül – csatolni.

390. sz. Tisztán vagyoni károk biztosítása

1. Xxxxx külön feltétel alapján megtéríti a biztosító a tisztán vagyoni károkat.

2. Jelen külön feltétel alapján az ÁFF-ben és a vonatkozó KFF-ben – kivéve a KFF A rész II.2. h), illetve C rész II.2. i) pontjait – felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás:

a) az elmaradt vagyoni előnyt és a tisztán vagyoni kárral összefüggésben felmerült sérelemdíjat;

b) az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt;

c) értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett károkat;

d) költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat;

e) jogszabály vagy szerződés alapján a biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő elmulasztásából eredő károkat. Mulasztás- nak minősül a nem teljesítés, illetve a késedelmes teljesítés;

f) a szabadalmi, védjegy és szerzői jogok megsértéséből eredő károkat;

g) üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkat. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné;

h) amennyiben a biztosított úgy okoz kárt, hogy a biztosított tevékenység folytatására a hatályos jogszabályok szerint nem jogosult (pl. a tevékenységét engedélyező hatóság állásából felfüggeszti, igazolványát visszavonja, nyilvántartásból törli stb.);

i) ingatlanok, egyéb vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok értékének téves meghatározására visszavezethető kártérítési igényeket;

j) tisztességtelen piaci magatartással, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal, áruk és szolgáltatások megtévesztő reklámozásával, áruhoz vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatás hiányosságaival okozott károkat;

k) a biztosítottnak megfizetett díjak (pl. megbízási, vállalkozási díj) és költségek visszatérítésére vonatkozó igényeket.

3. Jelen külön feltétel alapján tisztán vagyoni károk azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sé- rülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

391. sz. Szolglátatás tárgyában okozott károk felelősségbiztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgál- tatás irányul.

2. Jelen külön feltétel alapján az ÁFF-ben és a vonatkozó KFF-ben felsorolt eseteken kívül nem terjed ki a biztosítás

a) a szolgáltatás tárgyának olyan káraira, melyek a szolgáltatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, elhasználódottak voltak vagy egyéb okból cserére szorultak;

b) esztétikai és korszerűségi hibákból származó kártérítési igényekre;

c) gépjárműben okozott károkra.

392. sz. Vagyoni biztosíték biztosítása temetkezési szolgáltatók részére

1. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosító megtéríti a temetkezési szolgáltató hibás teljesítése következtében a temetkezési szolgáltatás igénybe- vevője által megfizetett és számlával igazolt visszafizetendő díjat.

2. Temetkezési szolgáltatási tevékenység: amit a vonatkozó jogszabályok rendelkezései ilyen tevékenységnek minősítenek, így különösen a temetésfelvétel; az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való – az egészségügyi szolgáltató halottkezelési feladatkörébe tartozó és az egészségügyi intézmény területén kívül végzett – előkészítése; a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás; a ravatalozás; a búcsúztatás; sírhelynyitás és visszahantolás; a sírba helyezés; a halott-szállítás; a hamvasztás és az urnakiadás; az urnaelhelyezés; a hamvak szórása; az exhumálás; az újratemetés.

A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljes körűen vagy önállóan is végezhetők.

393. sz. Építőipari kivitelezők és felelős műszaki vezetők szakmai felelősségbiztosítása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF, KFF A és KFF C részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül

a) az építőipari kivitelezési tevékenység

b) felelős műszaki vezetői tevékenység

Jelen feltétel alkalmazásában

a) építőipari kivitelezési tevékenység: minden olyan építési-szerelési munka, melynek eredményeképpen jogszabályban előírt tartalmú és részletezettségű terv alapján építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg.

b) felelős műszaki vezetői tevékenység: az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát jogszabályban meghatározott felelősség- gel irányító tevékenység. A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.

c) építési-szerelési munka: minden olyan teljes körű vagy szakági munka (a technológiai szerelés kivételével), amelynek közvetlen célja az építmények, építményrészek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, karbantartása és javítása, illetőleg lebontása.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított

a) az építőipari kivitelezési tevékenység tekintetében az a személy (pl. egyéni vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet), aki az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására a vonatkozó jogszabályok szerint jogosult.

b) a felelős műszaki vezetői tevékenység tekintetében, a jogosultságának megfelelő építményfajta és szakterület vonatkozásában

– a Felelős Műszaki Vezetői Névjegyzékbe felvett természetes személy (egyéni vállalkozó),

– az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a Felelős Műszaki Vezetői Névjegyzékbe felvett tagja vagy alkalmazottja útján gyakorolja e tevékenységet.

3. Eltérően a KFF C rész II.2. c) pontjától, fedezetet nyújt a biztosítás azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.

394. sz. Gépjárművek eredetiségvizsgálata és műszaki vizsgálata

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül

a) gépjárművek előzetes eredetiségvizsgálata

A biztosítás az előzetes eredetiségvizsgálatban közreműködőként résztvevő szervezetek (hatóság által engedélyezett tanúsító szerveze- tek) jogszabályban meghatározott tevékenységére nyújt biztosítási védelmet.

b) gépjárművek műszaki vizsgálata

Jelen feltétel alkalmazásában

a) előzetes eredetiségvizsgálat: olyan hatósági eljárás, melynek célja a járművek azonosító adatai és a jármű okmányok valódiságának meg- állapítása.

b) gépjárművek műszaki vizsgálata: a gépjármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése a gépjár- mű forgalomba helyezése előtt vagy időszakos vizsgálat keretében.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított az a biztosítási ajánlaton név szerint feltüntetett személy (pl. egyéni vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet), aki a biztosított tevékenység folytatására a hatályos jogszabályok szerint jogosult.

3. Jelen külön feltétel alapján – a KFF A rész I. és KFF C rész I. pontjában felsoroltakon kívül – megtéríti a biztosító azokat a tisztán vagyoni ká- rokat is, melyeket a biztosított a biztosított tevékenység folytatásával okoz, és amelyekért a biztosítottat a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősség terheli.

Jelen külön feltétel alapján tisztán vagyoni károk azok a károk, amelyek nem személyi sérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sé- rülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

4. Jelen külön feltételre a KFF C rész II.2. c), f), i) pontjában felsorolt kizárások nem vonatkoznak.

5. A KFF C rész II.1. és 2. pontjában felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

– a biztosított tevékenységen kívül a gépjárművön végzett szolgáltató tevékenység (pl. javítás, karbantartás, mosás) során okozott károkat;

– a gépjármű (illetve alkatrészeinek, tartozékainak) eltűnéséből, eltulajdonításából eredő károkat;

– a gépjármű olyan szerkezeti részének kárait, melyek a gépjármű biztosított általi átvétele időpontjában sérültek, hibásak, elhasz- nálódottak vagy egyéb okból cserére szorulnak;

– elmaradt vagyoni előnyből származó kárt és a tisztán vagyoni károkkal összefüggő sérelemdíjat;

– értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett károkat;

– jogszabály vagy szerződés alapján a biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő elmulasztásából eredő károkat. Mulasztás- nak minősül a nem teljesítés, illetve a késedelmes teljesítés.

401. sz. Munkagépek, munkagépként használt gépjárművek által okozott károk felelősségbiztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azon károkra, melyeket munkagéppel, targoncával, daruval, vagy munkagépként hasz- nált gépjárművel – a forgalomban való részvétel nélkül – munkavégzés során okoznak.

2. Jelen külön feltétel alapján munkagép: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

403. sz. Víziközmű-bekötést és villamos energia hálózatra csatlakozást végzők felelősségbiztosítása

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF, a KFF A és KFF C részének rendelkezéseit az e feltételbe foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül

a) ivóvíz-bekötővezeték, szennyvíz-bekötővezeték építése, kivitelezése

b) villamos energia hálózatra csatlakozás során csatlakozóberendezés létesítése és kivitelezése

Jelen feltétel alkalmazásában

– ivóvíz-bekötővezeték, szennyvíz-bekötővezeték építése, kivitelezése: az igénybejelentő megbízása alapján – az igénybejelentő saját beru- házásában – ivóvíz-bekötővezeték kiépítése, fertőtlenítése, a helyszíni szemle, a nyomáspróba, a működőképességi és vízzárósági próba, a geodéziai bemérés elvégzése, a vízmérési helyen a bekötési vízmérő beszerelése, továbbá a szennyvíz-bekötővezeték létesítése, annak a már üzemeltetett szennyvíz-törzshálózatra való bekötése.

– villamos energia hálózatra csatlakozás során csatlakozóberendezés létesítése, kivitelezése: az igénybejelentő megbízása alapján – az igénybejelentő saját beruházásában megvalósított – villamos energia hálózatra történő csatlakozás során csatlakozóberendezés létesítése és kivitelezése.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított az a személy (pl. egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet), aki a hatályos jog- szabályok alapján a biztosított tevékenység folytatására jogosult és a magyar polgári jog szabályai szerint a tevékenységével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

3. Eltérően a KFF C rész 2. c) pontjától, fedezetet nyújt a biztosítás azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.

4. A biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és időpontjáról a biztosító jogosult tájékoztatni a biztosított tevékenység folytatását engedé- lyező hatóságot. Szerződő a biztosítási ajánlat aláírásával a fenti körben mentesíti a biztosítót a biztosítási titoktartási kötelezettsége alól.

478. sz. Felelősségbiztosítás személyes adatok kezelésével okozott károkra

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában a feltétel egyéb rendelkezéseit az e feltételbe foglalt kiegészíté- sekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján – 2. xxxxxxx foglaltak szerint - a biztosító mentesíti a biztosítottat

– olyan károk megtérítése alól, melyeket - a biztosított tevékenység folytatása során, azzal összefüggésben - személyes adatok jogsértő kezelésével vagy feldolgozásával, adatkezelői vagy adatfeldolgozói minőségben természetes személyeknek okozott és amely károkért az európai adatvédelmi rendelet szerint kártérítési felelősséggel tartozik, továbbá

– olyan sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biztosított az európai adatvédelmi rendelet szerint köteles - a biztosított tevékeny- ség folytatása során, azzal összefüggésben - személyes adatok jogsértő kezelése vagy feldolgozása miatt, természetes személyeket ért személyiségi jogsértésre tekintettel.

2. A biztosítási védelem kizárólag az alábbi jogsértő magatartásokkal összefüggésben felmerülő károkra (sérelemdíjra) terjed ki:

a) rosszindulatú (kártevő) számítógépes program, a biztosított számítógépes rendszerét érintő egyéb rosszindulatú tevékenység vagy emberi hiba következtében a biztosított számítógépes rendszerében tárolt személyes adatok megsemmisülnek, módosulnak vagy egyéb módon károsodnak és arra nem jogosult személyek számára hozzáférhetővé válnak;

b) a biztosított adatkezelési körébe tartozó, a biztosított számítógépes rendszereiben, elektronikus vagy nyomtatott tömegkommunikációs eszközeiben tárolt személyes adatokat érintő adatlopás;

c) nyilvánosságra kerülnek, azaz arra nem jogosult személyek számára történő hozzáférhetővé válnak a biztosított adatkezelési körébe tar- tozó, a biztosított számítógépes rendszereiben, elektronikus vagy nyomtatott tömegkommunikációs eszközeiben tárolt személyes adatok;

d) nyilvánosságra kerülnek, azaz arra nem jogosult személyek számára történő hozzáférhetővé válnak a biztosított adatkezelési körébe tartozó személyes adatok, abban az esetben is, amennyiben az adatok nyilvánosságra kerüléséhez vezető jogellenes cselekmény nem kapcsolódik sem az elektronikus (vagy nyomtatott) tömegkommunikációs eszközökhöz, sem a biztosított számítógépes rendszereihez.

3. Xxxxx külön feltétel alapján – a „Kizárások a kockázatviselés köréből” fejezetben szabályozott kizárásokon kívül – nem terjed ki a biztosítási védelem

– a biztosított által végzett információtechnológiai szolgáltatással illetve tanácsadással, adatvédelmi tanácsadással, adatvédelmi audittal összefüggésben okozott károkra;

– internetes kereskedelemmel összefüggésben okozott károkra;

– az azzal összefüggésben felmerülő károkra, hogy a biztosított felszólítás ellenére sem távolít el valamilyen tartalmat weboldalról;

– olyan weboldalakkal kapcsolatban felmerülő károkra, melyek nem állnak a biztosított közvetlen irányítása alatt vagy mely oldala- kon regisztráció nélkül lehet tartalmat közzétenni;

– az azzal összefüggésben felmerülő károkra, hogy a biztosított tulajdonjogát közérdekből hatósági intézkedéssel korlátozzák, így például számítógépes rendszerét, az abban tárolt személyes adatokat bármilyen hatósági intézkedés következtében – állandó vagy ideiglenes jelleggel – lefoglalják, elkobozzák, megsemmisítik vagy abban egyéb kárt okoznak;

– azokra a károkra, melyek illegális, nem jogtiszta szoftverek használatára, valamely szoftver engedély nélküli használatára vezet- hetők vissza;

– a biztosítottra kiszabott bírságokra, valamint a büntető jellegű kártérítésre („punitive damages”);

– szellemi alkotásokhoz fűződő jogok (szerzői jogok, védjegy, szabadalom stb.) megsértéséből, licencdíjak és egyéb jogdíjak fize- tésével összefüggésben felmerülő eredő károkra;

– zsarolással, váltságdíj fizetésével, ipari (üzleti) és politikai kémkedéssel bármilyen kapcsolatban álló károkra;

– amennyiben a biztosított számára információtechnológiai szolgáltatás körében közreműködő személy (pl. alvállalkozó) további közreműködő személyt vesz igénybe a szolgáltatás teljesítéséhez és a kárt ez a további közreműködő személy okozza vagy a biztosított által igénybevett közreműködő személy emberi hibájára vezethető vissza a kár.

4. „A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól” fejezetben foglalt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a feltétel vonatkozó szabályai alapján a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben

– a biztosított a számítógépes rendszereit, illetve számítógépes hálózatát nem védi professzionális, rosszindulatú számítógépes szoftverek elleni számítógépes programmal (pl. vírusvédelmi szoftverrel) vagy a gyártó előírásai szerint nem frissíti azt;

– a biztosított a számítógépes rendszereit érintő rosszindulatú tevékenység megelőzésére nem gondoskodik megfelelően az adat- biztonság védelméről (pl. jelszavak beállítása, hozzáférések szabályozása, hálózati tűzfalak védelme stb.);

– a felügyeleti hatóság értesíti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót az európai adatvédelmi rendelet feltételezett megsértéséről vagy figyelmezteti, illetve utasítja az európai adatvédelmi rendelet szabályainak megtartására, de a biztosított a jogszerű adatke- zeléshez szükséges intézkedéseket nem teszi meg;

– a felügyeleti hatóság ugyanazon szabályszegésre tekintettel ismételten szankciót alkalmaz a biztosítottal szemben (pl. közigaz- gatási bírságot szab ki, felszólítja az adatkezelés korlátozására vagy az adatáramlás felfüggesztésére).

5. Xxxxx külön feltétel alkalmazása szempontjából

– személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

– adatkezelő: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza;

– adatfeldolgozó: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

– adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

– európai adatvédelmi rendelet: az Európai Parlament és a Tanács 2016/679/ Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelésére tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról.

– számítógépes rendszer: adatok elektronikus rögzítésére, feldolgozására, tárolására, továbbítására szolgáló, információtechnológiai esz- köz, ideértve a hardver eszközöket és az azokat működtető szoftvereket, valamint a számítógépes hálózatokat;

– számítógépes hálózat: számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosító rendszer, mely lehetővé teszi a számítógépes rendsze- rekben tárolt adatok továbbítását, különböző berendezések, perifériák, programok és adatok közös használatát, beleértve az internetet, intranetet és a virtuális magánhálózatot;

– számítógépes rendszert érintő rosszindulatú tevékenység: minden olyan jogellenes cselekmény, mely számítógépes rendszer vagy számí- tógépes hálózat használatával jogosulatlan hozzáférést biztosít a számítógépes rendszerhez és így az azokban tárolt adatokhoz;

– rosszindulatú (kártevő) számítógépes program: minden olyan nem kívánatos, támadó számítógépes program (malware), mely a számítógé- pes rendszerekben, az azokon tárolt adatokban kíván kárt tenni (például vírus, féreg, kémprogram, zsarolóprogram, trójai programok stb.);

– emberi hiba: minden olyan informatikai működési hiba, mely a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogvi- szonyban álló személy közreműködésre vezethető vissza, így például a használandó szoftver megválasztásának, beállításának hibája stb.

– adatlopás: minden olyan, a számítógépes rendszert érintő rosszindulatú tevékenység, mely lehetővé teszi a számítógépes rendszerben tárolt adatok jogellenes megszerzését, másolását;

– elektronikus tömegkommunikációs eszköz: minden olyan információtechnológiai eszköz, melyet adatok feldolgozása során adatok rögzí- tésére és tárolására használnak (pl. külső és belső meghajtók, CD-ROM-ok, USB eszközök stb.);

– nyomtatott tömegkommunikációs eszköz: minden nyomtatott formában megjelenő tömegkommunikációs eszköz, így például tájékoztató levelek, folyóiratok, könyvek és irodalmi művek, brosúrák, kiadványok, reklámhordozók, csomagolás, fényképek stb.

Document Metadata

Table of Contents

Általános felelősségbiztosítási feltételgyűjtemény

Document Metadata