ATLASZ TÁRSASHÁZ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI
ATLASZ TÁRSASHÁZ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI
(MJK: ATHB 001-2016)
ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
1.) A biztosítási megállapodás
1.1 A jelen feltételek alapján a Colonnade Insurance
S. A. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., a továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított részére, a szerződésben meghatározott díj megfizetése ellenében, magyar fizetőeszközben, a jelen feltételekben meghatározott módon és mértékig, de legfeljebb a fedezet igazoló dokumentumban rögzített biztosítási összeg(ek) erejéig megtéríti
- a kockázatviselés helyén, és
- a kockázatviselés időtartama alatt
- bekövetkezett biztosítási események által,
- a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
2.) A szerződő
2.1 A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti, a biztosítási díj megfizetésére kötelezettséget vállal és jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.
2.2 Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerződés érvénytelen.
2.3 Szerződő lehet a biztosítási szerződést kötő biztosított, vagy az a személy, aki a biztosítási szerződést egy biztosítási érdekkel rendelkező biztosított javára köti.
3.) A biztosított
3.1 Jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosítottnak minősül az a személy, aki a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt.
3.2 A biztosító szolgáltatására a biztosított(ak) jogosult(ak).
3.2.1. Épület biztosítás esetén:
Jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosítottnak minősül a szerződő által a fedezet igazoló dokumentumban biztosítottként megnevezett tulajdonos, valamint a fedezet igazoló dokumentumban meg nem nevezett tulajdonostárs(ak).
3.2.2 Bérlemény biztosítás esetén:
A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosítottnak minősül a szerződő által a fedezet igazoló dokumentumban biztosítottként megnevezett bérlő, valamint a fedezet igazoló dokumentumban meg nem nevezett bérlő társ(ak).
3.3 Ingóság biztosítás estén:
Xxxxx feltételek alapján létrejött szerződésben biztosítottnak minősül a fedezet igazoló dokumentumban név szerint biztosítottként megnevezett személy, valamint a vele vagyonközösségben, illetve a
kockázatviselés helyén közös háztartásban élő a Polgári Törvénykönyv 8:1. § (1) bek. 2. pontja szerinti hozzátartozója, aki(k)nek a biztosított vagyontárgy(ak) megóvásához érdeke fűződik.
4.) A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése
4.1 A biztosítási szerződés
(a) a felek írásbeli megállapodásával,
(b) a fogyasztónak minősülő szerződő írásbeli ajánlata alapján a biztosító ráutaló magatartásával
jön létre.
4.2 A biztosítási szerződés létrejöttét írásbeli ajánlattal lehet kezdeményezni.
4.3 Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve.
4.4 Amennyiben a címzett az ajánlattevő ajánlatát az ajánlattételtől számított 15 napon belül írásbeli nyilatkozattal kifejezetten elfogadja, a biztosítási szerződés az elfogadó nyilatkozat hatályosulásának napján jön létre.
4.5 A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító, a fogyasztónak minősülő szerződő ajánlatának a biztosítóhoz vagy képviselőjéhez történő beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
4.6 Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.
4.7 Nem jön létre a szerződés, ha a címzett az ajánlatot az ajánlattételtől számított 15 napon belül visszautasítja.
4.8 A biztosító kockázatviselése az ajánlaton, illetve a szerződésben a kockázatviselés kezdeteként meghatározott időpontban veszi kezdetét, de legkorábban az azt követő nap 0 órájakor, amikor a biztosítás első díja a biztosítóhoz beérkezett.
4.9 Ha a biztosító és a szerződő az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete legkorábban a szerződés létrejöttének időpontja, feltéve, hogy a szerződő utóbb a biztosítás egyszeri díját, vagy első díjrészletét megfizeti.
6.) A biztosítási díj esedékessége
6.1. A biztosító a biztosítási szerződés díját a szerződésben vagy a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban meghatározott biztosítási időszakra (1 évre) állapítja meg.
6.2 A biztosító az egy évnél rövidebb tartamra szóló szerződés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban egyszeri díj).
6.3 A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a szerződő által előre meghatározott időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
6.4. A jelen terméket értékesítő függő biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni. A jelen terméket értékesítő független biztosításközvetítő jogosult az ügyféltől összegszerűségi korlát nélkül biztosítási díjat átvenni, de nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.A jelen terméket értékesítő függő és független biztosításközvetítő továbbá nem jogosult a biztosító nevében a biztosítási szerződést megkötni.
7.) Általános kizárások
7.1 A biztosító nem téríti meg a:
- nem biztosított vagy biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezett károkat,
- bármilyen nukleáris, radioaktív vagy hasadó anyaggal összefüggő, vagy ezzel összefüggésbe hozható bármilyen kárt, vagy melynek oka az alábbi meghatározások szerinti:
- nukleáris fűtőanyagból, vagy bármilyen nukleáris hulladékból vagy nukleáris üzemanyag égéséből származó ionizáló sugárzás vagy ilyenből eredő radioaktivitás okozta szennyeződés;
- bármilyen vegyi, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver;
- azbesztózisból származó károkat, illetve azbeszt vagy azbeszt tartalmú anyagok kinyerésével, feldolgozásával, megmunkálásával összefüggő károkat,
- penész, üszög, gomba, spórák és bármilyen egyéb típusú, vagy hasonló természetű, illetve jellegű mikroorganizmus által okozott, ezekkel összefüggő károkat, ide értve minden olyan anyagot, amelynek jelenléte ténylegesen vagy esetlegesen veszélyezteti az emberi egészséget.
- háború, megszállás, külföldi ellenségek cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgárháború, felkelés, forradalom, tüntetés, lázadás, sztrájk, polgári zavargás, tömegmegmozdulás, beleértve ennek felkeléssé növekedését is, katonai vagy bitorló hatalom, katonai gyakorlat; vagy bármely terrorista cselekményből származó és ezzel összefüggésbe hozható bármilyen jellegű károkozás során keletkezett károkat.
Jelen kizárás alkalmazásában terrorista cselekmény alatt azt a cselekményt kell érteni, amely magában foglalja - de nem korlátozódik - bármely személy vagy személyek csoportja által elkövetett erő vagy erőszak és/vagy azzal való fenyegetés alkalmazására, cselekedjen(ek) az(ok)
önállóan, vagy bármely szervezet vagy kormány nevében, vagy azzal kapcsolatban akár politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai céllal vagy okból kifolyólag, beleértve a kormányra gyakorlandó befolyásolást és/vagy a nyilvánosság, vagy a nyilvánosság valamely részének megfélemlítését.
7.2 Kizárt minden olyan kár vagy károkozás, melynek oka közvetve vagy közvetlenül az informatikai rendszerekben, számítógépekben, integrált áramkörökben, elektromos vagy elektronikus vezérlésű gépekben keletkező bármelyjellegű hátrányos adatvesztés, szoftvereknek vagy számítógépes programoknak az eredeti felépítésének törlése, elromlása vagy eltorzulása miatt bekövetkezett hátrányos megváltozás. Jelen kizárás hatálya alá tartoznak a számítógépes vírusok által okozott, valamint a számítógépes rendszerek dátum felismerési hibájából eredő károk, illetve ezek következményi kárai is.
8.) Mentesülés a fizetési kötelezettség alól
8.1. Xxxxxxxx a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a
(a) szerződő, vagy a biztosított,
(b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartással okozta.
8.2 A 8.1 pont rendelkezéseit a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
8.3 A jelen feltételek alkalmazásában súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen, ha a károkozás
a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, bódító vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt,
b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt,
c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelőzés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlődésének veszélyére írásban figyelmeztette.
9.) A biztosítási szerződés megszűnése
9.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.
9.2. A biztosítási szerződés megszűnésének okai:
9.2.1 A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés legkésőbb a tartam lejártakor megszűnik a szerződésben vagy a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban lejáratként meghatározott időpontban.
9.2.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
9.2.3 Ha a szerződő az esedékes egyszeri, első, illetve folytatólagos díjat azt követően sem egyenlíti ki, hogy őt a biztosító írásban és a felszólítás elküldésétől számított 90 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre felhívta, a
biztosítási szerződés a póthatáridő eredménytelen elteltével a díjesedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.
9.2.4 Ha a szerződő az esedékes egyszeri, első, illetve folytatólagos díjat nem egyenlíti ki és őt a biztosító írásban póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban nem hívja fel, a biztosítási szerződés legkésőbb az elmulasztott díjesedékességet követő biztosítási évforduló napján 24 órakor megszűnik.
9.2.5 A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel, írásban felmondhatják. A szerződés felmondásával a szerződés megszűnik.
9.2.6 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
9.2.7 A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
9.2.8 A biztosítási szerződés megszűnése után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést, e díjat a biztosító 15 naptári napon belül visszautalja, Ha azonban a szerződés a 9.2.3 pontban írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik
10.) Közlési, változás-bejelentési kötelezettség
10.1 A szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a valóságnak megfelelően a biztosítóval közölni, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyeket a szerződő ismert vagy ismernie kellett.
10.2 A szerződő 14 naptári napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyre a biztosító a szerződés létrejöttét megelőzően rákérdezett, különösen:
– ha a biztosított vagyonérték megváltozott, úgymint:
– az épületbiztosításban biztosított vagyontárgyat (ingatlant) bővítették, felújították, vagy korszerűsítették,
– a kiemelt ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat - a kockázatviselés kezdetét követően - vásároltak, örököltek, vagy a kockázatviselési helyen felelős őrzésre átvettek,
– az általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó ingóságok értéke lényegesen - az aktuális biztosítási összeghez képest legalább 10%-al - megnövekedett;
– ha másik biztosító intézettel ugyanazon vagyontárgy(ak)ra olyan kockázatra is szóló biztosítási szerződést kötött, amelyre e szabályzat alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed.
A kiemelt ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak változásbejelentését – minden esetben – tételes felsorolással kell igazolni.
10.3 A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, vagy bejelentésre köteles lett volna.
10.4 A közlésre, vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
11.) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
11.1 A biztosított kármegelőzési kötelezettségei különösen:
- fagyveszélyes időszakban minden épület, építmény megfelelő fűtése, vagy minden vízvezető létesítmény és berendezés víztelenítése,
- az épület folyamatos karbantartásáról történő gondoskodás.
11.2 A biztosított kárenyhítési kötelezettsége abban áll különösen, hogy
- tűz és robbanás esetén, a káreseményt követően haladéktalanul értesítse a tűzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében,
- betöréses lopás, rablás illetve kifosztás esetén, a káreseményt követően haladéktalanul tegyen feljelentést a rendőrségen és a feljelentés részeként tételesen sorolja fel a károsodott, illetve eltulajdonított vagyontárgyakat.
11.3 A kár bejelentésétől számított ötödik munkanapig a biztosított a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.
12.)A kárbejelentés, a szolgáltatáshoz szükséges iratok
12.1 A biztosítási szerződés teljesítését igénylő félnek (szerződő, biztosított, ezek jogutódja) kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a szerződésben valamint jogszabályban előírt feltételei fennállnak, ide értve különösen magának a biztosítási esemény bekövetkezésének és az annak eredményeként elszenvedett kár(ok) mértékének a bizonyítását. Ezzel szemben a biztosító szolgáltatási kötelezettségét kizáró tények és körülmények fennállását – így különösen valamely mentesülési ok vagy kizárás fennállását, vagy a teljesítés egyéb akadályát – a biztosítónak kell igazolnia.
12.2 A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított 5 munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetővé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított
határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
12.3 A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a kárigény bizonyításához és elbírálásához, a biztosítási esemény, a jogosultság és a szolgáltatás összegének káridőpontban történő megállapításához szükségesek.
12.4 A biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges, a jelen feltételek 1. számú mellékletében felsorolt okiratokat, dokumentumokat és igazolásokat köteles, azok rendelkezésére állását követő 8 napon belül, a biztosító rendelkezésére bocsátani.
12.5 Ha a biztosító szolgáltatásának a szerződésben valamint jogszabályban előírt feltételei közül bármelyiknek a fennállása vagy tisztázása a konkrét kárügyben olyan okirat, dokumentum vagy igazolás benyújtását igényli, mely nem szerepel a jelen feltételek 1. számú mellékletében, erről és a szükséges bizonyítékok benyújtása elmaradásának következményeiről a biztosító haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet.
12.6 Ha a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggésben büntetőeljárás, vagy szabálysértési eljárás indult, az ilyen eljárást jogerősen lezáró határozatot a biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél akkor is köteles a biztosítónak benyújtani, ha időközben sor került a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. Az ilyen határozatok rendelkezésre állásának hiánya a biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.
12.7 A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak (biztosított/ szerződő ), amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelyből az általános forgalmi adó összege kiszámítható
12.8 A szerződő és a biztosított a jelen feltételek alapján létrejött szerződésben hozzájárulását adja, hogy a biztosító a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse.
12.9 A biztosító szolgáltatása, a szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges utolsó iratnak a biztosító kárrendezést lefolytató szervezeti egységéhez való beérkezését követő 15. nap elteltével válik esedékessé.
13.) A biztosítási kockázat jelentős növekedése
13. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről
vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
13.2 Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
14.) Fedezetfeltöltés
14.1 Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
14.2 Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
15.) Egyéb rendelkezések
15.1 A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények a káresemény bekövetkeztétől számított egy év alatt évülnek el.
15.2 A jelen feltételekre utalással megkötött, módosított vagy reaktivált biztosítási szerződések esetén, a jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
V. törvény rendelkezései az irányadók
16.) A személyes adatok kezelésére vonatkozó tudnivalók, biztosítási titok
A Szerződő, a Biztosított, a Kedvezményezett és bárki, aki a Biztosító szolgáltatására jogosan igényt tarthat, a jelen fejezet alkalmazásában és az adatvédelmi rendelkezések szempontjából, a Biztosító ügyfelének tekintendő (a továbbiakban: Ügyfél).
Az Ügyfelek adatainak kezeléséért és megőrzésért - beleértve a biztosítási szerződéssel összefüggésben a jövőben rendelkezésre bocsátandó adatokat is - a Biztosító felelős.
Személyes Adatnak minősül bármely meghatározott (személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható) természetes személy Ügyféllel kapcsolatba hozható adat, valamint az ilyen adatból levonható, az érintett Ügyfélre vonatkozó következtetés.
Az Ügyfelek személyi körülményeire, vagyoni
helyzetére illetve gazdálkodására, továbbá a Biztosítóval létesített jogviszonyára vonatkozó adat, amennyiben az a Biztosító rendelkezésére áll, Biztosítási Titoknak minősül.
A Biztosító Személyes Adatokat a biztosítási szerződés és az Ügyfelek biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes. A biztosítási tevékenységről szóló 2014.éviLXXXVIII. törvény értelmében, az adatkezelés céljára is figyelemmel, a Biztosító az Ügyfelek kifejezett hozzájárulása nélkül kezelheti az Ügyfelek Biztosítási Titoknak minősülő Személyes Adatait. Az Ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat (a továbbiakban: Egészségügyi Adat) a Biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett Ügyfél írásbeli hozzájárulásával kezelheti. Az Egészségügyi Adat kezelése is kizárólag az Ügyfél biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével függhet össze.
A Biztosító a Személyes Adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban vele szemben, vagy általa igény érvényesíthető.
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Biztosító a tevékenysége során szerzett és Biztosítási Titoknak minősülő adatot csak akkor adhat ki Harmadik Személynek, ha az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője, a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. Harmadik Személynek minősül minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az Ügyféllel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Nem minősül Xxxxxxxx Személynek, ezért az Ügyfelek külön hozzájáruló nyilatkozata nélkül jogosult az Ügyfelek Személyes Adatainak és Biztosítási Titkainak kezelésére a Colonnade Insurance S.A., mint a Biztosító alapítója.
Az Európai Unió tagállamaiba és bármely EGT- államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor. Az Ügyfél Személyes Adatai (beleértve a különleges adatnak minősülő Személyes Adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától
függetlenül – Harmadik Országban adatkezelést folytató adatkezelő vagy adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére csak akkor továbbíthatóak, ha ahhoz az Ügyfél kifejezetten hozzájárul, ha azt törvény lehetővé teszi, vagy ha az adatkezelésnek törvényben előírt feltételei teljesülnek, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok törvényben meghatározott megfelelő szintű védelme. Harmadik Országnak minősülnek azok az országok, melyek nem tagjai az Európai Uniónak és nem minősülnek EGT-államnak.
A Biztosító az Ügyfelek kérésére, köteles az általa kezelt vagy a jogszabályban meghatározott feltételek mellett továbbított Személyes Adatokról tájékoztatást adni. Az Ügyfelek kérhetik ezen adatok helyesbítését, illetve – a közérdeken alapuló célból, jogszabályban elrendelt kötelező adatkezelések kivételével – azok zárolását vagy törlését is. A Biztosító az Ügyfél kérésének megfelelően köteles az Ügyfél általa kezelt Személyes Adatait helyesbíteni.
A Biztosító köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos Személyes Adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett Ügyfél hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
A Biztosítási titok
Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek - ideértve a károsultat is - személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik;
A biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014.évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 135.§ (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A
hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval ,a természetes személyek adósságrendezési eljárásban eljáró főhitelezővel,Családi Csődvédelmi szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén
a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,”[szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]
p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-
s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító, jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit.138§ (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.”
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
A biztosító vagy a viszontbiztosító a Bit.138§ (1) és Bit.138§ (6) bekezdésekben, a Bit.137. §-ban, a Bit.138. §-ban és a Bit.140. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a Bit.138§ (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosító vagy a viszontbiztosító a
nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany)
ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit.138. § (1) bekezdés b),
f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének
meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
A biztosító és a viszontbiztosító üzleti titka
A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, valamint a biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megőrizni.
A Bit.144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a) Felügyelettel,
b) nemzetbiztonsági szolgálattal,
c) Állami Számvevőszékkel,
d) Gazdasági Versenyhivatallal,
e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Xxxxxxx által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
f) vagyonellenőrrel,
g) Információs Központtal,
h) - a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében - az agrárkár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szervvel, mezőgazdasági igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben.
Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.
(3) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj- hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-
hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.
A Bit.144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
b) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.
(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.
(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás.
Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó - az Infotv.-ben meghatározott - adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a
Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
A biztosítók közötti adatcserével összefüggő adatkezelés
A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a Biztosító - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából - a 2015. év január hó 1. napjától kezdődően jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt
- a Bit.149§ (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.
A Biztosító ennek keretében,
a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó biztosítási szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit.149 § (3) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat;
a Bit. 1. számú melléklet A) rész 5., 6., 7., 8., 9., 16.,
17. és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit. 149. § (4) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat, továbbá
a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a Bit. 149 § (5) bek. a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat kérheti más biztosítótól.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül köteles(ek) átadni a Biztosítónak. A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven (90) napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a
Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.
Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy (1) évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy (1) évig kezelhető. A megkereső Biztosító az e célból végzett megkeresésről, és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a Bit.149§(8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
.
17.) Panaszkezelés, Panaszfórumok, Bírósági Vitarendezés
Társaságunk biztosítja, hogy Társaságunk ügyfele Társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) előterjeszthesse.
Társaságunk szolgáltatásaival, valamint a biztosítási szerződés teljesítésével összefüggésben panasz terjeszthető elő írásban a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe vezetőjéhez címzett levélben, e-mailben vagy faxon (levelezési cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., xxxxxxxxxxx: (06-
1) 461499; e-mail cím: xxxx@xxxxxxxxx.xx.), illetőleg személyesen vagy telefonon is nyitvatartási időben az Ügyfélszolgálatunkon (cím:0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.; telefonszám:(06-1) 460- 1400). Társaságunk a panaszbejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül írásban küldi
meg válaszát a panaszos részére.
A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minősülő ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:
- Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe vezetője (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., levelezési cím: 1442 Budapest, Pf.:101., telefonszám: (00-0) 000-0000, e-mailcím:
xxxx@xxxxxxxxx.xx. faxszám: (000) 0000000)
- Pénzügyi Békéltető Testület (a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival, és megszűnésével ,továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita estén ) (1013 Budapest, Krisztina krt. 37-39., levelezési cím: H- 1525 Budapest BKKP Pf.: 172, telefonszám:00 0- 000-0000, e-mailcím:
xxx@xxx.xx,xxx.xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxx.)
- fogyasztóvédelmi eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegéssel kapcsolatos panasz esetén a Társaságunk felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank Zrt. Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ (MNB) cím: 1013 Budapest, Krisztina krt.39.,levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank Zrt. Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ, 1534 Budapest BKKP Pf.777.; telefonszám: 0640203776, e-mailcím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx,
A panaszos jogosult továbbá a Colonnade Insurance
S.A. Magyarországi Fióktelepe Magyarországi Fióktelepe (1143 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x 00.) által hozott, számára nem megfelelő döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskörrel, és illetékességgel rendelkező magyar bíróság előtt kell a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x 00.) szemben megindítani.
A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél jogosult a Colonnade Insurance
S.A. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) által hozott, számára nem megfelelő döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskörrel, és illetékességgel rendelkező magyar bíróság előtt kell a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) szemben megindítani.
18.) A biztosító adatai, irodái
Biztosító: Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00. cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000 adószám.: 25383371-
2-42 telefonszáma: (06 -1) 460-1400, levelezési
címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.)
Alapító: A Colonnade Insurance S.A.Magyarországi Fióktelepének alapítója a Colonnade Insurance S.A.(székhelye: 00, Xxx Xxxxxx Xxxxxxx, X-0000 Xxxxxxxxx), xxxxxxxxxxxx cégbíróság neve: Registre de Commerce at des Sociétés, Luxemburg, cégjegyzékszáma: B 61605 ,tevékenységi engedélyt kiadó hatóság: Grand-Duche de Luxemburg, Minister des Finances, Commissariat aux Assurances (L-1840 Luxemburg, Bureaux: 7,xxxxxxxx Xxxxxx
II,) a tevékenységi engedély száma:S 068/15.
A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe jogképes, cégneve alatt alapítója a Colonnade Insurance S.A. javára szerezhet jogokat és a Colonnade Insurance S.A. terhére vállalhat kötelezettségeket.
Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe
Központ
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.
tel.: 000-0000
fax: 000-0000
KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK
1. Bizonyítási kötelezettség
A biztosítási szerződés teljesítését igénylő félnek (szerződő, biztosított, engedményes, kedvezményezett) kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a szerződésben valamint jogszabályban előírt feltételei fennállnak, ide értve különösen magának a biztosítási esemény bekövetkezésének és az annak eredményeként elszenvedett kár(ok) mértékének a bizonyítását. Ezzel szemben a biztosító szolgáltatási kötelezettségét kizáró tények és körülmények fennállását
– így különösen valamely mentesülési ok vagy kizárás
fennállását, vagy a teljesítés egyéb akadályát – a biztosítónak kell igazolnia.
2. Benyújtandó okiratok
A biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél (szerződő, biztosított, engedményes, kedvezményezett) a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges alábbi okiratokat, dokumentumokat és igazolásokat köteles, azok rendelkezésére állását követő 8 napon belül, a biztosító rendelkezésére bocsátani:
Casco biztosítás dokumentumai | Gépjármű javítási számla másolata | |
Adóbevallások | Casco gépjármű érték meghatározás | Gépkezelői engedély |
Adószám | Casco kárrendezés kifizetési bizonylata | Gépkönyv |
ÁFA nyilatkozat | Cégjegyzék szám | Gépnapló |
Alapító okirat | CMR | Hagyatékátadó végzés |
Alaprajzok | Csomagcímke | Halotti anyakönyvi kivonat |
Általános szerződés | Drog teszt eredmény | Halottvizsgálati bizonyítvány |
Alkalmassági vizsga | Egészségi nyilatkozat | Használatba vételi engedély |
Alkohol teszt eredménye | Egyedi nyilvántartási lapok | Használati útmutató |
Állapot rögzítő jegyzőkönyv | Egyezségi nyilatkozat | Hatósági határozata |
Alvállalkozói szerződések | Ékszer szakértői jelentés | Hatósági vizsga engedélyek |
Ambuláns kezelési lap | Építési engedélyek | Házassági anyakönyvi kivonat |
APEH határozat | Építési napló | Helyreállítási tervek |
Árazatlan költségvetés | Eredeti befizetési pénztárbizonylat | Hozzájárulás iratbetekintéshez |
Audatex | Eredeti számla, nyugta | Időmérő napló |
Azonosítási űrlap | Érintés védelmi jegyzőkönyv | Igazságügyi szakértői vélemény |
Baleseti jegyzőkönyv | Eszköz nyilvántartás lapok | Ítélet |
Banki adatok | Eurotax | Jármű futás teljesítmény |
Banki átutalás bizonylata | Felelősség elismerő nyilatkozat | Javítási ajánlatok |
Banki lemondó nyilatkozat | Feljelentés | Javító szervíz adatai |
Bankszámla szám | Felszólamlás | Jelentkezési lap |
Bérleti szerződés | Fénykép | Jogerős öröklési bizonyítvány |
Beszerzési számla | Fizetés átruházó nyilatkozat | Jogosítvány |
Biztosítási fedezet igazoló dokumentum egy példánya | Fizető vendég szolgáltatói igazolás | Káresemény jegyzőkönyve a pilóta részéről |
Biztosítói igazolás | Forgalmi engedély | Kárigény nyomtatvány |
Biztosított minőség igazolása | Forgalomból történő kivonás dokumentumai | Kártyás fizetés esetén terminal igazolás |
Boncolási jegyzőkönyv | Garancia jegy | Kedvezményezett jelölő nyilatkozat |
Kéményseprői engedély | Minőségi bizonyítványok | Számlák |
Keresőképtelenség igazolása | Munkabaleseti jegyzőkönyv | Személy igazolvány |
Késés okának és időtartamának igazolás | Munkáltatói igazolás | Szemle jegyzőkönyv |
Készlet nyilvántartás | Műkincs szakértői jelentés | Szerviz szakvélemény |
Kifizetési bizonylatok | Műtéti leírás | Szolgáltatási szerződések |
Kivitelezői nyilatkozat | Napidíj elszámolás | Szolgáltatói igazolás |
Kiviteli engedély | Nyilvántartás | Születési anyakönyvi kivonat |
Kórházi igazolás | Nyomozás felfüggesztő határozat | Talajmechanika |
Kórházi zárójelentés | Oltási igazolás | Tárgyi nyilvántartási lapok |
Költség számlák | OMSZ időjárás igazolás | Távfelügyeleti jelentés |
Költségszámítás | Orvos szakértői vélemény | TB határozat |
Költségvetés | Orvosi iratok | Teljesítési nyilatkozat |
Könyvvizsgálói jelentés | Pénztár könyv | Temetői befogadó nyilatkozat |
Körzeti orvosi igazolás | Pénztárbizonylat | Tervezői nyilatkozat |
Körzeti orvosi kezelőkarton másolata | Xxxxxx hatósági engedélyek | Tevékenységhez kötött engedély |
Közlekedési társaság (busz, vonat, hajó, légi) hivatalos jegyzőkönyve | Poggyász átvételéről szóló igazolás | Törzskönyv |
Közmű egyeztetési jegyzőkönyv | Poggyászfeladási vény | Tulajdoni lap |
Közmű térkép | Rendőrségi határozat | Tűzvizsgálati hatósági bizonyítvány |
Közüzemi számlák | Rendőrségi jegyzőkönyv | Tűzvizsgálati jegyzőkönyv |
Külföldi orvosi igazolás | Repülés vezetői napló | Utazási ajánlat |
Külföldön felvett hivatalos jegyzőkönyv vagy igazolás | Repülési útvonal másolata | Utazási feltétel |
Lakcím kártya | Repülésügyi Hatóság határozata | Utazási szerződés |
Lakó névsor | Repülésügyi Hatóság vizsgálati jegyzőkönyv | Útlevél |
Légitársaság térítésének mértékét igazoló dokumentum | Repülőgép hatósági engedélyek | Útvonal engedély |
Légitársasági jegyzőkönyv | Repülőjegy érvénytelenített példánya | Ügyvédi megbízás |
Légügyi engedélyek | Repülőjegyet értékesítő iroda igazolása a helyfoglalás lemondásáról | Vádirat |
Leltárívek | Részvételi jegy | Véralkohol vizsgálati eredmény |
Lemondási költségről szóló számla | Rezsióradíj | Vételár igazolás |
Lemondó nyilatkozat | Riasztó telepítési dokumentumok | Vezetői engedély másolat |
Lízing hitel másolat | Rokonsági fokot igazoló dokumentum | Villámvédelmi rendszer jegyzőkönyve |
Magyar külképviselet vagy illetékes hatóság által felvett | Roncs értékesítési dokumentumok | Vizsgálati leletek |
jegyzőkönyv | |
Megbízási szerződés | Segély ellenértékének befizetését igazoló dokumentum |
Meghatalmazás | Startkönyv |
Meghibásodás előtti javítások | Szakorvosi igazolás |
Menetlevél | Szállító levél |
Mérleg | Szállodai jegyzőkönyv |
Ha a biztosító szolgáltatásának a szerződésben valamint jogszabályban előírt feltételei közül bármelyiknek a fennállása vagy tisztázása a konkrét kárügyben olyan okirat, dokumentum vagy igazolás benyújtását igényli, mely nem szerepel a fenti felsorolásban, erről és a szükséges bizonyítékok benyújtása elmaradásának következményeiről a biztosító haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggésben büntetőeljárás, vagy szabálysértési eljárás indult, az ilyen eljárást jogerősen lezáró határozatot a biztosítási szerződés teljesítését igénylő
fél (szerződő, biztosított, engedményes, kedvezményezett) akkor is köteles a biztosítónak benyújtani, ha időközben sor került a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. Az ilyen határozatok rendelkezésre állásának hiánya a biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.
3. A Biztosító szolgáltatásának esedékessége
A biztosító szolgáltatása, a szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges utolsó iratnak a biztosító kárrendezést lefolytató szervezeti egységéhez való beérkezését követő 15. nap elteltével válik esedékessé.
AZ ÉPÜLET- ÉS INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1.) A kockázatviselés helye
A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye Magyarország, azon belül a fedezet igazoló dokumentumon pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt telek területe.
2.) A biztosított
2.1. Épületbiztosítás tekintetében
A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosítottnak minősül a szerződő által a fedezet igazoló dokumentumban biztosítottként megnevezett társasház, a társasház tulajdonostársai tulajdoni hányaduk arányában, a fedezet igazoló dokumentumon feltüntetett lakásszövetkezet, valamint a lakásszövetkezeti tagok.
2.2. Ingóságbiztosítás tekintetében
A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosítottnak minősül a szerződő által a fedezet igazoló dokumentumban biztosítottként megnevezett társasház, lakásszövetkezet.
3.) A biztosított vagyontárgyak
3.1. Épületbiztosítás esetén a jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt épületek, építmények, melyek a következők lehetnek: Társasházak esetén:
- a fedezet igazoló dokumentumon külön feltüntetett, a tulajdonostársak külön tulajdonában lévő lakások,
- a fedezet igazoló dokumentumon külön feltüntetett, nem lakáscélú, a tulajdonostársak külön tulajdonában
lévő épületrészek, építmények (garázs, műhely, egyéb helyiségek),
- a fedezet igazoló dokumentumon külön feltüntetett, nem lakáscélú, a tulajdonostársak közös tulajdonában lévő épületrészek, építmények (kazánház, pince, padlástér, stb.),
- a fedezet igazoló dokumentumon külön feltüntetett, a tulajdonostársak közös tulajdonában lévő lakások,
Lakásszövetkezetek esetén:
- a fedezet igazoló dokumentumon külön feltüntetett, a lakásszövetkezet, vagy a lakásszövetkezeti tagok tulajdonában lévő lakások,
- a fedezet igazoló dokumentumon külön feltüntetett, nem lakáscélú, a lakásszövetkezet, vagy a lakásszövetkezeti tagok tulajdonában lévő épületrészek, építmények (garázs, műhely, kazánház, pince, padlástér, stb.).
3.1.1. Épületbiztosítás esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed az elkészült és az építés, átépítés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait is. Az épület tartozékának tekintendők, a funkcionális kiegészítő épületszerkezeti elemek, és kiegészítők, különös tekintettel:
- az épületen lévő villámhárító berendezések,
- az épületen lévő külső - az épülethez rögzített - antenna-berendezések, beleértve a műholdas adás vételére alkalmas antennákat is, amelyek a társasház vagy lakásszövetkezet tulajdonában vannak,
- az épülethez hozzáépített lépcsők, létrák, teraszok,
- az épülethez rögzített zászlótartók,
- az árnyékoló szerkezetek,
- a védelmi berendezések, rácsok, riasztók,
- a kaputelefon,
- felvonók,
- az elektromosan működő kapuk, mozgató- berendezéseikkel együtt.
3.2. Ingóságbiztosítás esetén a jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a társasházi vagy lakásszövetkezeti közösség tulajdonában lévő, a kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszközök, berendezések (pl. kerti szerszámok, szeméttároló edények, számítógép stb.), amelyek nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt 3.2.1. pontban felsorolt vagyontárgyak közé.
3.2.1. A jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak:
- a pénz, a készpénzkímélő fizetőeszközök (csekk, a bankkártya, hitelkártya, stb.); váltó; utalvány; betétjegy, takarékbetétkönyv és minden más hasonló gazdasági rendeltetésű okmány; az értékpapír; az utalványok, bérletek; és egyéb okmányok;
- a kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adathordozókon tárolt adatállomány;
- az értékőrző ingóságok (a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok; drágakő vagy igazgyöngy, valamint ezek felhasználásával készült ékszerek, használati- és dísztárgyak; katalogizált érme és bélyeggyűjtemények; képzőművészeti és iparművészeti alkotások; valódi szőrmék; kézi csomózású vagy kézi szövésű szőnyegek; antik tárgyak és különleges régiségek)
- a sport- és hobbieszközök,
- a hangszerek.
4.) A biztosítási események Alapveszélynemek:
4.1. Tűz
Tűz biztosítási eseménynek minősül a füsttel, lángképződéssel, illetve hőfelszabadulással járó égés, amely a biztosított(ak) szándéka ellenére balesetszerűen jön létre.
A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkező tűzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tűz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja.
Nem biztosítási esemény az a kár, amelyik
- különösen vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, elszíneződés, elváltozás,
- öngyulladásból, erjedésből, befülledésből eredő hőhatás,
- elektromos berendezésekben és vezetékében keletkező, tovaterjedéssel nem járó zárlat,
- az Országos Tűzvédelmi Szabályzat „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztálya szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem háztartási mértékben vagy jelleggel történő felhasználásának, tárolásának következtében keletkezett.
4.2. Villámcsapás
Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül
- a vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám illetve gömbvillám, valamint
- a kockázatviselési hely 1000 m-es körzetében becsapódó villám által - mágneses térerősségváltozással összefüggésben - keletkező indukciós túlfeszültségi kár.
4.3. Robbanás
Robbanás biztosítási eseménynek minősül a gázok, vagy gőzök tágulásán alapuló, hirtelen, váratlan, balesetszerű erőmegnyilvánulás, amelyik gyorsan lefutó hőtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.
Nem minősül biztosítási eseménynek:
- a légijárműtől eredő hangrobbanás,
- a rendeltetésszerű használat során a megengedett üzemi nyomás túllépésével - robbanás bekövetkezte nélkül - okozott kár (pl. határoló falazat deformálódása, horpadása),
- a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott kár,
- illetve az a robbanás kár, amelyik az Országos Tűzvédelmi Szabályzat „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztálya szerint tűzveszélyesnek illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem háztartási mértékű és jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben következik be.
4.4. Árvíz
Árvíz biztosítási eseménynek minősül a felszíni élővizek, az azokba nyílt torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása.
Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett, továbbá az árvízvédelmi töltés védett oldalán jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatti károkat, valamint a belvíz és talajvíz által okozott károkat.
A jelen szabályzat szempontjából hullámtérnek minősül a felszíni élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona, vagy természetes magaspart közötti terület. Nyílt ártérnek minősül az az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élővíz a mindenkori legmagasabb vízállás esetén elönt.
A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
4.5. Vihar
Vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált épület
- szabályszerűen beépített és bezárt (nem kulcsra zárt), megrongálódott nyílászáróján,
- az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával
megépített tetőfedésen keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz áztatással kárt okoz.
Nem biztosítási esemény a helyiségen belül keletkezett léghuzat.
Vihar biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épületek üvegezésében, külső festésében, vakolatában, burkolatában valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat.
4.6 Felhőszakadás
Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha az óránként lehulló csapadék mennyisége meghaladja a 30 millimétert, és ezáltal a szabályszerűen kialakított vízelvezetőrendszer befogadó képességének elégtelensége miatt, a talajfelszínen összegyűlő, felhőszakadásból származó csapadékvíz, valamint a csatornavezetékekből visszaáramló szennyvíz a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz.
A biztosító nem téríti meg az épületek külső vakolatában, külső festésében és a talajszint alatti padozatú nem lakóhelyiségeknek minősülő helyiségekben, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett felhőszakadáskárokat.
4.7. Csőtörés
Csőtörés biztosítási eseménynek minősül
- a kockázatviselés helyén belül víz-, csatorna-, tüzelési- és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása miatt kiáramló folyadék, vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
A biztosító megtéríti biztosítási eseményenként legfeljebb 6 m hosszúságig a csővezeték cseréjének költségeit, valamint a biztosított csővezetékek kárhelyének felkutatására fordított költségeket.
A biztosító nem téríti meg
- a külső esővíz elvezető csatornarendszer kilyukadása miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat,
- a vezetékekre kapcsolt háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit,
- a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl. csaptelepek, vízmérők, víztartályok) javításának vagy pótlásának költségeit,
- a kiömlő folyadék, gőz értékét,
- a gombásodás, penészedés formájában jelentkező, károkat.
4.8. Hónyomás
Hónyomás biztosítási eseménynek minősül a hó és jég súlya, vagy az olvadáskor meg- ill. lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület - építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített - fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.
Hónyomás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az előtetőkben, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat.
4.9. Jégverés
Jégverés biztosítási eseménynek minősül a jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.
Jégverés biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épületek külső festésében, külső vakolatában, külső burkolatában, üvegezésében valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat.
4.10. Földcsuszamlás
Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül a földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által okozott kár.
Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító, ha
- ez a mozgás tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, kútfúrás, földmunkaárok építése, talajvízszintsüllyesztés stb.), vagy
- a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi szerepét, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai ezt indokolták volna.
4.11. Kő- és földomlás
Kő- és földomlás biztosítási eseménynek minősül a véletlenül, váratlanul, balesetszerűen lehulló kő- és földdarabok által okozott kár.
Kő- és földomlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyik
- tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászat, alagút, munkaárok kiemelése, talajvízszintsüllyesztés stb.), illetve
- támfal hiánya, vagy nem megfelelő műszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett.
4.12. Idegen tárgyak rádőlése
Idegen tárgyak rádőlése biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amikor valamely (jelen szerződésben nem biztosított) idegen, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy rádőléssel kárt okoz (pl. idegen oszlop, fa, kémény rádőlése stb.).
4.13. Ismeretlen építmény, üreg beomlása
Ismeretlen építmény, üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül a szerződő, vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplő, illetőleg a káreseményig fel nem tárt építmény, vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása.
Nem biztosítási esemény:
- a bányák, pincék föld alatti részének beomlásából,
- az alapok alatti talajsüllyedésből és a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő kár.
4.14. Idegen jármű ütközése
Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha az idegen jármű, annak alkatrésze, vagy rakománya ütközéssel kárt okoz.
Nem minősül idegen járműnek az a jármű, amely a biztosított(ak) tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított objektumot.
4.15. Légijármű, műhold ütközése
Biztosítási eseménynek minősül a személyzet által irányított légijármű részeinek vagy rakományának, műhold vagy műhold darabjának ütközése, lezuhanása, amely során a biztosított vagyontárgyakban kár keletkezik.
4.16. Lakás bejárati ajtó rongálás
Lakás bejárati ajtó rongálási kárnak minősül és megtéríti a biztosító a biztosított épületben található, a társasház alapító okirat, illetve az alapszabályzatban foglaltak szerinti önálló tulajdonként megjelölt lakás céljára használt helyiségek épületszerkezetileg beépített ajtajainak rongálási kárait, amennyiben azok a károk más biztosítási esemény alapján nem térülnek.
Lakás bejárati ajtó rongálás biztosítási esemény alapján a biztosító lakásonként és biztosítási időszakonként (évente) legfeljebb a fedezet igazoló dokumentumben meghatározott összeget fizeti ki.
4.17. Közös tulajdonban lévő ingóság betöréses lopás, rongálás
Betöréses lopás, rongálás biztosítási esemény alapján a biztosító kártérítési kötelezettsége kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a közös tulajdonban lévő ingóságok biztosított vagyontárgyak.
4.17.1. A jelen feltételek szempontjából betöréses lopásnak minősül az a lopás, amikor a tettes úgy követi el a cselekményét, hogy a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe
a.) erőszakos módon, dolog elleni erőszakkal (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetőszerkezet kibontásával illetve ezekhez hasonló módon), vagy
b.) a zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával, de kimutatható nyomot hagyva, jogtalanul hatol be.
c.) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be oly módon, hogy a kulcsokhoz az a), b) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott,
A jelen feltételek alapján nem minősül biztosítási eseménynek
- ha a lopást a helyiség elvesztett, vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált, saját kulcsának, vagy a saját kulcsról készített másolat felhasználásával követik el,
- ha a lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak,
A jelen feltételek alapján lezárt helyiségnek minősül az a helyiség, amely teljesíti az alábbi követelményeket:
Falazatok, födémek, tetőszerkezetek
A falazatoknak, födémeknek vagy tetőszerkezetnek alkalmasnak kell lenni arra, hogy az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben egyaránt megóvja a helyiséget a behatolástól és betekintéstől.
Xxxxxxx, ajtók
Az ablakoknak, ajtóknak alkalmasnak kell lenni arra, hogy az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben egyaránt megóvja a helyiséget a behatolástól és betekintéstől. Az ajtók zárását - a gyártó előírásai szerint felszerelt - 2 db biztonsági (zárbetétes) zárszerkezetnek, kell végezni, melyből az egyiket törésvédetten kell felszerelni.
Biztonsági zárszerkezetnek minősül a minimum 5 csapos hengerzárbetétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos biztonsági zárszerkezet, a szám vagy betűjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10000-et, az egyedi minősített lamellás zár, valamint minden olyan zár, amely igazolhatóan a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.
Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon - kívülről nem szerelhetően - legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.
Nem teljesíti a lezárt helyiség követelményét az a helyiség, amelynek határoló épületszerkezeti elemei (falazata, födémszerkezete vagy tetőszerkezete, nyílászárói) 40 mm-nél vékonyabb deszka, drótfonat, rácsszerkezet, 5 mm-nél vékonyabb könnyűfémlemez, 2 mm-nél vékonyabb vaslemez, egyszeres 3 mm-es és ennél vékonyabb síküveg, mű- vagy szövetanyag.
Betöréses lopás biztosítási esemény kapcsán biztosítási eseményenként legfeljebb 100 000 Ft-ig nyújt térítést a biztosító.
4.17.2. Rongálás
Jelen feltételek alapján biztosítási esemény a betöréses lopás, vagy annak kísérletével összefüggésben okozott rongálás. Betöréses lopás kísérletének minősül, ha a tettes a - közös tulajdonban lévő biztosított vagyontárgyakat - tartalmazó lezárt helyiséget betöréses lopás szándékával közelíti meg, és ezzel összefüggésben rongálja meg a biztosított vagyontárgyakat (pl. bejárati ajtó).
Rongálás biztosítási esemény kapcsán biztosítási időszakonként 20 000 Ft-ig nyújt térítést a biztosító.
Jelen feltételek alapján nem minősül biztosítási eseménynek, ha a rongálás nem betöréses lopás, illetve annak kísérletével összefüggésben következett be.
A biztosító betöréses lopás, rongálás biztosítási esemény kapcsán önrészesedést nem von le.
Külön díj ellenében biztosítható veszélynemek
4.18. Földrengés
Földrengés biztosítási eseménynek minősül, és a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén, az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés okoz a biztosított vagyontárgyakban.
A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
4.19. Üvegtörés
Üvegtörés biztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy üvegtáblánként 3 négyzetméter felületig, megtéríti a biztosított épületek szerkezetileg beépített üvegezésében balesetszerűen bekövetkezett törés vagy repedéskárokat az alábbiak szerint.
A biztosító nem viseli a kockázatot különösen az üvegből készült előtetőkre; üvegházakra; télikertekre; napkollektorok üvegezésére, üvegfödémekre; meleg- és hidegágyakra; a festett, homokfúvott, savval maratott, csiszolt és ólombetétes üvegekre; kirakatokra; kirakat szekrényekre; tükörfelületekre; üvegkerámia főzőlapra; név- és cégtáblákra; az üvegtéglából, copolit üvegből készült térelhatároló szerkezetekre, a hajlított üvegekre; a bútorüvegekre; az üvegbútorokra, törésvédő fóliákra; üvegosztó díszlécekre valamint az építés, felújítás alatti épületek üvegezésére.
A jelen üvegtörés biztosítás alapján a biztosító nem fedezi az üvegtáblát rögzítő tartószerkezet javítási költségeit.
A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett kártérítési összeggel csökken. A biztosító, biztosítási időszakonként (évenként) legfeljebb az összes épületbiztosítási összeg 1%-ának erejéig viseli a kockázatot és tartozik kártérítési felelősséggel.
A kirakatüvegek, kirakatszekrények és az üvegtéglából, copolit üvegből készült térelhatároló szerkezetek külön megállapodás keretében biztosíthatók, mely szerint a biztosító, biztosítási időszakonként (évenként) legfeljebb a fedezet igazoló dokumentumban meghatározott összeget fizeti ki.
A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett kártérítési összeggel csökken.
A biztosító üvegtörés biztosítási esemény kapcsán önrészesedést nem von le.
4.20 Tető- és panelhézag beázás
Tető- és panelhézag beázási káreseménynek minősül és megtéríti a biztosító az építésügyi szabványoknak megfelelően kialakított és karbantartott tetőszerkezeten, valamint a panelhézag szigetelésén keresztül beáramló csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító szolgáltatásának feltétele a káreseményt kiváltó ok megszüntetése, illetve az azt igazoló bizonylatok biztosítónak történő bemutatása.
Nem téríti meg a biztosító a beázást előidéző ok megszüntetése következtében felmerült költségeket (tetőjavítás, panelhézag javítás), valamint a biztosított épületben bárhol elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat.
A biztosító tető- és panelhézag káreseményre évente legfeljebb a fedezet igazoló dokumentumben meghatározott összeget fizeti ki.
4.21. Rongálási károk
Rongálás biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a biztosított épülethez tartozó rendeltetésszerűen használt az a-c pontokban felsorolt berendezésekben, eszközökben a részletezés szerinti események során keletkezett rongálási károkat.
A biztosító rongálási károk káreseményre évente legfeljebb a fedezet igazoló dokumentumben meghatározott összeget fizeti ki.
Jelen biztosítási esemény kizárólag önrésszel köthető, melynek mértéke 5 000 Ft. Az önrész minden káresemény során levonásra kerül a kártérítési összegből.
a.) Bejárati ajtó rongálás
Bejárati ajtó rongálási kárnak minősül és megtéríti a biztosító a biztosított épület valamennyi- a lakóközösség karbantartási kötelezettségébe tartozó, épületszerkezetileg beépített ajtajának (kivéve a lakás bejárati ajtók) rongálási kárait, amennyiben azok a károk más biztosítási esemény alapján nem térülnek. A
b.) Kaputelefon rongálás
Kaputelefon rongálás biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a biztosított épülethez tartozó rendeltetésszerűen használt kaputelefon-rendszer kültéri egységét ért rongálási károkat.
Jelen biztosítási feltételek szempontjából nem minősül biztosítási eseménynek és ezáltal a biztosító nem téríti meg a videokamerával ellátott kaputelefon rendszerek video-egységeiben és annak tartozékaiban keletkezett károkat.
c.) Felvonó rongálás
Felvonó rongálás biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a biztosított épülethez tartozó rendeltetésszerűen használt személyfelvonó berendezést ért rongálási károkat.
Jelen feltétel szerint nem minősülnek biztosítási eseménynek azok az esztétikai károk, amelyek a felvonó biztonságos, előírás szerinti működését nem befolyásolják.
5.) A biztosítási összeg
5.1. A biztosítási ajánlatban, és az ezen ajánlat alapján létrejött fedezet igazoló dokumentumben felsorolt vagyoncsoportokat, úgymint:
- külön tulajdonban lévő lakások,
- közös tulajdonban lévő lakások, épületrészek,
- külön tulajdonban lévő nem lakáscélú helyiségek, építmények (pl. garázs),
- közös tulajdonban lévő nem lakáscélú helyiségek, építmények (pl. padlás, kazánház, medence),
- közös tulajdonban lévő ingóságok,
a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a vagyoncsoportonkénti kártérítés felső határa is. A vagyoncsoportok biztosítási összegei a kárrendezés során nem vonhatók össze.
5.2. A külön, és a közös tulajdonban lévő lakások, épületrészek, valamint a külön tulajdonban lévő nem lakáscélú helyiségek, építmények vagyoncsoportjai esetén az egyes lakások, épületrészek, nem lakáscélú helyiségek, építmények kártérítési felső határai az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:
- Az egyes lakáscélú albetétekre vonatkozó kártérítés felső határát az albetéthez tartozó tulajdoni hányad és az összes lakáscélú albetéthez tartozó tulajdoni hányad aránya határozza meg.
- Az egyes nem lakáscélú albetétekre vonatkozó kártérítés felső határát az albetéthez tartozó tulajdoni hányad, és az összes nem lakáscélú albetéthez tartozó tulajdoni hányad aránya határozza meg.
5.4. A biztosítási összeg indexálása
5.4.1. A vagyontárgy(ak) követése érdekében a biztosító, a biztosítási összege(ke)t és a biztosítás teljes díját rendszeresen - évente egy alkalommal - indexálhatja. Az indexált biztosítási összeg az előző biztosítási összeg és az inflációs index szorzata.
5.4.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja - épületbiztosítás - esetében a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett, az előző évre vonatkoztatott lakásjavító, - karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga, ingóságbiztosítás esetében a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett, az előző évre vonatkoztatott fogyasztói árindex.
A biztosítási összeg(ek) értékkövető módosításáról és annak mértékéről, valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
5.4.3. A biztosító az indexált biztosítási összeg(ek)et ezer Ft-ra és a biztosítási díj(ak)at egész Ft-ra kerekítve számítja ki.
5.4.4. Amennyiben a szerződő az indexált biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal a szerződést nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási időszak végére - 30 napos felmondási idővel - írásban bármikor felmondhatja. Amennyiben a szerződő a biztosítási összegek és a biztosítás díjának emelésére vonatkozó szerződésmódosítást írásban nem utasítja vissza, vagy arra írásban nem nyilatkozik, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti. . Amennyiben a szerződő az indexálást visszautasítja, a szerződés alulbiztosítottá válhat.
6.) A biztosítási szolgáltatások Épületbiztosítás:
6.1. A biztosító a jelen feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) újraépítésének költségeit téríti, kivéve ha a vagyontárgy javítással helyreállítható, vagy ha az a
6.3. pontban felsorolt vagyontárgy. Az újraépítés költségei megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű vagyontárgy káridőponti felépítésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége.
6.2.1. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy újraépítésének költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy újraépítésének költségét téríti.
6.2.2. A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történő visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újraépítése során felmerült.
6.2.3. A Biztosító a jelen biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak (Biztosított/ Szerződő ), amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelyből az általános forgalmi adó összege kiszámítható.
6.3. A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg a kár időpontjában 85%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott)
- festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ahol a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed,
- melléképületek, valamint egyéb építmények kárait.
6.4. Ha az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel egyenértékű módon technológiai váltás miatt már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológia értéknövelő hatását a kártérítési összegből levonja.
6.5. Felületek károsodása
6.5.1. Ha a helyiség
- mennyezetének és egyik oldalfalának,
- vagy két oldalfalának a festése, tapétázása, vagy mázolása károsodik,
a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.
6.5.2. Ha a helyiségben lévő oldalfalak, padozat, illetve mennyezet burkolata felületenként 50%-ban, vagy annál nagyobb mértékben sérül, a biztosító az adott oldalfal, mennyezet vagy padozat egész felületének a helyreállítási költségeit téríti.
Ingóságbiztosítás:
6.6. A biztosító a jelen feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) káridőponti új állapotban való újrabeszerzésének költségeit téríti meg kivéve, ha a vagyontárgy javítással helyreállítható, vagy ha az az 6.9. pontban felsorolt vagyontárgy. A káridőponti új állapotban való újrabeszerzés költségei megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű, hazai kereskedelemben kapható vagyontárgy beszerzésének átlagos költsége.
6.7. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás, helyreállítás általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti új állapotban való újrabeszerzésének költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridőponti új állapotban való újrabeszerzésének költségét téríti.
6.7.1. A biztosító a javítás, helyreállítás költségeit, csak abban az esetben téríti az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történő visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újrabeszerzése során felmerült.
6.8. Ha a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel, a hazai kereskedelemben - a kár bekövetkezésének időpontjában - már nem kapható egyenértékű vagyontárgy, akkor a biztosító úgy határozza meg a károsodott vagyontárgy elméleti új értékét, hogy a kár időpontjában forgalmazott hasonló műszaki tulajdonságokkal rendelkező vagyontárgy beszerzési értékéből levonja a műszaki különbségek becsült értékét.
6.9. A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságokban keletkezett károkat.
A biztosító a vagyontárgyat 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak tekinti különösen, ha az az eredetivel megegyező alkatrész kereskedelmi hiánya, vagy technológiai váltás miatt javítással nem állítható helyre.
6.10. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki
- a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyűjteményhez tartozó egyes darabok károsodása esetén a részbeni károsodás miatt a nem károsodott rész értékcsökkenésére, továbbá az úgynevezett előszereteti értékre,
- valamint az elmaradt haszonra.
Költségek térítése
6.11. A kárenyhítés, romeltakarítás költségei
A biztosító megtéríti - a biztosítási összegen belül -
1 000 000 forintig a biztosított vagyontárgy(ak) károsodásával kapcsolatos és indokolt, egyszeri
- oltás, mentés,
- bontás és ideiglenes tetőépítés,
- rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás,
- tervezés és hatósági engedélyezés,
- helyreállítást követő takarítás, mosatás valamint
- kárenyhítés költségeit.
Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányosan téríti meg.
6.12. Lakhatatlanná nyilvánítás
Ha az illetékes hatóság valamely biztosítási esemény miatt a biztosított épületet (lakásokat) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 180 napig a biztosító - a biztosítási összegen belül - az ideiglenes lakás(ok) indokolt és igazolt bérleti díjaira 500 000 Ft-ig térítést nyújt. Ugyanezt a szolgáltatást nyújtja a biztosító az árvízveszély miatt elrendelt kiköltözés esetén is.
Önrészesedés
6.13. A biztosítási szerződés létrejöhet önrésszel vagy önrész nélkül.
Amennyiben a biztosítási szerződés önrész nélkül jön létre a szerződésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térítésekor a biztosító önrészesedést nem von le (kivéve a 4.21. pontban foglaltak).
Amennyiben a biztosítási szerződés önrésszel jön létre, a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek - káreseményenként - nem érik el az önrészesedés összegét. Az önrészt meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonásra kerül.
Az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződés tartalmazza. Az önrészesedés mértéke a fedezet igazoló dokumentumon feltüntetésre kerül.
A biztosító nem von le önrészesedést betöréses lopás, rongálás; üvegtörés; tető- és panelhézag beázás biztosítási események kapcsán.
6.14. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasználható maradványok értékét.
6.15. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.
6.16. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken (kivéve a 4.18, 4.19, 4.20 pontban foglaltakat).
6.17. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.
6.18. A biztosító a kockázatviselési hely 1000 m-es körzetében becsapódó villám által - mágneses térerősség változással összefüggésben - keletkező indukciós túlfeszültségi kárt csak abban az esetben téríti meg, ha meteorológiai bizonyítékkal lehet alátámasztani, hogy villámcsapás volt a túlfeszültség legvalószínűbb oka.
6.19. Jelen biztosítási szerződés alapján teljesített kifizetésekre a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. törvény) rendelkezései az irányadóak.
7.) Egyéb rendelkezések
A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételekben foglaltak az irányadóak.
A KIEGÉSZÍTŐ ÉPÜLETHASZNÁLÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI
1. Az épületbiztosításhoz kötött kiegészítő épülethasználói felelősségbiztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében a biztosító az alábbiak szerint megtéríti azokat a szerződésen kívüli, e szerződés hatálya alatt Magyarország területén okozott károkat, valamint személyiségi jogsértés elkövetése miatt fizetendő sérelemdíjat, amelyekért a biztosított, mint
- a fedezet igazoló dokumentumon megjelölt épület, lakás, egyéb épület, építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója, vagy ezek építtetője, felújítója,
- a fedezet igazoló dokumentumon megjelölt kockázatviselési helyen háztartási céllal gázpalackot, gáztartályt használó
e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
Nem nyújt biztosítási fedezetet a jelen kiegészítő felelősségbiztosítás a szándékosan, valamint a jelen feltételekben meghatározott súlyos gondatlansággal okozott károkra és sérelemdíjakra.
2. Megtéríti a biztosító biztosítottanként és biztosítási eseményenként maximum az aktuális biztosítási összeg 15%-áig azokat a károkat, amelyeket a biztosított az 1. pontban meghatározott minőségében okozott, és amelyek miatt a lakóközösség az egyes lakókkal vagy bérlőkkel szemben; az egyes lakók illetve bérlők a lakóközösséggel szemben, az egyes lakók az egyes lakókkal szemben érvényesítenek igényt.
3. Megtéríti a biztosító a tűz, robbanás, vagy vezetékekből és azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gőz által okozott azon károkat is, amelyek miatt a bérbeadó - a Polgári Törvénykönyv 6:333. § (1) bek. szerinti rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat alapján ¬ igényt érvényesít a biztosított bérlővel szemben.
4. A biztosító, a fedezet igazoló dokumentumon megjelölt biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 10%-ának erejéig téríti meg a biztosított jogi képviseleti költségeit, az egyéb eljárási költségeket és a biztosítottat terhelő kamatokat.
5. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, és sérelemdíjakat, amelyeket
- a biztosítottak keresőfoglalkozás, vagy iparszerű tevékenység végzése során okoztak,
- a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,
- a biztosítottak a jelen feltételekben meghatározott szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással, vagy mulasztással okoztak.
6. A biztosítási összeg
A biztosító a károkat biztosítási időszakonként (évenként), a szerződő által választott és a fedezet igazoló dokumentumon feltüntetett biztosítási összegig, mint kártérítési felső határig téríti meg.
7. A biztosítási összeg indexálása
A biztosítási összeg és a biztosítási díj indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett, az előző évre vonatkoztatott lakásjavító-, karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.
8. Önrészesedés
A biztosító a kiegészítő épülethasználói felelősségbiztosítás alapján megtérülő károk esetén nem alkalmaz önrészesedést.
9.Súlyosan gondatlan magatartások
Jelen feltételek alkalmazásában súlyos gondatlanságnak minősül az, ha a károkozás
a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt;
b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt;
c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelőzés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette.
10. A biztosított bejelentési kötelezettsége
A biztosított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a jelen feltételekben meghatározott tevékenységével vagy minőségével kapcsolatban kárigényt közölnek (érvényesítenek), vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely a jövőben ilyen kárigény vele szembeni érvényesítésére adhat alapot.
11. Egyéb rendelkezések
11.1. A biztosító a jelen feltételek alapján a biztosított vagyontárgy(ak)ban keletkezett károkat avult értéken téríti meg.
11.2. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki.
11.3. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, a képviselettel felmerülő költségek ilyen esetben a biztosítót terhelik.
11.4. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan
megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
12. Az épületbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a jelen kiegészítő felelősségbiztosítás is megszűnik.
13. A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadóak.
A KIEGÉSZÍTŐ TÁRSASHÁZI KÖZÖS KÉPVISELŐK
ÉS TÁRSASHÁZKEZELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI
1. A biztosított
1.1. Biztosítottnak minősül az ajánlaton és a fedezet igazoló dokumentumon megnevezett magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság aki/amely az ajánlaton megnevezett társasház
- ügyeinek ellátására megbízást kapott, és/vagy
- kezelésére szólóan szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést kötött.
1.1.1. Ha a társasház ügyeit a közös képviselő helyett az intézőbizottság látja el, akkor jelen feltételek alapján az intézőbizottság elnöke minősül biztosítottnak.
1.1.2. Ha a biztosított szervezet, a biztosítás azokra a tagokra és a szervezettel munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló természetes személyekre is vonatkozik, akiknek magatartásáért a biztosított a társasház képviselete vagy kezelése (mint biztosított tevékenység) során a magyar jog szerint felelősséggel tartozik.
1.2. Üzletszerűen végzett társasház-kezelői tevékenység esetén biztosított kizárólag az lehet, aki a jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.
2 A biztosítási esemény
2.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosított - vagy olyan személy, akinek magatartásáért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik - a biztosítási szerződésben feltüntetett társasház közös képviseletének ellátására, illetőleg a társasházkezelésre irányuló tevékenységből eredő valamely kötelezettségét felróható módon megszegi, és ezzel a kötelezettségszegéssel a
- társasház vagyonában,
- tulajdonostársak vagyonában,
- tulajdonostársak életében vagy egészségében,
kárt okoz és a bekövetkezett kárért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, valamint a kár nem esik a jelen feltételekben meghatározott korlátozás alá.
2.2. A sorozatkár egy biztosítási eseménynek minősül.
2.2.1. Sorozatkár: több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény, amelyet egy biztosított okozott, és amelyért egy biztosított köteles helytállni.
2.3.Nem nyújt biztosítási fedezetet a jelen kiegészítő felelősségbiztosítás a szándékosan, valamint a jelen feltételekben meghatározott súlyos gondatlansággal okozott károkra és sérelemdíjakra.
3. Kizárások
0.0.Xx általános biztosítási feltételek 7. pontját meghaladóan nem terjed ki a biztosítás
- a gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkra,
- a munkáltatói felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkra,
- a közös képviselet ellátásával vagy a társasházkezeléssel összefüggésben harmadik személyeknek okozott károkra,
- az olyan kárra, amely a biztosított és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült,
- közgyűlési határozat ellenére a társasház biztosítási védelmének elmulasztásából vagy nem megfelelő biztosítási szerződés megkötéséből eredő károkra,
- az elmaradt vagyoni előny jogcímén érvényesített károkra,
- a közüzemi szolgáltatás leállásából, szüneteléséből, valamint a közüzemi szolgáltatás nem megfelelő teljesítéséből eredő következményi károkra, ha a várható üzemszünetről szóló előzetes tájékoztatást a közös képviselő bizonyíthatóan megtette,
- a nem megfelelő épület-fenntartási tevékenységekből eredő károkra, ha a közös képviselő a felújítás, javítás elvégzésére bizonyíthatóan felhívta a közgyűlés figyelmét, és javaslatot tett, azonban azt a társasház döntéshozó testülete nem vagy nem kellő időben hagyta jóvá,
- a bűncselekménnyel okozott károkra,
- olyan károkra, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az értékpapírt is) elveszéséből, eltulajdonításából erednek,
- a pénzkezelés körében, a:
bankszámlaforgalom,
készpénzforgalom, házipénztári pénzkezelés,
elektronikus pénzeszköz, elektronikus fizetőeszköz, elektronikus aláírás,
számviteli és pénzügyi bizonylatok
kezelésével, alkalmazásával, nyilvántartásával, őrzésével összefüggésben elkövetett mulasztás miatt bekövetkezett károkra,
- ha a kár jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett,
- a hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, az azzal okozati összefüggésben keletkezett károkra,
- a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre,
- az adatvédelemi szabályok, továbbá a titokvédelmi szabályok (pl. üzleti titok, banktitok, szolgálati titok) megsértéséből eredő károkra,
- a biztosított számítógépes rendszerében fellépő hiba, illetve jogtalan behatolás és/vagy felhasználás következtében beálló károkra,
- a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre,
- azokra a károkra, amelyeket a biztosított és hozzátartozói egymásnak okoztak.
-a szándékosan, valamint a jelen feltételekben meghatározott súlyos gondatlansággal okozott károkra és sérelemdíjakra.
4. A biztosítási összeg
A biztosító a károkat biztosítási időszakonként (évenként), a szerződő által választott és a fedezet igazoló dokumentumon feltüntetett biztosítási összegig, mint kártérítési felső határig téríti meg.
5. A biztosítási összeg indexálása
A biztosítási összeg és a biztosítási díj indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett, az előző évre vonatkoztatott lakásjavító-, karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.
6. Önrészesedés
A biztosító a kiegészítő Társasházi közös képviselők és társasházkezelők felelősségbiztosítása alapján megtérülő károk esetén 10%, de minimum 100 000Ft önrészesedést alkalmaz.
A szerződő felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapodhatnak, melyet a fedezet igazoló dokumentum tartalmazza.
7.Súlyosan gondatlan magatartások
Jelen feltételek alkalmazásában súlyos gondatlanságnak minősül az, ha a károkozás
a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt;
b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt;
c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a vagyontárgy 4megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelőzés
érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette.
8.A biztosított bejelentési kötelezettsége
A biztosított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a jelen feltételekben meghatározott tevékenységével vagy minőségével kapcsolatban kárigényt közölnek (érvényesítenek), vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely a jövőben ilyen kárigény vele szembeni érvényesítésére adhat alapot.
Egyéb rendelkezések
9.1. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki.
9.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, a képviselettel felmerülő költségek ilyen esetben a biztosítót terhelik.
9.3. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
9.4. Az épületbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a jelen kiegészítő felelősségbiztosítás is megszűnik.
9.5. A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadóak.
LIFT- ÉS KÖZPONTI KLÍMABERENDEZÉS GÉPTÖRÉS-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI
E biztosítás alapján a biztosító azt a kötelezettsége vállalja, hogy megtéríti a biztosított részére a Magyarországon lévő biztosított vagyontárgyakban az alábbi káresemények által okozott károkat.
Biztosítási események
1. Géptörés: a lift és központi klíma berendezések véletlen, váratlan előre nem látható formában fellépő töréskára, mely azok részleges vagy teljes működésképtelenségét eredményezi.
2. Gépbaleset: a lift és központi klíma berendezések véletlen külső erőhatás, baleset miatt bekövetkező kára, mely azok részleges vagy teljes működésképtelenségét eredményezi.
A géptörés és gépbaleset biztosítás kiterjed:
- az üzembe helyezett gépekre, függetlenül attól, hogy üzemelnek, vagy állnak,
- javítás, karbantartás, áthelyezés céljából leszerelés, felszerelés vagy mozgatás alatt álló gépekre.
3. Géptörés (gépbaleset) biztosítás káreseménynek kizárólag az minősül, ha a kár oka:
− anyaghiba, tervezési vagy kivitelezései hiba,
− rázkódás (rezonancia), vagy alkatrészek kilazulása,
− hibás beállítás, vagy szabályozás,
− rossz elhelyezés, telepítés,
− olajozás, kenés kimaradása,
− túlterhelés,
− túlhevülés (kivéve rendeltetésszerűen ennek kitett berendezések),
− túlpörgés (centrifugális erő hatása),
− rövidzárlat, szigetelési hiba,
− mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berendezések meghibásodása,
− leesés, lökés, ütközés,
− idegen tárgy(ak) akadályozása,
− a gépet üzemeltető figyelmetlensége,
− a biztosított más alkalmazottja vagy harmadik személy szerződésen kívüli károkozása.
Biztosított vagyontárgyak
4. Biztosítható vagyontárgyak:
A Társasház kezelésében lévő: felvonók,
központi klíma berendezések.
A biztosításból kizárt káresemények és károk:
5.A biztosító az Atlasz Társasház-biztosítás általános biztosítási feltételek 7. pontjában rögzített kizárásokat meghaladóan nem terjed ki a biztosítás a
káreseményekre, amelyek a gép
− próbaüzeme,
− szándékos túlterhelése,
− biztonsági határt meghaladó üzemi próbája,
− telephelyen kívüli szállítása során keletkeztek.
6. Nem minősül biztosítási káreseménynek, ha a kár oka:
− a gépjármű-biztosítások alapján téríthető káresemény,
− az Atlasz Társasház-biztosítás – mint alap biztosítás - alapján téríthető káresemény,
− a gép, gépalkatrész természetes elhasználódása,
− a gép lassú, fokozatos állagromlása (korrózió, kopás, felületek karcolása, vízkövesedés, szennyeződés),
− lassan végbemenő deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges hasadás, hibás csőcsatlakozás, tömítések javítása, öntési hiba, kivéve ha géptörés-kárt idéznek elő más gépszerkezetekben, alkatrészekben,
− radioaktív szennyeződés.
7. A biztosító az Atlasz Társasház-biztosítás általános biztosítási feltételek 7. pontjában rögzített kizárásokat meghaladóan nem téríti meg azokat a károkat, amelyek
a) a gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélődő alkatrészekben, a nem fémből készült alkatrészekben, tűzálló burkolatokban, gördülő elemeiben, gumikerekekben, összekötő kábelek- és tömlőkben, tömítésekben, szűrőkben és szitákban, csomagolóanyagokban keletkeztek.
b) oka, a biztosított előtt a biztosítási szerződés megkötésekor ismert volt, és nem hozta a biztosító tudomására,
c) a géptörés miatt üzemszünetből eredő veszteségek, kötbérek, bírságok,
d) következményi károk.
Önrészesedés
8. Káreseményenként a biztosított 10% önrészesedést visel, azonban az önrészesedés összege nem lehet kisebb, mint 50 ezer Ft. Ettől eltérő önrészesedést a biztosítási szerződésben foglaltak szerint visel a biztosított.
A kártérítés mértéke
9. A kártérítés felső határa a gép, berendezés káridőponti értéke, de maximum a fedezet igazoló dokumentumban meghatározott biztosítási összeg, illetve a fedezet igazoló
dokumentumban meghatározott kártérítési limit érték.
10. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a gép, gépi berendezés kárkori értéke, a biztosító olyan arányban téríti meg a kárt, ahogy a biztosítási összeg aránylik a gép értékéhez.
11. A javítási költségek nem tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, valamint az alkatrészek sürgős szállításának, illetve gyártásának többletköltségeit.
Elektromos forgógépek újratekercselésének költségeit a biztosító 50%-ban téríti meg. Belsőégésű motorok forgattyús tengelye, hengerfeje, perselye, dugattyúi és szerelvényei kárkori elhasználódásuknak megfelelő értékcsökkentéssel térülnek.
Egyéb rendelkezések
12. Jelen biztosításban nem szabályozott kérdésekben az Atlasz Társasház-biztosításban
,mint alapbiztosításban - foglaltak az irányadók.
13. Az Atlasz Társasház-biztosítás - mint alap biztosítás megszűnésével egyidejűleg a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.