ÁTHIDALÓ- ÉS LAKÁSKÖLCSÖN SZERZŐDÉS
106/ÁF
ÁTHIDALÓ- ÉS LAKÁSKÖLCSÖN SZERZŐDÉS
Általános Feltételek
1. Általános rendelkezések
A Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1123 Bp. Alkotás utca 55-61., cégjegyzéket vezető bíróság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzék száma: 01-10-043304, hitelezőt felügyelő felügyeleti hatóság neve: Magyar Nemzeti Bank, székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 9., az ügyfélszolgálati iroda címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 6., Központi levélcím: 1850 Budapest), továbbiakban: Hitelező
- a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (továbbiakban: Ltp.tv.) valamint
- a jelen ÁTHIDALÓ- ÉS LAKÁSKÖLCSÖN SZERZŐDÉS Általános Feltételek (a továbbiakban: ÁF),
- az Adós, amennyiben az egyedi kölcsönszerződésben szerepel egyetemleges Adóstárs és más érdekeltek azonosító adatait, a kölcsön összegét, konkrét feltételeket, biztosítékokat, egyéb megállapodásokat stb. valamint a felek aláírásait is tartalmazó „SZERZŐDÉS A ”kölcsönszerződés száma„ számú HITELÜGYLETHEZ” (a továbbiakban: kölcsönszerződés, hitelügy) és mellékletei, valamint
- az Adós megtakarítási szakaszban lévő lakás-előtakarékossági szerződése alapján, a kölcsönszerződésben rögzített feltételek teljesülése esetén a megtakarítási időszak folyamán egy alkalommal azonnali áthidaló-, vagy áthidaló kölcsönt, illetve a kiutalási időpontot követően a kölcsönszerződés alapján lakáskölcsönt nyújthat.
1.1. Jelen ÁF-ben nem szabályozott kérdésekben a Hitelező Üzletszabályzat elnevezésű dokumentuma, melynek részei: I. Általános Üzleti Feltételek (továbbiakban: ÁÜF), II. az állami támogatással érintett módozatú lakás-előtakarékossági szerződésekre vonatkozó Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁT ÁSZF), III. az állami támogatással nem érintett módozatú lakás-előtakarékossági szerződésekre vonatkozó Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁTN ÁSZF) (továbbiakban együtt: ÜSZ), a kölcsönszerződéshez kapcsolódó hitelkérelem befogadásakor hatályos Díjtáblázata (továbbiakban: Díjtáblázat), továbbá Magyarország mindenkor hatályos jogszabályai az irányadóak, így különösen a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), az Ltp. tv., a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (továbbiakban: Fhtv.), valamint a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII.23.) és a lakás-takarékpénztár általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III.12.) számú Korm. rendelet, valamint a lakás-előtakarékossági tevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
1.2. A jelen ÁF-ban kizárólag az azonnali áthidaló kölcsönre vonatkozó feltételek az „azonnali áthidaló kölcsön”, míg az áthidaló- és azonnali áthidaló kölcsönre együttesen vonatkozó feltételek „áthidaló kölcsön” elnevezés alatt jelennek meg.
A lakáskölcsönre vonatkozó feltételek ”lakáskölcsön” elnevezés alatt jelennek meg.
1.3. Az áthidaló kölcsön Adósa mindig a lakás-előtakarékossági szerződés szerződője.
A lakáskölcsön Adósa a lakás-előtakarékossági szerződés cselekvőképes kedvezményezettje, ez esetben a szerződő Adóstársként köteles helytállni a kölcsön visszafizetéséért. Amennyiben kedvezményezettet nem jelöltek meg a lakás-előtakarékossági szerződésen, vagy a megjelölt kedvezményezett a kiutaláskor nem cselekvőképes, vagy a vagyoni jognyilatkozatai tekintetében korlátozottan cselekvőképes, akkor a lakáskölcsön szerződés Adósa a szerződő.
Jelen ÁF-ban Adós és Adóstárs(ak) együttesen Adósként kerülnek megnevezésre. Az Adósra vonatkozó előírásokat az Adóstárs(ak)ra is alkalmazni kell. Adós vagy Adóstárs által tett nyilatkozatok tekintetében a nyilatkozatot tevő fél köteles a hitelügy valamennyi szereplőjét tájékoztatni megtett nyilatkozata tartalmáról. Ezen kötelezettség elmulasztásáért a Hitelezőt felelősség nem terheli.
Adósokra a kölcsönszerződéshez kapcsolódó hitelkérelem befogadásakor hatályos ÁF az irányadó.
A Hitelező az áthidaló kölcsönt a lakás-előtakarékossági szerződés szerződéses összegének megelőlegezésére nyújtja. A szerződéses összeg a teljes megtakarítás összegéből és a lakáskölcsönből (továbbiakban: lakáskölcsön) áll össze. A teljes megtakarítás (ÜSZ ÁÜF 3. §
(1) a) pontja) magában foglalja a lakás-előtakarékoskodó által befizetett betétet és annak kamatait, valamint – amennyiben a lakás- előtakarékossági szerződésre igényelhető – az állami támogatást és annak kamatait, valamint az egyéb jóváírt összegeket.
1.4. A Hitelező áthidaló kölcsönt és lakáskölcsönt egyedi bírálat alapján nyújt a jelen ÁF-ban meghatározott személyeknek és feltételekkel.
1.6. Szerződő Felek rögzítik, hogy Hitelező a hitelkérelmi nyomtatványon megjelölt kapcsolattartó személy rendelkezésére bocsátja a kölcsönszerződés, valamint a jelen ÁF egy eredeti példányát postai úton azzal, hogy Hitelező legfeljebb az ügyletben részt vevő valamennyi személy (ideértve Adósok, Adóstársak, Zálogkötelezettek stb.) számával egyenlő másolati példányt bocsát ingyenesen Adósok (Adóstársak, Zálogkötelezettek stb.) rendelkezésére, erre irányuló kérés esetén.
2. A teljes megtakarítás és az áthidaló kölcsönszerződés kapcsolata
2.1. Az áthidaló kölcsön futamideje az alapjául szolgáló lakás-előtakarékossági szerződés kiutalásáig – vagy a kölcsönszerződés felmondásának napjáig – tart. Adós a kiutalt szerződéses összegből a kiutalás napján egy összegben fizeti vissza az áthidaló kölcsönt azzal, hogy a továbbiakban a visszafizetéshez felhasznált lakáskölcsön módozat szerinti törlesztésére köteles (törvényi biztosíték). A kiutalásig az Adós a megtakarítások, kamatok és a mindenkor aktuális hirdetmény, illetőleg Díjtáblázat alapján felmerülő díjak havi rendszeres megfizetésére köteles. Áthidaló kölcsöntartozás esetén Adós által elhelyezett teljes megtakarítás előbbiek szerint a fennálló áthidaló kölcsöntartozás visszafizetésére szolgál, ezért ezen összeg felett Adós – az áthidaló kölcsönszerződés módosítása hiányában – rendelkezni nem jogosult. A rendelkezési jog korlátozott voltára tekintettel a tárgybeli összeg zálogjoggal meg nem terhelhető és egyéb módon biztosítékba nem adható. Hitelező az ügyviteli nyilvántartási rendszerében határozatlan ideig, legfeljebb azonban a lakás- előtakarékossági szerződés kiutalásáig technikai zárolást hajt végre az áthidaló kölcsön visszafizetéshez felhasználandó teljes megtakarítás vonatkozásában.
Amennyiben a megtakarítási hányad eléri a módozatban a kiutaláshoz előírt értéket, a Hitelező jogosult külön szerződésmódosítás nélkül az Adóst a megtakarítások további fizetésétől mentesíteni. Az Adós ezt követően további megtakarításokat banki átutalással elhelyezhet, a Hitelező azonban egyéb megállapodás híján csak a kamatok rendszeres beszedéséről gondoskodik.
2.2 Az áthidaló kölcsön valamint a lakáskölcsön nyújtásának feltétele a pozitív hitelbírálat, továbbá az, hogy az Adós a Hitelező által elvárt és az igényelt kölcsönnek megfelelő biztosítékot(okat) bocsásson a Hitelező rendelkezésére. A kölcsönszerződéshez kapcsolódó lakás-előtakarékossági szerződésből eredő ügyfélkövetelések (betét, továbbá a jogszabály szerinti esetekben az állami támogatás, valamint ezek kamatai) a kölcsöntartozás törvényi biztosítékát képezik.
2.3 Adós hozzájárul ahhoz, hogy a kiutalási időpontot megelőzően a lakás-előtakarékossági szerződésen lévő teljes megtakarítást a Hitelező saját javára – a kölcsönszerződés alapján nyújtott kölcsön óvadékául – határozatlan ideig, legfeljebb azonban a lakás- előtakarékossági szerződés kiutalásáig zárolja. Az Adós a zárolás időtartama alatt a számla felett kizárólag a Hitelező írásos engedélyének birtokában rendelkezhet mindaddig, amíg az áthidaló kölcsön teljes összegben visszafizetésre nem kerül. Amennyiben a Hitelező az Adós szerződésszegése miatt az áthidaló kölcsönszerződést felmondja, a fennálló kölcsönkövetelése erejéig beszámítással élhet az elhelyezett betéti összeg mértékéig.
2.4 Adós köteles az áthidaló kölcsönt, valamint a lakáskölcsön szerződés alapján megfizetett teljes kölcsönösszeget az Ltp. tv-ben
meghatározott lehetséges lakáscélok közül a kölcsönszerződésben megjelölt célra fordítani.
2.5 Adós tudomásul veszi, hogy amennyiben a kölcsönszerződés alapjául szolgáló lakás-előtakarékossági betétszerződésen kedvezményezettet jelölt meg, a kölcsönszerződés alapján kapott kölcsönt köteles a kedvezményezett vagy annak közeli hozzátartozójának(inak) javára, azaz a kedvezményezett vagy közeli hozzátartozójának(inak) haszonélvezeti jog alapján használatában lévő, továbbá pénzügyi lízingszerződés alapján birtokába kerülő vagy a kedvezményezett vagy közeli hozzátartozója(i) élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jogában álló vagy vásárlással, cserével, építéssel tulajdonába kerülő ingatlanra felhasználni.
2.6 A kölcsönszerződés alapján nyújtott áthidaló kölcsön visszafizetésének biztosítására a kedvezményezett (vagy nevében törvényes képviselője) jelen ÁF-ot Adóstársként köteles aláírni. Az Ltp. tv. értelmében a kiutalás elfogadásával a lakás-előtakarékossági szerződés – kiutaláskor cselekvőképes – kedvezményezettje megszerzi a szerződéses összeg feletti rendelkezési jogot.
2.7 Adós(ok) a kölcsönszerződés aláírásával hozzájárul/nak a kölcsönszerződés teljesítése érdekében közölt személyes adatainak a Hitelező általi nyilvántartásához (adatkezeléshez) és feldolgozásához (ide értve a kiszervezés keretében történő feldolgozást is), illetve ahhoz, hogy a felajánlott biztosítékok értékbecsléséhez vagy a kölcsön lakáscélú felhasználásának utólagos ellenőrzéséhez szükséges adatokat a vele szerződéses kapcsolatban álló külső szakértőknek továbbíthatja.
Adós(ok) a jelen ÁF aláírásával egyidejűleg feltétlenül és visszavonhatatlanul hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy Hitelező a kölcsönjogviszonyból származó követelésének az érvényesítése érdekében, a követelés összegére és annak behajthatóságára vonatkozó valamennyi tényt, adatot és egyéb információt átadhasson a követelés érvényesítésében részt vevő szakértő személyeknek, így különösen, de nem kizárólagosan az eljáró ügyvédi irodá(k)nak, továbbá a követelés érvényesítése során eljáró harmadik személyeknek. Az adatok kezelésével, továbbításával, jogokkal, jogorvoslatokkal kapcsolatban részletes tájékoztatást a www.fundamenta.hu honlapon, a nyitóoldalon lévő Adatvédelmi Tájékoztatóban olvashat.
3. Áthidaló kölcsön alapjául szolgáló lakás-előtakarékossági szerződés kiutalásakor követendő eljárás
3.1. Az áthidaló kölcsön Adósa (és ha megjelöltek a lakás-előtakarékossági szerződésen cselekvőképes kedvezményezettet, az mint Adóstárs) a kölcsönszerződés, illetőleg a hitelügyre vonatkozó szerződés aláírásával rendelkezik a kiutalás elfogadásáról, amely szerint a lakás-előtakarékossági szerződés minimális kiutalási feltételeinek teljesülésekor elfogadja és kéri a lakás-előtakarékossági szerződés kiutalását. Hitelező ezért nem küld ún. kiutalási értesítőt a kiutalás minimális feltételeinek teljesülésekor.
3.2. A kiutalás napján a szerződéses összeg kiutalása automatikusan megtörténik.
3.3. A Hitelező a szerződéses összeget, illetve annak szükséges hányadát, egyezően a 2.1. pontban kifejtettekkel, kiutaláskor automatikusan az áthidaló kölcsön törlesztésére fordítja. Amennyiben a kölcsönösszeg folyósítását megelőzően az Adós(ok) szerződése teljesíti azon szerződéses és jogszabályi feltételeket, melyek alapján a folyósítandó kölcsönösszeg kamatozása Adós(ok) számára a kölcsönszerződésben rögzítetthez képest kedvezőbb, úgy Hitelező – külön erre irányuló szerződésmódosítás nélkül – ezen kedvezőbb kamatozással várja el a kölcsönösszeg Adós(ok) általi visszafizetését.
3.4. Amennyiben az áthidaló kölcsön törlesztésével kapcsolatban egyhavi, vagy azt meghaladó hátralék áll fenn a kiutalás hónapjában, Hitelező a lakás-előtakarékossági szerződés kiutalását a hátralék rendezéséig megtagadhatja, a kölcsön a kölcsönszerződésben rögzített módon tovább kamatozik addig az első lehetséges kiutalási időpontig, amikor ilyen hátralék nem áll fenn.
3.5. Amennyiben áthidaló kölcsön Adósa (és ha megjelöltek a lakás-előtakarékossági szerződésen cselekvőképes kedvezményezettet, az mint Adóstárs) elhalálozott, a lakás-előtakarékossági szerződés kiutalása addig nem történik meg, amíg az elhalálozott személy helyébe rendelkezésre jogosult személy nem lép.
4. A szerződéskötés, hatálybalépés és az áthidaló kölcsön, lakáskölcsön kifizetése
4.1. A kölcsönkérelem és mellékleteinek befogadása a Hitelező részéről nem jelenti a kölcsönt igénylő szerződési ajánlatának elfogadását. Amennyiben a kölcsönt igénylő a befogadás és a szerződés létrejötte közötti időben szerződési ajánlatát módosítja, úgy Hitelező jogosult a kölcsönkérelem és mellékleteiben meghatározott kölcsön feltételeit a kölcsönt igénylő módosítási kérelme alapján, a vonatkozó hatályos feltételek szerint megváltoztatni. Amennyiben a kölcsönszerződéshez kapcsolódó hitelkérelem benyújtása és a kölcsönösszeg folyósítása között az Adós(ok) teljesítése okán változnak azon feltételek, melyek befolyásolják a kamat mértékét, úgy a folyósításkor teljesülő feltételek szerint történik a kölcsönösszeg kifizetése. A feltételek tekintetében Hitelező befogadáskori Díjtáblázata és az abban megjelölt kamatsáv irányadó. A kölcsönszerződés csak írásban jöhet létre. A kölcsönszerződés a Felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a Feleknek a lényeges kérdésekben való megállapodása szükséges. A kölcsönszerződés akkor hatályosul, ha valamennyi érdekelt (ez alatt értve a tanúkat is) által, hiánytalanul aláírt, keltezéssel ellátott kölcsönszerződés a Hitelezőhöz visszaérkezik. A kölcsönszerződés hatálybalépését a szerződésben foglalt egyéb felfüggesztő feltétel bekövetkezéséhez köthetik a szerződő Felek. A jelen ÁF rendelkezései – az egyedi szerződéses rendelkezések hatálybalépésétől
függetlenül – az Adóst annak aláírásának időpontjától köti. Lakáskölcsön esetén a hatálybalépés további feltétele a lakás- előtakarékossági szerződés kiutalása.
4.2. A kölcsönszerződésben rögzített kifizetési feltételek maradéktalan teljesülését követően, a Hitelező jóváírja az Adós e naptól nála vezetett hitelszámláján a kölcsön összegét. Hitelező a hitelszámla követelését az Adós rendelkezésére tartja, illetve a “Kifizetési rendelkezés” nyomtatványon megadott fizetési kedvezményezett(ek) bankszámlájára, mint teljesítési helyre a kifizetési feltételek teljesülését követően 15 napon belül pénzforgalmi úton átutalja. A kifizetés(ek) kedvezményezettje: adásvétel esetén elsődlegesen az adásvételi szerződésben megadott személy, vagy letétkezelő (lásd 4.4. pont), hitelkiváltás esetén a hitelt nyújtó, munkáltató, települési önkormányzat által nyújtott kölcsön esetében a hitelt folyósító pénzügyi intézmény, biztosítóintézet, egyéb esetekben más megállapodás híján az Adós.
4.3. A Hitelező a szerződést aláírók és a kifizetésről rendelkező jogosultságát, személyi azonosító adatait és aláírását az elvárható gondossággal vizsgálja meg. Kétség esetén Hitelező jogosult a kifizetést felfüggeszteni és az Adóstól közjegyző által hitelesített aláírásmintát kérni, amelynek díja az Adóst terheli. A közokiratba foglalt aláírás-minta helyett a Hitelező jogosult előírni, hogy az Adós és a többi kötelezett a Hitelező alkalmazottai, illetőleg Hitelező által kínált pénzügyi termék közvetítésére jogosult személyek, mint tanúk előtt, a Hitelező által megjelölt helyen írja alá a vitatott iratot. Az ezzel kapcsolatos költségek (pl. utazási költségek), illetőleg késedelem az Adóst terhelik.
4.4. Adásvétel esetén a Hitelező jogosult – az Adós és letétkezelő vagy az Adós, a Hitelező és a letétkezelő között kötött külön szerződés alapján, melynek megkötése ebben az esetben kifizetési feltétel – a kölcsönt ún. ügyvédi letétbe vagy közjegyzőnél bizalmi őrzésbe teljesíteni. Az így kifizetett összeg kamatozására is a 7. pontban leírtak érvényesek. A letétkezelés, bizalmi őrzés és az ahhoz kapcsolódó valamennyi díj, költség az Adóst terheli, aki e körben Hitelezővel együttműködni köteles.
4.5. A Hitelező által nyomtatott szerződésen és/vagy mellékletein szabályszerűen végrehajtott bármilyen javítás, korrekció csak a Hitelező írásos beleegyezésével, ellenjegyzésével tekinthető joghatályosnak.
4.6. a) A Hitelező az ügyféltájékoztatást, nyilatkozatait, levelezését magyar nyelven teszi meg, szerződést magyar nyelven köt a jogszabályban meghatározott formában. Hitelező nem vállal kötelezettséget a más nyelven történő ügyfélkommunikációra. A nem magyar nyelvű iratok mellé az ügyfél köteles benyújtani azok – feljogosított személy vagy szervezet által készített – hiteles magyar nyelvű fordítását.
b) Az írni nem tudó vagy nem képes ügyfél írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el.
c) Az olvasni nem tudó, továbbá az olyan ügyfél esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének további feltétele, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta.
Az a) – c) pontban rögzített feltételek teljesítése kapcsán felmerülő költsége(ke)t ügyfél köteles viselni.
Jelen a) - c) esetek Hitelezővel történő, szerződéskötést megelőző közlése ügyfél kötelezettsége. Ennek elmaradása esetén a nyilatkozatok érvényességi feltételeinek megteremtése az ügyfél felelőssége, az ezzel járó költségek, díjak viselése mellett.
5. Folyósítási feltételek
Adós tudomásul veszi, hogy a kölcsön folyósítására csak a kölcsönszerződésben felsorolt folyósítási (kifizetési) feltételek maradéktalan, Adós(ok) általi teljesítése, benyújtása után kerülhet sor. Amennyiben kifizetési feltétel szerint a zálogjog bejegyzése iránti kérelem és annak mellékletei postai úton a Hitelező által kerülnek az illetékes Földhivatal felé továbbításra, úgy a bejegyzésre alkalmas kölcsönszerződések, valamint egyéb, a bejegyzéshez szükséges iratok ingatlan-nyilvántartásba történő benyújtásáról Hitelező ezen dokumentumok hiánytalan kézhezvételét követő 7 munkanapon belül gondoskodik. Adós(ok) kötelesek a kölcsönszerződésben kifizetés után benyújtandók között rögzítettek teljesítésére, melyek nem teljesülése esetén Hitelező jogosult a 15. pontban rögzítettek szerint eljárni. A Hitelezőhöz beérkező kifizetési feltételek a Hitelező, vagy a postai küldemények megküldésében közreműködő általi digitalizálásának időpontjával tekintendők teljesültnek.
6. Hitelképesség-vizsgálat a kölcsön folyósítása után
A Hitelező jogosult a kölcsön folyósítása után a biztosítékok értékét és értékesíthetőségét, valamint az Adós(ok) fizetőképességét, a kölcsön futamideje alatt bármikor vizsgálni, ezen célból az Adós(ok) vagyoni és jövedelmezőségi helyzetéről adatokat kérni, az Adós(ok) pedig kötelesek ezen adatokat írásbeli felszólításra 15 napon belül rendelkezésre bocsátani. Adós(ok) kötelesek továbbá a Hitelező alkalmazottainak, illetve megbízottainak az ingatlanfedezet meglétére, annak állapotára vonatkozó helyszíni ellenőrzést is lehetővé tenni (pl.: a kölcsön futamideje alatt, Hitelező költségén történő ingatlan- újraértékelést végző személyek részére). Amennyiben valamely Adós megtagadja az adatszolgáltatást, vagy ezen vizsgálatot, azaz a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza Hitelező jogosult mind az áthidaló, mind a lakáskölcsön-szerződést felmondani.
7. Az áthidaló kölcsön törlesztése
7.1. Adós – a mindenkor hatályos jogszabályok szerint – a kölcsön igénybevételéért a Hitelezőnek ügyleti kamatot, valamint a Hitelező által közzétett Díjtáblázatban szereplő díjakat tartozik megfizetni. A Hitelező Díjtáblázatában feltüntetett egyes, nem rendszeresen vagy nem valamennyi Adós által megfizetendő, egyes külön szolgáltatásokért járó díjakat, esetleges egyéb költségeket – azok felmerülése esetén – a rendszeres kamatfizetéseken felül, a felmerülést követő hónapban esedékes befizetéssel együtt kell Adósnak megfizetnie.
A teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III.25.) Kormány rendelet (továbbiakban TMH
rendelet) 3. § (1) bekezdése értelmében a teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) számításánál Hitelező figyelembe veszi az Adósok
által a kölcsönszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a kölcsönhöz kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a kapcsolódó szolgáltatás igénybevételét a kölcsönszerződés megkötéséhez vagy ajánlat megkötéséhez a Hitelező előírja, és azok a Hitelező számára ismertek, ideértve különösen a TAKARNET díjat, az Adós által felajánlott fedezet értékbecslésének díját, építésnél a helyszíni szemle díját, a számlavezetés költségeit, a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját, ide nem értve az ingatlan megvételével kapcsolatos díjakat, valamint a biztosítás és garancia díját. Hitelező a THM számítása során nem veszi figyelembe a prolongálás (futamidő hosszabbítás) költségét, a késedelmi kamatot, egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a kölcsönszerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, a közjegyzői díjat, a kapcsolt kölcsönszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett - a vételáron felüli – díjat, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó készpénzzel vagy hitelből fizeti, a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a Hitelező nem írja elő az adott kölcsönszerződéshez, és költségeit a fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben egyértelműen és külön feltüntették, a vagyonbiztosítás díját, ha a folyósított áthidaló kölcsön vagy lakáskölcsön jelzálogfedezet mellett kerül folyósításra. Hitelező a THM számításánál a THM rendelet 4. §-a alapján azt veszi figyelembe, hogy a kölcsönszerződés a hitelszerződés szerinti futamidő alatt a kölcsönszerződés szerint kerül teljesítésre. A folyósított áthidaló kölcsön után járó kamat számítása az alábbi képlet szerint történik:
(tartozás Ft)x(kamat %)x(eltelt napok száma)
360*100
A kamatszámítás szempontjából minden hónap 30 napos, illetve minden év 360 napos. A kamat kiszámítására naponta, a fennálló tartozás alapján kerül sor.
Az áthidaló kölcsön kamata a Díjtáblázat szerint kerül megállapításra.
A Lakás-takarékpénztár jogosult az ingatlanfedezettel biztosított áthidaló kölcsön kamatát, a kölcsön befogadásakor hatályos Díjtáblázatban meghatározott kamat szerint, fedezetesről fedezetmentesre módosítani, amennyiben az Adós a kölcsön folyósításától számított 6 hónapon belül nem biztosít megfelelő ingatlanfedezetet.
7.2. Az áthidaló kölcsön kamatát az eltelt napok után utólag kell megfizetni, utoljára a kiutalás napját követő naptári hónapban. Ez a befizetés – figyelemmel a 2. pontban foglaltakra is – az áthidaló kölcsön törlesztésére szolgál. Ezen törlesztés után fennmaradó összeg a szerződéses összeg részeként nyújtott lakáskölcsön tőketartozását csökkenti.
7.3. Az áthidaló kölcsön kamatát – a rendszeres megtakarítással együtt – havi befizetések formájában köteles az Adós a Hitelező által a kölcsönszerződésben megadott egyedi számlára, ún. felső teljesítési értékhatár nélküli (limit nélküli), elektronikus úton GIRO rendszeren keresztül visszaigazolt csoportos beszedési megbízással (továbbiakban: beszedés) megfizetni. Az Adós köteles gondoskodni arról, hogy a beszedési megbízáson megadott bankszámlán a törlesztés megfizetéséhez mindenkor elegendő fedezet álljon rendelkezésre.
A Hitelező az Adós vagy Zálogkötelezett (továbbiakban: fizető fél) erre vonatkozó felhatalmazása alapján Fizetési kérelemmel élhet a kölcsönszerződés vonatkozásában felmerülő fizetési kötelezettségek kiegyenlítésére, különösen a lejárt esedékességű fizetési kötelezettségek (hátralék), a fizető fél kérésére nem lejárt esedékességű fizetési kötelezettségek kiegyenlítésére.
A fizető fél a fizető fél nevét és pénzforgalmi jelzőszámát meg kell adja Hitelező részére a fizetési kérelem küldése céljából. Fizetési kérelem kezdeményezése céljából másodlagos számlaazonosító nem adható meg.
A Fizetési kérelem a Hitelező által a fizető félnek címzett fizetés kezdeményezésére vonatkozó, az azonnali átutalást feldolgozó fizetési rendszerben szabványosított üzenet, amely az azonnali átutalási megbízás megadásához szükséges valamennyi adatot tartalmazza. A Fizetési kérelem teljesítése azonnali átutalással történik, amennyiben az adott fizetési kérelem a fizető fél által jóváhagyásra kerül, valamint van fedezet a bankszámlán az átutalandó összegre.
A Fizetési kérelem küldésére vonatkozó felhatalmazás típusai:
- eseti: a fizető fél a beazonosított kölcsönszerződésénél egyszeri tranzakcióra, konkrét fizetési kötelezettség összegére vonatkozóan jogosítja fel a Hitelezőt a saját rendelkezése alatt álló bankszámla fizetési kérelemmel történő megcímezésére.
- rendszeres: a fizető fél az általa megjelölt kölcsönszerződéseinél bármely fizetési kötelezettségre vonatkozóan, visszavonásig
terjedő felhatalmazással jogosítja fel a Hitelezőt a saját rendelkezése alatt álló bankszámla fizetési kérelemmel történő megcímezésére.
- általános: a fizető félé az összes kölcsönszerződése vonatkozásában bármely fizetési kötelezettségre vonatkozóan, visszavonásig terjedő felhatalmazással jogosítja fel a Hitelezőt a saját rendelkezése alatt álló bankszámla fizetési kérelemmel történő megcímezésére. Amennyiben bármely oknál fogva nem valósul meg beszedéssel a teljesítés, akkor az Adós átutalással, mint egyéb fizetési móddal köteles teljesíteni. Az esedékes törlesztőrészlet (amely áthidaló kölcsönök esetén tartalmazza a havi megtakarítás összegét valamint a fennálló kölcsöntartozás által megszolgált kamatot is) Hitelező részére való teljesítése Adós kötelme. A havi fizetési kötelezettség összege (megtakarítás és kamat együtt) a kölcsönszerződésben megjelölt összeg, amely minden hónap első munkanapján esedékes. Hitelező rögzíti, hogy Adós minden hónap első munkanapjáig esedékes fizetési kötelezettségét minden hónap 11. munkanapjáig, a fizetési késedelemre egyébként irányadó, hátrányos jogkövetkezmények nélkül teljesítheti.
7.4. Adós minden esetben élhet a hitel részleges vagy teljes előtörlesztésének jogával, azzal, hogy ezt együttműködési és tájékoztatási kötelme körében Hitelező részére előzetesen, írásban bejelenteni köteles. Az elő-, és végtörlesztés során az Adós Hitelezővel együttműködni köteles. Előtörlesztés esetén a Hitelező csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a kölcsönszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal, és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. Szerződő Felek rögzítik, hogy Hitelező jogosult – a Fhtv. 24. §-a által meghatározott – az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos és objektíve indokolt költségeinek megtérítésére, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamat rögzített. Szerződő Felek rögzítik, hogy jelzálogjoggal (értve ez alatt az önálló zálogjogot és/vagy keretbiztosítéki jelzálogjogot is) biztosított hitel előtörlesztése esetén Hitelező jogosult – a Fhtv. 25. §-a által meghatározott – az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, az esetlegesen felmerült, méltányos költségeinek Adós általi megtérítésére, a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, a Díjtáblázatban rögzített mértékben.
7.5. A tárgyhavi kamat- és díjfizetési kötelezettséget meghaladó pénzbefizetések áthidaló kölcsön esetén az Adós előzetes írásos rendelkezése hiányában a betétszámlán kerülnek jóváírásra. Ugyanez érvényes az esedékességet megelőzően, pl. átutalással beérkezett befizetésekre is, amennyiben a befizetés nem hátralék rendezésére történt. A kölcsönszerződés megkötését megelőzően a
betétszámlára teljesített túlfizetésének a későbbiekben, a hitelszámlán fennálló tartozással szembeni elszámolására nincs lehetőség. A kölcsönszerződés megkötését követően teljesített túlfizetés elszámolása a hitelszámlán fennálló esedékes tartozással vagy jövőben esedékes kötelezettséggel szemben csak Adós írásos kérelme alapján, Hitelező jóváhagyása mellett hajtható végre.
7.6. Teljes összegű előtörlesztés esetén a lakás-előtakarékossági szerződésre áthidaló kölcsön ismételt igénylésére nincs mód, ugyanakkor az áthidaló kölcsön előtörlesztése esetén a lakáscélú felhasználás igazolását követően lehetőség van arra, hogy a cselekvőképes kedvezményezett, annak hiányában a lakás-előtakarékoskodó annak esedékességekor lakáskölcsönt igényeljen.
7.7. A Hitelező Díjtáblázatában feltüntetett valamennyi díjat, esetlegesen felmerülő költségeket, felmerülésük esetén az ilyen díjakat a rendszeres kamatfizetéseken felül, a felmerülést követő hónapban esedékes befizetéssel együtt kell megfizetni.
7.8. A Hitelező az Adóst évenként egy alkalommal, számlakivonattal tájékoztatja áthidaló kölcsönének számlaforgalmáról, figyelemmel arra, hogy a lakás-előtakarékossági szerződés folyamatos szerződésnek minősül.
Hitelező az áthidaló kölcsönszerződés fennállása alatt az Adós kérésére, a fennálló tartozásról törlesztési táblázat formájában, díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen kivonatot bocsát Adós rendelkezésére. Amennyiben a folyósított kölcsön biztosítására ingatlant terhelő jelzálogjog alapítására kerül sor, akkor Hitelező évente egyszer, illetve a kamatperiódus fordulónapján (ideértve az áthidaló kölcsön kiutaláskor történő törlesztését is – 2.1. pont) tájékoztatást ad Adós részére a tartozásról törlesztési táblázat formájában díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettség mentesen.
8. A lakáskölcsön törlesztése
8.1. Adós – a mindenkor hatályos jogszabályok szerint – a kölcsön igénybevételéért a Hitelezőnek ügyleti kamatot, az ÜSZ-ban a módozat szerint meghatározott kezelési költséget, valamint a Hitelező által közzétett Díjtáblázatban szereplő díjakat tartozik megfizetni. A kamat kiszámítása az alábbi képlet szerint történik:
(tartozás Ft)x(kamat%)x(eltelt napok száma)
360*100
A kamatszámítás szempontjából minden hónap 30 napos, illetve minden év 360 napos. A kamat kiszámítására naponta, a fennálló tartozás alapján kerül sor. A kamat terhelése a tárgyhót követően történik, tehát a kamatfizetés utólagos.
A THM számítására lakáskölcsön esetében is a 7.1. pont alatt leírtak irányadóak.
8.2 A lakáskölcsön módozat szerinti éves kamata a futamidő alatt fix (rögzített), mértéke a lakás-előtakarékossági szerződés módozata alapján meghatározott mértékű, százalékban kifejezett. A lakáskölcsön, illetve egy részének kamatozása a lakáskölcsön, illetve az adott rész folyósítását követő napon kezdődik meg.
8.3 Az Adós a kölcsön törlesztőrészletét havi befizetések formájában, ún. felső teljesítési értékhatár nélküli (limit nélküli), elektronikus úton a GIRO rendszeren keresztül visszaigazolt csoportos beszedési megbízás (továbbiakban: beszedés) útján köteles a Hitelező által megadott egyedi számlára megfizetni. Az Adós köteles gondoskodni arról, hogy a beszedési megbízáson megadott bankszámlán a törlesztés megfizetéséhez mindenkor elegendő fedezet álljon rendelkezésre.
A Hitelező az Adós vagy Zálogkötelezett (továbbiakban: fizető fél) erre vonatkozó felhatalmazása alapján Fizetési kérelemmel élhet a kölcsönszerződés vonatkozásában felmerülő fizetési kötelezettségek kiegyenlítésére, különösen a lejárt esedékességű fizetési kötelezettségek (hátralék), a fizető fél kérésére nem lejárt esedékességű fizetési kötelezettségek kiegyenlítésére.
A fizető fél a fizető fél nevét és pénzforgalmi jelzőszámát meg kell adja Hitelező részére a fizetési kérelem küldése céljából. Fizetési kérelem kezdeményezése céljából másodlagos számlaazonosító nem adható meg.
A Fizetési kérelem a Hitelező által a fizető félnek címzett fizetés kezdeményezésére vonatkozó, az azonnali átutalást feldolgozó fizetési rendszerben szabványosított üzenet, amely az azonnali átutalási megbízás megadásához szükséges valamennyi adatot tartalmazza. A Fizetési kérelem teljesítése azonnali átutalással történik, amennyiben az adott fizetési kérelem a fizető fél által jóváhagyásra kerül, valamint van fedezet a bankszámlán az átutalandó összegre.
A Fizetési kérelem küldésére vonatkozó felhatalmazás típusai:
- eseti: a fizető fél a beazonosított kölcsönszerződésénél egyszeri tranzakcióra, konkrét fizetési kötelezettség összegére vonatkozóan jogosítja fel a Hitelezőt a saját rendelkezése alatt álló bankszámla fizetési kérelemmel történő megcímezésére.
- rendszeres: a fizető fél az általa megjelölt kölcsönszerződéseinél bármely fizetési kötelezettségre vonatkozóan, visszavonásig terjedő felhatalmazással jogosítja fel a Hitelezőt a saját rendelkezése alatt álló bankszámla fizetési kérelemmel történő megcímezésére.
- általános: a fizető félé az összes kölcsönszerződése vonatkozásában bármely fizetési kötelezettségre vonatkozóan, visszavonásig terjedő felhatalmazással jogosítja fel a Hitelezőt a saját rendelkezése alatt álló bankszámla fizetési kérelemmel történő megcímezésére. Amennyiben bármely oknál fogva nem valósul meg csoportos beszedéssel a teljesítés, akkor az Adós átutalással mint egyéb fizetési móddal köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul teljesíteni. A havi törlesztés nagysága a kölcsönszerződésben megjelölt összeg, mely minden hónap első munkanapjánesedékes. Hitelező rögzíti, hogy Adós minden hónap első munkanapjáig esedékes fizetési kötelezettségét minden hónap 11. munkanapjáig, a fizetési késedelemre egyébként irányadó, hátrányos jogkövetkezmények nélkül teljesítheti.
8.4 Az Adós bármikor jogosult a lakáskölcsön törlesztése során rendkívüli - a szerződésben meghatározott törlesztőrészletnél magasabb
– elő- vagy végtörlesztés teljesítésére. A rendkívüli elő- vagy végtörlesztés esetén Hitelező jogosult az elő- vagy végtörlesztés miatt keletkező költségeinek Adós általi megtérítésére, a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, a Díjtáblázatban rögzített mértékben. A Hitelező Díjtáblázatában feltüntetett egyes, nem rendszeresen vagy nem valamennyi Adós által megfizetendő, egyes külön szolgáltatásokért járó díjakat, esetleges egyéb költségeket – azok felmerülése esetén – a rendszeres törlesztőrészleten (amely tőke és kamat) felül, a felmerülést követő hónapban esedékes befizetéssel együtt kell Adósnak megfizetnie.
8.5 A Hitelező az Adóst évenként egy alkalommal, számlakivonattal tájékoztatja lakáskölcsönének számlaforgalmáról, figyelemmel arra, hogy a lakás-előtakarékossági szerződés folyamatos szerződésnek minősül. Hitelező a lakáskölcsön fennállása alatt az Adós kérésére, a fennálló tartozásról törlesztési táblázat formájában, díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen kivonatot bocsát Adós rendelkezésére. Amennyiben a folyósított kölcsön biztosítására ingatlant terhelő jelzálogjog alapítására kerül sor, akkor Hitelező évente
egyszer, illetve a kamatperiódus fordulónapján tájékoztatást ad Adós részére a tartozásról törlesztési táblázat formájában díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen.
9. Fizetési késedelem
9.1. Ha áthidaló kölcsön esetében az esedékes betét és/vagy kamat, lakáskölcsön esetében pedig az esedékes törlesztőrészlet tárgyhó 11. munkanapjáig a Hitelező számlájára nem folyik be, azt a Hitelező késedelmesnek tekinti és jogosult az Adóst, illetve a kölcsönszerződésben érdekelteket minden általuk megadott valamennyi elérhetőségen (telefon, WebBankár, postai levélküldemény, fizetési kérelem) vagy személyesen megkeresni a tartozás rendezése érdekében. Adósok a jelen ÁF aláírásával egyidejűleg vállalják és kifejezett hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy a jelen ÁF szerinti, banktitoknak minősülő adataikat Hitelező a tárgybeli megkeresést végző szervezetek (pl.: Magyar Posta Zrt., ügyvédi irodák, pénzügyi közvetítő stb.) részére továbbítsa a jelen valamint a 2.7. pontban rögzített okirati felhatalmazás szerint.
9.2. Késedelem esetén a Hitelező jogosult a késedelmesbe esés időpontjától a tartozás rendezéséig késedelmi kamatot felszámítani, továbbá a késedelemmel érintett követelés érvényesítésével kapcsolatban felmerült költségeit érvényesítheti. Hitelezőnek Díjtáblázata tartalmazza a követelés érvényesítésével kapcsolatos költségeket, amely költségeken túl felmerült kárát Hitelező, külön eljárásban érvényesíteni jogosult.
9.3. Hitelező a befizetéseket a lakás-előtakarékossági szerződésre vonatkozó ÁT ÁSZF 23. § (3) illetve ÁTN ÁSZF 22. § (3) bekezdése szerint számolja el. Amennyiben a Szerződő Felek között létrejött, több lakás-előtakarékossági szerződés alapján, több kölcsön (áthidaló-
, illetőleg azonnali áthidaló kölcsön, lakáskölcsön) szerződés egy okiratba foglaltan került megkötésre (továbbiakban: hitelügy), Hitelező, akkor is az egyes lakás-előtakarékossági szerződésnek megfelelően számolja el a befizetéseket.
9.4. Ha az Adós az áthidaló kölcsön vagy a lakáskölcsön törlesztésével késedelembe esik, Hitelező jogosult a késedelemmel érintett törlesztőrészletekre, a késedelem időtartamára késedelmi kamatot felszámítani. A késedelmi kamat mértéke nem haladja meg a kölcsönszerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét. Szerződő Felek rögzítik, hogy az áthidaló kölcsön valamint a lakás-kölcsön felmondását követő kilencvenedik napot követően Hitelező, Adós nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számít fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot meghaladó összegben.
9.5. Szerződő Felek rögzítik, hogy a késedelmes fizetés további jogkövetkezménye, hogy Hitelező jogosult a Díjtáblázatban tételesen meghatározott, késedelemmel kapcsolatos költségeit felszámítani, továbbá ügyviteli költségeivel összefüggésben hátralékkezelési díjat érvényesíteni. Hitelező rögzíti továbbá, hogy késedelmes fizetés esetén, a követelés peres, illetőleg nem peres eljárásban történő érvényesítésével kapcsolatban felmerült valamennyi költség (jogszabály szerinti ügyvédi, kamarai jogtanácsosi munkadíj, bírósági peres, illetőleg nem peres eljárás illetéke, valamint a közjegyzői eljárásért fizetendő díj, továbbá egyéb, az esetleges végrehajtási eljárásért az ügyben eljáró bírósági végrehajtó részére fizetendő díjak stb.) az ügyben eljárt bíróság, egyéb hatóság döntésétől függően, a nem szerződésszerűen teljesítő, egyetemlegesen fizetésre kötelezett Adóst terhelik.
10. Lakáscélú felhasználás igazolása
10.1. Az Adós köteles a hatályos jogszabályok szerinti módon és határidőben, az ÜSZ-ban foglalt rend szerint a kifizetést követően igazolni az igénybe vett összeg lakáscélú felhasználását. Adós előtörlesztés esetén a kölcsön visszafizetésével egy időben maradéktalanul igazolni köteles az áthidaló kölcsön lakáscélú felhasználását.
Amennyiben az igazolás a fenti időpontig nem történik meg, a Hitelező jogosult a kölcsönszerződés felmondására és a szerződésben rögzített módozat szerinti lakáskölcsön folyósításának megtagadására.
Amennyiben az áthidaló kölcsön teljes összegű előtörlesztése a kölcsönszerződéshez kapcsolódó lakás-előtakarékossági szerződés fenntartása mellett történik, úgy Adós ezen lakás-előtakarékossági szerződés kiutalását követően igénybe vett összeg (ideértve a teljes megtakarítás, illetve a szerződéses összeget is) lakáscélú felhasználásának igazolására köteles.
10.2. Amennyiben a kiutalás a jogszabály szerinti igazolási határidő lejártát megelőzően történik meg, úgy az igazolást a jogszabály szerinti határidő lejártáig kell teljesíteni.
10.3. Adós tudomásul veszi, hogy a Hitelező a lakás-előtakarékossági szerződésre vonatkozó ÜSZ (különös tekintettel az ÁT ÁSZF 21. § illetve ÁTN ÁSZF 20. §-ában foglaltakra) és ennek alapján a folyósított lakáskölcsönre, illetőleg áthidaló kölcsönre is irányadó rendelkezések, valamint a hatályos jogszabályok szerinti módon és határidőben jogosult közvetlenül, vagy megbízottja útján a kölcsön törlesztéséig bármikor a felhasználást akár a helyszínen is ellenőrizni. Adós köteles az ellenőrzést lehetővé tenni, és az ehhez szükséges okmányokat (nevére szóló eredeti számlák, kiviteli tervek, költségvetés, jogerős építési engedély, kivitelezési szerződés, használatbavételi engedély stb.) megőrizni és az ellenőrzést végző kérésére bemutatni.
10.4. Amennyiben a helyszíni ellenőrzésre a határidőre történő, teljes összegű igazolás elmulasztása miatt kerül sor, a vizsgálat költségeit az Adós (ill. az igazolásra köteles érdekelt) viseli.
10.5. Igazolásra olyan számlák, szerződések és egyéb okiratok használhatók fel, amelyek áthidaló kölcsön esetén hitelkérelem befogadásának napján vagy azt követően, lakáskölcsön esetén a kiutalási időszak kezdetén, az adott lakás-előtakarékossági szerződéshez tartozó értékelési fordulónapon vagy azt követően keletkeztek.
11. Ingatlant terhelő zálogjogra vonatkozó rendelkezések
11.1. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az áthidaló kölcsönből eredő, továbbá az áthidaló kölcsön visszafizetésére a kiutaláskor felhasznált szerződéses összeg részét képező, valamint kiutalási időpontot követően a kölcsönszerződés alapján nyújtott lakáskölcsön követelésének biztosítására a kölcsönszerződésben azonosított ingatlan(ok) vonatkozásában, az ingatlantulajdonosok megfelelő alakiságok mellett kiállított, írásbeli jognyilatkozata alapján Hitelező jogosult jelzálogjogot vagy önálló zálogjogot valamint elidegenítési és terhelési tilalmat be(fel)jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba a kölcsönszerződés szerinti tartalommal. Adós tudomásul veszi és hozzájárul, hogy a kölcsönt biztosító, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került zálogjog egészét a Hitelező refinanszírozás céljából átruházhatja olyan, magyarországi székhelyű jelzálog-hitelintézetre, amellyel erre irányuló szerződést köt. Az átruházás
megtörténtével a kölcsönszerződés jelzáloglevéllel finanszírozottnak minősül, így rá ezen időponttól az erre vonatkozó szabályok lesznek irányadóak. Az Adós a zálogjog átruházása érdekében a jelen ÁF aláírásával felhatalmazást ad a Hitelező részére, hogy a kölcsönügylethez kapcsolódó, a Hpt. alapján banktitoknak minősülő adatait a Jelzálog-hitelintézet részére átadja.
11.2. Amennyiben a biztosítékul felajánlott ingatlan tulajdonosa nem azonos az Adóssal (dologi Adós, továbbiakban: Zálogkötelezett), Hitelező követelheti, hogy a Zálogkötelezett a kölcsönszerződést Adóstársként aláírja, vagy Adósok további biztosítékot ajánljanak fel.
11.3. A Zálogkötelezett(ek) a kölcsönszerződés aláírásával hozzájárul(nak) ahhoz, hogy ha az Adós személyében bármilyen okból (pl. öröklés, jogutódlás) változás történik, a zálogjog változatlan tartalommal fennmaradjon.
11.4. Amennyiben a biztosítékul felajánlott ingatlant – jogszabály vagy szerződés alapján – haszonélvezet, használat joga, özvegyi jog terheli, a Hitelező a terhelt ingatlant csak abban az esetben fogadja el biztosítékul, amennyiben a jog jogosultja (pl. a haszonélvező) a kölcsönszerződést Adóstársként aláírja.
11.5. Ha a Hitelező – az Adós nemteljesítése miatt – a bejegyzett jelzálogjogot érvényesíti, az Adós, illetve a Zálogkötelezett(ek) vállalja(ák), hogy a hivatkozott ingatlant kiürítve, az értékbecsléskor felmért állapotban, végrehajthatóként a Hitelező rendelkezésére bocsátja(ák), továbbá vállalja(ák) azt is, hogy harmadik személynek az ingatlanhoz fűződő esetleges használati jogát (pl. bérleti jog) haladéktalanul megszünteti(k).
11.6. A Hitelező, az Adós, továbbá Zálogkötelezett(ek) és az ingatlan haszonélvezője(i) megállapodnak abban, hogy a jelzálogjoggal terhelt ingatlant Hitelező a kielégítési jogának megnyíltát követő 1 éven belül bírósági végrehajtás mellőzésével maga is jogosult az Adós és a Zálogkötelezett(ek) értesítése mellett, de az érdekeltek további hozzájárulása nélkül értékesíteni. Az ingatlan eladási árának el kell érnie a Hitelező által a hitelbírálat során elfogadott ingatlan-fedezeti értéket azzal, hogy ennek vitatása esetén az Adós jogosult a saját költségén külső ingatlan-szakértői véleményt készíttetni és annak alapján tárgyalásokat kezdeményezni a Hitelezőnél eltérő eladási árban való megállapodás érdekében.
11.7. Társasház, Lakásszövetkezet Adósa vállalja, hogy az áthidaló kölcsön kamatfizetés és a vállalt rendszeres megtakarítás illetve a lakáskölcsön havi törlesztőrészlet és esetleges díjak együttes teljesítéséhez elegendő mértékű közös költséget szed be a társtulajdonosoktól, és ezt a kötelezettségvállalást testületi (pl. elnökségi, közgyűlési) határozattal erősíti meg és igazolja.
12. Egyéb, kiegészítő dologi biztosítékok
Hitelező az alábbiak szerint meghatározott, további biztosítékokat fogadja el:
12.1. Dematerializált értékpapíron és fizetésiszámla-követelésen óvadék alapítása történhet.
12.2. Adós, mint zálogkötelezett rendelkezése alatt álló jogon vagy követelésen, Hitelező, mint zálogjogosult javára zálogjog alapítható a zálogszerződés megkötésével és a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzésével.
13. Személyi biztosítékok
13.1. A kölcsönszerződés teljesítéséért az Adós és Adóstársa(k) a folyósított kölcsön és annak kölcsönszerződés szerinti járulékai tekintetében egyetemleges visszafizetési kötelezettséget vállalnak. Az esetleges készfizető kezes(ek) a folyósított kölcsönösszeg és annak kölcsönszerződés szerinti járulékai erejéig vállalja(ák), hogy Hitelező részére Adós(ok), Adóstárs(ak) helyett teljesítenek és nem követelik azt, hogy Hitelező a követelést először a kötelezettől hajtsa be (készfizető kezesség). Adós(ok), Adóstárs(ak) és Készfizető Kezes(ek) kijelentik, hogy ha az Adós személyében bármilyen okból (pl. öröklés, jogutódlás) változás történik, vállalásuk változatlan tartalommal fennmarad. Az Adóstárs(ak) és Készfizető kezes(ek) a kölcsönszerződés aláírásával e kötelezettségüket elismerik.
13.2. Az Adós, továbbá a vele kölcsönszerződés teljesítéséért egysorban és egyetemlegesen felelős Adóstárs(ak) és Készfizető kezes(ek) további külön megállapodás nélkül elfogadják, hogy a kölcsönszerződés aláírásakor a Hitelezőnél már fennálló, illetve azt követően a kölcsönszerződés fennállása alatt kötött, rájuk átruházott vagy általuk örökölt lakás-előtakarékossági szerződésükön egyenlegként rendelkezésre álló – állami támogatás nélkül számított – mindenkori megtakarítási összeg tekintetében Hitelező, lejárt követelései erejéig beszámítással élhet. Ennek értelmében visszavonhatatlan hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy Hitelező a kölcsönszerződés felmondása esetén (ld. 15. pont) a jelen pont szerint körülírt lakás-előtakarékossági szerződéseket felmondja és az óvadékként rendelkezésre álló összegből a kölcsönszerződésből fakadó követelését elszámolás terhe mellett kiegyenlítse.
14. Egyéb megállapodások
14.1. Az Adós, illetve a Zálogkötelezett köteles a biztosíték céljára felajánlott ingatlan tekintetében tűz és elemi kár kockázatokra is kiterjedő vagyonbiztosítási szerződést kötni és a megalapított jelzálogjogról a Hitelező által készített formanyomtatványon a biztosítót értesíteni. Adós köteles a biztosítási szerződés fennálltát, illetve a díjfizetést a folyósított kölcsön futamideje alatt a Hitelező kérésére bármikor igazolni. Az Adós Hitelező hozzájárulása nélkül nem jogosult a biztosító részére újabb jelzálogjogosultakat bejelenteni. Tűz és elemi kár esetén Adós köteles Hitelezőnek új, Hitelező előírásainak megfelelő biztosítéki ingatlant nyújtani, mely vonatkozásában jelen pontban részletezettek szerint köteles vagyonbiztosítási szerződést is kötni.
14.2. A kölcsönszerződés alapján előírt jelzálogjog(jogok) ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, valamint a lakáscélú felhasználás megvalósulásának ellenőrzése céljával kapcsolatos, jogszabály alapján fizetendő díjak teljes egészében az Adóst terhelik. Adós kötelezettségvállalása kiterjed arra az esetre is, amikor Hitelező a tárgybeli ingatlan vizsgálatával, ellenőrzésével kapcsolatban a tárgybeli ingatlan tulajdoni lapját és azon szereplő jogokat, illetőleg jogilag jelentős tényeket vizsgálja. Ezen ellenőrzés során felmerülő költségeket, így különösen a földhivatalok felé teljesítendő igazgatási szolgáltatási díjat Adós köteles viselni.
14.3. Az Adós köteles minden olyan változást, tényt, eseményt a Hitelezővel írásban 5 napon belül közölni, amely (személyi) adataiban, különösen, de nem kizárólagosan állandó lakcímében, levelezési címében, továbbá vagyoni helyzetében, a fedezetekkel kapcsolatos és a hitelkérelemben feltüntetett egyéb adatokban, társasházak és jogi személy Adósok, kezesek esetén képviseleti jogosultságában bekövetkezett és amelynek a kölcsön törlesztésére hatása lehet.
14.4. Az Adós írásban állandó lakcímétől (székhelyétől) eltérő – csak magyarországi – levelezési címet adhat meg. Ebben az esetben
a Hitelező minden a kölcsönszerződéssel összefüggő értesítést, küldeményt oda postáz. A Hitelező a saját döntésén alapuló, valamint a
jogszabályok által kötelezővé tett tájékoztatást, illetve egyes nyilatkozatokat és dokumentumokat elektronikus és/vagy postai úton küldi meg Adós részére. Hitelező az Adós részére elektronikus úton megküldött dokumentumokat az elektronikus ügyfélkapcsolatok céljára üzemeltetett WebBankár (korábban: eBanking) rendszer útján bocsátja Adós rendelkezésére. A WebBankár rendszer célja a felek közti gyors, biztonságos kommunikáció, továbbá az egyes szerződési cselekmények gyors biztonságos végrehajtásának a biztosítása (lásd pl: 6/2021. (IX. 15.) MK rendelet). Adós a hitelkérelem benyújtásával egyidejűleg – a Hitelező által részére a WebBankár rendszeren keresztül küldött dokumentumok átvétele érdekében – regisztrál a WebBankár rendszerbe. A WebBankár rendszer a hitelezési szolgáltatás elválaszthatatlan része. Adós a WebBankár rendszer mindenkori technikai keretei között – elsődleges kommunikációs csatornaként – a Hitelező által meghatározott ügykörben, zárt elektronikus csatornán küldheti meg nyilatkozatait a Hitelező részére.
14.5. Mindaddig, amíg az Adós más címet, kézbesítési címet írásban nem ad meg, a Hitelező az utoljára megadott címet tekinti érvényesnek és a küldeményeket oda kézbesítteti. A WebBankár szolgáltatást igénybe vett Adós bármikor a Hitelezőhöz címzett teljes bizonyítóerejű magánokiratban kérheti, hogy a tájékoztatást részére a jövőben az elektronikus csatorna helyett postai úton küldje meg Hitelező.
Ha a Hitelező által az Adós legutoljára bejelentett és nyilvántartott címére címzett postai küldemény – különös tekintettel a kölcsönszerződés felmondása – “Nem kereste”; “Elköltözött”; “Címzett ismeretlen”; “Cím nem azonosítható”; “Átvételt megtagadta; Kézbesítés akadályozott”; „Bejelentve: meghalt/ megszűnt” jelzéssel érkezik vissza, a Hitelező megvizsgálja a kézbesítés meghiúsulásának okát. Amennyiben nem a bejelentett címre küldés, hibás borítékolás eredményeként érkezik vissza a küldemény, a címadatok egyeztetését követően a Hitelező ismételten megküldi a küldeményt. A Hitelező által elektronikus úton megküldött küldemény sikertelenségét jelző üzenet esetén a Hitelező megvizsgálja a kézbesítés meghiúsulásának okát. A hiba kijavítását követően a Hitelező ismételten megküldi a küldeményt, ideértve azt az esetet is, ha hibás e- mail címre történt a küldés. A Hitelező küldeményei az elküldést követő 5. napon kézbesítetteknek, és a küldeményben lévő nyilatkozatok, értesítések, stb. közöltnek tekintendők.
14.6. A kölcsönszerződés teljesítésével kapcsolatos – az Adósnak, illetve a szerződés többi résztvevőjének címzett – felszólításokat a Hitelező jogosult az Adós költségére ajánlott, tértivevényes küldeményként, hátralékos ügyek esetén digitális csatornába, mobil eszközökre szöveges üzenetekkel, futárszolgálattal vagy gyorspostai szolgálattal elküldeni. Az ilyen költségek, továbbá az esetleges
„Lakcímtudakozvány” díja az Adóst terhelik, megfizetésük a kamatokkal együtt, a 7.7. pont szerint esedékes.
15. A kölcsönösszeg kifizetésének megtagadása és a kölcsönszerződés felmondása
A Hitelező a kölcsönösszeg kifizetését megtagadhatja, vagy a kölcsönszerződést felmondhatja, ha az ÁT ÁSZF 14. § (1) illetve ÁTN ÁSZF
13. § (1) bekezdése szerint felsorolt esetek bármelyike bekövetkezik.
15.1. Ha az Adós lakás-előtakarékossági és kamatfizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz, a Hitelező a jelen okirat 15.2. pont szerinti esetei, illetőleg az ÁT ÁSZF 19. § (3) illetve ÁTN ÁSZF 18. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével a kölcsönt nem mondhatja fel.
15.2. A Hitelező a kölcsönszerződést – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – akkor mondhatja fel írásban – ami egyben a teljes
fennálló tartozás azonnali, egyösszegű visszafizetési kötelezettséget is jelenti -, ha:
15.2.1. Az Adós a lakás-előtakarékossági szerződés alapján vállalt rendszeres megtakarítás kéthavi összegével és/vagy kéthavi áthidaló kölcsön kamatfizetéssel, vagy a lakáskölcsön törlesztéssel kéthavi összeget meghaladó hátralékban van és a Hitelező írásbeli felszólítását követő 15 napon belül a teljes tartozást nem rendezi.
A Hitelező éven belül többször ismétlődő, bár a felszólítás hatására rendezett két hónapos hátralék esetén is jogosult a kölcsönszerződés felmondására.
A megtakarítások elmaradása a 15.2.7. szerinti fedezet-elvonásnak minősül.
15.2.2. Az Adós elhalálozása esetén a további kötelezettek, illetve az örökös nem képes a rendszeres törlesztésre.
15.2.3. Az Adós a lakáscélú felhasználás igazolására szolgáló iratokat a megadott határidőn belül nem nyújtja be és ezt a Hitelező írásbeli felszólítását követő 30 napon belül sem teljesíti.
15.2.4. A kölcsönt nem lakáscélra használták fel, illetve az utólagos ellenőrzés során az Adós nem tudja a lakáscélú felhasználást hitelt érdemlően igazolni.
15.2.5. Az Adós a lakáscélú felhasználás helyszíni ellenőrzését akadályozza, illetve gátolja az ellenőrzéshez szükséges információkhoz való hozzáférést.
15.2.6. A kölcsön biztosítéka oly mértékben csökken, hogy az a kölcsöntartozás fedezésére nem elegendő és azt az Adós a Hitelező felhívásától számított 30 napon belül nem egészíti ki.
15.2.7. A hitelfedezet Adós által elvonásra kerül.
15.2.8. Az Adós a biztosítékul szolgáló ingatlannak a Hitelező javára történő biztosítását elmulasztja, hibájából (pl. a díjfizetés elmulasztása miatt) a biztosítás érvényét veszti, vagy a biztosítás megszűnik.
15.2.9. Az Adós ellen büntetőeljárás indul, vagy egyes ingó, illetve ingatlan vagyona lefoglalásra, elkobzásra, zár alá vételre vagy végrehajtási eljárás alá kerül, ha az Adósnak más hitelintézetnél fennálló lakáscélú vagy más kölcsönszerződését felmondják, továbbá ha vagyonára, vagy annak egy részére vonatkozóan egyéb peres vagy peren kívüli eljárás a Hitelező kielégítési alapját veszélyezteti.
15.2.10. A Hitelezővel a hitelképesség vizsgálata során hiányos, hamis, valótlan vagy egyéb módon félrevezető adatokat közöltek, vagy a Hitelező az Adós rosszhiszeműségére, megromlott fizetőképességére utaló információkat kap. (pl. fizetési mulasztás vagy egyéb negatív információ, szerepel rá vonatkozóan a Központi Hitelinformációs Rendszerben (továbbiakban: KHR) vagy más hitelezővédelmi rendszerben).
15.2.11. Az Adós a jelen ÁF 6. és 14.3 pontjában előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi.
15.2.12. A Ptk. 6:387 § (1)-(2) bekezdésében foglaltak bármelyike fennáll.
15.2.13. Az Adós a törlesztés fizetési módját a Hitelező hozzájárulása nélkül megváltoztatja.
15.2.14. Nem természetes személy Adós esetén kölcsönfelvétellel, képviseleti joggal, vagy azok alapjául szolgáló döntéssel kapcsolatos peres eljárásra, vagy annak tárgyát érintő döntésre vonatkozó információ Hitelező tudomására jut.
15.3. A Hitelező a kölcsönszerződést felmondhatja, ha a kölcsönszerződés megkötése után az Adós körülményeiben vagy a biztosíték értékében vagy érvényesíthetőségében olyan lényeges változás állt be, amely miatt a kölcsönszerződés teljesítése többé nem elvárható, és az Adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot vagy a fenti 15.2. pont szerint, továbbá az ÁT ÁSZF 19. § (3) illetve ÁTN ÁSZF
18. § (3) bekezdése szerint felsorolt esetek bármelyike bekövetkezik. Szerződő Felek megállapodása alapján, amennyiben Adós, Adóstárs, Hitelezővel kötött bármely kölcsönszerződése tekintetében, a 15. pontban foglalt bármely felmondási ok bekövetkezik, Hitelező jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – választása szerint – jogosult az Adóssal vagy Adóstárs(ak)kal kötött valamennyi kölcsönszerződést felmondani és valamennyi követelését a szerződés megszüntetésére szóló hatállyal, egyösszegben esedékessé tenni. A jelen pont szerinti esetben Hitelező jogosult Adós és Adóstárs(ak) valamennyi megkötött lakás-előtakarékossági szerződését felmondani, ezzel az adott betétszerződést lejárttá, esedékessé tenni, és az annak alapján elhelyezett betéti összeggel – beszámítás útján
– a fennálló tartozás összegét csökkenteni.
A szerződés felmondása esetén a hátralékos kölcsöntartozás annak valamennyi járulékával együtt egy összegben, a kölcsönszerződés megszűnésének a napján, vagy fizetési haladék esetén a fizetési haladék lejáratát követő napon esedékessé válik. Adós(ok) – ellenkező megállapodás hiányában – a kölcsönszerződés felmondására nem jogosult(ak), ez azonban nem érinti Adósokat megillető előtörlesztési, végtörlesztési jogosultságot, továbbá Adósokat megillető a 15.4. pontban szabályozott felmondási, elállási jogot. Amennyiben az Adós(ok) fizetési kötelezettségüknek esedékességkor nem tesz(nek) eleget, a Hitelező jogosult választása szerint a kölcsön fedezetéül szolgáló bármely biztosítékból eredő jogát érvényesíteni. A biztosítéki szerződések részletesen tartalmazzák a biztosíték érvényesítésének a módját és következményeit, ennek hiányában a vonatkozó jogszabályok az irányadóak.
15.4. Hitelező tájékoztatja Adóst, hogy ingatlanon alapított jelzálogjoggal nem biztosított fogyasztói kölcsönszerződés esetén a Fhtv.
21. §-a által biztosított joga alapján a kölcsönszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel folyósítására még nem került sor. Adós a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentesen felmondhatja a kölcsönszerződést, ha a hitelt már folyósították. Adós köteles az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül a felvett áthidaló kölcsön és lakáskölcsön teljes összegét a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a kölcsönszerződés szerint megállapított hitelkamatokkal növelten Hitelezőnek visszafizetni.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
16. A Hitelező bármely esetben jogosult – de nem köteles – a kölcsönösszeg kifizetésének a feltételéül előírni a kölcsönszerződés közokiratba foglalását. A közokiratba foglalás valamennyi költsége az Adóst terheli.
17. Az Adós, a kölcsön kifizetésének feltételeként előre, saját költségére közokiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatot (tartozáselismerő nyilatkozatot) köteles tenni, amennyiben ezt a kölcsönszerződés előírja.
18. A kamatfizetés megkezdése egyben a tartozás elismerését is jelenti.
19. A kölcsön kifizetésével, törlesztésével és a mindenkor fennálló tartozás mértékével kapcsolatban a Hitelező nyilvántartása az irányadó. Ez nem zárja ki azt, hogy az Adós a Hitelező nyilvántartásának adataival szemben bizonyíthasson.
20. Az Adós és harmadik fél között létrejött szerződés (pl. adásvételi szerződés) feltételei, az abban megjelölt határidők a Hitelezőre nem kötelező érvényűek, kivéve, ha azokat a Hitelező írásban magára nézve kötelezőnek fogadta el.
21. Ha a jelen ÁF bármely pontja bármilyen okból módosításra kerül, illetve a Felek között írásban rögzített külön megállapodás alapján egyes feltételek módosulnak, az a jelen ÁF többi pontjának érvényességére nincs hatással, a többi pont változatlanul érvényben marad.
Jelen ÁF kizárólag az egyedi feltételeket is tartalmazó kölcsönszerződéssel, és az abban felsorolt mellékletekkel együtt érvényes.
22. Adós és érdekelt felek kijelentik, hogy adataik kiadását a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságánál annak területi, helyi szervénél vagy a jegyzőnél nem tiltották le, illetve ilyen letiltás esetére a jelen okirat, illetőleg a kölcsönszerződés aláírásával felmentést adnak (hozzájárulásukat adják) a Hitelező számára, hogy szükség esetén a nyilvántartott adataikat a felsorolt szervek a Hitelezőnek a kölcsönszerződésből fakadó igényei érvényesítése érdekében annak kérelmére kiadják. Az Adós és az Adóstárs tudomásul veszik, hogy a Hitelező a Szerződés alapján a tudomására jutott személyes adataikat a szerződéses kapcsolat megszűnését követő 8 évig nyilvántartja és kezeli. Az Adós és a többi érdekelt kijelenti, hogy tudomása van arról, hogy a Szerződés alapján tett adatszolgáltatásuk önkéntes és a szerződés teljesítéséhez szükséges.
23. A Felek vállalják, hogy a jelen ÁF-fal kapcsolatos esetleges vitáikat igyekeznek közös megegyezéssel rendezni. Ennek meghiúsulása esetére a felek hatáskörtől függően, a Budai Központi Kerületi Bíróság, illetőleg a Székesfehérvári Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki. Hitelező kijelenti, hogy a lakás-előtakarékossági szerződésből vagy az ahhoz kapcsolódó kölcsönszerződésből eredő jogviták rendezésére egymillió-ötszázezer forint követelés összegig aláveti magát alternatív vitarendezési fórumnak, az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testületnek. Hitelező együttműködik az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülettel és a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központtal.
A KHR-RE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
24. A KHR szabályai, célja
Hitelező, figyelemmel a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (továbbiakban: KHR tv.) 15. § (1) bekezdése által előírt tájékoztatási kötelezettségére, az alábbi tájékoztatást nyújtja Adós(ok) részére. A KHR törvény a nyilvántartott természetes személyek tekintetében helyenként az ügyfél kifejezést alkalmazza, amely kifejezés alatt a kölcsönszerződés tekintetében a kölcsönszerződés Adósát, Adóstársait kell érteni. A KHR olyan zárt rendszerű adatbázis, amelyben a KHR tv. által meghatározott referencia adatok kezelhetők. A jelen jogviszony tekintetében a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a BISZ Zrt. (1205 Budapest, Mártonffy utca 25-27.; www.bisz.hu).
A KHR célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása, az Adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. A KHR tv. rendelkezései értelmében a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni.
25. A szerződés megkötését követő adatátadás
25.1. Hitelező tájékoztatja Adós(oka)t, figyelemmel a KHR tv. 5. § (2) bekezdés a) pontjára, hogy a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés1 (a jelen jogviszony tekintetében pénzkölcsön nyújtására irányuló szerződés) megkötését követően, 5 munkanapon belül, írásban átadja a KHR részére valamennyi Adós természetes személynek a következő adatait: név, születési név, születési idő, hely, anyja születési neve, személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím [ezen adatok együttesen, a jelen ÁF során a KHR tv. melléklet II. fejezetének 1.1. pontja szerinti adatoknak nevezzük].
25.2. Hitelező mint referenciaadat-szolgáltató, a fentieken túlmenően, a kölcsönszerződés megkötését követően, 5 munkanapon belül, írásban átadja a kölcsönszerződésre vonatkozó következő adatokat: a szerződés típusát és azonosítóját (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontját, ügyféli minőséget (Adós, Adóstárs), a szerződés összegét és devizanemét, valamint a törlesztés módját és gyakoriságát, a szerződéses összeg törlesztő részletének összegét és devizanemét, a törlesztés módját [ezen adatok együttesen, a jelen ÁF során a KHR tv. melléklet II. fejezetének 1.2. a)-d) és k) pontjai szerinti adatoknak nevezzük]. Az adatátadást a KHR tv. 5. § (2) bekezdése teszi kötelezővé. Hitelező tájékoztatja Adós(oka)t, hogy a referenciaadat-szolgáltatók által megküldött az azonos természetes személyekre vonatkozó referenciaadatok a KHR-ben összekapcsolhatók. Hitelező a jelen kölcsönszerződés megkötését követően a KHR tv. 5. § (2) bekezdés b) pontja szerint írásban átadja a KHR részére a KHR tv. szerint vállalkozásnak minősülő Adósnak (jelen ÁF vonatkozásában lakásszövetkezet adós) a KHR tv. melléklet II. fejezetének 2.1 pontja és 2.2 pontja a)-d) és l) alpontja szerinti referenciaadatait, vagyis a következő azonosító adatokat úgy mint lakásszövetkezet név, székhely, cégjegyzékszám, adószám, továbbá az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai, úgy mint a szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, a szerződés megszűnésének módja, a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme.
25.3. A KHR tv. 5. § (3) bekezdése szerint Hitelező beszerzi a természetes személy ügyfél nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy
hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más referenciaadatszolgáltató általi átvételéhez.
25.3.1. Amennyiben a természetes személy ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, a hozzájárulás megtagadását a KHR tartalmazza. A KHR tv. 5. § (3) szerinti, a referenciaadatoknak a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. és más referencia-adatszolgáltató általi átvételére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat a hitelkérelem befogadásának feltétele.
25.3.2. Amennyiben a természetes személy ügyfél hozzájárult adatainak más referenciaadat-szolgáltató általi átvételéhez, akkor adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referenciaadat szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól átveszi a KHR tv. melléklet II. fejezetének 1.1. és 1.4. és 1.6. pontja szerinti adatokat.
25.3.3. Amennyiben a természetes személy ügyfél nem nyilatkozik adatai megismerhetőségéről, akkor Hitelező azt a hozzájárulás megtagadásaként értelmezi és ekként továbbítja ügyfelünk adatait a KHR részére.
25.3.4. A kölcsönszerződés megkötését megelőzően Hitelező a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól átveszi: lakásszövetkezet esetén a KHR törvény melléklete II. fejezetének 2.1-2.4 pontjai szerinti referenciaadatokat.
25.3.5. Hitelező a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a KHR tv. melléklet II. fejezet
1.2 pontjának j) és k) alpontja, illetve 2.2 pontjának k) és l) alpontja szerinti adatot, vagyis természetes személy és vállalkozás esetén is a fennálló tőketartozás összege és pénzneme és a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme.
25.4. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat az alább meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után, illetve a természetes személy általi további adatkezeléshez való hozzájárulás visszavonása esetén a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli.
Az öt éves időtartam számításának kezdete:
25.4.1. 26.2. szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, az adatátadás időpontjától számított ötödik év vége,
25.4.2. 26.4. szerint esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, az adatátadás időpontjától számított ötödik év vége,
25.4.3. az adat átadásának időpontja 26.3. pontja szerinti esetben,
25.4.4. a vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződése megszűnésének időpontja.
25.4.5. a 26.5. pont szerinti esetben az adósságrendezési eljárás megszűnésének dátuma, melyek a következők lehetnek:
a) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelensége Családi Csődvédelmi Szolgálat (továbbiakban: CsCsSz) részére történő bejelentésének napja,
b) a bírósági adósságrendezési eljárást elutasító bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja,
c) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma,
d) a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat esetén az ezt megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma,
e) az Adós (Adóstárs) mentesítéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma,
f) az adóst mentesítő határozatot hatályon kívül helyező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,
g) az adósságrendezésnek az adós, adóstárs mentesülése nélküli megszüntetéséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma,
h) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikeres lezárásának a CsCsSz részére történő bejelentése napja.
A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és véglegesen törli a referenciaadatot, ha a referenciaadat-szolgáltató nem állapítható meg, vagy ha tudomására jut, hogy a referenciaadat jogellenesen került a KHR-be.
A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő késedelmes tartozás teljesítése esetén a késedelmes tartozás teljesítésétől számított egy év elteltével haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a 26.2. pont szerint átadott referenciaadatot.
A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a természetes személyről átadott adatokat a szerződéses jogviszony megszűnését követően - egy
munkanapon belül véglegesen és vissza nem állítható módon törli.
1 A KHR törvényben meghatározva, pénzügyi szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (1) bekezdés b)-c), f)-g) és l) pontjában foglalt tevékenységek, ideértve a közraktárakról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 28. §-a szerinti kölcsönnyújtást is. foglalás
A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a természetes személyről átadott adatokat a szerződéses jogviszony megszűnését követően nem törli, ha a referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések megkötésével egyidejűleg a szerződést kötő természetes személyt írásban tájékoztatja arról a lehetőségről, hogy adatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilvántartott természetes személy kérésére a szerződéses jogviszony megszűnését követően is kezelheti. A nyilvántartott természetes személy a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása során – a referenciaadat-szolgáltató útján – írásban kérheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól, hogy adatait a pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig a referenciaadat-szolgáltató útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül, írásban bármikor visszavonható.
26. Kötelező adatszolgáltatás esetei
26.1. Hitelező az ügyfél hozzájárulása nélkül is köteles az alábbiak szerinti adatokat átadni a KHR részére, hivatkozással a KHR tv. 11.-
14. §-ai szerinti rendelkezésekre.
26.2. Hitelező a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1–1.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben (a jelen jogviszony tekintetében pénzkölcsön nyújtására irányuló szerződés) vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt.
26.2.1. A jelen bekezdés szerinti adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően Hitelező, mint referenciaadat- szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személyt arról, hogy a KHR tv. mellékletének II. fejezete 1.1–1.2 pontja szerinti referenciaadatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének.
26.2.2. A KHR tv. mellékletének II. fejezete 1.1. valamint 1.2. a)-d) pontján túlmenően átadandó adatok – a KHR tv. melléklet II. fejezet
1.2. e)-h) pontjai szerinti – a következők90 napot meghaladó késedelem feltételei bekövetkezésének időpontja, a KHR tv. 11. §-ban (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, továbbá a késedelemmel összefüggésben a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés.
26.3. Hitelező a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.3 pontja szerinti referenciaadatait, aki a adatszolgáltaás tárgyát képező szerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha mindez okirattal bizonyítható.
a. A KHR tv. mellékletének II. fejezete 1.1. pontján túlmenően átadandó adatok – a KHR tv. melléklet II. fejezet 1.3. pontja szerint – a következők: az igénylés elutasításának időpontja, indoka, okirati bizonyítékok, jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma.
26.4. Hitelező a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a vállalkozásnak a KHR tv. melléklet II. fejezetének 2.1-2.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt. Az átadásra kerülő adatok a következők: (a szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, a szerződés megszűnésének módja, a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, a bejelentésre okot adó feltételek bekövetkezésének időpontja, a bejelentésre okot adó feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme, fennálló tőketartozás összege és pénzneme, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme.
26.5. A CsCsSz a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja azoknak a természetes személynek a KHR tv. melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.6 pontja szerinti referenciaadatait, akik az adósságrendezési eljárásba adósként, adóstársként vagy egyéb kötelezettként bevonásra kerültek. A jelen pont szerinti adatátadásról a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás írásban értesítést küld azon referenciaadat-szolgáltatók részére, akik az érintett természetes személyhez tartozóan a KHR-ben az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések alapján fennálló követeléssel rendelkeznek.
A CsCsSz és a KHR tv. 5. § (2) bekezdés szerinti adatátadást elvégző referenciaadat-szolgáltató a nyilvántartott személyről a szerződés illetve az adósságrendezési eljárás időtartalma alatt értesítést kérhet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól a KHR tv. 11-13. § alapján kezelt adatokban bekövetkezett változásról, a nyilvántartott személynek a KHR tv. 5. § (3) bekezdésben meghatározott, illetve a természetes személyek adósságrendezési eljárásának kezdeményezésekor tett nyilatkozata alapján.
A CsCsSz az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor a természetes személy felhatalmazása alapján - az eljárás feltételeinek ellenőrzése és az adatok ellenőrzése érdekében - átveszi a természetes személynek a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatait, ideértve a KHR tv. melléklet II. fejezet 1. pontját, továbbá az adatot szolgáltató referenciaadat-szolgáltató megnevezését, a szerződések azonosítóit, valamint a KHR tv. 17-20. § szerint perelt, illetve zárolt adatokat is.
27. Ügyfélvédelem és Jogorvoslat
27.1. A pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés megkötését megelőzően a referenciaadat-szolgáltató a természetes személlyel – a megalapozott döntés érdekében – megismerteti a KHR-ből átvett adatokat és az abból, a természetes személy hitelképességére vonatkozóan megállapítható következtetéseit, valamint szükség esetén figyelmezteti a természetes személyt a hitelfelvétel kockázataira. Hitelező tájékoztatja vállalkozásnak minősülő adósait, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezéi kockázat csökkentésének előmozdítása és a referencia adósok és a referencia-szolgáltatók biztonsága érdekében további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja.
27.2. Hitelező valamennyi, a KHR tv. szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadásról, az átadást követően legfeljebb öt munkanapon belül, írásban tájékoztatja a nyilvántartott személyt az adatátadás megtörténtéről.
27.3. Az Adós(oka)t a KHR tv. által szabályozott referenciaadat-szolgáltatás tekintetében, a KHR tv. által meghatározott körben és eljárási szabályok szerint megilleti a kifogástétel és jogorvoslat joga. E körben az adatátadás tekintetében a KHR tv. szerint meghatározott rendben a nyilvántartott személy kifogást emelhet (továbbiakban: kifogás) referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat helyesbítését, illetve törlését.
27.3.1. A nyilvántartott személy a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadat- szolgáltatóhoz, vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz írásban nyújthatja be.
a) KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett – kézbesítéstől számított 2 munkanapon belül köteles ahhoz a referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg.
b) A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartott személyt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni.
c) Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett – a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni.
d) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadatszolgáltató személye nem állapítható meg.
e) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan referenciaadat-szolgáltatót, amelynek a nyilvántartott személyről a helyesbítést vagy törlést megelőzően referenciaadatot továbbított.
27.3.2. A nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadatszolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a tájékoztató (KHR tv. 16. § (4) szerinti) kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani. Határidőben előterjesztettnek kell tekinteni a keresetlevelet, ha azt a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták, vagy elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye.
27.3.3. A nyilvántartott személyt az (1) bekezdés szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az e törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani.
A KHR-re vonatkozó részletes szabályokat a KHR tv. tartalmazza. A jelen tájékoztatóban foglaltakat a jelen okirat aláírásával az ügyfél tudomásul veszi, az abban foglaltakat a maga részére kötelezőnek ismeri el. A KHR tv. 15. § (2) bekezdése értelmében a jelen ÁF részét képezi a Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott tájékoztató is.
A jelen ÁF-ban foglaltakat megismertem, és magamra nézve kötelezőnek fogadom el.
Hitelügyszám: ………………………………………………….
Kelt (helység és dátum):…………………………………………………………………………………..
A szerződés résztvevőinek aláírása:
Adós saját kezű aláírása:…………………………………………..………..
Adóstárs 1. sajátkezű aláírása:……………………………………..………
Adóstárs 2. sajátkezű aláírása: …………………………….....................
Adóstárs 3. sajátkezű aláírása:…………………………………….……….
Adóstárs 4. sajátkezű aláírása:…………………………………………….
Tanú 1. saját kezű aláírása:
…………………………………………..………………………………………
Tanú 1. neve:
…………………………………………..………………………………………
Tanú 1. címe:
…………………………………………..………………………………………
A Zálogkötelezett(ek) sajátkezű aláírása:…………………………….…
A haszonélvező(k) sajátkezű aláírása:……………….………….……….
A készfizető kezes(ek) sajátkezű, cégszerű aláírása:…………………..
Tanú 2. saját kezű aláírása:
…………………………………………..………………………………………
Tanú 2. neve:
…………………………………………..………………………………………
Tanú 2. címe:
…………………………………………..………………………………………