Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.

Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.

0000 XXXXXXXX, Xxxxxxxx x. 46-48.

Tel.: 000-00-00, Fax: 000-00-00

E-mail cím: xxxx@xxxxx.xx Internet: xxx.xxxxx.xx

SZÁLLÍTÓIHITEL-BIZTOSÍTÁS TELJESÍTÉS ELŐTTI ÉS UTÁNI IDŐSZAKRA

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

C1

Érvényes: 2002. február 1-jétől

Cégjegyzékszám: 00-00-000000/Fővárosi Bíróság Cégbírósága, cégbíróságon bejegyzett alaptőke: 4 000 000 000 Ft

A biztosító vállalja, hogy a kockázatviselés tartama alatt a biztosítási események közvetlen és kizárólagos következményeként bekövetkezett kárt a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint a biztosított részére megfizeti.

I. rész Értelmező rendelkezések

A Szerződő felek a jelen Általános feltételek keretében az alábbi értelmező rendelkezéseket veszik alapul:

1. Biztosító:

Magyar Exporthitel biztosító Zrt. 1065 Budapest, VI. Nagymező u. 46-48.

2. Biztosított:

az a külkereskedelmi tevékenységet folytató belföldi gazdálkodó szervezet vagy a vele közvetlen jogviszonyban álló belföldi gazdálkodó szervezet, amely a biztosítóval a jelen Általános feltételek szerinti biztosítási szerződést megkötötte.

3. Adós:

a külkereskedelmi szerződés szerinti külföldi állami vagy magánvevő, illetve az érte helytálló garans, amely a fizetés kötelezettje;

a jelen Általános feltételek értelmezése szerint állami adósnak minősül a központi kormányzat, a jegybank (a továbbiakban együtt: szuverén adós), továbbá a regionális és a helyi önkormányzat, illetve az irányításuk alatt álló minden olyan szervezet, amely a szervezet székhelye szerinti állam joga alapján sem jogi, sem közigazgatási úton nem nyilvánítható fizetésképtelennek;

magánadós minden olyan szervezet, amely nem tartozik az állami adósok körébe. A magánadósra az állami adósra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni akkor, ha a kötelezettségeiért az állami adós, mint kezes vállal kötelezettséget.

4. Biztosítási szerződés:

a biztosító és a biztosított közötti, a Hitellimit értesítő, a Kötvény, a jelen Általános feltételek és a biztosító Üzletszabályzata alapján létrejövő megállapodás;

a biztosítási szerződés részét képező dokumentumokban rögzített feltételek alkalmazása a fenti prioritási sorrendet követi.

5. Biztosított előállítási költségek:

kizárólag azok az alábbi, a biztosított által a kereskedelmi szerződés megkötése és teljesítése céljából kifizetett összegek, amelyekhez kapcsolódóan a biztosított teljesítése nem történt meg, illetve, ha a teljesítés elmaradása a biztosító kockázatviselésének kezdete után a biztosító írásbeli jóváhagyásával vagy kifejezett utasítására történt:

a) a biztosított saját termelőtevékenységére vonatkozóan:

1. a biztosított által gyártott, ki nem szállított árukba beépített vagy be nem fejezett szolgáltatásokhoz kapcsolódó anyagok és alkatrészek önköltsége;

2. az adott kereskedelmi szerződés alapján a biztosított által külön megrendelt, gyártott vagy feldolgozott anyagok és alkatrészek önköltségi ára, amennyiben azok nem tartoznak az 1. pontban foglaltak közé;

3. közvetlen bér és járulékainak költsége, amennyiben azok nem tartoznak az 1. és 2. pontban foglaltak közé;

4. általános költségek, amennyiben azok nem tartoznak az 1., 2. és 3. pontban foglaltak közé;

5. a 2. pontban hivatkozott megrendelések lemondásának költségei;

b) a biztosított által a kereskedelmi szerződés teljesítése érdekében harmadik félnek kifizetett azon összegek, amelyek az adósnak ki nem szállított árukkal, harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokkal vagy harmadik féllel kötött szerződés felmondásával kapcsolatosak (pl.: kötbér);

c) a kereskedelmi szerződés előkalkulációjában már szereplő előfinanszírozási, szállítmányozási, fuvarbiztosítási, hitelbiztosítási költségek, valamint jutalékok, amennyiben azok nem szerepelnek az a) és b) pontban kimutatott költségek között.

6. Kárfizetési türelmi idő:

annak megállapítására szolgál, hogy a biztosítási esemény valóban bekövetkezett-e, és ha igen, tartósan fennáll-e. A kárfizetési türelmi idő alatt kell elvégezni a szükséges kárenyhítési intézkedéseket is. A kárfizetési türelmi idő a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 180 nap. Az ettől eltérő esetek a Kötvényben kerülnek rögzítésre. Kárfizetési türelmi idő nem kerül alkalmazásra magánadós fizetésképtelensége folytán bekövetkezett biztosítási eseményeknél, illetve a kétoldalú kormányközi adósság átütemezési megállapodások esetében.

II. rész Biztosítási események

1. a) A magánadós vagy annak kötelezettsége teljesítéséért szerződést biztosító mellékkötelezettséget (kezesség, garancia) vállaló jogi személy (a továbbiakban: kezes) fizetésképtelensége,

b) az adós vagy kezese fizetési késedelme;

c) az exportirányú külkereskedelmi szerződés vevő általi jogalap nélküli egyoldalú felmondása, vagy az áru átvételének vevő általi jogalap nélküli egyoldalú megtagadása;

d) a biztosító vagy a biztosított országán kívüli harmadik ország kormányának, illetve más állami hatóságának olyan intézkedése, amely megakadályozza az exportirányú külkereskedelmi szerződés vagy hitelmegállapodás teljesítését (pl. beviteli tilalom);

e) általános moratórium elrendelése akár az adós vagy kezese országának, akár olyan harmadik országnak a kormánya által, amelyen keresztül az exportirányú külkereskedelmi szerződésre vagy a hitelmegállapodásra vonatkozóan a fizetések lebonyolódnak;

f) a biztosító országán kívül bekövetkezett olyan politikai események, gazdasági nehézségek, törvényhozási vagy adminisztratív intézkedések, amelyek megakadályozzák vagy késleltetik az exportirányú külkereskedelmi szerződésre vagy hitelmegállapodásra vonatkozó kifizetések átutalását;

g) az adós országában hozott olyan rendelkezés, amely az adós által helyi valutában teljesített fizetéseket a tartozás megfizetésének tekinti, annak ellenére, hogy – az árfolyamváltozás következtében – az ilyen fizetések az exportirányú külkereskedelmi szerződés vagy hitelmegállapodás devizanemére történő átváltással az átutalás időpontjában már nem fedezik a követelés összegét;

h) a biztosító vagy a biztosított országának kormánya által hozott, a külkereskedelmi forgalmat akadályozó intézkedése, ide értve az Európai Közösség intézkedését is feltéve, hogy az intézkedés miatt bekövetkező károk vonatkozásában nem kerül sor kártalanításra vagy egyéb kompenzációra (pl. kiviteli tilalom);

i) a biztosító országán kívüli háború, polgárháború, lázadás, zendülés, forradalom és hasonló jellegű politikai események, amennyiben annak kockázatait másként nem biztosították.

2. A biztosítási események bekövetkeztének időpontja:

a) Az 1. b) pont esetében az adós fizetési esedékességének napját követő nap.

b) Az 1. c) pont esetében a felmondásról vagy a megtagadásról szóló értesítés keltének napja, illetve a lehívás napja.

c) Az 1. a), valamint d)-h) pontok esetében a vonatkozó intézkedések, illetve határozatok hatályba lépésének napja.

d) Az 1. i) pont esetében az a nap, amelyen a pénz-, illetve átutalási forgalom az adós vagy a külkereskedelmi szerződés szerinti teljesítés országával megszakadt.

III. rész Kárveszély

Kárveszélynek minősül minden olyan tény és körülmény, amely a biztosított és az adós között fennálló üzleti kapcsolatok, a köztük létrejött bármely külkereskedelmi szerződés vagy a biztosítási szerződés vonatkozásában kárt okozhat.

1. Az adós a fizetési feltételeknek a biztosított számára kedvezőtlen módosítását kéri vagy fizetési haladékot kér.

2. A biztosított tudomására jut, hogy

– az adós ellen csőd- vagy felszámolási eljárást kezdeményeztek;

– az adós bármely kifizetése felfüggesztéséért bírósághoz fordult vagy arra a bíróságtól engedélyt kapott;

– az adós egyezségi ajánlatot tesz vagy tett;

– végrehajtási eljárás indult az adós ellen;

– az adós vagyonára elkobzást, foglalást, zár alá vételt stb. rendeltek el.

3. Azon külkereskedelmi szerződések esetében, ahol a fizetés vagy a váltó elfogadás az áru felszabadítása vagy az áru feletti tulajdonjogot megtestesítő okmányokhoz való hozzájutás ellenében történik, az árut vagy az azt megtestesítő okmányokat első bemutatásuktól számított 60 napon belül nem vették át, illetve nem fogadták el.

4. Az adós váltóját nem fogadták el, illetőleg a váltót óvatolni kellett.

5. Minden olyan egyéb, az 1-4. pontokban nem meghatározott információ, esemény vagy körülmény, amelyből biztosítási esemény bekövetkezésére lehet következtetni.

IV. rész

A biztosítási díj

1. A biztosítási szerződésben foglalt kockázatokra nyújtott fedezetért a biztosított díjat tartozik fizetni.

2. A biztosító a biztosítási díjtételeit az országkockázati besorolástól, az adós, a kezes minősítésétől, a vállalt önrészesedés mértékétől, a kockázatviselés tartamától, a törlesztés feltételeitől, továbbá a díjfizetés módjától függően állapítja meg. A biztosító a díjtételek meghatározásakor az üzletpolitikájában foglalt szempontokat is figyelembe véve jár el.

3. A biztosítási díj összege a biztosító által egy biztosítási időszakra megállapított mindenkori minimális díj összegénél kevesebb nem lehet. A minimális díj a biztosítót a tényleges forgalom nagyságától függetlenül mindenkor megilleti. A minimális díj egy biztosítási időszakra szól, összegét a biztosító beszámítja a biztosítási díjfizetésbe.

4. A Kötvényben rögzített módon lejelentett forgalomra vetített díjat a biztosító százalékban határozza meg és terheli ki a biztosítottra (a minimális díj felhasználása után). A kiszámlázott díjak megfizetése forintban történik, a számlázott időszak utolsó munkanapján az MNB által az adott devizára közzétett árfolyamon.

V. rész

A biztosítási szerződés időbeni és területi hatálya

1. A biztosítási szerződés időbeni hatálya határozatlan, és biztosítási időszakokból áll. A biztosítási időszak a Kötvényben kerül rögzítésre. A felek felmondással az egyes biztosítási időszakok lejárta előtt élhetnek írásban, a lejárat előtti 30 napig. A felmondás csak a biztosítási időszak végére szólhat.

2. A biztosítási szerződés területi hatálya a Kötvényben kerül meghatározásra.

VI. rész Hitellimitek

1. A biztosítási fedezethez a biztosítottnak összes adósára vonatkozóan érvényes hitellimittel kell rendelkeznie.

2. A biztosított a biztosító által a biztosított kérelmére megállapított minden új, illetve a soron következő biztosítási időszak elejétől megújított hitellimitért köteles a biztosító által kibocsátott számla szerinti díjat megfizetni.

3. Amennyiben egy adóssal szembeni egyidejű követelések összege várhatóan meghaladja az adósra már megállapított és érvényes hitellimitet, a biztosítottnak lehetősége van magasabb hitellimitet kérni a biztosítótól.

4. A biztosító jogosult egyoldalúan csökkenteni, felfüggeszteni vagy visszavonni a hitellimitet.

5. A hitellimit csökkentése, felfüggesztése vagy visszavonása nem érinti azokat a hitellimit összegeket, amelyeknél a biztosító kockázatviselése már megkezdődött.

VII. rész

A kockázatviselés tartama, önrészesedés

1. A biztosító kockázatviselése az exportirányú külkereskedelmi szerződés hatálybalépésének napján kezdődik, feltéve, hogy a biztosítási és az exportirányú külkereskedelmi szerződésben előzetesen kikötött feltételek teljesülnek.

2. A biztosító kockázatviselése az adott exportirányú külkereskedelmi szerződés szerinti esedékességig tart, feltéve, hogy a biztosítási díjat a biztosított megfizette és az adott adósra nézve érvényes hitellimittel rendelkezik.

3. A biztosítás keretében a biztosítottat önrészesedés terheli. Az önrészesedés mértéke a

Kötvényben meghatározott, de legalább a szállítói hitel 5 %-a.

VIII. rész

A biztosító kötelezettsége

A biztosító a jelen Általános feltételekben foglaltak szerint megfizeti a biztosítottnak a II. rész

1. pont szerinti biztosítási események bekövetkeztéből eredő kárát. A kereskedelmi szerződés szerinti teljesítés előtt bekövetkező biztosítási esemény esetén a biztosító kárfizetése a biztosított előállítási költségekre, a teljesítés után bekövetkező biztosítási esemény esetén a kereskedelmi szerződés szerinti, az adós által elismert (nem vitatott) követelésekre terjed ki – legfeljebb a hitellimit mértékéig, a Kötvényben rögzített kárfizetési hányadnak megfelelően.

IX. rész

A biztosított kötelezettségei

A biztosított köteles:

1. az erre szolgáló űrlapokon a forgalmát jelenteni a biztosítónak a Kötvényben meghatározottak szerint;

2. kifizetni a biztosító által küldött díj- és egyéb, a biztosítottat terhelő költségekről kiállított számlákat az ott feltüntetett esedékességi napon. Késedelmes fizetés esetén a biztosítottat a Ptk. 301. § (1) bekezdés szerinti késedelmi kamat terheli;

3. a biztosítás szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölni a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett, továbbá a biztosító által megkívánt formában köteles írásban nyilatkozni a vesztegetéssel, korrupcióval, valamint a külkereskedelmi ügylet környezetvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban;

4. a biztosítónak halaszthatatlanul írásban jelenteni, ha

– a biztosított és az adós között a kereskedelmi kapcsolaton túl tulajdonosi, illetve érdekeltségi viszony áll fenn (pl. leányvállalat, üzlettársi, csendestársi, közös vezetőségi és egyéb érdekeltség);

– bármely kereskedelmi szerződéssel kapcsolatban kárveszély mutatkozik;

– biztosítási esemény következett be;

– a kármegtérülésként hozzá befolyt összegeket;

5. a maga hatáskörében és/vagy a biztosító utasítására, illetve a Kármegelőzési és kárenyhítési szabályzat alapján minden szükséges intézkedést megtenni a kockázat mérséklésére, a kár megelőzésére, a kárenyhítésre, a kárbehajtásra, a biztosítékok felhasználására, valamint a megtett intézkedéseiről és azok eredményéről folyamatosan tájékoztatni a biztosítót;

6. átruházási kötelezettsége keretében a biztosított köteles a kárfizetéssel egyidejűleg az ügylettel kapcsolatos összes lejárt követelését – ideértve az egyéb biztosítékokat is – a követelés érvényesítésének jogával együtt a biztosítóra mint az állam megbízottjára engedményezni és

a) az adóst az átruházás megtörténtéről értesíteni;

b) az adóshoz intézett értesítés másolatát a biztosítóhoz eljuttatni, továbbá;

c) a biztosító által megkívánt nyilatkozatokat megtenni;

7. a biztosító által teljesített kárfizetést követően minden esetben haladéktalanul és teljes egészében átutalni a biztosítónak a biztosított ügylethez kapcsolódóan, bármilyen jogcímen befolyó minden összeget, a megtérülés napján érvényes, a devizakövetelést kezelő hitelintézet által jegyzett deviza vételi árfolyamon;

8. saját kockázatként megtartani a biztosító kárfizetési hányadán felüli részt (önrészesedés);

9. minden kereskedelmi szerződésről megadni a biztosítónak az általa kért adatokat és információkat, valamint a biztosítási szerződést érintő minden adatot és információt, és lehetővé tenni a biztosítónak vagy megbízottjának az adott biztosítási jogviszonnyal összefüggésben az iratokba való betekintést, illetve hogy az okmányokról másolatokat kaphasson;

10. azokban az esetekben, amikor a kereskedelmi szerződés szerinti fizetés esedékessége számla dátumának függvénye, a teljesítést követő 7 napon belül kiállítani és megküldeni a számlát az adósnak;

11. a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt minden engedélyt beszerezni, amely a kereskedelmi szerződés teljesítéséhez szükséges, valamint meggyőződni arról, hogy az adós is rendelkezik a számára ehhez szükséges engedélyekkel, kivéve az adós országában érvényes jogszabályi rendelkezések alapján csak utólag beszerezhető engedélyeket;

12. a szerződés teljesítése során ellenőrizni a 11. pontban meghatározott engedélyek érvényességét és feltételeit;

13. a származási bizonyítványt beszerezni;

14. ha a biztosított fővállalkozó, a fővállalkozó és az alvállalkozó közötti vállalkozási szerződés módosításához a biztosító előzetes írásbeli engedélye szükséges;

15. a biztosított az adóssal szembeni követeléseit, illetve a biztosítási szerződésből eredő kárfizetést harmadik személyre csak a biztosító előzetes írásbeli jóváhagyásával engedményezheti. Ennek hiányában a biztosítási szerződés az átruházás hónapjának utolsó napjával megszűnik.

X. rész

Kárigény érvényesítése, a kárfizetésre vonatkozó rendelkezések

1. A biztosítási esemény bekövetkeztének és a kár összegének bizonyítása a biztosított kötelezettsége. A kárigényt a biztosított a biztosítási esemény bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles írásban bejelenteni.

2. A kárigény elbírálásához a biztosítottnak be kell nyújtania a hiánytalanul kitöltött kárbejelentési lapot és a biztosítási esemény bekövetkeztére, valamint a kár összegszerűségére vonatkozó bizonyítékokat. A biztosítási esemény bekövetkeztének bizonyítására az eseményektől függően az adott esetben illetékes minisztérium, a külképviseletek, az MNB, illetve a biztosított bankjának igazolását, az adóssal folytatott levelezést, illetve a biztosító által szükségesnek tartott további igazolást kell becsatolni.

Fizetésképtelenség esetén a szükséges igazoló okmányok átvételét követő 30 napon belül – a többi biztosítási esemény bekövetkezte esetén nem korábban, mint a Kötvényben rögzített kárfizetési türelmi idő lejártát követően – a biztosító kárelszámolást küld a biztosítottnak.

3. A biztosító kárfizetési kötelezettsége a kárfizetési türelmi idő lejártakor áll be, feltéve, hogy a biztosított eleget tett a IX. részben foglalt kötelezettségeinek. Ha a kárfizetési türelmi idő lejártáig a biztosított a kár elbírálásához szükséges iratokat a biztosító részére nem adta át, a kárfizetési kötelezettség csak az iratok átadásától számított 30 napon belül áll be.

4. A biztosítás nem terjed ki:

a) a kötbérből, a szerződéses bírságból, a késedelmi kamatból és a kártérítésből eredő követelésekre;

b) a számviteli bizonylattal nem igazolható költségekre;

c) a közvetett károkra, ideértve az elmaradt hasznot is;

d) azokra a károkra, amelyek a biztosított vagy a vele a kereskedelmi szerződés teljesítésében résztvevők nem szerződés szerinti teljesítéséből származnak;

e) azokra a károkra, amelyek más biztosítóval kötött vagy köthető más típusú vagyonbiztosítási szerződéssel biztosítottak vagy biztosíthatóak.

5. A biztosított által benyújtott, igazoltan felmerült és a biztosító által elfogadott kárigény alapján a biztosító a kárfizetést forintban, a devizakövetelésre vonatkozóan a kárfizetési kötelezettség esedékességének napján az ügyletet lebonyolító hitelintézet által alkalmazott vételi árfolyamon teljesíti.

6. A kárfizetés összegére vonatkozó rendelkezések:

a) a kár megállapításának időpontja:

– fizetésképtelenség esetén az esemény bekövetkeztének napja vagy a tényleges kár bekövetkeztének (fizetési esedékesség) napja, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont;

– nemfizetés esetén az eredeti fizetési esedékességet követően a kárfizetési türelmi idő lejártának napja;

b) a kárfizetés összegét növeli a kárfizetési hányadnak megfelelően:

– a kárfizetési türelmi időre számított szerződéses kamat;

c) a kárfizetés összegét csökkentik:

– az adós vagy az adóssal kötött megállapodás alapján harmadik fél által teljesített fizetések;

– az adós által vagy az adóssal kötött megállapodás alapján akár külföldi, akár a belföldi harmadik fél által teljesített kifizetések, ha azok olyan kereskedelmi szerződésekkel kapcsolatosak, amelyekre vonatkozóan a biztosított teljesítése a kárveszély beállta után történt;

– biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított kereskedelmi szerződésben szereplő át nem vett vagy visszaküldött áru vagy szolgáltatás harmadik félnek történő értékesítéséből befolyó összegek;

– a fedezetbe vett kereskedelmi szerződésekre vonatkozóan készpénzfizetés ellenében eladott áruért vagy szolgáltatásért befolyt összegek;

– a biztosítottnak az adóssal kötött bármely szerződéséhez kapcsolódó, a biztosított részére kifizetett előleg és egyéb összegek (beleértve az importügyletre vonatkozóan az adós által visszafizetett előleget is);

– az adósnak a biztosítottal szemben fennálló esetleges követelése;

– engedmény, jóváírás, egyéb jogok, jogosítványok, értékpapírok és egyéb biztosítékok érvényesítéséből befolyó összegek;

– az adóst a kereskedelmi szerződés alapján megillető ár- és egyéb kedvezmények;

– azok a költségek, amelyek a biztosítottat az adós fizetésképtelensége vagy nemfizetése miatt nem terhelték (pl.: ügynöki jutalék).

7. A kárfizetés összegére és a kármegtérülésre vonatkozó egyéb feltételek:

a) a kárfizetést megelőzően befolyó pénzösszegek (beleértve a biztosított saját pénznemében befolyó pénzösszegeket) a legelőször esedékessé váló követelésre vonatkozóan az adós teljesítéseként kerülnek beszámításra;

b) a biztosított követeléssel kapcsolatos kármegelőzési, kárenyhítési költségeit, ráfordításait a biztosító és a biztosított a kárviselési hányad arányában viseli, feltéve, hogy azokat a biztosító jóváhagyta; e költségek és ráfordítások közé tartoznak a bírósági eljárási költségek és a kár minimalizálása vagy elkerülése érdekében felmerült egyéb jogi költségek, de nem tartoznak ide a kárigény érvényessége megállapításának költségei;

c) minden, a kárfizetést követően befolyó devizaösszeg és a behajtási költségek és ráfordítások – feltéve, hogy azokat a biztosító jóváhagyta – a kárviselés arányában oszlanak meg a biztosított és a biztosító között; elszámolásuk a megtérülés napján érvényes, a devizakövetelést kezelő hitelintézet által jegyzett deviza vételi árfolyamon történik;

d) ha ugyanazon adóssal szemben biztosított és nem biztosított követelés is fennáll, az adós általi teljesítést, a kármegtérülést, valamint a behajtási költségeket és ráfordításokat a biztosított és a nem biztosított hányad arányában kell elszámolni;

e) a biztosítónak jogában áll a kárfizetésbe és a megtérülés elszámolásba beszámítani a biztosított vele szembeni, a vele kötött biztosítási szerződések alapján keletkezett biztosítási díj, költség vagy egyéb tartozásait;

f) kárfizetést követően a megtérülésből a biztosítottat megillető részt a biztosító haladéktalanul átutalja.

XI. rész

A biztosító mentesülése, kizárások, korlátozások

1. Mentesül a biztosító a kárfizetési kötelezettség alól, ha

– a biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez valótlan vagy megtévesztő adatokat közöl;

– a biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit megszegi;

– a biztosított és az adós vagy kezes között a külkereskedelmi szerződés teljesítésével kapcsolatban jogvita van, az adós vagy a kezes a követelés jogalapját vagy összegszerűségét vitatja, mindaddig amíg a vitát a külkereskedelmi szerződésben kikötött bíróság, választottbíróság, ennek hiányában az irányadó jog szerinti bíróság jogerős ítélete vagy határozata nem zárja le a biztosított javára. Ebben az esetben a kárfizetés mértéke nem haladhatja meg a biztosított javára megítélt összeget;

– ha a kár közvetve vagy közvetlenül az alábbi okok miatt következik be:

a) a biztosított vagy a nevében eljáró személy cselekménye vagy mulasztása,

b) olyan rendelkezés, előírás a biztosított kereskedelmi, hitelszerződésben vagy bármely, a bankgaranciával, egyéb biztosítékokkal kapcsolatos dokumentumokban, amely a biztosított jogait korlátozza;

c) a biztosítási szerződés megkötése után a biztosított és az adós között létrejött megállapodás, amely a követelés kifizetését késlelteti vagy megakadályozza;

d) az alvállalkozók, társvállalkozók, más szállítók nem teljesítik a szerződésben foglalt kötelezettségeket, feltéve, hogy ez nem a II. rész 1. d)–i) pontjaiban meghatározott biztosítási események következménye;

– a biztosító kockázatviselésének kezdeti napján a biztosítottnak az adóssal kötött bármely, akár biztosított, akár nem biztosított kereskedelmi szerződése vonatkozásában kárveszély állt fenn;

– az adós nem saját számlájára kötötte a kereskedelmi szerződést;

– az adósra megállapított hitellimit érvénytelen volt;

– az adós a kötelezettségeit vis maior, természeti katasztrófa, maghasadás, nukleáris fúzió, radioaktív szennyezés közvetlen vagy közvetett következményei, járvány vagy az erőszakos cselekmények bármely formája miatt nem tudja teljesíteni, kivéve, ha a nemfizetés valószínűsíthető oka a felsorolt eseteket megelőzően fennálló pénzügyi nehézség volt;

– a biztosított és az adós között a kereskedelmi kapcsolaton túl tulajdonosi, illetve érdekeltségi viszony állt fenn (IX. rész 4. pont első bekezdés);

– a biztosított a biztosított ügylethez kapcsolódóan bűncselekményt vagy jogszabálysértést követ el;

– a biztosított a biztosító írásbeli hozzájárulása nélkül halasztást, részletfizetést engedélyezett az adósnak, követelését részben vagy egészben elengedte;

– a biztosított az OECD „Vesztegetésről és hivatalosan támogatott exporthitelekről” szóló cselekvési nyilatkozatában előírtak szerint nyilatkozott, állításai azonban nem feleltek meg a valóságnak, és bizonyíthatóan részt vett az ügylettel kapcsolatos vesztegetésben, továbbá tudomása volt korrupcióról.

2. Amennyiben a kárfizetést követően derül ki, hogy a biztosító mentesülésének valamely esete állt fenn, úgy a biztosított köteles visszafizetni a kárfizetés alapjául szolgáló devizaösszeg forint értékét a visszafizetés napján érvényes MNB középárfolyamon.

3. Az alkalmazott kizárásokat a X. 4. pontja rész tartalmazza.

4. A biztosító szolgáltatásának korlátozásával kapcsolatos rendelkezéseket a VI. rész 4., a

VIII. rész, a X. rész 6. c) és 7. a-d) pontjai tartalmazzák.

5. További korlátozásokat (pl. területi hatály, biztosíték kikötése) tartalmazhat a Kötvény, illetve a Hitellimit értesítő is.

XII. rész Egyéb rendelkezések

1. A biztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosítót – amennyiben a biztosítottal másként nem állapodott meg – megilleti a minimális díj, hitellimitek díja, az addig felmerült behajtási költségek biztosítottra eső része, valamint a megszűnés időpontja hónapjának utolsó napjáig terjedő időszakra az esetleges további biztosítási díj.

2. Amennyiben a kereskedelmi szerződést a biztosított harmadik személy (bizományos, ügynök) útján köti meg, köteles gondoskodni arról, hogy a harmadik személy biztosítsa a biztosítottnak a biztosító felé fennálló kötelezettségei teljesítését. Kötelezettségének nemteljesítése esetén a biztosított nem hivatkozhat a harmadik személy magatartására. A harmadik személy mulasztásáért a biztosított felel, a mulasztásból eredő jogkövetkezményeket a biztosító a biztosítottal szemben érvényesíti.

3. Az adóssal fennálló biztosított exportirányú külkereskedelmi szerződést csak a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet módosítani vagy felmondani.

XIII. rész Elévülés

1. A biztosított kárigényének (VIII. rész) elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 1 év.

2. A biztosító megtérítési igényének (XI. rész 2. pont) elévülési ideje 3 év, melynek kezdő időpontja a kárfizetést követő nap.

XIV. rész

A Hitellimit értesítőben, a Kötvényben, a jelen Általános feltételekben és a biztosító Üzletszabályzatában nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az 1994. évi XLII. Törvény és a 312/2001. (XII. 28.) Kormányrendelet rendelkezései az irányadók.

XV. rész Perilletékesség

A felek a biztosítási szerződésből eredő vitás kérdések eldöntésére alávetik magukat a – hatáskörrel rendelkező – Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének.