AHE-12400/4

Tempó casco biztosítás

Terméktájékoztató és biztosítási feltételek

AHE-12400/4

Terméktájékoztató

a Tempó casco biztosításról

Tisztelt Partnerünk!

Szeretnénk tájékoztatni társaságunk, az Allianz Hungá- ria Biztosító Zrt. Tempó casco biztosításáról.

Tájékoztatónk nem helyettesíti a biztosítási feltételekben leírtakat, csupán előzetes információkkal kíván szolgálni e biztosítási formához.

Kinek ajánljuk ezt a biztosítást?

Azoknak a szerződőinknek, akik 4 évnél idősebb évjáratú személygépjárművel rendelkeznek, és kedvező díjú cascót szeretnének kötni autójukra.

Ki köthet ilyen biztosítási szerződést?

A biztosítás megkötésére csak az jogosult, aki a vagyon- tárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést ilyen érdekelt személy javára köti meg.

Milyen részekből áll, és mire nyújt fedezetet ez a biztosítás?

Tempó casco biztosításunk alapbiztosításból, kiegészítő törésbiztosításból és az ezekhez köthető kiegészítő biz- tosításokból áll. Az alapbiztosítás lopás-, elemi, tűz- és robbanáskárokra nyújt fedezetet.

A biztosítás az Ön igényének megfelelően többféle rész- elemmel (kiegészítő biztosításokkal) bővíthető, ezek a következők:

· a kiegészítő gépjármű-törésbiztosítás a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban baleseti erőhatás által keletkezett sérülésre, valamint idegen személy ál- tal okozott rongálásra,

· a kiegészítő extratartozék-biztosítás a gépjármű szériakivitelű alaptípusát meghaladóan beépített gép- járműalkatrészekre, tartozékokra vagy különleges kidolgozásra, egyénileg kiválasztott és egyedileg elő- állított rendszámtáblákra nyújt fedezetet.

AHE-12400/4

Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy termékünk kiegészítő kölcsöngépjármű-biztosítással, HB EURO kár- és jogvéde- lem-biztosítással, valamint kiegészítő életbiztosítással is bővíthető.

Kiegészítő biztosításaink terméktájékoztatóit és feltéte- leit kérje kirendeltségeinken!

A biztosítással nem fedezett károk

A Tempó casco biztosítás nem nyújt fedezetet a biztosí- tott gépjárművet, annak alkatrészét, tartozékát ért olyan károkra, amelyek versennyel, háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben, sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugárzás károsító hatásá- nak megszüntetése céljából tett intézkedések következ- tében, valamint bármely nyílászáró elem nyitott, le-, ill. ki- szerelt állapotával összefüggésben keletkeztek.

Nem nyújt fedezetet az olyan tűz- és robbanáskárokra, amelyek hatósági engedély nélkül átalakított gépjármű- ben ezen átalakítással, vagy a gépjárműnek az alap- casco biztosítás fedezeti körébe nem tartozó töréská- rával összefüggésben következtek be; valamint a biztosítási feltételekben részletezett olyan alkatrészek és tartozékok káraira sem, amelyeket le-, illetve kiszerelt állapotban tároltak a káresemény időpontjában.

Nem fedezi a foglalkozásszerű bérbeadással (vagy azzal is) hasznosított gépjármű teljes lopáskárát, ha az a bér- leti szerződés tartama alatt következett be.

Tájékoztatás a szokásos szerződési gyakorlattól való eltérésről

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a gépjármű ellopása nem biztosítási esemény, és a biztosító nem nyújt szol- gáltatást, ha a jármű bármely kulcsa és/vagy törzs- könyve az eltulajdonításkor a járműben volt.

A fentieken túl kérjük, a forgalmi engedélyt se hagyja a járműben!

Jogszabályi kötelezettség, hogy a jármű ellopása esetén a forgalmi engedélyt érvénytelenítés céljából a közle- kedési igazgatási hatóság részére le kell adnia, majd az érvénytelenített forgalmi engedélyt vagy annak máso- latát, továbbá a jármű forgalomból történő kivonásáról szóló határozatot – a biztosítási feltételek alapján – a biztosítónak be kell mutatnia. Annak érdekében, hogy

jogszabályi és szerződéses kötelezettségeit teljesíthesse, a forgalmi engedélyt ne hagyja a járműben még rövid időre sem!

Továbbá ha a gépjármű eltulajdonítása erőszak alkalmazá- sával történt (rablás), csak a gépjármű megszerzése érde- kében alkalmazott erőszak alapozza meg a biztosító szol- gáltatási kötelezettségét!

Időbeli hatály

A Tempó casco biztosítás határozatlan időtartamra szól. A biztosítási időszak egy biztosítási év. A biztosítási év kezdetének napját az ajánlat és a kötvény tartalmazza.

Területi hatály

A szerződés az Európában és Törökország egész terüle- tén bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedeze- tet. Hatálya nem terjed ki – Észtország, Lettország és Litvánia kivételével – a volt Szovjetunió területén bekö- vetkezett biztosítási eseményekre.

Hogyan jön létre a szerződés?

A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával akkor jön létre a szerződés megkötésére tett ajánlat átvé- telének időpontjában, ha a biztosító az ajánlatra az át- adásától számított 15 napon belül nem nyilatkozik, vagy azt írásban nem utasítja vissza.

Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?

A biztosító kockázatviselése az azt követő napon 0 órakor megkezdődik, amikor a biztosítás készpénzben fizetett díjának átvételét képviselőnk nyugtázza.

A biztosított kérésére a kockázatviselés azonnali meg- kezdésére is lehetőség van az ajánlat aláírásának (év, hó, nap, óra, perc szerint megjelölt) időpontjától, ha az első díj befizetésére társaságunk halasztást ad.

A biztosítási szerződés díjának megállapítása

A biztosítási díj megállapítása a gépjármű gyártmányá- tól és típusától függően, díjtáblázat alapján történik. Itt hívjuk fel a figyelmét arra, hogy bizonyos gépjárműtípu- sokra jelentős kedvezményt nyújtunk, de a biztosítás szempontjából kockázatosabb járművekre pótdíjat alkal- mazhatunk. A díjat a szerződő a számára legkedvezőbb

alap-önrészesedés és díjfizetési gyakoriság megválasztá- sával igényei szerint alakíthatja.

A biztosítási díjról üzleti munkatársaink, hálózati egysé- geink részletes felvilágosítást nyújtanak.

A díj megállapításakor napi díjszámítást alkalmazunk, melynek kezdete megegyezik a kockázatkezdet időpont- jával.

A biztosítási ajánlat aláírásakor a biztosító kockázatvise- lésének időpontjától kezdődően az első díjrészletet kész- pénzben kell befizetni, de lehetőség van díjhalasztási megállapodásra is. A biztosítási díjak kiegyenlítéséhez választható a csekkes, illetve a folyószámláról történő fi- zetés.

A biztosítás díjrészletei előre esedékesek. Díjhalasztás esetén az első díjat legkésőbb a kockázatviselés kezdeté- nek időpontjától számított 30. nappal bezárólag kell be- fizetni.

A díjvisszatérítés (bónusz) mértéke és esedékessége

Ha a kiegészítő gépjármű-törésbiztosítás terhére nem történt kárkifizetés, két év törésbiztosítási kármentesség esetén a törésbiztosítás díjából egyhavi díjkedvezményt nyújtunk. A kármentes időszak növekedésével a díjked- vezmény mértéke a 6 hónapot is elérheti.

A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkeztekor

A biztosítási esemény bekövetkezését két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosított lakóhelye (székhelye) vagy a káresemény helye szerint területileg illetékes kár- rendezési egységünknél. A kárfelvételig a sérült járművet változatlan állapotban kell tartani, csak a kárenyhítés- hez szükséges mértékű változtatásokat szabad rajta vé- gezni.

Felhívjuk figyelmét, hogy a gépjármű ellopása esetén a kár bejelentésekor a biztosítási ajánlaton feltüntetett kulcsokat, a riasztó- és lopásgátló berendezés működé- séhez szükséges eszközöket hiánytalanul át kell adni a biztosítónak.

AHE-12400/4

Ha az igény elbírálásához szükséges valamennyi adat rendelkezésre áll, társaságunk a szolgáltatást 15 napon belül teljesíti.

Mire terjed ki a biztosítási szolgáltatás?

A biztosító a szerződési feltételekben rögzítettek szerint meghatározott szolgáltatását önrészesedés levonásával fizeti ki. A biztosítási szerződés a káreseményeket – és ennek megfelelően a kártérítés módját – megkülönböz- teti abból a szempontból, hogy okoznak-e érdekmúlást, vagy sem. (Érdekmúláson azt a helyzetet kell érteni,

amikor a biztosított gépjármű további megóvása a tulaj- donosnak, üzembentartónak már nem érdeke.)

A szerződés szempontjából akkor keletkezik érdekmúlás, ha a gépjárművet ellopták, és nem került meg, vagy az önhordó karosszériát, ill. alvázas kivitel esetén az alvá- zat és a felépítményt egyidejűleg cserélni kell. Ekkor a kártérítés alapja a gépjármű káridőponti értéke. A kár- időponti értéket a biztosító az Eurotax katalógus adataival és a katalógusban rögzített értékelési elvek al- kalmazásával határozza meg. Az így figyelembe vett kár- időponti érték nem haladhatja meg a katalógusérték (árjegyzés) 115%-át.

Egyéb esetekben a biztosító a jármű helyreállításához szükséges alkatrészek, tartozékok, fényező- és korrózió- védő anyagok árát a kiskereskedelmi (áfás) új ár 65%- áig, továbbá a szükséges munkaráfordítást 2500 Ft-os óradíjjal téríti.

A szolgáltatással kapcsolatos további fontosabb tudniva- lók:

· A biztosító csak a sérült elemek fényezését téríti meg, az ún. hozzáfényezést nem.

· Ha biztosítási esemény miatt cserélni kell az alvázszá- mot hordozó elemet, a biztosító az ezzel összefüggés- ben felmerült, ill. a szerződésben részletezett járulékos költségeket is megtéríti.

· A biztosító hozzájárul az indokoltan felmerült mentési és szállítási költséghez káreseményenként egy alka- lommal és legfeljebb 20 000 Ft értékig.

· Ha a káresemény nem okoz érdekmúlást, a biztosító térítése az önrészesedés levonása előtt nem halad- hatja meg a káridőponti érték 65%-át.

AHE-12400/4

Figyelem! Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a gépjár- mű helyreállításával kapcsolatban esetleg felmerülő já- rulékos károkra és költségekre, így az értékcsökkenésre, a műszaki vizsgára, a használat kiesése miatti károkra (pl. elmaradt haszon), a gépkocsibérlésre, az ellopott vagy megsemmisült jármű végleges pótlását szolgáló jármű beszerzésével kapcsolatos költségekre, a hajtó- és kenőanyagokra, ill. ezek adalékaira, valamint az anyag- beszerzés, anyagszállítás címén felmerült járulékos költ- ségekre.

Nem követelhető a biztosítótól az anyagok és szolgálta- tások áfája, feltéve, hogy azt a biztosított jogosult az

adójából levonni, illetve visszaigényelni, továbbá a devi- zakülföldi személy tulajdonában lévő – ellopott vagy megsemmisült – gépjármű káridőponti értékében foglalt vám- és adóterhek azon része, amelyek megfizetése alól a biztosított felmentést kapott, valamint a káresemény- nyel összefüggésben felmerülő egyéb adó megfizetése.

Önrészesedés

A keletkezett kár 10%-át, de töréskár esetén legalább a szerződésben vállalt részét (10 000 – 300 000 Ft-ot) a biz- tosított önrészesedésként maga viseli.

A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a kár megtérítése alól, ha a kárt jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

Ilyen magatartás:

· ha a gépjárművet (vontató gépjárművet) érvényes gép- járművezetői engedély nélkül vezették;

· ha a gépjárművezetést károsan befolyásoló gyógyszer hatása alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol- vagy

0,5 mg/l légalkoholszintet elérő alkoholos befolyásolt- ság állapotában vezették, vagy a vezetést ilyen személy(ek)nek engedték át;

· ha a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata mutatható ki;

· ha a gépjárművet túlterhelték, vagy üzemeltetését, vontatását szakszerűtlenül végezték;

· ha a biztosított lakókocsit nem rendeltetésszerűen használták;

· ha a káresemény – a forgalmi engedély érvényességé- től függetlenül – a gépjármű biztonsági berendezései- nek súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával öszsze- függésben következett be.

A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség súlyos megszegése esetén is a mentesülésre vonatkozó szabá- lyokat kell alkalmazni. A mentesülés részletes feltételei a biztosítási szerződésben megtalálhatók.

A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége

A szerződési feltételek rendelkeznek a biztosítottak kár- megelőzési és kárenyhítési kötelezettségéről is. Ebbe a körbe tartozik meghatározott körülmények bekövetkezé- se esetén a zárak kicserélése, a riasztó- és a lopásgátló berendezés üzemképes állapotban tartása, a sérült szél- védő és ablak kicserélése, valamint a nem megfelelően zárható gépjármű biztonságos tárolása.

A biztosított változásbejelentési kötelezettsége

A biztosított (szerződő) félnek 15 napon belül a biztosí- tást kezelő egységünknél, írásban be kell jelentenie a szerződési feltételekben felsorolt és a szerződéskötés után bekövetkezett változásokat.

A bejelentendő változások közül kiemeljük a biztosított (szerződő) személyes adatainak, továbbá a gépjármű adatainak megváltozásán kívül az ajtó- és kormányzár cseréjét, az ajánlaton megjelölt kulcsok elvesztését, megsemmisülését, használatra alkalmatlanná válását, illetve róluk másolat készítését, valamint a kiegészítő va- gyonvédelmi berendezés cseréjét.

A változásbejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító nem nyújt szolgáltatást, kivéve, ha bizonyít- ható, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a biztosító már a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezé- sében.

Mikor módosulhat a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés tartalma, a gépjármű díjbesoro- lása és díja – az alapszerződés és a kiegészítő biztosítá- sok vonatkozásában együttesen, de külön is – a követke- ző biztosítási év első napjától módosulhat, ha arról a biztosító a biztosítási év vége előtt legalább 60 nappal értesítést küld. Ha a biztosított nem fogadja el a változ- tatást, élhet felmondási jogával.

A biztosítási feltételek és a díjak módosulását a körül- mények olyan változásai indokolhatják, amelyek a bizto- sító kockázatát lényegesen befolyásolják.

Mikor szűnik meg a szerződés?

A biztosítási szerződés megszűnik, ha az első díjrészlet, illetőleg a folytatólagos díjak befizetése az esedékessé- güktől számított 30 napon belül nem történik meg, kivé- ve, ha a biztosító a határidőt további 30 nappal meg- hosszabbítja.

Díjhalasztás esetén a halasztott első díj befizetésére megállapított határidő lejártától számított 30. nap elteltével szűnik meg a szerződés díjnemfizetés miatt.

AHE-12400/4

A szerződés megszűnik a káresemény napján, ha a gép- jármű megsemmisült, vagy ellopták, és általában a jár- mű tulajdonjogában bekövetkezett változás időpontjában, kivéve, ha az elhunyt biztosított örököse a szerződést a saját nevében fenn kívánja tartani.

A biztosítási szerződést mindkét fél felmondhatja írás- ban a biztosítási év vége előtt legalább 30 nappal.

Biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) kötelezi a biztosítót, hogy adjon tájékoztatást azon esetekről és szervezetekről, amely ese- tekben és szervezetek irányában a biztosítási titoknak minősülő adatok átadása nem minősül a biztosítási titok megsértésének. Ezen kötelezettségünknek teszünk eleget az alábbiakban felsorolt jogszabályi rendelkezések ismertetésével.

A hivatkozott törvény szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelke- zésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzeté- re, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szer- ződéseire vonatkozik. A titoktartási kötelezettség a bizto- sítási titkot birtokló szervezetek alkalmazottaira is kiter- jed.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve,erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal, ha adóügyben az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli;

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanács- adóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §

(2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal,

r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a 109/A. § (2) bekezdésében szabá- lyozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j),

AHE-12400/4

n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megisme- résére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A felsorolás e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatko- zattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződés- ből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről tör-

vényben meghatározott adatszolgáltatási kötele- zettség terheli.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) kábítószer-kereskedelemmel,

b) terrorizmussal,

c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy

d) a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az általa foganatosított korlátozó intézke- désekről

a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok,

b) az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó kor- látozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a minisztert.

A miniszter jogosult az előző bekezdés alapján tudomására jutott adatokat:

a) az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek továbbítani,

b) kölcsönös ellenőrzés céljából öt évig megőrizni, és

c) statisztikai adatszolgáltatás céljából – személyazono- sításra alkalmatlan módon – felhasználni.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnül- döző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatké- rő által aláírt titoktartási záradékot.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy a közúti közlekedési nyilván- tartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (2) b/ bekezdése alapján a biztosító köteles a forgalomból kivonásra jogosult hatóságnak bejelenteni a jármű azo- nosító adatait, ha a kárrendezési eljárásban úgy ítéli meg, hogy a jármű üzemeltetése annak műszaki állapota miatt véglegesen megszűntnek tekinthető.

A szerződés joga a magyar jog; társaságunk a keletkezett károkra a szerződési feltételekben foglaltak szerint, a magyar jog szabályai alapján nyújt fedezetet.

Tájékoztatás a panaszok ügyintézéséről

Ha kérdése vagy panasza merül fel, forduljon bizalom- mal a szerződést kezelő igazgatóságok ügyfélszolgálatai- hoz, valamint a vezérigazgatóságon működő Központi Ügyfélszolgálati Irodához (1054 Budapest, Bajcsy- Zsilinszky út 52., levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf.

191), ahol készséggel állnak rendelkezésére.

Ha panaszára nem kapott kielégítő választ, vagy szolgál- tatásunkkal továbbra sem elégedett, panaszát a Pénz- ügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez vagy a békéltető testületekhez terjesztheti elő, illetve bí- rói utat vehet igénybe.

Tisztelt Ügyfelünk!

Társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket, amikor a szolgáltatás nyújtásához az adott szerződéses partnerünk speciális szakértelmére van szükség, vagy abban az esetben, amikor a külső cég igénybevételével szolgáltatásunkat azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és alacsonyabb árakon nyújthatjuk.

Ügyfeleink tájékoztatása céljából ezért az ügyfélforgalom számára nyitva álló egységeinkben kifüggesztjük azon szerződéses partnereink felsorolását tartalmazó listát, akik adatokat is megismerhetnek. A társaságunk meg- bízása alapján eljáró e cégekről és vállalkozásokról információt kérhet telefonos ügyfélszolgálatunknál is, a 06-40-421-421-es telefonszámon.

A részvénytársaság központja:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00.

Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191 Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, Cg. 00-00-000000

A székhely állama: Magyarország.

Felügyeleti szervünk: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1535 Budapest 114, Pf. 777).

Ha szolgáltatásaink felkeltették érdeklődését, kérjük, gon- dosan olvassa el a biztosítási feltételekben – szerződéskö- tési szándéka esetén az átnyújtott ajánlaton – levő tudniva- lókat is!

Balesetmentes közlekedést kívánunk!

AHE-12400/4

Allianz Hungária Biztosító Zrt.

Szerződési feltételek

a gépjármű alapcasco biztosításhoz

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. 1054 Budapest, Bajcsy- Xxxxxxxxxx xx 00., (a továbbiakban: biztosító) – a felek kö- zött létrejött alapcasco biztosítási szerződés alapján – a gépjárműben, pótkocsiban (a továbbiakban: gépjármű- ben), annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett elemi- és lopáskárt önrészesedés levonásával, forintban téríti meg az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben.

A felek jogviszonyára a jelen szerződési feltételeket, vala- mint a Polgári törvénykönyv (Ptk.) és az egyéb hatályos jogszabályok erre vonatkozó rendelkezéseit kell alkal- mazni.

1. A szerződés alanyai

a) Szerződő: az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a biztosítási szerződés megkötésére ajánla- tot tesz. A szerződő jogosult a biztosítási szerződés- sel kapcsolatos nyilatkozattételre, és őt terheli a díj- fizetési kötelezettség.

b) Biztosított: a biztosítási kötvényen megjelölt gépjár- mű tulajdonosa vagy a forgalmi engedélybe bejegy- zett üzembentartója.

2. A szerződés létrejötte

Biztosítást csak az köthet, aki a gépjármű megóvásában érdekelt, vagy aki a biztosítást érdekelt személy javára köti meg. A biztosítási érdek nélkül létrejött biztosítási szerződés jogszabályba ütközik, ezért semmis.

A casco biztosítás arra a gépjárműre köthető meg, amelynek van belföldi rendszáma, forgalmi engedélye, és igazolt a tulajdonjoga.

A biztosítás másra nem ruházható át.

A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződés – az ajánlatnak a biztosító képviselője (megbízottja) részére történt átadásától számított

AHE-12400/4

15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő ha- tállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra.

A biztosító az ajánlatot 15 napon belül írásban vissza- utasíthatja. Ebben az esetben a szerződés nem jön létre, és a biztosítót nem terheli helytállási kötelezettség.

Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a befizetett díjat (díjrészletet) az ajánlatot elbíráló hálózati egységéhez való beérkezésétől számított 15 napon belül köteles visszautalni az ajánlattevőnek.

3. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése megkezdődik

a) az azt követő napon 0 órakor, amikor a biztosítás készpénzben fizetett első éves díjának vagy a megállapodás szerinti első díjrészletének (a további- akban: első díj) átvételét a biztosító képviselője (megbízottja) nyugtázta, vagy amikor az alkusz köz- reműködésével kötött szerződés díja beérkezett a biz- tosító pénztárába,

b) azonnal, az ajánlat átvételének (év, hó, nap, óra, perc szerint megjelölt) időpontjától, ha az ajánlaton rög- zítették, hogy a csekken fizető szerződővel a biztosí- tó díjhalasztásban állapodott meg, illetve a biztosító a díjat – díjlehívási megbízás alapján – jogosult a biztosított (szerződő) folyószámlájáról lehívni, felté- ve mindegyik esetben, hogy a szerződés utóbb létre- jön.

A felek írásban megállapodhatnak a kockázatviselés kezdetének ettől eltérő időpontjában is.

A kockázatviselés kezdetének időpontját az ajánlat és a kötvény tartalmazza.

4. A szerződés tartama, a biztosítási időszak,

4. a biztosítási évforduló

A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra szól; a biztosítási időszak egy biztosítási év.

A biztosítási év kezdete (biztosítási évforduló) a kocká- zatviselés kezdetét követő hónap első napja, feltéve, hogy a kockázatkezdet napja nem a hónap első napjára esik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik

a tárgyhónap első napjával, akkor ez a nap a biztosítási év kezdete is.

5. Területi hatály

a) A biztosítás – a b) pontban foglaltak figyelembevéte- lével – az Európában, valamint Törökország egész te- rületén bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.

b) A szerződés hatálya – Észtország, Lettország és Litvá- nia kivételével – nem terjed ki a volt Szovjetunió te- rületén bekövetkezett biztosítási eseményekre.

6. Biztosított vagyontárgyak

A szerződés kiterjed a belföldi forgalmi rendszámmal el- látott, biztosított gépjármű szériakivitelű alaptípusára, annak ugyanilyen kivitelű alkatrészeire és tartozékaira (az egyénileg kiválasztott és az egyedileg előállított rend- számtáblák kivételével), továbbá a gépjármű rendeltetés- szerű használatához kötelezően előírt, valamint a személy- és vagyonvédelmet szolgáló tartozékaira [biz- tonsági övekre, biztonsági gyermekülés(ek)re, 1 db vonó- kötélre (légfékes jármű kivételével) vagy 1 db vonórúdra, 2 db kerékkitámasztó ékre, valamint legfeljebb 30 000 forintos értékhatárig az igazoltan beépített riasztó- vagy lopásgátló berendezésre; alkatrészek, tartozékok eseté- ben feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor azok – rendeltetésüknek megfelelően – a gépjárműbe beszerelve, azon rögzítve vagy abban elzárva voltak.

7. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek minősül:

a) a biztosított gépjárművet, annak alkatrészét, tartozé- kát (ld. a 6. pontot!) károsító tűz, villámcsapás, rob- banás; továbbá a földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény be- omlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhő- szakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés (a vízzel elöntött területre, útszakaszra történő behajtás kivéte- lével), jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár (a továbbiakban: elemi kár).

A biztosítási szolgáltatásokat illetően elemi kárnak minősül a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban – a gépjármű berendezéseinek meghi- básodása vagy külső eredetű tűznek a gépjárműre történő átterjedése folytán – keletkezett tűz, illetve robbanás által okozott kár.

b) a biztosított gépjármű, alkatrész vagy tartozék (ld. a

6. pontot!) ellopása, elrablása, a gépjármű önkényes elvétele (az alábbi említett kivételekkel), valamint annak e cselekményekkel vagy kísérletükkel össze- függésben keletkezett sérülése (a továbbiakban: lopáskár).

A biztosítási szolgáltatásokat illetően lopáskárnak minősül, ha az elkövető

· a megfelelően lezárt gépjárműbe, illetve a tárolására szolgáló, megfelelően (de legalább biztonsági zárral) lezárt helyiségbe jogtalanul behatolva a gépjárművet ellopta, vagy jogtalan használat céljából – a rábízott gépjármű jogtalan használatát, elsikkasztását kivéve – önkényesen el- vette, illetve azt elrabolta, és az nem került meg, vagy olyan állapotban került meg, hogy helyreállí- tása nem gazdaságos (teljes lopáskár);

· a teljes gépjármű eltulajdonítása nélkül annak biz- tosított alkatrészeit, tartozékait (ld. a 6. pontot!) el- lopta (lelopta), továbbá a jogtalan behatolással vagy annak lopási szándékra utaló kísérletével oko- zott kárt a megfelelően lezárt gépjárműben, annak alkatrészeiben vagy tartozékaiban (részleges lopás- kár).

Nem tekinthető megfelelően lezártnak a gépjármű, ha

· bármely nyílászáró elemének (ajtó, ablak, motortér- és csomagtérfedél, nyitható vagy levehető tető) nyi- tott, le-, ill. kiszerelt volta megkönnyíti vagy lehetővé teszi a gépjárműbe történő jogtalan behatolást.

· bármelyik zárbetét hiányzik, vagy olyan módon rongálódott, hogy a zár a jármű kulcsainak hasz- nálata nélkül is működtethető,

· a gyárilag beépített vagy utólag felszerelt és az ajánlaton rögzített kiegészítő vagyonvédelemi berendezés (pl. indításgátló) a lopáskár időpontjá- ban nem volt üzemképes, vagy nem volt bekap- csolva (a gépjármű védelmére kész állapotba helyezve).

AHE-12400/4

A szerződési feltételek alkalmazásában rablás: a gépjármű jogtalan eltulajdonítása, az annak megszer- zése céljából személy ellen irányuló erőszak élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazásá- val, illetőleg a gépjármű vezetőjének a gépjármű el- vétele céljából öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezésével.

8. A biztosítással nem fedezett káresemények,

8. illetve károsodások

A casco biztosítás nem terjed ki:

a) a biztosított gépjárművet, annak alkatrészét, tartozé- kát ért olyan károkra, amelyek

· háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulás- sal, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben,

· verseny vagy más, közönségszórakoztatást szolgáló rendezvényen, valamint az ezekre való felkészülés során, illetve

· sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugárzás károsító hatásának megszüntetése céljá- ból tett intézkedések következtében

· bármely nyílászáró elem (ld. a 7. b) pontot!) nyitott, le-, ill. kiszerelt állapotával összefüggésben

keletkeztek;

b) a töréskárral összefüggésben bekövetkezett olyan tűz- és robbanáskárokra, amelyek a hatósági enge- dély nélkül átalakított gépjárműben ezen átalakítás- sal okozati összefüggésben következtek be;

c) a gépjárműnek

· attól elkülönítve (pl. garázsban, műhelyben, lakásban) tartott bármely alkatrészére, tartozékára, pót- vagy tartalék alkatrészére;

· a rendeltetésszerű használatához jogszabályban kötelezően előírtak kivételével – az olyan alkat- részeit, tartozékait ért elemi vagy lopáskárra, amelyeket le-, illetve kiszerelt állapotban vagy tar- talékként a gépjárműben tároltak a káresemény időpontjában;

d) a foglalkozásszerűen vagy azzal is hasznosított gépjármű teljes lopáskárára, ha az a bérleti szerző- dés tartama alatt következett be, és a jármű nem ke- rült meg;

e) arra az esetre, ha a gépjármű bármely kulcsa, és/vagy törzskönyve lopáskor a járműben volt.

f) Nem terjed ki a szerződés a gépjárműnek a jelen alapcasco biztosítás fedezeti körébe nem tartozó töréskáraira.

9. Díjfizetés, díjengedmény

a) A biztosítás díja egy biztosítási évre (biztosítási idő- szakra) vonatkozik, amely – a felek megállapodása szerint – egy összegben vagy félévi, negyedévi, illetve havi részletekben (díjfizetési gyakoriság) fizethető.

AHE-12400/4

A biztosítás díját – részletfizetés mellett is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve, ha a szerző- dés a 20.2. b) pontban részletezett ok miatt szűnt meg.

b) A havi díjfizetés mellett megállapított éves díj a biztosítás éves alapdíjának minősül. Ehhez képest a biztosító díjengedménnyel állapítja meg a biztosítás éves díját, ha a biztosítást évenkénti, illetve fél- vagy negyedévenkénti díjfizetés vállalásával kötötte meg a biztosított (szerződő).

c) A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetének időpontjától a következő díjesedékesség időpontjáig illeti meg a biztosítót, kivéve, ha ez az időtartam 30 napnál rövidebb. Ebben az esetben a következő idő- szakra járó díjat is meg kell fizetni. Az egy hónapnál rövidebb időtartamra a biztosítót a díj időarányosan illeti meg.

Készpénzfizetés esetén a díjat az ajánlat aláírásakor kell megfizetni.

Ha a biztosított (szerződő) és a biztosító díjhalasz- tásban állapodtak meg, a biztosítási díjnak leg- később a kockázatviselés kezdetének időpontjától számított 30. napon meg kell érkeznie a biztosító számlájára.

d) A folytatólagos díj a díjfizetés gyakoriságától függően annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik.

Ezen időpontokat az ajánlat és a kötvény tartalmazza. Az első és a folytatólagos díjnak (díjrészletnek) legké- sőbb az esedékességük időpontjától számított 30. napon meg kell érkezniük a biztosító számlájára.

e) A biztosítót megillető időarányos díjrészletek alapja a szerződésben előírt évi díj 1/360-ad része.

10. A biztosított kötelezettségei

a biztosítási esemény bekövetkeztekor

a) A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosított lakhelye (székhelye) vagy a káresemény helye szerint területileg illetékes gépjármű-kárrendezési szervnél, illetve a biztosító által közzétett módon telefonon vagy interneten.

A gépjárműben keletkezett tűz- és robbanáskárt a tűzoltóságnál, a lopáskárt a rendőrségen, a külföldön történt lopáskárt pedig a külföldi rendőrhatóságnál is haladéktalanul be kell jelenteni.

A büntetőeljárás során hozott határozat önmagában nem bizonyítja a biztosítási esemény bekövetkezé- sét, ezért a biztosító felhívására a biztosított köteles megadni a további szükséges felvilágosításokat, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartal- mának esetleges ellenőrzését.

b) A kárigény érvényesítésekor a következő iratokat kell a biztosítónál bemutatni:

· a biztosítási kötvényt és az utolsó díjfizetésről szó- ló igazolást,

· szabálysértési vagy büntető eljárás esetén a jog- erős határozatot vagy ítéletet,

· tűz- vagy robbanáskár esetén a tűzrendészeti hatóság határozatát,

· lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát, a nyomozást felfüggesztő határozatot, a gépjármű forgalmi engedélyét (érvényesen vagy érvénytele- nítve), vagy annak hiteles másolatát, valamint a forgalomból történő kivonás határozatát,

· a gépjármű törzskönyvét, továbbá minden egyéb olyan okmányt, iratot, igazolást, amely a biztosítási esemény bekövetkezésével kapcsolatos összes kö- rülmény megállapításához, valamint a biztosító fi- zetési kötelezettsége mértékének a meghatározásá- hoz szükséges.

c) Teljes lopáskár esetén a fentieken túl be kell mutatni a gépjárműnek a forgalomból való végleges kivoná- sáról szóló határozatot, a forgalmi engedély bevoná- sa esetén annak a hatóság által kiállított hiteles má- solatát, továbbá át kell adni a biztosító részére a kár bejelentésekor az ajánlaton, illetőleg a változás- bejelentőn szereplő számú és típusú kulcsot, vala- mint a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működteté- séhez szükséges eszközöket is.

d) A biztosított a kárfelvételig, legkésőbb azonban a bejelentésből számított ötödik nap elteltéig köteles a sérült gépjárművet változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak akkor változtathat, ha az a kár- enyhítéshez szükséges; köteles továbbá a kárt a tőle elvárható módon enyhíteni, és a helyreállítás meg- kezdése előtt betartani a biztosítónak a kár enyhí- tése érdekében adott iránymutatásait.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a fenti bekezdésekben előírt kötelezettségeit nem teljesíti, vagy jelentős tényeket, adatokat, körülmé- nyeket elhallgat, illetőleg nem a valóságnak megfele- lően ad elő, és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenekké válnak.

11. A biztosító ellenőrzési jogosultsága

a) A biztosító jogosult a sérült gépjárművet megszem- lézni, szükség esetén pótszemlét tartani, és a sérü- lésről kárfelvételi jegyzőkönyvet felvenni.

AHE-12400/4

b) A biztosító jogosult a zárak és – az ajánlaton, illetve az annak mellékletét képező extratartozék-jegyzéken feltüntetett – kiegészítő vagyonvédelmi berendezés működőképességét ellenőrizni.

12. A biztosított változásbejelentési

12. és közlési kötelezettsége

a) A biztosított (szerződő) a változástól számított

15 napon belül, írásban köteles bejelenteni és a szükséges okiratokkal igazolni a biztosítást kezelő hálózati egységnél a biztosítás megkötése után be- következett alábbi változásokat:

· a biztosított (szerződő) nevének, lakhelyének (telephelyének) megváltozását,

· jogi személy szerződő (biztosított) egyesülését, beolvadását, szétválását, átalakulását és egyéb okból való megszűnését,

· a gépjármű forgalmi rendszámának, alvázszámá- nak és motorszámának megváltozását,

· a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adás- vételi, ajándékozási stb. szerződés, illetve – a tulaj- donos halála esetén – a hagyatéki végzés vagy öröklési bizonyítvány bemutatásával),

· a gépjárműnek a forgalomból való kivonását,

· az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikének elvesztését, használatra alkalmatlanná válását, megsemmisülését vagy ezek bármelyikéről másolat készítését,

· a gépjárműzárak, a gyújtáskapcsoló és a kiegészítő vagyonvédelmi berendezés cseréjét (ld. a 6. pontot!),

· a gépjármű használati módjának megváltozását (pl. bérbeadás, taxiüzem),

· ha a gépjárművet követelés biztosítékául lekötöt- ték.

A változásbejelentési kötelezettség megszegése ese- tén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallga- tott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

b) Ha az eltulajdonított gépjármű, alkatrész, tartozék a lopáskár megtérítése vagy előleg folyósítása után megkerül, a biztosított (szerződő) köteles ennek tényét a biztosítónak 15 napon belül bejelenteni, és egyidejűleg közölni, hogy annak tulajdonjogára igényt tart-e. A külföldön megtalált jármű hazaszállí- tására csak a biztosítóval való előzetes egyeztetés alapján kerülhet sor.

Ha a biztosított a megkerült gépjárműre, annak alkatrészeire, tartozékaira igényt tart, akkor a felszó- lítástól számított 15 napon belül köteles a biztosító- nak visszafizetni a biztosítási szolgáltatás összegét, illetve annak a biztosított vagyontárgyakban – a lopással összefüggésben – keletkezett kár összegével csökkentett részét.

13. Biztosítási szolgáltatások

A jelen szerződés értelmében a biztosító a gépjárműben keletkezett kárt önrészesedés levonása előtt (ld. a 14. pontot!) az alábbiak szerint állapítja meg:

13. 1. Érdekmúlást okozó (ld. a 20.2. pontot!) biztosítási esemény bekövetkeztekor

· a biztosító meghatározza a gépjármű káridőponti értékét, ha a járművet ellopták, és az nem került meg;

· a térítés alapja a gépjármű káridőponti értékének és a maradványértéknek a különbözete, ha biztosítási eseménnyel összefüggésben az önhordó karosszériát vagy alvázas kivitel esetén az alvázat és a felépítményt egyidejűleg cserélni kell.

A káridőponti érték megállapítása a káresemény napján érvényben lévő belföldi Eurotax katalógusban szereplő eladási árjegyzés (katalógusérték) alapján az érték- módosító tényezők figyelembevételével történik. A kár- időponti érték nem haladhatja meg a katalógusérték 115%-át.

Katalógusérték hiányában a biztosított gépkocsi műsza- ki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus használt és új értékének aránya, valamint a műszaki jel- lemzők különbözőségének figyelembevételével – az új árból kiindulva – kell katalógusértéket képezni. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az új és használt jár- mű értékének arányát a német Eurotax katalógusokból kell meghatározni.

13. 2. Érdekmúlást nem okozó biztosítási esemény bekövetkeztekor

· a biztosító meghatározza a gépjármű helyreállításához indokoltan cserélendő, ill. pótolandó alkatrészek, tartozékok anyagköltségét az illetékes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által megadott kiskereske- delmi (áfás) új áron, és ennek az illető alkatrész, tarto- zék elhasználtságától függően legfeljebb a 65%-át téríti;

· megtéríti továbbá a sérült elemek cseréje vagy egyen- getése miatt indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltségének 65%-át a szomszédos elemek hozzá- fényezésének költsége nélkül;

· a fenti műveletek elvégzéséhez indokolt munkaidő- ráfordítás munkadíját – áfával együtt – legfeljebb 2500 forintos óradíjjal veszi figyelembe.

AHE-12400/4

· A fentieken túl megtéríti a biztosító az alvázszámot hordozó szerkezeti elem indokolt és ténylegesen elvég- zett cseréje esetén az alvázszám pótlásával összefüg- gésben igazoltan felmerült következő költségeket: az átalakítás engedélyezésének díját, az előzetes eredeti- ségvizsgálat díját, valamint a törzskönyv cseréjének dí- ját. Ezeket a költségeket az ellopott és megkerült gép- jármű esetében is megtéríti a biztosító, ha az alváz- számot meghamisították vagy megsemmisítették, fel-

téve, hogy a biztosított (szerződő) igényt tart a gépjár- műre.

· A biztosító térítése az önrészesedés levonása előtt a jelen szerződés keretében káreseményenként nem haladhatja meg a gépjármű káridőponti értékének 65%-át.

· A felek jogosultak a becsült kárérték figyelembevételé- vel a helyreállítási költségek tekintetében megálla- podást kötni.

13. 3. A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerült mentés és egyszeri szállítás költségét összesen legfeljebb 20 000 Ft-ig.

13. 4. Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.

13.5. A biztosítottnál maradó maradványok (roncs, hasz- nált alkatrész stb.) forgalmi értékével csökken a biz- tosító által nyújtott térítés. A biztosító a maradványok átvételére nem köteles.

13.6. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki:

· a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,

· a 13.2. pontban felsoroltak kivételével a gépjármű hely- reállításával, pótlásával kapcsolatban szükségessé váló

– forgalomba helyezés előtti – járulékos költségekre (pl. a vizsgáztatás, a tulajdonosváltozással kapcsolatos eredetiségvizsgálat és a nyilvántartásba vétel költsége stb.),

· a gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra, (pl. elmaradt haszon stb.),

· a sérült, megsemmisült vagy ellopott gépjármű más járművel való pótlásának költségeire (pl. bérgépkocsi, vagyonszerzési illeték stb.),

· a hajtó-, kenő-, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék-anyagokra,

· a biztosított gépjármű, alkatrész és tartozék árában, valamint a kapcsolódó szolgáltatások (javítás, autó- mentés) díjában foglalt áfára, ha azt a károsult jogo- sult az adójából levonni, illetve visszaigényelni,

· a biztosítottat (szerződőt) a káreseménnyel összefüg- gésben terhelő egyéb adófizetési kötelezettségekre,

· az érdekmúlást okozó biztosítási esemény miatt helyre nem állítható vagy ellopott – devizakülföldi sze- mély tulajdonában lévő – gépjármű káridőponti érté- kében foglalt vám- és adóterhek azon részére,

amelyek megfizetése alól a biztosított felmentést kapott,

· a külföldről egyedileg beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítási költségére és a beszerzéssel kapcsolatban felmerült egyéb járulékos költségekre.

14. Önrészesedés

Ha a biztosító a gépjárműben, illetve alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett elemi- és lopáskár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor a biztosított – káreseményen- ként, önrészesedés címén – a 13. pontban foglaltak sze- rint megállapított kár összegének 10 százalékát maga vi- seli.

Ablaküveg, műanyag alkatrész és világítótest (fényszóró és egyéb lámpák) sérülése esetén, ha ezek cseréje nem indokolt, és az alkatrész szakszerűen javítható, a javítás költségét a biztosító önrészesedés levonása nélkül téríti.

15. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége

A szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosított (szerződő) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A kármegelőzési kötelezettség körében a biztosított (szerződő) köteles

· mindazon zárakat (a gépkocsi gyújtáskapcsolóját és a tárolásra szolgáló helyiség zárait is ideértve) haladék- talanul kicseréltetni, illetőleg megjavíttatni, amelyek- nek kulcsához illetéktelenek

– elvesztés

– lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy

– rongálás útján

hozzájuthattak, illetve ha az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás miatt) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak;

· a szériakivitelű alaptípushoz tartozó, illetve az ajánla- ton vagy annak mellékletét képező extratartozék-jegy- zéken felvett riasztó- vagy lopásgátló berendezést min- dig üzemképes állapotban tartani;

· a sérült szélvédőt vagy ablakot kicseréltetni, ha sérülés folytán a gépjármű nem zárható megfelelően (ld. a 7. b) pontot!). A sérült gépjármű üvegezésének költsége a biztosítottat (szerződőt) terheli, ha arra a szerződés egyébként nem nyújt fedezetet.

· A biztosított (szerződő) köteles továbbá a nem megfe- lelően zárható gépjármű biztonságos tárolásáról annak kijavításáig gondoskodni.

Ha valamely zárat lopás szándékára utaló módon úgy rongáltak meg, hogy a zárhoz illetéktelenek kulcsot készíthettek, a keletkezett kárt a casco szerződés feltételei szerint téríti meg a biztosító. A biztosított (szerződő) pedig köteles kármegelőzés céljából a többi (sértetlen) zárbetétet is kicseréltetni. A biztosító a kár- megelőzési költség 50%-át szintén megtéríti.

AHE-12400/4

A kármegelőzési költség térítésének feltétele a javítási számlával való igazolás, a gépjármű bemutatása és a kiszerelt záralkatrészek leadása.

16. A biztosító mentesülése

Mentesül a biztosító a gépjárműben, annak alkatrészei- ben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt

· a biztosított (szerződő) természetes személy vagy velük együtt élő hozzátartozója; illetőleg

· a biztosított jogi személy, továbbá a jogi személynek nem minősülő gazdálkodó vagy egyéb szervezet veze- tője, illetve vezető beosztású, valamint a gépjárművek kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazott- ja (tagja, megbízottja) jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhíté- si kötelezettség megsértésére is alkalmazni kell.

A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegésének minősül különösen „A biztosított kár- megelőzési, kárenyhítési kötelezettsége“ részben (ld. a

15. pontot!) felsoroltak megszegése, valamint a tűzvédel- mi (tűzrendészeti) szabályok súlyos megsértése miatt bekövetkező tűz-, illetve robbanáskár, amely a biztosító mentesülésére ad alapot.

17. A szerződés módosítása

A felek megállapodnak abban, hogy a szerződés fenn- állása alatt – alapos okból – a biztosított gépjármű díjbesorolását, valamint a biztosítás díját a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal a biztosító módosíthatja.

A szerződés módosításának esetei:

A biztosítás díja módosítható, ha az előző év során a kárráfordítások és a díjbevétel aránya kedvezőtlenül változik meg, továbbá, ha a biztosított (szerződő) vagy a gépjármű adataiban olyan változás következett be, amely érinti a biztosítás díját.

A szerződés módosításának menete:

a) A biztosító a fenti módosítás(ok)ról a következő biz- tosítási év kezdete előtt legalább 60 nappal köteles a biztosítottat írásban értesíteni.

A biztosítónak egyidejűleg figyelmeztetnie kell a biztosítottat (szerződőt) a b) pontban foglalt követ- kezményre. A figyelmeztetés elmaradása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

b) Ha a biztosított (szerződő) a módosítást nem fogad- ja el, akkor az arról szóló értesítést követően – a biz- tosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően – írásban felmondhatja a szerző- dést (ld. a 20.3. pontot!). Ha a biztosított (szerződő) nem él felmondási jogával, a szerződés a biztosító által közölt módosítás szerint marad hatályban.

18. A biztosítási szolgáltatás teljesítése

a) A biztosító – a b-c) pontokban foglaltak kivételével – a kárbejelentés érkezési időpontjától számított 15 napon belül teljesíti a szolgáltatást.

b) Ha a biztosított az igény elbírálásához igazoló iratot tartozik bemutatni, akkor a 15 napos teljesítési ha- táridőt az utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.

c) A gépjármű ellopása esetén a kártérítési összeg legkorábban a rendőrségi feljelentés időpontjától számított 60. napon esedékes, feltéve, hogy addig a nyomozást felfüggesztő határozat már beérkezett a biztosítóhoz, és az eltulajdonított gépjármű időköz- ben nem került meg. Ez esetben a 15 napos teljesíté- si határidőt a 60. naptól kell számítani.

Ha a nyomozás még nem fejeződött be, a biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a várható szolgáltatás 80%-ának erejéig – előleg folyósítását kö- vetelheti a biztosítótól.

19. A biztosító visszakövetelési joga

Ha a biztosító a jelen szerződés alapján szolgáltatást nyújtott, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat (szerződőt) illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha az a mentesüléssel kapcsolatban a 16. pontban érintett személy.

20. A szerződés megszűnése

20.1. Díjnemfizetés

a) Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap eltelté- vel, ha addig a biztosított (szerződő) a biztosítási dí- jat nem fizette meg, és halasztást sem kapott, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem ér- vényesítette.

Díjhalasztás esetén a halasztott első díj befizetésére megállapított határidő lejártától számított 30. nap elteltével szűnik meg a szerződés díjnemfizetés miatt.

A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés a díj utó- lagos megfizetésével sem helyezhető érvénybe.

AHE-12400/4

A megszűnés időpontja után befizetett díjat (díjrész- letet) a biztosító – a megszűnésig őt megillető idő- arányos díjrészlet kivételével – a szerződést kezelő hálózati egységéhez történt beérkezéstől számított 15 napon belül köteles visszautalni a szerződőnek.

b) A fenti rendelkezéseket kell értelemszerűen al- kalmazni akkor is, ha a halasztott első díj vagy a

folytatólagos díj lehívására a biztosított (szerződő) mulasztása következtében előállt folyószámlahiány miatt nem kerülhetett sor.

c) A szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése esetén a biztosítót a biztosítás díja annak a hónapnak a vé- géig illeti meg, amelyben a biztosítási szerződés megszűnt.

20.2. Érdekmúlás

Érdekmúlással szűnik meg a szerződés:

a) a 13.1. pontban meghatározott esetekben a biztosítá- si esemény napján;

b) a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás időpontjában (nap, óra, perc), kivéve, ha az elhunyt biztosított (szerződő) örököse a változás bekövetke- zését követően (ld. a 12. a) pontot!) írásban úgy nyi- latkozik, hogy a szerződést a saját nevében fenn kí- vánja tartani;

Az a) pont alatti esetben a biztosítót – szolgáltatása folytán – a biztosítási év végéig illeti meg a díj; az

addig kiegyenlítetlen, időarányos díjat jogosult a szolgál- tatás összegéből levonni.

A b) pont alatti esetben az érdekmúlás tárgyhavának végéig illeti meg a biztosítót a díj; az azt követő időszak- ra is kiegyenlített, időarányos díjat – az érdekmúlás be- jelentésének kézhezvételétől számított 15 napon belül – visszautalja a volt biztosítottnak (szerződőnek).

20.3. A biztosítási szerződés felmondása

A jelen, határozatlan időtartamú biztosítási szerződést a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően, bármelyik fél írásban felmondhatja. A felmondással a szerződés – és vele a biztosító kocká- zatviselése – a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; a biztosítót a biztosítási év végéig illeti meg a díj.

21. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított két év letelte után elévülnek.

22. A határidők számítása

A jelen szerződésben napokban megadott határidőkbe a kezdő napot nem kell beszámítani.

23. Kiegészítő biztosítások

A jelen gépjármű-alapcasco biztosítási szerződéshez, azzal egyidejűleg vagy hatálya alatt bármikor – külön díj ellenében – kiegészítő

· gépjármű-törésbiztosítás,

· extratartozék-biztosítás is megköthető.

24. Külön feltételek külföldi utazás esetére

A biztosított gépjárművel való külföldi utazás előtt be kell szerezni a biztosítótól az alap- és az ahhoz kötött kiegészítő casco biztosítási szerződés(ek) érvényességét tanúsító igazolást, a külföldi tájékoztatót, valamint a külföldi biztosítóintézetek címjegyzékét.

A külföldön bekövetkezett és a biztosító kockázatviselés- ének körébe tartozó káreseményeket csak akkor kell a címjegyzékben feltüntetett, illetékes külföldi biztosítóin- tézetnél bejelenteni, ha azok kapcsán indokolt a segít- ségnyújtás igénybevétele.

AHE-12400/4

A gépjárműnek, alkatrészeinek, tartozékainak, külön biztosított extratartozékainak ellopását vagy elrablását be kell jelenteni a külföldi rendőrhatóságnál, és az erről szóló igazolást a hazaérkezés után be kell mutatni a

biztosítónak. Ha az ellopott vagy elrabolt gépjármű nem került meg, akkor a káreseményt a hazaérkezést követő- en haladéktalanul be kell jelenteni a lakhely (telephely) szerint illetékes rendőrhatóságnál is; az erről szóló iga- zolást ugyancsak be kell mutatni a biztosítónak.

A külföldi biztosítóintézet – a segítségnyújtás keretében

– önrészesedés levonása nélkül kifizeti a biztosítási esemény kapcsán mozgásképtelenné vált gépjármű szükségjavításának költségét, vagy – az Allianz Hungária Biztosító Zrt. döntése alapján – intézkedik a hazaszállí- tásáról. A külföldi biztosítóintézet más szolgáltatásra nem vehető igénybe. A sérült gépjármű az Allianz Hun- gária Biztosító Zrt. előzetes hozzájárulása nélkül nem hagyható véglegesen külföldön. A gépjármű végleges ja- vítására csak Magyarországon kerülhet sor.

Az alap- vagy kiegészítő biztosítások feltételei szerint előírt önrészesedés a végleges javítási költség kifizetése- kor kerül levonásra. Ha az alapszerződéshez kötött gép- jármű-törésbiztosítás alapján végzett szükségjavítás és/vagy az esetleges hazaszállítás átszámított költsége, valamint a végleges javítás együttes forintösszege nem éri el a vállalt önrészesedés összegét, akkor a külföldi segítségnyújtás teljes költségét – az erre vonatkozó fel- szólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül forint- ban vissza kell fizetni az Allianz Hungária Biztosító Zrt. részére.

Szerződési feltételek

a kiegészítő gépjármű-törésbiztosításhoz

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biz- tosító) a felek között létrejött kiegészítő gépjármű-törés- biztosítási szerződés alapján, az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben – önrészesedés levonásával, forintban – megtéríti az alapcasco biztosí- tási szerződéssel (a továbbiakban: alapszerződés) bizto- sított gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban az 1. pont alatti biztosítási esemény kapcsán keletkezett töréskárt.

A felek jogviszonyára a jelen feltételeket, valamint

– eltérő vagy kizáró rendelkezés hiányában – az alapszerződés általános feltételeit értelemszerűen és együttesen kell alkalmazni.

1. Biztosítási események

A kiegészítő törésbiztosítás értelmében biztosítási eseménynek minősül a biztosított gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban (ld. az alapszerződés 6. pontját!) bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, bal- eseti jellegű erőhatás által keletkezett sérülés, továbbá idegen személy által okozott rongálás (a továbbiakban: töréskár).

A jelen szerződés értelmében „idegennek“ minősül az a kívülálló harmadik személy, akinek károkozása folytán a biztosító mentesülése nem áll be.

2. A biztosítással nem fedezett káresemények,

2. illetve károsodások

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki:

a) a biztosított gépjárművet, annak alkatrészét, tartozé- kát ért olyan töréskárokra, amelyek

aa) nem baleseti jelleggel (pl. műszaki hiba, alkat- részleválás, anyagfáradás, hűtővíz megfagyása, ablaküvegeknek a törlőlapát által okozott karco- sodása, vízzel elöntött területre, útszakaszra törté- nő szándékos behajtás stb. folytán), illetve

AHE-12400/4

ab) az alapszerződés 8. pontjában (kivéve annak az f) pontjában) foglalt kizáró okok folytán következtek be;

b) a gépjárművet, annak alkatrészét, tartozékát közúti közlekedésben való részvétel során ért töréskárra, ha

a gépjármű – hatósági jelzés vagy útvonalengedély hiányában, illetőleg lejárt forgalmi engedély miatt – nem vehetett volna részt a közúti közlekedésben, vagy ha a közúti baleset nem az útvonalengedély te- rületi és/vagy időbeli hatálya alatt következett be;

c) a különleges felépítményű (pl. darus, létrás, billenős rakterű; továbbá úttisztító, hókotró stb. rendeltetésű) gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban e járművel való munkavégzés által okozott, továbbá e járműnek munkavégzésre vagy közlekedésre való előkészítése során bekövetkezett töréskárra.

3. Díjkedvezmény (bónusz)

a) A kiegészítő törésbiztosítás kezdetének napjától számítva (ld. az alapszerződés 3. pontját és a jelen kiegészítő szerződés 10. ba) pontot!) az első két év letelte után egyhavi, a harmadik-negyedik év után két-két havi, az ötödik-hatodik év után három-három havi, a hetedik-nyolcadik év után négy-négy havi, a kilencedik-tizedik év után öt-öt havi, a tizenegyedik év után pedig évenként hathavi díjkedvezményben (bónusz) részesül a biztosított, ha – kiegészítő törés- biztosítás alapján – nem vett igénybe szolgáltatást.

A díjvisszatérítés alapja a bónuszjogosultság idő- pontját megelőző hónapra eső törésbiztosítási díj.

A biztosító a fentiek alapján megállapított díjkedvez- ményt visszafizetés vagy a következő időszak biztosí- tási díjába történő beszámítás formájában nyújtja.

A díjkedvezmény formáját a biztosító jogosult megha- tározni. A biztosító a bónuszesedékesség tárgyhavát követő hónap végéig intézkedik a díjkedvezmény visszautalására, illetve a díjfizetési gyakoriság sze- rint soron következő díj(ak)ba történő beszámí- tására.

b) Ha a biztosított szolgáltatást vett igénybe, a díjked- vezményre jogosító időtartam a káresemény idő- pontjával megszakad, de a következő biztosítási évfordulóval újra elkezdődik. (Az alap- és az ahhoz kötött kiegészítő extratartozék-biztosítás alapján, valamint a szélvédő és világítótestek sérülésének javítása címén nyújtott szolgáltatás nem szakítja meg a díjkedvezményre jogosító időtartamot.)

c) Ha a kiegészítő törésbiztosítás érdekmúlás vagy felmondás miatt szűnt meg, akkor a jelen biztosítás alapján megszerzett díjkedvezményre jogosító idő-

tartam tovább folytatódik, ha a biztosított (szerződő) a megszűnés időpontjától számított hat hónapon belül új – törésbiztosítással kiegészített – alapszer- ződést, casco biztosítást, illetve az érvényben tartott alapszerződéséhez új kiegészítő törésbiztosítást köt. A folyamatos időtartamba azonban nem számítanak bele azok a teljes hónapok, amelyekre – a megszű- néstől az újabb szerződéskötésig vagy kiegészítésig – nem fizettek alap- és/vagy törésbiztosítási díjat.

d) A biztosító elismeri a más hazai vagy külföldi biztosítóknál hat hónapnál nem régebben megszűnt szerződés alapján – teljes év(ek) alatt – igazoltan megszerzett, díjkedvezményre jogosító időtartamot, és azt hozzászámítja az alapszerződéssel egy időben megkötött jelen törésbiztosítás hatálya alatt megsza- kítás nélkül eltelt biztosítási év(ek)hez. Az összevont időtartamoknak megfelelő összegű díjkedvezmény

– az igazolásban feltüntetett időponttól függetlenül – legkorábban az alapszerződés első biztosítási évfor- dulójának napján esedékes, feltéve, hogy addig nem következett be jogosultságot megszakító káresemény. A továbbiakban a fenti a-c) pontokban foglalt általá- nos rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

e) A c-d) pontok rendelkezései nem alkalmazhatók akkor, ha az előző – töréskárkockázatot (is) tartal- mazó – szerződés díjnemfizetés vagy töréskár foly- tán bekövetkezett érdekmúlás miatt szűnt meg.

4. A biztosított kötelezettsége

a biztosítási esemény bekövetkeztekor

A biztosított (szerződő) a gépjárművet, annak alkat- részét, tartozékát ért töréskár esetén – az alapszerződés

10. pontjában foglaltakon túlmenően – a gépjárművet vezető személy vezetői engedélyét is köteles a biztosító- nál bemutatni a kárbejelentés alkalmával.

5. A biztosított változásbejelentési kötelezettsége

Ha a biztosított (szerződő) természetes vagy jogi sze- mély a jelen kiegészítő törésbiztosítás hatálybalépését követően

a) gépjármű bérbeadására és/vagy közúti bérfuvarozás- ra (személy-, illetve teherszállításra) jogosító – törés- biztosítási pótdíj fizetésére köteles – tevékenység folytatását kezdi el a biztosított gépjárművel, illetve

AHE-12400/4

b) az ilyen tevékenység folytatását igazoltan megszün- tette, vagy – bérfuvarozás esetén – annak fő- vagy mellékfoglalkozás jellegét igazoltan megváltoztatta, akkor az alapszerződés 12. pontjában felsoroltakon kívül ezeket a változásokat is köteles 15 napon belül bejelenteni a biztosítónak.

6. Biztosítási szolgáltatások

a) A biztosító töréskár esetén az alapszerződés 13. és

18. pontjaiban foglaltak szerint nyújt szolgáltatást.

b) Ha a törésbiztosítási pótdíj fizetésére köteles biztosí- tott (ld. a jelen feltételek 10. ab) és 5. a) pontját!) az előírt pótdíjat nem fizette meg, akkor a biztosító a közúti bérfuvarozásra használt és/vagy bérbeadással hasznosított gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a káresemény időpontjában ténylegesen fizetett törésbiztosítási díj aránylik an- nak pótdíjjal emelt összegéhez.

7. Önrészesedés

a) Ha a biztosító a gépjárműben, illetve – ablaküvegei- nek kivételével – az alkatrészeiben, tartozékaiban (ld. az alapszerződés 6. pontját!) keletkezett töréskár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor a biztosított

– káreseményenként, önrészesedés címén – a jelen kiegészítő biztosítás 6. pontjában foglaltak szerint megállapított kár 10%-át, de legalább a kiegészítő törésbiztosítási szerződésben vállalt alap-önrészese- dés összegét maga viseli.

b) A gépjármű ablaküvegeiben – a gépjármű károsodá- sa nélkül vagy azzal egyidejűleg – keletkezett törés- károk esetében az önrészesedés mértéke káresemé- nyenként 10%.

c) Ablaküveg, műanyag alkatrész és világítótest (fény- szóró és egyéb lámpák) sérülése esetén, ha ezek cseréje nem indokolt, és az alkatrész szakszerűen javítható, a javítás költségét a biztosító önrészesedés levonása nélkül téríti.

8. Mentesülés

Mentesül a biztosító a töréskár megtérítése alól, ha bizo- nyítja, hogy azt az alapszerződés 16. pontjában felsorolt személyek jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ezen személyek súlyosan gondat- lan magatartásával okozottnak minősül a töréskár, ha

a) a gépjárművet (vontató gépjárművet) érvényes gépjárművezetői engedély nélkül vezették;

b) a gépjárművet károsan befolyásoló gyógyszer hatása alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet elérő alkoholos befolyásoltság álla- potában vezették, vagy a vezetést ilyen személy(ek)- nek engedték át;

c) a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata mutatható ki;

d) a gépjárművet túlterhelték, vagy üzemeltetését, vontatását szakszerűtlenül végezték;

e) azt a biztosított lakókocsiban annak nem rendelte- tésszerű használatával (pl. jellegétől eltérő teherszál- lítással) okozták;

f) az – a forgalmi engedély érvényességétől függetle- nül – a gépjármű biztonsági berendezéseinek és/vagy gumiabroncsainak súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben következett be.

A jelen kiegészítő biztosítás értelmében nem minősül mentesülési oknak a gépjárművezetői engedély nélküli vezetés, ha

· a biztosított (szerződő) természetes személy vagy hozzátartozója, továbbá a gépjárművezetői képzésre, vizsgáztatásra használt gépjárművet vezető személy nem rendelkezett ugyan gépjárművezetői engedéllyel, de az annak megszerzése érdekében folytatott gyakor- lás (vizsga) során következett be a töréskár, feltéve, hogy a gépjárművezetés (vizsgáztatás) hatósági enge- déllyel rendelkező oktató (vizsgáztató) jelenlétében történt;

· a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, de azt a káresemény után 30 napon belül változatlan feltételekkel meg- hosszabbították. Indokolt akadályoztatás (pl. személy- sérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határ- időt az akadály megszűnésétől kell számítani.

9. A biztosító visszakövetelési joga

Ha a biztosító a jelen kiegészítő törésbiztosítás alapján szolgáltatást nyújtott, az őt megillető visszakövetelési jo- gát a károkozóval szemben csak akkor érvényesítheti, ha az az alapszerződés 16. pontjában felsorolt – mentesü- léssel nem érintett – személy, aki a töréskárt jogellene- sen és szándékosan vagy a jelen feltételek 8. pontja sze- rint súlyosan gondatlannak minősülő magatartásával okozta.

10. Az alap- és kiegészítő

gépjármű-törésbiztosítási szerződés kapcsolata

a) A kiegészítő törésbiztosítás – külön díj ellenében – az alapszerződéssel egyidejűleg vagy annak érvé- nyessége alatt bármikor megköthető, a gépjármű szemlére való bemutatása mellett.

AHE-12400/4

aa) A biztosító a törésbiztosítás díját díjenged- ménnyel állapítja meg, ha a szerződést éven- kénti, illetve fél- vagy negyedévenkénti díjfizetés vállalásával kötötték meg.

ab) Ha a biztosított (szerződő) közúti bérfuvarozásra és/vagy gépjárművek bérbeadására jogosító tevé- kenységet folytat, akkor az erre használt gépjár-

mű törésbiztosításának a díjfizetési gyakoriság szerint megállapított éves díja alapján felszámí- tott pótdíját is meg kell fizetnie.

b) Ha a biztosított (szerződő) az alapszerződés hatály- balépése után kötötte meg a kiegészítő törésbiztosí- tást, akkor

ba) az alapszerződés 2. pontjában foglaltaktól eltérő- en a kiegészítő szerződés az ajánlat aláírásával létrejön, és a kockázatviselés (év, hó, nap, óra, perc megjelölésével) azonnal elkezdődik;

bb) ha a kockázatviselés kezdete nem azonos az alapszerződés biztosítási évfordulójának napjá- val, a biztosítási évfordulóig terjedő időszak töre- dék biztosítási év;

bc) ennek az alapszerződésben vállalt díjfizetési gyakoriság szerinti első díját az új ajánlat aláírása- kor, a törésbiztosítási kockázatviselés kezdetének napjától kell megfizetni;

bd) a folytatólagos (évi, fél- vagy negyedévi, illetve ha- vi) törésbiztosítási díjak az alapszerződésben megjelölt időpontokban, annak díjával (díjrészle- tével) együtt esedékesek.

c) A biztosított (szerződő) bármely biztosítási év végét legalább 30 nappal megelőzően jogosult a kiegészítő törésbiztosítási szerződésben vállalt alap-önrészese- dés helyett – a következő biztosítási év kezdetétől – alacsonyabb vagy magasabb önrészesedést választa- ni. A törésbiztosításnak az újonnan választott önrészesedési összeg függvényében módosult (évi, fél- vagy negyedévi, illetve havi) díját, (díjrészletét) a következő biztosítási év első napjától kezdődően az alapszerződés díjával együtt kell megfizetni. (Alacsonyabb önrészesedésre történő módosításhoz be kell mutatni szemlére a gépjárművet.)

d) A kiegészítő törésbiztosítás az alapszerződés 17. pontjában foglaltak szerint, az ott írt esetekben – az alapszerződéssel együtt vagy önállóan is – módo- sul(hat).

e) Az alapszerződés bármely okból történő megszűné- sével egyidejűleg a kiegészítő törésbiztosítás is meg- szűnik.

f) A kiegészítő törésbiztosítással együtt, értelemszerű- en megszűnik az alapszerződés is, ha töréskár foly- tán következett be az érdekmúlás.

g) A biztosított (szerződő) a kiegészítő törésbiztosítást alapszerződésének fenntartása mellett – az annak

20.3. pontjában foglaltak szerint – külön is felmond- hatja. Ez esetben a törésbiztosítási kockázatviselés a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; a törésbiztosítás díja a biztosítási év végéig illeti

meg a biztosítót. Az alapszerződés a következő bizto- sítási év első napjának 0 órájától kezdődő hatállyal

– a megszűnt törésbiztosítás kockázatával és díjával csökkentve – marad érvényben.

Szerződési feltételek

a kiegészítő extratartozék-biztosításhoz

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biz- tosító) a felek között létrejött kiegészítő extratartozék- biztosítási szerződés alapján, az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben – önrészesedés levonásával, forintban – megtéríti az 1. pontban meg- jelölt vagyontárgyakban keletkezett elemi, lopás- és töréskárt.

A felek jogviszonyára a jelen feltételeket, valamint – el- térő vagy kizáró rendelkezés hiányában – az alapcasco biztosítási szerződés (a továbbiakban: alapszerződés) általános feltételeit, továbbá a kiegészítő gépjármű- törésbiztosítási szerződés (a továbbiakban: törésbiztosí- tás) feltételeit értelemszerűen és együttesen kell alkal- mazni.

1. Biztosított vagyontárgyak

A jelen kiegészítő biztosítás a gépjármű azon alkatrésze- ire, tartozékaira vagy különleges kidolgozására, egyénileg kiválasztott vagy egyedileg előállított rendszámtábláira (a továbbiakban együtt: extratartozék) nyújt biztosítási fe- dezetet, amelyek a széria-kivitelű alaptípust meghaladó- an – a gyártás folyamán vagy utólag – építettek be vagy alkalmaztak, függetlenül attól, hogy azok a gépjárműtől

fizikailag elválaszthatók-e vagy sem.

A fentiekben meghatározott extratartozékokra kizárólag akkor terjed ki a kiegészítő extratartozék-biztosítás, ha azokat a biztosítás megkötésekor vagy egy későbbi válto- zás bejelentése alkalmával a szerződés mellékletét képe- ző eredeti vagy módosított jegyzékben – a szerződő által egyedileg megjelölt forintértéken (a továbbiakban: bizto- sított érték) – feltüntették, feltéve, hogy azokat rendelte- tésüknek megfelelően a gépjárműbe építve vagy azon rögzítve érte a biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett károsodás.

A biztosító a szerződő fél által megjelölt értéknél alacsonyabb összegben is meghatározhatja valamely extratartozék biztosított értékét.

AHE-12400/4

2. Biztosítási események

A jelen kiegészítő biztosítás értelmében biztosítási eseménynek minősül a biztosított extratartozékokat a

gépjármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg ért

· elemi kár,

· lopáskár,

· töréskár.

(A biztosítási események részletes meghatározására ld. az alapszerződés 7., illetve a törésbiztosítási feltételek

1. pontját!)

3. Biztosítással nem fedezett káresemények,

3. illetve károsodások

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki:

a) a szerződés hatálybalépését követően beépített olyan extratartozékokra, amelyek – változásbejelentés hiá- nyában – a biztosítási esemény bekövetkeztekor nem szerepeltek a szerződés mellékletét képező jegyzékben;

b) a biztosított extratartozékokat ért olyan káresemé- nyekre, illetve károsodásokra, amelyek az alapszerző- dés 8., illetve a törésbiztosítási feltételek 2. pontjá- ban foglalt kizáró okok folytán következtek be.

4. A biztosított változásbejelentési kötelezettsége

A biztosított (szerződő) köteles a változástól számított 15 napon belül bejelenteni a biztosítónak, ha

a) a biztosított extratartozékot nem biztosítási esemény miatt szerelték ki a gépjárműből vagy szerelték le ar- ról véglegesen;

b) a gépjárműből bármely okból kiszerelt vagy arról le- szerelt, biztosított extratartozékot a szerződő másik- kal pótolta, vagy további – a szerződés mellékletében addig nem szereplő – extratartozékokat szereltetett fel vagy be, feltéve, hogy ezekre is kiegészítő biztosí- tást kíván kötni.

A biztosított extratartozékok körében bekövetkezett változások esetén a biztosító új jegyzéket bocsát ki akkor is, ha a biztosítás díját a változások nem érintik. Ezen új jegyzék kibocsátásával egyidejűleg a korábbi jegyzék hatályát veszti. A biztosított (szerződő) bejelentésének elmaradása esetén a biztosítással nem

fedezett káreseményekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

5. Biztosítási szolgáltatások

A biztosított extratartozéko(ka)t a gépjármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg ért biztosítási események kapcsán a biztosító az alapszerződés 13. és 18. pontja, valamint az alábbi a-c) pontokban foglaltak szerint nyújt szolgáltatást:

a) A megállapított kár összege – káreseményenként – nem haladhatja meg a károsodott extratartozék biztosított értékét;

b) Érdekmúlást okozó biztosítási esemény (ld. az alap- szerződés 13.1. pontját!) bekövetkeztekor

· a biztosított extratartozékokat a káridőponti értékük figyelembevételével téríti a biztosító;

· ha a biztosított extratartozék valamely azonos ren- deltetésű szériakivitelű alkatrészt, tartozékot helyettesít, akkor ezek káridőponti értékkülönböze- te képezi az extratartozék-biztosítási szolgáltatás alapját.

c) Pótdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén az extratartozék(ok)ban keletkezett töréskárt olyan arányban téríti meg a biztosító, ahogyan a ténylege- sen fizetett extratartozék-biztosítási díj aránylik an- nak pótdíjjal emelt összegéhez.

6. Önrészesedés

a) Ha a biztosító az extratartozék(ok)ban keletkezett elemi, lopás- vagy töréskár kapcsán a jelen kiegészí- tő biztosítás alapján szolgáltatást nyújt, akkor a 5. pontban foglaltak szerint megállapított kár összegé- nek 10%-át – káreseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.

b) Ablaküveg, műanyag alkatrész és világítótest (fény- szóró, és egyéb lámpák) sérülése esetén, ha ezek cseréje nem indokolt, és az alkatrész szakszerűen javítható, a javítás költségét a biztosító önrészesedés levonása nélkül téríti.

7. Mentesülés

A biztosító a jelen kiegészítő biztosítási szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítése alól elemi és lopáskár esetén az alapszerződés 16., töréskár esetén a törésbiz- tosítási feltételek 8. pontjában foglaltak szerint mente- sül.

AHE-12400/4

8. A biztosító visszakövetelési joga

Ha a biztosító a jelen kiegészítő extratartozék-biztosítás alapján szolgáltatást nyújtott, az őt megillető visszakö-

vetelési jogát a károkozóval szemben csak akkor érvé- nyesíti, ha az az alapszerződés 16. pontjában, illetőleg a kiegészítő törésbiztosítási feltételek 8. pontjában felso- rolt – mentesüléssel nem érintett – személy, aki a kárt jogellenesen és szándékosan, vagy a jelen feltételek 7. pontja szerint súlyosan gondatlannak minősülő maga- tartásával okozta.

9. Az alap- és kiegészítő biztosítási

9. szerződések kapcsolata

a) A kiegészítő extratartozék-biztosítás – külön díj ellenében – kizárólag a gépjármű-törésbiztosítással kiegészített alapszerződéshez köthető meg, azzal egyidejűleg vagy hatálya alatt bármikor.

aa) A biztosító az extratartozék-biztosítás díját díjengedménnyel állapítja meg, ha a szerződést évenkénti, illetve fél- vagy negyedévenkénti díjfi- zetés vállalásával kötötték meg.

ab) Ha a biztosított (szerződő) közúti bérfuvarozásra és/vagy gépjárművek bérbeadására jogosító tevé- kenységet folytat (ld. a törésbiztosítás 10. ab) pontját is!), akkor az erre használt gépjármű ext- ratartozék-biztosításának a díjfizetési gyakoriság szerint megállapított éves díja alapján is felszá- mítja a biztosító a pótdíjat.

b) Ha a biztosított (szerződő) az alap- és/vagy törésbiz- tosítás hatálybalépése után kötötte meg az extratar- tozék-biztosítást, akkor arra a törésbiztosítási feltéte- lek 10. b) pontjának rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

c) Ha a biztosított (szerződő) a biztosítást – a hatály- balépését követően – további extratartozékokra kívánja kiterjeszteni, az új jegyzékbe való felvételük- kel ezekre is azonnal elkezdődik a kockázatviselés. Ha ilyen esetben az extratartozék-biztosítás díjának emelése is szükségessé válik, akkor a kiterjesztéssel egyidejűleg fizetendő első díjkülönbözet a kockázatvi- selés kezdetéhez igazodóan illeti meg a biztosítót.

A díjkülönbözettel módosított folytatólagos alap- és kiegészítő biztosítási díjak (díjrészletek) az alapszer- ződésben rögzített időpontokban együtt esedékesek (ld. értelemszerűen a törésbiztosítási feltételek 10. b) pontját!).

d) A biztosított (szerződő) csak törésbiztosítása alapján részesülhet díjvisszatérítésben. E szerint a kiegészítő extratartozék-biztosítás alapján díjkedvezményt (bonust) a biztosító nem állapít meg. A kizárólag e biztosítás alapján, extratartozékban keletkezett tö- réskár folytán nyújtott szolgáltatás sem szakítja meg a díjkedvezményre jogosító időtartamot.

e) A kiegészítő extratartozék-biztosítás az alapszerző- dés 17. pontjában foglaltak szerint, az ott írt esetek-

ben – az alap- és/vagy törésbiztosítási szerződéssel együtt vagy önállóan is – módosul(hat).

f) Az alap- és/vagy törésbiztosítási szerződés bármely okból történő megszűnésével egyidejűleg a kiegészí- tő extratartozék-biztosítás is megszűnik.

g) A jelen kiegészítő biztosítás az alapszerződés és a törésbiztosítás fenntartása mellett megszűnik, ha valamennyi biztosított extratartozék tekintetében érdekmúlás áll elő. Ebben az esetben az extratarto- zék-biztosítás díjának elszámolásánál az alapbiztosí- tás 20.2. pontjának rendelkezései szerint kell eljárni. Ha csak egyes extratartozékok tekintetében követke- zik be érdekmúlás, ebben az esetben is az alapbizto- sítás 20.2. pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen kiegészítő extratartozék-biztosítás – az alapszerződés és a törésbiztosítás fenntartása mel- lett – külön is felmondható. Ez esetben a törésbizto- sítási feltételek 10.g) pontjának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

10. A személyes adatok kezeléséről

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (továbbiakban: érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal össze- függésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a fel- hatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vo- natkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

AHE-12400/4

Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető.

A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 00-00-000000, 1553 Budapest, Pf. 40) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja.

A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül.

A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azo- nos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és ked- vezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerződési feltételekhez tartozó ügyfél- tájékoztató tartalmazza.

Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak az általános szerződési feltételek- ben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javalat/adatközlő tartalmazza.

Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbí- tási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében.

A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási

ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet társaságunk kapcso- lata. Annak érdekében, hogy társaságunk ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja, az ügyfél-adatokat – az ügy- fél hozzájárulása esetén – a biztosítási szerződés keze- lése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai keze- léséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbí- tését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.

Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

a) az általa kezelt adatokról, illetve

b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,

c) az adatkezelés céljáról,

d) az adatkezelés jogalapjáról,

e) az adatkezelés időtartamáról,

f) az adatfeldolgozó

· nevéről,

· címéről (székhelyéről),

· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy

· kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.

Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adat- védelmi felelőséhez kérjük eljuttatni.

A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájkoztatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.

A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.

Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

AHE-12400/4

Allianz Hungária Biztosító Zrt.