SIGNAL IDUNA NYUGDÍJPROGRAM

SIGNAL IDUNA NYUGDÍJPROGRAM

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

Feltételek

Hatályos: 2017. március 1-től

Tartalomjegyzék

SIGNAL IDUNA NYUGDÍJPROGRAM BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI (SN005) 3

1. Bevezetés 3

2. Fogalmak, meghatározások 3

3. Általános szabályok, meghatározások 4

3.1. A biztosítási szerződés alanyai 4

3.2. Biztosítási esemény 5

3.3. Biztosítási szolgáltatás 6

3.4. Biztosítási szolgáltatás igénybevételének módja 7

4. A biztosítási szerződés létrejötte 7

4.1. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete, várakozási idő 7

4.2. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak 7

4.3. A biztosítás területi hatálya 8

5. Díjfizetés 8

5.1. A biztosítás első díja 8

5.2. Rendszeres biztosítási díjak 8

5.3. Eseti díjak 8

5.4. Fizetési késedelem 9

6. Szerződő számlái 9

6.1. Főszámla 9

6.2. Eseti számlák 9

6.3. Lojalitási számla 10

6.4. Adójóváírás számlák 10

7. A biztosítási szerződést terhelő költségek 10

7.1. Szerződő rendelkezésétől független rendszeres költségek 11

7.2. A szerződő rendelkezése alapján érvényesített költségek 12

8. Bónuszok típusai 12

8.2. Lojalitási bónuszok felszabadítása 13

8.3. Lojalitási bónuszok elvesztése 13

8.4. Lojalitási bónuszcsökkentése 13

9. Alapkezelők befektetési alapjai, tőke és hozam garancia, illetve védelem, eszközalap felfüggesztés 13

9.1. Befektetési alapok, eszközalapok 13

9.2. Alapok létrehozása, megszüntetése 14

9.3. Eszközalap felfüggesztés 14

9.4. Tőke – és hozamgarancia, illetve tőke- és hozamvédelem 16

10. Kötvény 16

11. Értékkövetés 16

12. Szerződő rendelkezései 16

12.1. Biztosítási díj módosítása 16

12.2. Díjfizetési gyakoriság módosítása 17

12.3. Átirányítás 17

12.4. Áthelyezés 17

12.5. Díjszüneteltetés 17

12.6. Díjmentesítés 17

12.7. Részleges visszavásárlás 18

12.8. Eseti pénzkivonás nyugdíjcélú, nem nyugdíjcélú 18

13. A biztosítási szerződés megszűnése 19

13.1. Visszavásárlás 19

13.2. 30 napos felmondás 20

13.3. Felmondás a biztosító részéről 20

13.4. Rendes felmondás 20

14. Reaktiválás 20

15. A biztosító teljesítése 20

15.1. A biztosítási esemény bejelentése 20

15.2. A szolgáltatásra jogosult személy 20

15.3. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez szükséges iratok 20

15.4. A visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges iratok 22

16. A szolgáltatás kifizetése 22

16.1. Visszavásárlás esetén 22

16.2. Haláleseti szolgáltatás esetén 22

16.3. Elérési szolgáltatás esetén 22

16.4. A szolgáltatás kifizetésének költségei 22

16.5 A biztosítási szolgáltatás terhére történő levonások 22

17. Mentesülések, kizárások 22

17.1. Mentesülések 22

17.2. Kizárások 22

18. Elévülés 23

19. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 23

19.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 23

19.2. Titoktartási kötelezettség 24

19.3. Személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 28

19.4. Felmentés, felhatalmazás 29

19.5. Szerződésre jellemző értékek módosítása 30

19.6. Napi tájékozódási lehetőség 30

20. Panaszok, kérelmek bejelentése 30

21. Adózással kapcsolatos rendelkezések 31

21.1. Adójóváírásra vonatkozó szabályok 31

21.2. Adójóváírás számla jogvesztő esemény bekövetkezése esetén 32

21.3. A szerződés megszűnését követően érkezett adójóváírások 32

21.4. Többelethozam vissaztérítés 32

21.5. Kamatadó 32

22. Egyéb rendelkezések 32

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

A SZERZŐDÉSRE JELLEMZŐ ÉRTÉKEK (SN005) 34

2. SZÁMÚ MELLÉKLET

TKMNy tájékoztató 36

3. SZÁMÚ MELLÉKLET

Választható eszközalapok 38

4. SZÁMÚ MELLÉKLET

Stratégiák 55

5. SZÁMÚ MELLÉKLET

Adótájékoztató a nyugdíjbiztosítási szerződésekhez 61

SIGNAL IDUNA NYUGDÍJPROGRAM BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI (SN005)

1. BEVEZETÉS

Jelen általános és kiegészítő szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a bizto- sítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) szabályai alapján jöttek létre. Jelen feltételek szerint létrejövő biztosítási szerződésre a magyar jog az irányadó.

Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. számú mellékle- te A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak minősülnek. Az ügyféltájékoztató elemeinek minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak.

A biztosító mentesülésének szabályai, a biztosító szol- gáltatásának korlátozásáról szóló feltételei, az alkalma- zott kizárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vo- natkozó egyéb rendelkezésektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagí- tott betűvel szedettek.

Társaságunk cégneve: SIGNAL IDUNA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Adószám: 10828704-2-44

KSH-száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg.00-00-000000 szám alatt

Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH-87194/2015 Központi ügyfélszolgálat: 1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Telefon: x00-0-000-0000

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx xxx.xxxxxx.xx

Felügyelő hatóság: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeleté- vel kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

2. FOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK

Adójóváírási számla: az adóhatóság által utalt adójóváírás összegek befektetésére és nyilvántartására szolgál.

Adójóváírási befektetési egységek: a biztosítási szerző- dés során keletkezett adójóváírásokból képzett befektetési egységek.

Adminisztrációs költség: a szerződés hosszútávú fenn- tartásával kapcsolatos, igazgatási és működési folyamatokra felszámított költség.

Áthelyezés: a befektetési egységek átváltása az egyik esz- közalapból egy másik eszközalapba.

Átirányítás: a jövőbeli rendszeres díjak eszközalapok közötti felosztásának módosítása.

Baleset fogalma: a biztosítottat ért, biztosított akaratán kívül fellépő, egyszeri, hirtelen külső behatás.

Befektetési egység: az eszközalap befektetéseiben való arányos részesedést megtestesítő elszámolási egység.

Befektetési egység árfolyama: a biztosító ezen az áron vásárolja, illetve adja el a szerződő számláin nyilvántartott be- fektetési egységét.

Belépési kor: a biztosított személy életkora a biztosítás tech- nikai kezdetének időpontjában. A belépési kor úgy kerül meg- határozásra, hogy a szerződés technikai kezdetének évszá- mából levonásra kerül a biztosított születési évszáma.

Biztosítás technikai kezdete: a biztosítás kezdetét mega- dó időpont, az ajánlat aláírását követő hónap elseje.

Biztosítási ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben nem a biztosító teszi, hanem a biz- tosítási védelmet igénylő szerződő (a védelem a biztosítottra vonatkozik). Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megál- lapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja.

Biztosítási díj: a biztosító szolgáltatásának ellenértéke; ösz- szegét és esedékességét a szerződés rögzíti.

Biztosítási esemény: a biztosított életével kapcsolatos olyan esemény, amikor a szerződési feltételekben meghatáro- zottak alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége fennáll. Biztosítási év/időszak: az az időszak, amely minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik és ettől számított egy évig tart.

Biztosítási évforduló: minden naptári évben a biztosítás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.

Bónusz befektetési egység: a biztosítási szerződés során keletkezett bónusz jóváírásokból képzett befektetési egysé- gek.

Díjfizetés: a biztosítási díj, szerződésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de lehetséges havi, negyedéves, féléves részletek- ben is fizetni. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszű- nését eredményezi.

Díjfizetési tartam: megegyezik a biztosítási szerződés tar- tamával.

Életbiztosítási (haláleseti) biztosítási összeg: az életbiz- tosítási szerződésben megadott kockázati életbiztosítási fe- dezet, mely a biztosított elhalálozása esetén kerül kifizetésre. Az első éves díj kétszerese, de maximum 1 millió forint.

Életciklus stratégia: a szerződő számláihoz választható be- fektetési stratégia, melynek lényege, hogy automatikusan a biztosítási szerződés hátralévő tartamához igazítja a szerződő megtakarításainak befektetési alapok szerinti összetételét.

Értékkövetés (indexálás): a szerződésben rögzített érték- követési módszer, amelynek alapján a biztosítási díj meghatá- rozott mértékkel automatikusan, a szerződés egyéb feltétele- inek módosítása nélkül változik.

Eseti befektetési egységek: azok a nyugdíjcélú vagy nem nyugdíjcélú befektetési egységek, amiket a biztosító az eseti díjból vásárolt a szerződő rendelkezése alapján, és befizeté- senként külön alszámlán tart nyilván.

Eseti befektetési egységek visszavásárlási értéke: az eseti befektetési egységeknek (nyugdíj célú és nem nyugdíj célú) az aktuális árfolyamon számított értéke, melyet az ak- tuális adózásra vonatkozó jogszabályok szerinti befizetési kö- telezettség csökkenthet, valamint nyugdíjcélú eseti befizetés esetén az igénybevett adójóváírás visszafizetési kötelezettsé- ge is csökkenthet.

Eseti díj: a szerződő által erre a célra rendszeresített bank- számlájára, a rendszeres díjon felül befizetett összeg.

Nem nyugdíjcélú eseti díj: a szerződő rendelkezése alap- xxx xxx nyugdíj célú befizetésnek megjelölt és a biztosító erre a célra rendszeresített – eseti – bankszámlájára, a rendszeres díjon felül befizetett összeg, ami ez által a szerződésre igény- be vehető adójóváírás alapjául szolgáló összegbe nem kerül beszámításra.

Nyugdíjcélú eseti díj: a szerződő rendelkezése alapján nyugdíj célú befizetésnek megjelölt és a biztosító erre a célra rendszeresített – eseti – bankszámlájára, a rendszeres díjon felül befizetett összeg, ami ez által beleszámít a szerződésre igénybe vehető adójóváírás alapjába.

Felszabadított bónusz befektetési egységek: azok a lojalitási számláról felszabadított befektetési egységek, amelyek a felszabadítást követően megtakarítási befektetési egységekbe kerülnek átvezetésre és a biztosító a szerződés főszámláján tart nyilván.

Fogyasztó: olyan természetes személy, aki önálló foglalkozá- sa, üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

Forgalmazási nap: az a munkanap, amely nem minősül for- galmazási szünnapnak, és amely napra az egyes alapokra vonatkozóan az alapkezelő árfolyamot tesz közzé.

Főszámla: a megtakarítási befektetési egységek nyilvántar- tására szolgáló számla.

Függő tranzakció: olyan folyamatban lévő, befektetési egy- ségek darabszámát érintő megbízások (pl. befizetések, áthe- lyezések, költséglevonások) amelyek még nem zárultak le. Az egyes számlák darab és érték egyenlege nem állapítható meg addig, amíg ilyen tranzakció(k) van(nak) a szerződésen.

Hónapforduló: minden hónap első naptári napja. Kockázatviselés kezdete: az az időpont, melyet követően bekövetkező biztosítási események esetén a biztosító szolgál- tatási kötelezettsége fennáll.

Kockázatviselési időszak: az az időszak, mely egy adott élet- biztosítási fedezet kockázatviselésének hatálybalépésével kez- dődik és ugyanazon életbiztosítási fedezet megszűnéséig tart. Kötvény: az ajánlat elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható.

Lényeges körülmények: minden olyan körülmény, amely a biztosító által átvállalt kockázatra kihatással van, különösen azok a körülmények, melyek az ajánlati dokumentációban szerepelnek.

Lojalitási számla: a bónusz befektetési egységek nyilván- tartására szolgáló számla.

Megtakarítási befektetési egységek: a biztosítási szerző- désre befizetett rendszeres díjak adminisztrációs költséggel, valamint ezen felül az első 36 hónapban további szerződéskö- tési költséggel is csökkentett díjrészéből vásárolt befektetési egységek.

Megtakarítási befektetési egységek visszavásárlási értéke: a megtakarítási befektetési egységeknek az aktuá- lis árfolyamon számított értéke, melyet az aktuális adózásra vonatkozó jogszabályok szerinti befizetési kötelezettség csök- kenthet.

PortfólióFix stratégia: a szerződő számláihoz választható befektetési stratégia. A stratégia az alapjául szolgáló port- fólióban szereplő eszközalapok belső arányait állítja vissza minden biztosítási évfordulón azzal a céllal, hogy az ügyfél befektetéseinek aktuális kockázati szintje ne térjen el az ügy- fél eredeti, saját kockázattűrő képessége alapján kiválasztott befektetési kombináció kockázati szintjétől.

Rendszeres díj: a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően fize- tendő aktuális biztosítási díj.

Szerződéskötési költség: a szerződéskötés első éveiben felmerülő kezdeti típusú, közvetlenül a szerződés létrejöttével kapcsolatban felmerülő költségek. A biztosító a szerződés- kötési költséget a szerződés legfeljebb első 36 hónapjára esedékes rendszeres befizetések teljesítésének időpontjában számítja fel.

Unit-linked (befektetési egységekhez kötött) biztosítás: olyan biztosítási termék, amelynél a szerződő által befizetett díjakat a biztosító, a szerződő által kiválasztott eszközalapok- ba fekteti, a megszűnéskori vagy tartam végi kifizetés mérté- két ezen eszközalapok hozama határozza meg. A szerződő a tartam során igény szerint átcsoportosíthatja megtakarítását és jövőbeni befizetéseit a felkínált eszközalapok között.

Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a biz- tosító számára ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jo- gosult személy.

Vagyonkezelési költség: a biztosító által a vagyon kezelé- sével kapcsolatban, befektetési egységek vételével, eladásá- val és nyilvántartásával összefüggő költségek fedezeteként, minden hónapban és minden számlatípusra (fő-, lojalitási-, valamint eseti számlára) felszámított költség.

3. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK, MEGHATÁROZÁSOK

3.1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

3.1.1. Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biz- tosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal és a szerződéssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok megtételére jogosult. A szerződő magyarországi állandó lakcímmel vagy állandó tar- tózkodási címmel és magyar adóazonosító jellel rendelkező, természetes személy lehet.

Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt sze- mély javára köti meg.

3.1.1.1. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítá- si esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított szerződésbe való belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatok-

ról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosí- tottat köteles tájékoztatni.

Amennyiben a biztosított szerződésbe való belépési nyilatko- zatának biztosítóval történő közlésekor a szerződő már nincs életben, a biztosított szerződésbe való belépéséhez a szer- ződő örököseinek hozzájárulása nem szükséges. A szerződő személyének változásáról a biztosítót írásban értesíteni kell.

3.1.2. Biztosított: az a magyarországi állandó vagy állandó tartózkodási címmel és magyar adóazonosító jellel rendelkező természetes személy, akinek az életére vagy az életével kap- csolatosan, a szerződési feltételekben meghatározott biztosí- tási események kockázatviselési időszakon belüli bekövetke- zése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll.

3.1.2.1. Biztosított lehet az a 18-55 éves belépési korú termé- szetes személy, aki a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel, azonban a biztosított lejáratkori életkora nem halad- hatja meg a 65. életévet.

Biztosított lehet az a természetes személy, aki az aján- lat aláírásának időpontjában nem részesül rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban/járadékban, nem nyugdíjas és a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel.

3.1.2.2. Amennyiben a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, ak- kor a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváha- gyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított cselekvőképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.

3.1.2.3. A biztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított személye különválhat. A biztosított a szerződő írásbeli bele- egyezésével a szerződésbe szerződőként bármikor beléphet, ehhez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépésről azonban a biztosítót írásban értesíteni kell. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe szerződőként belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

3.1.2.4. A szerződés létrejöttéhez, módosításához a biztosí- tott írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosí- tási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosí- tottat vagy örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek köte- les megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket.

A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következté- ben a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, ki- véve, ha a biztosított a szerződésbe szerződőként belép.

3.1.2.5. Jelen életbiztosítási szerződésben kizárólag egy biztosított szerepelhet.

3.1.3. Kedvezményezett: a biztosítási szerződésben meg- nevezett személy, ilyen személy hiányában, vagy ha a ked- vezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított vagy annak örököse.

3.1.3.1. A haláleseti szolgáltatására jogosult személy a haláleseti kedvezményezettként megjelölt személy.

Az életbiztosítási szerződés elérési kedvezményezettje kizárólag a biztosított lehet, ezért az elérési kedvezmé- nyezett személye a tartam során nem változtatható meg. A nyugdíjbiztosítási szolgáltatás és a teljesítés jogosult- ja – ide értve a pénzkivonást, részleges visszavásárlást, visszavásárlást és egyéb nem biztosítási eseményből bekövetkező kifizetést – kizárólag a biztosított lehet.

A szerződő a biztosítási szerződés haláleseti szolgálta- tására különböző kedvezményezettet jelölhet. Haláleseti biztosítási szolgáltatásra több kedvezményezett is jelöl- hető a kedvezményezettekre jutó százalékos mérték egy- idejű megjelölésével. Amennyiben a százalékos mérté- kek együttes összege nem pontosan 100 százalék, akkor a biztosító a kedvezményezettek között a kedvezménye- zés arányában osztja szét a teljes biztosítási összeget. Abban az esetben, ha a haláleseti szolgáltatás kedvez- ményezettje(i) a biztosított örököse(i), akkor a biztosító a szolgáltatási összeget a biztosítási esemény bekövet- kezte időpontjában fennálló örökösödési arányban fizeti ki az örökös(ök)nek.

3.1.3.2. A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezménye- zett helyett – a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával – a biztosítási esemény bekövetkezéséig (a 3.1.3.1. pontban le- írtak figyelembe vételével) bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, akkor a kedvezményezett jelöléséhez, illetve módosításához a bizto- sított írásbeli hozzájárulása is szükséges. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt elhalálozik vagy jogutód nélkül megszűnik. Ilyen esetben a biztosított vagy a biztosított örö- köse a kedvezményezett, ha új kedvezményezettet nem ne- veznek meg.

3.1.3.3. Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezmé- nyezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatály- ban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet vissza- vonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

3.2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A biztosítási szerződés szempontjából biztosítási eseménynek minősül:

3.2.1. A biztosítottnak a kockázatviselési időszakon belül be- következő elhalálozása, melynek időpontja a halál bekövetkez- tének napja, vagy

3.2.2. A biztosított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságá- nak megszerzése a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, melynek időpontja a nyugdíjba vonulás napja, vagy

3.2.3. A biztosítottnak a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár időpontjában (lejárati időpont) való életben léte (elérés), vagy

3.2.4. A biztosított egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészség- károsodása a 40%-os mértéket nem éri el, amennyiben azt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, és e törvény felhatalmazásából megalkotott jogszabályok alapján, a fenti jogszabályokban kijelölt szerv jogerősen meg- állapítja, feltéve hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejötté- nek időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el. A biztosítási esemény időpontja a lega- lább 40%-os egészségkárosodást leíró orvosi határozat kelte.

3.3. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

3.3.1. Általános szabályok

A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szerződő által igazolhatóan már megfizetett, de a szerződő számláján még jóvá nem írt biztosítási díjat is kifizeti a szerződő részére. A biztosító a biztosítási események bekövetkezésekor az aláb- bi szolgáltatásokat teljesíti. A biztosító a felsorolt biztosítási események közül kizárólag csak az elsőként bejelentett biztosítási esemény tekintetében nyújt szolgáltatást.

3.3.2. Haláleseti szolgáltatás

A biztosító a biztosított bármely okú halála esetén az alábbi összegek közül a magasabb összeget fizeti ki a haláleseti ked- vezményezett részére:

a) a biztosítás első éves díjának kétszeresét, de maximum 1 millió forintot vagy

b) a szerződő számláin (fő, eseti, lojalitási, adójóváírás) nyil- vántartott befektetési egységek aktuális értékét.

3.3.3. Saját jogú nyugellátási szolgáltatás

A biztosító a nyugdíjba vonulás biztosítási esemény bekövet- kezése esetén az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

a) Ha a nyugdíjba vonulás biztosítási esemény az ajánlat alá- írását követő 10 éven túl következett be, akkor a biztosító a szerződő számláin (fő, eseti, lojalitási, adójóváírás) nyilván- tartott befektetési egységek aktuális értékének az össze- gét fizeti ki a biztosított részére.

b) Ha a nyugdíjba vonulásra az ajánlat aláírását követő 10 éven belül kerül sor, akkor a biztosító a biztosítási szolgál- tatást a 3.3.6. pontban leírt járadékszolgáltatás szabályai- nak megfelelően teljesíti.

3.3.4. Elérési (öregségi nyugdíj) szolgáltatás

A biztosító a nyugdíjkorhatár elérésére vonatkozó biztosítási esemény bekövetkezte esetén, a biztosított 65. születésnap- ján, a szerződést automatikusan megszünteti és a szükséges dokumentumok beérkezését követően a szerződő számláin (fő, eseti, lojalitási, adójóváírás) nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékének az összegét fizeti ki a biztosított részére.

Ez a szolgáltatás a biztosítás elérési szolgáltatása.

3.3.5. Megváltozott munkaképességhez kapcsolódó szolgáltatás

A biztosító a legalább 40%-os egészségkárosodásra vonat- kozó biztosítási esemény bekövetkezése (B1, B2, C1, C2, D, E kategóriák) esetén a szerződő számláin (fő, eseti, lojalitási, adójóváírás) nyilvántartott befektetési egységek aktuális érté- kének az összegét fizeti ki a biztosított részére.

A biztosító a fenti szolgáltatásokat a jelen általános szerződési feltételek 16. pontja alapján teljesíti.

3.3.6. Járadékszolgáltatás

Amennyiben a 3.3.3. pontban meghatározott biztosítási ese- ményekre tekintettel történő szolgáltatásig a szerződés létrejöt- tétől nem telik el 10 év, akkor a biztosító kizárólag – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (SZJA) törvény szerinti – nem csökkenő összegű járadékszolgáltatást nyújt. A biztosító a járadékszolgáltatást a biztosítási esemény bejelentésének idő- pontját követően, a biztosítási szerződés létrejöttétől számított

10. év végéig vagy a biztosított korábbi haláláig nyújtja.

A nyugdíjjogosultság megszerzéséről, az erre illetékes szerv által kiállított határozat másolatának biztosítóhoz történő be- érkezését követően a biztosító a biztosítási esemény bekövet- kezése esetén járó szolgáltatást váltja át járadékszolgáltatásra az alábbiak szerint.

A biztosító a járadékszolgáltatást havi rendszerességgel, (min- den hónap 5. naptári napjáig) a biztosított bankszámlájára törté- nő utalás formájában teljesíti. A biztosító minden év januárjában végzi az elmúlt évre vonatkozó többlethozam visszatérítésre vo- natkozó számítást, ezért a biztosító a januári járadékfizetéseket

– a fentiektől eltérően – kizárólag ezt követően tudja teljesíteni. A járadékszolgáltatás kezdete a járadékra váltást követő hó- nap első napja.

A biztosító a járadékszolgáltatás esetén járadékszolgáltatási kezelési költséget számít fel. A költség mértékét a jelen álta- lános szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza. A járadékszolgáltatási kezelési költséget a biztosító előre érvé- nyesíti úgy, hogy meghatározza a járadékszolgáltatási tartam hónapjainak számát és felszorozza a járadékszolgáltatási ke- zelési költséggel, majd az így kapott értéket egy összegben levonja a szolgáltatási értékből. Az így meghatározott érték a járadékszolgáltatás alapja.

A havi járadékszolgáltatási érték a járadékszolgáltatás egy hó- napjára eső része. A havi járadékszolgáltatási érték úgy kerül meghatározásra, hogy a járadékszolgáltatási értéket a biztosító elosztja a járadékszolgáltatási tartam hónapjainak számával.

Amennyiben a havi járadék összege nem éri el a járadékra váltáskor az SZJA tv. szerint meghatározott havi minimum járadékszolgáltatási értéket, akkor a biztosító a szolgáltatási értéket egy összegben fizeti ki a biztosított részére.

Amennyiben a biztosítási esemény több hónapra visszame- nőlegesen kerül bejelentésre, akkor a járadékszolgáltatás első hónapjában a biztosító visszamenőleg egyszerre gondosko- dik a korábbi hónapokra járó járadékszolgáltatás kifizetéséről. Jelen feltételek 21.4. pontjában megfogalmazott többletho- zam visszatérítést a biztosító a járadékszolgáltatás évente egy alkalommal történő emelésével teljesíti. A biztosító nyilatkozat bekérésével évente egyszer ellenőrizheti a járadékszolgálta- tásra jogosult biztosítottak életben létét.

Amennyiben a biztosított az életben léti nyilatkozatot nem kül- di vissza a biztosító számára, abban az esetben a biztosító jo- gosult a járadékszolgáltatást mindaddig felfüggeszteni amíg a biztosított az életben létét a nyilatkozat visszaküldésével nem bizonyítja. A biztosító a nyilatkozat visszaküldését követő hó- napban esedékes járadékokkal együtt indítja újra a járadékfi-

zetést és az esetleges elmaradt hónapokat visszamenőleg együtt egy utalásban teljesíti.

A biztosító kockázatviselése valamennyi biztosítási fedezet vonatkozásában megszűnik a 3.2. pontban meghatározott biztosítási esemény szerinti járadékszolgáltatás nyújtásával, a járadékfolyósítás megkezdésének napjával.

A járadékszolgáltatás garantált. Amennyiben a biztosított a jára- dékszolgáltatás teljesítésének időszaka alatt elhalálozik, akkor a biztosító a megmaradt (még kiutalásra nem került) járadékösz- szeget a biztosított örököse(i) részére egy összegben kifizeti.

3.4. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA

A biztosítási szolgáltatást a jogosult – a 3.3.3. b) pontban leírt eset kivételével – egy összegben veheti fel, a jelen szerződés feltételek 15. pontjában meghatározott iratok csatolást köve- tően, a 16. pontban leírtak szerint.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli meg- állapodása alapján jön létre úgy, hogy a szerződő ajánlatot tesz a biztosítónak a szerződés megkötésére. Az életbiztosítá- si szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerző- dő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított írásbeli hoz- zájárulása szükséges. A szerződés létrejön, ha a biztosító az ajánlat alapján biztosítási kötvényt állít ki. Ebben az esetben a biztosítási szerződés létrejöttének időpontja a biztosí- tási ajánlat szerződő által történő aláírásának a napja.

A biztosítási szerződés akkor is létrejön – a biztosítási ajánlatba foglalt tartalommal –, ha a biztosító a fogyasztó által tett aján- latra az ajánlat a biztosítónak vagy képviselőjének történő áta- dásától számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés létrejöttének napjaként az ajánlat a szerződő általi aláírásának napját tekinti a biztosító.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési felté- teleknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javas- latot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvéte- létől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

A biztosító által írásban feltett kérdésekre a valóságnak meg- felelően írásban adott válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz.

A közlésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat. A biztosító az ajánlat elfogadása előtt kockázatelbírálást végez. A biztosító jogosult az így tudomá- sára jutott adatokat ellenőrizni. A kockázatelbírálás eredmé- nyétől függően a biztosító az ajánlatot elfogadja vagy eluta- sítja. Az ajánlat esetleges elutasítását, a biztosító nem köteles megindokolni.

Ha kötvény a szerződő ajánlatától eltér és az eltérését a szer- ződő a kötvény kézhezvételétől számított 15 napon belül írás- ban nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény kiszolgál- tatásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, akkor az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre a szerződés.

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő, lényeges körülményekről vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növeke- dését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szer- ződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra, annak kézhezvételétől számított 15 napon be- lül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlé- sétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

4.1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSE, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, VÁRAKOZÁSI IDŐ

4.1.1. A szerződés hatálybalépése

A biztosítási szerződés az aláírás napját követő hónap 1. napján lép hatályba, mely nap egyben a szerződés tech- nikai kezdete is.

4.1.2. A kockázatviselés kezdete és vége, kockázatvi- selés kezdete előtti haláleset

A biztosító kockázatviselése a technikai kezdet napjának

0. órájakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződés már létre- jött vagy utóbb létrejön és az első díjfizetési gyakoriság szerinti díj esedékességig befizetésre kerül.

Ha a biztosított bármely okból kifolyólag az ajánlat aláírásának napja és a kockázatviselés kezdete között elhalálozik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik, a szerződés (vagy annak megfe- lelő része) megszűnik és a biztosító a szerződő részére visz- szafizeti a már befizetett díjakat.

A biztosító kockázatviselése a szerződés tartama alatt a szer- ződés bármely okból bekövetkező megszűnésének időpontjá- ig vagy a biztosított haláláig áll fenn.

4.1.3. Várakozási idő

A biztosító várakozási időt nem köt ki.

4.2. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

A biztosítási szerződés határozott tartamra jön létre. A biztosí- tási szerződés minimális tartama 10 év.

A biztosítási szerződés vége a szerződéskötéskor hatályos SZJA törvény által meghatározott irányadó öregségi nyugdíj- korhatár alapján a biztosított 65. születésnapját követő hónap első napja.

Amennyiben a biztosított a jelen feltételek öregségi nyugel- látás vagy saját jogú nyugellátás szolgáltatási összegét jára- dékszolgáltatás formájában kívánja igénybe venni, úgy a szol- gáltatás esedékességének időpontjában járadékszolgáltatást

igényelhet, a biztosítónak az igénylés időpontjában érvényes járadékszolgáltatási feltételei szerint.

4.3. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

Az életbiztosítási szerződés hatálya – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – egyaránt kiterjed a belföldön és a külföl- dön bekövetkezett biztosítási eseményekre.

5. DÍJFIZETÉS

A díjfizetési kötelezettség teljesítésének minősül az is, amikor a szerződő a díjat a biztosító díj átvételére jogosult képvise- lőjének fizeti meg. Ilyen esetben a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára beérkezett- nek kell tekinteni. A szerződő fél ettől eltérő esetben azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

5.1. A BIZTOSÍTÁS ELSŐ DÍJA

Az első díj jóváírására a szerződő számláján csak akkor kerül sor, ha a biztosító az ajánlatot kötvényesítette és a díj a biztosító számláján a helyes azonosítókkal (név, lakcím, átutalás és csoportos beszedés esetén kötvény- szám; csekkes díjfizetés esetén befizetés azonosító) jó- váírásra került, ezen ideig a díjat a biztosító függőszám- láján tartja nyilván és azt kamatmentes letétként kezeli.

5.2. RENDSZERES BIZTOSÍTÁSI DÍJAK

A biztosítás rendszeres díja éves díj, ami fizethető féléves, ne- gyedéves, vagy havi részletekben is. A biztosítási díjat a szerző- dés megszűnésének időpontjáig köteles a szerződő megfizetni. A biztosítás első rendszeres díja a szerződés hatálybalépése- kor, minden későbbi díj pedig annak a díjfizetési időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév, hónap) az első napján esedé- kes, amelyre a díj vonatkozik.

A szerződő a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettsé- gét abban az időpontban teljesíti, amikor a díjfizetési gyako- riságnak megfelelő aktuális biztosítási díjat, a megfelelő de- vizanemben (forint) beazonosítható módon befizeti, és az a biztosító számlájára megérkezik.

A szerződő számláján díj jóváírására csak akkor kerülhet sor, ha a díj a helyes kötvényszámmal és azonosítókkal (név, lakcím, átutalás és csoportos beszedés esetén köt- vényszám; csekkes díjfizetés esetén befizetés azonosító) a biztosító rendszeres díjfizetésre aktuálisan rendszere- sített számláján jóváírásra került.

Rendszeres befizetés teljesítésére rendszeresített számlaszá- mot a 1. számú melléklet tartalmazza.

A biztosító által rendszeresített számlaszám megváltozása esetén, a biztosító a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) a változást megelőző legalább 60 nappal nyújt tájékoztatást, illetve a szerződőt a változás előtt legalább 60 nappal írásban értesíti. Téves – nem a jelen szerződés rendszeres díj befize- tésre rendszeresített bankszámlaszámra teljesített és/ vagy nem beazonosítható befizetéseket a biztosító függő számlán tartja, az ilyen összegeket a biztosító a küldő bankszámlaszámra legkésőbb 60. napig visszautalja és addig kamatmentes letétként kezeli.

Ha a szerződő több biztosítási időszakra vonatkozó rend- szeres biztosítási díjat előre teljesít, vagy az esedékes rendszeres díjánál nagyobb összeget fizet be, akkor a biztosító az előre fizetett díjat befizetést követően befek- teti. Az előre teljesített díjakra a biztosító a költséglevo- násokat is előre érvényesíti úgy, hogy maximálisan annyi költséglevonást érvényesít amennyi a 7. pont alapján az adott költség típus vonatkozásában a biztosítót megilleti. A biztosító az előre befizetett díjat a következő díjrészle- tekbe beszámítja. Amennyiben a szerződés a díjjal ren- dezett időszakon belül megszűnik, a megszűnést követő hónaptól a megszűnés időpontját követő időszakra eső díj után levont szerződéskötési- és adminisztrációs költ- séget a biztosító a kifizetésre jogosultnak visszafizeti a megszűnést követően.

5.3. ESETI DÍJAK

A szerződőnek lehetősége van a rendszeres biztosítási díjon felül, eseti díjak befizetésére is, az alábbiak szerint.

A szerződő által befizetett eseti díj kizárólag akkor tekinthető eseti befizetésnek, ha az a biztosító által külön erre a célra rend- szeresített számlájára érkezett és az eseti díjra vonatkozó ren- delkezés tartalmazza a nyugdíj- vagy nem nyugdíjcélú jelzést, az alapok közötti felosztást, a kötvényszámot, valamint megfelel a 1. számú mellékletben leírt minimális eseti díj szabálynak.

A szerződő köteles az eseti díj befizetéséről a biztosító köz- pontját írásban az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésé- vel értesíteni és rendelkezni arról, hogy ezt a díjat a biztosító milyen befektetési alapokban és milyen arányban helyezze el. Az eseti számláról bővebb információk a jelen általános szer- ződési feltételek 6.2. pontjában találhatók.

Eseti befizetés teljesítésére rendszeresített számlaszám meg- található az 1. számú mellékletben.

A biztosító által rendszeresített eseti bankszámlaszám megvál- tozása esetén, a biztosító a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) a válto- zást megelőző legalább 60 nappal nyújt tájékoztatást, illetve a szerződőt a változás előtt legalább 60 nappal írásban értesíti. A biztosító eseti díjak befizetésére alkalmazott bank- számlaszáma nem egyezik meg a biztosító rendszeres díjak számára használt bankszámlaszámával.

Amennyiben a szerződő helytelen, nem az eseti díjfize- tésre rendszeresített bankszámlaszámra teljesíti az eseti befizetését, abban az esetben, a biztosító a téves befize- tést nem korrigálja és az ebből adódó árfolyamkockáza- tot nem vállalja át.

Téves – nem a jelen szerződés eseti díj befizetésre rend- szeresített bankszámlaszámra teljesített és/vagy nem beazonosítható befizetéseket a biztosító függő számlán tartja, az ilyen összegeket a biztosító a küldő bankszám- laszámra legkésőbb 60. napig visszautalja és addig ka- matmentes letétként kezeli.

A biztosító a hiánytalanul kitöltött érvényes eseti díj befize- téséről szóló rendelkező nyilatkozat biztosító központjába – azonosított módon – történő megérkezését követően vagy a befizetett összeg a biztosító számláján történt jóváírásának időpontja közül a későbbi időpontot követő 3 munkanapon belül indított megbízás alapján a 3. számú mellékletben rész-

letezett teljesítés napi árfolyamon váltja át az eseti díjat – a szerződő érvényes rendelkezésének megfelelően – befekte- tési egységekre.

A befizetett eseti díjakból a 7.1.4. pontban megadott költségek levonását követően a biztosító eseti befektetési egységeket vásárol, melyeket a szerződő eseti számláján elkülönítve tart nyilván.

A biztosító a befizetés befektetését követően, a szerződőt levélben tájékoztatja a befektetés eredményéről és az adott befizetéshez tartozó befizetési azonosítóról.

Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötele- zettségét nem módosítják. A biztosító az eseti díjakból automatikusan nem rendezi a szerződés díjelmaradását. A szerződő az 5.4. pontban leírt szabályok figyelembe vételével kérheti az elmaradt díjak eseti befektetési egy- ségek terhére történő rendezését.

Eseti díjfizetésre akkor is lehetőség van, ha a szerződé- sen díjszüneteltetés van érvényben, vagy a szerződés díj- mentesített állapotban van.

5.4. FIZETÉSI KÉSEDELEM

A biztosítási szerződés rendszeres díját a szerződő a szerződés díjfizetési gyakoriságának megfelelőn köteles megfizetni, a jelen szerződési feltételek 5.2. pontjában leírtak szerint.

A biztosító díjjal fedezettnek tekinti azt az időszakot, ami- kor a díjfizetési gyakoriság szerinti teljes díj a díjfizetési időszak első napjáig – amelyre az adott díj vonatkozik – megfizetésre került. Ezen időpont után következő idősza- kot a biztosító díjjal nem fedezett időszaknak tekinti.

A rendszeres díjfizetés elmaradása esetén a biztosító fizetési felszólítás formájában értesíti a szerződőt az elmaradt díjak rendezésének módjáról és határidejéről.

Amennyiben a szerződő a teljes esedékes díj megfizetési kötelezettségét az értesítések után továbbra sem teljesí- ti, és a szerződés díjszüneteltetésére vonatkozóan kére- lem nem érkezett a szerződő részéről, és a szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, akkor a biztosító a pótha- táridő eredménytelen elteltét követő 30. napon belül a szerződést megszüntetheti az első elmaradt díj esedé- kességére visszamenőleges hatállyal.

Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötelezettségét az értesítések ellenére továbbra sem teljesíti, és a szerződés díjszüneteltetésére vonatkozóan kérelem nem érkezett a szerződő részéről, és a szerződésnek van visszavásárlá- si értéke, akkor a biztosító a póthatáridő eredménytelen elteltét követő időszak végétől számított 30. napon belül a szerződést díjmentesíti az első elmaradt díj esedékes- ségére visszamenőleges hatállyal. Ebben az esetben a szerződő írásbeli nyilatkozatával bármikor kérheti a szerződés teljes visszavásárlást a 13.1. pontban leírtak szerint.

Részleges díjfizetés esetén a megszűnés időpontját kö- vető időszakra eső díj után esetlegesen levont szerződés- kötési és adminisztrációs költséget biztosító visszafizeti a szerződő részére a szerződés megszűnését követően. Írásbeli nyilatkozatával a szerződő bármikor kérheti a rendsze- res biztosítási díj tekintetében fennálló adott díjhátralék eseti

(nem nyugdíj célú) befektetési egységek terhére történő ren- dezését. Amennyiben a szerződő élni kíván ezen jogával, úgy tudomásul veszi egyben azt is, hogy az egységek visszaváltá- sából és újbóli megvételéből többletköltsége, és a vonatkozó adójogszabályok szerinti fizetési kötelezettsége származhat. A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.

6. SZERZŐDŐ SZÁMLÁI

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések esetében a biztosító a befizetett rendszeres és eseti biztosítási díjból – a szerződő által tett rendelkezés alapján –, valamint a szerződésen képződött bónusz összegekből a szerződő részére befektetési egységeket vásárol. Ezeket a befektetési egységeket a szerződő számláin az alábbiak szerint írja jóvá és tartja nyilván.

6.1. FŐSZÁMLA

A biztosító megtakarítási befektetési egységekben helyezi el a rendszeres díjak megtakarítási díjrészét, amely a díjfizetési gya- koriság szerinti díjnak a szerződéskötési-, és adminisztrációs költséggel csökkentett része. A biztosító ide helyezi át a 8.2. pontban meghatározott bónusz felszabadítást követően felsza- badult lojalitási befektetési egységeket, továbbá a főszámlán és a lojalitási számlán nyilvántartott befektetési egységek után keletkezett hozamjóváírási bónusz egységeket is.

A biztosító a megtakarítási befektetési egységeken érvényesíti a vagyonkezelési költséglevonást. A megtakarítási befektetési egységek terhére érvényesített költségelvonásokat a jelen ál- talános szerződési feltételek 7.1.3. pontja, mértékét pedig a 1. számú melléklet tartalmazza.

6.2. ESETI SZÁMLÁK

A szerződőnek a rendszeres díjfizetésen kívül lehetősége van úgynevezett eseti díjak befizetésére is az 5.3. pontban leírtak figyelembe vételével.

A befizetett eseti díjak minden alkalommal az eseti díjakat érintő adminisztrációs költség levonást követően, külön alszámlán ke- rülnek elhelyezésre. Az eseti számlán elhelyezett összegekből képzett eseti befektetési egységek terhére érvényesített vagyon- kezelési költséget a jelen általános szerződési feltételek 7.1.4.2. pontja, mértékét pedig a 1. számú melléklet tartalmazza.

Az eseti befizetésekből képzett eseti befektetési egységeket és a hozamjóváírási bónusz egységeket a biztosító elkülönítet- ten befizetésenként külön alszámlán tartja nyilván.

Eseti alszámlák típusa:

– Nyugdíjcélú eseti alszámlák

– Nem nyugdíjcélú eseti alszámlák

6.2.1. Nyugdíj célú eseti alszámlák

A nyugdíjcélú eseti alszámlák a szerződés nyugdíj célú meg- takarításait növelik. Az erre befizetett összegek után érvénye- síthető az SZJA törvény szerinti adójóváírás.

A nyugdíj célú eseti alszámlákról történő bármilyen pénzkivo- nási tranzakció a SZJA 44/c pontja értelmében jogvesztőnek

minősül és a már igénybevett adójóváírás 20%-kal növelt ér- téken történő visszafizetési kötelezettségét vonja maga után, valamint a jogvesztés évében történt nyugdíjcélú befizetések után adójóváírás nem vehető igénybe.

A befizetett összegekből a szerződő rendelkezésének meg- felelően a biztosító nyugdíjcélú eseti befektetési egységeket képez.

A nyugdíjcélú eseti számlán elhelyezett összegekből képzett befektetési egységek terhére érvényesített költségeket a jelen általános szerződési feltételek 7.1.4. pontja, mértékét pedig az

1. számú melléklet tartalmazza.

6.2.2. Nem nyugdíjcélú eseti alszámlák

A nem nyugdíjcélú eseti alszámlák a szerződés egyéb megta- karításait növelik. Az erre befizetett összegek után a szerződő nem jogosult az SZJA törvény szerinti adójóváírás igénybevé- telére. Az ide elhelyezett összegekről a szerződő szabadon, jogvesztés terhe nélkül rendelkezhet, pénzkivonást kérhet.

A befizetett összegekből a szerződő rendelkezésének megfe- lelően a biztosító nem nyugdíj célú eseti befektetési egysége- ket képez.

A nem nyugdíjcélú eseti számlán elhelyezett összegekből kép- zett befektetési egységek terhére érvényesített költségeket a jelen általános szerződési feltételek 7.1.4. pontja, mértékét pe- dig az 1. számú melléklet tartalmazza.

Az eseti befizetésekből képzett eseti befektetési egysé- geket a biztosító elkülönítetten tartja nyilván és abból a rendszeres díjakban fennálló tartozás kiegyenlítését nem hajtja végre.

6.3. LOJALITÁSI SZÁMLA

A biztosító a lojalitási számlán helyezi el a bónusz befekte- tési egységeket, amelyek a szerződésen keletkezhetnek. A biztosító a bónusz befektetési egységeket a főszámlán az aktuális, a főszámlára befizetett rendszeres díjakra vonatkozó alapfelosztás szerint fekteti be. A lojalitási számlára külön, a főszámlától eltérő alapfelosztás nem adható meg.

A biztosító a bónusz befektetési egységeken érvényesíti a vagyonkezelési költséglevonást. A bónusz befektetési egy- ségek terhére érvényesített vagyonkezelési költséget a jelen általános szerződési feltételek 7.1.5.1. pontja, mértékét pedig a

1. számú melléklet tartalmazza.

A biztosító a bónusz befektetési egységeket a tartam végé- ig esedékes rendszeres díjak beérkezéséig gyűjti a lojalitási számlán.

A lojalitási számlán nyilvántartott bónusz befektetési egysége- ken keletkezet hozamjóváírási bónusz egységeket a biztosító a főszámlán tartja nyilván.

A lojalitási számlán elhelyezett bónusz befektetési egy- ségek teljes felvételére a szerződő a biztosítási tartam lejáratáig nem jogosult.

6.4. ADÓJÓVÁÍRÁS SZÁMLÁK

Az SZJA tv. rendelkezései alapján a nyugdíjbiztosításra adó- évben megfizetett nyugdíjcélú megtakarításai után a magán- személy szerződő a fizetendő jövedelemadójának terhére a kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítási szerződésre történő kiutalásról (adójóváírás) rendelkezhet. Az adójóváírás alszám-

lák kizárólag az adóhatóság által utalt adójóváírás összegek befektetésére és nyilvántartására szolgálnak.

Adójóváírás az adóhatóság általi teljesítésére rendszeresített számlaszám megtalálható az 1. számú mellékletben.

A biztosító által rendszeresített adóhatóság általi adójóvá- írás számlaszám megváltozása esetén, a biztosító a változást megelőző 30 nappal bezárólag a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) és a befizetés azonosítón nyújt tájékoztatást.

Az adójóváírás összegének és annak beazonosításához szük- séges valamennyi adatnak a biztosítóhoz történő beérkezését követően a biztosító az adójóváírás összegét – amennyiben egyéb rendelkezést nem adnak rá – a főszámla alapfelosztá- sának megfelelő befektetési alapokba történő befektetéssel írja jóvá. Ezt követően az adójóváírás számlára, akár számlán- ként eltérő alapfelosztást is megadhat a szerződő.

Az adójóváírás befektetése eseti díj formájában, befizetésen- ként külön – külön egyedi azonosítóval ellátott alszámlán tör- ténik.

Az adójóváírásból képzett befektetési egységeket a biz- tosító elkülönítetten tartja nyilván és abból a rendszeres díjakban fennálló tartozás kiegyenlítését külön kérésre sem hajtja végre.

Amennyiben a szerződő az adóhatóság részére fenntartott számlaszámra teljesít utalást, a biztosító ezen befizetéseket úgy kezeli, mintha az az adóhatóságtól érkezett volna, azaz adójóvá- írásként az adójóváírás számlán fekteti be. Ennek megfelelőn az adójóváírás számlára érkezett, szerződő által történt befizetések nem kerülnek beszámításra az adójóváírás alapjába. Az ilyen befektetések utólagos átkönyveléséből eredő árfolyamkockázat a szerződőt terheli.

7. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉST TERHELŐ KÖLTSÉGEK

A biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések esetén megkülönböztet a szerződő rendelke- zéstől függő és független költségeket.

A biztosító a költségek elvonását kétféle módon érvényesíti:

a) A befizetés időpontjában díjból érvényesített költségek (szerződéskötési és adminisztrációs) elvonása a befektetést megelőzően forintban történik. A biztosító a befizetés érté- két csökkenti a költségelvonásokkal és az így csökkentett díjból vásárol befektetési egységeket a szerződő részére.

b) A befektetési egység elvonással (vagyonkezelési) érvénye- sített esedékes költségeket a biztosító havi rendszeres- séggel utólag érvényesíti, az alább részletezett módon.

A biztosító először kiszámolja a költség értékét forintban, ezt követően szétosztja az egyes eszközalapok aktuális arányában. Az így meghatározott költség összegeket az utolsó ismert árfolyamon átszámolja befektetési egység darabra és ezeket a darabokat vonja el az egyes eszköz- alapokból. A biztosító a teljes költséget forintra, eszközala- pokra szétosztott költség összegeket 2 tizedesre, végül a befektetési egység darabokat 6 tizedesre kerekíti.

Amennyiben a költséglevonást a biztosító nem tudja érvé- nyesíteni, akkor minden forgalmazási napon újra próbálkozik egészen addig, amíg a költséglevonás nem teljesül vagy a biz- tosítási szerződés meg nem szűnik.

Ha a szerződés megszűnése biztosítási esemény miatt követ- kezik be, akkor a biztosítót a megszűnés időpontjáig járó díjak illetik meg.

Ha a szerződés megszűnése egyéb – nem biztosítási – ese- mény miatt következik be, akkor a biztosítót a megszűnés idő- pontjáig járó díjak megilletik. A szerződés megszűnésének hónapjában esedékes költséglevonások a biztosítót eb- ben az esetben még teljes egészében megilletik.

A megszűnés időpontját követően beérkezett díjakat a bizto- sító a szerződő számára visszautalja.

7.1. SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSÉTŐL FÜGGETLEN RENDSZERES KÖLTSÉGEK

A biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések esetében három, a szerződő rendelkezéstől füg- getlen költséget érvényesít: szerződéskötési-, adminisztrációs és vagyonkezelési költség.

7.1.1. Befizetésből érvényesített költségek

A biztosító a szerződő által befizetett rendszeres vagy eseti díjak- ból, a befektetést megelőzően, a költségei fedezésére az alábbi költségelvonásokat alkalmazza a biztosítási szerződésen.

7.1.1.1. Szerződéskötési költség

A szerződés létrejöttével kapcsolatos, a szerződéskötés első éveiben felmerülő, kezdeti típusú költségeinek fedezetéül szolgáló terhelés, melynek mértéke a biztosítási díj százalé- kában van meghatározva.

A szerződéskötési költséget a biztosító legfeljebb a szerződés első 36 hónapjára esedékes díjfizetési ütem szerinti aktuális, rendszeres díjakból érvényesíti.

A biztosító a szerződéskötési költséget a befizetések szerző- désen történő jóváírásának időpontjában számítja fel.

A szerződéskötési költség mértékét a jelen általános szerző- dési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

A szerződéskötési költséglevonás a főszámlára történő befi- zetéseket terheli, az eseti befizetéseket nem.

7.1.1.2. Adminisztrációs költség

A szerződés hosszú távú fenntartásával kapcsolatos, igazga- tási és működési folyamatokra felszámított költség, melynek mértéke a biztosítási díj százalékában van meghatározva.

Az adminisztrációs költséget a biztosító a díjfizetési ütem sze- rinti, aktuális rendszeres díjakból, valamint az eseti díjakból érvényesíti.

A biztosító az adminisztrációs költséget a befizetések szerző- désen történő jóváírásának időpontjában számítja fel.

Az adminisztrációs költség mértékét a jelen általános szerző- dési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

Az adminisztrációs költséglevonás a főszámlára és az eseti számlára történő befizetéseket terheli.

7.1.2. Befektetési egység elvonással érvényesített költ- ségek

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt az alábbi költ- ség elvonásokat érvényesíti befektetési egység visszaváltással.

7.1.2.1. Vagyonkezelési költség

A biztosító által a vagyon kezelésével kapcsolatban: befektetési egységek vételével, eladásával és nyilvántartásával összefüggő költségek fedezeteként felszámított költség, melynek mértéke a befektetési egységek százalékában van meghatározva.

A vagyonkezelési költséget a biztosító a szerződés minden számlatípusára (fő, eseti, bónusz, adójóváírás számla) vonat- kozóan a levonás időpontjában nyilvántartott befektetési egy- ségek (megtakarítási, eseti, adójóváírás, bónusz befektetési egységek) aktuális értékéből, a függő tranzakciók figyelembe vételével, befektetési egységek elvonásával érvényesíti.

A biztosító a vagyonkezelési költséget havi rendszerességgel, a hónap utolsó naptári napján számítja fel.

A vagyonkezelési költség aktuális mértékét a jelen általános szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

A vagyonkezelési költséglevonás a főszámlán, az eseti szám- lán, lojalitási számlán és az adójóváírási számlán nyilvántartott befektetési egységeket terheli.

A fent részletezett költségtípusok az alább leírt módon és számláról kerülnek levonásra.

7.1.3. Főszámlát érintő terhelések

A főszámlát érintő költségek között találhatók azok a terhelé- sek, amelyek a szerződés rendszeres díjából vagy az abból képzett megtakarítási befektetési egységek terhére kerülnek levonásra.

7.1.3.1. Befizetésből (rendszeres díjakból) érvényesített költségek

a) Szerződéskötési költség a jelen szerződési feltétel 7.1.1.1. pontja szerint.

b) Adminisztrációs költség a jelen szerződési feltétel 7.1.1.2. pontja szerint.

7.1.3.2. Megtakarítási befektetési egység elvonással érvényesített költség

a) Vagyonkezelési költség a jelen szerződési feltétel 7.1.2.1. pontja szerint.

7.1.4. Eseti számlákat érintő terhelések

Az eseti számlát érintő terhelések között találhatók azok a költ- ségek, amelyek a szerződés eseti díjából vagy az abból képzett eseti befektetési egységek terhére kerülnek levonásra.

7.1.4.1. Eseti befizetésből érvényesített költség

a) Adminisztrációs költség a jelen szerződési feltétel 7.1.1.2. pontja szerint.

7.1.4.2. Eseti befektetési egység elvonással érvényesí- tett költségek

a) Vagyonkezelési költség a jelen szerződési feltétel 7.1.2.1. pontja szerint.

7.1.5. Lojalitási számlát érintő terhelések

A lojalitási számlát érintő terhelések között találhatók azok a költségek, amelyek a szerződés lojalitási számláján képzett bónusz befektetési egységek terhére kerülnek levonásra. A lojalitási számlára történő befizetésekből a biztosító nem von le költséget.

7.1.5.1. Lojalitási befektetési egység elvonással érvé- nyesített költség

a) Vagyonkezelési költség a jelen szerződési feltétel 7.1.2.1. pontja szerint.

7.1.6. Adójóváírás számlát érintő terhelések

Az adójóváírási számlát érintő terhelések között találhatók azok a költségek, amelyek a szerződés adójóváírási számlá- ján képzett adójóváírási befektetési egységek terhére kerülnek

levonásra. Az adójóváírási számlára történő befizetésekből a biztosító nem von le költséget.

7.1.5.1. Adójóváírási befektetési egység elvonással ér- vényesített költség

a) Vagyonkezelési költség a jelen szerződési feltétel 7.1.2.1. pontja szerint.

7.2. A SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSE ALAPJÁN ÉRVÉNYESÍTETT KÖLTSÉGEK

A szerződő rendelkezése alapján érvényesített költségek min- dig arról a számláról kerülnek levonásra, amelyre a szerződő rendelkezése vonatkozik.

7.2.1. Díjszüneteltetés költsége

A biztosító a szerződés tartama alatt, a szerződés díjszüne- teltetése esetén (a 12.5. pont alapján) egyösszegű költséget számít fel. A biztosító a költséget a díjszüneteltetési kérelem beérkezését követő hónap első napján az utolsó ismert xxxx- xxxxxx, a főszámlán nyilvántartott megtakarítási befektetési egységek terhére, darabvisszaváltással érvényesíti. A díjszü- neteltetési költség mértékét a jelen általános szerződési felté- telek 1. számú melléklete tartalmazza.

7.2.2. Díjmentesítés költsége

A biztosító a szerződés 5.4. pontban részletezett ok miat- ti díjmentesítése esetén (a 12.6.2. pont alapján) az 1. számú mellékletben meghatározott költséget számítja fel. A költség elvonását a biztosító havi rendszerességgel a főszámláról, a megtakarítási befektetési egységek visszaváltásával, az utol- só ismert árfolyamon érvényesíti.

7.2.3. Részleges visszavásárlás költsége

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerződő kérésére történő részleges visszavásárlás (a 12.7. pont alap- ján) teljesítésére egyszeri költséget számít fel.

A költség alapja a visszaváltott befektetési egységek értéke. A levonás befektetési egység visszaváltással, a főszámláról tör- ténik. A biztosító az utolsó ismert árfolyam alapján a költséget darab alapon érvényesíti. A részleges visszavásárlás költsé- gének mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

7.2.4. Eseti pénzkivonás költsége

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerződő kérésére történő eseti pénzkivonás (a 12.8. pont alapján) telje- sítésére egyösszegű költséget számít fel.

A költség alapja a visszaváltott befektetési egységek értéke. A levonás befektetési egység visszaváltással, arról az eseti alszámláról történik, ahonnan a visszaváltást a szerződő kez- deményezte. A biztosító az utolsó ismert árfolyam alapján a költséget darab alapon érvényesíti. Az eseti pénzkivonás költ- ségének mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

7.2.5. 30 napos felmondás költsége

A biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjból – a szer- ződés szerződéskötéstől számított 30 napon belüli felmondása esetén (a 13.2. pont alapján) – a kötvényesítés, a nyomtatvá- nyok költségét és az adminisztrációs költségeket számolja el. Az elszámolás elve szerint a biztosító a fenti költségek fede- zésére a befizetett díjat, de maximum a jelen általános szer- ződési feltételek 1. számú mellékletében megjelölt összeget tarthatja vissza.

7.2.6. Járadékszolgáltatás költsége

A biztosító járadékszolgáltatás esetén járadékszolgálta- tási kezelési költséget számít fel. A költség mértékét a jelen általános szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

8. BÓNUSZOK TÍPUSAI

A biztosító a szerződésen kétféle típusú bónuszt különböztet meg:

– A biztosító – a 8.1.1. pontban részletezett – hozamjóváírási bónuszt ír jóvá, ami a jóváírás pillanatától hozzáférhető a szerződő számára, a fő- és az eseti számlákon.

– A biztosító a szerződés hosszútávú megtartását ösztön- ző, úgynevezett lojalitási bónuszokat – a jelen szerződési feltételek 8.1.2. pontjában részletezett feltételek teljesülése esetén – ír jóvá a 6.3. pontban leírt lojalitási számlán, me- lyeket a 8.2. pontban leírtak szerint tesz hozzáférhetővé a szerződő számára.

8.1.1. Hozamjóváírási bónusz

Az egyes alapkezelőkkel kötött megállapodás alapján, a biztosí- tó – az eszközalaponként meghatározott mértékében – bónusz befektetési egységeket vásárol a szerződő részére, melyeket negyedévente a fő- és eseti számlákon lévő eszközalapokon ír jóvá. A jóváírás az alapkezelővel történő negyedéves elszá- molás lezártát követően történik meg, az elszámolás alapjául szolgáló negyedévet követően, legfeljebb 2. negyedév végéig. A jóváírásig megszűnő szerződések az adott időszakra eső hozamjóváírási bónuszból nem részesülnek. A hozamjóváírási bónusz egység a fő- eseti- és lojalitási számlákon lévő egysé- geken keletkezik.

A lojalitás számlán lévő egységeken megképzett hozamjóvá- írási bónusz egységek a főszámlára kerülnek megtakarítási befektetési egységként. Az eseti és főszámlán lévő egysége- ken megképzett hozamjóváírási bónuszokat, pedig a biztosító a jóváíráskor azonnal a fő és eseti számlákra helyezi eseti és megtakarítási befektetési egységként.

8.1.2. Lojalitási bónuszok

8.1.2.1. Díjnagyság szerinti bónusz

A szerződő által befizetett rendszeres díjak után, a biztosító

– az 1. számú mellékletben meghatározott minimális díjak fi- gyelembe vételével és mértékében – bónusz befektetési egy- ségeket vásárol a szerződő részére, melyeket a 6.3. pontban meghatározott lojalitási számlán tart nyilván a szerződés lejá- ratáig. A 8.2. pontban leírt bónusz felszabadítást és az elérést követően a bónusz befektetési egységek a főszámlára kerül- nek megtakarítási befektetési egységként.

8.1.2.2. Díjfizetési mód szerinti bónusz

A szerződő által befizetett rendszeres díjak után, a biztosító

– az 1. számú mellékletben meghatározott díjfizetési mód sze- rint és mértékében – bónusz befektetési egységeket vásárol a szerződő részére, melyeket a 6.3. pontban meghatározott lojalitási számlán tart nyilván a szerződés lejártáig. A 8.2. pontban leírt bónusz felszabadítást és a lejáratot követően a bónusz befektetési egységek a főszámlára kerülnek megtaka- rítási befektetési egységként.

8.1.2.3. Öngondoskodási bónusz

A biztosító a bónusz meghatározásánál a szerződés első há- rom évében levont szerződéskötési költséget veszi alapul. Amennyiben a szerződés aktuális díja kisebb, mint a szerző- déskötéskori díj, akkor a biztosító az aktuális díj és a szerző- déskötéskori díj aránya szerint csökkenti az öngondoskodási bónusz mértékét. A biztosító az 1. számú mellékletben meg- határozott időszakokban, a levont szerződéskötési költség alapján, az egyes időszakokra érvényes %-ban teljesíti a bó- nusz befektetési egységek vásárlását. A bónusz befektetési egységeket a 6.3. pontban meghatározott lojalitási számlán tartja nyilván. A 8.2. pontban leírt bónusz felszabadítást és az elérést követően a bónusz befektetési egységek a főszámlára kerülnek megtakarítási befektetési egységként.

8.2. LOJALITÁSI BÓNUSZOK FELSZABADÍTÁSA

A 10. biztosítási évfordulót követően a lojalitási befektetési egységek az alábbiakban meghatározott szabályok szerint válnak hozzáférhetővé a szerződő számára:

A 10. évfordulót, valamint minden további 5. biztosítási évfor- dulót követően (amennyiben a biztosítási tartam meghaladja 10 évet) a lojalitási számlán található befektetési egységek 50 százalékát a biztosító felszabadítja és megtakarítási befek- tetési egységként áthelyezi a szerződő főszámlájára.

A megmaradt bónusz befektetési egységek, valamint a fel- szabadítást követően keletkező bónusz befektetési egységek továbbra is a lojalitási számlán maradnak, kivéve a hozamjó- váírási bónuszt.

A biztosítási szerződés lejáratakor, illetve a biztosítási szerző- dés megszűnésének időpontjában – kivéve a megszűnés 8.3. pontban meghatározott eseteket – a biztosító a szerződés szolgáltatási összegével együtt a lojalitási számla teljes értékét (100%-át) kifizeti a kedvezményezett részére.

8.3. LOJALITÁSI BÓNUSZOK ELVESZTÉSE

A jelen általános szerződési feltételek 8.1. pontjában meghatá- rozott bónuszok jóváírása az alábbi események bármelyikének bekövetkezése esetén megszűnik, valamint a szerződő egyi- dejűleg – amennyiben van ilyen – automatikusan elveszíti a lojalitási számlán nyilvántartott bónusz befektetési egységeit:

a) a szerződés bármely okból bekövetkező díjmentesítése,

b) a szerződés bármely (nem biztosítási eseményből követke- ző) ok miatti megszűnése,

c) a szerződés teljes visszavásárlása.

8.4. LOJALITÁSI BÓNUSZCSÖKKENTÉSE

A lojalitási számlán nyilvántartott befektetési egységek rész- leges visszavásárlása esetén az alábbiakban meghatározott módon csökkentésre kerülnek, ha a szerződés biztosító ál- tal meghatározott egyenlege a részvisszavásárlást követően

1.000.000 Ft alatt van, vagy az alá kerül.

Bónuszcsökkentés szabályai

A szerződés megtakarítási befektetési egységeit csökkentő részleges visszavásárlás végrehajtását követően a biztosító az alábbi vizsgálatokat végzi el:

– A biztosító meghatározza a főszámlán a részleges vissza- vásárlás előtti (nyitó) egyenleget; a megtakarítási befekte-

tési egységek értékét a visszaváltás napján ismert utolsó árfolyam szerinti értéken vizsgálva; a visszaváltás megbí- zásnapja előtt elindult tranzakciók figyelembe vételével.

– Ezt követően a biztosító meghatározza a főszámlán a rész- leges visszavásárlás lezárásának időpontjában a szerző- dés (záró) egyenlegét, a részleges visszavásárlás lezárás- nak napján az utolsó ismert árfolyam szerint.

Amennyiben a szerződés főszámlájának nyitó és záró egyenlege a biztosító által történt vizsgálat során egyaránt 1.000.000 Ft alatt van, úgy a lojalitási számlán nyilvántartott befektetési egységeket a biztosító arányosan csökkenti.

Bónusz arányos csökkentésének folyamata:

A biztosító a ténylegesen visszaváltott megtakarítási befekte- tési egységek értékét viszonyítja az előzőekben meghatározott részleges visszavásárlási folyamatot megelőző (nyitó) egyen- leghez és az így kapott arányszámmal csökkenti a lojalitási számlán nyilvántartott befektetési egységek darabszámát.

Amennyiben a szerződésnek a biztosító által történt vizsgá- lat alapján meghatározott nyitó egyenlege 1.000.000 Ft felett van, záró egyenlege pedig 1.000.000 Ft alatt van, úgy a bizto- sító azt vizsgálja, hogy a szerződés záró egyenlege mennyivel csökkent 1.000.000 Ft alá és ugyanilyen arányban kerül csök- kentésre a lojalitási számlán nyilvántartott befektetési egysé- gek darabszáma.

A fenti események miatt elvesztett befektetési egységek visszaállítására nincs lehetőség.

A lojalitási számla befektetési egységeinek csökkentése és a részleges visszavásárlás folyamata időben eltérhetnek egy- mástól.

9. ALAPKEZELŐK BEFEKTETÉSI ALAPJAI, TŐKE ÉS HOZAM GARANCIA, ILLETVE VÉDELEM, ESZKÖZALAP FELFÜGGESZTÉS

9.1. BEFEKTETÉSI ALAPOK, ESZKÖZALAPOK

A biztosító a megtakarítási díjrészből a szerződő részére a be- fektetési alapkezelők által működtetett befektetési alapokban

– melyek egy az egyben a biztosító eszközalapjaiban vannak elhelyezve – befektetési egységeket vásárol. Az alapkezelő befektetési alapjai befektetési egységekből állnak, amely egy- ségek a befektetési alap eszközeiben való részesedést jelen- tik. Az eszközalap célja az alaphoz tartozó befektetési egysé- gek értékének hosszú távú növelése. A befektetési eredmény (mely lehet nyereség és veszteség is) változtatja az alapkezelő befektetési alapjainak eszközértékét és ezáltal a szerződő által megvásárolt befektetési egységek értékét.

Az alapkezelők szerződéskötéskor választható befektetési alap- jait és az alapkezelők befektetési elveiről szóló tájékoztatást a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza. Az alapkezelők különböző befektetési alapjai különböző típusú be- fektetési formát képviselnek, melyek a várható hozamban és a befektetés kockázatában különböznek egymástól.

A biztosítás megkötésekor a szerződő határozza meg, hogy a rendszeres biztosítási díj megtakarítási részét, valamint az eseti befizetések alkalmával befizetett adminisztrációs költ- séggel csökkentett összeget milyen arányban (százalékban) kívánja az alapkezelők egyes befektetési alapjaihoz kötött be-

fektetési egységek vásárlására fordítani. A biztosító minimális arányt határozhat meg, melyet a jelen szerződési feltételek

1. számú melléklete tartalmaz.

9.2. ALAPOK LÉTREHOZÁSA, MEGSZÜNTETÉSE

Az alapkezelőknek jogukban áll új befektetési alapokat lét- rehozni és meglévő alapokat megszüntetni. Befektetési alap megszüntetésére abban az esetben kerül sor, ha az alap ér- téke az alapkezelő megítélése szerint nem elegendő az alap gazdaságos működtetéséhez. A biztosító is dönthet úgy egy- oldalúan, hogy meghatározott alapok további választására nem nyújt lehetőséget:

a) ha az eszközalapban lévő eszközállomány értéke a biztosí- tó megítélése szerint nem elégséges a gazdaságos műkö- déshez, vagy

b) ha az eszközalap mögöttes eszközeinek forgalmazását a kibocsátó, jogszabály vagy a felügyelő hatóság korlátozza.

A biztosító azon szerződőket, akiknek egy megszűnő alapban befektetési egységei vannak, az alap tervezett megszüntetése előtt 15 nappal írásban értesíti és felajánlja a megszűnő alap befektetési egységeinek bármely más működő alap befektetési egységeibe való költségmentes áthelyezését, illetve biztosítja a további rendszeres díjak költségmentes átirányítását. Amennyi- ben a szerződő az értesítésben meghatározott határidőig nem rendelkezik a megszűnő alapban lévő befektetési egységeinek áthelyezéséről, illetve az átirányításról, abban az esetben a biz- tosító a kiküldött tájékoztatóban leírtaknak megfelelően jár el. Az alapkezelőknek joga van a befektetési alapok felosztására vagy összevonására, ami megváltoztatja a befektetési egy- ségek számát és ezáltal értékét. Ez a művelet csak technikai jelentőségű és az alapokban lévő egységek, valamint a szer- ződő számláján lévő befektetési egységek összértékét nem befolyásolja. Az alapkezelők befektetési alapjaiban bekövetke- ző vagy működési rendjét érintő, jelen szerződési feltételekben foglalt eljárási rendjétől eltérő változást a biztosító a honlapján közzéteszi. A szerződő tudomásul veszi, hogy a biztosító a közölt változásoknak megfelelően jár el, illetve módosítja az alapkezelőkkel kapcsolatos eljárási, működési rendjét.

Az alapkezelők a befektetési alapokat minden forgalmazási napon értékelik. A biztosító az alapkezelők által meghatározott egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a befektetési egységek belépési árának tekinti. A befektetési egységek ér- tékét és a befektetési egységek árfolyamát a biztosító 6 tize- des jegy pontossággal tartja nyilván.

9.3. ESZKÖZALAP FELFÜGGESZTÉS

9.3.1. Eszközalap felfüggesztés szabályai a befektetési formákról és kezelőiről szóló törvény szerint

A 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőiről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módo- sításról szóló törvény 113-116. §-a alapján a befektetési jegy folyamatos forgalmazását az alapkezelő szüneteltetheti, illetve felfüggesztheti az alábbi esetekben:

9.3.1.1. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfel- jebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befekteté- si jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a befektetési alap- kezelő, a letétkezelő, illetve a forgalmazó működési körében

felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befektetőket és haladékta- lanul a felügyeletet.

Ha a befektetési alapkezelő a forgalomban lévő befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (forgalmazási maximum), annak elérésekor a befektetési jegyek forgalom- ba hozatalára addig nem kerül sor, amíg a befektetési jegyek mennyisége a forgalmazási maximum alá nem csökken.

9.3.1.2. A befektetési alapkezelő a folyamatos forgalmazást

– a vételt és a visszaváltást egyaránt – kizárólag a befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha

a) a befektetési alap adott sorozata szerinti nettó eszközér- téke nem állapítható meg, így különösen, ha a befektetési alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok mi- att nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfo- lyam információ;

b) a befektetési alapkezelő, a letétkezelő vagy a forgalmazó

– a 9.3.1.1. pont (1) bekezdésben meghatározott eset kivé- telével – nem képes a tevékenységét ellátni;

c) a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált.

A befektetési alapkezelő a befektetési jegyek visszaváltását a befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési je- gyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a befektetési alap likviditása – figyelembe véve a befektetési alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt – ve- szélybe kerül.

A befektetési alapkezelő az (1) és (2) bekezdésekben meg- határozott felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján hala- déktalanul tájékoztatja a befektetőket, a felügyeletet, továbbá valamennyi olyan EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, ahol a befektetési jegyet forgalmazzák.

9.3.1.3. A felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben:

a) a befektetési alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kö- telezettségének, vagy

b) a befektetési alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak.

A felügyelet a befektetési alapkezelő intézkedésének hiányá- ban felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalma- zását a 9.3.1.2. (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint a befektetési jegyek visszaváltását a 9.3.1.2. (2) be- kezdésében meghatározott esetben.

9.3.1.4. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap, azzal, hogy az eszközeit legalább 20 százalékban más befekteté- si alapba fektető befektetési alap esetében a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabá- lyaihoz igazodik. A felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meg- hosszabbíthatja.

A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazás felfüggesz- tését kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell.

A befektetési alap nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni.

A felfüggesztés ideje alatt a befektetők a befektetési jegyekkel csak OTC kereskedhetnek.

9.3.2. Az eszközalap felfüggesztés szabályai a biztosí- tási tevékenységről szóló törvény szabályai szerint

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény

127. § alapján az alábbi szabályozás vonatkozik az eszközalap felfüggesztésre.

9.3.2.1. A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egysé- gekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszköz- alap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően hala- déktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő ha- tállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalom- mal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

9.3.2.2. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása ki- vételével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendel- kezések – így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás – nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a harminc napot meg- haladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írás- beli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-fel- függesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonat- kozóan a szerződő fél az eszközalap-felfüggesztés megszün- tetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfél- rendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladék- talanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

9.3.2.3. Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy a szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az esz- közalap felfüggesztésének tartama a harminc napot megha- ladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kö- vető harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesz- tett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelke- zés hiányában – az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő negyvenötödik naptól.

9.3.2.4. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlá- ja aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja

meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesz- tés megszüntetését követő tizenöt napon belül – amennyiben a 9.3.2.8. pontban írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egysége- iből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-fel- függesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések sze- rinti összeget kifizetni.

9.3.2.5. A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesí- tését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biz- tosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszköz- alap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kö- telezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tar- tama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban bizto- sítottanként legfeljebb harmincmillió forint összeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő tizenöt na- pon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (koc- kázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a kü- lönbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a 9.3.2.8. pontban írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a 9.3.2.8. pontban írt elszámolás ke- retében teljesíti.

9.3.2.6. Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszköz- alap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megálla- pításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett eszközalap áll.

9.3.2.7. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb egy év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további egy évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbítás- ról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamá- nak lejártát legalább tizenöt nappal megelőzően, figyelem- felhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a felügyelet részére. A biztosító az eszközalap-fel- függesztést haladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy

c) amennyiben azt a felügyelet határozatban elrendeli.

9.3.2.8. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés 9.3.2.7. pont szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközér- téke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfo- lyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszköz- alap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapulvételével – el- számol.

9.3.2.9. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját köve- tő harminc napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszköz- alappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartá- sa érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja, azaz az eszköz- alapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódesz- közalapokra bontja (a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb hetvenöt százalékát képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid esz- közöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az esz- közalap-felfüggesztés megszűnik, és önálló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesz- tésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosí- tó az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

9.3.2.10. A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközö- ket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyil- vántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés az 9.3.2.1.-9.3.2.8. pontban írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell te- kinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képvisel- tek. Szétválasztás esetén a 9.3.2.2. és 9.3.2.3. pontban sze- replő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

9.3.2.11. Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás szer- ződő fél díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – e pont rendelkezéseit figyelembe véve – nem szünteti meg.

9.3.2.12. A biztosító a 9.3.2.13. pontban írt módon tájékoztat- ja a szerződő felet

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve kü- lönösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok válto- zását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének sza- bályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak in- dokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerző- dést és annak teljesítését érintő következményeiről.

9.3.2.13. A biztosító a 9.3.2.12. pont szerinti tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyi- dejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a hon- lapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a felügyelet részére.

9.3.3. További rendelkezések

Amennyiben egy alapkezelő egy adott befektetési alapra vo- natkozóan – a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt). hatályban lévő rendelkezései alapján – átmeneti időre felfüg- geszti a befektetési jegyek forgalmazását, a jelen szerződési feltételek elválaszthatatlan részét képező 3. számú melléklet meghatározott T nap alatt a felfüggesztést követő első for- galmazási napot kell érteni. Amennyiben az alap vagy az alapkezelő véglegesen fizetésképtelenné válik, az ebből eredő károkért a biztosítót felelősség nem terheli.

9.4. TŐKE – ÉS HOZAMGARANCIA, ILLETVE TŐKE- ÉS HOZAMVÉDELEM

A biztosító nem vállal tőke- illetve hozamgaranciát, to- vábbá tőke- és hozamvédelmet sem.

10. KÖTVÉNY

Ha a szerződés létrejön a biztosító az ajánlat alapján kötvényt állít ki.

11. ÉRTÉKKÖVETÉS

A biztosító a biztosítási szerződés rendszeres díját a szer- ződés tartama alatt minden biztosítási évfordulót követően, évente egy alkalommal, a rendszeres díj 5%-os növelésével automatikusan megemeli. A rendszeres biztosítási díj emelé- se következtében a rendszeres díj és a rendszeres díj meg- takarítási díjrésze egyaránt nő, azonban ez a növekedés nem vonatkozik az életbiztosítási (haláleseti) szolgáltatás biztosítási összegére.

Az automatikus 5%-os díjnövelés kötelező, annak a szer- ződő részéről történő visszautasítására nincsen lehető- ség.

12. SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSEI

A biztosító a szerződő rendelkezései alapján elvégzett változ- tatásokért külön díjat nem számít fel, kivéve a díjszüneteltetés, a részleges visszavásárlás, eseti pénzkivonás eseteit és a díj- mentesítés egyes eseteit.

Díjtúlfizetés esetén a biztosító a díjat érintő – így különö- sen a díj módosítást (növelését, csökkentést), a díjfizetés gyakoriságát vagy módját, a díjszüneteltetést, a díjme- nesítést – változtatást csak a következő díjjal még nem rendezett időszak 1. napjának hatályával hajt végre.

12.1. BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA

A biztosítás rendszeres díjának növelése bármely jövőbeli díjfizetési ütem szerinti hónapfordulóra lehetséges, ha a szerződő változtatási szándékot a biztosítási hónapfordu- ló előtt legalább 30 nappal írásban közli a biztosítóval.

A biztosítási díj csökkentése a szerződésre vonatkozó aktuális minimál díjak figyelembevételével, kizárólag a szerződés kezdetétől számított első 36 díjjal fedezett hó- nap elteltével, bármely jövőbeli díjfizetési ütem szerinti hónapfordulóra kérhető.

A szerződésre vonatkozó minimális díjakat a jelen általá- nos szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

12.2. DÍJFIZETÉSI GYAKORISÁG MÓDOSÍTÁSA

A díjfizetés gyakoriságát a szerződő az ajánlattételkor ha- tározza meg, azonban azt bármelyik biztosítási évfordulón megváltoztathatja, ha a változtatási szándékot a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban közli a biztosítóval. A díjfizetési gyakoriság módosítására a biztosítási évfor- dulótól eltérő időpontban kizárólag akkor van lehetősé- ge a szerződőnek, ha az érvényben lévő díjfizetési gya- korisághoz képest a díjfizetési ütem szerinti gyakoribb díjfizetési gyakoriságot választ, illetve az új gyakoriság szerinti jövőbeni díj esedékessége a szerződés évfordu- lójára esik.

12.3. ÁTIRÁNYÍTÁS

A jövőben befizetésre kerülő rendszeres díjak megtakarítási díjrészének az alapkezelők befektetési alapjaihoz kötött be- fektetési egységekben való elhelyezési aránya a szerződő írásbeli rendelkezésére bármikor módosítható. Amennyiben a szerződő átirányítási kérelmet nyújt be a biztosítónak, ak- kor a biztosító az írásbeli kérelemnek, a biztosító központjába történő megérkezését követően legkésőbb 3. munkanaptól a szerződő számláján a jóvírást megelőzően a rendszeres díj megtakarítási díjrészét már az átirányítási kérelemben foglal- tak szerint helyezi el.

Az átirányítás során a jelen általános szerződési feltételek 1. számú mellékletében meghatározott minimális százalékará- nyokat kell figyelembe venni.

Ha az átirányítással érintett befektetési egységre vonatkozóan bármilyen befektetési stratégia van érvényben, akkor az átirá- nyítás a befektetési stratégia automatikus kikapcsolását vonja maga után.

12.4. ÁTHELYEZÉS

A szerződő egyértelmű és beazonosítható írásbeli rendelkezé- se alapján a meglévő befektetési egységek bármikor más – a jelen általános szerződési feltételek 3. számú mellékletébe fog- lalt – befektetési alapok befektetési egységeire válthatók át.

A biztosító legkésőbb a befektetési egységek áthelyezésére vonatkozó rendelkezés, a szerződő által hiánytalanul kitöltött, írásbeli nyilatkozat biztosítóhoz a jelen feltételek 19. pontjában meghatározott módon történő megérkezését követő 3. mun- kanapig feldolgozza és elindítja a tranzakciót a 3. számú mel- lékletben részletezett teljesítés napi árfolyamon.

A biztosító egy áthelyezésnek tekint minden olyan áthelyezést, ami a szerződő által meghatározott egy számlára vonatkozó, egy időpontban leadott ügyféligényként kerül rögzítésre. En- nek értelmében függetlenül az érintett alapok számától egy áthelyezésnek minősül az a szerződő által leadott áthelyezési igény, ami ugyanarra a számlára vonatkozik.

Ha áthelyezéssel érintett befektetési egységre vonatkozóan bármilyen befektetési stratégia van érvényben, akkor az áthe- lyezés a befektetési stratégia automatikus kikapcsolását vonja maga után.

12.5. DÍJSZÜNETELTETÉS

A szerződő a szerződés kezdetétől számított 36 díjjal fedezett hónap után, 6 hónapos időtartamra kérheti a szerződés díj-

szüneteltetését. Az utolsó díjesedékességet követő maximum 60 napon belül, amennyiben az erre irányuló írásos nyilatko- zatát a jelzett határidőig a biztosító központjába megküldi. A jelen általános szerződési feltételek 5.4. pontjában megha- tározott fizetési késedelem szabályai a díjszüneteltetés alatti időszakra nem vonatkoznak.

A díjszüneteltetési szolgáltatás igénybe vétele nem jár a lojali- tási számlán lévő befektetési egységek elvesztésével.

A díjszüneteltetési időszak alatt a biztosító kockázatviselése továbbra is fennáll.

A szerződés díjszüneteltetése nem jelenti a szerződés teljes költségmentességét. A díjszüneteltetés időtartama alatt a szer- ződésre esedékes befektetési egység elvonással érvényesített vagyonkezelési költséglevonásokat a biztosító havonta egy ösz- szegben elvonja.

A díjszüneteltetési költség szabályait a jelen általános szerző- dési feltételek 7.2.1. pontja tartalmazza.

A havi gyakoriságtól eltérő díjfizetésű szerződés díjszünetel- tetésére a díjfizetési ütem egyidejű módosításával van lehető- ség. Ebben az esetben a biztosító az éves, féléves, negyed- éves díjfizetésű szerződést havi díjfizetésűre módosítja.

A díjszüneteltetési időszak a szerződő írásbeli kérelme alap- ján újabb 6 hónapra meghosszabbítható (maximum 12 hó- nap díjszüneteltetés kérhető egyben), amennyiben a kérelem a díjszüneteltetési időszak lejárta előtt 60 nappal a biztosító központjában beérkezik.

A díjszüneteltetési szolgáltatás jelen szerződés esetében a hosszabbításokat is külön díjszüneteltetési idősszakként figye- lembe véve –, a teljes biztosítási tartam alatt maximálisan 10 évente négy alkalommal vehető igénybe (maximum 24 hónap- nyi díjszüneteltetés lehetséges).

Egy legfeljebb 12 hónapnyi díjszüneteltetés vége és a követ- kező díjszüneteltetés között legalább 24 hónapnak kell eltelnie. A rendszeres biztosítási díj azonban a szüneteltetés után sem lehet alacsonyabb a biztosító által elvárt aktuális minimális díjnál. Díjszüneteltetett szerződésre eseti díjak bármikor befizethetők.

12.6. DÍJMENTESÍTÉS

12.6.1. Díjmentesítés szerződő kérésére

A szerződő kérheti a szerződés díjmentesítését az arra vonat- kozó írásbeli nyilatkozatának a biztosító központjába történő beérkezését követő 5. munkanaptól számított következő díjfi- zetési esedékesség napjától. A szerződés díjmentesítésére a díjszüneteltetési lehetőségek adott időszakra vonatkozó teljes felhasználását követően van lehetőség.

A díjmentesített időszak alatt a biztosító kockázatviselé- se nem áll fenn.

A szerződés díjmentesítése nem jelenti a szerződés teljes költségmentességét. A szerződés díjmentesített időtartama alatt a szerződésre esedékes befektetési egység elvonással érvényesített vagyonkezelési költséglevonásokat a biztosító a megtakarítási befektetési egységek terhére érvényesíti.

A díjmentesítés a lojalitási számlán nyilvántartott vala- mennyi bónusz befektetési egység elvesztését vonja maga után.

Díjmentesített szerződésre eseti díjak bármikor befizethetők.

A díjmentesített szerződés szerződője – a díjmentesítés ha- tálybalépését megelőző díjfizetési gyakorisághoz igazodva – jogosult írásban kérni a rendszeres díjfizetés újbóli hatályba léptetését.

A szerződő írásbeli nyilatkozatának hiányában a szerződés a díjmentesítési időszakot megelőző teljes díj szerződő részéről történő megfizetésével automatikusan nem válik újra rendsze- res díjfizetésű szerződéssé.

A díjmentesítés időszakára rendszeres biztosítási díj fi- zetésére visszamenőlegesen nincs lehetőség valamint a lojalitási számláról elvont befektetési egységek visszaál- lítására sincs lehetőség, de további bónusz befektetési egységek gyűjtése a díjmentesítést követően lehetséges. Amennyiben a szerződés díjmentesítése a szerződő kérésére történik, akkor a biztosító azt díjmentesen végrehajtja.

12.6.2. Díjmentesítés díj nem fizetés esetén Amennyiben a szerződés díjmentesítésre a jelen szerző- dési feltételek 5.4. pontjában leírt rendszeres biztosítási díj meg nem fizetése miatt kerül sor (fizetési késedelem), a biztosító az 1. számú mellékletben meghatározott költ- séget von el a biztosítás főszámlájáról befektetési egysé- gek visszaváltásával.

A díjmentesített időszak alatt a biztosító kockázatviselé- se nem áll fenn.

A szerződés díjmentesítése nem jelenti a szerződés teljes költségmentességét. A szerződés díjmentesített időtartama alatt a szerződésre esedékes befektetési egység elvonással érvényesített vagyonkezelési költséglevonásokat a biztosító a megtakarítási befektetési egységek terhére érvényesíti.

A díjmentesítés a lojalitási számlán nyilvántartott va- lamennyi bónusz befektetési egység elvesztését vonja maga után.

Díjmentesített szerződésre eseti díjak bármikor befizethetők. A díjmentesített szerződés szerződője – a díjmentesítés ha- tálybalépését megelőző díjfizetési gyakorisághoz igazodva – jogosult írásban kérni a rendszeres díjfizetés újbóli hatályba léptetését.

A szerződő írásbeli nyilatkozatának hiányában a szerződés a díjmentesítési időszakot megelőző teljes díj szerződő részéről történő megfizetésével automatikusan nem válik újra rendsze- res díjfizetésű szerződéssé.

A díjmentesített szerződés a díjmentesítés időpontjára törté- nő újra érvénybe helyezésére, valamint a lojalitási számláról elvont befektetési egységek visszaállítására nincs lehetőség, de további bónusz befektetési egységek gyűjtése a díjmente- sítést követően lehetséges.

12.7. RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS

A szerződő a szerződés fennállása alatt írásban megbízást adhat a megtakarítási befektetési egységek egy meghatáro- zott részének a visszavásárlására, úgy hogy a részleges visz- szavásárlást követően a szerződésen maradó megtakarítási befektetési egységek értéke elérje a 100.000 Ft-ot.

A szerződőnek a részleges visszavásárlásra vonatkozó nyilat- kozatban kell rendelkeznie arról, hogy a részleges visszavá- sárlást a meglévő alapjaiból milyen arányban kéri végrehajta-

ni. Amennyiben a szerződő erről nem rendelkezik, abban az esetben a biztosító a részleges visszavásárlást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységei- nek aránya egymáshoz viszonyítva ne változzon.

A biztosító, a szerződő részleges visszavásárlásra vonatkozó hiánytalanul kitöltött írásbeli nyilatkozatának biztosító központ- jába, történő megérkezését követő 3. munkanapig feldolgozza és elindítja a tranzakciót a 3. számú mellékletben részletezett teljesítés napok figyelembe vételével.

A biztosító a részleges visszavásárlás szolgáltatást a biz- tosítottnak teljesíti.

A részleges visszavásárlás költségét a jelen általános szerző- dési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

A részleges visszavásárlás szolgáltatás a hatályos adójogsza- bályok szerinti elvonásokat vonhat maga után, mely értéket a biztosító vonja le a szerződőnek fizetendő szolgáltatás ösz- szegéből.

A részleges visszavásárlás szolgáltatás a jelen általá- nos szerződési feltételek 8.3. pontja alapján, a lojalitá- si számlán lévő befektetési egységek darabszámának csökkentésével járhat.

A részleges visszavásárlás szolgáltatás az SZJA tv. 44/c pontja értelmében jogvesztőnek minősül és a már igény- bevett adójóváírás 20%-kal növelt értéken történő visz- szafizetési kötelezettségét vonja maga után, valamint a jogvesztés évében történt rendszeres befizetések után adójóváírás nem vehető igénybe. Az adójóváírás visszafi- zetésre vonatkozó szabályokat a jelen általános szerződési feltételek 21. pontja, valamit az adótájékoztató nyugdíjbizto- sítási szerződésekhez része tartalmazza (5. számú melléklet).

12.8. ESETI PÉNZKIVONÁS NYUGDÍJCÉLÚ, NEM NYUGDÍJCÉLÚ

A szerződő a szerződés fennállása alatt bármikor írásban megbízást adhat az eseti befizetéséből képzett befektetési egységeinek vagy az egységek egy részének eladására, en- nek feltétele, hogy a kérelem egyértelműen beazonosítható legyen a biztosító számára.

A biztosító számára az eseti pénzkivonási kérelem akkor egyértelműen beazonosítható, ha a szerződő a biztosító által erre a célra rendszeresített, jelen biztosítási szerződésre érvé- nyes eseti pénzkivonási igénybejelentő használatával adatait hiánytalanul a biztosító rendelkezésére bocsátja. A kérelem elérhető a biztosító honlapján (xxx.xxxxxx.xx) és a biztosító Ügyfélszolgálatán.

A biztosító az alábbi adatok hiányában az eseti pénzkivonásra vonatkozó kérelmet nem hajtja végre:

– kötvényszám

– eseti befizetés azonosító(k)

– kivenni kívánt összeg(ek).

– nyugdíj/ nem nyugdíj célú eseti számláról kéri a kivonást Amennyiben a fenti adatok a rendelkező nyilatkozaton hiány- talanul rendelkezésre állnak, biztosító központjába, történő megérkezését követő 3. munkanapig feldolgozza és elindítja a tranzakciót a 3. számú mellékletben részletezett teljesítés napok figyelembe vételével.

Amennyiben a rendelkező nyilatkozat biztosító központ- jába történt beérkezésének napján a kért szolgáltatás értéke az összes adott típusú befizetés utolsó ismert ár- folyamon számított értékét meghaladja, a biztosító a fen- tiek szerint elindítja a tranzakciót, ezzel a szerződő ren- delkező nyilatkozata alapján érintett alszámla/alszámlák megszűnhet(nek).

12.8.2. Amennyiben a szerződő a kérelmében pontosan és beazonosítható módon megjelöli a befizetéseket, akkor a pénzkivonás megadására a következő lehetőségei vannak:

12.8.2.1. A szerződő a 12.8.2. pontban foglaltakon túl pon- tosan meghatározza, hogy mely befizetés teljes megszünte- tésével kéri az eseti pénzkivonást teljesíteni. Ekkor a biztosító a rendelkező nyilatkozat biztosító központjába történt beérke- zését, illetve a számlán függőben lévő tranzakciók lezárultát követő 3. munkanapig feldolgozza és elindítja a tranzakciót és a 3. számú mellékletben részletezett teljesítés napok figye- lembe vételével teljesíti az eseti pénzkivonást.

12.8.2.2. A szerződő a 12.8.2. ponton túl meghatározza, hogy mely befizetésből, de nem határozza meg, hogy mely alapból kéri az eseti pénzkivonás végrehajtását. Ez esetben a biztosító az eseti pénzkivonást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységeinek aránya egy- máshoz viszonyítva ne változzon.

12.8.2.3. A szerződő pontosan meghatározza, hogy a 12.8.2. pontban megadottakon túl mely befizetésekből és mely ala- pok teljes vagy százalékos eladásával kéri az eseti pénzkivo- nás teljesítését.

12.8.3. Függő tranzakciók kezelésének speciális szabályai: Amennyiben a szerződő által adott rendelkezés végrehajtá- sára egyéb függő tranzakciók miatt nincs azonnal lehetőség, akkor a biztosító a következő 14 naptári nap folyamán – a befektetési alapok árfolyamváltozását követve – minden for- galmazási napon ismételten újra megpróbálja teljesíteni a szerződő által adott pénzkivonási kérést.

Amennyiben egy adott napon már nincs függő tranzakció, és a biztosító a vizsgálat alapján csak részben vagy kisebb ösz- szegben tudja teljesíteni a szerződő kérését, akkor a biztosí- tó visszaváltja a szerződő rendelkezése alapján maximálisan visszaváltható összeget és a kifizetést a szerződő részére tel- jesíti. A kifizetés teljesítéséről a biztosító a szerződőt írásban tájékoztatja.

Amennyiben a fentiek alapján a biztosító a 14. naptári nap elteltével sem tud szolgáltatást nyújtani, abban az esetben a szolgáltatási igény teljesítés nélkül lezárásra kerül. A szolgálta- tási igény teljesítés nélküli lezárásáról, a biztosító a szerződőt levélben értesíti.

12.8.4. A nyugdíjcélú eseti pénzkivonás szolgáltatás az SZJA 44/c pontja értelmében jogvesztőnek minősül és a már igénybevett adójóváírás 20%-kal növelt értéken történő visszafizetési kötelezettséget vonja maga után, valamint a jogvesztés évében történt rendszeres befize- tések után adójóváírás nem vehető igénybe.

Amennyiben a szerződésen egy adott adóévre vonatkozóan olyan jogvesztő esemény következik be, ami az igénybevett adójóváírás(ok) 20%-kal növelt értéken történő visszafizetési kötelezettséget vonja maga után, abban az esetben a biztosí-

tó, az összes olyan nyugdíjcélú befizetést, ami után a szerző- dő már nem vehet igénybe adójóváírást, vagy az igénybevett adójóváírást már visszafizette, átcsoportosítja nem nyugdíj célú befizetésnek. A szerződő ezekből a nem nyugdíjcélú befizetésekből, illetve nem nyugdíj célú befektetési egységek- ből a szerződés tartama alatt bármikor jogvesztés terhe nélkül kérhet eseti pénzkivonási szolgáltatást

12.8.5. A biztosító a nyugdíjcélú eseti pénzkivonást a biztosítottnak, a nem nyugdíj célú eseti pénzkivonás szolgáltatást is a szerződőnek teljesíti.

12.8.6. Az eseti pénzkivonás a hatályos adójogszabályok szerinti elvonásokat vonhat maga, mely értéket a biztosító le- vonja kifizetendő szolgáltatás összegéből.

12.8.7. Az eseti pénzkivonás költségét a jelen általános szer- ződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

13. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A biztosító kockázatviselése véget ér és a szerződés meg- szűnik:

– A szerződésben meghatározott tartam végén, a biztosító

3.3.4. pontban meghatározott elérési szolgáltatásának tel- jesítésével.

– A jelen szerződési feltételek 3.3.3 és 3.3.5 pontjában meg- határozott szolgáltatás teljesítésével.

– A biztosított halála esetén, a biztosító – jelen feltételekben leírtak szerinti – haláleseti szolgáltatásának teljesítésével.

– A rendszeres díjfizetés elmulasztása esetén a jelen biztosí- tási feltételek 5.4. pontjában meghatározottak szerint.

– A szerződő rendes felmondása esetén, a jelen általános feltételek 13.4. pontjában leírtak szerint.

– Ha a szerződő él a szerződés létrejöttéről szóló tájékoz- tatás kézhezvételét követő 30 napos felmondás lehetősé- gével, akkor az erről szóló nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezést követő munkanap 0. órájával.

– Felmondással (visszavásárlással) a visszavásárlás napjá- nak 0. órájával, a jelen szerződési feltételek 13.1. pontjában leírtak szerint.

– Lehetetlenülés, érdekmúlás esetén.

– A biztosító felmondása esetén, ha a biztosító ráutaló ma- gatartásával jött létre a szerződés és az lényeges kérdés- ben eltér a szerződési feltételektől, a jelen feltételek 4. pontjában leírtak szerint.

– A biztosított hozzájárulásának visszavonása, kivéve, ha be- lép a szerződésbe, jelen feltételek 3.1.2.4. pontjában leírtak szerint.

– A biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változá- sáról, a jelen szerződési feltételek 19.1. pontjában leírtak szerint.

13.1. VISSZAVÁSÁRLÁS

A biztosítási szerződést a szerződőnek joga van bármi- kor, írásban xxxxxxxxxx (visszavásárlást kérni). Felmon- dás esetén a visszavásárlási összegre a biztosított jogo- sult az alábbiak szerint:

A visszavásárlási érték az első díjfizetés után a vonatkozó adó- jogszabályok szerinti kötelezettségek, levonását követően a

megtakarítási, a nyugdíj célú eseti befektetési egységek aktu- ális és az adójóváírási számlán nyilvántartott befektetési egy- ségek, lent részletezett napon érvényes értékének összege. A biztosító a visszavásárlásra vonatkozó, hiánytalanul kitöltött, írásbeli nyilatkozat biztosító központjába történő megérkezését követő 3. munkanapig feldolgozza és elindítja a szerződő szám- láin nyilvántartott befektetési egységek visszaváltását a 3. számú mellékletben részletezett teljesítés napok figyelembe vételével. Ha a szerződésen vannak nyugdíjcélú eseti és/vagy adójóvá- írás befektetési egységek nyilvántartva, akkor a biztosító az esetleges adókötlezettség, valamint az adójóváírás 20% ka- mattal növelt értéken történő visszafizetési kötelezettség levo- nását követően a nyugdíjcélú eseti-, és adójóváírás befekteté- si egységek értékét fizeti ki a biztosított részére. Amennyiben ezen felül nem nyugdíj célú eseti befizetések is vannak a szerződésen nyilvántartva, akkor azok értékét a biztosító szintén a szerződőnek fizeti ki.

13.2. 30 NAPOS FELMONDÁS

Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, köteles egyértelműen tá- jékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről. Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő (fogyasztó) a tájé- koztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.

A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmon- dási jogról. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részé- re teljesített befizetésekkel elszámolni, az alábbiak szerint.

Amennyiben a szerződésre történt eseti befizetés: a biztosí- tó a 30 napos felmondásra vonatkozó, hiánytalanul kitöltött írásbeli nyilatkozat a biztosító központjába, igazolható módon történő megérkezését követő 3. munkanapig feldolgozza és elindítja a szerződő számláin nyilvántartott befektetési egy- ségek visszaváltását 3. számú mellékletében meghatározott teljesítés napok figyelembe vételével.

A biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjból – a szer- ződés 30 napon belüli felmondása esetén – a kötvényesítés, a nyomtatványok költségét és az adminisztrációs költségeket számolja el. Az elszámolás elve a következő: a biztosító a fenti költségek fedezésére a befizetett díjat, de maximum a jelen szerződési feltételek 1. számú mellékletében megjelölt össze- get tarthatja vissza.

Abban az esetben, ha a szerződő él a 30 napos felmondás lehetőségével, akkor a biztosító kockázatviselésének meg- szűnésének időpontja az ügyfél által írt felmondó nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezését követő nap 0. órája.

13.3. FELMONDÁS A BIZTOSÍTÓ RÉSZÉRŐL

Jelen biztosítási szerződést a biztosító nem mondhatja fel.

13.4. RENDES FELMONDÁS

A szerződő az életbiztosítási szerződést írásban, mondhatja fel, ebben az esetben a biztosító a szerződő felé a jelen szer- ződési feltételek 13.1. pontjában (visszavásárlásnál) leírtaknak megfelelően számol el.

14. REAKTIVÁLÁS

Ha biztosítási szerződés megszűnésére a rendszeres bizto- sítási díj 5.4. pontban leírt meg nem fizetése miatt kerül sor, akkor a szerződő írásbeli kérése alapján lehetőség van a biz- tosítási szerződés reaktiválásra (újra érvénybe helyezésére) az erre vonatkozó kérelem beadásával. A kérelem beadására legkésőbb a megszűnését követő 180 napon belül van le- hetőség. A kérelem elbírálást követően a biztosító hely- reállíthatja a szerződést, feltéve, hogy a korábban esedé- kesé vált biztosítási díjat a szerződő megfizeti.

15. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

15.1. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

A biztosított, vagy a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül írásban beje- lenteni, az alábbi elérhetőségek valamelyikén:

A biztosító elérhetőségei:

Ügyfélszolgálati irodánk: 1123 Budapest, Alkotás u. 50. Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Telefonon a belföldről és külföldről is hívható x00-0-000-0000 számon

A biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje köteles továb- bá a biztosítónak a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem te- szi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szem- pontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

15.2. A SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULT SZEMÉLY

A jelen biztosítási szerződés 3.2. pontjában meghatározott biztosítási esemény valamelyikének bekövetkezése esetén a biztosítási összegre a 3.1.3. pontban meghatározott kedvez- ményezett jogosult.

15.3. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

15.3.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a szolgáltatásra jogosult a szolgál- tatási kötelezettség beálltának és összegszerűségének meg- állapításához szükséges iratokat maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsátotta.

15.3.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgálta- tás igénybevételéhez, a biztosítási szolgáltatás jogalapjának és összegszerűségének megállapításához a biztosító a követ-

kező iratokat kérheti be. A biztosító fenntartja magának a jo- got, hogy a jelen fejezetben felsorolt valamennyi dokumentum eredeti példányát is bekérje:

Valamennyi, a biztosítási esemény által kiváltott szolgál- tatáshoz szükséges dokumentumok:

a) a biztosító erre a célra szolgáló, hiánytalanul kitöltött és aláírt szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványának erede- ti példánya,

b) a biztosítási kötvény eredeti példánya, vagy ennek hiányá- ban a szerződő/kedvezményezett arra vonatkozó írásos nyilatkozata, hogy a biztosítási kötvényt elvesztette,

c) a biztosítási eseményt kiváltó, annak bekövetkezésében szerepet játszó eseményre vonatkozó, illetve az azzal kapcsolatos valamennyi ellátás orvosi dokumentációja, gyógykezelések, vizsgálatok iratai, kórházi zárójelentések, szövettani eredmények, műtéti leírások, szakorvosi iratok másolatai,

d) hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkal- mas, hiteles hatósági okirat, vádindítvány vagy vádirat, bí- rósági ítélet vagy az eljárást befejező/elutasító határozat, amennyiben ilyen készült és az okirat szükséges a bizto- sítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához,

e) külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biz- tosítási esemény körülményeiről a külföldi állami vagy ön- kormányzati hatóság és egészségügyi intézmények által kiállított okiratok hiteles magyar fordítása,

f) kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képviselő, illetve gyámhatóság vonatkozó nyilatkozata,

g) mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt esetekben az azonosítási adatlap, EU illetőségi nyilatkozat.

A szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkor- határt megelőző nyugdíjbavonulás esetén szükséges do- kumentumok:

– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságról szóló ha- tározat.

A szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkor- határt megelőző legalább 40%-os mértékű egészségká- rosodás esetén szükséges dokumentumok:

– a munkaképesség-csökkenés megállapítására jogosult szerv, illetve az egészségi állapot mértékét meghatározó rehabilitációs hatóság által kiadott és a hozzá benyújtott or- vosi dokumentumok, határozatok, minősítések másolata.

Halál, baleseti halál esetén szükséges dokumentumok:

a) a biztosított halotti anyakönyvi kivonatának másolata,

b) halottvizsgálati bizonyítvány másolata,

c) boncolási jegyzőkönyv/kórbonctani lelet másolata (ameny- nyiben készült és a kár elbírálásához szükséges),

d) a halál okát igazoló egyéb orvosi vagy hatósági bizonyít- vány másolata,

e) a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok másolatait,

f) halotti epikrízist tartalmazó kórházi zárójelentés másolatát,

g) a halál előtti orvosi dokumentumok, ambuláns vagy fekvő- beteg kórházi kezelés esetén kórházi ambuláns kezelőlap és/vagy zárójelentés(ek) másolata,

h) a háziorvos által kitöltött haláleset utáni orvosi jelentés nyomtatvány,

i) házi- vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi be- tegkarton másolata,

j) véralkohol vizsgálati eredményének másolatát (ha készült),

k) toxikus anyagok szedésére vonatkozó vizsgálati eredmény másolatát (ha készült),

l) baleseti jegyzőkönyv, vagy rendőrségi – munkahelyi bal- eset esetén munkahelyi – baleseti jegyzőkönyv másolata (amennyiben ilyen készült),

m) továbbá közlekedési baleset esetén: a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyvének másolatát, (amennyiben ilyen készült),

n) azon okiratok, amelyek a kedvezményezetti jogosultság (személyazonosítás, illetve kedvezményezetti vagy örökösi státusz) igazolásához szükségesek,

o) jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyatékátadó végzés másolata (abban az esetben kell csatolni, ha a ked- vezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg vagy a kedvezményezett elhalálozott).

Elérés esetén benyújtandó dokumentumok:

a) a biztosított, valamint a kedvezményezett(ek) életben létét hitelt érdemlően igazoló okirat, ami lehet:

o egy teljes körűen kitöltött azonosítási adatlap,

o érvényes személyazonosító igazolvány, vezetői enge- dély vagy útlevél másolata a biztosított személy(ek), kedvezményezett(ek) sajátkezű aláírásával és az aláírás dátumával ellátva.

A biztosító kérheti továbbá a következő dokumentumok bemutatást is:

a) orvosi ambuláns lap másolatát,

b) orvosi igazolás, beutaló másolatát,

c) altatási jegyzőkönyv másolatát,

d) kórlapok másolatát,

e) ápolási lap és dokumentáció másolatát,

f) labor eredmények másolatát,

g) képalkotó műszeres vizsgálatok eredményeinek másolatát,

h) befizetési, átutalási bizonylat, az utolsó díjfizetést igazoló nyugta eredeti példányát,

i) az OEP, illetve egyéb hivatalos szerv felé történő adatké- réshez szükséges a biztosított, biztosított örököse vagy a kedvezményezett által aláírt felmentő nyilatkozat eredetei példányát.

Az igény érvényesítőjének a fentiek mellett lehetősége van a bizonyítás általános szabályai szerinti okirati bizonyítás lefoly- tatására.

15.3.3. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.

15.3.4. A biztosított, illetve a kedvezményezett a biztosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jog- szabályok betartásával, a biztosítási szerződés létrejöttével,

vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazza a biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgálta- tási kötelezettség beálltával összefüggésben más biztosítótól információkat szerezzen be, valamint azoktól az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve ame- lyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágo- sításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat közvetle- nül beszerezze.

A felhatalmazás megadását követően is köteles azonban a biztosított, illetve a szolgáltatásra igényt érvényesítő az ada- tok, dokumentumok beszerzése során a biztosítóval együtt- működni.

15.3.5. Az idegen nyelvű dokumentumokat magyar nyelven kell benyújtani, a magyar nyelvű hiteles fordítás költségei min- den esetben az igény érvényesítőjét terhelik.

15.3.6. Abban az esetben, ha a biztosító által kért doku- mentumokat felhívás ellenére sem, vagy ismételten hiá- nyosan nyújtották be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumen- tumok alapján bírálja el.

15.4. A VISSZAVÁSÁRLÁSI ÖSSZEG KIFIZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

a) hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentő lap ere- deti példánya,

b) biztosítási kötvény eredeti példánya, vagy ennek hiányá- ban a szerződő/kedvezményezett arra vonatkozó írásos nyilatkozata, hogy a biztosítási kötvényt elvesztette,

c) a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt esetekben az azonosítási adatlap, EU illetőségi nyilatkozat.

16. A SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSE

16.1. VISSZAVÁSÁRLÁS ESETÉN

Visszavásárlás esetén a befektetési egységek visszaváltása a jelen szerződési feltételek 13.1 pontjában részletezettek sze- rint történik.

16.2. HALÁLESETI SZOLGÁLTATÁS ESETÉN

A biztosító haláleseti szolgáltatási igény esetén, a szolgál- tatási igény biztosítóba történő beérkezését követően 30 napon belül elindítja a szerződő számláin nyilvántartott befektetési egységek visszaváltását a 3. számú melléklet- ben részletezett teljesítés napok figyelembe vételével.

A biztosító a szolgáltatások kifizetését a szolgáltatás jo- gosságának és összegszerűségének elbírálásához szük- séges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül elindítja a kedvezményezett részére, amennyiben teljesí- tésre köteles.

16.3. ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS ESETÉN

A biztosító a biztosítási tartam vége előtt írásban értesíti a szerződőt az elérési szolgáltatás igénybevételének módjáról.

16.4. A SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSÉNEK KÖLTSÉGEI A biztosító szolgáltatásait költségmentesen teljesíti, az alábbi esetek kivételével:

a) Amennyiben nem a biztosító hibájából (pl.: a ked- vezményezett nem kereste) adódóan visszaérkezik a kifizetett szolgáltatási összeg, a biztosító a felmerült postaköltséggel csökkenti az ismételten kifizetésre kerülő összeget. Ennek összege a Magyar Posta ha- tályos díjszabása alapján kerül kiszámításra.

b) Amennyiben a kedvezményezett külföldi bankszám- laszámot adott meg és nem nyilatkozott, vagy nem pontosan adta meg a számlatulajdonos nevét és en- nek következtében az utalás visszaérkezik, az ebből adódó többletköltség a kedvezményezetett terheli.

A biztosításközvetítő az ügyfélnek járó összeg kifizetésé- ben nem működhet közre.

16.5 A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TERHÉRE TÖRTÉNŐ LEVONÁSOK

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító jo- gosult a biztosítási szolgáltatásból levonni a már esedé- kessé vált, de le nem vont vagyonkezelési költséget.

A biztosítási esemény bejelentését és a szerződés biz- tosítási eseménnyel történő megszüntetését követően érkezett és még esedékessé nem vált rendszeres befize- tések visszautalásáról a biztosító gondoskodik.

17. MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK

A biztosító abban az esetben, ha a biztosítási esemény az alábbi okok miatt következik be a haláleseti kedvez- ményezett részére csak a 13.1. pontban meghatározott visszavásárlási összeget fizeti ki.

17.1. MENTESÜLÉSEK

A biztosító mentesül az életbiztosítási (haláleseti) bizto- sítási összeg kifizetése alól:

a) Ha a halál oka biztosított szerződéskötés létrejöttének napjától számított két éven belüli elkövetett öngyilkos- sága, még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatállapotban volt.

b) Ha biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncse- lekménye folytán, azzal összefüggésben vesztette életét.

c) Ha a biztosított a kedvezményezett szándékos ma- gatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási érték a biztosított örököseit illeti meg, a kedvezményezett abból nem részesülhet. Több haláleseti kedvezményezett esetén ez nem vo- natkozik azon kedvezményezettekre, akik nem hatot- tak közre a biztosított elhalálozásának előidézésében.

17.2. KIZÁRÁSOK

17.2.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a koc- kázatviselés kezdete előtt fennálló betegségekkel, kóros állapotokkal, veleszületett rendellenességekkel és azok következményeivel ok-okozati összefüggésben álló biz- tosítási eseményekre, amennyiben arról a biztosított tu- domással bírt, vagy azt ismernie kellett.

17.2.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény – függetlenül annak

bekövetkezési helyétől – közvetlenül vagy közvetve ösz- szefüggésben áll:

a) harci eseményekkel vagy más háborús cselekmé- nyekkel,

b) felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal,

c) radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, kivéve az orvo- silag előírt terápiás célú sugárkezelést, annak betar- tása mellett vagy

d) HIV fertőzéssel.

Jelen feltételek alkalmazásában harci cselekménynek minősül a háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccs- kísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tün- tetés, vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekmé- nyei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kom- mandó támadás, terrorcselekmény.

17.2.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki továb- bá – és nem tekinti biztosítási eseménynek –, ha a bizto- sítási esemény:

a) a biztosított elme- vagy tudatzavarával ok-okozati összefüggésben következik be,

b) a biztosított rendszeres alkoholfogyasztásával (alko- holizmusával) ok-okozati összefüggésben következik be, (Jelen feltételek alkalmazása tekintetében alkoho- lizmusnak minősül a szesztartalmú italok rendszeres, tartós, fogyasztása következtében kialakuló jellegze- tes szomatikus, pszichés, valamint egyéb kóros elvál- tozások együttese; amikor a testi-lelki megbetegedés kóroki tényezőjeként az alkohol jelölhető meg.)

c) a biztosított kábítószer, kábító vagy bódító hatású anyag, vagy gyógyszer szedése következtében törté- nik, kivéve, ha ez a kezelőorvos előírására, az előírás- nak megfelelően történik,

d) a biztosított halála 0,8 ezreléket meghaladó véralko- hol, vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság állapotával közvetlen összefüggésben bekövetkezett baleset miatt valósul meg,

e) a biztosítási esemény gépjármű jogosítvány vagy for- galmi engedély nélküli vezetése következtében követ- kezik be és egyéb közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

f) a jármű a biztosítási esemény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben kö- vetkezett be,

g) a biztosított motoros eszközzel folytatott sporttevé- kenységének következménye,

h) bármely, olimpiai sportágként nem bejegyzett, külön- legesen veszélyes sportcselekménnyel, így küzdő- sportok köréből a pankrációval, a ketrecharccal; az egyéb sportok és hobbijellegű tevékenységek köréből a hegyi kerékpározással (mountain bike), a canyo- ninggal, a szikla vagy gleccsermászással, a vízisízés- sel, a vízirobogózással (jet-ski), a vadvízi evezéssel, a hegymászással, a magashegyi expedícióval, a barlan- gászattal, a bázisugrással a mélybe ugrással (bungee jumping), a falmászással, a roncsautó sporttal (auto-

crash), a rallyvel, a hőlégballonozással, a félkezes és nyílttengeri vitorlázással, összefüggésben következik be,

i) ha a biztosított halála, nem szervezett légiutas- vagy áruforgalom keretében végrehajtott légi úton vagy kör- repülésen való részvétel, hanem egyéb jellegű repü- lőtevékenység (pl. ejtőernyős ugrás, sárkányrepülés, egyéb sportrepülés, mezőgazdasági repülés, stb.) kö- vetkezménye,

j) föld alatti vagy víz alatti munkavégzés vagy ilyen terü- leten folytatott sporttevékenység következménye,

k) robbanószerekkel, robbanó szerkezetekkel való fog- lalkozás következménye,

l) a biztosított fegyverviselésével ok-okozati összefüg- gésben következik be,

m) azzal összefüggésben következik be, hogy a biztosí- tott, munkavégzése során a munkavédelmi szabályo- kat súlyosan gondatlanul vagy szándékosan megsér- tette, továbbá ha a baleset bekövetkezését követően nem vett igénybe haladéktalanul orvosi segítséget vagy az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezésé- ig nem folytatta.

17.2.4. Jelen szerződési feltételek szempotjából nem minősül balesetnek a betegségből eredő testi sérülés, a megemelés, a rándulás, a habituális ficam, a patológiás törés, a fertőzés, a rovarcsípés, a fagyás, a napszúrás, a nap általi égés és a hőguta.

18. ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékes- ségtől számított 2 év elteltével évülnek el.

19. A SZERZŐDÉS ALANYAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

19.1. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

19.1.1. A szerződő (ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a biztosított is) köteles a szerződéskötéskor a biz- tosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan kö- rülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdésekre adott, a va- lóságnak megfelelő válasszal a felek közlési kötelezettségük- nek tesznek eleget. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

19.1.2. A szerződő és a biztosított köteles a szerződés tarta- ma alatt írásban bejelenteni a szerződés tartama alatt beálló lényeges körülmények változását a változás bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül, az elérhetőségekben és a sze- mélyi adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul.

A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket a biztosító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz az alábbi módok egyikén:

e-mail: xxxx@xxxxxx.xx, fax: 00 0 000 0000,

postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260.

19.1.3. Ha a szerződéskötéskor fennállott lényeges körül- ményekről a biztosító csak később szerez tudomást, az ebből eredő jogokat a szerződés létrejöttétől számított 5 évig gyakorolhatja. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve ha:

a) a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosí- tási esemény bekövetkeztére,

b) a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény be- következtéig 5 biztosítási év már eltelt.

19.1.4. Amennyiben a szerződő és a biztosított a változás be- jelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a közlési köte- lezettség megsértésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

19.1.5. Ha a biztosított valós életkora alapján a biztosítási szerződés nem jöhetett volna létre, a szerződés érvénytelen, a biztosító a biztosítási fedezetre befizetett díjakat visszatéríti a szerződőnek.

19.2. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

Jelen titoktartási kötelezettség tájékoztató a jelen általános szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek megfelelő- en került beillesztésre. A xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a mindenkor aktuális Bit-nek megfelelő Titoktartási tájékoztató az irányadó.

19.2.1. A biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések

19.2.1.1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon bizto- sítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerző- déssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerző- dés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélésé- hez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél le- het. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tar- talmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

19.2.1.2. A 19.2.1.1. pontban meghatározott céltól eltérő cél- ból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

19.2.1.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási köte- lezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító-

val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hoz- zájutottak.

19.2.1.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egész- ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelé- séről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 19.2.1.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései sze- rint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

19.2.1.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak kép- viselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolyta- tása keretében ismeri meg.

19.2.1.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, to- vábbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági vég- rehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szol- gálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigaz- gatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a tit- kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, csoport másik vállalkozásával valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást ve- zető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántar- tásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítá- si szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló meg- állapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Iro- dával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kárta- lanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továb- bá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informáci- ószabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló minisz- teri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bo- nus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az ag- rárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrár- politikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intéz- ménnyel szemben

ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)- s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megis- merésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

19.2.1.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító ál- tal az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában

foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biz- tosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötele- zettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

19.2.1.8. A biztosító 19.2.1.5.-19.2.1.6., 19.2.1.10. valamint a

19.2.1.14. és 19.2.1.16. meghatározott esetekben és szerveze- tek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

19.2.1.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás ke- retén kívül a 19.2.1.6. pontban meghatározott szervek alkal- mazottaira is kiterjed.

19.2.1.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbizton- sági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyá- sával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is kö- teles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoak- tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény fel- jelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásá- val, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel van összefüggésben.

19.2.1.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszont- biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyo- ni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

19.2.1.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérel- mét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

19.2.1.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvál- lalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresé- sének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

19.2.1.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adatto- vábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes ada- tok védelmének megfelelő szintje az információs önrendel- kezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.

19.2.1.15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

19.2.1.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a fel- ügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdeké- ben történő adatátadás.

19.2.1.17. A 19.2.1.16. pontban meghatározott adatok átadá- sát a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmé- re hivatkozva nem tagadhatja meg.

19.2.1.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év eltel- tével, a 19.2.1.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

19.2.1.19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 19.2.1. 6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a

19.2.1.10. pont alapján végzett adattovábbításokról.

19.2.1.20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kap- csolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg- jelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

19.2.1.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes ada- tokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jog- viszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

19.2.1.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat ke- zelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

19.2.1.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni min- den olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése

esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

19.2.1.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kap- csolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vo- natkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

19.2.1.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

19.2.1.26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli meg- szűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üz- leti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

19.2.1.27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó

– az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezett- ség esetén.

19.2.1.28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

19.2.2. A biztosító üzleti titka

19.2.2.1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlá- tozás nélkül megőrizni.

19.2.2.2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok kö- rébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben megha- tározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik sze- mélynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

19.2.2.3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

19.2.3. A FATCA-törvény alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségek

19.2.3.1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen al- cím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulaj- donos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

19.2.3.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizs- gálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennál- ló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

19.2.3.3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatu- lajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

19.2.3.4. FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek

19.2.3.4.1. A 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) alapján a biztosító köteles adatot szolgáltatni a magyar adóhatóság felé az összes olyan egyesült államokbeli számla- tulajdonosról, akik egyesült államokbeli adóilletőségűek.

19.2.3.4.2. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése ér- dekében a Bit. 148. §-ában foglalt előírások szerint a biztosí- tónak érintett ügyfelei vonatkozásában a FATCA törvény I. szá- mú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat) végez.

19.2.3.4.3. Adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn az olyan szerződések vonatkozásában, ahol a számlatulajdonos elzár- kózik a nyilatkozat kitöltésétől vagy az adóilletőséget igazoló okiratok bemutatásától (értékhatár felett).

19.2.3.4.4. Változás-bejelentési kötelezettség terheli a bizto- sító felé a szerződőt, amennyiben adóilletőségét illetően ada- taiban változás következik a változás bekövetkeztétől számított 5 napon belül.

19.2.3.4.5. Az illetőségvizsgálat megtagadása, vagy valótlan, hiányos adatok szolgáltatása esetén a biztosító jogosult az ajánlatot elutasítani, a biztosítási szerződést azonnali hatállyal felmondani és köteles adatszolgáltatást teljesíteni az adóha- tóság felé.

19.2.3.4.6. Az átvilágítás eredményéről évente, minden év jú- nius 30-ig adatszolgáltatási kötelezettsége van az adóhatóság felé a biztosítónak, ezért 50.000,-$ mindenkori MNB középár- folyamon számított forint ellenértékét elérő értékhatár felett a szerződőről adatot szolgáltat az adóhatóság felé az adó és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól 2013. évi XXXVII. törvény 43/B.-43/C.§-ai alapján. Ennek során minden egyesült álla- mokbeli adóilletőségű számlatulajdonos alábbi adatait továb- bításra kerül az adóhatóság részére:

a) számlatulajdonos (illetve jogi személy esetén az ellenőrzést gyakorló személyek) neve, címe, egyesült államokbeli adó- azonosítója,

b) kötvényszám,

c) a szerződés egyenlege vagy értéke az adott naptári év vé- gén, annak devizaneme, valamint USA dollárban kifejezett összege.

19.2.3.4.7. A fentieken túlmenően a biztosító az ún. Nem Résztvevő Pénzügyi Intézmények nevéről is jelentést köteles tenni, amelyek részére kifizetést teljesített és ezen kifizetések összesített összegéről az adóévet követő június 30. napjáig. 19.2.3.4.8. Részletes FATCA tájékoztatónk a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el.

19.2.4. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszol- gáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

19.2.4.1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/X. xxxxxx szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvég- zi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti meg- állapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

19.2.4.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizs- gálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az le- hetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

19.2.4.3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésé- től számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

19.2.5. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

19.2.5.1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érde- kében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogsza- bályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a

19.2.1.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 19.2.1.3-

19.2.1.6. pontokban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

19.2.5.2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak meg- felelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a meg- keresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

19.2.5.3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azo- nosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses koc- kázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó ada- tokat;

c) az a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a Bit. 2. melléklet 3. pontban meghatározott ágazathoz tar- tozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

19.2.5.4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szer- ződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jo- gok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b. pontban meghatározott vagyontárgyakat, követelése- ket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

19.2.5.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész

10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerző- dés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a káro- sult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a Bit. 1. melléklet 4. pont b-e. pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfel- vételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészsé- gi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő sze- mélyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdés- ben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcso- latos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

19.2.5.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerző- dés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító ada- tai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész

10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási ese- ményekre vonatkozó adatokat, így különösen a kárese- mény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó ada- tokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gép- járműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfel- vétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

19.2.5.7. A 19.2.5.1. pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási ti- tok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az 19.2.5.1.

pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

19.2.5.8. A megkereső biztosító a megkeresés eredménye- ként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

19.2.5.9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biz- tosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 19.2.5.8. pont- ban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

19.2.5.10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

19.2.5.11. A megkereső biztosító a 19.2.1.1. pontban megha- tározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

19.2.5.12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 19.2.5.8-19.2.5.10. pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

19.2.5.13. A megkereső biztosító a megkeresés eredménye- ként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudo- mására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 19.2.1.1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

19.2.5.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

19.2.5.15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

19.3. SZEMÉLYES ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ TUDNIVALÓK

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következte- tés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosí- tott vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiak- ban: érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létre- jöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesíté- sével összefüggésben kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. értelmében az érintett külön hozzájárulása nél- kül kezelheti.

Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatok- ra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogsza- bályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájáru- lását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról

és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevé- kenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, to- vábbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érin- tettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hoz- zájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adat- szolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 19.2.1.6. pontja tartalmazza.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbí- zott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:

19.3.1. Tájékoztatás kérése

Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biz- tosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa az érintett vonatkozásában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, az adatkezelés céljá- ról, jogalapjáról, időtartamáról, illetve – amennyiben az ada- tok továbbításra kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adandó. To- vábbi tájékoztatásokért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg ha az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvény- ben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékozta- tás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelke- zése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, to- vábbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz fordulás lehetőségéről.

19.3.2. Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a való- ságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbítendő.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyessé- gét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessé- ge vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.

19.3.3. Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

a) kezelése jogellenes;

b) az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és köte- lezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetetlenül szükség;

c) az hiányos vagy téves és ez az állapot jogszerűen nem or- vosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;

d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;

e) azt bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információsza- badság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

19.3.4. Zárolás

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltéte- lezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja. A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, to- vábbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy tör- lés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvé- telét követő 30 napon belül az érintettel írásban közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

19.3.5. Nyilvánosságra hozatal

A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala — kivéve, ha arra az érintett felhatal- mazást ad, illetve ha azt törvény rendeli el — tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos — személyes adatokon is alapuló— összesített statisztikai ada- tok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

19.4. FELMENTÉS, FELHATALMAZÁS

A szerződő és a biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozatban, valamint a biztosítóhoz a szerződés megkötése, fenntartása illetve a szol- gáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott egyéb dokumentumok- ban foglalt személyes és különleges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében a szükséges adatokat a viszontbiztosító részére átadja.

A szerződő, a biztosított illetve a szolgáltatási igényt érvénye- sítő kedvezményezett a szerződés megkötéséhez, fenntar- tásához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szükséges egyéb személyes vagy különleges adatok beszerzése érdekében személyesen köteles eljárni.

19.5. SZERZŐDÉSRE JELLEMZŐ ÉRTÉKEK MÓDOSÍTÁSA

19.5.1. Az 1. számú mellékletben felsorolt költségelemek módosítására a biztosító évente egyszer egyoldalúan jo- gosult az alábbiak szerint:

– A korábban költséggel terhelt költségelemet költség- mentessé tenni,

– A biztosító minden év január 1-jével, +/- 5%-os mérté- kig jogosult módosítani a szerződő rendelkezéseivel összefüggő egyes költségelemek költségeit a Köz- ponti Statisztikai Hivatal által hivatalosan közétet és utolsó ismert 12 havi inflációhoz igazodva.

A költségek és díjak változásáról a biztosító legkésőbb a változást megelőzően 30 nappal írásban értesíti a szer- ződőt.

19.5.2. A 19.5.1. pontban leírt költségmódosítási jogo- sultság a szerződéskötési költség mértékére; érvényesí- tési idejére és az ebből vásárol megtakarítási befektetési egységek vásárlására fordított díjrészre nem áll fenn.

19.5.3. A módosítás az adott biztosítási szerződés vo- natkozásában a biztosítási évfordulón válik hatályossá, melyről a biztosító a szerződőt előzetesen írásban tájé- koztatja.

19.5.4. A biztosító biztosítási évente egyszer tájékoztatja a szerződőt a biztosítási szerződés legfontosabb adatai- ról, valamint információt nyújt a 1. számú melléklet eset- leges módosulásáról.

19.5.5. A jelen életbiztosítási szerződést érintő változá- sokról a biztosító az internetes honlapján (xxx.xxxxxx.xx) nyújt tájékoztatást.

19.6. NAPI TÁJÉKOZÓDÁSI LEHETŐSÉG

A biztosító, az általa üzemeltetett telefonos ügyfélszolgálati rendszeren (továbbiakban Contact Center) keresztül napi tá- jékozódási lehetőséget biztosít a szerződőnek a befektetési egységek értékéről. A biztosító a szerződő által írásban feltett kérdésekre írásban válaszol. A szerződő a biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.), továbbá a biztosító internetes honlapján (xxx.xxxxxx.xx), vala- mint a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (x00-0-000-0000) keresztül is jogosult tájékoztatást kérni.

20. PANASZOK, KÉRELMEK BEJELENTÉSE

20.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító maga- tartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (szemé- lyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

Személyes panaszbejelentés Ügyfélszolgálati Iroda

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon a belföldről és külföldről is hívható

x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél. Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető:

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkeze- lési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260. Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre,

faxon a 06-1-458-4260 faxszámra

vagy – regisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül on- line módon is eljuttathatja a biztosító részére.

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhetősé- gei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx oldalon.

20.2. A biztosító

a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiá- nyában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 órá- ig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

c) az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar ese- tén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan

fogadja.

20.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek le- hetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számí- tott öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfél- fogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.

20.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biz- tosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügy- intézést. A biztosító az ügy intézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

20.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hang- felvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatá- sát, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

20.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 20.7. pontban megha- tározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a sze- mélyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 20.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

20.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy má-

solati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 20.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – meg- küldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezé- sek szerint jár el.

20.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoko- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panaszkeze- lés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

20.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nem- zeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a további- akban: MNB tv.) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelke- zések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, ér- vényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jog- vita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fo- gyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell a fogyasz- tót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békél- tető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bo- csátott kérelem nyomtatványt.

Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv: Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx

A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv:

Pénzügyi Békéltető Testület

Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.

Telefon:00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

20.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

20.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a 20.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének sza- bályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési sza- bályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tá- jékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

20.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántar- tást vezet.

20.13. A 20.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b) a panasz benyújtásának időpontját,

c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézke- dés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e) a panasz megválaszolásának időpontját.

20.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhe- lyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panasz- kezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

20.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.

20.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fo- gyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

20.17. A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári pe- res vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében lehetséges.

21. ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A jelen általános szerződési feltételek alapján létrejövő bizto- sítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatás- ra a személyi jövedelemadóról szóló (SZJA tv) rendelkezései is irányadók. Mivel az adójogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak, indokolt a biztosított és a szerződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése.

A biztosító az aktuális adózásra vonatkozó információkat a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) bocsátja ügyfelei rendelkezésére. A biztosító köteles a szerződést érintő bármely pénzkivonás vagy visszavásárlás, részleges visszavásárlás esetén a hatá- lyos adójogszabályoknak megfelelő fizetési kötelezettséget megállapítani és a levonás elvégzése után az adóhatóság számára a megfelelő összeget elutalni.

Visszavásárlás esetén az adó kötelezettség teljesítéséhez, a biztosító, a befektetési egységek visszaváltását követően ki- számított adó értékének mértékével csökkenti a visszavásár- lási összeget.

21.1. ADÓJÓVÁÍRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Amennyiben az adóhatóság a szerződő rendelkezése szerint adójóváírást teljesít a biztosítási szerződésre, úgy a biztosító az alábbiak szerint jár el:

Az adójóváírás befektetése eseti díj formájában arra elkülöní- tett adójóváírás számlára, befizetésenként külön adójóváírás befektetési egységekben történik. Az adójóváírás számlákról bővebb információk a jelen általános szerződési feltételek 6.4. pontjában találhatók.

Az adójóváírás összegét – a külön erre a célra létrehozott bankszámlaszámra utalást és annak beazonosításához szük- séges valamennyi adatnak a biztosítóhoz történő beérkezését követően – a biztosító a főszámla alapfelosztásának megfelelő befektetési alapokba történő befektetéssel jóváírja. A szerző- dő jogosult az írásbeli rendelkezése alapján a meglévő befek- tetési egységeket, bármikor más – a jelen szerződési feltételek

3. számú mellékletébe foglalt – befektetési alapok befektetési egységeire átváltani, valamint a 4. számú mellékletben leírt bármely portfóliót vagy PortfólióFix és Életciklus befektetési stratégiát is kérhet az adójóváírás alszámlákra.

A biztosító az adójóváírásból képzett befektetési egységekből a rendszeres díjakban fennálló tartozás kiegyenlítését külön kérésre sem hajtja végre.

Az adójóváírásból képzett befektetési egységekre díjfizetési mód és díjnagyság szerinti bónuszt a biztosító nem érvényesít. A biztosító az adójóváírás számla terhére kizárólag vagyonke- zelési költséglevonást érvényesít. Az adójóváírás számlára vo- natkozó költséglevonások szabályait a jelen általános szerző- dési feltételek 7. pontja, mértékét a jelen általános szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

21.2. ADÓJÓVÁÍRÁS SZÁMLA JOGVESZTŐ ESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN

Amennyiben a jogvesztő esemény a szerződésről történő bármilyen nyugdíj célú számláról, pénzkivonás miatt követke- zett be, akkor a biztosító a következő intézkedéseket teszi:

A biztosító a jogvesztő esemény rögzítését követő 3. mun- kanapig feldolgozza és elindítja a szerződő számláin nyilván- tartott befektetési egységek visszaváltását a 3. számú mel- lékletben részletezett teljesítés napok figyelembe vételével a nyugdíj célú számláról történő pénzkivonást és az adójóváírási számlán nyilvántartott adójóváírás befektetési egységek visz- szaváltását. A biztosító az adójóváírás 20%-os büntető kamat- tal növelt összegének visszafizetési kötelezettségét a teljesült pénzkivonás értékének és adójóváírás számla értékének fel- használásával próbálja teljesíteni. A biztosító gondoskodik az adójóváírás büntető kamattal növelt összegének az adóható- ság számára történő elutalásáról.

Amennyiben az így felszabadult összeg csak részben elegen- dő az adójóváírás 20%-os büntető kamattal növelt összegének visszafizetésére, abban az esetben a biztosító a levont értéken felül megmaradt tartozásról a szerződőt levélben tájékoztatja.

21.3. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐEN ÉRKEZETT ADÓJÓVÁÍRÁSOK

A szerződés megszűnését követően érkezett adójóváírások tekintetében a következő intézkedéseket teszi a biztosító:

a) Amennyiben a biztosítási szerződés (a biztosított elhalálozá- sának kivételével) biztosítási esemény következtében szűnt meg, abban az esetben a biztosító a megszűnést követően beérkezett adójóváírást a biztosítottnak utólagosan kifizeti.

b) Amennyiben a biztosítási szerződés a biztosított elhalálo- zása biztosítási esemény következtében szűnt meg abban az esetben a biztosító gondoskodik a megszűnést követő- en beérkezett adójóváírásnak a biztosított örököse(i) szá- mára történő kifizetéséről.

c) Amennyiben a biztosítási szerződés nem biztosítási ese- mény következtében szűnt meg, abban az esetben a biz- tosító a megszűnést követően beérkezett adójóváírás az adóhatóság számára történő visszautalásáról gondoskodik.

21.4. TÖBBELETHOZAM VISSAZTÉRÍTÉS

A járadékszolgáltatásra vonatkozó tartalékot a biztosító 0%- os technikai kamattal határozta meg.

A biztosító fenntartja a jogot arra, hogy a járadékszol- gáltatás tartama alatt a járadékszolgáltatás tartamára alkalmazott technikai kamatláb mértékét egyoldalúan módosítsa akkor, amikor a technikai kamatlábak legna- gyobb mértékéről szóló mindenkori jogszabályban rög- zített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul. Jelen feltételek szerint létrejött szerződésre meghatáro- zott járadékszolgáltatás tartamára alkalmazott technikai kamatláb értéke olyan mértékben és irányban módosul- hat, amelyet a technikai kamatlábak legnagyobb mérté- kéről szóló mindenkori jogszabály lehetővé tesz.

A módosítást követően alkalmazott technikai kamatláb nagysága nem haladhatja meg a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló mindenkori jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértékét.

A járadékszolgáltatás tartamára alkalmazott technikai kamatláb változásáról a biztosító legkésőbb a változást megelőzően 30 nappal írásban értesíti a szerződőt.

A biztosító a matematikai tartalék befektetéséből szárma- zó többlethozam 80%-át a nyereségből, járadékemelés formájában juttatja vissza a biztosítási szerződésekre.

21.5. KAMATADÓ

Visszavásárlás esetén a kamatadó kötelezettség teljesítésé- hez, a biztosító, a befektetési egységek visszaváltását köve- tően kiszámított kamatadó értékének mértékével csökkenti a visszavásárlási összeget.

22. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

22.1. Az életbiztosítási szerződés befektetési egységeinek vé- telére, eladására, áthelyezésére (továbbiakban: tranzakciók) vonatkozó határidők abban az estben módosulhatnak, ha az életbiztosítási szerződésen a megbízás napján más folyamat- ban lévő tranzakciók vannak, melyek teljesüléséig megakadá- lyozzák újabb tranzakciós megbízások indítását.

22.2. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai

22.2.1. Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződés- re tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóvá- írásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcso- lódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozás- ra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igény- bevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

22.2.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szó- ló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban megha-

tározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

22.3. A biztosító a 22.2. pontban meghatározott tájékozta- tásban a Bit. 152. § (1) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatja a szerződő felet a szerződést vagy az általános szerződési feltételeket érintő változásokról. A módosító javas- lat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

22.4. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.

22.4.1. Függő biztosításközvetítő az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti;

b) a biztosításközvetítői tevékenységet – akár több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit – a főtevékeny- ségéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonat- kozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, ha a biztosí- tótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át (az a)-b) pont a továbbiakban együtt: ügynök),

c) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).

A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének köz- vetítése során a többes ügynök a tevékenységével vagy mu- lasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelem- díjat megfizetni.

Ez a felelőssége kiterjed a nevében (képviseletében) eljáró személyek tevékenységére is.

Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele mun- kaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői

tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely ter- mékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

22.4.2. Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).

Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabá- lyokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötelezett- sége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadásért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatko- zatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.

22.5. Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábban megegyez- tek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kiala- kítottak.

22.6. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen általános feltételek alapján az elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilatko- zatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formá- tumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonsá- gú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

22.7. Jelen biztosítási szerződés keretében a díjak megfizeté- se, a befektetési egységek nyilvántartása, a költségek elszá- molása és a szolgáltatások teljesítése a mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben történik.

22.8. Jelen életbiztosítási szerződésre hitelfedezeti zára- dék nem jegyezhető be.

22.9. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.

22.10. A jelen szerződési feltételek a szerkesztésének lezárá- sakor hatályos Bit. szövegének megfelelően készült (különös tekintettel a Titoktartási kötelezettségre, titokvédelemmel kap- csolatos előírásokra, valamint a Panaszkezelésre vonatkozó pontokra.)

A jelen szerződési feltételek szerkesztésének lezárási dátuma: 2017.01.31.

Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biztosítási szerző- dés létrejöttéig is sor kerülhet, ezért a xxx.xxxxxx.xx honla- pon elérhető a mindenkor hatályos Bit. szövege.

A SZERZŐDÉSRE JELLEMZŐ ÉRTÉKEK (SN005)

Jelen mellékletben közölt értékek a 2017. március 1-jén és az azt követő technikai kezdettel létrejött szerződésekre vonatkoznak. Az adatok az új melléklet kiadásáig érvényesek, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon kerül közzétételre.

A SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSÉTŐL FÜGGETLEN, RENDSZERES KÖLTSÉGEK (szabályzat 7.1. pontja)

Befizetésből érvényesített költségek (szabályzat 7.1.1. pontja)

Szerződéskötési költség (szabályzat 7.1.1.1. pontja)

Alapja a fizetési gyakoriság szerinti aktuális díj, az alábbiak szerint:

	Tartam
Biztosítási év	10	11	12	13	14	15	16	17	18	19	20-tól
1.év	74%	74%	74%	74%	74%	74%	74%	74%	74%	74%	74%
2.év	8%	13%	18%	23%	28%	33%	38%	43%	44%	44%	44%
3.év	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	4%	9%	14%

Adminisztrációs költség (szabályzat 7.1.1.2. pontja) Díjfizetési ütem szerinti aktuális rendszeres díjakból: 6% Eseti díjak esetén:

3.000.000 Ft és alatta lévő díjrészre: 3%

3.000.001 Ft – 10.000.000 Ft közötti díjrészre: 2%

10.000.000 Ft feletti díjrészre: 1%

Befektetési egység elvonásával érvényesített költségek (szabályzat 7.1.2. pontja)

Vagyonkezelési költség (szabályzat 7.1.2.1. pontja)

Főszámlára vonatkozóan minden eszközalapra (kivéve pénzpiaci):

1-3. évig: 0%

4. évtől: havi gyakoriság szerint levonva: 0,167% (évi 2%)

Eseti számlára vonatkozóan minden eszközalapra (kivéve pénzpiaci): havonta 0,167% (évi 2%) Lojalitási számlára vonatkozóan minden eszközalapra (kivéve pénzpiaci): havonta 0,167% (évi 2%) Adójóváírási számlára vonatkozóan minden eszközalapra (kivéve pénzpiaci): havonta 0,167% (évi 2%)

Kivéve Concorde Pénzpiaci Eszközalap és Pioneer Magyar Pénzpiaci Eszközalap, mely eszközalapok tekintetében minden számlára vonatkozóan: 0,133% havonta (évi 1,60%)

A SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSÉTŐL FÜGGŐ KÖLTSÉGEK (szabályzat 7.2. pontja)

Befizetésből érvényesített költségek (szabályzat 7.2.5. pontja) 30 napos felmondás esetén felszámított költség: 6.000 Ft

Befektetési egység elvonással érvényesített költségek (szabályzat 7.2.1.-7.2.4. és 7.2.6. pontjai) Díjszüneteltetés költsége: 2.500Ft/alkalom

Díjmentesítés költsége (díj nem fizetés esetén): 500Ft/hó (évi 6.000 Ft)

Részleges visszavásárlás költsége: a kifizetett összeg 0,3%-a, min. 300 Ft, max. 1.500 Ft Eseti pénzkivonás költsége: a kifizetett összeg 0,3%-a, min. 300 Ft, max. 1.500 Ft Járadékszolgáltatás kezelési költsége: 630Ft/hó

DÍJFIZETÉS

Minimális díjak

A rendszeres minimális díj összege:

havi díjfizetés esetén: 12.000 Ft/hó negyedéves díjfizetés esetén: 36.000 Ft/negyedév féléves díjfizetés esetén: 72.000 Ft/félév

éves díjfizetés esetén: 144.000 Ft/év

Eseti díj minimuma: 35.000 Ft

Utaláshoz szükséges adatok:

Rendszeres díjak Bankszámlaszám: 11500092-11041623-00000000

Eseti díjak Bankszámlaszám: 11500092-11092409-00000000

Csoportos beszedés beállításához szükséges adatok:

Kedvezményezett adatai: SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ Zrt.

X00000000

Szerződő fél azonosítója a kedvezményezettnél: A szerződés kötvényszáma

BÓNUSZOK

Díjnagyság szerinti bónusz

Mértéke: 1%

Alapja a fizetési gyakoriság szerinti aktuális díj, az alábbiak szerint:

havi díjfizetés esetén: minimum 25.000 Ft/hó negyedéves díjfizetés esetén: minimum 75.000 Ft/negyedév féléves díjfizetés esetén: minimum 150.000 Ft/félév éves díjfizetés esetén: minimum 300.000 Ft/év Öngondoskodási bónusz

Alapja az elvont szerződéskötési költség a szabályzat 8.1.2.3. pontja alapján. Mértéke: 37. hónaptól – 180. hónapig: 5%

181. hónaptól – 240. hónapig: 8%

Díjfizetési mód szerinti bónusz

Alapja a fizetési gyakoriság szerinti aktuális díj, az alábbiak szerint:

banki átutalás és csoportos díjbeszedés esetén: 1%

Hozamjóváírási bónusz

Alapja a befektetési egységek aktuális értéke

Eszközalapok	éves mértéke
Concorde 2000 Nyíltvégű Vegyes Eszközalap	0,85%
Concorde Kötvény Eszközalap	0,60%
Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap	0,50%
Concorde Pénzpiaci Eszközalap	0,72%
Concorde Részvény Eszközalap	1,00%
Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Eszközalap	0,50%
Pioneer Magyar Kötvény Eszközalap	0,50%
Pioneer Magyar Pénzpiaci Eszközalap	0,35%
Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Eszközalap U sorozat	1,00%
Pioneer Közép-Európai Részvény Eszközalap U sorozat	1,00%
Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	1,00%
Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	1,00%

PORTFÓLIÓK

	Óvatos	Mérsékelt	Lendületes
Concorde 2000 Nyíltvégű Vegyes Eszközalap	30%	30%	20%
Concorde Kötvény Eszközalap	40%	20%	10%
Pioneer Magyar Kötvény Eszközalap	30%	20%	10%
Concorde Részvény Eszközalap	-	15%	30%
Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Eszközalap U sorozat	-	10%	20%
Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap	-	5%	10%

A megtakarítási díjrész egy alapba befektethető aránya nem lehet kevesebb, mint a befektetésre kerülő díjrész 5%-a.

TISZTELT LEENDŐ ÜGYFELÜNK!

Az Ön által megkötni kívánt nyugdíjbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) életbiztosítások körébe tartozik, ahol a biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló részét. Felhívjuk a figyelmét, hogy a jelen termék egyben nyugdíjbiztosítás is.

Annak érdekében, hogy Ön a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a biztosítók a teljes költségmuta- tót (TKM) egységesen alkalmazzák az életbiztosításoknak a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (továbbiakban Bit.) meghatározott körére, továbbá a mutató értékéről Önt, mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni. A TKM megegyezik a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről szóló 55/2015. MNB rendeletben (továbbiakban Rendelet) meghatározott teljes költségmutatóval.

A nyugdíjbiztosítások esetében a TKM számítás figyelembe veszi e termékcsoport jellegzetességét, – miszerint az jellemző módon nyugdíjba vonuláskor szolgáltat – annak érdekében, hogy pontosabb tájékoztatást nyújtson az ügyfelek számára. A megkülönböztethetőség érdekében a nyugdíjbiztosítások esetén a TKM helyett a TKMNy jelölést alkalmazzák a biztosítók.

MI A TKMNY?

A TKMNy egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egyetlen százalékos érték segítségével fejezi ki a tí- puspéldában bemutatott biztosítás költségeit, köztük a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenér- tékét is.

MIRE SZOLGÁL?

A TKMNy megmutatja, hogy adott feltételezések mellett közelítőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költ- ségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit linked nyugdíjbiztosítási terméken keresztül érte el.

MIBEN SZOLGÁLJA AZ ÖN ÉRDEKEIT?

A TKMNy segítségével Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált nyugdíjbiztosítások költségszintjeit.

A BEMUTATOTT TÍPUSPÉLDA A KÖVETKEZŐ:

A TKM a Rendeletben meghatározott alábbi feltételezésekkel kerül kiszámításra

A BIZTOSÍTOTT KORA ÉS A BIZTOSÍTÁS IDŐTARTAMA

• A biztosító folyamatos díjas szerződések esetén 45-50-55 éves biztosítottakkal, egyszeri díjas szerződések esetén 45-55-60

éves biztosítottakkal számol, a hozzájuk értelemszerűen tartozó 20-15-10, illetve 20-10-5 éves biztosítási időtartamokkal.

• A TKMNy kalkuláció azért készül különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolja a futamidő a termék költségterhelését. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tar- tam a konkrét termékre nem elérhető.

Élethosszig szóló biztosítás esetén a fenti tartamok úgy értendők, hogy a szerződés ezek lejártával visszavásárlásra kerülnek.

A BIZTOSÍTÁS DÍJA ÉS A DÍJFIZETÉS MÓDJA

• A fenti életkorú biztosított

– 4.500.000 Ft-ért (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) egyszeri díjas, vagy

– 25.000 Ft kezdeti díjjal (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) rendszeres, havi díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díjfize- tés átutalással történik.

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSBAN FOGLALT ÉLET- ÉS / VAGY BALESETBIZTOSÍTÁSI, ILLETVE EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

• A TKMNy a biztosítási feltétek szerint kötelezően választandó minimális biztosítási fedezetek kockázati díját veszi figyelembe

költségként.

• Jelen SIGNAL IDUNA NYUGDÍJPROGRAM biztosítás esetében a szerződésbe épített kötelező biztosítási kockázat jellem- zői a követezőek: bármely okú halál: a biztosítás első éves díjának a kétszerese, de maximum 1 millió forint.

A TKMNy számítás a Rendeletnek megfelelően figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön a befektetést az adott unit linked nyugdíjbiztosításon keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvez- ményeket. Amennyiben a különböző eszközalapokhoz kapcsolódó költségek eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.

	Jelen SIGNAL IDUNA NYUGDÍJPROGRAM biztosítás TKM értékei
	10 éves	15 éves		20 éves
Eszközalapok	10. évben	10. évben	15. évben	10. évben	15. évben	20. évben
Concorde 2000 Nyíltvégű Vegyes Eszközalap	4,72%	5,66%	3,87%	6,13%	4,27%	3,46%
Concorde Kötvény Eszközalap	4,51%	5,46%	3,65%	5,93%	4,07%	3,25%
Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap	4,54%	5,50%	3,69%	5,96%	4,10%	3,28%
Concorde Pénzpiaci Eszközalap	3,75%	4,70%	2,86%	5,18%	3,27%	2,44%
Concorde Részvény Eszközalap	5,01%	5,95%	4,16%	6,40%	4,56%	3,75%
Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Eszközalap	4,40%	5,36%	3,54%	5,83%	3,96%	3,14%
Pioneer Közép-Európai Részvény Eszközalap U sorozat	5,06%	5,99%	4,21%	6,45%	4,61%	3,80%
Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Eszközalap U sorozat	5,02%	5,96%	4,17%	6,41%	4,57%	3,76%
Pioneer Magyar Kötvény Eszközalap	4,78%	5,73%	3,93%	6,19%	4,34%	3,52%
Pioneer Magyar Pénzpiaci Eszközalap	4,11%	5,07%	3,24%	5,55%	3,65%	2,83%
Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	5,06%	5,99%	4,21%	6,45%	4,61%	3,80%
Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	5,06%	5,99%	4,21%	6,45%	4,61%	3,80%

A biztosító internetes honlapján (xxx.xxxxxx.xx) elérhetők a jelen termék eszközalaponkénti TKMNy értékei.

FIGYELEM!

Fontos tudnivaló, hogy a fentiekben bemutatott TKMNy értékek a a típuspélda adatain túlmenően azt is feltételezték, hogy a szerződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, a szerződésből pénzkivonás semmilyen for- mában nem történik és a megállapított díjak az adott tartam során időben, maradéktalanul megfizetésre kerülnek. Mindezért a TKMNy értékek által bemutatott költségszint nem szükségszerűen azonos a megvásárolni kívánt konkrét szerző- dés költségeivel, hanem arról megközelítő tájékoztatást nyújt. A szerződés egyedi jellemzőinek függvényében a konkrét szerződés költségei akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKMNy értéktől. A Magyar Nemzeti Bank honlapján meg- található az összes, a Rendelet szerinti TKM számítási kötelezettség alá tartozó TKM érték.

Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a TKMNy fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a unit-linked nyugdíjbiztosításokra vonatkozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont ugyanis a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jel- lege (élet-, baleset- vagy egészségbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bő- víthető a biztosítás), mennyire hozzáférhető az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pl. befektetések online átcsoportosításának lehetősége).

Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKMNy bemutatása is hozzájárul ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.

2017. március 9.

VÁLASZTHATÓ ESZKÖZALAPOK

A VÁRHATÓ HOZAMKOCKÁZAT SZERINT:

1. ALACSONY KOCKÁZATÚ ALAPOK

Concorde Pénzpiaci Eszközalap Pioneer Magyar Pénzpiaci Eszközalap

2. MÉRSÉKELT KOCKÁZATÚ ALAPOK

Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Eszközalap

3. KÖZEPES KOCKÁZATÚ ALAPOK

Pioneer Magyar Kötvény Eszközalap

4. MAGAS KOCKÁZATÚ ALAPOK Concorde Részvény Eszközalap Concorde Kötvény Eszközalap

Concorde 2000 Nyíltvégű Vegyes Eszközalap

5. KIEMELKEDŐ KOCKÁZATÚ ALAPOK

Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap Pioneer Közép-Európai Részvény Eszközalap U sorozat Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Eszközalap U sorozat

Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat

CONCORDE 2000 NYÍLTVÉGŰ VEGYES ESZKÖZALAP

Az alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figyelem- bevételével az eszközalap forrásainak átlagosan 30-40 száza- lékát fordítsa részvények vásárlására, a fennmaradó hányadot pedig alapvetően a Magyar Állam által kibocsátott államkötvé- nyekbe, diszkontkincstárjegyekbe, továbbá alacsony kocká- zatú fix és változó kamatozású vállalati kötvényekbe, jelzálog- levelekbe, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba és egyéb alacsony kockázatú tőke- és pénzpiaci eszközökbe, ügyletekbe fektesse. Megfelelő nemzetközi tőkepiaci kör- nyezet esetén az eszközalap portfóliójának 50%-áig külföldi kibocsátású állampapírokat, vállalati és egyéb kötvényeket, jelzálogleveleket, továbbá nyilvános piacon jegyzett külföl- di részvényt vásárolhat az alapkezelő. Az alapkezelő aktív portfóliókezelést folytatva, fundamentális elemzésekre tá- maszkodva alakítja az eszközalap portfóliójának összetételét. Az alapkezelő egy mérsékelt részvényarányú és kockázatú, konzervatívan kezelt, vegyes típusú közép- és hosszú távra ajánlott befektetési lehetőséget kínál az eszközalappal a be- fektetőknek.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 10%-ban a BUX indexbe, 25%-ban a CETOP indexbe (forintban számolva) és 65%-ban az RMAX indexbe

Az eszközalap indulásának dátuma: 1997.08.27. Földrajzi kitettség: Hazai és régiós Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: Raiffeisen Bank

Az eszközalap kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat , Likviditási kockázat, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Származtatott ügyletek kockázata, Letétkezelő kockázata Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat

Eszközeinek száma: 82

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 3–5 év

Várható hozam: 4

Devizakockázat: 3

Származtatott ügyletek 0,08% Likvid eszközök (folyószámla, betét) 17,73% Külföldi részvények 30,85% Magyar állampapír Külföldi 20,04% hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 2,66% Magyar részvények 8,37% Egyéb kötvények 20,27%	Portfólió összetétele (2016.12.31.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		17,73%	0%	100%	18%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	20,04%	0%	100%	20%
		Egyéb kötvények	20,27%	0%	100%	20%
	Magyar részvények		8,37%	0%	100%	9%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		2,66%	0%	100%	3%
	Külföldi részvények		30,85%	0%	100%	30%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		0,00%	0%	100%	0%
	Származtatott ügyletek		0,08%	-200%*	200%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

CONCORDE KÖTVÉNY ESZKÖZALAP

Az alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figye- lembevételével az eszközalap portfóliójának döntő többségét forintban denominált fix vagy változó kamatozású, alacsony kockázatú értékpapírokba fektetve a benchmark (MAX index) teljesítményét meghaladó hozamot érjen el. Az alapkezelő el- sősorban a magyar állampapírpiaci befektetéseket szeretné alacsony költségszint mellett a Befektetési Jegyek tulajdono- sainak elérhetővé tenni. Az alapkezelő aktív portfóliókezelést folytatva, fundamentális elemzésekre támaszkodva alakítja az eszközalap portfólió-összetételét, célja a referenciahozam el- érése, illetve annak túlteljesítése.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 100%-ban a MAX index

Az eszközalap indulásának dátuma: 2001.03.29.

Földrajzi kitettség: Hazai

Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: Raiffeisen Bank

Az eszközalap kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Likviditási kockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat, Letétkezelő kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Partnerkockázat,

Származtatott ügyletek kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Külső tényezőkből adódó kockázat

Eszközeinek száma: 18

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 2,5-3 év

Várható hozam: 3

Devizakockázat: 1

Külföldi Egyéb hitelviszonyt kötvények Likvid eszközök megtestesítő 4,29% (folyószámla, betét) értékpapírok 6,02% 4,53% Magyar állampapír 85,36%	Portfólió összetétele (2016.12.31.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		6,02%	0%	100%	6%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	85,36%	0%	100%	85%
		Egyéb kötvények	4,29%	0%	100%	4%
	Magyar részvények		0,00%	0%	100%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		4,53%	0%	100%	5%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	100%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		0,00%	0%	80%	0%
	Származtatott ügyletek		-0,20%*	-200%*	200%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

CONCORDE NEMZETKÖZI RÉSZVÉNY ALAPOK ALAPJA ESZKÖZALAP

Az alapkezelő célja, hogy egy diverzifikált, a külföldi részvény- piacok teljesítményétől függő portfóliót alakítson ki. Az alap- kezelő az eszközalappal a külföldi részvénypiacokba történő befektetést szeretné alacsony költségszint mellett a Befekte- tési Jegyek tulajdonosainak elérhetővé tenni. Az alapkezelő a befektetési lehetőségek figyelembevételével az eszközalap forrásainak átlagosan 50- 100 százalékát fordítja külföldi kol- lektív befektetési értékpapírok vásárlására. Diverzifikációs, költséghatékonysági és likviditási megfontolásokból korláto- zott mértékben hazai kollektív befektetési értékpapírok is az eszközalap részét képezhetik. Az alapkezelő aktív portfólió- kezelést folytatva, fundamentális elemzésekre támaszkodva alakítja az eszközalap portfólió-összetételét, célja a referen- ciahozam elérése, annak túlteljesítése. Az eszközalap célja továbbá, hogy devizakitettsége leképezze az MSCI World index devizális összetételét. Ennek eléréséhez származtatott ügyleteket is köthet.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 95%-ban az MSCI World indexbe (Xxxxxx Xxxxxxx Capital International World Index) és 5%- ban az RMAX indexbe

Az eszközalap indulásának dátuma: 2002.08.01.

Földrajzi kitettség: Fejlett piac

Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Hozamkockázat, Likviditási kockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat, Letétkezelő kockázata, Partnerkockázat

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Külső tényezőkből adódó kockázat Eszközeinek száma: 67 (közvetett plusz közvetlen úton: 135) Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 5 év

Várható hozam: 4

Devizakockázat: 5

Likvid eszközök Magyar (folyószámla, Egyéb részvények betét) kötvények 0,36% 0,91% 1,04% Származtatott Külföldi ügyletek részvények 0,03% 4,03% Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok 93,63%	Portfólió összetétele (2016.12.31.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		0,91%	0%	100%	1%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	0,00%	0%	100%	0%
		Egyéb kötvények	1,04%	0%	100%	1%
	Magyar részvények		0,36%	0%	20%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0%	0%	0%
	Külföldi részvények		4,03%	0%	20%	4%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		93,63%	50%	100%	94%
	Származtatott ügyletek		0,03%	-200%*	200%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

CONCORDE RÉSZVÉNY ESZKÖZALAP

Az alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figye- lembevételével az eszközalap forrásainak átlagosan 50-95 százalékát fordítsa részvények (alapvetően közép-európai részvények) vásárlására. Az alapkezelő az eszközalappal el- sősorban a közép-európai részvényekbe történő befektetést szeretné alacsony költségszint mellett a Befektetési Jegyek tulajdonosainak elérhetővé tenni. Az eszközalapban nagyon hangsúlyos a részvénykiválasztás folyamata. Nem a célpia- cokat reprezentáló indexeket próbálja meg lefedni az eszköz- alap, hanem a közép-európai térség tőzsdéin jegyzett több száz vállalatból próbálja meg az alapkezelő kiválasztani az alulértékelt, valós értéküknél jóval alacsonyabb piaci áron for- gó vállalatokat.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 25%-ban a BUX indexbe, 65%-ban a CETOP indexbe (forintban számolva) és 10%-ban az RMAX indexbe

Az eszközalap indulásának dátuma: 2001.03.29. Földrajzi kitettség: Hazai és régiós Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Likviditási kockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat, Letétkezelő kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Partnerkockázat,

Származtatott ügyletek kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat

Eszközeinek száma: 75 Szektorális kitettség: – Javasolt befektetési időtáv: 5 év Várható hozam: 5

Devizakockázat: 3

Származtatott Magyar ügyletek állampapír 0,29% 0,88% Egyéb kötvények 14,66% Magyar részvények 17,75% Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Külföldi 0,78% részvények 65,65%	Portfólió összetétele (2016.12.31.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		0,00%	0%	100%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	0,88%	0%	50%	1%
		Egyéb kötvények	14,66%	0%	50%	15%
	Magyar részvények		17,75%	0%	100%	18%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,78%	0%	70%	1%
	Külföldi részvények		65,65%	0%	70%	65%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		0,00%	0%	80%	0%
	Származtatott ügyletek		0,29%	-200%*	200%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

CONCORDE RÖVID FUTAMIDEJŰ KÖTVÉNY ESZKÖZALAP

Az alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figye- lembevételével az eszközalap portfóliójának döntő többségét alacsony kockázatú forintban denominált fix vagy változó ka- matozású, alacsony kockázatú értékpapírokba fektetve, va- lamint az azonnali és határidős részvénypiaci félreárazásokat kihasználó arbitrázsügyletekkel a benchmark (80% RMAX index, 20% MAX index) teljesítményét meghaladó hozamot érjen el. Az alapkezelő elsősorban a rövid futamidejű magyar állampapírokba történő befektetést szeretné alacsony költ- ségszint mellett a Befektetési Jegyek tulajdonosainak elérhe- tővé tenni.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 80%-ban a RMAX indexbe, 20%-ban a MAX indexbe

Az eszközalap indulásának dátuma: 1998.05.11.

Földrajzi kitettség: Hazai

Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Letétkezelő kockázata, Likviditási kockázat, Partnerkockázat

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Külső tényezőkből adódó kockázat, Befektetési döntések kockázata

Eszközeinek száma: 22

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 1,5-2 év

Várható hozam: 3

Devizakockázat: 1

Egyéb kötvények 35,36% Magyar állampapír 64,64%	Portfólió összetétele (2016.12.31.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		0,00%	10%	100%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	64,64%	0%	100%	65%
		Egyéb kötvények	35,36%	0%	100%	35%
	Magyar részvények		0,00%	0%	60%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0%	20%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	60%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		0,00%	0%	10%	0%
	Származtatott ügyletek		0,00%	-200%*	200%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

CONCORDE PÉNZPIACI ESZKÖZALAP

Az alapkezelő célja, hogy a forgalmazó cégeknél részvények adásvételét folytató befektetők az eszközalap Befektetési Je- gyeinek megvásárlásával rövid távon be nem fektetett pén- zük után banki látra szóló betét szintű hozamot érhessenek el. Ennek érdekében az alapkezelő törekszik arra, hogy az eszközalap nettó eszközértékének változékonysága a lehető legkisebb legyen, ezért az alapkezelő az eszközalap vagyonát döntő részben rövid lejáratú belföldi pénzpiaci eszközökbe

– állampapírokba, állampapír alapú repómegállapodásokba, az eszközalap vagyonát érintő kamatkockázat csökkentését szolgáló egyéb pénzpiaci eszközökbe – fekteti.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: Minden hónap elejétől a hónap végéig a lakossági – bankrendszer egésze alapján számolt – havi látra szóló forintbetét átlagkamata

Az eszközalap indulásának dátuma: 1999.05.18.

Földrajzi kitettség: Hazai

Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: Raiffeisen Bank Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Letétkezelő kockázata, Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Likviditási kockázat,

Külső tényezőkből adódó kockázat, Partnerkockázat Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): nincs Eszközeinek száma: 9

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 1-3 hónap

Várható hozam: 1

Devizakockázat: 1

Likvid eszközök (folyószámla, betét) 1,30% Egyéb kötvények 98,70%	Portfólió összetétele (2016.12.31.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		1,30%	0%	100%	1%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	0,00%	0%	100%	0%
		Egyéb kötvények	98,70%	0%	100%	99%
	Magyar részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0%	30%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		0,00%	0%	10%	0%
	Származtatott ügyletek		0,00%	-200%*	200%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

PIONEER KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY ESZKÖZALAP U SOROZAT

Az eszközalap a közép-európai és kisebb mértékben a ke- let-európai régió befektetési szempontból vonzó vállalatainak részvényeibe történő befektetéssel és aktív vagyonkezelés- sel kíván minél magasabb hozamot biztosítani a befektetők számára. A fő célországok: Magyarország, Lengyelország és Csehország, de ezen kívül Törökország, Oroszország, vala- mint más közép- és kelet-európai államok (például Horvátor- szág) részvénypiacai is szerepelhetnek a befektetések között. Az alapkezelő a forinttól eltérő devizában lévő befektetések esetében alapesetben nem fedezi a devizakockázatot, de amennyiben az alapkezelő ezt indokoltnak tartja, lehetősége van a devizakockázat fedezésére. Az eszközalap a befekteté- si jegyek zavartalan visszaváltásának biztosítása érdekében a tőkéjének egy részét hazai pénzpiaci eszközökbe (jellemzően 1 évnél rövidebb állampapírokba és bankbetétekbe) fekteti.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 90% CETOP Index forintosított értéke, 10% RMAX Index

Az eszközalap indulásának dátuma: 1998.01.13. Földrajzi kitettség: Fejlett európai országok részvénypiacai Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Likviditási kockázat, Partner kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Befektetési döntések kockázata, Letétkezelő kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata

Eszközeinek száma: 31

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 3–5 év

Várható hozam: 5

Devizakockázat: 4

Likvid eszközök (folyószámla, betét) 2,33% Magyar részvények 28,78% Külföldi részvények 68,89%	Portfólió összetétele (2016.12.31.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		2,33%	0%	30%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	0,00%	0%	45%	10%
		Egyéb kötvények	0,00%	0%	45%	0%
	Magyar részvények		28,78%	0%	100%	30%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0%	45%	0%
	Külföldi részvények		68,89%	0%	100%	60%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		0,00%	0%	20%	0%
	Származtatott ügyletek		0,00%	0%	30%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

PIONEER MAGYAR INDEXKÖVETŐ RÉSZVÉNY ESZKÖZALAP U SOROZAT

Az eszközalap befektetési célja, hogy az ügyfelek számá- ra könnyen elérhetővé tegye a Budapesti Értéktőzsdén for- galmazott részvények árfolyammozgását követő BUX Index teljesítményét. Ennek érdekében az alapkezelő a BUX Index összetételéhez közelítő részvénykosarat alakít ki. Az eszköz- alap részvénybefektetései csak a BUX index tagjaiból állhat- nak, elsősorban direkt részvénybefektetések formájában, de származtatott ügyleteken keresztül is megvalósíthatók ezek a befektetések. Az eszközalap befektetései között az egyes részvények súlya az adott papírok indexbeli súlyától maxi- mum öt százalékponttal térhet el, a származtatott ügyletek- ből származó pozíciókat is figyelembe véve. Az eszközalap a működéshez szükséges likviditás biztosítása érdekében a részvénypiaci befektetéseken kívül elsősorban magyar állam- papírokból, bankbetétekből és egyéb pénzpiaci eszközökből álló portfóliórészt is kialakíthat.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 100% BUX Index

Az eszközalap indulásának dátuma: 1997.01.24. Földrajzi kitettség: Magyar részvénypiac Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Likviditási kockázat, Partner kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Befektetési döntések kockázata, Letétkezelő kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata

Eszközeinek száma: 8

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 3–5 év

Várható hozam: 5

Devizakockázat: 1

Likvid eszközök (folyószámla, betét) 1,83% Magyar részvények 98,17%	Portfólió összetétele (2016.12.31.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		1,83%	0%	10%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	0,00%	0%	10%	0%
		Egyéb kötvények	0,00%	0%	10%	0%
	Magyar részvények		98,17%	60%	100%	100%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0%	10%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		0,00%	0%	20%	0%
	Származtatott ügyletek		0,00%	0%	30%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

PIONEER MAGYAR KÖTVÉNY ESZKÖZALAP

Az eszközalap befektetési célja, hogy főként a hazai állam- és vállalati kötvényekbe történő befektetéseket megcélozva aktív vagyonkezelés keretei között, közép- és hosszabb távon maximális mértékű tőkenövekményt érjen el. Az eszközalap eszközei között elsősorban állampapírok, illetve egyéb hitel- viszonyt megtestesítő értékpapírok találhatók, de a pénzpiaci eszközök (például bankbetétek) és a kamatkockázat kezelé- sére irányuló származékos eszközök használata is jellemző lehet. Bár az eszközalap a befektetéseivel elsősorban a hazai állam- és vállalati kötvény piacot célozza meg, de amennyi- ben az alapkezelő indokoltnak tartja, átmenetileg a pénzpiaci eszközök és/vagy a külföldi kötvénypiaci eszközök is jelentős súlyt képviselhetnek az eszközalap befektetései között.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 100% MAX Index

Az eszközalap indulásának dátuma: 1997.01.24. Földrajzi kitettség: Magyar kötvénypiac Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Likviditási kockázat, Partner kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Befektetési döntések kockázata, Külső tényezőkből adódó kockázat, Hozamkockázat, Letétkezelő kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i):

Hozamkockázat Eszközeinek száma: 37 Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 2 év

Várható hozam: 3

Devizakockázat: 1

Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok 6,20% Likvid eszközök Külföldi hitelviszonyt (folyószámla, betét) megtestesítő 4,48% értékpapírok 7,21% Egyéb kötvények 6,52% Származtatott ügyletek 0,03% Magyar állampapír 75,57%	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		4,48%	0%	40%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	75,57%	0%	100%	100%
		Egyéb kötvények	6,52%	0%	100%	0%
	Magyar részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		7,21%	0%	100%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		6,20%	0%	20%	0%
	Származtatott ügyletek		0,03%	0%	30%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

PIONEER MAGYAR PÉNZPIACI ESZKÖZALAP

Az eszközalap befektetési célja, hogy a pénzpiaci kamat- szintekkel versenyképes, viszonylag egyenletes teljesítményt biztosítson. Ennek érdekében az alapkezelő az eszközalap tőkéjét elsősorban alacsony kamatkockázattal rendelkező ál- lampapírokba, állam által garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba és bankbetétekbe fekteti. Emellett meghatá- rozott korlátok erejéig repo megállapodások, származtatott eszközök és kollektív befektetési értékpapírok is szerepelhet- nek a portfólióban. Az alapkezelő a piaci kamatláb, illetve a hozamszintek emelkedése esetén jelentkező árfolyamvesz- teség minimalizálása érdekében az eszközalap saját tőkéjét kizárólag legfeljebb 365 napos lejárattal rendelkező eszkö- zökbe és éven belüli kamat-megállapítású változó kamato- zású államkötvényekbe fekteti. Az eszközalap származtatott eszközöket csak a pénzpiaci befektetési stratégiájával össz- hangban használ. Az eszközalap deviza alapú származtatott ügyleteket csak meglévő devizakockázat fedezése céljából köthet.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 60% ZMAX Index, 40% RMAX Index

Az eszközalap indulásának dátuma: 1998.01.23. Földrajzi kitettség: Magyar kötvénypiac Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Likviditási kockázat, Partner kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Befektetési döntések kockázata, Külső tényezőkből adódó kockázat, Hozamkockázat, Letétkezelő kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i):

Hozamkockázat Eszközeinek száma: 11 Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 1–3 hónap

Várható hozam: 1

Devizakockázat: 1

Likvid eszközök (folyószámla, betét) 16,93% Magyar állampapír 83,07%	Portfólió összetétele (2016.12.31.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		16,93%	0%	20%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	83,07%	80%	100%	100%
		Egyéb kötvények	0,00%	0%	100%	0%
	Magyar részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0%	100%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		0,00%	0%	10%	0%
	Származtatott ügyletek		0,00%	0%	20%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

PIONEER SELECTA EURÓPAI RÉSZVÉNY ALAPOK ALAPJA ESZKÖZALAP U SOROZAT

Az eszközalap befektetési célja, hogy a fejlett európai or- szágok részvénypiacaira irányuló befektetésekkel hosszabb távon maximális tőkenövekményt érjen el. Az alapkezelő a fenti célját elsősorban a nyugat-európai régióban befektető eszközalapokon keresztül valósítja meg. A portfólió elsődle- ges elemeit a Pioneer nemzetközi alapkezelő csoport regi- onális eszközalapjai jelentik, de ezen túl egyéb, a régióban befektető eszközalap és tőzsdén kereskedett indexalapok is helyt kaphatnak az eszközalap befektetései között. Az alap- kezelő a forinttól eltérő devizában lévő befektetések esetében alapesetben nem fedezi a devizakockázatot, de amennyiben az alapkezelő ezt indokoltnak tartja, lehetősége van a deviza- kockázat fedezésére. Az eszközalap a befektetési jegyek za- vartalan visszaváltásának biztosítása érdekében a tőkéjének egy részét hazai pénzpiaci eszközökbe (jellemzően 1 évnél rövidebb állampapírokba és bankbetétekbe) fekteti.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 90% MSCI Europe Index forintosított értéke, 10% RMAX Index

Az eszközalap indulásának dátuma: 1999.10.22. Földrajzi kitettség: Fejlett európai országok részvénypiacai Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Likviditási kockázat, Partner kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Befektetési döntések kockázata, Letétkezelő kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata

Eszközeinek száma: 24 (közvetett plusz közvetlen úton: 188)

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 3–5 év

Várható hozam: 5

Devizakockázat: 4

Likvid Külföldi eszközök hitelviszonyt (folyószámla, megtestesítő betét) értékpapírok 2,02% Magyar 0,01% állampapír 0,22% Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok 97,76%	Portfólió összetétele (2016.12.31.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		2,02%	0%	20%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	0,22%	0%	20%	10%
		Egyéb kötvények	0,00%	0%	20%	0%
	Magyar részvények		0,00%	0%	20%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,01%	0%	20%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	20%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		97,76%	80%	100%	90%
	Származtatott ügyletek		-0,01%*	0%	20%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

PIONEER USA DEVIZARÉSZVÉNY ALAPOK ALAPJA ESZKÖZALAP U SOROZAT

Az eszközalap befektetési célja, hogy az észak-amerikai (elsősorban USA) részvénypiacokra irányuló befektetések- kel hosszabb távon maximális tőkenövekményt érjen el. Az alapkezelő a fenti célját elsősorban az USA részvénypiacait megcélzó eszközalapokon keresztül valósítja meg. A portfólió elsődleges elemeit a Pioneer nemzetközi alapkezelő csoport alapjai jelentik, de ezen túl egyéb, hasonló földrajzi irányult- sággal rendelkező eszközalapok és tőzsdén kereskedett inde- xalapok is helyt kaphatnak az eszközalap befektetései között. Az alapkezelő a forinttól eltérő devizában (elsősorban USD- ban) lévő befektetések esetében alapesetben nem fedezi a devizakockázatot, de amennyiben az alapkezelő ezt indokolt- nak tartja, lehetősége van a devizakockázat fedezésére. Az eszközalap a befektetési jegyek zavartalan visszaváltásának biztosítása érdekében a tőkéjének egy részét hazai pénzpiaci eszközökbe (jellemzően 1 évnél rövidebb állampapírokba és bankbetétekbe) fekteti.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 90% S&P 500 Index forintosított értéke, 10% RMAX Index

Az eszközalap indulásának dátuma: 1998.10.22. Földrajzi kitettség: Észak-amerikai (elsősorban USA) térség részvénypiaca

Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Likviditási kockázat, Partner kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Befektetési döntések kockázata, Letétkezelő kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata

Eszközeinek száma: 23 (közvetett plusz közvetlen úton: 172)

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 3–5 év

Várható hozam: 5

Devizakockázat: 5

Magyar Likvid eszközök állampapír (folyószámla, betét) 0,15% 5,56% Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok 94,29%	Portfólió összetétele (2016.12.31.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		5,56%	0%	20%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	0,15%	0%	20%	10%
		Egyéb kötvények	0,00%	0%	20%	0%
	Magyar részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0%	20%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	20%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		94,29%	80%	100%	90%
	Származtatott ügyletek		0,00%	0%	20%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

ÖSSZEHASONLÍTÁS

Eszközalalapok listája
Concorde Alapkezelő	Várható hozam	Deviza- kockázat	Javasolt befektetési időtáv
Concorde 2000 Nyíltvégű Vegyes Eszközalap	4	3	3-5 év
Concorde Kötvény Eszközalap	3	1	2,5-3 év
Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap	4	5	5 év
Concorde Részvény Eszközalap	5	3	5 év
Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Eszközalap	3	1	1,5-2 év
Concorde Pénzpiaci Eszközalap	1	1	1-3 hónap
Pioneer Alapkezelő
Pioneer Közép-Európai Részvény Eszközalap U sorozat	5	4	3-5 év
Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Eszközalap U sorozat	5	1	3-5 év
Pioneer Magyar Kötvény Eszközalap	3	1	2 év
Pioneer Magyar Pénzpiaci Eszközalap	1	1	1-3 hónap
Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	5	4	3-5 év
Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	5	5	3-5 év
1: alacsony, 2: mérsékelt, 3: közepes, 4: magas, 5: kiemelkedő

I. ESZKÖZALAPOK FORGALMAZÁSI RENDJE

Az 1. és 2. pontba foglalt teljesülési árfolyamok abban az esetben érvényesek, amennyiben az Alapkezelők a biztosítóval fenn- álló szerződés szerinti kötelezettségüknek eleget tesznek.

1. FORINT ALAPÚ ESZKÖZALAPOK ÁRFOLYAMDÁTUMAI:

Eszközalapok listája	Árfolyamdátumok
Concorde Alapkezelő	vétel	eladás
Concorde 2000 Nyíltvégű Vegyes Eszközalap	T	T
Concorde Kötvény Eszközalap	T	T
Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap	T	T
Concorde Részvény Eszközalap	T	T
Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Eszközalap	T	T
Concorde Pénzpiaci Eszközalap	T-2	T-2
Pioneer Alapkezelő
Pioneer Közép-Európai Részvény Eszközalap U sorozat	T	T+1
Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Eszközalap U sorozat	T	T+1
Pioneer Magyar Kötvény Eszközalap	T	T+1
Pioneer Magyar Pénzpiaci Eszközalap	T	T
Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	T	T+1
Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	T+1	T+1

2. ELTÉRŐ ALAPKEZELŐK ESZKÖZALAPJAI KÖZÖTTI ELJÁRÁS ESETÉN:

A szerződő befektetési egységek áthelyezéséről szóló írásbeli rendelkezése, a biztosító központjába történő beérkezését követő három munkanpon belül kerül rögzítésre a szerződésen, és az, a rögzítést követő legkésőbb 7. forgalmazási napon érvényes árfolyamon teljesül.

RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓ AZ ESZKÖZALAPOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATOKRÓL

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

A befektetési jegyek vásárlása számos kockázatot hordoz magában, melyek döntő többsége arra vezethető vissza, hogy az eszközalapok portfóliójában szereplő eszközök értéke, árfolyama ingadozik.

Definíció	Az adott kockázat milyen módon befolyásolhatja a szerződő befektetéseinek értékét
BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK KOCKÁZATA Az alapkezelő az optimálisnak tartott értékpapír állomány kialakítása során legjobb tudása szerint – olyan befektetési döntéseket hoz, melyek várhatóan kedvezően befolyásolják az eszközalapok teljesítményét. A piaci folyamatok azonban eltérhetnek az alapkezelő szakembereinek elemzéseitől, a várakozá- soktól eltérő hozamokat eredményezhetnek, amelyek kedvezőtlenül befolyásol- hatják az eszközalapok teljesítményét.	Ha az eszközalap eszközeinek piaci értéke kedvezőtlen irányba mozdul el, a befektetések értéke csökkenhet.
DEVIZAÁRFOLYAMOK VÁLTOZÁSÁBÓL ADÓDÓ KOCKÁZAT (DEVIZAKOCKÁZAT) A nemzetközi tőkepiacokon való befektetések miatt az eszközalap egyes esz- közei és azok jövedelmei nem forintban, hanem devizában kerülnek meghatá- rozásra, így azoknak az adott devizában kifejezett, magyar forintra átszámított értéke az adott deviza/forintárfolyam ingadozásától függően változhat. Így az eszközalap értékét és hozamát a deviza/forint változása jelentősen befolyásol- hatja. Az alapkezelő a mögöttes befektetések tekintetében nem törekszik ezen kockázat folyamatos kiküszöbölésére (fedezésére).	Az eszközalap mögöttes devizakitettsé- ge befolyásolhatja a forintban denomi- nált eszközalap árfolyamát. Ha a deviza/ forint árfolyamok kedvezőtlen irányba mozdulnak el, a befektetés forintban kifejezett értéke csökkenhet.
HOZAMKOCKÁZAT (VÁRHATÓ HOZAM) A befektetésekkel megcélzott ország(ok) inflációs rátája, illetve a piaci kamat- szint esetleges emelkedése hátrányosan érintheti a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamát, továbbá a részvények és származtatott eszközök érté- keléséhez használt irányadó piaci kamatszint változása révén jelentősen befo- lyásolhatja a piacok állapotát, s ez az eszközalap nettó eszközértékét jelentősen csökkentheti. Előfordulhat, hogy a kamatszint elmarad az infláció mértékéhez képest, amely negatív reálhozamot eredményezhet az eszközalap eszközei tekintetében.	Ha az inflációs ráta és/vagy a piaci kamatok, illetve az egyes eszközök piaci értéke kedvezőtlen irányba mozdulnak el, a befektetések értéke csökkenhet.
LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT Bizonyos értékpapírok, egyéb befektetési eszközök likviditása egy-egy piacon alacsony lehet, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek követ- kezménye, hogy az eszközökből eladni kívánt egyes értékpapírok értékesíté- se nehézségekbe ütközhet. Szintén a fenti okokra vezethető vissza, hogy az átlagostól eltérő nagyságú befektetendő vagy kivonandó tőke is nagy árfolyam- ingadozásokat idézhet elő az értékpapírpiacon, amely hatással lehet az esz- közalap nettó eszközértékére. Egyes befektetési eszközök likviditása bizonyos esetekben drámaian romolhat, ilyenkor a pozíciók zárása/nyitása csak jelentős kereskedési költségek és/vagy veszteségek árán lehetséges.	Az alapkezelő a befektetési döntések meghozatala előtt mérlegeli az eszközök likviditását. A portfólióban lévő eszközök likviditása változhat. Ez esetben elkép- zelhető, hogy ha jelentősen romlik egy eszköz likviditása, akkor azt a nyilvántar- tási értéke alatt tudja csak az alapkezelő értékesíteni, ami kedvezőtlenül befolyá- solja az eszközalap nettó eszközértékét, így a befektetési jegyek árfolyamát.
KÜLSŐ TÉNYEZŐKBŐL ADÓDÓ KOCKÁZAT Egy befektetés vagy termék értékét olyan külső tényezők befolyásolhatják, mint például az adórendszer vagy a piaci szereplőkre vonatkozó szabályozások, nemzetközi, politikai és gazdasági folyamatok.	A felsorolt befolyásoló tényezők kedve- zőtlenül érinthetik az eszközalap árfolya- mát.

PARTNERKOCKÁZAT Anxxx x kockázata, hogy az alapkezelő az eszközalap nevében kötött ügyleteik- ben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek maradéktalanul eleget.	Amennyiben az alapkezelés során az eszközalap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettsége- iknek nem, vagy nem maradéktalanul tesznek eleget, az hátrányosan befolyá- solhatja az eszközalap nettó eszközérté- két és a befektetési jegyek árfolyamát.
SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK KOCKÁZATA Az alapkezelő opciós, határidős, egyéb származékos ügyleteket köthet. A szár- mazékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockázatokat hordoznak magukban, mint a tőkeáttételt nem igénylő befektetési formák. Ezen kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetők, azonban teljes mértékben ki nem zárhatóak. A származtatott ügyletekkel kapcsolatban az ügyletek jellegéből adódóan számos bizonytalansági tényező léphet fel, mint például az esedékes- ségkori piaci ár, árfolyamkockázat, kamatkockázat, báziskockázat, stb. Rövid távon előfordulhat, hogy egy termék tőzsdei elszámolóára eltér a piaci viszonyok (az alaptermék ára és az állampapírok hozama) által indokolt szinttől. Ezek az előre ki nem számítható események kedvezőtlenül érinthetik az eszközalapok nettó eszközértékét. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében az ügylet- nek nem része az elszámolóházi garancia, ezért ekkor az adott eszközalapnak az ügyfél nemteljesítéséből eredő (partner) kockázatot is fel kell vállalnia, mivel előfordulhat, hogy az ügylet lejáratakor a másik szerződéses fél nem képes tel- jesíteni kötelezettségét. A tőkeáttétellel vagy rövid (short) pozícióval való keres- kedés a befektetett összegnél is nagyobb mértékű veszteséggel járhat. További kockázatot jelenthet, ha az eszközalap nem csak devizaárfolyam fedezeti céllal, hanem hatékony portfoliómegvalósítási céllal is köthet származtatott ügyleteket. Az eszközalap portfóliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedve- zőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség eszközalapnak történő kifizetését.	Az azonnali piaci árak elmozdulása – az áttételi hatás miatt – a származtatott ügyletek piaci árában nagyobb mértékű változást okozhat. Ez jelentős negatív elmozdulást eredményezhet az eszköz- alap értékében.
LETÉTKEZELŐ KOCKÁZATA Az eszközalapok portfóliójában szereplő befektetési eszközöket a letétkezelő elkülönített számlán tartja nyilván.	A letétkezelői kockázat annak kockáza- ta, hogy a megőrzésre átadott eszkö- zök a letétkezelő vagy az alletétkezelő fizetésképtelensége, mulasztása vagy csalása következtében elvesznek.
FÖLDRAJZI KOCKÁZAT Egyes országok vagy régiók földrajzi elhelyezkedésük miatt különböző kockázati kitettségekkel rendelkeznek. Ezek különböző módon befolyásolják az eszköz- alap teljesítményét. Ilyen befolyásoló tényezők lehetnek az alábbiak: természeti katasztrófák előfodulási helye, klímaváltozásnak való kitettség, háborúk stb.	A felsorolt befolyásoló tényezők kedve- zőtlenül érinthetik az eszközalap árfolya- mát.

Az egyszerűsített tájékoztató összefoglalóan tartalmazza az eszközalapokra vonatkozó legfontosabb információkat. Részle- tesebb adatokat az alapkezelők teljes körű tájékoztatói tartalmaznak, melyek megtalálhatók az alapkezelők honlapjain.

A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az eszközalapok jövőbeli teljesítményére nézve.

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A PORTFÓLIÓFIX STRATÉGIÁHOZ

A PortfólióFix stratégia egy, a szerződő által kiválasztott port- fólióra vonatkozik. A portfólió lehet a biztosító társaság átal előre definiált portfólió, vagy a szerződő saját maga által meg- határozott egyedi portfólió. Az egyedi portfólió megadásához legalább két eszközalap kiválasztása szükséges. Amennyi- ben a szerződő egy alapot ad meg a stratégia alapjául, abban az esetben a stratégia bekapcsolása nem kerül végrehajtásra. Egy portfólióban szereplő befektetési alapok portfólión belüli, előre definiált aránya – az alapok eltérő árfolyamváltozása mi- att – folyamatosan változik. Ha a kockázatosabb alapok súlya megnő, az már eltérhet a szerződő valós kockázattűrő képes- ségétől, míg ha súlya csökken, az ügyfél által elvárt hozampo- tenciál lehetősége csökkenhet.

A stratégia lényege, hogy a szerződés tartama alatt (amíg a stratégia aktív) rendszeresen (biztosítási évfordulókon, tehát évente egyszer) felülvizsgálja a portfólióban szereplő befek- tetési alapok aktuális arányát és az előre definiált arányok el- mozdulása esetén az eredeti arányokat helyreállítja.

A stratégia mind a rendszeres, mind az eseti díjakból képzett befektetési egységekre választható szolgáltatás. A Lojalitási számla stratégiája a Főszámlára beállított stratégiával ösz- szhangban működik. A PortfólióFix stratégia működésének szempontjából e két számla együtt mozog.

A Főszámlára vonatkozó PortfólióFix stratégia működését érintő rendelkezések a Lojalitási számlán is végrehajtódnak. A beérkezett adójóváírások automatikusan a Főszámlára meg- adott alapfelosztásnak, valamint portfólió beállításnak meg- felelően kerülnek befektetésre. Ezt követően az Adójóváírás számlára a Főszámlától eltérő rendelkezés is megadható.

Felhívjuk az ügyfelek szíves figyelmét arra, hogy a stratégia nem jelent tőke-, illetve hozamgaranciát, tehát a befektetési egységek értéke – aktív stratégia mellett is – csökkenhet, akár átmenetileg, akár tartósan. A stratégia nem jelent garanciát arra, hogy az ügyfelek az átlagosnál magasabb megtérülést érnek el, vagy adott portfólió teljesítménye stratégia használa- ta mellett meghaladja ugyanazon portfólió teljesítményét stra- tégia használata nélkül.

A PORTFÓLIÓFIX STRATÉGIA ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

1. A STRATÉGIA BEKAPCSOLÁSA

A PortfólióFix stratégia (továbbiakban: stratégia) opcionáli- san választható szolgáltatás, a szerződő ajánlattételkor vagy a szerződés tartama alatt tetszőleges időpontban kérheti a stratégia bekapcsolását, a biztosító által erre a célra rendsze- resített formanyomtatvány (vagy biztosítási ajánlat) biztosító részére történő megküldésével. A szerződő rendelkezésének egyértelműen tartalmaznia kell a szerződés kötvényszámát, a kiválasztott portfóliót, a befektetési egység számlát, valamint az eseti, illetve adójóváírás számlák esetén a befizetés azono- sítóját, amire a stratégiát alkalmazni kívánja.

1.1. A stratégia a szerződő rendelkezése alapján a hiányta- lanul kitöltött rendelkező nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezését követő három munkanapon belül kerül bekapcsolásra, és a bekapcsolás rögzítését követő forgal- mazási napon lép hatályba, vagy az ajánlat kötvényesítését követő forgalmazási napon lép hatályba.

2. STRATÉGIA JELÖLÉS KÜLÖNBÖZŐ DÍJAK ESETÉN

A stratégia mind a rendszeres, mind az eseti (nyugdíjcélú, és nem nyugdíjcélú) díjakból képzett valamint a beérkezett adó- jóváírásokból képzett befektetési egységekre választható. Tekintve, hogy az eseti díjak, valamint az adójóváírások befi- zetésenként elkülönített alszámlákon kerülnek befektetésre, minden egyes befizetés esetén szükséges a stratégia meg- jelölése. Egy adott eseti befizetésre, valamint adójóváírásra megjelölt stratégia nem vonatkozik sem egy korábbi, sem egy később elhelyezésre kerülő eseti díjból, illetve adójóváírásból képzett befektetési egységre.

Stratégia a jelen általános szerződési feltételek 1. számú mel- lékletében megjelölt, előre definiált portfóliókra, valamint a szerződő által egyénileg kialakított portfóliókra vonatkozóan jelölhető.

A rendszeres díjakból képzett megtakarítási befektetési egy- ségekre, és minden egyes eseti befizetésből képzett befek- tetési egységre vonatkozóan befizetésenként, kizárólag egy portfólió kerülhet megjelölésre, amire a stratégia vonatkozik. A Lojalitási számla, a stratégiára vonatkozóan, a Főszámlára megadott rendelkezés alapján működik. Minden egyes nyug- díjcélú-, valamint nem nyugdíjcélú eseti befizetésből képzett befektetési egységre, valamint adójóváírásból származó be- fektetési egységre vonatkozóan befizetésenként eltérő straté- giára vonatkozó rendelkezés adható meg.

3. A STRATÉGIA MŰKÖDÉSE

3.1. Ajánlattételkor, illetve eseti díj elhelyezésekor választott stratégia

A stratégia a hatálybalépését követő első biztosítási évfordu- lón lép működésbe. A biztosítási évfordulón a biztosító meg- határozza a stratégia alapjául szolgáló portfólióban szereplő alapok utolsó ismert árfolyamon számított aktuális értékét.

Meghatározza, hogy az így kapott értékek alapján az egyes alapok mekkora arányt képviselnek a portfólióban. Ameny- nyiben az így kapott arányok eltérnek az adott portfólió jelen általános szerződési feltételek 1. számú mellékletben rögzített belső arányaitól, vagy a szerződő által meghatározott egyéni portfólió arányától, akkor a biztosító automatikus áthelyezést indít oly módon, hogy a rögzített belső arányok megvalósul- janak (elad azokból a befektetési alapokból, melyek aránya a rögzített arányhoz képest megnőtt, míg vásárol azokból a befektetési alapokból, melyek aránya csökkent a rögzített arányhoz képest).

Az automatikus áthelyezés minden olyan biztosítási évfordu- lót követő első forgalmazási napon elindul, amikor a stratégia érvényben van.

3.2. Tartam közben, már meglévő befektetési egységekre bekapcsolt stratégia

3.2.1. Rendszeres díjakból képzett megtakarítási befektetési egységek esetén

Amennyiben a rendszeres díjak befektetésére vonatkozó be- fektetési alap felosztás eltér attól a portfóliótól, amire vonat- kozóan a szerződő a stratégia bekapcsolását kéri, akkor a biztosító, a 1.1. pontban leírt módon bekapcsolja a stratégiát a szerződésen, és a stratégia bekapcsolását követő forgal- mazási napon a biztosító automatikus átirányítást hajt végre a szerződésen úgy, hogy a rendszeres díjak alapok közötti felosztására vonatkozóan a stratégia alapjául szolgáló kivá- lasztott portfólió legyen érvényes.

Amennyiben a stratégia bekapcsolását megelőzően befi- zetett rendszeres díjakból képzett megtakarítási befektetési egységek alapok közötti felosztása, az utolsó ismert árfolya- mon számítva, nem egyezik meg a stratégia alapjául szolgáló megjelölt portfólió arányaival (vagy a jelen általános szerződé- si feltételek 1. számú mellékletben rögzített arányaival, vagy a szerződő által meghatározott egyéni portfólió arányával), akkor a biztosító automatikus áthelyezést indít oly módon, hogy a portfólióra jellemző alapok köre, valamint a portfólióra jellemző rögzített arányok megvalósuljanak.

Az automatikus áthelyezés a stratégia 1.1. pontban részlete- zett bekapcsolását követő forgalmazási napon indul.

A stratégia minden további évfordulót követő forgalmazási na- pon elindul, amíg a stratégia érvényben van.

3.2.2. Eseti díjakból képzett befektetési egységek esetén

Amennyiben az adott eseti díjból (legyen az nyugdíjcélú vagy nem nyugdíjcélú) – amire a szerződő a stratégia indítását kéri

– képzett befektetési egységek alapok közötti felosztása utol- só ismert árfolyamon számítva eltér a stratégia alapjául szol- gáló, megjelölt portfólió a jelen általános szerződési feltételek

1. számú mellékletben rögzített arányaitól, vagy a szerződő által meghatározott egyedi portfólió arányától, akkor a bizto- sító automatikus áthelyezést indít oly módon, hogy a rögzített arányok megvalósuljanak.

Az automatikus áthelyezés a stratégia 1.1. pontban részlete- zett bekapcsolását követő forgalmazási napon indul.

A stratégia minden további évfordulót követő forgalmazási na- pon elindul a 3.1. pontban foglaltaknak megfelelően, amíg a stratégia érvényben van.

3.2.3. Adójóváírás befektetési egységek esetén Amennyiben a már beérkezett adójóváírásból – amire a szer- ződő a stratégia bekapcsolását kéri – képzett befektetési egységek alapok közötti felosztása utolsó ismert árfolyamon számítva eltér a stratégia alapjául szolgáló, megjelölt portfó- lió a jelen általános szerződési feltételek 1. számú melléklet- ben rögzített arányaitól, vagy a szerződő által meghatározott egyedi portfólió arányától, akkor a biztosító automatikus át- helyezést indít oly módon, hogy a rögzített arányok megva- lósuljanak.

Az automatikus áthelyezés a stratégia jelölésre vonatkozó rendelkező nyilatkozat biztosító központjába történő beérke- zését követő 3. munkanapon kerül rögzítésre a szerződésen, és a rögzítést követő forgalmazási napon indul. A stratégia minden további évfordulót követő forgalmazási napon elindul a 3.1. pontban foglaltaknak megfelelően, amíg a stratégia ér- vényben van.

4. A STRATÉGIA KIKAPCSOLÁSA

A stratégia a szerződő rendelkezése alapján, a hiánytalanul kitöltött rendelkező nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezését követő három munkanapon belül kerül kikap- csolásra, és a kikapcsolást követő forgalmazási napon lép hatályba.

A stratégia az ügyfél alábbi rendelkezései alapján automatiku- san kikapcsol, amennyiben:

– a szerződő áthelyezési megbízást nyújt be a rendszeres befizetésekből származó megtakarítási befektetési egysé- gekre, vagy azokra az eseti- vagy adójóváírásokból kép- zett befektetési egységekre vonatkozóan, amelyeken a stratégia érvényben van. Az áthelyezési megbízás a bizto- sító központjába történő beérkezését követő három mun- kanapon belül kerül rögzítésre a szerződésen, a stratégia a rögzítést követő forgalmazási napon automatikusan kikap- csol az adott számlán,

– a szerződő átirányítási megbízást nyújt be a rendszeres díjakból képzett megtakarítási befektetési egységekre vo- natkozóan, miközben azon a stratégia érvényben van. Az

átirányítási megbízás a biztosító központjába történő beér- kezését követő három munkanapon belül kerül rögzítésre a szerződésen, a stratégia a rögzítést követő forgalmazási napon automatikusan kikapcsol az adott számlán,

– a szerződő eseti pénzkivonást, részvisszavásárlást kér azokra a befektetési egységekre vonatkozóan, amelyeken a stratégia aktív, legyen az nyugdíjcélú vagy nem nyugdíj célú. Az eseti pénzkivonásra, részvisszavásárlásra vonat- kozó nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezését követő három munkanapon belül kerül rögzítésre a szerző- désen, a stratégia a rögzítést követő forgalmazási napon automatikusan kikapcsol az adott számlán,

– a szerződésen olyan jogvesztő esemény következik be, ami az adójóváírás befektetési egységek visszaváltását eredményezi, az adójóváírásokra vonatkozóan a stratégia megszűnésének hatálya, a jogvesztő esemény bekövetke- zésének napja, ha az forgalmazási napra esik.

5. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító az általános szerződési feltételek 9.3. pontjában le- írtak szerint jogosult megszüntetni befektetési alapok további forgalmazását, illetve az egyes alapkezelők is dönthetnek úgy, hogy adott alapok további forgalmazását megszüntetik.

Amennyiben a fentiek szerint egy olyan alap kerül megszün- tetésre, mely része egy olyan portfóliónak, melyre érvényben lévő stratégia vonatkozik egy adott szerződésre, akkor a biz- tosító jogosult a stratégiát – az ügyfél előzetes tájékoztatása mellett – automatikusan megszüntetni. A biztosító az ügyfe- let a stratégia kikapcsolását megelőzően legalább 30 nappal írásban tájékoztatja.

A stratégia be- és kikapcsolása, valamint a stratégia által indí- tott automatikus átirányítás és áthelyezés napja módosulhat, ha a szerződésen díjfüggő módosítások és/ vagy egyéb füg- gő/folyamatban lévő tranzakciók vannak.

Tekintve, hogy az aktuális arányok értékelése az utolsó is- mert árfolyamon történik és a befektetési alapok árfolyama folyamatosan változik, az automatikus áthelyezés után lehet eltérés az előre rögzített arányok és az áthelyezéssel elért ará- nyok között.

ÜGYÉLTÁJÉKOZTATÓ AZ ÉLETCIKLUS STRATÉGIÁHOZ

Az Életciklus stratégia egy, a biztosító társaság által előre definiált befektetési stratégia, melynek célja, hogy – az MNB 2/2014 (V.26.) nyugdíjbiztosítási ajánlásából kiindulva – segít- se az ügyfeleket abban, hogy a tartam közben felhalmozott megtakarítások a tartam vége felé egyre alacsonyabb koc- kázatú eszközökben kerüljenek elhelyezésre, így biztosítva a nyugdíjcél megvalósulását.

Az Életciklus stratégia lényege, hogy automatikusan a biz- tosítási szerződés hátralévő tartamához igazítja a szerződő megtakarításainak befektetési alapok szerinti összetételét, illetve a hátralévő tartamra fizetett biztosítási díjak alapok kö- zötti felosztását. (A stratégia kialakításának alapjául az MNB 2/2014 V.26 rendelete szolgált). A stratégia az 1. számú mel- lékletben a biztosító által előre meghatározott portfóliókba helyezi el az szerződő megtakarítási valamint eseti befektetési egységeit.

A stratégia mind a rendszeres, mind az eseti (nyugdíjcélú, va- lamint nem nyugdíjcélú) díjakból képzett befektetési egysé- gekre választható szolgáltatás. A Lojalitási számla stratégiája

a Főszámlára beállított stratégiával összhangban működik. Az Életciklus stratégia működésének szempontjából e két számla együtt mozog.

A Főszámlára vonatkozó Életciklus stratégia működését érintő rendelkezések a Lojalitási számlán is végrehajtódnak. A beér- kezett adójóváírások automatikusan a Főszámlára megadott alapfelosztásnak, valamint portfólió beállításnak megfelelően kerülnek befektetésre. Ezt követően az Adójóváírás számlára a Főszámlától eltérő rendelkezés is megadható.

Felhívjuk az ügyfelek szíves figyelmét arra, hogy a stratégia nem jelent tőke-, illetve hozamgaranciát, tehát a befektetési egységek értéke – a stratégia mellett is – csökkenhet, akár átmenetileg, akár tartósan. A stratégia szintén nem jelent ga- ranciát arra, hogy az ügyfelek az átlagosnál magasabb meg- térülést érnek el.

Kérjük, hogy ha tartam közben választja ezt a stratégiát, akkor fokozottan vegye figyelembe, hogy a magasabb kockázatot jelentő Lendületes portfólió megfelelő teljesítményéhez leg- alább 5-7 évre van szükség.

AZ ÉLETCIKLUS STRATÉGIA ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

1. A STRATÉGIA BEKAPCSOLÁSA

Az Életciklus stratégia (továbbiakban: stratégia) opcionáli- san választható szolgáltatás. A szerződő ajánlattételkor vagy a szerződés tartama alatt tetszőleges időpontban kérheti a stratégia bekapcsolását a biztosító által erre a célra rendsze- resített formanyomtatvány (vagy biztosítási ajánlat) biztosító részére történő megküldésével. A szerződő rendelkezésének egyértelműen tartalmaznia kell a szerződés kötvényszámát, a kiválasztott portfóliót, a befektetési egység számlát, valamint az eseti illetve adójóváírás számlák esetén a befizetés azono- sítóját, amire a stratégiát alkalmazni kívánja.

1.1. A stratégia a szerződő rendelkezése alapján a hiányta- lanul kitöltött rendelkező nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezését követő három munkanapon belül kerül bekapcsolásra, és a bekapcsolás rögzítését követő forgal- mazási napon lép hatályba, vagy az ajánlat kötvényesítését követő forgalmazási napon lép hatályba.

2. STRATÉGIA JELÖLÉS KÜLÖNBÖZŐ DÍJAK ESETÉN

A stratégia mind a rendszeres befizetésekből képzett megtaka- rítási, mind az eseti (nyugdíjcélú és nem nyugdíjcélú) díjakból, képzett eseti befektetési egységekre valamint az adójóváírás- ból származó befektetési egységekre is választható. Tekintve, hogy az eseti díjak, valamint az adójóváírások, befizetésenként elkülönített alszámlákon kerülnek befektetésre, minden egyes befizetés esetén szükséges a stratégia megjelölése. Egy adott eseti befizetésre, valamint adott, beérkezett adójóváírásra meg- jelölt stratégia nem vonatkozik sem egy korábbi, sem egy ké- sőbb elhelyezésre kerülő eseti díjból, képzett befektetési egy- ségekre.

A Lojalitási számla, a stratégiára vonatkozóan, a Főszámlára megadott rendelkezés alapján működik. Minden egyes nyug- díjcélú-, valamint nem nyugdíjcélú eseti befizetésből képzett befektetési egységre, valamint adójóváírásból származó be- fektetési egységre vonatkozóan befizetésenként eltérő straté- giára vonatkozó rendelkezés adható meg.

3. A STRATÉGIA MŰKÖDÉSE RENDSZERES DÍJAK ESETÉN

3.1. Az ajánlattételkor jelölt stratégia

Ajánlattételkor jelölt stratégia esetén a díjelőleg, illetve a stra- tégia hatálybalépését követően fizetett rendszeres díjak a Lendületes portfólióban kerülnek elhelyezésre.

3.2. Tartam közben jelölt stratégia

A stratégia hatálybalépését követően elhelyezett rendszeres díjak az alábbiak szerint kerülnek elhelyezésre a jelen általá- nos szerződési feltételek 1. számú mellékletében megjelölt portfóliókban:

– amennyiben a biztosítási szerződés lejáratáig még több mint 3 év van, akkor a fenti díjak a Lendületes portfólióban,

– amennyiben a biztosítási szerződés lejáratáig kevesebb, mint 3, de még több mint 1 év van, akkor a fenti díjak a Mérsékelt portfólióban,

– amennyiben a biztosítási szerződés lejáratáig 1 év vagy an- nál kevesebb idő van, akkor a fenti díjak az Óvatos portfó- lióban kerülnek elhelyezésre.

A tartam közben jelölt stratégia esetén a biztosító – a stratégia hatálybalépésének napján – automatikus áthelyezési megbí- zást indít oly módon, hogy a stratégiával érintett megtakarítási befektetési egységek alapfelosztása megegyezzen annak a portfóliónak az alapfelosztásával, melybe a stratégia hatály- balépését követően érkező rendszeres díjak elhelyezésre ke- rülnek.

4. A STRATÉGIA MŰKÖDÉSE ESETI DÍJAK ESETÉN

4.1. Az eseti díj fizetésének időpontjában jelölt stratégia

Az elhelyezett eseti díj legyen az nyugdíj célú, vagy nem nyug- díj célú, az alábbiak szerint kerül elhelyezésre a jelen általános szerződési feltételek 1. számú mellékletében megjelölt port- fóliókban:

– amennyiben a biztosítási szerződés lejáratáig még több mint 3 év van, akkor a fenti díj a Lendületes portfólióban,

– amennyiben a biztosítási szerződés lejáratáig kevesebb, mint 3, de még több mint 1 év van, akkor a fenti díj a Mér- sékelt portfólióban,

– amennyiben a biztosítási szerződés lejáratáig 1 év vagy an- nál kevesebb idő van, akkor a fenti díj az Óvatos portfólió- ban kerül elhelyezésre.

4.2. Meglévő, korábban elhelyezett eseti díjra jelölt stratégia

A biztosító a stratégia hatálybalépésének napján automati- kus áthelyezési megbízást indít úgy, hogy az adott eseti díjból

– legyen az nyugdíjcélú vagy nem nyugdíjcélú – képzett befek- tetési egységek alapok közötti felosztása a következő legyen:

– amennyiben a biztosítási szerződés lejáratáig még több mint 3 év van, akkor Lendületes portfóliónak megfelelő alapfelosztás,

– amennyiben a biztosítási szerződés lejáratáig kevesebb, mint 3, de még több mint 1 év van, akkor Mérsékelt portfó- liónak megfelelő alapfelosztás,

– amennyiben a biztosítási szerződés lejáratáig 1 év vagy an- nál kevesebb idő van, akkor Óvatos portfóliónak megfelelő alapfelosztás.

5. A STRATÉGIA MŰKÖDÉSE ADÓJÓVÁÍRÁSOK ESETÉN

A stratégia kizárólag a már beérkezett, szerződésen jóváírt befektetésre került adójóváírásokra jelölhető. Az adójóváírá- sokból képzett befektetési egységekre jelölt stratégia hatály- balépését követően a 4.2. pontban foglaltak szerint történik meg az automatikus áthelyezés.

6. A STRATÉGIA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Amennyiben a stratégia érvényben van, akkor az alábbi idő- pontokban a biztosító a meglévő (stratégiával érintett) befek- tetési egységekre automatikus áthelyezéseket, míg a straté- giával érintett rendszeres díjakra automatikus átirányítást hajt végre az alábbiak szerint:

– a szerződés lejáratát megelőző 3 évvel (a szerződés lejá- ratának megfelelő naptári napon, vagy ha ez nem forgal- mazási nap, akkor az azt követő első forgalmazási napon) Lendületes portfólióból Mérsékelt portfólióba,

– a szerződés lejáratát megelőző 1 évvel (a szerződés lejá- ratának megfelelő naptári napon, vagy ha ez nem forgal- mazási nap, akkor az azt követő első forgalmazási napon) Mérsékelt portfólióból Óvatos portfólióba.

Amennyiben a stratégia bekapcsolása és az azt követő első

– fentiek szerint definiált – automatikus áthelyezés és/vagy át- irányítás között kevesebb, mint 6 hónap van, akkor a definíció szerinti következő áthelyezés és/vagy átirányítás szerint kerül- nek áthelyezésre a befektetési egységek, illetve elhelyezésre a beérkező díjak.

7. A STRATÉGIA KIKAPCSOLÁSA

A stratégia a szerződő rendelkezése alapján, a hiánytalanul kitöltött rendelkező nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezését követő három munkanapon belül kerül kikapcso- lásra, és a kikapcsolás rögzítését követő forgalmazási napon lép hatályba.

A stratégia az ügyfél alábbi rendelkezései alapján automatiku- san kikapcsol, amennyiben

– a szerződő áthelyezési megbízást nyújt be azokra a be- fektetési egységekre vonatkozóan, amelyeken a stratégia érvényben van. Az áthelyezési megbízás a biztosító köz-

pontjába történő beérkezését követő három munkanapon belül kerül rögzítésre a szerződésen, a stratégia a rögzítést követő forgalmazási napon automatikusan kikapcsol az adott számlán,

– a szerződő átirányítási megbízást nyújt be azokra a rend- szeres díjakból képzett megtakarítási befektetési egysé- gekre vonatkozóan, amelyeken a stratégia érvényben van. Az átirányítási megbízás a biztosító központjába történő beérkezését követő három munkanapon belül kerül rögzí- tésre a szerződésen, a stratégia a rögzítést követő forgal- mazási napon automatikusan kikapcsol az adott számlán,

– a szerződő eseti pénzkivonást, részvisszavásárlást kér azokra a befektetési egységekre vonatkozóan, amelyeken a stratégia aktív (akár nyugdíjcélú akár nem nyugdíjcélú). Az eseti pénzkivonásra, részvisszavásárlásra vonatkozó nyi- latkozat biztosító központjába történő beérkezését követő három munkanapon belül kerül rögzítésre a szerződésen, a stratégia a rögzítést követő forgalmazási napon automa- tikusan kikapcsol az adott számlán,

– a szerződésen olyan jogvesztő esemény következik be, ami az adójóváírás befektetési egységek visszaváltását eredményezi, az adójóváírásokra vonatkozó stratégia meg- szűnésének hatálya, a jogvesztő esemény bekövetkezésé- nek napja, ha az forgalmazási napra esik.

8. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító az általános szerződési feltételek 9.3. pontjában le- írtak szerint jogosult megszüntetni befektetési alapok további forgalmazását, illetve az egyes alapkezelők is dönthetnek úgy, hogy adott alapok további forgalmazását megszüntetik.

Amennyiben a fentiek szerint egy olyan alap kerül megszün- tetésre, mely része egy olyan portfóliónak, melyre érvényben lévő stratégia vonatkozik egy adott szerződésre, akkor a biz- tosító jogosult a stratégiát – az ügyfél előzetes tájékoztatása mellett – automatikusan megszüntetni. A biztosító az ügyfe- let a stratégia kikapcsolását megelőzően legalább 30 nappal írásban tájékoztatja.

A stratégia be- és kikapcsolása, valamint a stratégia által indí- tott automatikus átirányítás és áthelyezés napja módosulhat, ha a szerződésen díjfüggő módosítások és/vagy egyéb füg- gő/folyamatban lévő tranzakciók vannak.

ADÓTÁJÉKOZTATÓ A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEKHEZ

Jelen tájékoztatás a 2017. január 1-jétől hatályos, nyugdíjbizto- sításokra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A tájékoztatóban szereplő információk a jövőben megváltoz- hatnak, ezért javasoljuk ügyfeleinknek, hogy saját érdekükben kísérjék figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásait. Az SZJA rendelkezései alapján a nyugdíjbiztosítás adóévben megfizetett díja – az adott naptári évben a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeg – után a magánszemély szerződő a fizetendő jövedelemadójának terhére a kedvezményre jogo- sító nyugdíjbiztosítási szerződésre történő kiutalásról (adójó- váírás) rendelkezhet. Az alábbiakban ennek legfontosabb sza- bályait mutatjuk be.

Adójóváírásra kizárólag olyan magánszemély jogosult, aki a 2017. január 1-jétől hatályos SZJA törvény 3. § 93. pontjában meghatározott nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője.

Az adójóváírás alapja a naptári évben nyugdíjbiztosítási szer- ződésre fizetett nyugdíjcélú díj (eseti és rendszeres díj egya- ránt), mértéke a befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb 130 000 Ft azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosításokra befizetett összeg adójóváírásra nem jogosít, továbbá azzal, hogy amenynyiben az alapbiztosítás kocká- zati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10%-át, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrészére nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.

Adójóváírásra jogosító díj a magánszemély szerződő(k) által fizetett díj, a kifizetőnek nem minősülő más magánszemély ál- tal fizetett díj, valamint a más személy által fizetett díj, ha az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles.

A magánszemély a nyugdíjbiztosítási szerződés(ek) alapján az adóévben maximum 130 ezer forint adó kiutalásáról rendel- kezhet, de az nem haladhatja meg az összevont adóalap adó- jának kedvezmények levonása után fennmaradó összegét. Ha a magánszemély önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és/ vagy nyugdíj-előtakarékossági befizetései alapján is rendelke- zik adó kiutalásáról, akkor a kiutalandó adó összeg összesen sem haladhatja meg az adóévben a 280 ezer forintot.

A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszol- gáltatásnak minősülő teljesítéséig, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról. Rendelkezés kizárólag a biztosító által kiállított, az adóévet követő év február 15.napjáig a magánszemély szer- ződő számára megküldött kedvezményre jogosító igazolás alapján tehető, feltéve, hogy a magánszemély a rendelkezés időpontjában is még szerződője a nyugdíjbiztosítási szerző- désnek illetve jogosult a biztosító(k) által kiadott igazolás alap- xxx xxxxxxxxxxx megtételére az a magánszemély is, aki e jog gyakorlásának az SZJA törvény 44/C § (4) a)-c) pontokban felsorolt esetek miatt már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítással

a) a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján visz- szafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt;

b) a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnt;

c) a nyugdíjbiztosítási szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása követ- keztében) szűnt meg.

A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság (ha a ma- gánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallá- sa alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatko- zó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás vagy az adóbevallás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül) szerződésenként a szerződésszám, a magánszemély adóazo- nosító jele feltüntetésével a biztosító pénzforgalmi számlájá- ra teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által meghatározott összeget – az SZJA 44/D. § (2) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befize- tésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befizetett összeg alapozza meg. Az adóhatóság által átutalt összeget a biztosító – kivéve, ha a rendelkezés évében a szerződésen történő jóváírás időpontját megelőzően a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettsé- get kiváltó esemény történt – a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja. Amennyiben a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megalapozta, akkor a következők szerint kell eljárni:

a) ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép és a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekez- dés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja;

b) a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a biztosító a biztosított magánszemélynek (a biztosított halá- la esetén a kedvezményezettnek) kiutalja.

Az adóhatóság a magánszemély nyilatkozatában meghatá- rozott összeg átutalását akkor teljesíti, ha a magánszemély- nek nincs az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása (vagy ha van, azt a magánszemély megfizeti) és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette. Az adóhatóság által ki- utalt összeg a nyugdíjbiztosítási szerződésen – a szerződési feltételekben foglalt módon – jóváírásra kerül. A szerződésen jóváírt adójóváírás összege további adójóváírásra nem jogosít. Az adójóváírást a magánszemély jövedelmének kiszámítása során nem kell bevételként figyelembe venni. Amennyiben a szerződés időközben nem biztosítási esemény miatt szűnt meg, akkor a biztosító az adóhatóság részére visszautalja az igényelt összeget, kivéve a nyugdíjbiztosítási szerződés nyug- díjszolgáltatás miatti megszűnését. Az utóbbi esetben a bizto-

sító az adójóváírás összegét a biztosítottnak, illetve – a bizto- sított halála esetén – a kedvezményezettnek utalja ki.

Minden egyéb esetben az adójóváírás összegét a biztosító az adóhatóság erre a célra nyitott beszedési számlájára vissza- utalja. A visszautalt összegre a magánszemély kérelme alap- xxx akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés neki fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg.

Ha a magánszemély által kötött nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül szűnik meg, vagy a szer- ződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követő- en már nem minősül SZJA szerinti nyugdíjbiztosításnak, úgy a magánszemélynek a korábban igénybevett adójóváírások teljes összegét 20%-kal növelten kell az adóhatóság részére visszafizetni, valamint a biztosító az adott adóévre vonatkozó- an adókedvezményre jogosító igazolást nem állít ki.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a SIGNAL IDUNA Nyugdíj- program befektetési egységekhez kötött folyamatos díjas életbiztosítás esetén az alábbi tranzakciók bármelyikének végrehajtását követően a szerződő köteles az igénybevett adójóváírások teljes összegét 20%-kal növelten az adóható- ság részére visszafizetni, valamint a biztosító az adott adóévre vonatkozóan adókedvezményre jogosító igazolást nem állít ki.

• Részleges visszavásárlás,

• Visszavásárlás,

• Nyugdíj célú eseti pénzkivonás,

• Díjfizetéssel nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú meg- takarítással szemben több, mint 6 havi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező biztosítási díjrészét) kerül elszámolásra,

• Törvényi rendelkezésnek nem megfelelő járadékszolgálta- tás igénybevétele,

• A szerződés díj nem fizetés miatti megszűnése,

• A szerződés ügyfél általi felmondása.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a fenti események bármelyiké- nek bekövetkezése esetén a kapott igazolás felhasználására és az adójóváírás igénybevételére a szerződés tekintetében a szerződő nem jogosult.

A törvény értelmében a nyugdíjbiztosítási szerződés bármely teljesítésére – ide értve a nyugdíj célú eseti díj(ak)ból történő pénzkivonást, részleges visszavásárlást, visszavásárlást és egyéb nem biztosítási eseményből bekövetkező kifizetést – a biztosított jogosult.

A törvény rendelkezései szerint a biztosító a következőképpen működik közre a magánszemély kötelezettségének megállapí- tásában és teljesítésében. A nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódó nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő biztosítói teljesítés (kifizetés) esetén a biztosító az életbiztosításokra vo- natkozó szabályok figyelembe vételével megállapítja a kamat- jövedelmet, továbbá megállapítja a magánszemélyt terhelő adójóváírás-visszafizetési kötelezettség összegét. A biztosító

– ha van ilyen – a kamatjövedelem adóját és a növelt összegű adójóváírás összegét levonja a biztosítói teljesítés összegéből, és azt a kifizetőkre vonatkozó szabályok szerint bevallja és megfizeti az állami adóhatóság részére.

A biztosító akkor is megállapítja a magánszemélyt terhelő adókötelezettséget, ha az adójóváírást pénzkivonással nem járó szerződésmódosítás miatt kell visszafizetni, vagy ha a visszafizetendő adójóváírás növelt összegére a biztosítói telje- sítés nem nyújt fedezetet. A biztosító minden esetben igazo- lást állít ki és ad át a magánszemélynek a biztosítási szerző- déssel kapcsolatos adókötelezettségről. A magánszemély az alapján az állami adóhatóság közreműködése nélkül készített adóbevallásában köteles bevallani a növelt összegű adójó- váírás-visszafizetési kötelezettségének teljes összegét, és a bevallás benyújtására előírt határidőig köteles megfizetni an- nak – a biztosító által részben vagy egészben – le nem vont összegét.

A biztosító az adójóváírás-visszafizetési kötelezettség teljes összegéről, valamint a levont összegről magánszemélyenként adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.

Jelen tájékoztató a nyugdíjbiztosítási szerződések elválasztha- tatlan részét képezi. A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. jogosult jelen tájékoztatót bármikor az aktuális jogszabályoknak való megfelelés érdekében egyoldalúan megváltoztatni. A változá- sokkal kapcsolatban a xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető min- denkor aktuális adózási tájékoztató az irányadó.

Jegyzetek

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 00.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 3123