Hatályos: 2019. április 26-tól

Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítás

Könyvvezetésre kötelezett szervezetek számára

Hatályos: 2019. április 26-tól

Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató 3

Preambulum 9

Fogalmak 10

Vagyonbiztosítások – Általános feltételek 16

1. A szerzôdés alanyai 16

2. A biztosítási szerzôdés létrejötte 17

3. A biztosítási szerzôdés módosítása 17

4. A szerzôdés idôbeni és területi hatálya 18

5. A kockázatviselés kezdete 18

6. A biztosítási szerzôdés megszûnése 18

7. Díjfizetés 19

8. Önrészesedés 19

9. Biztosítási összeg, biztosítási érték 20

10. Értékkövetés 21

11. A szerzôdô/biztosított kötelezettségei 22

12. A biztosító kötelezettségei 24

13. A szolgáltatási kötelezettség határideje 28

14. Mentesülés 28

15. Kizárások 28

16. Egyéb rendelkezések 30

Vagyonbiztosítások – Különös feltételek 34

1. Biztosítható vagyontárgyak 34

2. Biztosítási események 35

3. Katasztrófa kockázatok 38

4. Vezetéktörés 38

5. Vandalizmus 39

6. Betöréses lopás és rablás 39

7. Üvegtörés 42

8. Irodai elektronikus berendezések 43

Xxxxxxxxxx szállítmánybiztosítás – Xxxxx feltételek 45

1. Biztosítási esemény 45

2. Kizárások 45

3. A biztosítási összeg 46

4. A biztosító szolgáltatása 46

5. Önrészesedés 46

6. Területi és idôbeni hatály 46

Kiegészítô üzemszünet biztosítás – Xxxxx feltételek 47

1. Biztosítási esemény 47

2. Kizárások 47

3. Fedezeti tartam 47

4. A biztosítási összeg 47

5. A biztosító szolgáltatása 48

6. Önrészesedés 48

7. A biztosítási szolgáltatás korlátozása 48

Felelôsségbiztosítások – Általános feltételek 50

1. Biztosított 50

2. Biztosítási esemény 50

3. A kockázatviselés területi és idôbeni hatálya 50

4. Biztosítási összeg 51

5. Biztosítási díjfizetés szabályai 51

6. A biztosító szolgáltatása 51

7. Önrészesedés 52

8. Kizárások 52

9. A biztosító megtérítési igénye 53

10. Záró rendelkezések 54

Kiegészítô tevékenységi felelôsségbiztosítások – Különös feltételek 55

Kiegészítô termékfelelôsség biztosítás – Különös feltételek 56

Kiegészítô környezetszennyezési felelôsségbiztosítás – Xxxxxxx feltételek 57

Kiegészítô munkáltatói felelôsségbiztosítás – Xxxxxxx feltételek 59

Kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás – Különös feltételek 60

Kiegészítô bérbeadói felelôsségbiztosítás – Különös feltételek 61

Kiegészítô ingatlan bérlôi felelôsségbiztosítás – Xxxxxxx feltételek 62

Függelék – Vagyonvédelmi elôírások 63

Ügyféltájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Jelen tájékoztatónkban szeretnénk Önnek röviden bemutatni a KÖBE Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítását.

Célunk, hogy egyértelmûen és közérthetô módon nyújtsunk tájékoztatást egyesületünkrôl, a biztosító szolgáltatásának lényegérôl, különösen nagy hangsúlyt fektetve a specialitá- sokra és az esetlegesen alkalmazott korlátozásokra. Szeret- nénk áttekintést adni továbbá arról, hogy milyen elemeket tartalmaz, és hogyan mûködik a biztosítás, pontosan mire kell figyelnie a szerzôdés megkötésekor, majd késôbb a szerzôdés tartama alatt.

Fontos azonban, hogy ez az Ügyféltájékoztató nem helyette- síti a biztosítási feltételeket, ezért kérjük, hogy jelen tájékoz- tatásunkkal együtt – lehetôség szerint – a biztosítási feltéte- leket is olvassa át. A biztosítási szerzôdés fontos eleme to- vábbá az Ön biztosítási ajánlata alapján kiállított kötvény, amely szerzôdése konkrét, egyedi adatait rögzíti. Amennyi- ben bármilyen további kérdése merülne fel a biztosítással kapcsolatban, telefonos ügyfélszolgálatunkon (+36-1-433- 1180) szívesen állunk rendelkezésére.

1. A biztosító

Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Székhelye: 1108 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Internet: xxx.xxxx.xx

E-mail: xxxx@xxxx.xx

xxxxx@xxxx.xx (adminisztrációs ügyek) xxx@xxxx.xx (kárrendezés)

Telefon: x00-0-000-0000

Jogi forma: Egyesület Cégjegyzékszám: 9. Pk. 61. 110/1996

Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB)

Cím: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Lev. cím: H-1534 Bp. BKKP Pf. 777. Telefon: x00-0-000-0000

Telefax: x00-0-000-0000

web: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx

FONTOS: Külön szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a KöBE egy egyesületi formában mûködô biztosító. Egyesüle- tünk a vonatkozó törvények és alapszabályunk értelmében kizárólag tagjaival kötött szerzôdés alapján nyújthat szolgál- tatást, vagyis a biztosítási jogviszonyhoz egyben egy egye- sületi tagsági jogviszony is tartozik. A kölcsönös biztosító egyesületbe történô belépés (azaz az egyesületi tagsági jog- viszony) feltétele a biztosítási szerzôdés létrejötte. Jelen szerzôdés kapcsán létrejött tagsági jogviszony tagdíjfizetési kötelezettséggel jár. A tagdíj mértéke 1800 Ft/idôszak, amely egy biztosítási idôszakra (biztosítási évre) vonatkozik. A tárgyidôszakra vonatkozó tagdíjat a tag a belépési nyilatko-

zat aláírása után a biztosítási szerzôdés megkötésekor, leg- késôbb a második díjfizetési gyakoriság szerinti díjjal együtt köteles megfizetni. A tárgyidôszakot követô években a bizto- sító által küldött díjbekérô levélen megjelölt idôpontig kell a tagdíjat megfizetni.

2. A biztosítás

A KÖBE Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítása egy – összevont, több kockázatú, komplex – szerzôdés keretében teszi lehetôvé a vállalkozás tárgyi- és pénzeszközeinek, készleteinek, vagy akár munkavállalóinak biztosíthatóságát. Az alapul szolgáló vagyonbiztosítás szabadon paraméterez- hetô, a fedezeti kör különbözô, speciális kiegészítô (felelôs- ség, üzemszünet, szállítmány) biztosításokkal kombinálható.

Kiegészítô biztosítás csak az alap vagyonbiztosítással együtt köthetô, önálló biztosításként nem.

3. A biztosítási szerzôdés

A biztosítási szerzôdés az Ön által, az ajánlaton megadott adatok alapján jön létre. Ezeket az információkat a biztosító utóbb, külön nem ellenôrzi, ezért különösen fontos, hogy a szerzôdéskötéskor mindig a valóságnak megfelelô adatokat adja meg, hiszen csak ebben az esetben lesz teljes a bizto- sítási védelem.

Az ajánlat és mellékletei, a biztosítási kötvény, az alapbizto- sítás Általános és Különös feltételei, valamint a kiegészítô biztosításokhoz tartozó Általános és Különös feltételek, to- vábbá a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodá- sok, záradékok és egyéb kiegészítések együttesen alkotják a biztosítási szerzôdést.

A biztosítási szerzôdésben a szerzôdô díjfizetésre, a biztosí- tó pedig – a szerzôdésben foglalt biztosítási esemény, bizto- sítási feltételek szerinti bekövetkezése esetén – biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát.

4. A biztosítási idôszak és tartam

A szerzôdés határozott vagy határozatlan tartamú lehet.

Határozatlan tartam esetén a tartamon belüli biztosítási idô- szak egy év, a biztosítási évforduló pedig minden évben a kockázatviselés kezdetének naptári napja, amely a soron kö- vetkezô biztosítási idôszak elsô napja is egyben.

5. Kockázatviselés kezdete

Fontos, hogy a biztosító kockázatviselése csak érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg.

A biztosító kockázatviselésének kezdete az az idôpont, amely- tôl kezdôdôen a biztosító átvállalja a biztosítási szerzôdés- ben meghatározott kockázatokat, azok bekövetkezése ese- tén pedig a szerzôdési feltételek szerint, szolgáltatást nyújt.

A kockázatviselés legkorábbi kezdete az ajánlat aláírását kö- vetô nap nulla (0.00.) órája.

Halasztott kockázatviselés esetén a kockázatviselés kezde- te az ajánlaton feltüntetett idôpont, amennyiben a biztosítási szerzôdés létrejön.

Biztosító szerzôdô ajánlatát a kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô beérkezéstôl számított tizenöt napon be- lül bírálja el.

Amennyiben a biztosító szerzôdô ajánlatára a rendelkezésé- re álló tizenöt napon belül nem nyilatkozik, a szerzôdés a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon, az ajánlat sze- rinti tartalommal jön létre.

Amennyiben az ajánlatot a biztosító a fentiek szerint rendel- kezésére álló 15 napos határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem kö- teles.

A szerzôdés tartama alatt a biztosításba újonnan bevonni kí- vánt vagyontárgyak vonatkozásában a kockázatviselés a vo- natkozó fedezeti-kérelem biztosító által történô elfogadását és visszaigazolását követô nap nulla órájától kezdôdik.

6. Biztosítási események

6.1. Vagyonbiztosítás

Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított vagyontárgyak balesetszerûen – az alábbiakban részletezett veszélynemek- bôl eredô, elôre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, kül- sô behatás miatt – bekövetkezô olyan közvetlen (és nem kö- vetkezményi) fizikai károsodása, amely a vagyontárgy ren- deltetésszerû használata érdekében szükségessé teszi an- nak javítását, helyreállítását, illetve amelynek következtében szükségessé válik a vagyontárgy pótlása.

6.1.1. Alapkockázatok

• Tûz

• Villámcsapás és villámcsapás másodlagos hatása

• Robbanás

• Légi jármû ütközése

6.1.2. Válaszható alapvagyon kockázatok

1. Elemi károk

• Vihar

• Felhôszakadás

• Jégverés

• Hónyomás

• Földcsuszamlás

• Kô- és földomlás

• Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

• Idegen jármû ütközése

2. Katasztrófa kockázatok

• Földrengés

• Árvíz

3. Vezetéktörés

• Csôtörés

• Tûzoltó berendezés meghibásodása

• Technológiai csôvezetékek törése

6.1.3. Választható kiegészítô kockázatok

1. Betöréses lopás és rablás

• Vandalizmus (épületet ért)

• Küldöttrablás

2. Üvegtörés

3. Irodai elektronikus berendezések kiegészítô biztosítása

6.2. Választható szerzôdés szintû kiegészítô biztosítások

1. Szállítmánybiztosítás

2. Üzemszünet biztosítás

3. Felelôsségbiztosítások

• Tevékenységi felelôsségbiztosítás

• Termékfelelôsség biztosítás

• Környezetszennyezési felelôsségbiztosítás

• Munkáltatói felelôsségbiztosítás

• Szolgáltatás-felelôsségbiztosítás

• Bérbeadói felelôsségbiztosítás

• Ingatlan bérlôi felelôsségbiztosítás

Az egyes biztosítási események pontos leírását és feltételeit a biztosítás Különös, illetve Xxxxx feltételeiben találja meg.

7. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyaknak és költsé- geknek a szerzôdô által, szerzôdéskötéskor meghatározott és a biztosító által nyilvántartott mindenkori értéke.

A biztosított vagyontárgyak és vagyonkategóriák biztosítási összegeit kockázatviselési helyenként, telephelyenként kü- lön-külön kell megadni.

A szerzôdô által meghatározott biztosítási összegeket szer- zôdéskötéskor a biztosító külön nem ellenôrzi.

Amennyiben a szerzôdésben rögzített biztosítási összeg ala- csonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) és/vagy össze- vont vagyoncsoport(ok) – Általános és Különös feltételek elôírásai szerint meghatározható – valóságos értéke, akkor a biztosító a kárt a biztosítási összeg valóságos értékhez vi- szonyított arányában téríti meg a Különös feltételekben rög- zített speciális szabályok és kivételek figyelembevételével.

Amennyiben a szerzôdésben rögzített biztosítási összeg meghaladja a vagyontárgy – Általános és Xxxxxxx feltételek elôírásai szerint meghatározható – valóságos értékét, a va- gyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosí- tási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

A biztosítási szerzôdés az egyes vagyontárgyak és kockáza- tok tekintetében megköthetô a teljes biztosítási összegre, illet- ve kizárólag betöréses lopás vonatkozásában, a biztosítási összeg vagyontárgyanként/vagyonkategóriánként meghatá- rozott hányadára (hányadrész biztosítás).

Adott vagyontárgy/vagyonkategória biztosítási összege a fo- lyó biztosítási idôszakra kifizetett szolgáltatási összeg mérté- kével csökken, a biztosítási összeg eredeti értékre történô fel- töltése az adott idôszakon belül nem lehetséges, a szerzô- dés a csökkentett összeggel marad hatályban a folyó bizto- sítási idôszak végéig.

A biztosítási összeg kimerülése esetén a biztosító kockázat- viselése az adott vagyontárgy/vagyonkategória vonatkozá- sában a biztosítási idôszak hátralévô részére megszûnik.

8. Értékkövetés

A biztosító a biztosítási szolgáltatások reálértékének megôr- zése érdekében minden évben automatikusan végrehajtja az új értéken biztosított vagyonkategóriák biztosítási össze- geinek – és ehhez kapcsolódóan a biztosítási díjnak – az ér- tékkövetô módosítását. Ez az indexálás.

Az alkalmazott index mértékérôl, a biztosítási összeg érték- követô módosításáról és ehhez tartozóan a díj változásáról a biztosító legkésôbb 60 nappal az aktuális biztosítási idôszak vége elôtt írásban értesíti a szerzôdôt.

A biztosító az indexálással egyidejûleg az adott biztosításra vonatkozó kockázati tényezôk, kár- és kárrendezési költsé- gek, kárgyakorisági és átlagkár értékek változása, vagy a biztosítást érintô közterhek mértékének változása esetén, a szerzôdés évfordulójától a biztosítási díj – biztosítási összeg módosítással nem együtt járó – változását is kezdeményez- heti.

A biztosító a biztosítási díj ilyen típusú módosításáról a biz- tosítási év végét legalább 60 nappal megelôzôen – az inde- xálásról való értesítéssel egyidejûleg, külön figyelemfelhívás mellett – írásban értesíti a szerzôdôt.

A biztosítási szerzôdés az indexálást követô, soron követke- zô biztosítási idôszakra a biztosító által indexált biztosítási összeggel, díjjal vagy díjtétellel érvényes.

9. Önrészesedés

A biztosítási szerzôdés a szerzôdô által szerzôdéskötéskor

– a biztosító által elôre meghatározott önrész opciókból és kombinációkból – választott önrészesedést tartalmaz.

A szerzôdô által választott önrészt a biztosítási szerzôdés (ajánlat, kötvény) tartalmazza.

A vonatkozó önrész mértékét a biztosító a káreseményen- kénti kártérítési összegbôl minden esetben levonja.

A szerzôdéskötéskor kialakított önrész séma legkorábban a biztosítási évfordulón módosítható. Az önrész módosítására mindkét szerzôdô fél javaslatot tehet, írásban, a biztosítási évfordulót legalább 60 nappal megelôzôen.

10. Díjfizetés

A biztosítás díját a biztosító biztosítási idôszakonként hatá- rozza meg.

Az Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítás éves díjú. Az éves díj negyedéves, féléves részletekben, vagy 600 ezer forintot meghaladó éves díj esetén havonta is fizethetô.

A szerzôdô által választott díjfizetési gyakoriság az ajánlaton és a biztosítási kötvényen kerül meghatározásra.

A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésének nap- ján esedékes.

A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vo- natkozik.

11. A szerzôdés megszûnésének esetei

A biztosítási szerzôdés, illetve a biztosítási fedezet részben vagy egészben megszûnhet:

• évfordulóra történô felmondással,

• díjnemfizetéssel,

• érdekmúlással,

• határozott tartam végével,

• közös megegyezéssel.

Évfordulóra történô felmondás

A szerzôdést a felek bármikor írásban, a biztosítási idôszak végére mondhatják fel. A felmondási idô harminc nap.

Díjnemfizetés

Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított harmincnapos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bíró- sági úton érvényesíti.

A szerzôdô elôzetes felhatalmazása alapján a biztosító jogo- sult a szerzôdô által megadott e-mail címre küldött értesítés útján eleget tenni.

Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztásá- ra vonatkozó, fentiekben részletezett szabályok alkalmazá- sával – eredménytelenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzôdés változatlan biztosítási összeg- gel, a befizetett díjjal arányos idôtartamra marad fenn.

Érdekmúlás

Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek – részben vagy egészben – megszûnt, az érdekmúlás napjá- val a biztosító adott vagyontárgyra vonatkozó kockázatvise- lése és egyben a biztosítási szerzôdés vonatkozó része is megszûnik. A biztosítót ebben az esetben – az érdekmúlás- sal megszûnt fedezet tekintetében – az érdekmúlás napjáig járó díj illeti meg.

Határozott tartam vége

Határozott tartamra kötött biztosítási szerzôdés a határozott tartam utolsó napján megszûnik.

Közös megegyezés

A biztosítási szerzôdés – részben vagy egészben – a felek közös megegyezésével bármikor módosítható, megszüntet- hetô. Utóbbi esetben a biztosítót a megszûnés hónapjának utolsó napjáig járó díj illeti meg.

12. Reaktiválás

A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô 120 na- pon belül a felek a szerzôdést közös megegyezéssel, az el- maradt díj megfizetését követôen, újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás). A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helyezés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helyezésének idôpontja között eltelt idôszakra.

13. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerzôdésben va- gyontárgyanként, vagyonkategóriánként külön-külön meg- adott biztosítási összeg erejéig, illetve a biztosítási összegen belül meghatározott limit erejéig terjed, amennyiben a vonat- kozó biztosítási összegek az Általános és Különös feltételek- ben foglalt szabályok szerint és a valós viszonyoknak meg- felelôen kerültek meghatározásra.

A biztosított vagyontárgy teljes (totál) kára esetén a biztosító a biztosítási esemény idôpontjában aktuális – az adott va- gyontárgyra meghatározott értékelési szabály szerinti – valós értéket veszi alapul a szolgáltatási összeg megállapításánál.

A biztosított vagyontárgy részleges károsodása esetén a biz- tosítási esemény idôpontjában jellemzô (pl. üzemképes) ál- lapot helyreállítási költsége lesz a szolgáltatási összeg meg- állapításának alapja.

14. A biztosító mentesülésének feltételei

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél vagy valamely, a jelen szerzôdés alapján biztosítottnak minôsülô személy;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, érdemi vezetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szakmai vezetésének vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, mun- kavállalója vagy megbízottja okozta.

Súlyosan gondatlan magatartásnak minôsül például, ha a kár:

a) alkoholos befolyásoltsággal (0,8 ezrelék fölötti véralko- holszint),

b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetéssel,

c) kábító, vagy bódító hatású anyag használatával kapcso- latos befolyásoltsággal

okozati összefüggésben következett be.

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt valamely, a jelen szerzôdésben biztosí- tottnak minôsülô személy, illetve a szerzôdô, kármegelôzési vagy kárenyhítési kötelezettségének megszegésével okozta.

A szerzôdô/biztosított kötelezettségeinek részletes leírását és szabályait a biztosítás Általános feltételeiben (11. pont) találja meg.

15. Alkalmazott kizárások

Nem téríti a biztosító azokat a károkat, költségeket, veszte- ségeket vagy kiadásokat, amelyek nem véletlen, váratlan, elôre nem látható, balesetszerû módon következtek be, illet- ve amelynek oka közvetlenül vagy közvetve, egészben, vagy részben:

a) háború, polgárháború, invázió, katonai erô nemzetközi alkalmazása, idegen ellenséges erôk cselekedete, harci eszköz, vagy hadianyag felhasználásának következmé- nye,

b) polgári zavargás, lázadás, forradalom, sztrájk, felkelés, zendülés, fosztogatás, egyéb erôszakos cselekmény kö- vetkezménye,

c) bármely tüntetés, felvonulás, terrorizmus, ideértve minden olyan cselekményt is, melyet valamely tényleges vagy várhatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiúsítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek,

d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvet- ve nukleáris sugárzást, radioaktív vegyi, biológiai szennyezést eredményez,

e) katonai, vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt ke- letkezett károk,

f) bármely politikai szervezettel, mozgalommal kapcsolat- ban, illetve annak nevében fellépô személyek által oko- zott vagy velük összefüggésben keletkezett károk.

Nem téríti a biztosító a bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntetô jellegû (pl. per) költségek összegét.

Nem téríti a biztosító azon következményi károkat, amelyek a vállalkozási tevékenység leállásából, átmeneti szünetelte- tésébôl származnak (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidôre kifizetett bér, vagy egyéb veszteség), továbbá az ezek elkerülése céljából felmerülô többletköltségeket.

Továbbá nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti a biztosító azokat a károkat,

• amelyek biztosítási esemény kapcsán váltak ugyan is- mertté, de azok a szerzôdés megkötésekor már meglé- vô hibákra és hiányosságokra vezethetôk vissza,

• amelyek az építési-, szerelési tevékenységgel, bontás- sal, beüzemeléssel, üzemi próbákkal összefüggésben keletkeztek,

• amelyek a károsodott vagyontárgy olyan típusú (pl. esz- tétikai típusú) értékcsökkenését eredményezik, amely annak további rendeltetésszerû használatát nem befo- lyásolja,

• melyek lassú, fokozatos és folyamatos állagromlással, valamint amelyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozó- dás, korrózió, gôz vagy egyéb hasonló hatások követ- keztében keletkeztek,

• amelyek a biztosított jogszabályban elôírt felelôsségé- nél szigorúbb – szerzôdésben vagy egyoldalú nyilatko- zatban vállalt – helytállási kötelezettségébôl adódóan keletkeztek,

• amelyek a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználá- sának meghiúsulása miatt keletkeztek,

• amelyek a vagyontárgyak avultságával, azok karbantar- tásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemelte- tési szabályok be nem tartásával okozati összefüggés- ben keletkeztek,

• amelyek a javíthatónak minôsülô alkatrészek, elemek kárainak azt a részét képezik, amely a károsodott rész, elem újra cserélésének többletköltségébôl származik,

• amelyek a tulajdonjog – állandó vagy ideiglenes jellegû

– hatósági korlátozásából származnak,

• amelyek a szándékos túlterheléssel, a biztonsági határt meghaladó mértékû próbanyomással vagy próbaterhe- léssel függnek össze,

• amelyek olyan közigazgatási határozat végrehajtásából erednek, amely építkezést, bontást, javítást, újjáépítést, illetve a biztosított épületek nem károsodott részeinek bontását rendeli el,

• amelyek nem baleseti jelleggel következtek be, amennyiben azok eredendôen mûszaki hiba, zavar, mûködésképtelenség, fagyás, anyagfáradás, anyaghi- ba stb. miatt keletkeztek,

• amelyek a talaj termôképességének elvesztésébôl szár- maznak,

• amelyek a kedvezmények elvesztése, a késedelem vagy a piacvesztés miatt keletkeztek,

• amelyek a biztosított vagyontárgy használata során be- következô kopásból és elhasználódásból erednek,

• amelyek az elektronikus adatvesztésbôl, adattörlésbôl erednek,

• amelyek a különbözô szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás mûködése, vagy ezek használati értéké- nek csökkenése miatt keletkeznek,

• amelyek az állami, vagy egyéb támogatásként a bizto- sított, illetve a szerzôdô által igényelhetô, illetve vissza- igényelhetô költségektôl való elesésbôl erednek,

• amelyek szavatosságból, jótállásból erednek,

• amelyek a készletek, garnitúrák vagy más összetartozó vagyontárgyak nem károsodott darabjainak vagy rész- egységeinek használati vagy forgalmi értékének csök- kenésébôl adódnak,

• amelyek a környezetszennyezéssel függnek össze (el- lenkezô megállapodás hiányában),

• amelyeket rágcsálók okoztak,

• amelyeket a szerzôdô/biztosított azzal idézett elô, hogy a szerzôdés tartama alatt, a korábban azonos károko- zási körülményekkel visszatérôen okozott kárt a bizto- sító felhívása ellenére sem szüntette meg, a károkozá- si körülményt nem küszöbölte ki, noha az gazdaságilag és mûszakilag ésszerû ráfordítással megszûntethetô, kiküszöbölhetô, elkerülhetô lett volna.

16. Teendôk biztosítási esemény bekövetkezésekor

Biztosítási esemény (káresemény) bekövetkezése esetén a biztosított és/vagy a teljesítési segéd a tudomásra jutást kö- vetôen azonnal, de legkésôbb 2 munkanapon belül köteles értesíteni a biztosítót, egyben lehetôvé kell tenni a kárbeje- lentés tartalmának (fedezet, jogalap, összegszerûség) ellen- ôrzését.

A szolgáltatási igény érvényesítéséhez az Általános feltéte- lekben részletezett dokumentumokat kell a biztosító rendel- kezésére bocsátani.

Tûz vagy robbanás bekövetkezésekor a biztosított köteles a keletkezett kárt a tûzrendészeti hatóságnak is bejelenteni.

Betöréses lopás, rongálás, küldöttrablás vagy vandalizmus biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított köteles a káresemény helyszíne szerinti illetékes rendôrhatóságnál feljelentést tenni.

A káresemény helyszíni szemléjének megkezdéséig, de leg- késôbb a káresemény bejelentését követô 3 napig, a kárese- mény helyszínén legfeljebb csak a kárenyhítéshez elenged- hetetlenül szükséges mértékû változások eszközölhetôk.

Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás miatt a biztosító számára a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlen- né vált, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

17. A kártérítés szabályai

A biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a károkat a szerzôdésben vagyontárgyanként, vagyonkategóriánként rögzített biztosí- tási összeg, illetve ezen belül meghatározott limitek erejéig, az önrészesedéssel csökkentve, forintban, a biztosított va- gyontárgy, vagyoncsoport értékelési módjától, valamint a be- következett kár jellegétôl (teljes vagy részleges) függôen té- ríti, a szerzôdésben foglalt szolgáltatási szabályok figyelem- bevételével.

Amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettségét elis- merte, köteles azt az elismerést követô 30 napon belül telje- síteni.

A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítá- si esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesí- tendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szüksé- ges. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult szabály-

sértési eljárás jogerôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljá- rásnak a bíróság jogerôs ügydöntô határozatával vagy vég- legessé vált nem ügydöntô végzésével történô befejezésé- hez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítôi eljárás cél- jából történô felfüggesztésrôl szóló, illetve további jogorvos- lattal nem támadható eljárást megszüntetô határozata meg- hozatalához a biztosító nem kötheti.

18. Ügyféladatok továbbíthatósága

A biztosító a szerzôdés megkötésével, módosításával, állo- mányban tartásával, a szerzôdésbôl származó követelés megítélésével kapcsolatos, biztosítási titoknak minôsülô ada- tokat az adatvédelmi szabályok megtartásával a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a további- akban: Bit.) rendelkezései szerint harmadik személy részére átadhatja.

A Bit. 149. § (1) bekezdése alapján a biztosító (továbbiakban: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos vissza- élések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatáro- zottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figye- lembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

19. A pótlólagos befizetés intézménye

Az egyesület alapszabálya értelmében pótlólagos befizetést az igazgatótanács vagy az MNB, szolgáltatáscsökkentést az egyesület igazgatótanácsa állapíthat meg, abban az eset- ben, ha a tárgyévi szolgáltatások és esetleges veszteségek ellenértékére az egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a biz- tosítástechnikai tartalékok és a viszontbiztosítás együttesen nem nyújtanának elegendô fedezetet. A pótlólagos befizetés mértéke azonban nem haladhatja meg az egyesületi tag ál- tal bármilyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át.

20. Fizetôképességrôl és

a pénzügyi helyzetrôl szóló jelentés

A biztosító a Bit. 108. §-a alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A bizto- sító ezt a jelentést legkésôbb 14 héttel a vállalkozás pénzügyi évének vége után, honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi közzé, melynek a közzétételi naptól számított öt évig elérhetônek kell maradnia. A biztosító a jelentése egy nyomtatott példányát a kéréstôl számított 20 munkanapon belül elküldi mindazoknak, akik azt a közzétételi naptól számított két éven belül kérik.

21. Panaszok kezelése

Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen felmerülô panaszokat a biztosító személyes ügyfélszolgálati irodájá- hoz lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, pos- tai úton, telefaxon, elektronikus levélben):

Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxx@xxxx.xx

A biztosítási szerzôdés, illetve a tagsági jogviszony létrejöt- tével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, to- vábbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kap- csolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezé- sére természetes személy fogyasztó írásban panaszt nyújt- hat be a Pénzügyi Békéltetô Testülethez.

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: H-1525 Budapest, BKKP Pf. 172. Telefon: x00-0-00-00-000

E-mail: xxx@xxx.xx

A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának felté- tele, hogy a természetes személy fogyasztó a kérelem be- nyújtását megelôzôen a fogyasztói jogvitával érintett sze- mélynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését, vagy e szervezetnél eredménytelenül mél- tányossági kérelemmel élt.

A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-hez lehet fordulni panasszal, részletes tájékoztatást ol- vashat errôl az MNB xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx oldalán.

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0. Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Központi telefon: x00-0-000-0000

Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx Ügyfélszolgálat címe: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Ügyfélszolgálat telefonszáma: x00-00-000-000

Ügyfélszolgálat e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédel- mi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyúj- tása céljából rendszeresített formanyomtatvány elektroniku- san a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx/ formanyomtatvanyok elérhetôségen érhetô el.

A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bíróság- hoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fogyasztó- nak nem minôsülô fél csak bírósághoz fordulhat.

22. A szerzôdés joga, alkalmazandó jog

Jelen biztosítási szerzôdésre, illetve az ez alapján létrejött biz- tosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

Preambulum

A gazdálkodó egységek napi mûködését befolyásoló és folyamatosan változó gazdasági környezet, továbbá a mind komplexebb üzleti kihívásoknak való megfelelés kényszere, egyre inkább megköveteli a vállalkozásoktól, hogy mûkö- dôképességük, versenyképességük és jövedelmezôségük fenntarthatósága érde- kében a korábbiaknál céltudatosabb és hatékonyabb kockázatkezelési megol- dásokat alkalmazzanak.

Tudatos tervezéssel és felkészüléssel a potenciális veszélyforrások azonosíthatók, a pénzügyi egyensúlyt veszélyeztetô váratlan kiadások elkerülhetôk.

Az egyes gazdasági szereplôk esetében felmerülô és különbözô technikákkal mérsékelhetô kockázatok mellett léteznek olyan típusos kockázatok, amelyek leghatékonyabban biztosítással csökkenthetôk. Ezekre a specifikus – jellemzô- en biztosítható – kockázatokra nyújt megfelelô védelmet a KÖBE Általános Va- gyon- és Felelôsségbiztosítása, amely egy – összevont, több kockázatú, komplex

– szerzôdés keretében teszi lehetôvé a vállalkozás tárgyi- és pénzeszközeinek, készleteinek, vagy akár munkavállalóinak biztosíthatóságát.

Az alapul szolgáló vagyonbiztosítás szabadon paraméterezhetô, a fedezeti kör különbözô, speciális kiegészítô (pl. felelôsség) biztosításokkal kombinálható, így nem csak a saját vagyonban keletkezett, de a másoknak okozott károk kö- vetkeztében keletkezô kötelezettségek esetén is megfelelô védelmet nyújt a szer- zôdés.

A KÖBE Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítása rugalmasan alakítható, va- lódi mozgásteret és döntési szabadságot kínál, ezzel együtt pedig saját kocká- zatvállalási preferenciájukhoz illeszkedô, maximális biztonságot, magas szín- vonalú, korszerû kiszolgálást ígér valamennyi gazdálkodónak.

Köszönjük, hogy minket választott!

Fogalmak

Ajánlat:

A biztosító által rendszeresített ajánlati lapon (nyomtatvá- nyon) vagy annak elektronikusan kitöltött, majd kinyomtatott megfelelôjén tett, a szerzôdô által aláírt, teljeskörûen kitöltött biztosítási ajánlat.

Aktív zárási pont:

Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet közvet- lenül vagy áttételesen, de nyitó-záró szerkezettel (kulccsal) lehet mozgatni.

Alulbiztosítás:

Jelen biztosítás szempontjából kizárólag az „új értéken” biz- tosított vagyontárgyak szempontjából értelmezhetô fogalom. Alulbiztosítás akkor következik be, ha a káresemény idôpont- jában a valós új érték magasabb, mint a biztosítási összeg alapjául szolgáló új érték. Ilyen esetben a biztosító a kárt a biztosítási összeg és a káridôponti tényleges új érték arányá- ban téríti meg (pro-rata szolgáltatás). A biztosító az alulbiz- tosítottságot vagyoncsoportonként és telephelyenként is vizsgálja.

Állandó (fix) költségek:

Jelen szabályzat szempontjából állandó (fix) költségnek mi- nôsülnek azok a ráfordítások (pl. munkabérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi díjak stb.), amelyekre a számviteli tör- vény költség-elszámolási szabályai vonatkoznak és amelye- ket a biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt feltétlenül ki kellett fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását – a káresetet megelôzô állapotnak megfelelô keretek között – mihamarabb lehetôvé tegye, vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles.

Állandó portaszolgálat:

Jelen biztosítás szempontjából a portaszolgálat akkor minô- sül állandó portaszolgálatnak, ha a 24 órás szolgálatot a biz- tosított telephely (épület, objektum) valamelyik bejárata köz- vetlen közelében, az év valamennyi napján folyamatosan lát- ják el és a szolgálati helyiségben üzem- és mûködôképes fô- vonalú telefonkészülék, vagy mobiltelefon áll rendelkezésre. A szolgálatot ellátó személyek tevékenységét munkaköri le- írás szabályozza, amely rendelkezik a szolgálati hely elha- gyásának szabályairól is.

Állapotmegôrzési kötelezettség:

Biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyon- tárgy állapotán a biztosított a szerzôdésben megállapított határidôn belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezett- ségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények ki- deríthetetlenné váltak.

Baleset (személybiztosítási fogalom):

Jelen biztosítás szempontjából balesetnek minôsül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külsô hatás, amely a sérült ká-

rosult akaratától függetlenül, hirtelen fellépô külsô behatás, amelynek következtében biztosított egészségkárosodást szenved, vagy elhalálozik.

Be- és kifeszítés elleni védelem:

Olyan mûszaki megoldás, amely hatásosan késlelteti, illetve megakadályozza, hogy a nyílászárót kívülrôl be- vagy kife- szítsék. Alapvetô feltétel a minél jobb záráspontosság, de megfelelô pl. a keret és az ajtólap éleinek vasalása és a he- vederzár is.

Bevésôzár:

Az ajtólapba besüllyesztett zárszerkezet (az ajtó mechanikai ellenálló-képességét számottevôen csökkenti).

Bit.:

A biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (a továbbiakban: Bit.).

Biztonsági felügyeleti rendszer:

A felügyeleti és riasztásfogadó rendszerek gyûjtik, feldolgoz- zák, kijelzik, naplózzák és archiválják a védett objektumok- ban telepített helyi elektronikai jelzôrendszerek által kiadott riasztási, üzemviteli és állapot információkat (a továbbiakban biztonsági információkat).

Biztonsági felügyeleti rendszerek fajtái lehetnek:

a) Riasztásfogadó rendszerek, amelyek feladata a felügye- leti és riasztásfogadó központtól nagy távolságra találha- tó objektumok védelmét biztosító helyi elektronikai jelzô- rendszerek központosított felügyelete.

b) Felügyeleti rendszerek, amelyek feladata egy adott objek- tum védelmét biztosító különféle jelzôrendszerek egysé- ges felügyelete.

A biztonsági felügyeleti rendszerek elemei:

a) Riasztás átviteli rendszer, amely biztosítja az információ- áramlást a felügyeleti és riasztásfogadó központ és a fel- ügyelt elektronikai jelzôrendszerek között.

b) Felügyeleti és riasztásfogadó központ, amely irányítja az egész felügyeleti rendszer mûködését, fogadja, feldolgoz- za, naplózza a beérkezô biztonsági információkat és to- vábbítja a megjelenítô egység felé.

c) Megjelenítô egység, amely biztosítja a felügyeleti és riasz- tásfogadó rendszer kezelôfelületét, lehetôvé téve a disz- pécserek részére az egyszerû használatot.

Biztonsági zár:

Biztonsági zárszerkezetnek minôsül a legalább 3000 db va- riációs lehetôséget meghaladó,

• legalább 5 csapos hengerzárbetétes zárszerkezet,

• legalább 6 rotoros mágneszárbetétes zárszerkezet,

• kéttollú kulcsos zár,

• szám- vagy betûjel kombinációjú zár,

• MABISZ által vagy egyedileg minôsített lamellás zár.

Biztosításközvetítôi tevékenység:

A biztosítási szerzôdés létrehozására irányuló üzletszerû te- vékenység, amely kiterjed a biztosítási szerzôdések megkö- tésének elôsegítésére, biztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, a biztosítá- si szerzôdések megkötésére, a biztosítási szerzôdések érté- kesítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerzôdések lebonyolításában és teljesítésében való közremûködésre.

Biztosításközvetítôi tevékenységet függô biztosításközvetítô és független biztosításközvetítô végezhet.

A függô biztosításközvetítô: az a biztosításközvetítô, aki biz- tosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengô biztosítási termékeit közvetíti;

b) a biztosításközvetítôi tevékenységet – akár több biztosító egymással versengô biztosítási termékeit – a fôtevékeny- ségéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonat- kozóan, azt kiegészítô tevékenységként végzi, ha a bizto- sítótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át [az a)-b) pont a továbbiakban együtt: ügynök];

c) egyidejûleg több biztosító egymással versengô biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).

A független biztosításközvetítô: az ügyfél megbízásából eljá- ró biztosításközvetítô.

Biztosítási kockázat jelentôs növekedése:

Jelen szerzôdés alapján a biztosítási kockázat jelentôs nö- vekedésének minôsül, ha a biztosító a tudomására jutott lé- nyeges körülmény alapján elutasítaná a szerzôdés megköté- sét, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb díj el- lenében vállalná a kockázatot, vagy a biztosításra feladott kockázatot egyáltalán nem vállalná.

Blokkzár:

Az elektronikai jelzôrendszer bekapcsolt és teljes nyugalmi ál- lapotát ellenôrzô elektro-mechanikus zárszerkezet, mely éle- sítéskor a zárhatóság letiltásával jelzi a rendellenes állapotot.

Csúcsérték:

Adott kockázatviselési helyen lévô, meghatározott vagyon- kategóriákba sorolható vagyontárgyaknak a biztosítási összeg meghatározásához használt értékelési mód szerinti

– mennyiségi és/vagy minôségi elôfordulási valószínûségi szempontok alapján tekintett legmagasabb értéke.

Dologi kár:

Jelen szerzôdés alapján dologi kárnak minôsül, ha valamilyen biztosított vagyontárgy megsemmisül, megsérül vagy hasz- nálhatatlanná válik.

Elektronikai jelzôrendszer:

Az elektronikai jelzôrendszer elektronikus eszközökkel érzé- keli és értékeli a felügyelt védelmi rendszer állapotát, kijelzi annak változásait. Elektronikai jelzôrendszer feladata:

a) felületvédelem,

b) térvédelem,

c) tárgyvédelem,

d) személyvédelem,

e) riasztásjelzés.

Elektronikus adat:

Jelen szabályzat szempontjából elektronikus adatnak minô- sül valamennyi olyan, géppel olvasható, kommunikációra, ér- telmezésre és feldolgozásra alkalmassá tett adat és/vagy in- formáció, amely elektronikus és elektromechanikus adatke- zelésre, vagy eszközök, berendezések elektronikus vezérlé- sére alkalmas (pl. adatbázis, program, szoftver, kódolt utasí- tás stb.).

Elmaradt üzemi nyereség:

Jelen szabályzat szempontjából elmaradt üzemi nyereségnek minôsül az a nyereség, amelyet a biztosított zavartalan üz- letmenet esetén elért volna a biztosító által fedezett tartamú üzemszünet ideje alatt, a biztosítási összeg meghatározásá- nál figyelembe vett teljesítménnyel (kapacitással).

Eltakarítási költségek:

A kárhelyszín takarításának, megtisztításának, a törmelékek és a fel nem használható maradványok legközelebbi megfe- lelô és engedélyezett lerakóhelyre történô szállításának a biztosítottat terhelô, biztosítási esemény bekövetkezésével közvetlenül összefüggô költsége.

Értékálló ingóságok:

Jelen biztosítás szempontjából értékálló ingóságnak minôsül az arany, platina, drágakövek, igazgyöngyök illetve az ezen anyagokból, vagy ezen anyagok felhasználásával készült tárgyak, ékszerek, érmegyûjtemények.

Értéktároló:

Olyan MABISZ által ajánlott, zárható tárolóeszköz, amely:

• szimpla, vagy dupla acéllemez falú, a két fal között távtar- tókkal vagy speciális töltettel,

• falvastagsága minimum 2 mm,

• kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehetô ki a zárból,

• épületszerkezeti tartóelemekhez rögzített,

- a 300 kg-nál kisebb tömegû értéktároló, min. 5000 N

- az 1000 kg-nál kisebb tömegû 10000 N

feszítô erônek ellenálló módon (amelybe az értéktároló sú- lya is beleértendô) vagy falba, illetve padozatba betonozva minôsítési tanúsítványnak, vagy a gyártó elôírásainak meg- felelô módon beépített, vagy

• összetömege meghaladja az 1000 kg-ot.

Fegyveres ôrzés:

Jelen biztosítás szempontjából a fegyveres ôrzés akkor mi- nôsül megvalósítottnak, ha a kockázatviselés helyszínén a pénzforgalmat bonyolító helyiségeket (ügyféltér értéktároló helyisége) nyitvatartási idô alatt a szerzôdô/biztosított által alkalmazott vagy megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott fegyveres ôr, vagy hatósági engedéllyel mûködô fegyveres ôrzô szervezet ôrzi.

Felügyelt tér:

Állandó, 24 órás emberi tartózkodású ellenôrzött helyiség, melyben intézkedésre jogosult és alkalmas személyzet tar- tózkodik.

Forgalmi érték:

Az adott ingatlan helyi keresleti-kínálati viszonyainak megfe- lelô káridôponti piaci értéke. Az épületek értékének megha- tározásánál a telek értékét a biztosító nem veszi figyelembe, azonban amennyiben a telek értéke az épület elbontását kö-

vetôen növekszik, úgy az újjáépítés elmaradása esetén ezen gazdagodás a biztosítási szolgáltatás összegét csökkenti.

Foglalkozási megbetegedés:

A munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben be- következett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gya- korlását követôen megjelenô vagy kialakuló idült egészség- károsodás, amely:

• a munkavégzéssel, a foglakozással kapcsolatos, a munka- végzés, a munkafolyamat során elôforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezôkre vezethetô vissza,

• a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

Fúrás elleni védelem:

Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a beépített vagy utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem le- het megfúrni, illetve a zárszerkezet megfúrva sem lesz nyit- ható.

Gazdaságtalan helyreállítás:

Jelen szabályzat értelmében a biztosított jármû helyreállítá- sa gazdaságtalan, ha annak javítási költségei meghaladják a gépjármû káridôponti forgalmi értékének maradványértékkel csökkentett összegét és/vagy a javítás, helyreállítás várható költsége eléri a káridôponti érték 60%-át. A gazdaságtalan helyreállítás tényét a biztosító állapítja meg.

Gazdálkodó:

A 2006. évi IV. törvény szerinti gazdasági társaság, továbbá a Ptk. 685. § c) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövet- kezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazda- sági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttmû- ködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdôbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyé- ni vállalkozó.

Gyártó:

A Ptk. 6:553. §-a szerinti fogalom – a végtermék, a részter- mék, az alapanyag elôállítója, valamint aki a terméken elhe- lyezett névvel, védjeggyel vagy egyéb megkülönböztetô jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel.

Importtermék esetén a termékek gazdasági tevékenysége keretében az Európai Gazdasági Térség területére behozó személyt is gyártónak kell tekinteni.

Helyreállítási költség (részkárral kapcsolatos fogalom): A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridôponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem károsodott részek értékének meghatározásakor a bizto- sító figyelembe veszi ezen részek felhasználhatóságát a helyreállítás során.

Hibás termék:

A Ptk. 6:554. §-a szerinti fogalom – A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, fi- gyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerûen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatás-

ra, a termék forgalomba hozatalának idôpontjára, a tudomány és a technika állására. A terméket nem teszi hibássá önma- gában az a tény, hogy késôbb nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba.

Hozzátartozó:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 2. pontja szerinti fogalom: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon há- zastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Hullámtér:

A folyók partéle és az árvízvédelmi töltések közötti nyílt árte- rület.

Idegen személy:

Jelen biztosítás szempontjából idegen személynek minôsül az a szerzôdésen kívüli harmadik személy, akinek károkozá- sa folytán a biztosító mentesülése nem áll be.

Idegen tulajdonú vagyontárgyak:

A biztosított által írásbeli szerzôdés alapján bérelt, kölcsön- vett, lízingelt, kezelésre, megôrzésre, megmunkálásra, táro- lásra, javításra átvett vagyontárgyak esetében a biztosítási szolgáltatás megállapításának alapja a mûszaki avult érték.

Káridôponti avult érték:

A biztosított vagyontárgy kár idôpontjában meglévô új érté- ke, csökkentve a korának és használtsági fokának (erkölcsi, mûszaki avulás) megfelelô összeggel, de maximum a kár- idôponti új érték 80%-ával.

KSH:

Központi Statisztikai Hivatal (1024 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx u. 5–7.)

Kiemelés elleni védelem:

Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan mûszaki megoldás, amely külsô oldali támadás esetén megakadá- lyozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.

Könyvvezetési kötelezettség:

A Számviteli törvény (2000. évi C.) meghatározása alapján:

12. § (1) A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek kere- tében a gazdálkodó a tevékenysége során elôforduló, a va- gyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági ese- ményekrôl – e törvényben rögzített szabályok szerint – folya- matosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével le- zárja.

Környezet károsodás:

Jelen biztosítás szempontjából környezet károsodásnak mi- nôsül a környezetnek vagy valamely elemének (föld, levegô, víz, élôvilág) olyan mértékû változása, szennyezettsége, il- letve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy ko- rábbi állapota (minôsége) csak beavatkozással vagy egyál- talán nem állítható helyre, illetôleg az élôvilágot kedvezôtle- nül érinti.

Környezet veszélyeztetô tevékenység:

Jelen biztosítás szempontjából környezet veszélyeztetô te- vékenységnek minôsül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elô.

Kötelezôen elôírt biztonságtechnikai berendezések: Betöréses lopás biztosítási esemény szempontjából kizáró- lag akkor minôsül a gépjármû biztosítottnak, amennyiben a káresemény idôpontjában legalább:

• rendelkezik olyan riasztó berendezéssel, amely védi a gép- jármû összes nyílászáróját, az ajtókat, a motorteret és a csomagteret, továbbá a riasztó élesített állapotát beépített fényvisszajelzô (LED) jelzi, valamint a gépjármûvet ért tá- madás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad és meg- akadályozza a motor indítását, vagy

• rendelkezik gyárilag beépített immobiliser-rel, vagy

• rendelkezik olyan utólag beépített immobiliser-rel, amely a gépjármû legalább három áramkörét blokkolja.

Amennyiben a szerzôdés vonatkozó feltételei alapján bizto- sítottnak minôsülô gépjármû a káresemény idôpontjában nem rendelkezik legalább a fentiek szerinti, vagy azt mûszaki szempontból meghaladó szintû védelmi berendezéssel és/vagy funkcióval, betöréses lopás biztosítási esemény szempontjából nem minôsül biztosított jármûnek.

Közeli hozzátartozó:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 1. pontja szerinti fogalom: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mosto- ha- és a nevelôszülô és a testvér.

Közvetlen/következményi kár:

Jelen biztosítás szempontjából közvetlen kárnak minôsül a feltételekben foglalt valamely biztosítási esemény által a biz- tosított vagyontárgyakban közvetlenül (direkt módon) okozott kár. Az olyan kár, amelynek közvetlen oka nem biztosítási esemény, hanem maga a közvetlenül okozott kár, következ- ményi kárnak minôsül.

Lebontási költség:

Lebontási költség a káresemény során sérült biztosított va- gyontárgyak fennmaradt részeinek szükségessé vált lebon- tására és a legközelebbi megfelelô és engedélyezett lerakó- helyre történô szállításának költsége.

Le- és visszaszerelési költségek:

Le- és visszaszerelési költség az az elkerülhetetlen költség, amely valamely biztosítási eseményt követôen azáltal válik szükségessé, hogy a sérült vagy sértetlenül maradt biztosí- tott mûszaki berendezéseket le- és újra vissza kell szerelni vagy egyéb módon mozgatni szükséges azokat.

Lezárt helyiség:

A tér olyan módon elkülönített része, amelyet határoló szer- kezetei arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben az elmozdulástól, a behatolástól és a betekintéstôl egyaránt megóvnak.

Légi jármû:

Az 1995. évi XCVII. törvény 71. § 5. pontja szerinti fogalom: bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegô- vel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a föld- felszínre ható légerôk hatása.

Maradványérték:

Jelen biztosítás szempontjából maradványérték a biztosítási esemény következtében megsérült gépjármû alkatrész vagy tartozék értéke.

Megfelelôen lezárt helyiség:

A biztosított jármû tárolására szolgáló helyiség akkor minô- sül megfelelôen lezártnak, ha a hat centiméter vastag, tömör kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékû határoló szer- kezetei, falai megóvnak a jogosulatlan behatolástól, vala- mennyi ajtaja legalább 1 ponton záródó, 1 db biztonsági zár- ral ellátott és a kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek.

Munkabaleset:

Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavég- zés során vagy azzal összefüggésben éri. A baleset akkor minôsül a munkavégzéssel összefüggônek, ha a munkavál- lalót a foglalkozás körében végzett, munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkezés, foglalkozás-egészségügyi szol- gáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri,

• a biztosított telephelyén, vagy

• a biztosított telephelyén kívül, a biztosított rendelkezése folytán, vagy a biztosított érdekében végzett munka során, ideértve a kiküldetés, külszolgálat, egyéb telephelyen kívüli megbízás teljesítését is.

Mûszakilag nem indokolt javítás:

Jelen szabályzat értelmében a biztosított jármû helyreállítá- sa akkor minôsül mûszakilag nem indokolhatónak, amennyi- ben:

• önhordó karosszéria esetén a karosszéria,

• alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény

sérülés miatt cserére szorul. A mûszakilag nem indokolt javí- tás tényét a biztosító állapítja meg.

Nem mentett árterület:

Az árterület azon része, amelyet a vízügyi hatóság annak minôsít.

Nyílt ártér:

Árvízvédelmi mûvekkel nem védett ártér.

Ôrzött telephely:

Jelen biztosítás szempontjából a telephely akkor minôsül ôr- zött telephelynek, ha a kockázatviselési hely épületeit, bizto- sított helyiségeit nyitvatartási- illetve üzemidôn kívül – a pi- henô és ünnepnapokat is beleértve – a szerzôdô/biztosított által alkalmazottként, vagy ezzel egyenértékû megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott ôr, vagy hatósági engedéllyel mûködô ôrzô-védô szervezet látja el.

Passzív zárási pont:

Ide tartoznak mindazok a zárást biztosító elemek, amelyek nem kulccsal hozhatók mûködésbe. A forgópántok és a passzív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzív zárási pontnak tekintendôk.

Pótlási érték:

Jelen biztosításban biztosított jármû pótlási értéke a jármû káresemény idôpontja szerinti – a gyártás óta bekövetkezett értékmódosító tényezôk és körülmények figyelembevételé- vel számított – az érvényes magyarországi EUROTAX Kata- lógus (eladási árjegyzése) alapján megállapított piaci értéke. Amennyiben a biztosított jármû a magyarországi EUROTAX

Katalógusban nem szerepel, abban az esetben a biztosító a mûszaki paraméterek tekintetében a hozzá legközelebb álló gépjármû EUROTAX besorolás figyelembevételével, vagy direkt, célirányosan végzett piackutatás adatai alapján álla- pítja meg a pótlási értéket.

Ptk.:

A Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.).

Rablás:

Rablásnak minôsül, ha a tettes jogtalan eltulajdonítás céljá- ból a gépjármûvet, annak alkatrészét, tartozékát úgy szerzi meg, hogy valamely, a biztosításban nevesített személy el- len közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetôleg ôt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

Rablótámadást jelzô berendezés:

A kockázatviselés helyszínén lévô és a biztosított vagyontár- gyak elhelyezésére szolgáló helyiségek olyan távfelügyelet- hez bekötött elektronikai riasztó rendszere, amelynek részét képezi – az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szol- gáló helyiségekbôl mûködtethetô és a nyitva tartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévô – rablótámadást jelzô eszköz.

Rablótámadást jelzô és rögzítô berendezés:

A kockázatviselés helyszínén lévô és a biztosított vagyontár- gyak elhelyezésére szolgáló helyiségek olyan távfelügyelet- hez bekötött elektronikai riasztó rendszere, amelynek részét képezi – az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szol- gáló helyiségekbôl mûködtethetô és a nyitva tartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévô – rablótámadást jelzô és rögzítô (pl. video megfigyelô) eszköz, amely a rögzített felvételek tárolását legalább 72 órán át biztosítja.

Reteszelési mélység:

A zárnyelvnek a fogadó elembe (vasalatba) való hasznos benyúlása.

Reteszhúzás elleni védelem:

Kizárólag kétszárnyú ajtókkal kapcsolatosan értelmezhetô fogalom. A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai akkor minôsül- nek reteszhúzás ellen védettnek, ha a szárny reteszei (csú- szó-, áthajtó-, vagy elfordítós rigli) ellenállnak a kívülrôl tör- tént feszítést követô elmozdításnak. (Ilyen pl. a facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülrôl beszo- rított és lecsavarozott ék alkalmazása a nem nyíló szárny alá stb.)

Sérelemdíj:

A Ptk. 2:52. § (1)-(3) bekezdései szerinti fogalom: Akit sze- mélyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az ôt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére köte- lezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési fele- lôsség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jog- sértés súlyára, ismétlôdô jellegére, a felróhatóság mértéké- re, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt ha- tására – tekintettel, egy összegben határozza meg.

Sorozatkár:

Jelen biztosítás szempontjából sorozatkárnak minôsülnek az ugyanazon károkozói magatartásból és okból eredô, de elté- rô idôpontokban bekövetkezô károk, melyek között jogi, gaz- dasági, vagy mûszaki vonatkozásokban ok-okozati össze- függés áll fenn.

Szállítóeszköz védelmi elôírásai:

A biztosított szállító jármû akkor minôsül megfelelôen lezárt- nak, ha lopás vagy annak kísérlete idôpontjában megfelel az alábbi követelményeknek:

a) a szállítójármû szilárd tetôvel, felépítménnyel rendelke- zett (zárt kocsiszekrényû),

b) a szállító jármûvet lezárt állapotban parkolták le,

c) a szállító jármû rendelkezett gyárilag beépített vagy MABISZ által minôsített mûködôképes riasztó és/vagy indításgátló berendezéssel,

d) a szállító jármû bármely nyílászáró elemének rendeltetés- szerûen zárt, fel-, illetve beszerelt állapota megakadá- lyozta a gépjármûbe erôszakkal történô behatolást,

e) a zárak, zárbetétek rendeltetésszerûen használhatóak voltak, mûszaki állapotuk nem tette lehetôvé idegen kulccsal vagy alkalmi eszközzel való mûködtetésüket,

f) a vagyonvédelmi berendezések üzemképes és bekap- csolt (éles) állapotban voltak,

g) a biztosított szállítmány a raktérben kívülrôl nem látható módon került elhelyezésre.

Személyes adat:

Az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érin- tett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fizio- lógiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonos- ságára jellemzô ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Személyi sérüléses kár:

Jelen szerzôdés alapján személysérüléses kárnak minôsül, ha a biztosított természetes személy meghal, balesetet vagy egészségkárosodást szenved.

Technológiai csôvezeték:

Technológiai anyagok (folyadékok, porok, gázok) szállításá- ra, áramoltatására, továbbítására használt Magyar Szab- ványnak megfelelô minôségû csôvezetékek, edényzetek és kapcsolódó szerelvényei, alkalmazott anyaguktól, anyagvas- tagságuktól, rétegeltségüktôl, gyártási, hegesztési technoló- giájuktól, átmérôjüktôl, teherbírásuktól, geometriájuktól, csatlakozási és rögzítési konstrukcióiktól függetlenül.

Teljesítési segéd:

Jelen biztosítás szempontjából teljesítési segéd a biztosított, alvállalkozója vagy megbízottja által vállalkozási vagy meg- bízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdeké- ben igénybe vett jogalany.

Termék:

A Ptk. 6:551. §-a szerinti fogalom – minden ingó dolog, ak- kor is, ha utóbb más dolog alkotórészévé vált.

Totálkár:

Jelen biztosítás szempontjából a kár akkor minôsül teljes, vagy totálkárnak, ha a vagyontárgy helyreállítási költsége az

adott vagyonkategória értékelési szabályai alapján meghatá- rozott káridôponti valós értéket eléri vagy meghaladja.

Biztosított gépjármû akkor minôsül totálkárosnak, ha helyre- állítása gazdaságtalan.

Túlbiztosítás:

Amennyiben a káresemény idôpontjában a valóságos új ér- ték alacsonyabb, mint a biztosítási összeg megállapításának alapjául szolgáló összeg, túlbiztosítás alakul ki. A túlbiztosí- tás tényének megállapításakor a biztosító a túlbiztosítás mi- att megfizetett többletdíjat visszautalja a szerzôdônek.

Tûzveszélyességi osztály:

Veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tûz- szakaszok), épületek, mûtárgyak, létesítmények besorolásá- ra meghatározott kategória a bennük folytatott tevékenység során elôállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemzôi, valamint az alkalmazott technológiai folyamat tûz- veszélyessége, egyes esetekben – (lakó- és közösségi épü- letek) – a rendeltetés alapján.

A hazai szabályozás 5 tûzveszélyességi osztályt különböztet meg:

„A” – „Fokozottan tûz- és robbanásveszélyes”

„B” – „Tûz- és robbanásveszélyes”

„C” – „Tûzveszélyes”

„D” – „Mérsékelten tûzveszélyes”

„E” – „Nem tûzveszélyes”

Új érték:

A vagyontárgy új állapotban történô beszerzésének költsé- ge, beleértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költségeit. A beszerzési költségekbôl engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatók le. Amennyiben a biztosított ÁFA visszaigénylésre jogosult, az új érték nem tartalmazza a beszerzési, telepítési stb. költsé- gek ÁFA-ját.

Útvonalkövetés:

Az elektronikai jelzôrendszer beléptetô szolgáltatása, mely a beltéren elhelyezett kódkapcsolóhoz való hozzáférést csak a bejárati ajtó, a bejárási útvonal és a kezelôegység sorrend- jében engedélyezi, más sorrend azonnali riasztást vált ki.

Ügyfél:

Jelen szerzôdés alapján ügyfélnek minôsül a szerzôdô, biz- tosított, a kedvezményezett, az engedményes, a károsult, to- vábbá a biztosító szolgáltatására jogosult más személy. Ügyfélnek minôsül továbbá az a személy is, aki a biztosítási szerzôdés megkötésére ajánlatot tesz.

Üzemi nyereség:

Üzemi nyereségnek tekintendô valamennyi olyan bevétel, amely tartalmazza a biztosított üzemben a gyártásból, keres- kedelembôl és egyéb szolgáltatásból keletkezô forgalmi be- vételeket, a félkész- és késztermékek állományváltozását, az aktivált saját teljesítményeket és egyéb üzleti bevételeket

– csökkentve az állandó és változó költségekkel.

Üzleti év:

A hatályos számviteli törvényben meghatározott idôszak, rendszerint az adott naptári év elsô napjától (január 1.) kez- dôdô, ugyanazon esztendô utolsó napjával (december 31.) záródó idôszak.

Vandalizmus:

Jelen szabályzat szempontjából vandalizmusnak minôsül szerzôdésen kívüli harmadik személynek a biztosított va- gyontárgy megrongálására, megsemmisítésére irányuló, szándékos cselekedete.

Változó költségek:

Jelen szabályzat szempontjából változó költségnek minôsül- nek a folyamatos üzemmel közvetlenül összefüggô költsé- gek (vagyis, amelyek üzemszünet esetén nem merülnek fel, vagy csökkennek).

Várakozási idô:

Az a szerzôdésben meghatározott idôtartam, amelynek eltel- tét követôen a biztosító vállalja a biztosítási esemény kocká- zatát. A várakozási idô elsô napja a kockázatviselési kezdet napja, illetve szerzôdésmódosítás esetén a módosítást kö- vetô nap, amennyiben a vonatkozó külön díjat megfizették.

Védelmi kör:

Az elektronikai jelzôközpont egyes csatornáihoz tartozó ér- zékelôk összessége.

Védelmi zóna:

Rendszerint több védelmi kör által alkotott alrendszer, mely felhasználói szempontból egy egységet alkot, így önálló ke- zelést tesz lehetôvé.

Villámcsapás:

Elektromos töltéskiegyenlítôdés, illetve nagyfeszültségû vil- lamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Zárásmélység:

Teljes zárás esetén a zárnyelvnek a zárlemezbe hatoló hossza.

Záráspontosság:

Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtókeret oldalai között mm-ben mért távolság.

Vagyonbiztosítások

Általános feltételek

A KÖBE Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítása a bizto- sított érdekkörébe tartozó, tulajdonában, kezelésében, hasz- nálatában lévô, vagy az általa bérelt, idôszakos jelleggel lé- tesített, vagy véglegesen megépített létesítményekre (épüle- tekre, építményekre, épített terep és mûtárgyakra, emlékmû- vekre, emlékhelyekre, mûemlékekre, közterekre, köztereken elhelyezett köztárgyakra és egyéb objektumokra) vonatkozó, valamint a biztosított által folytatott tevékenységgel közvetle- nül vagy közvetett módon összefüggésbe hozható, a biztosí- tási kötvényben nevesített, egyéb vagyontárgyakra is kiter- jeszthetô alap vagyonbiztosítás, valamint az ehhez kapcsol- ható egyéb kiegészítô biztosítások, jelen Általános feltételek szerint jönnek létre.

Kiegészítô biztosítás csak az alap vagyonbiztosítással együtt köthetô, önálló biztosításként nem.

Az Általános feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a szerzôdô és a biztosító között Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítási szerzôdés jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben az alap vagyon- biztosítás Különös feltételei, továbbá a kiegészítô biztosítá- sok Általános és Különös feltételei, illetve az ajánlat és annak mellékletei, záradék vagy a biztosítási kötvény ettôl eltérôen nem rendelkeznek.

Az ajánlat és mellékletei, a biztosítási kötvény, az alapbizto- sítás Általános és Különös feltételei, valamint a kiegészítô biztosításokhoz tartozó Általános és Különös feltételek, to- vábbá a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodá- sok, záradékok és egyéb kiegészítések együttesen alkotják a biztosítási szerzôdést.

A biztosítási szerzôdésben a szerzôdô alapvetôen díjfizetés- re, a biztosító pedig – a szerzôdésben foglalt biztosítási ese- mények biztosítási feltételek szerinti bekövetkezése esetén

– biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát.

A biztosítási szerzôdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a Bit. vonatkozó rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

1. A SZERZÔDÉS ALANYAI

1.1. Biztosító: KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület, 1108 Budapest, Venyige u. 3. (továbbiak- ban: biztosító).

1.2. Szerzôdô: A KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosí- tó Egyesület tagja, természetes személy, vállalkozás, vagy egyéb szervezet, aki a biztosított vagyontárgy tulajdonosa, vagy olyan személy, akinek a biztosított vagyontárgy megóvása érdekében áll, vagy aki a szerzôdést ilyen személy javára köti.

1.2.1. A biztosítási ajánlatot a szerzôdô teszi a biztosítónak, a szerzôdés létrejötte esetén szerzôdô a biztosító által megállapított díj megfizetésére kötelezettséget vállal.

1.2.2. A biztosító jognyilatkozatainak címzettje a szerzôdô, továbbá a szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.

1.3. Biztosított (alapbiztosított): Az a biztosítási ajánlaton és a biztosítási kötvényen is nevesített természetes személy, gazdálkodó vagy egyéb szervezet, aki tulaj- donosi, haszonélvezôi, bérlôi, üzemeltetôi, felújíttatói vagy egyéb, a biztosítási szerzôdésben meghatározott minôségében a biztosított vagyontárgy megóvásá- ban, illetve a biztosítási esemény bekövetkezésének elkerülésében igazolható módon érdekelt.

1.3.1. Biztosítottnak minôsül továbbá az a természetes sze- mély, gazdálkodó vagy egyéb szervezet, aki – az alap- biztosítottal fennálló szerzôdéses vagy tulajdonosi kap- csolat alapján – a biztosított vagyontárgyak vonatkozá- sában a meglévô biztosítási érdek tekintetében az alap- biztosítottal részben vagy egészben azonos jogállású.

1.3.2. Az alapbiztosítottal együtt további biztosított személy- nek minôsülô személyekre a jelen szerzôdésben a szerzôdôre/biztosítottra megállapított – a káresemény bekövetkezésének elkerülésével összefüggô, kármeg- elôzési, illetve kárenyhítési – kötelezettségek egye- temlegesen vonatkoznak.

1.3.3. A biztosító szolgáltatására az alapbiztosított jogosult, a kiegészítô biztosítások feltételei azonban ettôl elté- rôen is rendelkezhetnek.

1.3.4. Amennyiben a szerzôdést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatá- val a szerzôdô helyébe léphet. Ebben az esetben a fo- lyó biztosítási idôszakban esedékes biztosítási díjakért a szerzôdô és a biztosított egyetemlegesen felelnek.

1.3.5. A belépéssel a szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

1.3.6. A szerzôdésbe belépô biztosított köteles a szerzôdô félnek a szerzôdésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.4. Zálogjogosult: Zálogjogosult valamely önálló alanyi- sággal rendelkezô személy (pl. pénzintézet), akinek javára a szerzôdô, illetve az alapbiztosított, mint a biz- tosító szolgáltatására jogosult személy (zálogkötele- zett) szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tartama alatt zálogkötelezetti nyilatkozatban tett megbízás alap- ján a biztosító hitelbiztosítéki záradékot jegyzett be.

1.4.1. A szerzôdésen telephelyenként és/vagy vagyonka- tegóriánként zálogjog külön-külön is bejegyezhetô.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. Szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi.

2.2. A szerzôdéskötést megelôzôen a biztosító jogosult a biztosításra feladott vagyontárgy szemlézésére.

2.3. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodá- sával jön létre.

2.4. Szerzôdô és/vagy alapbiztosított szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lénye- ges, minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, illetve ame- lyekre vonatkozóan a biztosító – az elôzetes kocká- zatelbírálás során, továbbá a szerzôdés részét képe- zô ajánlaton, illetve annak mellékleteiben (pl. adatlap, szemlelap, összesítô lap, módosító lap stb.) – kérdést tett fel.

2.5. Biztosító szerzôdô ajánlatát a kötvénykiállításra jogo- sult szervéhez történô beérkezéstôl számított tizenöt napon belül bírálja el.

2.5.1. Amennyiben a biztosítást a Bit. alapján a szerzôdô/ biztosított képviselôjének minôsülô független biztosí- tásközvetítô (alkusz) közvetíti, akkor a biztosító szá- mára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidô az azt követô napon veszi kezdetét, amikor a biztosí- tási alkusz a szerzôdô/biztosított által aláírt biztosítá- si ajánlatot a biztosítónak átadta. Ennek idôpontját a biztosító átvételi pecsétje igazolja.

2.6. Amennyiben a biztosító szerzôdô ajánlatára a rendel- kezésére álló tizenöt napon belül nem nyilatkozik, a szerzôdés a kockázatelbírálási idô elteltét követô na- pon, az ajánlat szerinti tartalommal jön létre, az aján- latnak a biztosító részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal, feltéve, hogy az ajánlatot a jog- viszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresí- tett ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tet- ték.

2.7. Amennyiben az ajánlatot a biztosító a fentiek szerint rendelkezésére álló 15 napos határidôn belül vissza- utasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem köteles, az esetlegesen megfizetett biztosítási díjakat az elutasítástól, de legkésôbb a díj beérkezésétôl számított nyolc napon belül vissza- utalja.

2.8. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés valamely lényeges kérdésekben eltér jelen feltételektôl, a biztosító a szerzôdés létre- jöttétôl számított tizenöt napon belül írásban javasol- hatja a szerzôdés feltételeknek megfelelô módosítá- sát.

2.9. Amennyiben a szerzôdô fél a biztosító módosító ja- vaslatát nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetôleg a módosító javaslat kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül a szerzôdést harminc napra írásban fel- mondhatja.

2.10. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl kötvényt/elektroni- kus kötvényt állít ki.

2.11. Amennyiben a kötvény tartalma szerzôdô ajánlatától eltér és az eltérést szerzôdô késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést lényeges eltérésekre kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írás- ban, külön is felhívta.

2.12. A szerzôdô ajánlata és annak mellékletei, a biztosítási kötvény, a biztosítás Általános feltételei, valamint a Különös feltételek, továbbá a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodások és záradékok, együt- tesen alkotják a biztosítási szerzôdést.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MÓDOSÍTÁSA

3.1. Amennyiben a biztosító szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülmények- rôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredménye- zik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt na- pon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javas- lat közlésétôl számított harmincadik napon megszû- nik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerzôdô fél figyelmét felhívta.

3.2. Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt szerzôdô a szerzôdés módosítását kezdeményezi, a biztosító a módosítási igényt a kötvénykiállításra jogosult szervé- hez történô beérkezéstôl számított tizenöt napon be- lül bírálja el.

3.3. A módosított feltételek szerinti kockázatviselés legko- rábban a módosítási igény biztosító általi elfogadásá- nak napját követô nap nulla órájakor kezdôdhet meg, amennyiben a módosítás hatálybalépésének napjáig az esetleges többlet díjat megfizették.

3.4. Amennyiben a szerzôdô/biztosított a biztosító módo- sító javaslatát nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik. Erre a következményre a szerzôdôt/biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

3.5. A biztosító jogosult arra, hogy a szolgáltatást befolyá- soló tényezôk, vagy a vállalt kockázati körülmények megváltozása esetén javaslatot tegyen a biztosítási szerzôdés soron következô biztosítási idôszakára vo-

natkozó módosítására, amelyrôl a szerzôdôt írásban kell tájékoztatnia, legalább az évforduló elôtt 60 nappal.

3.5.1. Amennyiben szerzôdô a biztosító által javasolt változ- tatásokkal a szerzôdést nem kívánja fenntartani, a biz- tosítási szerzôdést a biztosítási idôszak végére fel is mondhatja.

3.5.2. Amennyiben szerzôdô a biztosító módosítási javasla- tát írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító el- fogadottnak tekinti.

4. A SZERZÔDÉS IDÔBENI ÉS TERÜLETI HATÁLYA

4.1. A szerzôdés határozott vagy határozatlan tartamú is lehet.

4.1.1. Határozatlan tartam esetén a tartamon belüli biztosí- tási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig min- den évben a kockázatviselés kezdetének naptári nap- ja, amely a soron következô biztosítási idôszak elsô napja is egyben.

4.2. Jelen biztosítás területi hatálya Magyarország.

5. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

5.1. A biztosító kockázatviselésének (veszélyviselésének) kezdete az az idôpont, amelytôl kezdôdôen a biztosí- tó átvállalja a biztosítási szerzôdésben meghatározott kockázatokat. Kockázatviselés kizárólag érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg.

5.2. A biztosító kockázatviselésének legkorábbi kezdete az ajánlat aláírását követô nap nulla (0.00) órája, amennyiben a felek halasztott kockázatviselésben kü- lön nem állapodtak meg, feltéve, hogy az ajánlatot an- nak beérkezésétôl számított 15 napon belül a biztosí- tó változatlan tartalommal elfogadta vagy arra nem nyilatkozott.

5.3. Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázat- viselésének kezdete az ajánlaton feltüntetett idôpont, de a kockázatviselés kizárólag csak abban az esetben indulhat meg, ha a biztosítási szerzôdés létrejön.

5.4. A szerzôdés tartama alatt a biztosításba újonnan be- vont vagyontárgyak/telephelyek vonatkozásában a biztosító kockázatviselése a vonatkozó fedezet elfo- gadását és visszaigazolását követô nap nulla órájától kezdôdik.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSE

A biztosítási szerzôdés, illetve a biztosítási fedezet részben vagy egészben megszûnhet:

• évfordulóra történô felmondással,

• díjnemfizetéssel,

• érdekmúlással,

• határozott tartam végével,

• közös megegyezéssel.

6.1. Felmondás

A szerzôdést – vagy annak vonatkozó részét – a felek írásban, a biztosítási idôszak végére mondhatják fel. A felmondási idô harminc nap. Évfordulóra történô fel- mondás esetén, a szerzôdés és a biztosító kockázatvi- selése – részben vagy egészben – a biztosítási idôszak utolsó napján, huszonnégy (24.00) órakor megszûnik.

6.2. Díjnemfizetés

6.2.1. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyel- meztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elkül- désétôl számított harmincnapos póthatáridô tûzésé- vel a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô ered- ménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A szerzôdô elôzetes felhatalmazása alapján a biztosító – jelen pont szerinti felhívási kö- telezettségének – jogosult a szerzôdô által megadott e-mail címre küldött értesítés útján eleget tenni.

6.2.2. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fi- zették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó, fentiekben részletezett szabályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzô- dés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díj- jal arányos idôtartamra marad fenn.

6.3. Érdekmúlás

Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biz- tosítási érdek – részben vagy egészben – megszûnt, az érdekmúlás napjával a biztosító adott vagyontárgy- ra vonatkozó kockázatviselése és egyben a biztosítá- si szerzôdés vonatkozó része is – biztosítási esemény bekövetkezése nélkül – megszûnik. A biztosítót ebben az esetben – az érdekmúlással megszûnt fedezet te- kintetében – az érdekmúlás napjáig járó díj illeti meg.

Amennyiben az érdekmúlás az alapbiztosítás meg- szûnését eredményezi, az alapbiztosítás megszûné- sével a teljes biztosítási szerzôdés is megszûnik, a ki- egészítô biztosítás megszûnése viszont az alapbizto- sítást nem érinti.

6.4. Tartam lejárata

Határozott tartamra kötött biztosítási szerzôdés a ha- tározott tartam utolsó napján megszûnik.

6.5. Közös megegyezés

A biztosítási szerzôdés – részben vagy egészben – a felek közös megegyezésével bármikor módosítható, megszüntethetô. Utóbbi esetben a biztosítót a meg- szûnés hónapjának utolsó napjáig járó díj illeti meg.

7. DÍJFIZETÉS

7.1. A biztosítás díját a biztosító biztosítási idôszakonként határozza meg. Az Általános Vagyon- és Felelôsség- biztosítás éves díjú. Az éves díj negyedéves, féléves részletekben, vagy 600 ezer forintot meghaladó éves díj esetén havonta is fizethetô. A szerzôdô által válasz- tott díjfizetési gyakoriság az ajánlaton és a biztosítási kötvényen kerül meghatározásra.

7.2. A biztosítás éves díja szerzôdéskötéskor, a biztosított telephelyek és az azon belül biztosított vagyonkategó- riák biztosítási összegei alapján kerül megállapításra, a választott önrészesedés, az esetlegesen alkalma- zott kedvezmények/pótdíjak, valamint a záradékokban rögzített speciális feltételek díjtételeinek, továbbá egyéb, a kockázatot befolyásoló tényezôk díjtételei- nek figyelembevételével, a szerzôdéshez tartozó va- lamennyi további kiegészítô biztosítás díjával össze- vontan, egy összegben.

7.3. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizet- ték meg, a szerzôdés egésze a megfizetett díjjal ará- nyos idôtartamra marad fenn.

7.4. Szerzôdô köteles a kötvényen meghatározott biztosí- tási díjat a szerzôdés szerinti gyakorisággal és díjfize- tési módon, legkésôbb az esedékesség idôpontjában megfizetni.

7.5. Szerzôdô jogosult az általa a szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tartama alatt választott díjfizetési gyako- riságot és díjfizetési módot megváltoztatni. A szerzôdô által írásban benyújtott módosítási igényt a biztosító legkorábban a módosítási igény – a biztosító kötvény- kiállításra jogosult szervéhez történô – beérkezését követô 30. nap utáni, soron következô esedékességi idôponttól érvényesíti.

7.6. A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésé- nek napján esedékes.

7.7. A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idô- szaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vagy díjrészlet vonatkozik.

7.8. Az adott szerzôdésre vonatkozó kockázati és árazási tényezôk, kár- és kárrendezési költségek, kárgyakori- sági és átlagkár értékek stb. változása, valamint a biz- tosítást érintô közterhek változása esetén, a biztosító jogosult a biztosítási díj évfordulótól történô változá- sát kezdeményezni.

7.9. A soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó díjat a biztosító köteles az új, soron következô bizto- sítási idôszak megkezdése elôtt legalább hatvan nap- pal, írásban a szerzôdô tudomására hozni.

7.9.1. Amennyiben a szerzôdô a biztosító által javasolt díjon a szerzôdést nem kívánja fenntartani, a biztosítási szerzôdést a biztosítási idôszak végére fel is mond- hatja.

7.9.2. Amennyiben a szerzôdô a módosított díjat írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.

7.10. Amennyiben a biztosított a biztosítóhoz intézett írás- beli nyilatkozatával a szerzôdô fél helyébe lép, a min- denkor esedékes díjak megfizetéséért a szerzôdô fél- lel egyetemlegesen felel.

7.11. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosí- tó a teljes biztosítási szerzôdés, teljes biztosítási idô- szakára járó díjának megfizetését követelheti.

7.12. A díjnemfizetéssel megszûnt biztosítási szerzôdést, a biztosítási díj utólagos, a szerzôdés megszûnését kö- vetô megfizetése nem helyezi újra hatályba.

7.13. A szerzôdés megszûnését követô 120 napon belül a felek a szerzôdést közös megegyezéssel, az elma- radt díj megfizetését követôen, újra érvénybe helyez- hetik (reaktiválás).

7.14. A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helye- zés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helye- zésének idôpontja között eltelt idôszakra.

8. ÖNRÉSZESEDÉS

8.1. Jelen biztosítási szerzôdés a szerzôdô által szerzô- déskötéskor az alap- és kiegészítô biztosításokhoz külön-külön választott önrész-kombinációval köthetô.

8.2. A szerzôdô által választott önrész-kombináció tételes, összegszerû értékeit a biztosítási szerzôdés (ajánlat, kötvény) tartalmazza.

8.3. A szerzôdés tartama alatt a biztosításba újonnan be- vont vagyontárgyak, vagy újonnan kötött kiegészítô biztosítások önrészesedése a szerzôdéskötéskor ki- alakított önrész-sémába illeszkedik.

8.4. Amennyiben az újonnan fedezetbe vont vagyontárgy/ vagyonkategória, vagy az új kiegészítô biztosítás olyan jellegû, amelynek a meglévô szerzôdésben nincs tí- pusos önrész hozzárendelése, az újonnan fedezetbe vont vagyontárgy/vagyonkategória, vagy kiegészítô biztosítás vonatkozó önrész-kombinációja szabadon megválasztható.

8.5. A szerzôdéskötéskor, illetve a szerzôdés tartama alatt kialakított önrész-séma legkorábban a soron követke- zô biztosítási évfordulótól módosítható. Az önrész mó- dosítására mindkét fél javaslatot tehet, írásban.

8.5.1. A szerzôdô által kezdeményezett módosítási igénynek legkésôbb a biztosítási évforduló elôtt kilencven nap- pal meg kell érkeznie a biztosítóhoz.

8.5.2. A biztosító az általa kezdeményezett önrész módosí- tási javaslatát a következô biztosítási idôszakra vo- natkozó díjértesítô levéllel együtt, legkésôbb az évfor- duló elôtt hatvan nappal juttatja el a szerzôdôhöz.

8.6. A szerzôdés feltételei szerinti vonatkozó önrészt a biztosító a káreseményenkénti kárösszegbôl minden esetben levonja. Önrész levonás címén a biztosító a

%-ban, illetve forintban megállapított önrész mérték alapján számított magasabb összeget érvényesíti.

8.7. A vonatkozó önrészesedés mértékét el nem érô káro- kat a biztosító nem téríti meg.

8.8. Az önrész érvényesítésére biztosítási eseményenként kerül sor. Az azonos okokra visszavezethetô esemé- nyek egy biztosítási eseménynek minôsülnek, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.

9. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, BIZTOSÍTÁSI ÉRTÉK

9.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyaknak és költségeknek a szerzôdô által, szerzôdéskötéskor

– jelen szabályzat elôírásai szerint – meghatározott és a biztosító által nyilvántartott mindenkori értéke.

9.2. A biztosítási összeg meghatározása történhet va- gyontárgyanként tételesen, vagy – egységes értéke- lési elv alapján összevont – vagyonkategóriákba ren- dezetten.

• Egyedileg azonosítható vagyontárgyak biztosítási összegét egyedileg, tételesen felsorolva, külön-külön kell meghatározni.

• Vagyonkategória biztosítási összegét az adott cso- portba tartozó valamennyi vagyontárgy összesen ér- téke alapján kell meghatározni.

9.3. A biztosított vagyontárgyak és vagyonkategóriák biz- tosítási összegeit kockázatviselési helyenként, telep- helyenként külön-külön kell megadni.

9.4. A szerzôdô által meghatározott biztosítási összegeket szerzôdéskötéskor a biztosító külön nem ellenôrzi.

9.5. A biztosítási összeg biztosítási idôszakon belüli változ- tatását – és ezzel együtt a biztosítási szerzôdés mó- dosítást – a szerzôdônek/biztosítottnak a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal kell kezdeményeznie.

9.6. A biztosítási összeg – az egyes vagyonkategóriáknál alkalmazott részletszabályok alapján – az alábbi mó- don határozhatók meg:

• új értéken

o újrabeszerzési érték

o utánpótlási új érték (újjáépítési, újrafelépítési, újraelôállítási, újratelepítési költség)

alapján számított utánpótlási új értéken

• pótlási értéken

o mûszaki avult érték

o piaci ár

o névérték

alapján számított pótlási értéken

• nyilvántartási (könyv szerinti) értéken

• egyedi értékelési elv alapján számított értéken.

9.7. Amennyiben szerzôdô felek ettôl eltérôen nem álla- podnak meg, az egyes vagyonkategóriák biztosítási összegeit – a saját, illetve a nem lízingelt, idegen tu- lajdonú vagyontárgyak tekintetében – eltérô módon, az 1. sz. táblázatban részletezett költségek, illetve ér- tékek figyelembevételével kell megállapítani.

9.8. Amennyiben a saját tulajdonú V1 illetve V2 vagyonka- tegóriába tartozó vagyontárgyak mûszaki avultsága szerzôdéskötéskor meghaladja a 30%-ot, a vagyon- tárgy nem biztosítható új értéken. Ilyen esetben az adott vagyontárgy biztosítási összegét valóságos (mû- szaki avult) értéken kell szerepeltetni a szerzôdésben.

9.9. A biztosítandó gépjármûvek (V3) értékét a szerzôdés- kötéskor (módosításkor) érvényes magyarországi EUROTAX Katalógus (vételi árjegyzése) alapján kell meghatározni.

1. táblázat

Vagyoncsoport	Kód	Vagyonkategória	Saját tulajdonú vagyontárgyak vagyontárgyak	Idegen tulajdonú
Tárgyi eszközök:	V1	Épületek, építmények, mûtárgyak, földmûvek:	újrafelépítési költség	mûszaki avult érték
	V2	Mûszaki és egyéb berendezések, gépek, felszerelések:	újrabeszerzési költség	mûszaki avult érték
	V3	Jármûvek:	mûszaki avult érték	mûszaki avult érték
	V4	Beruházások:	aktuális állapot újraelôállítási önköltsége
	V5	Termelésbôl kivont tárgyi eszközök:	mûszaki avult érték	mûszaki avult érték
Készletek:	V6	Anyagok:	újrabeszerzési költség	mûszaki avult érték
	V7	Áruk:	újrabeszerzési költség	mûszaki avult érték
	V8	Betétdíjas göngyölegek:		betéti díj
	V9	Befejezetlen termelés, félkész termékek:	újraelôállítási önköltség	mûszaki avult érték
	V10	Késztermékek:	újraelôállítási önköltség	mûszaki avult érték
	V11	Egy évnél rövidebb élettartamú anyagok, eszközök:	újrabeszerzési költség	mûszaki avult érték
Egyéb vagyontárgyak:	V13	Speciális, különleges, egyedi vagyontárgyak	egyedi értékelés szerinti érték
	V14	Munkavállalók, vendégek vagyontárgyai:	mûszaki avult érték
Pénz és értékkészlet:	V15	Értékálló ingóságok:	forgalmi érték / nyilvántartási érték
	V16	Készpénz, valuta:	névérték:
	V17	Értékpapírok (névre szóló):	hirdetményi eljárás és az újraelôállítási költség
	V18	Értékpapírok (bemutatóra szóló):	irányadó piaci ár
	V19	Értékcikkek:	névérték
Növények, állatok:	V20	Növények:	újratelepítési költség
	V21	Élôállatok:	nyilvántartási (könyv szerinti) érték

9.10. Idegen tulajdonú, lízingelt vagyontárgyak esetében a lízing szerzôdés szerinti új érték alapján kell a biztosí- tási összeget meghatározni.

9.11. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy fentiekben részletezett értékelési szabá- lyok figyelembevételével meghatározott valóságos ér- tékét.

9.12. Amennyiben a szerzôdésben rögzített biztosítási összeg meghaladja a vagyontárgy – fentiekben rész- letezett értékelési szabályok szerint meghatározható

– valóságos értékét, a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatko- zó megállapodás semmis.

9.13. Amennyiben a szerzôdésben rögzített biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) és/vagy összevont vagyoncsoport(ok) – fentiekben részletezett értékelési szabályok szerint meghatároz- ható – valóságos értéke, akkor a biztosító a kárt a biz- tosítási összeg valóságos értékhez viszonyított ará- nyában téríti meg (pro-rata térítés) a Különös feltéte- lekben rögzített speciális szabályok és kivételek figye- lembevételével.

9.14. A biztosítási szerzôdés az egyes vagyontárgyak és kockázatok tekintetében megköthetô a teljes biztosítási összegre, illetve kizárólag betöréses lopás vonatko- zásában, a biztosítási összeg vagyontárgyanként/va- gyonkategóriánként meghatározott hányadára (há- nyadrész biztosítás).

9.14.1. Hányadrész biztosítás esetén a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak teljes biztosítási értékének százalékban meghatározott része. A túlbiztosításra, illetve alulbiztosításra vonatkozó szabályok és követ- kezmények, a hányadrész biztosításra is egyaránt vo- natkoznak, amennyiben az alapbiztosítási összeg nem megfelelôen kerül megállapításra.

9.15. Szerzôdô felek a Különös feltételekben vagy záradé- kokban részletezett vagyonkategóriák esetén, a fenti- ekben részletezett értékelési szabályoktól eltérôen – az új értéktôl nem magasabb összegû – „elsô kocká- zati összeget” is meghatározhatnak biztosítási összegként. Ilyen típusú fedezetek esetében a bizto- sító alulbiztosítottságot nem vizsgál.

9.16. Adott vagyontárgy/vagyonkategória biztosítási össze- ge a folyó biztosítási idôszakra kifizetett szolgáltatási összeg mértékével csökken, a biztosítási összeg ere- deti értékre történô feltöltése az adott biztosítási idô- szakon belül nem lehetséges, a szerzôdés a csökken- tett összeggel marad hatályban a folyó biztosítási idô- szak végéig.

9.17. A biztosítási összeg kimerülése esetén a biztosító koc- kázatviselése az adott vagyontárgy/vagyonkategória vonatkozásában a biztosítási idôszak hátralévô ré- szére megszûnik.

10. ÉRTÉKKÖVETÉS

10.1. A biztosító a biztosítási szolgáltatások reálértékének megôrzése érdekében minden évben automatikusan végrehajtja az új értéken biztosított vagyonkategóriák biztosítási összegeinek – és ehhez kapcsolódóan a biztosítási díjnak – az értékkövetô módosítását (in- dexálás).

10.2. A következô biztosítási idôszakra alkalmazott index bázisa minden évben július 15-ig kerül megállapítás- ra, a KSH által közzétett, az indexálást megelôzô nap- tári évre vonatkoztatott fogyasztóiár-index alapján, amelytôl a biztosító maximum 5 százalékponttal tér- het el. A július 15-ig megállapított index az aktuális év október elsejétôl a következô év szeptember 30-ig ke- rül alkalmazásra.

10.3. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az elôzô évre vonatkozó biztosítási összeg és a biztosí- tó által megállapított index szorzata adja, a vonatkozó limitek figyelembevételével. A biztosítási összeg vál- tozását a biztosítási díj vonatkozó részének változása arányosan követi azzal, hogy a biztosítónak jogában áll olyan díjat meghatároznia, amely egész forintra ke- rekített napidíjhoz vezet.

10.4. Az alkalmazott index mértékérôl, a biztosítási összeg értékkövetô módosításáról és ehhez tartozóan a díj változásáról a biztosító legkésôbb 60 nappal az ak- tuális biztosítási idôszak vége elôtt írásban értesíti a szerzôdôt.

10.5. A biztosító az indexálással egyidejûleg az adott bizto- sításra vonatkozó kockázati tényezôk, kár- és kárren- dezési költségek, kárgyakorisági és átlagkár értékek változása, vagy a biztosítást érintô közterhek mérté- kének változása esetén, a szerzôdés évfordulójától a biztosítási díj biztosítási összeg módosítással nem együtt járó változását is kezdeményezheti.

10.5.1. A biztosító a biztosítási díj ilyen típusú módosításáról a biztosítási év végét legalább 60 nappal megelôzôen

– az indexálásról való értesítéssel egyidejûleg, külön figyelemfelhívás mellett – írásban értesíti a szerzô- dôt.

10.6. Amennyiben a szerzôdô – a biztosító által közölt, fen- tiekben részletezett módosítások miatt – biztosítási szerzôdését nem kívánja fenntartani, a szerzôdést a biztosítási évfordulót legalább 30 nappal megelôzôen fel is mondhatja. Amennyiben a szerzôdô a díjeme- lésre vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító elfogadottnak te- kinti.

10.7. A biztosítási szerzôdés az indexálást követô, soron kö- vetkezô biztosítási idôszakra a biztosító által indexált biztosítási összeggel, díjjal vagy díjtétellel érvényes.

11. A SZERZÔDÔ / BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

11.1. Amennyiben a szerzôdést nem a biztosított köti, a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig szerzôdô fél a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerzôdésben bekövetkezett változásokról köteles tájékoztatni a biztosítottat.

KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.2. A szerzôdô és a biztosított köteles szerzôdéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges vala- mennyi információt megadni a biztosítónak. Lényeges- nek tekinthetô mindaz az adat (pl. díjszámítási érték), körülmény, amelyekre vonatkozóan a biztosítási aján- laton, illetve az ahhoz kapcsolódó kockázatelbírálási adatlapon, szemlelapon kérdés, adat szerepel.

11.2.1. A közölt adatok és információk ellenôrzését a biztosí- tó részére lehetôvé kell tenni, az ellenôrzési lehetôség viszont nem mentesíti a szerzôdôt és a biztosítottat a közlési kötelezettség teljesítése alól.

11.3. A közlési kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdô fe- let és a biztosítottat. Egyikük sem védekezhet olyan körülmény, vagy változás nem-tudásával, amelyet bár- melyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy ne- ki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és az közlésre, bejelentésre köteles lett volna.

VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.4. A szerzôdô és biztosított köteles a folyamatban lévô szerzôdés kockázatviselése szempontjából lényeges körülmények változását 2 munkanapon belül, írásban bejelenteni a biztosítónak. Lényegesnek tekinthetô va- lamennyi olyan adat, információ, amelyet a biztosítási szerzôdés, illetve annak kapcsolódó dokumentumai (pl. ajánlat, adatlap, nyilatkozat, kötvény stb.) tartal- maznak, különös tekintettel az alábbiakra:

• szerzôdésben rögzített adatok megváltozása,

• szerzôdô/biztosított lakóhelyének, székhelyének megváltozása,

• szerzôdô/biztosított telephelyének, címének vagy le- velezési címének megváltozása,

• a biztosított vagyon értékének olyan mértékû válto- zása, amely a biztosítási szerzôdésben megjelölt biz- tosítási összeg módosítását indokolja,

• biztosított által végzett tevékenység jellegének meg- változása,

• a biztosított vagyontárgyak más számára történô használatba adása,

• amennyiben a szerzôdéskötéskor fennálló kármeg- elôzés, kárelhárítás, kárenyhítés feltételeiben jelen- tôs változás következett be,

• amennyiben a biztosított vagyontárgyakat terhelô bármilyen zálogjog, óvadék került bejegyzésre,

• bármely biztosított vagyontárgyat is érintô csôdeljá- rás, felszámolási eljárás, vagy végelszámolás meg- indítása,

• új létesítmény, üzem, vagy gép/berendezés üzembe helyezése,

• új gyártási tevékenység, vagy technológia bevezeté- se,

• biztosított létesítmények, üzemek, berendezések legalább 30 nap idôtartamra történô leállítása, átme- neti szüneteltetése vagy végleges leállítása,

• a biztosító kockázatviselését befolyásoló bármely további körülmény, tényezô megváltozása.

11.5. Fentieken túl az egyes kiegészítô biztosítások Külö- nös feltételei további változás bejelentési kötelezett- ségeket is elôírhatnak.

KÖZLÉSI, VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSE

11.6. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötele- zettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsé- ge nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhall- gatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

11.7. A közlésre, illetôleg a változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében sem a szerzôdô, sem a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelente- ni, noha arról tudnia kellett és az közlésre, illetôleg bejelentésre köteles lett volna.

KÁRMEGELÔZÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.8. Szerzôdô/biztosított és teljesítési segédei kötelesek a tôlük telhetô módon mindent megtenni a káresemé- nyek megelôzése, elkerülése érdekében, különös te- kintettel az alábbiakra:

a) A biztosított és teljesítési segédei mindenkor köte- lesek betartani és betartatni az általuk folytatott te- vékenységre vonatkozó és hatályos jogszabályo- kat, szabványokat és hatósági elôírásokat és hatá- rozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai elôírásokat, illetve a gyártó fentiekre vo- natkozó utasításait, ajánlásait.

b) A biztosított és teljesítési segédei kötelesek gon- doskodni az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megfelelô mûködésérôl és folyamatos karbantartá- sáról.

c) A biztosított és teljesítési segédei kötelesek gondos- kodni a biztosított épület (helyiség) tûzveszélyes- ségi besorolása szerinti tûzvédelmi szabályok ma- radéktalan betartásáról, továbbá a biztosított va- gyontárgyat veszélyeztetô tûz keletkezése esetén kötelesek azonnal megkezdeni annak oltását.

d) A biztosított és teljesítési segédei kötelesek meg- óvni a biztosított vagyontárgyakat a lehetséges sé- rülésektôl, rongálástól, elveszéstôl.

e) A biztosított és teljesítési segédei mindenkor köte- lesek ügyelni a biztosított vagyontárgyak szakszerû lezárására, elzárására, illetve kötelesek ezek meg- felelô ôrzésérôl gondoskodni.

11.9. Amennyiben a biztosító a kármegelôzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését, vagy ezek betartásának többszöri elmulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a szerzôdés azonnali módosítását, vagy felmondását.

KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.10. A szerzôdô/biztosított a biztosítási esemény bekövet- kezését követôen köteles a tôle telhetô módon min- dent megtenni a bekövetkezett károk elhárítására, enyhítésére, különös tekintettel az alábbiakra:

11.10.1. A szerzôdô/biztosított köteles minden tudomására ju- tott kárt haladéktalanul, írásban bejelenteni a biztosí- tónak.

11.10.2. A szerzôdô/biztosított köteles a biztosító számára va- lamennyi felvilágosítást, okmányt megadni, amely a kár mértékének megállapításához rendelkezésére áll.

11.10.3. A szerzôdô/biztosított köteles a biztosító számára a harmadik féllel szembeni visszkereseti igények érvé- nyesítésének lehetôségét biztosítani és az ehhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani.

SZOLGÁLTATÁS IGÉNYLÉSE

11.11. A szerzôdô/biztosított a biztosító szolgáltatási kötele- zettségének teljesítéséhez a káresemény bekövetkez- tét igazoló, valamint a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatási összeg pontos megállapításához szükséges alábbi okiratokat és dokumentumokat kö- teles a biztosító rendelkezésére bocsátani:

Minden esetben:

a) hiánytalanul kitöltött kárbejelentô lap,

b) szerzôdô/biztosított és/vagy a biztosítási esemény- nyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítá- si esemény körülményeirôl,

c) tûz- és robbanás kár tûzrendészeti hatóságnál tör- ténô bejelentésének tényét igazoló okirat,

d) az eljáró tûzrendészeti hatóság/tûzvizsgáló által ki- állított hatósági bizonyítvány/igazolás/határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata,

e) betöréses lopás, illetve rablás esetén a rendôrségi jegyzôkönyv másolta,

f) büntetô eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat,

g) amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben közigazgatási, állategészségügyi vagy más ha- tósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, il- letôleg az eljárás anyagát képezô iratok,

h) a kártérítési igényt alátámasztó dokumentumok, számlák, számviteli bizonylatok, szakvélemények, jegyzôkönyvek, fényképek, szerzôdések,

i) a biztosítási eseménnyel közvetlenül okozati össze- függésbe hozható mentéshez, kármegelôzéshez és kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erôforrások használatának költségét igazoló, illetôleg arra al- kalmas iratok, dokumentumok.

11.11.1. A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékes- ségét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazo- lásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási szolgálta- tás teljesítésének esedékességét a bejelentett bizto- sítási esemény tekintetében indult szabálysértési eljá- rás jogerôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljárásnak a bíróság jogerôs ügydöntô határozatával vagy végle- gessé vált nem ügydöntô végzésével történô befeje- zéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítôi eljárás céljából történô felfüggesztésrôl szó- ló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljá- rást megszüntetô határozata meghozatalához a bizto- sító nem kötheti.

11.12. A fentiekben felsorolt dokumentumokat minden eset- ben magyar nyelven kell a biztosító rendelkezésére bocsátani. Amennyiben valamely, a kárigény érvénye- sítéséhez szükséges dokumentum magyar nyelven nem áll rendelkezésre, annak fordítási költsége az igény érvényesítôjét terheli.

11.13. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsa- tolt iratokat, dokumentumokat ellenôrizheti, illetve a kárigény elbírálásához egyéb iratokat maga is besze- rezhet.

11.14. A biztosított illetôleg a károsult – a fentiekben részlete- zett dokumentumok körén túl – jogosult a károk és költ- ségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történô igazolására is a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.15. Biztosítási esemény (káresemény) bekövetkezése esetén a biztosított és/vagy a teljesítési segéd a tudo- másra jutást követôen azonnal, de legkésôbb 2 mun- kanapon belül köteles értesíteni a biztosítót, egyben lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának (fede- zet, jogalap, összegszerûség) ellenôrzését.

11.16. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén szerzôdô/ biztosított köteles a biztosító rendelkezésre bocsátani minden olyan okiratot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogalapjának, a biztosítási esemény bekövet- kezésének, a kártérítési összeg megállapításának elbí- rálásához szükségesek. A kárbejelentéshez a 11.11. pontban részletezett dokumentumokat kell csatolni.

11.17. Mindazon következményi károk, melyeket a szerzô- dô/biztosított vagy teljesítési segédei a káreseménnyel kapcsolatos információk, okmányok késedelmes át- adásával vagy visszatartásával okoztak, a biztosítottat terhelik.

11.18. A káreseménnyel összefüggô esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban be kell je- lenteni.

11.19. Tûz vagy robbanás bekövetkezésekor a biztosított kö- teles a keletkezett kárt a tûzrendészeti hatóságnak is bejelenteni.

11.20. Betöréses lopás, rongálás, küldöttrablás vagy vanda- lizmus biztosítási esemény bekövetkezésekor a bizto- sított köteles a káresemény helyszíne szerinti illeté- kes rendôrhatóságnál feljelentést tenni.

11.21. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított kárbejelentési kötelezettsé- gét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények utóbb kideríthetetlenekké váltak.

EGYÜTTMÛKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.22. A szerzôdés fennállása alatt a biztosító jogosult a fen- tiekben részletezett biztosított vagyontárgyakra vo- natkozó kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettségek végrehajtását és betartását, továbbá a biztosított va- gyontárgyak állapotát – szükség esetén valamely szakhatósággal együttmûködve – a helyszínen a szer- zôdés tartama alatt bármikor ellenôrizni.

11.23. A biztosító jogosult a sérült vagyontárgyak szemléjére, szükség esetén pótszemlét, illetve a helyreállítást, ja- vítást követôen ismételt ellenôrzést tarthat.

11.24. A káresemény helyszíni szemléjének megkezdéséig, de legkésôbb a káresemény bejelentését követô 3 na- pig, a káresemény helyszínén legfeljebb csak a kár- enyhítéshez elengedhetetlenül szükséges mértékû változások eszközölhetôk.

11.25. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû vál- toztatás miatt a biztosító számára a fizetési kötelezett- ség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

11.26. A vészhelyzet közvetlen elhárítást követôen a biztosí- tott javaslatot dolgoz ki a kár enyhítésére, az elkészült tervet köteles a biztosítóval egyeztetni. Amennyiben a biztosító mûszakilag egyenértékû, de gazdaságosabb megoldást javasol a kár enyhítésére és ettôl a megol- dástól a biztosított eltér, az esetleges többletköltséget a biztosító nem téríti meg.

MEGTÉRÍTÉSI IGÉNY

11.27. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megté- rítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

11.28. A biztosított köteles a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bi- zonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani.

A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY MEGKERÜLÉSE

11.29. Amennyiben a betörés, lopás- vagy rabláskár megté- rítését követôen az eltulajdonított vagyontárgy megke- rül, ezt a biztosított a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. Köteles továbbá nyilatkozni arról, hogy a megkerült vagyontárgyra igényt tart-e.

11.30. Amennyiben a biztosított a megkerült vagyontárgyra igény tart, köteles visszatéríteni a biztosítónak a kifize- tett szolgáltatást, illetve annak a betöréssel, lopással vagy rablással közvetlenül összefüggésben szüksé- gessé vált – helyreállítási költséggel csökkentett – ré- szét.

11.31. Amennyiben a biztosított nem tart igényt a megkerült vagyontárgyra, köteles azt a biztosítónak haladéktala- nul átadni.

12. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

12.1. A biztosító köteles a szerzôdôt és/vagy biztosítottat tájékoztatni:

a) a szerzôdés adatairól,

b) a bejelentett károk rendezésének státuszáról,

c) a folyamatban lévô kárkifizetésekrôl, illetve ezek esetleges akadályairól.

SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

12.2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerzôdés- ben vagyontárgyanként, vagyonkategóriánként külön- külön megadott biztosítási összeg erejéig, illetve a biztosítási összegen belül meghatározott limit erejéig terjed, amennyiben a vonatkozó biztosítási összegek jelen feltételekben foglalt szabályok szerint és a valós viszonyoknak megfelelôen kerültek meghatározásra.

12.3. A biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a károkat a szerzôdésben vagyontárgyanként, vagyonkategóri- ánként rögzített biztosítási összeg, illetve ezen belül meghatározott limitek erejéig, az önrészesedéssel csökkentve, forintban, a biztosított vagyontárgy, va- gyoncsoport értékelési módjától, valamint a bekövet- kezett kár jellegétôl (teljes vagy részleges) függôen téríti, a szerzôdésben foglalt szolgáltatási szabályok és a folyó biztosítási idôszakban már aktuálissá vált szolgáltatások összegszerûségének figyelembevéte- lével.

12.4. A biztosított vagyontárgy teljes (totál) kára esetén a biztosító a biztosítási esemény idôpontjában aktuális

– az adott vagyontárgyra meghatározott értékelési szabály szerinti – valós értéket veszi alapul a szolgál- tatási összeg megállapításánál.

12.5. A biztosított vagyontárgy részleges károsodása esetén a biztosítási esemény idôpontjában jellemzô (pl. üzemképes) állapot helyreállítási költsége lesz a szol- gáltatási összeg megállapításának alapja.

12.5.1. A helyreállítási költség nem haladhatja meg az adott vagyontárgy/vagyonkategória kárkori valóságos érté- két, legfeljebb azonban a jelen szabályzatban megha- tározott értékelési mód szerinti valóságos érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem károsodott részek értékének meghatározásakor a biz- tosító figyelembe veszi ezen részek helyreállítás so- rán történô felhasználhatóságát.

12.5.2. Amennyiben a helyreállítás, pótlás során nem az ere- deti állapot kerül visszaállításra, a biztosító legfeljebb az eredeti állapot visszaállításához szükséges mérté- kig térít.

12.5.3. A részleges, ideiglenes helyreállítás költségeit a biz- tosító kizárólag akkor téríti meg, ha az a végleges helyreállítás részét képezi és nem növeli annak költ- ségét.

12.6. Az egy szerzôdésen belül biztosított egyes vagyontár- gyakra, vagyonkategóriákra, költségekre és biztosított veszteségekre megállapított – egymástól független – biztosítási összegek a biztosítási szolgáltatás alapjá- nak meghatározásakor nem összevonhatók.

12.7. Káresemény bekövetkezése esetén az egyes vagyon- kategóriákba sorolt vagyontárgyakat a szolgáltatási alap megállapítása szempontjából a biztosító úgy te- kinti, mintha azok külön-külön kerültek volna biztosí- tásra.

12.8. Káresemény bekövetkezése esetén az esetleges túl- biztosítási, illetve alulbiztosítási körülményt a biztosító valamennyi károsodott vagyontárgynál, illetve vagyon- kategóriánál külön-külön vizsgálja.

12.9. Az egy szerzôdésen belül biztosított különbözô koc- kázatviselési helyekre (telephelyekre) megállapított – egymástól független – biztosítási összegek a biztosí- tási szolgáltatás alapjának meghatározásakor nem összevonhatók.

12.10. Amennyiben a káresemény idôpontjában a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a jelen feltételekben foglalt értékelési elvek mentén meghatározható valóságos érték, alulbiztosítás következik be. Ilyen esetben a biz- tosító a keletkezett kár szolgáltatási alapját a biztosí- tási összeg és a valóságos érték arányában határoz- za meg (pro-rata szolgáltatás).

12.11. Amennyiben a káresemény idôpontjában a biztosítási összeg magasabb, mint a jelen feltételekben foglalt értékelési elvek mentén meghatározható valóságos érték, túlbiztosítás következik be. Ilyen esetben a biz- tosítási szolgáltatás alapját a vagyontárgy valóságos értéke határozza meg, a biztosító a biztosítási díjat ennek megfelelôen leszállítja, a túlbiztosítás címén fi- zetett többlet díjat pedig visszautalja a szerzôdônek.

12.12. Az alulbiztosítottság, illetve túlbiztosítottság tényét – a premierre risque kockázatviselési módú vagyontárgyak kivételével – valamennyi káresemény kapcsán, vagyon- tárgyanként, vagyonkategóriánként és telephelyenként is külön-külön kell megállapítani, a pro-rata szolgálta- tást a biztosító azonban csak akkor alkalmazza, ha az alulbiztosítottság mértéke meghaladja a 10%-ot.

12.13. Adott vagyontárgyra, vagyonkategóriára meghatáro- zott biztosítási összeg a folyó biztosítási idôszakra tel- jesített szolgáltatás összegével csökken, a biztosítási összeg eredeti értékre történô feltöltése az adott biz- tosítási idôszakon belül nem lehetséges, a szerzôdés a csökkent összeggel marad hatályban a folyó bizto- sítási idôszak végéig.

12.14. Az adott biztosítási idôszakban még rendelkezésre álló biztosítási összeg számításának alapja a vagyonkate- gória szintû vagy – amennyiben a szerzôdésben nyil- vántartott – a vagyontárgy szintû biztosítási összeg.

12.15. Utánpótlási új értéken biztosított vagyontárgyak eseté- ben az új érték, pótlási értéken biztosított vagyontár- gyak esetében a pótlási érték lesz a biztosítási szol- gáltatás megállapításának alapja az alábbiak szerint:

Épületek, építmények, mûtárgyak, földmûvek:

12.15.1. A biztosítási szolgáltatás számításának alapja a kár- helyszín szerint jellemzô káridôponti újjáépítési, újra- felépítési költség, de, ha a károsodott vagyontárgy ko- rának és elhasználódásának figyelembevételével megállapított káridôponti mûszaki avult értéke, nem éri el egy ugyanolyan vagy hasonló épület/építmény újjáépítési költségének 70%-át (vagyis több mint 30%- osan avult), a biztosítási szolgáltatás számításának alapja a káridôponti avult érték.

12.15.2. Amennyiben a biztosítási esemény által okozott ká- rosodás következtében a biztosított épület, építmény újjáépítése, helyreállítása a káresemény bekövetke- zésétôl számított 3 éven belül nem kezdôdik meg, vagy – ezen határidôn belül – a szerzôdô/biztosított írásban nyilatkozik a biztosítónak, hogy nem kívánja a helyreállítást, akkor a biztosítási szolgáltatás számítá- sának alapja az épület forgalmi értéke, de legfeljebb a biztosítási összeg vonatkozó hányadrésze.

12.15.3. Amennyiben az újjáépítés hatósági korlátozás miatt nem lehetséges, a biztosító újjáépítésként elfogadja az eltérô helyszínen, ugyanazon gazdasági célokra tör- ténô létesítését, legfeljebb a vonatkozó önrésszel csökkentett szolgáltatási összeg erejéig.

12.15.4. A biztosító nem fogadja el helyreállításnak vagy újrabeszerzésnek azt az esetet, amikor a biztosított a biztosítási szolgáltatást a káridôpontban már meglé- vô, de még nem befejezett épületek befejezésére kí- vánja fordítani.

Mûszaki és egyéb berendezések, gépek, felszerelések:

12.15.5. A biztosítási szolgáltatás megállapításának alapja a káridôponti újrabeszerzési (új) érték.

12.15.6. Amennyiben a károsodott vagyontárgy – korának és elhasználódásának figyelembevételével megállapított

– káridôponti mûszaki avult értéke nem éri el egy ugyanolyan vagy hasonló berendezés újrabeszerzési új értékének 50%-át (vagyis több mint 50%-osan avult), a biztosítási szolgáltatás számításának alapja a káridôponti avult érték.

12.15.7. Amennyiben a károsodott, vagy eltûnt vagyontárgy pótlása (helyreállítása) nem történik meg, a biztosítási szolgáltatás megállapításának alapja a vagyontárgy káridôponti avult értéke.

Jármûvek:

12.15.8. A biztosítási szolgáltatás számításának alapja a biz- tosított vagyontárgy káridôponti mûszaki avult értéke, amely a magyarországi EUROTAX Katalógus (vételi árjegyzése) alapján kerül megállapításra.

12.15.9. Káresemény bekövetkezésekor a biztosító a károso- dás mértékének megfelelô javítás (helyreállítás, pót- lás) önrészesedéssel csökkentett költségét téríti meg, az esetlegesen keletkezett értékcsökkenést (a forga- lomba még nem helyezett gépjármûvek kivételével) nem téríti meg.

12.15.10. A biztosító folyó biztosítási idôszakra vonatkozó – az önrész levonása nélkül megállapított – helyreállítá- si költség címén számított szolgáltatási alapjának fel- sô határa ugyanazon biztosított jármû tekintetében nem haladhatja meg a jármû – adott idôszakban te- kintett, elsô – káridôponti értékének 80%-át.

12.15.11. A biztosítási esemény következtében szükségessé vált fényezés esetén a biztosító kizárólag a sérült felü- letek fényezésének költségét téríti meg, a sérült, javított felület nagyságának (kiterjedtségének) megfelelô mér- tékben. Jelen biztosítás kapcsán az úgynevezett mellé- fényezés költségeit a biztosító nem téríti meg. A karos- széria teljes fényezésének költségét a biztosító kizáró- lag abban az esetben téríti meg, ha azt a forgalomba még nem helyezett gépjármûvek esetében gyári javítá- si technológia elôírja, vagy ha a sérült felület nagysága a jármû teljes külsô felületének több, mint 70%-a.

12.15.12. A biztosító a jármû önrésszel csökkentett pótlási értékét téríti meg, amennyiben a biztosított jármûvet ellopták, elrabolták és az a jogerôs rendôrségi nyomo- zást megszüntetô határozat kézhezvételétôl számított 60 napon belül nem került meg.

12.15.13. Szabadban tárolt biztosított gépjármûveket ért vihar, jégverés, hónyomás, illetve kizárólag új és for- galomba még soha nem helyezett gépkocsikat ért részlopás és rongálási károk esetén a biztosító szol- gáltatási kötelezettségének felsô határa a keletkezett kár önrésszel csökkentett mértéke, de legfeljebb

300.000 Ft káreseményenként és gépkocsinként.

Befejezetlen beruházások:

12.15.14. A biztosított által indított és a káresemény idôpont- jában még befejezetlen beruházások kárait a káridô-

pontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig, a készültségi foknak megfelelô újraelôállí- tási önköltségen veszi figyelembe a biztosító a szol- gáltatási alap megállapításakor.

Termelésbôl kivont tárgyi eszközök:

12.15.15. A termelésbôl kivont, használaton kívüli tárgyi esz- közök kárait azok káridôponti mûszaki avult értéke alapján veszi figyelembe a biztosító a szolgáltatási alap megállapításakor.

Vásárolt anyagok:

12.15.16. A biztosított által vásárolt anyagok károsodása ese- tén, a biztosítási szolgáltatás megállapításnak alapja a káridôponti újrabeszerzési költség, de legfeljebb az eladási ár – fel nem merült költségekkel és a biztosí- tott nyereségével csökkentett – mértéke.

Vásárolt áruk:

12.15.17. A biztosított által tovább értékesítendô áruk, termé- nyek vonatkozásában, a biztosítási szolgáltatás meg- állapításnak alapja a káridôponti újrabeszerzési költ- ség, de legfeljebb az eladási ár – fel nem merült költ- ségekkel és a biztosított nyereségével csökkentett – mértéke.

Betétdíjas göngyölegek:

12.15.18. A biztosított által átvett betétdíjas göngyölegek ká- rai esetén a biztosítási szolgáltatás megállapításának alapja a betéti díj vagy a beszerzési számla szerinti érték.

Befejezetlen termelés, félkész termékek:

12.15.19. A biztosított által elôállított befejezetlen termelés, illetve félkész termékek kárai esetén a biztosítási szol- gáltatás megállapításának alapja a biztosított által elô- állított áruk készültségi fokának megfelelô újraelôállí- tási költsége (önköltség), de legfeljebb – a fel nem me- rült költségekkel és a biztosított nyereségével csök- kentett – eladási ár.

Késztermékek:

12.15.20. A biztosított által elôállított késztermékek, áruk ká- rai esetén a biztosítási szolgáltatás megállapításának alapja a biztosított által elôállított késztermékek, áruk

– készültségi fokának megfelelô – újraelôállítási költ- sége (önköltség), de legfeljebb – a fel nem merült költ- ségekkel és a biztosított nyereségével csökkentett – eladási ár.

Egy évnél rövidebb élettartamú anyagok, eszközök:

12.15.21. A biztosított által folytatott tevékenység végzéséhez használt egy évnél rövidebb élettartamú anyagok, esz- közök kárai esetén a biztosítási szolgáltatás megálla- pításnak alapja a káridôponti avult érték, használatba nem vett vagyontárgyak esetében pedig az újrabe- szerzési költség.

Költségtérítések

12.15.22. Biztosított vagyontárgyakat ért biztosítási esemé- nyek kapcsán az adott vagyontárgy/vagyonkategória biztosítási összegén belül megtéríti a biztosító a kár- eseménnyel kapcsolatosan indokoltan és ténylegesen felmerült, dokumentumokkal igazolható, bizonylatok- kal alátámasztható alábbi költségeket:

• biztosítottat terhelô oltás, mentés, romeltakarítás, bontás, le- és visszaszerelés, mozgatás költségei,

• a keletkezett károk súlyosbodásának megakadályo- zását vagy mértékének enyhítését szolgáló intézke- dések következtében felmerült, a károsodott vagyon- tárgy elszállításával, ideiglenes fedésével, dúcolás- sal, állványozással, ideiglenes közmûvesítéssel, illet- ve az esetleges kényszer-kitelepítéssel vagy a meg- mentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedések- kel kapcsolatosan felmerült költségek,

• a kár pontos mértékének megállapítását célzó vizs- gálatok, valamint esetleges ténymegállapítási költ- ségek, amennyiben ez a biztosító elôzetes hozzájá- rulásával történt,

• helyreállítással kapcsolatos tervezési, szakértôi, en- gedélyezési költségek.

12.15.23. A kár elhárításával, enyhítésével illetve a további következményi károk súlyosbodásának megelôzésé- vel kapcsolatos költségeket még abban az esetben is megtéríti a biztosító, ha azok nem jártak sikerrel.

12.15.24. A túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a bizto- sító a költségtérítések kapcsán is vizsgálja és szolgál- tatásait ennek figyelembevételével nyújtja.

12.15.25. A kár elhárítása, enyhítése illetve a további követ- kezményi károk súlyosbodásának megelôzése során elszenvedett egészségkárosodással összefüggô költ- ségeket a biztosító nem téríti meg.

Speciális, különleges, egyedi vagyontárgyak:

12.15.26. Speciális, különleges, egyedi vagyontárgyak káro- sodása esetén a biztosítási szolgáltatás megállapítá- sának alapja a biztosítási szerzôdésben rögzített ér- ték.

Munkavállalók, vendégek vagyontárgyai:

12.15.27. Munkavállalók, vendégek vagyontárgyaiban kelet- kezett károk esetén a biztosítási szolgáltatás megálla- pításának alapja a károsodott vagyontárgy valóságos avult értéke.

12.15.28. A káreseménnyel kapcsolatosan felmerült általános forgalmi adót (ÁFA) a biztosító kizárólag abban az eset- ben téríti meg, ha a biztosított az adott vagyontárgy vonatkozásában nem jogosult az ÁFA visszaigénylé- sére és a biztosítási összeg megállapítása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, valamint a kár helyreállítását olyan számlával igazolták, ame- lyen fel van tüntetve az általános forgalmi adó össze- ge, vagy amelybôl ennek pontos összege levezethetô.

12.15.29. A biztosító szolgáltatásait forintban állapítja meg és forintban nyújtja.

Értékálló ingóságok:

12.15.30. Saját tulajdonú és jelen szabályzat elôírásai szerint tárolt értékálló ingóságokat (nemesfémekbôl készült, muzeális, vagy mûvészeti értékû vagyontárgyak) ért káresemények esetén a biztosítási szolgáltatás meg- állapításának alapja a károsodott vagyontárgy forgal- mi értéke.

Készpénz, valuta:

12.15.31. Saját tulajdonú és jelen szabályzat elôírásai sze- rint tárolt készpénzt, valutát ért károsodás esetén a szolgáltatási összeg megállapításának alapja a kész- pénz, valuta névértéke. Valuták forint értékét azok kár- esemény elôtti utolsó, MNB vételi árfolyama alapján kell meghatározni.

Névre szóló értékpapírok:

12.15.32. Saját tulajdonú és jelen szabályzat elôírásai szerint tárolt névre szóló értékpapírokat ért károk esetén a biztosítási szolgáltatás megállapításnak alapja a hir- detményi eljárással kapcsolatos költségek, valamint a névre szóló értékpapírok újraelôállítási költsége, amennyiben elôállításuk ténylegesen meg is történik.

Bemutatóra szóló értékpapírok:

12.15.33. Saját tulajdonú és jelen szabályzat elôírásai sze- rint tárolt bemutatóra szóló értékpapírokat ért károk esetén a biztosítási szolgáltatás megállapításának alapja az adott értékpapír legalább három magyaror- szági forgalmazója által közölt vételi árfolyam átlagá- nak megfelelô, a biztosítási esemény idôpontjában irányadó piaci ár.

Értékcikkek esetén:

12.15.34. Értékcikkeket ért károsodás esetén a szolgáltatási összeg megállapításának alapja a károsodott értékcikk névértéke.

Növények:

12.15.35. Épített parkok növényeinek károsodása esetén a biztosítási szolgáltatás megállapításának alapja az eredeti telepítéskori állapotnak megfelelô újratelepítési költség.

Állatok:

12.15.36. Élôállatok sérülése, károsodása esetén a biztosí- tási szolgáltatás megállapításának alapja az egyeden- ként meghatározott nyilvántartási érték esetleges vá- góhídi vagy egyéb típusú megtérülésekkel csökken- tett értéke.

A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG KORLÁTOZÁSA

12.16. Amennyiben a kár helyreállításához szükséges ható- sági engedélyt az illetékes hatóság nem adja meg, a biztosítási szolgáltatás számításának alapja a biztosí- tott vagyontárgy káridôponti mûszaki avult értéke.

12.17. Nem az eredeti állapotra történô helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelô helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg.

12.18. A biztosítási esemény utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak annyiban vállalja, amennyi- ben az a végleges helyreállítás részét képezi és nem növeli annak költségét.

12.19. A biztosító nem téríti meg az ugyanazon vagyontár- gyat vagy annak ugyanazon részét ért elôzô kárese- mény alapján megítélt/kifizetett kártérítésnek azt a há- nyadát, amelyet még nem fordítottak az elôzménykár helyreállítására.

12.20. Amennyiben a sérült alkatrész, illetve tartozék a bizto- sítási eseményt megelôzôen már sérült, javított, vagy kijavítatlan, illetve szakszerûtlenül javított volt, a bizto- sító az új alkatrész, tartozék árából jogosult az érték- emelkedést levonni.

12.21. Amennyiben a károsodott vagyontárgy, elem javítható lenne, de azt a helyreállítás során újjal pótolták a biz- tosító az ebbôl eredô többletköltségeket nem viseli.

12.22. A biztosító nem téríti meg az összetartozó (párban, garnitúrában szerelt) vagyontárgyak esetén (ide értve a gépek, gépi berendezések, készülékek tartalék al- katrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgy vagy elem, a többi vagyon- tárgy vagy elem megrongálódása vagy megsemmisü- lése (eltûnése) miatt elszenvedtek.

12.23. A biztosító által megállapított térítési összegbôl elô- ször az ÁFA és egyéb közteher kerül levonásra, majd az így csökkentett összegbôl az önrészesedés.

12.24. A biztosítási szolgáltatás alapjául szolgáló térítési összeg a szerzôdés szerinti önrészesedéssel, vala- mint az értéket képviselô maradványok megállapított (becsült) értékével minden esetben csökken.

12.25. Nem téríti meg a biztosító az értékesíthetô vagy egyéb módon hasznosítható (felhasználható) maradványok értékét, valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb hely- rôl visszaigényelhetô, vagy egyéb módon megtérült (pl. más biztosítások által fedezett) összeget.

12.26. Amennyiben a biztosított a biztosítási esemény bekö- vetkezését követô helyreállítás során eltér a biztosító javaslatától, az ebbôl eredô többletköltségeket a biz- tosító nem téríti meg.

12.27. A biztosító nem téríti meg a biztosítási esemény hely- reállításával kapcsolatos sürgôsségi felárat, túlmunka többletköltségeit, valamint a felhasználásra kerülô

anyagok, eszközök, szerkezetek sürgôsségi szállítá- sának, illetve gyártásának többletköltségeit.

KÖZREHATÁS

12.28. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül egyéb, más károsító esemény vagy tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mérték- ben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel közvetlen okozati összefüggésben áll.

13. A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG HATÁRIDEJE

13.1. A káreseménnyel kapcsolatos és a szolgáltatási köte- lezettség megállapításához szükséges teljeskörû do- kumentáció kézhezvételét követôen a biztosítónak 30 napon belül nyilatkoznia kell a kárigény elismerésérôl, vagy elutasításáról.

13.2. Amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettségét elismerte, köteles azt az elismerést követô 30 napon belül teljesíteni.

14. MENTESÜLÉS

14.1. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél vagy valamely, a jelen szerzôdés alapján biztosítottnak minôsülô személy;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, érdemi vezetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szak- mai vezetésének vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

14.1.1. Súlyosan gondatlan magatartásnak minôsül például, ha a kár:

a) alkoholos befolyásoltsággal (0,8 ezrelék fölötti vér- alkoholszint),

b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetéssel,

c) kábító, vagy bódító hatású anyag használatával kapcsolatos befolyásoltsággal

okozati összefüggésben következett be.

14.2. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt valamely, a jelen szerzôdés- ben biztosítottnak minôsülô személy, illetve a szerzô- dô, kármegelôzési vagy kárenyhítési kötelezettségé- nek megszegésével okozta.

15. KIZÁRÁSOK

15.1. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, költségeket, veszteségeket vagy kiadásokat, amelyek nem vélet-

len, váratlan, elôre nem látható, balesetszerû módon következtek be, illetve amelyek oka közvetlenül vagy közvetve, egészben vagy részben:

a) háború, polgárháború, invázió, katonai erô nemzet- közi alkalmazása, idegen ellenséges erôk cseleke- dete, harci eszköz, vagy hadianyag felhasználásá- nak következménye,

b) polgári zavargás, lázadás, forradalom, sztrájk, felke- lés, zendülés, fosztogatás, egyéb erôszakos cse- lekmény következménye,

c) bármely tüntetés, felvonulás, terrorizmus, ideértve minden olyan cselekményt is, melyet valamely tényleges vagy várhatóan bekövetkezô terrorcse- lekmény meghiúsítása, vagy az az elleni védeke- zés során tesznek,

d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, radioaktív ve- gyi, biológiai szennyezést eredményez,

e) katonai, vagy polgári hatóságok rendelkezései mi- att keletkezett károk,

f) bármely politikai szervezettel, mozgalommal kap- csolatban, illetve annak nevében fellépô személyek által okozott vagy velük összefüggésben keletke- zett károk.

15.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek biztosítási ese- mény kapcsán váltak ugyan ismertté, de azok a szer- zôdés megkötésekor már meglévô hibákra és hiányos- ságokra vezethetôk vissza.

15.3. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti a biztosító az építési-, szerelési tevékenységgel, bon- tással, beüzemeléssel, üzemi próbákkal összefüggés- ben keletkezett károkat.

15.4. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti a biztosító a károsodott vagyontárgy olyan típusú (pl. esztétikai jellegû) értékcsökkenését, amely annak to- vábbi rendeltetésszerû használatát nem befolyásolja.

15.5. Nem téríti a biztosító a bírság, kötbér, késedelmi ka- mat vagy egyéb büntetô jellegû (pl. per) költségek összegét.

15.6. Xxxxxxxxx megállapodás hiányában nem téríti a bizto- sító azon következményi károkat, amelyek a vállalko- zási tevékenység leállásából, átmeneti szünetelteté- sébôl származnak (pl. termeléskiesés, elmaradt ha- szon, állásidôre kifizetett bér, vagy egyéb veszteség), továbbá az ezek elkerülése céljából felmerülô többlet- költségeket.

15.7. Nem téríti a biztosító a lassú, fokozatos és folyamatos állagromlással okozott károkat, amelyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gôz vagy egyéb ha- sonló hatások következtében keletkeztek.

15.8. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek a biz- tosított, jogszabályban elôírt felelôsségénél szigorúbb

– szerzôdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt

– helytállási kötelezettségébôl adódóan keletkeztek.

15.9. Nem téríti a biztosító a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt keletkezett károkat.

15.10. Nem téríti a biztosító a biztosított vagyontárgyak avult- ságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tar- tásával okozati összefüggésben keletkezett károkat.

15.11. Nem téríti a biztosító a javíthatónak minôsülô alkatré- szek, elemek kárainak azt a részét, amely a károsodott rész, elem újracserélésének többletköltségébôl szár- mazik.

15.12. Nem téríti a biztosító a tulajdonjog – állandó vagy ide- iglenes jellegû – hatósági korlátozásából származó károkat.

15.13. Nem téríti a biztosító a szándékos túlterheléssel, a biz- tonsági határt meghaladó mértékû próbanyomással vagy próbaterheléssel összefüggô károkat.

15.14. Nem téríti a biztosító az olyan közigazgatási határozat végrehajtásából eredô károkat, amely építkezést, bon- tást, javítást, újjáépítést, illetve a biztosított épületek nem károsodott részeinek bontását rendeli el.

15.15. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti a biztosító a nem baleseti jelleggel bekövetkezô esemé- nyek kárait, amennyiben az eredendôen mûszaki hiba, zavar, mûködésképtelenség, fagyás, anyagfáradás, anyaghiba stb. miatt keletkezik.

15.16. Nem téríti a biztosító a talaj termôképességének el- vesztésébôl származó károkat.

15.17. Nem téríti a biztosító a kedvezmények elvesztése, a késedelem vagy a piacvesztés miatt keletkezett kö- vetkezményi károkat.

15.18. Nem téríti a biztosító a biztosított vagyontárgy haszná- lata során bekövetkezô kopási és elhasználódási ká- rokat.

15.19. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az elektronikus adatvesztés, adattörlés miatt bekövetkezett károkat.

15.20. Nem téríti a biztosító a különbözô szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás mûködése, vagy ezek hasz- nálati értékének csökkenése miatt keletkezô károkat.

15.21. Nem téríti a biztosító az állami, vagy egyéb támoga- tásként a biztosított, illetve a szerzôdô által igényelhe- tô, illetve visszaigényelhetô költségek összegét.

15.22. Nem téríti a biztosító a szavatossági, jótállási károkat.

15.23. Nem téríti a biztosító a készletek, garnitúrák vagy más összetartozó vagyontárgyak nem károsodott darabjai- nak vagy részegységeinek használati vagy forgalmi értékének csökkenésébôl adódó károkat.

15.24. Ellenkezô megállapodás hiányában nem téríti a bizto- sító a környezetszennyezéssel összefüggô károkat.

15.25. Nem téríti a biztosító a rágcsálók okozta károkat.

15.26. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a szerzôdô/biztosított azzal idézett elô, hogy a szerzô- dés tartama alatt, a korábban azonos károkozási kö- rülményekkel visszatérôen okozott kár nem szüntette meg, a károkozási körülményt nem küszöbölte ki, no- ha az gazdaságilag és mûszakilag ésszerû ráfordítás- sal megszûntethetô, kiküszöbölhetô, elkerülhetô lett volna.

16. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

16.1. Jelen biztosítás Általános és Xxxxxxx feltételeiben nem szabályozott kérdésekben a 6:63. § (5) bekez- dés kivételével a Polgári Törvénykönyv, továbbá a ha- tályos magyar jog szabályai az irányadók.

16.2. Az Általános és Xxxxxxx feltételekben is egyaránt sza- bályozottak eltérése esetén a Különös feltételekben foglaltak az irányadók.

16.3. Amennyiben a Különös feltételek másként nem rendel- keznek, jelen biztosítási szerzôdés alapján keletkezett kártérítési igények a káresemény bekövetkezésétôl számított egy év alatt évülnek el.

16.4. Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen fel- merülô panaszokat a biztosító központi panaszirodájá- hoz lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben):

Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxx@xxxx.xx

16.5. A biztosítási szerzôdés illetve a tagsági jogviszony létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és meg- szûnésével, továbbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére természetes személy fo- gyasztó írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Bé- kéltetô Testülethez.

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: H-1525 Budapest, BKKP Pf. 172. Telefon: x00-0-00-00-000

E-mail: xxx@xxx.xx

A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a természetes személy fogyasztó elô- zetesen a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vi- tás ügy rendezését.

16.6. A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése ese- tén az MNB-hez lehet fordulni panasszal.

Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: x00-00-000-000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

16.7. A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bí- rósághoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fogyasztónak nem minôsülô fél csak bírósághoz for- dulhat.

16.8. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0. Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

16.9. Biztosítási titoknak minôsül minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításköz- vetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – szemé- lyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

16.10. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak lét- rejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással össze- függnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szer- zôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó kö- vetelések megítéléséhez szükséges, vagy a törvény (Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

16.11. A 16.10. pontban meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôze- tes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás meg- tagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és an- nak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

16.12. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nél- kül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktar- tási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbizto- sító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazo- kat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.

16.13. A Bit. 136. §-a szerint az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsoló- dó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szó- ló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekez- désében meghatározott célokból, az Eüak. rendelke- zései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájá- rulásával kezelheti.

16.14. Jelen szerzôdés kapcsán az ügyfél személyes adata- inak, továbbá egészségi állapotával összefüggô ada- tainak kezelésére vonatkozó hozzájárulását az aján- lattétel során és/vagy a biztosítási szolgáltatás igény- bevételét közvetlenül megelôzôen adja meg.

16.15. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egész- ségügyi állapottal közvetlenül összefüggô, általa ke- zelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény ér- vényesíthetô.

A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

16.16. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhetô, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhe- tetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a cél megva- lósulásához szükséges mértékben és ideig. Az adato- kat a biztosító kezeli és dolgozza fel.

16.17. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezett- ség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási ti- tokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

16.18. A Bit. 138. §-a alapján a biztosítási titok megtartásá- nak kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az elôkészítô eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végre- hajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a felszá- molási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügye- lôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásá- ban eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szol- gálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adó- kötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meg- határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- lattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egész- ségügyi államigazgatási szervvel,

j) a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásá- val, valamint együttbiztosítás esetén a kockázat- vállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, to- vábbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gép- jármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazga- tási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a köz- úti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levele- zôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési bale- setével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû ja- vítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges

adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellá- tásához szükséges adatok tekintetében a könyv- vizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok ál- tal támasztott követelményeket kielégítô adatkeze- lés feltételei minden egyes adatra nézve teljesül- nek, valamint a harmadik országbeli biztosító szék- helye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabá- lyairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biz- tosítóval,

t) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosí- tó jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

16.19. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás kere- tén kívül a fent meghatározott szervek alkalmazottai- ra is kiterjed.

16.20. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az elôkészítô eljárást folytató szerv, a nyo- mozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adat- kérésére, írásbeli megkeresésére akkor is köteles ha- ladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat me- rül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselek- ménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûn- szövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

16.21. A biztosító a 16.18. illetve a 16.20. pontokban, a Bit. a 137. §-ban, a 138. §-ban és a 140. §-ban meghatá- rozott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.

16.22. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írás- beli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot, vala- mint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoport- szinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus- finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kap- csolódó kötelezettségét teljesíti.

16.23. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a vi- szontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénz- ügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásá- ról szóló törvényben meghatározott bejelentési köte- lezettségének tesz eleget.

16.24. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intéz- ménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô

követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonat- kozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkere- séssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügy- fél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

16.25. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfe- lelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötele- zettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

16.26. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosító- hoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adat- köre, célja és jogalapja van, és a harmadik ország- ban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tör- vény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tag- államba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell al- kalmazni.

16.27. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügye- let esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénz- ügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

16.28. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amely- bôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyele- térôl szóló törvényben foglalt rendelkezések telje- sítése érdekében történô adatátadás.

Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosí- tó a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagad- hatja meg.

16.29. A Bit. 149. § (1) alapján a biztosító (továbbiakban: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesí- tése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szer- zôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzô- désekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározot- tak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a fi- gyelembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)–(6) be- kezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

16.30. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

16.31. Az érintett ügyfél kérésére a biztosító köteles tájékoz- tatást adni az érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idôtartamáról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl és az adatkezeléssel összefüggô tevékenységérôl, továbbá

– az érintett személyes adatainak továbbítása esetén

– az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjérôl.

16.32. Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak zárolását és törlését.

16.33. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelôre vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítéséhez vagy az adatkezelô, adatátvevô vagy harmadik személy jogos érdekének érvénye- sítéséhez szükséges, kivéve kötelezô adatkezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbí- tása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

16.34. A biztosító az érintett tiltakozást a kérelem benyújtásá- tól számított legrövidebb idôn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntésérôl a kérelmezôt írásban tájékoztatja. Amennyiben a biztosító az érin- tett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zá- rolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alap- xxx xxxx intézkedésekrôl értesíti mindazokat, akik ré- szére a tiltakozással érintett személyes adatot koráb- ban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tilta- kozási jog érvényesítése érdekében.

16.35. Amennyiben az érintett a biztosító fentiek szerint meg- hozott döntésével nem ért egyet, illetve ha a biztosító a fentiek szerinti határidôt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától számított 30 napon belül – az Infotv. 22. §-ában meg- határozott módon – bírósághoz fordulhat.

16.36. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év el- teltével, a különleges adatnak, vagy bûnügyi szemé- lyes adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

16.37. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit.

138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

16.38. A biztosító és a személyes adatokat a biztosítási, illet- ve a megbízási jogviszony fennállásának idején, vala- mint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

16.39. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amely- nek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

16.40. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gya- korolhatja.

16.41. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az üz- leti titok védelmérôl szóló 2018. évi LIV. törvényben foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

Vagyonbiztosítások

Különös feltételek

A KÖBE Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítása az Álta- lános feltételekben, illetve jelen Különös feltételekben foglalt részletszabályok alapján jön létre. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítható vagyontárgyakat ért, itt felsoro- lásra kerülô biztosítási események bekövetkezése esetén áll be, a vonatkozó további részletszabályok és az Általános fel- tételek figyelembevételével.

A konkrét szerzôdés biztosítási eseményeit és ezek feltéte- leit, a biztosított vagyontárgyak/vagyonkategóriák felsorolá- sát, valamint az esetlegesen kapcsolódó további speciális elôírásokat, megállapodásokat a kockázatviselés területi és idôbeli hatályára és a kiegészítô biztosításokra is kiterjedôen a biztosítási kötvény tartalmazza.

1. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

1.1. A biztosítási szerzôdésben a biztosítható vagyontár- gyak fedezetbe vétele vagyonkategóriákba rendezet- ten történik. Az egyes vagyonkategóriák vonatkozásá- ban külön kell megjeleníteni a vállalkozás saját tulaj- donú és a vállalkozási tevékenységgel összefüggés- ben a biztosított által bérelt, lízingelt, bizományba, megôrzésre, javításra, tovább-feldolgozásra átvett, idegen tulajdonú vagyontárgyakat.

1.2. A biztosító biztosítási védelme kizárólag azon idegen tulajdonú vagyontárgyakra terjed ki, amelyekre az alábbiakban felsorolt valamennyi feltétel egyszerre teljesül:

a) olyan vagyontárgyak, amelyekért a biztosított kár- térítési felelôsséggel tartozik,

b) olyan vagyontárgyak, amelyek tulajdonjoga doku- mentumokkal igazolható,

c) olyan vagyontárgyak, amelyekre vonatkozóan a biztosított tételes nyilvántartással rendelkezik,

d) olyan vagyontárgyak, amelyekre vonatkozóan a biztosítási díjat megfizették.

1.3. A biztosított telephelyen fellelhetô, jelen feltételek alapján azonos vagyonkategóriába tartozó vagyontár- gyak külön-külön nem, csak együttesen, vagyonkate- góriánként biztosíthatók.

1.4. A biztosítható vagyontárgyak, illetve vagyonkategóriák meghatározásai a hatályos számviteli törvénynek megfelelôen értelmezendôk, illetve – a „külön díj elle- nében biztosítható” és a „nem biztosítható” felsorolás- ban szereplô vagyontárgyak kivételével – kizárólag olyan vagyontárgyak biztosíthatók, amelyek az adott vállalkozás könyveiben vagy nyilvántartásaiban egyér- telmûen azonosíthatók és amelyek a hatályos szám- viteli törvény alapján részletezett kategóriákba egyér- telmûen besorolhatók.

1.5. Az egyes vagyonkategóriákba sorolt biztosítható va- gyontárgyak – külön erre vonatkozó eltérô megállapo- dás hiányában – kizárólag a kockázatviselés helyén minôsülnek biztosítottnak.

1.6. Biztosítható (alap díjas) vagyonkategóriák:

1.6.1. Tárgyi eszközök:

• Épületek, építmények az épületgépészeti eszközök- kel, berendezésekkel és burkolatokkal, továbbá mû- tárgyak, földmûvek

• Mûszaki és egyéb berendezések, gépek, felszerelések

• Jármûvek (kizárólag telephelyen tárolt)

• Beruházások

• Termelésbôl kivont tárgyi eszközök

1.6.1.1. Kizárólag a biztosított telephelyen tárolt, idegen tulaj- donú jármûvek biztosíthatók, a gépjármûvek üzemel- tetésével, ütközésével összefüggésbe nem hozható károkra. A biztosított által üzemeltetett gépjármûvek jelen szerzôdésben nem biztosíthatók.

Betöréses lopás, rongálás, rablás esetén a nem sza- badban tárolt jármû akkor minôsül biztosítottnak, ha azt megfelelôen lezárt helyiségben tárolták, a szabad- ban tárolt gépjármû pedig akkor, ha az a káresemény idôpontjában rendelkezett a kötelezôen elôírt bizton- ságtechnikai berendezésekkel és:

a) a lakott területen belül elhelyezkedô, kerítéssel kör- bevett és megfelelôen megvilágított telephely sze- mély- és gépjármû kapui legalább egy db biztonsá- gi zárnak minôsülô zárral lezártak vagy,

b) a lakott területen kívül fekvô telephely állandó por- taszolgálttal védett vagy jelen feltételek szerint ôr- zött telephelynek minôsül és

c) a telephelyen tárolt gépjármûvek indító kulcsai (kár- tyái) és okmányai a nyitvatartási- üzemidôn kívül, megfelelôen lezárt épületben, vagy értéktárolóban kerültek elhelyezésre, nyitvatartási idôben pedig nem voltak felügyelet nélkül a gépjármûben hagyva.

1.6.1.2. Szabadban tárolt biztosított gépjármûveket ért vihar, jégverés, hónyomás, illetve kizárólag új és forgalom- ba még soha nem helyezett gépkocsikat ért részlopás és rongálási károk esetén a biztosító szolgáltatási kö- telezettségének felsô határa a keletkezett kár ön- résszel csökkentett mértéke, de legfeljebb 300.000 Ft káreseményenként és gépkocsinként.

1.6.2. Készletek:

• Anyagok

• Áruk

• Betétdíjas göngyölegek

• Befejezetlen termelés, félkész termékek

• Késztermékek

• Egy évnél rövidebb élettartamú anyagok, eszközök

1.6.2.1. Szabadban tárolt (telepített, elhelyezett) készletek ki- zárólag akkor minôsülnek biztosított vagyontárgynak, ha azokat természeti károk ellen (pl. takarással, fóliá- zással) megfelelôen és szakszerûen védték. Ennek ellenére sem terjed ki azonban a biztosító kockázatvi- selése a betöréses lopás, rongálás, rablás, jégverés, hónyomás által okozott károkra, valamint a talajszinttôl 12 cm-nél alacsonyabban elhelyezett vagyontárgyak bármilyen folyadék, csapadék által okozott káraira.

1.7. Külön díj ellenében biztosítható vagyontárgyak:

1.7.1. Egyéb vagyontárgyak:

• Speciális, különleges, egyedi vagyontárgyak (külön megállapodás alapján)

• Munkavállalók, vendégek vagyontárgyai

1.7.2. Pénz és értékkészlet:

• Értékálló ingóságok

• Pénztári bizonylatolt pénzkészletek (készpénz, valuta)

• Névre szóló értékpapírok

• Bemutatóra szóló értékpapírok

• Értékcikkek

1.7.3. Növények, állatok:

• Növények

• Élôállatok

1.8. Nem biztosítható vagyontárgyak:

Ellenkezô és a felek külön erre vonatkozó megállapo- dása nélkül nem biztosíthatók az alábbi vagyontárgyak, illetve az ezekkel kapcsolatos következményi károk:

a) jövedéki termékek (dohányáru, alkohol tartalmú ita- lok, üzemanyagok),

b) kirakatszekrények és tartalmuk,

c) szabadban tárolt anyagok, készletek, tárgyi eszkö- zök,

d) nemesfémbôl, vagy annak felhasználásával készült tárgyak, ékszerek, drágakövek, érmék, medálok, gyöngyök, antikvitások, készpénz, hordozható szá- mítógépek, kulcsok,

e) reprodukciós segédeszközök (minták, fröccsöntô- és présformák, folyató, sajtoló, kivágó szerszámok, nyomólemezek, hengerek, sablonok, matricák, klisék, szabásminták, szövô- és jacquard kártyák), szem- léltetô modellek, prototípusok, kiállítási tárgyak,

f) immateriális javak, iratok, tervek, üzleti könyvek, kartotékok, bérleti-, szabadalmi-, licenc-, kiadói-, szerzôi-, márka-, védjegy és egyéb jogok leiratai, tervek, tervrajzok, rajzok, szellemi alkotások, adat- hordozók, adatfeldolgozók, adathordozókon tárolt adatok, szoftverek, számlák, bizonylatok,

g) átruházható természetû okmányok, értékpapírok, hitelkártyák, takarékbetétkönyvek, pénzt helyette- sítô eszközök,

h) vasúti sínek, vasúti jármûvek, mozdonyok, gördülô állomány,

i) vonalas létesítmények, szállító és elosztó vezeté- kek,

j) mûholdak, légi, vízi jármûvek, ezek részegységei, rakományai,

k) pincehelyiségekben és talajszint alatti padozatú helyiségekben lévô vagyontárgyak,

l) nádtetôs épületek és a bennük lévô vagyontárgyak,

m) ideiglenes, átmeneti jelleggel vagy ideiglenes en- gedéllyel épült létesítmények, pavilonok,

n) sátrak és tartalmuk, légvárak, ugráló várak, felfúj- ható eszközök, játékok,

o) utak, közlekedést szolgáló alagutak, hidak,

p) vízi létesítmények, vízi mûtárgyak (pl. dokkok, rak- partok, mólók, stégek, fúrótornyok, gátak, töltések, csatornák),

q) élôvizek, vízbázisok (pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források),

r) föld, földterület, telek, erdô, ültetvény, lábon álló fák, növények,

s) földben, vízben található bányakincsek, ásványok, kôzetek, föld alatti bányák, külszíni fejtések, olaj-, gáz kutak,

t) levegô,

u) vérkészletek,

v) pénzérmével mûködô automaták, ATM-ek, játék- és nyerôgépek, árusító automaták a tartalmukkal együtt,

w) szellemi, képzômûvészeti, mûvészeti alkotások, mûtárgyak, gyûjtemények, hangszerek,

x) mûszaki elhasználódás, vagy avultság miatt a ter- melésbôl kivont gépek,

y) építés, össze- vagy szétszerelés, beüzemelés, pró- baüzem alatt álló vagyontárgyak, befejezetlen épü- letek,

z) bontás alatt álló, vagy bontásra ítélt létesítmények, aa) kötélpályás felvonók, személyfelvonók (liftek),

mozgólépcsôk,

bb) melegágyak, fóliasátrak, üvegházak,

cc) forgalmi engedélyre kötelezett, közúti forgalomban is részt vevô gépjármûvek, utánfutók és vontatók,

dd) követelések,

ee) kifejezetten tûz- és robbanásveszélyes anyagok, robbanó anyagok,

ff) szállítás, ki- és berakodás, közbensô raktározás alatt álló vagyontárgyak,

gg) nukleáris reaktor és annak berendezései, hasadó anyagok.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Alapkockázatok

Jelen különös feltételek alapján biztosítási eseménynek minô- sül a biztosított vagyontárgyak balesetszerûen – az alábbiak- ban részletezett veszélynemekbôl eredô, elôre nem látható ok- ból, véletlenül, váratlanul, külsô behatás miatt – bekövetkezô olyan közvetlen (és nem következményi) fizikai károsodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerû használata érdekében szükségessé teszi annak javítását, helyreállítását, illetve amely- nek következtében szükségessé válik a vagyontárgy pótlása.

2.1. Tûz

Jelen biztosítás szempontjából tûznek (szabályozatlan égésnek) minôsül az a nem rendeltetésszerû tûztérben

keletkezô, vagy a rendeltetésszerû tûzteret elhagyó, terjedôképes, öntápláló lánggal való égés, izzás oxi- dációs folyamata, amely a biztosított vagyontárgyak- ban kárt okoz.

2.1.1. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg tûzkárként:

a) a gyulladási hômérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölôdés, olvadás, zsugorodás, szín- és alakvál- tozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi fo- lyamat formájában bekövetkezô károkat, azon ese- tek kivételével, amelyek keletkezésének oka egy- értelmûen a tûz,

b) magában az öngyulladt anyagban bekövetkezô ká- rokat, de megtéríti az abból átterjedô tûz által, az egyéb biztosított vagyontárgyakban okozott károkat,

c) a rendeletetésüknél fogva tûznek, lángnak, hôhatás- nak kitett vagyontárgyakban (pl. kályhákban, kazá- nokban, kohókban, kemencékben, szárítókban, öntôüstökben stb.) funkcionális használatukkal összefüggésben keletkezô (pl. kopási, kilyukadási, repedési, víz vagy hûtôfolyadék kiáramlásával elô- álló) károkat, illetve magukban a kiáramló anya- gokban keletkezett károkat,

d) az elektromos gépekben, berendezésekben, fel- szerelésekben, vezetékekben az alkalmazott elekt- romos áram, zárlati hô hatására vagy a feszültség-, áram-, illetve túláram védelem kiiktatódása miatt bekövetkezô károkat, de megtéríti az átterjedô tûz által okozott károkat,

e) tûz bekövetkezése nélküli füst vagy korom- szennyezôdési károkat,

f) vegyszerek maró hatása miatt, illetve egyéb vegyi folyamatok hatása miatt, az e folyamatoknak kitett anyagokban és tárgyakban keletkezô károkat,

g) bármely anyag üzemszerû hôhatásnak kitett, fel- dolgozása közben a rendeltetésszerûen használt energia hôhatására a feldolgozás alatt lévô anyag- ban keletkezô égés, pörkölôdés, elszínezôdés, alakváltozás vagy minôségromlás miatt keletkezett károkat.

2.2. Villámcsapás és villámcsapás másodlagos hatása Biztosítási eseménynek minôsül a légköri elektromos- ság azon kisülése, melynek során a felszabaduló me- chanikus és/vagy termikus energia romboló és/vagy gyújtó hatása közvetlenül a biztosított vagyontárgyak- ban kárt okoz.

2.2.1. Jelen esemény kapcsán a biztosító megtéríti a bizto- sított vagyontárgynak minôsülô elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben a nem közvetlen villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció által okozott károkat is.

2.2.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg villámcsapás kárként:

a) ha a kár olyan vagyontárgyat ér, amelynek hatósá- gilag elôírt villámhárító/villámvédelmi rendszerrel kellett volna rendelkeznie vagy ha az nem szak- szerûen került kialakításra, karbantartását elmu- lasztották vagy nem a vonatkozó elôírásoknak megfelelôen végezték.

2.3. Robbanás

Biztosítási eseménynek minôsül a gázok, gôzök, porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövet- kezô, intenzív nyomásnövekedéssel és rombolással is együtt járó energia felszabadulása, amely a biztosí- tott vagyontárgyakban kárt okoz.

2.3.1. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg robbanás kárként:

a) céltudatos, tervszerû, elôre bejelentett vagy ható- sági engedélyezéshez kötött robbantás miatt kelet- kezett károkat,

b) a rendeltetésszerû használat során, a megengedett üzemi nyomás túllépése nélkül keletkezett károkat,

c) a folyadékkal töltött tárolók, csôvezetékek befagyá- sa, illetve a tárolókba, tartályokba betárolt anyag természetes nyomása miatt bekövetkezô károkat,

d) berendezések, készülékek vagy mûszerek üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között elôálló károkat,

e) hangrobbanásból eredô károkat,

f) belsôégésû motorok égésterében fellépô robbaná- sok, valamint elektromos megszakítókban a más meglévô vagy keletkezô gáznyomás hatására be- következô károkat,

g) az összeroppanás (implóziós) károkat.

2.4. Légi jármû ütközése

Biztosítási eseménynek minôsül a személyzet által irá- nyított légi jármûvek, azok alkatrészeinek, vagy rako- mányának lezuhanása, ütközése, amennyiben ez a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Elemi károk

2.5. Vihar

Biztosítási eseménynek minôsül a kockázatviselés helyén az 54 km/h sebességet elérô, vagy azt megha- ladó szél toló, nyomó, vagy szívóereje által:

a) a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül okozott kár,

b) az elsodort, kidöntött tárgyak ütközése, elmozdulá- sa, deformálódása miatt, a biztosított vagyontár- gyakban keletkezô kár,

c) a vihar által megrongált építésügyi szabványok alapján végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített tetôfedésen, falazati résen vagy nyílászárókon keresztül az épületbe jutó csapadék áztató hatása miatt, a biz- tosított vagyontárgyakban keletkezô kár.

2.5.1. A biztosítási eseményt a biztosító az Országos Me- teorológiai Szolgálat (OMSZ) által mért és hitelesített adatok figyelembevételével bírálja el.

2.5.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) az építés alatt álló épületek kárait,

b) az ideiglenes fedésben keletkezett károkat,

c) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható következményi károkat,

d) a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt kelet- kezett károkat.

2.6. Felhôszakadás

Biztosítási eseménynek minôsül, ha a 0,5 mm/perc átlagos intenzitást, vagy 24 óra alatt lehullott, 30 mm mennyiséget meghaladó csapadékvizet a szabálysze- rûen kialakított és karbantartott vízelvezetô rendszer elnyelni képtelen és ezért a talajszinten vagy egyéb pl. nyitott födémeken áramló csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz.

2.6.1. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) az elöntés nélküli, átnedvesedésbôl, felázásból ere- dô károkat,

b) a felhôszakadás miatt kialakult belvíz, talajvíz okoz- ta károkat,

c) a talajerôben, illetve a talajszerkezetben szerves és mûtrágyák kilúgozása folytán keletkezett károkat,

d) az épületek, vízelvezetôk hiányára, karbantartásá- nak elmulasztására vagy kivitelezési hibáira vissza- vezethetô károkat,

e) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható következményi károkat,

f) a gombásodás, penészesedés, salétromosodás for- májában jelentkezô károkat,

g) a talajszint alatti padozatú helyiség elöntése esetén az ott elhelyezett eszközökben keletkezô károkat kivéve, ha azokat legalább 25 cm-rel a padlószint fölött tárolták.

2.7. Jégverés

Biztosítási eseménynek minôsül a természetes csa- padék formájában lehulló jégszemek által a biztosított vagyontárgyakban okozott fizikai sérüléssel, roncso- lással és alakváltozással is együtt járó károkozás.

2.7.1. Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító megté- ríti a biztosított épület homlokzatát és redônyeit ért ká- rokat, továbbá a jégverés által megrongált nyílászáró- kon, építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával meg- épített tetôfedésen, tetôszerkezeten keresztül, a biz- tosított épületbe jutott csapadék által, a biztosított va- gyontárgyakban okozott károkat.

2.7.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôszerkezet szakszerûtlen kivitelezésével, kar- bantartásának elmulasztásával kapcsolatos károkat,

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható következményi károkat,

c) az ideiglenes fedésben keletkezett károkat.

2.8. Hónyomás

Biztosítási eseménynek minôsül a hó vagy jég formá- jában lehullott csapadék statikus nyomása által, a biz- tosított vagyontárgyakban okozott kár.

2.8.1. Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító megté- ríti az építésügyi elôírásoknak megfelelô kialakítottsá-

gú hófogók ellenére lezúduló hótömeg által, a biztosí- tott vagyontárgyakban okozott kárt.

2.8.2. Kizárás: Jelen biztosítási esemény kapcsán nem mi- nôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a tetôszerkezet tervezési, kivitelezési hiányossá- gaira, valamint karbantartásának elmulasztására visszavezethetô károkat.

2.9. Földcsuszamlás

Biztosítási eseménynek minôsül a talaj fizikai vagy szi- lárdsági/állékonysági egyensúlyi állapotának hirtelen megváltozása következtében a földfelszín alatti talaj- rétegek természetes vagy mesterséges lejtés irányá- ba történô elcsúszása következtében a biztosított va- gyontárgyakban okozott kár.

2.9.1. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat,

b) a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitele- zési hibái, karbantartási hiányosságai miatt bekö- vetkezô károkat,

c) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára vissza- vezethetô károkat,

d) tudatos emberi tevékenység következményeként keletkezô károkat (pl. kút, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányászati tevékenység, talajvíz- szint süllyesztés stb.),

e) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mû- tárgyakban keletkezett károkat

f) a megcsúszott terület stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld vagy kôtömeg visszaszállításának, új földmûvek tervezésének, építésének költségeit.

2.10. Kô- és földomlás

Biztosítási eseménynek minôsül a természetes kör- nyezetbôl természeti okokból lehulló szikla, kôzetdara- bok, illetve földtömeg váratlan lehullása által, a bizto- sított vagyontárgyakban okozott kár.

2.10.1. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése vagy talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat,

b) a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitele- zési hibái, karbantartási hiányosságai miatt bekö- vetkezô károkat,

c) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára vissza- vezethetô károkat,

d) a tudatos emberi tevékenység következményeként keletkezô károkat (pl. ásványi anyagok feltárása, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányá- szati tevékenység, talajvízszint süllyesztés stb.),

e) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mû- tárgyakban keletkezett károkat,

f) a megcsúszott terület stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld vagy kôtömeg visszaszállításának, új földmûvek tervezésének, építésének költségeit.

2.11. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása Biztosítási eseménynek minôsül a szerzôdô, vagy a biztosított tudomásán kívüli, az építési, üzemeltetési dokumentációban, illetve az ingatlan-nyilvántartásban sem szereplô, illetve a káresemény bekövetkezéséig fel nem tárt földalatti üreg, vagy építmény váratlan beomlásával a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

2.11.1. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a bányák földalatti részeinek beomlásából keletke- zô károkat,

b) a tudatos emberi tevékenység következményeként keletkezô károkat (pl. ásványi anyagok feltárása, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányá- szati tevékenység, talajvízszint süllyesztés stb.),

c) a csapadékvíz, a természetes vizek, a vezetékes víz, vagy szennyvizek kiömlésével keletkezô, kiüre- gelôdésbôl keletkezô károkat,

d) a padozat alatti töltések ülepedése, vagy talajsüllye- dés miatt keletkezett károkat,

e) a keletkezett, beomlott üreg feltöltésének költségeit.

2.12. Idegen jármû ütközése

Biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosítási szer- zôdésen kívüli személy (jármûvezetô, tulajdonos, vagy üzembentartó) jármûve, annak alkatrésze, vagy rako- mánya, a kockázatviselés helyén a biztosított épület- be, építménybe való közvetlen ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

2.12.1. Nem minôsül idegen jármûnek az a jármû, amely a szerzôdô, vagy a biztosított tudomásával, illetve hoz- zájárulásával közelíti meg a biztosított kockázatvise- lési címet (telephelyet).

3. KATASZTRÓFA KOCKÁZATOK

A biztosító a katasztrófa kockázatok vonatkozásában vára- kozási idôt köt ki, melynek idôtartama a szerzôdés kockázat- viselésének megkezdésétôl számított 30. nap 24. órája. A biztosító kockázatviselése a várakozási idô alatt bekövetke- zett földrengés és árvíz okozta biztosítási eseményekre nem terjed ki.

3.1. Földrengés

Biztosítási eseménynek minôsül az Mercalli-Sieberg- 64 (MSK-64) skála 5. fokozatát elérô, vagy azt megha- ladó, a föld belsô energiájából származó földrengés által, a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

3.1.1. A biztosító ugyanazon hatóokból keletkezô egyazon biztosítási eseménynek tekinti az egymást követô 168 órán belül bekövetkezô eseményeket.

3.2. Árvíz

Biztosítási eseménynek minôsül az árvízvédelmi véd- mûvekkel (ár- vagy belvízvédelmi gáttal, töltéssel) el- látott, állandó vagy idôszakos jellegû, természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, melynek során a víz árvízvédelmi szem-

pontból védettnek minôsített területeken a biztosított vagyontárgyak elöntésével kárt okoz.

3.2.1. A biztosító ugyanazon hatóokból keletkezô egyazon biztosítási eseménynek tekinti az egymást követô 21 napon belül bekövetkezô eseményeket.

3.2.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) árvíz-megelôzési, árvízvédelmi munka során felme- rült költségeket és károkat,

b) a gátak védett oldalán jelentkezô fakadóvíz, buz- gár okozta károkat,

c) a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkezô talaj- mozgás és/vagy elöntés nélküli átnedvesedés okozta károkat,

d) a vízbefogadó és elvezetô létesítményekben, vízi mûtárgyakban, mesterséges tavakban, tározókban keletkezett károkat,

e) a nem mentett árterületen, nyílt ártéren, vagy hul- lámtéren bekövetkezett károkat,

f) a belvíz okozta károkat.

4. VEZETÉKTÖRÉS

4.1. Csôtörés

Biztosítási eseménynek minôsül, amennyiben a bizto- sított saját tulajdonában lévô vagy idegen tulajdonú (általa bérelt vagy más jogcímen használt) telephe- lyen vagy a biztosított helyiségeket magába foglaló épületben, létesítményben lévô ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz, fûtési víz és gôzvezetékek, légkondicio- náló berendezések, tûzvédelmi berendezések, vagy egyéb folyadékot szállító vezetékek, illetve ezek tartá- lyainak, tartozékainak, szerelvényeinek vagy a veze- tékekre kapcsolt gépeknek, berendezéseknek a töré- se, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái, csatlakozásának elmozdulása miatt kiömlô folyadék vagy gôz károsító, áztató hatása a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

4.1.1. Megtéríti továbbá a biztosító a kárt okozó vezetékek, vezeték szakaszok cseréjének, feltárásának és kijaví- tásának bontási és helyreállítási költségeit, valamint a tömítési hiba, illetve dugulás kijavításának, elhárítá- sának költségeit a kár elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mértékig.

4.1.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a sérült tartozékok, szerelvények és a vezetékekre kapcsolt, kárt okozó gépek, berendezések javítá- sának vagy pótlásának költségeit,

b) a tûzivíz vagy egyéb oltóvíz vezeték, berendezés vagy annak szerelvényei törésébôl, repedésébôl keletkezô károkat,

c) a kiömlô folyadék vagy gáz értékét,

d) a korhadás, gombásodás, penészesedés, salétro- mosodás formájában jelentkezô károkat,

e) külsô ereszcsatornák természetes elhasználódásá- ból, dugulásából eredô károkat,

f) talajvíz, árvíz, vagy más idôjárási hatásokból kelet- kezô, víz által okozott károkat,

g) a csôvég nyitott, illetve csôvezetékek tolózárainak, szelepeinek, csapjainak és egyéb elzáró szerkeze- teinek nem megfelelôen zárt állapota miatt keletke- zett károkat,

h) a közvetett károkat (pl. a víz, folyadék vagy gôz hi- ánya miatt elmaradt haszon, vízveszteség stb.),

i) talajszint alatti padozatú helyiségekben a padozat- tól kevesebb, mint 25 cm magasan tárolt vagyon- tárgyakban keletkezett károkat,

j) a felügyelet nélkül hagyott épületek, berendezések és gépek vezetékei elzárásának elmulasztása mi- att keletkezett károkat,

k) a nem szakszerûen végzett víztelenítéssel össze- függésbe hozható károkat,

l) az ipari, technológiai vezetékekben, azok tartozé- kaiban keletkezô töréskárokat és az ezekben lévô anyag által okozott károkat,

m) a káresemény kapcsán feltárt – a káreseménnyel közvetlenül nem összefüggô – további szükséges kárelhárítási költségeket,

n) nyomáspróbák, ellenôrzési, karbantartási, javítási, építési, szerelési munkálatok során keletkezô ká- rokat,

o) a technológiai célú, felhasználású, illetve technoló- giai berendezés részét képezô víz- és gôz vezeté- kek, annak szerelvényei törésébôl eredô károkat,

p) olyan szennyezési kárt, amely az üzemszerû mû- ködést nem befolyásolja.

4.2. Tûzoltó berendezés meghibásodása

Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított kockázat- viselési helyen létesített tûzoltó rendszer törése, repe- dés vagy rendellenes mûködése miatti vízkiáramlás, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

4.2.1. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tûzoltórendszerben, tartozékaiban és szerelvé- nyeiben keletkezô károkat,

b) nyomáspróbák, ellenôrzési, karbantartási, javítási, építési, szerelési munkálatok során keletkezô ká- rokat.

4.3. Technológiai csôvezetékek törése

Biztosítási eseménynek minôsül, a különbözô techno- lógiai anyagok (folyadékok, porok, gázok) rendeltetés- szerûen használt csôvezetékeinek, edényzeteinek, szerelvényeinek törése, repedése miatt a kiáramló technológiai anyagok (pl. savak, lúgok, oldatok, gyár- tási alapanyagok, szénhidrogének, porszerû anyagok stb.) által a biztosított vagyontárgyakban okozott köz- vetlen tárgyrongálási kár.

4.3.1. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a technológiai csôvezetékek, edényzetek és szerel- vényeik karbantartásának elmulasztásával, szak- szerûtlen kivitelezésével összefüggô kárt,

b) technológiai csôvezetékek, edényzetek, szerelvé- nyeik és berendezéseik tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezetinek nyitott vagy nem rendeltetésszerûen elzárt állapota miatt, nyitott csôvég miatt le nem zárt anyagkiáramlásból eredô kárt,

c) kiömlô, elfolyt anyagok veszteségeinek kárait,

d) amennyiben a kár meghibásodott csôvezetékben, tartályokban, készülékekben vagy berendezések- ben keletkezett,

e) olyan szennyezési kárt, amely az üzemszerû mû- ködést nem befolyásolja,

f) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerûtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben ke- letkezett károkat,

g) a törés, repedés nélküli átnedvesedésbôl, felázás- ból keletkezett károkat.

5. VANDALIZMUS

Biztosítási eseménynek minôsül a jelen szerzôdésben bizto- sított épületek, építmények, épített mûtárgyak, földmûvek idegen személy által szándékosan elkövetett olyan mértékû és/vagy típusú rongálása, amely a károsodott vagyontárgy további rendeltetésszerû használatához szükségessé teszi annak javítását, helyreállítását, pótlását.

5.1. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a károsodott vagyontárgy (épület, építmény, épített mûtárgy, földmû) esztétikai kárait (pl. graffiti),

b) a megrongált vagyontárgy hibás mûködésébôl vagy mûködésképtelenségébôl eredô következményi károkat,

c) bármely üvegtörési károkat,

d) a lopási károkat,

e) a gyújtogatással, robbantással összefüggô károkat,

f) a hatósági intézkedés során, az eljáró hatóság ál- tal okozott károkat,

g) a jelen szerzôdésben nem biztosított – a szerzôdô/ biztosított által bérelt vagy bérbe adott – épületek, építmények, épített mûtárgyak, földmûvek kárait, kivéve, ha az erre vonatkozó pótdíjat megfizették.

6. BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS

Betöréses lopás

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító a kockázatvi- selési helyre, illetve az egyes biztosított vagyontárgyakra, vagyonkategóriákra vonatkozó, külön (Függelékben) részle- tezett és elengedhetetlenül szükséges vagyonvédelmi felté- teleket követel meg a szolgáltatási kötelezettség elôfeltétele- ként.

Ezeket a vagyonvédelmi követelményeket jelen biztosítás ke- retében a biztosító összesen 6 különbözô védelmi szinthez kötötten rendszerezi, az alábbi mechanikai és elektronikai védelmi kategóriák felhasználásával:

Mechanikai védelem	Nincs kiépített elektronikai védelem	Helyi riasztású elektronikai védelem	Távfelügyelet elektronikai védelem
Alap	1. védelmi szint	2. védelmi szint	3. védelmi szint
Minimális	2. védelmi szint	3. védelmi szint	4. védelmi szint
Részleges	3. védelmi szint	4. védelmi szint	5. védelmi szint
Teljeskörû	4. védelmi szint	5. védelmi szint	6. védelmi szint

	Mechanika	Elektronika
1. védelmi szint	Alap	nincs
2. védelmi szint	Alap	Helyi riasztású
	Minimális	nincs
3. védelmi szint	Minimális	Helyi riasztású
	Részleges	nincs
4. védelmi szint	Részleges	Helyi riasztású
	Teljeskörû	nincs
5. védelmi szint	Részleges	Távfelügyeleti
	Teljeskörû	Helyi riasztású
6. védelmi szint	Teljeskörû	Távfelügyeleti

Mechanikai védelem kategóriái:

• Alap szintû

• Minimális mechanikai védelem

• Részleges mechanika védelem

• Teljeskörû mechanikai védelem Elektronikai védelem kategóriái:

• Helyszíni riasztású elektronikai védelem

• Távfelügyelt elektronikai védelem

A mechanikai és elektronikai védelem egyes kategóriáinak felhasználásával a biztosító az alábbiak szerint határozza meg az egyes védelmi szinteket:

A fentiekben részletezett védelmi szinteknek szerzôdéskö- téskor az alkalmazott díjtétel, betöréses lopás biztosítási ese- mény bekövetkezésekor, a biztosítói szolgáltatás felsô ha- tárértékének megállapításában van jelentôsége.

A biztosító térítésének felsô határa a káresemény idôpontjá- ban meglévô valóságos védettségi szint és a Különös felté- telekben, továbbá a biztosítási kötvényben az adott kocká- zatviselési helyre és/vagy a biztosított vagyontárgyra elôírt védettség (védelmi szint) összehasonlításával kerül megha- tározásra.

Mindezeken túl, a biztosító egyes biztosítható vagyonkategó- riák (pl. készpénz, értékcikkek) esetén további külön vagyon- védelmi követelményeket is támaszt.

Értékálló ingóság, 50 ezer Ft biztosítási összeget meghala- dó készpénz, valuta, névre vagy bemutatóra szóló értékpa- pír kizárólag akkor minôsül biztosított vagyontárgynak a be- töréses lopás kockázata szempontjából, ha ezeket a biztosí- tási esemény tartama alatt az összes zárával lezárt értéktá- rolóban tárolták.

A vagyonvédelmi követelmények teljesülését a biztosító ki- zárólag káresemény bekövetkezésekor vizsgálja, elôzetesen (pl. szerzôdéskötéskor) nem ellenôrzi.

Jelen szerzôdésben biztosítási eseménynek minôsül, amennyiben az elkövetô a kockázatviselés helyén a biztosí-

tott vagyontárgyak tárolására szolgáló és illetéktelen behato- lás ellen – legalább a második védelmi szintnek megfelelô – védelemmel rendelkezô helyiségbe erôszakos módon:

• nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetô ki- bontásával,

• nehezítô akadályok elhárításával, közlekedésre nem hasz- nálható, illetve alkalmatlan nyíláson (pl. szellôzôn) keresztül,

• zárás elôtt, a helyiségbe történô elrejtôzés módszerével il- letéktelenül

behatol és onnan biztosított vagyontárgyakat tulajdonít el.

6.1. Biztosítási eseménynek minôsül továbbá, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak tárolására szolgáló és ille- téktelen behatolás ellen – legalább a második védelmi szintnek megfelelô – védelemmel rendelkezô helyi- ségbe hamis, vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával vagy személy elleni erôszak alkalma- zásával jut be.

6.1.1. Amennyiben az erôszakos, illetve jogellenes behatolás ténye szemrevételezéssel egyértelmûen nem állapít- ható meg, az idegen eszköz alkalmazását független igazságügyi zárszakértônek kell igazolnia. Az igazság- ügyi zárszakértôi szakvélemény költsége a biztosítot- tat terheli.

6.1.2. A biztosító szolgáltatásának elsô feltétele a biztosítási esemény idôpontjában a kockázatviselés helyén a je- len szerzôdés Függelék részében részletezett, leg- alább a második védelmi szintnek megfelelô védett- ség megvalósulása. A biztosító szolgáltatásának má- sodik feltétele a területileg illetékes rendôrhatóságnál tett feljelentés.

6.1.3. A biztosító szolgáltatásának felsô határa a kárese- mény idôpontjában megvalósult védelmi szinthez tar- tozó kártérítési limit, legfeljebb azonban az adott va- gyonkategória biztosítási összege. Az egyes védelmi szintekkel kapcsolatos technikai követelményeket, to- vábbá a védelmi szintekhez tartozó limiteket jelen szabályzat függelék része tartalmazza.

6.1.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában az adott va- gyonkategóriához rendelt védelmi követelményeknél eggyel alacsonyabb szintû védelem teljesül, a biztosító térítésének felsô határa az elôírt védelmi szinthez tarto- zó szolgáltatási összeg 50%-a.

6.1.5. Amennyiben a káresemény idôpontjában az adott va- gyonkategóriához rendelt védelmi követelménynél két fokozattal alacsonyabb szintû védelem teljesül, a bizto- sító térítésének felsô határa az elôírt védelmi szinthez tartozó szolgáltatási összeg 25%-a.

6.1.6. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésekor a tényleges védelem nem éri el a függelékben részle- tezett 2. védelmi szint technikai követelményeit, a biz- tosító nem nyújt szolgáltatást.

6.1.7. Amennyiben az adott vagyonkategóriához rendelt vé- delmi követelménynél három vagy több szinttel ala- csonyabb védelemi fokozat teljesül, a biztosító nem nyújt szolgáltatást.

6.1.8. Amennyiben jelen feltételek a biztosítható vagyontár- gyak értéktárolóban történô tárolását írják elô, a bizto- sító kockázatviselési kötelezettsége kizárólag akkor áll be, ha a védelmi elôírások szerinti biztonsági berende- zések a káresemény bekövetkezésekor üzemképes és bekapcsolt (élesített) állapotban voltak. Vagyonvédelmi elôírásoknak megfelelô értéktárolóban tárolt készpénz, illetve értékcikk legfeljebb 5 millió Ft-ig biztosítható.

6.1.9. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a nem biztosított vagyontárgyakat ért károkat,

b) olyan vagyontárgyak eltûnésével összefüggô káro- kat, amelyeknél a biztosítási esemény bekövetke- zése nem állapítható meg egyértelmûen (pl. a lo- pás, elveszés, eltûnés, hiány, leltárhiány, veszteség következtében keletkezett károk),

c) amennyiben a káresemény idôpontjában a behato- lás helyén nem teljesültek maradéktalanul a kocká- zatviselési hely adott vagyonkategória kockázati besorolása szerinti vagyonvédelmi elôírásai,

d) amennyiben az elkövetô nyitva hagyott nyílászárón keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe (nyitva- hagyott nyílászárón keresztül történô behatolás esetén a biztosító még abban az esetben sem té- rít, ha a nyílászárót rácsozat vagy egyéb behato- lást nehezítô akadály védte),

e) értéktárolóban tárolt biztosított vagyontárgyakat ért kár esetén, amennyiben az értéktároló kulcsát vagy másodkulcsát, az ôrzésért felelôs személy munka- idején kívül a kockázatviselés helyén tartották, és a kár ezzel a körülménnyel összefüggésben követ- kezett be,

f) automatákból eltulajdonított áru- és/vagy készpénz- károkat,

g) az épületek, építmények üvegezésében, valamint az üveg dísztárgyakban és csillárokban keletkezett rongálási károkat,

h) a biztosított helyiségtôl külön lévô, önálló kiraka- tokban, kirakat vitrinekben és tartalmukban kelet- kezett károkat,

i) a szabadban tárolt biztosított vagyontárgyakban (V1, V2, V5, V6–V11) keletkezett károkat.

6.2. Rongálás

Biztosítási eseménynek minôsül és – egy adott bizto- sítási idôszakra vonatkozóan legfeljebb a biztosítási összeg 10%-áig – megtéríti a biztosító a betöréses lo- pás vagy annak kísérlete során okozott alábbiakban felsorolt károkat:

• a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben (helyiségekben) azok beépített beren- dezéseiben és felszereléseiben keletkezett rongálá- si károkat,

• a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolá- sára szolgáló, lezárt tárolók feltörése, illetve felnyitá- sa miatt keletkezett rongálási károkat,

• megrongált zárak cseréjének vagy átalakításának költségeit,

• káresemény elhárítása vagy a kár enyhítésével kap- csolatos indokoltan felmerült költségeket – még ak- kor is, ha ez nem vezetett eredményre – kivéve a mentés során keletkezett személysérüléses igénye- ket,

• a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szüksé- ges ideiglenes biztonsági intézkedések (ôrzés, ideig- lenes zár- és nyílásvédelem) költségei az eredeti ál- lapot helyreállításához szükséges idôtartamra, amennyiben ezekhez a költségekhez a biztosító elô- zetesen hozzájárult.

6.2.1. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a betörési szándék nélkül, kizárólag garázdaságból (vandalizmusból) eredô rongálási ká- rokat.

6.2.2. A biztosító szolgáltatásának további feltétele a terüle- tileg illetékes rendôrhatóságnál tett feljelentés.

6.3. Rablás

Biztosítási eseménynek minôsül, amennyiben az elkö- vetô a biztosított vagyontárgy jogtalan eltulajdonítása, vagy a biztosított épületbe történô bejutás érdekében a tettes, személy elleni erôszakot, élet vagy testi ép- ség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz vagy a biz- tosított személyt, alkalmazottját, megbízottját ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen ál- lapotba juttatja.

6.3.1. Biztosítási eseménynek minôsül továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megszerzése, megtartása érdekében erôszakot, élet vagy testi ép- ség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

6.3.2. Rablás esemény kapcsán a biztosító kockázatviselése a nyitvatartási idôben, a kockázatviselés helyén kira- katban, vitrinben vagy más, az értékálló ingóságok bemutatására, megmunkálására szolgáló berendezé- sekben elhelyezett értékálló ingóságokra is kiterjed legfeljebb 500.000 Ft értékhatárig.

6.3.3. A biztosító szolgáltatásának további feltétele a terüle- tileg illetékes rendôrhatóságnál tett feljelentés.

6.3.4. 500.000 Ft biztosítási összeget meghaladó értékû készpénz, valuta, névre és/vagy bemutatóra szóló ér- tékpapír, értékcikk kizárólag akkor minôsül biztosított vagyontárgynak a rablás kockázat szempontjából, ha ezeket a biztosítási esemény bekövetkezésekor összes zárával lezárt értéktárolóban tartották.

2.000.000 Ft biztosítási összeget meghaladó érték esetén készpénz, valuta, névre és/vagy bemutatóra szóló értékpapír, értékcikk kizárólag akkor minôsül biz- tosított vagyontárgynak a rablás kockázat szempont- jából, ha az értéktároló késleltetett nyitású idôzárja minimálisan 15 perc késleltetéssel nyit és a kockázat- viselés helyszínén a rablótámadást jelzô rendszer a biztosítási esemény idôpontjában üzemképes, éles állapotban volt.

5.000.000 Ft biztosítási összeget meghaladó érték esetén készpénz, valuta, névre és/vagy bemutatóra szóló értékpapír, értékcikk kizárólag akkor minôsül biz- tosított vagyontárgynak a rablás kockázat szempont- jából, ha az értéktároló késleltetett nyitású idôzárja mi- nimálisan 15 perc késleltetéssel nyit és a kockázatvi- selés helyszínén a rablótámadást jelzô és rögzítô (pl. video megfigyelô) rendszer a biztosítási esemény idô- pontjában üzemképes, éles állapotban volt, amely a rögzített felvételek tárolását legalább 72 órán keresz- tül biztosítja.

10.000.000 Ft biztosítási összeget meghaladó érték esetén készpénz, valuta, névre és/vagy bemutatóra szóló értékpapír, értékcikk kizárólag akkor minôsül biz- tosított vagyontárgynak a rablás kockázat szempont- jából, ha az értéktároló késleltetett nyitású idôzárja minimálisan 15 perc késleltetéssel nyit és a kockázat- viselés helyszínén a rablótámadást jelzô, rögzítô és a

– legalább 72 órányi – tárolást biztosító (pl. video meg- figyelô) rendszer a biztosítási esemény idôpontjában üzemképes, éles állapotban volt, illetve ezzel egyide- jûleg teljesülnek a biztosító által külön megállapodás- ban rögzített speciális védelmi elôírások.

6.3.5. 500.000 Ft biztosítási összeget meghaladó értékû ér- tékálló ingóság kizárólag akkor minôsül biztosított va- gyontárgynak a rablás kockázat szempontjából, ha a kockázatviselés helyszínén a rablótámadást jelzô rendszer a biztosítási esemény idôpontjában üzem- képes, éles állapotban volt.

2.000.000 Ft biztosítási összeget meghaladó értékû értékálló ingóság kizárólag akkor minôsül biztosított vagyontárgynak a rablás kockázat szempontjából, ha a kockázatviselés helyszínén a rablótámadást jelzô és rögzítô (pl. video megfigyelô) rendszer a biztosítási esemény idôpontjában üzemképes, éles állapotban volt, amely a rögzített felvételek tárolását legalább 72 órán keresztül biztosítja.

5.000.000 Ft biztosítási összeget meghaladó értékû értékálló ingóság kizárólag akkor minôsül biztosított vagyontárgynak a rablás kockázat szempontjából, ha a kockázatviselés helyszínén a rablótámadást jelzô, rögzítô és a – legalább 72 órányi – tárolást biztosító (pl. video megfigyelô) rendszer a biztosítási esemény

idôpontjában üzemképes, éles állapotban volt és a fegyveres ôrzés is biztosított volt.

10.000.000 Ft biztosítási összeget meghaladó értékû értékálló ingóság kizárólag akkor minôsül biztosított vagyontárgynak a rablás kockázat szempontjából, ha a kockázatviselés helyszínén a rablótámadást jelzô, rögzítô és a – legalább 72 órányi – tárolást biztosító (pl. video megfigyelô) rendszer a biztosítási esemény idôpontjában üzemképes, éles állapotban volt és a fegyveres ôrzés is biztosított volt, továbbá ha mind- ezekkel egyidejûleg teljesülnek a biztosító által külön megállapodásban rögzített speciális védelmi elôírások.

6.4. Küldöttrablás

Biztosítási eseménynek minôsül az áru- és/vagy pénzszállító küldöttek ellen a biztosítási szerzôdésben megjelölt mûködési területen, de kizárólag Magyaror- szág határain belül elkövetett rablás, amennyiben a pénzszállításra vonatkozó biztonsági elôírásokat ma- radéktalanul betartották.

6.4.1. A biztosító kockázatviselése a szerzôdés idôbeli hatá- lyán belül a küldemény küldött részére történô átadá- sával kezdôdik és a célállomáson történô átvétellel végzôdik.

6.4.2. A küldött lehet maga a biztosított, annak alkalmazott- ja, megbízottja.

6.4.3. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a szállításra vonatkozó biztonsági elôírások be nem tartásával összefüggésbe hozható károkat,

b) amennyiben a szállítást vagy a kíséretet – a vonat- kozó elôírások alapján – erre a feladatra nem al- kalmas személy végezte,

c) amennyiben a kárt maga a küldött, a kísérô vagy ôrzô személyzet tagja jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

6.4.3.1. Pénzszállításra vonatkozó elôírások:

a) 200.000 Ft-ig a pénz szállítását 1 fô végzi,

b) 500.000 Ft-ig a pénz szállítását 2 fô végzi MABISZ által ajánlott pénzszállító táskában,

c) 2.000.000 Ft-ig a pénz szállítását 2 fô végzi MABISZ által ajánlott pénzszállító táskában, a szállítást vég- zô személyek közül legalább az egyik fegyveres,

d) 10.000.000 Ft-ig a pénz szállítását 2 fô személy- gépkocsival végzi MABISZ által ajánlott pénzszállító táskában vagy zárt kocsiszekrényû teherautóban, a szállítást végzô személyek közül legalább az egyik fegyveres.

6.4.4. A biztosító szolgáltatásának további feltétele a terüle- tileg illetékes rendôrhatóságnál tett feljelentés.

7. ÜVEGTÖRÉS

Biztosítási eseménynek minôsül a kockázatviselési helyen fellelhetô biztosított üvegfelületekben, üvegezésekben – elô-

re nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külsô behatás miatt – keletkezett törés- vagy repedéskár.

7.1. A biztosítandó üvegfelületek jellegtôl, minôségtôl, mé- rettôl, helyszíni kialakítottságtól és funkcionalitástól függôen az alábbi módon biztosíthatók:

• épületérték alapján

• rögzített limitösszeg alkalmazásával

• üvegérték alapján

7.1.1. Épületérték alapú üvegtörés biztosítás:

A jelen szerzôdésben biztosított épület/építmény nettó területének 25%-át meg nem haladó mértékû, legfel- jebb 10 nm egybefüggô táblaméretet elérô és egyen- ként 10 mm rétegvastagságot meg nem haladó méretû szerkezetileg beépített, sík, katedrál- és drótüveg, tü- kör, fényvisszaverô üveg, felületkezelés nélküli vagy homokfúvott, savval maratott vagy minta nélküli felü- letû üveg, plexi, vagy polikarbonát anyagú alábbi üve- gezések biztosíthatók ezen a módon:

• külsô és belsô nyílászárók, portálok egyrétegû vagy két- vagy többrétegû, légréssel ellátott, hôszigetelô üvegezése,

• épületek külsô üvegburkolatai,

• üvegtetôk,

• speciális épületszerkezeti üvegek, üvegfalak, üveg- téglák, üveg tetôcserepek, kopolit-üvegek, üveg mell- védek,

• síküvegbôl készült reklám- és cégtáblák.

7.1.2. Rögzített limitösszegû üvegtörés biztosítás:

A jelen szerzôdésben nem biztosított vagy kizárólag tûz- és elemi kár ellen biztosított épületek 7.1.1.-ben részletezett minôségû üvegezése biztosítható ezzel a módszerrel.

7.1.3. Üvegértékre kötött biztosítás:

Jelen szerzôdésben nem biztosított épületek üvege- zése vagy speciális üvegezések pótlási értékére köt- hetô így biztosítás. Amennyiben a biztosítandó üveg- felület mérete a 10 nm táblaméretet vagy vastagsága rétegenként a 10 mm-t meghaladja vagy biztonság- technikai, balesetvédelmi (pl. többrétegû, ragasztott) üvegezések, ón-, ólom- és rézfoglalatokban lévô dísz- üvegezések, üvegfestmények és mozaikok, homokfú- vással vagy savmaratással mintázott különleges anyagú üvegezések, üvegfelületeken elhelyezett dí- szítések, fényszûrô és egyéb biztonsági fóliákkal be- vont üvegfelületek esetében, továbbá az alábbi üveg- szerkezetek esetében a biztosító kizárólag csak az üvegezés pótlási értékét téríti:

• üvegházak, télikertek üvegezése,

• üvegpultok, vitrinek, akváriumok, terráriumok üvege- zése,

• festett üvegek, üvegfestmények, csiszolt, metszett, ón, ólom- vagy rézbetétes üvegek, díszített üvegek, díszüvegezések, üvegmozaikok,

• napenergia átalakító berendezések üvegezése.

7.1.4. Fóliázott, festett vagy egyéb módon díszített üvegfe- lületek esetében a hordozó üvegréteg biztosítási

összegét a többletérték figyelembevételével kell meg- állapítani.

7.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi típusú üvegezésekben kelet- kezett károkat:

a) a kockázatviselés megkezdésekor már törött, re- pedt vagy toldott üvegekben keletkezett károkat,

b) a biztosított üveg felületén, vagy annak díszítésé- ben (ideértve a fényvédô bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) kelet- kezett károkat,

c) a biztosított üvegfelületek keretezésében keletke- zett károkat, de megtéríti az üveg pótlását akadá- lyozó szerelvények, le- és visszaszerelési költsége- it az üvegkárra meghatározott limitösszegen belül,

d) a padlózatba épített üvegezésekben, üveg dísztár- gyakban, csillárok, lámpák, világítótestek és beren- dezések, neonok egyéb fényforrások üvegezésé- ben keletkezett károkat,

e) épületek javítási, karbantartási, építési, állványo- zási munkái során keletkezett károkat,

f) szolárium berendezések üvegezésben keletkezett károkat.

7.3. Üvegtörés biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a károsodott üveg cseréjének költségét téríti meg, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.

7.3.1. Az üvegtörés biztosítási összegén belül megtéríti to- vábbá a biztosító a károsodott üvegfelületek újraüve- gezési költségének legfeljebb 20%-áig, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos közvetlenül felmerült kárel- hárítási, kárenyhítési költségeket, továbbá a szüksé- ges vagyonvédelmet biztosító, ideiglenes helyreállítás költségeit.

8. IRODAI ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK

Biztosítási eseménynek minôsül az alábbiakban felsorolt, eszközönként 500.000 Ft-ot meg nem haladó értékû, irodai elektronikus berendezésekben elektromos hálózaton ke- resztül terjedô bármely típusú feszültség változás, zárlat, ke- zelési hiba, figyelmetlenség vagy egyéb fizikai sérülés okoz- ta károsodás:

a) Irodatechnikai berendezések: fénymásoló, sokszo- rosító berendezések, írásvetítôk, projektorok, irat- megsemmisítôk, asztali lámpák, egyéb világító be- rendezések,

b) Távközlési berendezések: telefonok a mobil- és okostelefonok kivételével, telefon alközpontok, fax- és üzenetrögzítô berendezések,

c) Híradástechnikai-, szórakoztató elektronikai beren- dezések: TV- és rádió készülékek, mûhold vevô beltéri egységek, VIDEO, CD- és DVD készülékek, hangsugárzók,

d) Számítógépek: táblagépek kivételével az asztali és hordozható számítógépek, GPS készülékek, szü- netmentes áramforrások, szerverek,

e) Légkondicionáló berendezések, egyéb elektromos fûtô-, hûtô berendezések, ventillátorok,

f) Pénztárgépek, kártyaleolvasó terminálok, vonalkód olvasók,

g) Biztonságtechnikai berendezések: nyitás- és moz- gás érzékelôk, video megfigyelô és rögzítô rend- szerek.

8.1. A biztosító kizárólag a kockázatviselés helyén találha- tó, üzembe helyezett és üzemképes vagyontárgyak esetében viseli a kockázatot.

8.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi típusú károkat:

a) elektronikus formában tárolt adatokban, informáci- ókban keletkezett károk,

b) szoftverekkel, számítógépes programokkal és al- kalmazásokkal kapcsolatos károk,

c) rendszeresen cserélendô (pl. kopó) alkatrészekkel kapcsolatos költségek,

d) üzemi és segédanyagok költségei,

e) üzemi és segédanyagok kiömlésével, szivárgásá- val összefüggésben keletkezett károk,

f) az adott berendezés karbantartásának elmulasztá- sával, szakszerûtlen (pl. elôírt üzemórát meghala- dó mértékû vagy nem megfelelô üzemi hômérsék- leten üzemeltetett) használatával összefüggô károk,

g) az ideiglenes javítás költségei,

h) a kapcsolódó készenléti költségek (karbantartási, javítási szerzôdések átalánydíja).

Kiegészítô szállítmánybiztosítás

Külön feltételek

A KÖBE Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítás Kiegészí- tô szállítmánybiztosítása az Általános Vagyon- és Felelôsség- biztosítás Általános és Különös feltételeiben, illetve a jelen Kü- lön feltételekben foglalt részletszabályok alapján jön létre.

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy jelen Xxxxxxxxxx szállítmánybiztosítás díjának megfizetése ellenében az itt meghatározott feltételek és részletszabályok szerint megté- ríti azokat a károkat, amelyeket a felsorolt szállítmánybizto- sítási események okoznak, a kockázatviselési idôszakban, a belföldi feladási helytôl a szintén belföldi rendeltetési helyre történô, belföldi fuvarlevéllel továbbított szállítások során.

Xxxxx Xxxxxxxxxx szállítmánybiztosítás kizárólag az alapul szolgáló Általános vagyonbiztosítás vonatkozó fedezeteivel együtt érvényes, illetve azzal együtt köthetô.

Amennyiben a szerzôdés létrejöttét követôen az alapul szol- gáló vagyonbiztosítás részben vagy egészben megszûnik, jelen kiegészítô biztosítási fedezet is megszûnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított személy alapbiztosításban biztosított saját, illetve – kártérítési felelôsségébe tartozó – idegen tulajdonú vagyontár- gyainak a biztosított saját tulajdonú vagy általa bérelt vagy használatba vett gépjármûvel történô, a biztosí- tott, alkalmazottai vagy megbízottja által végzett – nem fuvarozási szerzôdésen alapuló – szállítása során, elô- re nem látható és hirtelen (balesetszerûen) bekövetke- zô sérülése, megsemmisülése, amennyiben a kár oka:

a) a Különös feltételekben részletezett alapkockáza- tok és elemi károk,

b) szállítóeszközt ért bármely baleset,

c) hidak vagy más építmények beomlása, a súly- és magasságkorlátozás figyelmen kívül hagyásával okozott káresemények kivételével,

d) nem lezárt helyiségben várakozó, védelmi elôírások- nak megfelelôen lezárt szállítóeszköz szállítmánnyal együtt történô eltulajdonítása, reggel 4 és este 10 óra között,

e) védelmi elôírásoknak megfelelôen lezárt gépjármû- bôl történô lopás.

A biztosítási fedezet a felek elôzetes, erre vonatkozó külön megállapodása alapján, pótdíj ellenében kiter- jeszthetô az alábbi kockázatokra:

a) be- és kirakodás, továbbá az esetlegesen szüksé- ges átrakodási tevékenysége alatt bekövetkezett károk,

b) rablás.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi áru- és anyagféleségekben keletkezett károkat:

a) fokozottan tûz- és robbanásveszélyes anyagok,

b) öngyulladásra hajlamos anyagok,

c) bármilyen tartályban szállított cseppfolyós, vagy gáznemû anyagok,

d) készpénz, értékpapírok, értékkészletek,

e) hordozható számítógépek (laptopok), mobiltelefo- nok,

f) mûértékkel bíró vagyontárgyak,

g) hangszerek,

h) dohányáruk,

i) szôrmeáruk,

j) fegyverek,

k) szerszámok, munkaeszközök,

l) jogszabály alapján fuvarozásból kizárt vagyontár- gyak.

2.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben annak oka:

a) fuvarozásra alkalmatlan szállítóeszköz használata,

b) szállítóeszköz túlterhelése,

c) szállított áru szakszerûtlen rögzítése,

d) szállított áru penészesedése, erjedése, belsô rom- lása,

e) rovarok, lárvák, rágcsálók okozta kár,

f) öngyulladás,

g) kiszáradás, apadás,

h) kereskedelemben szokásos mennyiségi-, méret- és súlykülönbözetek vagy veszteségek,

i) csomagolás hiányával, vagy hiányosságaival köz- vetlen okozati összefüggésbe hozható károk,

j) sértetlen csomagoláson belüli tartalomhiány,

k) nem a biztosított/alkalmazottja/megbízottja által végzett be- és kirakodás során keletkezett károk,

l) telephelyen belüli szállítások (anyagmozgatás) so- rán keletkezett károk.

2.3. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a kárt, amennyiben:

a) a szállítmány a biztosítónál nem nyilvántartott szál- lítóeszköz használata során károsodott,

b) az eltulajdonított áru kívülrôl is látható módon ke- rült elhelyezésre,

c) az eltulajdonított áru nem megfelelôen lezárt álla- potú szállítóeszközbôl tûnt el,

d) a biztosított fuvarozói tevékenységével kapcsola- tos szállítmányokban keletkezett,

e) a szállítmány fuvarozási szerzôdésen alapuló fu- varfeladat során károsodott.

3. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

3.1. A biztosítási szerzôdés biztosítási összegei szállító- eszköz és szerzôdés szinten kerülnek megállapítás- ra.

3.2. A szerzôdés szintû, továbbá – a rendszámonként nyil- vántartott jármûvek – szállítóeszköz szintû biztosítási összegeit a szerzôdô határozza meg.

4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

4.1. A keletkezett kár mértékét az Általános feltételekben részletezett, az adott vagyonkategóriára jellemzô ér- tékelési elv alapján kell meghatározni.

4.2. A biztosító térítésének felsô határa a keletkezett kár mértéke, legfeljebb azonban az adott szállítóeszköz- höz rendelt – biztosítási idôszakonként legfeljebb 5 millió Ft-ot meg nem haladó mértékû – biztosítási összeg, amely egy adott biztosítási idôszak teljes tar- tama alatt – valamennyi biztosított szállítóeszköz vo- natkozásában összesen – nem haladhatja meg a szer- zôdés szintû limit mértékét, de legfeljebb a 60 millió Ft-ot.

4.3. A szállított áruban keletkezett közvetlen kár összegén túl, legfeljebb az adott jármûhöz tartozó szállítóesz- köz szintû limit erejéig, megtéríti a biztosító a szállít- mány mentésével, kár elhárításával, kár enyhítésével, a sérült rakomány szükségszerû átrakodásával és/vagy tovább szállításával, esetleges kényszertáro- lásával, illetve a hulladékeltávolítással kapcsolatosan felmerült közvetlen költségeket.

5. ÖNRÉSZESEDÉS

5.1. A biztosítási szerzôdés a szerzôdô által szerzôdéskö- téskor – a biztosító által elôre meghatározott önrész opciókból és kombinációkból – választott önrészese- dést tartalmaz.

5.2. A szerzôdô által választott önrész opció / önrész kom- bináció összegszerû értékeit a biztosítási szerzôdés (ajánlat, kötvény) tartalmazza.

5.3. A vonatkozó önrész mértékét a biztosító a káresemé- nyenkénti kártérítési összegbôl minden esetben le- vonja.

5.4. A szerzôdéskötéskor kialakított önrész séma legko- rábban a biztosítási évfordulón módosítható. Az önrész módosítására mindkét szerzôdô fél javaslatot tehet, írásban, a biztosítási évfordulót legalább hatvan nap- pal megelôzôen.

5.5. A biztosító által teljesített szolgáltatások az adott biz- tosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeget csökkentik.

6. TERÜLETI ÉS IDÔBENI HATÁLY

6.1. A biztosító kockázatviselésének területi hatálya Ma- gyarország.

6.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási idôszak alatti valamennyi szállításra kiterjed.

6.3. Adott árutovábbítás kapcsán a biztosító kockázatvise- lése a szállítási feladat (berakodás) megkezdésétôl a rendeltetési helyre történô megérkezést követô hala- déktalanul megkezdett kirakodás befejezéséig tart, szünetel azonban, ha a szállítás ideje alatt, a szállí- tással közvetlenül nem összefüggô ok miatt a szállító- eszköz ôrizetlenül marad.

Kiegészítô üzemszünet biztosítás

Külön feltételek

A KÖBE Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítás Kiegészí- tô üzemszünet biztosítása az Általános Vagyon- és Felelôs- ségbiztosítás Általános és Különös feltételeiben, illetve a jelen Külön feltételekben foglalt részletszabályok alapján jön létre.

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy jelen Xxxxxxxxxx üzemszünet biztosítás biztosítási díjának megfizetése elle- nében az itt meghatározott feltételek és részletszabályok szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a felsorolt üzemszüneti biztosítási események üzemszüneti veszteség- ként a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

Xxxxx Xxxxxxxxxx üzemszünet biztosítás kizárólag az alapul szolgáló Általános vagyonbiztosítás vonatkozó fedezeteivel együtt érvényes, illetve azzal együtt köthetô.

Amennyiben a szerzôdés létrejöttét követôen az alapul szol- gáló vagyonbiztosítás részben vagy egészben megszûnik, je- len kiegészítô biztosítási fedezet is részben vagy egészben megszûnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Biztosítási eseménynek minôsül valamely – a szerzô- dô/biztosított által szerzôdéskötéskor meghatározott

– jelen szerzôdés vagyonbiztosítási részében részle- tezett biztosítási esemény (alap kockázatok, elemi ká- rok, vezetékes víz kockázatok, betöréses lopás, rablás és rongálás kockázatok) bekövetkezése, amely a biz- tosított üzemszerû gazdasági tevékenységének – tel- jes vagy részleges – kényszerû szüneteltetését (üzem- szünet) eredményezi, amennyiben a biztosított a biz- tosítási esemény idôpontjában rendelkezett ezen ese- ményekre vonatkozó érvényes alapvagyon fedezettel.

1.2. Megtéríti a biztosító a biztosítási esemény okozta üzemszünet tartama, de legfeljebb – a biztosító által vállalt fedezeti tartamot meg nem haladó mértékû – az üzem újraindításához mûszakilag, technológiailag szük- séges idôszak alatt elmaradt (ki nem termelt) üzemi nyereség és az állandó (fix) költségek összegének, a fel nem merült költségekkel csökkentett részét (üzemszüneti veszteség).

1.3. A biztosító biztosítási védelme a biztosított által jog- szerûen folytatott valamennyi gazdasági tevékenység- re kiterjed, de szerzôdô felek megállapodhatnak a biz- tosított egyes – pénzügyileg önálló – elszámolási egy- ségei tevékenységére vonatkozó fedezetben is.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem minôsül üzemszüneti veszteségnek, így a biztosí- tó nem téríti meg azokat a veszteségeket, amelyek oka:

a) a vállalkozás egyéb okból történô tényleges szü- neteltetése (pl. átalakítás, tatarozás, szezonon kí- vüli szünetelés stb.) alatt bekövetkezett kár,

b) a szerzôdésekbôl fakadó olyan büntetô jellegû in- tézkedések, költségek, biztosítékok (kötbér, bírság, foglaló, késedelmes áruszállítás stb.) vagy kártala- nítások, amelyek a gyártási és/vagy szállítási ha- táridôk be nem tartása vagy egyéb átvett kötele- zettségek miatt a biztosítottat terhelik,

c) bármilyen fajtájú adó, vám, illeték,

d) az áruk, nyersanyagok, segédanyagok, üzemanya- gok megvételére történô kiadások, ha azok nem az üzemfenntartást szolgálják,

e) olyan nyereségek és költségek, amelyek nincse- nek összefüggésben az üzemmenettel (pl. tôkebe- fektetés, spekulációs és ingatlanügyletek stb.),

f) elektromos gépek, berendezések, eszközök tûz okozta károsodásából eredô üzemszüneti veszte- ség, melynek során a tûz más vagyontárgyakra nem terjedt tovább.

3. FEDEZETI TARTAM

3.1. A fedezet tartama legfeljebb 90 nap, amely az üzem- szünetet okozó káresemény bekövetkeztének napján kezdôdik és az üzemszünet megszûntetésének nap- jáig, de legfeljebb a maximális kártérítési idôszak (90. nap) végéig tart.

3.2. A fedezeti tartam végéig a biztosító vonatkozó szol- gáltatási kötelezettsége akkor is megmarad, ha idô- közben a biztosítási szerzôdés részben vagy egész- ben megszûnik.

3.3. Az üzemszünet tartama alatt esetlegesen bekövetke- zô újabb üzemszünet új, önálló biztosítási eseménynek minôsül, kivéve, ha ugyanazon vagyontárgyakban és azonos okból, azonos kockázatviselési helyszínen következik be.

4. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

4.1. A biztosítási összeget az alábbi szempontok figye- lembevételével a szerzôdô határozza meg.

4.2. A biztosítási összeget a biztosított – szerzôdéskötést megelôzô üzleti évének – könyveiben szerepeltetett adózás elôtti éves nyereség és az éves fix költségek összege alapján kell meghatározni, amennyiben szük- séges, az adott (tárgy) évre vonatkozó üzleti tervnek megfelelô korrekcióval.

4.3. Amennyiben a biztosított veszteségesen üzemel, a biztosítási összeg meghatározásának alapja az állan-

dó éves (fix) költségek és a könyvekben szerepelte- tett veszteség egyenlege.

4.4. Új vállalkozások esetén a biztosítási összeget az üz- leti tervben szerepeltetett adózás elôtti nyereség és fix költségek összege alapján kell meghatározni.

4.5. A biztosítási összeg legmagasabb értéke nem halad- hatja meg a 250 millió Ft-ot.

5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

5.1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosí- tó megtéríti a tényleges üzemszünet, de legfeljebb a fedezeti tartam napjaira megállapított, elmaradt üzemi nyereség és a felmerült állandó költségek fel nem me- rült költségekkel csökkentett összegét.

5.2. A szolgáltatási összeg megállapításánál a biztosító figyelembe veszi azokat az objektív körülményeket (piaci helyzet, értékesítési lehetôségek, szezonalitás, üzemi körülmények változása stb.), amelyek az üzem- menetre hatással lettek volna, ha nem következik be az üzemszünet.

5.3. A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása kizárólag a biztosítási eseménnyel érintett kockázatviselési helyen lévô és az üzemszünet által közvetve, vagy közvetle- nül érintett eszközöknél kerül megtérítésre.

5.4. Értékcsökkenési leírás teljes kárt szenvedett tárgyi eszközök esetében nem érvényesíthetô.

5.5. Amennyiben a biztosítási szerzôdésben meghatáro- zott biztosítási összeg alacsonyabb, mint a tényleges üzemszüneti veszteségek alapján a fedezeti tartamra számított teljes biztosítási összeg, a biztosító ennek az aránynak megfelelô mértékben téríti meg a tényle- ges üzemszüneti veszteségeket.

5.6. Részleges üzemszünet esetén a megállapított kárt olyan arányban téríti meg a biztosító, amilyen arány- ban az üzemszünet idôszaka alatt a részleges terme- lés a káresemény elôtti idôszakhoz viszonyítva folyt.

5.7. A biztosító az üzemszünet kezdônapját követô 30. nap után – a biztosított kérésére – a becsült szolgál- tatási összeg legfeljebb 80%-ának erejéig kárelôleget folyósíthat, a végleges szolgáltatási összeg terhére.

5.8. A biztosító által teljesített szolgáltatások az adott biz- tosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeget csökkentik.

5.9. A biztosító nem nyújt többlet szolgáltatást, amennyiben a helyreállítás, illetve az üzemszünet megszüntetése nem az eredeti állapotnak megfelelôen történik és/vagy egybekötik azt az adott vállalkozás felújításával bôvíté- sével, illetve újabb tárgyi eszközök beszerzésével.

5.10. A biztosítás révén a biztosított nem kerülhet kedvezôbb, elônyösebb helyzetbe, mint amilyenben az üzemszü- neti esemény bekövetkezése elôtt volt.

6. ÖNRÉSZESEDÉS

6.1. Az önrészesedés mértéke biztosítási eseményenként a szerzôdô által szerzôdéskötéskor meghatározott tar- tam, de minimum 2 munkanap. A biztosítási szolgálta- tás összegébôl a biztosító az önrészesedés tartamá- nak megfelelô, arányos összeget minden esetben le- vonja.

6.2. A szerzôdéskötéskor választott önrész tartam legko- rábban a biztosítási évfordulón módosítható. Az önrész módosítására mindkét szerzôdô fél javaslatot tehet, írásban, a biztosítási évfordulót legalább kilencven nappal megelôzôen.

7. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS KORLÁTOZÁSA

7.1. Nem téríti meg a biztosító az alábbi okokra visszave- zethetô üzemszüneti veszteségeket:

a) pénz, értékpapír, betétkönyv, értékcikk, üzleti köny- vek és feljegyzések, üzletmenettel kapcsolatos ira- tok, okiratok, számlák, bizonylatok elveszése, meg- semmisülése, eltulajdonítása, megrongálódása,

b) tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnesszalagok, le- mezek és egyéb adathordozók, szoftverek elve- szése, megsemmisülése, eltulajdonítása, megron- gálódása.

7.2. Nem téríti meg a biztosító az üzemszüneti vesztesé- gek azon részét, amely az alábbi okok miatti üzem- szüneti tartam meghosszabbodás miatt keletkeznek:

a) a biztosítási eseménnyel nem érintett üzemi mûkö- dés,

b) az üzemszünet alatt bekövetkezett rendkívüli, nem biztosítási eseménynek minôsülô események, kö- rülmények,

c) az üzem bôvítése, vagy olyan típusú felújítások, fej- lesztések miatt, amelyeket a biztosítási esemény bekövetkezése utáni helyreállítás során vezettek be,

d) hatósági intézkedésekkel (helyreállítási, újjáépítési vagy üzemeltetési korlátozások) elrendelt tilalom,

e) a helyreállítás szokatlan mértékû elhúzódása tulaj- doni, birtoklási, bérleti jogviszony tisztázása, ha- gyatéki, illetve peres ügyekben lebonyolított vagy egyéb ilyen típusú események miatt,

f) a károsodott, elpusztult, elveszett vagyontárgyak elôállításához, illetve újrabeszerzéséhez szükséges pénzügyi (hitel) fedezet hiánya, késedelmes rendel- kezésre bocsátása, az újrabeszerzési tevékenység indokolatlan vagy jelentôs késedelme, nem körül- tekintô, nem gondos szervezése okozott,

g) a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó, sér- tetlen vagyontárgyak nem használhatók tovább.

7.3. Nem téríti meg a biztosító:

a) azt az elmaradt üzemi nyereséget, amelyet a biz- tosított üzem és fedezeti tartam alatt a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem érte volna el,

b) azokat az állandó költségeket, amelyeket a biztosí- tott üzem a fedezeti tartam idôszaka alatt a bizto-

xxxxxx esemény bekövetkezése nélkül sem gazdál- kodhatott volna ki,

c) az áruértékesítésbôl remélt nyereséget, ha az érté- kesítés a biztosítási esemény bekövetkezése nél- kül sem lett volna lehetséges,

d) azokat a ráfordításokat, amelyekbôl a biztosítottnak a fedezeti tartamon túl is haszna származik, illetve amelyekkel a nem biztosított költségeket fedezi,

e) az olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek mér- téke az önrészesedés szintjét nem lépik túl.

Felelôsségbiztosítások

Általános feltételek

Jelen szabályzat azokat az általános feltételeket tartalmaz- za, amelyek az Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítási szerzôdés keretében kötött egyes kiegészítô felelôsségbizto- sításokra – az alap vagyonbiztosítás Általános feltételein túl

– általánosan érvényesek, amennyiben az egyes kiegészítô felelôsségbiztosítási módozatok Különös feltételei, továbbá az esetlegesen kapcsolódó záradékok másképpen nem ren- delkeznek.

Felelôsségi kiegészítô biztosítás csak az alap vagyonbiztosí- tással együtt köthetô, önálló biztosításként nem. Amennyiben az alapbiztosítás megszûnik, jelen kiegészítô biztosítási szerzôdés is megszûnik, a kiegészítô biztosítás megszûné- se viszont az alapbiztosítást nem érinti.

Jelen Általános feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a szerzôdô és a biztosító között Álta- lános Vagyon- és Felelôsségbiztosítási szerzôdéshez tartozó kiegészítô felelôsségbiztosítás jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben a kiegészítô felelôsség- biztosítás Különös feltételei, illetve az ajánlat és annak mel- lékletei vagy a biztosítási kötvény ettôl eltérôen nem rendel- keznek.

Az ajánlat és mellékletei, a biztosítási kötvény, a biztosítás Általános feltételei, valamint az alapbiztosításhoz és a kiegé- szítô biztosításokhoz tartozó Különös feltételek, továbbá a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodások, zá- radékok és egyéb kiegészítések együttesen alkotják a bizto- sítási szerzôdést.

A biztosítási szerzôdésben a szerzôdô alapvetôen díjfizetés- re, a biztosító pedig – a szerzôdésben foglalt biztosítási ese- mények biztosítási feltételek szerinti bekövetkezése esetén

– biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát.

Jelen kiegészítô biztosítási szerzôdésben nem szabályozott kérdésekben az Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítási alapszerzôdés szabályai, valamint a Ptk. és a Bit. vonatkozó rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

1. BIZTOSÍTOTT

1.1. Jelen kiegészítô felelôsségbiztosítás biztosítottja az alap vagyonbiztosítás alapbiztosítottja, akit az általa jogszerûen folytatott – és alap vagyonbiztosításban biztosított – tevékenységgel összefüggésben kártérí- tési kötelezettség terhel.

1.2. Biztosítottnak (együttbiztosítottnak) minôsül továbbá az a biztosítási szerzôdésben név szerint is megjelölt természetes személy, vállalkozás vagy egyéb szerve- zet, aki a jelen szerzôdésben biztosított események vonatkozásában az alapbiztosítottal egyetemlegesen vagy azonos módon felel.

1.3. A biztosítási szerzôdésben meghatározott kártérítési limit az alap- és együttbiztosítottakra együttesen vo- natkozik.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

2.1. Biztosítási eseménynek minôsül valamennyi, jelen biz- tosítás biztosítottja által, az alapbiztosításban biztosí- tott tevékenység gyakorlása közben, tévedéssel vagy mulasztással okozott – jelen biztosítás valamely díjjal rendezett moduljának különös feltételeiben meghatá- rozott – olyan vagyoni és/vagy nem vagyoni károko- zás, amelyért a magyar jog szabályai szerint kártérí- tési kötelezettséggel tartozik.

3. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDÔBENI HATÁLYA

3.1. A biztosító kockázatviselésének területi hatálya Ma- gyarország teljes területe.

3.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés idôbeli hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legké- sôbb a szerzôdés megszûnését követô 30 napon be- lül a biztosítóhoz be is jelentett – jelen feltételek alap- ján – biztosítási eseménynek minôsülô károkra terjed ki, feltéve, hogy a kiegészítô felelôsségbiztosítás kü- lönös feltételei ettôl eltérôen nem rendelkeznek.

3.3. Jelen kiegészítô felelôsségbiztosítás alkalmazásában:

3.3.1. Károkozás idôpontja: Az a nap, amikor a kárt elôidé- zô cselekmény vagy mulasztás megtörtént.

a) Amennyiben a károkozás egy folyamat eredménye, a károkozás idôpontja az az elsô nap, amikor az el- sô hibát ezzel kapcsolatban elkövették.

b) Amennyiben a károkozás mulasztással keletkezik, a károkozás idôpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolhatták volna.

3.3.2. Kár bekövetkezésének idôpontja: Az a nap, amikor a károsult a kár bekövetkezését, illetve ennek veszélyét elôször észlelhette, vagyis amikortól a biztosított kár- térítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik.

a) Személysérüléses károk esetén a kár bekövetke- zésének idôpontja a testi sérülés illetve egészség- károsodás idôpontja, vagy az elsô orvosi diagnózis idôpontja, haláleset bekövetkezésekor a halál be- állta.

b) Dologi károk esetén a kár bekövetkezésének idô- pontja: a károsodás idôpontja, sorozatkár esetén az elsô káresemény idôpontja.

3.3.3. Kár bejelentésének idôpontja: Az a nap, amikor a biz- tosított a kár bekövetkezését a biztosítónak írásban bejelentette.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

4.1. A biztosítási összeg a szerzôdô szerôdéskötéskori választása alapján biztosítási eseményenkénti és biz- tosítási idôszakonkénti korlát megállapításával kerül meghatározásra.

4.2. A biztosítási eseményenkénti limit az egy biztosítási eseményre kifizethetô térítés felsô határa, az idôsza- konkénti limit pedig az egy adott kiegészítô biztosítás kapcsán a folyó biztosítási idôszakban kifizethetô szolgáltatás maximuma.

4.3. A biztosító biztosítási eseményenkénti térítésének fel- sô határa független a károsultak számától, és még abban az esetben sem lépheti túl az esemény szintû limit mértékét, ha az adott esemény kapcsán egyszer- re több károsulttal szemben keletkezik megalapozott kártérítési kötelezettség.

4.4. Amennyiben az esemény szintû biztosítási összeg a

– több károsult egyidejû – kártérítési követelésének kielégítésére nem elegendô, a biztosító a keletkezett kárt az egyes károsultakat ért kár arányában téríti meg.

4.5. Amennyiben a biztosított az adott kiegészítô felelôs- ségbiztosítás kapcsán a folyó évre vonatkozó (tárgy- évi) biztosítási összeget már annak lejárata elôtt ki- meríti, a biztosító további szolgáltatási kötelezettsége megszûnik.

4.6. Tárgyévi biztosítási idôszakban okozott és bekövetke- zett, de csak a tárgyévet követô biztosítási idôszakban bejelentett kárigény esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke a biztosítási esemény be- következésének idôszakában érvényes limit figyelem- bevételével kerül megállapításra.

4.7. A szerzôdés aktuális biztosítási összegének módosí- tását szerzôdô a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatko- zat ajánlatnak minôsül és azt a biztosító új ajánlatként bírálja el.

5. BIZTOSÍTÁSI DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

5.1. A biztosítási díj megállapításának alapja a biztosított tevékenység éves nettó árbevétele, vagy az adott ki- egészítô felelôsségbiztosítás különös feltételeiben meghatározott egyéb paraméter lehet.

5.2. A biztosítási díj megállapításához szükséges alap- adatokat szerzôdô szerzôdéskötéskor a valóságnak megfelelôen köteles megadni a biztosítónak.

5.3. A biztosító jogosult a biztosított üzleti könyveiben a szerzôdô által megadott adatok ellenôrzésére.

5.4. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a díjszá- mítás alapját képezô adatokhoz képest a valós ada- tok eltérôek, a biztosító jogosulttá válik a valós adatok alapján meghatározott díjra a kockázatviselés kezde- tétôl visszamenôleg, illetôleg jogosult ezt a díjelmara- dást az általa teljesített szolgáltatási összegbôl a biz- tosított terhére levonni.

6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

6.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének feltétele a biztosított felelôsséget elismerô nyilatkozata, vagy az ezt kimondó bírósági/hatósági határozat. A biztosított elismerô nyilatkozata önmagában azonban nem köte- lezi a biztosítót kártérítésre. Amennyiben a biztosított felelôsségét indokolatlanul nem ismeri el, az ebbôl eredô hátrányok nem terhelhetôk a biztosítóra.

6.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudo- másul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosí- tott képviseletérôl gondoskodott vagy ezekrôl lemondott.

6.3. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti, a károsult igényét azonban köz- vetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A bizto- sított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ô kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ô egyenlített ki.

6.4. Az alábbi jogcímeken megtéríti a biztosító a biztosított által okozott vagyoni és – a Különös feltételekben meghatározott esetekben – a sérelemdíj megtérítésé- re vonatkozó kárigényeket, azok valós mértékéig, de legfeljebb az adott biztosítási eseményhez tartozó biztosítási összeg erejéig, a vonatkozó biztosítási idô- szakra meghatározott éves limit terhére tett esetleges korábbi kifizetések figyelembevételével:

a) Kártérítések

b) Járulékok

c) Társadalombiztosítási igények

d) Kárenyhítési költségek

6.5. Megtéríti a biztosító:

a) a személyi kárt, amely xxxxxxxxx a halála, testi sé- rülése, vagy egyéb egészségkárosodása folytán következett be,

b) a károsult vagyonában beállott – a károkozással közvetlen okozati összefüggésben keletkezett – értékcsökkenést, vagyis azt az értéket, amelytôl a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusz- tulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökke- nése folytán elesett vagy egyébként károsodott,

c) azt az összeget, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kikü- szöböléséhez szükséges,

d) személysérülés esetén a sérülés miatt elmaradt vagyoni elônyt,

e) a biztosított helyet a biztosítási események kapcsán felmerült egyéb költségeket (szakértôi díjak, igény-

érvényesítési költségek, kamat, jogvédelmi típusú kiadások stb.) A perköltségekre a biztosító kizáró- lag akkor nyújt fedezetet, ha a perben részt vett vagy a perben való részvételérôl lemondott,

f) kármegelôzés és kárenyhítés körébe esô, általában szokásos és gazdaságosság szempontjából indo- kolt költségek.

6.6. Azon károk esetében, amelyek kapcsán a biztosított- nak jogszabály, vagy bírói rendelkezés folytán kárté- rítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy leté- tet kell adnia, a biztosító a biztosított kártérítési köte- lezettségének mértékében vállal fedezetet.

6.7. Amennyiben a biztosítási esemény egyszerre okoz személysérüléses és dologi károkat is, a biztosító az adott eseményre teljesíthetô szolgáltatási limiten belül elsôként a személyi sérülés kapcsán felmerült károkat téríti.

6.8. Amennyiben adott biztosítási eseményt több károko- zó idézte elô, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Amennyiben a felróhatósági arányt nem lehet megál- lapítani, a biztosító úgy teljesít, mintha az a károkozók között egyenlô arányban oszlana meg.

6.9. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán a károsult járadékjogosulttá válik, a biztosító által teljesítendô ki- fizetések összegébe a járadék tôkeértéke is beleszá- mítandó.

6.10. Amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége teljesítése során per-, illetve ügyvédi költségeket térí- tett és a bíróság – jogerôs határozatban – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költségeket ítél meg, úgy az ebbôl befolyó összeg a biztosítót illeti meg az álta- la korábban – ezen a jogcímen – teljesített kifizetés mértékéig.

6.11. A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles tizen- öt napon belül visszafizetni a biztosítónak.

7. ÖNRÉSZESEDÉS

7.1. A biztosítási szerzôdésben meghatározott önrészese- dés összege a keletkezett kár azon része, amelyet a biztosított valamennyi általa okozott kár kapcsán ön- maga visel.

7.2. A szolgáltatási összeg százalékában, illetve az abszo- lút összegben megállapított önrész közül a magasabb érték a ténylegesen megállapított kárösszegbôl vala- mennyi káresemény kapcsán levonásra kerül.

8. KIZÁRÁSOK

8.1. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a biztosított saját kárát és a biztosított által hozzátartozóinak okozott kárt. Ugyanez a szabály vo- natkozik a biztosított jogi személy, jogi személy nélküli szervezet képviselôje, valamint a cselekvôképtelen

vagy korlátozottan cselekvôképes biztosított képvise- lôje által biztosítotti minôségben hozzátartozójuknak okozott károkra.

8.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg több biztosított személy egymásnak okozott kárát.

8.3. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet által tulajdonosainak okozott kárt a biztosított tulajdonának százalékos ará- nyában.

8.4. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító biztosított tulajdonát képezô jogi sze- mélyeknek illetve jogi személyiség nélküli egyéb szer- vezeteknek okozott kárt a tulajdon százalékos ará- nyában.

8.5. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyért a biztosított nem vala- mely – jelen szerzôdés alapján fedezett – kiegészítô felelôsségbiztosításban meghatározott minôségében felel.

8.6. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító azt a kárt, vagy a kárnak azt a részét, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelôssé- génél szigorúbb, szerzôdésben vagy egyoldalú nyilat- kozatban vállalt helytállási kötelezettségén alapul.

8.7. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyet a biztosított bûncselek- ménnyel okoz.

8.8. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító az államigazgatási jogkörben okozott káro- kat.

8.9. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a szerzôdést biztosító mellékkötelezettsé- geket (pl. kötbér), a szerzôdôt, biztosítottat sújtó bír- ságokat, pénzbüntetést, valamint egyéb büntetô jelle- gû költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsola- tos képviseleti költségeit.

8.10. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító dologi és tisztán vagyoni károk esetén az elmaradt hasznot.

8.11. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a kizárólag lelki sérülésre, pszichikai, men- tális zavarra vagy az érzelemvilág hátrányos megvál- tozására alapított kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségkárosodás szintjét.

8.12. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a hibás dátumfelismeréssel összefüggés- ben felmerülô közvetlen és közvetett kárigényeket.

8.13. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a más biztosítások alapján vagy egyéb mó- don megtérülô károkat.

8.14. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a vízi-, légi jármûvek üzembentartója, re- pülôterek üzemeltetôi minôségében, továbbá a repü- lôterek területén végzett bármilyen munkavégzéssel okozott károkat.

8.15. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a légi jármûvek, ezek alkatrészei, tartozé- kai tervezésébôl, gyártásából, forgalomba hozatalá- ból, karbantartásából, javításából eredô károkat.

8.16. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a hasadó anyagok robbanásából, nukleá- ris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló- vagy lézer- sugárzásból eredô károkat, továbbá az elektromág- neses mezôk által okozott károkat.

8.17. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a folyamatos, lassú állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gôz vagy egyéb hasadó hatások következtében álltak elô.

8.18. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító az álló- és folyóvizek áradásával oko- zott károkat abban az esetben, ha a biztosított az ezek elhárítását célzó berendezések és intézkedések létrehozásával, ilyen berendezések elôállításával, te- lepítésével, karbantartásával és javításával hivatás- szerûen foglalkozik és ebben a minôségében okozta a kárt.

8.19. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a kárt, ha a biztosítottat a biztosító vagy más személy a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek lehetôségére figyelmeztette és a kár ezt követô- en a szükséges intézkedések elmaradása hiányában következett be.

8.20. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító azt a többletkárt, amely a biztosító felhívá- sa ellenére elmulasztott kárenyhítési kötelezettség el- mulasztásával összefüggésben keletkezett.

8.21. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a dohányipari termékekkel kapcsolatos kárt, a nikotin tartalmú gyógyhatású készítmények kivéte- lével.

8.22. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító az azbeszt alkalmazásából vagy felhasz- nálásából eredô kárt.

8.23. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító az önkormányzati létesítmények üzemelte- tôje minôségben okozott károkat, továbbá a helyi köz- szolgáltatásokat (közútkezelô, fenntartó, köztisztaság, közétkeztetés biztosítása stb.) nyújtó minôségben okozott károkat.

8.24. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a vér, vérkészítmények és vértranszfúziós berendezések által okozott károkat.

8.25. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a penészesedés, gombásodás által okozott károkat.

8.26. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek targoncával, munkagéppel, daruval, egyéb munkagépként használt gépjármûvel, berendezéssel való munkavégzésbôl erednek.

8.27. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító az elôre tervezett és engedélyezett rob- bantás során a robbantás 100 m-es sugarán belül be- következett károkat, továbbá azon károkat, amelyek- kel az elôírt biztonsági intézkedések betartásának el- lenére számolni kell.

8.28. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a föld alatti közmûvekben (pl. villany-, gáz-, csatorna-, és távközlési vezetékekben) okozott káro- kat, amennyiben a biztosított az építési tevékenység megkezdésekor nem rendelkezett a kivitelezéshez szükséges szakhatósági engedélyekkel és közmûtér- képpel, vagy ha a kár ezen dokumentumok figyelmen kívül hagyásával összefüggésben következett be.

8.29. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a vibráció vagy teherhordó elemek eltávo- lítása, meggyengítése miatt bekövetkezett károkat.

8.30. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító az épületek repedéskárait.

8.31. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a tetô, vagy tetôszigetelés bármilyen mérvû megbontása során szél vagy csapadék által okozott károkat.

9. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

9.1. Biztosítottal szemben

9.1.1. Amennyiben a kárt a biztosított szándékosan vagy sú- lyosan gondatlanul okozta a biztosító követelheti az általa kifizetett kár megtérítését.

9.1.2. Jelen szerzôdés szempontjából súlyosan gondtalan károkozásnak minôsül, ha

a) a kárért felelôs személy a kárt ittas vagy bódító szer hatása alatt okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott,

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt,

c) a biztosított a jogszabályokban és/vagy kötelezô rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi fel- tételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott,

d) jogerôs határozat, jogszabály, szerzôdés (pl. mun- kaszerzôdés, kollektív szerzôdés) vagy munkálta- tói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét,

e) a kár a biztosított tevékenységre, szolgáltatásra il- letve termékre vonatkozó egészségügyi, egész- ségvédelmi elôírások megszegése miatt követke- zett be,

f) a kárt a szolgáltatás, termék fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elô, amelyrôl a biztosított nem nyújtott tájékoztatást.

9.1.3. A súlyos gondatlanságot megalapozó károkozás to- vábbi speciális eseteit az egyes kiegészítô felelôsség- biztosítások különös feltételei tartalmazzák.

9.1.4. Követelheti a többletkár megtérítést a biztosító, ha a biztosított kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

9.2. A kárért felelôs személlyel szemben

9.2.1. A biztosított a biztosítási szerzôdés megkötésével – az önrészesedést meghaladóan teljesített összeg erejéig

– a biztosítóra engedményezi azon személyekkel szembeni kártérítési követelését, akik a tevékenysé- gére visszavezethetôen a biztosító jelen szerzôdés alapján kártérítést fizetett és vállalja, hogy támogatja a biztosítót a kártérítési igényérvényesítésben.

9.2.2. A kártérítés követelés engedményezésre tekintettel a biztosítót illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosí- tottat illették meg a kárért felelôs személlyel szemben. Az engedményezés tényérôl a kárért felelôs személyt mint kötelezettet a biztosító értesíti és a biztosítási kötvénnyel igazolja az engedményezés megtörténtét.

10. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10.1. Jelen szerzôdésbôl eredô igények – a jelen szerzô- désben nevesített kivételektôl eltekintve – a kárese- mény bekövetkezéstôl számított 1 év után évülnek el.

10.2. A biztosító jogosult a szerzôdés tartama alatt a kocká- zati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott ada- tok helyességét bármikor ellenôrizni.

10.3. Jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben, illetve az Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítás Általá- nos- és Különös feltételei az irányadók.

Kiegészítô tevékenységi felelôsségbiztosítás

Különös feltételek

Jelen szabályzat az Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosí- tási szerzôdés keretében kötött kiegészítô tevékenységi fe- lelôsségbiztosítás Különös feltételeit tartalmazza, amely az alap vagyonbiztosítás Általános- és Különös, továbbá a ki- egészítô felelôsségbiztosítások Általános feltételeivel együtt érvényes.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosí- tó azokat a személysérüléses és/vagy tárgyrongálási károkat, sérelemdíj-követeléseket, amelyeket a bizto- sított – jelen szerzôdésben megjelölt és – jogszerûen folytatott tevékenységével összefüggésben, szerzôdé- sen kívüli harmadik személyeknek okozott, amennyi- ben ezért a károkozásokért a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

1.2. Jelen biztosítás szempontjából a kár akkor minôsül szerzôdésen kívül okozott kárnak, ha azt a biztosított a jelen szerzôdésben biztosított tevékenység folytatá- sa vagy az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve azzal összefüggésben olyan személyeknek okoz, akivel – jelen biztosítási szerzôdésben biztosí- tott tevékenységével összefüggésben – nincs szerzô- déses jogviszonyban és aki egyebekben sem igény- bevevôje a biztosított által nyújtott szolgáltatásoknak.

1.3. Szerzôdésen kívül okozott kárnak minôsül az olyan, a biztosítottal szerzôdéses kapcsolatban álló személyek- nek okozott kár is, amely a biztosított szerzôdéses kö- telezettségének teljesítésétôl függetlenül következik be.

1.4. Szerzôdésen kívül okozott kárnak minôsül továbbá az a kár amelyet a biztosított – mint a jelen szerzôdésben biztosított tevékenység folytatója – a biztosított vállal- kozás épületeinek, épület-berendezési-, épületgépé- szeti tárgyainak, helyiségeinek, építményeinek, egyéb tartozékainak fenntartója, üzemeltetôje minôségében okoz.

1.5. A biztosító kizárólag a biztosítási esemény által köz- vetlenül okozott kárra nyújt fedezetet, a közvetett, illet- ve következményi károkat nem téríti.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Jelen kiegészítô biztosítás kapcsán nem minôsül biz- tosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító:

a) az alvállalkozó által okozott károkat,

b) a termékfelelôsséggel (hibás teljesítés) kapcsolatos károkat,

c) a szerzôdésszegéssel okozott károkat,

d) a környezetszennyezéssel (levegô-, víz-, talaj- szennyezés) okozott károkat,

e) a szakmai felelôsségi károkat,

f) a fuvarozói minôségben okozott károkat,

g) az építési-, szerelési, bontási munkálatokkal össze- függô károkat,

h) a munkáltatói minôségben okozott károkat,

i) a biztosított részére megtérülô, illetve más biztosí- tás által fedezett károkat,

j) a biztosított bérbeadói minôségére alapozott kár- igényeket,

k) a biztosított bérlôi minôségére alapított károkat,

l) a biztosított által – nem állandó munkaviszony ke- retében foglalkoztatott – személyekkel összefüggô károkat,

m) a vadgazdálkodás körében okozott károkat,

n) a vegyszerhasználattal összefüggésben okozott ká- rokat.

2.2. Jelen biztosítás kapcsán nem minôsül szerzôdésen kívül okozott kárnak és a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely a szolgáltatások (szerzôdések) teljesíté- se során a szolgáltatás tárgyában vagy abban a do- logban keletkezett, amelyre a biztosított tevékenysé- ge irányul, illetve ha a szolgáltatás hibája miatt a meg- rendelô vagyontárgyaiban kár keletkezik.

2.3. Jelen biztosítás kapcsán nem minôsül biztosítási ese- ménynek, amennyiben a károkozás a jelen szerzôdés- ben biztosított tevékenységtôl eltérô, bármely más te- vékenységgel összefüggésben következett be.

2.4. Jelen biztosítás kapcsán nem téríti meg a biztosító a kötbér, bírság vagy egyéb büntetés jellegû költsége- ket.

Kiegészítô termékfelelôsség biztosítás

Különös feltételek

Jelen szabályzat az Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosí- tási szerzôdés keretében kötött kiegészítô termékfelelôsség biztosítás Különös feltételeit tartalmazza, amely az alap va- gyonbiztosítás Általános- és Különös, továbbá a kiegészítô felelôsségbiztosítások Általános feltételeivel együtt érvényes.

Jelen biztosítás önálló kiegészítô biztosításként nem, kizáró- lag csak a Kiegészítô tevékenységi felelôsségbiztosítással együtt köthetô.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a bizto- sító azokat a személysérüléses és/vagy magánhasz- nálat vagy magánfogyasztás tárgyát képezô – a kár bekövetkeztekor 500 EUR-nak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza középárfolyama szerinti forint- összegnél nagyobb összegû – dologi károkat és sé- relemdíj iránti követeléseket, amelyekért a biztosított a termékfelelôsségre vonatkozó mindenkor hatályos törvény szerinti felelôsséggel tartozik (2013. évi V. tör- vény LXXII. Fejezet 6:550. §–6:559. §).

1.2. A biztosított termékek ugyanazon hibájára visszave- zethetô károk (sorozatkárok) egy káreseménynek te- kintendôk.

1.3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt gyártott, importált, forgalmazott termékek közül kizárólag a hibás termékek által a szerzôdés ha- tálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésôbb a biz- tosítási fedezet megszûnését követô 30 napon belül a biztosítónak be is jelentett biztosítási eseménynek mi- nôsülô károkra terjed ki.

1.4. Jelen kiegészítô felelôsségbiztosítás szempontjából az alap vagyonbiztosítás általános feltételeiben részlete- zett eseteken túl, súlyosan gondatlan károkozásnak minôsül, ha a kárt olyan termék okozta, amelynek for- galomból való kivonását (visszahívását) hatóság el- rendelte, de a biztosított visszahívási kötelezettségét nem teljesítette. Ilyen esetben a biztosító követelheti a biztosítottól az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítést.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Jelen kiegészítô biztosítás kapcsán nem minôsül biz- tosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító:

a) az alvállalkozó által okozott károkat,

b) a szerzôdésszegéssel okozott károkat,

c) a környezetszennyezéssel (levegô-, víz-, talaj- szennyezés) okozott károkat,

d) a szakmai felelôsségi károkat,

e) a fuvarozói minôségben okozott károkat,

f) az építési-, szerelési, bontási munkálatokkal össze- függô károkat,

g) a munkáltatói minôségben okozott károkat,

h) a biztosított részére megtérülô, illetve más biztosí- tás által fedezett károkat,

i) a biztosított bérbeadói minôségére alapozott kár- igényeket,

j) a biztosított bérlôi minôségére alapított károkat,

k) a biztosított által – nem állandó munkaviszony ke- retében foglalkoztatott – személyekkel összefüggô károkat,

l) a vadgazdálkodás körében okozott károkat,

m) a vegyszerhasználattal összefüggésben okozott károkat,

n) magában a hibás termékben keletkezett károkat,

o) szavatosság alapján fennálló kötelezettségek telje- sítését és az azzal összefüggésben felmerülô költ- ségeket és egyéb kiadásokat (pl. a hibás termék kijavításával, kicserélésével, hibátlan termékekkel való pótlásával kapcsolatban felmerülô költségek és egyéb kiadások),

p) a hibás termék felülvizsgálatára, javítására, szervi- zelésére, cserére vagy forgalomból való kivonásra történô visszahívásának, továbbá megsemmisíté- sének költségeit,

q) a gyártó által adott, a termékre vonatkozó felhasz- nálási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból következô károkat,

r) az adott termék gyártására, elôállítására vonatkozó elôírások, szabványok és minôségbiztosítási köve- telmények be nem tartásával összefüggésben oko- zott károkat.

Kiegészítô környezetszennyezési felelôsségbiztosítás

Különös feltételek

Jelen szabályzat az Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosí- tási szerzôdés keretében kötött kiegészítô környezetszennye- zési felelôsségbiztosítás Különös feltételeit tartalmazza, amely az alap vagyonbiztosítás Általános- és Különös, to- vábbá a kiegészítô felelôsségbiztosítások Általános feltéte- leivel együtt érvényes.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a bizto- sító a személysérüléssel, sérelemdíj iránti követelé- sekkel és/vagy dologi jellegû károkozással is együtt já- ró környezetszennyezési károkat, amelyeket a biztosí- tott – jelen szerzôdésben megjelölt és – jogszerûen folytatott tevékenységével összefüggésben, szerzô- désen kívüli harmadik személyeknek okozott, amennyiben ezért a károkozásokért a magyar jog sza- bályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik és a károkozás elôre láthatatlan, hirtelen és váratlan bekö- vetkezô vagy a normális üzemi folyamattól eltérô ese- ményre volt visszavezethetô.

1.2. Jelen biztosítás szempontjából a kár akkor minôsül szerzôdésen kívül okozott kárnak, ha azt a biztosított a jelen szerzôdésben biztosított tevékenység folytatá- sa vagy az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése so- rán, illetve azzal összefüggésben olyan személyek- nek okozza, akivel – jelen biztosítási szerzôdésben biztosított tevékenységével összefüggésben – nincs szerzôdéses jogviszonyban és aki egyebekben sem igénybevevôje a biztosított által nyújtott szolgáltatá- soknak.

1.3. Szerzôdésen kívül okozott kárnak minôsül az olyan, a biztosítottal szerzôdéses kapcsolatban álló szemé- lyeknek okozott kár is, amely a biztosított szerzôdé- ses kötelezettségének teljesítésétôl függetlenül kö- vetkezik be.

1.4. Szerzôdésen kívül okozott kárnak minôsül továbbá a biztosított – mint a jelen szerzôdésben biztosított tevé- kenység folytatója – a biztosított vállalkozás épületei- nek, épület-berendezési-, épületgépészeti tárgyainak, helyiségeinek, építményeinek, egyéb tartozékainak fenntartója, üzemeltetôje minôségében okoz.

1.5. A biztosító kizárólag a biztosítási esemény által köz- vetlenül okozott kárra nyújt fedezetet, a közvetett, illet- ve következményi károkat nem téríti.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Jelen kiegészítô biztosítás kapcsán nem minôsül biz- tosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító:

a) az alvállalkozó által okozott károkat,

b) a termékfelelôsséggel (hibás teljesítés) kapcsolatos károkat,

c) a szerzôdésszegéssel okozott károkat,

d) a szakmai felelôsségi károkat,

e) a fuvarozói minôségben okozott károkat,

f) az építési-, szerelési, bontási munkálatokkal össze- függô károkat,

g) a munkáltatói minôségben okozott károkat,

h) a biztosított részére megtérülô, illetve más biztosí- tás által fedezett károkat,

i) a biztosított bérbeadói minôségére alapozott kár- igényeket,

j) a biztosított bérlôi minôségére alapított károkat,

k) a biztosított által – nem állandó munkaviszony ke- retében foglalkoztatott – személyekkel összefüggô károkat,

l) a vadgazdálkodás körében okozott károkat,

m) a vegyszerhasználattal összefüggésben okozott károkat,

n) a környezeti elemekben okozott károkat,

o) a környezetszennyezést elôidézô dolgokban kelet- kezett károkat,

p) a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlôdô, továbbá a nem hirtelen és elôreláthatatlanul bekö- vetkezô károkat,

q) az útrongálási és növényi kultúrákban okozott ta- posási károkat,

r) genetikailag módosított termékek gyártásával, for- galmazásával, felhasználásával okozott károkat,

s) a sugárzó anyagokkal összefüggô károkozást,

t) az elmaradt hasznot, tervezett nyereséget, termés- kiesést, elmaradt megtakarítást, egyéb jövôbeni veszteségeket,

u) jelen szerzôdés hatálya elôtt okozott, de már ennek hatály alatt bekövetkezett károkat,

v) hulladék-lerakók üzemeltetésével, hulladék végle- ges tárolásával kapcsolatos károkat,

w) a károkozó által szerzôdéssel vagy egyoldalú nyi- latkozattal – a törvénynél szigorúbb felelôsség kö- rében elôálló – károkat.

2.2. A biztosító által meghatározott pótdíj megfizetése ese- tén a biztosítási védelem kiterjeszthetô a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett teljesítési segéd tevékenységébôl eredô károkozásra is.

2.3. Ugyanazon károsító szennyezés folytán – különbözô idôpontokban – bekövetkezô károk (sorozatkárok) egy

káreseménynek tekintendôk, a biztosító kártérítési kö- telezettségének felsô határa az elsô káresemény be- következésének évében érvényes feltételek szerinti biztosítási összeg.

2.4. Jelen kiegészítô felelôsségbiztosítás szempontjából az alap vagyonbiztosítás általános feltételeiben rész- letezett eseteken túl, súlyosan gondatlan károkozás- nak minôsül:

• a biztosított a környezetvédelmi szabályokat és/vagy a termelési, szolgáltatási folyamatra vonatkozó elô- írásokat, követelményeket, szabványokat, normákat súlyosan megszegi és a kár ezzel összefüggésben következik be,

• ha a biztosítottat jogszabályba, illetve hatósági hatá- rozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló elôírás megszegése miatt 1 000 000 Ft-ot meghaladó össze- gû környezetvédelmi bírsággal sújtották.

Ilyen esetben a biztosító követelheti a biztosítottól az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítést.

3. EGYÜTTMÛKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG

3.1. A szerzôdés létrejöttének feltétele, hogy a szerzôdô a biztosítóval írásban közölje tevékenységének hatása- it, az általa korábban megfizetett környezetvédelmi bírságok, illetve egyéb, környezetszennyezéssel kap- csolatos hatósági eljárások adatait. A biztosító a szer- zôdés megkötésekor egyéb adatok rendelkezésre bo- csátását, illetôleg a szennyezés elhárítását célzó vagy technológiai rendeltetésû berendezések szakértôi vizsgálatát is kikötheti.

3.2. Amennyiben ugyanazon környezetszennyezés sze- mélysérüléssel járó és dologi kárhoz is vezet, a bizto- sító a biztosítási összegen belül legelôször a sze- mélysérülések kapcsán keletkezett károkat téríti meg.

Kiegészítô munkáltatói felelôsségbiztosítás

Különös feltételek

Jelen szabályzat az Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítá- si szerzôdés keretében kötött kiegészítô munkáltatói felelôs- ségbiztosítás Különös feltételeit tartalmazza, amely az alap vagyonbiztosítás Általános- és Különös, továbbá a kiegészítô felelôsségbiztosítások Általános feltételeivel együtt érvényes.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a bizto- sító azokat a munkabaleset miatt támasztott kártérí- tési követeléseket, amelyekért a biztosított a magyar munkajog szerint kártérítési felelôsséggel tartozik a vele munkaviszonyban (közalkalmazotti, szolgálati, közszolgálatai, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szövetkezeti tagsági vagy közérdekû önkéntes jogvi- szonyban) álló személyek tekintetében.

1.2. A biztosító kockázatviselése a munkaerô-kölcsönzés során a kölcsönzött munkaerô munkabalesete miatt és címén a biztosítottal (mint kölcsönvevô vagy köl- csönbeadó munkáltató) szemben támasztott azon kártérítési követelésekre is kiterjed, amelyekért a ma- gyar jog szerint is felelôsséggel tartozik. Megtéríti to- vábbá a biztosító a biztosítottal szemben ebben a mi- nôségében támasztott társadalombiztosítási megtérí- tési követeléseket is.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Az alap vagyonbiztosítás általános és a kiegészítô fe- lelôsségbiztosítás általános feltételeiben felsorolt ese- teken túl, jelen biztosítás nem fedezi:

a) Magyarország területén kívül történt munkabalese- tekbôl eredô kártérítési igényeket,

b) a külön jogszabályban nevesített foglalkozási meg- betegedésbôl eredô, illetve munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kárigényeket,

c) a foglalkozási megbetegedésekbôl eredô, valamint a foglalkozási megbetegedéseknek nem minôsülô, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési igényeket,

d) a foglalkozási megbetegedésbôl eredô, de nem baleseti jellegû kártérítési igényeket,

e) a fegyveres erôk és fegyveres szervezetek tagjai- nak munkabalesetébôl eredô kártérítési igényeket,

f) építés-szerelés tevékenység végzése közben be- következô munkabalesetekre alapozott kártérítési igényeket,

g) ha a munkabaleset bekövetkeztének lehetôségére (veszélyére) a biztosított kollektívája vagy a mun- kavállaló (alkalmazott, tag stb.) a biztosított figyel- mét felhívta, s a munkabaleset a szükséges intéz- kedés hiányában következett be,

h) az alvállalkozó által okozott károkat,

i) a termékfelelôsséggel (hibás teljesítés) kapcsolatos károkat,

j) a szerzôdésszegéssel okozott károkat,

k) a szakmai felelôsségi károkat,

l) a fuvarozói minôségben okozott károkat,

m) az építési-, szerelési, bontási munkálatokkal össze- függô károkat,

n) a biztosított részére megtérülô, illetve más biztosí- tás által fedezett károkat,

o) a biztosított bérbeadói minôségére alapozott kár- igényeket,

p) a biztosított bérlôi minôségére alapított károkat,

q) a vadgazdálkodás körében okozott károkat,

r) a vegyszerhasználattal összefüggésben okozott károkat,

s) a környezeti elemekben okozott károkat,

t) a környezetszennyezést elôidézô dolgokban kelet- kezett károkat,

u) a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlôdô, továbbá a nem hirtelen és elôreláthatatlanul bekö- vetkezô károkat,

v) az útrongálási és növényi kultúrákban okozott ta- posási károkat,

w) genetikailag módosított termékek gyártásával, for- galmazásával, felhasználásával okozott károkat,

x) a sugárzó anyagokkal összefüggô károkozást,

y) az elmaradt hasznot, tervezett nyereséget, termés- kiesést, elmaradt megtakarítást, egyéb jövôbeni veszteségeket,

z) jelen szerzôdés hatálya elôtt okozott, de már ennek hatálya alatt bekövetkezett károkat,

aa) hulladék-lerakók üzemeltetésével, hulladék vég- leges tárolásával kapcsolatos károkat,

bb) a károkozó által szerzôdéssel vagy egyoldalú nyilatkozattal – a törvénynél szigorúbb felelôsség körében elôálló – károkat.

2.2. Jelen kiegészítô felelôsségbiztosítás szempontjából az alap vagyonbiztosítás általános feltételeiben részletezett eseteken túl, súlyosan gondatlan károkozásnak minôsül,

a) ha a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten,

b) ha a bíróság határozatának megállapítása szerint, a baleset a munkavédelmi szabályok súlyos gon- datlan megsértése miatt következtek be,

c) ha a munkaügyi felügyelôség munkavédelmi sza- bálysértés elkövetés miatt a munkáltatót 1.000.000 Ft-ot meghaladó mértékû pénzbírsággal sújtja.

Ilyen esetben a biztosító követelheti a biztosítottól az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítést.

3. SPECIÁLIS ELÉVÜLÉS

A munkabalesetbôl eredô igények 3 év alatt, a társadalom- biztosítási megtérítési igények 5 év alatt évülnek el.

Kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás

Különös feltételek

Jelen szabályzat az Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosí- tási szerzôdés keretében kötött kiegészítô szolgáltatás-fele- lôsségbiztosítás Különös feltételeit tartalmazza, amely az alap vagyonbiztosítás Általános- és Különös, továbbá a kiegészítô felelôsségbiztosítások Általános feltételeivel együtt érvényes.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a bizto- sító a biztosított szerzôdéses partnereinek vagy azon természetes vagy nem természetes személyeknek, akiknek a szolgáltatást nyújtja a szerzôdés vagy a szolgáltatás teljesítése során, vagy hibás teljesítéssel okozott azon személysérüléses, dologi és sérelemdíj iránti követelésre alapozott kárait, amelyekért a bizto- sított a magyar magánjog szabályai alapján kártéríté- si felelôsséggel tartozik.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Az alap vagyonbiztosítás általános és a kiegészítô fe- lelôsségbiztosítás általános feltételeiben felsorolt ese- teken túl, jelen biztosítás nem fedezi:

a) a kárt, ha az nem a jelen szerzôdésben biztosított tevékenységbôl ered,

b) a kötbér, bírság vagy egyéb büntetés jellegû költ- ségeket,

c) az alvállalkozó által okozott károkat,

d) a termékfelelôsséggel (hibás teljesítés) kapcsolatos károkat,

e) a szakmai felelôsségi károkat,

f) a fuvarozói minôségben okozott károkat,

g) az építési-, szerelési, bontási munkálatokkal össze- függô károkat,

h) a munkáltatói minôségben okozott károkat,

i) a biztosított részére megtérülô, illetve más biztosí- tás által fedezett károkat,

j) a biztosított bérbeadói minôségére alapozott kár- igényeket,

k) a biztosított bérlôi minôségére alapított károkat,

l) a biztosított által – nem állandó munkaviszony ke- retében foglalkoztatott – személyekkel összefüggô károkat,

m) a vadgazdálkodás körében okozott károkat,

n) a vegyszerhasználattal összefüggésben okozott károkat,

o) a környezeti elemekben okozott károkat,

p) a környezetszennyezést elôidézô dolgokban kelet- kezett károkat,

q) a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlôdô, továbbá a nem hirtelen és elôreláthatatlanul bekö- vetkezô károkat,

r) az útrongálási és növényi kultúrákban okozott ta- posási károkat,

s) genetikailag módosított termékek gyártásával, for- galmazásával, felhasználásával okozott károkat,

t) a sugárzó anyagokkal összefüggô károkozást,

u) az elmaradt hasznot, tervezett nyereséget, termés- kiesést, elmaradt megtakarítást, egyéb jövôbeni veszteségeket,

v) jelen szerzôdés hatálya elôtt okozott, de már ennek hatálya alatt bekövetkezett károkat,

w) hulladék-lerakók üzemeltetésével, hulladék végle- ges tárolásával kapcsolatos károkat,

x) a károkozó által szerzôdéssel vagy egyoldalú nyi- latkozattal – a törvénynél szigorúbb felelôsség kö- rében elôálló – károkat,

y) a szavatosság alapján fennálló kötelezettségek tel- jesítését és az azzal összefüggésben felmerülô költségek és egyéb kiadásokat (a hibás szolgálta- tás felülvizsgálatával, kijavításával, újbóli teljesíté- sével kapcsolatban felmerülô költségek és egyéb kiadások),

z) a biztosított birtokában lévô, de nem az ô tulajdo- nát képezô (pl. bérelt, haszonbérelt, haszonkölcsön- zött, letétként kezelt, megôrzésre átvett stb.) tár- gyakban keletkezett károkat,

aa) a tisztítással eltávolítható szennyezôdési károkat, bb) a biztosítási esemény által elôidézett termelés- vagy szolgáltatás leállásából eredô károkat,

cc) a csomagolás és a szállítás hiányosságaiból ere- dô károkat,

dd) a gépjármûvekben okozott károkat,

ee) az el nem végzett vagy késedelmesen végrehaj- tott szolgáltatás miatt keletkezett károkat,

ff) a károsult beleegyezésével okozott, társadalmi érdeket nem veszélyeztetô károkat,

gg) a szerzôdés szerinti szolgáltatás végzése során érintett vagyontárgyakban keletkezett kárt.

2.2. Jelen kiegészítô felelôsségbiztosítás szempontjából az alap vagyonbiztosítás általános feltételeiben részlete- zett eseteken túl, súlyosan gondatlan károkozásnak minôsül,

a) ha a kár a szolgáltatásra vonatkozó egészségügyi, egészségvédelmi elôírások megsértése miatt kö- vetkezett be,

b) ha a kárt olyan szolgáltatás okozta, amelynek for- galomból való kivonását (visszahívását) a hatóság elrendelte és a biztosított visszahívási kötelezett- ségét nem teljesítette,

c) ha a személysérüléses (egészségkárosodás) kap- csán keletkezett kárt a szolgáltatás fokozottan ve- szélyes tulajdonsága idézte elô és errôl a fokozott veszélyrôl a biztosított tájékoztatást, felhívást a biztosítónak nem adott.

Ilyen esetekben a biztosító követelheti a biztosítottól az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítést.

Kiegészítô bérbeadói felelôsségbiztosítás

Különös feltételek

Jelen szabályzat az Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosí- tási szerzôdés keretében kötött kiegészítô bérbeadói felelôs- ségbiztosítás Különös feltételeit tartalmazza, amely az alap vagyonbiztosítás Általános- és Különös, továbbá a kiegészítô felelôsségbiztosítások Általános feltételeivel együtt érvényes.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a bizto- sító azokat a dologi károkat, amelyeket a biztosított – mint valamely ingatlan, gép, mûszaki eszköz, beren- dezés, egyéb használati tárgy írásbeli bérleti szerzô- désben foglalt bérbeadója – bérbeadói minôségében okozott bérlôjének és amelyekért a biztosított a ma- gyar polgári jog szabályai alapján kártérítési felelôs- séggel tartozik.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Az alap vagyonbiztosítás általános és a kiegészítô fe- lelôsségbiztosítás általános feltételeiben felsorolt ese- teken túl, jelen biztosítás nem fedezi:

a) a szavatosság alapján fennálló kötelezettségek tel- jesítését és az azzal összefüggésben felmerülô költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgál- tatás felülvizsgálatával, kijavításával, újbóli teljesí- tésével kapcsolatban felmerülô költségek és egyéb kiadások),

b) a káresemény miatt bérelt ingatlanban folyó tevé- kenység vagy bérlô által folytatott tevékenység meg- szüntetésébôl, szüneteltetésébôl származó gazda- sági hátrányokat (pl. termeléskiesés, többletkölt- ség, az ingatlan rendeltetésszerû használatáig bé- relt ingatlan bérleti díja).

2.2. A biztosított köteles a bérlôt a bérelt dolog rendeltetés- szerû használatának módjáról, az esetleges javítási, karbantartási munkákról tájékoztatni. A biztosító szol- gáltatási kötelezettsége nem terjed ki azokra a károk- ra, amelyek ezen tájékoztatási kötelezettség elmara- dásából erednek.

Kiegészítô ingatlan bérlôi felelôsségbiztosítás

Különös feltételek

Jelen szabályzat az Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítá- si szerzôdés keretében kötött kiegészítô ingatlan bérlôi fele- lôsségbiztosítás Különös feltételeit tartalmazza, amely az alap vagyonbiztosítás Általános- és Különös, továbbá a kiegészítô felelôsségbiztosítások Általános feltételeivel együtt érvényes.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a bizto- sító azokat a dologi károkat, amelyeket a biztosított az általa – írásbeli bérleti szerzôdés alapján – bérelt in- gatlanban okoz és amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai alapján kártérítési felelôsséggel tartozik.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Az alap vagyonbiztosítás általános és a kiegészítô fe- lelôsségbiztosítás általános feltételeiben felsorolt ese- teken túl, jelen biztosítás nem fedezi:

a) a káresemény miatt az ingatlan bérbeadásának megszûntetésébôl, szüneteltetésébôl származó gazdasági hátrányokat (pl. termeléskiesés, többlet- költség, vagy egyéb veszteség),

b) a bérlet ingatlanon jogosulatlanul végzett átalakí- tási munkálatokból származó károkat, valamint az eredeti állapot visszaállításának költségeit,

c) az albérlôk által okozott károkat,

d) a bérelt ingatlan elhasználódás, kopás és rendsze- res igénybevétele miatt elôálló károkat,

e) a fûtési, vízmelegítési rendszerrel, továbbá a bérelt ingatlanban folytatott tevékenységbôl eredô vagy azzal kapcsolatos robbanással okozott károkat,

f) a bérelt ingatlan berendezési tárgyainak, kazánok- nak, fûtô-, gépi és melegvíz-elôállító berendezések- nek, valamint az elektromos és gázkészülékek ká- rait.

Függelék

Vagyonvédelmi elôírások

Betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító térítésének felsô határa a káresemény idôpontjában meglévô védettségi szint és a Különös feltételekben, a koc- kázatviselési helyre és/vagy a biztosított vagyontárgyra elô- írt védettség összehasonlításával kerül meghatározásra. Az alábbi részletek alapján kárfelvételkor, a helyszíni szemle során a biztosító azonosítja a káresemény helyszínén és idôpontjában megvalósult védelmi szintet, majd ennek figye- lembevételével megállapítja a kártérítés felsô határértékét.

MECHANIKAI VÉDELEM

ALAPSZINTÛ MECHANIKAI VÉDELEM KÖVETELMÉNYEI

Jelen biztosítás vonatkozásában az alapszintû mechanikai védelem követelményeit a biztosító az alábbi körülmények megléte esetén tekinti megvalósítottnak.

FALAZATOK/FÖDÉMEK/PADOZATOK:

Szilárdságuk legalább a 6 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meg- haladja. Ennek a követelménynek való megfelelés többek között az alábbi módon lehetséges:

• bármilyen hagyományos égetett agyagtégla vagy más szilikát tartalmú falazó elem,

• legalább 6 cm vastag vasbeton szerkezet,

• 6-10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvicsszer- kezet,

• két- vagy többrétegû lemezbôl készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

• speciális könnyûszerkezetes elemekbôl készített szerke- zetek, amelyek legalább kétrétegûek, közöttük hôszigete- lô, tûzálló anyag és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található,

• minimum 1,00 mm vastagságú sík- vagy profilozott acél- lemez,

• gyári elemekbôl összeállított faház.

BEJÁRATI AJTÓK:

• Az ajtó és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, kemény- fa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékû el- lenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lennie. Puhafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szálirányú támadhatóságát, ezért csak megerôsítéssel lehet alkalmas a kívánt ellenállás biztosítására. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerôsített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtószerkezet kiemelés és feszítés ellen védett.

• A tokszerkezetet a határoló falszerkezethez legalább 4 ponton kell rögzíteni.

• Az ajtólap folytonos felületû fém-, fa-, mûanyag-, vagy üveg szerkezetû lehet. Az ajtólap szerkezetek külsô borí- tólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülrôl csak roncso- lással legyen bontható.

• Az ajtó zárását minimum egy darab biztonsági zár végzi. A zárbetét zártörés ellen védett. Kétszárnyas ajtó fixre rögzíthetô szárnya reteszhúzás ellen védett.

NYÍLÁSZÁRÓK:

• Nyílászárók üvegezése kívülrôl nem szerelhetô, kizárólag roncsolással bontható.

MINIMÁLIS MECHANIKAI VÉDELEM KÖVETELMÉNYEI

Jelen biztosítás vonatkozásában a minimális mechanikai vé- delem követelményeit a biztosító az alábbi körülmények meg- léte esetén tekinti megvalósítottnak.

FALAZATOK/FÖDÉMEK/PADOZATOK:

Szilárdságuk legalább a 6 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meg- haladja. Ennek a követelménynek való megfelelés többek között az alábbi módon lehetséges:

• bármilyen hagyományos égetett agyagtégla vagy más szilikát tartalmú falazó elem,

• legalább 6 cm vastag vasbeton szerkezet,

• 6-10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvicsszer- kezet,

• két- vagy többrétegû lemezbôl készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

• speciális könnyûszerkezetes elemekbôl készített szerke- zetek, amelyek legalább kétrétegûek, közöttük hôszigete- lô, tûzálló anyag és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található,

• minimum 1,00 mm vastagságú sík- vagy profilozott acél- lemez,

• gyári elemekbôl összeállított faház.

BEJÁRATI AJTÓK:

• Az ajtó és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, kemény- fa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékû el- lenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lennie. Puhafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szálirányú támadhatóságát, ezért csak megerôsítéssel lehet alkalmas a kívánt ellenállás biztosítására. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerôsített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtószerkezet kiemelés és feszítés ellen védett.

• A tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mé- lyen, 12 mm átmérôjû köracél tartószilárdságával egyen- értékû erôsséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérôjû köracél tartószilárdságával egyenértékû erôsséggel kell biztosítani.

• Az ajtólap fém, vagy faszerkezetû lehet. Faszerkezet ese- tén legalább 40 mm vastagságú, tömör keményfa szilárd- ságával egyezônek kell lennie. Amennyiben a fémszerke- zetû ajtó belsô rácsszerkezetû erôsítést kap, a rácsszer- kezet osztásának meg kell felelnie az elôírások szerinti

100x300 mm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 12 mm átmérôjû, acéllemez borításnál legalább 8 mm átmérôjû legyen.

Az ajtólap szerkezetek külsô borítólemezeit úgy kell rögzí- teni, hogy az kívülrôl csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1,2-2 mm vas- tagságú acéllemezzel kell borítani.

• Az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékû szilárdságú, egyedi kialakítású forgópánttal

– kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthetô szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

• Az ajtólap és tok közötti záráspontosság maximum 4 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 6 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

• A zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítania. A reteszelési mélységnek legalább 15 mm-t el kell érnie. A zárbetétet letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pont- ként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedô reteszvasak fogadhatóak el.

• Az ajtók zárását minimum kettô darab biztonsági zár vég- zi. A két záródási pont közötti távolság minimum 30 cm. A zárszerkezet fúrás ellen, a zárbetétek zártörés ellen vé- dettek.

• A zárszerkezet lehet lamellás rendszerû, egyoldalon fo- gazott kulccsal, kétoldalon fogazott kulccsal. Biztonságér- téke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biz- tosítja a zár-reteszvas mozgatását, a variációszám pedig minimum 10 000. A biztonság növelése érdekében cél- szerû a lamellákat ún. „farkasfogazással” ellátni. A kéttol- lú kulccsal mûködtetett záraknak nagyobb a biztonságér- tékük.

• A zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni véde- lemmel kell rendelkeznie. A zárásirányra merôlegesen ható 350 kN nagyságú erô hatására a zár-reteszvas nem lehet visszatolható.

NYÍLÁSZÁRÓK:

• Üvegezett teraszajtót biztonsági zárral, vagy belülrôl, kulccsal zárható kilinccsel kell ellátni.

• Nyílászárók üvegezése kívülrôl nem szerelhetô, kizárólag roncsolással bontható.

RÉSZLEGES MECHANIKAI VÉDELEM KÖVETELMÉNYEI

A részlegesnek minôsülô mechanikai védelem követelmé- nyeit a biztosító az alábbi körülmények megléte esetén tekinti megvalósítottnak.

FALAZATOK/FÖDÉMEK/PADOZATOK:

Szilárdságuk legalább a 12 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meg- haladja. Ennek a követelménynek való megfelelés többek között az alábbi módon lehetséges:

• bármilyen hagyományos égetett agyagtégla vagy más szilikát tartalmú falazó elem,

• legalább 6 cm vastag vasbeton panel,

• legalább 10 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez.

BEJÁRATI AJTÓK:

• Az ajtó és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, kemény- fa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékû el- lenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lennie. Pu- hafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szálirányú tá- madhatóságát, ezért csak megerôsítéssel lehet alkalmas a kívánt ellenállás biztosítására. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerôsített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtószerkezet kiemelés és feszítés ellen védett.

• A tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mé- lyen, 12 mm átmérôjû köracél tartószilárdságával egyen- értékû erôsséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérôjû köracél tartószilárdságával egyenértékû erôsséggel kell biztosítani.

• Az ajtólap fém, vagy faszerkezetû lehet. Faszerkezet ese- tén legalább 40 mm vastagságú, tömör keményfa szilárd- ságával egyezônek kell lennie. Amennyiben a fémszerke- zetû ajtó belsô rácsszerkezetû erôsítést kap, a rácsszer- kezet osztásának meg kell felelnie az elôírások szerinti 100x300 mm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 12 mm átmérôjû, acéllemez borításnál legalább 8 mm átmérôjû legyen.

Az ajtólap szerkezetek külsô borítólemezeit úgy kell rög- zíteni, hogy az kívülrôl csak roncsolással legyen bontha- tó. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1,2-2 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani.

• Az ajtólapokat az aktív zárási pontokon kívül minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékû szilárdságú, egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokozathoz rögzí- teni. Az ajtólapokat legalább két ponton kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthetô szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

• Az ajtólap és tok közötti záráspontosság maximum 4 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 6 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

• A zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítania. A reteszelési mélységnek legalább 15 mm-t el kell érnie. A zárbetétet letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyez- kedô reteszvasak fogadhatóak el.

• Az ajtók zárását minimum kettô darab biztonsági zár vég- zi. A két záródási pont közötti távolság minimum 30 cm. A zárszerkezet fúrás ellen, a zárbetétek zártörés ellen vé- dettek.

• A zárszerkezet lehet lamellás rendszerû, egyoldalon fo- gazott kulccsal, kétoldalon fogazott kulccsal. Biztonságér- téke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biz- tosítja a zár-reteszvas mozgatását, a variációszám pedig minimum 10 000. A biztonság növelése érdekében célsze- rû a lamellákat ún. „farkasfogazással” ellátni. A kéttollú kulccsal mûködtetett záraknak nagyobb a biztonságérté- kük.

• A zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni véde- lemmel kell rendelkeznie. A zárásirányra merôlegesen ható 350 kN nagyságú erô hatására a zár-reteszvas nem lehet visszatolható.

• Az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakok- ra meghatározottak szerinti.

NYÍLÁSZÁRÓK:

• Az alatta lévô megközelítési szinttôl legfeljebb 3 m alsó párkánymagasságú, 30x30 cm-nél nagyobb felületû abla- kok (portálok) nem feltolható redônnyel, kívülrôl nem nyit- ható spalettával szereltek, vagy a MABISZ által ajánlott minimum P2A (A1) fokozatú üvegezéssel, vagy MABISZ által ajánlott követelmények szerint telepített biztonsági fóliával ellátottak.

• Üvegezett teraszajtót biztonsági zárral, vagy belülrôl, kulccsal zárható kilinccsel kell ellátni.

• Nyílászárók üvegezése kívülrôl nem szerelhetô, kizárólag roncsolással bontható.

TELJESKÖRÛ MECHANIKAI VÉDELEM KÖVETELMÉNYEI

Jelen biztosítás vonatkozásában a teljeskörû mechanikai vé- delem követelményeit a biztosító az alábbi körülmények meg- léte esetén tekinti megvalósítottnak.

FALAZATOK/FÖDÉMEK/PADOZATOK:

Szilárdságuk legalább a 38 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meg- haladja. Ennek a követelmények való megfelelés többek kö- zött az alábbi módon lehetséges:

• bármilyen hagyományos égetett agyagtégla vagy más szilikát tartalmú falazó elem,

• legalább 10 cm vastag vasbeton panel,

• legalább 20 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez.

BEJÁRATI AJTÓK:

• Az ajtó és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, kemény- fa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékû el- lenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lennie. Pu- hafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szálirányú tá- madhatóságát, ezért csak megerôsítéssel lehet alkalmas a kívánt ellenállás biztosítására. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerôsített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtószerkezet kiemelés és feszítés ellen védett.

• A tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mé- lyen, 12 mm átmérôjû köracél tartószilárdságával egyen- értékû erôsséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérôjû köracél tartószilárdságával egyenértékû erôsséggel kell biztosítani.

• Az ajtólap fém, vagy faszerkezetû lehet. Faszerkezet ese- tén legalább 40 mm vastagságú, tömör keményfa szilárd- ságával egyezônek kell lennie. Amennyiben a fémszerke- zetû ajtó belsô rácsszerkezetû erôsítést kap, a rácsszer- kezet osztásának meg kell felelnie az elôírások szerinti 100x300 mm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 12 mm átmérôjû, acéllemez borításnál legalább 8 mm átmérôjû legyen.

• Az ajtólap szerkezetek külsô borítólemezeit úgy kell rög- zíteni, hogy az kívülrôl csak roncsolással legyen bontha- tó. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1,2-2 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani.

• Az ajtólapokat az aktív zárási pontokon kívül minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékû szilárdságú, egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokozathoz rögzíte- ni. Az ajtólapokat legalább két ponton kiemelés, be- és ki- feszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre

rögzíthetô szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

• Az ajtólap és tok közötti záráspontosság maximum 4 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 6 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

• A zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítania. A reteszelési mélységnek legalább 20 mm-t el kell érnie. A zárbetétet letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyez- kedô reteszvasak fogadhatóak el.

• Az ajtók zárását minimum kettô darab biztonsági zár vég- zi. A két záródási pont közötti távolság minimum 30 cm. A zárszerkezet fúrás ellen, a zárbetétek zártörés ellen vé- dettek.

• A zárszerkezet lehet lamellás rendszerû, egyoldalon fo- gazott kulccsal, kétoldalon fogazott kulccsal. Biztonságér- téke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biz- tosítja a zár-reteszvas mozgatását, a variációszám pedig minimum 10 000. A biztonság növelése érdekében cél- szerû a lamellákat ún. „farkasfogazással” ellátni. A kéttol- lú kulccsal mûködtetett záraknak nagyobb a biztonságér- tékük.

• A zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni véde- lemmel kell rendelkeznie. A zárásirányra merôlegesen ható 350 kN nagyságú erô hatására a zár-reteszvas nem lehet visszatolható.

• Az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakok- ra meghatározottak szerinti.

NYÍLÁSZÁRÓK:

• Az alatta lévô megközelítési szinttôl legfeljebb 3 m alsó párkánymagasságú, 30x30 cm-nél nagyobb felületû abla- kok (portálok, függönyfalak stb.) teljes felületét minimum 100x300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérôjû köracél anyagból készült – vagy ezekkel egyenszilárdságú – kívül- rôl nem szerelhetô, más mûszaki megoldású rácsozat vé- di. A fix rács a falazathoz legalább 4 ponton, minimum 10 cm mélyen, falazókörmökkel rögzített, illetve a mobilrács zárását 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zár, vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgató szerkezet biztosítja. A biztosító ezzel egyenértékûnek tekinti a MABISZ által ajánlott minimum B1 (P6B) fokozatú bizton- sági üvegezést.

• Üvegezett teraszajtót biztonsági zárral, vagy belülrôl,

kulccsal zárható kilinccsel kell ellátni.

• Nyílászárók üvegezése kívülrôl nem szerelhetô, kizárólag roncsolással bontható.

ELEKTRONIKAI VÉDELEM

HELYI RIASZTÁSÚ ELEKTRONIKAI VÉDELEM KÖVETELMÉNYEI

Jelen biztosítás vonatkozásában a helyi riasztású elektroni- kai védelem követelményeit a biztosító az alábbi körülmé- nyek megléte esetén tekinti megvalósítottnak.

Jelen biztosítás szempontjából a helyi riasztású elektronikai jelzôrendszer akkor megfelelô, ha a felületvédelem teljeskö- rû és legalább csapdaszerû térvédelem van kialakítva, riasz- tás-jelzés a helyszínen – a környezetet riasztva – történik.

Felületvédelem:

Teljeskörû az elektronikai felületvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objek- tum határoló felületén található összes nyílászáró szerkeze- tet, portált, valamint a teljeskörû mechanikai-fizikai védelem követelményeit ki nem elégítô falazatokat, födémeket, pado- zatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

Felületvédelemmel szemben támasztott követelmények: Nyílászárók felületvédelme: A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülô eszközök süllyesztet- tek legyenek, és már 1-2 cm-es mozgást is érzékeljenek.

Üvegfelületek felületvédelme: A ragasztott érzékelôknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. A kettôs elven mû- ködô akusztikus érzékelôknek (üveghang + lökéshullám) az üvegtörést követô 1 másodpercen belül riasztásjelzést kell kiváltaniuk a központban. Az érzékelô kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével történjen. Az érzékelônek a teljes üvegfelületet védenie kell.

Falazatok felületvédelme: A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelô eszközt, hogy az érzékenységi ka- rakterisztikája alapján az egész védeni kívánt felületet lefed- je. Ellenkezô esetben több érzékelô elhelyezése szükséges.

Térvédelem:

Csapdaszerû a térvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer

– éles üzemmódban – a védett objektumban található veszé- lyeztetett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait felügyeli.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

Egy jelzôvonalon több érzékelô is telepíthetô oly módon cso- portosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azo- nosítható legyen.

A vezetékek toldása falban lévô védôcsôben, vagy rejtett szerelés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsôvel védve is történhet.

Riasztásjelzés céljából a mûszaki feltételekben meghatáro- zott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang- és fényjelzô készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy ne lehessen egyszerû eszközökkel elérni ôket, és egymástól az épület adottságához igazodva a lehetô legtávolabb kerülje- nek.

A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral tör- ténhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell lenniük. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek vé- dett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum 30 másodperc idô állhat rendelkezésre.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhelyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre.

A rendszer rendelkezzen minimum 4 önállóan programozha- tó felhasználói kóddal, valamint legalább két olyan kimenet- tel, amelyekrôl a felügyeleti központba történô bekapcsolás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható (pl.: összetett betörés, támadás).

A telepítéskor mindegyik jelzôvonalon EOL lezárást kell al- kalmazni. Az ellenállásérték 40%-os megváltozásakor a köz- pontnak jelzést kell generálnia.

Riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelke- zô hang-, fényjelzô és egy nem akkumulátoros hangjelzô ké- szülékekkel történjen. A hangjelzôk hangereje legalább 100 dB/m legyen.

A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén a központ mi- nimum 48 órán keresztül mûködôképes legyen.

A MABISZ által minôsített eszközök alkalmazhatóak.

A betörésjelzô központ a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre és rendelkezzen (egybeépítetten) 12 üzemórát biztosító tápegységgel.

A központi egység, vagy kezelô jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (minimum 3 darab azonnali – riasztási) és a szabotázs vonalon.

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekap- csolhatóak (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai ille- téktelenek által ne legyenek változtathatóak).

Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 50 ese- mény tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass ada- tait (pl.: zóna; kiiktatatás, üzembe helyezés ideje; kezelô(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, leg- alább 8 napig tárolni.

A központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szer- viz-üzemmódban nyitható kivitelû, szabotázsvédett, minimum 1,2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdsá- gú anyagból – legyen.

A kódkapcsoló központot vezérlô áramkörét lehetôleg a köz- ponti egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni.

Az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképe- sek.

A rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjel- zôk, kódkapcsolók stb.), központjának, tápegységének, út- vonalkövetô egységeinek állandó ôrzésére, ellenôrzésére jelzôvonalakat (szabotázsvonalak) kell kiépíteni.

A rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelôegységen jelezze.

Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcso- ló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell.

A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapot- ban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

A jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40%-os változá- sát a rendszer jelezze.

Minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendô.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnése után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illet- ve kizárólag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a riasztást követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba.

A kültéri hangjelzô szabotázsvédett, kettôsburkolatú, mini- mum 1,2 mm-es lágyacél (vagy ezzel egyenértékû) burkolat- tal rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, vál- takozó, kéthangú jelzéssel.

Az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 200 lx fényerejû legyen.

Az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatás- mentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén auto- matikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztá- si ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben).

Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell. A nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôek.

A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védôcsôben kell vezetni.

TÁVFELÜGYELT ELEKTRONIKAI VÉDELEM KÖVETELMÉNYEI

Jelen biztosítás vonatkozásában a távfelügyeleti riasztású elektronikai jelzôrendszer akkor megfelelô, ha a kockázatvi- selési hely, illetve a védett objektum helyi riasztású elektro- nikai védelme megfelel a „Helyi riasztású elektronikai véde- lem” – jelen Függelékben részletezett – mûszaki követelmé- nyeinek, a távfelügyeleti rendszer pedig megfelel az alábbi követelményeknek:

A biztonsági felügyeleti rendszer folyamatosan gyûjti, feldol- gozza, archiválja az elektronikai jelzôrendszerek által küldött biztonsági információt.

A felügyeleti és riasztásfogadó központ szolgáltatásai támo- gatják és ellenôrzik a diszpécser munkáját, valamint segítik a beavatkozó erôk tevékenységét.

A biztonsági felügyeleti rendszer minden eleme szabotázs- védett.

A biztonsági felügyeleti rendszer központjában tárolt felhasz- nálói adatbázishoz, valamint az archivált biztonsági informá- ciókhoz illetéktelenek nem juthatnak hozzá, nem törölhetik, és nem módosíthatják.

Biztonsági információ továbbítása:

• Folyamatos, kétirányú a kapcsolattartás a felügyeleti és riasztásfogadó központ, valamint a felügyelt elektronikai jelzôrendszerek között.

• A biztonsági információ (távfelügyeleti alkalmazásoknál riasztórendszerenként legalább nyolcféle) átvitele ellenôr- zött módon történik.

• Riasztási üzenetek soron kívüli továbbítása.

• Az információátvitel elégtelenségének, illetve a riasztás- átviteli csatorna megszakadásának azonnali kijelzése a felügyeleti és riasztásfogadó központ és a felügyelt riasz- tórendszer felé.

• Az információátvitel megszakadása esetén a keletkezett biztonsági információ helyszíni tárolása, majd az átvitel helyreállása után automatikus letöltése.

• A riasztási üzenet maximális átviteli ideje: 60 másodperc.

• A riasztásátviteli rendszer elemei, fizikai megvalósításuk- tól függôen feleljenek meg a vonatkozó távközlési hatósá- gi elôírásoknak.

Felügyeleti és riasztásfogadó központ:

• Minden felügyelt elektronikai jelzôrendszer rendelkezzen központi azonosítási lehetôséggel.

• A felügyeleti és riasztásfogadó központ biztosítsa szöve- ges és grafikus formában a rendkívüli események kijelzé- sét a következô esetekben:

a) riasztás- és szabotázsállapot a felügyelt elektronikai jelzôrendszerekben és a riasztásátviteli úton;

b) hibaállapot a felügyelt biztonsági elektronikai jelzô- rendszerekben és a riasztásátviteli úton;

c) a rendkívüli események okozta állapotváltozások megszûnése, az eredeti állapot visszaállása.

• A felügyeleti és riasztásfogadó központban kerüljenek ki- jelezésre a felügyelt elektronikai jelzôrendszerek üzemi állapotai és az azokban bekövetkezô változások.

• Legyen lehetôség megjeleníteni

a) felügyeleti rendszereknél a védett objektum szinten- kénti helyiség részletességû alaprajzát, a telepített ér- zékelôket és más rendszerelemeket valamint azok ál- lapotát,

b) riasztásfogadó rendszereknél a riasztási üzenet kelet- kezési helyének pontos meghatározását és a hely- színvázlatot,

c) a kamerák által a felügyeleti és riasztásfogadó köz- pontba továbbított képeket azonosítási felirattal,

d) a belépési eseményeket,

e) a személyzet részére kialakított kezelôi felületet.

• A megjelenítô rendszer kezelése grafikus felületen történ- jen.

• A normál üzemi-, a hiba-, és a rendkívüli esemény szín- megjelenítése egymástól eltérô legyen.

• A felügyeleti és riasztásfogadó központ vezérlôegysége – egyidejû hangjelzéssel – vizuálisan jelenítse meg a beér- kezô riasztás- és hibajelzéseket. A hangjelzés a vétel nyugtázásával szûnjön meg.

• A felügyeleti és riasztásfogadó központ vezérlôegysége rendelkezzen olyan intézkedéstámogató rendszerrel, amely – adatbázisát felhasználva – megjeleníti a veszé- lyeztetett objektum szükséges adatait, dokumentálja a végrehajtást.

• A felügyeleti és riasztásfogadó központ minden részegy- sége rendelkezzen felnyitás és hozzáférés elleni szabo- tázsvédelemmel.

Információvédelem:

• A felügyeleti és riasztásfogadó központ védett helyiség- ben kerüljön telepítésre. (Lásd 3. fejezet.)

• A felügyeleti és riasztásfogadó központ vezérléséhez és az adatbázisához való hozzáférés legalább a következô háromszintû hierarchiával legyen védve:

a) kezelôi szint (a riasztást generáló objektum adatainak kiolvasása, a tevékenységgel kapcsolatos informáci- ók rögzítése),

b) rendszergazda szint (rendszerkarbantartás, archiválás),

c) vezetôi szint (az adatbázishoz és az eseménytárhoz való hozzáférés).

• A felügyeleti és riasztásfogadó központ vezérlôegysége idôponttal ellátva és névhez kötve naplózza:

a) a beérkezô biztonsági információkat,

b) a kezelô által tett intézkedéseket,

c) a vezérlôegység be- és kikapcsolását,

d) a vezérlôegységbe való be- és kilépéseket,

e) az eseménytárhoz történô hozzáférési kísérleteket,

f) az eltárolt adatok archiválásának megtörténtét,

g) az eseménytár törlésének tényét.

h) az adatbázis megváltoztatását.

• A naplózó rendszer biztosítson folyamatos rögzítést, idô- szakonkénti archiválást és kívánság szerinti nyomtatást.

• Az eseménytár csak az archiválás megtörténte után le- gyen törölhetô.

• Az eseménytár 80%-os telítettségének állapotát a vezér- lôegységnek a kezelô felé jeleznie kell.

• Az eseménytár törlését csak a rendszergazda végezheti.

• A naplózott és az adatbázisban található információ ren- delkezzen illetéktelen kiolvasás elleni algoritmikus véde- lemmel.

A biztonsági felügyeleti rendszer üzemeltetése:

• A felügyeleti és riasztásfogadó központ minden részegy- sége rendelkezzen párhuzamosan mûködô melegtarta- lékkal, amely meghibásodás esetén képes legfeljebb egy közlemény kihagyásával automatikusan átvenni a meghi- básodott részegység funkcióit.

• A felügyeleti és riasztásfogadó központ összes berende- zése rendelkezzen 24 órás autonóm üzemet biztosító szünetmentes táplálással.