Az 1/2020. (VII.9.) Határozattal létrehozott bizottság által alkotott

Budapest Főváros | Közgyűlés

1/2020. (VII.9.) Határozattal létrehozott bizottság

Jelentés

Tartalomjegyzék

Vezetői összefoglaló 3

Általános megállapítások 11

Részjelentések 23

A Budapest patkánymentességének fenntartására 2018-ban kiírt közbeszerzési eljárás 23

Az Állatkerti Biodóm létesítése 49

A budapesti parkolási rendszer elmúlt 25 éves működése, kitekintéssel a kerületi parkoló

rendszerek működésére is 78

A Rácfürdő projekt 88

A 3-as metró felújításához kapcsolódó beruházások 114

A 4-es metró építéséhez kapcsolódó beruházások 131

A budapesti elektronikus jegyrendszer projekt 138

Az ún. Bálna eladása 159

BKV körüli botrányok és BKV eladósítása 2010 előtt 175

Combino villamosok beszerzésének ügye 189

Különvélemények 203

I. Vezetői összefoglaló

A Fővárosi Közgyűlés a 1/2020. (VII.9.) számú normatív határozatával (a továbbiakban: Határozat) döntött arról, hogy eseti bizottságként vizsgálóbizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre az alábbi ügyek feltárására:

- a Budapest patkánymentességének fenntartására 2018-ban kiírt közbeszerzési eljárás;

- az Állatkerti Biodóm létesítése;

- A budapesti parkolási rendszer elmúlt 25 éves működése, kitekintéssel a kerületi parkoló rendszerek működésére is,

- A Rácfürdő projekt;

- A 3-as metró felújításához kapcsolódó beruházások;

- A 4-es metró építéséhez kapcsolódó beruházások;

- A budapesti elektronikus jegyrendszer projekt;

- Az ún. Bálna eladása.

- BKV körüli botrányok és BKV eladósítása 2010 előtt;

- Combino villamosok beszerzésének ügye.

A Határozat a Bizottság feladataként határozta meg a felsorolt ügyekhez kapcsolódó tényállás teljeskörű feltárását, az egyes döntési pontok és azok felelőseinek meghatározását, a nem elvárható módon eljáró személyek azonosítását, valamint annak vizsgálatát, hogy egyes magánérdekeket vagy vállalkozói csoportokat tisztességtelen módon előnyben részesítettek-e. A Határozat külön feladatként nevesítette a közbizalom helyreállítása érdekében a nyilvánosság hiteles és alapos tájékoztatását.

A Bizottság az ügyek vizsgálatát a Határozat foglalt feladatmeghatározásnak megfelelően, a jogszabályokból következő hatásköri korlátok keretei között, valamint a Fővárosi Közgyűlés korábbi döntései alapján lefolytatott vizsgálatokra, tovább az állami és uniós szervek eljárásaira tekintettel végezte el. A korábban lefolytatott tényfeltáró vizsgálatokkal szemben a Határozattal elrendelt eljárás nóvuma, hogy annak tárgya nem egy aktuálisan felvetődött, közéleti viták kereszttüzében álló ügy, hanem a Fővárosi Önkormányzat összes olyan nagyobb léptékű beruházása, beszerzése és intézkedése, amikkel összefüggésben az múlt két évtizedben komolyabb aggályok vetődtek fel. Ezen ügyek egy eljárásban történő vizsgálat egyfelől elősegíti a folyamatok jobb megértését, és ekként az egyes ügyekben tett megállapítások megalapozását, másfelől pedig lehetőséget ad a rendszerszintű problémák feltárására is.

Fentiekből következően a Bizottság nem a korábbi vizsgálatokat ismételte meg vagy értékelte újra, hanem a Határozatban megjelölt ügyek egységes szemléletű, átfogó vizsgálatát folytatta le Budapest Főváros Önkormányzatának működése szempontjából. A Bizottság eljárása nem szorítkozott az esetleges polgári jogi, fegyelmi vagy büntetőjogi felelősség fennállására utaló körülmények feltárására, hanem kiterjedt a teljes műszaki, pénzügyi és jogi munkafolyamat áttekintésére, az önkormányzati döntéseket meghatározó körülmények teljes körű feltárása érdekében. A Bizottság mindennek fényében értékelte a meghozott döntések jog- és szakszerűségét, tett megállapításokat a politikai felelősség tekintetében, valamint fogalmazta meg javaslatait az önkormányzat működés hibáinak korrigálására és eredményességének javítására.

A Bizottság eljárásnak eredményeként meghatározhatóak azok a Fővárosi Önkormányzat és intézményei működését jellemző negatív tényezők, amik a vizsgált ügyekben is döntően hozzájárultak a közvélemény számára is érzékelhető visszáságok kialakulásához. Ezeket részletesen a Jelentés általános része tartalmazza, összefoglalóan pedig a Bizottság az alábbiak szerint ismerteti:

• Fővárosi Önkormányzat működésének rendszerszintű alulfinanszírozottsága.

Kifejtése:

A legtöbb vizsgált ügyben a rendelkezésre álló fővárosi források elégtelensége tekinthető a visszás helyzetek kialakulását előidéző legfontosabb tényezőnek. Miközben az elmúlt 20 évben Magyarország GDP-jének 34-39 %-át Budapesten állították elő, addig az ennek hátterét adó legköltségesebb infrastruktúrákat (közösségi közlekedés, fővárosi jelentőségű közutak, hidak, felüljárók, víz- és csatornarendszer, árvízvédelmi rendszer, közvilágítás stb.) fenntartó Fővárosi Önkormányzat éves költségvetési kiadása 2010-ig évről évre mindössze a GDP 1,6 %-a körüli összeget tett ki. A 2010-es kormányváltást követően ez az egyébként sem magas arány még tovább csökkent, 2021-ben Fővárosi Önkormányzat éves költségvetési kiadása már csupán a magyarországi GDP 0,6 %-át tette ki. A 2021. évi költségvetési kiadási főösszeg (317,9 milliárd forint) tehát nemhogy nem éri el, de jelentősen alulmarad a 2010. évi adatnak (423 milliárd forint)! Ez a pénzromlás üteme miatt a 2010-es években végrehajtott adósságkonszolidáció és egyes közfeladatok államosítása (oktatás, egészségügy stb.) ellenére is a finanszírozási helyzet jelentős romlásaként értékelhető. Az évtizedes rendszerszintű alulfinanszírozottság következtében a fővárosi infrastruktúra drámai mértékben elavult. Emiatt a szolgáltatási színvonal egyre alacsonyabb, miközben az üzemben tartási költségek folyamatosam nőnek, ördögi körbe zárva a Fővárosi Önkormányzatot, aminek az iparűzési adó az egyetlen érdemi bevételi forrása. Mindez leglátványosabban a fővárosi közösségi közlekedés helyzetén mutatkozik meg. Ennek a következményét láthatjuk a vizsgált beruházások kapcsán is. Ezek indokoltsága tekintetében jellemzően konszenzus volt, azonban a saját forrása hiánya miatt sok esetben már az előkészítés során az optimálistól messze eső kényszerpályára kerültek, mert szinte kizárólag kölcsönből, PPP konstrukció keretében vagy kormányzati, illetve uniós támogatásokból valósulhattak meg (Rácfürdő, Bálna, elektronikus jegyrendszer, M3 metró felújítása, M4 metró építése, Biodóm).

• A központi kormányzat döntő befolyása a Fővárosi Önkormányzat működésére.

Kifejtése:

A rendszerszintű alulfinanszírozottság és ekként a saját források hiányának következménye, hogy a központi kormányzat döntő befolyással bír a Fővárosi Önkormányzat beruházásaira és működésére. A főváros választott vezető helyett lényegében végső soron a Kormány dönt arról, mely infrastrukturális beruházások valósulhatnak meg Budapesten. Ez nemcsak a központi költségvetésből finanszírozott, hanem az Európai Unió fejlesztési programjainak keretében megvalósuló beruházásokra is igaz. E projektek nagyságrendje ugyanis akkora, hogy azokról az operatív programok kialakítása során a Kormány lényegében egyedileg dönt. Több vizsgált beruházás esetében jelentős mértékben a fővárosi szempontokra érzéketlen, rossz kormányzati döntések okolhatók a visszás helyzetek kialakulásáért (Állatkerti Biodóm, M3 metró felújítása, elektronikus jegyrendszer).

• A realításoktól elrugaszkodott, grandiózus, víziószerű beruházási célok kitűzése.

Kifejtése:

függés ellenére a Fővárosi Önkormányzat több olyan beruházást is megindított, ami a világ élvonalába tartozó vagy némely esetben egyedülálló fejlesztések megvalósítását célozta (sehol nem látott méretű Biodóm; addig élesben nem alkalmazott technológián alapuló e- jegyrendszer; ultramodern, grandiózus állomások között önvezető szerelvényekkel közlekedő M4 metró). Az ilyen nagyvolumenű és nagyívű beruházások esetében az ismeretlen tényezők nagy száma miatt a költségek radikális megemelkedésének nagy a kockázata, amit számtalan hazai és nemzetközi példa támaszt alá. Az elérhető legmagasabb szolgáltatási szintre való törekvés ugyan legitim cél a mindenkori fővárosi vezetés részéről, azonban a Fővárosi Önkormányzat körülményeire figyelemmel e kockázatok minimalizálására törekvés, és az üzemeltetési költségek alacsonyan tartása alapvető követelmény.

• Pénzügyi tartalékok elégtelensége.

Kifejtése:

A beruházások megcsúszásához, rosszabb esetben ellehetetlenüléséhez vezető további tényező az előző pontokkal szoros összefüggésben a pénzügyi tartalékok elégtelensége. A Fővárosi Önkormányzat ugyanis úgy indította meg a vizsgált nagyívű beruházásait, hogy a jelentős mértékű külső finanszírozás bevonása ellenére a költségek emelkedésének vagy a projekt időbeni elhúzódásának műszaki tartalom miatt nagyon is valószínű bekövetkezése esetére megfelelő tartalékot sem képzett. Amikor e kockázatok végül bekövetkeztek, akkor a projektek előrehaladása a külső finanszírozók belátásán és döntésein múlott, a felvetődő nehézségek kezelésére a Fővárosi Önkormányzatnak érdemi mozgástere nem volt.

• A beszerzési tenderkiírások sok esetben nem garantálták az ajánlattevő által letett műszaki konstrukció vagy a szakmai alkalmasság megfelelő értékelését.

Kifejtése:

A vizsgált beruházások egy részénél megállapítható, hogy a beszerzési tenderkiírások nem garantálták az ajánlattevő által javasolt műszaki konstrukció vagy a szakmai alkalmasság megfelelő értékelését. Az e-jegyrendszer esetében a nyertes ajánlattevő szakmai alkalmassága tekintetében a beruházásért felelő BKK Zrt-nek már az első pillanattól kezdve komoly aggályai voltak. A patkánymentesítés ellátására 2019-ben lefolytatott közbeszerzésen nyertes ajánlattevő számára pedig az első hónapokban súlyos nehézséget jelentetett a feladat ellátása. A Combino villamosokat és a felújított M3 szerelvényeket pedig az eredetileg beadott ajánlatoktól lényegesen eltérő műszaki tartalommal, határidőn túl szállították le a gyártók. A körülmények a beszerzések szakmai előkészítésének, illetve a beadott ajánlatok értékelésének hiányosságait jelzik.

• Elégtelen politikai vezetői felügyelet a fővárosi beruházások előkészítése és menedzselése

felett

Kifejtése:

Az utóbb problémásnak bizonyult beruházások megindítását rendszerint nagy többséggel hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés annak ellenére, hogy a képviselőknek mind a Főváros Önkormányzat pénzügyi mozgásterének rendkívül szűk voltával, mind az előterjesztett beruházási tervek túlságosan ambíciózus tartalmával tisztában kellett lenniük. Az előre látható

kockázatok ellenére a kérdéses beruházások szoros nyomon követésének igénye sem a Fővárosi Közgyűlés, sem a mindenkori városvezetés részéről nem vetődött fel igényként. Erre rendszerint csak a projektek súlyos vagy végzetes elakadása esetén került sor.

A Bizottság a Határozatban megjelölt ügyeket egyenként megvizsgálta, melynek eredményéről a Jelentés egyes alfejezeteiben ad számot a Fővárosi Közgyűlés részére. Az egyes ügyek főbb tanulságait a Bizottság alábbiak szerint összegzi:

• Budapest patkánymentességének fenntartására 2018-ban kiírt közbeszerzési eljárás:

A közbeszerzési eljárásban a referenciák nem megfelelő értékelése miatt olyan konzorcium nyert, ami az első időszakban nem rendelkezett megfelelő felkészültséggel a feladat ellátására. A közbeszerzési eljárás már eleve megkésve írták ki így a feladat átadás-átvételére nem volt sem idő, sem mód. A közbeszerzés tartalmi szempontból sem volt olyan módon előkészítve, amely eredményesen elősegíti a sikeres (minél kevesebb kiegészítő tájékoztatáskéréssel, később hiánypótlási felhívással járó) ajánlattételt, továbbá a valósnál enyhébbnek láttatta a rágcsálófertőzöttséget. Tanulság, hogy fővárosi beszerzések, közbeszerzések előkészítése során szükséges a valós, hiteles tényadatok begyűjtése, a szolgáltatás volumenének felbecsülése során pedig a trendek ismerete, és számolni kell az esetleges szolgáltatóváltás időszükségletével. Az új közbeszerzés kiírásakor a Fővárosi Önkormányzat már ezen tapasztalatok ismeretében körültekintőbben járt el, amelynek eredményeként a korábban fennálló anomáliák megszűntek.

• Az Állatkerti Biodóm létesítése:

A Fővárosi Állat- és Növénykert által megálmodott irreális nagyságrendű beruházást, annak ellenére biztosította támogatásáról a Kormány, és hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés, hogy a világon egyedülálló méretű és összetettségű biodóm megvalósításhoz szükséges személyi, szervezeti és pénzügyi feltételek teljes mértékben hiányoztak. Sem a Kormány, sem a Fővárosi Önkormányzat vezetése részéről nem volt érdemi kontroll a beruházás felett: nem voltak meghatározva a keretek, határok, nem vizsgálták, hogy mit lehet esetleg költséghatékonyabban, célszerűbben megépíteni. Több, mint harminc milliárd forint elköltése után a Biodóm épülete ma is használhatatlan, miközben pusztán az üres épülete állagának fenntartása is évente több száz millió forinttal terheli a Fővárosi Önkormányzat költségvetését.

• A budapesti parkolási rendszer elmúlt 25 éves működése:

Az elmúlt 25 évben számtalan visszaélésre derült fény a fővárosi parkolási közszolgáltatás működésével összefüggésben, ennek ellenére az egységes átlátható fővárosi parkolási rendszer kialakításának törvényi feltételei a mai napig hiányoznak. A 2011-ben elfogadott új önkormányzati törvény1 a parkolásüzemeltetés ellátását a kerületi önkormányzatok feladataként határozta meg végképp ellehetetlenítve az egységes fővárosi parkolásüzemeltetés megteremtését. Ugyan törvénybe foglalták, hogy a parkolási közszolgáltatást csak önkormányzat vagy intézménye (társasága) láthat el, ez azonban nem gátolta meg a további visszaéléseket, a Fővárosi Önkormányzatot azonban megakadályozták abban, hogy szigorúbb szabályokat alkothasson.”

• A Rácfürdő projekt:

A 2010-es önkormányzati választásokat követően hivatalba lépő városvezetés úgy döntött a Rácfürdő projekt leállításáról, hogy annak további sorsát illetően világos elképzeléssel rendelkezett volna. A stratégiai irányok kijelölése helyett időben változó célokat határozott

1 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

meg (például a beruházás saját tulajdonú üzemeltetése, később az értékesítés kísérlete), és az eszközöket is többször változtatta (például megegyezés keresése, később felszámolási eljárás megindítása). E felelőtlen vezetői hozzáállás következtében a fürdő nem tudta megnyitni kapuit, időközben pedig a felújított épület állaga ismét nagymértékben leromlott. Mindezek következtében a Fővárosi Önkormányzatot jelentős anyagi kár érte.

• A 3-as metró felújításához kapcsolódó beruházások:

A Fővárosi Önkormányzat vezetése már 2013-ban döntést hozott az M3 metrószerelvények felújításáról. Ennek érdekében Xxxxxx Xxxxxx főpolgármester 2013 augusztusban kezdeményezte a felújítást célzó beszerzési eljárás közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítését. Megállapítható, hogy a BKV a felújítás előkészítésével már 2013 őszén előrehaladott állapotban volt, miközben új metrókocsik beszerzésével csak elvi lehetőségként számoltak. Utóbb ugyanakkor Xxxxxx Xxxxxx mégis új metrókocsik beszerzése mellett foglalt állást. Azonban saját forrás hiányában a Fővárosi Önkormányzatnak e kérdés eldöntésére sem volt lehetősége. A Kormány pedig akként döntött, hogy a metrószerelvények beszerzésére nem biztosított támogatást, csak a felújításhoz szükséges hitel felvételére adott engedélyt a Fővárosi Önkormányzatnak. A BKV végül hatalmas összeget, 67,9 milliárd forintot (amiből 60 milliárd forint Fővárosi Önkormányzat által felvett kölcsön) fizetett a metrószerelvények felújításáért/újjáépítéséért. Habár a metrókocsik valóban jelentősen megújultak, azonban azok az utazóközönség szempontjából nem tekinthetőek korszerűnek. A Metrowagonmash által produkált alacsony gyártási színvonalból adódó hibák pedig a szerelvények élettartalmát is negatívan befolyásolják, ami a BKV részéről a karbantartás tekintetében különös odafigyelést, többletenergiát és többlet pénzügyi ráfordítást igényel. A számok, a karbantartási költségek, az élettartam azt mutatják most már egyértelműen, hogy jobb lett volna új metrószerelvényt venni

• A 4-es metró építéséhez kapcsolódó beruházások:

A beruházás összköltsége nem a közismert 453 milliárd, hanem 380 milliárd forint volt. A projekt megvalósítása során a tervezett összköltség növekedésének döntő részét egyértelműen az elhúzódása közben felmerült infláció, valamint az uniós források megjelenésének hatására a projekt műszaki tartalmának változása jelentette. Ezen kívül jelentős tétellel bővült átmenetileg a beruházás összköltsége a vállalkozói követelések értékelésében történt hirtelen változtatás miatt, melyre pénzügyi és projektvezetési okot nem tudtunk azonosítani.

• A budapesti elektronikus jegyrendszer projekt:

A BKK valamely bejáratott, működő modell implementálása helyett a technológiai színvonal csúcsát képviselő elektronikus jegyrendszert akart megvalósítani úgy, hogy ennek sem a pénzügyi, sem a szervezeti feltételei nem voltak adottak. A projekt előkészítése alapvető hiányosságokban szenvedett. A BKK a projekt végrehajtását szolgáló szállítási szerződést 2014. október 8-án kötötte meg, miközben az elektronikus jegyrendszer üzemeltetésének törvényi feltételeit néhány hónappal később az Országgyűlés alapvetően változtatta meg. Ez megfelelő előkészítés és a szaktárcával folytatott szakmai együttműködés esetén nem fordulhatott volna elő egy három éve előkészítés alatt álló projekt esetében. A projektet finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által meghatározott beruházási szabályzat lehetővé tette többkörös tárgyalás tartását. Ennek ellenére a BKK az egyeztetési eljárásokat két kör után lezárta, holott a beszerzési szakterületének tisztában kellett lenni azzal, hogy tényleges műszaki megvalósítás bemutatását nélkülöző pályázat árai nem lehetnek megalapozottak.

• Az ún. Bálna eladása:

A Bálna épületegyüttesben jelentős kulturális, közoktatási és szociális potenciál van. A Xxxxxx Xxxxxx vezette Fővárosi Önkormányzat ennek ellenére sem a nyílt pályázaton történő értékesítés szerződéstervezetében, sem a Magyar Állammal kötött szerződésben nem szerepeltetett olyan kötelezettséget, miszerint a Bálnát legalább részben fővárosi célra kellene használni. A Bálna sorsáról való döntéseket túlnyomórészt anyagi megfontolások vezérelték. Így ma a Bálna jelenleg nem járul hozzá a Főváros életéhez.

• BKV körüli botrányok és BKV eladósítása 2010 előtt:

A nagyvárosi közlekedési rendszerek fenntartása azok rendkívüli összetettsége és puszta méretei miatt is rendkívül költséges. Mivel a közösségi közlekedés elérhetőségének biztosítása társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt alapvető közérdek, ezért a költségek miatt szükségszerű, hogy azt nem piaci alapon, hanem közszolgáltatásként kell megszervezni, és közfinanszírozásban kell működtetni. A fővárosi és az országos politika a mai napig nem adott választ arra az egyszerű kérdésre, hogy végső soron ki, milyen arányban és milyen módon köteles finanszírozni e nélkülözhetetlen közszolgáltatást. Mivel egy Budapest méretű városban a közösségi közlekedés visszafejlesztésének vállalhatatlan negatív hatásai lennének, ezért a szolgáltatás volumenének érdemi csökkenése sem 2010 előtt, sem azt követően nem vetődött fel érdemben. Így a BKV a szükséges források rendelkezésre bocsátásának hiányában is gondoskodott a paraméterkönyvben meghatározott szolgáltatás változatlan mértékű fenntartásáról. Ennek „ára" 2010 előtt a hitelállomány folyamatos növekedése, 2010 után pedig a cég belső eladósodottságának drámai emelkedése volt. Ez utóbbi az amortizációpótló beruházási forrás hiányát jelenti, ami 2018-ban már csak az akkori műszaki igények ötödét érte el. Ennek következménye a közlekedési eszközök és az infrastruktúra mindenki által érzékelhető drámai mértékű és egyre növekvő elavultsága.

További hiányosságot jelentett, hogy 2010 előtt a Fővárosi Önkormányzat figyelmen kívül hagyta a közszolgáltatási szerződés elszámolás szabályait, és a működési költségek finanszírozásához csak a BKV fizetőképességének megőrzése érdekében ad-hoc módon járult hozzá. A finanszírozás ezen tervezhetetlen és hektikus módja már önmagában is súlyosan demoralizáló hatással járhatott, és nyilvánvalóan ellene hatott a fegyelmezett gazdálkodásnak. E súlyos rendszerszintű működési hiba megoldását jelentette, hogy a Fővárosi Önkormányzat a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. megalapításával külön szervezetet hozott létre a helyi közlekedési közszolgáltatás megrendelői feladatainak ellátására, ami 2012. május 1-én kötött 8 évre szóló közszolgáltatási szerződést a BKV-val.

• Combino villamosok beszerzésének ügye:

Közbeszerzési eljárás lebonyolítása, majd annak átütemezése után a budapesti közösségi közlekedés olyan eszközöket kapott, amelyek az elmúlt másfél évtized távlatában is jól vizsgáztak. Magas üzembiztonsággal látják el a legforgalmasabb villamosvonalak kiszolgálását. Az eredeti szállítási határidőhöz képest körülbelül egy éves csúszás a közbeszerzési eljárás lebonyolításakor előre nem látható műszaki okból következett be, ami a járművek áttervezését tette szükségessé. Az áttervezés folyamatát a BKV figyelemmel kísérte, az új műszaki tartalmat pedig az eredeti pályázati kiírás alapján újraértékelte, és azzal egyenértékűnek találta. A késedelemért, tárgyalásokat követően, a CBC árleszállítást hajtott végre, továbbá kártérítést is fizetett a BKV-nak. A klímaberendezések hiánya okozott nehézséget a kezdeti használatban, valamint sokan kritizálták a kapcsolódó infrastrukturális felújításokat (peronok, sínek, vezetékek felújítása).

A már lezárt büntetőeljárásokra figyelemmel a Bizottság büntetőfeljelentés megtételére nem tesz javaslatot. A már folyamatban lévő jogi eljárások mellett újabb polgári jogi eljárások megindítását sem látja szükségesnek a Bizottság. Egyes esetekben a fegyelmi felelőssége ugyan felvetődhet, azonban az érintettek már nem tartoznak a Fővárosi Önkormányzat, illetve gazdasági társaságai állományába. Így a Bizottság kizárólag a politikai felelősség keretében tett megállapításokat. Mivel a vizsgált ügyek a korábbi ciklusokhoz kötődnek, ezért az e körben tett megállapítások a felelősség érvényesítésére a Fővárosi Közgyűlés részéről további intézkedést nem igényelnek, azok a Közgyűlés és a fővárosi választópolgárok közösségének tájékoztatását szolgálják.

Az egyes ügyek vizsgálata során azonosított hiányosságok, valamint az összegző megállapításokban tett rendszerszintű hibák orvoslása érdekben a Bizottság az alábbi javaslatokat tesz a Fővárosi Közgyűlésnek:

• A Fővárosi Önkormányzat éljen felterjesztéssel az Országgyűlés felé a fővárosi önkormányzati rendszer finanszírozásának átalakítására.

• A BKV eladósodásának jövőbeni elkerülése, illetve a közszolgáltatások eredményes gazdálkodással történő biztosítása érdekében a Fővárosi Önkormányzat – a BKK bevonásával

– készítsen javaslatot a társaság észszerű alapokon nyugvó, költség-hatékony átalakítására, a közlekedésirányító szervezet keretében elérhető legnagyobb megtakarításra, a jelenleg fennálló díj- és kedvezményrendszer áttekintésére, valamint az adósságállomány újratermelődésének elkerülését biztosító modellre. A finanszírozási modellre vonatkozó javaslat kidolgozását követően a Fővárosi Önkormányzat éljen felterjesztéssel az Országgyűlés felé a fővárosi önkormányzati rendszer finanszírozásának átalakítására, ideérve különösen a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásának biztosítását.

• Más nagyvárosokkal együttműködve erőteljesen képviselni kell az Európai Unió döntéshozatali fórumainál azt a javaslatot, hogy a nagyvárosok közvetlenül pályázhassanak uniós fejlesztési forrásokra.

• A Fővárosi Önkormányzat a beruházások előkészítése során fordítson különös figyelmet a megvalósítás pénzügyi és műszaki kockázatainak minimalizálására, valamint fokozottan ügyeljen a későbbi hatékony üzemeltetés szempontjaira. Ennek érdekében törekedjen a kor színvonalának megfelelő, ugyanakkor kipróbált és megbízható műszaki megoldások alkalmazására. A kor technikai színvonalát meghaladó, új innovatív megoldások alkalmazása akkor javasolt, ha az ennek megvalósításához, de legalább tervezést/kivitelezést végző vállalkozó tevékenységének kontrollására alkalmas projektmenedzsment és mérnök csapattal rendelkezik a Fővárosi Önkormányzat, illetve annak érintett intézménye.

• A több éves kifutású nagyberuházások esetében elengedhetetlen a kormányzat szakmai vezetőivel folytatott érdemi párbeszéd. A projektek előkészítése során figyelemmel kell lenni a hatályos jogszabályokra és a kormányzati stratégiákból és tervezetekből ismert várható jogszabályi változásokra.

• A fővárosi beruházások során törekedni kell a széleskörű társadalmi, kulturális, szociális szempontok érvényesítésére és nem csupán a gazdasági szempontokat figyelembe vevő döntéshozatalra. Világgazdasági és európai pénzbőség, valamint nemzetgazdasági növekedés idején különösen indokolt olyan beruházások elősegítése, amelyek hosszú távon növelhetik a Főváros kulturális, közoktatási és szociális ellenállóképességét.

• Jelentős összegű és sok embert érintő beruházás esetén minden esetben indokolt a széleskörű, érdemi társadalmi bevonás és az igényalapú tervezés. A társadalmi bevonás feltárja a

fővárosiak igényeit és így irányt tud mutatni kulturálisan, közoktatást érintően, szociálisan és gazdaságilag is fenntartható beruházások tervezéséhez. A fővárosiak igényei ismeretében lehet olyan beruházásokat megvalósítani, amit aztán használni is fognak a fővárosiak.

• Hosszútávú beruházások esetében célszerű a széleskörű társadalmi és politikai konszenzus kialakítása. A nagyobb, több ciklust érintő projektek jelentős sérelmet szenvedhetnek, ha a megvalósítás közben bekövetkező politikai vezetőváltás alapvető változást követel meg. Ez a kockázat csökkenthető, ha a tervezés során minden politikai oldal be van vonva és a lehető leginkább érdekelt a projekt sikerében.

• A közbeszerzési kiírások előkészítése során a pénzügyi szempontok mellett kapjon még nagyobb hangsúlyt a szakmai alkalmassági követelmények meghatározása, valamint a műszaki tartalom megállapítása során az egyes technológiákról rendelkezésre álló hazai és nemzetközi tapasztalatok beépítése, valamint a nagyvárosi szolgáltatási környezetből következő speciális szempontok. Javasolható, hogy a Fővárosi Önkormányzat készítsen javaslatot nemzetközi példák figyelembevételével az értékalapú közbeszerzési rendszer bevezetésére és alkalmazására a Fővárosi Önkormányzat és intézményei (társaságai) tekintetében.

• Helyes gyakorlat és szükséges, hogy a műszaki tartalom megváltozása esetén erős szakmai kontroll valósuljon meg, és az, hogy az eredeti pályázati kiírás szerinti műszaki tartalommal való egyenértékűségről transzparens legyen a kommunikáció.

• A Fővárosi Önkormányzat alakítsa ki a beruházások és beszerzések lebonyolításának hatékony és eredményes intézményrendszerét, továbbá dolgozza ki az átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosító ellenőrzés és monitoring szabályait, különös tekintettel az integritási követelményekre.

• Kerülni kell az olyan szerződések megkötését, amikre külföldi jogot kell alkalmazni, vagy amelyekben választottbírósági eljárást kötnek ki.

• A Fővárosi Önkormányzat éljen felterjesztéssel az Országgyűlés felé az egységes fővárosi parkolási rendszer kialakítását lehetővé tevő törvényi szabályozás kialakítására.

• A Fővárosi Önkormányzat éljen felterjesztéssel a Kormány felé, hogy a parkolásüzemeltetési közszolgáltatás nyújtása során a nemzeti mobilfizetési rendszert ne legyen kötelező igénybe venni.

• A Fővárosi Önkormányzat kezdeményezze a Kormánynál, hogy az M3 metrókocsik ügyében fennálló jogvitában közvetítsen a BKV és az orosz gyártó közötti jogvitában.

• A Combino villamosok beszerzése után az M3 vonalon forgalomba állított, felújított metrókocsik fogadtatása is bizonyította, hogy a nyaranta egyre forróbbá váló nagyvárosi környezetbe nem javasolt klímaberendezés nélküli járművek beszerzése. Ezért minden járműbeszerzés és felújítás esetén fontos szempontnak kell tekinteni a légkondicionálást.

II. Általános rész

Alkalmazott rövidítések

• Határozat: Fővárosi Közgyűlés a 1/2020. (VII.9.) számú normatív határozat

• SZMSZ: Budapest Főváros Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelet

• Mötv.: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

• BKK: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

• BKV: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság

1. A Bizottság létrehozása, feladata

A Fővárosi Közgyűlés a 2020. június 24. napján tartott ülésén fogadta el a Határozatot, amiben döntött arról, hogy eseti bizottságként vizsgálóbizottságot hoz létre. A Határozata a Budapest Főváros Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 48. § (1) bekezdésén alapult, miszerint „a Közgyűlés normatív határozatával az abban megjelölt feladatok ellátásának időtartamára eseti bizottságot hozhat létre”.

A korábbi vizsgálati feladatokat ellátó bizottságoktól eltérően a Határozattal felállított Bizottság vizsgálatának tárgya nem egy aktuálisan közéleti viták kereszttüzében álló ügy, hanem a Fővárosi Önkormányzat összes olyan nagyobb léptékű beruházása, beszerzése és intézkedése, amikkel összefüggésben az múlt két évtizedben komolyabb aggályok vetődtek fel. A Fővárosi Közgyűlés az alábbi ügyek vizsgálatát határozta meg a Bizottság feladataként:

- a Budapest patkánymentességének fenntartására 2018-ban kiírt közbeszerzési eljárás;

- az Állatkerti Biodóm létesítése;

- A budapesti parkolási rendszer elmúlt 25 éves működése, kitekintéssel a kerületi parkoló rendszerek működésére is,

- A Rácfürdő projekt;

- A 3-as metró felújításához kapcsolódó beruházások;

- A 4-es metró építéséhez kapcsolódó beruházások;

- A budapesti elektronikus jegyrendszer projekt;

- Az ún. Bálna eladása.

- BKV körüli botrányok és BKV eladósítása 2010 előtt;

- Combino villamosok beszerzésének ügye.

Ezen ügyek feltárására a Határozat az alábbi feladatok ellátására jogosította fel a Bizottságot:

- a kapcsolódó iratok beszerzése, feldolgozása, a tényállás teljeskörű feltárása, különös tekintettel a közpénzekkel való átlátható és felelős gazdálkodás szempontjaira, valamint az esetleges túlárazások vizsgálatára, az előbbiekhez kapcsolódóan indokolt esetben feljelentés megtétele;

- a kapcsolódó teljes műszaki, pénzügyi és jogi munkafolyamat felderítése annak érdekében, hogy világossá váljanak az egyes döntési pontok és azok felelősei;

- annak meghatározása, hogy kellő megalapozottsággal került-e előkészítésre a műszaki tartalom és milyen mértékben és indokoltsággal változott az a megvalósításig;

- annak felderítése, hogy a felsorolt ügyek megvalósításuk során egyes magánérdekeket, vállalkozói csoportokat szolgáltak vagy tisztességtelen módon előnyben részesítettek-e,

- azon személyek azonosítása, akik esetében felmerülhet, hogy a jogügyletek során nem az

elvárható módon jártak el;

- a közbizalom helyreállítása érdekében a nyilvánosság hiteles és alapos tájékoztatása, különösen a közérdeklődésre számot tartó témákban.

Tehát az egyes ügyek vizsgálati spektrumát a Határozat nagyon tágan határozta meg. A vizsgálat tárgyi és időbeli terjedelme, valamint a nagyszámú ügy egy eljárásban történő vizsgálata egyfelől elősegíti a folyamatok jobb megértését, és ekként az egyes ügyekben tett megállapítások megalapozását, másfelől pedig lehetőséget ad a rendszerszintű problémák feltárására is. Ebből következően a Bizottság feladatának nem a korábbi vizsgálatok megismétlését vagy újraértékelését tekintette, hanem a Határozatban megjelölt ügyek Budapest Főváros Önkormányzatának működése szempontjából történő egységes szemléletű, átfogó vizsgálatának lefolytatását.

A Bizottság tagjairól a Fővárosi Közgyűlés ugyancsak a 2020. július 24-i ülésén döntött a 949/2020. (VI. 24.) Főv. Kgy. határozatában. A Fővárosi Közgyűlés a Bizottság elnökének Havasi Gábort, alelnökének Cserdiné Németh Angélát, további képviselő tagjainak dr. Bagdy Gábort, Baranyi Krisztinát, Horváth Csabát, Váradiné Naszályi Mártát, nem képviselő tagjának dr. Enyedi Krisztiánt, Élő Norbertet, Kenéz Istvánt, dr. Szegvári Pétert és Szkaliczki Tündét választotta. A Bizottság 2020. augusztus 26-án tartott meg alakuló ülését. A Bizottság tagjainak sorában időközben több változás is bekövetkezett. Szkaliczki Tünde helyét Posch Eszter, Post Eszter helyét dr. Novák István2, és Cserdiné Németh Angéla helyét Hudák Tamás3 vette át.

2. A Bizottság működési rendje és munkamódszere

A Bizottság működését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) képviselő-testületre vonatkozó szabályai [Mötv. 60. §], részletes szabályait az SZMSZ III. fejezete határozza meg. A „vizsgálóbizottság” intézményét sem az Mötv., sem az SZMSZ nem szabályozza. Az Mötv. 57. § (3) bekezdése csupán arról rendelkezik, hogy a „képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre”. Az SZMSZ e törvényi rendelkezés alapján teszi lehetővé a Fővárosi Közgyűlés számára, hogy normatív határozatban megjelölt feladat ellátására eseti bizottságot hozzon létre. A Bizottság esetében ez a megjelölt feladat a Határozatban megszabott vizsgálati tevékenység végrehajtása. A vizsgálat eljárásrendjére, módszertanára vonatkozóan a Határozat nem tartalmaz rendelkezést, így annak kialakítása Bizottság feladata volt.

Ennek megfelelően a Bizottság tevékenységét a saját működésére vonatkozó szabályok megalkotásával kezdte. Az alakuló ülésén a 2/2020.(08.26.) határozatával akként döntött, hogy a Határozatban felsorolt egyes ügyenként készít jelentést, aminek határidejét 2021. december 31. napjában határozta meg. Továbbá a 3/2020.(08.26.) határozatában arról is döntött, hogy a Bizottság tagjai sorából az egyes ügyekhez egy-egy koordinátort rendel. A koordinátorok feladataként határozta meg az adott ügy vizsgálatának elősegítését; a javaslattételt a beszerzendő dokumentumok és meghallgatandó személyek körére; a rendelkezésre álló információk rendszerezését; valamint az ügyről szóló jelentéstervezet előkészítését és a bizottság elnökével történő egyeztetését. A

2 5/2022.(01.26.)

3 420/2022.(06.08.)

4/2020.(08.26.) határozat az egyes ügyekben eljáró koordinátorok személyét az alábbiak szerint határozta meg:

- A Budapest patkánymentességének fenntartására 2018-ban kiírt közbeszerzési eljárás: Váradiné Naszályi Márta

- Az Állatkerti Biodóm létesítése: Cserdiné Németh Angéla

- A budapesti parkolási rendszer elmúlt 25 éves működése, kitekintéssel a kerületi parkoló rendszerek működésére is: Baranyi Krisztina

- A Rácfürdő projekt: Horváth Csaba

- A 3-as metró felújításához kapcsolódó beruházások: Élő Norbert

- A 4-es metró építéséhez kapcsolódó beruházások: Szkaliczki Tünde

- A budapesti elektronikus jegyrendszer projekt: Kenéz István

- Az ún. Bálna eladása: Élő Norbert

- BKV körüli botrányok és BKV eladósítása 2010 előtt: dr. Szegvári Péter

- Combino villamosok beszerzésének ügye: dr. Szegvári Péter

A Bizottsági tagok sorában bekövetkezett változások miatt az egyes ügyek koordinátorának személye is módosult. A Bizottság 14/2022.(07.06.) számú érdemi határozata alapján az alábbiak szerint módosultak a koordinátorok személyei:

- Az Állatkerti Biodóm létesítése: Élő Norbert

- A 4-es metró építéséhez kapcsolódó beruházások: dr. Novák István

A koordinátorok javaslata alapján az iratok beszerzéséről és rendszerezéséről a bizottság elnöke az alakuló ülést követően gondoskodott. Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Főpolgármesteri Hivatal) elvégezte az egyes ügyekkel összefüggésben rendelkezésére álló adatok összegyűjtését és rendszerezését. A Bizottság tagjai számára ezen adatokhoz elektronikus és papír alapon is biztosított hozzáférést. A vizsgálat során szükségessé vált további iratok beszerzéséről és rendszerezésérő a bizottság elnöke a Bizottság működése során folyamatosan gondoskodott. A bizottság elnökének munkáját a Főpolgármesteri Hivatal állományába tartozó egy fő adminisztratív feladatokat ellátó munkavállaló segítette.

A Bizottság a munkatervét a 6/2020.(10.20.) határozatában állapította meg. Eszerint az egyes ügyekben a meghallgatandó személyekről az ügy koordinátorának előterjesztése alapján a Bizottság döntött a meghallgatást megelőző hónapban. A bizottsági ülések a munkaterv szerint havi ütemezésben követték egymást. Ekként a meghallgatandó személyek legalább három héttel a meghallgatás előtt értesültek a Bizottság meghívásáról.

A fent ismertetett határozatok alapján a Bizottság által kialakított gyakorlat szerint a meghallgatások következő menetrendben zajlottak:

- A bizottság elnöke ismertette a meghívott személyek meghívásra küldött reakcióit.

- Az ügy koordinátora rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható tényeket és vizsgálandó releváns kérdéseket.

- A meghívott vendégek a koordinátor összefoglalójára reagálva összefüggően előadhatták az ügyre vonatkozó álláspontjukat.

- A meghívott vendégek válaszoltak a bizottság tagjainak kérdéseire.

A Bizottság ülései egyetlen kivétellel nyilvánosak voltak. Az egyetlen nyilvánosság kizárásával történő meghallgatásra a 2022. július 6. napjára kitűzött pótmeghallgatás keretében kerület sor.

A meghallgatások során több esetben a bizottsági tagok egymással és a meghívott vendégekkel is vitába bocsátkoztak. A bizottsági üléseken kialakuló viták során felszínre kerülő újabb szempontok és

megközelítési módok jelentősen hozzájárultak az egyes ügyek körülményeinek és összefüggéseinek feltárásához.

A módosított Munkaterv szerint a koordinátoroknak 2022. június 30. napig kellett leadniuk a jelentés tervezeteket a Bizottság számára. A Bizottság elnöke a beérkezett jelentéseket egységes szerkezetbe foglalta az áttekinthetőség biztosítása, valamint az egyes ügyeken túlmutató általános érvényű tapasztalatok leszűrése, a Fővárosi Önkormányzat működését meghatározó rendszerszintű hibák azonosítása és az ezek kezelésére vonatkozó javaslatok megtételének elősegítése érdekében. A Bizottság a 2022. december 1-i ülésén akként határozott, hogy ezen egységes szerkezetű jelentést terjeszti a Fővárosi Közgyűlés elé, mint a Bizottság SZMSZ 48. § (2) bekezdése szerinti beszámolóját.

3. A Bizottság által lefolytatott vizsgálat és annak tapasztalatai

A Főpolgármesteri Hivatal 2020 augusztus végére elvégezte az egyes ügyekkel összefüggésben rendelkezésére álló adatok összegyűjtését és rendszerezését, aminek eredményeként a Bizottság tagjai számára elérhetővé tette az alábbi dokumentumokat:

- Az egyes ügyekkel összefüggő közgyűlési és bizottsági előterjesztések és jegyzőkönyvek, ideértve a zárt ülések dokumentumait is.

- A Fővárosi Önkormányzat által korábban elrendelt vizsgálatok dokumentumai.

- A Főpolgármesteri Hivatalban a vizsgált ügyekkel összefüggésben iktatott szerződések, levelezések, belső feljegyzések.

A Bizottság elnöke az alábbi Fővárosi Önkormányzat tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokat kereste meg az egyes ügyekkel összefüggésben álló dokumentumok rendelkezésre bocsátása iránt:

- Budapesti Közlekedési Központ Zrt-t a budapesti elektronikus jegyrendszer projektre

vonatkozóan.

- A Budapesti Közlekedési Zrt-t a 4-es metró építéséhez kapcsolódó beruházások tárgyában, a Combino villamosok beszerzésének ügyében, 3-as metró felújításához kapcsolódó beruházások ügyében.

- Az Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft-t az Állatkerti Biodóm létesítése ügyben.

- A BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt-t a Budapest patkánymentességének fenntartására 2018-ban kiírt közbeszerzési eljárás ügyében.

- Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-t A Rácfürdő projekt ügyében.

A megkeresett szervezetek a Bizottság felkérésének eleget tettek, és segítették feladatának ellátását.

A Bizottság munkáját nagyban hátráltatta a koronavírus világjárvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések. A munkaterv szerinti első bizottsági meghallgatásra 2021 november első két hetében került volna sor „A budapesti parkolási rendszer elmúlt 25 éves működése, kitekintéssel a kerületi parkoló rendszerek működésére” ügyben. Azonban az egyre súlyosabb járványhelyzet miatt a Kormány 2020. november 3-án veszélyhelyzetet hirdetett ki4. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésének rendelkezése szerint a veszélyhelyzetben az önkormányzatok képviselő-testületeinek feladat- és hatáskörét a polgármester gyakorolja. Ebből következően a képviselő-testület bizottságai sem ülésezhettek, így a Bizottság sem tarthatott üléseket, ami miatt nem kerülhetett sor a meghallgatásokra. A Kormány e törvényi tilalmat 2021 nyarán a 307/2021. (VI. 5.) Korm. rendeletében oldotta fel, amiben a

4 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet

katasztrófavédelmi törvénytől eltérve akként rendelkezett, hogy a települési önkormányzat képviselő- testülete, a fővárosi, megyei közgyűlés, illetve ezek bizottsága feladat- és hatáskörét maga gyakorolja. Így a Bizottság az első meghallgatás megtartására 2021. július 7. napján tudott összeülni. Ezt követően a meghallgatások havi ütemezéssel zajlottak. Az 9/2021.(10.07.) határozattal módosított munkaterv szerint az egyes ügyek megtárgyalására és a meghallgatásokra az alábbi időpontokban került sor:

- 2021. július 7.: A budapesti parkolási rendszer elmúlt 25 éves működése, kitekintéssel a kerületi parkoló rendszerek működésére is

- 2021. szeptember 6.: A Budapest patkánymentességének fenntartására 2018-ban kiírt közbeszerzési eljárás

- 2021. október 7.: Budapesti elektronikus jegyrendszer projekt

- 2021. november 3.: Pótmeghallgatás

- 2021. december 1.: A 4-es metró építéséhez kapcsolódó beruházások

- 2022. január 12.: A 3-as metró felújításához kapcsolódó beruházások

- 2022. február 2.: A Rácfürdő projekt

- 2022. március 2.: Az ún. Bálna eladása

- 2022. április 6.: Az Állatkerti Biodóm létesítése

- 2022. május 4.: BKV körüli botrányok és BKV eladósítása 2010 előtt

- 2022. június 1.: Combino villamosok beszerzésének ügye

- 2022. július 6.: Pótmeghallgatás

Mivel több meghívott is jelezte, hogy az adott ügyben megjelölt meghallgatási időpont számára alkalmatlan, ezért a Bizottság 2021. november 3-ára és 2022. július 6-ára pótmeghallgatásokat tűzött ki.

Az egyes ügyekben meghallgatásra meghívott személyek köre rendkívül változatos volt. Jellemzően a Fővárosi Önkormányzat, valamint a Fővárosi Önkormányzat gazdasági társaságainak azon vezetőinek köréből kerültek ki, akik az adott ügy szempontjából releváns időszakban töltötték be tisztségüket. Azonban számos vizsgált ügy a jellege folytán megkívánt további személyek meghívását is. Így a Bizottság az egyes ügyekben meghallgatásra meghívta a Fővárosi Önkormányzattal és intézményeivel, gazdasági társaságaival szerződéses kapcsolatban álló, illetve korábban szerződéses kapcsolatban állt gazdasági társaságok képviselőit és magánszemélyeket. „A budapesti parkolási rendszer elmúlt 25 éves működése, kitekintéssel a kerületi parkoló rendszerek működésére is” ügyben a Bizottság hivatalban álló, illetve korábban hivatalt betöltő kerületi polgármestereket is meghívott.

A meghívott személyek együttműködési hajlandósága nagyon változatos volt. A Bizottság összesen 86 személyt hívott meg, akik közül 23 meghívott jelent meg személyesen a Bizottság előtt. A megjelent személyek rendszerint részletesen tájékoztatták a Bizottságot az adott ügyre vonatkozó ismereteikről. A Bizottság tagjainak kérdéseire érdemben válaszoltak, sok esetben a Bizottság tagjai és a meghívott személyek között érdemi párbeszéd, néhány esetben vita alakult ki, ami jelentősen hozzájárult az egyes ügyek körülményeinek jobb megértéséhez. Több vizsgált ügyben a Bizottság egyes tagjai is olyan felelős vezető pozíciót töltöttek be vagy töltenek be jelenleg is, ami indokolttá tette a Bizottság előtti érdemi nyilatkozatukat. A Bizottság tagjai ezekben az esetekben részletes tájékoztatást adtak a rendelkezésükre álló információkról és tapasztalatokról, és megválaszolták a felvetődő kérdéseket.

A meghívottak jelentős része 7 személy ugyan nem tudott, vagy nem akart megjelenni a bizottsági meghallgatáson, de írásban érdemi nyilatkozatot tett. Ezen írásbeli nyilatkozatok nagyban segítették a Bizottság munkáját.

A 14 számú meghívott ugyanakkor kifejezetten elutasította a Bizottsággal való együttműködést különböző elvi megfontolásokra hivatkozva, vagy mert a meghallgatás tárgyául szolgáló ügyben

megítélése szerint nem rendelkezik információval. 14 személy pedig semmilyen módon nem reagált a Bizottság meghívására.

A meghívott személyek elutasító magatartása egyes ügyek feltárását nagymértékben akadályozta. Például „A budapesti parkolási rendszer elmúlt 25 éves működése, kitekintéssel a kerületi parkoló rendszerek működésére is” ügyben a Bizottság 2021. július 7-i ülésére eredetileg meghívott … személyből, senki nem jelent meg. (Ez ügyben utóbb Karácsony Gergelyt, mint Zugló korábbi polgármesterét is meghívta a Bizottság, aki a 2022. július 6-i pótmeghallgatáson állt a Bizottság rendelkezésére.)

Összességében megállapítható, hogy a Bizottság munkájának nagymértékben akadályozta, hogy jogszabályi felhatalmazás hiányában csak a Fővárosi Önkormányzat intézményei és tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok tekintetében van lehetősége iratokat bekérni, valamint semmilyen eszközzel nem rendelkezik a meghívott személyek együttműködésének kikényszerítésére. E tekintetben a Bizottság egyetért „Az V. és VII. kerületi önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatát vizsgáló bizottság Bizottság” által 2022. április 13-án elfogadott jelentésben is már megfogalmazott megállapítással, miszerint a vizsgálóbizottságok működésének „jogszabályi keretei nem alkalmasak arra, hogy kellő eszköztárat biztosítsanak a kormányzati-önkormányzati működés demokratikus kontrollja számára”.5

A korábban lefolytatott tényfeltáró vizsgálatokkal szemben a Határozattal elrendelt eljárás nóvuma az volt, hogy annak tárgya nem egy aktuálisan felvetődött, közéleti viták kereszttüzében álló ügy, hanem a Fővárosi Önkormányzat összes olyan nagyobb léptékű beruházása, beszerzése és intézkedése, amikkel összefüggésben az múlt két évtizedben komolyabb aggályok vetődtek fel. Ezen ügyek egy eljárásban történő vizsgálat egyfelől elősegítette a folyamatok jobb megértését, és ekként az egyes ügyekben tett megállapítások megalapozását, másfelől pedig lehetőséget adott a rendszerszintű problémák feltárására is.

Fentiekből következően a Bizottság nem a korábbi vizsgálatokat ismételte meg vagy értékelte újra, hanem a Határozatban megjelölt ügyek egységes szemléletű, átfogó vizsgálatát folytatta le Budapest Főváros Önkormányzatának működése szempontjából. A Bizottság eljárása nem szorítkozott az esetleges polgári jogi, fegyelmi vagy büntetőjogi felelősség fennállására utaló körülmények feltárására, hanem kiterjedt a teljes műszaki, pénzügyi és jogi munkafolyamat áttekintésére, az önkormányzati döntéseket meghatározó körülmények teljes körű feltárása érdekében. A Bizottság mindennek fényében értékelte a meghozott döntések jog- és szakszerűségét, tett megállapításokat a politikai felelősség tekintetében, valamint fogalmazta meg javaslatait az önkormányzati működés hibáinak korrigálására és eredményességének javítására.

4. Általános megállapítások

A Bizottság eljárásnak eredményeként meghatározhatóak azok a Fővárosi Önkormányzat és intézményei működését jellemző negatív tényezők, amik a vizsgált ügyekben is döntően hozzájárultak a közvélemény számára is érzékelhető visszásságok kialakulásához. A Bizottság fontosnak tartja ezen, egyes ügyeken túlmutató, általános érvényű megállapítások rögzítését és Fővárosi Közgyűlés elé tárását e jelentés keretei között az alábbiak szerint:

5 A jelentést a Fővárosi Közgyűlés 2022. április 27-i ülésén tárgyalta. Lásd az FPH 151/7-8/2022. számú előterjesztést.

A Bizottság általános megállapításai a következők:

- A Fővárosi Önkormányzat működésének rendszerszinten alulfinanszírozott.

- A központi kormányzat döntő befolyással rendelkezik a Fővárosi Önkormányzat működésére.

- Gyakori a realításoktól elrugaszkodott, grandiózus, víziószerű beruházási célok kitűzése.

- A pénzügyi tartalékok rendszerint elégtelenek.

- A beszerzési tenderkiírások sok esetben nem garantálták az ajánlattevő által letett műszaki konstrukció vagy a szakmai alkalmasság megfelelő értékelését.

- Elégtelen a politikai vezetői felügyelet a fővárosi beruházások előkészítése és menedzselése

felett.

A Bizottság a következőkben ezen általános megállapításokat részletes kifejtését tárja a Fővárosi Közgyűlés elé.

4.1. Fővárosi Önkormányzat működésének rendszerszintű alulfinanszírozottsága

A legtöbb vizsgált ügyben a rendelkezésre álló fővárosi források elégtelensége tekinthető a visszás helyzetek kialakulását előidéző legfontosabb tényezőnek.

E megállapítás különösnek hathat annak fényében, hogy Budapest Magyarország legnagyobb és az egyik legfejlettebb városa. Nemzetközi viszonylatban is számon tartott pénzügyi, igazgatási, közlekedési és kulturális központ. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt két évtizedben Budapesten állították elő Magyarország GDP-jének 34-39 %-át. A főváros gazdasági jelentőségének megítélésekor indokolt kitekinteni a Budapest és Pest megye alkotta Közép-Magyarország régió GDP adatára is, hiszen Budapest és az agglomerációja szoros gazdasági egységet alkot, aminek gazdasága jelentős mértékben a főváros infrastruktúráján alapszik. A Közép-Magyarországi régió részesedése 43- 49 % Magyarország GDP termeléséből.

Budapest és a Közép-Magyarország régió részesedése Magyarország GDP termeléséből (milliárd forintban)

Év	Magyarország6	Budapest7	Budapest részesedése	Közép- Magyarország8	Közép-Magyarország részesedése
2000	13 324	4 553	34%	5 700	43%
2001	15 398,70	5 217	34%	6 653	43%
2002	17 433,90	6 107	35%	7 774	45%
2003	19 130,00	6 546	34%	8 423	44%
2004	21 110,10	7 333	35%	9 436	45%
2005	22 595,00	8 040	36%	10 364	46%
2006	24 345,40	8 858	36%	11 330	47%
2007	25 741,90	9 353	36%	12 206	47%
2008	27 249,90	10 147	37%	13 021	48%

6 A Központi Statisztikai Hivatal adatait lásd: https://www.ksh.hu/stadat_files/gdp/hu/gdp0001.html 7 A Központi Statisztikai Hivatal adatait lásd: https://www.ksh.hu/stadat_files/gdp/hu/gdp0077.html 8 u.o.

2009	26 520,80	10 297	39%	13 080	49%
2010	27 485,10	10 408	38%	13 382	49%
2011	28 538,20	10 785	38%	13 792	48%
2012	28 996,60	11 038	38%	14 000	48%
2013	30 351,90	11 277	37%	14 453	48%
2014	32 804,70	12 136	37%	15 542	47%
2015	34 965,20	12 507	36%	16 156	46%
2016	36 206,70	13 033	36%	16 762	46%
2017	39 274,80	14 303	36%	18 283	47%
2018	43 386,40	15 746	36%	20 193	47%
2019	47 664,90	17 678	37%	22 660	48%
2020	48 411,50	17 714	37%	22 842	47%

A fővárosban lakók jövedelmi helyzete is kedvezőbb az ország más településein élők jövedelmi viszonyaihoz képest. A budapesti székhelyű munkáltatóknál alkalmazottak nettó átlagkeresete 2021- ben 359.675 forint volt, miközben az e tekintetben legjobb adattal rendelkező Győr-Moson-Sopron megyében 308.516 forint, a legalacsonyabb értéket felmutató Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 201.717 forint volt a nettó átlagkereset.9

Ezen adatok fényében akár helytállónak is tűnhet az a kormányzati kommunikációban rendszeresen hangoztatott állítás, miszerint Budapest gazdag város. Azonban Budapest gazdasági potenciáljához képest megdöbbentően alacsony a Budapest Főváros Önkormányzata számára rendelkezésre álló erőforrások mértéke. Holott a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozik a Budapest és agglomerációja gazdasági teljesítményének hátterét adó legköltségesebb infrastruktúrák (közösségi közlekedés, fővárosi jelentőségű közutak, hidak, felüljárók, víz- és csatornarendszer, árvízvédelmi rendszer, közvilágítás stb.) fenntartása és fejlesztése.

Magyarországon jelentős mértékű, 40 %-ot meghaladó az újraelosztás mértéke.10 Az újraosztott nemzeti jövedelem döntő hányadát a központi kormányzat költi el. A központi kormányzat kiadásainak GDP-hez viszonyított aránya 2000-2010 között 30-35 % között mozgott, majd ezt követően emelkedésnek indult, így 2021-re elérte a 39 %-ot. Mindez azt jelenti, hogy a központi kormányzat kiadásai a 2010-es 9.037,6 milliárd forintról 2021-re 21.305,6 milliárd forintra nőtt.11

Miközben az elmúlt évtizedben a központi kormányzat kiadásai több mint megduplázódtak, addig a Fővárosi Önkormányzat éves költségvetési kiadása 2010-ig évről évre mindössze a GDP 1,6 %-a körüli összeget tett ki. A 2010-es kormányváltást követően ez az egyébként sem magas arány még tovább csökkent, 2021-ben Fővárosi Önkormányzat éves költségvetési kiadása már csupán a magyarországi GDP 0,6 %-át érte el. A 2010. évi 423 milliárd forinttal szemben a 2021-ben már csak 317,9 milliárd forintot tettek ki a Fővárosi Önkormányzat költségvetési kiadásai. Tehát miközben Budapesten és vonzáskörzetében termelődik meg Magyarország nemzeti össztermékének nagyon jelentős hányada, addig az ennek alapját képező infrastruktúra és közszolgáltatások fenntartására és fejlesztésére az itt megtermelt jövedelem töredéke jut csupán. Mindezt szemléletesen mutatja az alábbi diagram,

9 https://ww w.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0176.html

10 Az újraelosztási hányadról lásd az Állami Számvevőszék „Az állam mérete, a centralizációs ráta, az újraelosztási ráta alakulása, az állam által folytatott adópolitika hatása a versenyképességre, valamint az anticiklikus gazdaságpolitika alakulására 2020 november” című elemzés 12 oldalát.

https://www.aszhirportal.hu/storage/files/files/elemzesek/2020/allam_merete_20201209.pdf?download=true 11 a kormányzati kiadásokat lásd a Központi Statisztikai Hivatal honlapján: https://ww w.ksh.hu/stadat_files/gdp/hu/gdp0017.html;

melynek oszlopairól leolvasható, hogy míg a központi kormányzat kiadásai a GDP-vel együtt mozogva dinamikusan emelkedtek, addig a Fővárosi Önkormányzat költségvetési kiadásai szinte kimutathatatlanok. A diagramban található görbék pedig látványosan mutatják, milyen mértékben járul hozzá a főváros a nemzeti jövedelemhez.

Magyarország bruttó hazai termékének (GDP), a kormányzati bevételeknek, valamint a Fővárosi Önkormányzat költségvetési kiadásainak összevetése Budapest és a Közép-Magyarország régió GDP termeléséből való részesedésével (milliárd forintban)12

60 000

50 000

40 000

30 000

20 000

10 000

GDP

Központi kormányzat kiadásai Budapest költségvetési kiadásai

Budapest részesedése a GDP termelésből

Közép-Magyarország részesedése a GDP termelésből

A 2021. évi költségvetési kiadási főösszeg (317,9 milliárd forint) tehát nemhogy nem éri el, de jelentősen alulmarad a 2010. évi adatnak (423 milliárd forint)! Ez a pénzromlás üteme miatt a 2010-es években végrehajtott adósságkonszolidáció és egyes közfeladatok államosítása (oktatás, egészségügy stb.) ellenére is a finanszírozási helyzet jelentős romlásaként értékelhető. Az évtizedes rendszerszintű alulfinanszírozottság következtében a fővárosi infrastruktúra drámai mértékben elavult. Emiatt a szolgáltatási színvonal egyre alacsonyabb, miközben az üzemben tartási költségek folyamatosan nőnek, ördögi körbe zárva a Fővárosi Önkormányzatot, aminek az iparűzési adó az egyetlen érdemi

12 A grafikonban szereplő adatok a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves GDP adatból (lásd a 5. lábjegyzet);

a kormányzati kiadásokat lásd: https://ww w.ksh.hu/stadat_files/gdp/hu/gdp0017.html;

a Fővárosi Önkormányzat tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló rendeleteinek 2.

táblázatában/mellékletében feltüntetett költségvetési kiadási főösszegen alapulnak (Lásd: 22/2001. (V. 10.), 30/2002. (V. 28.), 26/2003. (V. 30.). 32/2004. (VI. 23.), 32/2005. (V. 20.), 27/2006. (V. 18.), 24/2007. (V. 15.),

24/2008. (V. 14.), 23/2009. (V. 11.), 18/2010. (V. 20.), 29/2011. (V. 12.), 35/2013. (V. 10.), 19/2014. (V. 19.),

23/2015. (V. 14.), 16/2016. (V. 18.), 9/2017. (V. 25.), 18/2018. (V. 30.), 20/2019. (V. 30.), 6/2020. (VI. 5.),

22/2021. (V. 28.), 16/2022. (VI. 9.)

bevételi forrása. Mindez leglátványosabban a fővárosi közösségi közlekedés helyzetén mutatkozik

meg.

Ennek a következményét láthatjuk a Bizottság által vizsgált beruházások kapcsán is. Ezek indokoltsága tekintetében jellemzően konszenzus volt, azonban a saját forrása hiánya miatt sok esetben már az előkészítés során az optimálistól messze eső kényszerpályára kerültek, mert szinte kizárólag kölcsönből, PPP konstrukció keretében vagy kormányzati, illetve uniós támogatásokból valósulhattak meg (Rácfürdő, Bálna, elektronikus jegyrendszer, M3 metró felújítása, M4 metró építése, Biodóm).

4.2. A központi kormányzat döntő befolyása a Fővárosi Önkormányzat működésére

A rendszerszintű alulfinanszírozottság és ekként a saját források hiányának következménye, hogy a központi kormányzat döntő befolyással bír a Fővárosi Önkormányzat beruházásaira és működésére. A főváros választott vezetői helyett lényegében végső soron a Kormány dönt arról, hogy mely infrastrukturális beruházások valósulhatnak meg Budapesten. Ez nemcsak a központi költségvetésből finanszírozott, hanem az Európai Unió fejlesztési programjainak keretében megvalósuló beruházásokra is igaz. E projektek nagyságrendje ugyanis akkora, hogy azokról az operatív programok kialakítása során a Kormány lényegében egyedileg dönt.

Erre példaként hozható fel e-jegyrendszer projekt, amelyre a Fővárosi Önkormányzat és a BKK eleinte uniós forrást remélt. A Kormány azonban korábbi ígéretek ellenére végül az e-jegyrendszer kialakítását nem szerepeltette az uniós támogatásban részesülő projektek között. Így a BKK az Európai Beruházási és Fejlesztési Banktól volt kénytelen hitelt felvenni, ami utóbb a projekt kudarcához vezető egyik alapvető kiváltó oknak bizonyult.

A végső finanszírozási kérdések meghatározása révén végső soron a Kormány döntésén múlott az is, hogy az M3 metró vonalára nem új szerelvényeket vásárolt a BKV, hanem a meglévő szovjet/orosz metrókocsik felújítása valósult meg. Döntött arról is, hogy A Fővárosi Önkormányzat vezetése ugyan lobbizott azért, hogy az M3 vonalára új metrókocsik vásárlásához a Kormány biztosítson hazai költségvetési vagy uniós finanszírozást. A Kormány azonban csupán a meglévő szovjet/orosz metrókocsik felújításához szükséges hitelfelvételre adott engedélyt és nyújtott kezességvállalást. Erről Tarlós István főpolgármester a következők szerint tájékoztatta a Fővárosi Közgyűlést: „Az, hogy felújítás legyen, ne pedig új szerelvények, a következőképpen dőlt el: új szerelvényeket csak uniós támogatás segítségével tudnánk vásárolni, ebben kormánydöntés volt szükséges, a kormány döntötte el, ez a kormányhatározatban benne is van, hogy az új szerelvények vásárlása, illetve a felújítás közül az egyébként lényegesen olcsóbb felújítást választja, tehát így dőlt el a dolog.”13

A Kormány fővárosi projektek feletti kézivezérlésének talán legkirívóbb példája az állatkerti biodóm ügye. A Fővárosi Állat- és Növénykert által megálmodott irreális nagyságrendű beruházás megvalósításáról lényegében a Kormány döntött. Erre dr. Kozó László, Fővárosi Állat- és Növénykert akkori operatív igazgatója a következők szerint emlékezett vissza a bizottsági meghallgatásán:

„Persányi professzor úr, amikor a Kormány elé terjesztette ezt a verziót, akkor 2 variációt mutatott be a Kormány előtt. Egy rész variációt 16.000.000.000-ért és egy teljes variációt 25.000.000.000-ért. A miniszterelnök úr a 25 milliárdos mellé tette le a voksát, hogy ezt építse meg, építtesse meg az állatkert.”

13 A Fővárosi Közgyűlés 2014. augusztus 25-i ülésének jegyzőkönyve 27. o.

4.3. A realításoktól elrugaszkodott, grandiózus, víziószerű beruházási célok kitűzése.

A vizsgált beruházások alapján rendszerszintű problémaként azonosítható a pénzügyi és műszaki kockázatok alábecslése, valamint a későbbi üzemeltetési szempontok értékelésének elmaradása. A lényegében nulla pénzügyi mozgástér és a külső finanszírozóktól való totális függés ellenére a Fővárosi Önkormányzat több olyan beruházást is megindított, ami a világ élvonalába tartozó vagy némely esetben egyedülálló fejlesztések megvalósítását célozta.

Ilyen tekinthető a grandiózus, egymást sűrűn követő állomások között önvezető szerelvényekkel közlekedő, ultramodern M4 metróvonal megépítése. Ez a projekt úgy vitte el a közlekedési fejlesztésekre költhető források döntő részét, hogy a lényegesen nagyobb kapacitással működő, az ország legforgalmasabb vasútvonalának tekinthető M3 metróvonal égetően szükséges felújításának előkészületei érdemben meg sem kezdődtek.

Az éppen csak felálló BKK Zrt. pedig a világon egyedülálló, addig élesben sehol nem alkalmazott technológián alapuló e-jegyrendszert akart kiépíteni úgy, hogy ehhez sem forrása, sem műszaki, informatikai tudása, sem projektmenedzsment tapasztalata nem volt. Ennek következménye több milliárd forint hitelből származó pénzforrás elszórása lett anélkül, hogy bármilyen új szolgáltatás elindult volna.

A reális számításokat nélkülöző, nagyratörő álmok hajszolásának minden budapesti polgár számára jól látható monumentális példája az állatkerti biodóm üresen tátongó épülete. A Fővárosi Állat- és Növénykert vezetői a világon egyedülálló méretű és összetettségű biodómot álmodtak a Városligetbe úgy, hogy a megvalósításhoz szükséges személyi, szervezeti és pénzügyi feltételek teljes mértékben hiányoztak. A Kormány és a Főváros hiába öntött közel 38 milliárd forintot a beruházásba, a biodóm készültsége ma még messze van attól, hogy látogatókat fogadjon. Befejezése pedig a Fővárosi Önkormányzat saját bevételeiből belátható időn belül semmi esély nem látszik.

Az ilyen nagyvolumenű és nagyívű beruházások esetében az ismeretlen tényezők nagy száma miatt a költségek radikális megemelkedésének nagy a kockázata, amit számtalan hazai és nemzetközi példa támaszt alá. Az elérhető legmagasabb szolgáltatási szintre való törekvés ugyan legitim cél a mindenkori fővárosi vezetés részéről, azonban a Fővárosi Önkormányzat körülményeire figyelemmel e kockázatok minimalizálására törekvés, és az üzemeltetési költségek alacsonyan tartása alapvető követelmény.

4.4. Pénzügyi tartalékok elégtelensége

A beruházások megcsúszásához, rosszabb esetben ellehetetlenüléséhez vezető további tényező az előző pontokkal szoros összefüggésben a pénzügyi tartalékok elégtelensége.

A 4.1. pontban ismertetett költségvetési feltételek miatt a Fővárosi Önkormányzat ugyanis minimális saját forrással indította meg a vizsgált nagyívű beruházásait. Az önkormányzati forrás nemhogy a beruházásokhoz szükséges tőkére, de jellemzően az elvárható mértékű tartalék képzésére sem volt elegendő, miközben az év közben felmerülő rendkívüli kiadások finanszírozására eleve kevés mozgástér állt a mindenkori városvezetés rendelkezésére. Ennek ellenére az előző pontban ismertetettek szerint a Fővárosi Önkormányzat tipikusan olyan nagyságrendű és műszaki tartalmú beruházásokba fogott bele, amiknél a költségek emelkedésének vagy a projekt időbeni elhúzódásának kifejezetten nagy volt a valószínűsége. Amikor e kockázatok végül bekövetkeztek tartalék és költségvetési mozgástér hiányában a Fővárosi Önkormányzat teljesen kiszolgáltatott helyzetbe került. Ilyen esetekben a projektek előrehaladása a külső finanszírozók belátásán és döntésein múlik, a felvetődő nehézségek kezelésére a Fővárosi Önkormányzatnak érdemi eszköze nincs.

Többek között ez a körülmény akasztotta meg hosszú ideig az M4 metró építését, és játszott közre az e-jegyrendszer projekt bukásában. Ez az egyik oka, hogy üresen áll a csaknem teljesen felújított Rácfürdő és a szerkezetileg kész Biodóm épülete.

4.5. A beszerzési tenderkiírások sok esetben nem garantálták az ajánlattevő által letett műszaki konstrukció vagy a szakmai alkalmasság megfelelő értékelését.

4.6. Elégtelen politikai vezetői felügyelet a fővárosi beruházások előkészítése és menedzselése felett

Az előre látható kockázatok ellenére a kérdéses beruházások szoros nyomon követésének igénye sem a Fővárosi Közgyűlés, sem a mindenkori városvezetés részéről nem vetődött fel igényként. A beruházások rendszerint az engedélyokiratok évenkénti felülvizsgálatakor kerülnek a Fővárosi Közgyűlés elé, amikor a rutinszerű kisebb beruházások és a több milliárd forint bekerülési értékű összetett projektek egy előterjesztésben kerülnek bemutatásra. A folyamatban lévő nagyberuházásokkal csak az újabb forrásigények felvetődésekor foglalkozik érdemben a Fővárosi Közgyűlés és annak bizottságai, vagy amikor már a projektek súlyos vagy végzetes elakadása megtörtént.

Emiatt indokolt a nagyobb volumenű, összetett projektek nyomon követési rendszerének kialakítása, a Főpolgármesteri Hivatal erősebb és rendszerszintű felügyeletének biztosítása a mindenkori városvezetés rendszeres tájékoztatása mellett.

III. Részjelentések

1. A Budapest patkánymentességének fenntartására 2018-ban kiírt közbeszerzési eljárás

A fejezetben alkalmazott rövidítések:

• Bábolna Bio: Bábolna Bio Kártevőirtó és Szolgáltató Kft.

• BFKH: Budapest Főváros Kormányhivatala

• KDB: Közbeszerzési Döntőbizottság

• KDB határozata: Közbeszerzési Döntőbizottság D.239/31/2018. ikt. számú határozata

• Kúria ítélete: a Kúria Kfv.II.38.329/2019/9. számú ítélete

• Fővárosi Törvényszék első ítélete: a Fővárosi Törvényszék 107.K.700.797/2018/44. számú ítélete

• Fővárosi Törvényszék második ítélete: a Fővárosi Törvényszék 103.K.705.605/2020/14. számú ítélete

• NNK ellenőrzési jelentése: a Nemzeti Népegészségügyi Központ 21613-2/2019/JIF számú ellenőrzési jelentése

• RNBH Konzorcium: Rovért Rovar- és Rágcsálóirtó Kft., Növényvédő és Kártevőirtó Kft., Bogármérnökség Kft., Hygénia Kártevőirtó és Szolgáltató Kft. közös ajánlattevők

1.1. A vizsgálat elrendelésére okot adó körülmények

A Fővárosban 2018-at megelőzően több évtizeden keresztül a Bábolna Bio Kft. végezte sikeresen a patkánymentesítést és a patkánymentesség fenntartását, világszínvonalon. A szolgáltatásra 2018. március 11-ig volt szerződése az Önkormányzattal. A 2017. december végén kiírt közbeszerzési eljárást három alkalommal kellett módosítani, a Bábolna Bio-val pedig – mivel az eljárást nem sikerült a fordulónapig lebonyolítani – szerződést hosszabbítani június 30-ig. A Fővárosi Önkormányzatot az eljárásban Fővárosi Közbeszerzési Kft. képviselte, az eljárást ő bonyolította le. Az eljárásnak végül 2018. június 25-én született eredménye, a nyertes ajánlattevő az RNBH Konzorcium lett. A Bábolna Bio jogorvoslattal élt.

Az RNBH Konzorciummal – a folyamatban lévő jogorvoslati eljárás ellenére, a jelentős közérdek miatt a KDB jóváhagyásával – 2018. július 19-én kötött szerződést az Önkormányzat 2022-ig (évi kb. 260 millió forintos vállalkozói díjjal); a szolgáltatás a következő napokban indult újra. A lakossági patkányészlelések nyáron és ősszel megszaporodtak, a BFKH október végén jelzéssel élt, amely szerint a megnövekedett fertőzöttség miatt intenzív patkányirtási program megkezdése indokolt. A Fővárosi Közgyűlés 2018. december 12-i ülésén 650 millió forintos keretösszeget szavazott meg az intenzív patkányirtási programra. Az RNBH Konzorcium szerződését 2019. április 30-i Közbeszerzési Bizottsági jóváhagyással módosította, ennek keretében körülbelül 300 millió forint értékben rendelt meg intenzív irtási szolgáltatást az Önkormányzat. 2019 decemberére az NNK jelentése és az észlelések alapján is jelentősen csökkent a rágcsálóállomány.

A Bábolna Bio jogorvoslati kérelmét a KDB elutasította, ezt követően a vállalat bírósághoz fordult, amely neki adott igazat. A KDB a Kúrián élt felülvizsgálati kérelemmel. A jogorvoslati eljárás végén a bíróság jogerősen kimondta, hogy az Önkormányzat két tekintetben jogellenesen járt el a pályázatok

bírálata során, azonban – az azóta teljesedésbe ment szerződés miatt – egyéb jogkövetkezményt megállapítani nem tudott.

Az Önkormányzat 2020 második felében újabb közbeszerzési eljárást írt ki és bonyolított le, alapvetően megváltozott szakmai koncepció mentén. Ennek nyertese szintén az RNBH Konzorcium lett. A fennálló szerződést 2021. márciusában a felek közös megegyezéssel megszüntették és az új eljárás szerint új szerződést kötöttek. A fővárosi patkányhelyzet 2019-től fokozatosan a korábbi szinthez közelített.

1.2. Az ügyre vonatkozó rendelkezésre álló iratok

• A Fővárosi Közgyűlés és bizottságai üléseire benyújtott előterjesztések és az ülésekről készített jegyzőkönyvek.

• A Bábolna Bio mint kérelmező, illetve felperes által megindított jogorvoslati eljárásban, közigazgatási perekben, valamint a felülvizsgálati eljárásban keletkezett ítéletek

• Közérdekű adatigénylésekre érkezett válaszok a Bábolna Bio által megküldve

• Az ügy szakmai és jogi összefoglalását tartalmazó, a Bábolna Bio által készített dokumentumok

• Az RNBH Konzorcium írásbeli nyilatkozata a bizottsági meghallgatásra reagálva

• Az NNK ellenőrzési jelentése

1.3. A vizsgálat tárgyát képező ügy kronológiája és főbb tényei

• 2013. március 11.: Vállalkozási szerződés a Bábolna Bio és a Fővárosi Önkormányzat között.

A vállalkozási szerződés tárgya: „A Főváros patkánymentes állapotának fenntartása” A vállalkozási szerződés lejárta: 2018. február 28.

• 2017. november 9.: A Fővárosi Közgyűlés Közbeszerzési Bizottsága nyílt, uniós eljárási rend szerinti közbeszerzés megindítását hagyja jóvá.14

A döntés alapjául szolgáló előterjesztést a Fővárosi Közbeszerzési Kft. nyújtotta be.

Az előterjesztés tárgya: „Főváros patkánymentes állapotának fenntartása 2018-2022. évekre” A döntés 7 „igen” szavazattal, egyhangúlag született meg.

Az alkalmassági követelményeknél elő volt írva egyebek mellett, hogy az ajánlattevő részletesen mutassa be a patkánymentességre vonatkozó korábbi tevékenységét, és az arra vonatkozó adatokat, kezelt terület nagyságát, ott élő lakosságszámot, azzal, hogy „[h]a az igazolás/nyilatkozat szerinti szerződés tárgya bővebb, mint a közbeszerzés tárgya, akkor meg kell adni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részösszeget/mennyiségi adatot/műszaki tartalmat.”

Alkalmassági követelmény volt ez alapján, hogy a szerződéskötést megelőző 3 évben összesen (legfeljebb 3 szerződésben) legalább 300.000 lélekszámú város vagy 390 km2 terület, minden felszíni és felszín alatti objektumában végezze az ajánlattevő a tevékenységet.

Az ajánlattétel és a szerződéskötés időpontjában is igazolni kellett továbbá, hogy a nyertes az adott pillanatban rendelkezik a szükséges irtási technológiákkal.

Az előterjesztésben foglalt javaslatot elfogadva a Bizottság az alábbi határozatot hozta:

- 94/2017.(11.09.) A Fővárosi Közgyűlés Közbeszerzési Bizottsága úgy dönt, hogy „a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 53/2014. (XII. 12.) Főv. Kgy. rendelet 6.

14 Forrás: az ülés jegyzőkönyve

számú melléklet Közbeszerzési Bizottság alcím 3.1.1., 3.1.2. pontjai alapján átruházott hatáskörben a „Főváros patkánymentes állapotának fenntartása 2018-2022. évekre” tárgyú, uniós eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárásban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény alapján úgy dönt, hogy: 1.) hozzájárul a közbeszerzési eljárás Kbt. 81. § (1) bekezdés szerinti indításához és jóváhagyja a melléklet szerinti ajánlati felhívás és a további Közbeszerzési Dokumentumok tervezetét azzal, hogy felkéri a főpolgármestert, hogy a közzététellel kapcsolatos intézkedések megtételéről, valamint szükség szerint a határidők jogszabály szerinti aktualizálásáról gondoskodni szíveskedjen.”

• 2017. december 20.: Felhívás a közbeszerzési eljárás megindulásáról az Európai Unió Hivatalos Lapjában, 2017/S 244-509820 számon.15

• 2018. január 17.: A Fővárosi Közgyűlés Közbeszerzési Bizottságának döntése a fennálló vállalkozási szerződés meghosszabbításáról 2018. április 30-ig.16

A döntés alapjául szolgáló előterjesztést a Fővárosi Közbeszerzési Kft. nyújtotta be.

Az előterjesztés tárgya: „A Főváros patkánymentes állapotának fenntartása” tárgyban Budapest Főváros Önkormányzata és a Bábolna Bio Kártevőirtó Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság között 2013. március 11. napján létrejött vállalkozási szerződés – döntés a szerződés teljesítési határidejének módosításáról

A döntés 7 „igen” szavazattal, egyhangúlag született meg.

Az előterjesztés rögzítette, hogy „[m]egrendelő előzetes becslése alapján a „Főváros patkánymentes állapotának fenntartása 2018-2022. évekre” tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeként előreláthatólag legkésőbb 2018. április hónap végén kerül sor szerződéskötésre;

[…]

a fentiekben foglaltakra tekintettel – annak érdekében, hogy Megrendelő jogszabályban meghatározott feladatellátása folyamatosan biztosított legyen - az Alapszerződés időbeli hatályának meghosszabbítása 2018. április 30. napjáig, a jelen Módosítás 2. pontjában foglaltak szerint szükséges.”

Az előterjesztésben foglalt javaslatot elfogadva a Bizottság az alábbi határozatot hozta:

- 5/2018.(01.17.) A Fővárosi Közgyűlés Közbeszerzési Bizottsága úgy dönt, hogy „a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 53/2014. (XII.12.) Főv. Kgy. rendelet 6. sz. melléklet 3. Közbeszerzési Bizottság alcím 3.3. pontjának felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben – úgy dönt, hogy: 1. jóváhagyja „A Főváros patkánymentes állapotának fenntartása” tárgyban 2013. március 11. napján létrejött vállalkozási szerződés módosítását az előterjesztés 1. sz. melléklete szerinti tartalommal, egyben felkéri a Főpolgármestert a szerződésmódosítás aláírására.”

• 2018. január 24.: A közbeszerzési felhívás 1. számú módosításának megjelenése az Európai Unió Hivatalos Lapjában, 2018/S 016-033419 számon.17

• 2018. február 26.: A közbeszerzési felhívás 2. számú módosításának megjelenése az Európai Unió Hivatalos Lapjában, 018/S 016-072509 számon.18

• 2018. március 8.: A Fővárosi Közgyűlés Közbeszerzési Bizottságának döntése az ajánlattételi felhívás módosításáról és a határidők módosításáról.

A döntés alapjául szolgáló előterjesztést a Fővárosi Közbeszerzési Kft. nyújtotta be.

15 forrás: KDB határozata, 1. oldal.

16 Forrás: az ülés jegyzőkönyve

17 forrás: KDB határozata, 2. oldal.

Az előterjesztés a Bizottság zárt ülés keretében tárgyalta.

Az előterjesztés tárgya: „Javaslat a „Főváros patkánymentes állapotának fenntartása 2018-2022. évekre” tárgyú, Kbt. Második Része szerinti uniós nyílt közbeszerzési eljárást indító ajánlati felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítására”

Az előterjesztésben foglalt javaslatot elfogadva a Bizottság az alábbi határozatot hozta:

- 19/2018.(03.08.) A Fővárosi Közgyűlés Közbeszerzési Bizottsága úgy dönt, hogy „a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 53/2014. (XII. 12.) Főv. Kgy. rendelet 6. számú melléklet Közbeszerzési Bizottság alcím 3.1.1., 3.1.2. pontjai alapján átruházott hatáskörben az „Főváros patkánymentes állapotának fenntartása 2018-2022. évekre” tárgyú, Kbt. 81. § szerinti uniós, hirdetmény feladásával induló, nyílt közbeszerzési eljárásban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény alapján úgy dönt, hogy: 1.) hozzájárul az ajánlati felhívás és közbeszerzési dokumentumok módosításához a Kbt. 55.§ (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően és jóváhagyja a melléklet szerinti módosított ajánlati felhívás és közbeszerzési dokumentumok tervezetét azzal, hogy felkéri a főpolgármestert, hogy a módosított dokumentumok megküldésével kapcsolatos intézkedések megtételéről, valamint szükség szerint a határidők aktualizálásáról, így az ajánlattételi határidő megfelelő módosításáról gondoskodni szíveskedjen.”

• 2018. március 14.: A közbeszerzési felhívás 3. számú módosításának megjelenése az Európai Unió Hivatalos Lapjában, 2018/S 051-113685 számon.19

• 2018. március 27.: A közbeszerzési felhívásra beérkezett ajánlatok bontása.

A felhívásra az alábbi három ajánlat érkezett:

1) Roxin-Alfa Kft. – Roxin Group Kft. közös ajánlattevők

2) Bábolna Bio

3) RNBH Konzorcium

Az ajánlatok bontását azok kiértékelése és többkörös hiánypótlás követte.

• 2018. június 25.: A Fővárosi Közgyűlés Közbeszerzési Bizottsága tárgyalja a közbeszerzési eljárás lezárásáról szóló döntést.

A döntés alapjául szolgáló előterjesztést a Fővárosi Közbeszerzési Kft. nyújtotta be. Az előterjesztés a Bizottság zárt ülés keretében tárgyalta.

Az előterjesztés tárgya: „Javaslat a „Főváros patkánymentes állapot fenntartása 2018-2022 évekre vonatkozóan” tárgyú uniós nyílt közbeszerzési eljárásban az eljárás lezárást jóváhagyó döntés kérésére”

Az előterjesztésben foglalt javaslatot elfogadva a Bizottság az alábbi határozatot hozta:

- 76/2018. (06. 25.): A Fővárosi Közgyűlés Közbeszerzési Bizottsága „- a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 53/2014. (XII. 12.) Főv. Kgy. rendelet 6. számú melléklet Közbeszerzési Bizottság alcím 3.1.5. pontja alapján átruházott hatáskörben - a „Főváros patkánymentes állapotának fenntartása 2018 -2022 évekre vonatkozóan" tárgyú uniós nyílt eljárásban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény alapján úgy dönt, hogy:

1. érvényessé nyilvánítja az alábbi ajánlattevők ajánlatát: RNBH Konzorcium […] Bábolna Bio Kártevőirtó és Szolgáltató Kft. […] Roxin Alfa – Roxin Group Kft.

2. a tárgyi közbeszerzési eljárást érvényesnek nyilvánítja és annak nyerteseként az RNBH Konzorciumot 17 085 000 azaz tizenhétmillió nyolcvanötezer nettó forint ajánlati árral és 1000 összpontszámmal jelöli meg.”

A Bizottság döntését követően az összegezés még ugyanazon a napon meg lett küldve az ajánlattevőknek.20

• 2018. július 2.: A Bábolna Bio betekint az eljárás irataiba.21

• 2018. július 3 és 18.: A Bábolna Bio jogorvoslati kérelmet, majd ahhoz hiánypótlást nyújt be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlatkérővel szemben.

A Bábolna Bio mint kérelmező a jogorvoslati kérelme hiánypótlásában fejti ki azt az összesen 6 „kérelmi elemet”, amelyekről a teljes későbbi jogi eljárás szólni fog. Mivel a jogi eljárásban született döntések ezekre a sérelmi elemekre olykor tartalmilag, olykor csupán szám szerint megjelölve hivatkoznak, a teljes körű megértés érdekében e helyen érdemes a kérelmi elemeket teljes terjedelmükben rögzíteni.22

A kérelmi elemekkel kapcsolatban az ellenérdekű felek és a Bábolna Bio között – a KDB előtti eljárás keretében – intenzív értelmezésbeli vita, szakmai és jogi érvelés folyt, amelyet terjedelmi okokból nem közlünk; az a peres iratokból ismerhető meg.23

Az 1. kérelmi elem:

A szerződés teljesítésére való alkalmasságot az ajánlattevőknek az ajánlati felhívás III.1.3) M1. pontja szerint legfeljebb három olyan referenciával kellett igazolniuk, ami alátámasztja, hogy az ajánlattevő az ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben összesen 300.000 lélekszámú város teljes területére vagy 390 km2 területre kiterjedő, a település/terület valamennyi felszíni és felszín alatti objektumára kiterjedő, legalább 12 hónapon keresztül teljesített patkánymentes állapot fenntartására vonatkozó szolgáltatási tevékenységet végzett. Ajánlatkérő rögzítette továbbá, hogy amennyiben az igazolás/nyilatkozat szerinti a szerződés tárgya bővebb, mint a közbeszerzés tárgya, akkor meg kell adni a referenciaigazolásban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részösszeget/mennyiségi adatot/műszaki tartalmat.

Ajánlatkérő a nyertes közös ajánlattevők részére a fenti körben hiánypótlási felhívást küldött ki, melyben azt rögzítette, hogy a benyújtott referenciákból nem állapítható meg az, hogy azok valamennyi felszín és felszín alatti objektumra kiterjednek-e.

Kérelmező az iratbetekintés során megállapította, hogy e felhívásnak a közös ajánlattevők eleget tettek, ugyanakkor a benyújtott referencia igazolások közül az alábbi három ebben a formában sem felel meg az ajánlatkérő fenti követelményeinek.

Az érintett referenciaigazolások és az azokban foglalt, a végzett szolgáltatás tárgyára vonatkozó leírások a következők:

Miskolc Megyei Jogú Város: (Bogármérnökség Kft.)

Miskolc megyei jogú város közigazgatási határán belül, telephelyeken, közterületen rovar kártevő irtás, patkánymentes állapot fenntartása, rágcsáló kártevők elleni védekezés/mentesítés. A munkavégzés kiterjed a terület valamennyi felszíni és felszín alatti objektumára.

A referencia tárgya a fentieknek megfelelően a jogorvoslati kérelemmel érintett közbeszerzés tárgyát Gelölve) lényegesen meghaladó szerződéses tárgyat rögzít, így az alkalmatlan arra, hogy abból a patkánymentes állapot fenntartása tárgyú tevékenység szerződéses ellenértéke megállapítható legyen és tételesen ütközik az ajánlatkérőnek a közbeszerzés tárgyánál bővebb tárgyú referenciaigazolásra vonatkozó előzőekben kiemelt előírásával.

20 forrás: KDB határozata, 20. oldal.

21 forrás: uo.

22 uo. 20-24. oldal

23 uo. 24-38. oldal

Ezen túlmenően a referencia igazolás alapján az állapítható meg, hogy a patkánymentes állapot fenntartása tárgyú tevékenység nem terjedhet ki a terület valamennyi felszíni és felszín alatti objektumára, mert a tevékenység tárgyában a közigazgatási határon belül a telephelyek és a közterületek kerültek nevesítésre.

Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésével elmulasztotta az alkalmasság igazolására szolgáló referencia tárgyra vonatkozó igazolás benyújtására hiánypótlás elrendelését és olyan referenciaigazolást vett figyelembe a nyertes közös ajánlattevők ajánlatának érvényessé minősítése során, ami nem felel meg az általa előírt követelményeknek és nem alkalmas arra, hogy abból a figyelembe vehető szerződéses ellenérték megállapítható legyen. Kérelmező álláspontja szerint továbbá a referencia igazolás tartalma szerint nem igazolt a munkavégzésnek az abban megjelölt terület valamennyi felszíni és felszín alatti objektumára kiterjedő volta, melyre vonatkozóan az ajánlatkérő korábban már küldött ki hiánypótlási felhívást.

Kiskunfélegyháza város: (Bogármémökség Kft.)

Kiskunfélegyháza város közigazgatási határain belül, telephelyeken, közterületen patkányirtás, patkánymentes állapot fenntartása, rágcsáló kártevők elleni védekezés/mentesítés. A munkavégzés kiterjed a terület valamennyi felszíni és felszín alatti objektumára.

Az alkalmassági követelmény alapján legalább 12 hónapon keresztül teljesített patkánymentes állapot fenntartására vonatkozó szolgáltatási tevékenység végzését kellett az ajánlattevőknek igazolniuk. A benyújtott referencia igazolások alapján 2014., 2015. és 2016. években a szerződések időtartama évenként március l-től december 31-ig, azaz, csak 10 (tíz) hónapra vonatkoznak.

Kérelmező álláspontja fentieken túlmenően egyező a Miskolc Megyei Jogú Város referencia igazolásával kapcsolatban leírtakkal.

Szeged Megyei Jogú Város: (Hygiénia Kft.)

Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási határán belül, telephelyeken, közterületen rovar kártevő irtás, patkányirtás, patkánymentes állapot fenntartása, rágcsáló kártevők elleni védekezés/mentesítés. A munkavégzés kiterjed valamennyi felszíni és felszín alatti objektumra.

Kérelmező álláspontja egyező a Miskolc Megyei Jogú Város referencia igazolásával kapcsolatban leírtakkal.

A 2. kérelmi elem:

Az ajánlati felhívás 111.1.3) M2. pontja alapján a teljesítésbe bevonni kívánt szakembereknek legalább 36 hónap gyakorlattal kell rendelkezniük rezisztens rágcsáló populáció felszámolásában. Az iratbetekintés alapján a kérelmező megállapította, hogy a nyertes közös ajánlattevők ajánlatában megjelölt szakemberek önéletrajzai alapján nem állapítható meg az, hogy rezisztens rágcsáló populáció felszámolásában rendelkeznek-e 36 hónap gyakorlattal.

Az önéletrajzokban a következő tartalmú megfogalmazás található:

„Patkánymentesség fenntartására, patkányirtásra (rezisztens és irtószer ellenálló képességgel nem rendelkező) vonatkozó munkák"

A fenti szövegezés alapján annyi állapítható meg, hogy az adott szakember irányított (adott esetben részt vett) patkánymentesség fenntartására és patkányirtásra irányuló munkákat. A zárójeles rész szövegezése nem értelmezhető, nem állapítható meg, hogy a rezisztens jelző mire vonatkozik, a

szakmai gyakorlat kifejezetten e tevékenységet illetően milyen időszakra vonatkoztatható, ígyabból nem állapítható meg, hogy konkrétan rezisztens rágcsáló populáció felszámolásában rendelkezik-e a szakember 36 hónap gyakorlattal.

Kérelmező álláspontja szerint az előzőekre tekintettel ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésével elmulasztotta az alkalmasság igazolására szolgáló önéletrajzok tekintetében hiánypótlás elrendelését.

A 3. kérelmi elem:

Az ajánlati felhívás III.1.2) Pl. pontjában foglaltak szerint az ajánlattevőknek alkalmasságukat az ajánlati felhívás feladását megelőző három mérlegfordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozó, patkánymentes állapot fenntartására irányuló tevékenységből származó nettó árbevételük 225 MFt. összeget elérő mértékével kellettigazolniuk.

A nyertes közös ajánlattevők ajánlatában foglalt nyilatkozatok alapján az alábbi összesített forgalmi adatok kerültek megjelölésre e körben:

Rovért Kft.:	29.646.861,-
Növényvédő Kft.:	131.095.749,-
Bogármérnökség:	42.925.627,-
Higiénia Kft:	48.850.747,-
Összesen:	252.518.984,-

A fenti forgalmi adatok alapjául szükségszerűen az Ml. alkalmassági követelménynek való megfelelést igazoló referencia munkákra kötött szerződések szolgálnak. A fenti a) pontban rögzítettek szerint ugyanakkor ezeknek a szerződéseknek a tárgya lényegesen bővebb a jelen jogorvoslattal érintett közbeszerzési eljárás tárgyától, így az azokban foglalt szerződéses ellenérték nem feleltethető meg a Pl. alkalmassági követelménynek való megfelelést igazoló árbevételi adatnak.

Az ajánlatkérőnek a referenciaigazolásokhoz kapcsolódó hiánypótlás szükségessége okán a P1. alkalmassági követelmény igazolására vonatkozóan benyújtott nyilatkozat tartalmi elemeinek megalapozottságát is vizsgálnia kellett volna, felvilágosításkérés keretében a Kbt. 71. § (1) bekezdésére alapítottan annak érdekében, hogy az érintett alkalmassági követelménynek való megfelelés ténylegesen vizsgálható legyen.

Ajánlatkérőnek továbbá a Kbt. 71.§ (1) bekezdésére alapítottan felvilágosítást kellett volna kérnie a nyertes közös ajánlattevőktől arra vonatkozóan, hogy a megjelölt forgalmi adatok ténylegesen a beszerzés tárgyát képező, patkánymentes állapot fenntartására irányuló tevékenységből származnak.

A 4. kérelmi elem:

Ajánlatkérő a 2. értékelési részszempont a)-d) alszempontja tekintetében a nyertes közös ajánlattevők szakmai ajánlatát maximális pontszámmal értékelte.

A közbeszerzési dokumentumok az érintett alszempontok értékelésének módszerére vonatkozó leírásában rögzítette, hogy „A technológia rendelkezésre állását az ajánlatkérő abban az esetben fogadja el, ha a benyújtott technológiai leírás összhangban áll a közbeszerzési dokumentumok részét képező műszaki leírásban megjelölt hatályos jogszabályi rendelkezésekkel."

A Közbeszerzési Dokumentumok részét képező műszaki leírás e körben a következőket rögzíti:

„Az alkalmazott technológia és tevékenység kialakításánál figyelembe kell vennie

ajánlattevőnek a 16/2017.(VIIl.7) EMMI rendeletet, amely „Az egészségügyi kártevőirtószerekkel, valamint gázosítószerekkel végzett tevékenység szabályairól" rendelkezik, valamint az Országos Epidemiológiai Központ 2002. szeptember 2-i keltezésű Epinfo 5. különszámaként megjelent, a

rágcsálók elleni védekezésről szóló Módszertani Levélnek a patkányirtás vonatkozásában a nagyvárosokra vonatkozó előírásait és a védekezés szakmai irányelvei tekintetében a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 39. § (1) bekezdésében hivatkozott „Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről" című tájékoztató előírásait."

A nyertes közös ajánlattevők szakmai ajánlatában foglaltak alapján megállapítható, hogy a hivatkozott értékelési alszempontokban értékelt technológiák leírásában az irtószer visszaellenőrzésekre vonatkozóan két hét került megjelölésre.

Ezzel kapcsolatban a műszaki leírásban hivatkozott - a technológia és tevékenység kialakításánál figyelembe veendő - szakmai dokumentumok a következőket rögzítik:

,,Utántöltés rendszere:

Arra kell törekedni, hogy a mérgezett csalétekhez minden rágcsáló elegendő mennyiségben hozzáférhessen és abból fogyaszthasson, ezt az elfogyasztott csalétek pótlása biztosítja.

Ritmusos (pulzáló): az etetőhelyekre kitett, aránylag kis mennyiségű csalétket 3-7 naponként ellenőrizni kell és ha szükséges, ugyancsak kis mennyiségű friss csalétekkel kell pótolni. (egy-egy etetőhely csalétek igénye átlagosan 0,5 kg, de erős fertőzöttség esetén 1-2 kg is lehet." (Országos Epidemiológiai Központ Dezinszekciós és Deratizációs Osztály, Erdős Gyula és tsa., Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről, 2013. 122-123. oldal)

„A szerelvényekben elhelyezett mérgezett csalétek utántöltésének rendszere a következő lehet:

Ritmusos (pulzáló): második generációs, egyszeri fogyasztású véralvadásgátlók alkalmazásakor az etetőhelyekre egy-egy alkalommal aránylag kis mennyiségű (0,1-0,3 kg) csalétket kell kihelyezni. Az etetőhelyeket 3-7 naponként ellenőrizni kell és ha szükséges, folyamatosan ugyancsak kis mennyiségű friss csalétekkel kell pótolni mindaddig, amíg a fogyasztás meg nem szűnik. Egy-egy etetőhely csalétek igénye átlagosan 0,5 kg, de erős fertőzöttség alkalmával 1-2 kg is lehet." (Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Módszertani Levele a rágcsálók elleni védekezésről, 9. évfolyam 5. különszám 2002. 32. oldal)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a nyertes közös ajánlattevők szakmai ajánlata az ajánlattevők által az értékelésre kerülő szakmai ajánlat részét képező technológiák tekintetében nem felel meg a műszaki leírásban előírt követelménynek a kihelyezett irtószerek ellenőrzésének időintervallumát illetően, azelőírt időintervallum duplájára épülő technológiák kialakításával.

Kérelmező álláspontja szerint a fentiekre tekintettel a 2. részszempont a)-d) alszempontjainál – feltéve, hogy az ajánlatkérő egyébként a műszaki leírásnak meg nem felelő technológia megajánlását az általa előírt követelményekkel összhangban állónak minősíti és nem állapítja meg az ajánlatnak a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenségét – a nyertesnek minősített közös ajánlattevők által adott igen választ az ajánlatkérő nem fogadhatta volna el és az adott alszempontokra csak 1-1 pontot adhatott volna.

Az 5. kérelmi elem:

Ajánlatkérő a 2. értékelési részszempont a)-d) alszempontja tekintetében rögzítette, hogy az adott alszempontra vonatkozó „igen" választ abban az esetben fogadja el, ha a benyújtott technológiai leírás tartalmazza kezelések során alkalmazandó környezeti kockázatelemzést, illetve baleset megelőzéssel kapcsolatos teendőket

Kérelmező az iratbetekintés során a nyertes közös ajánlattevők szakmai ajánlatában a fenti előírások szerinti tartalmi elemeket nem tudott azonosítani.

A 6. kérelmi elem:

Ajánlatkérő a 2. értékelési részszempont e) alszempontja tekintetében rögzítette, hogy az alszempontra vonatkozó „igen" választ abban az esetben fogadja el, ha a benyújtott technológiai leírás alapján ajánlattevő biztosítja, hogy az elhullott rágcsálók a lehető legrövidebb ideig maradjanak a közterületen. Kérelmező az iratbetekintés során a nyertes közös ajánlattevők szakmai ajánlatában erre vonatkozó leírást nem talált, így álláspontja szerint ennek az alszempontnak az értékelése során is eltért az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban foglalt értékelési módszerétől a pontszám meghatározása során.

• 2018. július 19.: Szerződéskötés az RNBH Konzorciummal.

• 2018. július 23.: A szolgáltatás tényleges megkezdése.24

• 2018. október 24.: Budapest Főváros Kormányhivatalának jelzése.25

A BFKH levélben jelezte, hogy a fertőzöttség emelkedése olyan tendenciát mutat, amely a patkánymentes állapot fenntartására irányuló tevékenységen felül célzott, intenzív irtást igényel.

• 2018. december 12.: A Fővárosi Közgyűlés döntése többletforrás biztosításáról intenzív patkánymentesítésre.26

A döntés alapjául szolgáló előterjesztést dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes nyújtotta be.

Az előterjesztés tárgya: „Javaslat a főváros patkánymentesítéssel kapcsolatos többletfeladatokhoz szükséges forrás biztosítására”

Az előterjesztés szerint „[a] szerződés lejártát megelőzően, a feladat folyamatos ellátása érdekében a Fővárosi Önkormányzat „Budapest Főváros patkánymentes állapotának fenntartása a 2018-2022 évekre" tárgyában új közbeszerzési eljárást irt ki. A közbeszerzési eljárás lefolytatása - többek között az ajánlattevők részére küldött többszöri hiánypótlási felhívás miatt – a tervezetthez képest több időt vett igénybe, ezért annak érdekében, hogy a feladatellátás biztosított legyen, a Bábolna Bio. Kft.-vel kötött Vállalkozási Szerződés 2018. június 30. napjáig meghosszabbításra került.

A közbeszerzési eljárás 2018. június 25-én eredményesen zárult, az eljárás nyertese az RNBH Konzorcium lett. Az eljárás nyertesével azonban nem lehetett azonnal szerződést kötni, mivel a döntés ellen a Bábolna Bio Kft. - törvényes határidőn belül - 2018. július 16-án jogorvoslat iránti kérelmet terjesztett elő. Annak érdekében, hogy ne alakulhasson ki jelentős fertőzöttség, a Fővárosi Önkormányzat kérelemmel fordult Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottságához, melyben a kiemelt közérdekre hivatkozva kérte a szerződéskötés engedélyezését. A kérelemnek a Döntőbizottság helyt adott, így 2018. július 19-én Fővárosi Önkormányzat és az RNBH Konzorcium aláírta a Vállalkozási Szerződést, melyben a feladat ellátására a főváros 2018-2022-ig évente 260.375.400 Ft-ot biztosított.

Fenti eljárás miatt 2018. július 1-19. között a patkánymentesítési feladatra tehát nem volt szerződött szolgáltató, ekkor a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala fogadta a patkányészleléssel kapcsolatos bejelentéseket. A bejelentések száma ezen időszakban (már a szerződés leteltét követő egy hét után) és ezt követően is jóval magasabb volt a korábban tapasztaltaknál, azonban a helyzet kezelésére vonatkozó, az RNBH Konzorciummal folytatott egyeztetések eredményeként, többletkapacitás bevonásával sikerült feldolgozni a köztes időszakban felhalmozódott elmaradásokat.

A fertőzöttség jelenlegi mértékéből következő, a patkánymentesség fenntartására eredetileg kalkulált, és a közbeszerzési eljárás során rögzített szükséges beavatkozási szint a szakemberek, valamint az ellenőrzéseket végző Kormányhivatal szerint hosszabb távon nem elegendő Budapesten elvárt szint fenntartásához, ezért a Főváros kiemelt jelentőségűnek minősíti az ügy mielőbbi kezelését.

24 Forrás: NNK ellenőrzési jelentése

25 FPH036/69 – 2 /2019.

26 FPH061/2908 – 87 /2018.

A fertőzöttség feltételezhető mértékéből következik, hogy a patkánymentesség, mint állapot fenntartására kalkulált beavatkozási szint és az ehhez kapcsolódó költség, melyhez a közbeszerzési eljárás is igazítva lett, valószínűleg nem elegendő az eredményes munkavégzéshez, így az esetleges intenzív preventív kezelések megvalósítása érdekében a Fővárosi Önkormányzat részéről többlet forrás biztosítása válhat szükségessé.

Ahhoz, hogy a Fővárosban elvárt patkánymentes állapot fenntartásához szükséges intenzív kezelést a helyzet romlása esetén a jövőben bármikor azonnal meg lehessen kezdeni, a feladathoz kötött többletforrást – az esetlegesen szükségessé váló, a közbeszerzési törvény szerinti eljárási aktusok végrehajthatósága érdekében - szükséges biztosítani, mely a 2019. évre bruttó 647.700 ezer Ft-os keretösszeget jelent.

Amennyiben a téli hónapokban sikerül megkezdeni az intenzív kezelést, úgy 9-12 hónap elegendő lehet a megfelelő szint eléréséhez.”

Az előterjesztés alapján a Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatot hozta:

- 1180/2018.(12.12.) „A Fővárosi Közgyűlés egyetért a Budapesten elvárható szintű patkánypopuláció elérése érdekében 2019. évben egy egyszeri intenzív irtási feladat elvégzésével és a feladat ellátásához szükséges 647.700 eFt többlet fedezetet 2019. évre a „893301 Patkány, csípő szúnyog irtás 2018-2022” címen biztosít.”

- 1181/2018.(12.12.) „A Fővárosi Közgyűlés előzetesen kötelezettséget vállal arra, hogy a Budapesten elvárható szintű patkánypopuláció elérése érdekében elvégzendő egyszeri intenzív irtási feladat fedezetére a Fővárosi Önkormányzat 2019. évi költségvetésében a „893301 Patkány, csípő szúnyog irtás 2018-2022” cím dologi kiadások előirányzatán 647.700 eFt-ot biztosít 2019. évre.”

• 2019. április 30.: A Fővárosi Közgyűlés Közbeszerzési Bizottsága dönt az RNBH Konzorcium szerződésének módosításáról

A döntés alapjául szolgáló előterjesztést dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes nyújtotta be.

Az előterjesztés tárgya: „A „Főváros patkánymentes állapotának fenntartása 2018-2022. évekre” tárgyú, közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött vállalkozási szerződés módosítása”

Az előterjesztő nyitóbeszédében elmondta, hogy „2018. nyarán kerültek abba az állapotba, hogy szerződéskötés történhetett meg a jelen pillanatban is a patkánymentes állapotot fenntartó konzorcium szolgáltatásra irányuló jogviszonyával. Ez most hatályban van. Jelen napirend módosítás tárgya az, hogy ehhez képest a jogviszonyhoz képest egyfajta többletmunkát allokáljanak ennek a konzorciumnak, amely többletmunka tárgya egy intenzívebb patkányirtás megkezdés. Hogy pontosan hol, és miért. Először 2018. őszén találkoztak azzal az objektív körülménnyel, amelyet a kormányhivatal népegészségügyi főosztálya jelzett részükre, hogy intenzívebb irtásra van szükség.

Ennek több összetevője van, kéri ne menjenek bele, hogy ezt pontosan mi támasztja alá, de szeretné rögzíteni, hogy nem csak és kizárólag a patkányészlelések és bejelentések száma határozza meg a fertőzöttségi szintet, hanem ez egy többpilléres dolog. Alapvetően ez egy szakmai kérdés, most jutottak el odáig, tavaly ősszel, hogy jelzést kaptak a kormányhivatal részéről, hogy intenzívebb irtásra is szükség van.

Mi történt ezután. Természetesen a következő közgyűlésre bevittek egyelőterjesztést, melynek az volt a célja, hogy ennek az intenzív irtásnak a pénzügyi fedezetét tudják biztosítani. Ez a 650 millió Ft. egyfajta keretösszeg, ami arra vonatkozott, hogy mihelyt a szakmai tartalmat, egyébként a Nemzeti Népegészségügyi Központ bevonásával definiálni tudják, akkor ezen keretösszeg terhére a vállalkozóval egy irtást meg tudjanak kezdeni. Most tartanak itt, ez a szakmai munka elkezdődött, és a jelen szerződésmódosítás tárgya a legfertőzöttebb területeken az intenzívebb irtás megkezdése. Ha számokból indulnak ki, a bejelentések száma 2018. nyarához képest harmadolódott. Ez ellenőrizhető. De ennek ellenére az intenzív i1tást megkezdik, hogy ne legyen nagyobb a szaporulat száma. Jelen

pillanatban sincs invázió Budapesten, és ha ez a módosítás hatályba lép, akkor nem is lesz. Ez egy preventív szolgáltatásra irányuló beszerzés, azt gondolja, hogy a jó gazdai szemléletből fakad és józan paraszti ész mentén megelőzik, hogy bármi invázió meg tudjon történni, nem mintha ennek bármi jele lenne. Első körben a népegészségügyi központ által meghatározott gócpontokon, 10 kerületben, aluljárók környékén és a kiemelt közterületeken történne meg egy intenzívebb beavatkozás, illetve egy rezisztencia-monitoring szolgálatatást is elkezdenek készíteni a vállalkozó útján, amely mentén úgy gondolja, a patkánymentes állapot továbbra is fenntartható lesz a városban. Szűkebb értelemben ez ennek a szerződésmódosításnak a tárgya. A keretösszeg 300 millió Ft, tehát nem költik el teljes mértékben a Közgyűlés által meghatározott maximális keretösszeget, majd a második körben, amikor ez a 8 hónapos intenzív irtás befejeződik, akkor térnek arra vissza, hogy a 2. körben hogyan folytassák ezt a többlet-munkával járó szolgáltatást.”27

Az előterjesztésben foglalt javaslatot elfogadva a Bizottság az alábbi határozatot hozta:

- 34/2019.(04.30.) „A Fővárosi Közgyűlés Közbeszerzési Bizottsága közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény alapján úgy dönt, hogy: 1. jóváhagyja a „Főváros patkánymentes állapotának fenntartása 2018-2022. évekre” tárgyú, uniós eljárási rend szerinti, nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítását az 1. sz melléklet szerinti tartalommal, és felkéri a főpolgármestert a szerződésmódosítás aláírására.”

• 2019. május 29.: A Fővárosi Közgyűlés nem veszi napirendjére a vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó javaslatot.

Ellenzéki képviselők eseti vizsgálóbizottság felállítására tettek javaslatot „a „Főváros patkánymentes állapotának fenntartása” közbeszerzési eljárás és kapcsolódó döntések ügyében”, amelyet a Fővárosi Közgyűlés nem vett napirendre:

- 362/2019.(05.29.) „A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy nem fogadja el az „Eseti vizsgálóbizottság felállítása a "Főváros patkánymentes állapotának fenntartása" közbeszerzési eljárás és kapcsolódó döntések ügyében” című előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatot.”

• 2019. szeptember 10.: A Fővárosi Törvényszék első ítélete.

A Fővárosi Törvényszék előtt a Bábolna Bio 2018. augusztus 10-én indított közigazgatási pert a KDB határozatával szemben. Az eljárás eredményeképpen a bíróság a KDB határozatát hatályon kívül helyezte, és a KDB-t új eljárásra kötelezte.

A bíróság a 2. és 3. kérelmi elemek tekintetében egyetértett a KDB határozatával, azonban az 1., 4., 5.,

6. kérelmi elemek esetén a tényállás felderítettségét tekintve olyan megállapításra jutott, amely miatt az alapul fekvő eljárás ismételt lefolytatását látta indokoltnak.

• 2019. szeptember 30.: Az országos tisztifőorvos levele.28

A Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője az Önkormányzatnak küldött levelében egyebek mellett rögzítette, hogy „[a]z NNK a rendelkezésére bocsátott adatok (lakossági bejelentések, illetve a Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztálya mérései) alapján arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn járványveszély. A fertőzöttség 2019. augusztus-szeptember hónapokban már hozzávetőlegesen 25-30%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Összefoglalva: az NNK megítélése szerint a budapesti patkánypopuláció jelenleg nem képez közegészségügyi-járványügyi többlet kockázatot. Ugyanakkor a preventív célú beavatkozás megkezdésé indokolt volt és továbbra is fenntartandó.”

• 2019. október 12.: A Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése a tárgyban – határozatképtelen.

27 Forrás: az ülés jegyzőkönyvének 3-4. oldala

28 ikt. sz.: 46734-1/2019/JIF

Az ellenzéki képviselők által összehívott rendkívüli ülés 11 fővel határozatképtelen volt, ezért a patkánymentesítés tárgykörét nem tárgyalta.

• 2020. június 10.: A Kúria ítélete.

A Fővárosi Törvényszék első ítéletét követően a KDB felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként a Bábolna Bio keresetének 2. és 3. kérelmi elemét elutasította, az 1., 4., 5., és 6. kérelmi elem tekintetében az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

• 2020. június 24.: A Fővárosi Közgyűlés új közbeszerzési eljárás lebonyolítására biztosít

fedezetet.29

A döntés alapjául szolgáló előterjesztést Kiss Ambrus és Tüttő Kata főpolgármester-helyettesek nyújtották be.

Az előterjesztés tárgya: „Javaslat a patkánymentesítéssel összefüggő új közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges fedezet biztosítására”.

Az előterjesztést azért érdemes hosszabban idézni, mert szövegesen jól összefoglalja részint a megtörtént események kronológiáját és szakmai tartalmát, részint a leendő új szerződés tartalmának irányait, egyben kontextusba is helyezve azt. Az előterjesztés szerint „[… ] Budapesten ezt a feladatot Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXXIX. törvény 23. § (1) bekezdése alapján a főváros egészét érintő településüzemeltetési tevékenységként - az ágazati jogszabály keretei között - a Fővárosi Önkormányzat látja el.

A Fővárosi Önkormányzat eredményes nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként 2018. július 19-én vállalkozási szerződést kötött az RNBH Konzorciummal (Alapszerződés) a Főváros patkányirtási feladatok ellátása tárgyában. Az Alapszerződés teljesítése során észlelte és jelezte Megrendelő felé a Vállalkozó, hogy a patkányfertőzöttség mértéke az alapszerződés szerinti kezelési tevékenység folytatása mellett többletbeavatkozást igényel. Vállalkozó szakmai véleményét Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal), mint a Fővárosi Önkormányzatnak a patkánymentesítési tevekénység ellenőrzésében közreműködő akkori szerződéses partnere is megerősítette azzal, hogy hivatalosan jelezte a Főváros felé, hogy a patkánymentesség fenntartására irányuló tevékenységen felül intenzív patkánymentesítést kell végezni.

A Kormányhivatal és a Vállalkozó egyező szakmai véleményének eredményeként - a Közbeszerzési Bizottság 34/2019. (IV.30.) számú döntésének értelmében - a felek 2019. április 30. napján az Alapszerződést módosították, amelynek értelmében a vállalkozó az eredeti szerződésen túlmutató, azt meghaladó, illetve az abban foglalt tevékenységet kiegészítő többlet irtási feladatot látott el (a továbbiakban: intenzív irtás) a főváros -előzetesen, szakmai alapon kijelölt-tíz kerületében, 2019. december 31. napjáig tartó teljesítési határidővel.

A szerződésmódosítás alapján az RNBH Konzorcium 40.000 db csatorna akna kezelését 2019. december első feléig elvégezte és a szerződésből hátralévő időben pedig visszagyűjtötte a kihelyezett irtószereket (ez végül 2020. februárjában záródott le). A program során összesen 40.297 csatornaszem/víznyelő akna kezelése történt meg.

Az irtási tevékenység ellenőrzését a Kormányhivataltól időközben a Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban NNK) vette át, és látja el az Alapszerződés tekintetében azóta is, folyamatosan.

Az intenzív irtás szakmai felügyeletére és koordinálására a Főpolgármesteri Hivatal munkatársai, az NNK, az RNBH Konzorcium és az érintett közszolgáltatók (FKF, FCSM stb.) delegáltjainak részvételével munkacsoport alakult, és heti rendszerességgel folyamatosan látta el koordináló feladatát az intenzív

29 FPH061 / 3386 – 28 / 2020

irtás eredményessége érdekében is. E kooperációk a vállalkozó munkájának ellenőrzésére mellett a munkavégzés során felmerült kérdések megválaszolását, problémák megoldását segítették.

Az NNK a célzott intenzív irtási tevékenység lezárását követően elkészítette az annak kiértékelését tartalmazó - 2019. év végi jelentését, amelyben (1. melléklet) azon túlmenően, hogy rögzítette a célzott intenzív irtási program sikerességét és ezáltal bebizonyosodott annak indokoltsága, a jövőre nézve több ajánlást is megfogalmazott a patkányirtási feladatellátással összefüggésben. Ezen javaslatok és Megrendelő tapasztalatai alapján vált szükségessé az Alapszerződés felülvizsgálata.

Ezzel összhangban jelezte Vállalkozó a 2020. évi márciusi alap feladatellátásáról szóló jelentésében a Fővárosi Önkormányzat felé, hogy az Alapszerződésszerinti feladatai ellátása tekintetében a közbeszerzési ajánlati árával megegyező havi átalány jellegű vállalkozási díj nem jelent elegendő fedezetet, ezért szükségesnek látja a hatályos szerződés felülvizsgálatát.

Fentiek miatt az Alapszerződés felülvizsgálata indokolt és szükséges azzal, hogy a szolgáltatás folyamatosságát a megszüntetés időpontjáig fenn kell tartani, és ezt megelőzően elő kell készíteni a Főváros adottságaihoz igazodó, a jelenlegi módszertannál hatékonyabb irtást biztosító műszaki tartalommal egy új közbeszerzési eljárást.

Az újonnan kiírandó közbeszerzési eljárás műszaki leírásában az Alapszerződésben foglaltakhoz képest magasabb szolgáltatási és feladatellátási szintet kívánunk meghatározni. A tervezett új műszaki leírás szerint a vállalkozó feladata lesz:

1. a lakossági bejelentésekhez kapcsolódó egyedi objektumkezelések;

2. meghatározott kiemelt csomóponti helyszíneken folyamatos méregmező fenntartása;

3. fokozott beavatkozás megvalósítása meghatározott területeken és időszakokban.

4. Fentieken túlmenően a Fővárosi Önkormányzatnak lehetősége lesz speciális/intenzív program megrendelésére is, előre meghatározott feltételek fennállása esetén.”

Az előterjesztés alapján a Fővárosi Közgyűlés az alábbi döntést hozta :

- 821/2020.(06.24.): a Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy „egyetért a patkányirtási feladatra új műszaki tartalommal közbeszerzési eljárás indításával és az eljárás kiírásához szükséges bruttó 1.623.974 ezer Ft fedezet biztosításával a Fővárosi Önkormányzat költségvetésében a „893301 Patkány és csípőszúnyogirtási feladatok” címen. A fedezetből 2020. november 1-től december 31- ig terjedő időszakra rendszeres feladat ellátásra legfeljebb bruttó 112.776 ezer Ft, 2021. évre összesen legfeljebb 947.318 ezer Ft (676.656 ezer Ft a rendszeres feladat ellátásra + 270.662 ezer Ft az esetleges intenzív irtási feladatokra), a 2022. január 1-től október 31-ig legfeljebb bruttó 563.880 ezer Ft, rendszeres feladat ellátásra. A „893301 Patkány- és csípőszúnyogirtás 2018-2022.” címkód neve „893301 Patkány- és csípőszúnyogirtási feladatok”-ra változik.”

• 2021. március 4.: Döntés az RNBH Konzorciummal 2018-ban megkötött vállalkozási szerződés megszüntetéséről

A 2020-ban e célra biztosított forrás alapján a Fővárosi Önkormányzat a patkánymentesítési feladatok ellátására új módszertan szerint új közbeszerzési eljárást bonyolított le. A közbeszerzési eljárás nyertese az RNBH Konzorcium lett, így új vállalkozási szerződést kellett kötni (március 10-ig). Ennek megkötéséhez a hatályos szerződést – közös megegyezéssel – meg kellett szüntetni.

A döntést a katasztrófavédelmi törvény szabályai szerint a veszélyhelyzetre tekintettel a Fővárosi Közgyűlés hatáskörében a főpolgármester hozta. A döntés alapjául szolgáló előterjesztést Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes nyújtotta be.

Az előterjesztés tárgya: „Döntés kérése a „Főváros patkánymentes állapotának fenntartása 2018-2022. évekre” tárgyú vállalkozási szerződés megszüntetése tárgyában”

Az előterjesztés szerint: „[ä]z RNBH Konzorcium és a Fővárosi Önkormányzat egyeztetéseket folytatott a jelenleg hatályos szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése érdekében, mely egyeztetések során és azok eredményeként vállalkozó kifejezett nyilatkozatával hagyta jóvá a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, a jelen előterjesztés 1. sz. mellékletét képező, mindkét fél által elfogadott tartalmú megállapodás tervezetében foglaltak szerint.

A vállalkozási szerződés és az annak mellékletét képező műszaki leírás a szerződés hatályba lépése óta eltelt időszakban végzett irtási - és különösen a célzott irtási - tevékenység tapasztalatai okán a hatékony közfeladatellátás biztosítása érdekében felülvizsgálatra szorul, tekintettel arra is, hogy Vállalkozó többször kinyilvánította azon szándékát, hogy a szerződést közös megegyezéssel meg kívánja szüntetni.

Budapest Főváros Önkormányzata - a közfeladatát képező patkányirtási tevékenység folyamatosságának biztosítása érdekében - fentiekre tekintettel 2020. szeptemberében kiírta az új közbeszerzési eljárást, amely eredményesen zárult, az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés 2021. január 8-án került kiküldésre ajánlattevők részére, mely alapján az eljárás nyertese az RNBH Konzorcium lett.

A Kbt. 131. §-a értelmében Budapest Főváros Önkormányzata, mint ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel az ajánlati kötöttség lejártáig, azaz 2021. március 10. napjáig köteles megkötni az új vállalkozási szerződést, ennek feltétele ugyanakkor, hogy a jelenleg hatályos szerződés ezen időpontig megszüntetésre kerüljön.”

Az előterjesztés alapján a Fővárosi Közgyűlés hatáskörében a főpolgármester az alábbi döntést hozta:

- 472/2021.(03.05.): a Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy „a Budapest Főváros Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 5. pontja szerinti hatáskörben eljárva jóváhagyja a „Megállapodás vállalkozási szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése tárgyában” tárgyú megállapodást az előterjesztés 1. számú melléklete szerinti tartalommal és felkéri a főpolgármestert a megállapodás aláírására.”

• 2021. május 5.: a Fővárosi Törvényszék második ítélete.

A Fővárosi Törvényszék a Kúria ítéletének megfelelően új eljárást folytatott le. Ennek keretében kimondta, hogy a Bábolna Bio által megfogalmazott 1. és 4. kérelmi elem tekintetében az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzési törvényt, és a KBD jogszabálysértő határozatot hozott, amikor a jogorvoslati kérelmet elutasította. Az ajánlatkérő döntésének megsemmisítéséről azonban már nem tudott rendelkezni, mivel a szerződést már megkötötték.

Az ítélet értelmében:

[az 1. kérelmi elemmel kapcsolatban:]

[…]

„Mindezek alapján azt állapította meg a bíróság, hogy a csatolt referenciaigazolásokkal a nyertes ajánlattevői csoport nem tudta igazolni a kiírási feltételek teljesítését. Az alperesi érdekelt akkor járt volna el helyesen, ha a Kbt. szerinti hiánypótlási lehetőségével élve, a referenciaigazolásban szereplő adatok pontosítására hívja fel a nyertes ajánlattevőt, ami azonban nem történt meg. A rendelkezésére álló referenciaigazolások alapján pedig a kiírási feltételek teljesítése nem volt megállapítható. A kifejtettek alapján jogszabálysértő döntést hozott az alperes akkor, amikor a fentiek ellenére a jogorvoslati kérelmet az 1. kérelmi elem tekintetében elutasította.

[…]

Figyelemmel azonban arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján a szerződés megkötésére már sor került, az ajánlatkérői döntés megsemmisítéséről nem rendelkezhetett.”

[a 4. kérelmi elemmel kapcsolatban:]

[…]

Mindezek alapján a bíróság azt állapította meg, hogy jogsértően járt el az alperes, amikor a jogorvoslati kérelmet a 4. kérelmi elem tekintetében elutasította, ugyanis az alperesi érdekeltnek a bírálat során azt kellett volna megállapítania, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata nem felel meg az ajánlati kiírásban foglaltaknak és azt érvénytelenné kellett volna nyilvánítania.

[…]

[a]z ajánlatkérői döntés megsemmisítéséről nem rendelkezhetett, mert a közbeszerzési eljárás alapján a szerződés megkötése megtörtént.

• 2021. szeptember 14.: Kúria jogerős ítélete

A Fővárosi Törvényszék második ítéletével szemben a KBD fellebbezést terjesztett elő, amiben kifejtette, hogy a két referencia alapján a hiánypótlást követően a nyertes ajánlattevő ajánlata megfelelt a közbeszerzési felhívásban foglaltaknak. A másodfokú bíróságként eljáró Kúria a fellebbezést alaptalannak találta, és a Fővárosi Törvényszék ítéletét helybenhagyta.30

1.4. Az ügyben lefolytatott korábbi vizsgálatok

1.4.1. BFKH patkányfertőzöttség-vizsgálata és jelzése

A BFKH 2018. október 24-én levélben31 jelezte, hogy méréseik szerint fertőzöttség emelkedése 2012 és 2018 között olyan tendenciát mutat, amely a patkánymentes állapot fenntartására irányuló tevékenységen felül célzott, intenzív irtást igényel.

1.4.2. NNK ellenőrzési jelentése a 2019. május-december közötti intenzív patkányirtási időszakról

A Nemzeti Népegészségügyi Központ alapos, a módszertant, méréseket, észlelések kezelését, alkalmazott technológiát bemutató ellenőrzési jelentésben összegezte a patkányirtási program eredményét.

A 2018 szeptember-decemberi időszak patkányészlelési adatait a 2019-es év azonos időszakával összevetve azt állapította meg, hogy az igazolt patkányészlelések száma a programban résztvevő 10 kerületben 41%-kal csökkent, míg az abból kimaradó kerületekben 10%-os csökkenést mutatott (utóbbi feltehetően az alaptevékenységnek köszönhetően).

Az irtási program teljesítését sikeresnek és igazolhatónak minősítette.

Rögzítette, hogy a program keretösszege 381.664.000,- Ft volt, amelyből az RNBH Konzorcium

288.363.000,- Ft-ot (75,5%) használt fel.32

30 Kúria Kf.VII.40.455/2021/5. számú határozata

31 Uzsák Katalin, BFKH főigazgató 2018. október 24. napján kelt BP/FNEF-JRH/05803-21/2018. iktatószámú

levele.

32 NNK ellenőrzési jelentés 43-44. oldal

1.5. Bizottsági meghallgatások

1.5.1. Meghívottak

A Vizsgálóbizottság a 2021. július 7-i ülésén a 2/2021. (VII. 2.) számú határozatában az alábbi személyek meghallgatásáról döntött:

− dr. Szeneczey Balázs volt főpolgármester-helyettes (2014- 2019)

− az RNBH Konzorcium tagjainak részéről:

o Reisinger Mátyás – Rovért Kft.

o Takács Zoltán – Növényvédő és Kártevőirtó Kft.

o Leel-Őssy Gábor – Bogármérnökség Kft.

o Szabó Ákos – Hygiénia Kft.

− a Bábolna Bio Kft. részéről:

o Papp György ügyvezető

o dr. Bajomi Dániel ügyvezető

A Vizsgálóbizottság a meghallgatás időpontját 2021. szeptember 6. napjára tűzte ki. A meghallgatáson dr. Szeneczey Balázs, dr. Bajomi Dániel ügyvezető, és dr. Bűrös László, a Bábolna Bio Kft.-nek az peres ügyben is eljáró jogi képviselője jelent meg személyesen.

Az RNBH Konzorcium tagjainak ügyvezetői levélben válaszoltak a meghívásra. Ők írásban kívánnak a bizottság által feltett kérdésekre válaszolni majd a későbbiek során, a meghallgatásra nem kívántak eljönni. Az RNBH Konzorcium nevében 2021. szeptember 30-án elektronikus úton megküldött levelében válaszolt Takács Zoltán, a Növényvédő és Kártevőirtó Kft. ügyvezetője. Az RNBH Konzorcium levelének releváns részeit – minthogy az a Vizsgálóbizottság meghallgatását követően, a jegyzőkönyv ismeretében, az elhangzottakra reagálva született – a meghallgatás lényeges elemeinek ismertetése után közöljük.

1.5.2. Meghallgatáson elhangzott fontosabb állítások

• a közbeszerzési kiírás tartalmáról és a jogorvoslati eljárásról:

o dr. Bűrös László: „Ugye az ajánlatkérő Fővárosi Önkormányzat a közzétett felhívásában meghatározott különféle alkalmassági követelményeket, amelyek közül egyébként többet enyhített az eljárás megindítását követően. Nyilvánvalóan erre azért került sor, mert érkeztek be előzetes vitarendezési kérelmek. Vitatták, hogy túlságosan versenykorlátozó az alkalmassági követelmény-rendszer. Ennek hatására a főváros ezen változtatott és kedvezőbbé, az ajánlattevői kör szélesítése érdekében kedvezőbbé tette ezeket a követelményeket. Az eljárásban meghozott döntés után - amelyben ugye a konzorcium nyertesként került megjelölésre, s a Bábolna pedig a második legkedvezőbb ajánlatot tevőként került szintén megjelölésre az eljárásban készült összegezésben - betekintett a Bábolna a nyertes konzorcium ajánlatába, és abban jónéhány olyan elemet állapított meg, ami alapján ugye az volt az álláspontja, hogy ezt az ajánlatot nem lehetett volna érvényesnek nyilvánítani, és nem lehetett volna az eljárás nyertesévé nyilvánítani a konzorciumot. Összesen hat darab kérelmi elemre vonatkozó jogorvoslati kérelem került benyújtásra a Bábolna Bio részéről, amit a döntőbizottság egy az egyben elutasított első körben.

[…]

A döntőbizottságnak az elutasító határozata ellen közigazgatási pert indított a Bábolna Bio, amelyben egyszer megnyerte az eljárást oly módon, hogy hatályon kívül helyezte a Fővárosi

Törvényszék a döntőbizottság határozatát, és új eljárásra kötelezte a döntőbizottságot. A döntőbizottság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria a hatból két kérelmi elem tekintetében egy érdemi elutasító döntést hozott, a további négy kérelmi elem tekintetében pedig új eljárás lefolytatására kötelezte a Fővárosi Törvényszéket, azaz a Fővárosi Törvényszék ítéletét helyezte hatályon kívül. Ezt követte a Fővárosi Törvényszék újabb ítélete, amiben két kérelmi elem tekintetében állapította meg a jogorvoslati kérelemnek a megalapozottságát, és itt már magát az eljárásban hozott ajánlatkérői döntést semmisítette volna meg, ha egyébként erre jogi lehetősége lett volna. Tehát csak a jogsértés tényét állapította meg, és gyakorlatilag ez az elsőfokú ítélet az, ami pillanatnyilag rendelkezésre áll. Természetesen fellebbezés történt a Kúriához az ítélet ellen. Gyakorlatilag a nyilatkozatok megtörténtek, tehát én úgy gondolom most - bár aki manapság ezt megmondja, hogy mikor történik meg a másodfoknak az ítélethirdetése -, de valószínűleg ősszel döntés lesz ebben az ügyben. A két kérelmi elem - mert gondolom ez a lényeges, ami megmaradt - az úgy szólt, hogy egyrészt a konzorcium a közbeszerzési eljárásban nem igazolta az előírt referencia követelménynek való megfelelést. Itt ugye arról szólt a vita, hogy az ajánlatban benyújtott referenciaigazolások, Szeged és Miskolc város tekintetében, hát hogy mondjam, elég érdekes megfogalmazásokat tartalmaztak, amit körülbelül négyféleképpen lehetett értelmezni.

[…]

Most ezekből az igazolásokból ez nem volt megállapítható, viszont ugye mind a Fővárosi Önkormányzat, mind pedig aztán a döntőbizottság úgy értelmezte ezeket az igazolásokat, hogy ebből szerintük akár az is kiolvasható volt, hogy Szeged és Miskolc város teljes területén végzett a konzorcium patkánymentes állapot fenntartására vonatkozó tevékenységet. Ez volt ugyanis az ominózus alkalmassági követelmény. Most maguk a nyilatkozatok viszont ugye több olyan elemet tartalmaztak, amik a nyilatkozati tartalmat kétségessé tették, egyrészt az, hogy a város közigazgatási területét követően rögtön ott szerepelt valamennyi igazolásban az, hogy közterületeken és telephelyen, telephelyeken, illetve nem patkánymentes állapot fenntartása, nemcsak patkánymentes állapot fenntartása szerepelt ezekben az igazolásokban, hanem mellette még 4-5 különféle tevékenységi kör, a szúnyog gyérítéstől kezdve, a rágcsálóirtáson keresztül mindenféle. Magyarán mondva, azt lehetetlen volt ezekből a nyilatkozatokból megállapítani, hogy akkor tulajdonképpen végzett-e a teljes város területén patkánymentes állapot fenntartására vonatkozó tevékenységet a konzorcium érintett tagja. A Bábolna Bio számára elég egyértelmű volt a helyzet, miután a cég régóta dolgozik a piacon és körülbelül tudja azt, hogy az országban hol, milyen tevékenység folyik. Az mondjuk elég triviális volt, hogy egyik város területére, teljes területére kiterjedő ilyen jellegű tevékenység ezekben a városokban nem folyt.

[…]

A következő és 2. elem, amiben megállapította a Fővárosi Törvényszék a kérelem megalapozottságát, ez pedig az volt, hogy a Bábolna Bio támadta a szakmai ajánlatnak a megfelelőségét is, illetve azt, hogy az ajánlatkérő Fővárosi Önkormányzat megfelelően értékelte a szakmai anyagokat. E tekintetben a Fővárosi Törvényszék azt állapította meg, hogy a konzorcium ajánlatában volt olyan elem, ami tételesen ellentétes volt a Fővárosi Önkormányzat által kiírt szakmai feltételekkel.

[…]

Ami még fontos, hogy a pillanatnyilag hatályban lévő döntés azért nem tudta megsemmisíteni az ajánlatkérői döntést, mert ugye az ajánlatkérő, tehát a Fővárosi Önkormányzat a döntőbizottság ideiglenes engedélyével meg tudta kötni a szerződést, és hát ugye - ahogy láttuk is - két éven keresztül folyt a szolgáltatás.

[…]

Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy nyilván Önök számára is világos, hogy a Bábolna számára ez egy komoly anyagi hátrányt is okozó eljárás volt, amiben a Bábolna álláspontja az, hogy a főváros részéről nagyon súlyos mulasztás történt […].”33

• a rezisztencia, patkányszaporulat kialakulásáról:

o dr. Bűrös László: „A másik, hogy hogy nézett ki a helyzet akkor, amikor ez az eljárás lezajlott, a szerződés megkötődött, illetve azt követően a szerződésmódosításnak a kérdésköre. Ugye azt tudni kell - és majd az ügyvezető urak nálam részletesebben is fognak erről beszélni -, hogy - és itt kitérek már arra a kérdésre, ami később érkezett -, hogy valóban kialakult egy rezisztencia Budapesten ennek az eljárásnak a megindítását megelőzően, és természetesen miután ez a rezisztencia kialakult, a Bábolna előjelzéseket küldött a Fővárosi Önkormányzatnak és megkezdte ennek a rezisztenciának a kezelését, ami ugye azt jelenti, hogy rengeteg vizsgálatot kellett a rezisztencia okaival kapcsolatban elvégezni, és ennek alapján - már az előző szerződés hatálya alatt - egy rezisztencia kezelést kellett végezni annak érdekében, hogy a szerződésben előírt patkánymentes állapot-mérőszám egyébként teljesíthető legyen. Itt azt is el szeretném mondani, hogy éppen erre a helyzetre tekintettel - miután ez a rezisztencia kialakulás szintén egy korábbi, olyan átmeneti időszakra volt visszavezethető, amikor az önkormányzat részéről nem volt teljes értékű szolgáltatás-megrendelés -, ezért ugye a Bábolna jelezte, hogy ezzel a rezisztencia helyzettel nem számolhatott akkor, amikor a szerződést megkötötte, és kezdeményezte a Fővárosi Önkormányzatnál a saját szerződésének a módosítását. Itt most még a 2018 előtti szerződésről beszélek. Ennek a módosításnak az indokrendszerét a Bábolna részletesen leírta az önkormányzat részére, - még én is személyesen részt vettem olyan tárgyaláson, ahol az illetékes főpolgármester-helyettes asszonnyal ismertette a Bábolna a kialakult helyzetet -, erre aztán nem került sor, tehát a Bábolnának ezt a kérését nem teljesítették.

A Bábolna nyilván ennek ellenére megtette mindazokat az intézkedéseket, amik szükségesek voltak annak érdekében, hogy a szerződéses kötelezettségeit teljesítse. Nem kell mondanom, hogy a rezisztencia okán ez nyilvánvalóan - mondjuk anyagi szempontból - már nem volt egy rentábilis helyzet, de hát - miután szerződéses kötelezettség volt -, ennek megfelelően ezeket a munkákat el kellett végezni. Ez zajlott egészen addig, ameddig a szerződés - a Bábolna szerződése - hatályban volt. Az új eljárás megindításakor, kiírásakor, az abban történő ajánlattételkor teljesen nyilvánvaló volt, hogy itt nem arról van szó, hogy egy teljesen problémamentes szolgáltatást kell átvenni, hanem arról volt szó, hogy itt egy folyamatos rezisztencia-kezelésre van szükség, mert egyébként ennek hiányában nyilvánvalóan nem lehet tartani azokat a kötelezettségeket, amiket egyébként mondjuk a 2018-as eljárás alapján megkötendő szerződés rögzített.

A kérdésre itt válaszolnék, hogy értelemszerűen a Bábolna magától értetődően úgy tette az ajánlatát, hogy a kötelezettséget, kötelezettségeket teljesítenie kell, a rezisztenciát kell kezelni. Tehát az a Bábolna részéről fel sem merült, hogy a szerződés megkötése után majd még ráemel egy 50%-os értéket az ajánlat… a szerződésben… vagy bocsánat, a közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatára, hiszen nyilvánvaló volt, hogy mi a feladat, nyilvánvaló volt az is, hogy mik a kötelezettségek, milyen teljesítési paraméterek vannak. Ennek megfelelően tette meg az

33 A Vizsgálóbizottság 2021. szeptember 6-i ülésének jegyzőkönyve, 3-4. oldal

ajánlatát a Bábolna, és nyilván ennek megfelelően teljesített volna, mint ahogy az előző eljárásban is tette, ha ugye nem úgy alakulnak a dolgok, mint ahogy.”34

o dr. Bajomi Dániel: „Szeretném hangsúlyozni, hogy az általunk végzett munka minőségét a Fővárosi Kormányhivatal folyamatosan ellenőrizte. Három dolgozóval minden hónapban egy tetszőlegesen kiválasztott kerületben méréseket végeztek, objektív méréseket és ennek alapján állapították meg a fertőzöttség mértékét. 2018. június 30-ig egyetlen egy esetben sem fordult elő, hogy a megengedett határérték fölött mértek volna a Kormányhivatalnak a dolgozói patkányfertőzöttségi szintet. Az ügyvéd úr elmondta, hogy bizonyos fertőzöttség-emelkedés volt, igen volt, 2013-ban és 2014-ben tapasztaltuk a fertőzöttség mértékének emelkedését, de ez egyszer sem haladta meg a megengedett szintet. Ez részben elhangzott, de szeretném hangsúlyozni, hogy a 2012-ben kiírt közbeszerzési eljárásnál igen komoly csúszás történt, gyakorlatilag 5 hónapon keresztül a főváros szennyvízrendszerében nem történt semmilyen patkányok elleni védekezés, és erre vezetjük vissza, hogy a kialakult rezisztencia nagymértékben elszaporodott, illetve hát a patkányok ugye terjesztették ezt a rezisztenciát a csatornarendszerben.

Ahogy elhangzott, mi ezt jeleztük mind a Kormányhivatalnak, mind a Fővárosnak, számos megbeszélés volt, számos levelet írtunk, mindössze bruttó 36.000.000 forintot kértünk egy év alatt, évente ennyit kértünk, hogy ennyi szükséges ahhoz, hogy a rezisztenciát meg lehessen fékezni. Ezt viszont nem kaptuk meg. Úgyhogy a saját, korábban elfogadott büdzsénkből igyekeztük ezt a problémát megoldani, és úgy gondoljuk, és a számok azt egyértelműen bizonyítják, hogy 2018. év elejére sikerült visszaszorítani ezt a problémát, hiszen az előző évekhez viszonyítva akkor már a fertőzöttség elkezdett csökkenni. Tehát bizonyos mértékű alap fertőzöttség kétségtelen, hogy volt, de még egyszer mondom, hogy ez nem haladta meg a megengedett mértéket. Tehát a válaszom az, hogy gyakorlatilag azt a problémát, ami 2018. második félévében kialakult, azt mi úgy gondoljuk, hogy ezt nem lehetett látni.

Konkrétan feltette a kérdést, hogy a három hét okozott-e ilyen nagymértékű problémát. Énszerintem nem a három héten múlott ez a dolog, hanem - bizonyítani nem tudom, de ha megengedik a saját véleményemet elmondom, több mint 40 éve foglalkozom patkányirtással, patkánymentesítéssel -, az a cég, amelyik átvette a szolgáltatást 2018. július 1-jén, nem ismerte a Fővárost, semmilyen helyismerettel nem rendelkezett. Négy vidéki cégről van szó, nem ismerte, hogy mit kellett pontosan csinálni a Fővárosban, és tekintettel arra, hogy 2018 szeptemberében a mi dolgozóinkkal kezdtek dolgozni, - átvettek 8 dolgozót tőlünk -, én úgy gondolom, hogy helyes az a megközelítés, hogy 3 hónapon át nem volt olyan mértékű szolgáltatás a Fővárosban, és ez okozta a problémát, tehát nem a 3 hét, hanem a 3 hónap. Fölmerült a kérdés, hogy követtünk-e el elmulasztást, én úgy gondolom, hogy nem követünk el. Június 30-ig szólt a szerződésünk.

A fővárostól senki nem keresett meg bennünket, hogy adjuk át az adatokat, a fővárostól senki nem kérte, hogy segítsünk az új vállalkozónak, a Kormányhivatal szóba sem állt velünk, úgyhogy én nem gondolom, hogy mulasztást követtünk el.”35

• a kiegészítő intenzív patkányirtási szolgáltatásról:

o dr. Szeneczey Balázs: „A 600 millió Ft kérdése: ugye az objektív körülmény, amit rögzítsünk, hogy például a Bábolna Bio munkáját is ellenőrző Kormányhivatal részéről az arra utaló jelzés, hogy patkány elszaporodás történt a városban, az 2019. október. Mit tud tenni ilyenkor egy

34 A Vizsgálóbizottság 2021. szeptember 6-i ülésének jegyzőkönyve, 6. o

felelős városvezetés? Észleli a problémát, körülbelül megnézi, hogy milyen irányú plusz költséggel kell hogy rendelkezzen, hogy az intenzív patkányirtás, amely a Kormányhivatal jelzéséből fakadóan szükségessé vált, meg tudjon kezdődni ebben a városban. Persze van egy jogviszony, itt az 50%-os maximum, ilyenkor azt tudjuk tenni, hogy egy keretet határozunk meg, amely keretet biztosítjuk az intenzív patkányirtás megkezdéséhez. Ez a döntés született meg 2019 decemberében. Tehát nem azt rögzítettük, hogy 600 millió Ft értékben ezt tessék elkölteni, itt van vigyék, hanem egy keretösszeget határoztunk meg, amely mentén... Tessék? 18, igen, elnézést, 18 év végén járunk 2018. december 12., azt hiszem, de …, akkor volt egy rendkívüli Közgyűlés, többek között ez a döntés is megszületett, egy fedezetet biztosítottunk - a Kormányhivatal jelzése miatt is -, hogy az intenzív, tehát az alapjogviszony tárgyától eltérő megbízásra irányulóan a fedezet biztosításra kerüljön. Ugye a végen van a Kormányhivatal, aztán az ő feladatkörét átvevő magyar Népegészségügyi Szolgálat által meghatározott akcióterv mentén került később a szerződés kiegészítésre. Ez fontos. De nemcsak és kizárólag a város határozta meg, hogy mit értünk intenzív patkányirtás alatt, hanem egy akcióterv készült, amely mentén az első körben, ha jól emlékszem, akkor kb. 300 millió forint értékben - tehát nem került elköltésre a 600 millió forintos emelés -, 300 millió forint értékben került megrendelésre, illetve kiegészítésre az alapjogviszony az RNBH konzorcium részére, hogy az intenzív patkányirtást meg tudja kezdeni a legérintettebb kerületek szempontjából.”36

• az új eljárás megváltozott szakmai koncepciójáról:

o dr. Bűrös László: „Az új eljárásban - fontos ezt azért elmondani, mert a döntőbizottság is jobb híján most már olyanokkal védekezett a per vége felé, hogy hát hiszen a konzorcium nyert az új eljárásban is, és akkor biztos alkalmasak voltak az előzőben is. Tehát a lényeg az, hogy ez egy teljesen más tárgyú, más követelményrendszerű, más alkalmassági feltételű közbeszerzési eljárás volt. Szakmailag egy eltérő koncepción alapul a mostani kiírás, meg a mostani szolgáltatás - azt gondolom - ahhoz képest, mint ami korábban zajlott a fővárosban.”

1.5.3. Az írásban utólag beérkezett válasz releváns része

Az RNBH Konzorcium nevében Takács Zoltán az ülést követően, szeptember 30-án küldött levelében reagált az elhangzottakra, az alábbiak szerint (kiemelések az eredeti levél szerint):

„A vizsgált szolgáltatásra a nyílt közbeszerzési pályázat 2017. december 21-én jelent meg. A pályázat összegzése Június 25-én kiadásra került, azonban a Bábolna Bio Kártevőirtó Szolgáltató Kft. által kezdeményezett jogorvoslati eljárás miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélyével csak július 19- én Lehetett szerződést kötni Konzorciumunkkal.

2018. június 30-án megszűnt az előző szolgáltató szerződése, így július l-től patkányirtási tevékenység a Főváros területén nem zajlott, a lakossági és közületi bejelentéseket a Főpolgármesteri Hivatal fogadta.

Az új szerződés megkötésével egyidejűleg a Főpolgármesteri Hivatal átadta a 2018.07.01-

.07.19. között beérkezett, patkányészlelésre vonatkozó bejelentések listáját, ami a 19 nap alatt 612 db bejelentést tartalmazott, ez 570 db ténylegesen fertőzött objektumot jelentett. A közbeszerzési pályázat műszaki leírásában a patkánymentes állapot határértéke havi 228 db fertőzött objektum volt, a valós fertőzöttség tehát konzorciumunk belépését megelőzően jelentősen meghaladta ezt az értéket Ilyen eltérésre csak az alábbi magyarázatok lehetségesek:

− vagy a nem kezelés 3 hetes időszakában szaporodtak eljelentősen a patkányok,

− vagy a megelőző időszakban a korábbi szolgáltató sokkal alacsonyabb fertőzöttségről szóló havi jelentései hibásak voltak.

A többek által hivatkozott narratíva, hogy a fertőzöttség növekedését a 19 napos nem kezelés okozta nem lehet igaz, mert a patkányok szaporodási ciklusa ennél lényegesen hosszabb (közel három hónap); olyan nincs, hogy június 30-ig patkánymentes volt Budapest (mint azt a Bábolna Bio Kft havonta jelentette), majd július 1-től durván fertőzötté vált a város. (Éppen a Bábolna Bio Kft-t képviselő, vitathatatlanul kiváló szakember dr. Bajomi Dániel mutatta ki doktori értekezésében, hogy a patkányok ilyen jelentős mértékű elszaporodásához nem három hét, vagy három hónap, hanem egy év szükséges.)

A korábbi évek adatairól az NNK szakértőjeként tevékenykedő Zöldi Viktor írt elemző cikket 2019. őszén (https://magyarnarancs.hu/belpol/kampanytema-volt-most-varja-a-megoldast- merre-tovabbbudapesti-patkanyirtas-124102). A cikkben leírásra került, hogy 2012-ig a bejelentések éves átlaga 245 db volt, a szolgáltató ezek 92 %-át minősítette ténylegesen fertőzöttnek. A bejelentések száma 2013-tól ugrásszerűen megnőtt, a következő öt évben az éves átlag 5.935 db volt, ezzel párhuzamosan a fertőzöttnek minősített objektumhányad 92- ről 16 %-ra esett. Fenti adatok furcsaságainak értelmezése és a következtetés levonása nem a mi feladatunk, de hangsúlyozzuk, hogy bizonyíthatóan konzorciumunk szerződésbe lépése előtti években nőtt meg drasztikusan a patkányészlelések száma.

A szerződés megkötését követően az RNBH konzorcium egyrészt az szerződött feltételeket messze túlteljesítve 2 munkanapon belül, a pályázatban előírtat meghaladó számú szakemberrel megkezdte a patkányirtási tevékenységet (aminek eredményeként a következő hónapokban folyamatosan csökkent a bejelentések és a pozitív esetek száma), másrészt szóban, e-mailen, a szeptember 10-én kelt első hivatalos jelentésben, majd minden ezt követő havi jelentésben jeleztük, hogy a műszaki leírásban meghatározott patkánymentes állapot az első pillanattól kezdve nem állt fenn, a fertőzéssel érintett objektumok száma sokszorosan meghaladja az előírt határértéket.

Jelzéseinket követően Budapest Főváros Kormányhivatala felülvizsgálta az ellenőrzési adatokat (ekkor ők látták el az ellenőrzési tevékenységet), és október 24-én kelt levelében tájékoztatta a Főpolgármesteri Hivatalt a probléma valós voltáról. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a kormányhivatal a 2012-től 2018. első félévig tartó időszakot elemezte, azaz kizárólag az előző szolgáltató szerződésének idejére jelentette ki, hagy a főváros patkánymentes állapota a havi jelentésekkel ellentétben nem állt fenn, ezért kell a patkánymentesség fenntartására irányuló tevékenységen felül patkánymentesítést végezni.

Konzorciumunk a tények ismeretében több alkalommal felajánlotta a Főpolgármesteri Hivatalnak a szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetését, ill. 2018. november 12- én annak szüneteltetését, annak érdekében, hogy a valós adatok ismeretében új közbeszerzés. kiírására nyíljon lehetőség. A jelentős lakossági panaszok miatt a Főváros ezzel szemben a gyorsabban kivitelezhető szerződésmódosítás mellett döntött, amely műszaki tartalmát a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértői állítottak össze. A kiegészítő tevékenység az NNK és a Főváros folyamatos ellenőrzése mellett, tételes elszámolással került kivitelezésre, és ennek során a jóváhagyott 650 millió Ft összegből csak bruttó 297,3 millió Ft került konzorciumunk számára kifizetésre. A kiegészítő tevékenység eredményeként az igazait patkányészlelések havi átlaga a 2018. őszi havi 951 darabról 2019 őszére havi 725-re csökkent.

A 2019-ben megválasztott új fővárosi vezetés felé is jeleztük, hogy a végzendő tevékenység nem fedi a közbeszerzési pályázatban kiírt feladatokat, és ismételten jeleztük készségünket a szerződés megszüntetésére. A Fővárosi Önkormányzat most a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről döntött, és új pályázatot írt ki, amit ismét konzorciumunk nyert el. Jelenleg ez alapján folyik a munka, Budapest patkányfertőzöttsége pedig fokozatosan csökken.”

1.6. Megállapítások

A megállapítások mérlegelésekor és megfogalmazásakor a Bizottság figyelemmel volt arra, hogy

a) a bíróság által már megállapított jogi értékelést hatáskör hiányában nem bírálhatja felül („ítélt dolog”), továbbá arra, hogy

b) a rágcsálóirtás olyan szakterület, ahol a Bizottságnak mint testületnek szakértelme nincsen, így szakmai kérdésben kialakult vitákban állást foglalni nem kíván, mert ebben nincs kompetenciája és a felhatalmazása sem erre szól (megjegyzi továbbá, hogy évek távlatából szakértői szinten sem szükségszerű, hogy el lehetne jutni a bizonyosságig egyes kérdésekben).

A Bizottság ezért az önkormányzati működésre, döntéselőkészítésre és -végrehajtásra vonatkozó vizsgálati fókusszal, az összegyűjtött iratanyag áttekintését és a lebonyolított személyes meghallgatások értékelését követően az alábbi összegző megállapításokra jutott:

• A közbeszerzési eljárás késedelmesen indult meg.

Kifejtése:

A Bábolna Bio utolsó szerződése 2018. február 28-án járt le, azonban a rágcsálómentesítési közszolgáltatás folytatására szolgáló közbeszerzési eljárás csak 2017. december 20-án jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Különös tekintettel arra, hogy nyílt, uniós eljárásrend szerinti közbeszerzési eljárásról volt szó, az indítás ütemezése egyértelműen elkésettnek tekinthető. Jól alátámasztja ezt az is, hogy a kiírás többszöri módosításának szükségessége (amelyek közül az utolsó ráadásul már a Bábolna Bio szerződésének lejárta után történt) után, majd a beérkezést követő hiánypótlások miatt az összegzést végül csak 2018. június 25-én volt lehetőség kiküldeni az ajánlattevőknek.

A céldátumhoz (február 28-a) képest csak mintegy öt hónappal később, július 19-én vált lehetségessé az új szerződés aláírása, amely időszak egy részében, június 30-át követően a fővárosban nem volt rágcsálóirtási szolgáltatásra szerződött partner, így a közszolgáltatás is körülbelül 3 hétig szünetelt.

További jelentős körülmény, hogy az összegezés kiküldése (június 25-e) és a folyamatban lévő (meghosszabbított) szolgáltatás vége (június 30-a) között még elméletileg sem adódott annyi idő, hogy a szolgáltatás folyamatos maradhasson. Ideális esetben ehhez képest még (az aktuálistól esetleg eltérő nyertes esetén) átadás-átvételi eljárás lebonyolítására is kellő idő állt volna rendelkezésre.

• A közbeszerzési eljárás helytelen helyzetértékelésen alapulva indult meg. Az előkészítés nem volt megfelelően alapos.

Kifejtése:

A közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként résztvevő, és a Bizottság által megkeresett mindkét piaci szereplő, az RNBH Konzorcium és a Bábolna Bio is – egymástól függetlenül, és máskor,

más információk alapján jutva erre a következtetésre – akként nyilatkoztak, hogy a patkánypopuláció látványos gyarapodása nem tudható be pusztán szolgáltatással le nem fedett 3 hét hatásának, hanem hosszabb időszakot fedett le, amelyet így az ajánlatkérő is ismerhetett. Ha a két ellenérdekű fél egybehangzó állítását igaznak fogadjuk el (azzal, hogy a Bizottság ennek a szakkérdésnek az eldöntésére nem vállalkozhat), akkor felmerül, hogy az előkészítés hiányos volt, emiatt bizonyos ismérveket az előkészítő és a döntéshozó nem vehetett figyelembe.

Utalhat erre az ajánlatkérés háromszori módosításának igénye, valamint az is, hogy a jogvitával érintett későbbi kérdések egy részében – éppen a közbeszerzés dokumentumainak bizonytalan megfogalmazása miatt – a bíróság jogszabálysértőnek mondta ki az eljárás elbírálását.

• A beérkezett ajánlatok elbírálása során szakmai hibák történtek, amelyek nélkül a nyertes ajánlattevőt az eljárásból ki kellett volna zárni.

Kifejtése:

A megállapítás egyenesen következik a Fővárosi Törvényszék második ítéletéből, amely két kérelmi elem (1., 4.) tekintetében jogszabálysértőnek mondja ki az elbírálást.

Az 1. kérelmi elem a minőségi követelmények referenciaigazolásait érinti, amelyekből a bírósági megállapítás szerint – megfogalmazásuk miatt – nem derül ki egyértelműen, hogy a követelményeknek megfelelnek. Alkalmassági követelmény volt, hogy a szerződéskötést megelőző 3 évben összesen (legfeljebb 3 szerződésben) a nyertes legalább 300.000 lélekszámú város vagy 390 km2 terület, minden felszíni és felszín alatti objektumában végezze az ajánlattevő a tevékenységet. Ezt referenciaigazolásokon keresztül kellett bemutatni. Az RNBH Konzorcium által benyújtott igazolások alapján nem volt egyértelmű, hogy a feltételek teljesülnek. Az ajánlatkérőnek ezt érzékelni kellett volna, majd hiánypótlás keretében tenni kísérletet a kérdések feloldására. Az ajánlatkérő ehelyett befogadta és igaznak elfogadta a referenciaigazolásokat.

A 4. kérelmi elem a szolgáltatás nyújtása során alkalmazni kívánt technológiáról és annak rendelkezésre állásáról szól. Az ajánlati felhívás II.2.14. pontjának 3. alpontja itt a közbeszerzési dokumentumokra utal, mint a részletes szempontok lelőhelye. A közbeszerzési dokumentumok pedig olyan műszaki, technológiai szabályokra és ajánlásokra utalnak – ekként mint ebben az eljárásban kötelezők –, amelyeknek az RNBH Konzorcium tartalmilag meg nem felelő ajánlatot adott, és ezt hiánypótlásban is megerősítette. Ez alapján a bíróság szerint a bírálat során meg kellett volna állapítani, hogy az ajánlat nem felel meg az ajánlati kiírásban foglaltaknak, és az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani.

Figyelemmel azonban arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján a szerződés megkötésére már sor került, az ajánlatkérői döntés megsemmisítéséről nem rendelkezhetett.

Felhívja egyúttal a Bizottság a figyelmet, hogy a jogorvoslati kérelemben szereplő 5. és 6. kérelmi elemek (ezek a balesetvédelmi és környezetvédelmi terv megfelelőségét, valamint az elhullott rágcsálók elszállítását érintették) esetén is utal arra a bíróság, hogy a jogorvoslati kérelem alaposabb indokolása esetén esetleg megállapítható lett volna a jogsértés ezekben az esetekben is, de a kereseti kérelemhez kötöttség elve miatt az előadott indokoláson és bemutatott bizonyítékokon túlterjeszkedni a bíróság nem tudott.

• Az intenzív patkányirtás megrendelése iránti döntések és intézkedések 2018 végén szükségszerűek voltak.

Kifejtése:

2018. október 24-én jelzés érkezett a BFKH-tól, amelyben a fennálló rágcsálóhelyzetre tekintettel intenzív irtási program elindítását javasolták. Az intenzív rágcsálóirtás szakmailag más tartalmat jelent, mint a rágcsálómentesítés, vagy a rágcsálómentesség fenntartása; erre a tartalomra az RNBH Konzorciummal fennálló szerződés nem terjedt ki.

A Bizottság ennek a megállapításnak a rögzítésekor elvonatkoztat attól a kérdéstől, hogy a rágcsálópopuláció megnövekedéséhez mely megelőző okok vezettek, és azok megelőzhetők lettek volna-e. A Bizottság ezért egyetért azzal, hogy beavatkozásra volt szükség a rágcsálószaporulat megfékezése érdekében. Arról, hogy a meglévő szerződés – Kbt.-ben megengedett határokon belüli – módosításával a döntéshozó a legmegfelelőbb megoldást választotta-e új közbeszerzési eljárás lebonyolítása helyett, a Bizottság információ hiányában nem tud állást foglalni, megjegyzi azonban, hogy a következő pontban foglalt megállapítás árnyalni tud minden olyan érvelést, amely az idő kényszerítő sürgetését hangsúlyozza a választott megoldás melletti érvként.

• Az intenzív rágcsálóirtáshoz való többletforrás biztosítása37 és a szerződésmódosítás jóváhagyása38 között eltelt hosszú időt a Bizottság nem látja indokoltnak.

Kifejtése:

A megállapítás arra utal, hogy mind a vonatkozó közgyűlési és bizottsági vitákban, mind a Bizottság előtti meghallgatások során hangsúlyt kapott, hogy a BFKH jelzését követően az Önkormányzatban gyors döntésekre volt szükség a helyzet kezelése érdekében. Ehhez képest az intenzív rágcsálóirtásra vonatkozó szerződésmódosítás jóváhagyására a forrás biztosítását követően további négy és fél hónapra volt szükség.

A Bizottság számára kérdéses, hogy ha egy Budapest nagy részére kiterjedő, sürgetően megoldandó problémával szembesül a városvezetés, ráadásul erre hivatkozva nagyon jelentős (a patkánymentesség fenntartásának éves szerződéses költségét ténylegesen is meghaladó) forrást kell biztosítani, akkor miért ilyen késéssel valósul meg a szerződéskötés – esetleg nem vezetett-e ez a helyzet további romlásához a köztes időben, ezzel tovább emelve a lehívott szolgáltatás költségeit.

• A két, egymást követő szolgáltató között nem volt (nem lehetett) érdemi átadás- átvételi folyamat, amely az új szolgáltatás megindulásakor hatékonyságvesztéshez vezethetett.

Kifejtése:

A Bizottság meghallgatásain felmerült, hogy a több évtizedes helyismerettel rendelkező Bábolna Bio, és a „munkaterületet” újonnan átvevő RNBH Konzorcium között nem volt kommunikáció az átveendő feladattal összefüggésben, ilyen irányú kapcsolatteremtés az Önkormányzat részéről sem mutatkozott.

A Bizottság azt az általános megállapítást teszi, hogy egy kulcsfontosságú közszolgáltatás esetén (mint amilyen a rágcsálómentesítés/rágcsálómentesség fenntartása), szolgáltatók közötti váltás esetén elengedhetetlen, hogy az újonnan belépő szolgáltató – lehetőleg az előző

37 A Fővárosi Közgyűlés 2018. december 12-i ülése fogadta el.

38 A Közbeszerzési Bizottság 2019. április 30-i ülése hagyta jóvá.

szolgáltatóval közvetlen együttműködésben – minden támogatást megkapjon a változatlan szolgáltatási színvonal biztosítása érdekében. Különösen igaz ez akkor, ha a szolgáltatás komolyabb helyismeretet is igényel. A Bizottság ebben a konkrét eljárásában nem tudta kellő mélységben feltárni az átadás-átvétel körüli aktivitást, ezért kifejezetten erre vonatkozó megállapítást sem tesz.

• A Fővárosi Önkormányzat helyesen tette, hogy megszüntette a szolgáltatásra fennálló szerződést, és a tapasztalatok alapján átalakított, megalapozottabb műszaki tartalommal új közbeszerzési eljárást bonyolított le.

Kifejtése:

Az Önkormányzat vezetése számára az mutatkozott meg, hogy hatékonyabb szolgáltatás hozható létre, ha a megszokott szerződéses konstrukciót átalakítja, és – közös megegyezéssel

– még a fennálló szerződés lejárta előtt új közbeszerzés keretében biztosítja ezt a közszolgáltatást. Az új szerződéses rend adaptívabb, rugalmasabb, nagyobb egyediséget engedő, a Főpolgármesteri Hivataltól is nagyobb odafigyelést igénylő, de összességében hatékonyabb működés alapjait teszi le. Ezt az eddigi tapasztalatok is igazolják.

A Bizottság megállapításai a felelősség tekintetében:

• A főpolgármesteri vezetést politikai felelősség, a Főpolgármesteri Hivatal és a Fővárosi Közbeszerzési Kft. vezetését szakmai felelősség terheli azért, mert a 2018. február 28-án lejáró szerződés felváltására irányuló közbeszerzési eljárást olyan időpontban indították meg, amely már lehetetlenné tette a határidőben való szerződéskötést. A felelősség kiterjed arra is, hogy 2018. július 1-je és legalább július 21-e39 között nem volt a tárgyra irányuló szolgáltatás a fővárosban.

• A Főpolgármesteri Hivatal vezetését és a Fővárosi Közbeszerzési Kft. vezetését szakmai felelősség terheli azért, mert a közbeszerzés tartalmilag nem volt olyan módon előkészítve, amely eredményesen elősegíti a sikeres (minél kevesebb kiegészítő tájékoztatáskéréssel, később hiánypótlási felhívással járó) ajánlattételt, továbbá mert a valósnál enyhébbnek láttatta a rágcsálófertőzöttséget.

• A Fővárosi Közbeszerzési Kft. vezetését szakmai felelősség terheli azért, mert a beérkezett ajánlások elbírálása során legalább a Fővárosi Törvényszék második ítéletében foglalt körben jogszabályellenesen értékelték az ajánlatokat.

• A főpolgármesteri vezetést politikai felelősség, és a Főpolgármesteri Hivatal vezetését szakmai felelősség terheli azért, mert az intenzív rágcsálóirtásra biztosított forrás felhasználására csak jelentős késedelemmel került sor.

A Bizottság javaslatai:

• A fővárosi beszerzések, közbeszerzések esetében úgy kell meghatározni az alkalmassági feltételeket és az azok alátámasztására elfogadható dokumentumok kötelező tartalmát, megfogalmazásait, hogy azok világosak, precízek legyenek, többféle párhuzamos értelmezésre, vagy későbbi vitára a lehető legkevesebb lehetőséget adják. Különösen igaz ez

39 Az RNBH Konzorcium nyilatkozata alapján július 21-én kezdték meg a szolgáltatást; az NNK ellenőrzési jelentése alapján július 23-án

olyan esetekben, ha az alkalmassági feltételek között egymáshoz képest is logikai kapcsolatok állnak fent.

• A fővárosi beszerzések, közbeszerzések előkészítése során szükséges a valós, hiteles tényadatok begyűjtése, a szolgáltatás volumenének felbecsülése során pedig a trendek ismerete is szükséges.

• Különös figyelemmel kell lenni azokra a helyzetekre, amikor egy ajánlattételi követelmény igazolása oly módon történik, hogy az ajánlattevő valamely fennálló vagy korábbi szerződésének csak egy-egy meghatározott eleme (nem az egésze) jelenti a releváns követelménynek való megfelelést. Ebben az esetben a bírálatban részt vevőknek kiemelt szerepe van abban, hogy valóban csak a szerződés tartalmának/összegének a követelmények szempontjából szükséges elemeit vegyék figyelembe a bírálat során. Amennyiben ez nem állapítható meg teljesen egyértelműen, egyértelműsítés céljából hiánypótlásra szükséges felhívni az ajánlattevőt.

• A fővárosi beszerzések, közbeszerzések előkészítésének és lebonyolításának az ütemezését folyamatosan biztosítandó közszolgáltatások (köz)beszerzése esetén úgy kell megtervezni, hogy az – az adott eljárásrend belső sajátosságainak, szabályainak, határidőinek az alapulvételével – reális lehetőséget adjon az új szerződés megkötésére már a szerződés fordulónapját megelőzően. A tervezés során – az adott eljárás műszaki tartalmának összetettségéhez igazodó mértékben – az esetleg szükséges ajánlati módosításokkal, tájékoztatások megadásához szükséges idővel, az ajánlattételt követően pedig a hiánypótoltatáshoz szükséges időigénnyel is számolni kell.

• Folyamatosan biztosítandó közszolgáltatások beszerzése, közbeszerzése esetén, amennyiben versengő piacról van szó, javasolt megfontolni olyan szerződéses konstrukció kialakítását, amely a szerződés lezárásának keretében rendezi az esetleges szolgáltatóváltáshoz kapcsolódó praktikus kérdéseket is. A szerződés jellegétől függően ilyen lehet például együttműködési, az üzleti titkot tiszteletben tartó, korlátozott kitanítási, konzultációs kötelezettség előírása.

2. Az Állatkerti Biodóm létesítése

A fejezetben alkalmazott rövidítések:

- FÁNK – Fővárosi Állat- és Növénykert

- Enviroduna – Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft.

- Főv. Kgy. – Fővárosi Közgyűlés

- MM – Megvalósítási Megállapodás

- Összefoglaló jelentés – Az Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft. által készített Összefoglaló jelentés Budapest Főváros Önkormányzata Számára a Pannon Park (Biodóm) projekt státuszának és a befejezéshez szükséges feladatok körének, költségének és időigényének felméréséről elnevezésű dokumentum

- FKT – Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa

2.1. A vizsgálat elrendelésére okot adó körülmények

A Fővárosi Közgyűlés 2012. november 28-i ülésén tárgyalta a Javaslat egyes tulajdonosi döntések meghozatalára a Budapesti Vidám Park Zrt. és a Fővárosi Állat- és Növénykert működtetésére vonatkozóan című előterjesztést, amely - egyebek mellett - a Budapesti Vidámpark jövőjével kapcsolatban fogalmazott meg javaslatokat: a kor „kívánalmainak nem megfelelő szolgáltatásai miatt” annak megszűntetését javasolták, egyúttal javaslatot tettek arra, hogy a területen a Fővárosi Állat- és Növénykert által kidolgozott koncepció alapján a fenntartható városfejlesztés koncepcióját követő, modern közcélú szolgáltatásokat kibontakoztató családi szabadidős élménypark jöjjön létre. Mint írták, az „Állatkert fejlesztéséhez a vidámparki területen egy minimum és egy optimum program lehetséges. Az optimum program 12-15 milliárd Ft nagyságrendű beruházás”.

Az előterjesztéshez csatolt 1. számú melléklet a Pannon Park a Vidámpark Helyén címet viselő dokumentum. Ebben a tervezett beruházás forrásigényéről az alábbiak olvashatók: „az előzetes előkészítés kb. 100 millió forint, a további (kiviteli terv szintű) előkészítés a kivitelezés költségének 2- 3%-a. A végleges és teljeskörű (optimális) kialakítás forrásigénye 12-15 milliárd Ft-ra tehető, ebből megépíthető a Pannon Ősvadon csarnok, mint a legfőbb attrakció, teljes egészében kialakul a Mesepark/Tündérkert és elkészülhet valamennyi, ezek keretében elképzelt egyéb létesítmény és szolgáltatás, köztük olyanok is, amelyek a Városliget általános fejlesztését is segítik, pl. parkolóház.”

A projekt eredetileg becsült költsége azonban – részben a folyamatosan bővülő, egyre grandiózusabb műszaki tartalomnak, részben a projekt előkészítését övező hiányosságoknak köszönhetően – többszörösükre emelkedett.

A főváros új vezetése ugyanakkor felismerte a valós veszélyét annak, hogy a Kormány és a FÁNK által megálmodott, irreális nagyságrendű beruházás fenntarthatatlan kényszerpályára taszíthatja a fővárosi önkormányzat mindenkori költségvetését. Világos volt: annak érdekében, hogy a Projekt befejezéséhez szükséges műszaki tartalom felmérhető, az ahhoz esetlegesen hiányzó további fedezet kalkulálható legyen, szükséges a Projekt státuszának felvétele, a befejezéshez szükséges műszaki tartalom pontos meghatározása és a befejezéshez szükséges forrásigény azonosítása.

A Fővárosi Közgyűlés 2020 februárjában ezért is erősítette meg a lebonyolítói feladatok ellátásában az Enviroduna Kft. szerepét, és jelölte ki a státuszfelvétel elvégzésére. A mintegy féléves munka eredményeként állt össze az Összefoglaló jelentés Budapest Főváros Önkormányzata Számára a Pannon Park (Biodóm) projekt státuszának és a befejezéshez szükséges feladatok körének, költségének és időigényének felméréséről elnevezésű dokumentum, amelyben a következő megállapítás olvasható:

„a beruházás eddigi alakulását sajnos nem jellemezte az előrelátó szakmai-pénzügyi tervezés és irányítás. Így fordulhatott elő, hogy a 2014-ben még 16 milliárdra becsült összköltség 2015-ben 25 milliárdra, 2017-ben 44 milliárdra, a 2019-es FÁNK tervezettel pedig már összesen 64 milliárd Ft-ra emelkedett. A beruházó (FÁNK) által előterjesztett legutóbbi, 2019. májusi költségterv a projekt befejezéséhez 26 milliárd Ft költségigényt számszerűsített – részletezés nélküli, pár soros feladatlistára alapozva. Ebből sem a megalapozottság, sem a teljeskörűség, sem a műszaki tartalom nem állapítható meg.”40

2.2 Az ügyre vonatkozó rendelkezésre álló iratok

- A Fővárosi Közgyűlés és bizottságai üléseire benyújtott előterjesztések, azok mellékletei és az ülésekről készített jegyzőkönyvek

- Összefoglaló jelentés Budapest Főváros Önkormányzata Számára a Pannon Park (Biodóm) projekt státuszának és a befejezéshez szükséges feladatok körének, költségének és időigényének felméréséről – Enviroduna (2020.)

- A Vizsgálóbizottság meghallgatásáról készült jegyzőkönyvek

- A Vizsgálóbizottság ülésére meghívottak által küldött írásbeli válaszok

2.3 A vizsgálat tárgyát képező ügy kronológiája és főbb tényei

o 2012. november 28. – Döntés a Budapesti Vidám Park Zrt. alaptevékenységének megszüntetéséről, a FÁNK fejlesztéséről

A Fővárosi Közgyűlés 2012 novemberében döntött arról, hogy a Budapesti Vidám Park Zrt. 2013. szeptember 30-i dátummal szüntesse meg alaptevékenységét a Városliget területén és a terület kerüljön a FÁNK használatába, az Állatkert fejlesztése céllal. Az előterjesztés alapján a Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

2474/2012.(11.28.): Felkéri a főpolgármestert, hogy kezdjen tárgyalást Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatával, a Budapest XIV. kerület Varannó utca tulajdonosával az ingatlanok együttes használatának biztosítása érdekében és a megállapodást terjessze a Fővárosi Közgyűlés elé.

2473/2012.(11.28.): Úgy dönt, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert, mint a Fővárosi Önkormányzat intézménye, az alapító okirat megfelelő módosítása és a jelenlegi vidámparki területek átvétele után, - a terület Állatkert felé eső részén a 2013-as szezontól családi játékparki, állatkerti szolgáltatásokat nyújt a nagyközönség számára;- az állatkerti és a vidámparki területek összenyitására intézkedik a közös működtethetőség és a közönségforgalom biztosítása érdekében.

2472/2012.(11.28.): 100.000 eFt-tal csökkenti a „9194 Előző városvezetés örökségének kezelésére céltartalék” cím működési előirányzatát és ezzel egyidőben ugyanezen összeggel megemeli a „9112 Évközi indítású önkormányzati beruházás” cím kiadási előirányzatait és a címen belül tervbe veszi a kulturális feladatok között az új „FÁNK terület bővítéséhez kapcsolódó beruházások előkészítése” feladatot 100.000 eFt összköltséggel.

2471/2012.(11.28.): A „9194 Előző városvezetés örökségének kezelésére céltartalék” cím előirányzata terhére 100.000 eFt támogatást biztosít a Fővárosi Állat- és Növénykert intézmény számára a területbővítéshez kapcsolódó beruházási és uniós pályázati feladatok előkészítése érdekében.

40 Enviroduna Kft. - Összefoglaló jelentés Budapest Főváros Önkormányzata Számára a Pannon Park (Biodóm) projekt státuszának és a befejezéshez szükséges feladatok körének, költségének és időigényének felméréséről –

4. oldal

2470/2012.(11.28.): Felkéri a főpolgármestert, hogy a Vidám Park Zrt. menedzsmentjének közreműködésével készítsen hatástanulmányt és vagyonértékelést a vidámparki üzleti potenciál hasznosításával és értékesítésével kapcsolatban.

2469/2012.(11.28.) „Jóváhagyja és megköti a 150.000 eFt összegű alárendelt tulajdonosi kölcsön nyújtására vonatkozó megállapodást az előterjesztés 3. számú melléklete szerinti tartalommal. Felkéri a főpolgármestert megállapodás aláírására, valamint a kölcsönnek a Budapesti Vidám Park Zrt. számlájára történő egyösszegű átutalásához szükséges intézkedések megtételére.”

2468/2012.(11.28.) A 150.000 eFt fedezet biztosítása érdekében csökkenti a „9194 Előző városvezetés örökségének kezelésére céltartalék” cím kiadási előirányzatát 150.000 eFt-tal, ezzel egyidejűleg azonos összeggel megemeli a „8135 Vidám Park Zrt. cím” kiadási, azon belül működési célú támogatási kölcsön nyújtása című előirányzatát.

2467/2012.(11.28.): A Budapesti Vidám Park Zrt. részére a 2013. évi szezonkezdés biztosítására 150.000 eFt összegű alárendelt tulajdonosi kölcsönt nyújt 2013. december 31-ei visszafizetési határidővel, azzal, hogy azt az operatív működéssel kapcsolatos kiadások kifizetésére kell fordítani. A Társaság a kölcsön felhasználásáról a 2012. évi beszámoló benyújtásakor köteles a Fővárosi Közgyűlés felé elszámolni. Felkéri a főpolgármestert, hogy a Budapesti Vidám Park Zrt.-t erről értesítse.

2466/2012.(11.28.) Felkéri a főpolgármestert, hogy a Budapesti Vidám Park Zrt. által használt földterületre vonatkozóan 1998. október 9-én kötött, többször módosított üzemeltetési joggal vegyes földhasználati szerződés megszüntetésére, valamint a földterület Fővárosi Állat- és Növénykert részére történő átadásának feltételeire vonatkozó javaslatát (intézmény alapító okiratának módosítása stb.) terjessze a Fővárosi Közgyűlés elé.

2465/2012.(11.28.) Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet 56. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a Budapesti Vidám Park Zrt. (Társaság) – székhelye: 1146 Budapest, Állatkerti körút 14-16., cégjegyzékszám: Cg. 01-10-042417 – legfőbb szervének hatáskörében eljárva úgy dönt, hogy: A Budapesti Vidám Park Zrt. 2013. szeptember 30. dátummal szüntesse meg alaptevékenységét a Városliget területén és előzetesen kinyilvánítja azon szándékát, hogy a Budapesti Vidám Park Zrt. által használt területet a Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Vidám Park Zrt. között létrejött üzemeltetési joggal vegyes földhasználati szerződés megszüntetését és a Fővárosi Állat- és Növénykert alapító okiratának módosítását követően átadja a Fővárosi Állat- és Növénykertnek az alábbi ütemezés szerint: 1.1. a Fővárosi Állat- és Növénykert a teljes terület feletti rendelkezési jogot megkapja, és az előterjesztés 2. sz. mellékletében 2. számmal jelölt területet a Fővárosi Állat- és Növénykert a 2013-as szezontól családi játékparki és állatkerti szolgáltatások nyújtása céljából használja, és egyetért azzal, hogy a Budapesti Vidám Park Zrt. pedig 2013. szeptember 30-ig bérleti konstrukcióban (a Fővárosi Állat- és Növénykertnek fizetendő jelképes bérleti díj ellenében) használja és hasznosítja a számára fennmaradó területet. 1.2. A Budapesti Vidám Park Zrt. a területen található Fővárosi Állat- és Növénykerthez kerülő épületeket, építményeket és ingóságokat 2013. szeptember 30. napját követően Budapest Főváros Önkormányzatára ruházza, a használható, vagy értékesíthető gépeket 2013. december 31-ig elszállítja a városligeti telephelyéről. A műemlékek (elsődlegesen Körhinta, Hullámvasút, Lézer dodzsem tetőszerkezete, Barlangvasút) megóvásáról, esetleges üzemeltetéséről a terület jövőbeni gazdája, a Fővárosi Állat- és Növénykert gondoskodik, a Budapesti Vidám Park Zrt. működésének befejezését követően, 2013. szeptember 30. után. Határidő: 2012. december 31. (1.1.), illetve 2013.

december 31. (1.2.)

2464/2012.(11.28.) nem fogadja el az LMP-frakció módosító javaslatát, mely szerint: „A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy nyílt pályázat keretében megvizsgálja, hogy milyen önkormányzati vagy magántulajdonban lévő helyszínen biztosítható új vidámparki funkció létesítése. A helyszín kiválasztása során előnyben kell részesíteni az olyan közösségi közlekedéssel jól megközelíthető, barnamezős, illetve alulhasznosított területeket (pl. Népliget), amelyek új funkcióval való ellátása kedvező városszerkezeti változásokat hoz.

o 2013. február 27. – Megvalósíthatósági Tanulmányterv Engedélyokirat elfogadása

A 2012. november 28-i Fővárosi Közgyűlés döntött arról, hogy a Budapesti Vidám Park Zrt. 2013. szeptember 30-val megszünteti tevékenységét a városligeti telephelyen, illetve 2013 elején a területet átadja a Fővárosi Állat- és Növénykertnek (FÁNK), továbbá arról, hogy 100.000 eFt támogatást biztosít a FÁNK számára a „9194 Előző városvezetés örökségének kezelésére céltartalék” cím előirányzata terhére, a területbővítéshez kapcsolódó beruházási és uniós pályázati feladatok előkészítéséhez.

A Fővárosi Közgyűlés február 27-én döntött a Megvalósíthatósági Tanulmányterv elkészítésétre vonatkozó engedélyokmány jóváhagyásáról. A kapcsolódó előterjesztés szerint a feladat teljes költsége

127.000 eFt. A 2013. évi önkormányzati költségvetésben a FÁNK vidámparki területbővítéshez kapcsolódó beruházási és uniós pályázati feladatok előkészítésére biztosított 100.000 e Ft-os összeg a 2013. évi fejlesztési terv (B) kulturális feladatai között "FÁNK területbővítéséhez kapcsolódó beruházások előkészítése „(önrész)” néven szerepel. A feladat megvalósítása érdekében az önkormányzati támogatás 100.000 eF t-os összegén túl az intézmény saját bevételei terhére 27.000 eFt önrészt biztosít. Az előterjesztés alapján a Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatot hozta:

224/2013.(02.27.): jóváhagyja a „Fővárosi Állat- és Növénykert vidámparki terület projekt előkészítése” című, 006719 számú megvalósíthatósági tanulmányterv engedélyokmányt az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal, valamint felkéri a főpolgármestert annak aláírására.

o 2013. szeptember 26. – Döntés a Vidámpark működésének megszüntetéséről és az átadás- átvétel menetéről

Az előterjesztés alapján a Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

1604/2013.(09.26.): A Fővárosi Közgyűlés „a Budapesti Vidám Park Zrt. (Társaság) – székhelye: 1146 Budapest, Állatkerti körút 14-16., cégjegyzékszám: Cg. 01-10-042417 – legfőbb szervének hatáskörében eljárva - Jóváhagyja az előterjesztői kiegészítés 4. számú mellékletét képező adásvételi szerződés- tervezetet és felhatalmazza a Budapesti Vidám Park Zrt. igazgatóságát az adásvételi szerződés megkötésére”.

1602/2013.(09.26.): A Fővárosi Közgyűlés „a Budapesti Vidám Park Zrt. (Társaság) – székhelye: 1146 Budapest, Állatkerti körút 14-16., cégjegyzékszám: Cg. 01-10-042417 – legfőbb szervének hatáskörében eljárva úgy dönt, hogy - A FÁNK által átvételre kerülő vidámparki terület továbbműködtetése tárgyában készüljön a felmerülő költségek és tervezhető bevételek pontos bemutatásával előterjesztés, mely alapján a FÁNK részére biztosítandó további forrásokról határozatot hozhat a Fővárosi Közgyűlés.”

1599/2013.(09.26.): A Fővárosi Közgyűlés „a Budapesti Vidám Park Zrt. (Társaság) – székhelye: 1146 Budapest, Állatkerti körút 14-16., cégjegyzékszám: Cg. 01-10-042417 – legfőbb szervének hatáskörében eljárva - A Budapesti Vidám Park Zrt. alapító okiratának 9.5. m) pontjában foglaltak alapján egyetért azzal, hogy a Budapesti Vidám Park Zrt. és a Fővárosi Állat- és Növénykert az előterjesztés 4. és 6. számú mellékletei szerinti tartalmú adásvételi szerződéseket egymással megkössék, és ehhez alapítói hozzájárulását megadja. Kijelenti, hogy az építmény adásvételi szerződés 2. sz. mellékletében felsorolt védett építményekre a Fővárosi Önkormányzatot a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint, illetve a földrészlet tulajdonosaként a Ptk. 97. § (3) bekezdése alapján megillető elővásárlási jogot nem kívánja gyakorolni.”

1598/2013.(09.26.): Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet 56. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a Budapesti Vidám Park Zrt. (Társaság) – székhelye: 1146 Budapest, Állatkerti körút 14-16., cégjegyzékszám: Cg. 01-10-042417 – legfőbb szervének hatáskörében eljárva - Jóváhagyja és megköti a Budapest Főváros Önkormányzata és a Fővárosi Állat- és Növénykert közötti engedményezési szerződést az előterjesztés 8. sz. melléklete szerinti tartalommal és felkéri a főpolgármestert annak aláírására.

1594/2013.(09.26.): A Fővárosi Közgyűlés „nem fogadja el Horváth Csaba módosító indítványát, mely

szerint: „A Fővárosi Közgyűlés visszavonja a 2012. november 28-i ülésén – a Budapesti Vidámpark

működésének 2013. szeptember 30-i dátummal történő megszüntetéséről – meghozott 2465/2012. (XI. 28.) Főv. Kgy. határozatot. Felkéri a főpolgármestert, hogy a Vidámpark tovább-működéséhez szükséges döntéseket terjessze be a Közgyűlés soron következő ülésére. Határidő: azonnal Felelős: Tarlós István A Budapesti Vidámpark szolgáltatásainak színvonalát növelni kívánja annak érdekében, hogy a létesítmény a fővárosi lakosok szórakozási igényeit megfelelően tudja kiszolgálni. Ennek érdekében felkéri a főpolgármestert, hogy a vidámparki szolgáltatások színvonalának emelésére a költséghatékonyság szem előtt tartásával dolgozza ki a Vidámpark új helyszínre történő áthelyezésére, valamint fejlesztésére vonatkozó koncepciót, és azt terjessze a Közgyűlés elé. A koncepció megvalósításához szükséges források (ideértve a bevonható külső forrásokat is) rendelkezésre állásáig a Budapesti Vidámpark a Városligetben a jelenlegi helyén működik tovább.”

o 2013. november 19. - Kormányhatározat a Pannon Park projekt előkészítéséről

A Kormány az 1862/2013. (XI. 19.) Korm. határozatában döntött arról, hogy a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet címrendjét kiegészíti a „29. Pannon Park projekt előkészítése” címmel. A kormányhatározat szerint a belügyminiszternek a Pannon Park projekt előkészítése érdekében nyújtandó támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételeiről 2013. november 30-ig támogatási megállapodást kellett kötnie Budapest Főváros Önkormányzatával. A belügyminiszter a megállapodás megkötését követően a támogatást utólagos, legkésőbb 2014. december 31-ig történő elszámolási kötelezettséggel folyósítsa Budapest Főváros Önkormányzata számára.

o 2013. december 11. - Támogatási megállapodás megkötése a Belügyminisztériummal

A Javaslat a FÁNK Pannon Projekt előkészítése tárgyban a Belügyminisztérium és a Fővárosi Önkormányzat közölt megkötendő Támogatási Megállapodás aláírására című előterjesztés nyomán döntött a Fővárosi Közgyűlés a Pannon Park projekt előkészítését célzó támogatási megállapodás megkötéséről. Az előterjesztés alapján a Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

2356/2013.(12.11.): Jóváhagyja és megköti a Belügyminisztériummal az 1862/2013. (XI. 19.) Korm. határozaton alapuló, a Pannon Park projekt előkészítését célzó támogatási megállapodást, mely alapján a támogató 200.000 eFt összegű, egyszeri vissza nem térítendő támogatást folyósít Budapest Főváros Önkormányzata számára, egyben felkéri a főpolgármestert annak aláírására.

2357/2013.(12.11.): Felkéri a főpolgármestert, hogy a 200.000 eFt támogatási összeg Fővárosi Önkormányzat számlájára történő megérkezését követően intézkedjen a költségvetési rendelet módosításáról és a feladat végrehajtása érdekében a szükséges okirat Közgyűlés elé terjesztéséről.

o 2014. június 30. – Elvi egyetértés

A Fővárosi Közgyűlés 2014. június 30-án tárgyalta azt az előterjesztést, amely összefoglalta a FÁNK fejlesztését szolgáló program fő tartalmát, bemutatta a korábban a Közgyűlés elé tárt Pannon Park Projekt előkészítésének aktuális helyzetét, a FÁNK rendelkezésére bocsátott előkészítési forrás felhasználását, valamint a program megvalósításához és az Állatkert fejlesztésének további előrehaladásához szükséges lépéseket.

Az előterjesztés utalt arra, hogy „a Fővárosi Közgyűlés 224/2013. (11.27.) Főv. Kgy. határozatával hagyta jóvá a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztésére irányuló projekthez 100.000 eFt előkészítési forrás biztosítását, a 67/2014. (1.29.) Főv. Kgy. határozattal pedig a Kormánytól kapott 200.000 eFt további előkészítési forrást bocsátott az Állatkert rendelkezésére”. Utalt továbbá arra is, hogy az „új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttesre vonatkozó koncepció második ütemeként a Városliget átfogó hasznosítási koncepciójáról szóló 1397/2013. (VII. 2.) számú Korm. határozat támogatja Budapest Főváros Önkormányzatának az Állatkert bővítésére és fejlesztésére irányuló törekvéseit, valamint a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény is rendelkezik a Városliget megújításának és fejlesztésének megvalósulása érdekében szükséges intézkedésekről”.

Az előterjesztés emellett nyolc pontban összefoglalta azokat a problémákat, amelyek a fejlesztés megvalósításának akadályai, azt jelentősen lassító tényezői lehetnek. Kitért ugyanakkor arra is, hogy „ha a Pannon Park Projekt elöl a lehető legrövidebb időn belül elhárulnak az említett akadályok (településrendezési eszközök módosítása és előkészítése, előkészítési- és megvalósítási források rendelkezésre állása, a Varannó utca részbeni megszüntetése, a Széchenyi Fürdő termálhője hasznosításának jóváhagyása, a Toxikológiai Intézet elköltöztetése a Varannó utcai ingatlanból és az ingatlan átadása a FÁNK részére a gazdasági udvar funkciói számára, a vidámparki ingatlanon keresztülvezető víznyomócső nyomvonalának kiváltása, a MÁV környékbeli fejlesztések összehangolása a FÁNK fejlesztésével) akkor:

-2015-ben lezárható a Pannon Park Projekt l. üteme és megnyitható a teljes Mesepark,

-2016 végére l 2017 elejére lezárható a Pannon Park Projekt II.A. üteme és megnyitható a Pannon-tenger Akvárium, valamint a látogatók már az új Fogadóépületen keresztül érhetik el a volt vidámparki területen kialakított szolgáltatásokat,

-2018-ban lezárható a Pannon Park 11.8. üteme és megnyitható a Pannon Ősvadon csarnok, használatba vehető az új gazdasági zóna és ezzel lezárul az Állatkert nagyszabású fejlesztése, teljessé válik a Pannon Park,

-2020. és 2022-ben pedig megnyílhatnak a további kiegészítő kiállítások, a működési gazdaságosságot növelő integrált energia-, anyag- és vízforgalmi rendszer, valamint a parkolóház.

Az előterjesztés alapján a Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

1026/2014.(06.30.): Felkéri a főpolgármestert, hogy kezdeményezze a Fővárosi Állat- és Növénykert Pannon Park Projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá történő nyilvánítását a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 1. § (1) bek. e)-f) és h) pontjaira hivatkozással.

1025/2014.(06.30.): Felkéri a főpolgármestert, hogy kezdeményezze az 1862/2013. (XI. 19.) Korm. határozat, továbbá az ez alapján a Belügyminisztérium és a Fővárosi Önkormányzat között a Pannon Park Projekt előkészítése tárgyában megkötött támogatási szerződésben foglalt felhasználási határidő 2015. december 31. napjára történő módosítását.

1024/2014.(06.30.): Felkéri a főpolgármestert, hogy a 2015. évi költségvetés tervezése során vizsgálja meg a Pannon Park Projekt előkészítéséhez szükséges további forrásigény (100.000 eFt) biztosításának lehetőségét.

1023/2014.(06.30.): Felkéri a főpolgármestert, hogy vizsgálja meg a Pannon Park beruházás megvalósításának lehetséges forrásait.

1022/2014.(06.30.): A Fővárosi Közgyűlés „elvi egyetértését adja a Fővárosi Állat- és Növénykert Pannon Park Projekt programjához”.

o 2014. november 26. – A támogatás visszafizetése

A 2012. évi kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványok egy részének felhasználásáról, az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezeten belüli átcsoportosításról, valamint egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 1862/2013. (XI. 19.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) alapján Budapest Főváros Önkormányzata - a Pannon Park projekt előkészítése érdekében - 200,0 millió forint összegű támogatásban részesült.

Budapest Főváros Önkormányzata és a Belügyminisztérium a támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételeiről 2013. december 6-án Támogatási Megállapodást kötött. E megállapodásban a vonatkozó kormányhatározattal összhangban- a támogatás elszámolásának határideje 2014. december 31-i határidővel került megállapításra, melynek biztonságos megvalósítása érdekében a támogatást 2014. november 30-ig használhatja fel.

2014. július 2-án Tarlós István akkori főpolgármester a fenti határidők módosítását kérelmezte. A főpolgármestert Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára válaszában arról tájékoztatta, hogy a hatályos jogszabályok erre nem adnak lehetőséget. Jelezte, hogy miután a fővárosi önkormányzat 2014. augusztus 27-én kelt levelében megerősítette, hogy a támogatás határidőn belüli felhasználására és elszámolására lehetőséget nem lát, a támogatás – kamatokkal együtt történő - visszafizetése elkerülhetetlenné válik.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy tudomással rendelkeznek arról, hogy a támogatott feladathoz kapcsolódóan közbeszerzési eljárás folyik. „Annak érdekében, hogy a visszafizetési kötelezettség következtében- fedezet hiányában - annak eredménytelenné nyilvánítására ne legyen szükség, a Kormány kötelezettséget vállalhat arra, hogy a szükséges forrást a megfelelő időben Budapest Főváros Önkormányzata rendelkezésére bocsátja. A Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja szerint a támogatás újbóli megítélése a fejlesztés tényleges indulásakor, a költségek teljes ismeretében lehet indokolt.”

Az előterjesztés alapján a Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

1331/2014.(11.26.): Felhatalmazza a főpolgármestert a Budapest Főváros Önkormányzata és a Belügyminisztérium között 2013. december 6-án létrejött támogatási megállapodás Belügyminisztérium általi azonnali hatályú felmondása miatt esedékessé váló 200.000 eFt támogatás és 16.704 eFt kamat azonnali átutalására.

1330/2014.(11.26.): Budapest Főváros Önkormányzata és intézményei beruházási és felújítási tevékenysége előkészítésének, jóváhagyásának, megvalósításának rendjéről szóló 50/1998. (X. 30.) Főv. Kgy. rendelet 8. § (1) bekezdés c.) pontja értelmében jóváhagyja a 6719 egyedi azonosító számú, a „FÁNK területbővítéséhez kapcsolódó beruházások előkészítése” tárgyú megvalósíthatósági tanulmányterv- készítési engedélyokmány 2. számú módosítását az előterjesztés 5. számú melléklete szerinti tartalommal és egyben felkéri a főpolgármestert annak aláírására.

1329/2014.(11.26.): A támogatás visszafizetése érdekében csökkenti az „570101 Fővárosi Állat- és Növénykert” cím támogatási és kiadási előirányzatán belül a „FÁNK területbővítéséhez kapcsolódó beruházások előkészítése” feladatot, ezen belül céljelleggel támogatott intézményi beruházás 198.614 eFt-tal, továbbá csökkenti a „930001 Általános tartalék” cím kiadási, azon belül a tartalékok előirányzatát 1.386 eFt-tal, egyidejűleg 200.000 eFt összeggel megemeli a „841101 Pénzügytechnikai feladatok” cím kiadási, azon belül a dologi kiadások előirányzatát. A kamat visszafizetése érdekében csökkenti a „930001 Általános tartalék” cím kiadási, azon belül a tartalékok előirányzatát 16.704 eFt- tal, egyidejűleg azonos összeggel megemeli a „841101 Pénzügytechnikai feladatok” cím kiadási, azon belül a dologi kiadások előirányzatát. A „FÁNK területbővítéséhez kapcsolódó beruházások előkészítése” feladat 2015. évi folytatása és a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás fedezeteként szükséges forrás biztosítása érdekében 198.614 eFt-tal csökkenti a „930001 Általános tartalék” cím kiadási előirányzatát és ezzel egyidejűleg azonos összeggel megemeli a „840701 Évközi indítású önkormányzati beruházások” cím kiadási, azon belül az önkormányzati beruházások előirányzatán a „Fejlesztések átütemezésének tartaléka”-t. A feladat összköltsége változatlanul 381.000 eFt (ebből önkormányzati támogatás: 300.000 eFt, intézményi saját forrás: 81.000 eFt). Az önkormányzati költségvetésben a 2013. évi tény 8.021 eFt, 2014. évi előirányzata 93.365 eFt-ra, a 2015. évi üteme 198.614 eFt-ra változik.

1328/2014.(11.26.): A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy „Budapest Főváros Önkormányzata és a Belügyminisztérium között 2013. december 6-án létrejött támogatási megállapodás Belügyminisztérium általi azonnali hatályú felmondása miatt esedékessé váló támogatás és annak kamatai (összesen 216.704 eFt) visszafizetése miatt a „FÁNK területbővítéséhez kapcsolódó beruházások előkészítése” feladat előirányzatára – annak érdekében, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás fedezete biztosított legyen – a „930001 Általános tartalék” cím előirányzatáról 198.614 eFt-ot biztosít azzal a feltétellel, hogy amennyiben a 2015. évben a Belügyminisztérium által várhatóan biztosításra kerülő állami támogatás a Fővárosi Önkormányzat számlájára megérkezik, az a „930001 Általános tartalék” cím előirányzatára visszapótlásra kerül”.

o 2015. február 10. – Megemelt kormányzati támogatás

A Kormány a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztési elképzeléseinek áttekintésének eredményeként a 1044/2015. (II. 10.) Korm. határozatában döntött arról, hogy „egyetért a Pannon Park projekt teljes és maradéktalan megvalósításával a Liget Budapest projekt keretein belül, amelynek érdekében felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy - a megvalósítás ütemezése szerint a 2015. évtől - legfeljebb 25 000,0 millió forint támogatás biztosításáról intézkedjen”. Továbbá felhívta „a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy készítsen előterjesztést és részletes ütemtervet a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. tulajdonában levő egyes földrészletek Fővárosi Állat- és Növénykert részére történő átadásáról”.

o 2016. december 7. - Megállapodás a Pannon Park projekt megvalósítására

A Fővárosi Önkormányzat és a Fővárosi Állat- és Növénykert között a 1706/2016.(12.07.) Főv. Kgy. határozattal jóváhagyott „Megállapodás a Pannon Park projekt megvalósítására” c. megállapodás jött létre, mely a Pannon Park projekt feladat ellátásának részletszabályait tartalmazza. A Megállapodás hatálya kiterjed a Pannon Park, Mesevár kiegészítő beruházások (parkoló), kiszolgáló létesítmények feladat 1 150 millió Ft fővárosi forrásból történő megvalósítására is.

Az előterjesztés alapján a Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

1706/2016.(12.07.): Jóváhagyja, megköti az előterjesztői kiegészítés 2. sz. mellékletét képező együttműködési megállapodást, egyben felkéri a főpolgármestert annak aláírására.

1705/2016.(12.07.) „Budapest Főváros Önkormányzata és intézményei beruházási és felújítási tevékenysége előkészítésének, jóváhagyásának, megvalósításának rendjéről szóló 50/1998. (X. 30.) Főv. Kgy. rendelet 12. § (1) bek. c) pontja értelmében jóváhagyja a 007174. egyedi azonosító számú, Pannon Park, Mesevár kiegészítő beruházások (parkoló, kiszolgáló létesítmények) tárgyú engedélyokirat 1. számú módosítását az előterjesztői kiegészítés 1. sz. melléklete szerinti tartalommal és felkéri a főpolgármestert annak aláírására.”

1704/2016.(12.07.): A gazdasági épületek 2017. évi kialakításának, valamint a közmű építési számlák fedezetének megteremtése érdekében a „Pannon Park, Mesevár kiegészítő beruházások (parkoló, kiszolgáló létesítmények)” feladathoz kapcsolódóan csökkenti az „570101 Fővárosi Állat- és Növénykert” cím támogatási és kiadási, azon belül a céljelleggel támogatott intézményi beruházások előirányzatát 20.600 eFt-tal, ezzel egyidejűleg azonos összeggel megemeli a „840701 Évközi indítású önkormányzati beruházások” cím, azon belül a fejlesztések átütemezése tartalékát. A „Pannon Park, Mesevár kiegészítő beruházások (parkoló, kiszolgáló létesítmények)” feladat összköltsége 1.150.000 eFt, 2016. évi üteme

279.400 eFt, (ebből céljelleggel támogatott intézményi beruházások 279.400 eFt), 2017. évi üteme 820.600 eFt (ebből céljelleggel támogatott intézményi beruházások 820.600 eFt), 2018. évi üteme

50.000 eFt (ebből céljelleggel támogatott intézményi beruházások 50.000 eFt).

1703/2016.(12.07.): A „FÁNK, Mesepark projekt” megvalósítása érdekében a „Pannon Park, Mesevár kiegészítő beruházások (parkoló, kiszolgáló létesítmények)” feladatrészeként 2018. évre tervezett két új gazdasági épület megvalósítása 2017. évben vált szükségessé 400.000 eFt értékben. Továbbá a 2016. évre tervezett közmű építési feladatokhoz kapcsolódó számlák teljesítése 2017. évre húzódik át 20.600 eFt értékben. Ennek okán a „FÁNK, Mesepark projekt” zökkenőmentes megvalósítása, valamint a Pannon Park kivitelezésének megkezdhetősége érdekében, az összköltség változatlanul hagyása mellett, 2016-2018. évi források átütemezése vált szükségessé.”

1702/2016.(12.07.): „Felkéri a főpolgármestert, hogy gondoskodjon a 300.000 eFt soron kívüli átutalásáról a Fővárosi Állat- és Növénykert részére.”

1701/2016.(12.07.): A 2016. évi előzetesen felszámított áfa finanszírozás fedezetének megteremtése érdekében csökkenti a „930001 Általános tartalék” cím kiadási, azon belül a tartalékok előirányzatát

300.000 eFt-tal, ezzel egyidejűleg azonos összeggel megemeli az „570101 Fővárosi Állat- és Növénykert” cím támogatási és kiadási, azon belül beruházási célú előzetesen felszámított áfa előirányzatát.

1700/2016.(12.07.): Megelőlegezi a Fővárosi Állat- és Növénykert részére a „FÁNK, Pannon Park fejlesztése”, „Pannon Park, Mesevár kiegészítő beruházások (parkoló, kiszolgáló létesítmények)” és a

„FÁNK, Mesepark projekt megvalósítása” megnevezésű feladatok vonatkozásában, visszatérítési kötelezettség mellett, az előzetesen felszámított áfát 300.000 eFt összegben 2016. évre. A fejlesztések megvalósítását követően az intézmény köteles teljeskörűen elszámolni és a megelőlegezett forrást visszatéríteni Budapest Főváros Önkormányzata részére.

1699/2016.(12.07.): Jóváhagyja, megköti az előterjesztés 1. sz. mellékletét képező Pannon Park projekt 2016. évre vonatkozó támogatási szerződését, egyben felkéri a főpolgármestert annak aláírására.

o 2017. augusztus 30. – Tovább drágul a beruházás

A Fővárosi Közgyűlés 2017. augusztus 30-án tárgyalta a „Javaslat a Pannon Park projekttel kapcsolatos döntések meghozatalára” című előterjesztést. Az anyag visszautal a Kormány 2015-ben hozott döntésére, amikor az 1044/2015. (II. 10.) határozatában a Pannon Park projekt (a továbbiakban Projekt) teljes és maradéktalan - a Liget Budapest projekt keretein belül történő - megvalósításáról döntött, amelynek érdekében a 2015. évtől ütemezetten legfeljebb 25 000 millió Ft támogatás biztosításáról intézkedett.

Az előterjesztés kitér emellett arra, a Kormány a 2017. május 24. napján megtartott kormányülésen tárgyalta a „Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztési programjairól, valamint a Hermina Garázs beruházásról” című előterjesztést. Az előterjesztés alapján hozott 1383/2017. (VI. 20.) számú Korm. határozatban foglaltak szerint a Kormány a Pannon Park projekt támogatási összegének átütemezése és 18 725 millió Ft-tal történő megemelése mellett a 2015-2020. közötti időszakra vonatkozóan a projekt megvalósítása érdekében ütemezetten legfeljebb 43 725 millió Ft támogatás biztosításáról intézkedett.

A kormányhatározatra tekintettel módosítani szükséges az 52988-3/ 2016 számú, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest Főváros Önkormányzata és a Belügyminisztérium által kötött Támogatási Szerződést, a FÁNK Pannon Park fejlesztése elnevezésű 006719 sz. engedélyokiratot és a Fővárosi Önkormányzatnak az intézménnyel megkötött, 1706/2016.(12.07.) Főv. Kgy. határozattal jóváhagyott Megállapodás a Pannon Park projekt megvalósítására című megállapodást.

A megnövekedett költségigény okairól az előterjesztésben a következő olvasható: a Biodóm épületére vonatkozó fővállalkozói építési ajánlatok 2016. december 16-án érkeztek be. A fővállalkozói ajánlattevők egyöntetűen azt jelezték, hogy a rendelkezésre álló forrásból a kiírásban elvárt műszaki tartalom a mai építőipari árszinten nem valósítható meg, amit a benyújtott pályázatokban foglaltak is tükröztek. Az ajánlatok értékelését a kiválasztott és szerződött mérnök bevonásával szakértők végezték el.

2017. március 1. napján sikertelenül zárult a Pannon Park építésére meghirdetett közbeszerzési eljárás, mert a kiírásban előzetesen tervezett 20 800 millió forintos kerettől eltérően az ajánlattevők magasabb összegeket jelöltek meg. Az építész ágazat közvetlen és közvetett költségei a tervezéskor, a 2014. évben kalkuláltakhoz képest mára jelentősen növekedtek (…).

Az előterjesztés alapján a Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

1149/2017.(08.30.): A „FÁNK, Pannon Park fejlesztése” feladat átütemezése érdekében csökkenti a

„854901 Felhalmozási célú önkormányzati támogatások” cím bevételi, azon belül a felhalmozási célú önkormányzati támogatások előirányzatán a Belügyminisztériumtól kapott támogatást 10.597.000 eFt- tal a „FÁNK, Pannon Park fejlesztése” feladattal kapcsolatban. Ezzel egyidejűleg azonos összeggel csökkenti az „570101 Fővárosi Állat- és Növénykert” cím támogatási és kiadási, azon belül a céljelleggel támogatott intézményi beruházások előirányzatát 10.597.000 eFt-tal a „FÁNK, Pannon Park fejlesztése” feladattal kapcsolatban. A feladat összköltsége 55.911.847 eFt-ra változik, 2016. december 31-ig tény 1.621.761 eFt [ebből céljelleggel támogatott intézményi beruházások 1.276.977 eFt, intézményi címen tervezett beruházási célú előzetesen felszámított (levonható) áfa 162.885 eFt, fordított (levonható) áfa 181.899 eFt], 2017. évi előirányzata 6.671.436 eFt-ra változik [ebből céljelleggel támogatott intézményi beruházások 5.253.099 eFt, intézményi címen tervezett beruházási célú előzetesen felszámított

(levonható) áfa 150.000 eFt, fordított (levonható) áfa 1.268.337 eFt], 2018. évi üteme 23.465.790 eFt-ra változik [ebből céljelleggel támogatott intézményi beruházások 18.477.000 eFt, intézményi címen tervezett beruházási célú előzetesen felszámított (levonható) áfa 350.000 eFt, fordított (levonható) áfa 4.638.790 eFt], 2019. évi üteme 20.161.250 eFt-ra változik [ebből céljelleggel támogatott intézményi beruházások 15.875.000 eFt, intézményi címen tervezett beruházási célú előzetesen felszámított (levonható) áfa 1.400.000 eFt, fordított (levonható) áfa 2.886.250 eFt], 2020. évi üteme 3.991.610 eFt- ra változik [ebből céljelleggel támogatott intézményi beruházások 3.143.000 eFt, intézményi címen tervezett beruházási célú előzetesen felszámított (levonható) áfa 848.610 eFt].

1148/2017.(08.30.): Úgy dönt, hogy a „FÁNK, Pannon Park fejlesztése” feladat eredeti műszaki tartalmának teljeskörű megvalósítása, valamint a projekt sikerességét támogató kiegészítő elemek megvalósítása érdekében a feladat befejezési határidejét 2020. december 31-re módosítja. Továbbá az érvényes építőipari piaci árszintekre figyelemmel, a közbeszerzési eljárások eredményes lefolytatása érdekében a feladat összköltségét nettó 18.725.000 eFt-tal megemeli. A feladat összköltsége nettó

44.025.076 eFt + 11.886.771 eFt levonható áfa, azaz 55.911.847 eFt-ra változik. Az 1383/2017. (VI. 20.) Kormányhatározat alapján a költségnövekményt teljes egészében állami költségvetési többletforrás biztosítja.

o 2017. október 25. – Európa legnagyobb biodómja

A Pannon Park projekt keretében valósul meg Európa legnagyobb biodómja több, mint 17000 m2 fedett kiállítási területen – olvasható a Fővárosi Közgyűlés által 2017. október 25-én tárgyalt, „Javaslat Budapest Főváros Önkormányzata és az Enviroduna Kft. között, a Pannon Park projekt tárgyában megállapodás megkötésére” című előterjesztésben.

Az anyag összegzi egyúttal a projekt addigi költségvetésének történetét: a Kormány az 1044/2015. (11.10.) határozatában a Pannon Park projekt (a továbbiakban Projekt) teljes és maradéktalan - a Liget Budapest projekt keretein belül történő - megvalósításáról döntött, amelynek érdekében a 2015. évtől ütemezetten legfeljebb 25 000 millió Ft támogatás biztosításáról intézkedett.

Ezt követően a Kormány a 1383/2017. (VI. 20.) számú Korm. határozatban foglaltak szerint a Projekt támogatási összegének átütemezése és 18 725 millió Ft-tal történő megemelése mellett a 2015-2020. közötti időszakra vonatkozóan a projekt megvalósítása érdekében ütemezetten legfeljebb 43 725 millió Ft támogatás biztosításáról intézkedett.

Ezen felül a projekt költségvetésének részét képezi a 2015. évben az előkészítési munkákra szintén a Kormány által biztosított 200 millió Ft támogatás, továbbá a Fővárosi Önkormányzat által a korábbi években rendelkezésre bocsátott 100 millió Ft önerő. Fentiek alapján a „FÁNK, Pannon Park fejlesztése" feladat érvényes összköltsége nettó 44 025 millió Ft+ 11 887 millió Ft levonható ÁFA, azaz bruttó 55 912 millió Ft.

A Kormány döntése értelmében a támogatási jogviszonyban a Támogatott/Kedvezményezett a Fővárosi Önkormányzat, míg a Projekt feladat megvalósítását a Fővárosi Önkormányzat intézménye, a FÁNK látja el. Ennek nyomán jött létre a 1698/2015.(12.02.) Főv. Kgy. határozattal jóváhagyott, a Projekt előkészítésére vonatkozó Támogatási Szerződés a Belügyminisztérium és a Fővárosi Önkormányzat között, valamint a 1699/2016.(12.07.) Főv. Kgy. határozattal jóváhagyott az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fővárosi Önkormányzat között a „Pannon Park beruházási projekt 2016. évi munkálatainak megvalósítása" érdekében kötött támogatási szerződés.

Az előzmények kifejtését követően az előterjesztés említést tesz egyebek mellett arról, hogy mivel a FÁNK csak részben rendelkezik azon kompetenciákkal, erőforrásokkal, amelyek a Projekt megvalósításával összefüggő, koordinációs/szervezési feladatok teljesítéséhez szükségesek, a Fővárosi Önkormányzat a Projekt megvalósításához az Enviroduna Kft-től koordinációs/szervezési szolgáltatást kíván igénybe venni a 2017-2020. években.

Az előterjesztés alapján a Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

1493/2017.(10.25.): Budapest Főváros Önkormányzata és intézményei beruházási és felújítási tevékenysége előkészítésének, jóváhagyásának, megvalósításának rendjéről szóló 50/1998. (X. 30.) Főv. Kgy. rendelet 12. § (1) bek. c) pontja értelmében jóváhagyja a 6719. egyedi azonosító számú, „FÁNK, Pannon Park fejlesztéséhez kapcsolódó szolgáltatás” tárgyú engedélyokiratot az előterjesztés 3. számú melléklete szerinti tartalommal és felkéri a főpolgármestert annak aláírására.

1492/2017.(10.25.) Jóváhagyja és megköti a Budapest Főváros Önkormányzata és az ENVIRODUNA Beruházás Előkészítő Kft. közötti megállapodást az előterjesztés 1. sz. melléklete szerinti tartalommal és felkéri a főpolgármestert, hogy gondoskodjon a megállapodás aláírásáról.

1491/2017.(10.25.) Felkéri a főpolgármestert, hogy gondoskodjon az előirányzat módosításokról szóló döntések költségvetési rendeleten történő átvezetéséről.

1490/2017.(10.25.) A „FÁNK, Pannon Park fejlesztése” feladat megvalósításával összefüggő, koordinációs/szervezési feladatoknak az ENVIRODUNA Kft. általi teljesítése, valamint annak költségeinek a fejlesztési feladaton való megtervezése érdekében csökkenti a „930001 Általános tartalék” cím, azon belül a tartalékok előirányzatát 241.300 eFt-tal, ezzel egyidejűleg megemeli a

„840301 Önkormányzati beruházások” cím, azon belül a fejlesztésekhez kapcsolódó dologi kiadások áfával előirányzatát 12.700 eFt-tal a feladattal kapcsolatban. Továbbá a „840701 Évközi indítású önkormányzati beruházások” cím kiadási, azon belül az önkormányzati beruházások előirányzatán megemeli a „Fejlesztések átütemezésének tartaléka”-t 228.600 eFt-tal. A feladat összköltsége

56.153.147 eFt-ra változik, 2016. december 31-ig tény 1.621.761 eFt, ebből céljelleggel támogatott intézményi beruházások 1.276.977 eFt, intézményi címen tervezett beruházási célú előzetesen felszámított (levonható) áfa 162.885 eFt, fordított (levonható) áfa 181.899 eFt, 2017. évi előirányzata

6.684.136 eFt-ra változik, ebből céljelleggel támogatott intézményi beruházások 5.253.099 eFt, intézményi címen tervezett beruházási célú előzetesen felszámított (levonható) áfa 150.000 eFt, fordított (levonható) áfa 1.268.337 eFt, fejlesztésekhez kapcsolódó dologi kiadások áfával 12.700 eFt (nettó

10.000 eFt, áfa 2.700 eFt), 2018. évi üteme 23.541.990 eFt-ra változik, ebből céljelleggel támogatott intézményi beruházások 18.477.000 eFt, intézményi címen tervezett beruházási célú előzetesen felszámított (levonható) áfa 350.000 eFt, fordított (levonható) áfa 4.638.790 eFt, fejlesztésekhez kapcsolódó dologi kiadások áfával 76.200 eFt, 2019. évi üteme 20.237.450 eFt-ra változik, ebből céljelleggel támogatott intézményi beruházások 15.875.000 eFt, intézményi címen tervezett beruházási célú előzetesen felszámított (levonható) áfa 1.400.000 eFt, fordított (levonható) áfa 2.886.250 eFt, fejlesztésekhez kapcsolódó dologi kiadások áfával 76.200 eFt, 2020. évi üteme 4.067.810 eFt-ra változik, ebből céljelleggel támogatott intézményi beruházások 3.143.000 eFt, intézményi címen tervezett beruházási célú előzetesen felszámított (levonható) áfa 848.610 eFt, fejlesztésekhez kapcsolódó dologi kiadások áfával 76.200 eFt. A feladat forrásösszetétele: a feladat összköltsége 56.153.147 eFt, 2016. december 31-ig tény 1.621.761 eFt (ebből állami támogatás 3.705.000 eFt, saját forrás -2.428.023 eFt, intézményi ktv-i előirányzat 344.784 eFt), 2017. évi előirányzata 6.684.136 eFt (ebből állami támogatás

2.725.000 eFt, saját forrás 2.540.799 eFt, intézményi ktv-i előirányzat 1.418.337 eFt), 2018. évi üteme 23.541.990 eFt (ebből állami támogatás 18.477.000 eFt, saját forrás 76.200 eFt, intézményi ktv-i előirányzat 4.988.790 eFt), 2019. évi üteme 20.237.450 eFt (ebből állami támogatás 15.875.000 eFt, saját forrás 76.200 eFt, intézményi ktv-i előirányzat 4.286.250 eFt), 2020. évi üteme 4.067.810 eFt (ebből állami támogatás 3.143.000 eFt, saját forrás 76.200 eFt, intézményi ktv-i előirányzat 848.610 eFt).

1489/2017.(10.25.): A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a „FÁNK, Pannon Park fejlesztése” feladat megvalósításával összefüggő, koordinációs/szervezési feladatoknak az ENVIRODUNA Kft. általi teljesítése érdekében 241.300 eFt-ot (190.000 eFt + 51.300 eFt áfa) biztosít.

o 2018. április 25. – a 2018. évi kormánytámogatás igénybevétele

A kapcsolódó, Fővárosi Közgyűlés által megtárgyalt előterjesztés szerint a Pannon Park projekt folytatásához 2018. évben szükséges 18 477 millió Ft támogatás fedezete a 2018. évi központi költségvetésben rendelkezésre áll, a támogató Emberi Erőforrások Minisztériuma a Belügyminisztériummal egyeztetve megküldte a Támogatási szerződés tervezetét. A kormánytámogatás

teljes összege, azon belül a 2018. évben folyósítandó 18 477 millió Ft a fővárosi költségvetésben megtervezésre került. A Támogatási szerződés jóváhagyására tekintettel módosítani szükséges a Megállapodást.

Az előterjesztés alapján a Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

234/2018.(04.25.): A Fővárosi Közgyűlés a „Pannon Park fejlesztése” feladat 18.477.000 eFt összegű 2018. évi kormánytámogatása igénybevétele céljából jóváhagyja, megköti az előterjesztés 1. sz. mellékletét képező támogatási szerződést, egyben felkéri a főpolgármestert annak aláírására.

o 2019. május 29. – Módosul a 2018-as támogatási szerződés

A kapcsolódó előterjesztés bemutatja, hogy a 2018. évi támogatási szerződés alapján a Támogató 18.477.millió Ft összegű, egyszeri jellegű, vissza nem térítendő támogatást biztosít a Fővárosi Önkormányzat kedvezményezett részére, a Fővárosi Állat- és Növénykert Pannon Park fejlesztésére irányuló beruházások ütemezett megvalósítása (Pannon Park projekt) érdekében.

A Támogatási Szerződés 4.1. pontja szerint a támogatás 50%-a (9.238.500.000 Ft) a Kedvezményezett részére, a szerződéskötést követően támogatási előlegként került átutalásra a Fővárosi Önkormányzat felé, azzal, hogy az elszámolást követően kerül folyósításra a fennmaradó összeg. A projekt előrehaladása nem tette lehetővé a tervezett pénzügyi ütemezés megtartását, igy a 2018. december 31

-i elszámolás 2019. április 30-án került beadásra.

A 2019. január 1-jén hatályba lépett, Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi

L. törvény 3. melléklet 1.11. Önkormányzati elszámolások alatti d) alpont szabályozásai felülírják az elszámolási és beszámolási határidők rendelkezéseit, valamint lehetőséget adnak a 2018. évben nem folyósított támogatás idei évben történő kifizetésére, mely tényre tekintettel szükséges a 2018. évi Támogatási Szerződés módosítása.

Az előterjesztés alapján a Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

773/2019.(05.29.): A Fővárosi Közgyűlés a feladat megvalósítása érdekében megköti az előterjesztés 2. sz. mellékletét képező támogatási szerződés 1. sz. módosítását, egyben felkéri a főpolgármestert annak aláírására.

772/2019.(05.29.) A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy az előirányzat-módosításról szóló döntést vezesse át a költségvetési rendeleten.

771/2019.(05.29.) A Fővárosi Közgyűlés a rendelkezésre álló Fővárosi Önkormányzat által biztosított céljellegű támogatás előirányzatának 28.690.701 eFt változatlansága mellett a „FÁNK, Pannon Park fejlesztése” megnevezésű feladaton belül átcsoportosításra kerül 275.000 eFt, amely a támogatásból elszámolható dologi kiadások (szakértői és marketing költségek), valamint a személyi juttatások kifizethetősége miatt szükséges. A „FÁNK, Pannon Park fejlesztése” feladathoz kapcsolódó kiemelt előirányzatok rendezése érdekében csökkenti az „570101 Fővárosi Állat- és Növénykert” cím támogatási és kiadási, azon belül a céljelleggel támogatott intézményi beruházások előirányzatát 275.000 eFt-tal a

„FÁNK, Pannon Park fejlesztése” feladattal kapcsolatban, ezzel egyidejűleg címen belül megemeli a fejlesztésekhez kacsolódó dologi kiadások áfával előirányzatát 235.000 eFt-tal, valamint a személyi juttatások előirányzatát 32.200 eFt-tal, továbbá a munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó előirányzatát 7.800 eFt-tal a feladattal kapcsolatban. A FÁNK, Pannon Park fejlesztése feladat költségvetésben megtervezett kiadás összesen 44.025.076 eFt, 2018. december 31-ig tény 12.191.375 eFt, 2019. évi ütem változatlanul 28.690.701 eFt (ebből céljelleggel támogatott intézményi beruházások 28.415.701 eFt, személyi juttatások 32.200 eFt, munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó 7.800 eFt, dologi kiadások 235.000 eFt), 2020. évi üteme változatlanul 3.143.000 eFt. A feladathoz kapcsolódó saját forrás nettó 100.076 eFt, állami támogatás nettó 43.925.000 eFt, ebből 2018. december 31-ig folyósított 15.668.500 eFt 2019. évben folyósítandó 25.113.500 eFt, 2020 évben

folyósítandó 3.143.000 eFt.

770/2019.(05.29.) A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyja a 2018. évi támogatási szerződésben szereplő határidők átütemezése, a második részlet átutalása, valamint a támogatásból elszámolható dologi kiadások (szakértői és marketing költségek) és személyi juttatások kifizethetősége érdekében a támogatási szerződés 1. sz. módosítását.

o 2019. december 12. – A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa tárgyalja a Hermina garázs megépítésének ügye

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2019. december 12-i ülésén a napirendek között szerepelt a Liget Budapest Projekt megvalósításához kapcsolódó kérdések megtárgyalása (a végleges beruházási program, a Városligeten belül és a Városliget környezetében megvalósítandó közlekedési beruházások és intézkedések, Pannon Park Projekt, BVSC létesítményfejlesztési program).

Az FKT a 6/2019-12-12/FKT határozatában az alábbi döntéseket hozta:

— egyetért azzal, hogy a Főváros és a Kormány képviselői közösen vizsgálják meg a Hermina garázs megépítésének szükségességét és indokoltságát, valamint a megépítés elvetése esetére a helyi építési szabályzat módosításának lehetőségét;

— egyetért azzal, hogy amennyiben a Tanács döntése szerint a Hermina garázs megépítése nem szükséges, akkor a Kormány az arra tervezett forrást a Pannon Park Projekt támogatására fordítsa;

o 2020. február 26. – Státuszfelvétel

A Fővárosi Közgyűlés 2020. február 26-án tárgyalta a „Javaslat a Pannon Park projekt megvalósításával kapcsolatos egyes döntések meghozatalára” című előterjesztést. Az anyag bemutatta a projekt aktuális műszaki tartalmát, kezdve a mintegy 17.500 m2 területű biodómmal, amely magába foglalja a Pannon- tenger Akváriumot, a Pannon Ősvadont és a Látogatóközpontot. Az előterjesztés megemlíti továbbá, hogy mindezek mellett a megújult Állatkertet kiszolgáló létesítmény kialakítása történik új gazdasági épületek építésével, illetve a volt Toxikológiai Intézet épületének átépítésével.

A Projekt megvalósításának, az állami támogatás, fővárosi forrás folyósításának és felhasználásának szabályozása, továbbá a Főváros és az Állatkert közötti együttműködési és elszámolási rend megteremtése érdekében a felek között 2016. december 20-án megvalósítási megállapodás (továbbiakban: MM) jött létre. Felek az MM-et három alkalommal módosították.

A Fővárosi Önkormányzat és az Enviroduna Kft, között 2017. december 21-én jött létre megállapodás a Projekt megvalósulásának nyomon követése tárgyában (továbbiakban: Megállapodás). Annak érdekében, hogy a Projekt befejezéséhez szükséges műszaki tartalom felmérhető, az ahhoz esetlegesen hiányzó további fedezet kalkulálható legyen, szükséges a Projekt státuszának felvétele, a befejezéshez szükséges műszaki tartalom pontos meghatározása és a befejezéshez szükséges forrásigény azonosítása. A státusztól függetlenül szükséges azonban a beruházás szervezeti kereteinek felülvizsgálata is, a lebonyolítói szervezet megerősítése és a fővárosi ellenőrzési/beavatkozási lehetőségek megteremtése, fokozása. A lebonyolítói feladatok ellátásában indokolt az Enviroduna Kft. szerepének megerősítése, továbbá az ellenőrzési, beavatkozási feladatok pontos meghatározása a Projekt keretében történő kötelezettségvállalások rendjének felülvizsgálata.

Az előterjesztés alapján a Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

161/2020.(02.26.): A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyja, megköti az előterjesztés 5. sz. mellékletét képező, a „Fővárosi Állat- és Növénykert Pannon Park projekt megvalósításával összefüggő szervezési/koordinációs feladatokra” létrejött megállapodás 1. számú módosítását, egyben felkéri a főpolgármestert annak aláírására.

160/2020.(02.26.) A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyja, megköti az előterjesztés 3. sz. mellékletét képező megvalósítási megállapodás 4. számú módosítását, egyben felkéri a főpolgármestert annak aláírására.

159/2020.(02.26.) A Fővárosi Közgyűlés Budapest Főváros Önkormányzata és intézményei beruházási és felújítási tevékenysége előkészítésének, jóváhagyásának, megvalósításának rendjéről szóló 50/1998. (X.

30.) Főv. Kgy. rendelet 12. § (1) bek. c) pontja értelmében jóváhagyja a 006719 egyedi azonosító számú,

„FÁNK Pannon Park fejlesztése” tárgyú 5. számú módosított engedélyokiratát az előterjesztés 2. számú melléklete szerinti tartalommal és felkéri a főpolgármestert annak aláírására.

158/2020.(02.26.): A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy az előirányzat-módosítást vezesse át a költségvetési rendeleten.

157/2020.(02.26.): A Fővárosi Közgyűlés az Enviroduna Kft. a Fővárosi Állat- és Növénykert „Pannon Park fejlesztése” feladatának kapcsán megnövekedett feladatainak finanszírozása érdekében csökkenti a

„930001 Általános tartalék” cím kiadási, azon belül a tartalékok előirányzatát 381.000 eFt-tal, ezzel egyidejűleg megemeli a „840301 Önkormányzati beruházások” cím kiadási előirányzatán a „Fánk Pannon Park Projekt koordinációja” feladaton az önkormányzati beruházások előirányzatát 300.000 eFt- tal, a beruházási célú előzetesen felszámított áfa előirányzatát 81.000 eFt-tal. A feladat összköltsége

622.300 eFt-ra változik, tény 2019. dec. 31-ig: 125.932 eFt, 2020. évi ütem 496.368 eFt-ra változik (ebből önkormányzati beruházások 390.841 eFt, beruházási célú előzetesen felszámított áfa 105.527 eFt).

156/2020.(02.26.): A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a „Pannon Park fejlesztése” feladatot a Fővárosi Állat- és Növénykert a továbbiakban az Enviroduna Kft. széleskörű bevonásával végezze, amelyre

300.000 eFt + áfa, bruttó 381.000 eFt többletforrást biztosít.

o 2020. április 29. – A 2019-es támogatási szerződés módosítása

A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 3. melléklet II. Felhalmozási célú támogatások 7. pontja a Pannon Park beruházási projekt támogatására 2019-ben összesen 15 875,0 millió forint előirányzatot biztosít az 1383/2017. (VI. 20.) Korm. határozat 3. b) pontjával összhangban.

A támogatási szerződéssel az Emberi Erőforrások Minisztériuma 15 875 millió Ft összegű, egyszeri jellegű, vissza nem térítendő támogatást biztosít a Fővárosi Önkormányzat részére, a Fővárosi Állat- és Növénykert Pannon Park fejlesztésére irányuló beruházások ütemezett megvalósítása érdekében a szerződés és annak elválaszthatatlan részét képező mellékletei - szakmai, beruházási program, adatlap, költségterv - szerint.

A támogató Emberi Erőforrások Minisztériuma 2019. október 3-án jóváhagyásra megküldte a Fővárosi Önkormányzat részére a 2019. évi Támogatási Szerződés tervezetét. A 2019. évi Támogatási Szerződés a Főpolgármesteri Hivatal részéről 2019. október 9-én került aláírásra. A Belügyminisztérium ellenjegyzését követően az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2019. december 19-én küldte meg az aláírásával ellátott támogatási szerződést Hivatalunk részére. A Támogatás 50 %-os előlege 2019. december 20-án került a projekt elkülönített számlájára.

A Támogatási Szerződés 4.1. pontja rögzíti az előleg felhasználásának határidejét, ami 2019. november

15. ellenben az aláírásra több mint egy hónappal később került sor. A Támogatási Szerződésben rögzített határidőket aktualizálni szükséges a forrás jogszerű felhasználása érdekében.

Az előterjesztés alapján a Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

415/2020.(04.29.): Hatályon kívül helyezi a 160/2020. (II. 26.) Főv. Kgy. határozatot, és jóváhagyja az előterjesztés 3. mellékletét képező megvalósítási megállapodás 4. számú módosítását, egyben felkéri a főpolgármestert annak aláírására.

414/2020.(04.29.): A Fővárosi Közgyűlés a 2019. évi támogatási szerződésben szereplő határidők átütemezése érdekében jóváhagyja a támogatási szerződés 1. számú módosítását az előterjesztés 2. mellékletét képező tartalommal, egyben felkéri a főpolgármestert annak aláírására.

o 2020. október 15. – Egyes fővárosi beruházások állami fejlesztésként történő megvalósítása

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2020. október 15-i ülésén tárgyalta egyebek mellett az egyes fővárosi beruházások állami fejlesztésként történő megvalósításával, illetve azok előkészítési és megvalósítási költségeinek átvállalásával, továbbá egyes fővárosi közösségi közlekedési fejlesztésekkel kapcsolatos előterjesztést.

Az FKT az 1/2020-10-15/FKT határozatában az alábbi döntéseket hozta:

„1. tudomásul vette, hogy a Kormány a Tanács ülésén egyeztetéseket kezdeményezett Budapest Főváros Önkormányzata (a továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat) költségvetésének tehermentesítése érdekében az alábbi fővárosi beruházások (a továbbiakban: átvállalt fővárosi fejlesztések) kormányzati átvállalása és megvalósításuk kormányzat általi biztosítása tárgyában:

…

f) a Pannon Park projekt (Biodóm) befejezése;

2. felkéri a Fővárosi Önkormányzatot és a Kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat az 1. pont szerinti átvállaláshoz szükséges egyes kérdésekről, valamint a jogi és pénzügyi feltételek megteremtéséről, és ezek ismeretében alakítja ki a Tanács a végleges álláspontját;

3. egyetért azzal, hogy átvállalt fővárosi fejlesztések kormányzati megvalósítása során a beruházások engedélyezési- és kiviteli terveihez – azok elfogadását megelőzően – a Fővárosi Önkormányzat hozzájárulása szükséges;”

o 2021. március 18. – A Pannon Park projekt (Biodóm) befejezése nem szerepel az átvállalt fejlesztések között

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2021 márciusában tartott ülésén foglalkozott ismételten az egyes Budapest területén tervezett jelentős fővárosi fejlesztések kormányzat általi megvalósításával. A 2/2021-03-18/FKT határozatban azonban a korábbi, 2020 októberében hozott határozattal ellentétben már nem szerepelt.

2.4. Az ügyben lefolytatott korábbi vizsgálatok

2.4.1 Az Enviroduna 2020. szeptemberében készítette el Összefoglaló jelentés Budapest Főváros Önkormányzata Számára a Pannon Park (Biodóm) projekt státuszának és a befejezéshez szükséges feladatok körének, költségének és időigényének felméréséről című anyagát41.

A dokumentum egyebek mellett rögzíti, hogy a 2013 óta zajló Biodóm projekt sorsa számos külső és belső okból 2019 végére zsákutcába jutott, a befejezés lehetőségeit mára kényszerpályák határozzák meg. A generálkivitelezővel 2017-ben kötött szerződés kulcsrakész átadás-átvételt határozott meg 2020-as határidővel. Az időközben eltelt években a beruházó részéről elmaradt a befejezéshez szükséges – de a generálkivitelezői szerződésen kívül eső – jelentős munkarészek megfelelő előkészítése és elindítása, ezért a projekt mai állapota a kulcsrakészséget meg sem közelíti. Az építmény jelenlegi készültsége sem építészeti, sem gépészeti, sem elektromos szempontból nem felel meg a kulcsrakész követelményeknek, továbbá az eredetileg előírt üzempróbák nem megfelelő módon, vagy egyáltalán nem kerültek lefolytatásra.

Mint írják, a beruházás eddigi alakulását sajnos nem jellemezte az előrelátó szakmai-pénzügyi tervezés és irányítás. Így fordulhatott elő, hogy a 2014-ben még 16 milliárdra becsült összköltség 2015-ben 25 milliárdra, 2017-ben 44 milliárdra, a 2019-es FÁNK tervezettel pedig már összesen 64 milliárd Ft-ra emelkedett. A beruházó (FÁNK) által előterjesztett legutóbbi, 2019. májusi költségterv a projekt befejezéséhez 26 milliárd Ft költségigényt számszerűsített – részletezés nélküli, pár soros feladatlistára alapozva. Ebből sem a megalapozottság, sem a teljeskörűség, sem a műszaki tartalom nem állapítható meg – hangsúlyozzák.

Az Enviroduna által készített anyag kiemeli, a projekt eddigi nehézségeiből kiindulva és más nagyberuházások tapasztalatai alapján elmondható, hogy egy ilyen nagyságrendű, ennyire komplex beruházás levezényléséhez kifejezetten projektirányításra és ellenőrzésre szakosodott, legalább 8–10

41 https://budapest.hu/Documents/2020-09-18%20PannonPark_Biodom_jelentes.pdf

fő teljes munkaidős projektmenedzsment szervezetre, a speciális szakértői feladatokhoz pedig további erőforrások bevonására lett volna szükség. A FÁNK – mint a támogatási szerződés szerinti beruházó – a Pannon Park projekt lebonyolításához szükséges szervezettel nem rendelkezett – állapították meg.

2.4.2 Az Enviroduna Összefoglaló Jelentésének megállapításai miatt a Fővárosi Önkormányzat 2020. októberében bejelentetést tett a BRFK XIV. kerülti Rendőrkapitányságán. A bejelentés alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást rendelt el. A büntetőeljárást azonban 2021. júniusában a Nemzeti Nyomozó Iroda megszüntette arra alapozva, hogy a cselekmény nem bűncselekmény.42

2.5. Bizottsági meghallgatások

2.5.1. Meghívottak

A Vizsgálóbizottság a 2022.03.02-i ülésén a 6/2022.(03.02.) számú határozatában az alábbi személyek meghallgatásáról döntött:

- prof. dr. Persányi Miklós, főigazgató, Fővárosi Állat- és Növénykert

- dr. Kozó László, operatív igazgató, Fővárosi Állat- és Növénykert

- dr. Karai Klára, volt gazdasági igazgató, Fővárosi Állat- és Növénykert

- Oláh Tünde, kiemelt fejlesztések osztálya – osztályvezető, Fővárosi Állat- és

- Bősze Szilvia, projekt koordinátor, Fővárosi Állat- és Növénykert

- Castiglione Viktória, pénzügyi ügyintéző, Fővárosi Állat- és Növénykert

- Ács Sándor, tanácsadó, Fővárosi Állat- és Növénykert

- Scheer Sándor, vezérigazgató, Market Építő Zrt.

- Juhász Zoltán, projekt mérnök, Market Építő Zrt.

- Gángoly Emil, Vilati Szerelő Zrt.

- Ómajtényi András, konzorcium tag, képviselő, TOMLIN mérnök konzorcium

- Kovács Tibor, konzorcium tag, képviselő, FŐBER mérnök konzorcium

- Horváth Gábor Óbuda-Újlak Zrt, Liget Mérnök Konzorcium

- Tákos Tamás, tervező, képviselő, MÉRTÉK építész stúdió

- Dr. Hegyes Péter István, akkreditált közbeszerzési tanácsadó, Tender Innováció Zrt.

- Dr. Győri Erzsébet, ügyvéd

A Vizsgálóbizottság a meghallgatás időpontját 2022. április 6. napjára tűzte ki. A meghallgatáson dr. Kozó László, Oláh Tünde, Ómajtényi András, Kovács Tibor, Horváth Gábor, valamint Dr. Hegyes Péter István jelent meg személyesen.

A Vizsgálóbizottság ülésén nem tudtak megjelenni, de írásban választ ígértek a megkeresésekre: prof. dr. Persányi Miklós, Dr. Győri Erzsébet, Gángoly Emil, Scheer Sándor, Juhász Zoltán, Tákos Tamás, Ács Sándor, valamint dr. Karai Klára.

Dr. Győri Erzsébet levelet írt, amelyben jelezte, az Állatkert általános jogi képviseletét sok évig valóban ő látta el, de a Pannon Park-Biodóm, illetve azon belüli fejlesztések jogi munkáival az Állatkert 2018.

04. 03. napján dr. Marosi András ügyvédet bízta meg (Marosi és Társa Ügyvédi Iroda, 1051 Budapest, József nádor tér 12.). Ennek megfelelően ő a Vizsgálóbizottságnak semmilyen információval a Biodóm létesítésével kapcsolatban nem tud szolgálni. A Főváros 2020. február végén adatszolgáltatást kért egy

vizsgálathoz az Állatkerttől, ennek a jogi munkára vonatkozó részét állította össze, abban a most közölt tények és a hivatkozott megbízási szerződések már szerepeltek.

Castiglione Viktória válaszlevelében arról tájékoztatott, hogy az Állatkertben asszisztensi munkakörben dolgozott a Kiemelt Fejlesztések Osztályán. Feladatait mindenkor a felettesei utasításai szerint látta el, önálló döntési vagy mérlegelési jogköre nem volt. Mint írta, a Vizsgálóbizottság kérdései stratégiai döntéseket és azok megvalósítását érintik, ő információval ezekről nem rendelkezett sem akkor, sem most.

2.5.2. Meghallgatáson elhangzott fontosabb állítások

• A projekt költségvetéséről

o Élő Norbert bizottsági tag: (…) ez egy tipikusan előkészítetlen, rosszul menedzselt beruházás volt, amire már láttunk példát itt az előző ciklus menedzselése kapcsán. A végére természetesen ez is valahogy megépült egy bizonyos szintig, (…) lehet fűteni, van benne sok minden, de állatokat nem lehet belehelyezni, mert az ugye elmaradt. És ahhoz képest, hogy a legelején ugye 20 milliárd alatti költségek, de maximum 25 milliárd költséggel kellett volna megépíteni, ez tényleg most már 65-70 milliárd forintba kerül és ez nemcsak az áremelkedések miatt, hiszen akkor, amikor a 45 milliárdos végszámla kijött az első ütemre, akkor már látni lehetett, hogy azt befejezni csak sokkal nagyobb összegekből lehet. (…) itt mindig letették a nagyesküt, hogy most már nem lesz több és mindig több lett a következő bejelentéssel az építkezés. Gyakorlatilag egy olyan szervezetre bízták, az Állatkertre a kivitelezést, aki abszolút nem értett a projektmenedzseléshez. Én azt gondolom, hogy valószínűleg a Főváros vezetése sem figyelt oda eléggé, hogy hogyan lehetne a költségeket megfogni, vagy mi lesz ennek a vége.43

o Élő Norbert bizottsági tag: (…) Én azt gondolom, hogy mind maga az Állatkert projektvezetése abszolút nem volt megfelelő, teljesen rá volt bízva a kivitelezőre, hogy mit fog csinálni. (…) semmiféle kontroll nem volt a Fővárosi Közgyűlés részéről a Biodóm fölött, hogy mik azok a határok, amiket mondjuk nem úgy kell megépíteni, nem azzal. És ami a legszomorúbb egyébként, hogy még az sincs kitalálva, hogy hogy fog ez működni.44

o Élő Norbert bizottsági tag: (…) ez egy tipikus szocialista nagy beruházásként működött. (…) Itt bármikor jött bárki, mindig kapott 1, 2-10 milliárdot pluszba. Nem kellett megindokolnia, senki nem ellenőrizte, hogy mire megy el és olyan kényszerűségek voltak, hogy "hát igen, most megépítettünk már 35 milliárdot, most még kell 10 milliárd, mert különben nem lesz befejezve".45

o Élő Norbert bizottsági tag: (…) a kormány nem hajlandó pénzt adni, mint ahogy egyébként nagyon sok mindenhez nem hajlandó pénzt adni, és utána meg ránk mutogat. Tehát hogyha egy kormány több, mint 16 milliárdot tud adni a Normafa beruházásra, akkor a Biodómra is tudott volna 20 milliárdot valahonnan előhúzni a párnacihából. (…) Önök olyan pénzeket kaptak egyedi kormányhatározatokkal, amik nem jártak. Akkor sem, most sem járnak törvény szerint, de megkapták. És tőlünk meg azt kérik számon, hogy mi hogyhogy nem tudjuk ugyanazt a pénzt megkapni? Hát úgy, hogy nem adják oda.46

43 A Vizsgálóbizottság 2022. április 6-i ülésének jegyzőkönyve - 3-4. oldal

o dr. Szegvári Péter bizottsági tag: (…) a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésén, legutóbb már, többek közt a Főváros kezdeményezésére is felmerült, hogy a közlekedési projektekhez hasonlóan ezt a projektet az állam vegye át. (…) arról volt szó, hogy átveszi ezt a projektet, és közösen a városvezetéssel együtt valósítja meg a továbbiakban (…) De ezek a tárgyalások valóban a választási felmelegedési időszakban abbamaradtak, de részben nemcsak a politikai okok miatt, hanem az ok miatt is, hogy nem tudtak megegyezni az átvétel feltételeiben. (…) mindenki látta, hogy a maradék 6 milliárd forintból már nem fejezhető be, tehát új támogatási szerződést is kellett volna erre kötni. Hát reméljük, hogy most már a választási felmelegedési időszak után, annak elmúlása után most már lesz értelmes tárgyalás is erről a projektről.47

o dr. Kozó László, volt operatív igazgató, FÁNK: 16 egész valamennyi milliárd, olyan soha nem volt. Illetve volt először, nem ezzel a műszaki tartalommal, tehát ezzel a műszaki tartalommal először 25 milliárdos projekt volt (…) Persányi professzor úr, amikor a Kormány elé terjesztette ezt a verziót, akkor 2 variációt mutatott be a Kormány előtt. Egy rész variációt 16 milliárdért és egy teljes variációt 25 milliárdért. A miniszterelnök úr a 25 milliárdos mellé tette le a voksát, hogy ezt építse meg, építtesse meg az állatkert. (…) az volt az elképzelés, hogy nem egy generálkivitelezővel csináljuk meg ezt a beruházást, hanem lemegyünk az alapokig és az alvállalkozó alvállalkozójával kötünk szerződést. (…) Ez azt hiszem mindenki előtt belátható, hogy sokkal, de sokkal olcsóbban megvalósítható, és én a most is, ma is ebből a székből is állítom, hogy ilyen konstrukcióban 25 milliárdért (…) meg lehetett volna valósítani ezt a projektet. Sajnos ez nem valósult meg a Közbeszerzési Hatóság lemosta ezt a közbeszerzést és új közbeszerzést kellett kiírni (…) ez magyarázza, részben magyarázza a költségnövekedést. Másrészt magyarázza költségnövekedést az, hogy az évek során az építő ipari anyagárak, az építőipari munkaköltségek, a forintárfolyama oly mértékben rosszabbodott, hogy ez tarthatatlan volt már.48

o dr. Kozó László, volt operatív igazgató, FÁNK: (…) a kivitelezés közbeszerzése abba... első közbeszerzése abba a fázisba történt meg, amikor 25 milliárd Ft állt rendelkezésre a teljes projektre. Összesen 2 ajánlatot kaptunk a Strabag Zrt-től, és a Market Zrt-től konzorciumba a Vilati Zrt-vel. A Marketé 33 milliérd volt, a Strabagé 36 milliárd, ha jól emlékszem erre. Tehát gyakorlatilag eredménytelennek kellett nyilvánítani a közbeszerzést, és ahogy a Hegyes úr mondotta volt, tárgyalásos hirdetmény nélkülit kellett újra csinálni és ezzel párhuzamosan a Kormányhoz kellett fordulni a költségek újabb bemutatásával, immár a valós piaci árak bemutatása mellett és így az született, hogy 45 milliárd forintra felemelték a projektnek a költségvetését. De ez csak az építő munkára szólt, tehát gyakorlatilag a földmunka, szerkezetépítés, vasbetonmunkák, villanyszerelés, gépészet, mi van még? És a befejező munkák. Tehát gyakorlatilag a kiegészítő munkák várható áremelkedése az nem volt tárgya ennek a 45 milliárdos költségvetésnek.49

o dr. Enyedi Krisztián bizottsági tag: 2017. júniusában, amikor a Kormány megemelte 43 milliárdra támogatási összeget, akkor mind a kormány, mind a főváros vezetésének tisztában kellett azzal lenni, hogy ez nem a vége, hanem ez egy szerkezetkész épület, aminek a betelepítése, meg végleges.. Tehát a megnyithatóvá tétele, az még további valamekkora forrást fog igényelni. Tehát jól értem, hogy akkor ezt, amikor júniusban meghozta ’17ben a

kormány, meg akkor a fővárosban is meg a Kormánynál is, és akkor ezt tudták, hogy ez nem a nem a végösszeg?50

o dr. Kozó László, volt operatív igazgató, FÁNK: Nem tudták, mi sem tudtuk. (…) ahogy az építkezés költségei elszálltak, úgy elszállt az összes többi is. De ezt megmondani 3 évvel előtte, hogy mennyi lesz majd 3 év múlva (…) Tehát ezt igazából nem tudtunk mondani, bíztunk a jövőben és szárazon tartottuk a puskaport. De hát ezt nem tudtuk megmondani, se a kormánynak, se a fővárosnak, tehát ez nem a döntéshozók hibája. Ez ilyen szempontból a mi hibánk, a tudatlanságunk miatt, mert nem tudtuk, mertük előre jelezni. Ha meg nagyon megszaladt volna a tinta a tollban, akkor meg az lett volna a probléma. Úgyhogy bíztunk abban… Most elárulok Önöknek egy kulisszatitkot legalábbis én, tehát másra ezt nem akarom rákenni. Bíztam és a mérnök konzorciumnak is azt mondtam, hogy menjünk neki, kezdjük el a befejező munkákat, valószínűleg, hogy hiányozni fog, de akkor már bolond lesz az a döntéshozó, hogyha ennyi pénzt beletett és még kell egy pár milliárd forint és amiatt, hogy ne készüljön el, megtagadja a további dolgot. De hát az élet az valahogy máshogy zajlott a közelmúltban.51

o dr. Kozó László, operatív igazgató, FÁNK: Nekünk a 25 milliárdos változat óta lényegi újabb igényünk nem merült fel. Nyilván, hogy ahogy az építkezés ment előre, voltak változások, voltak változtatások. Láttuk, amikor megvalósultak dolgok, hogy akkor ez jobb lenne egy kicsit másképp, jobb lenne, hogyha a látogató út 2 méterrel arrébb menne, mert akkor jobb rálátás nyílna kifutóra, de ez nagyságrendi változást se költségszinten, se tervezési szinten nem jelentett. Apró változások voltak. Összesen egy nagyobb változás volt, hogy ha jól emlékszem, az, hogy menet közben kiderült, hogy ennek a projektnek voltak kiegészítő projektjei. Többek között ugye az itt már felemlegetett Mesevár projekten túl, új gazdasági épületnek a létrehozása. (…) egy nagyobb változás volt, ami azt hiszem, hogy 200 millió forint körüli költségnövekedést jelentett, hogy ki kellett alakítani a Biodóm alagsorába egy újabb öltöző blokkot. (…) És az, hogy oda öltözőt tesznek alá, az egy nagyon nagy nagyságrendű változást okozott, de azt hiszem, hogy ez nem jelentett szintén egy akkora problémát, ami akár egy ilyen bizottsági szintű dilemmára okot adott volna.52

• A projektelőkészítésről

o Élő Norbert bizottsági tag: (…) ugye megerősíti azt, amit mi is a vizsgálat kapcsán megtudtunk, hogy igazából a projekt nem volt előkészítve, hanem magában a kivitelezési szerződésben kellett tervezni. Ezért volt az, hogy az eredeti 16, 24 milliárdhoz képest 45 lett a vége. Ha én jól tudom, akkor jelentős áttervezések és egyeztetések után sikerült a mostani állapotba hozni a kiviteli terveket és ott igazából önök már kényszerpályán voltak, mert azokat az elképzeléseket, amiket megfogalmaztak Önök felé, azt ezzel a tartalommal lehetett csak megépíteni. Tehát magyarán Önök semmit nem kaptak, hanem kaptak egy víziót, hogy azt csinálják meg, önök teljesen természetesen műszakilag, szakmailag előkészítették, ez ennyibe került.53

o Kovács Tibor konzorciumi tag, képviselő, FŐBER Mérnök konzorcium: hadd pontosítsak! Mi nem kaptunk ilyet, mert a kivitelezői szerződés része volt a tervezés. Tehát mi, a műszaki ellenőrök, lebonyolítók, mi gyakorlatilag ezt a szakmai koncepciót, már a 2017-ig elkészített szakmai koncepciót sem ismertük, illetve nem is volt módunk véleményezni. És utána sem volt

nekünk ebbe beleszólásunk, mert ezt a Főváros, illetve az Állatkert döntötte el. És ennek a végrehajtására már a tervszinten, amit most kérdezett, azt a kivitelezőt kérte föl, hiszen az ő szerződésének volt ez a része. Mi követtük az eseményeket, és amit a Főváros, illetve az Állatkert megrendelt a kivitelezőtől és vele együtt a tervezőtől, nekünk az volt a dolgunk, hogy azt véleményezzük, és amikor a munkák elindulnak, akkor pedig a munkákat ellenőrizzük.54

• A megtakarítási lehetőségekről

o Kovács Tibor konzorciumi tag, képviselő, FŐBER Mérnök konzorcium: (…) A műszaki ellenőr lebonyolító részese a kivitelezésnek, a megbízó részéről fölmerülnek és fel is merülhetnek, és fel is merülnek olyan igények, ahol valamilyen műszaki megoldás és annak a költsége nem feltétlenül a legolcsóbb, mert mondjuk egy gondos gazda életciklus elemzéssel hozza ezeket a döntéseket meg. Tehát nemcsak azt nézi, hogy maholnap amíg be nem fejeződik, fel nem épül, mibe kerül, hanem utána azt üzemeltetni, karbantartani, fenntartani mennyi pénz.55

o Kovács Tibor konzorciumi tag, képviselő, FŐBER Mérnök konzorcium: (…) Minden projektnél vannak olyan gondolatok, és most utalhatok az Operára is, ami most zárult le nemrégen, ahol a felújítás, vagy a munka során jönnek, keletkeznek olyan igények, egyébként teljesen jogos és józan igények, akár a megbízó, akár a tervezés során a tervező részéről, amit a megbízó nem tud, vagy nem akar lesöpörni, mert kár lenne nem akkor megcsinálni, amikor éppen ott tart a projekt. Lehetett jó, vagy lehetett volna jó tervet csinálni 20, 40 és 60 milliárdra is (…) nem a terv maga volt az, ami, vagy a tervmódosításoknak az árszintje, ami elvitte a projektet, hanem még egyszer mondom, az a mögöttes tartalom, és ez állatkertes szakmai tartalom, amit mi nem is tudtunk minősíteni.56

o Élő Norbert bizottsági tag: (…) Itt megvolt egy terv, ami nem volt teljeskörű. Tehát itt gyakorlatilag ugyanúgy, ahogy az ilyen tervvel szokták, csináltak egy látványtervet. Ebben a látványtervben voltak igények, ezt valaki megtervezte, hogy ez mondjuk 16 vagy 24. milliárd lesz kb., majd, amikor a kivitelező megkapta és ugyanezeket az igényeket akarta teljesíteni, kiderült, hogy 45 milliárd az a 24 milliárd. Tehát magyarán az egésznek az előkészítése, az nem volt tökéletes. (…) És akkor itt a szép tervekből lett egy óriási pénzkidobás (…) így beruházást nem lehet csinálni.57

o Élő Norbert bizottsági tag: az a bajom nekem itt, hogy elköltünk 300 milliót, azt mondjuk, hogy meg van tervezve, majd utána azt mondjuk, hogy mindenhol tévednek. tehát ilyen nincs. Tehát persze, lehet, hogy tévednek 10%-kal, 20%-kal, de hogy 100%-ba tévedjen valaki.58

o Élő Norbert bizottsági tag: Újra kellett terveztetni, akkor az a 300 millió forint mire ment el? Tehát nem tudom, mert igazából szakmai anyagot nem raktak le, hiszen 43 milliárd lett a vége

+ ÁFA, és akkor gyakorlatilag az történt, ugyanazzal a műszaki tartalom, nem is nagyon változott. (…) hogyha Ön ott volt végig akkor látta, hogy igazából a mérnökök mit szúrtak el. Mire nem gondoltak? (…) mire költötték a 300 milliót? (…) Nem tudom, hogy mi történt, hogyha ezt el tudná mondani, hogy hogy változott ez a világ innen oda. (…) Önök megtervezték, áttervezték ilyen alapján, majd utána kiderült, hogy ez a 25 ez 43, amikor a valós

költségbecsléssel, a valós kivitelezők számolták. Tehát nekem az a bajom, hogy a mérnökök mit csináltak?59

o dr. Kozó László, volt operatív igazgató, FÁNK: A 300 millió az, részint a pontosság kedvéért, 100 plusz 200 volt. A főváros összesen 100 milliót adott és 200-at pedig a Belügyminisztérium adott. A fővárosnak ez csak 100 millióba fájt. Az nem csak a tervezésre szólt, hanem az összes előkészítő munkát...tehát gyakorlatilag ez nem annyi volt, hogy elmondta a Persányi professzor, hogy mit akar és a mérnök megtervezte, hanem gyakorlatilag egy koncepciótervet csináltak először, amihez egy gazdasági számítást, egy előszámítást is csináltak pontosan, hogy mennyi lesz az üzemeltetése ennek az új objektumnak és mennyi a várható bevétel, megtérülés és így tovább. Tehát gyakorlatilag ez egy sokkal komplexebb feladat volt, mint az, hogy megtervezzék. Ebből a 300 millióból el tudtunk jutni az engedélyezési tervekhez, megtörtént az engedélyezés, tehát az építési engedélyt megkapta az állatkert erre az építésre, valamint a kiviteli tervek olyan 70%-os készültségben voltak, és nem azért álltak le a kiviteli tervek, mert nem volt képes a mérnök megcsinálni, hanem azért, mert a kiviteli tervek végső fázisa az függött attól, hogy ki lesz a kivitelező és a kivitelezőnek milyen műszaki lehetőségei vannak ezt befejezni, vagy ezt végrehajtani, ezt megcsinálni.60

o dr. Kozó László, volt operatív igazgató, FÁNK: (…) én 3 éve elmentem nyugdíjba, tehát naprakész információnk nincsen a dologról, de addig mindenért vállalom a felelősséget, és én azt mondom, hogy amit addig vállaltunk, azt végrehajtottuk és kész van a Biodóm, csak be kéne fejezni.61

o Élő Norbert bizottsági tag: Persze, én ezt értem, tehát persze, 16 helyett 45-ből kész van, persze, ezt bárki meg tudja csinálni, tehát ez ilyen egyszerű, nincs ezzel probléma...Én is, hogyha elkezdek valamit, majd egyszer csak megkapom az összes igényemet pénzből, akkor én is be tudok bármit fejezni. Tényleg. (…) Gyakorlatilag ebből a 300 millióból semmit nem készült el, aminek el kellett volna készülni és ez alapján hozott ugye a főváros egy olyan döntést, meg a kiváló miniszterelnök úr, hogy akkor 25 milliárd. És gondolom örült neki, amikor 45 lett a 25. Tehát érti, hogy mi a problémám. Ön felelősséget vállal olyanért, amiről én azt gondolom, hogy nem lett tökéletesen végrehajtva. Önöket, feltételezem, megvezette ez a mérnökiroda, elvitte a pénzt, nem csinált semmit.62

o Élő Norbert bizottsági tag: (…) én ott voltam, amikor a 25 milliárdról szavaztunk - nyilván mi nem szavaztuk meg, mert nem tartottuk megalapozottnak - akkor is azt mondták, hogy ez már biztos. Persányi úr itt ült (…) és én egy kérdést tettem föl az egészben, hogy én átszámoltam, szerintem nem jó, de mindegy... mit mond Persányi úr? És azt mondta, hogy ez a vége, és tényleg soha többet ebbe egy fillér nem kell, majd, amikor jött a 45 milliárd, ugyanezt megkérdeztem, hogy mondom múltkor már nem jött be, de most akkor tényleg ez a vége? És azt mondta Persányi, hogy igen, ez a vége a 45 milliárd. Most kiderült, hogy nem 45 a vége, hanem 65. Tehát Ön is érzi, hogy valami el lett rontva, nem? (…) És még kész sincs, tehát amit Ön mond az nem igaz, nincs kész. Nincs kész. Gyakorlatilag hiányzik az utolsó, a dekorációk, ami ugye a leglényegesebb, hogy a dekorációkkal, hogy fog működni a Biodóm. Fogalmunk nincs mennyi az üzemeltetési költség.63

• A projekt összetettségéről

o dr. Enyedi Krisztián bizottsági tag: itt ugye abból indultunk ki, hogy ez közberuházás, akkor hogyan szállnak el az árai elméleti szinten is. Azonban itt az kiderül az Enviroduna anyagából, meg a sajtóból is kiderült már korábban is, hogy itt nem egy egyszerű közberuházásról van szó, tehát nem arról van szó, hogy valami újat építünk, amiből egyébként 100 városban van 100 hasonló, hanem itt egy egészen egyedi, egészen speciális, tehát még a biodómokhoz képest is egy rendkívül összetett, rendkívül komplex beruházást tervezett megvalósítani a főváros. Tehát nekem az a benyomásom, hogy ha itten 2011-12-13-ban mindenki rendkívül alaposan elvégzi az előkészítő munkákat, amik a jelentések alapján úgy tűnik, hogy nem lettek megfelelően elvégezve, akkor is már csak a beruházásnak a műszaki összetettségében is nyilván óriási kockázat volt ugye, hogy az árak azok el fognak szállni.64

o Kovács Tibor konzorciumi tag, képviselő, FŐBER Mérnök konzorcium: (…) olyan hibát, ami valami olyan anyagi következményekkel járna, ami jelentős és mondjuk bizottságot kellene rá létrehozni, olyan biztos nem volt. Tehát ezek nem hibák voltak, még egyszer mondom, vagy többedszer mondom, hanem változások.65

o Ómajtényi András, konzorciumi tag, képviselő TOMLIN mérnök konzorcium: (…) én sem éreztem azt egyébként, megerősítvén a Tibort, hogy a kivitelezés alatt, vagy a kiviteli tervezés és kivitelezés alatt olyan, az derült volna ki, hogy ez egy szakmai tartalomban ez egy nagyon definiálatlan projekt volt, vagy egy előkészítetlen projekt.66

o Váradiné Naszályi Márta bizottsági tag: Már most látjuk, teljesen nyilvánvalóan kiderült az Önökkel való konzultációból is, hogy a projektnek a döntéshozatal pillanatában nem voltak meg azok az indikátor számai, vagy kritikus mutatói, ami alapján azt mondhatták volna, még azok is, akik hittek a projektben, hogy ezeken fog állni vagy bukni az, hogy jó-e ez a projekt, vagy sikeresnek tekinthető. Én innentől kezdve, az egész döntéshozatal az nem szól semmi másról, mint nagyon-nagyon sok közpénznek a megfelelő helyekre juttatásáról, egy pusztán presztízst szolgáló, jó esetben pusztán presztízst szolgáló projekt keretében.67

o Horváth Gábor Óbuda-Újlak Zrt, Liget Mérnök Konzorcium: Maximálisan egyetértek azzal, amit a konzorciumi társaim mondtak (…) Annyit tennék hozzá, hogy valóban nagyon fontos, hogy milyen előkészítettsége van egy projektnek. Erre Kovács Tibor úr is célzott és jó lenne, hogy minden... jó lenne, ha minden projekt előéletében lenne egy olyan pont, amiben a résztvevők egyetértenek és ez egy jó, és megbízható kiindulási alapot képez. Ez a projekt egy elég hosszú evolúción esett át, aminek a vége, 2020-ra tehető, és ez a végtermék, amit Önök is látnak.68

• A kiírásról

o Dr. Hegyes Péter István, akkreditált közbeszerzési tanácsadó, Tender Innováció Zrt.: Általánosságban azt mondom, ezen nem tud kétezer cég elindul, egy ilyenen. Útépítésen, útfelújításon, nem tudom min, el tud indulni, lehet, de egy ilyen állatkert építésén, egy biodóm építésén (…) itt egy olyan cég kell, olyan szakmai felkészültséggel meg gárdával. (…) Szóval, nem tudott elindulni kétezer cég ezen, azért itt a közpénz felhasználását szolgálja az, hogy

megpróbáltuk az alkalmassági feltételeknél is, azt a színvonalat hozni, hogy ne akármilyen cég

induljon.69

• A beruházás lebonyolításáról

o dr. Kozó László, volt operatív igazgató, FÁNK: Szerintem ezzel a FÁNK részéről semmi probléma nem volt. A FÁNK a maga feladatát elvégezte. Az, hogy a költségek így megszaladtak, az nem a FÁNK problémája volt. Tehát gyakorlatilag én az előkészítésre és a bonyolítói, tervellenőri, műszaki ellenőri konzorciumnak a részvételével semmi műszaki problémát nem látok, amire mi vállalkoztunk, az gyakorlatilag megvalósult.70

• Az üzemeltetésről

o dr. Kozó László, volt operatív igazgató, FÁNK: megesküszöm, hogy 1 milliárd forint alatt az éves működtetési költsége megvan ennek a Biodómnak (…) ez egy megtérülő beruházás lenne egy viszonylag rövid idő alatt, amely az építőipari beruházásoknál rövidnek számít, rövid idő alatt megtérülő beruházást lehetne itt csinálni. Ehelyett mi történik? Áll az egész. Áll az egész és csak viszi a pénzt.71

2.5.3 prof. dr. Persányi Miklós írásbeli válaszának fontosabb állításai

A FÁNK volt főigazgatója, prof. dr. Persányi Miklós a Vizsgálóbizottság megkeresésére 2022. április 5-i keltezésű levelében jelezte, hogy az ülésen „egészségi okok miatt” nem tud jelen lenni. A projekttel kapcsolatban feltett kérdésekre írásban válaszolt.

• Milyen műszaki, szakmai, politikai folyamat eredményeképp lehetett az, hogy a 2014-ben még 16 milliárdra becsült összköltség 2015-ben 25 milliárdra, 2017-ben 44 milliárdra, a 2019- es FÁNK tervezettel pedig már összesen 64 milliárd Ft-ra emelkedett?

Prof. Dr. Persányi Miklós:

A már Pannon Parknak nevezett projekt tervezése egyre intenzívebben folytatódott, majd 2014 közepén a tervezők jelezték azt, hogy a korábban becsült, 15 milliárd Ft-os keret a korábban kidolgozott szakmai koncepciónak csak egy szűkített változatára lehet elegendő, a tervezői mérnöki számítások szerint a teljes műszaki tartalomhoz 25 milliárd Ft lenne szükséges.

A Pannon Park projekt megvalósítása forrásigényének a támogatásáról az első tényleges döntés az kormánydöntés volt, amely 2015 február 10-én biztosította a 25 milliárd Ft forrást, miután megismerte a 15 és 25 milliárd forintba kerülő változatok eltérő műszaki tartalmát. Tehát az eredeti 15 milliárdos projekt helyett egy sokkal gazdagabb műszaki tartalmú projekt került elfogadásra, ami indokolta a forrás emelését.72

(…)

A tenderterv alapján az építésre és a vele együttes kiviteli tervezésre szóló közbeszerzést 2016 őszén ki lehetett írni. 2016 decemberében összesen két árajánlat érkezett: a Market-Vilati

konzorcium kb. 33 milliárdos, a Strabag közel 36 milliárdos ajánlatot adott, miközben a projekthez tartozó berendezési, felszerelési elemek számos része nem volt a vállalásuk tárgya.73

(...)

Több mint fél évvel később, alapos előkészítés és indoklás után került a Kormány elé a probléma. A Kormány 2017 VI. 20-i határozata megnövelte a támogatás forrását 42,3 milliárd Ft-ra. Evvel megkezdődhetett az előnyösebb ajánlatot tevő céggel a tárgyalás, majd ennek eredményeként a szerződéskötés. Mindenki azt gondolta, hogy az így megnövelt teljes keret biztonságosan fedezi az építést követő berendezési és egyéb munkák ugyanebben az időben újra felmért és megbecsült költségeit.74

(...)

Két évvel később, az építés előrehaladásával párhuzamosan, 2019-re jórészt elkészültek a kiviteli tervek. Ezek alapján történt meg a kapcsolódó, hátralévő munkák újra-felmérése, illetve a számos további közbeszerzési eljárás előkészítéséhez szükséges előzetes árajánlatok bekérése. Ez a már pontos paramétereken alapuló felmérés azt mutatta ki, hogy a teljeskörű, magas színvonalon való befejezéshez további többletforrás kell.75

A 2016 végi, 2017 eleji költségbecslés (ami a 2017 júniusi kormánydöntést megalapozta) az akkor rendelkezésre álló legjobb tudás szerint, az elérhető legjobb szakértők bevonásával készült el. Azonban a tervek korai készültségben voltak, egyes költségeket még nem tudtak a szakértők pontosan kalkulálni, sőt egyes elemeket még nem ismerhettek kellően a költségek felmérői.76

(...)

Az, hogy a 2017 közepén jóváhagyott keret 2019-ben újra kevés lett a hátralévő feladatokhoz mérve, az elsősorban amiatt történt, mert ekkorra lett a Pannon Parkot érintő fejlesztésekről a kezünkben minden, korábban nem ismerhető terv és adat, és amikor a költségeket újra átszámolták a szakemberek, azt látták, hogy a kivitelezésre még le nem kötött források szűkösek a hátralévő valamennyi munka teljeskörű, magas színvonalú megvalósításhoz. Ezt a tényt haladéktalanul, 2019 első negyedévében jeleztük mind a fővárosi, mind a kormányzati illetékesek számára. Azt is elmondtuk, hogy milyen többlet-feladatok merültek fel, és hogy ezekre miért indokolt még forrást bevonni. Tehát ekkor volt még bőven le nem költött forrás. Nem történt túlköltés, hanem annak a jelzése a döntéshozók számára, hogy megváltoztak a beruházás körülményei és feltételei, és a korábbiaknál sokkal pontosabban mérhették fel a teendőket, illetve már egyes indikatív árajánlatok is beérkeztek. De a tény az tény, a 2017- ben meghatározott 43,7 milliárd forintos költségkerethez képest a Biodóm szűken vett költségigénye kb. 59 milliárd forintra növekedett, és korábban fel nem mért különböző kapcsolódó fejlesztésekre további 4-5 millió forintot lehetett számítani. Ismétlem, nem történt túlköltés, hanem csupán annak jelzése, hogy megváltoztak a beruházás feltételei és a befejezés opciói.77

• A többletigényekről

73 Prof. Dr. Persányi Miklós a Vizsgálóbizottság részére 2022. április 5-én küldött levele - 3. oldal

Prof. Dr. Persányi Miklós:

2019-ben felmértünk és bemutattunk például olyan dolgokat, amelyeket általában minden projektnél külön számolnak: így az eredeti projektterületen kívüli, kerítésen kívüli közterületek rendbetételének, külső közterületi munkáknak a költségigényét. Ezek olyan dolgok, amelyeket a Pannon Parktól függetlenül is el kellett volna végezni a terület, vagy az ügy gazdájának. (Mondjuk például még a Vidám Park előtt sok éve kipusztult fasort pótolni, a közvilágítást megújítani, a járdákat rendbe tenni). Szerepeltettük a korábbinál 13 ezer négyzetméterrel megnövekedett új állatkerti terület rendezésének a költségét is. Benne voltak a Hullámvasút felújításának és korszerűsítésének a többletköltségei egy kisebb és egy bővebb programmal: egyszerű felújítással 750 millióért, és modernizálva, környezetére kiterjedő rehabilitációval 2,35 milliárd forintra becsülve. A legjelentősebben, önmagukban 5,1 milliárd forinttal növekedtek a belsőépítészeti, berendezési és dekorációs munkák költségei, részben az elkészült belső felületek mennyiségének sokezer négyzetméteres meglepő emelkedése a mérnökrajzokon a korábbi tervekhez képest. És ekkor már bele volt kalkulálva a vendéglátáshoz és a rendezvények, oktatási programokhoz szükséges eszközrendszer is – az előbbihez esetleg egy üzemeltetőtől is lehetett volna forrást várni, de költség nagyságrendjét fontos volt bemutatni.78

(…)

Végül pedig egyes projekt-elemek valóban egyszerűen többe kerültek, mint ahogy három évvel korábban megbecsülték. Részben azért, mert 2019-ben a végre elkészült tervek, részletes felmérések nyomán beérkezhettek indikatív árajánlatok. Legalább ennyire számított, hogy hátrányunkra változott a devizaárfolyam. De leginkább az számított, hogy megváltoztak a beszerzési feltételek, erős keresleti építési piac alakult ki az építőiparban, durván és gyorsulóan emelkedtek az anyagárak. Nem kevésbé a munkaerő ára.79

(…)

A költségek változásához még az is hozzájárult, hogy a létesítmény már kézzelfoghatóan is mind jobban kibontakozó komplexitása kiterjedtebb üzempróbákat, illetve próbaüzemi időszakot követelt meg, ami egyedül több mint kétmilliárd forinttal növelte a korábban kiszámított költségeket. Végül még a növény- és állatállomány beszerzésére is szintén jóval több mint kétmilliárd forinttal többet kellett kalkulálni az eredetileg tervezettnél: különösen a rengeteg szubtrópusi növény árának gyors változásai miatt.80

De a rosszul számolásra visszatérve, már 2019-2020-ban felvetődött az a kérdés, hogy lehetett-e volna jobban számolni, vagy nem. Lehetett volna sokkal több elemre kiterjedően végezni a korábbi költségbecsléseket? Az a válasz, hogy talán igen, lehetett volna. De a 3 évvel korábbi (2016-17-es) költségbecslés valóban az akkor rendelkezésre álló legjobb tudás, tapasztalat, erőbedobás mellett készült, az elérhető legjobb szakértők bevonásával. Két-három évvel később és több ezer órányi mérnökmunka után derült ki végül, hogy még mi mindenre lehetett / kellett volna akkor gondolni. De a hatalmas munkamennyiségtől elöntve sem a mérnökök, sem az állatkerti szakértők nem gondoltak, talán nem is gondolhattak mindenre.81

(...)

Tény, hogy 2019 előtt a tervek korai készültségben voltak, tény, hogy egyes költségeket nem tudtak pontosan kalkulálni, sőt egyes elemeket még nem is ismerhettek a költségek felmérői.82

• A költségnövekedés okait Prof. Dr. Persányi Miklós az alábbiakban foglalta össze:

- Korábban kisebb volt a fejlesztési terület 13 ezer m2 -rel, mert korábban nem is volt még az Állatkert birtokában a Varannó utca, Toxikológia, MÁV, stb., ezért nagyobb rendezendő területet használ most az Állatkert;

- Kerítésen kívüli feladatok a korábbi becslésekben egyáltalán nem szerepeltek;

- Az eredeti terv, a régi műszaki tartalom – mint szinte minden nagy beruházásnál – javára ugyan, de módosult a kiviteli tervezés és kivitelezés során, mert azt vagy a gyakorlati kivitelezhetőség szükségessé tette, vagy a terveket hazai és nemzetközi szakértők ellenőrizték, és szükségszerű állatjóléti, üzemeltetési ésszerűsítéseket, aktuális szabályok beépítését és más fontos új elemeket javasoltak;

- Meghosszabbodott a megvalósítás időtartama mindezek és a kivitelezés későbbi kezdése miatt, ami több mérnök-időt, és hosszabb üzempróbát indokolt;

- Olyan projekt-elemekre is ismertekké váltak már a költségek, amelyek korábban nem kerültek bele a becslésbe. (…) Ilyenek pl. a rendezvények, a vendéglátás tárgyi eszközei, a marketing, reklám, PR költségek, illetve a Hullámvasút korszerűsítése;

- Végül egyes projekt-elemek ekkorra egyszerűen többe kerültek, mint ahogy 3-4 évvel korábban megbecsülték. Vagy azért, mert több információ alapján készültek el azóta részletes felmérések, árvizsgálatok, beérkeztek aktuális indikatív árajánlatok, vagy megváltoztak a beszerzési feltételek, emelkedtek a munkabérek és az anyagárak, változott a devizaárfolyam.83

Nem lehetetlen tehát ezek után arra válaszolni, hogy miért kerülhet a projekt 2020-ra sokkal többe, mint amennyire 2014 végén becsülték. A 2015 eleji kormánydöntések szerint 25 milliárd forintból kellett volna a projektnek megvalósulni – ez az első ténylegesen jóváhagyott összege a beruházásnak (nem 15, vagy 16 milliárd). Ezt kellett 2017-ben 43,7 milliárdra módosítani, majd 2019 elején látható volt, hogy a teljes költség 60 milliárd forint közelében lesz, ha mindent beleszámolunk (olyanokat is, amelyek nem voltak az eredeti műszaki tartalom, vagy akár az eredeti projekt részei).84

A Kormány valóban nagyvonalúan finanszírozta a fejlesztést, és nyilván nagyon rossz, hogy a költség többször változott.85

(…)

Összességében a Pannon Park projekt végeredménye érdekében emelkedett a projekt végső bekerülési költsége, ugyanis: nagyobb területen, jobban működtethető létesítménnyel, több látogatói élménnyel, több szolgáltatással, több közösségi értékkel, nagyobb közösségi haszonnal jöhet létre a Pannon Park. Hatalmas méretű, nagyon összetett, Magyarországon előzmények nélküli, váratlanul sok szakmai és technikai részlet tisztázását megkövetelő

feladatról volt és még mindig van szó. Hiszen egy ugyanakkora forgalmú új létesítmény születik, amint az Állatkert maga.86

• Ki és miért javasolta ezeket a költség növekedéseket?

Prof. Dr. Persányi Miklós:

Professzionális szakmai szervezetek, mérnökök, beruházási szakemberek. Egy pont után pedig maguk a piaci ajánlattevők fejezték ki azt, hogy a feladatot hová árazza be a piac, és milyen összeg alatt nem vállalja el senki a munkát. Adott pont után, amikor a beruházás már folyamatban volt, elkerülhetetlen volt a költség növekedés, miközben ezt előre nem látta senki.87

(…)

Tény, hogy a kiviteli tervek is a kivitelezéssel párhuzamosan készültek, és végül ezek alapján lehetett a valóban várható befejezési költségeket számítani. Túlköltés nem volt, ugyanis minden megrendelés, teljesítés-igazolás, kifizetés szigorú rend szerint, szabályosan, munkafolyamatokba épített sokszoros ellenőrzés mellett történt.88

Miért a FÁNK lett a lebonyolító? Miért nem egy szakmai cég, vagy szervezeti egység? Miért nem állt fel egy projektszervezet legalább?

Prof. Dr. Persányi Miklós:

A lebonyolítói feladatokat nem a FÁNK, hanem a közbeszerzésen kiválasztott Mérnök konzorcium végezte. A FÁNK a beruházó volt, elsősorban pénzügyi okok miatt: így az ÁFA megtakarítható volt a Fenntartó számára. Tény, hogy persze ez nem volt szerencsés, mert tízmilliárdos beruházásokat soha korábban nem kezelt a FÁNK, és így pl. egy nagy beruházásokban járatlan intézmény lett az ország legnagyobb, multimilliárdos portfólióval bíró építőcégének a megrendelője a legnagyobb projekt-elem, az építési kivitelezés során. Mire pedig valamennyire felnőhetett a feladathoz, már sok mindenen nem lehetett változtatni.89

(…)

De ez egy hatalmas feladat, és az ekkora léptékű ingatlanfejlesztési tudás és kapacitás távol állt az Állatkert működtetésének ismereteitől. Nemcsak sokkal több ember kellett volna hozzá, amire nem volt státusunk, de evvel a tudással bíró emberek a közalkalmazotti bérek sokszorosáért dolgoztak a piacon, és hiába próbáltunk ilyeneket a FÁNK-hoz csábítani, megmosolyogták az ajánlatunkat.90

(…)

Az Állatkert évekig a már említett pici teammel – 3-4-5 ember – próbálta a beruházás egyre jobban szerteágazó szálait kézben tartani – a helyzethez és a kapacitásokhoz képest viszonylag sikerrel, de összességében hiányosan.91

86 Prof. Dr. Persányi Miklós a Vizsgálóbizottság részére 2022. április 5-én küldött levele - 7. oldal

87 Prof. Dr. Persányi Miklós a Vizsgálóbizottság részére 2022. április 5-én küldött levele - 7. oldal

(…)

2019 előtt egyszerűen nem álltak rendelkezésre a szükséges személyi erőforrások egy ekkora feladathoz, egy alsó hangon megfelelő projekt-szervezet felépítéséhez.92

(…)

A másik örök baj az volt, hogy a FÁNK, mint minden önkormányzati kulturális intézmény, kap ugyan működési támogatást, de sajnos az Állatkert évtizedek óta alulfinanszírozott volt más nagy közönséget fogadó kulturális intézményekhez képest.93

• Mennyire megalapozott számítások és állatszakmai víziók eredményezték a végül megvalósult épületet. Lehetséges, hogy a kivitelezés közben ad hoc módosítások voltak?

Prof. Dr. Persányi Miklós:

Vajon jó volt a Pannon Park, illetve a Biodóm létesítését javasolni? Most is úgy gondolom, jó volt. És rossz, hogy a befejezése elakadt. Azt is tudom, hogy nagyon alapos szakmai előkészítés után született az Állatkert új területein megvalósítandó fejlesztések szakmai tartalmáról a döntés. A kidolgozott és javasolt fejlesztési programmal a Fővárosi Közgyűlés és a Kormány egyaránt egyetértett és megvalósításra alkalmasnak találta. Mégpedig a legmerészebb változat szerint. (…) Amiben bizony volt hiba, az az volt, hogy ekkora, ismeretlen technológiájú, menet közben készülő tervek miatt előre pontosan nem becsülhető költségvetéssel, tulajdonképpen óriás beruházásban tapasztalatlan amatőrként vágtunk bele a projektbe.94

(…)

Nem voltak a kivitelezés közben lényeges ad hoc módosítások. Nem is lehettek, hiszen a kiviteli tervek is a kivitelezéssel párhuzamosan készültek, és ezek alapján lehetett végül a valóban megvalósuló részleteket megépíteni, és a várható költségeket számítani. Emellett tény, hogy a beruházás megvalósításakor minden megrendelés, teljesítés-igazolás, kifizetés szigorú rend szerint, szabályosan történt, sokszoros ellenőrzés mellett.95

(…)

Megjegyzem, hogy a Pannon Park / Biodóm szerkezetkész kivitelezése befejeződött 2020 tavaszán, és ekkor technikailag lehetséges lett volna, hogy 2022-ben a létesítmény átadható legyen. (...) Sajnos, minden elvesztegetett nappal azóta is tovább növekszenek az árak és nehezedik a feladat.96

2.6. Megállapítások

• A FÁNK 2013-2019 között több milliárd forintot és rengeteg munkaórát fordított a Pannon Park kiépítésére. Mindezen erőfeszítések ellenére a kitűzött célok nem valósultak meg. A hiányos előkészítés következtében a rengeteg közpénz elköltése ellenére sem készült el a

92 Prof. Dr. Persányi Miklós a Vizsgálóbizottság részére 2022. április 5-én küldött levele - 10. oldal 93 Prof. Dr. Persányi Miklós a Vizsgálóbizottság részére 2022. április 5-én küldött levele - 11. oldal 94 Prof. Dr. Persányi Miklós a Vizsgálóbizottság részére 2022. április 5-én küldött levele - 13. oldal 95 Prof. Dr. Persányi Miklós a Vizsgálóbizottság részére 2022. április 5-én küldött levele - 13. oldal 96 Prof. Dr. Persányi Miklós a Vizsgálóbizottság részére 2022. április 5-én küldött levele - 14. oldal

beruházás, ma sem lehet tudni, mikor nyithatja meg kapuit. A Fővárosi Önkormányzat Kormányzati források bevonása nélkül tehetetlen.

• A projekt kivitelezése során a költségek folyamatosan emelkedtek. Amikor a Fővárosi Önkormányzat megfelelő testületei elé került a Biodóm ügye, a beruházók mindig felelősséggel vállalták, hogy már nem lesz több költségnövekedés, ennek ellenére egyre drágult a beruházás

• Egy ilyen nagyságrendű, ennyire komplex beruházás levezényléséhez kifejezetten projektirányításra és ellenőrzésre szakosodott projektmenedzsment szervezetre, a speciális szakértői feladatokhoz pedig további erőforrások bevonására lett volna szükség. A FÁNK – mint a támogatási szerződés szerinti beruházó – a Pannon Park projekt lebonyolításához szükséges szervezettel nem rendelkezett.

• Ennek ellenére a Fővárosi Önkormányzat vezetése részéről nem érvényesült fokozott kontroll a beruházás felett. Nem voltak meghatározva a keretek, határok, nem vizsgálták, hogy mit lehet esetleg költséghatékonyabban, célszerűbben megépíteni.

A Bizottság a lefolytatott vizsgálat alapján az alábbi hiányosságokat állapította meg:

• Alapos előkészítettség hiánya

• A társadalmi bevonás hiánya

• Ciklusokon átívelő tervezés hiánya

A Bizottság megállapításai a felelősség tekintetében:

A főpolgármesteri vezetést és a Fővárosi Közgyűlés egészét politikai felelősség, a FÁNK vezetését szakmai felelősség terheli azért, hogy a pénzügyi és szervezeti feltételek nyilvánvaló hiányában egy világban sehol nem működő, éppen ezért nagyon jelentős pénzügyi és műszaki kockázatot hordozó beruházás megvalósításáról döntöttek.

A Bizottság javaslatai:

A fővárosi beruházások esetében törekedni kell a már működő, és a bizonyítottan megbízható és költséghatékony megoldások átemelésére a budapesti körülmények figyelembevételével. A kor technikai színvonalát meghaladó, új innovatív megoldások alkalmazása akkor javasolt, ha az ennek megvalósításához, de legalább tervezést/kivitelezést végző vállalkozó tevékenységének kontrollására alkalmas projektmenedzsment és mérnök csapattal rendelkezik a Fővárosi Önkormányzat, illetve annak érintett intézménye.

3. A budapesti parkolási rendszer elmúlt 25 éves működése, kitekintéssel a kerületi parkoló rendszerek működésére is

A fejezetben alkalmazott rövidítések:

• BKV: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság

• BKK: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

• ÁSZ: Állami Számvevőszék

• ÁSZ jelentés: Az Állami Számvevőszék 2012. januárjában kiadott V-3007-109/2011. iktatószámú Jelentése a Budapesti Közlekedési Zrt. gazdálkodásának ellenőrzéséről

• BKV Vizsgálóbizottság: a Fővárosi Közgyűlés 2103/2009.(11.26.) számú határozatával létrehozott eseti vizsgálóbizottság

• BKV Vizsgálóbizottság jelentése: A BKV Vizsgálóbizottság a 27/2021. (III. 25.) sz. határozatával elfogadott „Vizsgálati jelentés”

• Közszolgáltatási szerződés (2004): a Főváros Önkormányzata és a Budapesti Közlekedési Részvénytársaság között 2004. április 30-án létrejött szerződés

3.1. A vizsgálat elrendelésére okot adó körülmények

A Fidesz 2010-es önkormányzati kampányának egyik fő üzenete a fővárosi parkolásüzemeltetési visszaélések felszámolása volt. Akkor már kirajzolódott a visszaélések módszertana és azoknak a cégeknek a hálója, amelyek felosztották egymás között a budapesti parkolásüzemeltetési piacot.

A Fidesz ígérete ellenére viszont a parkolásüzemeltetési bevételek továbbra is magánzsebekben landoltak A korrupcióra lehetőséget adó modell 2010 és 2019 között nemcsak hogy fennmaradt, hanem a korábbiaknál is zavartalanabbul működhetett.

A vizsgálat célja volt bemutatni, hogy az érintett döntéshozók hogyan biztosították a már akkor is hírhedt parkolásüzemeltetési modell továbbélését, és milyen lépésekkel szélesítették a korrupció lehetőségét.

A vizsgálat válaszokat keresett arra, hogy a kezdeti szigorúbb szabályozás után miért könnyítették meg a rendszer szereplőinek a dolgát, fel kívánta tárni a döntéselőkészítések folyamatát, a hosszútávú és előnytelen szerződések megszületésének körülményeit, illetve a létrejött “új” rendszerben szereplő vállalkozások működését.

Végül a vizsgálat kitért arra is, hogy a Főváros és a parlamenti ellenzék által vezetett kerületek - kampányígéreteikhez híven - megtettek-e mindent a rossz gyakorlatok felszámolására, a parkolásüzemeltetés átláthatóságának biztosítására, a korrupciós csatornák lezárására.

3.2. Bizottsági meghallgatások

3.2.1. Meghívottak

A Bizottság a témában érintett és ezért meghallgatni kívánt személyek két körét határoztam meg: politikai döntéshozókat, valamint parkolásüzemeltetéssel foglalkozó vállalkozások vezetőit. Az előbbi körbe a városvezetők mellett a parkolásüzemeltetésért felelős önkormányzati cégek vezetőit is

bevonta. Ennek megfelelően a Bizottság 2020 október 20. napján megtartott ülésén az ügyben meghallgatni kívánt személyek körét a következők szerint határozta meg:

- Szeneczey Balázs, volt főpolgármester-helyettes,

- Fürst György, korábbi vagyongazdálkodásért felelős VI. kerületi alpolgármester, a Centrum Parkoló Kft. volt ügyvezető tulajdonosa,

- Lakos Imre, XI. kerületi volt polgármester,

- Rogán Antal, V. kerületi volt polgármester,

- Láng Zsolt, II. kerületi volt polgármester,

- Pokorni Zoltán, XII. kerületi polgármester,

- Bácskai János, IX. kerületi volt polgármester,

- Hardi Róbert, a Ferencvárosi Parkolási Kft. volt ügyvezetője,

- Kupper András, több parkolással foglalkozó cég ügyvezetője, későbbi tulajdonosa,

- Borsi Imre, a FER-PARK 2010 Kft. volt ügyvezetője.

A meghallgatásokra a Bizottság munkaterve szerint 2020 november első két hetében került volna sor. Azonban az egyre súlyosabb járványhelyzet miatt a Kormány 2020. november 3-án veszélyhelyzetet hirdetett ki, emiatt a Bizottság sem tarthatott üléseket, ami miatt nem kerülhetett sor a meghallgatásokra sem. A Kormány e törvényi tilalmat 2021 nyarán a 307/2021. (VI. 5.) Korm. rendeletében oldotta fel. A meghallgatások megtartására a Bizottság 2021. július 7. napján ült össze, azonban a meghívottak közül senki nem jött el. Ugyan többen (pl. Szeneczey Balázs és Hardi Róbert) is azt jelezték, hogy más megfelelő időpontban állnak a bizottság rendelkezésére, végül azonban egyikük sem jelent meg a bizottság előtt.

A 2021 novemberére meghirdetett pótmeghallgatásra a fentiek mellett meghívást kapott Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ egykori vezérigazgatója is, de - egyéb elfoglaltságára hivatkozva - nem jött el a bizottság ülésére, mint ahogy a többi meghívott sem.

A Bizottság a 2022 június 1. napján megtartott ülésén a meghallgatandó személyek körét kibővítette, és – a korábban meghívottakkal egyetemben – az alábbi személyek pótmeghallgatásra történő meghívásáról határozott:

- Tarlós István, korábbi főpolgármester,

- Dr. György István, korábbi főpolgármester-helyettes,

- Dr. Martos Dániel, a FEV IX. Zrt. egykori vezérigazgató-helyettese,

- Kocsis Máté, országgyűlési képviselő,

- Tóth Csaba, volt országgyűlési képviselő,

- Hoffmann Tamás, Újbuda volt polgármestere,

- Rozgonyi Zoltán, korábbi zuglói alpolgármester és frakcióvezető,

- Papcsák Ferenc, egykori zuglói polgármester és országgyűlési képviselő,

- Horváth Csaba, Zugló polgármestere,

- Karácsony Gergely, Zugló volt polgármestere.

A törvényi előírások mellett a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok is helyi rendeletekkel szabályozták/szabályozzák a parkolásüzemeltetést. Mindkét esetben a képviselők felelőssége, az átlátható, gazdaságos és elsődlegesen a forgalomszabályozási céloknak megfelelő jogszabályok megteremtése és érvényesítése. Ezért minden visszaélés ezeknek a szabályozásoknak hiányosságaiból fakadhat.

A vizsgálat és a meghallgatások célja volt, fényt deríteni arra, hogy a helyi jogszabályok megalkotása, módosításai mennyire tették lehetővé a visszaéléseket, illetve hogy a működtető cégek hogyan éltek vissza a jogszabályok által teremtett monopol helyzetükkel. Ezért vizsgálandóak azok a fővárosi

rendeletmódosítások is, amelyek az eredeti szabályozást fellazították és megkönnyítették a cégeken belüli visszaéléseket. A Bizottság olyan kerületek vizsgálatát kívánta elvégezni, amelyeknél a “parkolási mutyi” központi kampánytémává vált, mint Zugló és Ferencváros, másrészt olyan kerületeket, amelyeknél monopol helyzetben lévő, megbízott külsős cégek által történt a parkolásüzemeltetés. Emellett cél volt bemutatni olyan kerületi működést is, amely megfelelt a 2010-ben deklarált elvárásoknak.

3.2.2. Meghívottak nyilatkozatai

A személyesen meghallgatni kívánt szereplők (21 fő) közül végül személyes nyilatkozatot csak Karácsony Gergely, valamint a bizottság tagjaként Horváth Csaba tett. Ugyanakkor érdemi írásban nyilatkozott Kocsis Máté, dr. Láng Zsolt és Tarlós István. A meghallgatni kívánt személyek többsége azonban még választ sem küldött a Bizottság megkeresésére.

A kerületi parkolási rendszerekről

● Kocsis Máté országgyűlési képviselő, volt józsefvárosi polgármester a 2022. július 5-én kelt, a Bizottság megkeresésére adott válaszlevelében a józsefvárosi parkolási rendszerrel kapcsolatban a következőket nyilatkozta:

„Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy egyrészről sem én, sem az általam polgármesterként 2009-2018 között irányított Józsefvárosi Önkormányzat nem érintett ezen időszakban semmilyen parkolással kapcsolatos korrupciós botrányban. Józsefvárosban nem volt „Olimpia-parkos pénzátadás”, sem „valakire kiírt közbeszerzés”, sem „átláthatatlan parkolás üzemeltetési szerződés”, sem „kerékbilincs-botrány” hiszen a megválasztásomat követő legelső képviselő-testületi ülés ellenszavazat nélkül elfogadta előterjesztésemet, amely alapján a kerületi fizetőparkolást – a Fővárosban elsőként (!) – saját kezébe vette Józsefváros.

Ez egyrészről azt jelentette, hogy felbontottuk a parkolás-üzemeltetésre korábban kötött szerződést, a Centrum Parkolórendszer Kft-vel, melyből mindössze évi 53 millió Ft bevétele volt az Önkormányzatnak, másrészről ettől fogva az Önkormányzat saját költségvetési szervével látta el a parkolás-üzemeltetést, mely már az első évben 287 millió Ft bevételt realizált.

Ezen időponttól fogva, a parkolódíj bevételek közvetlenül az önkormányzat számlájára érkeztek, azok a költségvetésben és beszámolókban szerepeltek, átláthatóságát az Állami Számvevőszék ellenőrizte.”

● Dr. Láng Zsolt volt II. kerületi polgármester pedig még 2021. november 2-án kelt levelében nyilatkozott a Vizsgálóbizottságnak a II. kerületi parkolásról. Ebben a következőket adta elő:

„[…] A MAMUT 1 és a Fény utcai Piac megnyitása előtt (1998-ban) a kerület csatlakozott a Fővárosi Önkormányzat és a Budapest V. Kerület Belváros-Lipótváros Önkormányzata által létrehozott Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásához (FÖPT), amely üzemeltette a

„Moszkva tér és környéke” várakozási övezetet. A FÖPT minden hónapban meghatározott összegű üzemeltetési díjat kért, az ellenőrzés szigorúságában nem volt érdekelt. Így fordulhatott elő, hogy az üzemeltetési díj rendre meghaladta a parkolási bevételeket, és a közterületi rend sem volt az igazi. Az övezet üzemeltetése nem volt sikeres.

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 2001-ben döntött úgy, hogy csatlakozik a Fővárosi Kerületek Parkolási Társulásához (FKPT). A csatlakozás következtében, az FKPT szerződéses üzemeltetője, az erre a célra létrehozott Centrum Parkoló Rendszer Kft. (CPR Kft.) vette át a II. kerületben lévő fizetős várakozóhelyek üzemeltetését.

A kerület az FKPT-hez való csatlakozással voltaképpen kész feltételrendszert kapott. Volt ún. garantált alapdíj, amely minden elszámolási időszakban megillette a társult kerületet, ehhez azonban több feltételnek is teljesülnie kellett (meghatározott kihasználtság, limitált lakossági engedélyszám, az egyéb célú közterület-használatok miatt parkolásból kiesett területek levonása, stb.). Ezekben az években volt bevétele a kerületnek, de a nagysága eléggé ingadozónak mutatkozott.

A II. kerületben a parkolási övezeteket több ütemben hozta létre a Képviselő-testület. […] Szerződéses szinten azonban nem váltak el a különböző zónák, az üzemeltetési szerződés valamennyi zóna esetében 2011. márciusában járt le.

Ezt nagyon fontos hangsúlyozni, ugyanis voltak kerületek, ahol bővítés esetén, az új területre a 10 év kötelező üzemeltetés „újraindult”. A II. kerületben ez nem így volt, csak az egységes lejárati időt voltunk hajlandók elfogadni.

Az alapszerződésből, valamint annak módosításaiból fakadóan, a 167 darab parkoló- automatából (SIEMENS típusú, háromszög alapú, kék hasáb) 72 került a kerület tulajdonába, a többi, a CPR Kft tulajdonában maradt.

Az Alkotmánybíróság 2009. január 20-án egyhangú döntéssel határozatot hozott a járművek közúton vagy közterületen való várakozásához kapcsolódó díjak (parkolási díjak) érvényesítésének feltételeit módosító törvény alkotmányellenességéről. Az FKPT üzemeltetője, a Centrum Parkoló Rendszer Kft jelezte, hogy a folyamatban lévő pereiben igényt érvényesíteni nem tud, de a perekkel kapcsolatosan költségei merültek fel. Ennek összegszerűségét 150 – 160 millió forintban jelölte meg, amelyet meg akart fizettetni a II. kerületi Önkormányzattal. Mi már a jogalap tekintetében is jeleztük, hogy azt vitatjuk, és közöltük, hogy egyetlen forintot sem vagyunk hajlandóak fizetni. Az üzemeltető perrel fenyegetése ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett. Végül perre sem került sor, és fizetni sem fizettünk.

2010 nyarán, a Magyar Köztársaság Országgyűlése módosította a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt. A módosítások lényege a következőkben foglalható össze. A települési önkormányzatok alapfeladatai közé bekerült a parkoltatás, mint kötelezően ellátandó feladat. Az önkormányzatok ezt végeztethetik:

- 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társasággal (saját cég), amennyiben annak a tevékenységi körében szerepel a parkolási szolgáltatás ellátása;

- végeztethetik saját fenntartásukban lévő költségvetési szerv bevonásával (saját intézmény),

- végeztethetik a Polgármesteri Hivatallal).

Bármelyik megoldást is választják, arról gondoskodniuk kell, hogy valamennyi, a parkolással kapcsolatosan keletkező bevétel kizárólag az önkormányzat parkolási alszámlájára folyhat be. A parkoltatás közszolgáltatás.

A jogalkotó külön rendelkezett arról, hogy a külső céggel korábban kötött, lejáró szerződéseket tilos meghosszabbítani!

Mindezekből következik, hogy a parkoltatással, mint kötelezően ellátandó alapfeladattal felhagyni nem lehetett, a 2011 márciusában lejáró szerződést tilos volt meghosszabbítani, tehát gondoskodni kellett a megfelelő üzemeltetési konstrukció kialakításáról.

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzatának határozott célja volt, hogy eleget tesz jogszabályi kötelezettségének, mégpedig úgy, hogy a létrehozandó rendszert a lehető legmagasabb szakmai színvonalon, ügyfélbarát módon üzemeltesse.

A Képviselő-testület döntése alapján a kialakult, és a mai napig üzemelő rendszer lényege a következő:

A parkoltatást a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatallal végezteti. A parkolás- üzemeltetést saját dolgozók végezik (munkavállaló, köztisztviselők), kizárólag azokat a tevékenységeket láthatják/látják el külső cégek, vagy vállalkozók, amely tevékenységek elvégzése különleges szakértelmet igényel (pl. SIEMENS automata karbantartása).

A parkolási bevételek elkülönített alszámlára érkeznek.

Az automatákban összegyűlő érmék begyűjtését, és megszámlálását rendszeresen el kell végezni. A parkolással foglalkozó osztály erről is gondoskodik, a szétválogatott, berolnizott pénzt pedig postai úton juttatják el a parkolási alszámlára.

A parkolással kapcsolatos jogi tevékenységet is a Polgármesteri Hivatal jogászai végzik.

A fizetőparkoltatás elsődlegesen forgalomszabályozási eszköz, amely arra szolgál, hogy élhető maradjon a város, és megfeleljen annak a szakmai ajánlásnak, miszerint a férőhelyek 5 %-a legyen mindig szabad. Természetesen, egy jól üzemelő parkolási rendszer bevételt termel az Önkormányzatnak. Ezt a bevételt sok tényező befolyásolja, az ingyenes lakossági engedélyek számától kezdve, az ellenőrzés hatékonyságán át, a tömegközlekedés általános színvonaláig bezárólag.

A fizető övezeteken belüli, de a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő utcákban is a kerület üzemeltet. Itt nagyon fontos, hogy elsőként a II. kerület érte el, hogy a törvény által megengedett „tisztes haszon”, az onnan befolyó tiszta haszon 10 %-a illeti a II. kerületet, szemben a bevett gyakorlat szerinti 5 %-kal.

Annyi tehát biztos, hogy a II. kerületben 2011 óta ellenőrzötten, átláthatóan zajlik az üzemeltetési tevékenység, ami éves szinten 500-600 millió forint tiszta hasznot is termel az Önkormányzatnak.”

● Karácsony Gergely főpolgármester, Zugló volt polgármestere a Bizottság 2022. július 6. napján tartott ülésén a zuglói parkolási ügyről az alábbiakat adta elő:

Elmondta, hogy két szerződést kötöttek, és szerinte az, amelyik kevésbé volt összhangban a közérdekkel, nem került a sajtó érdeklődésének középpontjába.

„Zugló azt a döntést hozta […], hogy 2 szerződésben biztosítja a működés feltételeit. Az egyik szerződés az automaták beszerzéséről és műszaki üzemeltetéséről szólt, ez ugye azt jelenti, hogy a parkolásüzemeltetés ebbe nem értendő bele, az automaták szervizelése, illetve az azzal kapcsolatos konkrét műszaki feladatok voltak az egyik csomag és volt egy másik csomag, ami a klasszikus üzemeltetés, tehát a parkolás ellenőrzés praktikusan. […] azt gondolom, hogy a 2 szerződés közül messzemenőleg a 2. volt az, ami sokkal problémásabb volt.”

Felidézte, hogy az automaták beszerzésével és műszaki üzemeltetésére kiírt közbeszerzés eredményéről a zuglói képviselő-testület 2016-ban döntött. A pályázaton három ajánlattevő volt, közülük kettő adott be érvényes ajánlatot.

A bíráló bizottság „a 2 érvényes ajánlattevő közül az egyiknek a kizárására tett javaslatot. Ez bennem éles kérdéseket vetett föl, és bizalmi kérdéseket, amelyek végül is odáig jutottak, hogy

a […] bizottságban szereplő jegyzővel kapcsolatosan a bizalmi viszonyom megromlott, és el is váltak az útjaink néhány hónappal később. A […] zuglói képviselő-testület ezzel együtt is a bizottság javaslatát elfogadta, és a 2 ajánlattevő közül az olcsóbb ajánlattevőt kizárta a versenyből. Én akkor ezt a döntést nem támogattam, ezen a szavazáson tartózkodtam és vizsgáltam annak a lehetőségét, hogy milyen módon lehet érvényt szerezni a piaci versenynek.”

Úgy találta, hogy ennek a megfelelő módja nem a politikai vétó, mert „nem lehet politikailag felülírni egy közbeszerzési eljárásban hozott, adott esetben rossz döntést, hiszen vannak jogorvoslati lehetőségek.”

Elmondta, hogy úgy tűnt, „a Bíráló Bizottság által kizárni javasolt és a testület által a folyamatból kizárt olcsóbb ajánlattevő […] él a jogorvoslati lehetőségével, méghozzá azzal a lehetőséggel, amit […] az ajánlattevőnél kell megtennie, tehát élt az előzetes vitarendezés lehetőségével. […] Összeállítottak egy rendkívül meggyőző előzetes vitarendezési dokumentációt, amit a Bíráló Bizottság ülése előtt 10 perccel visszavontak.”

Polgármesterként a képviselő-testület döntését meg tudta volna változtatni, ha az ajánlattevő ezt kéri az előzetes vitarendezés során, mivel azonban a jogorvoslati kérelmet az utolsó pillanatban visszavonták, ezt nem tudta megtenni.

„Az, hogy valami történt a háttérben, […] amivel kapcsolatosan nekem vannak hipotéziseim, de ezeket itt most nem osztanám meg Önökkel, hogy mi történhetett a háttérben vajon a 2 ajánlattevő között. Az kétségtelen, hogy az ajánlattevő végül is nem élt a jogorvoslat lehetőségével, visszamondta a vitarendezési dokumentáció dokumentumait és egy szó, mint száz, a végén egyetlenegy jogszerű döntést tudott hozni a polgármester, elfogadva a közgyűlésnek a döntését, hogy az egy darab ajánlattevő közül kiválasztja azt az egyet, amelyik érvényes ajánlatot tett, és ez fent is tartotta.”

A főpolgármester ezzel együtt is úgy gondolja, hogy az új automaták beszerzésének ára - ismerve a műszaki paramétereket - „egyáltalán nem volt magas”. „A mi parkolási rendszerünkben […] a parkolócetliken ugye a rendszámot is […] be kellett jegyezni a felhasználóknak, ez nyilván korszerűbb automatákat feltételezett.”

A másik - véleménye szerint problémásabb - kérdés kapcsán Karácsony Gergely elmondta, hogy

„az a kompromisszum született, hogy egy viszonylag rövid időre írunk ki közbeszerzést a parkolás üzemeltetésre. Az én javaslatom az volt, hogy egyéves közbeszerzést írjunk ki. Az alpolgármester úr javaslata az volt, hogy 5 + 5 éves közbeszerzést írjunk ki. Ebből az a kompromisszum született, hogy kétéves közbeszerzést írtunk ki. Emlékeim szerint egyébként 2017-ben indult el maga a parkolásüzemeltetés és 2019 közepén járt le ez a kétéves időszak. Ezt az időszakot mérlegre téve világossá vált, hogy az önkormányzat sokkal olcsóbban tudná üzemeltetni a parkolást.”

Emlékei szerint 2019 májusában született meg a döntés, hogy az önkormányzat (konkrétan a Polgármesteri Hivatal) át-, illetve visszaveszi a parkolásüzemeltetési feladatokat.

„A parkolásüzemeltetést végző cég megpróbált mindent megtenni azért, hogy az ne sikerüljön, tehát számítógépes interfészek és egyéb ilyen részletkérdések bonyolításával akarták ezt a folyamatot blokkolni.” A Főpolgármester úgy kalkulált, hogy ezt követően viszont nagyjából fele annyiért tudták üzemeltetni a parkolást, mint vállalkozó bevonásával.

A budapesti parkolási rendszer jelenlegi helyzetével kapcsolatban Karácsony Gergely kifejtette, hogy tudomása szerint ma már nincs olyan fővárosi kerület, ahol a parkolásüzemeltetést ne

valamelyik önkormányzati tulajdonú cég vagy intézmény, illetve maga az önkormányzat végezné.

„Nem tudok arról, hogy ma lenne olyan kerület ahol kvázi kiszerveznék a parkolásüzemeltetést, összhangban azzal a fővárosi közgyűlési döntéssel, amit 2019 novemberében hozott meg a Fővárosi Közgyűlés, amely azt gondolom, hogy nagyon-nagyon fontos lépést tett annak az érdekében, hogy a parkolásüzemeltetés kapcsán felmerülő jogos kérdéseket rendezzük. A parkolási rendeletünkben kizártuk annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok a parkolásüzemeltetési feladatokkal külső vállalkozásokat bízzanak meg. […] A Kormányhivatal ezt a döntésünket jogsértőnek gondolta. […] Az volt az érvelésük, hogy ehhez nincs a fővárosi közgyűlésnek kompetenciája, de a politikai célt elértük, tehát ma én nem tudok arról, hogy bárhol ilyen külső üzemeltetés lenne.”

A főpolgármester úgy gondolja, „azok az anomáliák, amelyek az elmúlt időszakban a parkolás kapcsán fölmerültek, ezek az anomáliák mára megszűntek. Nemcsak Zuglóban, hanem azzal a szabályozással, amit elindítottunk 2019 novemberében. Én nem tudok arról, hogy Budapesten bárhol probléma lenne a parkolásüzemeltetés kapcsán, ezeket a gazdasági érdekköröket sikerült megtörni. […] Büszke vagyok arra, hogy ebben az önkormányzati ciklusban a parkolásüzemeltetés kapcsán felmerülő jogos aggályokat sikerült fölszámolnunk, az új kerületi vezetések… és egyébként ilyen szempontból azt kell mondjam, hogy nincs különbség kormánypárti és ellenzéki önkormányzat között, kerületi önkormányzat között. A mai üzemeltetési rendszerek hatékonyak, és a parkolási bevételek valóban ott maradnak a kerületeknél, és valóban olyan célokat szolgálnak, amelyek a budapestiek megelégedését szolgálják.”

● Horváth Csaba XIV. kerületi polgármester, a Bizottság tagja Karácsony Gergely meghallgatásán a zuglói parkolási ügyben adott tájékoztatásához a következőket fűzte hozzá:

„2019 októberétől vagyok Zugló polgármestere, az azt megelőző időszakról meglehetősen keveset tudok. Annyit, amennyit az átlag újságolvasó. A zuglói parkolási rendszer úgy működik 2019 októbere óta, illetve azt megelőzően is, hogy a zuglói önkormányzat maga látja el a parkolásüzemeltetési és az egyéb részletfeladatokat. Csak olyan kérdésben von be alvállalkozót, amely kérdésben maga nem tudja ellátni a feladatát. Például parkoló automatát, mint ahogy mobiltelefon-készülékeket sem tud egy önkormányzat üzemeltetni műszaki értelemben, ugyanígy a műszaki üzemeltetés feladataira von be alvállalkozót. Ennek a tenderre most is folyamatban van, tehát a korábbiak éppen lejártak. […]”

Az egységes fővárosi parkolási rendszer szükségességéről

● Tarlós István volt főpolgármester 2022. július 1-jén kelt, a Bizottság megkeresésére adott válaszlevelében a következőket írta:

„[…] Főpolgármesteri minőségemben határozottan kezdeményeztem a budapesti parkolási rendszer egységesítését, és központosítását a Fővárosi Önkormányzatban. Azt az álláspontot képviseltem, hogy ha a tömegközlekedés büdzséje szerény, akkor közlekedéssel kapcsolatos bevételnek ott lenne a helye. Ez a törekvésem több kerület ellenállása következtében nem járt sikerrel. A parkolási ügyek teljes körű lebonyolítása kerületi hatáskörben maradt.

Főpolgármesteri időszakomban – 9 éven keresztül – a Főváros egyetlen parkolási szerződést sem kötött, ilyen megbízást vállalkozásnak nem adott. Ellenben megszűntetett korábbi, sokak

által megalapozottan kifogásolt, 2010 előtt létesített kontraktust, amelyhez egyes kerületek 2019 után sajnálatos módon visszatértek. 2010 – 2019 között parkolási szerződéseket kizárólag kerületek kötöttek. Hozzá kell tenni, az nem állítható, hogy azonos, vagy hasonló felfogásban. Elképzelhető, hogy az egyes kerületek egymástól eltérő szempontokat is figyelembe vettek e kérdés kezelésekor. E tekintetben nem áll módomban konkrét véleményt megfogalmazni. 2019 őszén egyébként, úgy emlékszem, 9 budapesti kerületben még egyáltalán nem volt fizető parkolás. A parkolási alaprendeletet a Fővárosi Közgyűlés több ízben is módosította, emlékezetem szerint minden esetben kerületi kezdeményezésre, függetlenül a formális előterjesztő személyétől. Ennek azonban nincs különösebb jelentősége, mivel ezek a módosítások sem jogi, sem erkölcsi értelemben nincsenek ok-okozati összefüggésben a kerületek által teljesen önállóan, saját hatáskörükben és felelősségükre kötött parkolási szerződésekkel, sem pedig az azokat megelőző, Fővárostól független közbeszerzési eljárások szabályszerűségével. A Fővárosi alaprendelet nem jogosított fel, még kevésbé ösztönzött egyetlen kerületi döntéshozót sem e szabályok, ill. jogszabály esetleges megsértésére, ill. a döntések gazdasági megfelelőségének esetleges elégtelenségére, vagy kifizetések jogszerűségének esetleges kétségességére. A Fővárosi Közgyűlés és városvezetés sem korábban, sem ma nem tartozik felelősséggel az önálló jogi személyiségű városrészek önkormányzatának jogszerű működéséért.”

● Karácsony Gergely főpolgármester a Bizottság 2022. július 6. napján tartott adottságként értékelte azt, hogy a kerületek üzemeltetik a parkolást. Szerinte az ebből befolyó bevételek nélkülözhetetlenek a kerületek számára, melyek enélkül, kompenzáció hiányában nem tudnának működni.

● Dr. Bagdy Gábor bizottsági tag a meghallgatás során megjegyezte, hogy a főváros korábbi vezetése egységes rendszert bevezetését képviselte.

● Szegvári Péter bizottsági tag ugyancsak arról beszélt, hogy Tarlós István volt főpolgármester az egységes parkolási rendszert úgy értelmezte, hogy annak magában kell foglalnia az üzemeltetés egységesítését is, maga a parkolási rendszer pedig a közösségi közlekedés finanszírozásának részeként lenne értelmezendő. Előrelépésként értékelte a parkolási övezetek egységes szabályozásnak megalkotását, ugyanakkor kiemelte, hogy szerinte a Főváros megállt félúton, és az egységes parkolási rendszer kialakítása érdekében nem történtek hasonló lépések.

● Horváth Csaba bizottsági tag erről a Bizottság ülésén kifejtette, hogy amennyiben az egységes parkolási rendszer azt jelenti, hogy a Fővárosé lesz a parkolási bevétel, akkor ez járhatatlan út. Ugyanakkor szerinte „lehet olyan standardokat felállítani tól-ig, amely az elismert költséget meghatározza és az a fölötti rész az, amit egyébként a kerületeknek és a fővárosnak osztott bevételként el kell számolniuk egymással.”

3.4. Megállapítások

A Centrum-perben a közvélemény számára is ismertté váltak a budapesti parkolásüzemeltetési visszaélések főbb szereplői. A perben az ügyészség részletesen feltárta a módszereiket, többek között a nagyon drága és indokolatlanul hosszú idejű szerződéseket, a túlzott és átláthatatlan költségeket, a munka és teljesítmény nélküli számlázásokat, valamint azokat a technikákat, amelyekkel ezek a cégek rátelepedtek az egyes fővárosi kerületekre.

2010-ben a Fidesz azt ígérte, hogy az évente több tízmilliárd forintot kitevő fővárosi parkolási bevételeket többet nem fogja egy - egyébként jól körülhatárolható - kör elszivattyúzni.

Először úgy tűnt, hogy a kormányzat tesz is konkrét, érdemi lépéseket az ügy érdekében. A Fővárosi Önkormányzat felelőssége is elvitathatatlan a kérdésben, hiszen megfelelő szabályozás lefektetésével nagyon sok visszaélésnek elejét lehetett volna venni. A 2010-ben elfogadott fővárosi parkolási rendelet a parkolásüzemeltetés rendszerét átláthatóságát több szempontból is javította. Kötelezővé tette, hogy a parkoló automatáknak bankkártyát is el kell fogadniuk továbbá, hogy távfelügyeleti rendszert kell működtetni, hogy ezáltal valós idejű információkat lehessen kapni. Az új szabályozási elemek közül azonban több ugyanolyan gyorsasággal kikerült a fővárosi rendeletből, mint ahogy megalkotásra került.

Az Országgyűlés ugyanakkor törvényi szinten teljes egészében a kerületekre bízta a parkolásüzemeltetést, ezzel a polgármesterek és a kerületi képviselő-testületek lényegében szabad kezet kaptak. Az egyes parkolási cégek „felségterülete” rövid időn belül kirajzolódott, a biznisz pedig zavartalanabbul folyhatott, mint valaha, még ha alvállalkozói szerződéseken is keresztül történt mindez. A Fidesz ezzel ahelyett, hogy felszámolta volna a pénzszivattyú rendszerét, még nyugodtabb körülményeket teremtett a működésének. Ahelyett, hogy végleg eltávolította volna az azóta több esetben már bíróság előtt elítélt szereplőit, ténylegesen inkább megkönnyítette a ténykedésüket.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy voltak olyan városvezetők és képviselő-testületek, akik nem engedtek ilyen módszereket alkalmazni és tisztességesen működtették a parkolási rendszert.

Sajnálattal állapítja meg a Bizottság, hogy egyetlen kormánypárti kötődésű döntéshozó vagy cégvezető sem jelent meg személyesen a Bizottság előtt, hogy válaszoljon a kérdésekre.

Például arra, hogyan maradhattak a parkolásüzemeltetés szereplői 2010 után is azok a szereplők, akik az egész visszás rendszert kidolgozták és meghonosították; hogy miért nem tudtak más, tisztességes cégek hozzáférni a piachoz; hogy ahelyett, hogy lefektette volna az átlátható működés alapjait, miért tűrte el a Főváros korábbi vezetése azt, hogy még jobban kiteljesedhessen ez az egyesek számára rendkívül gyümölcsöző üzletág; hogy hogyan tudtak tízévekre indokolatlanul túlárazott parkolásüzemeltetési szerződéseket kötni a kerületek; hogy miért volt teljesen eltérő díjazás az egyes kerületekben, miért fizettek ugyanazért a szolgáltatásért teljesen más összegeket az egyes kerületek (legyen szó akár automata karbantartásról, akár szoftverüzemeltetésről); végül pedig, hogy mi igaz azokból a városban terjedő vélekedésekből , miszerint a szerződések megkötése és a vállalkozói díjak attól függtek, hogy ki mennyit adott le a bevételéből, a nyereségéből az érintett politikusoknak.

Meghívást kaptak a Bizottság ülésére olyan személyek is, akik már bíróság előtt álltak különböző visszaélések miatt. Kupper András, több parkolással foglalkozó cég ügyvezetője, későbbi tulajdonosa, Fürst György, korábbi vagyongazdálkodásért felelős VI. kerületi alpolgármester, a Centrum Parkoló Kft. volt ügyvezető tulajdonosa, továbbá Borsi Imre, a FER-PARK 2010 Kft. volt ügyvezetője, aki harmadrendű vádlott volt a Fürst-perben. Egyikük sem jelent meg a bizottság előtt, hogy nyilatkozatot tegyen.

Megállapítható, hogy a Fidesznek közel egy évtized állt a rendelkezésére, hogy felszámolja a visszás fővárosi parkolásüzemeltetési helyzetet, ezt azonban nem tette meg.

A Főváros jelenlegi vezetésének szintén kampányígérete volt, hogy a parkolást egyszerűsíti, felhasználóbaráttá, átláthatóvá és egységessé teszi. Ebben történtek is előrelépések. Ugyanakkor ezen ígéret maradéktalan teljesítésére csak akkor lenne lehetőség, ha a parkolási közszolgáltatás megszervezése teljes egészében a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe kerülne. Ehhez azonban az Mötv. módosítása, azaz az Országgyűlés döntése szükséges. Tehát a parkolási rendszert övező anomáliák megoldásának kulcsa továbbra is a kétharmados parlamenti többség kezében van.

Az egységesítés azért is indokolt, mert a korábbi gyakorlat maradéktalan felszámolása nem minden kerületben sikerült.

A Bizottság javaslatai:

● A Fővárosi Önkormányzat éljen felterjesztéssel az Országgyűlés felé az egységes fővárosi parkolási rendszer kialakítását lehetővé tevő törvényi szabályozás kialakítására.

● Az egységes parkolási rendszer bevétele a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között a működtetett parkolóhelyek arányában kerüljön megosztásra.

● A Fővárosi Önkormányzat éljen felterjesztéssel a Kormány felé, hogy a nemzeti mobilfizetési szolgáltatást ne legyen kötelező igénybe venni.

4. A Rácfürdő projekt

A fejezetben alkalmazott rövidítések:

• BGYH: Budapest Gyógyfürdői És Hévizei Zrt.

• RB: Rác Nosztalgia Beruházó és Szolgáltató Kft.

• RN: Rác Nosztalgia Kft.

• REK: REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft.

• MKB: MKB Bank Zrt.

• MFB: Magyar Fejlesztési Bank Zrt.

• BKK: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

• PPP: public private partnership, köz- és magánegyüttműködés

4.1. A vizsgálat elrendelésére okot adó körülmények

A Rác Fürdő a Főváros jelentős múlttal rendelkező intézménye volt, amelynek felújítása 2002-ben kezdődött meg. Az építkezés 2010-ben közel befejeződött és az épület csaknem teljesen készen volt, szálloda és fürdő funkcióra is közel alkalmas állapotba került. A létesítmény azonban a vizsgálat időbeli hatókörének végén (a Bizottság létrejöttének időpontjában) sem nyílt meg és az eltelt időben nagyon jelentős állagromlás következett be.

A Fővárosi Közgyűlés 1/2020. (VII. 9.) Főv. Kgy. határozatának 2. pont d) alpontja szerint a Bizottság feladata „[a] Rácfürdő projekt” vizsgálata.

4.2. Az ügyre vonatkozó rendelkezésre álló iratok

• A Fővárosi Közgyűlés és bizottságai üléseire benyújtott előterjesztések és az ülésekről készített jegyzőkönyvek.

• A bizottsági meghallgatás jegyzőkönyve.

• Ügyészségi/rendőrségi nyomozás iratai?

• Beruházási megállapítás és módosításai

• Peres eljárás anyagai

• Hitelszerződések, finanszírozási szerződések

• Engedményezési szerződések

4.3. A vizsgálat tárgyát képező ügy kronológiája és főbb tényei

• 2002-2010: Előzmények

„A Rác fürdő átfogó felújítása érdekében 2002-ben indult meg a projekt. A Rác Fürdő felúíitására, új Hotel létrehozására, valamint a fürdőlétesítmény közös üzemeltetésére a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. („BGYH") és a Rác Beruházó Kft. („RB") egy projekt céget, a Rác Nosztalgia Kft. („RN" vagy projektcég) megalapította. A létrehozott projekttársaság 75%- os tulajdoni hányadával a Rác Beruházó Kft., míg 25%-os kisebbség hányadával a BGYH rendelkezett. A BGYH és az RN között 2002. június 11-én létrejött beruházási megállapodás ... értelmében a projektcég vállalta a régi létesítmény felújítását, kibővítését, valamint egy új hotel felépítését ...

A projektcég kötelezettsége volt a megfelelő finanszírozás biztosítása. Az építési Projekthez a beruházási kölcsönt az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. biztosította kezdetben 3,6 Mrd Ft összegben, illetve a projektcég kedvezményezettként 750 millió állami támogatáshoz jutott.

Az RN és RB (együtt Rác cégcsoport) mögötti szakmai befektetői kör kezdetben 660 millió Ft önrész fizetését vállalta. Az építési beruházás valójában 2005-ban indult csak meg, amelyet az eredetileg kitűzött határidőre nem sikerült megvalósítani. A Megállapodás a projekt előrehaladtával 7 alkalommal került módosításra. A módosítások alapján egyrészt meghosszabbításra kerültek a Megállapodásban meghatározott teljesítési határidők, másrészt egyéb, a Projekt előrehaladásával felmerülő, a Projektet érintő részkérdések is a Megállapodás részeként rendezésre kerültek. Az építési beruházás kiadásai folyamatosan növekedtek, és 2008-ban további 2,6 Mrd Ft összegű hitelfelvételre került sor, amelyet az MFB Zrt. finanszírozott. A magánbefektetők további kölcsönöket vettek fel, elsősorban tulajdonosi kölcsönként.”97

• 2010: A használatbavétel elmaradása

A Fővárosi Közgyűlés számára benyújtott előterjesztések következetesen úgy fogalmaznak, hogy „2010 tavaszára az építési beruházás a befejezéséhez közeledett”.98 Ugyanezt erősítették meg a Bizottság által meghallgatott személyek, ahogy az alább olvasható.

Egy 2015-ös előterjesztésben szereplő összefoglaló szerint „[a] 2010-es év folyamán eltérő elképzések kerültek megfogalmazásra a fizetésképtelen projektcég helyzetének kezelése érdekében, ebből következően az RN és a BGYH között jogvita alakult ki a beruházáshoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek gyakorlásával kapcsolatosan. A projektcég 2010 őszére közel 300 millió Ft összegű szállítói, és közmű tartozását nem rendezte. A felek a projekt rendezése, a Beruházási Megállapodásban rögzített cél megvalósulása érdekében egyeztetéseket kezdeményeztek, amelyek érdemi előrelépést nem hoztak a Megállapodásnak a telek és az épületek tulajdonjogára vonatkozó rendelkezései nem teljesültek, a finanszírozó bankok (MFB, MKB) RN Kft. által megszerzendő épületeken, illetve épületrészeken nem tudtak jelzálogjogot és vételi jogot alapítani.

A Rác cégcsoport pénzügyi nehézségei, a projekt finanszírozási ellehetetlenülésének körülményeire figyelemmel a felek közötti vitát a BGYH peres útra terelte, és a Rác cégcsoport ellen peres eljárást indított a megállapodások semmisségének megállapítása iránt.”99

• 2011. május 25.: Tulajdonszerzési cél meghatározása

A döntés alapjául szolgáló előterjesztést dr. György István főpolgármester-helyettes nyújtotta

be.

A Fővárosi Közgyűlés az előterjesztést zárt ülésen tárgyalta, így annak ismertetésére ebben a jelentésben nincs mód, azonban az Mötv. 52. § (3) bekezdése szerint a határozatok nyilvánosak.

A Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

97 Fővárosi Közgyűlés 2015. június 23-i ülésén tárgyalt Rác Fürdő projekttel kapcsolatos stratégiai döntés

meghozatala tárgyú előterjesztés, 1. o.

98 Lásd például: Fővárosi Közgyűlés 2015. június 23-i ülésén tárgyalt Rác Fürdő projekttel kapcsolatos stratégiai döntés meghozatala tárgyú előterjesztést, 2. o.; és a 2017. február 22-én tárgyalt Javaslat a Rác Fürdő

projektnek a Fővárosi Önkormányzat részéről történő lezárására irányuló koncepcionális döntés meghozatalára tárgyú előterjesztést, 1. o.

99 Fővárosi Közgyűlés 2015. június 23-i ülésén tárgyalt Rác Fürdő projekttel kapcsolatos stratégiai döntés meghozatala tárgyú előterjesztést, 2. o.

- 1287/2011.(05.25.) A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, tegyen intézkedést, hogy a jelen határozatban foglaltak megvalósítását célzó, a BGYH Zrt. által előkészített megállapodások tervezete(i) azok elkészültét követően – a felek egyetértése esetén – haladéktalanul kerüljenek benyújtásra a Közgyűlés elé.

- 1286/2011.(05.25.) Úgy dönt, hogy a BGYH Zrt., a Rác Beruházó Kft. és a Magyar Fejlesztési Bank közt a „Rácz fürdő” beruházás sikeres lezárására készítsen elő olyan háromoldalú megállapodást, amelyben a BGYH Zrt. által korábban – a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése, illetőleg arra hatáskörrel rendelkező bizottsága által vállalt, illetve jóváhagyott kötelezettségek teljesítését, az új körülményekre tekintettel a felek konszenzusával, a Magyar Fejlesztési Bank egyetértésével észszerűen módosítani javasolja.

- 1285/2011.(05.25.) A tárgyalások céljaként meghatározza a BGYH Zrt. tulajdoni hányadának növelését a Rác Nosztalgia Kft.-ben olyan szintre, hogy az egyenlő legyen a Rác Beruházó Kft. tulajdoni hányadával.

- 1284/2011.(05.25.)megismerve az előterjesztés szerint a BGYH Zrt. és a Rác Beruházó Kft. tulajdonában lévő Rác Nosztalgia Kft. által kezelt „Rácz fürdő” beruházás helyzetét, a tulajdonosok és a beruházást döntő részben finanszírozó Magyar Fejlesztési Bank közt folyó előkészítő tárgyalások nyomán körvonalazódó megoldást, felhatalmazást ad a további tárgyalások lefolytatásához.

• 2012. június 20.: Hozzájárulás tulajdoncsökkenéshez

A döntés alapjául szolgáló előterjesztést dr. György István főpolgármester-helyettes nyújtotta

be.

A Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

- 1481/2012.(06.20.) A Fővárosi Közgyűlés a BGYH Zrt. által – a BVK HOLDING Zrt. Igazgatósága kezdeményezésére – a Rác Nosztalgia Beruházó és Szolgáltató Kft. (1013 Budapest, Hadnagy utca 8-10., adószám: 12624647-2-41, Cg.: 01-09-695525) ellen indított perben a megajánlott peres egyezségre tekintettel hozzájárul ahhoz, hogy a Budapest I. ker., 5973 hrsz. alatt felvett „kivett fürdő” megnevezésű 7061 m2 alapterületű telek és a rajta található hotel és fürdőépületek tekintetében a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1138 Budapest, Népfürdő u. 38-40., adószám: 12165814-2-41. Cg.: 01-10-043152), jelenlegi 1/1. arányú tulajdonosi hányada 35/100 eszmei tulajdoni hányadra csökkenjen a Rác Nosztalgia Beruházó és Szolgáltató Kft. ráépítése következtében keletkezett közös tulajdon kialakulására tekintettel, és ahhoz, hogy a Rác Nosztalgia Beruházó és Szolgáltató Kft. (1013 Budapest, Hadnagy utca 8-10., adószám: 12624647-2-41, Cg.: 01-09-695525) tulajdonjoga 65/100 eszmei tulajdoni hányad arányban a tárgyi ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre kerüljön.

• 2013. június 12.: Tulajdoncsökkenéshez adott hozzájárulás visszavonása

A döntés alapjául szolgáló előterjesztést Tarlós István főpolgármester nyújtotta be.

A Fővárosi Közgyűlés hatályon kívül helyezte a 2012-ben hozott döntését és visszavonta a tulajdoncsökkenéshez adott hozzájárulását.

A Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

- 1224/2013.(06.12.)A Fővárosi Közgyűlés a Gt. 22. § (5) bekezdésében biztosított jogkörében alapítói határozattal utasítja a BVK HOLDING Zrt. igazgatóságát, hogy a kizárólagos tulajdonában álló Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-től a „Rác fürdő” projekt tekintetében magához vont döntési hatásköreit úgy gyakorolja, hogy a 1013 Budapest, Hadnagy u. 8-10. sz. alatti, Budapest I. ker., 5973/A helyrajzi szám alatt fürdő megjelölésű önálló ingatlanként felvételre kerülő felépítménynek a BGYH Zrt. tulajdonába kerülő 7 %-os hányadát, annak a BGYH Zrt.-nél jelenleg nyilvántartott értéken a Fővárosi Önkormányzat részére adásvétel jogcímén átruházza.

- 1223/2013.(06.12.) Biztosítja a Gazdasági Bizottság részére a Rác Nosztalgia Kft. „cs.a” csődegyezségi megállapodás létrehozásához szükséges kiadások fedezetét, ennek érdekében 470.000 eFt-tal csökkenti a „919401 Előző városvezetés örökségének kezelésére céltartalék” cím kiadási előirányzatát és ezzel egyidejűleg azonos összeget vesz tervbe az új „847902 Rác Nosztalgia Kft. „cs.a.” csődegyezségi megállapodás létrehozásához szükséges kiadások” cím kiadási, azon belül a dologi kiadások előirányzatán. Felhatalmazza a főpolgármestert, hogy a csődegyezségi megállapodáshoz, illetve annak előkészítéséhez kapcsolódó fizetési határidők betartása érdekében a költségvetési rendelet módosításának hatálybalépését megelőzően gondoskodjon a szükséges soron kívüli finanszírozásról.

- 1222/2013.(06.12.) Hatályon kívül helyezi az 1481/2012. (VI. 20.) Főv. Kgy. határozatot és felkéri a főpolgármestert, hogy a Közgyűlés döntéséről tájékoztassa a BVK HOLDING Zrt. igazgatóságát.

- 1221/2013.(06.12.) Felhatalmazza Szarvas Ferencet, valamint helyetteseként dr. Mező Istvánt, hogy a RÁC Beruházó Befektető és Szolgáltató Kft. „csődeljárás alatt” (1013 Budapest, Lánchíd utca 19., cégjegyzékszám: 01-09-724096, adószám: 13216676-2-41) a Fővárosi Törvényszék által 9. Cspk. 01-12-000040 ügyszámon elrendelt csődeljárásában a Budapest Főváros Önkormányzatát megillető hitelezői jogokat – a Gazdasági Bizottság által előzetesen jóváhagyott mandátum alapján – gyakorolja, Budapest Főváros Önkormányzatát a csődtárgyaláson képviselje, egyúttal felkéri a főpolgármestert a szükséges meghatalmazások kiadására.

- 1220/2013.(06.12.) Felhatalmazza Szarvas Ferencet, valamint helyetteseként dr. Mező Istvánt, hogy a RÁC NOSZTALGIA Beruházó és Szolgáltató Kft. „csődeljárás alatt” (1013 Budapest, Hadnagy utca 8-10., cégjegyzékszám: 01-09-695525, adószám: 12624647-2-41) a Fővárosi Törvényszék által 9. Cspk. 01-12-000036 ügyszámon elrendelt csődeljárásában a Budapest Főváros Önkormányzatát megillető hitelezői jogokat – a Gazdasági Bizottság által előzetesen jóváhagyott mandátum alapján – gyakorolja, Budapest Főváros Önkormányzatát a csődtárgyaláson képviselje, egyúttal felkéri a főpolgármestert a szükséges meghatalmazások kiadására.

- 1219/2013.(06.12.) a Rác Nosztalgia Kft. „cs.a” csődeljárásában a csődegyezségi megállapodás megkötése érdekében az általa támogatható csődegyezség elvi irányvonalait az előterjesztés 2. sz. mellékletében foglalt tartalommal elfogadja azzal, hogy a Gazdasági Bizottság a csődegyezség elvi irányvonalaitól az előterjesztés 2. számú melléklete V. pontjában meghatározott keretek szerint – indokolt esetben – a végleges

csődegyezségi megállapodás érdekében eltérhet a Fővárosi Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett.

• 2013. szeptember 26.: Tájékoztatás tudomásulvétele

A döntés alapjául szolgáló előterjesztést Tarlós István főpolgármester nyújtotta be.

A Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

- 1622/2013.(09.26.) A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a „847902 Rác Nosztalgia Kft.

„cs.a.” csődegyezségi megállapodás létrehozásához szükséges kiadások” cím kiadási, azon belül a dologi kiadások előirányzatát továbbra is a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottságának kezelésében kívánja tartani, a Rác Fürdő és Hotel projektekkel kapcsolatban felmerülő szakértői és egyéb kapcsolódó feladatok fedezetének biztosítása érdekében. Ezzel egyidejűleg a cím megnevezését „847902 Rác Fürdő és Hotel projekt rendezéséhez szükséges kiadások”-ra változtatja.

- 1621/2013.(09.26.) tudomásul veszi a Rác Fürdő és Hotel beruházás jelenlegi helyzetét ismertető előterjesztés szerinti tájékoztatót, egyben felkéri a főpolgármestert, hogy a projekt teljes rendezése és az eredményes reorganizáció érdekében a BVK Holding Zrt. bevonásával mutassa be a Gazdasági Bizottság részére szakértői állásponttal alátámasztottan a rendezésre vonatkozó alternatívákat, egyben döntésre készítse elő és vázolja fel az alternatív megoldási javaslatokon belül a rendezéshez szükséges és figyelembe veendő részletes koncepciót.

• 2014. április 30.: RN-nel szemben fennálló követelés értékesítéséhez való hozzájárulás

A döntés alapjául szolgáló előterjesztést dr. György István főpolgármester-helyettes nyújtotta

be.

A Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

- 701/2014.(04.30.) A Fővárosi Közgyűlés tudomásul veszi, hogy a legfeljebb EUR

követelés értékesítésére vonatkozóan zártkörű pályázati eljárás kiírására kerül sor, amely felhívása rögzíti a követelés vételár megfizetésére vonatkozó minimum árat, valamint a fizetési kötelezettség biztosítása érdekében elfogadható jogi garanciákat.

- 700/2014.(04.30.) Támogatja a Rác Nosztalgia Kft.-vel szemben fennálló EUR követelés

értékesítését, ha az elősegíti a fürdő felépítménynek a Budapest Főváros Önkormányzata kizárólagos tulajdonba kerülését, a fürdő mielőbbi megnyitását, és a EUR követelés

megvásárlásra fordított összeg térülését. A Rác fürdő felépítményi ingatlanának megvásárlására, a EUR követelés értékesítésére és a jogügylettől függő biztosítékokra

vonatkozó szerződéseket 2014. június 30-ig meg kell kötni. Ezen határidő elmulasztása esetén a Rác Nosztalgia Kft. csődegyezségi megállapodásában foglaltak szerint kell eljárni.

- 699/2014.(04.30.) Úgy dönt, hogy a Gazdasági Bizottság részére a Rác fürdő ügy rendezésére biztosított döntési hatáskört továbbiakban is fenntartja.

- 698/2014.(04.30.) egyetért azzal, hogy adásvétellel Budapest Főváros Önkormányzata megszerezze a Budapest I. ker., 5973/0/A hrsz. fürdő ingatlan jelenleg a Rác Nosztalgia Kft. tulajdonában álló 9300/10000 eszmei tulajdoni hányadát legfeljebb nettó Ft-os vételár

beszámítás mellett azzal, hogy a fürdőfelépítmény teljes egészének birtoklása, használata, hasznosítása a 2002-es megállapodás alapján a Rác Nosztalgia Kft.-t illesse meg további 30 évre a szerződéses kötelezettségei maradéktalan teljesítése mellett.

• 2012-2014 összefoglalóan: Csődeljárás megindulása és csődegyezségi tárgyalások

„A 2012. július 24-én az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felmondta a kifizetetlen szállítói számlák, a projekt előrehaladását akadályozó viták, az adós részéröl elmaradt tájékoztatás miatt a Rác Nosztalgia Kft-vel kötött kölcsönszerződéseket, és a követeléseit lejárttá tette.

A kölcsönszerződések felmondása miatt az RN a zálogjogok érvényesítésének a megelőzése érdekében 2012 szeptemberében csődeljárást kezdeményezett maga ellen.

Tekintettel arra, hogy az RN többségi tulajdonosa, az RB kezességet vállalt az RN tartozásaiért, az RN fizetésképtelensége automatikusan ahhoz vezetett, hogy az RB 2012 végén ugyancsak fizetésképtelenné vált. A RN kérelme alapján a Fővárosi Törvényszék elrendelte a 2012. szeptember 28. napjától a csődeljárást, míg az RB 2012. október 03. napjától állt csődvédelem hatálya alatt. Az RN csődeljárásban egy luxemburgi székhellyel rendelkező svájci cég tett kivásárlási ajánlatot a fennálló követelésekre összesen közel 2,5 Mrd Ft összegben, amelyet a hitelező bankok (MFB/MKB) nem fogadtak el, de a csődvédelem hatályát 2013. májusig meghosszabbították.

2013 áprilisában a csődeljárásban alapvető fordulatot hozott, hogy Budapest Főváros Önkormányzata engedményezéssel megvásárolta az adós RN-nel szemben fennálló 26.230.777,64 EUR MFB-s követelést 7.603.132 EUR összegű vételárért (2.257 MFt-ért), mellyel egyidejűleg a követelés biztosítékai átszálltak a Fővárosra.”100

A csődegyezségi tárgyalások – részeredmények ellenére – összességében sikertelenek voltak.

• 2014: A REK Rác Fürdő Eszközekelő Kft. létrehozása

A döntés alapjául szolgáló előterjesztést dr. György István főpolgármester-helyettes nyújtotta be. A Fővárosi Közgyűlés 2014. június 30-án fogadta el a vállalat megalapításáról szóló 915/2014.(VI.30.) határozatot.

• 2015. május 27.: Vizsgálóbizottság kezdeményezése

Az egyébként a REK alapító okiratának módosításáról szóló előterjesztéshez Gy. Németh Erzsébet (DK) nyújtott be módosító javaslatot és kezdeményezte vizsgálóbizottság felállítását. A javaslat szerint: „a Rác fürdő megnyitásának mai napig történő elmaradása ügyében vizsgálóbizottságot hoz létre. Felkéri továbbá a Főpolgármestert, hogy a Közgyűlésben mandátumot szerzett pártokkal való egyeztetés után a soron következő Közgyűlésre terjesszen elő javaslatot egy vizsgálóbizottság létrehozására, melybe minden mandátumot szerzett párt l főt delegál.”

A Fővárosi Közgyűlés a javaslatot nem fogadta el.

A Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

100 Fővárosi Közgyűlés 2015. június 23-i ülésén tárgyalt Rác Fürdő projekttel kapcsolatos stratégiai döntés meghozatala tárgyú előterjesztést, 2-3. o.

- 614/2015.(05.27.) A Fővárosi Közgyűlés Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III.14.) Főv. Kgy. rendelet 56. § (1) bekezdésében foglalt hatáskörében, a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság legfőbb szerveként eljárva felkéri a főpolgármestert, hogy az alapítói döntésekről a Ptk. 3:109. § (4) bekezdése értelmében a Társaság vezető tisztségviselőjét értesítse.

- 613/2015.(05.27.) A Fővárosi Közgyűlés Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet 56. § (1) bekezdésében foglalt hatáskörében, a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság legfőbb szerveként eljárva jóváhagyja a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság alapító okiratának módosítását az előterjesztés 1. sz. melléklete szerinti tartalommal, és felkéri a főpolgármestert az előterjesztés 1. sz. mellékletét képező alapító okirat módosítása, valamint az előterjesztés

2. sz. mellékletét képező módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat aláírására és kiadására.

- 612/2015.(05.27.) nem fogadja el Gy. Németh Erzsébet módosító javaslatát, mely szerint:

„A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a Rác fürdő megnyitásának mai napig történő elmaradása ügyében vizsgálóbizottságot hoz létre. Felkéri továbbá a főpolgármestert, hogy a Közgyűlésben mandátumot szerzett pártokkal való egyeztetés után a soron következő közgyűlésre terjesszen elő javaslatot egy vizsgálóbizottság létrehozására, melyben minden mandátumot szerzett párt 1 főt delegál. Határidő: a Fővárosi Közgyűlés 2015. júniusi ülése Felelős: Tarlós István.”

• 2015. június 23.: Az RN és RB felszámolásának kezdeményezése

A döntés alapjául szolgáló előterjesztést dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes nyújtotta

be.

Az előterjesztés szerint „[a] Fővárosnak döntenie kell a követelés érvényesítése, a létrejött projekteredmény mielőbbi hasznosítása, további állagromlása megakadályozása érdekében. Ha ebben a Rác cégcsoport lehetőségei kimerültek, úgy a további, konszenzuson és kölcsönös vállalásokon alapuló egyeztetési folyamat fenntartása nem járható út. A Főváros kénytelen a követeléseinek érvényesítése irányában lépni azzal, hogy a tárgyalásos megoldás véglegesen nem kerül kizárásra, de jelen pillanatban annak feltételei nem adottak és a Rác cégcsoporttal a közelmúltban folytatott tárgyalások, a rendelkezésre álló információk alapján nem is várható előrelépés. Figyelemmel ugyanakkor a lejárt, illetve a lejárat előtt álló követelések összegszerűségére a Fővárosi Önkormányzat számára az RB és az RN fizetőképessége kétségessé vált, így a közvagyon védelme, valamint a közpénzekkel való hatékony, átlátható és prudens gazdálkodás követelménye a Fővárosi Önkormányzat számára a teljes követelésének azonnali érvényesítését teszi indokolttá. Ennek érdekében jelen előterjesztés keretében teszünk javaslatot a RN és RB adósok fizetésképtelenségének megállapítása iránti eljárás megindítására. ...

„A 2002-ben indított beruházás szerződéses keretek között történő megvalósítása az irányadó Megállapodás keretei között a Rác cégcsoport. mint beruházók érdekkörében felmerülő finanszírozási nehézségek miatt gyakorlatilag ellehetetlenült. A Fővárosi önkormányzat és érintett gazdasági társaságaira irányadó törvényi előírások, jelenlegi pozíciójuk, biztosítékaik sérelmére a Megállapodás módosítása nem eszközölhető, a Rác Fürdő Projektnek a Rác cégcsoporttal közös megegyezés alapján történő reorganizációjában jelenlegi információk alapján érdemi előrelépés nem várható. A Projekt előremozdítása, a Fürdő és Hotel

létesítmények mielőbbi működése érdekében szükséges a követelések érvényesítése tárgyában döntést hozni, mivel ennek elmaradása esetén a követelések leértékelésével is számolni kell.”

A Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

- 963/2015.(06.23.): A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet 56. § (1) bekezdése értelmében a Budapesti Városigazgatóság Zrt. egyedüli tagjaként utasítja a Társaság igazgatóságát arra irányulóan, hogy a BGYH Zrt. a Rác Nosztalgia Kft.-vel szemben fennálló lejárt és teljesítésre nem került követelése érvényesítése érdekében a felszámolási eljárást megindítsa.

- 962/2015.(06.23.) Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet 56. § (4a) bekezdésében foglaltak alapján esetileg magához vonja a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottságra átruházott hatáskört és ezen rendelet 56. § (1) bekezdése értelmében a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. egyedüli tagjaként, valamint a Társaság alapító okiratának 8.3. pontja értelmében utasítja a Társaság ügyvezetőjét, hogy a Rác Nosztalgia Kft. és a Rác Beruházó Kft. Társaságokkal szemben fennálló lejárt és teljesítésre nem került követelések érvényesítése érdekében a felszámolási eljárásokat megindítsa.

- 961/2015.(06.23.) Kezdeményezi a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló többször módosított 1991. évi XLIX. törvény IV. fejezete alapján a Rác Nosztalgia Kft.-nek (1012 Budapest, Hadnagy utca 8-10.), valamint a Rác Beruházó Kft.-nek (1012 Budapest, Attila utca 22.) a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetként történő minősítését és felkéri a főpolgármestert az ehhez szükséges intézkedések megtételére.

- 960/2015.(06.23.) úgy dönt, hogy a Rác Fürdő és Hotel beruházás vonatkozásában a Rác Nosztalgia Kft.-vel, valamint a Rác Beruházó Kft.-vel szemben fennálló, Budapest Főváros Önkormányzatát, a REK Kft.-t., valamint a BGYH Zrt.-t megillető és lejárt követelést felszámolási eljárás megindítása útján szükséges érvényesíteni.

• 2017. február 22.: Az MFB-ajánlat

A döntés alapjául szolgáló előterjesztést dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes nyújtotta

be.

Az előterjesztés lényege szerint a Főváros az MFB számára átadta volna a Rácfürdő-projektet, azonban a Fővárosi Közgyűlés az előterjesztést nem támogatta.

Az előterjesztés szerint: „[a]z előterjesztés arra tesz javaslatot, hogy az MFB ajánlatának elfogadásával a főváros azonnal és fix összegben történő térülésének lehetőségével élve, minden további kockázatot elhárítva, ne vállaljon további közvetlen feladatot és viseljen további felelősséget, költséget a létesítmények megszerzése, megnyitása, vagy üzemeltetése körében. A főváros sem a 2002-es beruházási megállapodás során, sem a követelésmegvásárlással, sem a csődegyezség megkötése útján nem kívánt fürdő és hotel komplex szolgáltatást nyújtó létesítményeket megszerezni és üzemeltetni, és ennek a kockázatát a jövőben sem célszerű felvállalni, figyelemmel az önkormányzat kötelező feladatainak védelmére is.

A főváros egy 2002-ben született, nem kellően átgondolt beruházási és üzemeltetési konstrukciót zárna le ezzel a döntéssel, mentesítve az önkormányzatot a további

kockázatoktól.”

Az előterjesztés vitájában az előterjesztő azt mondta, hogy: „[ö]sszességében tehát olyan döntési alternatívánk van, hogy megyünk tovább a felszámolási eljárásban, próbálunk ott érdekeket érvényesíteni, ad absurdum ingatlant visszaszerezni, ad absurdum, ha

visszaszereztük, az ingatlannal valamit kezdeni, működtetni, üzemeltetni, avagy pedig egy

biztos kiszállást gondolunk magunknak és azt gondoljuk, hogy a főváros 3,1 milliárd forintért ezt a követelést visszaadja úgy, hogy a fürdő megnyitását 500 millió forint kötbérrel

biztosítja.”101

Tokody Marcell (Jobbik) szerint: „[f]ölmerül az a kérdés részemről, hogy ki a rejtélyes befektető az MFB mögött, aki egyébként valószínűleg nagyon olcsón jut ehhez a jó üzlethez, jócskán többért tud rajta bizonyos esetben túladni. Hiszen sajtóhírek szerint megint csak

érdekes figura kerül elő, méghozzá a nemzet veje, az ő érdekeltségi körébe tartozó cég. Az MFB, mint tudjuk, az állam kizárólagos tulajdonában áll, és láttunk már olyat, hogy az állam kizárólagos tulajdonában álló bank, hogy hogy nem, a miniszterelnök környezetéhez tartozó személyeknek nyújt támogatást. Gondoljunk arra, amikor az Eximbank Andy Vajnát

kisegítette a TV2 megvásárlásakor pár milliárd forinttal.

Ugye, azt mondják, hogy nyolc hónapon belül megnyílik a fürdő. Mi a garancia arra, hogy nem történik meg, hogy nyolc hónap után megnyit a fürdő, majd azon nyomban ez az új befektető rögtön busás haszonnal továbbértékesíti valakinek? Tehát javaslom, hogyha mindenféleképpen ezen az úton akarnak járni, akkor elidegenítési és terhelési tilalmat alkalmazzunk.

A másik része pedig, hogy ahogy elhangzott főpolgármester-helyettes úr részéről, felszámolást végigvinni, visszaszerezni a főváros tulajdonát, saját érdekkörben üzemeltetni vagy majdan értékesíteni, itt akár jóval magasabb az az összeg, amit megkaphat a főváros, tehát ez benne van a pakliban.

Azt gondolom tehát, hogy nettó gazdasági bűncselekmény lenne egy olyan lehetőséget

kiválasztani, ahol benne van, hogy olcsón kótyavetyéljük el, tehát ezt semmiféleképpen nem tudnám támogatni.

Abban az esetben, hogyha a főváros – hiszen ismerjük a költségvetésünk lehetőséget,

amelyek meglehetősen szűkösek – nem tudná ezt a fürdőt maga kezelni, üzemeltetni, abban az esetben persze ott van az értékesítés, mint lehetőség, de akkor pedig egy nyilvános licit lenne az a fajta metódus énszerintem, amikor garantálható az, hogy maximalizálni tudjuk a Fővárosi Önkormányzat bevételét, és a közpénz védelmét ez szolgálja. Tehát én azt

gondolom, hogy ekkor járnánk el a jó gazda gondosságával, és én egy ilyen megoldást tudok támogatni, ezt a fajta rejtélyes befektetőnek olcsón odaadjuk típusút nem. Köszönöm

szépen.”102

Szaniszló Sándor (MSZP) szerint: „[m]i azt mondjuk, hogyha korrekten jár el a főváros,

megköszöni a Magyar Fejlesztési Banknak ezt az ajánlatot, nem fogadjuk el, végigcsináljuk a végrehajtási eljárást, és majd döntünk akkor. Az egészen biztos – látjuk, hogy Budapesten a

turizmus mennyire fellendülőben van az utóbbi néhány évben –, ha magyar üzemeltetőt nem találunk, akkor írjunk ki nyílt nemzetközi pályázatot, egészen biztosan fog majd idejönni egy olyan nemzetközi szállodalánc, amely örömmel birtokba veszi ezt a valóban páratlan

létesítményt.”103

Gy. Németh Erzsébet (DK) szerint: „[a] praktikus részét sem értem a dolognak. Tehát ha a Fejlesztési Banknak megéri ezt az egészet így átvenni, kifizetni nekünk a követelést, illetve

101 A Fővárosi Közgyűlés 2017. február 22. ülésének jegyzőkönyve, 141. o.

102 A Fővárosi Közgyűlés 2017. február 22. ülésének jegyzőkönyve, 145-146. o.

még ezt a 800 millió forintos kamatot is, akkor nekünk miért nem éri meg ezt a dolgot

megtartani, és mi egy nyilvános pályázat keretében értékesíthetjük ezt az ingatlanegyüttest.

Az sem érv, hogy a fürdő esetében most kikötjük, hogy csak fürdőként üzemelhet, mert

legjobb tudomásom szerint ez a fürdő egy műemlék fürdő, tehát itt azért nem igazán értem, hogy itt annyira funkcióváltást, illetve ingatlanspekulációt, ahogy az ügyvéd úr fogalmazott, hogy lehetne megtenni.

Van a fővárosnak olyan szakcége, amely közmegelégedésre üzemelteti ezeket a fürdőket, nem hiszem, hogy ezt ne tudná ugyanúgy, ugyanolyan színvonalon megtenni. Tényleg felmerül az emberben az, hogy itt a háttérben az államtól, a kormányzattól, illetve a Fejlesztési Banktól már jól megszokott, valamilyen átjátszásról van szó, tényleg felmerül az emberben az, hogy akár Garancsi, akár Mészáros vagy – úgy, ahogy már itt a Közgyűlésben elhangzott – az első nemzeti vő érdekeltségébe tartozó cég az, amely szemet vetett erre a tulajdonképpeni ékkőre, mert aki ott volt, és látta ezt az ingatlankomplexumot, szinte majdnem teljesen készen, berendezve, az tényleg nem érti, hogy ezt miért kell nekünk így elkótyavetyélni.

Szóval azt gondolom, hogy akkor jár el helyesen a főváros, hogyha ezt a fejlesztési banki

ajánlatot nem fogadja el, vigyük végig az ügyeket, és utána, ha tényleg nem akarja a főváros a szálloda részét üzemeltetni, vagy tényleg nincsen erre forrásunk, akkor egy nyilvános pályázat keretében mi hirdessük meg, de ez bizony, akárhogy is körül van ez bástyázva

jogilag, nettó vagyonvesztés a főváros részéről.”104

A Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatot hozta:

- 173/2017.(02.22.) A Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el a beterjesztett határozati javaslatokat, mely szerint: „A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a Rác fürdő és hotel beruházás befejezése, a létesítmények mielőbbi megnyitása, valamint a Főváros további felelősségvállalás alóli mentesítése érdekében, figyelemmel a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. ezirányú megkeresésére, felbontja az MFB Zrt. és a Fővárosi Önkormányzat között 2013. április 25. napján létrejött követelés-engedményezési szerződést, az ennek keretében szabályozott feltételek teljesülése esetén visszaengedményezi a felszámolás alatt álló Rác Nosztalgia Kft.-vel, valamint a Rác Beruházó Kft.-vel szemben fennálló hitelezői követelést, biztosítva ezáltal az MFB Zrt. hitelezői jogainak gyakorlását, a felbontás következtében a Fővárosi Önkormányzat és az MFB Zrt. között beálló elszámolási kötelezettség teljesítése, a Főváros eddigi ráfordításai egyösszegű megtérítése mellett. A Fővárosi Közgyűlés az MFB Zrt.-vel kötött engedményezési szerződés felbontása körében, az előterjesztéssel érintett egyes kérdésekben Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet 56. § (4a) bekezdése értelmében a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottságra átruházott hatáskört esetileg magához vonva az alábbi döntéseket hozza meg. Jóváhagyja és megköti a Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. között 2013. április 25. napján létrejött követelés-engedményezési szerződés felbontására, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába kerülő követelés visszaengedményezésére irányuló felbontási megállapodást, valamint annak végrehajtását szolgáló letéti szerződést az előterjesztés 7. számú mellékletét képező tartalommal. Határidő: 60 nap Felelős: Tarlós István Jóváhagyja a felbontási megállapodás alapján a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába visszakerülő követelésnek a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. javára történő átruházására irányuló visszaengedményezési nyilatkozatot az előterjesztés 8. számú mellékletét képező

tartalommal, és felhatalmazza a főpolgármestert annak a felbontási megállapodásban szabályozott teljesülését biztosító végleges tartalommal történő aláírására. Határidő: 60 nap Felelős: Tarlós István Budapest Főváros Önkormányzata és a Rác Beruházó Kft. között 2013. augusztus 27. napján létrejött, a 3.855.522,98 EUR összegű hitelezői kamatkövetelésre irányuló engedményezési szerződéstől eláll a vételár meg nem fizetése miatt, valamint az MFB Zrt.-vel kötendő felbontási megállapodás teljesülése érdekében az előterjesztés 11. számú mellékletét képező tartalommal, a Rác Beruházó Kft. által eddig teljesített 160.000.000 Ft vételárrésznek a felszámoló felé történő visszafizetési kötelezettsége mellett. Határidő: 60 nap, az MFB Zrt.-vel kötendő felbontási megállapodással egyidejűleg Felelős: Tarlós István Jóváhagyja és megköti a Budapest Főváros Önkormányzata és a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. között – a Társaság esetében a Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet 56. § (1) bekezdése értelmében egyedüli tagjaként, egyben alapítói hatáskörében is eljárva – az MFB Zrt.-vel kötendő felbontási megállapodás teljesülése érdekében történő, 23.247.871,66 EUR és járulékai összegű követelésre irányuló engedményezési szerződést az előterjesztés 10. számú mellékletét képező tartalommal. Határidő: 60 nap, az MFB Zrt.-vel kötendő felbontási megállapodással egyidejűleg Felelős: Tarlós István A Rác fürdő projekt rendezéséhez kapcsolódóan a követelésállomány értékesítéséből származó bevételt, 3.112.000 eFt-ot tervbe vesz a „847902 Rác fürdő és hotel projekt rendezéséhez szükséges kiadások” cím bevételi előirányzatán (a bevételből egyéb működési bevétel 2.219.658 eFt, kamatbevételek és egyéb pénzügyi műveletek bevételei 892.342 eFt). Egyidejűleg címen belül tervbe vesz a kiadási, azon belül a dologi kiadások előirányzatán 2.520.000 eFt-ot (a kiadásból 2.360.000 eFt a REK Kft.-hez kapcsolódó többi dologi kiadás, 160.000 eFt a Rác Beruházó Kft.-hez kapcsolódó többi dologi kiadás). A különbözetet, 592.000 eFt-ot tervbe vesz a „909301 Vitatott és peres ügyek, valamint peren kívüli egyezség megkötésére rendelt tartalék” cím kiadási előirányzatán. Felkéri a főpolgármestert, hogy gondoskodjon a Rác Beruházó Kft. „fa” felszámolója részére fizetendő 160.000 eFt soron kívüli utalásáról. Határidő: 60 nap, az MFB Zrt.-vel kötendő felbontási megállapodás létrejöttét követően Felelős: Tarlós István Felkéri a főpolgármestert, hogy a felbontási megállapodás teljesülése, a felszámolásban az MFB Zrt. hitelezői jogainak helyreállítása, a hitelezői biztosítékok feletti rendelkezés biztosítása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket és nyilatkozatokat a Közgyűlés által meghozott döntések értelmében és keretei között. Határidő: a felbontási megállapodás megkötését követően folyamatosan Felelős: Tarlós István Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet 56. § (1) bekezdése értelmében a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. egyedüli tagjaként, valamint a Társaság alapító okiratának 8.3. pontja értelmében utasítja a Társaság ügyvezetőjét, hogy saját felelősségére tegye meg a szükséges intézkedéseket és jognyilatkozatokat a felbontási megállapodás teljesülése érdekében, a Közgyűlés által meghozott döntések értelmében és keretei között. Határidő: a felbontási megállapodás megkötését követően folyamatosan Felelős: Tarlós István Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet 56. § (1) bekezdése értelmében a Budapesti Városüzemeltetési Zrt. egyedüli tagjaként utasítja a Társaság igazgatóságát arra irányulóan, hogy a BGYH Zrt. saját felelősségére tegye meg a szükséges intézkedéseket és jognyilatkozatokat a felbontási megállapodás teljesülése érdekében, a Közgyűlés által meghozott döntések értelmében és

keretei között. Határidő: a felbontási megállapodás megkötését követően folyamatosan Felelős: Tarlós István.”

• 2018. február 21.: Döntés arról, hogy a Főváros célja az ingatlanok megszerzése

A döntés alapjául szolgáló előterjesztést dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Tarlós István főpolgármester nyújtotta be.

A Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

- 83/2018.(02.21.) A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a Rác Fürdő mielőbbi megnyitása érdekében kifejezi azon szándékát, hogy a Fővárosi Önkormányzat a Rác Fürdő (1013 Budapest, Hadnagy u. 8-10., 5973/0/A hrsz.) és a Hotel (1013 Budapest, Hadnagy u. 8-10., 5973/0/B hrsz.) ingatlanok teljes és egységes tulajdonjogát megszerezze. Felkéri a főpolgármestert, hogy gondoskodjon az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése érdekében szükséges intézkedések megtételéről, és a felszámolási eljárás alakulásának függvényében a döntési javaslatokat terjessze a Közgyűlés elé.

• 2018. június 13.: Az egyezségi ajánlat elutasítása

Az előterjesztés szerint: „[a] Rác Fürdő és Hotel ügyében a 2018. február 21. napján hozott fenti határozat tükrében általános jelleggel megállapítható, hogy a Fővárosi Önkormányzat és az érdekeltségi körébe tartozó fővárosi gazdasági társaságok, mint hitelezők igényérvényesítésének elsődleges eszköze, egyben érdeke az épületegyüttesen történő tulajdonjog megszerzése, így minden ezzel ellentétes irányba mutató lépés elutasítása javasolt. Tekintettel arra, hogy a Végzés mellékletét képező kilábalási program illetőleg módosított egyezségi javaslat részben valótlan állításokat tartalmaz az adós reorganizájónak eddigi meghiúsulása vonatkozásában illetve újabb elemeket nem tartalmaz a Fővárosi Önkormányzat számára korábban már ismertté vált és számára előnytelen adóság rendezési programhoz képest, valamint nem célozza meg a Rác Fürdő és a Hotel felépítmények teljes és egységes tulajdonjogának, így egységes üzemeltetési jogának megszerzését, így az adós RN által megfogalmazott módosított egyezségi javaslat elutasítása indokolt. Az előterjesztés 3.,4. és 5. számú mellékleteként csatolt ügyvédi vélemény, REK Kft. vélemény, valamint BGYH levél szintén ezt az álláspont támasztja alá.”

A Fővárosi Közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

- 687/2018.(06.13.) A Fővárosi Közgyűlés a Fővárosi Önkormányzat és érintett gazdasági társaságai hitelezői érdeke és igénye védelmét szolgáló egységes döntések meghozatala érdekében az előterjesztéssel érintett egyes kérdésekben Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet 56. § (4a) bekezdése szerint eseti jelleggel magához vonva a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottságra átruházott hatáskört az alábbi döntést hozza: Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet 56. § (1) bekezdése értelmében a BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. egyedüli tagjaként utasítja a Társaság Igazgatóságát arra irányulóan, hogy a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma által a Rác Nosztalgia Beruházó és Szolgáltató Kft. adós felszámolási ügyében, a 15.Fpk.3084/2015/75. számú végzés mellékletében meghatározott egyezségi javaslatot hitelezőként utasítsa el.

- 686/2018.(06.13.) A Fővárosi Közgyűlés a Fővárosi Önkormányzat és érintett gazdasági társaságai hitelezői érdeke és igénye védelmét szolgáló egységes döntések meghozatala érdekében az előterjesztéssel érintett egyes kérdésekben Budapest Főváros

Document Metadata

Table of Contents

Az 1/2020. (VII.9.) Határozattal létrehozott bizottság által alkotott

Document Metadata