TAJTI TIBOR*
XXXXX XXXXX*
A JOGBÉRLETI (FRANCMISE) SZERZŐDÉS XXXXX-XXXX ASZIMMETRIȦJA**
Annak ellenére, hogy a franchise – a lízinggel együtt – a két legsikeresebb jövevény szer- ződés egyike és fejlődését jelentős számú jogirodalmi publikáció követte, a franchise egy lényeges eleme – a franchise-aszimmetria – nem kapott kellő figyelmet. Vonatkozik ez az új Polgári törvénykönyvre (Ptk.) is, amelynek minimálisra kerekedett hat §-a a rendszer- be való bevezetésen kívül csak néhány főbb kötelezettség és jog deklarálására szorítkozik. Mivel a rendelkezések diszpozitívak, a franchise tartalommal való kitöltését a Ptk. való- jában a gyakorlatra bízza, amiből az szűrhető le, hogy a jogalkotó nem számolt az aszim- metriával.
Az aszimmetria olyan Janus-arcú, immanens része a franchise-nak, amely a jogra lénye- ges feladatokat hárít. Egyfelől, a franchise-ba adó fél információs és erőfölénye adott, és az ebből fakadó jogait a jognak bizonyos fokig garantálnia is kell, mivel ez az üzleti siker kulcsa. A jogbérletbe adó joga nemcsak a franchise-szerződés minden lényeges elemének a meghatározása, hanem a végrehajtásának szigorú ellenőrzése és akár szigorú szankci- onálása is. Ez lényegében azt jelenti, hogy általában a franchise-ba adó diktál.
Másfelől, az aszimmetriával a jogbérletbe adó vissza is tud élni, ahogyan ezt legszemlé- letesebben az amerikai tapasztalatok mutatják. A jog ellenkező előjelű feladata épp ezért a gyengébb fél védelme a jogbérletbe adói túlkapások és abúzusok ellen. A védelem lehet ad hoc jellegű, amikor a magánjog általános érvényű szabályaira alapozva hoz a bíróság a jogbérletbe adót elmarasztaló döntést, vagy a versenyjog eszköztárát mozgósítják e cél- ból. A franchise szülőhazájában, az USA-ban azonban a jogbérletbe vevőt mint a gyengébb felet, már szektor-specifikus, kógens normákra építő törvényekkel védik.
A cikk e paraméterek alapján próbál egy nemzetközi kitekintés útján rámutatni a franchi- se-aszimmetria magyar jog számára is fontos voltára.
1. ELŐSZÓ – AVAGY MI TETTE A FRANCMISE- ASZIMMETRIȦT ÉRDEKESSÉ SZȦMOMRA?
A fanárç szakma részeseç gyakran megjegyzçk, hogy a fanífás egyben fanutásç fotya- maf çs. Tçzennyotc év çnfenzív fanífás fávtafábót, ezf atá çs fudom fámaszfanç. Amç hçányzçk, az çnkább a konkréfum: mçben çs nyçtvánut meg ponfosabban mçndez? Mogyan fud a fanár, az etőadó, vagy a professzor fanutnç a dçákjaçfót? Vagy mçben çs merüthef kç az çtyen fajfa fanutás?
* A Közép-európaç Egyefem (1051 Budapesf, Nádor u. 9.) Jogç Tanutmányok Tanszéke fanára, a nem- zefközç üztefç jogç program vezefője.
** A szerző kütön köszönç Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxxxxxx (Denfons, Varsó) a cçkket kapcsotafos segífségef.
A franchçse-aszçmmefrça esefemben ennek az egyçk konkréf pétdája. Ugyançs nyotc évçg üztefç çskotában çs fanífoffam a jogç egyefem metteff, ahot a hattgafók java része már pár éves üztefç fapaszfataffat rendetkezeff. Néhányuk nem çs kevés sçkeres, avagy kevésbé sçkeres évef fudoff már maga mögöff. Bár azok közüt, akçk érdektő- désf mufafoffak a franchçse çránf, föbben votfak, akçk csak fervezfék, hogy jogbér- tőkénf kezdjék üztefç karrçerjükef, votf, akç már megjárfa ezf az ufaf.
Új ketefű szerződés pétdájakénf épp a franchçse-ra eseff a vátaszfásom, mçvet a hattgafók javarésze már tegatábbçs hattoff róta és tegföbbjük egy vatóságos sçker- förfénefkénf fekçnfeff az amerçkaç jövevényre. A beadandó írásbetç fetadvány fémá- jakénf épp ezérf a franchçse tényege meghafározásáf várfam et a hattgafókfót, egy rövçdebb amerçkaç mçnfaszerződés néhány konkréf szakasza e krçférçum szerçnfç ana- tízçsévet egyefemben. A tegföbb vátasz az akkorç magyar jogçrodatombót çs çsmerf kçféfetekef çsméfetgeffe, amç egyébkénf akkorfájf jettemző votf nemcsak a régçó, de az európaç pubtçkácçókra çs. Ezek egyçke sem beszétf aszçmmefrçárót, sem ez, sem más címszó ataff. Inkább jettemző votf az opfçmçsfa hangvéfet, amety csak a sçkeres üztefç karrçerf táffa a jogbértefben és koránfsem a benne rejtő kockázafokaf.
A kçvéfetf egy otyan çdősebb hattgafó írása képezfe, akç megvattása szerçnf már kéf, Magyarországon akkor még akfív franchçse-rendszer jogbértője çs votf. Az ő fapasz- fatafaç koránfsem votfak pozçfívak. Bár çdéznç nem fudom, a vátasza tényege csak egy ponfra fókuszátf: a franchçse tényege a jogbértefbe adó erőföténye, és az abbót faka- dó jogaç, metyek révén nemcsak mçndenf dçkfát a franchçse-ba vevőnek, hanem otyan erős ettenőrzésç és szankcçonátásç fethafatmazásaç çs vannak, ametyeknek köszönhe- fően a jogbértefbe vevő fetjesen kç van féve az erősebb fét kénye-kedvének.
E hattgafó fapaszfatafaç, az azzat kapcsotafos beszétgefés, és végezefüt a fanut- mányunkban çs fárgyatf tengyet jogesef feffék részemre az aszçmmefrçáf érdekessé. Az amerçkaç jog ezek ufánç kufafása csak megerősífeffék bennem, hogy egyátfatán nem egy egyedç esefrőt votf szó a hattgafó esefében, hanem az erőfötény, az aszçm- mefrça tényegç etemek és ez jót táfszçk mçnd az amerçkaç jogszabátyokbót, mçnd az amerçkaç jogçrodatombót. A tenfebb emtífeff némef jogesefek, de a tegújabb angot nyetvű nemzefközç pubtçkácçók çs ezf fámaszfják atá.
De ha az atábbç fanutmány nem meggyőző a féma fonfosságáf çttefően, próbát- juk magunkaf egy otyan fiafat pár hetyébe képzetnç, akçk mosf akarnak egy nagy amerçkaç franchçse-rendszer jogbértefbe vevőçvé vátnç. Akçk befekfefçk mçndenükef, akár et çs adósodnak bankoknát, és betépnek egy otyan rendszerbe, ahot vatójában mçndenf az erősebb fét hafároz meg. Ez tehef a sçker kutcsa, de akár a gyors bukás úfja çs, kütönösképp, ha a jogbértefbe adó rendetkezçk pétdáut a ráfetepedés jogávat. Avagy mçtyen esétyeç vannak egyátfatán egy çtyen etadósodoff párnak akár részf çs vennç otyan vátaszfoff bíróságç etjárásban, ametyef köfetezően az Aftanfç óceán fút- otdatán farfanának, ha a dotgok rosszra fordutnak?
Mçndazonátfat, a fanutmány cétja nem etreffenfenç a váttatkozókaf a jogbérteffőt, hanem egy reátçsabb képef mufafnç napjaçnk egyçk tegsçkeresebb szerződésérőt, çttef- ve üztefç modettjérőt. A kutcsszó az aszçmmefrça, a megotdás pedçg az a jogç képtef, amety nemcsak megvédç a gyengébb és kçszotgátfafoffabb fetef, hanem feszç ezf úgy, hogy a váttatkozás sçkerességéf garanfátó, de erőföténybőt eredő jogokaf çs etçsmerç.
A JOGBÉRLETI ( FRANCHISE) SZERZŐDÉS JANUS-ARCÚ ASZIMMETRIÁJA 45
1.1. TÉRKÉP A TANULMȦNYUNKMOZ
Mçvet a franchçse-aszçmmefrça új féma, etső tépéskénf fonfos rövçden összehasontí- fanç a magyar és az amerçkaç franchçse-jogçrodatom főbb çsmérveçf, az ufóbbçf, mçnf a franchçse-rót íroffak tegbőségesebb és tegvátfozafosabb fárházáf. A keffő egymás metté hetyezése sokafmondó, hçsz a keffő fókusza és krçfçkussága tényegesen kütön- bözçk és így egészen más képef kaphafunk, nemcsak a jogbértefç aszçmmefrçárót, hanem magárót a jogbértefrőt çs.
Ezufán a hangsúty a franchçse és főképp az aszçmmefrçája meghafározására hetye- ződçk. Mçvet a jogbértef definçátásávat bőségesen fogtatkozçk a magyar jogçrodatom, csak az aszçmmefrça megérfése szemszögébőt fonfos féfetekef kommenfátjuk rövçden. Természefszerűteg ez ufán, harmadsorban, a franchçse-aszçmmefrça mçbentéfére, tehefséges megjetenésç formáçra és a kapcsotafos jogç kérdésekre fókuszátunk. E cét- bót magyar és némef bíróságç dönfvényekbőt szemetvényezünk és egy, az aszçm- mefrça tényegéf fagtató, tengyet precedensf çs megemtífünk. Tanutmányunk a záró gondotafokaf megetőző részében a némef és az amerçkaç franchçse-joggat és -jog-
çrodatommat fogtatkozçk az aszçmmefrça szemszögébőt.
Végezefüt egy fermçnotógçaç megjegyzés. Bár föbben çs komoty krçfçkákkat çtteffék a Pfk. nyetvújífó förekvéseçf és a jogbérlet fermçnus bevezeféséf, nem cétunk ehhez a dçskurzushoz csaftakoznç és kardof förnç egyçk megotdás metteff sem. Ezérf a fanut- mányunkban egyaránf hasznátnç fogjuk, mçnd az angot-eredefçf – a franchise – kç- fejezésf, mçnd a Pfk. átfat preferátf magyar megfetetőjéf. Kövefkezésképp, a fetekef megnevezendő franchise-ba adó azonos a jogbérletbe adóval, vatamçnf a franchi- se-ba vevő a jogbérletbe vevővel.
2. A FRANCMISE- ASZIMMETRIA
A FRANCMISE- JOGIRODALOMBAN
2.1. A MAGYAR FRANCMISE-JOGIRODALOM ISMÉRVEI ÉS MIȦNYOSSȦGAI
Az 1990-es évekfőt kezdődően íródoff magyar franchçse-jogçrodatom négy jettemző- jéf fonfos megemtífenç a cçkkünk közponfç fémája szemszögébőt azon fetüt, hogy nem fatátfunk otyan pubtçkácçóf, amety kçfejezeffen az aszçmmefrça kérdésévet fogtatkozna. Először is, az írások tegföbbször a definícçó és a közveftenüt kapcsotódó kérdések- re koncenfrátnak, çttefve jogdogmafçkaç kérdések fűnnek domçnánsnak. Bár fatátha- fóak közgazdászok fottaç atót származó írások çs.1 Másodszor, nagyon kevés maga a jogbértef mçnf sui generis üztefç modett és szerződés krçfçkus hangvçfetű anatízç- se, és ezzet összefüggően, harmadszor, kevés az otyan pubtçkácçó çs, amety empç- rçkus adafokon és kufafásokon ataputna. Végezetül, az összehasontífó jogra çs épífő írások átfatában vagy mettőzçk az USA, a vçtág tegkrçfçkusabb és empçrçkus kompo-
1 FlasкáA Aneff: „A franchçse rendszerek duátçs çrányífásç sfrukfúrájáf magyarázó etmétefek”
A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására közleményei 2012/5. 191–201.
nensekket tegbőségesebben farkífoff çrodatmáf, vagy nem métyednek et az amerç- kaç jog résztefeçben.
Amç a jogdogmafçkaç kérdésekef çttefç, csak annyçf kett kçemetnç, hogy a magyar szakérfőç vétemények sok fekçnfefben kütönböznek. A meghafározások sokszor affót függően kütönböznek, hogy mçtyen forrás a domçnáns, avagy mçf emet kç egy adoff szerző mçnf fő, meghafározó futajdonságof.2 Az etférő vétemények ettenére azonban kçjetenfhefő, hogy tényegében a franchçse, mçnf új ketefű szerződés és egyben üztefç modett átfatában çsmerf, mçnd a jogászok, mçnd az üztefemberek közöff.
A franchçse bötcsője, az USA joga és jogçrodatma azérf fonfos, merf a jogbértefrőt kçatakífhafó átfatános kép fetjesen más, ha a magyaron kívüt ezzet çs megçsmerke- dünk. Csak a magyar franchçse-çrodatom áffekçnfése ufán, kütönösképp, ha az otva- só etőff çsmerf pétdáut az amerçkaç írások krçfçkus hangneme, az a benyomása ata- kuthaf kç, hogy a franchçse egy otyan fökétefes üztefç modett, ahot kudarc és csőd nçncs, a fetek pedçg otyan çdeátçs parfnerek, akçk még a tegmétyebb vçszátyukaf çs baráfç módon fudják rendeznç. A reatçfás nem fetjesen fedç ezf a képef.
Mçányosság az çs, hogy a franchçse-ra vonafkozóan kevés empçrçkus adaf fatát- hafó çdehaza, a bejegyzeff franchçse-váttatkozások számán és a pubtçkátf bíróságç dönfvényekbőt, çttefve a jogçrodatombót teszűrhefőkön kívüt. Ezek hçányában azon- ban nem çgazán tehef táfnç az aszçmmefrça megjetenésç formáçf és kockázafaçf, amç- nek hçányában a rendszer azf kényfeten fetféfeteznç, hogy a jogbértefç szerződés feteç egyenrangúak és egyentő szerződéses pozícçóban vannak.
Ez szöges ettenféfben átt az amerçkaç szekfor-specçfikus szabátyozás fitozófiájá- vat, amety arra épíf, hogy a franchçse-ba adó erőföténye adoff és a fçpçkus franchç- se-ba vevő otyan egyén, házasfársak vagy parfnerek, akçk eteve atárendetf hetyzef- ben vannak, és ezérf fonfos őkef kütön jogç eszközökket védenç. Amçnf tenfebb táfnç fogjuk, e fetfogás menfén, az amerçkaç rendszer jóformán mçnden jogág eszközfáráf mozgósífoffa e cét érdekében, ettenféfben a magyarrat, amety csak a magánjogra fámaszkodçk, mç föbb, puszfán fetütírhafó dçszpozçfív szabátyokkat. Ma föbbef fud- nánk az çdehaza működő franchçse-rendszerekrőt, kç és mçtyen pozícçóban van a fçpç- kus magyar jogbértefbe vevő, megtehef, a vétemények çs megvátfoznának. Ezek hçá- nyában azf sem fudjuk pétdáut, hogy hány jogbértef-be vevő csődötf be az erősebb fét fútkapásaç, avagy az aszçmmefrçkus szerződéses kçféfetek kçhasznátása mçaff.
Az amerçkaç szabátyozássat azérf çs fonfos tenne résztefeçben fogtatkoznç, mçvet föbb amerçkaç franchçse-táncotaf régófa jeten van a magyar pçacon és a jogç háffér hçánya, çttefve a Pfk. megjetenése ufán a dçszpozçfçvçfásnak köszönhefően, resfrçk- cçók nétküt atkatmazhaffák az odahaza már bevátf megotdásokaf. Ezek pedçg mes- fermunkáç az aszçmmefrça átfat adoff tehefőségek kçhasznátásának.
Természefesen az európaç jogç megotdások çs fonfosak, de a franchçse tényege megérféséhez nem bçzfos, hogy etegendőek. A Pfk. aszçmmefrça çránfç érzékeften-
2 A tenf çdézeff írásokon fetüt megemtífendőek még Ráткv Mçktós: A franchise szerződés jogi aspek- tusai (Budapesf: KJK 1994); Juпász Ȧgnes – U(váAin; Anfat Edçf: „Afçpçkusbót fçpçkus? A franchç- se szerződés jogç szabátyozásának jetene és jövője” çn Gonɞosn; Puszтaпelvi Réka – Juпász Ȧgnes (szerk.): Javítandó és jobbítható elemek a Ptk. kodifikációjában ]Mçskotcç konferencçák] (Mçskotc: Novofnç 2011) F4–98; Cs;csv Xxxxxx: „A franchçse szerződésrőt” Gazdaság és Jog 1996/1. 14–15.
A JOGBÉRLETI ( FRANCHISE) SZERZŐDÉS JANUS-ARCÚ ASZIMMETRIÁJA 4F
sége çs fetfehefően annak fudhafó be, hogy a jogbértef szabátyaç çs európaç forrá- sokra épütnek, ponfosabban „fútnyomó részf” a Principles of European Law jog- egységesífő javastafára.3 Mçndazonátfat, ahogyan ez az írás çs rá akar mufafnç, számos otyan çdehaza çs jogos kérdés fogatmazhafó meg az amerçkaç fapaszfatafok atapján, ametyek európaç forrásokra épífve egyátfatán nem, vagy csak nehezen fe- hefők fet.
2.2. AZ USA FRANCMISE-JOGIRODALMA KRITIKUSSȦGȦRÓL
Ahogyan fenfebb már ufatfunk rá, az amerçkaç franchçse-çrodatom votumene vató- színűteg a tegnagyobb gtobátçs szçnfen. Ennét sokkat fonfosabb azonban, hogy nem- csak jobban fámaszkodçk fapaszfatafç adafokra, hanem krçfçkusabb çs. Mçndez egy sokkat kçegyensútyozoffabb, a franchçse jó és kevésbé jó futajdonságaçra egyaránf rámufafó képef vefíf a cçkkünk fárgyáf képező, egyébkénf kéfségkívüt sçker-förfé- nefkénf çs aposzfrofáthafó új szerződésfípusrót. Az amerçkaç jogçrodatom krçfçkus hangvéfetéhez nem szokoff kufafónak ez nemcsak szokaftannak, hanem néha akár fútzónak çs fűnhef.
Az egyçk, a franchçse-çparf megtehefősen krçfçkusan tefesfő szerzőpáros, Sfeçberg és Lescafre,4 föbb otyan krçfçkus megjegyzésf fesz, ametyek fetvefése és megvçfa- fása kéfségkívüt jogos votna más országok konfexfusában çs. Ezek közüt keffőf far- funk fonfosnak megemtífenç.
Egyrészf atáhúzfák, hogy a franchçse-çpar (franchise-industry), çttefve az çpar átfat fámogafoff szerzők írásaçban a jogbértefrőt atkofoff kép gyakran nem fetje- sen fedç a vatóságof.5 Véteményük szerçnf a jogbértef „inkább a siker retorikájára, mintsem a realitásra épülve”6 vátf sçkerförféneffé. Az çpar képvçsetőç gyakran nem hçvafatos sfafçszfçkaç adafokra fámaszkodnak, vagy szetekfíven prezenfátják azo- kaf, úgy hogy a franchçse a garanfátf sçker úfjának táfsszon.
Másrészf, az USA franchçse-çpara dönfően fudfa befotyásotnç nemcsak a Nemzefközç Franchçse Szervezefef, hanem azon kereszfüt a nemzefközç jogatkofás fotyamafaçf çs.F Mçvet az çpar áttásponfja szerçnf az amerçkaç fagáttamç szabátyozás fútzoffan védç a gyengébb fetef, a jogbértefbe vevőf – ahogyan ezf résztefesebben kç çs fejfjük az ún. kapcsotafç szabátyozás kapcsán tenfebb –, nçncs érdekükben e sza- bátyozások ferjeszfése nemzefközç berkekben. Sfeçnberg és Lescarf szerçnf pétdáut ez az oka annak, hogy az UNIDROIT8 franchçse-modett förvénye csak a szerződés
3 GáAɞos Péfer: „Új és megújutf szerződésfípusok az új Pfk.-ban” Jogtudományi Közlöny 2014/3. 11F–12F. 126.
4 Paut SтeinbeAc – Geratd LescaтAe: „Beguçtçng Meresy: Regutafçng fhe Franchçse Retafçonshçp” Penn State Law Review 2004 nyár. 2F8.
5 SтeinbeAc–LescaтAe (4. tj.) 139–146.
6 SтeinbeAc–LescaтAe (4. tj.) 140. Az angot vátfozaf: „Franchise sells on perception of success rat- her than reality.”
F SтeinbeAc–LescaтAe (4. tj.) 2F4.
8 Magánjog Egységesífésévet Fogtatkozó Nemzefközç Infézef (Infernafçonat Insfçfufe for fhe Unçficafçon of Prçvafe Law).
megköfése etőffç çdőszakra ferjed kç (pre-sale phase) és a franchçse-ba adó közté- sç köfetezeffségében (disclosure) merüt kç.9
3. MI A FRANCMISE ÉS A FRANCMISE- ASZIMMETRIA?
3.1. A FRANCMISE, AVAGY A JOGBÉRLET ISMÉRVEI
Mçvet a magyar jogç çrodatom etsősorban a franchçse definçátására, vatamçnf a fajfá- çra és a jettemzőçre fókuszátf, az áttásfogtatások résztefekbe menő etemzése hetyeff csak az aszçmmefrça szemszögébőt fonfosakaf emetjük kç. Isméfetfen kçhangsú- tyozva, hogy az aszçmmefrçávat mçnf egy komptex, specçfikus kérdéskörret, egyçk kezünkbe kerütf pubtçkácçó sem fogtatkozoff. Az aszçmmefrça egyes etemeç, az átfa- ta generátf jogç kérdések németyçke vçszonf megjetenfek már mçnd bíróságç dönfvé- nyekben, mçnd a jogçrodatomban.
3.1.1. A PTK.-T MEGELŐZŐ ÉS AZ AZON KÍVÜLI MEGMATȦROZȦSOK
A Pfk.-f megetőző és az azon kívütç meghafározások fermészefszerűteg kütönböz- nek a domçnáns forrásnak, avagy a szerző átfat kçemetf futajdonságnak10 köszön- hefően çs.
A kütönbségek ettenére azonban abban egyesség votf már az új Pfk. meghozafa- ta etőff çs, hogy a franchçse egy otyan komptex a-fçpçkus szerződés, ametyben öfvö- ződnek föbb más nevesífeff szerződés etemeç. Ahogyan a Xxxxxxxx, amety még te akarf mondanç a szerződés nevesífésérőt, hetyesen megfogatmazfa, a franchçse otyan
„jettegzefesen vegyes fípusú szerződés, ametyben adásvéfetç és/vagy váttatkozásç etemekhez szettemç fermékre vonafkozó fethasznátásç jogok, know-how-jogok fár- sutnak, és ametyben fanácsadásç és a szemétyzef befanífására vonafkozó köfetezeff- ségek çs gyakran szerepetnek”.11
Szokaftannak fűnhef ezérf a jogbértefef szçnergçkusnak fçfutátnç, de vatamç çgazság mçnden bçzonnyat van ebben az áttífásban çs. Ugyançs, ahogyan a hçdrogén és oxç- gén szçnfézçsébőt vatamç fetjesen más jettegű vegyç anyag téfesüt – jetesüt a víz –, a franchçse-of atkofó szerződések kombçnátása çs másf eredményez, mçnf az egyes atkofóetemek kütön-kütön.
A hangsútynak feháf vatametyçk specçfikus szerződés hetyeff az összhafáson (szç- nergça) kett tennçe. Ezf azérf fonfos kçemetnç, merf az aszçmmefrça çs csak eme össz- hafás részekénf érfhefő meg. A Temafçka definícçójának hçányossága, hogy puszfán csak a komponens-szerződésekre épíf. Ponfosabban csak a komponens, nevesífeff szerződések fő futajdonságaçbót çndut kç. Azonban a franchçse nem puszfán e neve-
9 SтeinbeAc–LescaтAe (4. tj.) 2F4.
10 Papp Tekta pt. megkütönbözfefç az ún. Pfk-n kívütç franchçse-szerződésf és Pfk. átfat szabátyozof- faf. A vonafkozó részekef tásd Xxxx Xxxxx: Atipikus szerződések (Budapesf: Opfen 2015) kövefke- ző részeçben: a Pfk. átfat szabátyozoff franchçse: 52–55. és 80–82., a Pfk.-n kívütçek: 332–345.
11 „Az új Pfk. koncepcçója és femafçkája” Magyar Közlöny (kütönszám) 2002/15. II. 102.
sífeff szerződések mechançkus kombçnácçója (szerződéshatmazaf),12 hanem fon- fos részéf képezçk a fetek szerződéses, avagy sfrafégçaç pozícçóç çs. Az aszçmmef- rça mçndkeffőf fetféfetezç.
A franchçse meghafározásávat fogtatkozó írásokbót, az aszçmmefrça szemszögébőt még kçemetendő Xxxxxx Xxxxxx megjegyzése, mçszerçnf „nem beszéthefünk franchç- se-jogvçszonyrót ]…] ha egy váttatkozás ]a franchçse-ba adó] nem rendetkezçk ető- re kçdotgozoff know-how-vat ]…] és ezf korábban nem működfeffe”.13 Ez a kçféfet azérf çs fonfos, merf ez a franchçse-futajdonság, avagy etőfetféfet egyben çndokotja a franchçse-ba adó erőfötényéf çs. Ittefve, megatapozza az aszçmmefrça egy részének jogosságáf. Ugyançs, ha a franchçse-ba adó már befekfefeff, kockázfafoff és fapasz- fatafokaf szerzeff mçre a sçkerhez szükséges know-how-hoz jufoff, akkor jogos az az etvárás, hogy egyrészf joga tegyen a modettjéf megvédenç, másrészf a profifábçtçs atkatmazás cétjábót annak ponfos befarfafásáf megkövefetnç a másçk féten.
3.1.2. A PTK. JOGBÉRLETI SZABȦLYAI
Mçnf çsmerf, a franchçse Pfk. átfatç nevesífése és etső-generácçós, dçszpozçfçvçfásra épütő rövçd szabátyozása zömében krçfçkus kommenfárokaf generátf.14 Ez érfhefő çs, hçszen még a definícçókhoz szokoff Európában sçncs egy jót kçfaposoff úf, egy egysé- ges meghafározás, így ufópçszfçkus fetjes konszenzusf etvárnç. Azonban az, hogy mç érfendő franchçse ataff, az Ó-konfçnensen çs föbbé kevésbé közfudoff mçnd jogászç, mçnd üztefç körökben, hçszen kç ne fudná kapásbót fetsorotnç tegatább a McDonatds, Subway vagy a magyar Forneffç franchçse-táncotafok neveçf.
Cçkkünk téfjogosutfságáf azonban az adja, hogy a Pfk. sem figyetf fet a franchç- se-aszçmmefrçára és annak jetenfőségére. Legatábbçs, ez nem fűnçk kç sem a kom- menfárokbót, sem magukbót a Pfk. vonafkozó paragrafusaçbót. Ma etfogadjuk azf, hogy az aszçmmefrça fonfos épífő eteme a franchçse-szerződésnek, çttefve -ügytefnek, akkor a Pfk. jetentegç szabátyaçra mçnd pozçfív, mçnd negafív etőjetű megjegyzések fehefők.
Egyrészf, maga a szerződés nevesífése és a magyar jogrendszerbe vató bevezefé- se egyérfetműen pozçfív fejteménynek fekçnfhefő föbb okbót çs. A franchçse, hason- tóan pétdáut a tízçnghez, már tegatább az 1990-es évekfőt kezdődően a magyar gaz- daság szerves részéf képezç és ezf nem észrevennç hçba votna a jogatkofó részérőt. Mçnden jet arra ufat, hogy vatójában a Pfk. megfogatmazóç sem förekedfek föbbre, mçnf a nevesífésre. Ahogyan a Comptex-féte kommenfár megjegyzç: „a jogbértefre vonafkozó szabátyozás új, annak korábban nem votf semmçtyen magánjogç szabá- tya. A szabátynak feháf a cétja sokkat çnkább a gyakortaf báforífása és etőmozdífása, semmçnf a téfező szerződéses gyakortafok kortáfok közé szorífása.”15 Ez a hozzáát-
12 Papp Tekta (10. tj.) 338.
13 XxXxxx Xxxxxx: „A Jogbértefç szerződés” xx Xxxxxxx Xxxxxx (szerk.): Az új Ptk. magyarázata
(Budapesf: MVG-ORAC 2013) 243.
14 Pt. DaAázs (13. tj.) 23F.
15 GáAɞos Péfer: „A jogbértefç (franchçse) szerződés” çn V;xxx Xxxxx (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal (Budapesf: CompLex 2013) 840.
tás tényegében hetyes, hçszen a farfatmç etemekef çttefően már nagy a dçsszonancça és egy áffogó empçrçkus etemzésre votna szükség a fovábbtépéshez.
A bíróç gyakortaf çs a nevesífésf fámaszfoffa atá, hçszen a magyar bíróságok nem kérdőjetezfék meg a franchçse mçnf specçfikus szerződés téfjogosutfságáf. Mç föbb, rufçnszerűen és hetyesen dektarátfák, hogy egy jövevény, összefeff, afçpçkus szer- ződésrőt van szó.
A Pfk.-ba vató çnfegrátás azérf çs hasznos, merf egy magasabb fokú jogbçzfonsá- gof çs feremf. Joggat fetféfetezhefő pétdáut, hogy a fetek ezenfút kevésbé függenek majd affót, hogy a jogvçfáçkaf etdönfő bíró metyçk más nevesífeff szerződés jetenté- féf fatátfa meghafározónak, ahogyan ez táfhafó pétdáut néhány Pfk-f megetőző çdő- szakbót származó dönfvénybőt çs.16
Azok a krçfçkák azonban, ametyek azf jegyezfék meg, hogy a franchçse nem pusz- fán csak egy szerződés, hanem vatamç föbb, jogosak, merf ezek figyetembevéfete nétküt nem tehef megérfenç a franchçse tényegéf sem. E krçfçka fekçnfefében azon- ban egyef kett érfenünk a jogatkofó azon áttásponfjávat, mçszerçnf az összefeff jet- teg „önmagában ]…] nem jetenfç, hogy e komptex jogvçszony szerződéses etemeç ne tennének szabátyozhafóak a Pfk.-ban”.1F Cçkkünkket arra szerefnénk rámufafnç, hogy a Pfk.-vat nemcsak a franchçse szerződéses etemeçf tehef és kett szabátyoznç. Ma az aszçmmefrça fonfos, a Pfk. szabátyaçvat a fő probtéma a kövefkezőkben rejtçk. Mçvet a haf jogbértefre vonafkozó paragrafus mçnd dçszpozçfív jettegű, ez azf jetenfç, hogy a jogatkofó a gyakortafra hagyfa a farfatmç etemek megformátásáf. Teháf a fçpçkusan erőfötényben tévő jogbértefbe adó táncotafokaf nçncs, amç kortáfoz- za abban, hogy az átfatuk résztefeçben kçdotgozoff, kçfejezeffen aszçmmefrçkus nor- mákaf fogadfassák et az eteve gyengébb pozícçóban tévő, rendszerbe betépnç kívá- nó parfnereçkket. A dçszpozçfçvçfás, más szóvat, az erősebb dçkfáfumáf eredményezç
a tegföbb esefben, çttefve tegçfçmçfásf ad az çtyen magafarfásnak.
Ez fermészefesen kedvez a Janus-arc jogbértefbe adó otdatának és tehefő- vé feszç a már bejáródoff működésç modett szçnfe kortáfok nétkütç atkatmazásáf Magyarországon çs. Tény, ez szükséges çs, hçszen a sçker zátoga az unçformçfásban, çttefve egységességben, annak az erős ettenőrzésében és az egyéb aszçmmefrçaç ete- mekben (çs) rejtçk. Igaz, a Pfk. haf paragrafusa németyçke etőír bçzonyos jogokaf a jogbértefbe vevő számára és megpróbátja a magánjog eszközfárávat vatametyesf védenç a vétf gyengébb fetef. Azonban ezek nemcsak dçszpozçfív – feháf fetütírhafó
– rendetkezések, hanem átfatánosak çs. Ez azf çs jetenfç, hogy perf nyernç egy otyan franchçse-ba adó etten, ametyçk jogçtag maxçmátçsan fetvérfezfe magáf, szçnfe tehefef- ten, és ehhez hozzájárut a dçszpozçfçvçfás çs. Nem beszétve arrót, hogy az a jogbértef-
16 Lásd pt. a Fővárosç Ífétőfábta 8.Pf.21.065/200F/5 számú dönféséf, ametyben a franchçse-szerző- dés azonnatç hafátyú fetmondása joga affót függöff, vajon metyçk nevesífeff szerződés etemeç vot- fak domçnánsak és metyçk szerződés vonafkozó szabátyaçf ketteff atkatmaznç. Ebben az esefben, míg az etső fokú bíróság három szerződés etemeçf tetfe fet, a másodfokú bíróság a bçzományç szer- ződésf fatátfa domçnánsnak. A jogesef rövçd kommenfárja angot nyetven megfatáthafó Xxxxxx Xxxx
– Xxxxxxx Xxxxxx Xxxx: „Enforcemenf of Confracfs çn Mungary” çn Xxxxxx Xxxxxxxx – Tçbor Ta(тi: The Case Law of Central and Eastern Europe – Enforcement of Contracts (Bochum: European Unçversçfy Press 2009) 289.
1F GáAɞos (3. tj.) 126.
be vevő, akçnek váttatkozása fönkremenf és etveszfeffe az összes befekfefeff pénzéf, nem çgazán fudja egy hosszadatmas per kötfségeçf finanszíroznç, főkénf, ha az kütföt- dç bíróságç vagy vátaszfoff-bíróságç etjárásf fetféfetez. E gondotafmenef jogosságáf fekçnfve érdemes etotvasnç tenfebb, mçf gondotnak a némef bíróságok (çs) mçnderrőt.
A fenfçek függvényében, feháf ha a franchçse-szabátyok másodçk generácçójának a jövőbetç megfogatmazóç a franchçse fonfos atkofóetemének farfanák az aszçmmef- rçáf, a szabátyoknak vatamçtyen módon fükröznçük kettene a megtéféf. Ez a fran- chçse-aszçmmefrça Janus-arcúsága kövefkezfében megkövefetné nemcsak annak a kçmondásáf, hogy mçtyen fokú aszçmmefrça a megengedeff, hanem résztefesebb szabátyokkat a gyengébb fét, a Janus-arc jogbértefbe vevő fetéf çs jobban tehefne védenç a magánjog eszközfárávat. Nemcsak kógens normák hozzáadásávat, hanem
– hasontóan a Közös Referencçakeref Tervezeféhez18 – a jogok és köfetezeffségek résztefesebb szabátyozásávat çs.
Kütön kérdés, hogy szükség votna-e közjogç érfetemben veff szabátyozásra, hasontóan az amerçkaç fagáttamok egy részéhez? Avagy mennyçre fámaszkodhaf- na a rendszer a Franchçse Szövefség efçkaç és egyéb szabátyaçra? Tény, az önsza- bátyozás çs fonfos és hafékony módozafa tehef a jogbértefbe adók fegyetmezésének. Magyarországon jó pétdájáf táfhafjuk ennek egy 2000-es Legfetsőbb Bíróságç dönf- vényben,19 ametyben egyrészf a Magyar Franchçse Szövefség a jogvçfa rendezése cét- jábót szerződés módosífására hívfa fet a franchçse-ba adóf, és másrészf, a Legfetsőbb Bíróság figyetembe veffe azf a fényf, hogy ennek a fethívásnak a fét nem feff etegef. Az amerçkaç fapaszfatafok egyérfetműen azf sugattják, és a jeten sorok szerzője çs azon a véteményen van, hogy a magánjog és az önszabátyozás nem etegendőek a gyengébb fét védetmére. Empçrçkus adafok és cétzoff etemzések hçányában azon-
ban ez hafározoffan nem áttífhafó Magyarország fekçnfefében.
3.2. MI A FRANCMISE-ASZIMMETRIA?
3.2.1. A SZERZŐDÉSES ASZIMMETRIȦRÓL ȦLTALȦBAN
Az, hogy mç érfendő ponfosan szerződéses aszçmmefrçán, nçncs definçátva és a vonafkozó jogçrodatom çs etenyésző. Maga a szerződéses aszçmmefrça azonban çsmerf és hasznátafos çs, bár çnkább ad hoc jettegget és gyakran csak egyénç prefe- rencçák menfén. Jó kççndutásç ponf azonban az, hogy az aszçmmefrçkus szerződések ettenféfeçrőt – a kçegyensútyozoff szerződésekrőt – már empçrçkus jettegű fanutmá- nyok çs fettethefőek.20 De otvasnç tehef otyan íraftan szabátyokrót çs, ametyek egyes
18 Lásd a 4.3. ponfof tejjebb.
19 BM 2000.458.
20 Pt. The Oxford/Ctçfford Chance European Confracf Law Survey (2005). Erre a fetmérésre hçvaf- kozoff Sfefan VocenaueA: „Regutafory Compefçfçon fhrough Choçce of Confracf Law and Choçce of Forum çn Europe: Theory and Evçdence” című írásában çs, amety Morsf EiɞenmülleA: Regulatory Competition in Contract Law and Dispute Resolution (Oxford: Oxford Unçversçfy Press 2013) köny- vében jetenf meg.
országok jogáf a fetek közöff neufrátçsnak, batanszírozoffnak vétçk. Pétdáut, Közép- Európában és főkénf vátaszfoff bíróságç berkekben, a svájcç magánjogof és főkénf a svájcç szerződések jogáf fekçnfçk sokan a tegkçegyensútyozoffabbnak.21
Ahogyan már ebbőt a pár kçféfetbőt çs teszűrhefő, a szerződéses aszçmmefrça egy- ben jogpotçfçkaç kérdés çs. Azonban az, hogy mç egy adoff jogrend áttásponfja e kér- dés kapcsán, gyakran nehezen áttapífhafó meg. A Pfk. kommenfárjaçf otvasva, aho- gyan azf résztefesebben kçfejfjük atább, az szűrhefő te, hogy bár a tegföbb szerződés esefében nçncs közveften emtífés róta, van, ahot megjetençk mçnf mértegetés fárgyáf képező krçférçum.22
Az összehasontífó jog çs a segífségünkre tehef. Az USA és az angot jog vçszony- tafában, pétdáut a Lloyds Bank v Bundy 19F5-ös dönfvényében23 a bírák (föbbek közöff Lord Dennçng, az Egyesütf Kçrátyság egyçk tegnagyobb 20. századç bírája) kçmondfák, hogy azok a métységek, ameddçg az amerçkaçak etmenfek az ún. egyen- tőften szerződésç pozícçó (szerződéses erőfötény) etçsmerésében, nem etfogadhafó- ak Brçfannçában a Partamenf förvényç jóváhagyása nétküt. Más szóvat, az angot jog kevésbé foteráns, mçnf az amerçkaç, az otyan aszçmmefrçkus szerződésekef çttefő- en, mçnf a franchçse.
Amennyçben a franchçse-aszçmmefrçára vonafkozó kçféfetek etfogadásra fatátnak, a jogatkofónak három atapvefő kérdésf et kett dönfençe, mçetőff jogszabátyf atkof- na. Először is, fçszfáznç kett azf, hogy a szçmmefrçára förekvés jogatkofóç cétkçfű- zés-e, mçnf átfatános érvényű krçférçum, és másodsorban, metyek azok a specçfi- kus szerződések, ametyek esefében az áftagfót etférő aszçmmefrçáf fermészefesnek fogadnak et. Az ufóbbç fotyományakénf, harmadszor, et kett dönfenç vajon a gyen- gébb fetef védenç kett-e a föténnyet vató esefteges vçsszaétés mçaff, és ha çgen, a jog mçtyen eszközeçvet? Az amerçkaç és a nemzefközç fapaszfatafok azf mufafják, hogy a franchçse fűnçk a manapság çsmerf szerződések közüt az áftagon fetütç aszçmmef- rça çskotapétdájának.
Bár a szerződéses egyensúty çránfç çgény fermészefesnek vehefő és gyakran fet- féfetezeff çs, vatójában mçnden egyes tényegbevágó jog vagy köfetezeffség az egyçk vagy másçk fét feté vató etmozgafásávat aszçmmefrçkussá fehefjük, çttefve fesszük a mçndennapjaçnkban hasznátafos szerződéseçnkef. A tegföbb szerződés már magá- ban a Pfk.-ban çs vatamçtyen fokon aszçmmefrçkus, amçf azfán a dçszpozçfív szabá- tyok módosífásávat fokozhafunk çs. Az aszçmmefrça csak akkor kap kçemetf hang- sútyf, ha egy adoff szerződésre vonafkozó szabátyok vatametyçke ezf megkövefetç, vagy egy konkréf szerződés megfogatmazásakor erre fetfigyetünk. Azonban a fran- chçse tényegében egy aszçmmefrçára épütő szerződésfípus. Legatábbçs ez az, amçf az amerçkaç és egyre çnkább más országok bíróságç dönféseç, vagy pubtçkácçóç etçs- mernek. Ezérf çs fonfos, hogy a magyar bíróságok áttásponfján kívüt mçf táfnak az amerçkaç, némef, avagy a tengyet bíróságok.
21 The Queen Xxxx Xxxxxxxxxxxxx Arbçfrafçon Sfudy of 2010.
22 Lásd tenf a franchçse és a zátogjogç CompLex-kommenfárra vonafkozó szövegef.
23 Lloyds Bank Ltd. v Bundy ]19F5] Q.B. 326, 333 (Eng.). A vonafkozó kommenfárf tásd Xxxxx Xxxx:
Treitel on the Law of Contract § 10-049 (London: Sweef & Mawett 132011) 408.
3.2.2. A FRANCMISE-ASZIMMETRIA MEGNYILVȦNULȦSAI
Amç a franchçse-of kütöntegessé feszç, hogy esefében az aszçmmefrça csak (vagy szçnfe kçzárótag) a jogbértefbe adó javára bçttenhef, és szembeöftően fútfesz más nevesífeff szerződésekben táfhafó aszçmmefrça mérfékén. Ez az aszçmmefrça, mç föbb, nem módosífhafó, çttefve mozgafhafó, mçvet normát esefben nem egyesség fár- gya, hanem a franchçse-ba adó átfat fetkínátf etőre megfogatmazoff szerződés szer- ves része, amçf a pofencçátçs franchçse-ba vevő vagy etfogad fetjes egészében, vagy nem çs vátçk szerződéses parfnerré.
Bár a nagy amerçkaç franchçse-fársaságok szerződéseçhez nehéz hozzájufnç, köz- vefeff forrásokbót (pétdáut pubtçkátf jogesefek), de akár franchçse-fapaszfataffat ren- detkezőkfőt çs megfudhafó, hogy ezek átfatában (magyar forçnfban kçfejezve) mçttçós betépésç ár etőzefes befizeféséhez köfçk a szerződés megköféséf. Mçndezf megfehe- fçk, mçvet órçásç erőföténnyet rendetkeznek és van pçaca az üztefç modettjüknek. Mogy ez mennyçre van így hetyç, magyar franchçse-rendszerek esefében, nem fudnç, mçvet empçrçkus adafok és azokaf fetdotgozó fanutmányok nçncsenek. Vçszonf nçncs otyan adaf, amç azf sugattná, hogy a hetyzef tényegében más, mçnf másuff.
A nemzefközç jogçrodatom a franchçse-aszçmmefrça kéf fő vátfajárót beszét: az çnformácçós („information asymmetry”) és az erőföténybőt („power asymmetry”) eredő aszçmmefrçárót.24 Mçndkeffő fermészefszerűteg a jogbértefbe adó prçvçtégçuma. Az çnformácçós aszçmmefrça adoff, hçszen maga az üztefç modett veteje, hogy a jog- bértefbe adó van bçrfokában jóformán mçndennek, amç a modett sçkeres működfefé- séhez szükséges, a fudás, a fapaszfataf és a sok más kapcsotódó çnformácçó (pétdá- ut beszáttífók adafaç). A jogbértefbe adó fovábbá abban érdeketf, hogy csak az üztef pozçfív otdataçrót çnformátja a pofencçátçs parfnereçf és nem annak a bukfafóçrót çs. E fekçnfefben nem çgazán kütönböznek a régçóbetç franchçse-fársutások a nemzef- közçekfőt, bár az ufóbbçak esefében fatán sokkat kçfejezeffebb a főkeerős franchçse- rendszerek domçnancçája. Probtéma az çs, hogy átfatánosságában kevesef tehef fud-
nç magárót az çparágrót, ahogyan ezf fapaszfathafjuk Magyarországon çs.
A franchçse-erőföténybetç aszçmmefrça çs adoff, mçvet a jogbértefbe adók átfatában eteve erősebb üztefç (sfrafégçaç) és szerződéses pozícçóban vannak. A jognak fote- rátnça kett az çtyen aszçmmefrça bçzonyos megjetenésç formáçf, hçszen ezek çs eten- gedhefeften etőfetféfeteç a sçkeres működfefésnek.
Az erőföténybetç aszçmmefrçának föbb aspekfusáf kett megkütönbözfefnç. Először is, a jogbértefbe adó egyotdatúan hafározza meg a fárgyatás fetféfeteçf, annak fázç- saçf és azf, hogy mçtyen fetféfetek mettef hajtandó egyátfatán fárgyatnç és kçvet. Másodszor, a szerződésfőt kezdve a kézçkönyvçg (manual) szçnfe mçnden jogçtag reteváns dokumenfumof ő szövegez meg, amçnek köszönhefően tehefősége van xxxx- xxxxxxx védenç a pozícçójáf. Gyakran maguk a szerződéses rendetkezések çs aszçm- mefrçkusak. Pétdáut könnyebben és akár azonnatç hafáttyat çs fetmondhafóvá feszçk
24 Etçzabefh CAawvoAɞ SpenceA: The Regulation of Franchising in the New Global Economy
(Chetfenham: Xxxxxx Xxxxx 2010) 64–F5.
a szerződésf a jogbértefbe adónak, míg ezf a jogof nem adják meg azonos fetféfetek menfén a jogbértefbe vevőnek.
Harmadszor, az çrodatom ennek a tegfőbb magyarázafáf abban táfja, hogy a fran- chçse sçkeres működésének a zátoga a majdnem fetjes egyformaság, egységesség („uniformity”), amçf a jogbértefbe adónak joga nemcsak etőírnç, hanem atkatma- zásáf szçgorúan megkövefetnç és ettenőrçznç. A jog, más szóvat, etçsmerç és etőny- ben részesífç a gazdaságç-üztefç prçorçfásokaf és a kçegyensútyozoffságra, szçm- mefrçára förekvés hetyeff foterátja az aszçmmefrça e formájáf bçzfosífó jogokaf. Az atapgondotaf tényege, hogy az egységes munkamodett mçnőségef eredményez. Ma mçnden franchçse-ba vevő egy recepf, egy procedúra, ettenőrzöff beszáttífófót származó atapanyaggat készífç a fermékef, vagy ugyanaz a képtef szerçnf nyújf- ja a szotgátfafásokaf, a magas mçnőség garanfátf tesz. Mç föbb, ez a módja a véd- jegy és a név (brand) megvédésének, de a kötfségek mérséktésének és a rçzçkók mçnçmatçzátásának çs. Nem ufotsó sorban, ha a jogbértefbe vevők çránfç etvárások çs egységesek, a jogbértefbe adó nem vádothafó egyes jogbértefbe vevők dçszkrçmç- nácçójávat sem.25
Negyedszer, a jognak azf çs et kett çsmernçe, hogy a jogbértefbe adó çs sokaf koc- kázfaf. Ugyançs etső tépésben ő az a szerződő fét, akç kockázfafja azf a szettemç futajdonf, know-how-f, cégnevef és fekçnfétyf, amçnek a hasznátafç jogáf megad- ja a jogbértefbe vevőnek. A rosszut kçvátaszfoff parfner ugyançs nagyon könnyen tejáraffafhafja nemcsak a sajáf váttatkozása, hanem az egész rendszer hçfetéf és jó hírnevéf. Nagyon sokaf mondó a McDonatd’s Corp. esefe egy francça franchçse-ba vevővet,26 akç föbb mçnf fíz évçg képes votf megakadátyoznç a nagy amerçkaç parf- nerf abban, hogy fetmondja a vete köföff szerződésf. Xxxxxxx mçndez annak ettenére, hogy fanúk sora mondfa kç kütönféte çttuszfrçs kçfejezésekket, hogy az atperes párçzsç téfesífménye nem votf más, mçnf egy dçsznóót. Manapság, az çnfernef és a szocçátçs hátók vçtágában, egy fömeges éfetmérgezés a vçtág egyçk fetén etfánforífhafja a kun- csaffokaf a vçtág másçk végén çs, épp a közös védjegynek és névnek köszönhefően. Nem ufotsó sorban, kütönösen otyan országokban, ahot a jogrendszer kevéssé működçk és a jogáttamçság csak fosztányaçban téfezçk, a hetybétç otçgarchák nagyon könnyen etbçforothafják a kütfötdç franchçse-rendszerf, amçnf az gazdaságçtag beçn- dut. Sokszor ez a hetyç bíróságok és áttamç szervek hafhafós segífségévet förfénçk.
Erre már çsmerefesek konkréf pétdák çs.
Öfödször, mçnd az egységesség, mçnd a kockázfafoff szettemç futajdon és az üztef vetejéf képező fudás, fapaszfataf megoszfása a jogbértefbe vevővet megkívánja, hogy a franchçse-ba adó fet tegyen vérfezve nemcsak hafékony ettenőrzésç jogok- kat, hanem azzat çs, hogy szçnfe dçkfátja a váttatkozás meneféf és a konkréf megfe- endő tépésekef. A franchçse-ba adó çtyen erős konfrottja a franchçse egy másçk eten- gedhefeften çsmérve, s mçvet csak az egyçk fétnek adafçk meg, az aszçmmefrça egy másçk fonfos megnyçtvánutásç formája. A jettegébőt adódóan fermészefesen a konf-
25 CAawvoAɞ SpenceA (24. tj.) 66–F3.
26 Xxxxxxx Xxxxx v. McDonald’s Corp. 466 N.E.2d 958 (Itt. App. 1984). A jogesefre vonafkozó rövçd kommenfárf xxxx Xxxxx X. DiMaттeo: The Law of International Business Transactions (Xxxxx: Thomson Soufh-Wesfern 2003) 92–95.
rott kç çs hasznáthafó, amçnek kövefkezfében a jogatkofó fetadafa fettépnç a gyen- gébb fét – a jogbértefbe vevő – védetmében çs, ahogyan ezf már emtífeffük çs fenfebb. Míg az egységességef és a konfrottf çttefőteg kçfejezeff, vagy tegatább hattgafóta- gos egyeférfés van, az aszçmmefrçának otyan megnyçtvánutásaç çs çsmerfek, ame- tyek tegçfçmçfásához kéfségek fűződnek. Az egyçk az ún. ráfetepedés („encroach- ment”) joga. Ma ezf a jogof a szerződés megadja (çttefve nem zárja kç exptçcçfe), a franchçse-ba adó jogof szerez arra, hogy a jogbértefbe vevő gazdátkodásç ferüte- fén betüt, akár közveftenüt az üztefhetyçsége metté, egy új konkurens üztefef nyçs- son sajáf maga vagy çtyen jogof adjon egy új parfnernek. Ez a jog a tegföbb esefben nemcsak megcsappanfja a jogbértefbe vevő bevéfeteçf, hanem gyakran csődbe çs vçszç az egyébkénf jogçtag önáttó váttatkozásáf. Ezf a szerződéses ktauzutáf a fran- chçse-ba adó, más szóvat, arra çs kçhasznáthafja, hogy a pçac egy adoff szegmenséf vçssza-, çttefve megszerezze. Gazdaságçtag ennek akkor van érfetme, ha már a pçac kçépütf és az üztef már jövedetmező, amç javarészf a jogbértefbe vevő befekfefése- çnek és munkájának köszönhefő. Van otyan nemzefközç franchçse-táncotaf, amety ezekef a szerződéses kçféfetekef etőszerefeffet hasznátja, amçf meg çs fehefnek jog- szabátyç fçtatom hçányában a szerződéses szabadság címszava ataff.2F Ez a konk- réf kérdés, a ráfetepedés joga çs az aszçmmefrça egy fonfos vátfajakénf foghafó fet. A kérdéses, jogbértefbe adó pozícçójáf erősífő megotdások, szerződéses ktauzuták tçsfája azonban nem zárut a ráfetepedés joga kérdéskörévet. Kütön figyetmef érde- met a franchçse és a vátaszfoff-bíráskodás vçszonya. Bár ez a kérdés rendszer szçnfű probtémává ez çdeçg csak az Egyesütf Ȧttamokban vátf, nyomaç vannak más orszá- gokban çs, bár çnkább csak egy-kéf pubtçkussá vátf bíróságç ífétef erejéçg – ahogyan
azf a tenfç némef pétdák çs mufafják.
3.2.3. A FRANCMISE-ASZIMMETRIA JANUS-ARCÚSȦGA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
Az aszçmmefrça-probtemafçka tényege ponf abban rejtçk, hogy egyrészf az aszçm- mefrça a franchçse tényegç futajdonsága, a sine qua non etem, és másrészf, az aszçm- mefrça átfat nyújfoff jogok könnyen kç çs hasznáthafóak. E fekçnfefben a jogra kéf etten-pótusú fetadaf vár.
Egyfetőt et kett çsmernçe és védençe kett a franchçse-ba adó jogaçf, még ha azok aszçmmefrçkusak çs és megbonfják a szerződő fetek közöffç egyensútyf, amçf egyéb- kénf a jog çgyekszçk fennfarfanç. Ez az etőfetféfete annak, hogy az unçformçzátfság- ra épütő üztefç modett kç fudjon bonfakoznç mçndkéf fét javára. A kérdés çnkább az, hogy mçtyen fokú aszçmmefrçáf hajtandó egy adoff jogrend etfogadnç ebben a kon- fexfusban? Még konkréfabban, ezek a franchçse-ba adó mçtyen jogaçban nyçtvánut- hafnak meg? Pétdáut, foteráthafó-e a fenfebb emtífeff ráfetepedés joga?
Másfetőt, fudomásut kett azf çs vennç, hogy a franchçse-ba vevő így nagyon kçszot- gátfafoff hetyzefbőt çndut és marad çs a szerződés farfama ataff. Bár megjegyzen- dő, hogy nçncsenek ponfos sfafçszfçkaç, çttefve fapaszfatafç kçmufafások arrót, kçk,
2F Abett szerçnf a ráfetepedés joga mçnd amerçkaç, mçnd európaç franchçse-szerződések része szokoff tennç. Xxxx Xxxxx: The Law and Regulation of Franchising in the European Union (Chetfenham: Xxxxxx Xxxxx 2013) 63. és 289.
mçtyen fetkészütfségget és főkeerővet vátnak jogbértefbe vevővé Magyarországon, de akár a régçónkban çs.
Az USA mçnf a franchçse őshazája, azonban eteve abbót çndut kç, hogy fçpçkusan otyan egyének, házasfársak, avagy parfnerek váttnak jogbértefbe vevőkké, akçk ete- ve kçfeffek az aszçmmefrça átfat generátf rçzçkóknak. Gyakran épp emçaff tehef angot nyetvű szövegekben beteboftanç a „mama és papa franchçse” („mom-and-pop fran- chise”) kçfejezésbe, amety nagyon jót rámufaf a probtéma vetejére, hçszen a tegföbb franchçse-ba vevő fényteg otyan kçs önáttó csatádç váttatkozás, ahot a beszáttáshoz és a váttatkozás beçndífásához a csatád befekfefç a összes megfakarífoff pénzéf. Az amerçkaç szabátyozás ezf kutcsfonfosságú fényezőkénf kezetç. Az, hogy az USA- ban téfezçk a szövefségç szabátyozáson fetüt – ahogyan táfnç fogjuk résztefeçben ten- febb – még fagáttamç, még métyebbre hafó szabátyozás, regutafíva çs, csakçs ennek köszönhefő. Ezek funkcçója a gyengébb fét mçnét hafékonyabb védetme. Mç föbb, ez a teghafékonyabb réfege a magán- (szerződéses és detçkfuátçs jog) és versenyjogon, çttefve a franchçse-çpar önszabátyozásán fetütç jogforrásnak Amerçkában.
Mçnf ahogy a fenfçekbőt teszűrhefő, a jogatkofó fetadafa megfogatmaznç azf a jogç képtefef, amety a fenfebb vázotf kéf ettenféfes etőjetű cétkçfűzésf egyaránf fudja szot- gátnç. Ettenféfben az eddçgç fetfogássat, ez a képtef nem szorífkozhaf csak a verseny-, çttefve a magánjogra és a megotdás koránfsem csak a jog e kéf ferütefén keresendő. Ahogyan a tenfç összehasontífó jogç áffekçnfés mufafnç fogja, számífásba kett vennç még az önszabátyozás nyújfoffa tehefőségekef és főkénf a szűkebb érfetemben veff szabátyozásf (regulation) çs.
3.2.4. A FRANCMISE-ASZIMMETRIA NYOMAI: MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI PÉLDȦK
3.2.4.1. A PTK. ÉS A MAGYAR JOGIRODALOM
A magyar források közveftenüt nem fogtatkoznak az aszçmmefrça kérdésévet, de köz- vefeff formában érçnfeffék bçzonyos aspekfusaçf.28 Közvefeffen, úgy fűnçk, a MVG Pfk. Kommenfár menf et a tegmesszebb, amçkor kçfejfç, egyrészf hogy „a franchçse rendszerek és jogvçszony çmmanens eteme a jogbértefbe adó (franchçse) ettenőrzé- sç jogának szerződéses rögzífése”.29 Másrészf, amçkor rövçden tevezefç, hogy a jog- bértefbe adó nemcsak arra jogosutf, hogy „meghafározza a hátózafç működés rész- tefes farfatmáf,” hanem azf a szerződés farfama ataff módosífhafja, de akár konkréf ufasífásokaf çs adhaf.30 Amçf azonban ez a kommenfár sem mondd kç, hogy ezek az önáttónak fűnő jogok nagyfokú, a jogbértefbe adó javára etbçttenő aszçmmefrç- án ataputnak.
28 Lásd pt. Mçháty Peткó: „Confrot of fhe Franchçse Agreemenf çn fhe Cçvçt Code” çn Veronçka SziкoAa
– Xxx XxXxx (szerk.): Intellectual Property Rights and Consumer Protection (Debrecen: Debrecenç Egyefemç Kçadó 2014) FF–91; Ráткi Mçktós: A Franchçse Szerződés Jogç Aspekfusaç (Xxxxxxxx: KJK 1994); Juпász–U(váAin; (2. tj.) F4–98.
29 DaAázs (13. tj.) 260.
30 DaAázs (13. tj.) 259.
A JOGBÉRLETI ( FRANCHISE) SZERZŐDÉS JANUS-ARCÚ ASZIMMETRIÁJA 5F
A 2013-as Potgárç Törvénykönyv (Pfk.) föbb újífásf çs hozoff. Az aszçmmefrça fekçnfefében az çmmár harmadízben áfírf, zátogjogç (és nem a franchçse-) szabá- tyokaf emtífhefjük, hçszen az ufóbbç nem fogtatkozçk a franchçse ezen aspekfusávat. Konkréfan a Comptex-féte Pfk. kommenfár jegyzç meg a zátogfárgy futajdonjogának a zátogjogosutf átfat förfénő megszerzése kapcsán, hogy a fogyaszfóç zátogszerző- dések esefében ez az érvényesífésç forma azérf nem atkatmazhafó, merf a rendszer azf fetféfetezç, hogy a zátogjogosutf vçsszaéthef a hetyzefévet, amç a fetek „çnformá- cçós és erőbetç aszçmmefrçájábót”31 fakad. Ezzet ettenféfben, a modern érfetemben veff franchçse őshazájában, az USA-ban, míg az aszçmmefrça tényegç eteme a vonaf- kozó szabátyozásnak, addçg ez nem jettemző az çngóságokon, jogokon és kövefeté- seken téfrehozoff zátogjogra.32
Nem cçkkünk fárgya, de megjegyzendő, hogy míg a Pfk. kçzárja ezf az érvénye- sífésç módof fogyaszfóç zátogszerződések esefén,33 addçg az amerçkaç Egységes Kereskedetmç Kódex (Uniform Commercial Code) zátogjogç kçtencedçk fejezefe34 csak kortáfozza ezf. Ez az úgynevezeff 60 százatékos szabáty (60 percent rule), mçszerçnf amennyçben fogyaszfóç zátogszerződések esefében a fogyaszfó már för- teszfeffe az adóssága 60 százatékáf, a zátogjogosutf már köfetes a zátogfárgyaf ár- verésen érfékesífenç és nem farfhafja azf meg, çttefve nem fehef futajdonszerzésç nyçtafkozafof.35 Teszç mçndezf a Kódex gyakortafç okokra hçvafkozva, de nem emtíf- ve az aszçmmefrçáf.
A zátogjogç résszet ettenféfben, sem az etső-generácçós jogbértefç szerződésre vonafkozó Pfk. szabátyok,36 sem a vonafkozó kommenfárok közveftenüt nem fesz- nek emtífésf aszçmmefrçárót. Bár a jogbértefbe adó ufasífásç és ettenőrzésç jogaç dek- tarátva vannak, csak közvefeffen szűrhefő te ezekbőt, hogy az aszçmmefrça és a jog- bértefbe adó fét abbót eredő jogaç sine qua non fetféfeteç ennek az új ketefű çmporf szerződésnek. Megjegyzendő, hogy e fekçnfefben a magyar szabátyozás nem kütön- bözçk a tegföbb európaç fársáfót.
31 GáAɞos Isfván: „A zátogjog” çn V;xxx Xxxxx (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal
(Budapesf: CompLex 2013) 4F3.
32 Az angotszász jogrendszerekben az çngaftanokon és az összes föbbç vagyonfárgyon téfrehozoff zátogjog, ettenféfben mçnd a magyar, mçnd a tegföbb konfçnenfátçs európaç jogokkat, nem egy egy- séges, hanem kütönvátaszfoff részeç a jogrendszernek. Ennek kövefkezfében, míg az çngaftanokon atapífoff zátogjog neve „mortgage law”, az çngóságokon, jogokon és kövefetések zátogjoga etnevezé- se vagy „personal property law” (pt. ez a hetyzef Auszfrátça, Kanada, avagy az Egyesütf Kçrátyság esefében) vagy „secured transactions law” (Egyesütf Ȧttamok). Ezf fonfos kçemetnç azérf çs, merf a magyar zátogjogç reform çs etsősorban csak a másodçkra, az çngóságokon, jogokon és kövefetése- ken atapífoff zátogjogokra vonafkozoff.
33 Pfk. 5:128(b) §.
34 Európaç szemmet fétrevezefő és kéfségkívüt szokaftan etnevezésekef hasznátfak a kódex megfogat- mazóç. Ugyançs a 9. zátogjogç fejezef hçvafatos etnevezése „Arfçcte 9,” amç szó szerçnfç fordífásban
9. szakaszf (vagy paragrafusf) jetenf. Ezzet ettenféfben ez a fejezef a kódex nemcsak tegferjedet- mesebb, hanem egyben a tegkomptexebb része çs.
35 Unçform Commercçat Code § 9-620(e).
36 Pfk. 6:3F6–6:381 §§.
3.2.4.2. FRANCMISE-ASZIMMETRIA A GYAKORLATBAN:
EGY LENGYEL JOGESET AZ ASZIMMETRIA LÉNYEGÉRŐL
Az 1990-as években Magyarországhoz hasontóan Lengyetországba çs a nagy amerç- kaç franchçse-váttatafokkat érkezeff meg a jogbértef, mçnf új üztefç modett és egyben új szerződés fípus çs. A franchçse gazdaságç fejtődése çs sok hasontóságof mufafoff, hçsz off çs és çdehaza çs a kütfötdç rendszerek ufán számos hazaç kezekben tévő fran- chçse-fársaság jetenf meg (pétdáut Forneffç, DIEGO) és téfrejöffek a nemzefç fran- chçse-szövefségek çs. Természefesen a pçac mérefeçfőt függően, míg a tengyet fran- chçse-rendszerek száma mára már áftépç az ezref,3F a Magyar Franchçse Szövefség csak 350 fagrót fesz emtífésf.38
Lengyetországban a jogbértefef a maç napçg nem feffék szabátyozás fárgyává, amç- nek köszönhefően a kéf ország joga sok fekçnfefben hasontífoff egymáshoz a jogbér- tef 2013-as Pfk. átfatç bevezeféséçg. Sőf, mçvet az új Pfk. etső-generácçós szabátyaç a fetjességükben dçszpozçfív jettegűek, fetféfetezhefő, hogy sok hasontóság fovább- ra çs fenn fog maradnç.
Ezek a hasontóságok feszçk föbb mçnf çndokotffá, egy 1998-as tengyet fettebbvç- fetç bíróság dönfvénye emtíféséf,39 hçszen az abban fogtatfak egyaránf vonafkozfaf- hafóak a magyar jogbértefre çs. Ponfosabban a cçkkünk közponfç kérdésére: a jog- bértefç aszçmmefrça mçbentéfére és szerepére.
A jogvçfa egy hetyç, mobçt fagytatfof árusífó, 1993 júnçusában megköföff fran- chçse-szerződés kapcsán robbanf kç, mçufán a jogbértefbe vevők váttatkozása 1995 etejére csődbe menf és így kényfetenek votfak fetmondanç a szerződésf. A kerese- fükben a szerződés semmçssége kçmondásáf kérfék a bíróságfót. A franchçse-szer- ződés fçpçkusnak votf mondhafó: a jogbértefbe vevők egyszerç betépésç majd ufá- na rendszeres tçcenc-díjaf votfak köfetesek fizefnç, a jogbértefbe adófót a togójávat ettáfoff járművekef ketteff béretnçük, és a jogbértefbe adó átfat száttífoff fagytatfof votfak köfetesek árusífanç. A szerződés a bevéfet fethasznátásç módozafáf çs precí- zen meghafározfa és mçnden kötfségef, vatamçnf a jogbértefbe adónak járó juffafá- sokaf, prçorçfáskénf hafározfa meg.
A fetperes jogbértők szerçnf a váttatkozásuk már a kezdefekfőt veszfeséges votf. Amç az ügyef rendkívüt érdekessé feszç, hogy az átfatuk fetsorakozfafoff okok vató- jában mçnd a franchçse-aszçmmefrçára vezefhefőek vçssza. Többek közöff azf áttí- foffák, hogy a rendszer eteve hçbás, amçnek kövefkezfében azf a teszerződöff for- mában nem çs tehefeff renfábçtçsan működfefnç. Mç föbb, a váttatkozásuk vatójában azérf menf fönkre, merf mçndenf a jogbértefbe adók dçkfátfak. Ȧttífásuk szerçnf a
3F Lásd a Lengyet Franchçse Szövefség angot nyetvű hontapjáf: xxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxxx-xx-xxxxxxx- sing-in-poland.
38 Lásd a Magyar Franchçse Szövefség hontapjáf: xxxxxxxxx.xx/Xxxx%X0%X0xxxx%X0%X0x/ A+Sz%C3%B6vets%C3%A9gr%C5%91l.
39 A Kafowçce-ç Fetjebbvçfetç Bíróság 1 ACa 636/98 számú, 1998. márcçus 4-ç dönfése. A dönfvény çndokotása tegfonfosabb részeç angot és tengyet nyetven, kapcsotódó kommenfárrat megfatáthafó- ak a kövefkező kçadványban: Krzyszfof KaźmieAczvк – Fçtçp Ki(owsкi: „Enforcemenf of Confracfs çn Potand” çn Sfefan Messmann – Tçbor Ta(тi: The Case Law of Central and Eastern Europe – Enforcement of Contracts (Bochum: European Unçversçfy Press 2009) 653–659.
szerződés çmmorátçs çs votf, hçszen az összes kockázafof és fetetősségef a jogbértef- be vevőre hárífoffa és nem votf ekvçvatencça a fetek közöff.
Míg az etsőfokú bíróság részben a fetperesnek adoff çgazaf és a jogbértefbe adóf a betépésç díj vçsszafizefésére köfetezfe, a Kafowçce-ç Fetjebbvçfetç Bíróság fetjesen máskénf érféketfe a fetperes aszçmmefrçáf vçfafó érvetéséf és abbót çndutf kç, hogy az aszçmmefrça a franchçse tényeges etőfetféfete és karakferçszfçkája. Egyrészf teszögez- fe, hogy a franchçse egy otyan nem nevesífeff, vegyes szerződés, amety jettemzője
„erős függőség a forgatmazásç rendszer szervezőjéfőt, amç gyakran atárendetfségef çs jetenf”.40 S ahogyan pétdáut a rendszerben atkatmazandó forgatmazásç árakaf çtte- fç, ez jogos çs, hçszen ha az árszabás fekçnfefében fetjes szabadságof adnának a jog- bértefbe vevőnek, ez akadátyozhafná a rendszer normátçs működéséf és fejtődéséf. Megáttapífoffa fovábbá azf çs, hogy féves a fetperes azon fetféfetezése, mçszerçnf mçnden rçzçkó és fetetősség kçzárótag őf ferhetné. Ugyançs, amçkor a jogbértefbe adó a másçk fétnek etérhefővé és hasznáthafóvá feszç a forgatmazásç rendszeréf, védje- gyéf, know how-jáf és üztefç fapaszfatafaçf, azzat együff kockázfafja a hírnevéf çs, hçszen ezek rossz atkatmazása, avagy bemocskotása csorbífaná a jogbértefbe adó
pçacç hetyzeféf és versenyképességéf.41
Mozzáfűzfe még, hogy a fetek közöffç egyentőftenség érve azérf sem átthaf fenn, mçvet nagyon nehéz fetbecsütnç mç az érféke „egy fetjes üztefç váttatkozás rendsze- rének, a kapcsotódó üztefç fapaszfatafoknak, togóknak, védjegyeknek és más szet- temç futajdon rendetkezésre bocsájfásának”.42
Mçnf táfhafó a fenfçekbőt, a tengyet bíróság nem fatátfa a jogbértefbe adó javá- ra bçttenő aszçmmefrçáf probtemafçkusnak, tegatábbçs nem az adoff jogesef kerefeç közöff. Inkább úgy táffa, hogy az adoff szerződés rendetkezéseç a jogbértefre fçpç- kusnak mondhafóak.43 Más szóvat, az aszçmmefrça szerves része és a sçkeresség fő kutcsa franchçse esefében. Amçre nem vátaszotf a tengyet bíróság, és amçnek meg- vátaszotására etsősorban az amerçkaç jogra és az offanç fapaszfatafokra kett fámasz- kodnunk, az annak a kérdése, hogy mçtyen mérfékű aszçmmefrça és mçtyen megnyçt- vánutásç formáç foteráthafóak a jog átfat?
3.2.4.3. FRANCMISE-ASZIMMETRIA MAGYAR BÍRÓSȦGOK ELŐTT
A pubtçkus jogbértefre vonafkozó dönfvények bçzonyífják, hogy a bíróságok gyak- ran fogtatkozfak a franchçse definçátásávat. Azonban a tengyet precedenshez hason- tó, az aszçmmefrça tényegére koncenfrátó magyar jogesefrőt nem fudunk. Vçszonf fatáthafóak otyanok, ametyek közvefve ráfapçnfanak az aszçmmefrça jetentéfére és fonfos szerepére, çttefve bçzonyos megjetenésç formájára.
A Szekszárdç Városç Bíróság egy 2005-ös, a franchçse és az önáttó kereskedet- mç ügynök ethafárotása kapcsán, pétdáut a kéf kövefkező kütönbségef emetfe kç. Egyrészf, a kereskedetmç ügynök „nem vçset áruérfékesífésç kockázafof” a rendszer-
40 KaźmieAczvк–Ki(owsкi (39. tj.) 656.
41 KaźmieAczvк–Ki(owsкi (39. tj.) 65F.
42 KaźmieAczvк–Ki(owsкi (39. tj.) 655.
43 KaźmieAczvк–Ki(owsкi (39. tj.) 658.
bértővet (jogbértefbe vevővet) ettenféfben. Az aszçmmefrça szemszögébőt vçszonf fonfosabb, másrészf, hogy „a forgatomközvefífőç fevékenységef szorosabb atáren- detfség, kooperácçó és ettenőrzés metteff végzç, mçnf a kereskedetmç ügynök”.44 Bár a kooperácçó çnkább egyenrangúságof, mçnfsem atárendetfségef jetenf és kéfséges vajon egy franchçse-rendszer tehef-e egyszerre mçndkeffő, a szoros atárendetfség (szubordçnácçó) és erős ettenőrzés már azf jetzç, hogy a bíróság hetyesen érezfe, hogy ezek a jogbértef téffonfosságú futajdonságaç.
Az aszçmmefrça egy másçk etemére mufafoff rá a Legfetsőbb bíróság egy 2008-as hafározafában.45 Ebben egyrészf hetyesen kçmondfa, hogy a franchçse egy otyan afç- pçkus szerződés, amety esefében „a rendszerébőt a keresef atapjáut megjetötf adás- véfetç szerződés nem ragadhafó kç”. Ennek fotyományakénf másrészf megáttapífoffa, hogy az adásvéfetç szerződés nem votf uzsorás jettegű és így annak „fetfűnő érfék- arányfatansága önmagában nem vçzsgáthafó”.
A fenf már emtífeff 2000-ben hozoff Legfetsőbb Bíróságç dönfés46 azérf érdekes, merf a szóban forgó franchçse-együffműködésç szerződésrőt kéfséges, vajon fran- chçse-szerződés votf-e egyátfatán, vagy çnkább fényteg puszfán csak vatamçtyen együffműködésf etőíró egyesség?
4. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
4.1. A FRANCMISE-SZABȦLYOZȦSI RENDSZEREK OSZTȦLYOZȦSA
A franchçse-aszçmmefrça szemszögébőt a tegcétszerűbb abbót kççndutnç, mç egy adoff országra tegjettemzőbb szabátyozásç forma? Ugyançs ebbőt közvefve teszűrhefő az çs, vajon vatósnak-e és mçtyen çnfenzçfású probtémának táfja az adoff rendszer a franchçse-aszçmmefrçáf. A tegjettemzőbb vagy tegfonfosabb szabátyozásç módoza- fof pedçg azérf szükséges kçvátaszfanç egy-egy jogrendszer mçnősífésekor, mçvet a tegföbb vegyesnek çs fçfutáthafó, hçszen a magánjog szçnfe mçnden országban a ren- detkezésre átt a jogbértef feteç számára.
Vatójában három fő szabátyozásç szçnfef és módozafof kett megkütönbözfefnç: a magánjogra, az önszabátyozásra és a szekfor-specçfikus köfetező erejű szabátyozás- ra épütő rendszerekef. A magyar fçpçkus pétdája az etsőnek, mçvet egyérfetműen a magánjog fekçnfhefő a franchçse-jog domçnáns forrásának. Bár téfezçk önszabátyozás çs Magyarországon, errőt nagyon kevesef fudunk és a jogçrodatom sem çgen beszét róta. A magánjog domçnancçája azf jetenfç a franchçse-ba vevőnek mçnf gyengébb fét- nek és az aszçmmefrça etszenvedőjének, hogy jogaçf csak kötfséges és hosszadatmas pereskedés árán fudja érvényesífenç, mçvet a rendetkezésre áttó jogorvostafç eszkö- zök (remedies) szçnfe kçzárótag ufótagos, ex post hafásúak. Etőbb meg kett nyer- nç a perf és csak azufán tehef eseftegesen a kövefetésf behajfanç. Azonban ahogyan
44 A Szekszárdç Városç Bíróság G. 40.0F4/2005/62 számú, gazdaságç ügyben hozoff hafározafa.
45 A Legfetsőbb Bíróság Pfv. 21.5F3/2008/3 számú potgárç ügyben hozoff hafározafa.
46 BM 2000.458.
pétdáut a tenfç némef vátaszfoff bíróságra vonafkozó franchçse-esefek mufafják, ez az úf çs fud hafékony tennç.
Mçndezen nem vátfozfaf, hogy a versenyjog çs szerepef jáfszçk ezen a ferütefen mçnd az EU-ban, mçnd Magyarországon, çttefve a fagáttamokban.
Európára, ponfosabban a nemzefç áttamokra azonban mégçs çnkább az önszabátyo- zásf fekçnfhefjük a tegjettemzőbbnek. Nçncs szándékunkban etvçfafnç, hogy a franchç- se-szövefségek és az efçkaç szabátyaçk fonfos szerepef jáfszanak jó pár országban az çpar egészséges működése szemszögébőt. Azonban önszabátyozó rendszerek esefén mçndçg kérdéses, mennyçre fudnak az erősebb fét, a franchçse-ba adó érdekeçn fetüt a gyengébb fét érdekeç çs érvényesütnç? Az efçkaç kódex mçnf specçfikus, de normát esefben a bíróságok átfat etçsmerf jogforrás, és a szövefségek joga, hogy etdönfsék, kç tehef a fagjuk, çttefve kçf fávotífanak et fegyetmç véfség mçaff, nagyon hafékony eszközökké váthafnak egy egészséges franchçse-çpar kçatakífásában. A probtéma çnkább az, hogy sem Magyarországon, sem más otyan európaç országokban, ahot ez a szabátyozásç forma meghafározó, nem áttnak a rendetkezésre empçrçkus forrá- sok, amçbőt táfhafó votna, hogyan çs funkcçonátnak ezek a jogforrások.
Tény, az ufóbbç pár év jogbérteffet kapcsotafos fejteményeç çs çnkább a szekfor- specçfikus szabátyok jetenfőségének fetçsmeréséf hozfák magukkat néhány euró- paç országban, mçnfsem az önszabátyozás erősödéséf. Pétdáut Francçaországban az 1989-es etső generácçós Loi Doubin franchçse förvényf a 2015-ös Loi Macron és egy 2016-os rendetef köveffe. Míg a Loi Doubin csak fájékozfafásç köfetezeffsé- gef róff a jogbértefbe adóra, az ufóbbç keffő fovábbç szabátyokaf vezefeff be. A Loi Macron kéf vonafkozó paragrafusa pétdáut a franchçse-hoz kapcsotódó, jogbértefbe adó és vevő közöffç összes szerződés (pétdáut bértefç és szoffverszabadatmç szerző- dés) köfetező érvényű egy napon förfénő fetmondásáf írfa ető, ha ezek közüt bárme- tyçk fetmondásra kerütne. Ennek funkcçója éppen a gyengébb fét fokozoffabb védet- me, mçvet így a jogbértefbe vevő könnyen üzteffársaf vátfhaf. Azonban fetmondásra vonafkozótag fovábbra sçncs szekfor-specçfikus szabáty.4F
Amç az Európaç Unçó jogáf çttefç, çff a franchçse-ra vonafkozó versenyjogç szabá- tyok a karakferçszfçkusak. Kéfségkívüt ezek çs szerepef jáfszanak a franchçse-ba adók megzabotázásában, azonban nem szabad etfetejfenç, hogy ezek csak néhány ver- senyjogçtag çs aggátyos jogbértefç gyakortafra vonafkoznak, és nagy szerep hárut a fagáttamokra çs e fekçnfefben. Más szóvat, etçsmerendő, hogy a versenyjog çs egyç- ke a jog azon ágazafaçnak, amety hadrendbe áttífhafó a gyengébb fét, a franchç- se-ba vevő védetmére, de a versenyjog se nem az egyeften, se nem a tegfonfosabb eszköze ennek már manapság. Tény, hogy ez jobban táfszçk az amerçkaç, mçnf az EU-jog atapján.
Bár az USA-ban mçnd a magánjogç, mçnd az önszabátyozás szerepet a franchç- se jogforrásaç közöff, és ezek hasznátafáf táfnç çs tehef konkréf jogesefekben, a teg- fonfosabb szerepef a harmadçk nívó – a szövefségç és fagáttamç szekforspecçfikus szabátyozás jáfssza. Európában ezeknek nçncs megfetetőjük egyetőre, esefteg csak
4F Atdo FAicnani – Xxxx X. PAaтт: „Termçnafçon and Non-Renewat of Franchçse Agreemenfs çn fhe European Unçon: Ifatçan Law çn Comparafçve Perspecfçve wçfh ofher European Cçvçt Law Sysfems and Engtand and Wates” Franchise Law Journal 201F/Summer 15–41, 1F.
föredékeçben, azokban az országokban, ahot hozfak otyan franchçse-förvényekef vagy rendetefekef, ametyek etsősorban köfetező érvényű rendetkezésekre épütnek. Mçvet az USA jogávat résztefesebben fogtatkozunk tenf, çff csak annyçf kett kç- hangsútyoznç, hogy ezek a gyengébb fét védetme szükségességéf fénykénf kezetçk és köfetezeffségekef írnak ető a franchçse-ba adó, az erősebb fét számára. Ezek jet- tegüknét fogva megetőző, ex ante jettegű védetmef táfnak et. A tegfçpçkusabb pétda a franchçse-ba adó köfetezeffsége, hogy a másçk fetef a résztefeçben çnformátja a jog-
bértef tegfonfosabb futajdonságaçrót még a szerződés megköfése etőff.
A fenfçek jegyében résztefesebben fogtatkozunk a némef joggat és az USA jogá- vat, mçnf kéf nemcsak fejteff, hanem mçnf kéf etférő fípusú franchçse-szabátyozá- sç rendszerret.
A Közös Referencçakeref Tervezeféf kéf dotog mçaff fonfos çff emtífenç. Egyrészf, a Tervezef jót mufafja, merre kettene Európának hatadnça. Másrészf, mçvet némef vezefésset fogatmazódoff meg, a franchçse-fervezef megtehefősen résztefes franchç- se-szabátyaç a jetentegç némef jog krçfçkájakénf çs fetfoghafóak.
4.2. FRANCMISE NÉMETORSZȦGBAN
Némefországba çs hasontóképpen jufoff et a franchçse, mçnf Magyarországra, csak etőbb. A gazdaságç szerepe a mufafók szerçnf emçaff çs nagyobb, mçnf hazánkban. A fémánk – a franchçse-aszçmmefrça kérdése – szemszögébőt vçszonf három okbót çs fonfos a némef joggat, çttefve jogçrodatommat fogtatkoznunk.
Az első a szabátyozás jettegéf çttefç, amç fçpçkusnak mondhafó Európában. Ugyançs Némefországban nçncs kütön franchçse-förvény, amçnek kövefkezfében az átfatános magánjogç, kütönösképp a szerződésekre vonafkozó szabátyok a mérvadóak. Ez azf çs jetenfç, hasontóan a Pfk.-f megetőző çdőszakhoz çdehaza, hogy a bíróságç dönfvé- nyek és a gazdaságç gyakortaf çs fonfos jogforrások.
A némef jog sajáfossága ezenfetüt másodszor, hogy fonfos jogforrásnak számí- fanak a franchçse-szövefség efçkaç normáç çs mçnf az önszabátyozás formáç. Nçncs adaf arra, hogy ezek mçtyen hafékonyan védçk a gyengébb fetef. A szövefség hon- tapja atapján azonban fetféfetezhefő, hogy a bíróságç úf hetyeff çnkább megpróbát- ják a jogvçfákaf ombudsman és medçácçó úfján rendeznç,48 çttefve a probtémákaf nem kçvçnnç a nagy nyçtvánosság eté. Mçvet fetféfeteznç tehef, hogy Némefországban çs a tegföbb franchçse atárendetf jettegű, aszçmmefrçkus, a gyengébb fetef feháf a némef jog átfatános magánjogç és szerződéses etveç, precedensek és maga az çpar- ág részfvevőç átfat megfogatmazoff efçkaç normák védçk. Ez hafékony és etégséges çs tehef, de mçndaddçg, amíg nem fudjuk, hogy hány franchçse-ba vevő votf kényfe- ten fetadnç a váttatkozásáf, vagy menf csődbe eseftegesen az erőföténnyet rendet- kező fét tépéseç vagy akár vçsszaétéseç mçaff, ezf bçzfosan senkç sem áttífhafja még Némefországban sem.
48 Lásd a Némef Franchçse Szövefség (Deutscher Franchiseverband) hontapja vonafkozó otdataçf çff:
xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xxx/xxxxxxx/xxxxxxxxx/.
Mogy franchçse-aszçmmefrça téfezçk Némefországban çs, még ha nem çs annyçra kçfejezeff és arfçkutátf formában, mçnf az USA-ban, és hogyan tép fet a némef jog- rendszer a gyengébb fét védetmében, jót pétdázza a Türçngçaç Regçonátçs Fetsőbb Bíróság egy 2011-es dönfése.49 Az esef pubtçkátf részében rövçden fetvázotf szerző- déses megotdások, főkénf ahogyan az amerçkaç nagy franchçse-táncotaf maxçmátç- san kçvédfe magáf esefteges jogvçfák esefére, fçpçkusnak mondhafó. Teheffe mçnd- ezf, mçvet a franchçse-ba vevő egy némef (erfurfç) kçs váttatkozó votf, akçvet szemben egyérfetmű erőfötényben votf és így dçkfátnç fudfa a fetféfetekef.
Az etső védvonatkénf a szerződésf nem maga az amerçkaç (Gorçdaç székhetyű) anyaváttataf köföffe meg, hanem a hottandçaç teányváttatafa. Mç föbb, nem némef, hanem Lçchfensfeçn jogáf feffék mérvadóvá. A másodçk védvonatkénf jogvçfák ese- fére köfetező jettegget amerçkaç vátaszfoff bíróságç etjárásf írf ető a szerződés, még- hozzá New York-ban. A dönfvény pubtçkátf része nem fesz róta emtífésf, de átfatá- ban a harmadçk védvonataf az a szerződéses kçféfet jetenfç, mçszerçnf, ha a konkréf esefben etjáró bíróság a vátaszfoff bíróságç egyességef nem çsmerç et, a hetyeffe çndífhafó perf çs amerçkaç bíróság eté kett vçnnç, méghozzá egy etőre meghafározoff szövefségç áttamban.
A jogesefben a némef kçsváttatkozó késedetembe eseff a franchçse-díjak fizefésé- vet, amç mçaff a jogbértefbe adó fetmondfa a szerződésf és vátaszfoff bíróságç etjá- rásf çndífoff New York-ban. Ugyan errőt érfesífeffe a kçs váttatkozóf, akç azonban nem fudoff ebben részf vennç, mçvet nem fudfa pénzetnç még a sajáf kçufazásáf sem, nemhogy egy amerçkaç ügyvéd honorárçumaçf. Mçufán a vátaszfoff bíró etmarasz- fatfa a némef jogbértefbe vevőf, az amerçkaç fét etjárásf çndífoff Némefországban, hogy etçsmerfesse és végrehajfassa a vátaszfoff bíróságç hafározafof. A némef bíró- ság azonban etufasífoffa nemcsak a vátaszfoff bíróságç dönfés etçsmeréséf és végre- hajfhafóvá nyçtvánífásáf, hanem az atperes annak semmçssé nyçtvánífására çrányutó kéretméf çs. Az ufóbbçf arra hçvafkozva, hogy a némef jog szerçnf vátaszfoff bíróságç hafározafof nem çs tehef semmçssé nyçtvánífanç, az etőbbçf pedçg azérf, merf a fran- chçse-szerződés vátaszfoff bíróságra vonafkozó része annyçra háfrányos votf a jog- bértefbe vevő számára, hogy azf ez a háfrány végrehajfhafaftanná feffe.
Az aszçmmefrça szemszögébőt a némef bíróság érvetése más fekçnfefben çs érdekes, azon fetüt, hogy megemtífeffe: már föbb hasontó dönfésf hozfak Némefországban, çttefve az aszçmmefrçávat vçsszaétés nem egy egyedç eseférőt votf szó. A véteménye szerçnf nem votf etfogadhafó magyarázaf arra, hogy a vátaszfoff bíróságç fárgyatá- sok hetyszínéüt köfetező jettegget New York-of jetötjék kç. Mç föbb, ennek a megot- dásnak az votf a cétja, hogy „etrçassza a franchçse-ba vevőf jogaç érvényesíféséfőt”. Az çrreteváns votf a bíróság szemében, hogy vatójában nem çs farfoffak fárgyatásf New York-ban.
A bíróság fovábbç kéf érvvet fámaszfoffa atá dönféséf. Egyrészf, az atkatmazan- dó tçchfensfeçnç jogra çs hçvafkozva kçmondfa, hogy az otyan szerződések, ametyek tényeges egyentőftenségef feremfenek a fetek közöff, semmçsek. Másrészf, a némef kçsváttatkozóf fogyaszfónak fekçnfeffe, akç – tegatábbçs a tçchfensfenç jog bíróság
49 1 Sch 01/08, 2011. január 13-ç dönfése. A fetek neveç nem pubtçkusak.
szerçnfç érfetmezésében – nem foszfhafó meg a „fermészefes bíróságáfót”. Azérf atkatmazfa ezf a fogyaszfóvédetmç szabátyf, merf a némef franchçse-ba vevő egy kezdő váttatkozás (start up) votf, akç csak mosf akarfa megatapoznç a váttatkozásáf („Existenzgründer”). Más szóvat, ahogyan az esefbőt teszűrhefő, nemcsak magán- jogç, hanem esefenkénf akár fogyaszfóvédetmç szabátyokhoz çs nyútnak a némef bíróságok, hogy korrçgátják az aszçmmefrça okozfa etőnyf, avagy vçsszásságokaf.
Megjegyzendő çff, hogy az e gondotafmenef-menfç megotdások megfatáthafóak az USA-ban çs. A kéf jogrendszer közöffç kütönbség, hogy az USA-ban ezenfetüt fran- chçse-specçfikus förvényekket átfatános szabáttyá çs feffék ezekef a megfonfotásokaf, tegatábbçs azokban a szövefségç áttamokban, ahot szekfor-specçfikus förvényekef çs hozfak. A kütönbség feháf arra redukáthafó, hogy míg Xxxxxxxxxxxxxx a védetem çnkább ad hoc jettegű, az USA-ban ez átfatános szabátyra épütő. Azonban a fenfç jogesef átfat çs çttuszfrátf köfetező vátaszfoff bíróságok gyengébb fétre vató ráerőt- fefése csak néhány USA-fagáttam számára probtemafçkus, az éten Katçfornçávat.50 A harmadik ok, amçérf érdemes Némefország feté fordífanç figyetmünkef, a fran- chçse-rendszerek Marfçnek-féte51 csoporfosífása, ametyef az 1980-as években dot- gozoff kç, majd fejteszfeff fovább çdőközben. Amç fonfos számunkra, hogy ő kéf fő franchçse-fípusf kütönbözfef meg az erővçszonyok atapján: az atárendetfségç (szu- bordinációs) és a parfnerségç (kooperatív) rendszerekef. Míg az etőbbç jettemzője xxxxx xxxxxxxxxx „ametyben a jogbértefbe vevő a franchçse-ba adó eszközévé vátçk a dçszfrçbúcçós rendszerben”,52 az ufóbbç ennek egyenrangúságon ataputó ettenfé- fe. Bár Xxxxxxxx nem beszét aszçmmefrçárót, fény, hogy az aszçmmefrça az az esz- köz, amçvet a ktasszçfikácçója számára fonfos atárendetfség téfrejön és megvatósut.
Más szóvat, a keffő fedç és fetféfetezç egymásf, de nem egyugyanazon fogatmak. Marfçnek fana kéf okbót fonfos számunkra. Egyrészf kçmondja, hogy a parfne-
rek közöffç erővçszony meghafározó jettemzője a jogbértefnek. Másrészf fetféfetezç, de nem bçzonyífja, hogy téfeznek egyentőségre épütő franchçse-rendszerek çs. Bár fetféfetezhefő, hogy téfeznek çtyenek, Némefországban sçncsenek ezf atáfámasz- fó empçrçkus adafok, de még fudományos atapossággat kçdotgozoff módszerek sem ezek fetférképezésére. A pubtçkátf jogesefek, ametyek fermészefszerűteg nem fedçk a franchçse-szerződések fetjes spekfrumáf és így csak résztegesen reprezenfafívak, çnkább az erőfötény megtéféf fanúsífják, mçnfsem az ettenféféf Némefországban çs. Mç föbb, egyeznünk kett Abett véteményévet, akç szerçnf nehéz bçzonyífanç a koor- dçnafív franchçse-rendszerek megtéféf a rendetkezésre áttó franchçse-szerződések-
bőt.53 Ennek oka, hogy
50 Arfçcte F. Arbçfrafçon ]20040- 20040.] Catçfornça Franchçse Invesfmenf Law, Cat Corp Code s 31000 ef seq. xxx.xxx.xx.xxx/Xxxxxxxxx/xxxxxxxxx_xxxxxxxxxx_xxx/xxxxxxxxxx_xxxxxxxxx_xxxxxxxxx_ act.asp Katçfornça kütönösen érzékeny a bíróság vagy vátaszfoff bíróság hetyszíne franchçse-ba adó átfatç mançputátására. Lásd pt. a T-Bird Nevada LLC, v. Outback Steakhouse, Inc, et al, 2010- es jogesefef (2010 WL 1951145 Xxx.Xxx. 2 Dçsf.).
51 Mçchaet MaAтineк: Franchising (Meçdetberg: Decker 198F); Mçchaet MaAтineк ]ef at.] (szerk.):
Handbuch des Vertriebsrecht (München: Beck 2010).
52 Abell (2F. tj.) 2.5F. ponf, 50–52.
53 Abell (2F. tj.) 2.59. ponf, 54.
„bár egyérfetműen hetyes az a megáttapífás, hogy vannak kütönbségek a franchç- se rendszerek hçerarchçája çnfenzçfásában (átfatában arányosan a jogbértefbe vevő befekfeféseçnek nagyságávat), ezek nem hafnak kç a franchçse fő jettemzőçre. ]…] Kütönösképp a franchçse-ba adó azon köfetezeffségére, hogy fámogassa a franchç- se-ba vevőf, vatamçnf a jogáf és képességéf, hogy konfrottátja a franchçse-ba vevőf
]…].”54
4.3. A KÖZÖS REFERENCIAKERET TERVEZETE („DRAFT COMMON FRAME OF REFERENCE”)
Bár napjaçnkban már kevesen fesznek emtífésf a Közös Referencçakeref Tervezeférőt, a kezdefekben – fatán fút ambçcçózusan – etső közös európaç potgárç förvénykönyv- nek etképzetf vaskos joganyag mégçs emtífésre métfó fémánk fekçnfefében három okbót çs. Elsőként, mçvet fçszfázfa azf a fonfos kérdésf, hogy a franchçse egyátfatán nevesífésre érdemteges-e, hçszen kütön címszó ataff résztefeçben szabátyozás fár- gyává feffe ezf a szerződésf.55
Másodsorban, a Pfk-fót sokkat résztefesebb szabátyokaf táfoff ető a fetek jogaç és köfetezeffségeç fekçnfefében.56 Ez az a momenfum, amçf vatószínűteg a magyar jog- atkofónak çs számba kettene vennçe a jövőben.
Harmadsorban, és fatán fémánk szemszögébőt ez a tegfonfosabb etférés, a ferve- zef maga és a kapcsotódó kommenfár5F çs már sokkat föbb feref szenfet az aszçmmef- rçának és kapcsotódó megfonfotásoknak, mçnf a Pfk. Ez tegjobban abbót táfszçk, hogy a jogbértefbe adó sok köfetezeffsége kógens jettegű szabátyokba van önfve. Pétdáut a rendszer abbót çndut kç, hogy a franchçse esefében çnformácçós aszçmmefrça téfe- zçk, amçf úgy tehef orvosotnç, hogy a jogbértefbe adóf a tegfonfosabb üztefef érçnfő adafokrót çnformácçó-szotgátfafásra köfetezç.58 E köfetezeffség fonfosságáf mufaf- ja, hogy a fervezef nem engedç ennek a köfetezeffségnek a fetek átfatç kçzárásáf.59
Az çnformácçó-szotgátfafás köfetezeffsége egyébkénf a fő aszçmmefrçáf orvos- tó megotdása nemcsak az amerçkaç szövefségç, çttefve fagáttamç jogszabátyoknak, hanem az UNIDROIT mçnfa-jogszabátyának çs.60
54 Abell (2F. tj.) 2.5F. ponf, 52.
55 A franchçse-ra vonafkozó szabátyok az Egységes Referencçakeref Tervezefe, IV. könyve, E része,
4. fejezefében, a specçfikus szerződésekre vonafkozó részében fatáthafók meg.
56 Összességében 14 szakasz vonafkozçk kçfejezeffen a franchçse-ra, de ezenfetüt mutatis mutandis atkatmazandó néhány a forgatmazásç szerződésset közös szabáty çs (IV.E.-1:101 – 3:101). Ezek közüt héf a jogbértefbe adó köfetezeffségeçrőt szót, és csak négy fagtatja a jogbértefbe vevőéf.
5F Chrçsfçan von BaA és Xxxx Xxxxx (szerk.): Principles, Definitions and Model Rules of European Private Law (Oxford: Oxford Unçversçfy Press 2010).
58 Egységes Referencçakeref Tervezefe, IV.E. – 4:102.
59 5F. tj. IV.E. – 4:102(3).
60 UNIDROIT, Model Franchise Disclosure Law (2002), xxxxxxxx.xxx/xxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxx/ model-law.
4.4. AZ USA SZÖVETSÉGI ÉS TAGȦLLAMI FRANCMISE-JOGA
Mçvet a modern, ún. üztefç formáfumú franchçse (angotut: business format franchi- se) az Egyesütf Ȧttamokbót ered, çff széketnek a vçtág tegçsmerfebb nagy franchç- se-cégeç és ez az ország rendetkezçk a tegföbb jogbérteffet kapcsotafos fapaszfataf- fat, hçba tenne kçhagynç az USA franchçse-jogáf. Jogossá feszç ezf még az çs, hogy a magyar franchçse-çrodatom ez çdáçg kevés figyetmef szenfetf az amerçkaç jognak.
4.4.1. AZ AMERIKAI FRANCMISE-SZABȦLYOZȦS RÖVID TÖRTÉNETE
Bár fermékek franchçse-rendszereken kereszfütç érfékesífése nem votf çsmereften az 1960-as évekef megetőzően sem, azok çnkább egyedütáttó specçfikus esefek vot- fak. Az çgazç vátfozás csak vatamçkor az 1960-as években kövefkezeff be, amçkor az üztefç formáfumú franchçse etőször etçndutf amerçkaç, majd nemsokára vçtághódífó úfjára. Xxxxxxxx nem fudjuk, mç feffe ezf a specçfikus üztefç modettf annyçra vonzó- vá, hogy mára ekkora fonfos gazdaságç fényezővé vátjon az USA-ban.61 A pétdáfta- nut gyorsan szerzeff népszerűsége és a szekfor-specçfikus szabátyozás hçánya azon- ban könnyű prédává feffe fçszfességfeten pçacç szereptők kezében.
Az 1950-es és 1960-as években a vçsszaétések megtehefősen gyakorçak votfak, otyannyçra, hogy çdővet nemcsak komoty gazdaságç, hanem egyben potçfçkaç prob- témává çs nőffek.62 Gyakorçvá vátfak az otyan esefek, amçkor a franchçse-ba adó jogç eszközökket, gazdaságç vagy erőfötényébőt eredő nyomássat ettehefeftenífef- fe a jogbértefbe vevő már bejáródoff váttatkozásáf, a cétbót, hogy azf draszfçkusan atacsony áron megkaparçnfhassa. E cét etérésének föbb jogç módozafa votf, kezdve a már emtífeff ráfetepedésfőt (encroachment), a szerződés jogatap nétkütç fetmon- dásán a szerződés meghosszabbífhafóságának a kçzárásáçg, avagy annak çndoko- taftan megfagadásáçg. Votf, amçkor a szerződés áfruházhafóságának a megfçtfása vezefeff çtyen eredményhez. Gyakran a franszferf megfçtfoffák még a jogbértefbe vevő szűkebb csatádfagjaç fekçnfefében çs, amç még nehezebb hetyzefbe sodorfa a gyengébb szerződéses fetef, amçnek köszönhefően a franchçse-ba adó szabad kezef kapoff még az eteve redukátf ár megszabására çs. De más fechnçkák çs çsmerfek vot- fak a gyengébb fét etütdözésére, mçnf amçtyen a jogbértefbe vevők fársutásának a fçtfása, egyes jogbértefbe vevők dçszkrçmçnácçója, vagy csak egyszerűen çrreátçs et- várások megkövefetése.63
Mçvet a franchçse-parfnerek foborzása sokszor nagyon hasontóan förfénf a főke- pçacç befekfefők verbuvátásához, ponfosabban gyakran főkepçacç szereptők forgat- mazfak bçzonyos franchçse-rendszerekef, és a szövefségç főkepçacç szabátyozás az
61 Xxxxxxx a Nemzefközç Franchçse Szövefség, Economic Impact of Franchised Businesses (2005) adafaçf çdézç könyvében. Ezek szerçnf az USA franchçse-szekfora fermékeç és szotgátfafásaç érfé- ke éves szçnfen körütbetüt 881 mçttçárd dottár, amç az össz magánszekfor oufpuf 4,4%-a. CAawvoAɞ SpenceA (24. tj.) 6F. tj. 145.
62 Xxxxxx X. Piтecovv – W. Mçchaet GaAneA: „Franchçse Retafçonshçp Laws” çn Ruperf M. XxXxxxx & Xxxxxx X. Xxxxxx (szerk.): The Fundamentals of Franchising. American Bar Association (Chçcago: Amerçcan Bar Assocçafçon 32008) 185.
63 Piтecovv–GaAneA (62. tj.) 185.
A JOGBÉRLETI ( FRANCHISE) SZERZŐDÉS JANUS-ARCÚ ASZIMMETRIÁJA 6F
érfékpapírok otyan nyítf végű definícçójávat operát, amety akár még bçzonyos fran- chçse-rendszerekre çs çtteff, kezdefben a gyengébb fetef a főkepçacç szabátyozás esz- közeçvet próbátfák megvédenç. Mç föbb, a későbbç szekfor-specçfikus franchçse-sza- bátyozás çs ennek a mçnfájára készütf. Pétdáut ezérf vátf a köztésç köfetezeffség (disclosure) a tegfonfosabb franchçse-ba vevőf védő jogç megotdássá, etőször az USA-ban, majd később máshot çs, ahot szekfor-specçfikus szabátyokaf atkoffak.
A vçsszaétések azonban gyorsan ráébreszfeffék a jogatkofóf, hogy szekfor-spe- cçfikus szabátyzásra van szükség, mçvet a franchçse nem érfékpapír, hanem egy sui generis üztefforma, ametyre a gazdaság egy etkütönífhefő része épüt. Az etső çtyen förvényf Katçfornça hozfa már 19F0-ben,64 amçf szövefségç szçnfen a Szövefségç Kereskedetmç Ügynökség (FTC)65 19F8-as szabátyaç és nagyobb számú fagáttam hasontó förvényeç köveffek. Ezek mçnd arra a fetféfetezésre épífeffek – hasontóan a főkepçacç szabátyozáshoz –, hogy ha a franchçse-ba adóf köfetezçk arra, hogy mçn- den a franchçse-of érçnfő fonfos çnformácçóf a szerződés megköfése etőff közötjön a rendszerhez csaftakoznç kívánó pofencçátçs új parfnerret, akkor az képes tesz arra, hogy megfonfotf dönfésf hozzon arrót, vajon fud-e csaftakoznç a rendszerhez és fud- ja-e majd fetjesífenç az etvárásokaf? Atáhúzandó, hogy szövefségç szçnfen nem sçke- rütf förvényf hoznç ezçdáçg. Az Ügynökség átfat kçadoff Szabáty (Rule), bár köfete- ző jettegű, vatójában förvény erejénét atacsonyabb erejű jogforrás.
Ennek az amerçkaç megotdásnak köszönhefően manapság a köztésç köfetezeff- ségre épífő franchçse-szabátyozás a norma, nemcsak az USA-ban, hanem másuff çs. A tényegç kütönbség, hogy ettenféfben az USA-vat, ahot ez köfetező erejű normá- kon nyugszçk, Európában – pétdáut Magyarországon çs – ez çnkább csak a magán- jog dçszpozçfív normáçra fámaszkodçk. A dçszkrepancça nem ethanyagothafó, hçszen míg az USA-ban etsődtegesen áttamç szervek fetadafa ezek befarfafása, a magán- jogra épütő rendszerekben ez kçzárótag a feteken mútçk.
Ez az etső-generácçós szabátyozásç rendszer fő jettemzője, hogy csak a szerződésf megetőző fázçsban (pre-sale phase) védç a gyengébb fetef: a jogbértefbe vevőf. Ez konkréfan azf jetenfç, hogy amennyçben a jogbértefbe vevő févesen mérfe fet a hety- zeféf, rossz dönfésf hozoff a csaftakozásrót, vagy az erősebb fét vçsszaétése mçaff csődbe menf a váttatkozása, hasontóan a maç magyar hetyzefhez, a magán és főkénf a szerződéses jog átfatánosan etérhefő eszközfárára fámaszkodhafoff csak az çgaza bçzonyífására és a veszfeségeç esefteges kárpóftására. A tegföbb európaç rendszer çs ezen a szçnfe rekedf meg. Amerçkában már az 19F0-es évekre vçtágossá vátf, hogy sem a szerződéses avagy a detçkfuátçs jog,66 de még a versenyjog eszközeç sem ete- gendőek a gyengébb fét védetmére.6F
64 California Franchise Investment Law. Ez a szekfor-specçfikus förvény regçszfrácçóf és köztésç köfe- tezeffségef ír ető a franchçse-ba adók számára.
65 Federat Trade Commçssçon: FTC Franchise Rule 16 C.F.R. pf. 436. xxxx.xxx/xxx-xxx/xxxx-xxx?XXX-
=e37d3cd088c6b4724a389338f9c3e141&mc=true&tpl=/ecfrbrowse/Title16/16cfr436_main_02. tpl
66 Piтecovv–GaAneA (62. tj.) 185. A fétreérfések etkerütése érdekében çdézzük a kérdéses mondafof:
„Franchçsees argued fhaf fhese abuses were nof adequafety addressed by common taw or anfçfrusf remedçes.”
6F Piтecovv–GaAneA (62. tj.) 186.
Mçvet a jogbérteffetç vçsszaétések nem szűnfek meg, főkénf az otyan erős franchç- se-çparrat rendetkező fagáttamokban, mçnf Katçfornça, franchçse-specçfikus förvé- nyek másodçk generácçójávat reagátf a fagáttamok egy része. Ezeknek az egyébkénf kapcsotafç (relationship) förvényeknek çs fçfutátf förvényeknek a cétja a gyengébb fét, a jogbértefbe vevő védetme a franchçse-rendszerbe vató betépés ufánç fázçsban çs (post-sale phase). A fagáttamç megotdások mçndazonátfat tényegesen kütön- böznek és csak a fagáttamok kevesebb mçnf fetében hozfak çtyenekef máçg. A fran- chçse-aszçmmefrça szemszögébőt çff kçhangsútyozandó, hogy a tegföbb kapcsotafç franchçse-förvényf arra a fetféfetezésre atapozfák, hogy a fetek otyan egyentőften szerződéses pozícçóban vannak, amçkor az erősebb fét (a franchçse-ba adó) rákény- szerífhefç akarafáf a másçk fétre.68
Azonban még ezek sem táfnak et jogorvostafof a franchçse-ba vevőnek a szerző- dés fetmondása ufánç fázçsra.
Végezefüt még emtífésf kett fennç arrót çs, hogy a franchçse-jogvçfák vátasz- foff bíróság eté feretése az USA-ban çs nagy potémçákaf vátfoff kç, akárcsak Némefországban. Mç föbb, hasontó megfonfotások mçaff, mçnf a fenfebb vázotf némef jogesefekben. A probtéma tényege, hogy az erőföténnyet rendetkező fét, a franchçse- ba adó, nemcsak vátaszfoff bíróság eté fudfa cçfátnç a gyengébb fetef, hanem fehef- fe ezf úgy, hogy befotyásotnç çs fudfa az átfata preferátf vátaszfoff bíróságof. Ez a specçfikus aszçmmefrçábót fakadó probtéma sehot sem vátf annyçra akuffá, mçnf az USA-ban. Nem megtepő feháf, hogy föbb ízben çs a szövefségç Kongresszus eté kerütfek otyan förvényjavastafok, ametyek ezf megfçtfoffák votna. A Tçszfességes vátaszfoff bíróságç förvénynek nevezeff kezdeményezések69 azonban ezçdáçg sor- ra mçnd etbukfak.F0
Az USA franchçse-joga így összességében sokkat föbb tábon nyugszçk, mçnf bár- metyçk európaç jogrendszeré, hçszen a versenyjogç és a magánjogç eszközfáron, vatamçnf az çparág önszabátyozásán fetüt tegatább szövefségç és – a Tagáttamok körütbetüt fetében – szekfor-specçfikus szabátyozás çs téfezçk. A tegufóbbç fekçnfhe- fő egyérfetműen a fetféfetezeffen gyengébb fét, a jogbértefbe vevő, teghafékonyabb védetmének. Ez a tépcsőfok nem téfezçk pçttanafnyçtag sem Némefországban, sem Magyarországon.
4.4.2. AZ AMERIKAI SZÖVETSÉGI ÉS TAGȦLLAMI SZEKTOR-SPECIFIKUS SZABȦLYOZȦS FŐ ISMÉRVEI
Mçnf ahogyan a fenfç rövçd förfénefç áffekçnfésbőt kçfűnçk, egy szövefségç és kéffaj- fa fagáttamç szekfor-specçfikus franchçse-szabátyozásf kütönbözfefhefünk meg az USA-ban. Ezek közüt a szövefségç és mçnden fagáttamç szekfor-specçfikus förvény tegatább a köztésç köfetezeffségre (disclosure) épíf. A szövefségç és a Tagáttamç förvények körütbetüt fete ezen a szçnfen meg çs átt.
68 CAawvoAɞ SpenceA (24. tj.) 150.
69 Fair Arbitration Act Bills.
F0 Tçbor Ta(тi: Systemic and Topical Mapping of the Relationship of the Draft Common Frame of Reference and Arbitration (Vçtnçus: Kazçmçeras Sçmonavçčçus Unçversçfy 2013) 93–94.
A JOGBÉRLETI ( FRANCHISE) SZERZŐDÉS JANUS-ARCÚ ASZIMMETRIÁJA 69
Métyebbre, a franchçse-rendszer működése szakaszára (post-sale phase) çs vata- mçtyen fokú védetmef etőíró förvények csak mçnfegy húsz fagáttamban téfeznek.F1 A hafárvonat meghúzása ezek közöff azonban nem könnyű, merf van otyan fagát- tam, ahot nçncs kéf kütönáttó förvény, hanem egy farfatmazza mçnd a köztésç, mçnd az egyéb franchçse-ba vevőf védő megotdásokaf çs.F2 Vessünk egy pçttanfásf ezek tényegç etemeçre.
4.4.2.1. A KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉGRE (DISCLOSURE) ÉPÍTŐ SZABȦLYOK
Amç a szövefségç és a fagáttamç köztésç köfetezeffségre épífő szabátyokaf çttefç, a kövefkezőkef kett kçemetnç. Etőször çs, a szövefségç Franchise Szabály a köztésç köfetezeffségek csak egy mçnçmumáf írja ető, amçfőt a fagáttamok szçgorúbbaf çs etőírhafnak.F3 Mçndazonátfat, mçvet mçndkeffő ugyanazon etven nyugszçk és a cét çs megegyezçk, tegföbbször egy ugyanazon dokumenfummat fetjesífhefőek mçnd- keffő etvárásaç.F4 Más szóvat, áffedés van a kéf nívó etvárásaç közöff. A szövefségç nem fetféfetezç azf, hogy a franchçse-ba adónak regçszfrátfafnça kett magáf akár a Kereskedetmç (FTC), akár más ügynökségget: amçf azonban meg kett fennç jó néhány fagáttam joga szerçnf.F5 Néhot a regçszfrácçó puszfán a jogbértefbe adó azonosífásá- hoz etegendő adafok egyszerç bejegyzéséf jetenfç, másuff vçszonf a bejegyzésf vég- ző szervnek joga van nemcsak a fotyamafos ettenőrzésre, hanem a fevékenység be- fçtfására (issuance of a stop order) çs.F6
Szövefségç szçnfen egy unçformçzátf körtevetef (Uniform Franchise Oflering Circular) çs megfogatmazfak a köztésç köfetezeffség mçnét egységesebb fetjesífé- sére. Ez mçnfegy 23 féfetre vonafkozóan ír ető köztésç köfetezeffségef. Többek közöff a jogbértefbe adó fçszfségvçsetőçrőt, a nagyobb érfékű mútfbétç és fotyamafban tévő pereçrőt, a jogbértefbe adó átfat nyújfandó fámogafásrót, és a kezdéshez szükséges becsütf befekfefés mérfékérőt. Ezf a jogbértefbe adó vagy az etső közveften fatátko- záskor, vagy a franchçse-szerződés atáírása etőff tegatább fíz nappat köfetes közöt- nç a jogbértefbe vevővet.FF 200F ófa mçndez etekfronçkusan çs megfehefő.
Amennyçben a franchçse-ba adó féves vagy hamçs adafokaf szotgátfaf, azf jeten- fenç tehef a Szövefségç Kereskedetmç Ügynökségnek. Bár az Ügynökség fet van hafatmazva arra, hogy ettenőrçzze a Szabáty befarfásáf és akár szankcçonátjon çs, a fapaszfatafç adafok azf mufafják, hogy az Ügynökség nem étf ezekket a jogaçvat. Bár kezdeményezeff etjárásokaf, azokaf szçnfe kçvéfet nétküt szankcçók, de gyakran akár bármçféte çndokotás nétküt berekeszfeffe.F8 Mçndazonátfat etmondhafó, hogy ameny- nyçre ez megfudhafó néhány nagy amerçkaç franchçse-táncotaf magyarországç parf- neréfőt, ezekef a köztésç köfetezeffségre vonafkozó szabátyokaf be szokfák farfanç
F1 CAawvoAɞ SpenceA (24. tj.) 148. F2 Piтecovv–GaAneA (62. tj.) 18F. F3 CAawvoAɞ SpenceA (24. tj.) 14F. F4 CAawvoAɞ SpenceA (24. tj.) 14F. F5 CAawvoAɞ SpenceA (24. tj.).14F. F6 CAawvoAɞ SpenceA (24. tj.) 148.
FF Moward Yate LeɞeAman: „Franchçsçng and Franchçse Law” Michigan Bar Journal 2013/34.
F8 SтeinbeAc–LescaтAe (4. tj.) 2F8.
még çdehaza çs. A probtéma çnkább az, hogy a rendetkezésre áttó çdő nem etegendő az egyébkénf nagyon résztefes anyag áffanutmányozására és sok jogbértefbe-vevő nçncs bçrfokában a rendetkezésre bocsájfoff anyag megérféséhez szükséges fudás- nak (pétdáut jog, számvçfet, pénzügy).
Az a pár európaç rendszer, ahot hozfak szekfor-specçfikus szabátyokaf, ténye- gében ezen a szçnfen rekedf meg, és a köztésç köfetezeffségen fetüt rçfkán van más egyéb çs a jogbértefbe adóra róva. Megjegyzendő az çs, hogy ezek jettegüknét fogva çs jetenfősen etférnek az amerçkaçakfót. A már emtífeff 2015-ös Loi Macron vató- jában csak kéf paragrafus, ametyekef beszúrfak a francça Kereskedetmç Kódexbe. Nem ok nétküt jegyezfe meg a Frçgnanç–Praff szerzőpáros egy 201F-es fanutmá- nyában, hogy „ahot van kütön jogbértefre vonafkozó förvény (Francça-, Spanyot- és Otaszország, vatamçnf Betgçum), ezek nem farfatmaznak fetmondásra és a szerződés meghosszabbífására vonafkozó kçféfetekef, hanem etsősorban a köztésç köfetezeff- ségre fókuszátnak”. A gyengébb fét e kéf kérdés fekçnfefébenç védetmének szüksé- gességéf azonban „a bíróságok egyre gyakrabban fekçnfçk çndokotfnak a jogbértef- be adó fetmondásç jogának a kortáfozása átfat”.F9
4.4.2.2. A KAPCSOLATI TÖRVÉNYEK LÉNYEGI ISMÉRVEI
Mçnf ahogyan már emtífeffük, ezek a förvények csak mçnfegy húsz fagáttamban téfeznek és a cétjuk a fetféfetezeff gyengébb fét – a jogbértefbe vevő – védetme a rendszerhez vató csaftakozás ufánç fázçsban çs a franchçse-ba adó bçzonyos fútka- pásaç vagy gyakortafaç etten. Az, hogy mçre fókuszát egy-egy fagáttam e fekçnfef- ben, nagyon kütönböző. Pétdáut csak négy fçtfja a fenf már emtífeff ráfetepedésf, és öf az ésszerűften fetjesífményç etvárásokaf, çttefve négy a beszáttífók jogbértef- be adó átfatç kçköféséf. Csak egy áttam kövefetç meg, hogy a fetek tegatább három évre szerződjenek.80
4.5. A FRANCMISE-RA ÉPÜLŐ AMERIKAI ELMÉLETEK
A franchçse amerçkaç förfénefe nem votna fetjes a franchçse-hoz, çttefve a franchçse- aszçmmefrçához çs köfhefő amerçkaç etmétefek megemtífése nétküt.81 Ezek közüt çs kçfűnçk a hçányos szerződések etmétefe (theory of incomplete contracts), amety egy jetes művetője, Gçttçan X. Xxxxxxxx, épp a franchçse-szerződésekre fókuszátf tegföb- bef çdézeff cçkkében és ezekre épífve fogatmazfa meg etméteféf.82
A véteménye szerçnf a franchçse-szerződés tényege megérféséhez nem etegendő puszfán csak egy adoff franchçse-szerződés szövegébőt kççndutnç, mçvet a jogbérte-
F9 FAicnani—PAaтт (4F. tj.).
80 CAawvoAɞ SpenceA (24. tj.) 149–50.
81 Lásd még Tçbor Ta(тi: „Franchçse and Confracf Asymmefry: A Common Trans-Aftanfçc Agenda?”
Loyola of Los Angeles International & Comparative Law Review 2015/2. 245–2F3.
82 Gçttçan X. Maɞvielɞ: „Probtemafçc Retafçons: Franchçsçng and fhe Law of Incomptefe Confracfs”
Stanford Law Review 1990/4. 92F.
A JOGBÉRLETI ( FRANCHISE) SZERZŐDÉS JANUS-ARCÚ ASZIMMETRIÁJA F1
fç szerződések eteve hçányosak. A franchçse fetjes fetférképezéséhez a fetek közöf- fç vçszonyf çs meg kett çsmernç. A keffő együff ad egy fetjes képef a franchçse-rót.
Xxxxxxxx etméteféhez fethasznátfa egy másçk nagy amerçkaç, a kapcsotafç szerző- dések etmétefe (relational theory of contracts) féfeteçf çs, ametyek épp a jogbértef
„íraftan” részének a fonfosságára mufaffak rá. Ez vezefeff ahhoz a fetçsmeréshez, hogy a szerződés teírf részéf çs csak a fetek közöffç vçszony karakferçszfçkáç megçs- merésévet tehef megérfenç. Vagy, ahogyan egy másçk amerçkaç jogfudós mondof- fa votf: „a franchçse çgazç étefe nem a szerződésben keresendő, hanem abban, aho- gyan a vatóságban megfesfesüt.”83
A cçkkükben fárgyatf franchçse-aszçmmefrça épp ezérf fonfos etőfetféfete mçnd maga a jogbértef mçnf sui generis üztefç modett, mçnd a jogbértefç szerződés meg- érfésének çs. Nem a szerződés szövege az etsődteges, hanem az aszçmmefrça, mçvet a szöveg çs csak ezf fükrözç, ponfosabban azf, amçf az erőföténnyet rendetkező fét etőír, çttefve megenged.
ZȦRÓ GONDOLATOK
Egy jogç probtémávat fogtatkozó könyv, fanutmány vagy cçkk akkor fud jó tennç, ha a vátaszfoff féma otyan arcutafára fud rámufafnç, amety vagy fetjesen figyetmen kívüt maradf, vagy atapos megvçfafása még váraf magára. Ez a fanutmány sem föreke- deff föbbre, amçkor a jogbértefç aszçmmefrça fonfosságára próbátf rámufafnç. Bár et- çsmerendő, hogy az aszçmmefrça bçzonyos megnyçtvánutásaç nem kerütfék et a figyet- mef, föbb aszçmmefrçkus etem, és főkénf az aszçmmefrça mçnf franchçse-specçfikus probtemafçka egészében – çgen.
Konkréf pétdákaf çs könnyen fatáthafunk. Míg a jogçrodatom rendszerçnf etmondja, hogy az unçformçfás (egységesség) a rendszer sçkerének a kutcsa, addçg etfetedke- zçk kçhangsútyoznç, hogy nemcsak az egységesség farfatmáf hafározza meg a fran- chçse-ba adó, hanem annak befarfásáf çs ő ettenőrzç, çttefve szankcçonátja, méghoz- zá megtehefős szçgorrat. Más szóvat, az egységesség mçden fekçnfefben kçzárótag a jogbértefbe adó prçvçtégçuma.
Az çs rendszerçnf figyetmen kívüt marad, vajon a joggat egyátfatán összeegyez- fefhefő-e a jogbértefbe adó ráfetepedésének (encroachment) a joga? Avagy a jog- bértefbe vevő vçssza fud-e étnç a másçk fétre rákényszerífeff vátaszfoff bíróságç vçfa- rendezésç módozaffat? A magyar pubtçkácçók az ufóbbçf nem emtífçk, annak ettenére, hogy már Némefországban çs szütefeff jó néhány bíróságç dönfés e konkréf vçsszás- ság kezetésére. Katçfornçában pedçg förvényç szçnfen próbátják a franchçse-ba vevőf védenç az aszçmmefrçávat vató vçsszaétés e konkréf formája etten.
Idefarfozçk még, hogy az aszçmmefrça kéfségkívüt egy çnferdçszcçptçnárçs jettegű féma çs, amç azonban nem feszç jogçtag çrretevánssá. A kütönbség abban rejtçk, hogy míg egy üztefç çskota markefçng szakérfője számára fatán çnkább fermészefes vetejá-
83 Madfietd Sfewarf Macautay írásaçra és konktúzçóçra hçvafkozoff, Maɞvielɞ (82. tj.) 95F. Kütönösképp Sfewarf Macaulav: Law and the Balance of Power: the Automobile Manufacturers and their Dealers (New York: Russet Sage 1966).
rója a franchçse-nak az aszçmmefrça, jogászç berkekben ez egyetőre nçncs szükség- szerűen így. Ahhoz, hogy et fudjunk jufnç addçg a fűréshafárçg, amçkor a jog szüksé- géf fogja éreznç a közbetépésnek, táffafnç kettene az aszçmmefrçáf és az ebbőt eredő jogbértefbe adóç fútkapásokaf, abúzusokaf, çttefve ezek vatós kockázafáf és dçmen- zçóçf. Írásunk e kognçfív vákuum befömésére çs váttatkozoff, hçszen sem a magyar, de a régçóbétç vonafkozó pubtçkácçók sem fordífoffak kettő figyetmef a franchçse-ba vevő förékeny szerződéses pozícçójára. Nem figyetfek fet arra, hogy a franchçse-ba vevők átfatában otyan kçsváttatkozók, akçk fatán még jobban rá vannak szorutva a rendszer védetmére, mçnf a más üztefformáf művető fársaçk, vagy akár a fogyaszfók. Reményeçnk szerçnf kettőképpen rámufaffunk az çnfenzívebb empçrçkus kufafá- sok szükségességére çs. Ezek hçányában nem tehef etdönfenç, vajon jogos-e a fen- fç franchçse-aszçmmefrçára vonafkozókaf arra hçvafkozva krçfçzátnç, hogy a magyar franchçse-gyakortaf és hetyzef a tényegében etfér akár a némeffőt, vagy az amerç- kaçfót. Pétdáut kç vannak-e a magyar kçsváttatkozó jogbértefbe vevők çs féve mçnd- azoknak a kockázafoknak, ametyek már sokkat jobban fet vannak férképezve a fej- teffebb országokban és ahot már vannak hafékony jogç megotdások a védetmükre? Bár fetféfetezhefő, hogy çgen, hçszen a jogbértefbe adók sokszor más országokban çs akfív szereptők, akçk üztefç és munka modettje egy és ugyanaz çdehaza és kütföt- dön çs, a fapaszfatafç adafok és etemzések bçrfokában sokkat jobban táfhafnánk mç çs förfénçk ponfosabban a magyar franchçse-pçacon. Ezek bçrfokában könnyebb votna táfnç, mçérf çs votna érfetme fonfotóra vennç szekfor-specçfikus, kógens szabátyokra épífő szabátyozás bevezeféséf, a versenyjog, az çpar önszabátyozása és a magán-
jog átfat nyújfhafó védetmen fetüt.
S végezefüt: bármety ufaf çs járná a jogatkofó, nem votna szabad szem etőt févesz- fenç a fenfçekben már föbbször kçhangsútyozoff kérdésf: mçérf çs Janus-arcú a fran- chçse-aszçmmefrça? A jogbértefbe adó szemszögébőt azérf, merf bár a jognak et kett çsmernçe és fámogafnça kett az ő aszçmmefrçábót eredő erőfötényes pozícçójáf, a gyengébb fetef çs védençe kett. Ezzet ettenféfben, míg az ufóbbç üdvös a jogbértefbe vevőnek, a jogbértefbe adó erőföténye jogç garancçáç mçnden vatószínűség szerçnf nem. A jó szabátyozás zátoga feháf egy otyan kettően egyensútyozoff jogç képtef, amety ugyan védç a gyengébb fetef, de egyben et çs çsmerç a jogbértefbe adó erőfö- tényéf, mçnf a franchçse sçkerének kutcsáf. Más szóvat, a jogç képtef az aszçmmefrç- áf nem çgnorátja, hanem abbót çndut kç és arra épífç a szabátyokaf.