Klasszikus életbiztosítások
Klasszikus életbiztosítások
általános szerződési feltételei (EÁSZF18)
Hatályos: 2018. július 5-étől
Nysz.: 20479
Tartalomjegyzék
I. A biztosítási szerződés tartalma 3
II. Általános rendelkezések 3
III. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 5
IV. A biztosítási díjra, a biztosítási összegre és a rendkívüli befizetésekre vonatkozó rendelkezések 6
V. Biztosítási események, biztosítási szolgáltatások, a biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje, a biztosító teljesítéséhez (kifizetéséhez) szükséges dokumentumok,
a biztosító teljesítésének esedékessége, a biztosítási szolgáltatás kifizetésének választható formája, módja 8
VI. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól 10
VII. A biztosító kockázatviseléséből kizárt események 11
VIII. Egyéb rendelkezések 12
IX. Fogalomtár 12
X. Az általános feltételek Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezései 13
Klasszikus életbiztosítások általános szerződési feltételei (EÁSZF18)
Jelen klasszikus életbiztosítások általános szerződési feltételei (továbbiakban: általános feltételek) a különös feltételekkel együtt a Generali Biztosító Zrt. (to- vábbiakban: biztosító) klasszikus életbiztosítási szerződéseinek (további- akban: biztosítási szerződés) szerződési feltételeit képezik feltéve, hogy a biz- tosítási szerződést a jelen általános feltételekre és az adott különös feltételekre hivatkozással kötötték.
Az általános feltételekhez a szerződő és a biztosított ajánlaton megjelölt vá- lasztása szerinti szolgáltatást tartalmazó életbiztosítási szerződés különös feltételei (továbbiakban: alapbiztosítás különös feltételei), és a klasszikus életbiztosításokhoz választható kiegészítő biztosítások különös feltételei kapcsolódnak.
Az alapbiztosítás különös feltételei, és a klasszikus életbiztosításokhoz vá- lasztható kiegészítő biztosítások különös feltételei az általános feltételek ér- telmezésében és alkalmazásában, a továbbiakban együtt: különös feltételek.
Az általános feltételekben, valamint a különös feltételekben (továbbiakban együtt: feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv ren- delkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.
A különös feltételek az általános feltételekben foglaltaktól eltérhetnek, az álta- lános és különös feltételek eltérése esetén a különös feltételek rendelkezései az irányadóak. A biztosítási szerződés részét képező „Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések” című dokumen- tumban és a feltételekben foglaltak eltérése esetén a feltételek rendelkezései irányadóak.
I. A biztosítási szerződés tartalma
A biztosítási szerződés alapján a biztosító a jelen általános fel- tételekben és a különös feltételekben meghatározott biztosítási kockázat viselésére, továbbá a biztosítási esemény bekövetkez- tétől függően biztosítási szolgáltatás megfizetésére, a szerződő fél pedig biztosítási díj fizetésére kötelezi magát.
II. Általános rendelkezések
II.1. A szerződés xxxxxxx (a biztosító, a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett)
II.1.1. A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
II.1.2. A szerződő az a fél, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy, vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
II.1.3. A biztosított az a természetes személy, akit a biztosítási szer- ződésben biztosítottként neveztek meg, és akinek az életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a szerződés létrejön.
II.1.4. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, a biztosítási szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írás- beli hozzájárulása szükséges.
II.1.5. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekö- vetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
II.1.6. Ha a biztosított kiskorú, és a biztosítási szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez – ideértve a biztosított kiskorúsága idején a szerződés módosításának érvényességét is– a gyámhatóság jó- váhagyása szükséges.
A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a biztosítási szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jog- nyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cse- lekvőképtelen nagykorú személy.
II.1.7. A biztosított a biztosítási szerződés létrejöttéhez adott hozzájá- rulását írásban bármikor visszavonhatja. Ennek következtében a szerződés az aktuális biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe szerződőként belép.
II.1.8. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a szerző- dő írásbeli hozzájárulásával a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozattal biztosítási szerződésbe szerződőként beléphet.
Amennyiben a biztosított szerződésbe való belépési nyilatko- zatának biztosítóval történő közlésekor a szerződő már nincs életben, a biztosított szerződésbe való belépéséhez a szerződő örököseinek hozzájárulása nem szükséges.
Ha a biztosított belép a biztosítási szerződésbe, a folyó biztosí- tási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A biztosítási szerződésbe belépő bizto- sított köteles a szerződő félnek a biztosítási szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
II.1.9. A szerződő és a biztosított írásbeli hozzájárulásával harmadik személy a biztosítási szerződésbe új szerződőként beléphet. A szerződő személyének változásáról a biztosítót írásban értesí- teni kell.
II.1.10. Kedvezményezett az a szerződő és a biztosított által megne- vezett személy, aki a szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogosult.
II.1.11. A szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával ajánlattétel- kor, illetve a biztosítási szerződés hatálya alatt bármikor a bizto- sítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal kedvezményezettet jelölhet meg, illetve bármikor ugyanilyen formában a kedvezményezettjelölést módosíthatja feltéve, hogy a kedvezményezettjelölés vagy annak módosítása a biztosítási esemény bekövetkezése előtt a biztosító tudomására jut.
II.1.12. A kedvezményezettjelölés hatályát veszti, ha a kedvezmé- nyezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik.
II.1.13. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerző- désnek a kedvezményezettjelölést tartalmazó része sem- mis, ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetőleg a biztosított örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordí- tott költségeket.
II.1.14. Amennyiben a biztosítási szerződésben kedvezményezettet nem neveztek meg, vagy ha a kedvezményezettjelölés ha- tályát vesztette, vagy nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, akkor a biztosított életében esedékes szolgáltatá- sok kedvezményezettje a biztosított, a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított örö- köse.
II.2. A szerződés létrejötte
II.2.1. A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megál- lapodása alapján jön létre.
II.2.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj vagy díjrészlet díjelőlegnek mi- nősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés
létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.
II.2.3. A biztosító a szerződő fél ajánlatának elfogadása előtt egye- di kockázatelbírálást végezhet, a szerződőhöz és a biztosított- hoz kérdéseket intézhet, továbbá egészségi kockázatelbírálás keretében a biztosított egészségi nyilatkozatát, orvosi-, egész- ségi- és tesztvizsgálatát, valamint egyéb írásos nyilatkozatait is kérheti. A biztosító az egészségi nyilatkozatot elektronikusan vagy papír alapú nyomtatvány formájában, vagy előre egyezte- tett időpontban, telefonon kérheti a biztosítottól. Amennyiben az egészségi nyilatkozat megtételére telefonon kerül sor, úgy a beszélgetésről hangfelvétel készül, melyet a biztosító mindaddig megőriz, míg a szerződésből igény érvényesíthető, illetve amíg a jogszabályi előírás azt kötelezővé teszi.
A biztosító jogosult az így tudomására jutott adatokat elle- nőrizni.
Az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit a biztosított az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi szolgál- tatónál ismerheti meg.
A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig
– ha az ajánlat elbírálásához egészségi kockázatelbírálásra van szükség, akkor 60 napig – van kötve.
II.2.4. A szerződő/biztosított nyilatkozatai, valamint a biztosító által fel- tett kérdésekre adott válaszaik az ajánlati dokumentáció részét képezik.
II.2.5. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító az ajánlatot elfogadja vagy elutasítja. A biztosítási ajánlat elfoga- dása a biztosítónak az ajánlattal megegyező, vagy az ajánlattól eltérő tartalmú biztosítási fedezetet igazoló dokumentum (továb- biakban: kötvény) kiállításával, vagy ráutaló magatartásával (hall- gatólagosan) történik.
A biztosítási ajánlattal megegyező tartalmú kötvény kiállítá- sa esetén a szerződés a kötvény kiállításának időpontjában jön létre.
II.2.6. Ha a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvény- ben szereplő eltérést a kötvény kézhezvételét követően ké- sedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem ki- fogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint, a kötvény kiállításakor jön létre.
Ha a szerződő az eltérést a fentiek értelmében rendelkezésére álló határidőn belül elutasítja (kifogásolja), a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadása- kor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elma- rad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
II.2.7. A szerződés, ráutaló magatartással (hallgatólagosan) akkor is létrejön az ajánlat szerinti tartalommal, ha a biztosító az ajánlatra, annak beérkezésétől számított 15 napon – egész- ségi kockázatelbírálás esetén 60 napon – belül nem nyilat- kozik, feltéve hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatko- zó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, elektronikusan vagy papír alapú nyomtatvány formájában a biztosító által rend- szeresített ajánlati lapon és a Díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadásának időpontjára visszamenő hatállyal a kockázat- elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
II.2.8. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lé- nyeges kérdésben eltér a feltételektől, akkor a biztosító a biztosí- tási szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. (Ráutaló maga- tartással (hallgatólagosan) létrejött szerződés utólagos felmon- dása.)
II.3. A kockázatviselés kezdete, a várakozási idő
II.3.1. A biztosító kockázatviselése – már érvényesen létrejött biztosí- tási szerződés esetén – az azt követő nap 0 órakor kezdődik, amikor a szerződő a biztosítás első díját a biztosító részére megfizeti. Az első díj megfizetettnek minősül, ha azt a függő biztosításközvetítő nyugtával igazoltan átvette, vagy egyéb ese- tekben, ha az a biztosító számlájára beérkezett. A felek ettől a rendelkezéstől külön megállapodásukkal eltérhetnek.
II.3.2. A biztosító a biztosítási szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés létrejöttétől számított 6 hó- nap kivéve, ha a felek ennél rövidebb határidőben állapodnak meg. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt részleges, kizárólag a balesetekre, illetve a balesettel oko- zati összefüggésben álló biztosítási eseményekre terjed ki.
II.3.3. A biztosító a biztosított várakozási idő alatti, nem baleset- ből eredő halála esetén a szerződő részére a visszavásárlási értéket fizeti ki, és amennyiben a szerződésre történt rend- kívüli befizetés, akkor kifizetésre kerül annak a haláleset be- jelentésének napját megelőző munkanapon érvényes aktuá- lis értéke, csökkentve a rendkívüli befizetés visszavásárlási költségével, melynek mértékét az alapbiztosítás különös fel- tételeinek „A” mellékletét képező mindenkor hatályos Kon- díciós lista tartalmazza.
II.4. Kockázatelbíráláshoz kötött szerződésmódosítási esetek
II.4.1. A biztosító a biztosítási szerződés fennállása alatt kezdeménye- zett, a szerződés keretén belül választott biztosítási összegek emelésére vagy új biztosítási kockázat igénylésére irányuló szer- ződésmódosítási igénnyel (továbbiakban: a biztosítási szerző- déssel kapcsolatos igény) kapcsolatban kockázatelbírálást vé- gezhet, vagy az igényt indoklás nélkül elutasíthatja.
II.4.2. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos igényt teljesíteni vagy elutasítani. A biztosító a biztosítási szerződéssel kapcsolatos igény teljesítéséről vagy elutasításáról a szerződőt írásban tá- jékoztatja.
II.4.3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződéssel kap- csolatos igény teljesítése esetén az adott biztosítási kockázat vonatkozásában az igény elbírálásához szükséges valamennyi adat, irat biztosítóhoz való megérkezését követő biztosítási év- fordulótól kezdődik.
II.4.4. A biztosítási szerződés fennállása alatti további élet- vagy egész- ségbiztosítási kockázat vállalásában való megállapodás esetén a várakozási idő az adott kockázat tekintetében az adott kockázatra vonatkozó kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónap, kivéve, ha a felek ennél rövidebb határidőben állapod- nak meg.
II.5. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei
Amennyiben a különös feltételek ettől eltérően nem rendel- keznek, a biztosítási szerződés megszűnik az alábbi esetek bármelyikének bekövetkezése esetén:
a) a biztosítási szerződésben meghatározott tartam végén, a biztosító – feltételekben foglaltaknak megfelelő – szolgálta- tásának teljesítésével;
b) a biztosított halála esetén, a biztosító – feltételekben fog- laltaknak megfelelő – haláleseti szolgáltatásának teljesítésé- vel, vagy a jelen általános feltételek II.3.3. vagy VI.2.3. vagy
VII.1.1. pontjában foglaltak teljesítésével;
c) a díjfizetés elmulasztása esetén a jelen általános feltételek
IV.3. pontjában és az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározottak szerint;
d) a szerződő rendes felmondása esetén, a jelen általános fel- tételek II.5.1. pontjában leírtak szerint;
e) a fogyasztónak minősülő szerződő jelen általános feltételek
II.5.2. pontjában rögzített kötvényátvételtől számított 30 na- pon belüli rendkívüli felmondása esetén a felmondás biztosí- tóhoz való beérkezését követő munkanapon;
f) a szerződő jelen általános feltételek IV.6. pontjában rögzített alapdíjtétel korrekciója miatti rendkívüli felmondása esetén;
g) a ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén (II.2.8. pont), vagy a biztosítási szerződést érintő lényeges körülmények megvál- tozása, a biztosítónak erről való tudomásszerzése esetén a 30 napos felmondási idő elteltével (III.3. pont). Ilyen esetben a biztosító a szerződő részére kifizeti a szerződés visszavá- sárlási értékét. Az életbiztosítási szerződést a biztosító jelen pontban foglaltak kivételével nem mondhatja fel;
h) a biztosított jelen általános feltételek II.1.7. pontjában rögzí- tettek szerinti, a biztosítási szerződés megkötéséhez adott hozzájárulásának írásbeli visszavonásával, kivéve, ha a biz- tosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződés- be szerződőként belép;
i) a szerződés ellehetetlenülése, illetve érdekmúlás esetén (II.5.3.),
j) a szerződő jelen általános feltételekben meghatározottak szerinti egyes költségek biztosító általi módosítása miatti rendkívüli felmondása esetén.
II.5.1. A szerződő rendes felmondási lehetősége, visszavásárlás
A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a biztosítási szerződést a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával bár- mikor felmondhatja, és az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározottak szerint kérheti a visszavásárlási érték kifizeté- sét.
A biztosító az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározot- tak szerint számítja ki a visszavásárlási értéket, melyet a szerző- dő részére kifizet.
II.5.1.1. A szerződés rendes felmondása (visszavásárlás) esetén, amennyiben a felmondás időpontjában a biztosítási szerződés- nek van visszavásárlási értéke,
a) akkor a biztosító a visszavásárlási igény biztosítóhoz történő beérkezését követően a szerződőnek kifizeti a rendszeres díjjal rendezett időszakhoz tartozó érvényes visszavásárlá- si értéket. A felmondás biztosítóhoz történő beérkezésének napjával a szerződés megszűnik.
b) Amennyiben a szerződésen túlfizetés mutatkozik (a szerző- dés megszűnésének időpontjáig járó díjnál több díjat fizettek be), akkor a biztosító azt a szerződő részére visszafizeti.
c) Amennyiben a biztosítási szerződés rendelkezik rendkívüli befizetéssel, akkor kifizetésre kerül annak a felmondás be- érkezését megelőző munkanapon érvényes aktuális értéke csökkentve a rendkívüli befizetés visszavásárlási költségé- vel, melynek mértékét az alapbiztosítás különös feltételeinek
„A” mellékletét képező mindenkor hatályos Kondíciós lista tartalmazza.
II.5.1.2. A szerződés rendes felmondása (visszavásárlás) esetén, amennyiben a felmondás időpontjában a biztosítási szerződés- nek nincs visszavásárlási értéke, mert az első díjnál keve- sebb került befizetésre
a) de a biztosítási szerződés rendelkezik rendkívüli befize- téssel, akkor a biztosító annak a felmondás beérkezését megelőző munkanapon érvényes aktuális értékét fizeti ki a szerződő részére csökkentve a rendkívüli befizetés vissza- vásárlási költségével, és ezzel a biztosítási szerződés meg- szűnik;
b) és a biztosítási szerződés nem rendelkezik rendkívüli befi- zetéssel sem, akkor a biztosítási szerződés kifizetés nélkül megszűnik.
II.5.1.3. A rendes felmondással megszüntetett biztosítási szerződés szerinti biztosítási fedezetet a biztosító nem állítja helyre, a szerződés nem reaktiválható.
II.5.1.4. A biztosító a visszavásárlással történő kifizetést a hiánytalan tartalmú kérelem biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül teljesíti, feltéve, hogy a szerződő és a szol- gáltatásra jogosult átvilágítása már megtörtént, amennyiben az a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzé- séről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben előírtak alapján szükséges.
II.5.2. A szerződő rendkívüli felmondási lehetősége a kötvény átvételétől számított 30 napon belül
A hitelfedezeti életbiztosítást kivéve, a fogyasztónak minősülő szerződő a biztosítási szerződést jogosult a szerződés létrejöttét igazoló kötvény (továbbiakban: első kötvény) átvételétől számí- tott 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal, indoklás nélkül fel- mondani.
A biztosító a rendkívüli felmondás átvételét követő 30 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződésre befizetett, rend- szeres biztosítási díjjal és rendkívüli befizetés esetén a biztosítá- si szerződésre teljesített rendkívüli befizetéssel a szerződő felé elszámol.
Ennek megfelelően a biztosító rendkívüli felmondás esetén az alábbi összeget fizeti ki a szerződő részére:
– a rendszeres biztosítási díj költségekkel csökkentett összegét, valamint
– amennyiben a biztosítási szerződésre történt rendkívüli befizetés, úgy a biztosító annak a rendkívüli felmondás biztosítóhoz történő beérkezésének napját megelőző munkanapon érvényes aktuális értékét, csökkentve a rendkívüli befizetés visszavásárlási költségével, mely- nek mértékét az alapbiztosítás különös feltételeinek „A” mellékletét képező mindenkor hatályos Kondíciós lista tartalmazza.
A szerződő a jelen pont szerinti rendkívüli felmondási jogáról ér- vényesen nem mondhat le.
Az így megszüntetett biztosítási szerződés szerinti biztosí- tási fedezetet a biztosító nem állítja helyre, a szerződés nem reaktiválható.
II.5.3. A szerződés ellehetetlenülése, érdekmúlás
Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási ér- dek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része meg- szűnik.
II.6. A biztosítási szerződés területi hatálya
A biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed.
III. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei
III.1. A szerződő és a biztosító jogai és kötelezettségei
III.1.1. A biztosítási szerződés alapján a szerződő díjfizetésre köteles és a feltételek egyéb rendelkezésének hiányában a biztosított írásbeli hozzájárulásával jogosult a biztosítási szerződés szerinti jognyilatkozatok megtételére.
III.1.2. A biztosító a hozzá bejelentett kérelem teljesítését szükség ese- tén a szerződő, biztosított, kedvezményezett/szolgáltatásra jo- gosult személyes megjelenéséhez kötheti.
III.2. A szerződő és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége
A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési és változásbeje- lentési kötelezettségüknek eleget tenni.
III.2.1. A szerződő és a biztosított közlési kötelezettsége
A közlési kötelezettség alapján a szerződő és a biztosított szerződéskötéskor, kiegészítő biztosítások körének bő- vítésekor és a biztosítási összegek növelésekor, továbbá a biztosítási szerződéssel kapcsolatos szolgáltatási igény bejelentése esetén kötelesek a biztosítóval közölni minden olyan körülményt, amely a biztosítási kockázat elvállalása, valamint a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lé-
nyeges, és amelyet ismertek vagy ismerniük kellett. A biztosító kérdéseire adott hiánytalan és a valóságnak megfelelő válaszok- kal, valamint a biztosító által rendszeresített formanyomtatvá- nyon és/vagy hangfelvételen szereplő nyilatkozatok valóságnak megfelelő megtételével a felek a közlési kötelezettségüknek ele- get tesznek. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagá- ban nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egy- aránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hi- vatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
A biztosító a biztosított hozzájárulása alapján a közölt adatokat ellenőrizheti, és e célból a biztosított egészségi állapotára, tevé- kenységére (foglalkozás, munka, sport, egyéb), életkörülménye- ire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, orvosi, egészségi és/vagy tesztvizsgálatot írhat elő.
Az orvosi, egészségi- és tesztvizsgálat elvégzése a szerződőt és a biztosítottat közlési kötelezettségük alól nem mentesíti.
III.2.2. A szerződő és a biztosított változásbejelentési kötelezettsége
A szerződő és a biztosított kötelesek a biztosítás fennállása alatt 5 munkanapon belül írásban bejelenteni az ajánlaton közölt, illetve a szerződésben szereplő lényeges körülmé- nyek megváltozását, továbbá a szerződő 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a saját, illetve a tényleges tulajdonos azono- sítási adataiban beállott változást.
Lényeges körülménynek minősül mindaz, amire a biztosító kérdést tett fel, továbbá amire vonatkozóan a szerződő vagy a biztosított nyilatkozattételi kötelezettségét előírta, így különösen a szerződő és a biztosított neve, címe, levelezési címe, továbbá a biztosított tevékenységének (foglalkozás, munka, sport, egyéb) megváltozása.
A biztosított egészségi állapotában beállott változást nem köteles a biztosítónak bejelenteni.
III.3. A biztosító szerződésmódosítási és felmondási lehetősége a szerződést érintő lényeges körülmények felmerülése, változása esetén (a biztosítási kockázat jelentős növekedése)
III.3.1. Ha a biztosító a biztosítási szerződés létrejötte után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülmé- nyekről, továbbá ha lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosító kockázatelbírálása alapján a biztosítási kockázat jelentős növekedését ered- ményezik, úgy a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerződés módosítására, illetőleg a biztosítási szerződést 30 napos fel- mondási idővel, írásban felmondhatja.
Jelentős kockázatnövekedésnek minősül különösen, ha a bizto- sító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján a szerző- désre vonatkozóan, a kockázatelbírálás során pótdíjat, kizárást vagy elutasítást alkalmazna.
III.3.2. Ha a szerződő a biztosító módosító javaslatát nem fogad- ja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a biztosítási szerződés, vagy annak a módosító ja- vaslattal érintett része (kiegészítő kockázat) a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha erre a következ- ményre a biztosító a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.
IV. A biztosítási díjra, a biztosítási összegekre és a rendkívüli befizetésekre vonatkozó rendelkezések
IV.1. A biztosítási szerződés díja
IV.1.1. A biztosítási díj a biztosító által vállalt kötelezettségek ellenérté- ke. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.
IV.1.2. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító Díjszabása alapján, különösen a biztosított életkorának, egészségi állapotának, tevékenységének (foglalkozás, munka, sport, egyéb), valamint a biztosítási és díjfizetési tartamnak, továbbá a biztosítási összeg(ek)nek a figyelembevételével történik.
IV.1.3. A biztosítási szerződés rendszeres éves díjfizetésű. A bizto- sítási évre vonatkozó rendszeres éves díj havi, negyedéves és féléves részletekben is fizethető. Havi díjfizetéstől eltérő fize- tési gyakoriság esetén a biztosító díjkedvezményt adhat.
IV.1.4. Abban az esetben, amennyiben a szerződő a díj mértékét befo- lyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvez- ményre jogosító körülmények megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn (pl. fizetési gyakoriság megváltoztatása), úgy a szerződő a kedvezményre való jogosultságát elveszti és köteles a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére.
Ilyen esetben a kedvezmény nélkül számított díj akkor esedékes, amikor a biztosító erre vonatkozóan felhívást (díjbekérő, csekk) küld vagy a díj beszedési megbízással (inkasszó) történő besze- dését először megkísérli.
IV.1.5. A díjfizetés gyakoriságát a szerződő ajánlattételkor határoz- za meg, és bármely biztosítási évfordulón megváltoztathatja, ha a változtatási szándékot a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal írásban jelzi a biztosítónak.
IV.1.6. A díjfizetés technikai kezdete az ajánlaton és a kötvényen ek- ként megjelölt időpont, mely nem lehet korábbi, mint az ajánlat keltezése hónapjának első napja. Ez a nap egyben a biztosí- tási évforduló napja is.
IV.1.7. A biztosítási időszak egy év (továbbiakban: biztosítási év), amely minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik, és ettől számítva egy évig tart.
IV.1.8. A biztosítási szerződés első díja a felek által meghatározott idő- pontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. Minden további rendszeres díj annak a díjfizetési időszaknak (év, félév, negyedév, hónap) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
IV.1.9. Az első díj a biztosító kockázatviselésének kezdő napjától a díjfi- zetés technikai kezdetéig terjedő időszakra és az első díjfizetési időszakra is vonatkozik.
IV.1.10. A szerződő a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettsé- gét abban az időpontban teljesíti, amely napon a biztosítási díjat a függő biztosításközvetítő nyugtával igazoltan átvette, vagy egyéb esetekben amely napon az a biztosító számlájára beérkezik.
IV.1.11. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszű- nik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizeté- sét követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
IV.2. Rendkívüli befizetés
A szerződőnek a rendszeres díjfizetésen kívül bármikor lehető- sége van rendkívüli befizetésre. Rendkívüli befizetés díjmen- tesített és részlegesen díjmentesített biztosítási szerződésre is teljesíthető.
A rendkívüli befizetés a biztosító számlájára való beérkezést kö- vető naptól, a kezelési költség levonása után kamatozik. A biz- tosító a rendkívüli befizetések mindenkori egyenlegén a kamatot napi kamatszámítással írja jóvá.
A rendkívüli befizetésből származó megtakarítás aktuális értéke a rendkívüli befizetés költségekkel csökkentett és kamatokkal növelt összege.
A rendkívüli befizetés a díjtartalékot nem növeli. A rendkívüli befi- zetésből származó megtakarítást a biztosító elkülönítetten tartja nyilván.
A rendkívüli befizetés kezelési költségének mértéke a befi- zetett rendkívüli díj százalékában kerül meghatározásra, mértékét az alapbiztosítás különös feltételeinek „A” mel- lékletét képező szerződéskötéskor hatályos Kondíciós lista tartalmazza.
A rendkívüli befizetés kezelési költsége a szerződés fennál- lása alatt nem módosítható.
IV.2.1. Rendkívüli befizetés visszavásárlása
A szerződő a rendkívüli befizetésből származó megtakarítását
– a biztosított írásbeli hozzájárulásával - bármikor részlegesen vagy teljes egészében visszavásárolhatja. Kifizetéskor a bizto- sító a rendkívüli befizetésből származó megtakarításnak a visz- szavásárlási igény biztosítóhoz történő beérkezését megelőző munkanapon érvényes aktuális értékét veszi figyelembe.
A rendkívüli befizetés minimális összegét, kamatait, illetve költ- ségeit az alapbiztosítás különös feltételeinek „A” mellékletét ké- pező mindenkor hatályos Kondíciós lista tartalmazza.
A rendkívüli befizetés visszavásárlásának a költségét a biz- tosító kizárólag a fogyasztói árindex változása esetén, nap- tári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg.
A rendkívüli befizetés visszavásárlási költségének és az arra vonatkozó forintban meghatározott minimális és maximális összeg esetében az egyszeri változtatás mértékének maxi- muma: az adott költség utolsó változtatása óta eltelt – de legfeljebb az utolsó 3 éves – időszakra vonatkozó fogyasztói árindex, melyet a biztosító a Központi Statisztikai Hivatal ál- tal közzétett, az adott időszakra vonatkozó havi, illetve éves fogyasztói árindexek szorzataként, százalékos formában határoz meg.
A rendkívüli befizetés visszavásárlási költségének módosí- tásáról a biztosító a szerződőt a változtatás hatálybalépé- se előtt legalább 30 nappal, postai levélben vagy – előzetes hozzájárulás esetén – elektronikus levélben tájékoztatja.
A rendkívüli befizetés visszavásárlási költségének módosítá- sa esetén a biztosító a szerződő fél részére rendkívüli felmon- dási lehetőséget biztosít. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosítással a biztosítási szerződését nem kíván- ja fenntartani, úgy a biztosító által közölt módosítás hatályba- lépését megelőző 5. napig a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli, rendkívüli felmondással jogosult a biztosítási szerződést a következő évfordulóval megszüntetni. A biztosító ebben az esetben a szerződő részére a szerződés visszavásárlási ér- tékét fizeti ki és amennyiben a biztosítási szerződés rendel- kezik rendkívüli befizetéssel, akkor kifizetésre kerül annak a következő biztosítási évfordulót megelőző munkanapon érvényes aktuális értéke csökkentve a rendkívüli befizetés visszavásárlási költségével, melynek mértékét az alapbizto- sítás különös feltételeinek „A” mellékletét képező mindenkor hatályos Kondíciós lista tartalmazza.
Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn be- lül nem él a felmondási jogával, úgy a biztosítási szerződés – a módosított rendelkezésekkel – hatályban marad.
IV.2.2. Átvezetés
A biztosítási szerződés rendszeres biztosítási díja a szerződő kérésére a rendkívüli befizetésből is rendezhető (továbbiakban: átvezetés). A rendkívüli befizetés részleges vagy teljes átvezeté- sénél a biztosító az erre vonatkozó igény beérkezését megelőző munkanapon érvényes aktuális értéket veszi figyelembe.
Az átvezetés költségét az alapbiztosítás különös feltételeinek
„A” mellékletét képező szerződéskötéskor hatályos Kondíci- ós lista tartalmazza.
Az átvezetés költsége a szerződés fennállása alatt nem mó- dosítható.
Egy alkalommal legfeljebb az adott biztosítási évre vonatko- zó éves rendszeres díjnak megfelelő mértékű összeg kerül- het átvezetésre.
A biztosító az átvezetést az alapbiztosítás különös feltételei szerint a rendszeres díjfizetés elmulasztása esetén is alkal- mazhatja, melyről a szerződőt írásban értesíti, és a követ- kezményeiről tájékoztatja.
Féléves vagy éves díjfizetésű szerződés esetében a biztosító a rendszeres díjfizetés elmulasztása miatti első átvezetést megelőzően, az átvezetéshez a szerződő megerősítését kéri.
IV.3. A díjfizetés elmulasztásának következményei
IV.3.1. Amennyiben a szerződő a rendszeres biztosítási díjat az esedé- kesség időpontjáig nem egyenlíti ki, a biztosító – a következmé- nyekre történő figyelmeztetés mellett a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő kitűzésével a teljesítésre írásban felhívja.
Ha a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettsé- gét nem teljesíti, a biztosító az alapbiztosítás különös felté- teleiben meghatározottak szerint jár el.
IV.3.2. A szerződőnek lehetősége van az elmaradt biztosítási díjak rendezése mellett – az első elmaradt díj esedékességétől számított 6 hónapon belül – a díjfizetés elmulasztása miatt kifizetés nélkül megszűnt szerződés szerinti biztosítási fe- dezet helyreállítását kérni (reaktiválás). Ebben az esetben a biztosító jogosult újabb kockázatelbírálást végezni, és a kérést teljesíteni vagy indoklás nélkül elutasítani.
IV.3.3. Ha a biztosító kockázatviselésének ideje alatt biztosítási esemény következik be, úgy az esedékessé vált, de a bizto- sítási esemény bekövetkezéséig meg nem fizetett díj mérté- kével a biztosító által a szolgáltatásra jogosult részére telje- sítendő szolgáltatás(ok) összege csökken.
IV.3.4. A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jo- gával, ha abban az évben a szerződő a díjfizetést már megkezd- te vagy a felek a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.
IV.4. Értékkövetés
IV.4.1. A biztosító lehetővé teszi a biztosítás rendszeres díjának és a biztosítási összeg(ek)nek az évenkénti növelését (továbbiakban: értékkövetés). Az értékkövetés során módosuló rendszeres díj és biztosítási összeg a mindenkori következő biztosítási évfor- duló napjától kezdődően hatályos.
IV.4.2. Az alap értékkövetési indexszám meghatározása
Az értékkövetés mértékének meghatározásához a biztosító a Központi Statisztikai Hivatal Fogyasztói Árindex kiadványában közzétett, a biztosítási évforduló előtti negyedik hónapot meg- előző 12 hónap havi fogyasztói árindexeinek szorzata által muta- tott százalékos értéket (továbbiakban: 12 havi árindex) használja (alap értékkövetési indexszám számításának alapja).
Ha a 12 havi árindex 5%-nál kisebb, akkor a biztosító az alap értékkövetési indexszám számításához 5%-os mértéket vesz alapul. Az alap értékkövetési indexszám megegyezik az alap értékkövetési indexszám számításához alapul vett érték leg- feljebb 3 százalékponttal korrigált értékével.
IV.4.3. Az értékkövetett biztosítási összeg meghatározása
A módosított biztosítási összeget az alap értékkövetési in- dexszám figyelembevételével megnövelt biztosítási díj alapján számítja a biztosító, a biztosított aktuális életkorára, tevékeny- ségére (foglalkozás, munka, sport, egyéb), valamint a szerződés hátralévő tartamára tekintettel.
Az alapbiztosítás értékkövetésekor a biztosítási tartam csök- kenése és a biztosított életkorának változása miatt a biztosítási összeg a biztosítási díjnál kisebb arányban nő(het).
A biztosító az értékkövetés felajánlásakor – a szerződő külön ké- résére – lehetőséget nyújthat a biztosítási díj és ennek alapján a biztosítási összegeknek az alap értékkövetési indexszám
– biztosító által meghatározott – többszörösével történő to- vábbi növelésére. Ebben az esetben az értékkövetés felajánlá- sakor a biztosító kockázatelbírálást nem végez.
IV.4.4. Általános szabályok
a) Ha a szerződő értékkövetés iránti kérelmét ajánlattételkor jelezte a biztosító felé, és kérelmét a biztosító jóváhagyta, akkor a biztosító az értékkövetési folyamat keretében a biz- tosítási évforduló előtt legalább 60 nappal értesítést küld a következő biztosítási évre vonatkozó új biztosítási ösz- szeg(ek)ről, és az évfordulótól fizetendő új éves biztosítási díjról. A szerződőnek jogában áll az értékkövetést az értesí- tés kézhezvételétől számított 30 napon belül visszautasítani.
b) Ha a szerződő az értékkövetést a 30 napos határidőn belül nem utasítja el, vagy írásban nem jelzi, hogy az alap értékkö- vetési indexszám többszörösével kíván értékkövetni, akkor a biztosítási évfordulón a fizetendő éves díj, valamint a biz- tosítási összeg(ek) az alap értékkövetési indexszám szerint módosulnak.
c) A biztosító a biztosítási összeg és a biztosítási díj változá- sáról, a változástól számított 30 napon belül kötvényt állít ki, kivéve, ha az a) pontban rögzített írásbeli értesítésben a biztosító valamennyi, a szerződést érintő változást közölte.
d) Ha a szerződő ajánlattételkor nem kért értékkövetést, vagy azt valamelyik biztosítási évfordulón visszautasította, a biz- tosító jogosult a továbbiakban az értékkövetéshez kockáza- telbírálást végezni, és annak eredményétől függően a kérel- met teljesíteni vagy azt indoklás nélkül elutasítani.
e) Értékkövetésre a biztosítás lejáratát megelőző 3. biztosítási évfordulón van utoljára lehetőség.
f) Értékkövetésre nincs lehetőség olyan szerződéseknél, ame- lyekre a szerződőnek díjfizetési kötelezettsége nincs.
IV.5. Az alapbiztosítás biztosítási összegének növelésére és a kiegészítő biztosítások biztosítási összegeinek és körének módosítására vonatkozó közös szabályok
A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – az alapbiz- tosítás biztosítási összegének növelésére, illetve a kiegészítő biztosítások biztosítási összegeinek és körének módosításá- ra (kiegészítő biztosítás felvétele vagy kivétele a szerződésből) vonatkozó kérelmét a következő biztosítási évforduló előtt leg- alább 90 nappal köteles a biztosító által rendelkezésre bocsá- tott változásbejelentő nyomtatvány kitöltésével írásban eljuttatni a biztosítóhoz. Amennyiben a biztosító a kérelmet teljesíti, úgy a biztosítási szerződés a kérelemben meghatározott biztosítási évforduló első napjától kezdődő hatállyal módosul.
IV.6. Az alapdíjtétel korrekciójának lehetősége
IV.6.1. Az alapbiztosítás és a kiegészítő kockázati életbiztosítás alapdíjtételének korrekciója
A biztosító – anélkül, hogy a biztosítási szolgáltatás mérté- ke változna – jogosult a biztosítási szerződésben szereplő alapbiztosítás, valamint a kiegészítő kockázati életbiztosítás szolgáltatásának éves alapdíjtételét minden évben egy alka- lommal, a biztosítási évfordulótól kezdődő hatállyal meg- változtatni, ha az alapdíjtétel számításának alapját képező halálozási adatok az alapdíjtétel korrekciójának hatálybalé- pését megelőző legfeljebb 3 éves időszakban legalább 10%- kal eltérnek a tényleges halálozási adatoktól.
IV.6.2. Baleset- és egészségbiztosítási szolgáltatások alapdíjtételének korrekciója
A biztosító – anélkül, hogy a biztosítási szolgáltatás mérté- ke változna – jogosult a biztosítási szerződésben szereplő baleset- és egészségbiztosítási szolgáltatások éves alapdíj- tételét minden évben egy alkalommal, a biztosítási évfordu- lótól kezdődő hatállyal megváltoztatni, ha a biztosító vala- mennyi szerződése alapján az azonos biztosítási eseményre kiterjedő szolgáltatások biztosító által kalkulált mértéke vagy gyakorisága az alapdíjtétel korrekciójának hatályba- lépését megelőző legfeljebb 3 éves időszakban, – a bizto-
sítási szolgáltatást érintő közterheket is figyelembe véve – legalább 10%-kal eltér a ténylegesen nyújtott szolgáltatások mértékétől vagy gyakoriságától.
Amennyiben kizárólag a statisztikai halálozási adatok vál- toznak, a baleset- és egészségbiztosítási szolgáltatások alapdíjtétele nem módosítható.
IV.6.3. Az alapdíjtételek korrekciójának közös szabályai
Az alapdíjtétel korrekciójának mértéke egy alkalommal 30%-nál magasabb nem lehet.
Egy adott szerződésben megjelölt biztosított egészségi ál- lapotának változása önmagában nem eredményezi az adott szerződésben szereplő élet-, baleset- és egészségbiztosítá- si szolgáltatások alapdíjtételének módosítását.
Az alapdíjtétel korrekciójáról a biztosító a szerződőt a vál- toztatás hatálybalépése előtt legalább 30 nappal, postai le- vélben vagy – előzetes hozzájárulás esetén – elektronikus levélben tájékoztatja.
Az alapdíjtételek korrekciója esetén a biztosító a szerző- dő fél részére rendkívüli felmondási lehetőséget biztosít. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt, a biztosítási díj emelkedésével járó korrekció esetében a biztosítási szer- ződését nem kívánja fenntartani, úgy a biztosító által közölt módosítás hatálybalépését megelőző 5. napig a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli, rendkívüli felmondással jogosult a bizto- sítási szerződést a következő évfordulóval megszüntetni. A biztosító ebben az esetben a szerződő részére a szerződés visszavásárlási értékét fizeti ki.
Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belül nem él a felmondási jogával, úgy a biztosítási szerző- dés – a módosított rendelkezésekkel – hatályban marad.
A biztosító a biztosítási díj és/vagy a biztosítási összeg vál- tozásáról, a változástól számított 30 napon belül kötvényt ál- lít ki kivéve, ha a jelen pontban rögzített írásbeli értesítésben a biztosító valamennyi, a szerződést érintő változást közölte.
V. Biztosítási események, biztosítási szolgáltatások, a biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje, a biztosító teljesítéséhez (kifizetéséhez)
szükséges dokumentumok, a biztosító teljesítésének esedékessége, a biztosítási szolgáltatás kifizetésének választható formája, módja
V.1. A biztosítási események
A jelen általános feltételek és a hozzá kapcsolódó különös fel- tételek alapján létrejött biztosítási szerződés szerinti biztosítá- si események a különös feltételekben ilyenként meghatározott események.
V.2. A biztosítási szolgáltatások
A biztosító a különös feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a különös feltételekben meg- határozott biztosítási szolgáltatást nyújtja a kedvezményezettek részére.
A biztosító kizárólag a feltételekben megjelölt költségeket téríti meg. A szolgáltatási igény benyújtásával kapcsolatban felmerült költségeket abban az esetben téríti meg a biztosí- tó, amennyiben a különös feltételek alapján erre kifejezetten kötelezettséget vállalt.
V.3. A biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje
A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 15 na- pon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.
Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, a biz- tosító által a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából szük- ségesnek ítélt felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosí- tások tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt
a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmé- nyek kideríthetetlenné váltak, a biztosító mentesülhet a szol- gáltatás teljesítése alól.
V.4. A biztosító teljesítéséhez (kifizetéséhez) szükséges dokumentumok
A szolgáltatási igény előterjesztésekor minden esetben be kell nyújtani a biztosítóhoz a biztosító által rendelkezésre bo- csátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt.
V.4.1. Haláleseti szolgáltatási igény esetén be kell nyújtani továbbá a következő iratok másolatát:
– halottvizsgálati bizonyítvány/ halotti epikrízis,
– boncolási jegyzőkönyv,
– biztosított halotti anyakönyvi kivonata,
– orvosi nyilatkozat (a kezelőorvos, háziorvos nyilatkozata a haláleset hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével, a betegség(ek) első kórismézésének pontos időpontjával és lefolyásával),
– a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős ha- gyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, bírósági határo- zat) feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg.
V.4.2. Balesetből eredő elhalálozás esetén be kell nyújtani a fentiek mellett a következő dokumentumok másolatát is:
– baleseti/munkahelyi baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv (ha ké- szült),
– véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény (ha készült),
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szol- gáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi doku- mentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentumai.
V.4.3. Közlekedési balesetből eredő elhalálozás esetén a jelen ál- talános feltételek V.4.1. és V.4.2. pontjában írtak mellett – be kell nyújtani az alábbi dokumentumok másolatát is:
– a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyző- könyve (ha készült),
– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben a jármű ve- zetőjeként sérült meg, a biztosított vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye.
V.4.4. A szerződésben szereplő baleset-, egészségbiztosítási és dí- játvállalási kockázatokra vonatkozó igénybejelentés esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani az irányadó különös feltételekben meghatározott dokumentumokat.
V.4.5. A biztosító a jelen általános feltételekben és a különös feltéte- lekben megjelölt iratok mellett a szolgáltatási igény elbírálásához szükség esetén jogosult bekérni az alábbi dokumentumok másolatát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennál- lását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megálla- pításához szükségesek:
V.4.5.1. Amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szol- gáló körülménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, be kell nyújtani az eljárás során keletkezett, illetve az eljárás anyagának részét képező iratokat, továbbá az eljárást befejező határoza- tot (így különösen az eljárást megszüntető határozatot, vagy a jogerős bírósági határozatot). A büntetőeljárásban, és a szabály- sértési eljárásban meghozott jogerős határozatot csak abban az esetben kell benyújtani, ha az a szolgáltatási igény bejelentése- kor már rendelkezésre áll.
V.4.5.2. A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és követ- kezményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, ok- tatási intézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegy- zőkönyv, határozat másolata, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szakértői vélemények).
V.4.5.3. A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított keze- lőorvosa az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól.
V.4.5.4. A biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi ada- tokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során keletkezett iratok, valamint a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok.
V.4.5.5. A társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tar- talmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adat- bekéréshez szükséges meghatalmazása alapján).
V.4.5.6. A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sport- tevékenységével kapcsolatos tagsági igazolványa, jogvi- szonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve.
V.4.5.7. A biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyít- vány (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély).
V.4.5.8. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgá- latot írhat elő – ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé. Orvosi vizsgálat ese- tén a biztosított az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egész- ségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.
V.4.5.9. A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgál- tatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordítás benyújtását.
V.4.5.10. A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányá- nak bemutatását és bármely, az ügyfél által megválasztott típu- sú adathordozón történő benyújtását.
V.4.5.11. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához – a szolgáltatási igény biztosítóhoz való beérkezését követő 15 napon belül indí- tott megkeresése alapján – egyéb iratokat is beszerezhet, mely- ről az ügyfelet tájékoztatja.
V.5. A biztosító teljesítésének esedékessége
V.5.1. A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt, az annak el- bírálásához szükséges valamennyi irat beérkezését követő 15 napon belül teljesíti, feltéve, hogy a szerződő és a szolgál- tatásra jogosult átvilágítása már megtörtént, amennyiben az a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben előírtak alapján szükséges.
A biztosító iratbeszerzés esetén a szolgáltatási igényről legké- sőbb az igény beérkezését követő 120 napig köteles dönteni és döntéséről az ügyfelet tájékoztatni.
V.5.2. Ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.
V.5.3. Ha a rendelkezésre álló iratok alapján a szolgáltatási igény nem bírálható el, a biztosító elrendelheti a biztosított személyes orvosi vizsgálatát is. Ha a biztosított az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, a biztosító a rendelkezésére álló adatok alapján hoz dön- tést.
A személyes orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. A biz- tosítottnak a személyes orvosi vizsgálaton való megjelenésével kapcsolatban felmerült költségeit a biztosított viseli.
V.6. A biztosítási szolgáltatás kifizetésének választható formája, módja
V.6.1. A biztosító különös feltételeiben meghatározott egyösszegű szolgáltatása járadék formájában is kérhető, ha a folyósítan- dó járadék összege meghaladja a biztosító – szolgáltatás idő- pontjában hatályos – Díjszabásában meghatározott minimális járadék összegét.
V.6.2. Amennyiben a szolgáltatásra jogosult (kedvezményezett) az egyösszegű kifizetést, vagy annak egy részét járadék formájá- ban kívánja igénybe venni, a biztosító – a szolgáltatás időpontjá- ban hatályos feltételek szerint – kedvezményes díjú járadékbiz- tosítást kínál.
V.6.3. A járadék folyósítása a biztosító és a kedvezményezett között írásban létrejövő külön járadékbiztosítási szerződés alapján tör- ténik.
V.6.4. A biztosító a szolgáltatási összeget átutalással teljesíti. Amennyiben a biztosító szolgáltatására jogosult személy (ked- vezményezett) a szolgáltatást ettől eltérő módon kéri teljesíte- ni, az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket a biztosító a szolgáltatásra jogosult személyre áthárítja, és a költségek összegének mértékével a szolgáltatási összeg csökken.
A szolgáltatás kifizetésének költségét az alapbiztosítás kü- lönös feltételeinek „A” mellékletét képező mindenkor hatá- lyos Kondíciós lista tartalmazza. Ezen költség mértékét a biztosító naptári évente legfeljebb egy alkalommal, kizárólag a fogyasztói árindex változása esetén változtathatja meg.
Az egyszeri költségváltoztatás mértékének maximuma: a költség utolsó változtatása óta eltelt – de legfeljebb az utol- só 3 éves – időszakra vonatkozó fogyasztói árindex, melyet a biztosító a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az adott időszakra vonatkozó havi, illetve éves fogyasztói árin- dexek szorzataként, százalékos formában határoz meg.
A szolgáltatás kifizetése költségének módosításáról a bizto- sító a szerződőt a változtatás hatálybalépése előtt legalább 30 nappal, postai levélben vagy – előzetes hozzájárulás ese- tén – elektronikus levélben tájékoztatja.
A szolgáltatás kifizetése költségének módosítása esetén a biztosító a szerződő fél részére rendkívüli felmondási le- hetőséget biztosít. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosítással a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, úgy a biztosító által közölt módosítás hatályba- lépését megelőző 5. napig a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli, rendkívüli felmondással jogosult a biztosítási szerződést a következő évfordulóval megszüntetni. A biztosító ebben az esetben a szerződő részére a szerződés visszavásárlási ér- tékét fizeti ki és amennyiben a biztosítási szerződés rendel- kezik rendkívüli befizetéssel, akkor kifizetésre kerül annak a következő biztosítási évfordulót megelőző munkanapon érvényes aktuális értéke csökkentve a rendkívüli befizetés visszavásárlási költségével, melynek mértékét az alapbizto- sítás különös feltételeinek „A” mellékletét képező minden- kor hatályos Kondíciós lista tartalmazza.
Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belül nem él a felmondási jogával, úgy a biztosítási szerző- dés – a módosított rendelkezésekkel – hatályban marad.
VI. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól
VI.1. A biztosító mentesülése élet-, baleset- és egészségbiztosítási, valamint díjátvállalás szolgáltatások teljesítése alól
VI.1.1. Ha a szerződő vagy a biztosított közlési, illetve változásbe- jelentési kötelezettségét megsérti, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a szerződéskötéskor ismerte, vagy
b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kö- telezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás fennállása alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomásá- ra jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen általános feltételek III.3. pontjában szabályozott szerződésmódo- sítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy
c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
VI.1.2. A szolgáltatási igény jogalapjának fennállása esetén a köz- lési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a balesetbiztosítási szolgálta- tások kivételével –, ha a szerződéskötéstől, illetve a szer- ződésmódosítás során a szerződésbe felvett új kockázat esetén a szerződésmódosítástól számítottan a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.
Változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén – a balesetbiztosítási kockázatok kivételével – a jelen pontban szabályozott 5 éves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.
VI.1.3. A felsorolt körülmények fennállását annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.
VI.2. A biztosító mentesülése az életbiztosítási szolgáltatás teljesítése alól
VI.2.1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól az VI.1. pontban felsorolt esetekben
VI.2.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha
a) a biztosított halálának oka a szerződéskötés napjától számított két éven belül elkövetett öngyilkossága, még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított za- vart tudatállapotban volt,
b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselek- ménye folytán vagy azzal okozati összefüggésben vesz- tette életét,
c) a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.
VI.2.3. Ha a biztosító mentesül az életbiztosítási szolgáltatási kö- telezettség teljesítése alól, akkor a biztosító a szerződés visszavásárlási értékét fizeti ki és amennyiben a biztosítási szerződés rendelkezik rendkívüli befizetéssel, akkor kifize- tésre kerül annak a szolgáltatási igény benyújtásának napját megelőző munkanapon érvényes aktuális értéke csökkentve a rendkívüli befizetés visszavásárlási költségével, melynek mértékét az alapbiztosítás különös feltételeinek „A” mellék- letét képező mindenkor hatályos Kondíciós lista tartalmazza:
– a jelen általános feltételek VI.2.2. c) pontjában meghatá- rozott esetben a biztosított örököse(i) részére, és abból a kedvezményezett nem részesülhet,
– egyéb esetekben a szerződő részére.
VI.3. A biztosító mentesülése a balesetbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól
VI.3.1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól az VI.1. pontban felsorolt esetekben.
VI.3.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biz- tosított a kedvezményezett szándékos magatartása követ- keztében vesztette életét.
VI.3.3. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biz- tosító bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen és szándékosan vagy jogellenesen és súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerződő fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletve- zetésre jogosult tagjuk okozta.
VI.3.4. A biztosított a biztosítási esemény alapjául szolgáló ese- mény bekövetkezése esetén az adott helyzetben általában elvárható módon köteles eljárni, így késedelem nélkül orvo- si, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie. Nem jelenti azonban a kárenyhítési kötelezettség megsértését, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
VII. A biztosító kockázatviseléséből kizárt események
VII.1. Élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatokra, valamint díjátvállalás kockázatokra vonatkozó kizárások
VII.1.1. A kockázatviselésből kizárt, jelen pontban meghatározott események bekövetkezése esetén, amennyiben a szerződés megszűnik, a biztosító a szerződőnek a biztosítási szerző- dés megszűnésekor a visszavásárlási értékét, fizeti ki és amennyiben a biztosítási szerződés rendelkezik rendkívüli befizetéssel, akkor kifizetésre kerül annak a szolgáltatási igény benyújtásának napját megelőző munkanapon érvé- nyes aktuális értéke csökkentve a rendkívüli befizetés visz- szavásárlási költségével, melynek mértékét az alapbiztosí- tás különös feltételeinek „A” mellékletét képező mindenkor hatályos Kondíciós lista tartalmazza.
VII.1.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az esemé- nyekre, amelyek oka részben vagy egészben:
a) ionizáló sugárzás,
b) nukleáris energia,
c) HIV-fertőzés,
d) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, lá- zadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbontás, határvillongások, felkelés.
VII.1.3. Jelen általános feltétel alkalmazása szempontjából terror- cselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erő- szakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateri- ális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkel- tésre irányul, illetve arra alkalmas.
VII.1.4. A biztosító kockázatviselése a jelen általános feltételek
VII.1.2. d) pontjában foglaltakkal ellentétben kiterjed a biz- tosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károso- dásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az eset- ben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vo- natkozó kötelezettségének eleget tett.
VII.1.5. Amennyiben a szerződés egészségi kockázatelbírálás (egészségi nyilatkozat, orvosi vizsgálat, egészségi vizsgála- tok) nélkül jött létre, akkor a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati össze- függésben álló eseményekre:
a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely a biztosító kockázatviselése kezdetét megelőző 3 évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet a kockázatvise- lést megelőző 3 éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt,
b) a biztosítottnak a biztosító kockázatviselését megelőző- en megállapított maradandó egészségkárosodása.
VII.1.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosítási szer- ződés (a biztosító kockázatviselésének) fennállása alatt be- következett eseményre, ha
a) az esemény a biztosított rendszeres alkohol-fogyasztá- sával, kábítószer-fogyasztásával, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedésével összefüggésben történt ki- véve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az elő- írásnak megfelelően alkalmazták,
b) a biztosított az esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt és ez a tény a biz- tosítási esemény bekövetkeztében közrehatott.
Jelen pont szempontjából alkoholos állapotnak tekinten- dő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,
c) a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművet és egyút-
tal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és a bizto- sítási esemény ezzel okozati összefüggésben követke- zett be,
d) a biztosított az esemény időpontjában alkohol fogyasz- tása ellenére vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és a biztosítási ese- mény ezzel okozati összefüggésben következett be.
e) az esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll azzal, hogy a biztosított az esemény időpontjában lega- lább két közlekedésrendészeti szabályt megszegett.
VII.2. A kockázatviselésből kizárt események a biztosítási szerződésben szereplő balesetbiztosítási, egészségbiztosítási, valamint díjátvállalási kockázatok esetén
VII.2.1. A biztosító kockázatviselése – a balesetbiztosítási kockáza- tok kivételével – nem terjed ki a terhességre és a szülésre, ha a fogamzás a biztosító kockázatviselését megelőzően történt.
A biztosító úgy tekinti, hogy a fogamzás a biztosító kocká- zatviselését megelőzően történt, ha a biztosító kockázatvi- selése és a terhességet dokumentáló hivatalos iratban (pl. Terhességi kiskönyvben) a szülés várható időpontjaként rögzített időpont között kevesebb, mint 285 nap szerepel.
VII.2.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a művi terhes- ség-megszakítás eseteire, kivéve az anya egészségének megőrzése, életének megmentése érdekében végrehajtott terhesség-megszakításokat, illetve a bűncselekmény kap- csán előállott terhesség megszakításának eseteit.
VII.2.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az esemé- nyekre, amelyek oka részben vagy egészben:
a) a mesterséges megtermékenyítés (annak bármely for- mája),
b) a kizárólag a meddőség megszüntetése miatti események,
c) a sterilizáció,
d) a nemi jelleg megváltoztatása,
e) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és követ- kezményei,
f) a fogpótlás.
VII.2.4. Amennyiben a biztosítottnál a VII.2.1., VII.2.2., illetve a VII.2.3. pontban felsorolt események következményeként életmen- tő beavatkozás szükséges, akkor a biztosító az orvosi be- avatkozást igénylő állapot miatti eseményekre szolgáltatást nyújt.
VII.2.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az esemé- nyekre, amelyek oka részben vagy egészben:
a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a bizto- sított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének hely- reállítása, így különösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,
b) olyan keresőképtelenség, amelyeknek célja nem a biz- tosított betegségének megállapítása, egészségi álla- pota romlásának megakadályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat miatti ke- resőképtelenség, a szülőnek, nevelőszülőnek, helyettes szülőnek a beteg gyermeke ápolásával összefüggő ke- resőképtelensége,
c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (kü- lönösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra, infúziós keringésjavító vagy infúziós fájdalomcsillapító kezelé- sek), kivéve a krónikus betegségek kórismézésével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapot- rosszabbodás elhárításával kapcsolatos kezeléseket,
d) orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem ren- delkező személy által folytatott kezelés.
VII.2.6. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, pszichiátriai megbetegedésekre.
VII.3. Sportártalmak kizárása
Ha a biztosított a biztosítási ajánlat megtételekor, illetve azt megelőzően legalább 3 éven keresztül a jelen általános feltételek IX.6. pont szerint kiemelt vagy versenyzői szin- ten az alábbiakban felsorolt sporttevékenységek bármelyi- két űzte, és a sportolást 5 éven belül hagyta abba, akkor a létrejött egészség- és/vagy balesetbiztosítási, valamint dí- játvállalási kockázatok esetében a biztosító az alábbi L808 jelű kizárást alkalmazza és a szerződés az alábbi záradék- kal együtt érvényes.
Sporttevékenységek
Labdajátékok: így különösen asztalitenisz, tenisz, tollaslabda, baseball, fallabda, rögbi, röplabda, korfball, amerikai futball, ko- sárlabda, kézilabda, labdarúgás, footbag, floorball, lábtoll-labda, futsal, lábtenisz.
Küzdő sportok: birkózás, ökölvívás, harcművészetek, így külö- nösen: judo, karate, aikido, kungfu, iaido, taekwon-do, kempo, kendo, kick-box, pankráció, szumo, capoeira, tai-chi, thai box, hapkido.
Téli sportok: így különösen síelés, lesiklás, műlesiklás, óriás műlesiklás, biatlon, snowboard, síakrobatika, síugrás, szánkó, bob, gyorskorcsolyázás, jégtánc, műkorcsolya, jégkorong.
Egyéb: kötélugrás, versenytánc, akrobatikus rock & roll, aero- bik, fitnesz, ritmikus gimnasztika, torna, atlétikai számok, öttusa, hétpróba, tízpróba, gyaloglás, futás, tájfutás, triatlon, vívás, gör- korcsolyázás, gördeszka, skate, barlangászat, barlang expedí- ció, hegymászás, magashegyi expedíció, sziklamászás V. foktól, mountainboard, canyoning, mélybeugrás (bungee jumping).
L808 jelű záradék
A jelen záradékkal létrejött biztosítási szerződésben a biztosított mindkét térde és bokája a biztosítási védelemből kizárt kivéve, ha a szolgáltatási igény alapja csonttörés.
VIII. Egyéb rendelkezések
VIII.1. A papíralapú módosítási igények hatályosságának feltétele
A módosítási igény papíralapú közlése kizárólag a szerződő és a biztosított által aláírt, a biztosító által rendszeresített formanyom- tatvány biztosító részére történő benyújtása esetén joghatályos.
VIII.2. A biztosítási kötvény elvesztése, megsemmisülése
Ha a biztosítási kötvény megsemmisült vagy elveszett, úgy a biz- tosító a szerződő kérésére a hatályos adatokkal egyező tartalmú új kötvényt állít ki.
VIII.3. Eljárás véleménykülönbség esetén
Ha az ügyfél vitatja a biztosító – szolgáltatási igénnyel kapcsola- tos – álláspontját, írásban kérheti a döntés felülbírálását.
A biztosító illetékes szervezeti egysége a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi irat/adat kézhezvételétől számított 30 napon belül döntést hoz és döntéséről a kérelmezőt írásban értesíti.
VIII.4. Elévülési idő
A szerződés alapján érvényesíthető igények elévülési ideje 2 év.
Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik meg:
– a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,
– a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 15. napot követő naptól,
– a biztosítási esemény bejelentése esetén amennyiben a biz- tosító által igényelt iratcsatolás, vagy információszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott
határnapot követő naptól, határidő hiányában a felhívást tar- talmazó levél keltétől számított 30. napot követő naptól,
– egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.
VIII.5. Értesítés a Kondíciós lista módosulásáról
Az alapbiztosítás különösös feltételeinek „A” mellékletét képező Kondíciós lista tartalmának módosulása esetén, a biztosító a szerződőt a módosítás hatálybalépését meg- előző legalább 30 nappal, postai levélben vagy – megfelelő előzetes hozzájárulás esetén – elektronikus levélben értesíti és ezzel egyidejűleg a módosított Kondíciós listát az ügyfél- szolgálati irodáiban és a biztosító honlapján teszi közzé.
IX. Fogalomtár
IX.1. A baleset fogalma
IX.1.1. Jelen általános feltételek szempontjából baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségká- rosodást szenved, illetve amely a biztosított halálát okozza.
IX.1.2. Jelen általános feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá:
a) a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-és/vagy agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel kimutatták, és az legkorábban 15 nappal a kockázatvise- lés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befe- jeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor az agyburok-és/vagy agyvelőgyulladás- ként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvos- hoz,
b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az leg- korábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legké- sőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a ve- szettségként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, leg- később pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentke- zik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.
IX.1.3. Jelen általános feltételek szerint – a IX.1.2. pontban foglaltaktól eltekintve – nem minősül balesetnek:
a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszervezetből (hordozó) emberi fogadószervezet- be jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még ab- ban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendel- keznek,
b) a foglalkozási betegség (ártalom),
c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még ab- ban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotá- ban következett be,
d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituá- lis) ficam,
e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egy- szeri, extrém, mechanikus behatás következménye,
f) a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, me- chanikus behatás következménye,
g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről köz- vetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás követ- kezménye.
IX.2. A közlekedési baleset fogalma
IX.2.1. Jelen általános feltételek alkalmazásában közlekedési baleset- nek minősül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként vagy utasaként szenved balesetet.
IX.2.2. Jelen általános feltételek szerint nem minősül közlekedési bal- esetnek:
a) a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,
b) a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű, vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,
c) a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű vagy más jármű haladásával illetve megállásával összefüggésben következett be.
IX.3. A betegség fogalma
Jelen általános feltételek szempontjából betegség az emberi szervezet működésében bekövetkező rendellenes állapot.
IX.4. A kórház fogalma
IX.4.1. Jelen általános feltételek szempontjából kórháznak minősül a szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg-ellá- tást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.
IX.4.2. Jelen általános feltételek szempontjából nem minősülnek kórháznak – még abban az esetben sem, ha azokban kórházi fekvőbeteg-ellátást végeznek – a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai ellátók, szociális otthonok, alkohol- és kábítószer-elvonó intézmények, ápolási intézetek, egyéb
„krónikus” fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézetek, illetve kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai, osztályrészei feltéve, hogy a biztosított az osztály ezen jellegének megfelelő szolgálta- tásban részesült.
IX.5. A biztosított sporttevékenységének minősítése
IX.5.1. Jelen általános feltételek szempontjából kiemelt sportoló az a biztosított, aki sportszervezettel (szakszövetséggel) létesített munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy sportszerződés keretében végez sporttevékenységet, továbbá aki külföldi sportszövetség feltételei szerint megszerzett sporto- lói engedéllyel rendelkezik.
IX.5.2. Jelen általános feltételek szempontjából versenyző sportoló az a biztosított (továbbiakban: versenyző sportoló), aki sporttevé- kenységet nem kiemelt sportolóként végez feltéve, hogy verse- nyen (bajnokságon, meccsen) is indul, függetlenül a verseny jel- legétől (függetlenül pl. attól, hogy helyi, kerületi, megyei, területi, országos, nemzetközi, stb., vagy hogy barátságos-e a verseny, mi a tétje, stb.).
Jelen általános feltételek szempontjából a versenyző sportoló le- het élvonalbeli versenyző sportoló, regionális szinten versenyző sportoló vagy területi szinten versenyző sportoló:
a) élvonalbeli versenyző sportoló az a biztosított, aki nemzet- közi, országos (nemzeti) versenyen indul,
b) regionális szinten versenyző sportoló az a biztosított, aki több megyét érintő versenyen indul feltéve, hogy nem élvo- nalbeli versenyző sportoló,
c) területi szinten versenyző sportoló az a biztosított, aki nem regionális szinten versenyző sportoló és nem élvonal- beli versenyző sportoló.
IX.5.3. Jelen általános feltételek szempontjából hobbi sportoló az a biztosított, aki sporttevékenységet nem kiemelt sportolóként és nem versenyző sportolóként végez.
X. Az általános feltételek Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezései
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a klasszikus élet- biztosítások általános szerződési feltételeinek azon rendel- kezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
V. törvény (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
X.1. Biztosított belépése a szerződésbe
Jelen általános feltételek II.1.8. pontja értelmében – a Ptk. 6:451.
§ (1) bekezdésétől eltérően – a biztosított a szerződő életben léte esetén kizárólag a szerződő írásbeli hozzájárulásával léphet be a biztosítási szerződésbe.
X.2. A szerződés létrejötte
Jelen általános feltételek II.2.1. pontja értelmében – a Ptk. 6:443.
§ (1) bekezdésétől eltérően – a biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre.
Jelen általános feltételek II.2.5. pontja értelmében – a Ptk. 6:5.
§ (2) bekezdésétől eltérően – a biztosítási ajánlattal megegyező tartalmú kötvény kiállítása esetén a biztosítási szerződés a köt- vény kiállításának időpontjában jön létre.
Jelen általános feltételek II.2.6. pontja alapján – a Ptk. 6:443. § (2) bekezdésétől eltérően – az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérésre a szerződőnek késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül van lehetősége kifogását előter- jeszteni.
Jelen általános feltételek II.2.7. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. § (1) bekezdésétől – a biztosítási szerződés akkor is lét- rejön a biztosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szer- ződő nem minősül fogyasztónak.
X.3. A szerződő rendes felmondási lehetősége
Jelen általános feltételek II.5.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:483. § (1) bekezdésétől – a biztosítási szerződést a szerző- dő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – bármikor, felmondási idő nélkül fel- mondhatja.
X.4. Fizetési póthatáridő kitűzése, reaktiválás lehetősége
Jelen általános feltételek IV.3.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. § (1) bekezdésétől – a biztosító a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő kitűzésével hívja fel írásban a teljesítésre, amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedé- kesség időpontjáig nem egyenlíti ki.
Jelen általános feltételek IV.3.2. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. § (2) bekezdésétől – a szerződő 6 hónapon belül kérheti a díjfizetés elmulasztása miatt kifizetés nélkül megszűnt szerződés szerinti biztosítási fedezet helyreállítását (reaktiválás).
X.5. Az elévülési időszak tartama
Jelen általános feltételek VIII.4. pontjában foglalt elévülésre vo- natkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatá- rozott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények 2 év elteltével évülnek el.
Hatályos: 2018. július 5-étől