A VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Az OTP Csoport partnere
A VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Ezen általános szerződési feltételek kerülnek alkalmazásra – ha a különös vagy kiegészítő feltételek, valamint az egyes szerződések másként nem rendelkeznek a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vagyonbiztosítási szerződéseire.
I. A biztosítottak köre
Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásá- ban érdekelt (továbbiakban: biztosított), vagy az aki a szerződést ilyen – jogi vagy természetes – személy javára köti meg (továbbiakban: szerződő).
II. Biztosítási esemény
A biztosító a különös vagy kiegészítő feltételekben, valamint a szerződés- ben foglaltak szerint meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási ese- mény) bekövetkezésekor a biztosítási szerződésben kikötött szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által fizetett díj elle- nében.
III. A szerződés létrejötte, megszűnése,
a kockázatviselés területi és időbeli hatálya
(1) A szerződő (biztosított) a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kez- deményezi. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény kiállítása pótolja.
(2) A szerződés akkor is létrejön, ha a szerződő (biztosított) ajánlatára a biz- tosító tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal. A szerző- dő (biztosított) a biztosítási kötvény kiadását akkor is követelheti, ha a szer- ződés hallgatólagosan jött létre.
Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 2736/2
(3) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér ezen általános feltételektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést az általános feltételekben foglaltak szerint módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosító- nak kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő (bizto- sított) a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem vála- szol, a biztosító az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételé- től számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban fel- mondhatja.
(4) A szerződés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – ha- tározatlan tartamú.
(5) A határozatlan idejű szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biz- tosítási évforduló pedig – ezzel ellentétes megállapodás hiányában – min- den évben a szerződés létrejöttének megfelelő naptári nap. Ha az adott nap számozása miatt hiányzik a naptárból, az évforduló napja az adott hónap utolsó napja.
A felek a szerződést a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően írásban felmondhatják.
(6) A biztosító kockázatviselése legkorábban az azt követő napon kez- dődik, amikor az első díjat a szerződő (biztosított) a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozó- an halasztásban állapodtak meg. A biztosító az ajánlat átvételekor díj- előleget kérhet, ez azonban nem jelenti a kockázatviselés kezdetét, kivé- ve, ha a felek a biztosítás hatályára vonatkozóan másként állapodnak meg.
Ha a szerződő fél a biztosító képviselőjének fizette a díjat, legkésőbb a fi- zetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg a
pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő (biztosított) fél azon- ban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
A felek a kockázatviselés kezdetének időpontjában a 6. bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak. A biztosító kockázatviselése – ha a különös vagy kiegészítő feltételek, illetve az ez alapján létrejövő biz- tosítási szerződés ellenkező kikötést nem tartalmaz – kizárólag Magyar- ország területén, a szerződésben rögzített kockázatviselési hely(ek)re ter- jed ki.
(7) A biztosítási szerződés megszűnésének az esetei:
a. A határozott tartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés meg- szűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító a beérkezést kö- vető 8 napon belül visszafizeti.
b. A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a biztosí- tási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díj- követelést bírósági úton nem érvényesítette. A vagyonbiztosítási kü- lönös vagy kiegészítő szerződési feltételek ettől eltérően is rendelkez- hetnek.
c. Ha a biztosító a szerződés díj nemfizetés miatti megszűnésétől számí- tott 3 hónapon belül a szerződő (biztosított) által befizetett díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, a szerződés a díjfizetést követő nap „0” órájától újból hatályba lép. Ennek feltétele, hogy az utólagos díjfizetés fedezze a folyó biztosítási év még kiegyenlítetlen díját, levonva abból azt a díjrészt, amely arra az időre esik, amíg a biztosító a szerződés meg- szűnése folytán a kockázatot nem viselte.
d. Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövet- kezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.
Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehe- tetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik. Ebben az esetben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj megfi- zetését követelheti, amelyben kockázatviselése véget ért.
(8) A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövet- kezésétől számított 5 év elteltével elévülnek. A vagyonbiztosítási különös vagy kiegészítő feltételek ettől eltérően is rendelkezhetnek.
IV. Biztosítási összeg, limit, önrészesedés
(1) A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak értéke alapján megha- tározott, a biztosítási szerződésben rögzített összeg.
(2) A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy va- lóságos értékét, az ezt meghaladó részében a biztosítási összegre vonatko- zó megállapodás semmis. A biztosítási összeg meghatározását az egyes va- gyonbiztosítási különös vagy kiegészítő feltételek tartalmazzák.
(3) A biztosító nem téríti meg a feltételek szerinti biztosítási szolgáltatás valóságos értékét meghaladó részét (túlbiztosítás). Ebben az esetben a szerződő (biztosított) jogosult a vagyontárgyra vonatkozó biztosítási ösz- szeg és a valóságos érték különbözete alapján kiszámított biztosítási díjra.
(4) Biztosítási szerződést lehet kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
(5) Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb (alulbiztosítás), a biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy káridőponti értékéhez aránylik.
(6) A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncso- portokat a szerződő felek a következők szerint tekintik biztosítottnak:
a. a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biz- tosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak olyan módon, hogy min- den egyes vagyontárgy esetében a biztosítási szolgáltatás felső határa az illető vagyontárgyra megadott biztosítási összeg;
b. az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződésté- telt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is. Az egyes szerződéstételekbe tartozó vagyontárgyakat kárrendezés során a bizto- sító úgy tekinti, mintha külön lettek volna biztosítva;
c. a túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell vizsgálni.
(7) A biztosító szolgáltatását a következők szerint korlátozhatja:
a. a biztosítási összegen belül kártérítési maximum (limit) meghatározá- sával;
b. a kár összegéhez, illetve a biztosítási összeghez kapcsolódó önrész meg- határozásával.
(8) A szerződő (biztosított) az önrészre vonatkozóan nem köthet másik biz- tosítást. Ellenkező esetben a biztosító a kártérítési összeget olyan módon lecsökkenti, hogy a szerződő (biztosított) maga viselje a kár megállapodás szerinti részét.
(9) Ha a szerződő (biztosított) ugyanazon biztosítási érdekre vagy ugyanar- ra a vagyontárgyra vonatkozóan ugyanazon kockázatok elleni újabb bizto- sítást kötött (többszöri biztosítás), a biztosító – figyelembe véve a már meg- kötött másik biztosítási szerződést is – szolgáltatási kötelezettségét olyan mértékben korlátozza, hogy túlbiztosítás ne forduljon elő.
V. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások
(1) A biztosító nem kötelezhető szolgáltatás teljesítésére a következőkben felsorolt események bekövetkezése esetén, még akkor sem, ha ezekkel összefüggésben (következményeként) a különös vagy kiegészítő feltételek szerinti biztosítási események valamelyike következik be:
a. harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája, to- vábbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, vala- mint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései;
b. felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelen- tett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy el- bocsátott munkások rendzavarása, politikai szervezetek meg- mozdulásai;
c. egyes egyének vagy csoportok által elkövetett terrorakciók, füg- getlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb in- díttatású szélsőséges erőszak alkalmazását jelenti a magán- vagy a köztulajdon ellen;
d. a lassú, folyamatos állagromlással okozott károk, amelyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz, vagy egyéb ha- sonló hatások következtében állottak be;
e. a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy su- gárzásból, továbbá ionizáló és lézer sugárzásból eredő károk;
f. a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerző- désben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló károk.
(2) A különös vagy kiegészítő feltételek, illetve a biztosítási szerződés to- vábbi kizárásokat tartalmazhat.
VI. A biztosító szolgáltatásai
(1) A biztosító a megállapított szolgáltatási összeget a biztosítási ese- mény bekövetkezésétől számított 15 napon belül a biztosított részére fo- rintban fizeti meg. Ha a szerződő (biztosított) igazoló okiratot (hatósági bizonyítványt, határozatot stb.) tartozik bemutatni, úgy a 15 napos határ- időt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó okirat a biztosítóhoz beérkezik.
A biztosító elhalasztja, illetve felfüggeszti a kifizetést, ha a kárigény jog- alapja vagy összegszerűsége nem kellően tisztázott. Ilyen esetben a 15 na- pos teljesítési határidőt a vitás kérdések tisztázódásának napjától kell szá- mítani.
(2) Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy biztosítási ese- mény történt, és a jogalap tisztázott, a biztosított kérésére a biztosító a vár- ható szolgáltatási összegnek a különös vagy kiegészítő feltételekben meg- határozott mértékéig kárelőleget folyósíthat.
(3) A biztosító káresemény bekövetkezése esetén a károkat és költségeket a következő okiratok bemutatása ellenében térítheti meg.
a. Jogalapot bizonyító dokumentumok:
– a biztosítási esemény bekövetkeztét alátámasztó, hatóság által kiállí- tott dokumentumok (így különösen a rendőrségi feljelentés, nyomo- zást felfüggesztő határozat, hatósági bizonyítvány tűzesetről, hatósá- gi igazolás stb.);
– a biztosítási esemény bekövetkeztét alátámasztó egyéb dokumen- tumok (így különösen igazolások, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek stb.).
b. Összegszerűséget bizonyító dokumentumok:
– a kár mértékét és az igényelt biztosítási szolgáltatás/kártérítés össze- gét alátámasztó mindennemű dokumentum (így különösen beszer- zési bizonylatok, költségvetések, árajánlatok, javítási ill. helyreállítási számlák stb.).
c. A biztosítottságot alátámasztó iratok:
– a káridőponti biztosítottság ellenőrzésére alkalmas iratok (így külö- nösen leltárívek, főkönyvi kivonatok, nyilvántartó lapok stb.).
d. A jogosultságot és a biztosítási szolgáltatás/kártérítés irányát igazoló dokumentumok:
– a biztosítottak személyének alátámasztására vonatkozó iratok (így különösen igazolványok másolata, önkormányzat vagy más szervek, magánszemélyek nyilatkozata stb.);
– biztosított által kielégített követelések dokumentumai, meghatalma- zások, erre vonatkozó hatósági dokumentumok (így különösen banki bizonylatok, joglemondó nyilatkozatok, meghatalmazások stb.).
e. Minden egyéb olyan dokumentum, amelyet az ügyfél, illetve a biztosí- tott a kárának pontos felmérése avagy kifizetése érdekében, a kárügy- gyel összefüggésben be kíván nyújtani (így különösen szerződések, szakvélemények, kimutatások, elszámolások stb.).
VII. A biztosító mentesülése
(1) A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
a. a biztosított, illetőleg a szerződő fél;
b. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (házastárs, egyeneság- beli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örök- befogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli ro- kona és testvére, valamint a testvér házastársa);
c. a biztosítottnak vezető, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja(i), illetőleg megbízottja(i);
d. a biztosított jogi személy vezetője(i), a biztosított vagyontárgyak keze- lésével együtt járó munkakört betöltő tagja(i), vagy szerve(i) szándéko- san vagy súlyosan gondatlanul okozták.
(2) Az (1) pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezett- ség megszegésére is alkalmazni kell.
(3) A biztosító fizetési kötelezettség alóli mentessége megállapítottnak te- kinthető, ha a szerződőt (biztosítottat), vagy valamely, az (1) c–d. pontok- ban megjelölt személyt az okozott kár vagy a kártérítés megállapítása során elkövetett csalás vagy csalás kísérlet miatt jogerősen büntetésre ítéltek.
(4) A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jogszabályok, óvórend- szabályok, hatósági határozatok, a biztosított felügyeleti szervének utasítá- sai és a biztosító általános, különös vagy kiegészítő feltételeiben rögzített előírásai mindenkor irányadók.
(5) A különös vagy kiegészítő feltételek a biztosító mentesülésével kapcso- latban további rendelkezéseket tartalmazhatnak.
VIII. A felek együttműködése
(1) Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harma- dik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosí- tott belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyi- latkozatokat hozzá kell intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.
(2) A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elválla- lása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval kö- zölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett.
(3) A biztosítottnak (szerződőnek) mindazokat az eseményeket – a bekö- vetkezésüktől számított 2 munkanapon belül – be kell jelentenie a biztosí- tónak, amelyek valószínűsíthetően megalapozzák a biztosító szolgáltatási kötelezettségét. A kárbejelentés részletes szabályait a vagyonbiztosítási kü- lönös vagy kiegészítő feltételek tartalmazzák.
(4) A szerződőnek (biztosítottnak) bekövetkezésüktől számított 8 napon belül a biztosítónak be kell jelentenie:
a. ha a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke (biztosí- tási érdek) megszűnt;
b. ha olyan mértékű vagyonérték változás történt, ami a biztosítási szer- ződésben szereplő biztosítási összeg módosítását indokolja (a vagyon- érték változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési he- lyenként kell bejelenteni);
c. ha a biztosítási szerződésben biztosított vagyontárgyakra további bizto- sítást kötött bármelyik biztosítónál;
d. a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog keletkezését, a jogosult megjelölésével;
e. a biztosított vagyontárgyak bérbeadását, lízingbe adását;
f. ha a kármegelőzés rendszerében lényeges módosulás történt;
g. a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás beindí- tását.
A gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozóknak, a fentieken kívül be kell je- lenteniük, ha új, a biztosítási szerződésben rögzítettől eltérő tevékenységet folytató létesítményt helyeznek üzembe, új gyártási ágat, technológiát ve- zetnek be.
A különös vagy kiegészítő feltételek, illetve a biztosítási szerződés a közlé- si és változás-bejelentési kötelezettség további eseteit is előírhatja.
(5) Ha a szerződő (és a biztosított) a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását 8 napon belül a biztosítónak írásban nem jelenti be, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyít- ják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
(6) Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javas- latot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosí- tási feltételekben foglaltak szerint nem vállalja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
(7) Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésé- től számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
(8) Ha a biztosító a (6) és (7) bekezdésben meghatározott jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
IX. Díjfizetés
(1) A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
(2) A biztosítási díj a biztosítási szerződés megkötésekor, de legkésőbb a biztosító kockázatviselésének kezdetekor egy összegben esedékes.
(3) A felek a biztosítási díj részletekben történő megfizetésében is megál- lapodhatnak.
X. Egyéb rendelkezések
(1) A szerződő (biztosított) és a biztosító jognyilatkozataikat írásban köte- lesek megtenni.
(2) A biztosító és a szerződő (biztosított) a biztosításra vonatkozóan semmi- lyen birtokukban lévő adatot harmadik fél részére nem szolgáltathatnak ki, kivéve akinek javára jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget állapít meg.
(3) A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének füg- getlen szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei – egyéb megállapodás hiányában – a megbízót terhelik.
(4) A jelen feltételekben és a különös vagy kiegészítő feltételekben nem rögzített kérdésekben a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(5) A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásában az alkalmazandó jog a Magyar Köztársaság joga. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Magyar Köztársaság Polgári Tör- vénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyéb hatályos magyar jog- szabályok rendelkezései irányadók.
(6) Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, panasz esetén ügyfelünk személyesen a biztosító ügyfélszolgálati iro- dáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Telefonon keresztül a biztosí- tó TeleCenter számán x00 0 000 0000, illetve elektronikus levélben az xxxx@xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx címen is állunk ügyfeleink rendelkezésére. Amennyiben ügyfelünk írásban kíván bejelentést tenni, azt a 1387 Buda- pest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is meg- teheti.
(7) A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete gyakorolja. A Felügyelet elérhetőségei: székhely: 1013 Buda- pest, Krisztina körút 39., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, helyi tari- fával hívható telefonszám: + 00 00 000 000, központi fax: + 00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx. Ügyfelünk esetleges panaszával a Fel- ügyelet felé is fordulhat. A biztosítási szerződés megkötésével és teljesíté- sével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli ren- dezése érdekében ügyfelünk a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján kérelmet terjeszthet elő a lakóhelye, illetve a tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületnél. A permegelőző eljárások közül
– a békéltetető testületi eljáráson kívül – ügyfelünk közvetítői eljárást is kez- deményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alap- ján. A biztosítási szerződésből eredő igény – a fentiekben megjelölt alter- natív vitarendezési módok mellőzésével – bírói úton is érvényesíthető. A bí- róság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény ren- delkezései irányadóak.
(8) A jelen feltételekkel meghatározott biztosításokból származó vala- mennyi perre kizárólagosan a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve hatás- körtől függően a Fővárosi Bíróság az illetékes.
(9) Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára har- madik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biz- tosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jog- nyilatkozatokat hozzá kell intézni, és ő köteles a megfelelő jognyilatko- zatok megtételére. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
(10) Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerző- dő féllel egyetemlegesen felelős.
(11) A biztosított (szerződő fél) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének (fiók, igazgató- ság, főigazgatóság) jut tudomására. Ez a rendelkezés nem érinti a biztosí- tási ajánlatnak, illetőleg a biztosítási díjnak a biztosító képviselője részére történt átadásához fűződő joghatályt. A fenti rendelkezéseket kell alkal- mazni a biztosító tudomásszerzésének joghatályára is.
(12) A felek által tett írásbeli nyilatkozatokat, illetve az egyéb okiratokat a kézbesítés első megkísérlésétől számított 3. napon akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt a címzett nem veszi át, az átvételt megtagadja, vagy a bejelentett címen a címzett ismeretlen.
(13) A biztosító főbb adatait, illetve az adatkezelésre vonatkozó elméleti és gyakorlati rendelkezéseket a „Tudnivalók” fejezet tartalmazza.
XI. Tudnivalók
(1) Értelmező rendelkezések
a. Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítha- tó) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hoz- ható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név,
azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gaz- dasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.
b. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyil- vánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthe- tetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.
c. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasz- nált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.
d. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adato- kon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujjvagy tenyérnyomat, DNS- minta, íriszkép) rögzítése is.
e. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy szá- mára hozzáférhetővé teszik.
f. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.
g. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi.
h. Biztosítási titok: minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biz- tosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szakta- nácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülmé- nyeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kö- tött szerződéseire vonatkozik.
i. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.
j. Biztosító: Groupama Garancia Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve.
k. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatko- zó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz.
l. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meg- határozás szerinti fogalom.
m. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§- ának 2. pontjában meghatározott fogalom.
n. Üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 81.§-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom.
(2) Az adatkezelés célja
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény (továbbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján a biztosító adatkezelésé- nek célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állo- mányban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél. A biz- tosító az ügyfél előzetes hozzájárulásával az alábbi célokból is végez adat- kezelést:
– ügyfelek tájékoztatása és marketing tevékenység (értve ezalatt a bizto- sítási, illetve más célból történő üzleti kapcsolatfelvételt, az ügyfélakci- ók szervezését is);
– ügyfélnyilvántartás vezetése;
– jogi eljárások, panaszügyintézés folytatása;
– a biztosítási szerződésből eredő igények teljesítése.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen „Tud- nivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.
(3) A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai.
b. A biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, élet-, baleset- és betegségbiztosítás esetén a biztosítási összeg, valamint a kockázat-elbí- rálás adatai.
c. Élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok.
d. A kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje.
e. A biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.
Az a–b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok (az adó-, a telefonszám és az e-mail cím kivételével), valamint a c. pontban megha- tározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés megkötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez. Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásá- ban önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatá- rozását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását von- hatja maga után. A fentieken túlmenően a biztosító jogosult mindazokat az ügyfél által önként megadott adatokat kezelni, melyek a (2) pontban fel- sorolt célokból szükségesek. A biztosító azonban az ügyfeleknek csak azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, és a biztosítási szolgáltatással összefüggnek. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155.§ (1) bekezdésében – Tudnivalók (2) fejezete – meghatározott célok- ból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésé- ről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A kizárólag számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellem- zőinek értékelésére csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz kifejezetten hozzájá- rult vagy azt törvény lehetővé teszi.
(4) A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító:
a. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biz- tosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzáju- tottak.
b. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha – a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, – a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
c. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit-ben foglaltak szerint nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamat- ban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; a hagyatéki ügy- ben eljáró közjegyzővel; meghatározott esetekben az adóhatósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítóval, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási tevékenység- gel kapcsolatos verseny-felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; az egész- ségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény 108.§ (2) bekezdésében fog- lalt egészségügyi hatósággal; a külön törvényben meghatározott fel- tételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, tit- kos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázat- vállaló biztosítókkal; a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során át- adott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal; az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a
Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal; az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Eu- rópai Csalásellenes Hivatallal (OLAF); a kiszervezett tevékenység vég- zéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás ke- retén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiter- jed. Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyi- latkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosító a (4) b–f. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
d. A biztosító a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelem- mel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, vagy a pénzmo- sás bűncselekményével van összefüggésben. A biztosító a nyomozó ha- tóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogsza- bályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási ti- toknak minősülő adatokról.
e. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szerve- zethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.
f. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el- végzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
g. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§ alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő ada- tok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
h. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
i. A biztosító, a biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén, a biztosító, a biztosításközvetítői és szak- tanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletke- zésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználha- tó. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással vissza- tartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közér- dekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra vonatkozóan egyebekben a Ptk. 81.§-ában foglaltakat kell meg- felelően alkalmazni.
(5) Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kap- csolatban igény érvényesíthető.
Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések:
a. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, szá- mítógépes úton is kezeli.
b. A biztosító az adatkezelés során betartja a személyes adatok védelmé- ről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tör- vény, a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.
c. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartások- ban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, valamint az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti.
d. Az ügyfél élhet a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben biztosított egyéb jo- gaival (pl. tiltakozási jog, bírósági igényérvényesítés) is.
e. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási sza- bályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatá- sához szükségesek.
f. Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.
g. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok a biztosító ügyfél- szolgálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthetőek.
(6) Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
a. A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél (3) pontban meghatá- rozott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonatkozó adatok kivételével) az OTP Bankcsoport tagjai részére marketing, egysé- ges ügyfélnyilvántartás és üzleti kapcsolatfelvétel céljából átadhatja. Az OTP Bankcsoport tagjai az adat, illetve titokvédelemre vonatkozó jog- szabályokat kötelesek betartani. Az OTP Bankcsoport tagjainak aktuális fontosabb adatai a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthetőek. Az OTP Bank- csoport néhány nagyobb tagjának főbb adatai az alábbiak:
OTP Bank Nyrt. | Cg. 00-00-000000 | |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. | Telefon: Fax: E-mail: Honlap: | x00 0 000 0000 x00 0 000 0000 |
Merkantil Bank Zrt. | Cg. 00-00-000000 | |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00. | Telefon: Telefax: Honlap: | x00 0 000 0000 x00 0 000 0000 |
OTP Lakástakarékpénztár Zrt. | Cg. 00-00-000000 | |
0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxxx xxxx 0–0. | Telefon: Telefax: Honlap: | x00 0 000 0000 x00 0 000 0000 |
OTP Jelzálogbank Zrt. | Cg. 00-00-000000 | |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. | Telefon: Telefax: Honlap: | x00 0 000 0000 x00 0 000 0000 |
OTP Ingatlan Zrt. | Cg. 00-00-000000 | |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0. | Telefon: Telefax: Honlap: | x00 0 000 0000 x00 0 000 0000 |
OTP Pénztárszolgáltató Zrt. | Cg. 00-00-000000 | |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0. | Telefon: Telefax: Honlap: | x00 0 000 0000 x00 0 000 0000 |
OTP Travel Kft. | Cg. 00-00-000000 | |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. | Telefon: Telefax: Honlap: | x00 0 000 0000 x00 0 000 0000 |
b. A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékeny- ség végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevé- kenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja. Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetek- re, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató a biztosító ügyfélszolgálati irodáin, és a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthető. A biztosítóval kötött szerződés alapján ki- zárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékeny- séget végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonatkozó köte-
lezettséget, felelősséget, és a titok megtartása érdekében teendő in- tézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett te- vékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosí- tó felel. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosí- tó az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevé- kenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a bizto- sító adatfeldolgozójának minősül.
c. A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél (3) pontban meghatá- rozott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonatkozó, valamint a különleges adatok kivételével) a biztosítóval szerződéses kap-
csolatban álló biztosításközvetítők számára üzletszerzés, prevenciós és intervenciós tevékenység céljából átadhatja.
Biztosítónk legfontosabb adatai
Név: Groupama Garancia Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország, 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00.
Levélcím: 1387 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál került bejegyzésre.