VWT Magyarország Kft.

A jelen Általános Szerződési Feltételek tartalmazzák a VWT Magyarország Kft. (székhelye: 1117 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 000-000.) és partnerei közötti vállalkozási jellegű szerződéses kapcsolatok általános szabályait, amelyek annyiban alkalmazandók amennyiben azoktól a Felek a Különös Szerződéses Feltételekben (Vállalkozási Szerződésben) el nem térnek. Ilyen eltérés vagy ellentmondás esetén a Különös Szerződéses Feltételekben megállapított rendelkezések elsőbbséget élveznek és megfelelően irányadók a felek közötti vállalkozási jogviszonyra.

Vállalkozási szerződés

(vagy Szerződés)

a Megrendelő és a Vállalkozó között a vállalkozás tárgyára nézve létrejött szerződés, amely magában foglalja a vállalkozási szerződés Általános Szerződési Feltételeit, a vállalkozási szerződés Különös Szerződési Feltételeit, a szerződéses specifikációt, a szerződés műszaki tervdokumentációit, a szerződés árlistáját, szükség szerint a Vállalkozó árajánlatát és a megrendelést.

A Szerződés aláírásának napjától a Felek kötelezettségeinek teljes körű teljesítéséig - beleértve a jótállási és szavatossági kötelezettséget is - hatályos.

Kivitelezési időtartama

A vállalkozás keretében megvalósítandó munka kezdési és a befejezési időpontja közötti időszak, vagy ezeknek bármely része a Különös Szerződési Feltételekben meghatározottak szerint.

Vállalkozó

A Különös Szerződési Feltételekben megnevezett gazdálkodó szervezet és ennek jogutódjai, akinek pályázatát, ajánlatát a Megrendelő elfogadta.

Alvállalkozási szerződés esetén vállalkozó alatt értelemszerűen alvállalkozót kell érteni.

Megrendelő

A Különös Szerződési Feltételekben ekként megjelölt gazdálkodó szervezet illetve annak jogutódjai, aki a Vállalkozóval áll szerződéses jogviszonyban.

Beruházó

A fővállalkozói/generálkivitelezői szerződésben Megrendelőként megjelölt gazdálkodó szervezet illetve annak jogutódjai, aki a Megrendelővel áll szerződéses jogviszonyban, és akihez a Megrendelő ajánlatát, pályázatát benyújtotta a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződés tárgyát képező munka megvalósítására.

Vállalkozói díj

A Különös Szerződési Feltételekben meghatározott összeg, amely a Vállalkozó részére fizetendő a vállalkozás tárgyát képező munka teljes megvalósításáért illetve az esetleges hibák/hiányosságok kijavításáért.

Felek: a Megrendelő és a Vállalkozó együttesen.

Vállalkozás tárgya a Különös Szerződési Feltételekben meghatározott munka, amely elvégzésére Vállalkozó kötelezettséget vállal.

Többletmunka:

A vállalkozási szerződés tárgyát meghatározó tervdokumentációkban (ideértve a műszaki leírást, terveket, ágazati szabványokat is) szereplő, de a költségvetésbe nem vagy nem kellő mértékben felvett munka. A Vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg.

Pótmunka:

A szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő munkatétel.

Amennyiben a Vállalkozó jogosultnak tartja magát a kivitelezés időtartamának meghosszabbítására, pótmunka elszámolására bármely, a felek közötti szerződés alapján, akkor a Vállalkozónak be kell jelentenie ezt a Megrendelőnek, leírva azon eseményt, vagy körülményt, amely a pótmunka igény alapját szolgáltatja. Ezen bejelentést a lehető legrövidebb időn belül meg kell tenni, és nem később, mint 10 naptári nap attól számítva, hogy a Vállalkozó az eseményről, vagy körülményről tudomást szerzett, vagy arról tudomást kellett volna szereznie.

Amennyiben a Vállalkozó elmulasztja a bejelentés megtételét ezen 10 naptári napon belül, a kivitelezés időtartama nem hosszabbítható meg, a Vállalkozó nem válik jogosulttá pótmunka részére történő elszámolására és a Megrendelő mentesül minden a pótmunkával kapcsolatos felelősség alól.

Kiviteli terv:

Jogszabályokban meghatározott tartalmú és részletességű műszaki megvalósítási tervdokumentáció.

2. FEJEZET – A SZERZŐDÉS TÁRGYA

2.1. – A vállalkozási szerződés tárgya a Különös Szerződés Feltételekben meghatározott munka, amelyet Megrendelő megrendel, és amelynek elvégzésére Vállalkozó kötelezettséget vállal a jelen Szerződés és mellékleteinek megfelelően. A munka pontos megnevezése, leírása és műszaki tartalma, a tervdokumentáció, a másodlagos szolgáltatások a Különös Szerződési Feltételekben kerülnek meghatározásra. A Vállalkozó a részletes műszaki tartalmat ellenőrizni köteles annak érdekében, hogy a szerződés tárgya megvalósítható legyen.

2.2. – A vállalkozási szerződés teljes egészében tartalmazza a Felek megállapodását, ideértve a Vállalkozói teljesítéssel kapcsolatos műszaki tervezési munkát, másodlagos vagy járulékos szolgáltatást és munkát is. Következésképpen – amennyiben a Felek a Különös Szerződéses feltételekben eltérően nem állapodnak meg – a vállalkozási szerződés aláírása hatálytalanítja a Felek között írásban vagy szóban létrejött bármely a szerződés tárgyára vonatkozó kötelezettségvállalást vagy egyéb megállapodást, és egyúttal azok helyébe lép. Felek kifejezetten rögzítik, hogy a Megrendelő és a Vállalkozó által egyébként használt bármilyen általános szerződési feltétel vagy más ilyen dokumentumok a jelen Szerződésre nem alkalmazandók.

2.3. – A Felek a Megrendelő és a Vállalkozó viszonyában a vállalkozás tárgyára vonatkozólag szerződéses feltételnek tekintik a Megrendelő és a Beruházó között létrejött külön fővállalkozói/generálkivitelezői szerződésben meghatározott jogokat és kötelezettségeket. A Vállalkozó elismeri, hogy a Megrendelőtől kapott tájékoztatás alapján teljes mértékben megismerte a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződést (kivéve a Beruházó áraira vonatkozó rendelkezéseket), az ehhez való hozzáférést a Megrendelő (Beruházó hozzájárulása esetén) biztosítja. Vállalkozó az abban foglalt kötelezettségeket jelen szerződés keretében magára nézve kötelezőnek fogadja el.

2.4. – Vállalkozó közvetlenül Megrendelővel köteles a kapcsolattartásra. A vállalkozási szerződés semmilyen kitétele nem értelmezhető úgy, mint amely a Beruházó és a Vállalkozó közötti viszonyt

megalapozná. A Vállalkozó vagy képviselője a Beruházó felé közvetlenül nem fordulhat értesítés vagy más közlés formájában, ugyanígy a Beruházó más Vállalkozója vagy bármely más partnere felé sem, kivéve, ha azt a Megrendelő előzetesen írásban jóváhagyta, vagy azt a Felek a Különös Szerződési Feltételekben kifejezetten rögzítették.

3. FEJEZET – KIVITELEZÉS

3.1. – A Vállalkozó köteles viselni a vállalkozás tárgyát képező munka költségeit, úgy mint a munkaerő toborzását, a bérek, járulékai és egyéb terhei kifizetését, és kalkulációk végzését, az anyag és a munkaeszközök leszállítását és munkába állítását, adók és illetékek megfizetését, biztosítási díjak befizetését valamint a kivitelezés során felmerülő jogszabályokban előírt hatósági díjakat, stb. és minden olyan egyéb költséget, mely a Különös Szerződési feltételekben meghatározott eredmény megvalósításához szükséges. Az esetlegesen a Megrendelőt terhelő szolgáltatásokat, anyagbiztosítások és leszállításokat a Különös Szerződési Feltételek jelölik meg.

3.2. – A Vállalkozó köteles betartani a szakmai előírásokat, jogszabályi előírásokat és rendelkezéseket, a vonatkozó szabványokat, a Vállalkozási szerződésben és a Fővállalkozói/generálkivitelezői szerződésben előírtakat, illetve mindazt, ami ezekből következik, így különösen a kivitelezési, létesítési engedélyben, közszolgáltatók, üzemeltetők engedélyeiben, illetékes közigazgatási szervek, hatóságok előírásaiban és engedélyeiben, közterület-igazgatási szervek engedélyeiben, a munkálatok folytán érintett tulajdonosokkal kötött megállapodásokban meghatározott előírásokat, utasításokat, stb. A vállalkozási szerződés aláírásával a Vállalkozó elismeri, hogy e fenti rendelkezéseket teljes mértékben megismerte.

3.3. – Vállalkozó vállalja, hogy a jogszabályoknak megfelelően a kivitelezés időtartama alatt felelős műszaki vezető irányítja a kivitelezési munkálatokat. A felelős műszaki vezető személyét és telefonszámát, névjegyzéki számát a Különös Szerződési Feltételekben fel kell tüntetni. A felelős műszaki vezető jelenléte a munkaterületen a munka kivitelezése során minden szakaszban biztosított kell legyen, rövidebb távollét esetén pedig elérhető legyen telefonon.

Amennyiben 3 egymást követő napon hiányozna, távollétéről a Vállalkozó előzetesen értesíteni köteles a Megrendelőt, és a Megrendelő kérésére azonos képesítéssel és felhatalmazással rendelkező helyettesről kell gondoskodnia

A Vállalkozó meghatalmazott képviselője köteles elfogadni és teljesíteni a Megrendelő képviselőjének utasításait. Amennyiben a Megrendelő a Vállalkozó képviselőjét alkalmatlannak tartja feladatai ellátására, az erről szóló írásos értesítés – amelynek tartalmaznia kell a kifogásolás indokait – kézhezvételét követően a Vállalkozónak haladéktalanul vissza kell hívnia a helyszíni képviselőjét és egyidejűleg a Megrendelő által jóváhagyott új képviselőt kell kineveznie a Vállalkozás tárgyát képező munka irányítására és felügyeletére. Amennyiben Vállalkozó nem biztosít szakmailag megfelelő, Megrendelő által elfogadott képviselőt, illetve felelős műszaki vezetőt, súlyos szerződésszegést követ el, és köteles Megrendelő részére a szerződéses összeg 0,5%-ának megfelelő kötbért fizetni a szerződésszegéssel érintett napokra, illetve Megrendelőnek jogában áll a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

3.4. – Vállalkozó köteles építési naplót vezetni a kivitelezés időszaka alatt hatályos jogszabályi előírásoknak – 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről (a továbbiakban: „Korm. rendelet” vagy „Rendelet”) – és szerződési rendelkezéseknek megfelelően. Az építési naplóban Vállalkozó köteles időrendben leírni a napi munkák menetét, illetve fel kell jegyeznie a munka minőségét vagy határidejét befolyásoló jelentősebb adatot és körülményt, valamint a felek tudomására jutott az építést érintő veszélyhelyzetet, tényeket és körülményeket, amelyek kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését veszélyeztetik. A kivitelezés környezetében fellépő veszélyhelyzetről a bejegyzésre jogosultak egymást az építési naplóban – sürgős esetben egyéb módon (telefon, fax, email) is – értesítik. Amennyiben papír alapú az építési napló, úgy az építési naplót a kivitelezés ideje alatt az építési munkahelyen hozzáférhető helyen kell őrizni, innen a napló csak hatósági, bírósági eljárásban való felhasználás céljából vihető el. Az eljárás ideje alatt a bejegyzéseket külön íven kell vezetni, majd azokat az építési naplóhoz kell mellékelni. Ha az építési napló elvész vagy megsemmisül, erről közösen jegyzőkönyvet kell felvenni, és a naplót a rendelkezésre álló adatok alapján haladéktalanul újra kell rögzíteni. Az e-napló esetében minden helyzetben szükséges a Megrendelő, illetve az arra jogosultak hozzáférését biztosítani. Megrendelő képviselője az építési naplót a fenti hivatkozott rendeletben előírt rendszerességgel ellenőrzi és aláírja. A Megrendelő az építési naplóhoz szabadon hozzáférhet.

Az építési naplóban Megrendelő által tett bejegyzésekre, észrevételekre, különös tekintettel az építési naplóban elrendelt határidőkre és műszaki

tartalomra Vállalkozó 3 napon belül észrevételezni, reagálni köteles, ennek hiányában a valamennyi Megrendelői bejegyzés a Vállalkozó által elfogadottnak minősül.

3.5. - A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a részére átadott közmű tervek – ellenkező megjelölés hiányában – tájékoztató jellegűek, a Vállalkozók a területen található közművek elhelyezkedését saját költségén ellenőrizni köteles.

3.6. – Vállalkozó köteles a kivitelezés minőségét dokumentálni.

A Vállalkozó köteles a munka megkezdése előtt minősítési és mintavételi tervet készíteni, melyet köteles Megrendelővel jóváhagyatni. A Vállalkozó által készített minősítési és mintavételi terv tartalmának – minimálisan – meg kell felelnie a Beruházó által támasztott követelményeknek. A terv Megrendelő felelős műszaki vezetője általi jóváhagyása Vállalkozót nem mentesíti a hatályos jogszabályok, hatósági rendelkezések, szabványok által meghatározott előírások betartása alól. A munka végzése folyamán Vállalkozó köteles a mintavételi tervben előírt ellenőrzéseket elvégezni, megfelelően dokumentálni, s legkésőbb az átadási dokumentációban mindezeket mellékelni. A minősítési és mintavételi terv tartalmazza:

- a beszállított anyagok ellenőrzésének és minőségi bizonylatolásának módját,

- a munkaterületen végzendő minőségellenőrzések számát, idejét, bizonylatolását, mint ellenőrzési pontokat,

- az ellenőrző mérések számát, idejét, pontos helyét, különös tekintettel a független akkreditált laboratóriummal végzett vizsgálatokra,

- az ellenőrzések során vizsgált paramétereket, elfogadható értéküket, vizsgálandó mennyiségeket,

- a minőségi eltérések esetén szükséges intézkedéseket.

A minőségtanúsítással kapcsolatos vizsgálatok, engedélyek költségei a Vállalkozót terhelik. Amennyiben Vállalkozó nem tudja bizonyítani az adott szerződéses munkarész megfelelő minőségű teljesítését, úgy Megrendelő jogosult Vállalkozó költségére pótolni az elmaradt vizsgálatokat, ill. beszerezni minőségellenőrző intézet (pld.: ÉMI) szakértői véleményét.

Az ellenőrzésnél használt mérőeszközök vagy műszerek kalibrálását a Vállalkozó biztosítja és köteles a vonatkozó dokumentumokat a kivitelezés megkezdése előtt Megrendelő rendelkezésére bocsátani, az építési naplóban az azonosítójukat rögzíteni.

3.7. – Vállalkozó szigorú kötelezettséget vállal a kivitelezés ideje alatt a hatályos környezetvédelmi előírások betartására. A Vállalkozó köteles munkáját különös tekintettel a 1995. évi LIII. törvényben, a 44/2000. (XII.27.) EÜM. rendeletben, a 2000. évi XXV. törvényben, a 2012. évi CLXXXV. törvényben, 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendeletben, ill. a 309/2014. (XII.11.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően végezni. A Megrendelő általi területátadástól kezdve Vállalkozó teljes és kizárólagos felelősséget vállal a tevékenység végzéséből származó vagy a tevékenység alatt a munkaterületen felfedezett hulladékért, ideértve azt a hulladékot is, amely a Megrendelő által rendelkezésre bocsátott, leszállított, vagy raktárból kihozott anyagokból, munkagépekből, berendezésekből származik.

Vállalkozó saját költségére köteles nyilvántartani, bevallani és ártalmatlanítani minden hulladékot a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A Vállalkozó ezúton nyilatkozik, hogy csak olyan veszélyes anyagokat (olajok, zsírok, benzinek, hígítók, gyanták, festékek, stb.) tárol és használ fel munkavégzése során, amelyre vonatkozóan a hatóság által kiadott tevékenységi engedéllyel bír. Ennek megfelelően Vállalkozó köteles a veszélyes anyagokat azonosítottan, a környezeti károkozást megelőző módon tárolni és felhasználni, valamint Biztonsági adatlapjuk hozzáférhetőségét a helyszínen biztosítani.

Az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően a Vállalkozó köteles elkészíteni és átadni Megrendelő részére az építési és bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról a 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet

5. számú melléklet szerinti építési és bontási hulladék nyilvántartó lapot.

Vállalkozó kötelezettsége a munkaterület, valamint az igénybevett közterület - járda, úttest - folyamatos tisztántartása. Ha a Vállalkozó e kötelezettségét nem teljesíti, Megrendelő jogosult a Vállalkozó költségén a szükséges intézkedéseket megtenni.

Vállalkozó köteles munkavégzésekor olyan gépeket üzemeltetni, melyek a rendeletekben előírt zajkibocsátási határértéket nem haladják meg.

Vállalkozó e kötelezettségének megszegésével akár a Beruházónak, vagy Megrendelőnek, akár harmadik személynek okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Ezen felül a Vállalkozó a kötelezettségének megszegésével összefüggésben keletkezett hatósági határozatokban meghatározott bírságokat, büntetéseket és intézkedéseket viselni köteles, függetlenül attól, hogy ki ezek tényleges címzettje.

A Vállalkozó köteles a minőségi és környezeti teljesítésre, a munkabiztonságra és, egészségvédelemre, valamint a tűzvédelemre vonatkozó dokumentumokat a Megrendelő képviselőjének kérésére bemutatni, átadni. Köteles az általa feljegyzett hiányosságokat a megadott határidőn belül e területre vonatkozóan pótolni, illetve a hibákat korrigálni. A munkatér és a környezet általános rendjére vonatkozó jogszabályok be nem tartása esetén a Megrendelő a munkát le is állíthatja, és ennek minden erkölcsi és anyagi vonzatát a Vállalkozóra hárítja.

3.8. – Vállalkozó kötelezi magát arra, hogy az elvégzendő munkák mennyiségének, természetének vagy milyenségének Megrendelő által előírt vagy elfogadott változását elfogadja, a Fővállalkozói/generálkivitelezői szerződésben meghatározott és Vállalkozó munkarészét érintő kereteken belül. Ennek megfelelően kötelezi magát az írásban így elrendelt többletmunka, pótmunka vagy módosítás elvégzésére.

3.9. - A jelen Szerződés mellékletében nem szereplő és jogszabályok által nem előírt Pótmunka csak akkor végezhető, ha abban a felek előzetesen írásban megállapodnak. A megállapodásnak tartalmaznia kell a pótmunka díját és a kivitelezési határidejét. A pótmunkák ajánlatát a Vállalkozó a szükséges mellékletekkel együtt nyújtja be, amelyet a Megrendelő írásban jóváhagy, vagy elutasítja. A pótmunkák elszámolása a jelen Szerződés alapján történik. Amennyiben összehasonlító egységárat tartalmazó kiírás tételei nem állnak rendelkezésre, a Vállalkozónak pótajánlatot kell leadni és engedélyeztetnie a Megrendelővel. A pótajánlat kalkulációs alapját a szerződésben szereplő egységárak kalkulációs alapja jelenti. A pótmegrendelésekre az ajánlatkérés idevonatkozó előírásai és a jelen Szerződés rendelkezései érvényesek.

3.10. – A Vállalkozó nem módosíthatja a műszaki dokumentációt, a kiadott utasításokat, a felhasználandó anyagokat, illetve a kivitelezés során elkészült műtárgyakat a Megrendelő írásos hozzájárulása nélkül.

3.11. – Vállalkozó saját felelősségére kalkulálja ki és határozza meg a műtárgyak hiánytalan kivitelezéséhez és a rendelkezésére bocsátott műtárgyak rendeltetésszerű, a létesítési engedélyes tervnek megfelelő üzeméhez szükséges költségeket, saját költségén állítja elő a szükséges kiviteli terveket, a részletes költségvetést, illetve saját költségén szerzi be a szükséges engedélyeket.

Téves, hiányos kalkuláció esetén a Vállalkozó e címen a Megrendelővel szemben többletköltséget nem érvényesíthet. E kiviteli terveket Megrendelő rendelkezésére kell bocsátani még azelőtt, hogy a Vállalkozó a kivitelezést megkezdené.

A Megrendelő által elvégzendő ellenőrzés nem keletkeztet a Megrendelő részéről semmilyen felelősségvállalást a létesítmények, építmények, műtárgyak tervei és kivitelezése tekintetében, például azok szilárdságára, stabilitására és szigetelésére vonatkozólag, melyeket Vállalkozó számol ki és határoz meg teljes felelőssége tudatában. Vállalkozó nem hivatkozhat a kiviteli tervek Megrendelő által elvégzett ellenőrzésére, illetve a Beruházó jóváhagyására acélból, hogy elhárítsa magáról a felelősséget az általa elkövetett hiba vagy mulasztás esetén.

Vállalkozó köteles haladéktalanul felhívni a Megrendelő figyelmét a Megrendelő által szolgáltatott dokumentumokban található hiányosságokra, eltérésekre illetve ellentmondásokra.

Vállalkozó viseli a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódó következményeket és költségeket, melyet a tőle elvárható gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett.

Az esetleges javítások, pontosítások után a kivitelezési terveket és a kalkulációkat Vállalkozó köteles átadni a Megrendelőnek jóváhagyásra.

3.12. – Amennyiben a kiviteli terveket a Megrendelő biztosítja, úgy Vállalkozó köteles azokat felülvizsgálni, illetve a munkaterületet a legnagyobb körültekintéssel és alapossággal megvizsgálni. A kiviteli tervek hiányosságai miatt Vállalkozó semmilyen többletköltséget, kártérítési igényt nem érvényesíthet Megrendelővel szemben. A tervekben, közüzemi hozzájárulásokban, illetve a munkaterület átadásakor nem jelzett közművek megrongálódásáért a Vállalkozó felelősséget vállal és a káresetek megelőzése érdekében – szükség szerint – köteles együttműködni a közművek pontos helyének meghatározásában.

3.13. - Abban az esetben, ha egyes munkafolyamatokhoz részben vagy egészben Megrendelő biztosítja a szükséges anyagot, esetleg eszközöket, az átadott anyag vagy eszköz a Megrendelő és a Vállalkozó között megtörtént, írásban rögzített átadás-átvételét követően Vállalkozó az átvett anyagért, eszközért felelősséggel tartozik. Az eszközöket köteles rendeltetésszerűen használni és annak átadáskori állapotát megőrizni. A Vállalkozó feladata a Megrendelő által biztosított anyagok mozgatása és

munkaterületre való kiszállítása, őrzése és tárolása. Az átadott és felhasznált anyagokkal, eszközökkel köteles elszámolni. Megrendelő az el nem számolt anyagok, eszközök költségét jogosult Vállalkozó részére kiszámlázni és Vállalkozó bármely esedékes számlájával szemben kompenzálás útján rendezni.

3.14. - Tervezési feladatok esetén alkalmazandó további speciális szabályok

A Vállalkozó feladata a szükséges (hatósági, üzemeltetői stb.) egyeztetések lefolytatása, a szükséges hozzájárulások és engedélyek beszerzése, a közműegyeztetések elvégzése.

Vállalkozó felelős azért, hogy az általa elkészített műszaki-gazdasági megoldás (terv) alkalmas a Megrendelő által meghatározott – különösen a Projekthez kapcsolódó közbeszerzési eljárásban, valamint a fővállalkozói szerződésben meghatározott – cél elérésére, megfelel a hatályos jogszabályoknak, valamint azért, hogy a Megrendelő által meghatározott célhoz a terveken kívüli egyéb, akár műszaki, akár_gazdasági beruházás nem szükséges. Amennyiben Vállalkozó által készített terv nem felel meg a jelen bekezdés rendelkezéseinek az ebből adódó többlet költségek a Vállalkozót terhelik.

Vállalkozó (tervező) köteles felhívni a Megrendelő figyelmét, amennyiben hazai viszonylatban nem ismert és/vagy nem alkalmazott műszaki-gazdasági megoldást alkalmaz. Vállalkozó felelőssége ebben az esetben sem korlátozott.

Vállalkozó szavatol azért, hogy a Szerződésben meghatározott feladatok elvégzésére megfelelő tervezői képesítéssel és gyakorlattal rendelkezik. Szavatol továbbá azért, hogy a teljesítés tárgyát képező megoldásokra harmadik személynek nincs olyan joga, amely a felhasználást korlátozná vagy kizárná.

Vállalkozó köteles a szerződés tárgyát képező terveket szerkeszthető, digitális formában is a Megrendelő rendelkezésére bocsátani.

A Vállalkozó a hiányos tervszolgáltatás esetén – a részteljesítés figyelembe vételével – tervezési díjat nem követelhet.

A fokozatosan szolgáltatott terveknek önállóan is alkalmasnak kell lenniük a kivitelezésre. Amennyiben Megrendelő döntése alapján további tervek készítése válik szükségessé a munkarész megvalósítása céljából, a Vállalkozó köteles e terveket haladéktalanul elkészíteni.

Amennyiben a terv nem felel meg a hatósági előírásoknak és emiatt az építésügyi hatóság az építési engedély kiadását megtagadja, a Vállalkozó köteles a tervet haladéktalanul kijavítani. A hatóság jogerős elutasítása esetén a Megrendelő díjfizetési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől.

A Megrendelő jogosult a tervezési munkát figyelemmel kísérni. A Megrendelő tervekre adott jóváhagyása nem mentesíti a Vállalkozót a Szerződésben vállalt, illetve jogszabályon alapuló bármely felelőssége alól.

A teljesítés akkor szerződésszerű, ha a tervdokumentáció megfelel a Szerződésben megfogalmazott követelményeknek, hatósági előírásoknak, illetőleg a gazdaságossági és korszerűségi követelményeknek. Hibás teljesítésnek minősül tehát a gazdaságossági követelmények megszegése is, vagyis amennyiben a terv kivitelezési költségigénye lényegesen túllépi a megállapodásban meghatározott értékhatárt.

A felek megállapodnak abban, hogy a Megrendelő a tervekkel kapcsolatos rendelkezési jogát kiköti.

Vállalkozó korlátozás nélküli felhasználási jogot enged a Megrendelőnek az általa elkészített és átadott tervek tekintetében. A Megrendelő az elfogadott terveken jogosult a felhasználáshoz szükséges változtatásokat végrehajtani, illetve végrehajtatni, ideértve a továbbtervezés jogát is.

Felek fentieket a vállalkozási díj meghatározásánál kifejezetten figyelembe vették.

Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított 3 év után kezdődik meg, a Vállalkozó külön megállapodás alapján köteles elvégezni a terv korszerűségi felülvizsgálatát.

3.15. Egyedi szoftverfejlesztési és/vagy tervezői tevékenység végzése esetén alkalmazandó feltétel:

Ha a vállalkozói teljesítés tartalmaz egyedi szoftverfejlesztést vagy/és tervezői tevékenységet, vagy más egyéb szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet, akkor a létrehozott szellemi terméket minden esetben a Vállalkozó és a Megrendelő közös szellemi termékének kell tekinteni, melynek összes jogáról lemond Vállalkozó, Megrendelő részére a műszaki átadás- átvételi eljárás időpontjában. Minden ilyen esetben a fent említett átadás-átvételi eljárás dátumától kezdődően az összes létrehozott szellemi termék

kizárólagos jogtulajdonosa a Megrendelő, ezért annak későbbi felhasználása, módosítása, harmadik fél felé irányuló értékesítése Megrendelő engedélye nélkül nem lehetséges. Vállalkozó köteles a közösen létrehozott szellemi termék minden forráskódját és vonatkozó állományát, tervek esetén a rajzok eredeti file formátumú másolatát Megrendelőnek elektronikus formában átadni.

4. FEJEZET – A MEGRENDELŐ KÖTELEZETTSÉGEI

A Megrendelő biztosítja:

a) a munka összehangolását és irányítását munkaterületen dolgozó valamennyi szerződéses vállalkozója között,

b) a munkaterületet munkavégzéshez rendelkezésre bocsátja,

c) Megrendelő a kivitelezés megkezdése előtt Vállalkozó rendelkezésére bocsátja a jelen Szerződés teljesítéséhez szükséges és Különös Szerződési Feltételekben meghatározott terveket és dokumentációt, illetve anyagokat,

d) egyéb speciális feladatokat, amelyeket a Különös Szerződési Feltételek tartalmazhatnak.

e) Az Áfa tv. 142.§-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Megrendelő előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a Vállalkozónak az olyan építési-szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul feltéve, hogy a tevékenység építési hatósági engedély-köteles.

5. FEJEZET – VÁLLALKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEI

Vállalkozó magára nézve kötelezőnek ismeri el a Megrendelőt a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződés alapján terhelő kötelezettségeket a jelen Szerződés tárgyát képező munka tekintetében. Ebből következően Vállalkozó köteles minden intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a Megrendelő kellő időben eleget tudjon tenni a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződésben meghatározott kötelességeinek. Vállalkozó köteles különösen:

a) a Megrendelő rendelkezésére bocsátani azokat a dokumentumokat, amelyeket a Megrendelő a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződés értelmében a Beruházó felé benyújtani köteles,

b) az építési munkahely és az építési körülmények ismeretében a szakmai észrevételeket, megjegyzéseket megfogalmazni a számára átadott tervekkel kapcsolatban,

c) írásban azonnal értesíteni a Megrendelőt a közvetlenül hozzá intézett megjegyzésekről és reklamációkról, panaszokról, valamint minden olyan eseményről, amely erre okot adhat,

d) tartózkodni attól, hogy a Beruházó részére árajánlatot tegyen a megrendelésre vonatkozólag és attól is, hogy végrehajtson bármely a jelen Szerződésre vonatkozó utasítást, amely nem a Megrendelőtől származik,

e) a Megrendelő kérésére, a Szerződés időtartama alatt igazolnia kell alkalmazottja vagy megbízottja szakmai képesítését, egyéb alkalmasságát a jelen Szerződés tárgyát képező megrendelésre vonatkozólag,

f) a Megrendelő által megrendelt anyagokat a munkaterületen a Megrendelő képviselőjének távollétében is átvenni, feltéve, hogy arra előzetes felhatalmazást kapott. A Vállalkozó köteles a leszállított terméket átvétel előtt minőségileg és mennyiségileg ellenőrizni, az átvételt a szállítólevélen aláírással és pecséttel igazolni, majd a Megrendelő részére átadni. A Megrendelő raktárhelyiségéből anyagot kivételezni csak a szállítólevél aláírásával és bélyegzővel történő ellátásával lehet,

g) az eltakarásra kerülő munkarészről a Megrendelőt munkafázisonként az eltakarás előtt 3 nappal értesíteni és részére az ellenőrzés lehetőségét biztosítani. Amennyiben Vállalkozó ezt elmulasztja, úgy az eltakarást követően is saját költségén köteles biztosítani a Megrendelő számára a megtekintés lehetőségét,

h) minden felvilágosítást megadni a jelen Szerződés teljesítéséhez igénybevett munkaerőről és munkaeszközökről,

i) az anyagellátásról hozott intézkedések ellenőrzését megkönnyíteni (megrendelések, visszaigazolások),

j) beszámolni azokról a kötelezettségvállalásokról, amelyek a munkaszervezést és a munkavégzést érinthetik,

k) kellő időben írásban jelezni kifogásait a munkaszervezést illetően,

l) az érintett vállalkozók részvételével folytatandó koordinációs értekezletre és a Megrendelő vagy annak képviselője és a Vállalkozó közötti értekezletre képviselőt küldeni olyan felhatalmazással, hogy képes legyen a munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalára,

m) alkalmazkodni az írásos utasításokhoz a jelen Szerződés által meghatározott kötelességeinek keretén belül,

n) eltűrni, hogy ellenőrizzék kötelezettségei végrehajtását,

o) lecserélni a Megrendelő által kifogásolt Vállalkozóját, helyszíni alkalmazottját, az ajánlattól eltérően alkalmazott technológiáját, eszközeit, anyagait

p) tartózkodni a kivitelezéssel kapcsolatban nyilvános közlemények tételétől, illetve reklámok kihelyezésétől,

q) a jelen Szerződés tárgyát képező munkálatok elvégzése során a jogszabályoknak megfelelően bejelentett és foglalkoztatott munkaerőt alkalmazni, és ezt esetleges Vállalkozóival szemben is köteles megkövetelni,

r) a jelen szerződés teljesítése folyamán (szerződésben, építési naplóban stb.) részére előírt kivitelezési rész-, és véghatáridőket betartani.

A Vállalkozó vállalja, hogy a szerződéses feladatai során használt munkagépei műszaki állapota megfelelő, a biztonságos- és egészséget nem veszélyeztető munkavégzésre alkalmasak, az általa biztosított gépkezelők foglalkoztatása jogszerű, az adott típusra érvényes kezelői jogosítvánnyal rendelkeznek. A Vállalkozó a gépek műszaki állapotát havonta köteles ellenőrizni.

A Vállalkozó kötelezi magát arra, hogy amennyiben munkagépei bármelyike meghibásodik, azt 24 órán belül megjavítja, megjavíttatja, illetve pótolja. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy a Megrendelőnek – választása szerint – lehetősége van helyette munkagépet biztosítani a Különös Szerződéses Feltételekben meghatározott bérleti díjért. Amennyiben a Megrendelő felajánlja a munkagép biztosítását, a Vállalkozó köteles azt a Különös Szerződéses Feltételekben, illetve az 5/A fejezetben meghatározott feltételekkel igénybe venni. A bérleti díj megfizetésén túl a Vállalkozó teljes körűen vállalja a munkagépek üzemeltetési költségeit, ami magában foglalja a felhasznált üzemanyagot is. A bérleti díj összegét a Megrendelő a Vállalkozónak fizetendő vállalkozási díjba jogosult beszámítani.

A Megrendelő fenntartja a jogot a szolgáltatás díjainak megváltoztatására a Vállalkozó informálása mellett, ha a kalkuláció alapját képező bármely költségtényezőben a Megrendelőn kívülálló okokból (adó, hatósági díjak, biztosítási díjak, stb.) pénzügyi változás történik.

Vállalkozó vállalja, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény, valamint a tűzvédelemről szóló 1996. XXXI. Tűzvédelmi törvény, és az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján az alábbi kötelezettségeknek eleget tesz, és azt a munkavégzés során betartja, illetve betartatja az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002 (II.20.) SzCsM- EüM együttes rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével. Azbeszttel történő

munkavégzés esetén a Vállalkozó köteles az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III.23) EüM rendelet előírásainak megfelelően eljárni.

Ennek keretében a Vállalkozó különösen:

- Biztosítja, hogy a felvonulási területen dolgozók részére a kötelező munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást és a szükséges vizsgáztatásokat elvégzi, illetve elvégezteti,

-A munkaterületen helyszíni kockázatértékelést készít és megteszi a szükséges intézkedéseket a megállapított veszélyforrásokból adódó kockázatok elfogadható szintre történő lecsökkentésére,

- biztosítja a dolgozó részére a munkakörben előforduló veszélyforrásokkal szemben a kötelezően előírt egyéni védőfelszereléseket, azok használatát és a minőségét rendszeresen ellenőrzi,

- ellenőrzi, hogy a felhasznált anyagok, eszközök, szerszámok megfelelnek-e a biztonságos munkavégzés követelményeinek,

- biztosítja, hogy a munkavállalók az időszakos kötelező alkalmassági orvosi vizsgálattal rendelkezzenek,

- rendszeresen ellenőrzi a munkahelyek alkalmasságát, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre,

- biztosítja a dolgozói számára a vonatkozó jogszabályokban előírt, illetve a munka jellegéből fakadóan szükséges higiéniai feltételeket (WC, mosakodás, vízvételi lehetőség, stb.),

- az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet írásban engedélyezi, illetve elrendeli, szükség esetén jóváhagyatja.

- a munkaterületét ellátja a tűzveszélyességi osztályba sorolásnak megfelelően előírt tűzoltó készülékekkel, azokat az előírt időközönként ellenőrizteti,

- munkabaleset esetén a kivizsgálást és a szükséges intézkedéseket elvégzi, illetve elrendeli. Amennyiben a Vállalkozó a munkabaleset kivizsgálása során a Megrendelő felelősségét valószínűsíti, haladéktalanul köteles a Megrendelőt a kivizsgálásba bevonni, ellenkező esetben semmilyen anyagi-, erkölcsi kártérítésre nem tarthat igényt a Megrendelővel szemben.

- gondoskodik arról, hogy a munkaeszközök előírt időszakos biztonsági felülvizsgálat, érintésvédelmi vizsgálat és a megfelelő karbantartás biztosított legyen (amely érvényes a kölcsön adott és kapott termelőeszközökre is),

- gondoskodik arról, hogy a munkaterületen az anyagtárolás, anyagmozgatás, a közlekedési utak megfeleljenek az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek,

- a munkaterületén megköveteli a munkafegyelem betartását. Amennyiben Megrendelő munkavédelemmel kapcsolatos kifogásait, utasításait Vállalkozó 24 órán belül nem hajtja

végre, úgy Megrendelőnek joga van a munkát leállítani, a munkavégzésre alkalmatlan dolgozót a munkaterületről – akár véglegesen is – kitiltani, a munkavédelmi hiányosságokat Vállalkozó költségére megszüntetni, mindez azonban nem mentesíti a Vállalkozót a munkavédelmi és munkabiztonsági szabályok betartására irányuló kötelezettsége és ennek jogkövetkezményei alól.

A Megrendelő külön felhívja a Vállalkozó figyelmét, hogy amennyiben a szerződés tárgyát képző kiviteli tervdokumentáció és annak mellékletei szerint a kivitelezési munkák közműveket (és ennek keretében különösen távközlési, villamosenergia, víz, csatorna, földgáz, kőolaj, kőolajtermék, egyéb gáz és gáztermék vezetékes szállítására, elosztására, tárolására szolgáló vagy az ehhez szükséges biztonsági létesítményeket a továbbiakban: Létesítmények) közvetlenül vagy közvetve érintik, a Vállalkozó fokozottan köteles figyelembe venni és betartani a biztonsági övezetre vonatkozó, a mindenkor hatályos jogszabályokban foglalt előírásokat.

A kivitelezési munkák megkezdése előtt a Vállalkozó köteles a Létesítmények biztonsági övezetét - a Létesítmények üzemeltetőjének szakmai felügyelete mellett - kijelölni, annak a kivitelezési tevékenység alatti fenntartásáról, a keresztezett Létesítmények feltárásáról gondoskodni. Ennek során a Vállalkozó kötelezettsége a Létesítmények üzemeltetőjének szakmai felügyeletét megrendelni és annak költségeit viselni. A biztonsági övezet kijelölésének helyességéért a Létesítmények üzemeltetője felelős. Az egyértelműség érdekében a felek rögzítik, hogy amennyiben a Vállalkozó ezen kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti, köteles a Megrendelő kárait megtéríteni, ideértve az esetlegesen kiszabott bírságokat is.

Közbeszerzési eljárás kapcsán kötött Vállalkozási Szerződés esetén a Vállalkozó köteles mindenféle korlátozástól mentesen lehetővé tenni, hogy az Energia Központ, az Állami Számvevőszék, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve az Irányító Hatóság és a Kifizető Hatóság, továbbá az Európai Bizottság, az európai Korrupcióellenes Iroda és az Európai Számvevőszék, illetve egyéb állami vagy uniós szerv vagy hatóság a Vállalkozási Szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat átvizsgálja vagy helyszíni ellenőrzéseken ellenőrizze a projekt kivitelezését és teljes auditot végezzen számlázási vagy bármely más egyéb, a projekt finanszírozásával kapcsolatos dokumentumok alapján. A dokumentumoknak könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük, úgy kell őket rendszerezni, hogy ez segítse az

átvizsgálásukat. Ezek a vizsgálatok az átadás- átvételi igazolás kiadását követő hét éven belül történhetnek meg.

Vállalkozó vállalja, hogy az 5/2015. (II.27.) NGM rendelet szerinti adatokat az EKÁER rendszerben rögzíti, azt nem delegálja a Címzett (átvevő) felé.

5. / A FEJEZET – BÉRLETI JOGVISZONY

Amennyiben a kivitelezési tevékenység során Vállalkozó a Megrendelőtől bármilyen gépet, eszközt (a továbbiakban: „Gép”-et) bérel, akkor a Felek között külön bérleti szerződés nem jön létre, hanem a bérleti jogviszonyra a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

1. A Vállalkozónak a Gép(ek)re vonatkozó használati és birtoklási joga a Gép átadás- átvételével kezdődik és az átadás-átvételi jegyzőkönyvben meghatározott ideig tart. Vállalkozó kijelenti, hogy a jegyzőkönyvet nevében aláíró munkavállalója, Vállalkozója, megbízottja stb. képviseleti jogosultságát a bérleti jogviszonnyal kapcsolatban jelen szerződés aláírásával elismeri. A Megrendelő részéről a bérleti jogviszonnyal kapcsolatban eljárni jogosult a Megrendelő projektvezetője, illetve felelős műszaki vezetője.

2. Felek az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzítik a bérleti jogviszonyra vonatkozó főbb rendelkezéseket (Gép típusa, azonosítója, állapota, felszereltsége, darabszám, kilóméterszámláló állása, elszámolás módja, gépkezelő biztosítása, átvétel helye, ideje, stb.)

3. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a Gépet további bérbe-, vagy más jogosultsággal nem rendelkező részére történő használatba illetve zálogba nem adja, egyéb más módon meg nem terheli, azt szerződésben, vagy egyébként semmilyen feltétellel le nem kötheti. Vállalkozó az átadás-átvételi jegyzőkönyvben meghatározott időpontban köteles a Megrendelő részére a Gépet visszaszolgáltatni, azt visszatartani semmilyen jogcímen nem jogosult. Felek a bérlet időtartamát egy közösen aláírt jegyzőkönyvben módosíthatják.

4. Amennyiben a bérlet időtartama alatt a Gépet ellopják, megsemmisül, vagy a Vállalkozó azt egyéb okból nem szolgáltatja vissza határidőre, köteles a Gép biztosító által nem térített (illetve biztosítás hiányában a teljes) birtokbaadáskori értékét a Megrendelő részére megfizetni.

5. Felek rögzítik, hogy a Gép visszaszolgáltatása szintén átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele mellett történik. Az átadás

során a Felek rögzítik a Gépen szemmel látható hibákat, sérüléseket. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírását követően a Megrendelőnek 10 nap áll rendelkezésére, hogy a visszaadott Xxxxx megvizsgálja, az esetlegesen keletkezett rejtett hibákat felmérje, amelyekről a Vállalkozót tájékoztatja. A felmerülő hibák kijavításának költségeit a Vállalkozó köteles a Megrendelő részére megtéríteni Megrendelő felszólítását követő 15 napon belül.

6. A Vállalkozó köteles a Gépet rendeltetésének megfelelően használni, valamint a Gépre vonatkozó garanciális és szavatossági, valamint az egyéb, a Gép kezelési utasításában lévő előírásoknak eleget tenni, a használathoz szükséges karbantartást elvégezni. A Gép esetleges meghibásodásának időtartamára a Megrendelő cseregép biztosítására nem köteles.

7. Vállalkozó részére tilos a Gépen bárminemű maradandó változtatás végrehajtása, kiegészítő eszköz beépítése, kivéve azok, amelyekhez a Megrendelő előzetesen írásban hozzájárul.

8. A Megrendelő bármikor jogosult a Gép állapotának ellenőrzésére.

9. A Vállalkozó felel a Megrendelővel valamint harmadik személlyel szemben a Gép bármely okból történő teljes, vagy részleges meghibásodásáért, megrongálódásáért, megsemmisüléséért, illetőleg a Gép által okozott, vagy működésével kapcsolatban bekövetkezett minden kárért és balesetért. A Vállalkozó köteles minden káreseményt vagy balesetet a Megrendelővel haladéktalanul, legfeljebb azonban 24 órán belül írásban közölni.

10. A Megrendelő kizárja a Gép meghibásodásából eredő kárért való felelősségét, továbbá nem felel azokért a károkért, amelyek a Vállalkozónak a meghibásodás miatti késedelemből vagy valamely határidő nem teljesítéséből származnak.

11. A Szerződés tartama alatt a Gép használata során felmerülő, a Vállalkozó felróható magatartásán alapuló bírság, díj és egyéb a Szerződésben nem rögzített fizetési kötelezettség, amelyek jogszabályi előírások miatt keletkeznek, és a Gép használatával kapcsolatban merülnek fel (különösen, amelyek hatóságok, illetve egyéb illetékes szervek határozatán vagy intézkedésén alapul) a Vállalkozót terhelik.

Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített díjról a Megrendelő havonta számlát állít ki Gépbérleti díj

címén. Az elszámolás pontos módját az átadás- átvételi jegyzőkönyv rögzíti, azzal, hogy a Megrendelő a vállalkozói díj, illetve a teljesítési, vagy garanciális visszatartás összegébe minden esetben jogosult a bérlettel kapcsolatos minden díjat és egyéb költséget beszámítani. A bérleti díj késedelmes fizetés esetén a Vállalkozó a Polgári Törvénykönyvben meghatározott mértékű késedelmi kamatot köteles megfizetni. A késedelmi kamat az esedékesség napjától a tényleges teljesítés napjáig kerül felszámolásra.

12. A bérleti jogviszony megszűnik az adásvételi-jegyzőkönyvben rögzített határidő leteltével.

13. A bérleti jogviszonyt a Megrendelő különösen az alábbi esetekben mondhatja fel azonnali hatállyal:

• ha a Vállalkozó bármely fizetési kötelezettségének teljesítésével 15 napot meghaladó késedelembe esik,

• ha nem a megállapodásnak megfelelő célra használja a Gépet, vagy a szerződéses feltételekből fakadó más kötelezettségét oly mértékben nem teljesíti, vagy szegi meg, hogy a Megrendelő ezzel kárt szenved, vagy ennek veszélye merül fel,

• valamennyi egyéb olyan esetben, amely a Vállalkozási Szerződés felmondására, megszüntetésére jogosítja a Megrendelőt.

14. A bérleti jogviszonyt azonnali hatállyal a Vállalkozó felmondhatja, ha a Megrendelő a szerződésből eredő lényeges kötelezettségének bármelyikét a Vállalkozó írásbeli felszólítása ellenére sem, vagy csak számottevő késedelemmel teljesíti.

15. Amennyiben jelen szerződés a Megrendelő jogszerű rendkívüli felmondása következtében szűnik meg, a Vállalkozó köteles a felmondással érintett Gépet az azonnali felmondásról való igazolt tudomásszerzést követő két munkanapon belül visszaszolgáltatni a Megrendelőnek. Amennyiben a megállapított határidőn belül a Vállalkozó ezen kötelezettségét nem teljesíti, akkor a Bérbeadónak minden további feltétel nélkül jogában áll a Gépet akár meghatalmazott igénybevételével is visszaszármaztatni, azaz felkutatni és elszállítani, melyből eredő minden költség megfizetésére a Vállalkozó köteles. Ebben az esetben a Megrendelő, kötbér címén a napi bérleti díj ötszörösét jogosult kiszámlázni a Bérlőnek késedelmes naponként. A fizetési határidő 8 nap.

6. FEJEZET – MÁS SZUBVÁLLALKOZÓ IGÉNYBEVÉTELE A VÁLLALKOZÓ ÁLTAL

Vállalkozó legfeljebb a saját teljesítésének 50 %- áig vehet igénybe szubvállalkozót. A Vállalkozó teljesítésben részt vevő bármely szubvállalkozó nem vehet igénybe saját teljesítésének 50%-át meghaladó mértékben további alvállalkozót.

A Kbt. 138. § (5) bekezdése alapján az Alvállalkozó tudomásul veszi azon kötelezettségét, miszerint az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg Vállalkozó saját teljesítésének arányát. A 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 27. §-a alapján a Megrendelő a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt, és az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja meg az előző mondatban írt mértéket.

Felek megállapodnak, hogy a jelen szerződésben előírt vállalkozói kötelezettségeket Vállalkozó – saját felelősségére – a teljesítésében közreműködő valamennyi szubvállalkozó vonatkozásában is köteles előírni, megkövetelni, és érvényesíteni.

További szubvállalkozó bevonásához is a Megrendelő előzetes, írásos jóváhagyása szükséges. Amennyiben Vállalkozó ezen kötelezettségét olyan okból, amelyért felelős elmulasztja, köteles Megrendelő részére a teljes nettó fővállalkozói díj

20 (húsz) %-át kötbér jogcímén megfizetni, valamint köteles megtéríteni a Megrendelő kötbért meghaladó kárát is.

Amennyiben Vállalkozó fenti kötelezettségét megszegi, Megrendelő – Vállalkozó jelen pontban meghatározott kötbérfizetési kötelezettségén túl – követelheti, hogy Vállalkozó végezze el a munka teljes egészét, teljesítés hiányában a jelen Szerződést felmondhatja a 18.2. Fejezetben foglaltak alkalmazásával. A vállalkozás alvállalkozásba adása semmiben nem mentesíti a Vállalkozót a vállalkozási szerződés által rárótt kötelezettség és felelősség alól, felelőssége továbbra is fennáll a Megrendelő felé minden tévedésért, mulasztásért, hanyagságért, hiányosságért, akár Vállalkozója, akár alkalmazottai, képviselői követik is el, ugyanúgy, mintha maga a Vállalkozó járt volna el.

A kivitelezés folyamán kizárólag a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által a vállalkozói kivitelezői nyilvántartásban – az elvégzendő munkarészekre is vonatkozóan – regisztrált Vállalkozó vehető igénybe.

Alvállalkozó/vállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén a Vállalkozó felelős minden olyan kárért is, amely az Alvállalkozójának/Vállalkozójának igénybevétele nélkül nem következett volna be.

A Vállalkozó köteles a Vállalkozóival kötendő szerződésekben rögzíteni a Vállalkozónak jelen szerződésben előírt, különösen a munka- tűz- és környezetvédelmi szabályok betartására vonatkozó követelményeket, és ennek megtörténtét Megrendelő kérésére a Vállalkozó köteles igazolni.

A Vállalkozó köteles továbbá a további Vállalkozói szerződéseiben előírni, hogy

- a Projekt megvalósításával összefüggésben a Megrendelő jogosult ellenőrizni bármelyik Vállalkozóra vonatkozóan a munka- tűz- és környezetvédelmi előírások maradéktalan betartását,

- valamint azt, hogy a Megrendelő által tartott helyszíni ellenőrzés során a Vállalkozó köteles Helyszíni Ellenőrzési Jegyzőkönyv aláírására.

Megrendelő ellenőrzési jogosultsága nem érinti se a Vállalkozó se a szubvállalkozó felelős műszaki vezetőjének kötelezettségeit, felelősségét.

Felek rögzítik, hogy amennyiben a Vállalkozó munkaterületén történik a Helyszíni Ellenőrzési Jegyzőkönyvben rögzítettek megsértése, a 11.2.4 pont alapján számított kötbér megfizetésére a Vállalkozó köteles akkor is, ha a helyszíni ellenőrzésen személyesen nem vett részt.

A Különös Szerződési Feltételek eltérő rendelkezése hiányában Vállalkozó nem engedményezheti, illetve faktoráltathatja a jelen Szerződés tárgyát képező megrendelésből eredő követelését sem részben, sem egészben, kivéve, ha ehhez a Megrendelő vezérigazgatója, illetve gazdasági igazgatója előzetesen írásban hozzájárulását adta és az ebből eredő adminisztrációs többletköltséget Vállalkozó megfizeti, melynek összege az engedményezett/faktoráltatott összeg 0,5 %-a, minimum 10.000,-Ft, maximum 100.000,-Ft. Az adminisztrációs költséget a Megrendelő kiszámlázza, és azt kompenzálással rendezi a vállalkozói számlával szemben.

Faktorálás csak abban az esetben történhet, amennyiben a faktorálás tényét és az adós személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezték.

Amennyiben a Vállalkozó a Megrendelő hozzájárulása nélkül vesz igénybe Vállalkozót, vagy a Vállalkozói szerződésekben nem rögzíti a jelen pontban meghatározott követelményeket, az súlyos szerződésszegésnek minősül, mely

esetekben a Vállalkozó köteles hozzájárulás nélkül igénybe vett Vállalkozó, illetve hiányos Vállalkozói szerződés esetén a vállalkozói díj 10%-át, kötbérként a Megrendelő részére megfizetni a Megrendelő felszólítását követő 3 napon belül. A kötbér összegét a Megrendelő jogosult a Vállalkozó bármely számlájából, illetve a garanciális visszatartásából kompenzálás útján kiegyenlíteni. Xxxxxxxxxx túl, Megrendelő – választása szerint – a szerződés azonnali hatályú felmondására is jogosult.

7. FEJEZET – VÁLLALKOZÓI DÍJ

7.1. – A Különös Szerződési Feltételekben rögzített díj fedezi a vállalkozásba adott munka teljes és a vonatkozó jogszabályokban, hatósági előírásokban, szabványokban, technológiai előírásokban foglaltaknak megfelelő, I osztályú minőségben való elvégzését a Különös Szerződési Feltételekben rögzített elszámolás módozat szerint (lásd. 7.2. és 7.3.)

7.2. – A fix végösszegű, átalányáras szerződések esetén a szerződésben foglalt munkák vállalkozói díja befejezési határidőre prognosztizált átalányár, amely a szerződés szerinti teljesítésig változatlan marad. A vállalkozói díj a műszaki tartalom és a kiviteli tervdokumentációban foglalt munkák komplett megvalósításának teljes költségét tartalmazza, utólagos számszaki-, mennyiségi- és műszaki észrevételekre való hivatkozással az ár és egységár, valamint határidő nem módosítható.

Átalányáras elszámolás esetén a Különös Szerződési Feltételek tartalmazzák azokat a tételeket (megrendelő által nyújtott szolgáltatások, biztosított anyagok), amelyet a vállalkozói díj nem tartalmaz.

7.3. – A tételes költségvetésű, elszámolású munkák esetén a végleges vállalkozói díj az elvégzett munka utólagos tételes felmérése alapján kerül meghatározásra az előzetesen elfogadott egységártáblázat nettó árai és a ténylegesen felmért, elfogadott munkamennyiség figyelembevételével. Az egységárak a szerződés teljesítéséig változatlanok maradnak, azokat sem a pótlólagos megrendelések, sem az elhagyott munkarészek nem módosítják.

7.4. – Vállalkozó kijelenti, hogy az egyösszegű átalányár meghatározására a Vállalkozóra bízott feladatok hiánytalan elvégzéséhez szükséges információk ismeretében került sor. Vállalkozó elismeri, hogy az árajánlatában feltüntetett árak 5% tartalékot tartalmaznak a kivitelezés során felmerülő műszaki bizonytalanságok esetére. Az

5%-os tartalék nem érinti a vállalkozói díj átalány jellegét.

Vállalkozó csak az elvégzett és a Megrendelő által leigazolt vállalkozói díjra tarthat igényt. Az el nem végzett munkák díját Megrendelő jogosult a KSZF- ben meghatározott egységárak alapján a vállalkozói díjból levonni, melyhez Vállalkozó a jelen ÁSZF elfogadásával hozzájárul. Egységárak hiányában a Megrendelő műszaki ellenőre által jóváhagyott árak/díj alkalmazandó a levonás során.

7.5. – A 7.2 vagy 7.3. pont szerint meghatározott vállalkozói díj, a Vállalkozás tárgyát képező munka szerződésszerű, hibátlan és hiánytalan, 7.1 pontban meghatározott első osztályú minőségben történő teljesítése esetén illeti meg a Vállalkozót. A vállalkozói díj magában foglalja a Vállalkozó tevékenységének, munkavégzésének díját, valamint az annak során felhasznált anyagok, alkatrészek értékét, az eredmény elérése érdekében tett szükséges ráfordításokat. A vállalkozói díj tartalmazza különösen:

- számítások, ideértve a talaj és a megépítendő műtárgyak szilárdságára vonatkozó számítások, a Megrendelő által előírt vagy egyébként hasznosnak, ill. szükségesnek ítélt talajmintavételek, az eredeti tervek módosítása miatt szükségessé váló engedélyeztetés (építési engedély is) költségét,

-a vállalkozásba adott munka hiánytalan megvalósításának költségeit, ideértve többek között a következőket: a munkavégzéshez szükséges közmű-elhelyezkedések ellenőrzésének, közmű-és útcsatlakozások kiépítésének költsége, az igénybe vett közműszolgáltatások díja, a magántulajdonban lévő utak és területek vagy a közutak és közterületek használatának költségei, díjai, vagy engedély nélküli használatuk esetén a bírságok, büntetések, az ideiglenes és/vagy felvonulási utak, a Megrendelő által rendelkezésre bocsátott területen kívül a kivitelezéshez használt terület költsége (anyagtárolásra, munkagépek és berendezések tárolására használt terület, ideiglenes hulladéklerakó, a törvényi előírásoknak és a vállalkozási szerződésnek megfelelő hulladék- elhelyezés), az engedélyeztetés költsége, ha azokat a Különös Szerződéses Feltételek alapján Megrendelő nem biztosítja, a szakmai előírások vagy a vállalkozási szerződés által előírt mintavételezés, elemzés, vizsgálat, az elkészített vagy kivitelezés alatt lévő műtárgyak fenntartásának, állagmegóvásának költségei (egyebek között az őrzés, a bekerítés és a tisztítás költségei) továbbá,

- minden olyan költség, amely az anyagok, a munkagépek, felszerelések és berendezések szállításával, mozgatásával kapcsolatos és nem kifejezetten a Megrendelőt terheli, a Megrendelő

által rendelkezésre bocsátott anyagok, munkagépek, felszerelések és berendezések ugyanezen költségei, a műtárgyak kitűzési pontjainak kijelölése, szerszámok és egyéb (másodlagos) anyagok, a több Vállalkozó együttes jelenlétéből fakadó költségek, a Vállalkozóra hárított vagy egyébként is őt terhelő biztosítások költségei, minden olyan költség, amely a tájékoztatással, egészségvédelemmel, biztonsággal, tűzvédelemmel, környezetvédelemmel, a munkaterület helyreállításával (eredeti állapot visszaállításával) kapcsolatos, a szomszédos, föld alatti vagy felszíni létező műtárgyak helyreállításának költségei, kártérítés az esetlegesen kárt szenvedett harmadik személyek részére,

- és általános jelleggel minden olyan költség, amely a vállalkozási szerződés keretében a Vállalkozó valamely kötelezettségével áll összefüggésben.

7.6. – A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az esetlegesen előforduló és előre nem látható többletköltségek megtérítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a többletköltségek kifizetését Megrendelő is elérte a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződés keretében.

7.7. – A Megrendelő a Vállalkozó felé jogosult azokat a költségeket tovább hárítani, melyek a Vállalkozó feladatkörében jelentkeztek és melyeket a Megrendelő fizetett meg a Vállalkozó helyett. Ezeket a költségeket a Megrendelő jogosult a Vállalkozó részére továbbszámlázni és annak összegét a Vállalkozó számlájából kompenzálás útján kiegyenlíteni.

8. FEJEZET – SZÁMLÁZÁS ÉS FIZETÉS – BESZÁMÍTÁS

8.1.1. – Vállalkozó köteles a számla benyújtása előtt a Megrendelő rendelkezésére bocsátani az általa elvégzett munka számlázásának alapjául szolgáló valamennyi szükséges felmérést, dokumentumot (minősítést, műbizonylatot, mérési jegyzőkönyvet, laboratóriumi eredményt, karbantartási útmutatót stb.); továbbá a számlát postai úton eljuttatni a Megrendelő címére.

Megrendelő vállalja, hogy a benyújtástól számított

8 munkanapon belül ellenőrzi és igazolja a Vállalkozó által a számla alátámasztására leadott felméréseket, dokumentumokat. Amennyiben a leadott dokumentumok nem helytállóak, Megrendelő visszaadja Vállalkozó részére javításra. Vállalkozó számlájához mellékelni köteles a Vállalkozó által aláírt és a Megrendelő Felelős műszaki vezetője által a Korm. rendelet alapján leigazolt és Xxxxxxx Szerződéses Feltételekben

meghatározott módon jóváhagyott teljesítésigazolást. Ennek hiányában a számla érvényesen nem fogadható el és visszaküldésre kerül hiánypótlás végett. Számlázáskor a teljesítés időpontjaként a teljesítésigazolási jegyzőkönyvben megjelölt időpontot kell szerepeltetni, valamint a szerződés számát. Ha a teljesítéstől számított 15 napon belül Vállalkozó nem állítja ki a számlát, és nem nyújtja be, később a számla nem fogadható be a régi formájában. (Újra kell indítania a teljesítés igazoltatási folyamatot 8 napon belül.) Vállalkozó tudomásul veszi, hogy Megrendelőnél csak heti egy alkalommal, csütörtökönként kerül sor szállítói kifizetésekre, ami nem minősül késedelmes kifizetésnek.

8.1.2.- Előleg

A Megrendelő kijelenti, hogy a Szerződés tárgyát képező munkák elvégzéséhez előleget nem biztosít.

8.1.3.- Részszámla

Vállalkozó 30 napnál hosszabb időtartamú kivitelezés esetén részszámlázásra jogosult a Különös Szerződési Feltételekben meghatározott gyakorisággal vagy ütemeknek megfelelően. A részszámla összege a Megrendelő képviselője által elfogadott teljesítési jegyzőkönyvben a Xxxxx által rögzített készültségi fok alapján kerül meghatározásra, amely jegyzőkönyvet Vállalkozó a részszámlához mellékelni köteles. A részszámlán Vállalkozó köteles a Különös Szerződési Feltételekben vagy az Általános Szerződési Feltételekben (lásd 9.2) meghatározott teljesítési visszatartást feltüntetni, illetve Megrendelő jogosult azokat pénzügyileg visszatartani. Részszámlában csakis olyan munkafázis szerepelhet, mely alkalmas a használat vagy továbbépítés minden feltételének teljesítésére, nem ideiglenes vagy rezsi tevékenység és az értéke azonosítható. A részszámla kifizetése nem jelenti az adott munka elfogadását, a Vállalkozó továbbra is teljes körűen felelős az általa vállalt munka elvégzéséért. A benyújtott részszámlák összege nem haladhatja meg a vállalási ár 90 %-át.

A részszámlák befogadása és teljesítése nem jelenti az adott szakasz átadás-átvételét, a Vállalkozónak a kárveszélyt a sikeres műszaki átadás-átvétel lezárásáig minden szakasz vonatkozásában viselnie kell.

8.1.4. – Elszámolás - Végszámla

A Vállalkozó végszámlájához csatolni köteles az átadás-átvételi jegyzőkönyv illetve a 12.2 pont szerint jóváhagyott teljesítésigazolást. A szükséges mellékletek hiányában Megrendelő nem teljesíti a számla kifizetését. Vállalkozó a rész- és

végszámláin köteles feltüntetni a megrendelés, illetve szerződés számát.

Ha Vállalkozó által bemutatott, és a számlázás alapjául szolgáló végleges dokumentumok egy része vagy egésze nem kerül elfogadásra, Megrendelő erről értesíti Vállalkozót és – amennyiben a kijavítás lehetséges - elküldi neki az általa leellenőrzött és kijavított végleges felméréseket és dokumentumokat. Vállalkozó az értesítéstől számított 15 napon belül írásban jelezheti észrevételeit és kifogásait, megfelelő indokolással alátámasztva. Ha Vállalkozó észrevételeit és kifogásait a fentiek szerint nem jelzi a megadott határidőn belül, vagy azokat indokolással megfelelőképpen nem támasztja alá, akkor magatartása a Megrendelő általi kifogások végleges elfogadásának minősül, ezáltal a Megrendelő mentesül a késedelmes fizetési teljesítés terhe alól, így a fizetési határidő a hibátlan dokumentumok beérkezésétől számítva kerül megállapításra.

Amennyiben a vállalkozói szerződés tárgya az általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében a fordított adózás hatálya alá esik, úgy Vállalkozó köteles a számlán feltüntetni a Megrendelő adószámát és azt a megjegyzést, hogy

„FORDÍTOTT ADÓZÁS - Az ÁFA megfizetésére a Megrendelő kötelezett.” Ezzel egyidejűleg mind a Megrendelő, mind a Vállalkozó kijelenti, hogy a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (3) bekezdésének feltételei vonatkoznak rá, azaz belföldön nyilvántartásba vett adóalany, valamint nincs olyan jogállása, amely alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.

Amennyiben a Különös Szerződéses Feltételekben a felek rögzítették, hogy a szerződés teljesítése közbeszerzés tárgyát képező beruházás közvetlen megvalósítását jelenti, a Vállalkozó a 2003. évi XCII. Törvény 36/A §–ában foglalt adóigazolás benyújtására köteles a Megrendelő felé.

Felek megállapodnak abban, hogy Vállalkozó az Art. 36/A. § (1) bekezdésének a.) pontjában írt 30 napnál nem régebbi adóigazolást úgy köteles biztosítani, hogy az adóigazolás időbeli hatálya az esedékes számla fizetésének napjára is kiterjedjen, ezért Vállalkozó a fizetési határidő lejártát megelőző 7 nappal köteles 23 napnál nem régebbi adóigazolást a Megrendelő rendelkezésére bocsátani az Art. 36/A. §-a szerint. Vállalkozó a papír alapú adóigazolás eredeti példányát a Megrendelő részére a fizetési határidő lejárta előtt 7 nappal köteles megküldeni. Az adóigazolás mindkét esetben akkor minősül Megrendelő által átvettnek, amikor az Megrendelőhöz igazolható módon megérkezett.

Amennyiben a Vállalkozó az Art. 36/B. §-a alapján a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel, úgy a fenti adóigazolás helyett kizárólag erről a tényről a fizetési határidő lejártát megelőzően 7 nappal köteles a Megrendelőt a fenti módon írásban tájékoztatni.

Mindaddig, amíg Vállalkozó az Art. 36/A §-a szerinti adóigazolást a fent írt módon és határidőben nem biztosítja a Megrendelő részére, vagy Vállalkozó az Art. 36/B.§-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel, és köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplésről a Megrendelőt írásban, a fentiek szerint nem értesíti, a Megrendelő fizetési kötelezettségével nem esik késedelembe.

8.2. Fizetési határidő

8.2.1. - Megrendelő – a 8.2.2 pontban rögzítettek figyelembe vételével – a számla kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles Vállalkozó szabályszerűen benyújtott és esedékes számláját kiegyenlíteni a Vállalkozó számláján feltüntetett bankszámlaszámra történő átutalással. Kifizetési napnak Megrendelő bankszámlájának a számla összegével történő megterhelésének napja minősül. Késedelmes fizetés esetén Megrendelő a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatot fizet Vállalkozó számára.

8.2.2. - Megrendelő csak abban az esetben teljesíti a Vállalkozó számlájának határidőre történő kifizetését, amennyiben már kézhez vette Vállalkozó számláját, valamint a Beruházótól is beérkezett hozzá az ennek megfelelő összeg. Megrendelő ilyen esetben a Beruházó felé benyújtott számlájának kifizetésétől számított maximum 5 munkanapon belül köteles Vállalkozó szabályszerűen benyújtott és esedékes számláját kiegyenlíteni, amennyiben a tárgyi Projekt nem esik a Kbt. hatálya alá.

8.3. – A Megrendelő jogosult bármely, a Vállalkozóval szemben fennálló, lejárt követelését a Vállalkozó számlakövetelésével szemben beszámítás útján kompenzálni a számlakiegyenlítések alkalmával, de köteles a kompenzáció tényét a Vállalkozóval közölni.

8.4. – Amennyiben a Vállalkozó harmadik személynek kárt okozott a kivitelezés során és a kárt nem javította ki és/vagy nem térítette meg, akkor a harmadik személy helytálló és indokolt panasza alapján a Megrendelő felfüggesztheti a

Vállalkozó részére teljesítendő kifizetéseket a kártérítés összegéig, a kártérítés megtörténtéig.

8.5. Közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos kifizetések

A Megrendelő tájékoztatja a Vállalkozót, hogy közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos szerződések esetében a számlák kifizetésének rendjét a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény

135. §-a szabályozza.

Eszerint amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe a következő szabályok szerint fizeti ki a szerződésben foglalt ellenértéket:

- az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozik, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenértékből;

- az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket, valamint az alvállalkozókat, hogy a teljesítés elismerését követően állítsák ki számláikat, egyidejűleg felhívja őket, hogy amennyiben nem szerepelnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. §-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, nyújtsák be a tényleges kifizetés időpontjától számított harminc napnál nem régebbi együttes adóigazolást;

- az ajánlatkérő az alvállalkozói teljesítés ellenértékét a számla kézhezvételét követő legfeljebb hatvan napon belül közvetlenül utalja át minden egyes ajánlattevőnek és alvállalkozónak.

A fentiekre figyelemmel a Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a leigazolt és jog- és szerződésszerűen kibocsátott számláját közvetlenül a Beruházó egyenlíti ki. Ennek következtében a Beruházó fizetési késedelme esetén a Megrendelőt nem terheli felelősség.

9. FEJEZET – BIZTOSÍTÉKOK / SZAVATOSSÁG ÉS XXXXXXXX

9.1. – A Különös Szerződési Feltételek pontosítják a vállalkozói biztosítékok nyújtására vonatkozó rendelkezéseket, a biztosíték nyújtásának mértékét és módját. Eltérő rendelkezés hiányában az alábbiakat kell alkalmazni.

9.2. - BIZTOSÍTÉKOK

9.2.1. - Teljesítési biztosíték:

Vállalkozó szavatol a jelen Szerződésben vállalt kötelezettségeinek szerződésszerű teljesítéséért, és biztosítékot (teljesítési garanciát) nyújt arra az esetre, amennyiben szerződéses kötelezettségeit nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti. A teljesítési biztosíték a kivitelezés ideje alatt áll fenn és az elkészült teljes munka átadás-átvételének időpontja + 70 napig, vagy amennyiben a Beruházóval megkötött szerződés ennél hosszabb időtartamot állapít meg, úgy az abban meghatározott ideig. A Különös Szerződéses Feltételek eltérő rendelkezése hiányában a teljesítési biztosíték mértéke a részszámlák, összegének 10%-a, mely a nettó összegből kerül visszatartásra. Kifizetése a műszaki átadás-átvételt követően kiállított végszámla esedékességekor történik Vállalkozó kifejezett írásbeli kérelme alapján, figyelembe véve az alábbi jóteljesítési biztosíték kapcsán meghatározottakat is.

Amennyiben a Különös Szerződéses Feltételek azt lehetővé teszik, a teljesítési biztosíték a szerződés aláírását követő 15 napon belül átadott, a teljes szerződéses nettó összeg 10%-nak megfelelő mértékű teljesítési bankgaranciával kiváltható. A bankgarancia lejárata a munkák tervezett befejezését követő 70. nap. A fenti határidő elmulasztása esetén a teljesítési biztosíték nem váltható ki bankgaranciával. Bankgarancia nyújtása esetén a Vállalkozó minden esetben köteles egyeztetni a szövegezés és a kondíciók tárgyában a Megrendelő pénzügyi osztályával.

Abban az esetben, ha a Vállalkozó mulasztása vagy szerződésszegése miatt a teljesítési biztosíték összegéből Megrendelő levonást eszközöl, úgy Vállalkozó a levonást követő 3 munkanapon belül köteles annak összegét az eredeti 10%-os mértékre kiegészíteni a teljesítési biztosíték érvényességi idejének időtartamára. Amennyiben erre felhívás ellenére sem kerül sor, úgy Megrendelő jogosult a teljesítési biztosíték összegét a Vállalkozó részszámláiból történő pénzügyi visszatartás útján kiegészíteni.

A fentieknek megfelelően a szerződés teljesítésének elhúzódása illetve a teljesítési határidő módosítása esetén Vállalkozó köteles az új teljesítési határidő vagy a teljesítés új várható időpontja alapján meghosszabbított érvényességi időtartamú teljesítési bankgaranciát nyújtani, az eredeti bankgaranciája érvényességének lejártát megelőző legkésőbb 10. napig. E kötelezettség elmulasztása esetén Megrendelő választása szerint jogosult a teljesítési biztosíték összegét a Vállalkozó részszámláiból visszatartani, vagy a Vállalkozó által nyújtott teljesítési bankgaranciát lehívni, és a lehívott összeget pénzügyi

visszatartásként kezelni, a jelen ÁSZF rendelkezéseinek megfelelően.

9.2.2. – Jóteljesítési/jótállási biztosíték: (pénzügyi visszatartás vagy jóteljesítési/jótállási bankgarancia) Vállalkozó a teljesítés átadás-átvételi jegyzőkönyvben meghatározott időpontjától számított 5 éves időtartamra a hibátlan teljesítésért jótállásra kötelezett, feltéve, hogy a Felek a Különös Szerződési Feltételekben eltérően nem állapodnak meg a jótállás időtartamáról. Abban az esetben, amennyiben a Vállalkozó teljesítésének időpontja elválik a teljes projekt Megrendelő által történő teljesítésének időpontjától, úgy a jótállás időtartama a Vállalkozó tényleges teljesítésével kezdődik, és a teljes projekt Megrendelő által történő átadását igazoló jegyzőkönyv dátumától számított 5 évig tart. Felek rögzítik, hogy a szerződés bármilyen okból történő megszűnése, illetve megszűntetése esetén – hacsak a felek erről kifejezetten nem állapodnak meg másként – az elvégzett munka tekintetében a Vállalkozót a jótállási kötelezettség a vállalkozási szerződésben meghatározott jótállási idő leteltéig terheli.

A Vállalkozó a jótállási kötelezettsége időtartamára jóteljesítési garanciát nyújt, amelynek összege a teljes vállalkozói díj nettó összegének a Különös Szerződési Feltételekben meghatározott %-a, eltérő rendelkezés hiányában 5%-a. A jóteljesítési biztosíték a végszámla nettó összegéből kerül pénzügyileg visszatartásra, ugyanakkor amennyiben teljesítési biztosíték nyújtására került sor, úgy a teljesítési biztosíték 50%-a, de minimum a nettó vállalkozói díj 5%-a a jótállási időszakra automatikusan jóteljesítési garanciává alakul át.

A jóteljesítési biztosíték Megrendelő által fel nem használt részének kifizetése a jótállási idő lezárásaként tartott utófelülvizsgálatról készült jegyzőkönyv dátumát követően, a Vállalkozó kifejezett írásbeli kérelme alapján történik. Az utófelülvizsgálatot a jótállási idő lejártát megelőző két héttel a Vállalkozó köteles kezdeményezni. Az utófelülvizsgálat olyan időpontban történhet, amikor az időjárási viszonyok lehetővé teszik az esetleges hibák hiánytalan feltárását. Az utófelülvizsgálaton feltárt hiányosságokat a Vállalkozó jótállási kötelezettsége körében köteles kijavítani.

Abban az esetben, ha jelen szerződésben meghatározott okból a jóteljesítési/jótállási biztosíték összegéből Megrendelő levonást eszközöl, úgy Vállalkozó a levonást követő 3 munkanapon belül köteles annak összegét az eredeti mértékre kiegészíteni a biztosíték érvényességi idejének időtartamára.

Amennyiben a Különös Szerződési Feltételek úgy rendelkeznek, a jóteljesítési biztosíték címén történt pénzügyi visszatartás a végszámla benyújtásával egyidejűleg átadott jóteljesítési bankgaranciával kiváltható. A jóteljesítési garanciális visszatartásnak megfelelő bankgaranciának a jótállási időszak leteltét követő 70. napig érvényesnek kell lennie. Amennyiben a Megrendelő a jótállási bankgarancia terhére az ÁSZF rendelkezései szerint lehívást eszközöl, úgy Vállalkozó köteles a lehívást követő 5 napon belül a jótállási bankgaranciát az eredeti bankgarancia összegére kiegészíteni, illetve ennek megfelelően új bankgaranciát szolgáltatni, oly módon, hogy a Megrendelő rendelkezzen az eredeti mértékű bankgaranciával. Ennek hiányában Megrendelő jogosult a Vállalkozó nála lévő bankgaranciáját lehívni és az így lehívott összeget pénzügyi visszatartásként kezelni.

Bankgarancia nyújtása esetén a Vállalkozó minden esetben köteles egyeztetni a szövegezés és a kondíciók tárgyában a Megrendelővel, a Felek minden egyes esetben kötelesek összhangba hozni a Megrendelő által a Fővállalkozói/generálkivitelezői szerződés keretében nyújtott jóteljesítési bankgarancia feltételeivel (viszontgarancia).

A Vállalkozó által nyújtott teljesítési/jóteljesítési biztosíték a Vállalkozót terhelő kötbérek és jogszerű kártérítési igények fedezetére is igénybe vehető.

A szerződéses jótállási szabályok nem szabályozott kérdéseiben a törvényi jótállási szabályokat kell alkalmazni. A Vállalkozó jótállási kötelezettsége nem érinti a hatályos jogszabályok alapján fennálló szavatossági kötelezettséget és annak időtartamát (kötelező alkalmassági idő).

9.3. – Hibabejelentés alapján, annak kézhezvételétől számított 24 órán belül Vállalkozó köteles helyszíni hibavizsgálatot tartani és ezt követő 24 órán belül állásfoglalását dokumentáltan közölni. Ebben a nyilatkozatban Vállalkozó ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyeket a hiba haladéktalan kiküszöbölése érdekében megtett, beleértve a hiba megszűntetésének időpontját, határidejét. A Vállalkozó – az azonnali beavatkozást igénylő intézkedéseken kívül – a hiba bejelentését követő 3 napon belül köteles a javítási munkákat megkezdeni és a Megrendelő által kitűzött időpontra befejezni. A Vállalkozó az elvégzett javítási munkákról a Megrendelőt tájékoztatni köteles. Vállalkozó az elvégzett javítási munkákra semmilyen jogcímen, sem

részben, sem egészben nem tarthat igényt költség, díj stb. térítésre akkor sem, ha a javítási munka hétvégére vagy munkaszüneti napra esik.

A jótállási és szavatossági idő a javított rész vonatkozásában a hatályos jogszabályok szerint meghosszabbodik.

9.4. – Amennyiben Vállalkozó a bejelentett hibát – akár a kivitelezés időtartama, akár a jótállási időszak alatt – nem szünteti meg, nem vállalja vagy a hiba kijavításával indokolatlanul késedelmeskedik, a Megrendelő jogosult a javítást más kivitelezővel a Vállalkozó költségére elvégeztetni és annak összegét a teljesítési/jóteljesítési biztosíték terhére elszámolni. Ez esetben Vállalkozó a kijavított hiba fennállását, a javítás szükségességét és módját, valamint a javítás összegét utóbb nem vitathatja.

9.5. – Amennyiben a Vállalkozó megszűnik, illetve amennyiben vele szemben felszámolási eljárás indul vagy végelszámolását kezdeményezte és így az alvállalkozóját/vállalkozóját terhelő jótállási és szavatossági kötelezettségeket nem tudná Megrendelő érdekében érvényesíteni, úgy a jelen ÁSZF elfogadásával a Vállalkozó felszámolásának, végelszámolásának elrendelésének időpontjától a jótállási, illetve szavatossági igények érvényesítésének jogát Vállalkozó a Megrendelőre engedményezi.

9.6. A szavatossági igények elévülésének ideje öt év. Az igény érvényesítésére vonatkozó írásbeli felszólítás az elévülést megszakítja.

10. FEJEZET – A KIVITELEZÉS ÜTEMTERVE ÉS MUNKATERÜLET ÁTADÁS

10.1. – A vállalkozás tárgyát képező munka megkezdéséig a Vállalkozó köteles a Megrendelő részére jóváhagyásra benyújtani a kivitelezési ütemtervet. Megrendelő által jóváhagyott kivitelezési ütemterv a vállalkozási szerződéssel összhangban meghatározza a teljesítési határidőket, a feladatokat és a munkavégzési periódusokat, amely adatok lényeges szerződéses feltételekké válnak. Ha a Megrendelő úgy ítéli meg, hogy a kivitelezés tényleges megvalósulási üteme nem egyezik a jóváhagyott kivitelezési ütemtervvel, akkor a Vállalkozó 3 napon belül egy felülvizsgált ütemtervet köteles elkészíteni oly módon, hogy az ne veszélyeztesse a munkálatok eredeti határidőben történő befejezését.

10.2. – Vállalkozó a munkát a munkaterület-átadás után kezdheti meg. A munkaterület átadására jegyzőkönyv alapján vagy az építési naplóban kerül

sor, ennek kiállításával egyidejűleg történik az építési napló megnyitása. A Megrendelő a munkaterületet a munka megkezdésére alkalmas állapotban adja át. Ugyanakkor a Vállalkozó az átvételi jegyzőkönyv aláírásával elismeri, hogy munkaterületet megismerte, azt a kivitelezés határidőre történő teljesítésének elvállalásához szükséges mértékben megvizsgálta, a kivitelezést esetleg zavaró körülményeket az elvárható gondossággal tanulmányozta, és a jelen Szerződést ezek ismeretében köti meg. Amennyiben azt a terv előírja, a munkaterületen meglévő közmű vezetékek meglétéről, elhelyezkedéséről Vállalkozó előzetesen köteles meggyőződni, illetve egyeztetni az adott közmű vezeték tulajdonosával és/vagy üzemeltetőjével.

10.3. – Amennyiben a kivitelezés előrehaladása során a Vállalkozó tényleges teljesítése nem felel meg a kivitelezési ütemtervnek, vagy amennyiben a munkaterületen dolgozó más vállalkozók koordinációja ezt szükségessé teszi, a Vállalkozó köteles a Megrendelő felszólítására előrehaladásának gyorsítását eredményező intézkedéseket tenni, melynek keretében megkövetelhető a létszám növelése, túlóra, szombati - vasárnapi munkavégzés és egyéb erőforrások igénybevétele a vállalkozói díj növelése nélkül. Ha Vállalkozónak a lemaradás behozására tett intézkedései nem hoznák meg a várt eredményt, a Megrendelő jogosult más Vállalkozó bevonására és ezzel kapcsolatosan felmerülő költségeinek Vállalkozó felé történő áthárítására. Mindez nem érinti a Megrendelőnek az alábbi 11.2. pontban meghatározott jogait.

10.4. – Előteljesítés: A Különös Szerződési Feltételek ellenkező rendelkezése hiányában a munkák gyorsabb elvégzése ugyan lehetséges, de nem ad okot a vállalkozói díj módosítására.

11. FEJEZET – A HATÁRIDŐT BEFOLYÁSOLÓ ESEMÉNYEK

11.1. – A kivitelezési határidő meghosszabbítása

A határidő(k) meghosszabbítására csakis a vállalkozási szerződésben rögzített esetekben kerülhet sor.

Vállalkozó köteles a Megrendelő felé haladéktalanul jelezni minden olyan eseményt, tértivevényes ajánlott levéllel megerősített faxon vagy e-mailben, amely a határidő meghosszabbításához vezethet. Ha ezt Vállalkozó elmulasztja, késedelem esetén a felelősség alól nem mentesülhet.

Időjárás

Vállalkozó köteles a Megrendelővel együtt rögzíteni azokat a meteorológiai körülményeket, amelyek adott esetben a szerződéses határidő meghosszabbításához vezethetnek. Amennyiben a Felek ilyen körülményeket kifejezetten nem rögzítenek a Különös Feltételekben, akkor Vállalkozó az időjárás miatt fellépő nehézségekre sem a teljesítési határidő, sem a felmerülő plusz költségek tekintetében nem hivatkozhat. Fentiek ellenére a Megrendelő – döntése szerint – jogosult a vállalkozói határidő meghosszabbítására, ha azt számára is engedélyezte Beruházó a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződés keretein belül.

Robbanóanyagok és régészeti leletek

Vállalkozó köteles a Megrendelővel együtt rögzíteni robbanóanyagok és régészeti leletek vagy hasonló anyagok felfedezését, maximum 10 munkanapon belül, ami még a Megrendelő számára is biztosítja jogai fenntartását a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződés keretein belül. Ebben az esetben Vállalkozó azonnal leállítja a munkákat a felfedezett anyagok helyén, megteszi a megfelelő intézkedéseket a felfedezett anyagok, a környezetében található javak és személyek védelmére. Ezen a területen a munka újbóli megindítására csak a Megrendelő és Beruházó ilyen értelmű írásos engedélye után kerülhet sor. A kivitelezési határidő meghosszabbítására akkor kerülhet sor, ha azt Megrendelő számára is engedélyezte Beruházó a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződés keretein belül.

Egyéb Vis major esemény

Egyéb Vis major eseménynek minősül minden olyan külső esemény, amely előre nem látható, elháríthatatlan és megakadályozza a Vállalkozót szerződéses kötelezettségei teljesítésében, feltéve, hogy arról Vállalkozó haladéktalanul értesíti Megrendelőt annak érdekében, hogy ez utóbbi is hivatkozhasson rá fővállalkozói/generálkivitelezői szerződése keretében. Vállalkozó köteles Megrendelőt tájékoztatni az esemény alakulásáról legalább 4 naponta, valamint azonnal értesítenie kell az esemény megszűnéséről. A kivitelezési határidő meghosszabbítása csak olyan mértékű lehet, amely a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződés adta meghosszabbítás keretén belül marad.

E fenti eseményekkel összefüggő költségeket Megrendelő a Vállalkozónak csak akkor téríti meg, ha

- a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződés megengedi a többletköltségek ilyen címen történő elszámolását, és

- Vállalkozó a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződésnek megfelelően számolt be e többletköltségeiről, úgy, hogy Megrendelő maga is érvényesíthesse fővállalkozói/generálkivitelezői szerződése keretében ugyanezeket a jogokat a Beruházóval szemben,

- és legfeljebb olyan mértékben, amelynek érvényesítését a maga Megrendelő is elérte ugyanilyen címen.

11.2. – Vállalkozói késedelem

11.2.1. – A Vállalkozó a jelen Szerződésben vállalt kötelezettségeinek nem a szerződésben megállapodott teljesítési határidőre (ideértve a részhatáridőket is) történő teljesítése (továbbiakban: késedelmes teljesítés) esetén, valamint hibás teljesítés, és meghiúsulás esetén kötbért köteles fizetni az alábbiak szerint:

Késedelmi Kötbér: a késedelem minden megkezdett napjára fizetendő kötbér mértéke a nettó vállalkozói díj 1%-a, legfeljebb azonban 20%-a. Amennyiben Vállalkozó késedelmesen teljesít, a Megrendelő a Vállalkozó részére póthatáridőt állapíthat meg. A póthatáridő elmulasztása a szerződés nem teljesítését (meghiúsulását) eredményezi. A kötbér a késedelembe esés napján válik esedékessé.

Hibás teljesítési kötbér: A Vállalkozó hibás teljesítése esetén 20 % mértékű kötbért köteles fizetni. A kötbér alapja a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiba esetén a teljes nettó vállalkozói díj, a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó hiba esetén a hibás munkarészre eső nettó vállalkozási díj. Vállalkozó hibás teljesítési kötbérfizetési kötelezettségét nem befolyásolja, hogy a hiba javítható, vagy nem javítható. A hibás teljesítési kötbér a hibás teljesítés megállapításakor válik esedékessé.

11.2.2. – Amennyiben Vállalkozó a kivitelezés határidőben történő megkezdését elmulasztja, a munkálatok végzését a Megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül felfüggeszti, vagy az ütemtervtől oly mértékben elmarad, hogy az a Megrendelő megítélése szerint már veszélyezteti a munka határidőben történő befejezését és mindemellett nem kerül sor póthatáridő tűzésére vagy a teljesítésre kitűzött póthatáridő eredménytelenül telik el, a szerződést nem teljesítettnek (meghiúsultnak) kell tekinteni és a Megrendelő jogosult – választása szerint - a jelen Szerződést azonnal hatállyal felmondani vagy attól elállni. Nem teljesítés esetén a Vállalkozó meghiúsulási kötbért köteles fizetni, melynek értéke

a nettó Vállalkozói díj 20%-a. A meghiúsulási kötbér a felmondás, elállás napján válik esedékessé.

Amennyiben a szerződés tartama alatt, továbbá az átadás-átvételi eljárás befejezésétől számított 5 (öt) évig a Vállalkozóval szemben felszámolási eljárást kezdeményeznek vagy a Vállalkozó önmaga ellen csődeljárást kezdeményez, a Megrendelő külön jognyilatkozat nélkül, önmagában a jelen bekezdésben meghatározott tények bekövetkeztével (ipso facto) egyéb kötbérre válik jogosulttá. Az egyéb kötbér mértéke a nettó Vállalkozói díj 10 %- a, amelyet a Megrendelő jogosult akár a Teljesítési Biztosíték, akár a Jótállási Biztosíték terhére azonnal érvényesíteni. Az egyéb kötbérbe a késedelmi kötbér nem számít bele.

Az egyéb kötbér a Vállalkozóval szemben történő felszámolási eljárás kezdeményezésének, vagy a Vállalkozó által önmaga ellen történő csődeljárás kezdeményezésének napján válik esedékessé,

A Vállalkozó a felszámolási, csődeljárás kezdeményezéséről haladéktalanul köteles a Megrendelőt írásban tájékoztatni.

11.2.3. – A Vállalkozó a kötbér megfizetése alól csak akkor és olyan mértékben mentesül, amilyen módon és mértékben bizonyítja, hogy a szerződésszegésért nem tartozik felelősséggel. Megrendelő, amennyiben a Vállalkozóval szemben felmerült kötbérkövetelése, lejárt pénzkövetelése van, azt jogosult beszámítani a vállalkozói díjba (kötbérköteles részhatáridők esetén a részszámla összegébe), illetve jogosult elszámolni a teljesítési/ jóteljesítési biztosíték terhére.

Vállalkozó a kötbért Megrendelő írásbeli felszólítását követő 5 munkanapon belül köteles megfizetni, amennyiben Megrendelő kötbér követelése meghaladja a még ki nem fizetett és Vállalkozó által már elvégzett munkák, valamint a Megrendelő részére bocsátott egyéb biztosítékok ellenértékét.

A teljesítés meghiúsulása, késedelmes vagy hibás teljesítés esetén a Megrendelő érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát (új Vállalkozó megbízása, a munka meggyorsítása, többletköltségek, elmaradt bevételek stb.) is a Vállalkozóval szemben.

A munka Megrendelő általi átvétele esetén Megrendelő – jelen pont alapján – esetleges kötbérigénye érvényesítésére időkorlát nélküli jogfenntartással él.

11.2.4. (1) Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a Vállalkozó a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja

teljesíteni, és a teljesítés emiatt a Megrendelőnek már nem áll érdekében, a Megrendelő jogosult a szerződéstől elállni vagy azt azonnali hatállyal felmondani.

A késedelem nyilvánvaló különösen akkor, ha a késedelem várhatóan meg fogja haladni a szerződés szerinti munka mennyiségének vagy nettó értékének a 10%-át.

A fenti esetben a Megrendelő a szerződés megszüntetésének időpontját követő 3 munkanapon belül köteles meghatározni a munka készültségi fokát, és annak ellenértékét, továbbá megállapításai eredményét a Vállalkozóval írásban közölni.

Ennek során a szerződésben rögzített egységárakat, vagy vezetékszakaszok egyösszegű nettó árát kell alapul venni, figyelembe véve az elmaradó és a megvalósult szakaszok műszaki jellemzőit (pl. csatornaszakasz mélysége, burkolt vagy burkolatlan nyomvonal, vákuumos víztelenítés szükségessége, stb.)

Amennyiben a Vállalkozó a Megrendelő megállapításaira további három napon belül nem nyilatkozik, azokat a Vállalkozó által elfogadottnak kell tekinteni.

11.2.5. - A Megrendelő által megbízott személy bármikor, bejelentés és engedély nélkül jogosult ellenőrizni a munka- tűz- és környezetvédelmi szabályok maradéktalan betartását a VWT Magyarország Kft-nél alkalmazásban lévő BB-446-

1 Kivitelezés-ellenőrző lista alkalmazásával. Az ellenőrzések teljes körűségének érdekében a Vállalkozó köteles a munkaterületen végzett tevékenységek végzésére megkötött szubalvállalkozói szerződésben az ellenőrzési jogosultság jogi alapját megteremteni. A vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelezettségek be nem tartása a Vállalkozó, illetve annak Alvállalkozói/Vállalkozói részéről súlyos szerződésszegésnek minősül, amely szerződésszegésre tekintettel a Vállalkozót kötbérfizetési kötelezettség terheli. A kötbér mértéke szerződés aláírásának időpontjában érvényben lévő a Kivitelezés-ellenőrző listában meghatározott pontrendszer szerint kiszámított mértékben terheli a vállalkozót, amelynek kiszámítási alapja: 1 pont = 5000.- Ft, azaz Ötezer forint. Az ellenőrzési listát a munkaterület átadásakor a Megrendelő átadja a Vállalkozó részére. A kötbérfizetési kötelezettséget, megalapozó mulasztást, és annak bizonyítékait, valamint a kötbér összegét a Megrendelő az építési naplóban rögzíti, melyre a Vállalkozó észrevételt tehet. A Vállalkozó által fizetendő kötbér összegét a felek a teljesítés-igazoláson feltüntetik, és az a

Vállalkozó esedékes számlájának összegéből levonásra kerül. Ha a mulasztást a Vállalkozó az építési napló bejegyzésétől számított 2 munkanapon belül nem szünteti meg, akkor a kötbér ismételten kiszabható, és a Vállalkozó tevékenysége a hiányosság kiküszöböléséig felfüggeszthető.

Fenti szabályok ismételt megszegése, illetve munkagödör, munkaárok beomlásával kapcsolatos nem megfelelőség esetén a Megrendelő jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

12. FEJEZET – ÁTADÁS-ÁTVÉTEL

12.1. – Vállalkozó írásos formában kérheti Megrendelőtől a munkák befejezésének megállapítását (készrejelentés). A készrejelentés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül a Megrendelő megszervezi az átadás-átvételi eljárást a munkaterületen. A munkák befejezését fenntartás nélkül megállapító jegyzőkönyv aláírásának időpontja jelzi a munkák befejezésének tényleges időpontját.

A feleknek az átadás-átvétel megkezdésekor a szerződésszerű teljesítés elbírálásához szükséges iratokat (átadási tervdokumentáció, építési napló és annak mellékletei, ellenőrző mérések és egyéb minőségi vizsgálatok eredménye, 2. sz. mellékletben meghatározott hulladék kimutatás stb.) egymás rendelkezésére kell bocsátaniuk.

A munkák befejezésekor Vállalkozó köteles a munkaterületét megtisztítani, és onnan az eszközeit, berendezéseit valamint minden megmaradó anyagot elszállítani. Ezek hiányában a Megrendelő jogosult a teljesítésigazolás kiadását megtagadni, illetve a Vállalkozó költségén a szükséges intézkedéseket megtenni.

A Vállalkozó felelős műszaki vezetője a közös helyszíni bejárás során az építési naplóba, illetve jegyzőkönyvben rögzített mennyiségi és minőségi hibák, hiányosságok kijavítását követően a Megrendelő felelős műszaki vezetőjének átadja a szerződésben vállat és elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítési összesítőt.

12.2. – A teljesítési összesítő a kivitelezési tervdokumentáció olyan példánya, amelyen Vállalkozó a tervezett és a kivitelezett állapot közötti eltéréseket feltüntette, vagy igazolta, hogy a kivitelezés a terv szerint történt. Ha Vállalkozó a megvalósulási tervdokumentációt a Megrendelő felszólítása ellenére sem bocsátja rendelkezésre, illetve az átadás-átvételi dokumentáció egyéb hiányosságait nem pótolja, a Megrendelő a munka átvételét megtagadhatja – abban az esetben is, ha egyébként tényleges minőségi és mennyiségi hibát nem állapítottak meg - és jogosult a megvalósulási

dokumentációt a Vállalkozó költségére elkészíteni, illetőleg elkészíttetni.

A vállalkozási munkák befejezése csak akkor állapítható meg, ha a szükséges próbákat elvégezték és a hibákat kijavították a Megrendelő megelégedésére, illetve ha a teljesítési összesítő a Különös Szerződési Feltételekben meghatározott tartalommal leadásra került. Nem tagadható meg az átadás-átvétel az olyan jelentéktelen hibák, hiányosságok esetén, amelyek sem önmagukban, sem a javításukkal járó munkák során nem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot. Ilyen hibák esetén az Eljárást le kell zárni, azzal, hogy a hibákat Vállalkozó a jegyzőkönyvben meghatározott határidőn belül köteles kijavítani.

A rendeltetésszerű használatot akadályozó, kijavítható hibák esetén az Eljárást fel kell függeszteni, és a hiba javítására a jegyzőkönyvben Vállalkozó számára póthatáridőt kell kitűzni.

A műszaki átadási (megvalósulási) dokumentáció minimális tartalmát a 191/2009 Korm. Rendelet határozza meg.

Fentieken túlmenően a Vállalkozó a Megrendelőnek átad minden olyan dokumentumot, amely a Megrendelő és a fővállalkozó/Beruházó közötti teljesítésigazoláshoz és elszámoláshoz, valamint az építőipari kivitelezési tevékenység dokumentálásához szükséges.

A Megrendelő felelős műszaki vezetője a fentieket követően teljesítésigazolást ad ki az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységről, annak mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, és ez alapján javaslatot tesz a vállalkozói számla kiállításának tartalmára. A felelős műszaki vezető által kiállított teljesítésigazolás csak a Megrendelő illetékes területi igazgatójának,– valamint 10 Millió forintot elérő projektérték felett a vezérigazgatójának – jóváhagyásával érvényes.

12.3. – A munkák befejezését megállapító eljárás költségét teljes egészében a Vállalkozó viseli, ha az eljárás nem eredményezi az átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírását. A Vállalkozó átadás-átvétel lezárultáig egyedül felelős a munkaterületért, többek között a műtárgyak, az anyagok, berendezések állagfenntartásáért, az esetleges hibák, hiányosságok kijavításáért.

12.4. – A Szerződés tárgyát képező munka átvétele a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződéssel összhangban történik, ettől a Különös Szerződési Feltételekben a Felek eltérhetnek.

12.5. A rendeltetésszerű használatot nem akadályozó, nem kijavítható hibák esetén az átadás-

átvétel csak abban az esetben zárható le, ha Vállalkozó és Megrendelő minőségi árleszállításban állapodtak meg. Ennek hiányában a Vállalkozóval szemben a hibás teljesítés, illetve a meghiúsulás jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

12.6 A rendeltetésszerű működést akadályozó, nem kijavítható hibák esetén az átadás-átvétel nem zárható le és a Vállalkozóval szemben a hibás teljesítés, illetve a meghiúsulás jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

12.7. Az Eljárás a hibajavítási, illetve hiánypótlási határidő elteltét követően a jegyzőkönyv lezárásával fejeződik be. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a jótállási idő kezdetét és végét, valamint a ki nem javított, illetve nem javítható hibák esetén a Megrendelő által érvényesített igényeket (pl.: alacsonyabb minőségi osztályba sorolás, árleszállítás, javítási költség visszatartása stb.).

12.8. Az átadás-átvételi eljárás időtartama alatt Vállalkozó viseli a kárfelelősséget. Megrendelőre a kárveszély a sikeres átadás-átvételt követően száll át.

13. FEJEZET - FELELŐSSÉG

13.1. – A szerződésszegéssel okozott károkért a Vállakozót teljes kártérítési felelősség terheli.

A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A Vállalkozó kijelenti, hogy a jelen szerződés megkötését megelőzően Megrendelő teljes körűen tájékoztatta a Vállalkozót a beruházás értékéről, a Beruházóval kötött szerződéses feltételekről, különös tekintettel a szerződéses szankciókról.

A Vállalkozó ennek megfelelően tudomásul veszi, hogy amennyiben Vállalkozó szerződésszegése következtében Megrendelő Beruházó felé szerződésszegést követ el, a Beruházó által a Megrendelővel

szemben érvényesített kötbérek és egyéb jogkövetkezmények Vállalkozó által szerződésszegéssel okozott kárnak minősülnek, mely károkat Megrendelő minden esetben teljes körűen érvényesíthet Vállalkozóval szemben.

A Vállalkozó felelősséggel tartozik továbbá mindazon kárért, amelyet szerződésen kívül a Beruházónak, illetve harmadik személynek (a továbbiakban együtt: „harmadik személy”) okoz a

jelen Szerződéssel összefüggésben. A Vállalkozó károkozása kapcsán harmadik személy által a Megrendelővel szemben emelt kifogások és kezdeményezett eljárások során a Vállalkozó köteles helytállni a Megrendelő helyett mindaddig, amíg Megrendelő felelőssége fennáll.

13.2. – A Vállalkozás tárgyának átvételéig kizárólag Vállalkozó felelős gépeiért, berendezéseiért, anyagaiért, alkalmazottaiért stb. Meghibásodás vagy eltulajdonítás esetén köteles biztosítani a cserét, javítást függetlenül attól, hogy milyen biztosítással rendelkezik.

13.3. –Vállalkozó a jótállási és szavatossági időszak alatt köteles a Vállalkozás tárgyában felfedezett hibák, hiányosságok javítását, pótlását és cseréjét biztosítani a vállalkozói szerződés feltételeinek megfelelően. Amennyiben a Megrendelő által bejelentett hibát a bejelentésben meghatározott határidőben nem végzi el, Megrendelő a hibát Vállalkozó költségére mással kijavíttathatja (ennek költségét levonva a jóteljesítési biztosíték összegéből), vagy szavatossági jogait gyakorolhatja.

13.4. – Vállalkozó felelősséggel tartozik az általa elvállalt munka szerződésszerű teljesítéséért a kivitelezés időtartama alatt, illetve a szavatossági/jótállási időtartamon belül.

13.5. Közbeszerzési előírások

Amennyiben a Vállalkozóval kötött szerződés közbeszerzési szerződés teljesítéséhez kapcsolódik, a Vállalkozó a szerződés teljesítésének időtartama alatt a vele szemben, vagy a teljesítésében közvetlenül közreműködő bármely szubvállalkozóval szemben a közbeszerzési jogszabályokban meghatározott kizáró ok bekövetkezése esetén, ezen tényről haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a Megrendelőt. A Vállalkozó kizáró okok alá tartozása / kerülése, illetve ezen tájékoztatási kötelezettség elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül.

Amennyiben Vállalkozó ezen tájékoztatási kötelezettségét olyan okból, amelyért felelős elmulasztja, köteles Megrendelő részére a teljes nettó fővállalkozói díj 20 (húsz) %-át kötbér jogcímén megfizetni.

14. FEJEZET - BIZTOSÍTÁS

Vállalkozó vállalja, hogy fizetőképességéről ismert biztosító társaságnál felelősségbiztosítással kiegészített építési-szerelési (tervezői felelősség)

biztosítást köt a szakmai tevékenységéből, a jelen szerződéses kötelezettségeiből és rá háruló felelősségből fakadó kockázatok fedezésére. A szerződés aláírását követően Vállalkozó átadja a biztosításáról szóló kötvényének másolatát Megrendelő részére, valamint Megrendelő kérésére bármikor köteles igazolni a biztosítás fenntartását, illetve a biztosítási díjak rendszeres befizetését. Amennyiben a biztosítás nyújtotta fedezet elégtelen, vagy valamely biztosítás felmondás alatt áll, Megrendelő fenntartja magának a jogot, hogy a Vállalkozótól kiegészítő vagy új biztosítás megkötését követelje, vagy a biztosítást a saját nevére kösse meg, és a biztosítási díjakat Vállalkozónak járó összegekből levonja. Vállalkozó által kötendő biztosítások fedezik különösen a következőket:

- munkaterületen a Vállalkozónak a Megrendelővel szemben, a Beruházóval szemben és általában minden harmadik személlyel szemben fennálló felelősségéből fakadó következményeket, akár testi sérülésből, akár anyagi (dologi) vagy nem anyagi károkból, pénzügyi veszteségből ered, akár a a vállalkozási szerződés tárgyát képező munka kivitelezése előtt, alatt vagy után keletkeztek, akár személy (aki a Vállalkozó képviselője, alkalmazottja vagy megbízottja) akár anyag, munkagép, felszerelés, munkafolyamat vagy műtárgy okozta. E felelősségbiztosítás legkésőbb a munkaterületen való fellépés első napján hatályossá válik, és addig marad hatályban, amíg Megrendelő ellen a Beruházó vagy bármely más harmadik személy felléphet a jelen Szerződés tárgyát képező munkák kapcsán. Ha Vállalkozó a kockázatait általános felelősségbiztosítással óhajtja fedezni, akkor annak időtartamát a jelen Szerződésből fakadó kötelezettségekhez kell igazítani.

- gépjárművekre vonatkozó biztosítás

- az alkalmazottakra vonatkozó munkáltatói felelősségbiztosítás

- a törvényi előírásoknak, a szakági megállapodásoknak vagy a kollektív szerződésnek megfelelő biztosítás.

15. FEJEZET – KÖZÖS KIADÁSOK

Amennyiben a munkaterületen több Vállalkozó is dolgozik, a Különös Szerződési Feltételek rendelkezhetnek az esetleges közös kiadásokról és azok felosztásáról.

16. FEJEZET – TITOKTARTÁS

A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen Szerződés tárgyát képező munka tekintetében – a másik Fél hozzájárulása nélkül - harmadik személlyel nem közölnek semmilyen adatot, információt különösen a jelen Szerződés részét

képező dokumentumokról, műszaki tervekről, számításokról, írásos anyagokról. Általában véve vállalják az ipari és szabadalmi jogok tiszteletben tartását minden olyan eljárásra nézve, amelynek alkalmazását rábízták. A felek vállalják, hogy a másik fél tevékenységére, működésére vonatkozó üzleti titoknak minősülő információt jogosulatlan harmadik személynek nem szolgáltatnak ki a szerződés hatálya alatt, illetve azt követő határozatlan ideig.

Amennyiben a jelen Szerződés a Vállalkozó szerződésszegése miatt kerül megszüntetésre, Vállalkozó előre hozzájárul, hogy az ő neve alatt bejegyzett, szabadalmaztatott vagy nem szabadalmaztatott és a Vállalkozás tárgyának befejezéséhez szükségesek eljárásokat Megrendelő azonnal, a Vállalkozó minden további megkérdezése nélkül alkalmazhassa.

17. FEJEZET - NYILATKOZATOK

Vállalkozó kijelenti, hogy a Vállalkozás tárgyát képező munka elvégzéséhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekkel rendelkezik, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által – a szerződéses tevékenységi körökre kiterjedően – nyilvántartásba vett vállalkozói kivitelező, alkalmazottai közül a vállalkozásba adott munkához rendelt műszaki vezető a megfelelő képesítéssel és nyilvántartásba vétellel rendelkezik, továbbá kijelenti, hogy rendelkezik minőségbiztosítási tervvel és alkalmazza is azt.

18. FEJEZET -A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, FELFÜGGESZTÉSE

18.1. – A jelen szerződés lehetetlenülés folytán megszűnik minden egyéb formalitás nélkül, amennyiben:

- maga a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződés a Megrendelőnek fel nem róható okból felmondásra kerül: Ezen lehetetlenülési okot a felek egyik félnek sem felróható oknak tekintik. Ebben az esetben sem egyik, sem másik félnek nem jár kártérítés. Mindenesetre, ha a Beruházó a Megrendelő részére kártérítést folyósít, ez utóbbi köteles azt vállalkozói között felosztani az őket ért kár és a vállalkozói díjak arányában. De a kártérítés felosztása azonban semmiképpen nem vezethet oda, hogy a Megrendelő több kártérítést fizessen, mint amennyit ő maga kapott a vállalkozás címén.

- ha a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződés a Megrendelőnek felróható okból került felmondásra:

Megrendelő köteles a Vállalkozó bizonyított, közvetlen kárát megtéríteni. A Vállalkozó köteles bizonyítani, hogy ő maga semmiben nem járult hozzá a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződés megrendelői vétkesség alapján történő felmondásához. A Megrendelő által fizetendő kártérítés összege a Vállalkozó által elkészített munka értékéhez igazodik, és nem haladhatja meg a nettó vállalkozói díj összegét.

- Amennyiben a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződés felmondására a Vállalkozó a vállalkozási szerződésében foglalt kötelezettségeinek megsértése miatt vagy azzal összefüggésben került sor, úgy a Vállalkozó semmilyen kártérítésre nem tarthat igényt, ugyanakkor felelősséggel tartozik a Megrendelő felé az ebből eredő károkért.

18.2. – A Megrendelő jogosult a jelen Szerződést azonnali hatállyal felmondani a jelen Szerződésben meghatározott esetekben, különösen amennyiben a Vállalkozó:

- hivatalosan is fizetésképtelenné nyilváníttatott, ha csődeljárást kezdeményezett vagy vele szemben ilyen eljárás folytatását bíróság elrendelte, végelszámolási eljárás indult ellene, felszámolását bíróság elrendelte (de nem szándékos átalakítás vagy fúzió miatt), fizetésképtelenné válik, ha javait lefoglalják, ha a Vállalkozási szerződésből fakadó jogok vagy követelések engedményezéséről szóló rendelkezéseket (6. fejezet) megsérti,

- jelen szerződésben foglalt kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi,

- hamis nyilatkozatot tesz, vagy a jelen Szerződésben meghatározott kötelezettségeinek felszólítás ellenére sem tesz eleget,

- visszautasítja a hibás alkatrészek kicserélését, a hiányosan elvégzett munka kijavítását, vagy ígérete ellenére 3 napon belül mégsem kezdi el azt,

- neki felróható okból a rész-, vagy véghatáridőhöz képest 20 napos késedelembe esik,

- ha a Beruházó, vagy ezek képviselője írásban és megfelelő indokokkal alátámasztva igényli a Vállalkozó kizárását a Fővállalkozói/generálkivitelezői szerződés tárgyát képező munka megvalósításából.

Amennyiben a a Vállalkozóval szemben a jótállási időszak alatt csőd-, vagy felszámolási eljárás indul, akkor a csőd, illetve felszámolási eljárás elindítását megelőző naptól kezdve a teljesítési, illetve a jótállási biztosíték automatikusan a Megrendelőt illeti meg és ezzel egyidejűleg a Vállalkozónak a Szerződésből eredő szavatossági és jótállási kötelezettségei megszűnnek.

Amennyiben a Vállalkozóval szemben a Szerződés teljesítésének időtartama alatt indul csőd-, vagy felszámolási eljárás, akkor Felek a Szerződést a csőd-, vagy felszámolási eljárás megindítását

megelőző napon a Vállalkozónak felróható okból a

11.2.2 pont szerint meghiúsulttá nyilvánítják. Ebben az esetben a Megrendelő jogosult a teljesítési,- jóteljesítési biztosíték összegét a meghiúsulási kötbér összegébe beszámítani. Felek a szerződés megszűnését követő 15 napon belül kötelesek egymással elszámolni. A Szerződés jelen pontban meghatározott módon történő meghiúsulása nem jelenti a Vállalkozó jótállási kötelezettségének megszűnését, és továbbra is helytállni tartozik a nem szerződésszerű teljesítéséből a Megrendelőt ért károkért.

18.3. – A Megrendelő jogosult írásban megszüntetni a Vállalkozási Szerződést, amely esetben felek a felmondást tartalmazó értesítés elküldésétől számított 15 napon belül kötelesek egymással a teljesített szolgáltatásaik vonatkozásában az alábbiak szerint elszámolni:

-A Vállalkozó által a felmondást tartalmazó értesítésig elvégzett munka.

-A Megrendelő által a Vállalkozónak már folyósított részletek, esetleges előlegek és kifizetések levonása.

- Az ütemterv utolsó aktualizálása szerinti, a felmondást tartalmazó értesítés napján fennálló késedelmes munkarész vonatkozásában alkalmazott késedelmi kötbér levonása. A különbözetet az adós Fél köteles a másik Féllel szemben rendezni az elszámolás végétől számított 15 naptári napon belül. Abban az esetben azonban, ha a vállalkozási szerződés megszüntetésére a Vállalkozónak felróható okból került sor, a Vállalkozó mindaddig nem tarthat igényt az általa elvégzett munka arányos ellenértékére, ameddig a Megrendelő a vállalkozási szerződésben megjelölt teljes munkát el nem végeztette új Vállalkozó bevonásával.

18.4. A Szerződés felfüggesztése:

Megrendelő jogosult a jelen Szerződés tárgyát képező munkák felfüggesztésére, ha a Beruházó felfüggeszti a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződést, vagy a Beruházó érdekkörébe tartozó okból a kivitelezésben késedelem áll be. Ilyen esetben a Megrendelő köteles erről a Vállalkozót haladéktalanul értesíteni, ezt követően Xxxxx jegyzőkönyvet vesznek fel álláspontjuk egyeztetéséről és szükség szerint közös megegyezéssel módosítják a jelen Szerződést. A szerződés felfüggesztése egyik Fél részéről sem eredményez késedelmet, ezzel összefüggésben egyik Fél sem jogosult többletköltség, kötbér vagy kártérítés érvényesítésére a másik Féllel szemben.

19. FEJEZET – KORRUPCIÓ ELLENES RENDELKEZÉSEK

19.1. A Vállalkozó köteles betartani bármely olyan

rendelkezést, mely tiltja az állami vagy magán személyekre irányuló korrupciót, befolyással való visszaélést, pénzmosást, mely cselekedetek a közbeszerzési piaci részvételtől való eltiltást vonhatják maguk után.

A következő korrupcióellenes jogszabályokban foglaltak betartása, azok területi és személyi hatályának alkalmazásával, kötelező:

- magyar jogszabályok korrupcióellenes rendelkezései (Btk., Ptk.)

- 2000. évi XXXVII. törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai, valamint Argentína, Brazília, Bulgária, Chile és Szlovákia által Párizsban, 1997. november 21-én elfogadott - a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló - Egyezmény kihirdetéséről

- Külföldi Korrupciós Gyakorlatról szóló 1977. évi törvény (Foreign Corrupt Practices Act of 1977, elérhető: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xxx/xxxxx/xxxxxxx/xxxxx/xxxxxxxx

-fraud/legacy/2012/11/14/fcpa-english.pdf)

- Az Egyesült Királyság Csalásról szóló Törvénye (UK Bribery Act of 2010)

A Vállalkozó vállalja, hogy a korrupció megelőzése és megakadályozása érdekében kialakítja erre vonatkozó politikáját és ennek érdekében megteszi a szükséges és ésszerű lépéseket.

19.2. A Vállalkozó kijelenti, hogy tudomása szerint képviselői, vezetői, dolgozói, megbízottai és bármely más, vele jogviszonyban álló személy nem kínált, nem adott, nem engedélyezett, nem kért vagy fogadott el, közvetlenül vagy közvetve, pénzt vagy bármely hasonló értéket, előnyt vagy ajándékot bármely személlyel vagy társasággal való kapcsolatában, ideértve bármely kormányképviselőt vagy alkalmazottat, politikai párt képviselőt, politikai megbízatás betöltésére jelölt személyt, valamint bármely ország, ügynökség vagy állami intézmény részére jogalkotói, közigazgatási vagy bíráskodási funkciót betöltő személyt vagy bármely nemzetközi nyilvános szervezet képviselőjét, azzal a szándékkal, hogy őket korrupcióra bírja és/vagy őket arra ösztönözze, hogy hivatalukkal visszaéljenek annak érdekében, hogy a Megrendelő számára egy üzletet megszerezzenek vagy megtartsanak, vagy a Megrendelő számára üzleti tevékenysége keretében bármely jellegű egyéb előnyt nyújtsanak.

19.3. A Vállalkozó kijelenti továbbá, hogy legjobb tudomása szerint sem a társaság, sem képviselői, vezetői, dolgozói, megbízottai, alvállalkozói korrupciós cselekmény miatt nem voltak kizárva, felfüggesztve, kizárásra vagy felfüggesztésre javasolva, vagy másként eltiltva a közbeszerzési pályázatokon való részvételtől, és/vagy a Világbank vagy bármely más nemzetközi fejlesztési bank pályázatain való részvételtől.

19.4. A Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy amennyiben tudomást szerez arról, hogy a 19.2,

19.3. pontokban írt valamely körülmény bekövetkezik, arról haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásszerzést követő 5 napon belül tájékoztatja a Megrendelőt.

19.5. Amennyiben a Megrendelő hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a 19.2, 19.3. pontokban írt valamely körülmény bekövetkezett, a Megrendelő a Vállalkozóhoz címzett, írásbeli, egyoldalú nyilatkozattal, a bizonyítékok megjelölésével jogosult azonnali hatállyal felfüggeszteni a jelen Szerződést olyan ésszerű időtartamra, melyet szükségesnek vél a tények feltárása céljából. Ezen ok miatt bekövetkezett felfüggesztés esetén a Megrendelőt semmilyen felelősség nem terheli.

A Vállalkozó a felfüggesztés okául szolgáló körülményekre vonatkozó bizonyítékokat köteles megőrizni és ezzel kapcsolatban mindent ésszerű intézkedést meghozni.

19.6. Amennyiben a Vállalkozó felróhatóan megszegi a jelen fejezetben foglalt kötelezettségeit, a Megrendelő jogosult a jelen Szerződést indokolva, írásban azonnali hatállyal felmondani. A Vállalkozót ebben az esetben teljes körű kártérítési kötelezettség terheli a Megrendelő felé.

20. FEJEZET – ALKAMAZANDÓ JOG, JOGVITÁK, SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS

Amennyiben a Megrendelő a Vállalkozót valamely kötelezettségének teljesítésére írásban felszólítja, az írásbeli felszólítás kézhezvételével az elévülés megszakad.

A vállalkozási szerződésre a magyar jog alkalmazandó.

A Felek a jelen Szerződés kapcsán felmerülő jogvitáikat elsősorban tárgyalásos úton rendezik. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kivitelezés közbeni viták (műszaki értelmezési,

stb.) nem késleltetik a szerződésben vállaltak munka elvégzését, nem adhatnak alapot a Vállalkozónak a befejezési határidő módosítására. Ha az egyik Félnek a másikhoz intézett írásos kezdeményezésétől számított 45 napon belül a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a Felek a Budai Központi Kerületi Bíróság, illetve értékhatártól függően a Székesfehérvári Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki jogvitájuk rendezése érdekében abban az esetben, ha a jogvitában alperesként fellépő fél székhelye nem Pest megyében, illetve Budapesten található vagy a Budapest Környéki Törvényszék egyéb illetékességi okból nem járhat el. Egyébként a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános illetékességre vonatkozó rendelkezései az irányadók. Jelen szerződés kizárólag kétoldalúan, mindkét fél által cégszerűen aláírt szerződésmódosítással módosítható, illetve egészíthető ki.

21. FEJEZET – VEGYES RENDELKEZÉSEK

A fejezetek és alfejezetek címei a Szerződés értelmezésében jelentőséggel nem bírnak. Az egyes számban használt kifejezések többes számban értendők, ha a szövegkörnyezet úgy kívánja. Az értesítések, megállapodások, hozzájárulások, jóváhagyások, igazolások és döntések kizárólag írásos írásbeli formában érvényesek, kivéve a Felek kifejezett ellentétes rendelkezése esetében. Abban az esetben, ha a felek között létrejött jelen Szerződés bármely rendelkezése érvénytelen lenne, az egész Szerződés nem válik érvénytelenné, hanem úgy kell értelmezni, mintha a Szerződés az érvénytelen rendelkezést nem tartalmazná.

A Megrendelő (vállalkozási szerződésben megjelölt képviselője) által adott utasítások írásos formában tehetők meg érvényesen, azonban a Megrendelő indokolt esetben a Vállalkozónak szóbeli utasítást is adhat, amelyet Vállalkozó szintén köteles betartani. Ilyen esetben Vállalkozó kérheti a szóbeli utasítás írásos megerősítését vagy maga küldhet 5 napos határidőn belül írásbeli megerősítést a Megrendelő részére. Amennyiben ezt az írásos megerősítést 5 napon belül a Megrendelő nem kifogásolja, akkor az a Megrendelő által adott utasításnak tekintendő. A jelen szerződés szerinti értesítéseket és közléseket tértivevényes ajánlott küldemény útján vagy amennyiben ezt jogszabályi rendelkezés nem tiltja, bármely más eszközzel, pl. átvételi elismervényes kézbesítéssel, fax üzenettel, elektronikus üzenettel (e-mail-lel) útján kell megtenni.

Vállalkozó köteles a vállalkozására vonatkozó, és a cégkivonatban nyilvántartott valamennyi adatának

(különös tekintettel, székhely, képviseletre jogosult személy, felszámolás indulása stb.) módosulását Megrendelővel haladéktalanul írásban közölni. A Megrendelő által a Vállalkozó által megadott, illetve a hatályos cégkivonatban szereplő címére küldött bármely küldeményt a Felek hivatalosan átvettnek minősítenek a küldemény feladásától számított 5. napon akkor is, ha a vétív esetleg

„elköltözött”, vagy „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, illetve ha Vállalkozó a küldemény átvételét megtagadta.

Az 1997. évi LXXVIII. Építési törvény 39. § (3) bekezdése alapján, aki építőipari kivitelezési tevékenységet (a továbbiakban: Vállalkozó kivitelezői tevékenység) folytat, az köteles az erre irányuló szándékát a Vállalkozó kivitelezői névjegyzéket vezető Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához bejelenteni.

Szerződés csak olyan Vállalkozóval köthető, amely szerepel a kivitelezői névjegyzékben.

Amennyiben kivitelezés során kiderül, hogy a Vállalkozó a névjegyzékben nem szerepel, az a Vállalkozó részéről súlyos szerződésszegésnek minősül, és a Megrendelő jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, a Vállalkozó pedig – a Megrendelő kárának megtérítésén felül – köteles a vállalkozói díj 20%-ának megfelelő összegű kötbért fizetni.

Document Metadata

Table of Contents

VWT Magyarország Kft.

Document Metadata