Contract

A MAGYAR LAPKIADÓK EGYESÜLETE ÉS A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSA ÁLTAL, MÉDIAIGAZATÁSI FELADAT ELLÁTÁSÁRA KÖTÖTT KÖZIGAZGATÁSI SZERZŐDÉS A 2012. SZEPTEMBER 14-I MÓDOSÍTÁST KÖVETŐEN

KÖZIGAZGATÁSI SZERZŐDÉS MÉDIAIGAZATÁSI FELADAT ELLÁTÁSÁRA

amely létrejött egyrészről a

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa

székhely: 1015 Budapest Ostrom u. 23-25. képviseli: Xxxxxx Xxxxxxxxx elnök

(a továbbiakban: Médiatanács)

másrészről a

Magyar Lapkiadók Egyesülete

székhely: 1016 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0. képviseli: Xxxxxx Xxxxx elnök

bankszámlaszám: 10700419-48016807-52000001 (a továbbiakban: Szakmai Szervezet)

(a továbbiakban együtt: Felek)

között, az alábbi helyen és napon, a következő feltételekkel:

1. Bevezető rendelkezések

1.1 A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.), továbbá a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) céljainak, alapelveinek hatékony megvalósítása, az önkéntes jogkövetés előmozdítása, valamint a médiaigazgatás közhatalmi jogérvényesítési rendszerének rugalmasabbá tétele érdekében az állami, hatósági felügyelet mellett a Szakmai Szervezetre bízza jelen Szerződés 2. és 3. pontjában meghatározott tárgykör

„önigazgatási” feladatként történő ellátását.

1.2 A Szakmai Szervezet rendelkezik a szükséges piaci tapasztalatokkal és szaktudással, illetve eljárása gyors és hatékony jogérvényesítést tesz lehetővé, ezzel tehermentesíti a hatóságokat, a hatósági feladat-ellátást.

A Szakmai Szervezet Alapszabálya és a tagjai által elfogadott Magatartási Kódex alapján jogosult a Médiatanáccsal a piac társszabályozására közigazgatási szerződést kötni.

1.3 A Szakmai Szervezet a Médiatanácstól a Szerződés keretében kapott felhatalmazása alapján és terjedelmében, a jelen Szerződésben meghatározott ügytípusok körében, a

hatósági hatáskörgyakorlást megelőzően igazgatási feladatokat lát el, nem hatósági feladatként.

1.4 A Médiatanács felügyeletet lát el a Szakmai Szervezet jelen Szerződésben szabályozott feladatkörének ellátásával kapcsolatosan, a Szerződésben, illetve az Mttv.-ben foglalt rendelkezéseknek megfelelően.

2. A Szerződés tárgya

2.1 A Médiatanács a jelen Szerződés keretében felhatalmazza a Szakmai Szervezetet, hogy a Szerződésben rögzített tárgykörben és a Szerződésben rögzített személyi kör tekintetében a Szakmai Szervezet tagsága, illetve a Médiatanács által egyaránt elfogadott – e Szerződés 1. számú mellékletét képező – Magatartási Kódexben (a továbbiakban: Magatartási Kódex) foglalt eljárási szabályok alapján eljárjon.

2.2 A felhatalmazás magában foglalja

a) a rögzített személyi körrel kapcsolatos egyedi ügyek ellátását, ideértve a kérelemre, panaszokra induló eljárásokat is;

b) a rögzített személyi kör 2.1. és 3. pontban megjelölt felhatalmazás keretébe tartozó tevékenységére, magatartására irányuló átfogó ellenőrzését, a Szakmai Szervezet által önállóan meghatározott tárgykörökben és ütemezés szerint;

c) egyéb, a jogszabályokban nem szabályozott, de a médiaigazgatáshoz és a médiapolitikához szorosan kapcsolódó feladatok ellátását, a Médiatanács és a Szakmai Szervezet között létrejövő külön megállapodások alapján.

3. A felhatalmazás tárgyköre

A Médiatanács által a jelen Szerződés keretében adott felhatalmazás az alábbi ügytípusok ellátását foglalja magában:

a) az Smtv. 14. § (2) bekezdésének, 16. §-ának, 17. §-ának, 19. § (3) és (4a) bekezdéseinek felügyelete a nyomtatott és az internetes sajtótermékek tekintetében;

b) az Smtv. 20. § (1)-(3) bekezdéseinek felügyelete a nyomtatott és az internetes

sajtótermékek tekintetében;

c) az Smtv. 14. §-ának, 16. §-ának, 17. §-ának, 19. § (2) és (4a) bekezdéseinek

felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében;

d) az Mttv. 10. § (7) bekezdésének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatók internetes honlapja tekintetében;

e) az Mttv. 11. §-ának felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében;

f) a Magatartási Kódex I. Rész IV. Fejezetében szereplő tényállásokkal kapcsolatos

normasértés esetén.

4. A Szakmai Szervezet eljárása által érintett személyi kör

4.1 A Médiatanács által a jelen Szerződés keretében adott felhatalmazás alapján a hatósági hatáskör gyakorlása helyett a Szakmai Szervezet jogosult eljárni minden olyan egyedi panasz alapján, ahol

a) a panasz a Szakmai Szervezet valamely olyan tagját érinti, amely magára, illetve egyes médiatartalom-szolgáltatásaira nézve a Magatartási Kódex rendelkezéseit kötelező érvényűnek ismeri el;

b) a panasz olyan médiaszolgáltatót vagy média-tartalomszolgáltatót érint, amely a Magatartási Kódex rendelkezéseit magára, illetve egyes médiatartalom- szolgáltatásaira nézve kötelező érvényűnek ismeri el.

4.2 A Szakmai Szervezet a 2.2 b) és c) pontokban hivatkozott tevékenységét minden olyan médiaszolgáltató, illetve média-tartalomszolgáltató tevékenységére vonatkozólag jogosult kiterjeszteni, amelyek

a) a Szakmai Szervezet tagjai és amelyek magukra, illetve egyes médiatartalom- szolgáltatásukra nézve a Magatartási Kódex rendelkezéseit kötelező érvényűnek ismerik el;

b) a Magatartási Kódex rendelkezéseit magukra, illetve egyes médiatartalom- szolgáltatásukra nézve kötelező érvényűnek ismerik el.

5. A Szakmai Szervezet kötelezettségei

5.1 A Szakmai Szervezet a jelen Szerződés 3. pontjában hivatkozott ügytípusokban és a 4. pontban hivatkozott személyi kört érintően saját – nem hatósági – feladataként jár el az Mttv., illetve a jelen Szerződésben meghatározottak szerint. Ennek keretében eljárása megelőzi, illetve kiegészíti a Médiatanács hatósági hatáskör-gyakorlását.

5.2 A Szakmai Szervezet eljárása kérelemre, illetőleg saját döntése alapján indul. A 4. pontban hivatkozott személyi kört érintő kérelem esetén a Szakmai Szervezet köteles eljárni.

5.3 Amennyiben valamely eljárásban olyan médiaszolgáltató vagy média- tartalomszolgáltató érintett, amely egyidejűleg több Szakmai Szervezetnek is tagja, illetőleg amennyiben egy eljárásra egyidejűleg több Szakmai Szervezet is jogosult, úgy a szakmai szervezetek a panasz kézhezvételét követő két (2) napon belül kötelesek felhívni az érintett szolgáltatót, hogy három (3) napon belül nyilatkozzon, hogy mely Xxxxxxx Szervezet eljárásának kívánja az ügyet alávetni.

5.4 Amennyiben az érintett szolgáltató a fenti határidőn belül nem nyilatkozik arról az 5.3 pontban foglaltak szerint, hogy mely Xxxxxxx Szervezet járjon el, az érintett Szakmai Szervezetek két (2) napon belül megállapodnak, hogy az adott kérelem kapcsán mely Szakmai Szervezet jár el.

5.5 A Szakmai Szervezet eljárását köteles az Mttv.-ben és a Magatartási Kódexben rögzített határidőn belül lefolytatni és az eljárási feltételek megléte esetén az eljárást határozattal, érdemben lezárni. A Szakmai Szervezet határozata az adott eljárás alanyai számára kötelező.

5.6 A Szakmai Szervezet eljárása eredményeként a Magatartási Kódexben rögzített határozatokat hozhatja.

5.7 A Szakmai Szervezet a 2.2 pont b)-c) alpontjai alapján indított eljárása

eredményeként a Magatartási Kódexben rögzített határozatokat hozhatja.

5.8 A Szakmai Szervezet eljárása eredményeként bírság kiszabására nem jogosult.

5.9 A Szakmai Szervezet felelőssége belső működésében olyan eljárási szabályozás kialakítása, elfogadása és érvényesítése, amely biztosítja e Szerződésben rögzített feladatok megfelelő és hatékony ellátását. A Szakmai Szervezet eljárása során köteles betartani e Szerződés, a Magatartási Kódex valamint az Mttv. rendelkezéseit.

5.10 A Szakmai Szervezet eljárásairól rendszeresen tájékoztatja a Médiatanácsot. A kötelezettséget tartalmazó döntést, a döntésben meghatározott teljesítési határidő leteltét követően a Szakmai Szervezet tíz (10) napon belül megküldi a Médiatanács részére.

5.11 Függetlenül a fenti 5.9 pontban rögzítettektől, a Szakmai Szervezet félévente, a tárgyfélévet követő hónap 30. napjáig rövid írásos beszámolót köteles készíteni és azt benyújtani a Médiatanács részére az általa a jelen Szerződésben kapott felhatalmazás alapján a tárgyfélévben lefolytatott eljárásokról. A beszámolójában a Szakmai Szervezet megfogalmazhat egyedi javaslatokat, illetve ajánlásokat a Médiatanács részére jelen Szerződésben foglalt felhatalmazás tárgykörében.

6. A Szakmai Szervezet felhatalmazása adatkezelésre

6.1. A jelen Szerződés 3. pontjában meghatározott tárgykörbe tartozó, de a Médiatanácshoz benyújtott panaszok esetében, a Médiatanács a panasznak a Szakmai Szervezet részére történő megküldését megelőzően nyilatkozattételre hívja fel a panaszost, hogy hozzájárul-e személyes adatai Szakmai Szervezet részére történő átadásához és a Szakmai Szervezet általi kezeléséhez.

6.2 A Médiatanács személyes adatok átadására kizárólag abban az esetben jogosult, amennyiben a panaszos az adatai átadása és kezelése tekintetében a 6.1 pont alapján hozzájáruló nyilatkozatot tett.

6.3 A 6.1 és a 6.2 pontokban foglalt kötelezettségek megsértéséből adódó bármely jogvita, követelés vagy igény kizárólag a Médiatanáccsal szemben kezdeményezhető. A Médiatanács e tekintetben az érintettel szemben teljes mértékben helytállni köteles.

6.4 A Szakmai Szervezet a részére átadott személyes adatokat a vonatkozó jogszabályok és a Magatartási Kódexben foglalt rendelkezések szerint kezeli.

6.5 A Médiatanács vállalja és garantálja, hogy a Szakmai Szervezet által részére átadott személyes adatokat és üzleti titkokat az Mttv., a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat rögzítő törvény szabályai szerinti védelemben részesíti, mégpedig legalább olyan védelemben, mintha az e pontban foglalt adatkört hatósági eljárásában kezelné.

6.6 A Szakmai Szervezet eljárása során kezelt információk és adatok tekintetében az érintetteket nyilatkoztatja, hogy mely információk, illetve adatok tekintendők üzleti titoknak.

7. A Médiatanács kötelezettségei

7.1 A Médiatanács a hozzá beérkező egyedi panaszokat minden esetben – a 6.1 pontban foglaltak figyelembevételével – továbbítja a Szakmai Szervezet részére, amennyiben annak tárgya megfelel a jelen Szerződés 3. pontjában rögzített tárgykörök valamelyikének. A Médiatanács kizárólag abban az esetben jogosult a konkrét ügyben eljárni, ha a Szakmai Szervezettől azt a visszajelzést kapja, hogy az eljárás lefolytatására e Szerződés alapján a Szakmai Szervezet nem jogosult.

7.2 A Médiatanács folyamatosan figyelemmel kíséri a Szakmai Szervezet által folytatott eljárásokat. A Szakmai Szervezet által hozott egyedi határozatok a Médiatanácsot nem kötik, ám azokat a Médiatanács ajánlásai megfogalmazásakor, valamint az egyedi határozatai meghozatalakor figyelembe veszi.

7.3 A Médiatanács a Szakmai Szervezet által a vizsgált ügyben hozott határozatot, döntést kizárólag a beadvány előterjesztőjének, illetve a határozattal kötelezett személy kérelmére, illetve általános felügyeleti jogkörében eljárva (Mttv. 201. §) vizsgálhatja meg.

7.4 Ha a Médiatanács a felülvizsgálat keretében a Szakmai Szervezet eljárásában eljárási hibát állapít meg, akkor az Mttv. 199. § (1) bekezdés és 201. § (3) bekezdés alapján egy ízben felhívja a Szakmai Szervezetet a döntésének felülvizsgálatára új eljárás keretében.

7.5 A Médiatanács kizárólag abban az esetben változtathatja vagy semmisítheti meg a Xxxxxxx Szervezet határozatát, illetve a Szakmai Szervezet által lefolytatott egyedi ügyben kizárólag abban az esetben járhat el, ha a Szakmai Szervezet által lefolytatott eljárás nem felelt meg e Szerződés, a Magatartási Kódex, illetve a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek.

7.6 A Szakmai Szervezet által hozott döntés mérlegelése tárgykörében a Médiatanács kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a Szakmai Szervezetnek volt-e az adott ügyben hatásköre, betartotta-e a mérlegelés kereteit, felállította-e a mérlegelési szempontrendszert, és ez alapján kellően megindokolta-e a döntését.

8. A Médiatanács által biztosított anyagi támogatás

8.1 Médiatanács a Xxxxxxx Szervezet e Szerződésben meghatározott feladatai ellátásához anyagi támogatást nyújt, amely egyrészt normatív támogatásból, másrészt egyedi eljárásonkénti támogatásból tevődik össze. Az adott időszakra vonatkozó támogatások konkrét összegét a jelen Szerződés 2. számú melléklete tartalmazza.

8.2 A Médiatanács a normatív támogatást évente egy alkalommal, a 2. számú mellékletben foglaltak szerint átutalja a Szakmai Szervezet által megjelölt bankszámlára.

8.3 A támogatás egy része a Szakmai Szervezet által egy adott naptári félévben – akár egyedi panasz alapján, akár átfogó ellenőrzési tevékenysége keretében – lefolytatott eljárások számához igazodik. A tárgyfélévben folyósítandó egyedi támogatás

számításának alapja a Szakmai Szervezet által a tárgyfélévet megelőző félévben lefolytatott eljárások száma, amelyet meg kell szorozni az adott típusú eljárásra vonatkozó – 2. számú mellékletében meghatározott – eljárási díjjal.

A lefolytatott eljárások alapján meghatározásra kerülő egyedi támogatás összegét a Médiatanács a 2. számú mellékletben foglaltak szerint egy összegben átutalja a Szakmai Szervezet által meghatározott bankszámlára.

8.4 A Szakmai Szervezet a kapott támogatások felhasználásáról évente, a tárgyévet követő év május 31. napjáig köteles tételes írásbeli elszámolást készíteni, és azt benyújtani a Médiatanács részére.

8.5 A Médiatanács e Szerződés keretében felhatalmazza a Szakmai Szervezetet, hogy a kapott támogatások összegét, valamint az azok felhasználásáról készített beszámolót saját honlapján közzétegye.

8.6. A Felek kijelentik, hogy a támogatás összege semmilyen módon nem befolyásolja, befolyásolhatja a Szakmai Szervezet e Szerződés tárgykörében hozott döntéseinek tartalmát.

9. A Szerződés időtartama

9.1 Felek a jelen Szerződést annak mindkét Fél által történt aláírásának napjától kezdődő határozatlan időtartamra hozzák létre.

9.2 Jelen Szerződés megszüntethető

a) a Xxxxx közös megegyezésével;

b) rendes felmondással;

c) rendkívüli felmondással.

9.3 Bármely Fél jogosult a jelen Szerződést megszüntetni a másik Félhez intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozatával. A felmondási idő 30 nap.

9.4 Bármely Fél jogosult a jelen Szerződést rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal a másik Félhez intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozatával megszüntetni, az alábbi esetekben:

i) a Médiatanács az Mttv. 196. § (1) bekezdés a) - b) pontjában foglalt esetekben, illetve az Mttv. 201. § (4) bekezdése alapján jogosult az azonnali hatályú felmondásra

ii) a Szakmai Szervezet jogosult az azonnali hatályú felmondásra, amennyiben a Médiatanács a 8. pontban foglalt anyagi támogatást nem vagy a 2. számú mellékletben meghatározott időponttól számított 60 napon túl bocsátja a Szakmai Szervezet rendelkezésére, illetőleg akkor, ha a Médiatanács olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a Szakmai Szervezet e Szerződés szerinti feladatainak jogszerű ellátását.

9.5 A Szerződés megszüntetése esetén a Szakmai Szervezet a folyamatban lévő eljárásokat köteles lefolytatni és határozattal lezárni. A Szerződés megszűnése esetén a Felek kötelesek a 8. pontban rögzített támogatások tekintetében elszámolni.

10. Vegyes rendelkezések

10.1 A Felek a Szerződést csak írásban módosíthatják.

10.2 A jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Ptk., a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, az Mttv., valamint a közigazgatási eljárás szabályairól szóló törvények (legfőképpen a Ket.) rendelkezései megfelelően irányadóak.

Budapest, 2012. szeptember 14.

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Lapkiadók Médiatanácsa Egyesülete

A MAGYAR LAPKIADÓK EGYESÜLETE ÉS A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSA ÁLTAL, MÉDIAIGAZATÁSI FELADAT ELLÁTÁSÁRA KÖTÖTT KÖZIGAZGATÁSI SZERZŐDÉS 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE A 2012. SZEPTEMBER 14-I MÓDOSÍTÁST KÖVETŐEN

A Magyar Lapkiadók Egyesületének Társszabályozási Magatartási Kódexe

Preambulum

Sajtószabadság és független újságírás és a médiatartalom-szolgáltatók szakmai függetlensége nélkül nem lehet eredményesen őrködni a demokrácia megfelelő működése felett, és felügyelni a közélet tisztaságát, a politikai hatalomgyakorlás módját. A szólás- és sajtószabadság, valamint a nyilvánosság tagjai tájékozódáshoz való jogának biztosítása önmagában is közérdek. A vélemények, a tudósítás és a kommentár szabadsága, szövegben, hangban és képben, a sajtószabadság integráns részét képezi. Az újságíró – és rajta keresztül a médiatartalom-szolgáltató – hivatása szerint a demokratikus nyilvánosság egyik fontos szereplője, ebbéli minőségében a közérdek képviselője és közvetítője. Tevékenységével szerepet vállal a demokratikus közérdek érvényesülését akadályozó, veszélyeztető problémák feltárásában, a társadalmi feszültségek feloldásában.

A demokratikus közérdek érvényesülése érdekében a Kódex aláírói elkötelezik magukat a mindenkor hatályos jogszabályok, illetve jelen Kódexben megfogalmazott, szigorú szakmai és etikai szabályok betartása mellett.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 190-191. §-ai alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) és a Magyar Lapkiadók Egyesülete (a továbbiakban: Szakmai Szervezet) egymással közigazgatási szerződést kötött, amelyben a Médiatanács felhatalmazta a Szakmai Szervezetet arra, hogy – nem hatósági hatáskörként – a Médiatanács hatósági jogalkalmazását megelőző önigazgatási feladatot lásson el a szerződésben foglaltaknak megfelelően. Jelen Kódex az Mttv. 194. § alapján a fent említett közigazgatási szerződés mellékletét képezi.

I. RÉSZ

Tartalmi előírások

I. Fejezet Alapelvek

1. §

(1) A Kódex alkalmazásakor a sajtószabadság védelme és a demokratikus tájékoztatás szempontjai minden esetben jelentős, alapvető mérlegelési elemet képeznek a döntéshozatalban.

(2) A Kódex szabályai a közönség (nézők, hallgatók, olvasók) érdekeit, ezen keresztül pedig a

demokratikus nyilvánossághoz fűződő közösségi érdeket védik. A Kódex nem az egyéni

igényérvényesítés eszköze, a személyhez fűződő jogait érvényesíteni kívánó fél a polgári- és a

büntetőeljárás szabályai szerint kereshet sérelmeire orvoslást.

(3) A Kódex által nem érintett területeken (lásd 3. § (1) bekezdés a)-b) pontok) az Mttv., illetve a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) alapján a Médiatanács minden korlátozás nélkül eljárhat.

(4) A Szakmai Szervezet – az Smtv., Mttv., valamint a közigazgatási szerződésben foglaltak alapján eljárva – nem az egyes jogalanyokat ért jogsérelmekről dönt, hanem társszabályozási eljárása során annak megállapítására jogosult, hogy a médiatartalom- szolgáltató a jelen Kódexben, valamint az Smtv.-ben és az Mttv.-ben foglalt jogok és kötelezettségek tiszteletben tartásával tevékenykedik-e, és az egyes szolgáltatott tartalmak témája, jellege, nézőpontja nem sérti-e ezeket.

II. Fejezet

A Kódex hatálya

2. §

A Kódex személyi hatálya kiterjed:

a) a Szakmai Szervezet tagjai közül azon médiatartalom-szolgáltatókra, amelyek a Kódex rendelkezéseit magukra, illetve egyes médiatartalom-szolgáltatásukra nézve kötelező érvényűnek ismerik el,

b) azon, a) pontba nem tartozó médiatartalom-szolgáltatókra, amelyek a Kódex rendelkezéseit magukra, illetve egyes médiatartalom-szolgáltatásukra nézve kötelező érvényűnek ismerik el,

c) azon kérelmezőkre, akik konkrét ügyben a Szakmai Szervezethez fordulnak

jogorvoslatért.

3. §

(1) A Kódex alapján a Szakmai Szervezet által az alábbi hatósági ügytípusok láthatók el nem hatósági hatáskörben a Szakmai Szervezet és a Médiatanács között köttetett közigazgatási szerződésben foglaltak szerint:

a) az Smtv. 14. § (2) bekezdésének, 16. §-ának, 17. §-ának, 19. § (3) és (4a) bekezdéseinek felügyelete a nyomtatott és az internetes sajtótermékek esetében;

b) az Smtv. 20. § (1)-(3) bekezdéseinek felügyelete a nyomtatott és az internetes

sajtótermékek esetében;

c) az Smtv. 14. §-ának, 16. §-ának, 17. §-ának, 19. § (2) és (4a) bekezdéseinek

felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások esetében;

d) az Mttv. 10. § (7) bekezdésének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatók internetes honlapja tekintetében;

e) az Mttv. 11. §-ának felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében;

f) e Kódex I. Rész IV. Fejezetében szereplő tényállásokkal kapcsolatos normasértés

esetén.

(2) A Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerződés alapján a Szakmai Szervezet e Kódex 5-

11. §-aiban foglalt rendelkezések megsértése esetén járhat el a Kódex hatálya alá tartozó

médiatartalom-szolgáltatókkal szemben.

III. Fejezet

Adatvédelmi előírások

4. §

A Kódex hatálya alá tartozó eljárásokban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

IV. Fejezet Egyes tényállások

Az emberi méltóság védelme

5. §

(1) A lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatónak az általa közzétett médiatartalmakban tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot.

(2) Az emberi méltóság megsértésének minősülhet a lekérhető médiaszolgáltatásban

különösen:

a) ha a tartalom azt az üzenetet közvetíti, hogy az emberi személyiségnek nincsen érinthetetlen tartománya,

b) a kiskorúak személyiségfejlődését veszélyeztető, azonosítható módon történő

bemutatása,

c) egyes személyeknek, társadalmi csoportoknak, közösségeknek másokhoz képest alacsonyabb rendűként, másodrendűként való bemutatása, egyenlő emberi méltóságuk megkérdőjelezése.

(3) Tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek bármilyen médiatartalomban

történő, öncélú és sérelmes bemutatása.

(4) A médiatartalom-szolgáltató tartózkodik az erőszak, brutalitás, vagy szenvedés kizárólag öncélú bemutatásától. Az erőszak, brutalitás vagy szenvedés ábrázolása különösen akkor tekinthető öncélúnak, ha halott, haldokló, vagy szenvedő emberekről a demokratikus tájékoztatáshoz fűződő jogos érdeket meghaladó részletességgel, a személyek azonosítására alkalmas módon tudósítanak.

Az információs önrendelkezési jog védelme

6.§

A magántermészetű információk, személyes adatok közzétételébe való jogosulti beleegyezés megléte esetén ezek közzététele megengedett, feltéve, hogy az 5. § (2) bekezdés a pontjában foglalt előírások nem sérülnek.

Kiskorúak védelme

7. §

(1) Xxxxxxxxxxxxxx megjelenő azon médiatartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, csak oly módon tehető a nyilvánosság tagjai számára elérhetővé, amely – valamely műszaki vagy egyéb megoldás alkalmazásával – biztosítja, hogy kiskorúak nem férhetnek hozzá. Ha ilyen megoldás alkalmazása nem lehetséges, akkor a médiatartalom csak a kiskorúak lehetséges veszélyeztetéséről szóló tájékoztatást tartalmazó figyelmeztető jelzéssel tehető közzé.

(2) Médiatartalomban tilos kiskorú személyt oly módon bemutatni, ami életkorának megfelelő fejlődését nagymértékben veszélyezteti.

(3) A kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi fejlődésének védelme kiterjed a korhatár besorolásnak az Mttv. 10. § (7) bekezdésben foglaltak maradéktalan betartására: a lekérhető médiaszolgáltatók internetes honlapja tekintetében.

8. §

(1) A médiatartalom-szolgáltató az interneten elérhető tartalom forráskódjához olyan azonosítókat („metatag”-ek) köteles hozzárendelni, amelyek utalnak a médiatartalom az Mttv. 9. §-a szerinti V-VI. korhatár-kategóriára, és egyes ingyenesen elérhető otthoni tartalomszűrő-alkalmazásokkal (szülői gyermekzár-programok) felismerhetőek.

(2) Amennyiben a médiatartalom-szolgáltató által szolgáltatott tartalom az Mttv. 9. §-a szerinti V-VI. korhatár-kategóriába esik, akkor a médiatartalom-szolgáltató köteles a tartalom megtekintésének megkezdése előtt egy, a felhasználó életkorára vonatkozó kérdést intézni, ezzel ellenőrizve a felhasználó korhatár jogosultságát (például jelenítsen meg egy kérdést, amelyben a néző életkorát ellenőrzi: "Ön elmúlt már 18 éves? Igen - Nem". Ha az életkor ellenőrzés alapján a felhasználó nem jogosult megtekinteni a tartalmat, akkor a tartalom nem kerül lejátszásra).

(3) Amennyiben a médiatartalom-szolgáltató által szolgáltatott tartalom Mttv. szerinti V-VI. korhatár-kategóriába esik, akkor a médiatartalom-szolgáltató köteles az életkor- ellenőrzéssel egyidejűleg, azonos helyen, jól láthatóan felhívni a felhasználó figyelmét a kiskorúakra vonatkozó veszélyekre.

Az alkotmányos rend védelme

9. §

A médiatartalom nem sértheti az alkotmányos rendet.

A közösségekkel szembeni gyűlöletkeltés és kirekesztés tilalma

10. §

(1) A médiatartalom-szolgáltató által közzétett médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.

(2) A médiatartalom-szolgáltató által közzétett médiatartalom nem lehet alkalmas az (1) bekezdésben meghatározott valamely közösség kirekesztésére. Kirekesztő médiatartalomnak minősülhet különösen:

a) az érintett közösség társadalmon belüli elszigetelésére történő felhívás vagy erre való

utalás,

b) az érintett közösség tagjait megillető emberi és személyhez fűződő jogoktól – a közösséghez való tartozásuk miatt – való megfosztásra történő felhívás vagy arra való utalás.

(3) A gyűlöletkeltő, vagy kirekesztő véleményeknek, álláspontoknak a demokratikus tájékoztatás célját szolgáló bemutatásakor a médiatartalom-szolgáltatónak felelős módon kell eljárnia. Ennek módját az adott médiatartalom jellege, illetve felelős szerkesztője határozza meg.

A kereskedelmi közlemények és reklámok elkülönítése a médiatartalmaktól

11. §

(1) A médiatartalomban megjelenő kereskedelmi közleménynek könnyen felismerhetőnek

kell lennie.

(2) A médiatartalomban megjelenő reklámnak más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie.

(3) A burkolt kereskedelmi közlemény médiatartalomban történő közzététele tilos.

V. Fejezet

Az egyes tényállások alkalmazása során irányadó mérlegelési szempontok

12. §

(1) A médiatartalom megítélésénél, illetve a jogkövetkezmények meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az milyen hatást gyakorolhat a társadalmi nyilvánosságra, tekintettel – többek között – a közzététel módjára és helyére, az általa elért közönségre. Az egyes médiatartalmak vizsgálatát az eltérő műfaji sajátosságokra, az adott médiatartalom jellegére és célközönségére tekintettel, az összes körülmény gondos mérlegelésével kell elvégezni. A konkrét és vitatott médiatartalmat a maga teljességében kell megítélni. A normaszegés megállapításánál a vitatott tartalmat nem lehet az adott egységet képező médiatartalom kontextusából kiragadni, és a normaszegést az így kiragadott tartalom alapján megállapítani.

(2) A médiatartalomban szereplő vélemények erőteljes, sértő vagy szélsőséges jellege önmagában még nem minősül a Kódex megsértésének, a sérelem mérlegelésekor a

vélemény által érintettek egyéni érzékenysége nem adhat alapot a Kódex megsértésének

megállapítására.

13. §

(1) A tényállásokkal kapcsolatos mérlegelés során – szükséges esetben – figyelemmel kell lenni a médiatartalomban szereplő személyek közszereplői minőségére.

(2) A médiatartalom-szolgáltató közszereplőnek tekinti – a nyilvánosság előtt zajló tevékenységével összefüggésben – különösen a következő személyeket:

a) minden választott köztisztséget betöltő személyt,

b) minden közhivatalt betöltő személyt,

c) minden közfeladatot ellátó személyt,

d) minden, munkáját a nyilvánosság előtt végző személyt (például médiatartalmakban rendszeresen megjelenő személyek, színészek, zenészek, más művészek, egyházi vezetők, sportolók, üzletemberek, újságírók, egyetemi oktatók, polgárőrök, közérdeklődésre számot tartó perekben szereplő ügyvédek, sportegyesületek vezetői),

e) minden, bármilyen mértékben közvetett vagy közvetlen állami tulajdonban, illetve a piacon monopolhelyzetben lévő, vagy közbeszerzési eljárásban érdekelt cég vezető tisztségviselőit, akik közpénzzel kapcsolatos tranzakciókban vesznek részt,

f) olyan személyeket, akik a magánéletükre vonatkozó információkat nyilvánosságra hozatal végett önkéntesen adják át a médiatartalom-szolgáltatónak.

VI. Fejezet Jogérvényesítés

14. §

Tilos visszaélni a jelen Kódexben biztosított jogok gyakorlásával, valamint tilos az előírt kötelezettségek érvényesítését azok társadalmi rendeltetésével össze nem férő célok érdekében gyakorolni.

15. §

Amennyiben a Szakmai Szervezet a kérelmező panaszának helyt ad, a jelen Kódex 28. §-a szerinti, saját mérlegelésén alapuló jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

II. RÉSZ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

I. Fejezet Általános szabályok

16. §

(1) A Szakmai Szervezet 21. § alapján létrehozott állandó vagy eseti bizottsága (a

továbbiakban: Bizottság) jár el a jelen Kódex szabályainak megsértése esetén.

(2) A Szakmai Szervezet a jelen Kódex 2. §-ában meghatározott médiatartalom-szolgáltatók és személyek tekintetében járhat el a jelen eljárási szabályok szerint.

17. §

A Szakmai Szervezet eljárására a jelen részben szabályozott rendelkezéseket kell alkalmazni.

18. §

A Szakmai Szervezet eljárása kérelemre indul, illetve a Kódexben meghatározott tárgykörökben és ütemezés szerinti átfogó ellenőrzés eredménye alapján hivatalból indulhat.

19. §

(1) A Bizottság 16. § szerinti társszabályozási eljárása díjköteles. Az eljárás díja megegyezik az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. mindenkor hatályos rendelkezései értelmében a közigazgatási eljárás megindításakor fizetendő általános tételű eljárási illeték összegével.

(2) Az eljárási díjat a kérelmező köteles az eljárás megindítása előtt befizetni a Szakmai Szervezet bankszámlájára. A befizetés megtörténtét igazoló dokumentumot a kérelmező a kérelemhez köteles mellékelni. A díjfizetés igazolása hiányában a Szakmai Szervezet Titkársága a kérelmezőt - megfelelő határidő tűzésével - hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a kérelmező az eljárási díjat a hiánypótlásban meghatározott határidőn belül sem fizeti meg, a Szakmai Szervezet Titkársága további vizsgálat nélkül a 25. § (3) bekezdésében foglaltak alapján elutasítja a kérelmet.

(3) A kérelmező a kérelem benyújtásához mellékelt nyilatkozattal hozzájárul ahhoz, hogy a Szakmai Szervezet az eljárásban kért, illetve az eljárás indításához megkövetelt személyi adatait kezelje, tárolja, feldogozza a Szakmai Szervezet Mttv. szerinti társszabályozói tevékenysége és a jelen eljárási szabályok szerint szükséges mértékben, valamint ahhoz is, hogy az Mttv. által előírt adatszolgáltatási kötelezettsége körében ezeket az adatokat a Médiatanácsnak (vagy a Hivatalnak) továbbítsa.

20. §

A Bizottság eljárása nem nyilvános.

II. Fejezet

Az eljáró bizottság

21. §

(1) A Bizottság kijelölése a Szakmai Szervezet nyilvános szakértői listájáról történik. A

Bizottság három tagból áll.

(2) Az eseti bizottságok összetételéről és annak beosztásáról a Szakmai Szervezet létesítő okiratában meghatározott testület dönt. Ha valamely tag akár összeférhetetlenség vagy egyéb akadály miatt nem tud eljárni, úgy az elnökség jelöl ki póttagot a szakértői listáról.

(3) A Bizottság tagjait úgy kell kijelölni, hogy a tagok birtokában legyenek az adott témában a megfelelő szakértelemnek és a Bizottság legalább egy tagja jogi végzettséggel rendelkezzen.

22. §

(1) Az eljáró Bizottságnak nem lehet tagja:

a) a kérelmező, vagy az eljárás alá vont, ezekkel munkavégzésre irányuló vagy egyéb

folyamatos jogviszonyban álló, valamint a vele együtt jogosított vagy kötelezett személy,

b) az a) pont alá eső személy képviselője, vagy volt képviselője, ez utóbbi, csak ha az

ügyben eljárt,

c) az a) vagy b) pont alá eső személynek a hozzátartozója, vagy képviselője,

d) megismételt vagy másodfokú eljárás esetén, aki az első eljárásban eljáró Bizottság tagja

volt,

e) megismételt vagy másodfokú eljárás esetén, aki az első eljárásban tanúként vagy szakértőként részt vett,

f) akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hozzátartozó az egyenes ági rokon és annak házastársa, az örökbefogadó és a nevelő szülő, az örökbefogadott és a nevelt gyerek, a házastárs, a testvér, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, a testvér házastársa, és a volt házastárs.

23. §

(1) Xxxxxx szemben kizárási ok áll fenn, a kijelölésről kapott tájékoztatást követően haladéktalanul, de legfeljebb 3 napon belül hivatalból köteles azt a Szakmai Szervezet elnökének bejelenteni. A kizárási okra a kérelmező és az eljárás alá vont is egyaránt hivatkozhat.

(2) Kizárási ok fennállása, vagy bejelentése esetén a Szakmai Szervezet elnöke 5 napon belül köteles a kizárásról dönteni, és a tag vagy tagok kizárása esetében egyúttal új bizottsági tagot, tagokat kijelölni.

III. Fejezet

Az eljárás megindítása

24. §

(1) A kérelmező a kifogásolt médiatartalommal kapcsolatban a Szakmai Szervezet eljárása előtt köteles megkeresni a tartalmat közzétevő médiatartalom-szolgáltatót. A kérelmet a médiatartalom megjelenésétől számított 30. napon belül, illetve folyamatos közzététel esetén az első megjelenéstől számított 30 napon belül lehet benyújtani a médiatartalom- szolgáltatóhoz. Amennyiben a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, vagy a kérelem előterjesztésében akadályoztatva volt, úgy a 30 napos határidő a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A médiatartalom- szolgáltatóhoz benyújtandó kérelem előterjesztésének a jogsértés bekövetkeztétől számított 180 napon túl nincs helye. E határidő jogvesztő, igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(2) A médiatartalom szolgáltatóhoz intézett kérelem benyújtására az jogosult, akinek jogát vagy jogos érdekét a kifogásolt médiatartalom sérti. A kérelemben meg kell jelölni, hogy a kifogásolt tartalom jelen Kódex, az Mttv., illetve az Smtv. mely rendelkezését sérti.

(3) Amennyiben az érintett médiatartalom-szolgáltató a megkeresésre 8 napon belül nem válaszolt vagy a kérelmező kérelmét elutasította, a kérelmező a válaszadásra nyitva álló határidő leteltét, illetve az elutasítás kézhezvételét követő 15 napon belül kérheti társszabályozási eljárás megindítását. Amennyiben a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, vagy a kérelem előterjesztésében akadályoztatva volt, úgy - ennek hitelt érdemlő igazolása esetén - a 15 napos határidő a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A Szakmai Szervezet társszabályozási eljárása iránti kérelem előterjesztésének a jogsértés bekövetkeztétől számított 6 hónapon túl nincs helye. E határidő jogvesztő, igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(4) A Szakmai Szervezetnél társszabályozási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtására jogosult, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kódex, az Mttv., illetve az Smtv. szabályaival ellentétes magatartás sérti.

(5) A kérelmet minden esetben a Szakmai Szervezet Titkárságára, az Elnökségnek címezve, írásbeli formában a Szakmai Szervezet honlapján megjelölt módon kell benyújtani, egyidejűleg az eljárási díj megfizetését igazolni. A Szakmai Szervezet a Titkárság címét, az ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségét, és az egyéb szükséges információkat mind a honlapján, mind a nyilvánosság egyéb eszközeinek igénybevételével teszi közzé.

(6) A Médiatanács a hozzá beérkező, de a Kódex hatálya alá - a Szakmai Szervezet hatáskörébe - tartozó egyedi panaszokat minden esetben továbbítja a Szakmai Szervezet részére. A Bizottság 3 napon belül megvizsgálja, hogy az adott ügyben jogosult-e a Szakmai Szervezet eljárni. Szükség esetén ehhez bekéri a kérelmező, illetve az eljárás alá vont írásbeli nyilatkozatát. Amennyiben az adott ügyben a Szakmai Szervezet nem jogosult eljárni, a panaszt haladéktalanul visszaküldi, vagy ha közvetlenül hozzá érkezett, megküldi a Médiatanácsnak, ellenkező esetben az eljárásra a jelen Kódex szabályai megfelelően irányadóak.

(7) Amennyiben a kérelmező az eljárás megindítása iránti kérelmét mind a Médiatanács, mind a Szakmai Szervezet részére megküldi és az ügyben a Szakmai Szervezet jogosult eljárni, az eljárás jelen Kódex rendelkezéseinek megfelelő lefolytatására a Szakmai Szervezet jogosult.

25. §

(1) A kérelmező kérelmét a 24. § (5) bekezdésben megjelöltek szerint nyújthatja be.

(2) Az írásbeli kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező cég nevét és székhelyét (természetes személy esetén annak nevét és lakhelyét, valamint a lakcímtől eltérő levelezési címét),

b) amennyiben a kérelmező nem természetes személy, a kérelmező képviselőjének nevét

és értesítési címét, képviseleti jogosultságának igazolását,

c) az érdeksérelem valószínűsítését, az érdekeltség igazolásával együtt,

d) a kifogásolt magatartás leírását, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok

bizonyítékainak leírását,

e) a jogsértés bekövetkeztét, a tudomásszerzés időpontját, és annak valószínű indokait,

f) állásfoglalás-kérés esetében a konkrét ügy, kérdés összes releváns adatát, körülményeit, és azok alapjául szolgáló dokumentációt,

g) a Bizottság döntésére irányuló határozott kérelmet,

h) az eljárási díj befizetésének igazolását,

i) a Kérelmező hozzájáruló nyilatkozatát a személyes adatai kezeléséhez,

j) annak igazolását, hogy a kérelmező előzetesen a médiatartalomhoz-szolgáltatóhoz fordult, azonban a médiatartalom-szolgáltató 8 napos határidőn belül nem válaszolt, a kérelmét elutasította vagy az abban foglaltaknak mégsem tett eleget.

(3) A kérelem formai megfelelősége tekintetében a Szakmai Szervezet Titkársága előzetes vizsgálatot végez. A Titkárság egy alkalommal, 8 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt az eljárási díj megfizetésének hiánya, a személyes adatok kezeléséhez való hozzájáruló nyilatkozat hiánya, illetve a médiatartalom-szolgáltatóval való egyeztetés elmulasztása esetén. A Titkárság, amennyiben megállapítja, hogy a hiánypótlásra előírt határidő eredménytelenül eltelt, a kérelmet további vizsgálat nélkül elutasítja, egyúttal tájékoztatja a kérelmezőt, hogy kérelmét hiánytalan formában ismételten benyújthatja. Amennyiben a kérelmező a kérelmet a 24. § (1) és (3) bekezdésében foglalt jogvesztő határidő eltelte után nyújtja be, vagy a hiánypótlás keretében nem járul hozzá a személyes adatainak kezeléséhez, akkor a Szakmai Szervezet a kérelmet minden további vizsgálat nélkül elutasítja, az elutasítást a Szakmai Szervezet indokolással látja el.

(4) Hiánytalan kérelem esetén a Szakmai Szervezet Titkársága a kérelem befogadását követően haladéktalanul a kérelem tárgyára vonatkozó iratok, bizonyítékok másolatát megküldi az eljárás alá vont, illetve képviselője részére.

(5) Az eljárási határidők a kérelem Szakmai Szervezet által történt, (4) bekezdés szerinti befogadását követő naptári napon indulnak.

(6) Amennyiben az eljárás során kiderül, hogy a kérelmező kiléte kétséges, a Szakmai Szervezet jogosult felszólítani a kérelmezőt, hogy személyazonosságát igazolja. Amennyiben a kérelmező személyazonosságát nem igazolja, a Szakmai Szervezet jogosult az eljárást minden további vizsgálat és indokolás nélkül megszüntetni.

(7) Amennyiben a kérelmező olyan ügyben kérelmezi társszabályozási eljárás megindítását, amelyet a Szakmai Szervezet már érdemben elbírált és a kérelemben nem tár fel az ügy érdemi megítélését befolyásoló új tényt vagy körülményt, a Szakmai Szervezet jogosult az eljárást minden további vizsgálat és indokolás nélkül megszüntetni.

(8) A Szakmai Szervezet a Kódex hatálya alá tartozó ügyekben kérelemre a 26. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül köteles eljárni. Amennyiben az előírt határidőn belül a Szakmai Szervezet nem jár el, a Kérelmező (panaszos) az ügyintézési határidő utolsó napjától számított 30 napon belül a Médiatanácshoz fordulhat a Xxxxxxx Szervezet eljárási kötelezettségének megsértése tárgyában. A Médiatanács – az eljárási kötelezettség megsértésének megállapítása esetén – megfelelő határidő tűzésével felhívja a Szakmai Szervezetet az eljárásra és a döntéshozatalra. Ha a Szakmai Szervezet e felhívásnak a Médiatanács által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, a Médiatanács magához vonja az ügyet.

IV. Fejezet

Az elsőfokú eljárás

26. §

(1) A Bizottság a beérkezett kérelem alapján a következő intézkedéseket teszi:

a) hatásköre hiányának megállapítása esetén a kérelmet elutasítja, vagy amennyiben megállapítható, hogy mely Xxxxxxx Szervezet rendelkezik az adott kérelem elbírálása tekintetében hatáskörrel, azt átteszi a hatáskörrel rendelkező Xxxxxxx Szervezethez,

b) a hiánytalan kérelem megküldésével felhívhatja a kérelmezett felet, hogy 3 napon belül a kérelmezővel egyezséget kössön,

c) amennyiben az egyezség létrejön, a kérelmezett fél köteles ennek tényéről tájékoztatni

a Szakmai Szervezetet,

d) amennyiben a b) pontban meghatározott egyezség nem jön létre, felhívja az eljárás alá vontat, hogy 3 napon belül írásbeli észrevételeit és esetleges ellenkérelmét, annak bizonyítékaival együtt, terjessze a Bizottság elé.

(2) Az eljárás nem magyar állampolgárságú, magyar nyelvet nem ismerő alanyai a fordítási és tolmácsolási költség előzetes viselése (előlegezése) útján kérhetik az anyanyelvükön történő eljárást és döntéshozatalt.

(3) Amennyiben a kifogásolt közlést az eljárás során az eljárás alá vont fél megváltoztatta vagy befejezte, és kötelezettséget vállal arra, hogy azt a jövőben sem folytatja, a Bizottság az eljárást minden további jogkövetkezmény nélkül megszüntetheti.

(4) A Szakmai Szervezet társszabályozási eljárásának ügyintézési határideje 30 nap, amely indokolt esetben egy alkalommal – az ügy bonyolultságára és a tények feltárásának nehézségeire tekintettel – 15 nappal meghosszabbítható.

(5) A (4) bekezdésben foglalt ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásra, a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, az esetleges fordításokhoz szükséges időtartam, a döntések, egyéb iratok postára adásának napjától a kézbesítésig terjedő időtartam.

(6) A Szakmai Szervezet az eljárás alanyaival jogi hatás kiváltására alkalmas módon kizárólag írásban tart kapcsolatot. Az eljárás résztvevőinek hatékonyabb tájékoztatása érdekében a Szakmai Szervezet elektronikus levél (email) útján is kapcsolatot tarthat, kivéve, ha az eljárás alanya ez ellen tiltakozott.

27. §

(1) A Bizottság tárgyalást tarthat, ha a tényállás tisztázásához, illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására, amelyről értesíti a feleket, és egyben figyelmezteti, hogy a tárgyalás elmulasztása a határozathozatalt nem akadályozza. A tárgyaláson mindenki részt vehet, akitől bizonyítékként értékelhető nyilatkozat várható. A tárgyaláson a Bizottság meghallgatja a feleket, és megvizsgálja az előterjesztett bizonyítékokat.

(2) Az eljárás folyamán bizonyítékként bármi előterjeszthető, ami alkalmas arra, hogy valamely tényt a Bizottság előtt igazoljon. A Bizottság szükség szerint eszközli tanúk, és külső szakértők meghallgatását.

(3) A felek az ellenérdekű fél által előterjesztettekre az eljárás bármely szakaszában észrevételeket tehetnek.

(4) A Bizottság kizárólag a felek által előterjesztett bizonyítékokat vizsgálja, hivatalból nem köteles bizonyítást lefolytatni.

(5) Az eljárás alanyai az eljárás bármely szakaszában – a védett adatok kivételével – korlátozás nélkül betekinthetnek az eljárás irataiba.

28. §

(1) A Bizottság eljárást lezáró határozatában:

a) a megalapozatlan kérelmet elutasítja,

b) a megalapozott kérelemnek helyt ad, és a normasértés pontos megjelölésével megállapítja a normasértés megtörténtét,

c) szükség esetén kötelezi az eljárás alá vontat a normasértő magatartás

megváltoztatására,

d) szükség esetén kötelezi az eljárás alá vontat a normasértő tevékenység abbahagyására

és, ha lehetséges, az eredeti állapot helyreállítására,

e) kötelezheti az eljárás alá vontat a normasértéssel elégtétel adására, az eset összes körülményeire tekintettel, akár oly módon, hogy az elégtétel a normasértéssel azonos nyilvánosságot kapjon,

f) kötelezheti az eljárás alá vontat az e) pontban hivatkozottól eltérő egyéb nem vagyoni elégtétel adására, illetőleg a kérelmező által megfizetett eljárási díjak és egyéb eljárási költségek megtérítésére,

g) a normasértés súlyától függően meghatározott időre megtilthatja az eljárás alá vont azon jogosultságának gyakorlását, hogy a Szakmai Szervezet Bizottsága járjon el az általa elkövetett, a Szakmai Szervezet eljárásának hatálya alá tartozó jogsértés esetén. A kizárt szolgáltató a kizárás időtartama alatt az Mttv. szerinti hatósági eljárás alanyává válik,

h) határozatát a normaszegő eljárás alá vont megnevezéssel és a normaszegés

megállapításával a Szakmai Szervezet nyilvánosságra hozza,

i) szükség esetén a Bizottság a határozatának végrehajtását akadályozó tényeket és körülményeket nyilvánosságra hozza.

A Bizottság a fentiek közül egyidejűleg több jogkövetkezményt is alkalmazhat.

(2) A Bizottság eljárást lezáró határozatában döntését írásban indokolni köteles, hivatkozva

az elfogadott és a mellőzött bizonyítékokra, megjelölve az elfogadás és a mellőzés indokait.

(3) A Bizottság határozata kézbesítéssel tekintendő közöltnek. A Bizottság határozatát a felekkel rövid úton (e-mailben) is közölheti, az e-mailben történő közlés ugyanakkor joghatás kiváltására nem alkalmas.

V. Fejezet Jogorvoslat

29. §

(1) A Bizottság határozata ellen az Mttv.-ben és jelen Kódexben rögzített szabályok megsértése esetén a felek fellebbezéssel élhetnek.

(2) A fellebbezést a határozat átvételétől számított 8 napon belül az eljárási díj befizetésével a Szakmai Szervezet elnökének címezve, a Szakmai Szervezet Titkárságán kell benyújtani. A fellebbezési határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs. A fellebbezési határidő elmulasztása esetén a Szakmai Szervezet a fellebbezési kérelmet minden további vizsgálat és indokolás nélkül elutasítja. A fellebbezési eljárás díja megegyezik az elsőfokú eljárásáért fizetendő – 19. § (1) bekezdésben meghatározott – díjjal.

(3) A fellebbezési eljárás határideje megegyezik az elsőfokú eljárás ügyintézési határidejével.

30. §

(1) A fellebbezési bizottságok összetételéről és azok beosztásáról a Szakmai Szervezet létesítő okiratában meghatározott testület dönt. Ha valamely tag akár összeférhetetlenség vagy egyéb akadály miatt nem tud eljárni, úgy az elnökség jelöl ki póttagot a szakértői listáról.

(2) A fellebbezési bizottság

a) az alaptalan fellebbezési kérelmet elutasítja,

b) az alapos fellebbezési kérelemnek helyt ad, és a fellebbezéssel érintett határozatot

megváltoztatja,

c) súlyos eljárási szabálysértés esetén a bizottságot új eljárás lefolytatására utasítja.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában hivatkozott esetben a megismételt eljárásra a jelen Kódex rendelkezései megfelelően irányadóak. A megismételt eljárásban a határidők az új eljárás lefolytatására kötelező határozatot követő naptári napon kezdődnek.

VI. Fejezet

A hivatalból induló eljárásra vonatkozó különös rendelkezések

31. §

(1) Amennyiben a Szakmai Szervezet a meghatározott tárgykörökben és ütemezés szerinti átfogó ellenőrzés eredménye alapján valamely, a társzabályozási eljárása hatálya alá tartozó médiatartalom-szolgáltató esetében normasértést valószínűsít, hivatalból társszabályozási eljárást indíthat. Ebben az esetben az eljárás megindításáról a Szakmai Szervezet elnöksége határoz.

(2) A hivatalból induló eljárásra a Kódex eljárási szabályai alkalmazandóak, az alábbi

eltérésekkel:

a) az eljárási határidők a Szakmai Szervezet elnökségének az eljárás megindításáról szóló

határozata meghozatalát követő naptári napon indulnak,

b) a Bizottság mindhárom tagját a Szakmai Szervezet elnöksége jelöli ki a Szakmai

Szervezet szakértői listájáról,

c) az eljárás során a 26.§-ban rögzített rendelkezések nem alkalmazandóak.

(3) A Bizottság határozatát a Szakmai Szervezet megküldi az eljárás alá vont, illetve az eljárással érintett médiatartalom-szolgáltató, valamint a Médiatanács részére.

(4) A határozattal szemben az érintett médiatartalom-szolgáltató a Kódexben foglaltak

szerint jogorvoslattal élhet.

VII. Fejezet

A közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény és az Mttv. eljárási szabályainak alkalmazása

32. §

(1) A Kódex hatálya alá tartozó eljárásokban az Mttv. társszabályozási fejezetében foglalt

eljárási szabályok kötelezően alkalmazandók.

(2) A Kódex hatálya alá tartozó eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és az Mttv. szabályai közül a jogutódlásra és a védett adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók.

(3) A Kódex hatálya alá tartozó eljárásokban a Ket. szabályai közül az alapelvek, a képviseletre, az iratra, a tanúra, a határidőre, az igazolásra, a hivatalbóli hatósági ellenőrzésre, a kézbesítésre, valamint a kézbesítési vélelemre vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók.

III. RÉSZ

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

33. §

(1) A Kódexben rögzített határidők számításakor a Ket. rendelkezései irányadóak.

(2) A Kódexben használt fogalmak és jelentéseik:

1. 1. Burkolt kereskedelmi közlemény: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve megtéveszti a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre.

2. Eljárás alá vont: az a – bepanaszolt – médiatartalom-szolgáltató, akinek valamely

konkrét tevékenysége, eljárása miatt a kérelmező a Szakmai Szervezethez fordult.

3. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely, vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

4. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez;

5. Kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban.

6. Kérelmező (panaszos): akinek jogát vagy jogos érdekét a kifogásolt médiatartalom sérti, és emiatt a médiatartalom-szolgáltatóhoz, illetve a Szakmai Szervezethez fordul.

7. Közigazgatási szerződés: a szakmai szervezet és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa között létrejött, a társszabályozási eljárással kapcsolatos felhatalmazást tartalmazó megállapodás.

8. Lekérhető médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, az általa kiválasztott időpontban tekintheti, illetve hallgathatja meg a műsorszámokat.

9. Médiatartalom-szolgáltató: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki, vagy amely szerkesztői

felelősséggel rendelkezik a médiatartalom megválasztásáért, meghatározza annak összeállítását. Szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a tartalomszolgáltatás tekintetében.

10. Médiatartalom: valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált tartalom.

11. Normasértés: az Smtv. 14. §-ában, 16-19. §-aiban, 20. § (1)-(3) bekezdéseiben, az Mttv. 10. § (7) bekezdésében és 11. §-ában rögzített, illetve jelen Kódex I. Részében foglalt valamely rendelkezés megsértése.

12. Nyilvánosságra hozatal: amikor az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik.

13. Reklám: olyan közlés, tájékoztatás illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető, forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket –, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.

14. Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során meg valósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatás.

15. Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését

kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri.

16. Védett adat: a törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött xxxxx.

A MAGYAR LAPKIADÓK EGYESÜLETE ÉS A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSA ÁLTAL, MÉDIAIGAZATÁSI FELADAT ELLÁTÁSÁRA KÖTÖTT KÖZIGAZGATÁSI SZERZŐDÉS 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE A 2012. SZEPTEMBER 14-I MÓDOSÍTÁST KÖVETŐEN

I. Felek a 2011. július 8-án megkötött szerződés 2. számú mellékletét hatályon kívül helyezik, és annak helyébe jelen megállapodás kerül.

II. A 2011-es év során a szervezet számára átutalt 14.200.000 forintos támogatás fel nem használt részét (kötelezettségvállalással terhelt maradványát), azaz 9.873.780 forintot a 2012-es előirányzat szerinti támogatás összegébe beszámítva számolja el egymás között a két szervezet, a 2012. évi előirányzat alapján.

III. A Médiatanács hozzájárul, hogy az átfogó ellenőrző vizsgálatra 2012. évre megjelölt összeget az MLE az alábbi átfogó kutatásra használja fel:

Kiskorúak védelme az érintett médiumokban.

A vizsgálat két irányban készül. Egyrészt megvizsgálja, hogy a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények hogy kerülnek megjelenítésre, illetve milyen ezen események utókövetése, illetve mit tesz a sajtó a balesetek, bűnesetek megelőzéséért. Mennyiben tudnak a rizikócsoportokba tartozók a médiában megnyilvánulni, megszólalni és látszódni. A kutatás ugyanis arra az előfeltevésre alapoz, hogy a személyes példák bizonyosságát semmi sem helyettesítheti.

A kutatás költsége: 4.025.000 Ft (az összeg az ÁFÁT tartalmazza)

Határidő: 2012. december 31.

A Médiatanács hozzájárul, hogy az MLE 2012. évben a fentiekben részletezett egy ágazati

kutatást végezze el.

A kutatás eredményeképpen készült Tanulmányt a MLE publikálható formában adja át a Médiatanács részére. Amennyiben a Tanulmány üzleti titkot vagy személyes adatot tartalmaz, úgy a MLE azt csorbítatlan és publikálható formában is átadja a Médiatanács részére.

IV. 2012-es évre vonatkozó külön rendelkezések:

Támogatás összege 2012. évre (az összegek az ÁFÁT tartalmazzák): 2012-es előirányzat állandó költségekre: 11.070.407 Ft

A 2011. évi támogatás fel nem 9.873.780 Ft

használt része (kötelezettségvállalás-

sal terhelt maradvány 2012. január 1-én):

2012-re utalandó működési 1.196.627 Ft

költség állandó költségekre (9.873.780 Ft maradvánnyal csökkentve):

Eseti szakértői díjak utófinanszírozással: 180.000 Ft eljárásonként

A Médiatanács a működési költség nyújtását a szerződés aláírását követő 30 napon belül teljesíti az MLE részére.

V. Támogatás összege, kifizetés ütemezése 2013. évre

Felek a 2012. évi működési tapasztalataira alapozva állapítják meg a következő év működési költségeit, melyekről 2013. január 31-éig megállapodnak.

Amennyiben a fenti időpontig nem születik megállapodás, úgy a 2012. évre vonatkozó támogatás fogyasztói inflációval növelt összegét folyósítja a Médiatanács.

Az MLE 2013. május 31-ig a költségekkel tételesen elszámol. Az előző évi maradvány összeget az MLE felhasználhatja a tárgyévben, azonban a Médiatanács döntésére köteles azt visszautalni a hatóság számára.

Állandó költségek 100%-a: az adott év január 31. napjáig.

Eljárásonkénti támogatás féléves elszámolás alapján, a Médiatanácshoz történő beérkezést követő 30 napon belül.