Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B ►C1 MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között a személyek szabad mozgásáról ◄

(HL L 353., 2009.12.10., 71. o.)

Módosította:

Hivatalos Lap

Szám Oldal Dátum

►M1	Decision No 2/2003 of the EU-Swiss Joint Committee of 15 July 2003 (*)	L 000	00	0000.7.26.
►M2	Az EU–Svájc Vegyesbizottság 1/2004 határozata (2004. április 30.)	L 352	129	2004.11.27.
►M3	Jegyzőkönyv az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről	L 89	30	2006.3.28.
►M4	EU–Svájci vegyes Bizottság 1/2006 határozata (2006. július 6.)	L 000	00	0000.9.29.
►M5	Jegyzőkönyv a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében, az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásban Szerződő Félként való részvételéről	L 000	00	0000.5.20.
►M6	Az EU–Svájc Vegyes Bizottság 2/2011 határozata amelyet az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás 14. cikke hozott létre (2011. szeptember 30.)	L 000	00	0000.10.22.
►M7	A Vegyes Bizottság 1/2012 határozata, amely bizottságot az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás hozta létre (2012. március 31.)	L 000	00	0000.4.13.
►M8	Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás által létrehozott vegyes bizottság 1/2014 határozata (2014. november 28.)	L 367	122	2014.12.23.
►M9	A Vegyes Bizottság 1/2015 határozata az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás 14. cikke által létrehozott a megállapodás III. mellékletének (szakmai képesítések kölcsönös elismerése) módosításáról [2015/915] (2015. június 8.)	L 000	00	0000.6.13.

Helyesbítette:

►C1 Helyesbítés, HL L 353., 2009.12.31., 71. o. (2002/309/EC)

(*) Ez a jogi aktus sosem jelent meg magyar nyelven.

▼B

▼C1

MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között a személyek szabad mozgásáról

▼M5

▼C1

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG;

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG; A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

egyrészről, valamint

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG,

másrészről,

Meggyőződve arról, hogy a személyek szabad mozgása a Szerződő Felek felség­ területén kulcsfontosságú tényező kapcsolataik harmonikus fejlődésében,

Azzal az elhatározással, hogy az Európai Közösségben alkalmazandó előírások alapján megteremtik egymás között a személyek szabad mozgását,

ELHATÁROZTÁK, HOGY MEGKÖTIK EZT A MEGÁLLAPODÁST:

I. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél

E megállapodás célja az Európai Közösség tagállamai és Svájc állam­ polgárai érdekében:

a) a belépés, a tartózkodás, a nem önálló munkavállalás, az önálló vállalkozóként való letelepedés és a Szerződő Felek felségterületén való tartózkodás jogának biztosítása;

b) a Szerződő Felek felségterületén a szolgáltatásnyújtás elősegítése, különösen a rövid időtartamú szolgáltatások nyújtásának liberalizá­ lása;

c) a fogadó országban gazdasági tevékenységet nem végző személyeknek a Szerződő Felek felségterületére való belépés és tartózkodás jogának biztosítása;

d) a saját állampolgáraiknak nyújtottakkal azonos élet-, foglalkoztatási és munkavállalási feltételek biztosítása.

2. cikk

A diszkrimináció tilalma

Valamely Szerződő Félnek egy másik Szerződő Fél területén jogszerűen tartózkodó állampolgárai, e megállapodás I., II. és III. melléklete rendel­ kezéseinek alkalmazása során és azoknak megfelelően, nem különböz­ tethetők meg az állampolgárságuk szerint.

3. cikk

A belépéshez való jog

Valamely Szerződő Fél állampolgárának egy másik Szerződő Fél felség­ területére történő belépéshez való jogát az I. melléklet rendelkezéseinek megfelelően kell biztosítani.

4. cikk

A tartózkodáshoz és a gazdasági tevékenység végzéséhez való jog

A tartózkodáshoz és a gazdasági tevékenység végzéséhez való jogot az

I. melléklet rendelkezéseinek megfelelően biztosítani kell, amennyiben a

10. cikk másként nem rendelkezik.

5. cikk

Szolgáltatást nyújtó személyek

(1) A Szerződő Felek között fennálló, különösen a szolgáltatásnyúj­ tásról rendelkező megállapodások sérelme nélkül (beleértve a közbe­ szerzésről szóló megállapodást is, amennyiben az kiterjed a szolgálta­ tások nyújtására) a szolgáltatást nyújtó személyeknek, az I. melléklet rendelkezéseinek megfelelően a társaságokat is beleértve, jogukban áll naptári évenként 90 munkanapot ténylegesen meg nem haladó időszakra a másik Szerződő Fél felségterületén szolgáltatást nyújtani.

(2) A szolgáltatást nyújtó személyek jogosultak a másik Szerződő Fél felségterületére való belépésre és az ott tartózkodásra:

a) amennyiben az (1) bekezdés szerint, vagy az (1) bekezdésben emlí­ tett megállapodás rendelkezései alapján jogosultak szolgáltatást nyúj­ tani;

b) vagy, ha az a) pontban meghatározott feltételek nem teljesülnek, amennyiben az érintett Szerződő Fél illetékes hatóságaitól szolgál­ tatás nyújtására engedélyt kaptak.

(3) Valamely Szerződő Fél felségterületére kizárólag szolgáltatás igénybevétele céljából belépő, Svájc vagy az Európai Közösség vala­ mely tagállamának állampolgárságával rendelkező természetes személyt megilleti a belépés és az ott tartózkodás joga.

(4) Az e cikkben említett jogokat az I., II. és III. mellékletben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell biztosítani. A 10. cikk szerinti mennyiségi korlátozások az e cikkben említett személyekkel szemben nem alkalmazhatóak.

6. cikk

A gazdasági tevékenységet nem folytató személyek tartózkodási joga

A valamely Szerződő Fél felségterületén való tartózkodás jogát a gazda­ sági tevékenységet nem folytató személyeknek az I. melléklet nem aktív személyekre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell biztosítani.

7. cikk

Egyéb jogok

A Szerződő Felek az I. mellékletnek megfelelően különösen a személyek szabad mozgásával kapcsolatos alábbi jogokról rendelkeznek:

a) az élet-, foglalkoztatási és munkafeltételek, a gazdasági tevékeny­ ségben való részvétel lehetőségére és annak folytatására vonatkozóan a saját állampolgárokkal való egyenlő bánásmód joga;

b) a foglalkozás szabad megválasztása és a földrajzi mobilitás joga, amely lehetővé teszi a Szerződő Felek állampolgárainak szabad mozgását a fogadó állam felségterületén, valamint a választásuk szerinti foglalkozás folytatását;

c) valamely Szerződő Fél felségterületén maradás joga a gazdasági tevékenység folytatásának befejezése után;

d) családtagok számára a tartózkodás joga, állampolgárságuktól függet­ lenül;

e) családtagok számára a gazdasági tevékenység folytatásának joga, állampolgárságuktól függetlenül;

f) az ingatlantulajdon szerzésének joga, amennyiben az kapcsolódik az e megállapodás által biztosított jogok gyakorlásához;

g) az átmeneti időszak alatt, az egyik Szerződő Fél területén végzett gazdasági tevékenység vagy tartózkodási időszak befejeződése után a gazdasági tevékenység folytatásának céljából való visszatérés joga, valamint az ideiglenes tartózkodási engedély állandóvá történő átmi­ nősíttetésének joga.

8. cikk

A szociális biztonsági rendszerek összehangolása

A Szerződő Felek, a II. mellékletnek megfelelően, rendelkezéseket fogadnak el a szociális biztonsági rendszerek összehangolásáról, külö­ nösen az alábbiak érdekében:

a) az egyenlő bánásmód biztosítása;

b) az alkalmazandó jogi előírások meghatározása;

c) a különböző nemzeti jogi előírások által figyelembe vett összes jogo­ sultsági idő összesítése a juttatásokra való jogosultság megszerzése és fenntartása, valamint a juttatások kiszámítása végett;

d) juttatások folyósítása a Szerződő Felek felségterületén lakóhellyel rendelkező személyek részére;

e) a hatóságok és intézmények közötti kölcsönös közigazgatási segít­ ségnyújtás és az együttműködés elősegítése.

9. cikk

Oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok

Az Európai Közösség tagállamainak állampolgárai és Svájc állampol­ gárai számára a munkavállalás és önálló vállalkozás lehetősége, vala­ mint e tevékenységek folytatásának, illetve a szolgáltatások nyújtásának megkönnyítése érdekében a Szerződő Felek meghozzák a szükséges intézkedéseket a III. melléklet szerint az oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elisme­ réséről, a munkavállalás és önálló vállalkozás lehetőségére és e tevé­ kenységek folytatására, valamint a szolgáltatások nyújtására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseik összehangolásáról.

II. ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

10. cikk

Átmeneti rendelkezések és a megállapodás továbbfejlesztése

▼M3

(1) A megállapodás hatálybalépése után öt évig Svájc mennyiségi korlátozásokat tarthat fenn a gazdasági tevékenységben való részvételi lehetőségek tekintetében a négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövi­ debb időtartamú tartózkodásra, valamint az egy évnek megfelelő vagy azt meghaladó időtartamú tartózkodásra. A négy hónapnál rövidebb tartózkodás nem korlátozható.

A hatodik évtől kezdve az Európai Közösség tagállamainak állampol­ gáraira vonatkozó összes mennyiségi korlátozás hatályát veszti.

(1a) 2007. május 31-ig Svájc mennyiségi korlátozásokat tarthat fenn a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság olyan állampolgárai tekintetében, akik Svájcban munkavállalók vagy önálló vállalkozók, a következő két tartózkodási kategóriához való hozzáférés vonatkozásában: a négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamú, valamint az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamú tartózkodás. A négy hónapnál rövidebb tartózkodásra mennyiségi korlátozás nem tartható fenn.

▼M3

A fent említett átmeneti időszak vége előtt Svájc jelentése alapján a vegyesbizottság felülvizsgálja az új tagállamok állampolgárai vonatko­ zásában alkalmazott átmeneti időszak működését. A felülvizsgálat befe­ jezésekor, de legkésőbb a fent említett időszak végén Svájc értesíti a vegyesbizottságot arról, hogy továbbra is alkalmaz-e mennyiségi korlá­ tozásokat a Svájcban alkalmazott munkavállalókra. Svájc 2009. május 31-ig alkalmazhat ilyen intézkedéseket. Ilyen értesítés hiányában az átmeneti időszak 2007. május 31-én jár le.

Az e bekezdésben meghatározott átmeneti időszak végén a Cseh Köztár­ saság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság állampolgáraira alkalmazott mennyiségi korláto­ zásokat meg kell szüntetni. E tagállamok ugyanilyen időtartamokra ugyanilyen mennyiségi korlátozásokat vezethetnek be a svájci állampol­ gárok vonatkozásában.

▼M5

(1b) A Bolgár Köztársaságnak és Romániának a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított két éven keresztül Svájc mennyiségi korlátozást tarthat fenn a Bolgár Köztársaság és Románia olyan állampolgárai tekintetében, akik Svájcban munkavállalók vagy önálló vállalkozók, a következő két tartózkodási kategóriához való hozzáférés vonatkozásában: négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb tartózkodás, valamint egy évnek megfelelő vagy azt meghaladó időtartamú tartózkodás. A négy hónapnál rövidebb tartózkodásra mennyiségi korlátozás nem tartható fenn.

A fent említett átmeneti időszak vége előtt Svájc jelentése alapján a vegyes bizottság felülvizsgálja az új tagállamok állampolgárai vonatko­ zásában alkalmazott átmeneti időszak működését. A felülvizsgálat befe­ jezésekor, de legkésőbb a fent említett időszak végén Svájc értesíti a vegyes bizottságot arról, hogy továbbra is alkalmaz-e mennyiségi korlá­ tozásokat a Svájcban alkalmazott munkavállalókra. Svájc a fent említett jegyzőkönyv hatálybalépése után öt éven keresztül továbbra is alkal­ mazhat ilyen jellegű intézkedéseket. Ilyen értesítés hiányában az átme­ neti időszak az első albekezdésben meghatározott kétéves időszak végén jár le.

Az e bekezdésben meghatározott átmeneti időszak végén a Bolgár Köztársaság és Románia állampolgárai vonatkozásában alkalmazott valamennyi mennyiségi korlátozást el kell törölni. E tagállamok ugyan­ ilyen időszakokra ugyanilyen mennyiségi korlátozásokat vezethetnek be a svájci állampolgárok vonatkozásában.

▼C1

(2) Legfeljebb kétéves időtartamra a Szerződő Felek fenntarthatják a szervezett munkaerőpiacon jelen lévő munkavállalók elsőbbsége és a

▼C1

másik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozó díjazási és munkafelté­ telek szabályozását, az 5. cikkben említett szolgáltatásokat nyújtó személyeket is beleértve. Az első év vége előtt a vegyes bizottság megvizsgálja e korlátozások fenntartásának szükségességét. A vegyes bizottság e legfeljebb kétéves időtartamot lerövidítheti. A szervezett munkaerőpiacon jelenlévő munkavállalók elsőbbségének ellenőrzését nem kell alkalmazni a Szerződő Felek közötti, a szolgáltatások nyújtá­ sáról szóló külön megállapodás által liberalizált szolgáltatókra (beleértve a közbeszerzések bizonyos szempontjairól szóló megállapodást is, amennyiben az kiterjed a szolgáltatások nyújtására).

▼M3

(2a) Svájc, valamint a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság a vala­ mely másik szerződő félnek a saját területükön foglalkoztatott munka­ vállalói vonatkozásában 2007. május 31-ig fenntarthatják a szervezett munkaerőpiacon jelenlévő munkavállalók elsőbbségére és a másik szer­ ződő fél állampolgáraira vonatkozó díjazási és munkafeltételek szabá­ lyozását. Ugyanilyen ellenőrzések tarthatók fenn a következő, a megállapodás 5. cikke (1) bekezdésében említett négy ágazatban szol­ gáltatást nyújtó személyek vonatkozásában: kertészeti szolgáltatások; építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is; biztonsági tevé­ kenységek; ipari takarítás, tisztítás (NACE-kódok (1) 01.41; 45.1-től 4- ig; 74.60; valamint 74.70). Az (1a), (2a), (3a) és (4a) bekezdésekben említett átmeneti időszakok alatt Svájc a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben részesíti az új tagállami állampolgár munkaválla­ lókat az olyan munkavállalókkal szemben, akik nem EU- és nem EFTA- országok állampolgárai. A szervezett munkaerőpiacon jelenlévő munka­ vállalók elsőbbségének ellenőrzését nem kell alkalmazni a Szerződő Felek közötti, a szolgáltatások nyújtásáról szóló külön megállapodás által liberalizált szolgáltatókra (beleértve a közbeszerzések bizonyos szempontjairól szóló megállapodást is, amennyiben az kiterjed a szol­ gáltatások nyújtására). Ugyanezen időszakban a végzettségi követelmé­ nyek a négy hónapnál rövidebb időre szóló tartózkodási engedélyek vonatkozásában fenntarthatók (2), csakúgy, mint a megállapodás 5. cikke

(1) bekezdésében említett, a fenti négy ágazatban szolgáltatást nyújtó

személyek vonatkozásában.

2007. május 31-e előtt a vegyesbizottság felülvizsgálja az e bekezdésben található átmeneti intézkedések működését bármely, az átmeneti intéz­ kedéseket végrehajtó szerződő fél jelentése alapján. A felülvizsgálat befejeztével, és legkésőbb 2007. május 31-én az a szerződő fél, amelyik végrehajtotta az e bekezdésben található átmeneti intézkedéseket, és értesítette a vegyesbizottságot arról, hogy továbbra is szándékában áll ilyen átmeneti intézkedéseket alkalmazni, azokat 2009. május 31-ig továbbra is alkalmazhatja. Ilyen értesítés hiányában az átmeneti időszak 2007. május 31-én jár le.

(1) NACE: A legutóbb a 2001. december 19-i 29/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2002.1.10., 3. o.) módosított, az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló 1990. október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendelet (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.).

(2) A munkavállalók a (3a) bekezdésben említett kvóták szerint négy hónapnál rövidebb időre szóló tartózkodási engedélyt is igényelhetnek.

▼M3

Az e bekezdésben meghatározott átmeneti időszak végén az e bekez­ désben említett valamennyi fenti korlátozást meg kell szüntetni.

▼M5

(2b) Svájc, valamint a Bolgár Köztársaság és Románia a valamely másik Szerződő Félnek a saját területén alkalmazott munkavállalói vonatkozásában a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a megállapo­ dásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatályba­ lépésétől számított két éven keresztül fenntarthatja a szervezett munka­ erőpiacon jelen lévő munkavállalók elsőbbségére és a másik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozó díjazási és munkafeltételek szabályozását. Ugyanilyen ellenőrzések tarthatók fenn a megállapodás 5. cikkének (1) bekezdésében említett következő négy ágazatban szolgáltatást nyújtó személyek vonatkozásában: kertészeti szolgáltatások; építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is; biztonsági tevékenységek; ipari takarí­ tás, tisztítás (NACE-kódok (1) 01.41; 45.1-től 4-ig; 74.60; valamint 74.70). Az (1b), (2b), (3b) és (4c) bekezdésekben említett átmeneti időszakok alatt Svájc a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben részesíti az új tagállami állampolgár munkavállalókat az olyan munkavállalókkal szemben, akik nem EU- és nem EFTA- országok állampolgárai. A szervezett munkaerőpiacon jelen lévő munka­ vállalók elsőbbségének ellenőrzését nem kell alkalmazni a Szerződő Felek közötti, a szolgáltatások nyújtásáról szóló külön megállapodás által liberalizált szolgáltatókra (beleértve a közbeszerzések bizonyos szempontjairól szóló megállapodást is, amennyiben az kiterjed a szol­ gáltatások nyújtására). Ugyanezen időszakban a képesítési követelmé­ nyek a négy hónapnál rövidebb időre szóló tartózkodási engedélyek vonatkozásában fenntarthatók (2), csakúgy, mint a megállapodás

5. cikkének (1) bekezdésében említett, a fenti négy ágazatban szolgál­

tatást nyújtó személyek vonatkozásában.

A Bolgár Köztársaságnak és Romániának a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított két éven belül a vegyes bizottság az átmeneti intézkedéseket végrehajtó Szerződő Felek mindegyike által készített jelentés alapján felülvizsgálja az e bekezdésben foglalt átmeneti intézkedések működését. A felülvizs­ gálat befejeztével, és legkésőbb a fent említett jegyzőkönyv hatályba­ lépésétől számított két év után az a Szerződő Fél, amely végrehajtotta az e bekezdésben foglalt átmeneti intézkedéseket, és értesítette a vegyes bizottságot arról, hogy továbbra is szándékában áll ilyen átmeneti intéz­ kedéseket alkalmazni, azokat a fent említett jegyzőkönyv hatálybalépés­ étől számított öt éven keresztül továbbra is alkalmazhatja. Ilyen értesítés hiányában az átmeneti időszak az első albekezdésben meghatározott kétéves időszak végén jár le.

Az e bekezdésben meghatározott átmeneti időszak végén az e bekez­ désben említett valamennyi korlátozást meg kell szüntetni.

(1) NACE: A Tanács 3037/90/EGK rendelete (1990. október 9.) az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.). A legutóbb a 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK európai parlamenti és bizottsági rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(2) A munkavállalók a (3b) bekezdésben említett kvóták szerint négy hónapnál rövidebb időre szóló tartózkodási engedélyt is igényelhetnek.

▼C1

(3) E megállapodás hatálybalépésétől az ötödik év végéig Svájc a teljes kvótáján belül az Európai Közösség munkavállalói és önálló vállalkozói számára minden évben legalább 15 000, egy évre, vagy azt meghaladó időtartamra érvényes, és 115 500 négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamra érvényes új tartózkodási engedélyt tart fenn.

▼M3

(3a) Az alább felsorolt új tagállamoknak a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésétől az (1a) bekezdésben említett időszak végéig Svájc – a harmadik országokra vonatkozó teljes kvótáján belül – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztár­ saság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság olyan állampolgárai vonatkozásában, akik Svájcban munkavállalók, vagy önálló vállalkozók, évente (pro rata temporis) minimális számú új tartózkodási engedélyt tesz hozzáférhetővé (1) a következő üteme­ zésnek megfelelően:

Határidő	Az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamra szóló engedé­ lyek száma	A négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamra szóló engedélyek száma
2005. május 31.	900	9 000
2006. május 31.	1 300	12 400
2007. május 31.	1 700	15 800
2008. május 31.	2 200	19 200
2009. május 31.	2 600	22 600

▼M5

(3b) A Bolgár Köztársaságnak és Romániának a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésétől az (1b) bekezdésben említett időszak végéig Svájc – a harmadik orszá­ gokra vonatkozó teljes kvótáján belül – ezen új tagállamok olyan állam­ polgárai vonatkozásában, akik Svájcban munkavállalók vagy önálló vállalkozók, évente (pro rata temporis) minimális számú új tartózkodási engedélyt (2) tesz hozzáférhetővé a következő ütemezésnek megfelelően:

(1) Ezeket az engedélyeket a megállapodás 10. cikkében említett kvótán felül kell megadni, amely kvótát a megállapodás aláírásának időpontjában (1999. június 21.) tagállami állampolgárságú, vagy a Ciprusi Köztársaság vagy a Máltai Köztársaság állampolgárságával rendelkező munkavállalók és önálló vállal­ kozók részére tartják fenn. Ezeket az engedélyeket a már fennálló kétoldalú gyakornokcsere-megállapodások alapján megadott engedélyeken felül kell megadni.

(2) Ezeket az engedélyeket a megállapodás 10. cikkében említett kvótákon felül kell megadni, amely kvótákat a megállapodás aláírásának időpontjában (1999. június 21.) tagállami állampolgárságú, vagy az e megállapodáshoz csatolt 2004. évi jegyzőkönyv révén szerződő féllé vált tagállamok állampolgársá­ gával rendelkező munkavállalók és önálló vállalkozók részére tartják fenn. Ezeket az engedélyeket a Svájc és az új tagállamok között már fennálló kétoldalú gyakornokcsere-megállapodások alapján megadott engedélyeken felül kell megadni.

▼M5

Határidő	Az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamra szóló engedé­ lyek száma	A négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamra szóló engedélyek száma
az első év végéig	362	3 620
a második év végéig	523	4 987
a harmadik év végéig	684	6 355
a negyedik év végéig	885	7 722
az ötödik év végéig	1 046	9 090

▼C1

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, a Szerződő Felek a következő feltételekben állapodnak meg: amennyiben egy adott évben az Európai Közösség munkavállalói és önálló vállalkozói számára az (1) bekezdésben említett tartózkodási kategóriák bármelyikében kiadott új engedélyek száma öt év után, és a megállapodás hatálybalépését köve­ tően 12 évig több mint tíz százalékkal meghaladja az adott évet megelőző három év átlagát, akkor az azt követő évben Svájc egyolda­ lúan az előző három év átlagának öt százalékkal megnövelt mértékében korlátozhatja az említett kategóriában az Európai Közösség munkavál­ lalóinak és önálló vállalkozóinak kiadott új tartózkodási engedélyek számát. A rákövetkező évben ez a szám hasonló módon korlátozható.

Az előző bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, az Európai Közösség munkavállalóinak és önálló vállalkozóinak kiadott új tartózkodási enge­ délyek száma nem korlátozható évi 15 000, egy évnek megfelelő vagy azt meghaladó időtartamra érvényes, valamint évi 115 500, négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamra érvényes új tartózkodási engedélynél kevesebbre.

▼M3

(4a) Az (1a) bekezdésben és az e bekezdésben meghatározott időszak végén és legfeljebb az egyezmény hatályba lépését követő tizenkét évig az egyezmény 10. cikkének (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkal­ mazni.

Amennyiben munkaerőpiacán súlyos zavar alakul ki, vagy ennek kiala­ kulása fenyeget, Svájc, valamint bármely új tagállam, amely átmeneti intézkedéseket hajtott végre, ezekről a körülményekről 2009. május 31- ig értesíti a vegyesbizottságot. Ebben az esetben az értesítést küldő ország a területén foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában 2011. április 30-ig továbbra is alkalmazhatja az (1a), (2a) és (3a) bekezdésben meghatározott intézkedéseket. Ebben az esetben az (1a) bekezdésben említett tartózkodási engedélyek száma évente:

Határidő	Az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamra szóló engedé­ lyek száma	A négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamra szóló engedélyek száma
2010. május 31.	2 800	26 000
2011. április 30.	3 000	29 000

(4b) Amennyiben Málta munkaerőpiacán fellépő vagy előrelátható zavarok komolyan veszélyeztethetik az életszínvonalat vagy a foglalkoz­ tatottságot egy adott régióban vagy egy adott szakma tekintetében, és ezért úgy dönt, hogy a csatlakozási szerződés XI. mellékletének a „Sze­ mélyek szabad mozgása” című 2. szakaszában foglalt rendelkezésekre hivatkozik, Málta az EU többi tagállamára vonatkozóan meghozott korlátozó intézkedéseit Svájcra is alkalmazhatja. Ebben az esetben Svájc azokkal egyenértékű kölcsönös intézkedéseket vezethet be Málta vonatkozásában.

Málta és Svájc ezt az eljárást 2011. április 30-ig veheti igénybe.

▼M5

(4c) (4c) Az (1b) bekezdésben és e bekezdésben meghatározott időszak végén, illetve a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított tíz éven keresztül e megállapodás 10. cikke

(4) bekezdésének rendelkezései alkalmazandóak ezen új tagállamok állampolgáraira.

Amennyiben munkaerőpiacán súlyos zavar alakul ki, vagy ennek kiala­ kulása fenyeget, Svájc, valamint bármely új tagállam, amely átmeneti intézkedéseket hajtott végre, ezekről a körülményekről a (2b) bekezdés

2. pontjában meghatározott ötéves átmeneti időszak vége előtt értesíti a vegyes bizottságot. Ebben az esetben az értesítést küldő állam továbbra is alkalmazhatja az (1b), (2b) és (3b) bekezdésben meghatározott intéz­ kedéseket a területén foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában a fent említett jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított hét éven keresztül. Ebben az esetben az (1b) bekezdésben említett tartózkodási engedélyek száma évente:

Határidő	Az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamra szóló engedé­ lyek száma	A négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamra szóló engedélyek száma
a hatodik év végéig	1 126	10 457
a hetedik év végéig	1 207	11 664

▼C1

(5) Az (1)–(4) bekezdésnek és különösen a (2) bekezdésnek a szer­ vezett munkaerőpiacon jelen lévő munkavállalók elsőbbségét, valamint a díjazási és munkafeltételek szabályozását érintő átmeneti rendelkezé­ seit nem kell alkalmazni az e megállapodás hatálybalépésekor a Szer­ ződő Felek felségterületén gazdasági tevékenység folytatására jogosult munkavállalókra és önálló vállalkozókra vonatkozóan. Az ilyen személyek élvezik különösen a foglalkozás szabad megválasztásához és a földrajzi mobilitáshoz fűződő jogot. Az egy évnél rövidebb időre érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultak engedélyük megújíttatására; velük szemben nem lehet a kvóta kimerülésére hivat­ kozni. Az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamra érvé­ nyes tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultak engedélyük auto­ matikus meghosszabbítására, e megállapodás hatálybalépésétől kezdve az ilyen munkavállalók vagy önálló vállalkozók élvezik az e megálla­ podás alapvető rendelkezéseiben és különösen a 7. cikkében a letelepe­ dett személyeknek biztosított szabad mozgáshoz való joghoz kapcsolódó jogokat.

(5a) Az (1a), (2a), (3a), (4a) és (4b) bekezdés átmeneti rendelkezé­ seit, különösen a (2a) bekezdésnek a szervezett munkaerőpiacon jelen­ lévő munkavállalók elsőbbségét, valamint a díjazási és munkafeltételek szabályozását érintő átmeneti rendelkezéseit nem kell alkalmazni a fenti bekezdésekben említett új tagállamoknak a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésekor a Szer­ ződő Felek területén gazdasági tevékenység folytatására jogosult munka­ vállalókra és önálló vállalkozókra vonatkozóan. Az ilyen személyek élvezik különösen a foglalkozás szabad megválasztásához és a földrajzi mobilitáshoz fűződő jogot.

Az egy évnél rövidebb időre érvényes tartózkodási engedéllyel rendel­ kezők jogosultak engedélyük megújíttatására; velük szemben nem lehet a kvóta kimerülésére hivatkozni. Az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamra érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultak engedélyük automatikus meghosszabbítására. E megállapodás hatályba lépésétől kezdve az ilyen munkavállalók vagy önálló vállal­ kozók élvezik az e megállapodás alapvető rendelkezéseiben, és külö­ nösen a 7. cikkben a letelepedett személyeknek biztosított szabad mozgáshoz való joghoz kapcsolódó jogokat.

▼M5

(5b) Az (1b), (2b), (3b) és (4c) bekezdés átmeneti rendelkezéseit, különösen a (2b) bekezdésnek a szervezett munkaerőpiacon jelen lévő munkavállalók elsőbbségét, valamint a díjazási és munkafeltételek szabályozását érintő átmeneti rendelkezéseit nem kell alkalmazni a fenti bekezdésekben említett, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegy­ zőkönyv hatálybalépésekor a Szerződő Felek területén gazdasági tevé­ kenység folytatására jogosult munkavállalókra és önálló vállalkozókra vonatkozóan. Az ilyen személyek élvezik különösen a foglalkozás szabad megválasztásához és a földrajzi mobilitáshoz fűződő jogot.

Az egy évnél rövidebb időre érvényes tartózkodási engedéllyel rendel­ kezők jogosultak engedélyük megújíttatására; velük szemben nem lehet a kvóta kimerülésére hivatkozni. Az egy évnek megfelelő vagy azt meghaladó időtartamra érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultak engedélyük automatikus meghosszabbítására. A fent említett jegyzőkönyv hatálybalépésétől kezdve az ilyen munkavállalók vagy önálló vállalkozók élvezik az e megállapodás alapvető rendelkezéseiben és különösen a 7. cikkben a letelepedett személyeknek biztosított szabad mozgáshoz való joghoz kapcsolódó jogokat.

▼C1

(6) Svájc rendszeresen és azonnal tájékoztatja a vegyes bizottságot minden hasznos statisztikáról és információról, beleértve a (2) bekezdés végrehajtásával kapcsolatos intézkedéseket is. A vegyes bizottságban bármelyik Szerződő Fél kérheti a helyzet felülvizsgálatát.

(7) A határ menti ingázókra nem lehet mennyiségi korlátozásokat alkalmazni.

(8) A szociális biztonságról és a munkanélküli-biztosítási hozzájá­ rulás visszatérítéséről szóló átmeneti rendelkezéseket a II. melléklethez csatolt jegyzőkönyv tartalmazza.

11. cikk

A fellebbezések elbírálása

(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó személyek jogosultak az illetékes hatóságoknál fellebbezni e megállapodás rendelkezéseinek az alkalmazását illetően.

(2) A fellebbezéseket ésszerű időn belül el kell bírálni.

(3) Az e megállapodás hatálya alá tartozó személyek az illetékes nemzeti bírósághoz fordulhatnak a fellebbezéseket elbíráló határozatok ellen, illetve ha ésszerű időtartamon belül nem születik határozat.

12. cikk

Kedvezőbb rendelkezések

E megállapodás nem zárja ki a Szerződő Felek állampolgáraira és családtagjaikra vonatkozó kedvezőbb nemzeti rendelkezések alkalmazá­ sát.

13. cikk

Tartózkodás

A Szerződő Felek vállalják, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken egymás állampolgáraival szemben nem fogadnak el további korlátozó intézkedéseket.

14. cikk

Vegyes bizottság

(1) A Szerződő Felek képviselőiből álló vegyes bizottság jön létre, amely e megállapodás igazgatásáért és megfelelő alkalmazásáért felelős. Ennek érdekében a bizottság ajánlásokat dolgoz ki. Az e megállapo­ dásban meghatározott esetekben határozatokat hoz. A vegyes bizottság kölcsönös egyetértéssel hozza meg határozatait.

(2) Súlyos gazdasági vagy társadalmi nehézségek esetén a vegyes bizottság bármelyik Szerződő Fél kérésére összeül, hogy megvizsgálja a helyzet orvoslására alkalmas intézkedéseket. A vegyes bizottság a bevezetendő intézkedésekről a kérelem benyújtásának időpontjától számított 60 napon belül határoz. E határidőt a vegyes bizottság meghosszabbíthatja. Az ilyen intézkedések terjedelme és időtartama nem haladhatja meg a helyzet orvoslásához feltétlenül szükséges mérté­ ket. Előnyben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek a megállapodás működését a legkevésbé zavarják.

(3) E megállapodás megfelelő végrehajtása érdekében a Szerződő Xxxxx rendszeresen információt cserélnek, és bármelyikük kérésére konzultálnak egymással a vegyes bizottságban.

(4) A vegyes bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. Bármelyik fél kérheti az ülés összehívását. A vegyes bizottság a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított 15 napon belül összeül.

(5) A vegyes bizottság megalkotja saját eljárási szabályzatát, amelyek tartalmazzák többek között az ülések összehívására, az elnök kinevezé­ sére, valamint az elnök hivatali idejére vonatkozó rendelkezéseket.

(6) A vegyes bizottság bármilyen munkacsoportot vagy szakértői csoportot létrehozhat, amely segíti a feladatai ellátásában.

15. cikk

Mellékletek és jegyzőkönyvek

E megállapodás mellékletei és jegyzőkönyvei a megállapodás szerves részét képezik. A nyilatkozatokat a záróokmány tartalmazza.

16. cikk

Hivatkozás a közösségi jogra

(1) Az e megállapodás által kitűzött célok elérése érdekében a Szer­ ződő Felek meghoznak minden szükséges intézkedést, hogy az Európai Közösség e megállapodásban említett jogszabályaiban foglaltakkal egyenértékű jogokat és kötelezettségeket alkalmazzanak a közöttük fennálló kapcsolatban.

(2) Amennyiben e megállapodás alkalmazása a közösségi jog elve­ inek alkalmazását jelenti, figyelembe kell venni az Európai Közösségek Bíróságának a megállapodás aláírásának időpontját megelőzően keletke­ zett, vonatkozó esetjogát. Az aláírás utáni esetjogról Svájc tájékoztatást kap. A megállapodás megfelelő működésének biztosítása érdekében a vegyes bizottság bármely Szerződő Fél kérésére meghatározza ezen esetjog következményeit.

17. cikk

Jogfejlődés

(1) Amint az egyik Szerződő Fél az e megállapodás által szabályozott területeken hazai jogszabályai módosítását kezdeményezi, vagy amint változás áll be azoknak a hatóságoknak az esetjogában, amelyek hatá­ rozataival szemben a hazai törvények szerint nincs jogorvoslat, erről az érintett Szerződő Fél a vegyes bizottság keretei között értesíti a másik Szerződő Felet.

(2) A vegyes bizottság a megállapodás megfelelő működése érde­ kében véleménycserét folytat az ilyen módosítások következményeiről.

18. cikk

Felülvizsgálat

Amennyiben valamelyik Szerződő Fél e megállapodást módosítani kívánja, erre vonatkozó javaslatát benyújtja a vegyes bizottságnak. E megállapodás módosításai a megfelelő nemzeti eljárások végrehajtása után lépnek hatályba, a II. és III. melléklet módosításai kivételével, amelyeket a vegyes bizottság határozattal fogad el, és amelyek e hatá­ rozat elfogadását követően azonnal hatályba léphetnek.

19. cikk

A viták rendezése

(1) A Szerződő Xxxxx a vegyes bizottság elé utalhatják az e megálla­ podás értelmezését vagy alkalmazását érintő vitás ügyeket.

(2) A vegyes bizottság rendezheti a vitát. A vegyes bizottság részére minden hasznos, a helyzet részletes kivizsgáláshoz szükséges informá­ ciót át kell adni az elfogadható megoldás megtalálása érdekében. E célból a vegyes bizottság minden lehetőséget megfontolás tárgyává tesz e megállapodás megfelelő működésének a fenntartása érdekében.

20. cikk

A szociális biztonságról szóló kétoldalú megállapodásokhoz való viszony

Ha a II. melléklet másként nem rendelkezik, Svájc és az Európai Közösség tagállamai közötti szociális biztonságról szóló kétoldalú megállapodásokat e megállapodás hatálybalépésekor felfüggesztik, amennyiben e megállapodás szabályozza ugyanazt a területet.

21. cikk

A kettős adóztatásról szóló kétoldalú megállapodásokhoz való viszony

(1) A Svájc és az Európai Közösség tagállami közötti kettős adózta­ tásról szóló kétoldalú megállapodásokat e megállapodás rendelkezései nem érintik. E megállapodás rendelkezései különösen nem érintik a kettős adóztatásról szóló megállapodások „határ menti ingázók” fogal­ mának meghatározását.

(2) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza a Szerződő Feleket abban, hogy megkülönböztes­ senek eltérő helyzetű adófizetőket, különös tekintettel lakóhelyükre, adójogszabályaik ide vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor.

(3) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a Szer­ ződő Feleket abban, hogy adók előírására, adófizetésre valamint, a haté­ kony adóbeszedés biztosítására vonatkozóan intézkedéseket fogadjanak el, illetve alkalmazzanak, valamint, hogy nemzeti adójogszabályaik, illetve Svájc és az Európai Közösség egy vagy több tagállama közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások, vagy bármilyen más, adózással kapcsolatos megállapodás révén megakadályozzák az adófizetési kötelezettség teljesítését.

22. cikk

A szociális biztonságon és a kettős adóztatáson kívüli egyéb tárgyú kétoldalú megállapodásokhoz való viszony

(1) E megállapodás 20. és 21. cikkének rendelkezéseitől függetlenül, e megállapodás nem érinti egyrészről Svájc, másrészről az Európai Közösség egy vagy több tagállama között létrejött, például a magán­ személyekre, a gazdasági szereplőkre, a határokon átnyúló együttműkö­ désre, a kishatárforgalomra vonatkozó megállapodásokat, amennyiben azok összeegyeztethetőek e megállapodással.

(2) Amennyiben az említett megállapodások e megállapodással nem összeegyeztethetők, e megállapodás rendelkezései az irányadók.

23. cikk

Szerzett jogok

E megállapodás felmondása vagy meg nem újítása a magányszemélyek szerzett jogait nem érinti. A Szerződő Felek kölcsönös egyetértéssel határoznak a még csak részlegesen megszerzett jogokkal kapcsolatban szükséges teendőkről.

24. cikk

Területi hatály

E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, ahol az Európai Közösséget létrehozó szerződést alkalmazzák, az abban megállapított feltételek szerint, és másrészről Svájc felségterületén.

25. cikk

Hatálybalépés és időbeli hatály

(1) A Szerződő Xxxxx e megállapodást saját eljárási rendjük szerint erősítik meg vagy hagyják jóvá. E megállapodás az alábbi hét megálla­ podás mindegyikét megerősítő vagy jóváhagyó dokumentumok letétbe helyezéséről szóló végső értesítést követő második hónap utáni első napon lép hatályba:

A személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás A légi közlekedésről szóló megállapodás

A közúti és vasúti személy- és áruszállításról szóló megállapodás A mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodás

A megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás A közbeszerzés bizonyos vonatkozásairól szóló megállapodás

A tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás.

(2) E megállapodás kezdetben hétéves időtartamra jön létre. A megállapodás határozatlan időre meghosszabbodik, kivéve, ha az Európai Közösség vagy Svájc a kezdeti időtartam lejárta előtt a másik szerződő felet ennek ellenkezőjéről értesíti. Ilyen értesítés esetén a (4) bekezdést kell alkalmazni.

(3) E megállapodást a Közösség vagy Svájc felmondhatja az e hatá­ rozatról szóló értesítésnek a másik Szerződő Fél számára történő megküldésével. Ezen értesítés esetében a (4) bekezdést kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdésben említett hét megállapodás a (2) bekezdésben említett meg nem újítási értesítés, vagy a (3) bekezdésben említett felmondás kézhezvételét követő hat hónap elteltével hatályát veszti.

Hecho en Luxemburgo, el veintiuno de junio de mil novecientos noventa y nueve, en doble ejemplar en lenguas alemana, danesa, española, finesa, francesa, griega, inglesa, italiana, neerlandesa, portuguesa y sueca, siendo cada uno de estos textos igualmente auténtico.

Udfærdiget i Luxembourg, den enogtyvende juni nitten hundrede og nioghalv­ fems, i to eksemplarer på dansk, engelsk, finsk, fransk, græsk, italiensk, neder­ landsk, portugisisk, spansk, svensk og tysk, idet hver af disse tekster har samme gyldighed.

Geschehen zu Luxemburg am einundzwanzigsten Juni neunzehnhundertneunund­ neunzig in zweifacher Ausfertigung in dänischer, deutscher, englischer, fin­ nischer, französischer, griechischer, italienischer, niederländischer, portugiesi­ scher, spanischer und schwedischer Sprache, wobei jeder dieser Wortlaute glei­ chermaßen verbindlich ist.

Έγινε στο Λουξεμβούργο, στις είκοσι μία Ιουνίου χίλια εννιακόσια ενενήντα εννέα, σε δύο αντίτυπα στην αγγλική, γαλλική, γερμανική, δανική, ελληνική, ισπανική, ιταλική, ολλανδική, πορτογαλική, σουηδική και φινλανδική γλώσσα· καθένα από τα κείμενα είναι εξίσου αυθεντικό.

Done at Luxembourg on the twenty-first day of June in the year one thousand nine hundred and ninety-nine, in duplicate in the Danish, Dutch, English, Finnish, French, German, Greek, Italian, Portuguese, Spanish and Swedish languages, each of those texts being equally authentic.

Fait à Luxembourg, le vingt-et-un juin mil neuf cent quatre-vingt dix-neuf, en double exemplaire en langues allemande, anglaise, danoise, espagnole, finnoise, française, grecque, italienne, néerlandaise, portugaise et suédoise, chacun de ces textes faisant également foi.

Fatto a Lussemburgo, addì ventuno giugno millenovecentonovantanove, in du­ plice esemplare, nelle lingue danese, finlandese, francese, greca, inglese, italiana, olandese, portoghese, spagnola, svedese e tedesca, ciascun testo facente ugual­ mente fede.

Gedaan te Luxemburg, de eenentwintigste juni negentienhonderd negenennegen­ tig, in twee exemplaren in de Deense, de Duitse, de Engelse, de Finse, de Franse, de Griekse, de Italiaanse, de Nederlandse, de Portugese, de Spaanse en de Zweedse taal, zijnde alle teksten gelijkelijk authentiek.

Feito em Luxemburgo, em vinte e um de Junho de mil novecentos e noventa e nove, em duplo exemplar nas línguas alemã, dinamarquesa, espanhola, finlande­ sa, francesa, grega, inglesa, italiana, neerlandesa, portuguesa e sueca, fazendo igualmente fé qualquer dos textos.

Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäensimmäisenä päivänä kesäkuuta vuonna tuhatyhdeksänsataayhdeksänkymmentäyhdeksän kahtena kappaleena eng­ lannin, espanjan, hollannin, italian, kreikan, portugalin, ranskan, ruotsin, saksan, suomen ja tanskan kielellä, ja jokainen teksti on yhtä todistusvoimainen.

Utfärdat i Luxemburg den tjugoförsta juni nittonhundranittionioi två exemplar på det danska, engelska, finska, franska, grekiska, italienska, nederländska, portugi­ siska, spanska, svenska och tyska språket, vilka samtliga texter är lika giltiga.

Pour le Royaume de Belgique Voor het Koninkrijk België Für das Königreich Belgien

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Ge­ meenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Ge­ west en het Brusselse Hoofdstedelijke Gewest.

Diese Unterschrift verbindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Regi­ on, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

På Kongeriget Danmarks vegne

Für die Bundesrepublik Deutschland

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Por el Reino de España

Pour la République française

Thar cheann Na hÉireann For Ireland

Per la Repubblica italiana

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Für die Republik Österreich

Pela República Portuguesa

Suomen tasavallan puolesta För Republiken Finland

För Konungariket Sverige

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Por la Comunidad Europea

For Det Europæiske Fællesskab Für die Europäische Gemeinschaft Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα For the European Community Pour la Communauté européenne Per la Comunità europea

Voor de Europese Gemeenschap Pela Comunidade Europeia Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Für die schweizerischen Eidgenossenschaft Pour la Confédération suisse

Per la Confederazione svizzera

I. MELLÉKLET

SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Be- és kilépés

(1) A Szerződő Felek a másik Szerződő Fél állampolgárai és azok családtagjai számára a felségterületükre való belépést e melléklet 3. cikke szerint, valamint a kiküldött munkavállalók számára e melléklet

17. cikke szerint, az érvényes személyazonossági igazolvány vagy útlevél bemutatásával biztosítják.

Nem követelhető belépésre jogosító vízum, és nem írható elő azzal egyenértékű követelmény e melléklet 17. cikke szerint, kivéve azokkal a családtagokkal és kiküldött munkavállalókkal szemben, akik egyik Szerződő Félnek sem állampolgárai. Az érintett Szerződő Fél minden lehetőséget biztosít e személyeknek a szükséges vízumok beszerzésére.

(2) A Szerződő Felek a többi Szerződő Fél állampolgárai és család­ tagjaik számára felségterületük elhagyásának jogát e melléklet 3. cikke szerint, valamint a kiküldött munkavállalók számára e melléklet

17. cikke szerint, az érvényes személyazonossági igazolvány vagy útlevél bemutatásával biztosítják. Az érintett Szerződő Fél nem köve­ telhet kilépési vízumot, és nem írhat elő azzal egyenértékű más köve­ telményt a többi Szerződő Fél állampolgárai számára.

A Szerződő Felek, jogszabályaiknak megfelelően olyan személyazono­ sító igazolványt vagy útlevelet adnak ki vagy újítanak meg, amely különösen birtokosa állampolgárságát tanúsítja.

Az útlevélnek érvényesnek kell lennie legalább az összes Szerződő Fél felségterületére és azon országokra, amelyeken keresztül az útlevél birtokosa a Szerződő Felek felségterületei között utazva áthalad. Ha az útlevél az egyetlen olyan okmány, amellyel az útlevél birtokosa jogszerűen elhagyhatja az országot, akkor az útlevél érvényességi ideje nem lehet öt évnél rövidebb.

2. cikk

Tartózkodás és gazdasági tevékenység

(1) Az átmeneti időszakra, az e megállapodás 10. cikkében és az e melléklet VII. fejezetében megállapított rendelkezések sérelme nélkül, az egyik Szerződő Fél állampolgárai a II–IV. fejezetben meghatározott eljárás szerint jogosultak a másik Szerződő Fél felségterületén tartóz­ kodni és gazdasági tevékenységet folytatni. E jogot a tartózkodási enge­ dély vagy a határ menti ingázók számára kiadott különleges engedély igazolja.

Bármelyik Szerződő Fél állampolgárainak joguk van a másik Szerződő Fél felségterületére lépni, vagy egy évnél rövidebb ideig tartó munka­ viszony után ott maradni munkakeresés céljából és ésszerű ideig, legfel­ jebb azonban hat hónapig ott tartózkodni, hogy a szakmai végzett­ ségüknek megfelelő munkalehetőségeket felmérjék, és megtegyék a

megfelelő lépéseket a munkába állás érdekében. Az álláskeresők ugyan­ arra a segítségre jogosultak az érintett Szerződő Fél felségterületén, mint amelyet ennek az államnak a munkaügyi hivatalai az állam saját állam­ polgárai számára biztosítanak. Az ilyen célú tartózkodás idejére az ilyen személyek kizárhatók a szociális segélyezési rendszerekből.

(2) A Szerződő Xxxxx azon állampolgárai, akik a fogadó államban gazdasági tevékenységet nem folytatnak, és e megállapodás más rendel­ kezései szerint sem rendelkeznek tartózkodási joggal, jogosultak a tartózkodásra, ha megfelelnek az V. fejezetben megállapított feltételek­ nek. E jog igazolására tartózkodási engedélyt kell kiadni.

(3) A Szerződő Felek állampolgárainak biztosított tartózkodási vagy különleges engedélyt díjmentesen, vagy a saját állampolgárok által fize­ tendő díjakat, illetve illetékeket meg nem haladó összeg megfizetése ellenében kell kiállítani vagy megújítani. A Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy amennyire csak lehetséges, egyszerű­ sítsék az ilyen okmányok beszerzésével kapcsolatos formaságokat és eljárásokat.

(4) A Szerződő Xxxxx előírhatják a másik Szerződő Fél állampolgárai számára, hogy az ország felségterületén való tartózkodásukat jelentsék be.

3. cikk

Családtagok

(1) Az a személy, akinek tartózkodási joga van és valamely Szerződő Fél állampolgára, jogosult arra, hogy a családtagjai vele éljenek. A munkavállalónak a családja számára rendelkeznie kell az adott régióban a munkavállalóknál szokásosnak tekintett lakással, de ez a rendelkezés nem vezethet a hazai munkavállalók és a másik Szerződő Fél munka­ vállalói közötti megkülönböztetéshez.

(2) Állampolgárságtól függetlenül a következő személyeket kell családtagnak tekinteni:

a) a házastárs és a 21 évnél fiatalabb lemenő vagy eltartott;

b) a felmenő ági rokonok és a házastársnak a munkavállaló által eltar­ tott felmenő ági rokonai;

c) diák esetében a házastárs és az eltartott gyermekei.

A Szerződő Felek elősegítik minden olyan családtag belépését, aki nem tartozik e bekezdés a), b) és c) pontja rendelkezéseinek hatálya alá, ha az ilyen személy a Szerződő Fél állampolgárának eltartottja vagy a származási országban vele közös háztartásban él.

(3) A tartózkodási engedélynek a Szerződő Fél állampolgára család­ tagjai számára történő kiállításához a Szerződő Felek csak az alább felsorolt okmányokat kérhetik:

a) az okmány, amelynek alapján felségterületükre lépett;

b) az eredeti vagy származási állam illetékes hatósága által kiadott, a rokoni kapcsolatot igazoló okmány;

c) az eltartottak számára az eredeti vagy származási állam illetékes hatósága által kiadott okmány, amely igazolja, hogy ők az (1) bekez­ désben említett személy eltartottjai, vagy a származási államban vele közös háztartásban élnek.

(4) A családtag részére kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje megegyezik az azon személy számára kiállított tartózkodási enge­ dély érvényességi idejével, akitől a tartózkodási jog származtatható.

(5) A tartózkodási joggal rendelkező személy házastársa, illetve eltar­ tott vagy 21 évnél fiatalabb gyermekei, állampolgárságuktól függetlenül, jogosultak gazdasági tevékenység folytatására.

(6) Xxxxxxxxx Szerződő Fél állampolgárának gyermekei, függetlenül attól, hogy az állampolgár folytat-e gazdasági tevékenységet a másik Szerződő Fél felségterületén, a fogadó ország állampolgáraival azonos feltételekkel vehetnek részt általános iskolai oktatásban, szakmunkás- és szakképzésben, ha e gyermekek a fogadó állam felségterületén élnek.

A Szerződő Xxxxx támogatják azokat a kezdeményezéseket, amelyek lehetővé teszik az ilyen gyermekeknek, hogy a legjobb feltételek között folytassák a fent említett tanulmányokat.

4. cikk

A további tartózkodás joga

(1) Bármelyik Szerződő Fél állampolgárai és családtagjai jogosultak a másik Szerződő Fél területén tovább tartózkodni a gazdasági tevé­ kenységük befejezése után.

(2) E megállapodás 16. cikke szerint, figyelembe kell venni az 1251/70/EGK rendelet (HL L 142., 1970, 24. o.) (1), valamint a 75/34/EGK irányelv (HL L 14., 1975, 10. o.) (1) rendelkezéseit.

5. cikk

Közrend

(1) Az e megállapodás rendelkezései által biztosított jogokat csak a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy sérelmére hivatkozással lehet korlátozni.

(2) E megállapodás 16. cikke szerint figyelembe kell venni a 64/221/EGK (HL 56., 1964.4.4., 850/64. o.) (1) 1, a 72/194/EGK (HL L 121., 1972.5.26., 32. o.) (1) és a 75/35/EGK (HL L 14., 1975.1.20.,

14. o.) (1) irányelv rendelkezéseit.

(1) A megállapodás aláírásának napján hatályos rendelkezések szerint.

II. MUNKAVÁLLALÓK

6. cikk

A tartózkodásra vonatkozó szabályok

(1) Az a munkavállaló, aki állampolgára valamely Szerződő Félnek (a továbbiakban: munkavállaló), és akit a fogadó ország munkáltatója egy évre vagy annál hosszabb időtartamra alkalmaz, a kiadás napjától számított legalább öt évig érvényes tartózkodási engedélyt kap. Az engedélyt automatikusan meg kell hosszabbítani legalább öt évre. Az első alkalommal történő megújításkor az engedély érvényességi idejét egy évnél nem rövidebb időtartamra korlátozni lehet abban az esetben, ha birtokosa akaratán kívül több mint 12 egymást követő hónapon keresztül folyamatosan munkanélküli volt.

(2) Az a munkavállaló, akit a fogadó ország valamely munkáltatója három hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időre alkalmaz, a szerződése időtartamával megegyező időtartamra kap tartózkodási enge­ délyt.

Annak a munkavállalónak, akit legfeljebb három hónap időtartamra alkalmaznak, nincs szüksége tartózkodási engedélyre.

(3) A tartózkodási engedélyek kiadásakor a Szerződő Felek a munka­ vállalótól csak a következő okmányok bemutatását követelhetik:

a) az okmány, amelynek alapján felségterületükre lépett;

b) szerződésszerű nyilatkozat a munkáltatótól vagy a foglalkoztatás írásos megerősítése.

(4) A tartózkodási engedély a kibocsátó állam egész felségterületére érvényes.

(5) A tartózkodás folyamatos, hat hónapnál rövidebb ideig tartó megszakítása és a hadkötelezettség teljesítése miatti távollét nem érinti a tartózkodási engedély érvényességét.

(6) Érvényes tartózkodási engedélyt nem lehet visszavonni a munka­ vállalótól kizárólag ezért, mert baleset vagy betegség miatti átmeneti munkaképtelensége vagy az illetékes munkaügyi hivatal által igazolt, akaratán kívül munkanélkülisége miatt nem végez munkát.

(7) A tartózkodási engedély megszerzésével kapcsolatos eljárások intézése nem akadályozhatja meg a kérelmezőt abban, hogy azonnal munkába álljon, az általa megkötött szerződés szerint.

7. cikk

Határ menti ingázó munkavállalók

(1) Határ menti ingázó munkavállaló az egyik Szerződő Fél olyan állampolgára, akinek lakóhelye az egyik Szerződő Fél felségterületén van, és aki munkavállalóként folytat tevékenységet a másik Szerződő Fél felségterületén, a lakóhelyére rendszeresen minden nap vagy legalább hetente egyszer visszatérve.

(2) A határ menti ingázóknak nincs szükségük tartózkodási enge­ délyre.

A munkavállalás országának illetékes hatósága mindazonáltal külön­ leges engedélyt adhat ki a határ menti ingázó számára legalább ötéves időtartamra vagy alkalmazása időtartamára, ha az három hónapnál hosszabb és egy évnél rövidebb. Az engedélyt legalább öt évre meg kell hosszabbítani, ha a határ menti ingázó bizonyítja, hogy ténylegesen gazdasági tevékenységet folytat.

(3) A különleges engedély a kibocsátó állam teljes felségterületére érvényes.

8. cikk

A foglalkozás szabad megválasztása és a földrajzi mobilitás

(1) A munkavállalók a fogadó állam teljes felségterületén jogosultak a foglalkozás szabad megválasztására és a földrajzi mobilitásra.

(2) A foglalkozás szabad megválasztása magában foglalja a munkál­ tató, a munkakör vagy a foglalkozás megváltoztatását, valamint a munkavállalóból önálló vállalkozóvá válást. A földrajzi mobilitás magában foglalja a munka- és a lakóhely szabad megváltoztatását.

9. cikk

Egyenlő bánásmód

(1) Azt a munkavállalót, aki az egyik Szerződő Fél állampolgára, állampolgársága miatt nem lehet a másik Szerződő Fél felségterületén a hazai munkavállalóktól eltérő módon kezelni a foglalkoztatási és munkafeltételek tekintetében, különösen pedig a díjazás, az elbocsátás vagy a visszahelyezés, illetve újraalkalmazás tekintetében, ha munkanél­ külivé válik.

(2) A munkavállaló és az e melléklet 3. cikkében említett családtagjai ugyanazokat az adókedvezményeket és szociális juttatásokat élvezik, amelyek a hazai munkavállalókat és családtagjaikat megilletik.

(3) A munkavállaló a hazai munkavállalókkal azonos jogalapon és azonos feltételek mellett jogosult oktatásra a szakképző intézményekben, az átképző és foglalkoztatási rehabilitációs központokban.

(4) A munkához jutásról, a munkaviszonyról, a díjazásról, a foglal­ koztatás egyéb feltételeiről és az elbocsátásról szóló kollektív vagy egyéni szerződés minden olyan rendelkezése, illetve minden olyan kollektív megállapodás, amely megkülönböztető feltételeket határoz meg, vagy arra lehetőséget ad olyan külföldi munkavállalókkal szem­ ben, akik a Szerződő Felek állampolgárai, semmis.

(5) Az a munkavállaló, aki valamelyik Szerződő Fél állampolgára, és a másik Szerződő Fél felségterületén alkalmazzák, egyenlő bánás­ módban részesül a szakszervezeti tagság és a szakszervezeti jogok gyakorlása szempontjából, beleértve a szavazati jogot és a szakszerve­ zeten belül az ügyvezetői, illetve más vezető pozíció betöltésének jogát; az ilyen munkavállalót azonban ki lehet zárni a közjogi testületek veze­ tőségében való részvételből és közjogi tisztség betöltéséből. Ugyanakkor az ilyen munkavállaló beválasztható valamely vállalatnál a munkaválla­ lókat képviselő testületekbe.

Ezek a rendelkezések nem érintik a fogadó állam azon jogszabályait vagy rendelkezéseit, amelyek szélesebb körű jogokat biztosítanak a másik Szerződő Fél munkavállalóinak.

(6) E melléklet 26. cikkének sérelme nélkül, az a munkavállaló, aki az egyik Szerződő Fél állampolgára, és a másik Szerződő Fél felségte­ rületén alkalmazzák, a lakhatás tekintetében, beleértve a számára szük­ séges lakás tulajdonjogát is, ugyanazon jogokat és előnyöket élvezi, mint a hazai munkavállalók.

Az ilyen munkavállaló a fogadó ország állampolgáraival megegyező módon jogosult feliratkozni a lakásra várók listájára abban a körzetben, ahol alkalmazzák, ha ilyen lista létezik, és élvezi az ebből eredő előnyöket és elsőbbségi jogokat.

Amennyiben az ilyen munkavállaló családja a származási államban maradt, a családját e szempontból vele azonos régióban tartózkodónak kell tekinteni, ha a hazai munkavállalók hasonló vélelem előnyeit élve­ zik.

10. cikk

Közszolgálati alkalmazás

Bármely Szerződő Fél munkavállalóként gazdasági tevékenységet foly­ tató állampolgárától megtagadható az a jog, hogy a közhatalom gyakor­ lásával járó, az állam vagy más közérdekű testület általános érdekei védelmére hivatott közszolgálati jogviszonyt létesítsen.

11. cikk

A foglalkoztatási szolgálatokkal kapcsolatos együttműködés

A Szerződő Felek együttműködnek az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) hálózatában, különösen a kapcsolatfelvétel, a betöltendő állások és a pályázatok összehangolása terén, valamint a munkaerőpiac helyzetére, illetve az élet- és munkafeltételekre vonatkozó információk cseréjében.

III. ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÓK

12. cikk

A tartózkodásra vonatkozó szabályok

(1) Bármelyik Szerződő Fél állampolgára, aki önálló vállalkozói tevékenység végzése céljából le kíván telepedni egy másik Szerződő Fél területén (a továbbiakban: önálló vállalkozó), a kiadás idejétől számított legalább öt év időtartamra érvényes tartózkodási engedélyt kap, ha az illetékes nemzeti hatóságoknál igazolja, hogy e célból tele­ pedett le vagy kíván letelepedni.

(2) A tartózkodási engedélyt legalább ötéves időtartamra automati­ kusan meghosszabbítják, ha az önálló vállalkozó az illetékes nemzeti hatóságoknál igazolja, hogy önálló vállalkozói gazdasági tevékenységet végez.

(3) A tartózkodási engedélyek kiállításához a Szerződő Felek az önálló vállalkozótól csak a következő okmányok bemutatását követel­ hetik:

a) az okmány, amelynek alapján felségterületükre lépett;

b) az (1) és (2) bekezdésben említett igazolás.

(4) A tartózkodási engedély a kibocsátó állam egész felségterületére érvényes.

(5) A tartózkodás folyamatos, hat hónapnál rövidebb ideig tartó megszakítása, és a hadkötelezettség teljesítése miatti távollét nem érinti a tartózkodási engedély érvényességét.

(6) Az érvényes tartózkodási engedély nem vonható vissza az (1) bekezdésben említett személyektől kizárólag azért, mert betegség vagy baleset miatti átmeneti munkaképtelenség következtében nem folytatnak gazdasági tevékenységet.

13. cikk

Határ menti ingázó önálló vállalkozók

(1) A határ menti ingázó önálló vállalkozó az egyik Szerződő Fél olyan állampolgára, akinek a lakóhelye az egyik Szerződő Fél felségte­ rületén van, és aki önálló vállalkozói tevékenységet végez a másik Szerződő Fél felségterületén, a lakóhelyére naponta vagy hetente legalább egyszer rendszeresen visszatérve.

(2) A határ menti ingázó önálló vállalkozóknak nincs szükségük tartózkodási engedélyre.

Az érintett állam illetékes hatósága mindazonáltal kiadhat a határ menti ingázó önálló vállalkozó számára legalább öt évre érvényes különleges engedélyt, ha az illetékes nemzeti hatóságoknál igazolja, hogy önálló vállalkozói tevékenységet folytat, vagy kíván folytatni. Az engedélyt legalább öt évre meg kell hosszabbítani, ha a határ menti ingázó igazolja, hogy önálló vállalkozói tevékenységet folytat.

(3) A különleges engedély a kibocsátó állam teljes felségterületére érvényes.

14. cikk

A foglalkozás szabad megválasztása és a földrajzi mobilitás

(1) Az önálló munkavállalók a fogadó állam teljes felségterületén jogosultak a foglalkozás szabad megválasztására és a földrajzi mobili­ tásra.

(2) A foglalkozás szabad megválasztása magában foglalja a foglal­ kozás megváltoztatását, valamint az önálló vállalkozóból munkaválla­ lóvá válást. A földrajzi mobilitás magában foglalja a munka- és a lakó­ hely szabad megváltoztatását.

15. cikk

Egyenlő bánásmód

(1) Az önálló vállalkozói tevékenység lehetősége és annak folytatása tekintetében az önálló vállalkozót nem lehet a fogadó országban a saját állampolgároknak biztosítotthoz képest kevésbé kedvező bánásmódban részesíteni.

(2) E melléklet 9. cikkének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell az e fejezetben említett önálló vállalkozókra.

16. cikk

Közhatalom gyakorlása

Az önálló vállalkozótól megtagadható az a jog, hogy a közhatalom állandó vagy időleges gyakorlásával járó tevékenységet folytasson.

IV. SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS

17. cikk

Szolgáltatást nyújtó személyek

A szolgáltatásnyújtásra tekintettel, e megállapodás 5. cikke szerint tilos:

a) a naptári évenként 90 tényleges munkanapot meg nem haladó időtar­ tamú, a határon átnyúló szolgáltatások Szerződő Fél felségterületén történő nyújtásának mindenfajta korlátozása;

b) a belépés és a tartózkodás jogának mindenfajta korlátozása e megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó alábbi személyek esetében:

i. olyan, szolgáltatást nyújtó személyek, akik az Európai Közösség bármely tagállama vagy Svájc állampolgárai, és nem annak a Szerződő Félnek a felségterületén telepedtek le, mint ahol a szol­ gáltatást igénybe vevők;

ii. szolgáltatást nyújtó személyek munkavállalói, állampolgársá­ guktól függetlenül, akik az egyik Szerződő Fél szervezett munka­ erőpiacán vannak jelen, és szolgáltatás nyújtása céljából a másik Szerződő Fél területére küldték ki őket, az 1. cikk sérelme nélkül.

18. cikk

E melléklet 17. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni az Európai Közösség bármely tagállamának jogszabályai szerint vagy Svájc jogsza­ bályainak megfelelően alapított társaságokra, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, a központi ügyvezetés helye vagy központi üzleti telephelye valamely Szerződő Fél felségterületén van.

19. cikk

Az a szolgáltatást nyújtó személy, aki szolgáltatás nyújtására jogosult, vagy akit arra felhatalmaztak, átmenetileg folytathatja tevékenységét a szolgáltatásnyújtás államában, az ilyen állam által a saját állampolgárai számára előírt feltételekkel azonos feltételek mellett, e melléklet, vala­ mint a II. és III. melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

20. cikk

(1) Az e melléklet 17. cikkének b) pontjában említett olyan személyeknek, akiknek joguk van szolgáltatás nyújtására, 90 napos vagy annál rövidebb tartózkodási időre nincs szükségük tartózkodási engedélyre. Az ilyen tartózkodásra az 1. cikkben említett okmányok jogosítanak, amelyek alapján az érintett állam felségterületére beléptek.

(2) Az e melléklet 17. cikkének b) pontjában említett olyan személyek, akik szolgáltatás nyújtására 90 napnál hosszabb időszakra jogosultak, vagy akiket erre felhatalmaztak, e jog igazolására a szolgál­ tatásnyújtással megegyező időtartamra tartózkodási engedélyt kapnak.

(3) A tartózkodás joga Svájc és az Európai Közösség érintett tagálla­ mának egész felségterületére érvényes.

(4) A tartózkodási engedélyek kiállításakor a Szerződő Felek az e melléklet 17. cikkének b) pontjában említett személyektől csak az aláb­ biakat követelhetik:

a) az okmány, amelynek alapján felségterületükre lépett;

b) annak igazolása, hogy szolgáltatást nyújtanak, vagy kívánnak nyúj­ tani.

21. cikk

(1) Az e melléklet 17. cikke a) pontjának hatálya alá tartozó szolgál­ tatások nyújtásának teljes időtartama, függetlenül attól, hogy a teljesítés folyamatos-e, vagy egymást követő időszakokból áll, nem haladhatja meg a naptári évenkénti 90 tényleges munkanapot.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a szolgáltatást nyújtó személynek a szolgáltatás igénybevevőjével szemben fennálló garanciá­ lis, illetve vis maior esetére vonatkozó kötelezettségei teljesítését.

22. cikk

(1) E melléklet 17. és 19. cikkének rendelkezései nem vonatkoznak a Szerződő Fél felségterületén közhatalom gyakorlását magában foglaló tevékenység még alkalmankénti folytatására sem.

(2) E melléklet 17. és 19. cikkének rendelkezései, és az azok alapján elfogadott intézkedések nem zárják ki a szolgáltatás nyújtása érdekében kiküldött munkavállalók munka- és foglalkoztatási feltételeit meghatá­ rozó jogszabályok, rendeletek és közigazgatási rendelkezések alkalmaz­ hatóságát. E megállapodás 16. cikke szerint, figyelembe kell venni a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK irányelv (HL L 18., 1997.1.21.,

1. o.) (1) rendelkezéseit.

(1) A megállapodás aláírásának napján hatályos rendelkezések szerint.

(3) E melléklet 17. cikkének a) pontjának és 19. cikkének rendelke­ zései nem érintik az e megállapodás hatálybalépésekor bármely Szer­ ződő Fél jogában hatályos, az alábbi területekre vonatkozó jogi és közigazgatási előírásokat:

i. a munkaközvetítő és -kölcsönző irodák tevékenysége;

ii. az olyan pénzügyi szolgáltatások, amely a Szerződő Fél területén a szolgáltatás nyújtása előzetes engedélyhez kötött, és a szolgáltató felett a Szerződő Fél illetékes hatóságai prudenciális felügyeletet gyakorolnak.

(4) E melléklet 17. cikke a) pontjának és 19. cikkének rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek legfeljebb 90 tényleges munkanapra, feltétlen közérdekből igényelt szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogi és közigazgatási előírásait.

23. cikk

Szolgáltatást igénybe vevő személyek

(1) A szolgáltatást igénybe vevő személynek e megállapodás

5. cikkének (3) bekezdése értelmében nincs szüksége tartózkodási enge­ délyre a három hónapot meg nem haladó tartózkodáshoz. Három hónapot meghaladó időtartam esetén a szolgáltatást igénybe vevő személy számára a szolgáltatás időtartamával megegyező időtartamú tartózkodási engedélyt kell kiállítani. E tartózkodás ideje alatt az ilyen személy a szociális segélyezési rendszerekből kizárható.

(2) A tartózkodási engedély a kibocsátó állam egész felségterületére érvényes.

V. GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET NEM FOLYTATÓ SZEMÉLYEK

24. cikk

A tartózkodásra vonatkozó szabályok

(1) Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél állampolgára, nem folytat gazdasági tevékenységet a tartózkodási helye szerinti államban, és e megállapodás egyéb rendelkezései szerint nincs tartózkodási joga, legalább öt évre érvényes tartózkodási engedélyt kap, ha az illetékes nemzeti hatóságok számára igazolja, hogy rendelkezik saját maga és a családtagjai számára az alábbiakkal:

a) elegendő pénzeszköz ahhoz, hogy a tartózkodásuk ideje alatt ne kelljen szociális segélyt igényelnie;

b) minden kockázat esetére szóló betegségbiztosítási fedezet (1).

A Szerződő Xxxxx, amennyiben szükségesnek tartják, a tartózkodás második évének végén előírhatják a tartózkodási engedély újraérvénye­ síttetését.

(1) Svájcban azon személyek esetében, akik nem Svájcot választják állandó lakhelyüknek, a betegségbiztosításnak tartalmaznia kell baleset és anyaság esetére szóló fedezetet is.

(2) A pénzeszközöket akkor kell elegendőnek tekinteni, ha meghaladják azt az összeget, amely alatt a fogadó állam állampolgárai, tekintettel saját, illetve családjuk helyzetére, szociális juttatásokat igényelhetnek. Ha ez a feltétel nem alkalmazható, a kérelmező pénzesz­ közeit akkor kell elegendőnek tekinteni, ha azok meghaladják a fogadó állam által folyósított minimális társadalombiztosítási nyugdíj szintjét.

(3) A valamelyik Szerződő Fél területén egy évnél rövidebb ideig munkát vállaló személyek ott tartózkodhatnak, ha az e cikk (1) bekez­ désében meghatározott feltételeknek eleget tesznek. A munkanélküli- segélyt, amelyre a nemzeti jogszabályok szerint, szükség esetén a II. melléklet rendelkezéseivel kiegészítve, jogosultak, pénzeszköznek kell tekinteni e cikk (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése alkalma­ zásában.

(4) Az e megállapodás bármely rendelkezése alapján a másik Szer­ ződő Fél területén tartózkodási engedéllyel nem rendelkező diák számára egy év időtartamra vagy amennyiben a képzés tovább tart, annak időtartamára tartózkodási engedélyt kell kibocsátani, feltéve, hogy az illetékes hatóság előtt nyilatkozattal vagy saját választása szerint legalább azzal egyenértékű módon igazolja, hogy elegendő pénzeszközzel rendelkezik annak biztosítására, hogy sem ő, sem házas­ társa, sem eltartott gyermekei a tartózkodásuk alatt nem igényelnek semmilyen szociális segélyt a fogadó államban; ez azonban csak akkor érvényes, ha fő tevékenységeként egy jóváhagyott intézmény szakképzési programjára beiratkozott, valamint rendelkezik minden kockázat esetére szóló betegségbiztosítási fedezettel. E megállapodás nem szabályozza az e cikk tárgykörébe tartozó, diákoknak nyújtott szak­ képzési vagy megélhetési támogatás igénybevételének lehetőségét.

(5) A tartózkodási engedélyt automatikusan legalább öt évre meghosszabbítják, ha a diák a jogosultság feltételeinek továbbra is megfelel. A tartózkodási engedélyeket évente hosszabbítják meg a hátra­ levő képzési idővel megegyező időtartamra.

(6) A tartózkodás folyamatos, hat hónapnál rövidebb ideig tartó megszakítása, és a hadkötelezettség teljesítése miatti távollét nem érinti a tartózkodási engedély érvényességét.

(7) A tartózkodási engedély a kibocsátó állam egész felségterületére érvényes.

(8) A tartózkodás joga addig áll fenn, amíg annak kedvezményezettje megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

VI. INGATLAN VÁSÁRLÁSA

25. cikk

(1) Bármely Szerződő Fél tartózkodásra jogosult állampolgárai, akiknek állandó lakhelyük a fogadó államban van, ingatlan vásárlása tekintetében ugyanolyan jogokat élveznek, mint a fogadó állam állam­ polgárai. A nemzeti előírásoknak megfelelően, bármikor állandó lakó­ helyet létesíthetnek a fogadó államban, foglalkoztatásuk időtartamára való tekintet nélkül. A fogadó állam elhagyása nem vonja maga után az ilyen tulajdon elidegenítésének kötelezettségét.

(2) Bármelyik Szerződő Fél tartózkodásra jogosult, a fogadó államban állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgárai a gazdasági tevékenységükhöz szükséges ingatlan vásárlása tekintetében ugyanolyan jogokat élveznek, mint a fogadó állam állampolgárai. A fogadó állam elhagyása nem vonja maga után az ilyen tulajdon elidegenítésének köte­ lezettségét. Az ilyen személy második lakás vagy nyaraló vásárlására is engedélyt kaphat. E megállapodás nem érinti a tőkebefektetésre, illetve az ingatlanfejlesztésre és a lakásépítésre vonatkozó szabályokat.

(3) A gazdasági tevékenységükhöz szükséges és második lakás céljára szolgáló ingatlan vásárlása tekintetében a határ menti ingázók ugyanolyan jogokat élveznek, mint a fogadó állam állampolgárai. A fogadó állam elhagyása nem vonja maga után az ilyen tulajdon elide­ genítésének kötelezettségét. A határ menti ingázó nyaraló vásárlására is engedélyt kaphat. E megállapodás nem érinti a tőkebefektetésre, illetve az ingatlanfejlesztésre és a lakásépítésre vonatkozó szabályokat.

VII. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS A MEGÁLLAPODÁS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

26. cikk

Általános rendelkezések

(1) Amennyiben az e megállapodás 10. cikkében meghatározott mennyiségi korlátozásokat alkalmazzák, az e fejezetben foglalt rendel­ kezések értelemszerűen kiegészítik az e melléklet más rendelkezéseit, vagy azok helyébe lépnek.

(2) Amennyiben az e megállapodás 10. cikkében meghatározott mennyiségi korlátozásokat alkalmazzák, a gazdasági tevékenység foly­ tatása a tartózkodási és/vagy munkavállalási engedély kiadásának a függvénye.

27. cikk

A munkavállalók tartózkodására vonatkozó szabályok

(1) Az egy évnél rövidebb időtartamra szóló munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók tartózkodási engedélyét legfeljebb 12 hónapra hosszabbítják meg, ha a munkavállaló igazolja az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy gazdasági tevékenységet folytathat. Új tartóz­ kodási engedélyt állítanak ki, ha a munkavállaló igazolja, hogy gazda­ sági tevékenységet folytathat, és az e megállapodás 10. cikkében meghatározott kvóta még nem merült ki. E melléklet 24. cikkének megfelelően, a munkavállalót nem lehet két munkaszerződés megkötése között az ország elhagyására kötelezni.

(2) Az e megállapodás ►M5 10. cikk (2), (2a), (2b), (4a), (4b) és (4c) bekezdésére ◄ említett időtartam alatt a Szerződő Fél előírhatja írásos szerződés vagy szerződéstervezet bemutatását az első tartózkodási engedély kiadását megelőzően.

(3) a) Azok a személyek, akik korábban a fogadó állam területén legalább 30 hónapig határozott időtartamú munkaviszonyban álltak, automatikusan korlátlan időre jogosultak munkát vállal­ ni (1). Nem tagadható meg e jog azon az alapon, hogy a biztosítandó tartózkodási engedélyek száma kimerült.

b) Xxxx a személyek, akik korábban a fogadó állam területén a megelőző 15 évben összesen legalább 50 hónapig idény­ munkát végeztek, és nem felelnek meg a tartózkodási enge­ délyre való jogosultság feltételeinek a fenti a) pont rendelke­ zéseinek megfelelően, automatikusan korlátlan időre jogo­ sultak munkát vállalni.

28. cikk

Határ menti ingázó munkavállalók

(1) A határ menti ingázó munkavállaló valamely Szerződő Fél olyan állampolgára, akinek a szokásos tartózkodási helye Svájc vagy annak szomszédos államai határövezeteiben van, és aki egy másik Szerződő Fél határövezetében munkavállalóként folytat tevékenységet, állandó lakóhelyére mindennap vagy legalább hetente egyszer rendszeresen visszatérve. E megállapodás alkalmazásában határövezetek a Svájc és szomszédai között létrejött, a határövezetekben való mozgásról szóló megállapodásokban meghatározott övezetek.

(2) A különleges engedély a kibocsátó állam határövezetein belül érvényes.

29. cikk

A munkavállalók visszatérési joga

(1) Az a munkavállaló, aki e megállapodás hatálybalépésének napján legalább egy évre érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezett, és aki akkor elhagyta a befogadó országot, a kiutazásától számított hat éven belül jogosult arra, hogy az új tartózkodási engedélyek kvótájának felosztásakor kedvezményes elbírálásban részesüljön, ha igazolja, hogy gazdasági tevékenységet folytathat.

(2) A határ menti ingázó előző, hároméves, megszakítás nélküli munkaviszonya végétől számított hat éven belül, fizetési és munkakö­ rülményeire figyelemmel, jogosult új különleges engedélyre, ameny­ nyiben a megállapodás hatálybalépését követő két évben munkát vállal, ha igazolja az illetékes nemzeti hatóságoknak, hogy gazdasági tevékeny­ séget folytathat.

(3) Azok a fiatalok, akik a 21. életévük betöltése előtt legalább öt évig valamely Szerződő Fél területén tartózkodtak, majd azt elhagyták, négy éven belül jogosultak oda visszatérni, és gazdasági tevékenységet folytatni.

(1) Az ilyen személyekre nem vonatkozik a szervezett munkaerőpiacon jelen lévő munkavállalók számára biztosított elsőbbség, illetve valamely meghatározott ágazatban vagy helyen a díjazási és foglalkoztatási feltételek betartásának ellenőrzése.

30. cikk

A munkavállalók foglalkozásának szabad megválasztása és földrajzi mobilitása

(1) Az egy évnél rövidebb időre érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalók a munka megkezdését követő tizenkét hónapig jogosultak foglalkozásuk szabad megválasztására és a földrajzi mobilitásra. A munkavállalóból önálló vállalkozóvá válás e megálla­ podás 10. cikke rendelkezéseinek figyelembevételével lehetséges.

(2) A határ menti ingázó munkavállalóknak kiadott különleges enge­ délyek feljogosítják birtokosukat a foglakozásuk szabad megválasztásra és a földrajzi mobilitásra Svájc és annak szomszédos államai vala­ mennyi határövezetében.

31. cikk

Az önálló vállalkozók tartózkodására vonatkozó szabályok

Valamely Szerződő Fél a másik Szerződő Fél felségterületén önálló vállalkozói tevékenység folytatása céljából letelepedni kívánó állampol­ gára (a továbbiakban: önálló vállalkozó) hat hónap időtartamra érvényes tartózkodási engedélyt kap. Az önálló vállalkozó legalább öt évre érvé­ nyes tartózkodási engedélyt kap, ha a hat hónapos időszak vége előtt igazolja az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy önálló vállalkozói tevékenységet folytat. Amennyiben szükséges, a hat hónapos időtar­ tamot legfeljebb további két hónappal meg lehet hosszabbítani, ameny­ nyiben reális esély van rá, hogy az önálló vállalkozó az önálló vállal­ kozói tevékenységet igazolni tudja.

32. cikk

Határ menti ingázó önálló vállalkozók

(1) A határ menti ingázó önálló vállalkozó valamely Szerződő Fél olyan állampolgára, akinek a szokásos tartózkodási helye Svájc vagy annak szomszédos államai határövezeteiben van, és aki önálló vállal­ kozói tevékenységet folytat a másik Szerződő Fél határövezeteiben, állandó lakóhelyére mindennap, vagy legalább hetente egyszer rendsze­ resen visszatérve. E megállapodás alkalmazásában határövezetek a Svájc vagy az annak szomszédos államai között létrejött, a határövezetekben való mozgásról szóló megállapodásokban meghatározott övezetek.

(2) Valamely Szerződő Fél állampolgára, aki határ menti ingázó önálló vállalkozói minőségében Svájc vagy annak szomszédos államai határövezeteiben önálló vállalkozói tevékenységet kíván folytatni, ideig­ lenes, hat hónapos különleges engedélyt kap. Az önálló vállalkozó legalább ötéves időtartamra kap különleges engedélyt, ha a hat hónapos időszak lejárta előtt igazolja az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy önálló vállalkozói tevékenységet folytat. Amennyiben szükséges, a hat hónapos időtartamot legfeljebb további két hónappal meg lehet hosszabbítani, amennyiben reális esély van rá, hogy az önálló vállalkozó az önálló vállalkozói tevékenységet igazolni tudja.

(3) A különleges engedélyek a kibocsátó állam határövezetein belül érvényesek.

33. cikk

Az önálló vállalkozók visszatérési joga

(1) Az az önálló vállalkozó, aki legalább öt évre érvényes tartózko­ dási engedéllyel rendelkezett, és elhagyta a fogadó országot, a kiuta­ zásától számított hat éven belül új tartózkodási engedélyre jogosult, ha a befogadó országban megszakítás nélkül három évig dolgozott, továbbá igazolja az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy gazdasági tevé­ kenységet folytathat.

(2) A határ menti ingázó önálló vállalkozó az előző, megszakítás nélküli négyéves tevékenysége befejezésétől számított hat éven belül jogosult új különleges engedélyre, ha igazolja az illetékes nemzeti ható­ ságoknak, hogy gazdasági tevékenységet folytathat.

(3) Azok a fiatalok, akik a 21. életévük betöltése előtt legalább öt évig valamely Szerződő Fél területén tartózkodtak, majd azt elhagyták, négy éven belül jogosultak oda visszatérni, és gazdasági tevékenységet folytatni.

34. cikk

Az önálló vállalkozók foglalkozásának szabad megválasztása és földrajzi mobilitása

A határ menti ingázó önálló vállalkozóknak kiadott különleges engedé­ lyek feljogosítják birtokosukat a foglalkozásuk szabad megválasztására és a földrajzi mobilitásra Svájc vagy annak szomszédos államai határ­ övezeteiben. Az ideiglenes hat hónapos tartózkodási engedélyek (határ menti ingázó önálló vállalkozók esetében a különleges engedélyek) csak a földrajzi mobilitás jogát biztosítják.

▼M3

I. MELLÉKLET

A TERMŐFÖLDVÁSÁRLÁSRA ÉS MÁSODLAGOS LAKÓHELYÜL SZOLGÁLÓ INGATLANOK SZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK

1. Cseh Köztársaság

a) A Cseh Köztársaság az EU-hoz történő csatlakozásától számított öt éven keresztül fenntarthatja a devizáról szóló, módosított 219/1995 Sb. számú törvényben foglalt, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanoknak a Cseh Köztársaságban lakóhellyel nem rendelkező svájci állampolgárok, illetve Svájc jogszabályai szerint létrehozott, és a Cseh Köztársaság területén nem letelepedett, illetve ott fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkező társaság által történő megszerzésére vonatkozó szabályokat.

b) A Cseh Köztársaság az EU-hoz történő csatlakozásától számított hét éven keresztül fenntarthatja a devizáról szóló, módosított 219/1995 Sb. számú törvényben, a termőföld- és egyéb mezőgazdasági tulajdon tulajdonjogi viszonyairól szóló 229/1991 Sb. számú törvényben, és a mezőgazdasági földterületek és erdők állami tulajdonból magántulajdonba kerülésére vonat­ kozó feltételekről szóló 95/1999 Sb. számú törvényben foglalt, a mezőgaz­ dasági földterületnek és erdőnek azon svájci állampolgárok, illetve Svájc jogszabályai szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályait, amelyek a Cseh Köztársaságban nem letelepedettek, illetve ott nincsenek bejegyezve. E 1. pont más rendelkezéseinek sérelme nélkül a mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozásában a svájci állampolgárok nem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a jegyzőkönyv aláírása napján részesültek, illetve nem vonatkoz­ hatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint a harmadik államok állampolgá­ raira.

c) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági terme­ lőként kívánnak letelepedni a Cseh Köztársaságban, nem tartoznak a b) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet a Cseh Köztársaság saját állampolgáraira kell alkalmazni.

d) A Cseh Köztársaság EU-csatlakozásának időpontjától számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. A vegyesbizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

e) Amennyiben a Cseh Köztársaság az átmeneti időszakban a Cseh Köztársa­ ságban lakóhellyel nem rendelkező személyek ingatlanszerzését feltételekhez köti, azoknak átlátható, objektív, állandó és nyilvános kritériumokon kell alapulniuk. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget a Cseh Köztársaság és Svájc állampolgárai között.

f) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával a Cseh Köztársaságban a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyes­ bizottság a Cseh Köztársaság kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

2. Észtország

a) Észtország az EU-csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenn­ tarthatja az e jegyzőkönyv aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a mezőgazdasági földterületnek vagy erdőnek svájci állampolgárok, illetve Svájc jogszabályai szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályait, amelyek Észtországban nem letelepe­ dettek, ott nincsenek bejegyezve, illetve ott fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkeznek. A mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozá­ sában a svájci állampolgárok nem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmód­ ban, mint amilyenben a jegyzőkönyv aláírása napján részesültek, illetve nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint a harmadik államok állampolgáraira. E jogszabályok szerint Észtország 2003. február 12-én elfo­ gadta az ingatlanszerzés korlátozásáról szóló törvényt, és a termőföldre­ formról szóló törvény módosításait.

▼M3

b) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági terme­ lőként kívánnak letelepedni Észtországban, és legalább három éve folyama­ tosan jogszerűen Észtországban laknak és folytatnak mezőgazdasági tevé­ kenységet, nem tartoznak az a) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Észtország állampolgáraira kell alkalmazni.

c) Észtország EU-hoz történő csatlakozásának időpontjától számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében az Európai Közösségek Bizottsága (a továbbiakban: a Bizottság) jelentést nyújt be a vegyesbizottságnak. A vegyesbizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról hatá­ rozhat.

d) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Észtországban a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyesbizottság Észtország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

3. Ciprus

Ciprus az EU-csatlakozás időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzésére vonatkozó, 2000. december 31-én hatályban lévő jogszabályait.

Az ingatlantulajdon szerzéséről [külföldiek] szóló törvény [CAP. 109], és az azt módosító 52/1969., 55/1972. és 50/1999. törvény szerint a nem ciprusiak ciprusi ingatlanszerzéséhez a Miniszterek Tanácsának jóváhagyása szükséges. A Minisz­ terek Tanácsa felhatalmazta a kerületi tisztviselőket, hogy a nevében a jóváha­ gyást megadják. A 2 donumot (1 donum: 1 338m2) meghaladó ingatlanok esetén kizárólag a következő célokból adható jóváhagyás:

a) a 3 donum alapterületet meg nem haladó elsődleges vagy másodlagos lakó­ helyül szolgáló ingatlanok,

b) üzleti és kereskedelmi helyiségek,

c) Ciprus gazdasága számára hasznosnak ítélt iparágak.

A fenti törvényt „Az ingatlantulajdon szerzéséről [külföldiek] szóló 2003. évi törvény [módosítás, N. 54 (I)/2003]” módosította. Az új törvény az EU állam­ polgáraira és az EU-ban bejegyzett társaságokra nézve nem tartalmaz az elsőd­ leges lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzésére és a külföldi közvetlen befek­ tetésekre, vagy EU-s ingatlanügynökök és termőföldfejlesztők általi ingatlanszer­ zésre vonatkozó korlátozásokat. A másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanok tekintetében a törvény úgy rendelkezik, hogy Ciprus EU-csatlakozását követő öt éven keresztül az EU nem letelepedett állampolgárai, valamint az EU-ban bejegyzett olyan társaságok, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye nem Cipruson van, nem szerezhetnek másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlant a Miniszterek Tanács előzetes felhatalmazása nélkül, amely e hatáskörét a kerületi tisztviselőkre ruházta át.

4. Lettország

a) Lettország a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntart­ hatja a 2003. április 14-től hatályban lévő, a mezőgazdasági földterületek privatizációjáról szóló törvényt módosító törvényben foglalt, a mezőgazda­ sági földterületnek vagy erdőnek svájci állampolgárok, illetve a svájci jogszabályok szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályokat, amelyek Lettországban nem letelepedettek, ott nincsenek bejegyezve, illetve fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkez­ nek. A svájci állampolgárok a mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozásában nem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben e jegyzőkönyv aláírása napján részesültek, illetve nem vonatkoz­ hatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országok állampolgá­ raira.

▼M3

b) A csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelen­ tést nyújt be a vegyesbizottságnak. A vegyesbizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

c) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Lettországban a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyesbizottság Lettország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

5. Litvánia

a) Litvánia az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja az e jegyzőkönyv aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a mezőgazdasági földterületnek vagy erdőnek a svájci állampolgárok, illetve a svájci jogszabályok szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályait, amelyek Litvá­ niában nem letelepedettek, ott nincsenek bejegyezve, illetve ott fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkeznek. A svájci állampolgárok a mezőgazda­ sági földterület és erdő szerzése vonatkozásában nem részesíthetők kedve­ zőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben e jegyzőkönyv aláírása napján részesültek, illetve nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint harmadik országok állampolgáraira. E jogszabályok értelmében a svájci állampolgárok és jogi személyek, valamint a Svájcban létrehozott jogi személyiség nélküli, de a svájci jogszabályok értelmében jogképességgel rendelkező szervezetek nem szerezhetnek mezőgazdasági földterületet a Litván Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződésben meghatározott hétéves átmeneti időszak vége előtt.

b) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági terme­ lőként kívánnak letelepedni Litvániában, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Litvániában laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak az a) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkal­ mazható más eljárás, mint amelyet Litvánia állampolgáraira kell alkalmazni.

c) Az EU-hoz történő csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyesbizottságnak. A vegyesbi­ zottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezá­ rásáról határozhat.

d) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Litvániában a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyesbizottság Litvánia kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

6. Magyarország

a) Magyarország az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszer­ zése tekintetében módosított, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglalt rendelkezéseket.

b) Azok a svájci állampolgárok, akik legalább négy éve folyamatosan jogsze­ rűen Magyarországon tartózkodnak, nem tartoznak az a) alpont rendelkezé­ seinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni. Az átmeneti időszak alatt Magyarország által a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszer­ zése tekintetében alkalmazott engedélyezési eljárásnak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget a Magyarországon lakó svájci állampolgárok között.

▼M3

c) Magyarország az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a nem Magyarországon lakó vagy nem magyar állam­ polgár természetes személyek, illetve a jogi személyek általi, mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó, a mezőgazdasági földterület megszer­ zése tekintetében módosított, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglalt tilalmat.

d) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági terme­ lőként kívánnak letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folya­ matosan jogszerűen Magyarországon laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak a c) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni.

e) Az EU-hoz történő csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyesbizottságnak. A vegyesbi­ zottság a c) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezá­ rásáról határozhat.

f) Amennyiben az átmeneti időszak alatt Magyarország a mezőgazdasági föld­ terület megszerzése tekintetében engedélyezési eljárást alkalmaz, annak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

g) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Magyarországon a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyesbizottság Magyarország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

7. Málta

A máltai szigeteken történő ingatlanszerzést az ingatlantulajdonról (nem-honos személyek által történő szerzés) szóló törvény (Málta Törvényei 246. fejezet) szabályozza. E törvény értelmében:

a) (1) A svájci állampolgárok abban az esetben szerezhetnek (nem feltétlenül elsődleges) lakóhely céljára szolgáló ingatlantulajdont Máltán, ha Máltán más ingatlannal nem rendelkeznek. Az ingatlanszerzésnek nem feltétele, hogy a tulajdont szerző személy tartózkodási joggal rendelkezzen Xxxxxx, az ingatlanszerzés ugyanakkor (a törvényben meghatározott korlátozott számú kivételtől eltekintve) engedélyhez kötött, amely enge­ délyt nem lehet megtagadni abban az esetben, ha az ingatlan értéke meghaladja az évente, index segítségével megállapított értékhatárt (jelenleg 30 000 máltai líra lakások, és 50 000 máltai líra házak eseté­ ben).

(2) A svájci állampolgárok a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal össz­ hangban bármikor elsődleges lakóhelyül is választhatják Máltát. Málta elhagyása nem eredményez az elsődleges lakóhelyként megszerzett ingatlan értékesítésére irányuló kötelezettséget.

b) Azoknak a svájci állampolgároknak, akik a törvénnyel létrehozott, külön kijelölt területeken (általában a városi regenerációs projektek részét képező területeken) szereznek ingatlantulajdont, nem kell engedéllyel rendelkezniük az ingatlanszerzésre, és nem esik korlátozás alá az ilyen ingatlanszerzés az ingatlanok száma, célja vagy értéke tekintetében sem.

8. Lengyelország

a) Lengyelország az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja az e jegyzőkönyv aláírása időpontjában hatályos, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan szerzésére vonatkozó szabályokat. E szabályok értelmében a svájci állampolgároknak a külföldiek ingatlanszer­ zéséről szóló 1920. március 24-i törvényben (Dz.U. 1996, Nr 54, poz. 245, a módosításokkal) foglalt rendelkezéseknek kell megfelelniük.

▼M3

b) Azok a svájci állampolgárok, akik négy éve folyamatosan jogszerűen Lengyelországban laknak, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan szer­ zése vonatkozásában nem tartoznak az a) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Lengyelország állampolgáraira kell alkalmazni.

c) Lengyelország az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított tizenkét éven keresztül fenntarthatja a mezőgazdasági földterület vagy erdő tulajdon­ jogának megszerzésére vonatkozó szabályokat. A svájci állampolgárok a mezőgazdasági földterület vagy erdő tulajdonjogának megszerzése vonatko­ zásában semmilyen esetben sem részesíthető kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben e jegyzőkönyv aláírása napján részesült. E szabályok értel­ mében a svájci állampolgároknak a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 1920. március 24-i törvényben (Dz.U. 1996, Nr 54, poz. 245, a módosítá­ sokkal) foglalt rendelkezéseknek kell megfelelniük.

d) Azok a svájci állampolgárok, akik természetes vagy jogi személyként önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Lengyelország­ ban, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Lengyelországban laknak és bérelnek földet, nem tartoznak a c) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és a mezőgazdasági termőföld és erdő szerzésével kapcsolatban rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet a csatlakozás időpontjától kezdve a Lengyelországban honos személyekre kell alkalmazni. A Warmińsko-Mazurskie, Pomorskie, Kujawsko-Pomorskie, Zachodniopomors­ kie, Lubuskie, Dolnośląskie, Opolskie és Wielkopolskie vajdaságokban a fenti bekezdésben megjelölt ottlakási és bérleti időszak hét év. A termőföld megvásárlását megelőző bérleti időt minden egyes svájci állampolgár esetében az eredeti bérleti szerződés közjegyző által igazolt keltezése napjától kell számítani. Azok az önálló vállalkozó mezőgazdasági termelők, akik nem természetes, hanem jogi személyként bérelték a termőföldet, a bérleti szerződés alapján a jogi személyt megillető jogokat önmagukra, mint természetes személyekre ruházhatják át. A termőföld megvásárlását megelőző bérleti idő számításához figyelembe kell venni a jogi személyként fenntartott bérleti viszonyt. A természetes személyek által kötött bérleti szer­ ződés utólag is ellátható közjegyző által igazolt keltezéssel; ebben az esetben a bérleti szerződés teljes időtartamát figyelembe kell venni. Az önálló vállal­ kozó mezőgazdasági termelők jelenlegi bérleti szerződésüket határidő nélkül alakíthatják át természetes személyek által kötött szerződéssé vagy közjegyző által igazolt keltezésű írásbeli szerződéssé. A bérleti szerződés átalakítására alkalmazott eljárásnak átláthatónak kell lenni, és semmilyen körülmények között nem eredményezhet további akadályt.

e) Az EU-hoz történő csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyesbizottságnak. A vegyesbi­ zottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezá­ rásáról határozhat.

f) Amennyiben az átmeneti időszak alatt Lengyelország az ingatlantulajdon megszerzése tekintetében engedélyezési eljárást alkalmaz, annak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

9. Szlovénia

a) Legfeljebb Szlovénia EU-hoz történő csatlakozásától számított hétéves átme­ neti időszak végéig, amennyiben az ingatlanpiac súlyos és tartósnak mutat­ kozó, illetve egy adott térség ingatlanpiacának komoly romlásával fenyegető nehézségek merülnek fel, Szlovénia felhatalmazást kérhet arra, hogy az ingatlanpiacon kialakult helyzet kiigazítása érdekében védintézkedéseket tegyen.

b) Szlovénia kérésére a vegyesbizottság sürgősségi eljárásban meghatározza az általa szükségesnek ítélt védintézkedéseket, pontosan megjelölve azok alkal­ mazásának feltételeit és szabályait.

▼M3

c) Az ingatlanpiac súlyos nehézségei esetén és Szlovénia kifejezett kérelmére a vegyesbizottság a megfelelő indokolással ellátott kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles eljárni. Az így elrendelt intézkedések azonnal alkalmazhatók, és azoknak valamennyi érintett fél érdekét figye­ lembe kell venniük.

d) A b) alpont alapján engedélyezett intézkedések csak az a) alpontban említett célok eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben térhetnek el e megállapodás szabályaitól.

10. Szlovákia

a) Szlovákia az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a mezőgazdasági földterület vagy erdő tulajdonjo­ gának a nem honos személyek általi megszerzésére vonatkozó szabályokat. E szabályok értelmében egy nem honos személy megszerezheti a Szlovák Köztársaságban található ingatlan tulajdonjogát, kivéve a mezőgazdasági földterület és erdőt. Nem honos személyek nem szerezhetik meg olyan ingatlan tulajdonjogát, amelyet a devizáról szóló, módosított 202/1995. Coll. számú törvény külön rendelkezései korlátoznak.

b) A svájci állampolgárok a mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonat­ kozásában semmilyen esetben sem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmód­ ban, mint amilyenben e jegyzőkönyv aláírása napján, illetve nem vonatkoz­ hatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országok állampolgá­ raira.

c) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági terme­ lőként kívánnak letelepedni Szlovákiában, és legalább három éve folyama­ tosan jogszerűen Szlovákiában laknak és folytatnak mezőgazdasági tevé­ kenységet, nem tartoznak a b) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Szlovákia állampolgáraira kell alkalmazni.

d) Az EU-hoz történő csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyesbizottságnak. A vegyesbi­ zottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezá­ rásáról határozhat.

e) Amennyiben az átmeneti időszak alatt Szlovákia az ingatlantulajdon megszerzése tekintetében engedélyezési eljárást alkalmaz, annak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget szlovák és svájci állampolgárok között.

f) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Szlovákiában a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyesbizottság Szlovákia kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

▼M7

II. MELLÉKLET

A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZEREK KOORDINÁCIÓJA

1. cikk

(1) A szerződő felek megállapodnak, hogy egymás között a szociális bizton­ sági rendszerek koordinációja végett az Európai Unió azon jogi aktusait, amelyekre e melléklet A. szakasza hivatkozik, az ott meghatározott módosítá­ sokkal alkalmazzák, vagy az ilyen jogi aktusokkal egyenértékű szabályokat alkal­ maznak.

(2) A „tagállam(ok)” kifejezést az e melléklet A. szakaszában hivatkozott jogi aktusokban úgy kell értelmezni, hogy abba az Európai Unió vonatkozó jogi aktusai által meghatározott államok mellett Svájc is beletartozik.

2. cikk

(1) E melléklet rendelkezéseinek alkalmazásában a szerződő felek megfelelően figyelembe veszik az Európai Unió e melléklet B. szakaszában hivatkozott jogi aktusait.

(2) E melléklet rendelkezéseinek alkalmazásában a szerződő felek figyelembe veszik az Európai Unió e melléklet C. szakaszában hivatkozott jogi aktusait.

3. cikk

(1) Az e melléklethez csatolt jegyzőkönyv tartalmazza az Európai Unió egyes tagállamai egy évnél rövidebb svájci tartózkodási engedéllyel rendelkező állam­ polgárainak munkanélküliségi biztosítására vonatkozó átmeneti megállapodáso­ kat, továbbá a Svájcban hatályos, a szociális támasz nélküli személyek segélyét és az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjra vonatkozó foglal­ koztatási ellátási tervek szerinti ellátásokat érintő különleges rendelkezéseket.

(2) A jegyzőkönyv e melléklet elválaszthatatlan részét képezi.

A. SZAKASZ: HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK

1. — ►M8 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet módosításáról és mellékletei tartalmának meghatá­ rozásáról szóló, 2009. szeptember 16-i 988/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1),

— a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2010. december 9-i 1244/2010/EU bizottsági rendelet (2),

(1) HL L 284., 2009.10.30., 43. o.

(2) HL L 338., 2010.12.22., 35. o.

▼M7

— a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. május 22-i 465/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1),

— a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2012. december 18-i 1224/2012/EU bizottsági rendelet (2) által módosított. ◄ által módosított, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3).

E megállapodás alkalmazásában a 883/2004/EK rendelet a következők szerint módosul:

a) Az I. melléklet I. része a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc

A szövetségi polgári törvénykönyv 131. cikkének (2) bekezdése és

293. cikkének (2) bekezdése alapján hozott, a tartásdíjakat érintő kantoni jogszabályok.«;

b) Az I. melléklet II. része a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc

A szövetségi családi segélyekről szóló törvény 3. cikkének (2) bekezdése alapján hozott vonatkozó kantoni jogszabályok szerinti születési és örök­ befogadási támogatások.«;

c) A II. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

»Németország–Svájc

a) A társadalombiztosításról szóló, 1964. február 25-i megállapodás 1975. szeptember 9-i 1. számú és az 1989. március 2-i 2. számú kiegészítő megállapodásokkal módosított szövege:

i) a záró jegyzőkönyv 9b. pontja (1) bekezdésének 1–4. alpontja (a Büsingen német terület (exkláve) lakóira vonatkozó természetbeni betegellátásra való jogosultság tekintetében alkalmazandó jogszabá­ lyok);

ii) a záró jegyzőkönyv 9e. pontja (1b) bekezdésének első, második és negyedik mondata (a választható betegségbiztosításhoz való hozzá­ férés Németországban az országba történő áttelepülés útján).

b) Az 1992. december 22-i kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, a munkanélküliségi biztosításról szóló, 1982. október 20-i megállapodás:

i) a 8. cikk (5) bekezdése alapján Németország (Büsingen terület) a svájci jogszabályok által előírt kantoni ellátással azonos összegű ellátást fizet a rendelkezés hatálya eső munkavállalók részére, a munkavállalást elősegítő intézkedések aktuális helyi költségeihez való hozzájárulásként.

Spanyolország–Svájc

Az 1982. június 11-i kiegészítő egyezménnyel módosított, a társadalom­ biztosításról szóló, 1969. október 13-i megállapodáshoz csatolt záró jegy­ zőkönyv 17. pontja alapján a spanyol rendszerben biztosított személyek mentesülnek a svájci betegbiztosítási rendszerhez való csatlakozási kötele­ zettség alól.

(1) HL L 149., 2012.6.8., 4. o.

(2) HL L 349., 2012.12.19., 45. o.

(3) HL L 166., 2004.4.30., 1. o.

▼M7

Olaszország–Svájc

Az 1963. december 18-i I. kiegészítő megállapodással, az 1969. július 4-i kiegészítő megállapodással, az 1974. február 25-i kiegészítő jegy­ zőkönyvvel és az 1980. április 2-i II. kiegészítő megállapodással módosí­ tott, a társadalombiztosításról szóló, 1962. december 14-i megállapodás

9. cikkének (1) bekezdése.«;

d) A IV. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc«;

e) A VIII. melléklet 1. része a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc

Az alaprendszer szerinti öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyug­ díjra vonatkozó igények (az öregségi és túlélő hozzátartozói biztosításról szóló szövetségi törvény és a rokkantsági biztosításról szóló szövetségi törvény) és a törvényen alapuló foglalkoztatási ellátási tervek szerinti törvényen alapuló öregségi nyugdíjak (az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításra vonatkozó foglalkozási ellátási tervekről szóló szövetségi törvény).«;

f) A VIII. melléklet 2. része a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc

A törvényen alapuló foglalkoztatási ellátási tervek szerinti öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjak (az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításra vonatkozó foglalkozási ellátási tervekről szóló szövetségi törvény).«;

g) A IX. melléklet II. része a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc

A törvényen alapuló foglalkoztatási ellátási tervek szerinti túlélő hozzátar­ tozói és rokkantsági nyugdíjak (az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításra vonatkozó foglalkoztatási ellátási tervekről szóló szövetségi törvény).«;

h) A X. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc

1. Kiegészítő ellátások (►M8 a szövetségi kiegészítő ellátásokról szóló, 2006. október 6-i törvény ◄) és a kantoni jogszabályok szerint bizto­ sított hasonló ellátások.

2. A rokkantsági biztosítás szerinti nélkülözés esetén járó nyugdíjak (az 1994. október 7-én módosított 1959. június 19-i szövetségi rokkantsági biztosítási törvény 28. cikkének 1a. albekezdése).

3. A kantoni jogszabályok szerint biztosított nem járulékalapú vegyes munkanélküli ellátások.

4. Olyan fogyatékos személyek részére járó nem járulékalapú különleges rokkantsági nyugdíjak (az 1959. június 19-i szövetségi rokkantsági biztosítási törvény 39. cikke), akik munkaképtelenné válásuk előtt még nem voltak a svájci jogszabályok alanyai aktív munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként.«;

i) A XI. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc

1. A szövetségi öregségi és túlélő hozzátartozói biztosítási törvény

2. cikkét és a szövetségi rokkantsági biztosítási törvény 1. cikkét - amelyek az önkéntes biztosítást szabályozzák ezekben a biztosítási ágazatokban olyan svájci állampolgárok esetén, akik olyan államokban laknak, amelyekre e megállapodás nem alkalmazható - alkalmazni kell a Svájcon kívül lakó olyan személyekre is, akik olyan más államoknak az állampolgárai, amelyekre e megállapodás alkalmazható, továbbá az olyan menekültekre és hontalan személyekre, akik ezeknek az álla­ moknak a területén laknak, ha ezek a személyek csatlakoznak az

▼M7

önkéntes biztosítási rendszerhez legfeljebb egy évvel azt követően, hogy legalább ötéves folyamatos biztosítási időszak után megszűnt az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításuk.

2. Ha egy legalább ötéves folyamatos biztosítási időszak után megszűnik egy személy svájci öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági bizto­ sítása, a munkáltatóval való megállapodás alapján folytathatja a bizto­ sítást, feltéve, hogy egy svájci munkáltató számára olyan államban dolgozik, amelyre a jelen megállapodás nem alkalmazható, és a bizto­ sítás megszűnését követő hat hónapon belül az erre irányuló kérelmet előterjesztette.

3. A svájci betegbiztosítás szerinti kötelező biztosítás és a lehetséges mentességek

a) A kötelező betegbiztosítást szabályozó svájci jogszabályokat a következő, Svájcban lakóhellyel nem rendelkező személyekre is alkalmazni kell:

i. a rendelet II. címe szerinti svájci jogszabályok alanyára;

ii. olyan személyekre, akikre nézve Svájc viseli az ellátás költségét a rendelet 24., 25. és 26. cikke alapján;

iii. svájci munkanélküliségi biztosítási ellátásban részesülő személyekre;

iv. az i. és iii. pontban hivatkozott személyek családtagjaira vagy svájci lakóhellyel rendelkező, a svájci betegbiztosítási rend­ szerben biztosított munkavállalók vagy önálló vállalkozók családtagjaira, kivéve, ha ezek a családtagok a következő államok valamelyikében rendelkeznek lakóhellyel: Dánia, Spanyolország, Magyarország, Portugália, Svédország vagy az Egyesült Királyság;

v. a ii. pontban hivatkozott személyek családtagjaira vagy svájci lakóhellyel rendelkező, a svájci betegbiztosítási rendszerben biztosított nyugdíjas családtagjaira, kivéve, ha ezek a család­ tagok a következő államok valamelyikében rendelkeznek lakó­ hellyel: Dánia, Portugália, Svédország vagy az Egyesült Király­ ság.

Családtagnak azok a személyek minősülnek, akik a lakóhely szerinti állam jogszabályai szerint családtagnak minősülnek.

b) Az a) pontban meghatározott személyek kérelemre mentesülhetnek a kötelező biztosítás alól, ha és amennyiben a következő államok valamelyikében lakóhellyel rendelkeznek és betegség esetére az ellátásra való jogosultságukat bizonyítani tudják: Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria, és az a) pont iv. és v. alpontban hivatkozott személyek tekintetében Finnország, továbbá az a) pont ii. alpontban hivatkozott személyek tekintetében Portu­ gália.

Ezt a kérelmet

aa) a svájci biztosítási kötelezettség felmerülését követő három hónapon belül kell előterjeszteni, azonban indokolt esetben a kérelem e határidő letelte után is előterjeszthető, ilyenkor a mentesség a biztosítási kötelezettség kezdetétől áll fenn;

bb) alkalmazni kell az ugyanazon államban lakóhellyel rendelkező összes családtagra.

4. Ha a rendelet II. címe szerint svájci jogszabályok hatálya alá tartozó személy – a 3. cikk (b) pontjának alkalmazásában – a betegségbizto­ sítás céljai érdekében e megállapodással érintett másik állam jogsza­ bályainak hatálya alá tartozik, a munkahelyi balesetnek nem minősülő

▼M7

balesetekkel kapcsolatos természetbeni betegellátások költségét egyen­ lően meg kell osztani a munkahelyi és nem munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések svájci biztosítója és az illetékes betegbiz­ tosítási intézmény között, ha mindkét szerv természetbeni betegellá­ tásaira való jogosultság fennáll. A munkahelyi és nem munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések svájci biztosítója munka­ helyi baleset, munkába történő utazás közben bekövetkezett baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a teljes költséget akkor is viseli, ha a lakóhely szerinti állam betegbiztosítási intézményének ellá­ tására való jogosultság fennáll.

5. A Svájcban dolgozó, de Svájcban lakóhellyel nem rendelkező személyekre, akik a 3. cikk b) pontja értelmében a lakóhelyük szerinti államban törvényen alapuló biztosítással rendelkeznek, továbbá a családtagjaikra a svájci tartózkodásuk ideje alatt vonatkoznak a rendelet 19. cikkének rendelkezései.

6. A rendelet 18., 19., 20. és 27. cikkének Svájc területén való alkalma­ zása érdekében az illetékes biztosító viseli az összes számlával igazolt költséget.

7. Egy másik olyan állam biztosítási rendszerében megszerzett napi táppénz biztosítás időtartamát, amelyre e megállapodás alkalmazandó, anyasági vagy betegségi ellátás esetén a napi táppénz biztosítás eset­ leges csökkentésénél vagy emelésénél figyelembe kell venni, ha a személy a másik országban való biztosításának megszűnését követő három hónapon belül egy svájci biztosítónál biztosítottá válik.

8. Ha egy személy munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként Svájcban kereső foglalkozást folytat, és baleset vagy betegség miatt ezt a tevékenységét meg kellett szüntetnie, és így a továbbiakban nem tartozik a rokkantsági biztosításról szóló svájci jogszabályok hatálya alá, akkor rokkantsági biztosítással rendelkezőnek kell tekinteni annak érdekében, hogy jogosult legyen a rehabilitációs intézkedésekre a rokkantsági nyugdíj fizetéséig, és mindaddig, amíg részesül ezekben az intézkedésekben, feltéve, hogy Svájcon kívül új kereső tevékeny­ séget nem folytat.«.

2. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1)

▼M8

az alábbi szövegrész lép:

— A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2010. december 9-i 1244/2010/EU bizottsági rendelet (2);

— a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. május 22-i 465/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3);

— a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2012. december 18-i 1224/2012/EU bizottsági rendelet (4) által módosított.

(1) HL L 284., 2009.10.30., 1. o.

(2) HL L 338., 2010.12.22., 35. o.

(3) HL L 149., 2012.6.8., 4. o.

(4) HL L 349., 2012.12.19., 45. o.

▼M7

E megállapodás alkalmazásában a 987/2009/EK rendelet a következők szerint módosul:

Az I. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

»A betegbiztosítási ellátások visszafizetésének különleges eljárási szabá- lyairól szóló, 2004. október 26-i Svájc és Franciaország közötti megálla- podás

►M8 ◄.«

3. A legutóbb az 592/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1) módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazá- sáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet (2), ahogy az a jelen határozat hatálybalépése előtt alkalmazandó Svájc és a tagállamok között, és ha a 883/2004/EK rendelet vagy a 987/2009/EK rendelet hivatkozik rá, illetve a múltban felmerült esetben.

4. A legutóbb a 120/2009/EK bizottsági rendelettel (3) módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet (4), ahogy az a jelen határozat hatálybalépése előtt alkalmazandó Svájc és a tagállamok között, és ha a 883/2004/EK rendelet vagy a 987/2009/EK rendelet hivatkozik rá, illetve a múltban felmerült esetben.

5. A Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről szóló, 1998. június 29-i 98/49/EK tanácsi irányelv (5).

B. SZAKASZ: A SZERZŐDŐ FELEK ÁLTAL MEGFELELŐEN KÖVE- TENDŐ JOGI AKTUSOK

1. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i A1. sz. határozata a dokumentumok érvényes- sége, az alkalmazandó jogszabályok meghatározása és a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti ellátásokról történő rendel- kezés tárgyában történő párbeszédről és egyeztetési eljárás elfogadásáról (6).

2. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i A2. sz. határozata a 883/2004/EK európai parla- menti és tanácsi rendeletnek az illetékes államon kívül ideiglenesen dolgozó kiküldött munkavállalókra és önálló vállalkozókra alkalmazandó jogszabá- lyokról szóló 12. cikke értelmezéséről (7).

3. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 17-i A3. sz. határozata az 1408/71/EGK tanácsi rendelet és a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint megszerzett megszakítás nélküli kiküldetési időtartamok összeszámításá- ról (8).

(1) HL L 177., 2008.7.4., 1. o.

(2) HL L 149., 1971.7.5., 2. o.

(3) HL L 39., 2009.2.10., 29. o.

(4) HL L 74., 1972.3.27., 1. o.

(5) HL L 209., 1998.7.25., 46. o.

(6) HL C 106., 2010.4.24., 1. o.

(7) HL C 106., 2010.4.24., 5. o.

(8) HL C 149., 2010.6.8., 3. o.

▼M7

4. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i E1. sz. határozata a 987/2009/EK európai parla- menti és tanácsi rendelet 4. cikkében hivatkozott elektronikus adatcsere tárgyában az átmeneti időszakra vonatkozó gyakorlati megállapodásokról (1).

5. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i F1. sz. határozata a 883/2004/EK európai parla- menti és tanácsi rendeletnek a halmozódó családi ellátások esetére alkalma- zandó elsőbbségi szabályokról szóló 68. cikke értelmezéséről (2).

6. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i H1. sz. határozata az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK tanácsi rendeletről a 883/2004/EK és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre történő áttérés keretrendszeréről, továbbá a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság határozatainak és ajánlásainak alkalmazásáról (3).

7. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i H2. sz. határozata a szociális biztonsági rend- szerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság adatszolgáltatásért felelős technikai (al)bizottságának működési módszereiről és összetételé- ről (4).

8. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. október 15-i H3. sz. határozata az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelet 90. cikkében említett, az átváltási árfolyamok meghatározásánál figyelembe veendő időpontról (5).

9. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 22-i H4. sz. határozata a szociális biztonsági rend- szerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság könyvvizsgáló testü- letének összetételéről és működési módjáról (6).

10. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2010. március 18-i H5. sz. határozata a szociális biztonsági rend- szerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK tanácsi rendelet és 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet keretrendszerében a csalás és a tévedés elleni küzdelemben történő együttműködésről (7).

11. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i P1. sz. határozata a 883/2004/EK európai parla- menti és tanácsi rendelet 50. cikkének (4) bekezdése, 58. cikke és

87. cikkének (5) bekezdése értelmezéséről a rokkantsági, öregségi és túlélő hozzátartozói ellátások odaítélése tárgyában (8).

12. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i S1. sz. határozata az Európai Egészségbiztosítási Kártyáról (9).

13. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i S2. sz. határozata az Európai Egészségbiztosítási Kártya műszaki előírásairól (10).

(1) HL C 106., 2010.4.24., 9. o.

(2) HL C 106., 2010.4.24., 11. o.

(3) HL C 106., 2010.4.24., 13. o.

(4) HL C 106., 2010.4.24., 17. o.

(5) HL C 106., 2010.4.24., 56. o.

(6) HL C 107., 2010.4.27., 3. o.

(7) HL C 149., 2010.6.8., 5. o.

(8) HL C 106., 2010.4.24., 21. o.

(9) HL C 106., 2010.4.24., 23. o.

(10) HL C 106., 2010.4.24., 26. o.

▼M7

14. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i S3. sz. határozata a 883/2004/EK európai parla- menti és tanácsi rendelet 19. cikkének (1) bekezdése és 27. cikkének (1) bekezdése, továbbá a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 25A cikkének (3) bekezdése szerinti ellátások meghatározásáról (1).

15. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. október 2-i S4. sz. határozata a 883/2004/EK európai parla- menti és tanácsi rendelet 35. és 41. cikkének végrehajtásával összefüggő visszatérítési eljárásokról (2).

16. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. október 2-i S5. sz. határozata a 883/2004/EK európai parla- menti és tanácsi rendelet 1. cikkének va) pontjában meghatározott »termé- szetbeni betegellátások« fogalmának értelmezéséről betegség vagy anyaság esetén a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikke,

19. cikke, 20. cikke, 22. cikke, 24. cikkének (1) bekezdése, 25. cikke,

26. cikke, 27. cikkének (1), (3), (4) és (5) bekezdése, 28. cikke, 34. cikke és 36. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében, továbbá a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 62., 63. és 64. cikke szerint visszafi- zetendő összegek kiszámításáról (3).

17. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 22-i S6. sz. határozata a 987/2009/EK rendelet

24. cikke alapján a lakóhely szerinti tagállamban történő nyilvántartásba vételről és a 987/2009/EK rendelet 64. cikkének (4) bekezdése szerinti jegy- zékek összeállításáról (4).

18. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 22-i S7. sz. határozata az 1408/71/EGK rendeletről és az 574/72/EGK rendeletről a 883/2004/EK rendeletre és a 987/2009/EK rendeletre történő áttérésről, továbbá a visszatérítési eljárások alkalmazásá- ról (5).

19. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U1. sz. határozata a 987/2009/EK európai parla- menti és tanácsi rendelet 54. cikkének (3) bekezdéséről az eltartott család- tagok után járó munkanélküli ellátások növekedése tárgyában (6).

20. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U2. sz. határozata a 883/2004/EK európai parla- menti és tanácsi rendelet 65. cikke (2) bekezdésének hatályáról a teljesen munkanélküli személyek munkanélküli ellátáshoz való joga tekintetében, ide nem értve az olyan határ menti munkavállalókat, akik az illetékes tagállamon kívüli tagállam területén laktak az utolsó munkavállalási vagy önálló vállal- kozási tevékenységük időszaka alatt (7).

21. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U3. sz. határozata a 883/2004/EK európai parla- menti és tanácsi rendelet 65. cikkének (1) bekezdése szerinti munkanélküli személyekre alkalmazandó »részleges munkanélküliség« fogalmának hatályá- ról (8).

(1) HL C 106., 2010.4.24., 40. o.

(2) HL C 106., 2010.4.24., 52. o.

(3) HL C 106., 2010.4.24., 54. o.

(4) HL C 107., 2010.4.27., 6. o.

(5) HL C 107., 2010.4.27., 8. o.

(6) HL C 106., 2010.4.24., 42. o.

(7) HL C 106., 2010.4.24., 43. o.

(8) HL C 106., 2010.4.24., 45. o.

▼M8

22. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2010. március 3-i E2. sz. határozata a 883/2004/EK európai parla- menti és tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott, az EESSI lényeges részét képező elektronikus jegyzékben felsorolt szervek adataival kapcsolatos változások kezelésére szolgáló eljárás meghatározásáról (1).

23. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2011. október 19-i E3. sz. határozata a 987/2009/EK európai parla- menti és tanácsi rendelet 95. cikkében meghatározott átmeneti időszakról (2).

24. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2010. december 16-i H6. sz. határozata a 883/2004/EK rendelet

6. cikke szerinti időszakok összesítésére vonatkozó egyes elvek alkalmazásá- ról (3).

25. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2011. június 15-i S8. sz. határozata a szociális biztonsági rend- szerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 33. cikkének megfelelően nyújtott protézisek, jelentős segédeszközök és más jelentős természetbeni ellátások biztosításáról (4).

26. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2011. december 13-i U4. sz. határozata a 883/2004/EK rendelet

65. cikkének (6) és (7) bekezdése, valamint a 987/2009/EK rendelet 70. cikke szerinti megtérítési eljárásokról (5).

▼M7

C. SZAKASZ: A SZERZŐDŐ FELEK ÁLTAL FIGYELEMBE VEENDŐ JOGI AKTUSOK

1. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U1. sz. ajánlása a lakóhelyen kívüli tagállamban részmunkaidős szakmai vagy kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó munka- nélküliekre alkalmazandó jogszabályokról (6).

2. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U2. sz. ajánlása a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 64. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásáról az illetékes tagállamon kívüli tagállamban szakmai vagy kereskedelmi tevékeny- séget folytató házastársukat vagy társukat kísérő munkanélküli személyekre vonatkozóan (7).

▼M8

3. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2012. március 15-i S1. sz. határozata a határokon átnyúló szervado- mányozások pénzügyi vonatkozásairól (8).

(1) HL C 187., 2010.7.10., 5. o. [Electronic Exchange of Social Security Information – a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje]

(2) HL C 12., 2012.1.14., 6. o.

(3) HL C 45., 2011.2.12., 5. o.

(4) HL C 262., 2011.9.6., 6. o.

(5) HL C 57., 2012.2.25., 4. o.

(6) HL C 106., 2010.4.24., 49. o.

(7) HL C 106., 2010.4.24., 51. o.

(8) HL C 240., 2012.8.10., 3. o.

▼M7

A megállapodás II. mellékletéhez tartozó JEGYZŐKÖNYV

I. Munkanélküliségi biztosításm

A következő megállapodásokat kell alkalmazni 2011. április 30-ig a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság állampolgárait képező munkavállalókra, továbbá 2016. május 31-ig a Bolgár Köztársaság és a Román Köztársaság állampolgárait képező munka- vállalókra.

1. Az egy évnél rövidebb ideig érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalók munkanélküliségi biztosítására a következő szabályokat kell alkalmazni:

1.1. A törvényben meghatározott feltételek szerint a munkanélküli- ségi biztosítás alapján járó ellátásra csak azok a munkavállalók jogosultak, akik a munkáltató fizetésképtelensége esetén járó kötelező munkanélküli biztosítási ellátásról és támogatásról szóló szövetségi törvényben (loi fédérale sur l’assurance- chômage obligatoire et l’indemnité en cas d’insolvabilité – LACI) (1) and who also satisfy the other conditions of eligibi- lity for unemployment benefit shall be entitled to such benefit provided by the unemployment insurance under the conditions laid down by law.

1.2. Az 1.3. pontnak megfelelően a beszedett járulék egy részét vissza kell fizetni a származási országuk részére azon munka- vállalók után, akiknek a járulékfizetési időszaka túl rövid ahhoz, hogy az 1.1 pont szerint Svájcban munkanélküli ellá- tásra legyenek jogosultak, annak érdekében, hogy teljes munkanélküliség esetén az ilyen munkavállalóknak járó ellá- tások költségeihez történő hozzájárulás megtörténjen. Így ezek a munkavállalók Svájcban a teljes munkanélkülivé válásra tekintettel ellátásra nem jogosultak. Ellenben kedvezőtlen időjárási körülmények fennállása és a munkáltató fizetésképte- lensége esetén segélyre tarthatnak igényt. Teljes munkanélkü- liség esetén az ellátást a származási ország fizeti, feltéve, hogy az érintett munkavállalók a munkaerőpiacon rendelkezésre állnak. A Svájcban megszerzett biztosítási időszakokat ugyanúgy figyelembe kell venni, mintha azokat a származási országban szerezték volna meg.

1.3. Az 1.2. pont szerinti munkavállalók után beszedett járulék egy részét évente vissza kell fizetni a következő rendelkezéseknek megfelelően:

a) ezeknek a munkavállalóknak a teljes járulékát országonként az alkalmazott munkavállalók éves létszáma és az egyes munkavállalók által fizetett éves járulékok (munkáltatói és munkavállalói járulékok) átlaga alapján kell kiszámolni;

b) az így kiszámolt összegből a munkanélküli ellátás relatív hányadának megfelelő részt mint az 1.2. pont szerinti összes segély százalékát kell visszafizetni a munkavállalók származási országa részére, míg egy másik részt Svájc köteles visszatartani a későbbi ellátások fedezeteként; (2)

(1) Currently 12 months.

(2) Olyan munkavállalók után visszafizetett járulékok, akik – több tartózkodási időszakon keresztül – legalább 12 hónap járulékfizetés után a munkanélküli ellátáshoz való jogukat gyakorolják Svájcban kétéves időszakon belül.

▼M7

c) Svájc évente nyilatkozatot tesz a visszafizetett járulékokról. Ha a származási ország ezt kérelmezi, a számítás alapját és a visszafizetett összegeket is feltünteti. A származási országnak évente tájékoztatnia kell Svájcot az 1.2. pont szerinti munkanélküli ellátásban részesülők számáról.

2. Ha az e megállapodásban érintett tagállam nehézségekkel kerül szembe a járulék-visszafizetési megállapodások alkalmazá- sának végét illetően vagy Svájc kerül szembe nehézségekkel a halmozódásról szóló megállapodások alkalmazása terén, bármelyik szerződő fél az ügyet a vegyes bizottság elé utal- hatja.

II. Segélyek szociális támasz nélküli személyek részére

A rokkantsági biztosításról szóló, 1959. június 19-i svájci szövet- ségi törvény (LAI) és az 1999. október 8-án módosított, az öregségi és túlélő hozzátartozói nyugdíjakról szóló, 1946. december 20-i szövetségi törvény (LAVS) által biztosított segélyek a szociális támasz nélküli személy részére kizárólag akkor járnak, ha Svájcban lakóhellyel rendelkezik.

III. Az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjakat érintő foglalkoztatási ellátási tervek

Az 1408/71/EGK rendelet 10. cikkének (2) bekezdése ellenére, az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjakat érintő foglalkoztatási ellátási tervek közötti szabad mozgásról szóló, 1993. december 17-i szövetségi törvény (Loi fédérale sur le libre passage dans la prévoyance professionnelle vieillesse, survivants et invalidité) szerint megszerzett ellátásokat kérelemre ki kell fizetni az olyan munkavállaló vagy önálló vállalkozó részére, aki Svájcot végleg el kívánja hagyni – feltéve, hogy Svájcot e megállapodás hatálybalépését követő öt éven belül elhagyja – és akire a rendelet

II. címe alapján a svájci jog a továbbiakban nem vonatkozik.

▼M6

III. MELLÉKLET

SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSE

(Oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok)

1. A szerződő felek megállapodnak, hogy a megállapodás hatályával össz- hangban alkalmazzák egymás között a szakmai képesítések kölcsönös elismerése terén az Európai Uniónak (EU) a melléklet A. szakaszában hivat- kozott jogi aktusait és közleményeit.

2. Eltérő rendelkezés hiányában a „tagállam(ok)” kifejezés a melléklet A. szakaszában hivatkozott jogi aktusokban a szóban forgó EU jogi aktusok által érintett államokon kívül Svájcra is alkalmazandó.

3. E melléklet alkalmazásában a szerződő felek figyelembe veszik azon EU jogi aktusokat, amelyekre a melléklet B. szakasza hivatkozik.

A. SZAKASZ: HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK

1a) 32005 L 0036: az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.),

az alábbi módosításokkal:

— a Tanács 2006/100/EK irányelve (2006. november 20.) a személyek szabad mozgása területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozása tekintetében történő kiigazításáról (HL L 363., 2006.12.20., 141. o.),

— a Bizottság 1430/2007/EK rendelete (2007. december 5.) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. és III. mellékletének módosításáról (HL L 320., 2007.12.6., 3. o.),

— a Bizottság 755/2008/EK rendelete (2008. július 31.) a szakmai képesí- tések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról (HL L 205., 2008.8.1., 10. o.),

— a Bizottság 279/2009/EK rendelete (2009. április 6.) a szakmai képesí- tések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról (HL L 93., 2009.4.7., 11. o.),

— a Bizottság 213/2011/EU rendelete (2011. március 3.) a szakmai képe- sítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. és V. mellékletének módosításáról (HL L 59., 2011.3.4., 4. o.),

— értesítés építészmérnöki képesítések megnevezéséről (HL C 332., 2006.12.30., 35. o.),

— értesítés építészmérnöki képesítések megnevezéséről (HL C 148., 2006.6.24., 34. o.),

— értesítés építészmérnöki képesítések megnevezéséről (HL C 3., 2006.1.6., 12. o.),

— a Bizottság közleménye – Szakfogorvosi címek bejelentése (HL C 165., 2007.7.19., 18. o.),

— a Bizottság közleménye – Szakorvosi és általános orvosi képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése (HL C 165., 2007.7.19., 13. o.),

— a Bizottság közleménye – Szakorvosi, általános ápolói, fogszakorvosi, szülésznői és építészmérnöki képesítés megszerzéséről szóló tanúsítvá- nyok bejelentése (HL C 137., 2008.6.4., 8. o.),

▼M6

— közlemény – Képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése – A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv (V. melléklet) (HL C 322., 2008.12.17., 3. o.),

— a Bizottság közleménye – Értesítés a 2005/36/EK irányelv 3. cikkének

(2) bekezdésében szereplő feltételeket teljesítő, az irányelv I. mellékle- tében felsorolt szakmai szövetségekről és szervezetekről (HL C 111., 2009.5.15., 1. o.),

— a Bizottság közleménye – Képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése – A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv (V. melléklet) (HL C 114., 2009.5.19., 1. o.),

— a Bizottság közleménye – Képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése – A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv (V. melléklet) (HL C 279., 2009.11.19., 1. o.),

— a Bizottság közleménye – Képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése – 2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről (V. melléklet) (HL C 129., 2010.5.19., 3. o.),

— a Bizottság közleménye – Képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése – 2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről (V. melléklet) (HL C 337., 2010.12.14., 10. o.),

— helyesbítés a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez (HL L 271., 2007.10.16., 18. o.),

— helyesbítés a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez (HL L 93., 2008.4.4., 28. o.);

▼M9

— a Bizottság 623/2012/EU rendelete (2012. július 11.) a szakmai képesí- tések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról (HL L 180., 2012.7.12., 9. o.),

— a Bizottság közleménye – Értesítés a 2005/36/EK irányelv 3. cikkének

(2) bekezdésében szereplő feltételeket teljesítő, az irányelv I. mellékle- tében felsorolt szakmai szövetségekről és szervezetekről (HL C 182., 2011.6.23., 1. o.),

— a Bizottság közleménye – Képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése – 2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről (V. melléklet) (HL C 183., 2011.6.24., 1. o.),

— a Bizottság közleménye – Képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése – 2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről (V. melléklet) (HL C 367., 2011.12.16., 5. o.),

— a Bizottság közleménye – Előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok bejelentése – 2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről (V. melléklet) (HL C 244., 2012.8.14., 1. o.),

— a Bizottság közleménye – Értesítés előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokról – 2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről (V. melléklet) (HL C 396., 2012.12.21., 1. o.),

— a Bizottság közleménye – Előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok bejelentése – 2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről (V. melléklet) (HL C 183., 2013.6.28., 4. o.),

— a Bizottság közleménye – Képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése – 2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről (V. melléklet) (HL C 301., 2013.10.17., 1. o.).

▼M6

b) E megállapodás alkalmazásában a 2005/36/EK irányelv a következők szerint módosul:

1. Az irányelv alábbi cikkeiben foglalt eljárás nem alkalmazandó a szerződő felek között:

— 3. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés – az irányelv I. mellék- letének naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

— 11. cikk, c) pont, ii. xxxxxx, utolsó mondat – az irányelv II. mellék- letének naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

— 13. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés – az irányelv III. mellék- letének naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

— 14. cikk, (2) bekezdés, második és harmadik albekezdés – a migránsnak az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga közötti választásától való eltérés esetén alkalmazandó eljárás,

— 15. cikk, (2) és (5) bekezdés – közös platformok elfogadására vagy visszavonására vonatkozó eljárás,

— 20. cikk – az irányelv IV. mellékletének módosítására vonatkozó eljárás,

— 21. cikk, (6) bekezdés, második albekezdés – az ismeretek és kész- ségek naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

— 21. cikk, (7) bekezdés – az irányelv V. mellékletének naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

— 25. cikk, (5) bekezdés – a szakorvosok minimális képzési időtarta- mának naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

— 26. cikk, második bekezdés – új orvostudományi szakterületek felvé- telére irányuló eljárás,

— 31. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés – az általános ápolók képzésének naprakésszé tételére irányuló eljárás,

— 34. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés – a fogorvosok képzé- sének naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

— 35. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés – a fogszakorvosok minimális képzési időtartamának naprakésszé tételére vonatkozó eljá- rás,

— 38. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés – az állatorvosok képzé- sének naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

— 40. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés – a szülésznők képzé- sének naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

— 44. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés – a gyógyszerészek képzésének naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

— 46. cikk, (2) bekezdés – az építészmérnökök ismereteinek és kész- ségeinek naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

— 61. cikk – eltérési záradék.

▼M6

2. Az 56. cikk (3) és (4) bekezdését a következők szerint kell végrehajtani:

A Svájc által kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságokról és koordiná- torról Svájc – a vegyes bizottság másolatban történő tájékoztatása mellett

– tájékoztatja a Bizottságot, amely ezt követően tájékoztatja a tagállamo- kat.

3. Az 57. cikk második bekezdését a következők szerint kell végrehajtani:

A Svájc által kijelölt koordinátor a vegyes bizottságnak szóló másolat mellett tájékoztatja a Bizottságot.

4. A 63. cikk nem alkalmazandó. A 2005/36/EK irányelv 56. cikkével össz- hangban azonban a Svájc által kijelölt svájci koordinátor a vegyes bizott- ságnak szóló másolat mellett tájékoztatja a Bizottságot az 1a. pontban hivatkozott jogi aktusok és közlemények alapján elfogadott jogszabályai- ról. Az 58. és 64. cikk nem alkalmazandó.

c) Az irányelv II. mellékletének 1. pontja a következő szöveggel egészül ki:

»Svájcban:

— Opticien diplômé, diplomierter Augenoptiker, ottico diplomato (felsőfokú szakképzést tanúsító szövetségi oklevéllel rendelkező látszerész)

A képzés időtartama legalább 17 év, amelyből legalább kilenc év álta- lános iskolai képzés, négy év részben a munkahely, részben valamely szakmai intézmény által nyújtott szakképzés, azt követi négy év gyakorlat vagy kihelyezett munka, ebből két évet nappali tagozatos magánképzést követően lehet eltölteni, és végül felsőfokú vizsga. Ez feljogosítja a birtokosát kontaktlencse szemhez igazítására vagy szemé- szeti vizsgálatok önállóan vagy munkavállalóként történő végzésére.

— Audioprothésiste avec brevet fédéral, Hörgeräte-Akustiker mit eidg. Fachausweis, audioprotesista con attestato professionale federale (felső- fokú szakképzési szövetségi bizonyítvánnyal rendelkező hallókészülék- készítő)

A képzés időtartama legalább 15 év, amelyből legalább kilenc év álta- lános iskolai képzés, legalább három év, részben a munkahely, részben valamely szakmai intézmény által nyújtott szakképzés, azt követi három év gyakorlat vagy kihelyezett munka, beleértve a magánjellegű képzést is és végül szakvizsga. Ez feljogosítja a birtokosát a szakma önálló vagy munkavállalóként történő gyakorlására.

— Bottier-orthopédiste diplômé, diplomierter Orthopädie-Schuhmachermeis- ter, calzolaio ortopedico diplomato (felsőfokú szakképzést tanúsító szövetségi oklevéllel rendelkező ortopédlábbeli-készítő)

A képzés időtartama legalább 17 év, amelyből legalább kilenc év álta- lános iskolai képzés, négy év, részben a munkahely, részben valamely szakmai intézmény által nyújtott szakképzés, azt követi négy év

▼M6

gyakorlat vagy kihelyezett munka, beleértve a magánjellegű képzést is, és végül felsőfokú vizsga. Ez feljogosítja a birtokosát a szakma önálló vagy munkavállalóként történő gyakorlására.

— Technicien dentiste, maître, diplomierter Zahntechnikermeister, odonto- tecnico, maestro (felsőfokú szakképzést tanúsító szövetségi oklevéllel rendelkező fogtechnikus)

A képzés időtartama legalább 18 év, amelyből legalább kilenc év álta- lános iskolai képzés, négy év, részben a munkahely, részben valamely szakmai intézmény által nyújtott szakképzés, azt követi négy év gyakorlat vagy kihelyezett munka, beleértve a magánjellegű képzést is, és végül felsőfokú vizsga. Ez feljogosítja a birtokosát a szakma önálló vagy munkavállalóként történő gyakorlására.

— Orthopédiste diplômé, diplomierter Orthopädist, ortopedista diplomato (felsőfokú szakképzést tanúsító szövetségi oklevéllel rendelkező protézis- készítő)

A képzés időtartama legalább 18 év, amelyből legalább kilenc év álta- lános iskolai képzés, négy év, részben a munkahely, részben valamely szakmai intézmény által nyújtott szakképzés, azt követi négy év gyakorlat vagy kihelyezett munka, beleértve a magánjellegű képzést is, és végül felsőfokú vizsga. Ez feljogosítja a birtokosát a szakma önálló vagy munkavállalóként történő gyakorlására.«

d) Az irányelv II. mellékletének 4. pontja a következő szöveggel egészül ki:

»Svájcban:

— Guide de montagne avec brevet fédéral, Bergführer mit eifg. Fachaus- weis, guida alpina con attestato professionale federale (felsőfokú szak- képzést tanúsító szövetségi bizonyítvánnyal rendelkező hegyi vezető)

A képzés időtartama legalább 13 év, amelyből legalább kilenc év álta- lános iskolai képzés, négy év szakképzés képesített szakember felügye- lete alatt, beleértve a magánjellegű képzést is, és végül szakvizsga. Ez feljogosítja a birtokosát a szakma önálló gyakorlására.

— Professeur de sports de neige avec brevet fédéral, Schneesportlehrer mit eidg. Xxxxxxxxxxx, Maestro di sport sulla neve con attestato professio- nale fédérale (felsőfokú szakképzést tanúsító szövetségi bizonyítvánnyal rendelkező télisport-oktató)

A képzés időtartama legalább 15 év, amelyből legalább kilenc év álta- lános iskolai képzés, négy év részben a munkahely, részben valamely szakmai intézmény által nyújtott szakképzés vagy négyéves szakmai tapasztalat, azt követi egy kétéves képzés és gyakorlat és végül szak- vizsga. Ez feljogosítja a birtokosát a szakma önálló gyakorlására.«

e) Az irányelv V. mellékletének 5.1.1. pontja a következő szöveggel egészül ki:

▼M6

»Ország	Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat	Kibocsátó szerv	A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazo- lás	Hivatkozási dátum
Svájc	Eidgenössis- ches Arzt- diplom Diplôme fédéral de médecin Diploma federale di medico	Eidgenössis- ches Departe- ment des Innern Département fédéral de l’in- térieur Dipartimento federale dell’in- terno		2002. június 1.«

f) Az irányelv V. mellékletének 5.1.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:

»Ország	Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat	Kibocsátó szerv	Hivatkozási dátum
Svájc	Diplom als Facharzt Diplôme de médecin spécialiste Diploma di medico specialista	Eidgenössisches Departement des Innern und Verb- indung der Schwe- izer Ärztinnen und Ärzte Département fédéral de l’intérieur et Fédération des médecins suisses Dipartimento fede- rale dell’interno e Federazione dei medici svizzeri	2002. június 1.«

g) Az irányelv V. mellékletének 5.1.3. pontja a következő szöveggel egészül ki:

»Ország

Szakmai cím

Aneszteziológia Minimális képzési idő: 3 év

Svájc

Anästhesiologie Anesthésiologie

Anestesiologia

Ország

Szakmai cím

Általános sebészet Minimális képzési idő: 5 év

Svájc

Chirurgie Chirurgie

Chirurgia

Ország

Szakmai cím

Idegsebészet Minimális képzési idő: 5 év

Svájc

Neurochirurgie Neurochirurgie

Neurochirurgia

▼M6

Ország

Szakmai cím

Szülészet-nőgyógyászat

Svájc

Gynäkologie und Geburtshilfe

Gynécologie et obstétrique Ginecologia e ostetricia

Minimális képzési idő: 4 év

▼M9

Ország

Cím

Belgyógyászat Minimális képzési idő: 5 év

Svájc

Allgemeine Innere Medizin Médecine interne générale

Medicina interna generale

▼M6

Ország

Szakmai cím

Szemészet Minimális képzési idő: 3 év

Svájc

Ophthalmologie Ophtalmologie

Oftalmologia

Ország

Szakmai cím

Fül-orr-gége gyógyászat Minimális képzési idő: 3 év

Svájc

Oto-Rhino-Laryngologie Oto-rhino-laryngologie

Otorinolaringoiatria

Ország

Szakmai cím

Csecsemő- és gyermekgyógyászat Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Kinder- und Jugendmedizin Pédiatrie

Pediatria

Ország

Szakmai cím

Tüdőgyógyászat Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Pneumologie

Pneumologie Pneumologia

Ország

Szakmai cím

Urológia Minimális képzési idő: 5 év

Svájc

Urologie Urologie

Urologia

▼M6

Ország

Szakmai cím

Ortopédia

Svájc

Orthopädische Chirurgie und Traumatologie des Bewegungsapparates

Chirurgie orthopédique et traumatologie de l’appareil locomoteur

Chirurgia ortopedica e traumatologia del sistema motorio

Minimális képzési idő: 5 év

Ország

Szakmai cím

Patológia Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Pathologie Pathologie

Patologia

Ország

Szakmai cím

Neurológia Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Neurologie Neurologie

Neurologia

Ország

Szakmai cím

Pszichiátria Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Psychiatrie und Psychotherapie Psychiatrie et psychothérapie

Psichiatria e psicoterapia

Ország

Szakmai cím

Radiológia Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Radiologie

Radiologie Radiologia

Ország

Szakmai cím

Sugárterápia Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Radio-Onkologie/Strahlentherapie Radio-oncologie/radiothérapie

Radio-oncologia/radioterapia

▼M6

Ország

Szakmai cím

Plasztikai sebészet

Svájc

Plastische, Rekonstruktive und Ästhetische Chirurgie

Chirurgie plastique, reconstructive et esthé- tique

Chirurgia plastica, ricostruttiva ed estetica

Minimális képzési idő: 5 év

Ország

Szakmai cím

Mellkassebészet Minimális képzési idő: 5 év

Svájc

Herz- und thorakale Gefässchirurgie Chirurgie cardiaque et vasculaire thoracique

Chirurgia del cuore e dei vasi toracici

Ország

Szakmai cím

Gyermeksebészet Minimális képzési idő: 5 év

Svájc

Kinderchirurgie Chirurgie pédiatrique

Chirurgia pediatrica

Ország

Szakmai cím

Kardiológia Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Kardiologie Cardiologie

Cardiologia

Ország

Szakmai cím

Gasztroenterológia Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Gastroenterologie Gastroentérologie

Gastroenterologia

Ország

Szakmai cím

Reumatológia Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Rheumatologie

Rhumatologie Reumatologia

▼M6

Ország

Szakmai cím

Általános haematológia

Svájc

Hämatologie Hématologie

Ematologia

Minimális képzési idő: 3 év

Ország

Szakmai cím

Endokrinológia Minimális képzési idő: 3 év

Svájc

Endokrinologie-Diabetologie Endocrinologie-diabétologie

Endocrinologia-diabetologia

Ország

Szakmai cím

Fizioterápia Minimális képzési idő: 3 év

Svájc

Physikalische Medizin und Rehabilitation Médecine physique et réadaptation

Medicina fisica e riabilitazione

Ország

Szakmai cím

Bőr- és nemibeteg-gyógyászat Minimális képzési idő: 3 év

Svájc

Dermatologie und Venerologie Dermatologie et vénéréologie

Dermatologia e venereologia

Ország

Szakmai cím

Trópusi betegségek Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Tropen- und Reisemedizin

Médecine tropicale et médecine des voyages Medicina tropicale e medicina di viaggio

Ország

Szakmai cím

Gyermekpszichiátria Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Kinder- und Jugendpsychiatrie und -psychot- herapie

Psychiatrie et psychothérapie d’enfants et d’adolescents

Psichiatria e psicoterapia infantile e dell’ado- lescenza

▼M6

Ország

Szakmai cím

Nefrológia Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Nephrologie Néphrologie

Nefrologia

Ország

Szakmai cím

Infektológia Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Infektiologie Infectiologie

Malattie infettive

Ország

Szakmai cím

Társadalom-orvostan és szociális orvostan Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Prävention und Gesundheitswesen Prévention et santé publique

Prevenzione e salute pubblica

Ország

Szakmai cím

Farmakológia Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Klinische Pharmakologie und Toxikologie Pharmacologie et toxicologie cliniques

Farmacologia e tossicologia cliniche

Ország

Szakmai cím

Foglalkozás-orvostan Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Arbeitsmedizin Médecine du travail

Medicina del lavoro

Ország

Szakmai cím

Allergológia Minimális képzési idő: 3 év

Svájc

Allergologie und klinische Immunologie Allergologie et immunologie clinique

Allergologia e immunologia clinica

Ország

Szakmai cím

Nukleáris medicina Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Nuklearmedizin Médecine nucléaire

Medicina nucleare

▼M6

Ország

Oklevél megnevezése

Arc-állcsont-száj sebészet (orvosi és fogorvosi alapképzés) Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Mund-, Kiefer- und Gesichtschirurgie Chirurgie orale et maxillo-faciale

Chirurgia oro-maxillo-facciale

▼M9

Ország

Cím

Orvosi onkológia Minimális képzési idő: 5 év

Svájc

Medizinische Onkologie Oncologie médicale

Oncologia medica

Ország

Cím

Orvosi genetika Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Medizinische Genetik Génétique médicale

Genetica medica«

▼M6

h) Az irányelv V. mellékletének 5.1.4. pontja a következő szöveggel egészül ki:

»Ország	Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat	Szakmai cím	Hivatkozási dátum
Svájc	Diplom als praktis- cher Arzt/praktische Ärztin Diplôme de médecin praticien Diploma di medico generico	Médecin praticien Praktischer Arzt Medico generico	2002. június 1.«

i) Az irányelv V. mellékletének 5.2.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:

▼M6

▼M9

»Ország	Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat	Kibocsátó szerv	Szakmai cím	Hivatkozási dátum
Svájc	1. Diplomi- erte Pfle- gefachf- rau, diplo- mierter Pflege- fachmann Infirmière diplômée et infir- mier diplômé	Schulen, die staatlich anerkannte Bildungs- gänge durchführen Ecoles qui proposent des filières de formation reconnues par l’État	Pflegefachf- rau, Pflege- fachmann Infirmière, infirmier Infermiera, infermiere	2002. június 1.
	Infermiera diplomata e infer- miere diplomato	Scuole che propongono dei cicli di formazione riconosciuti dallo Stato
	2. Beteg- ápolás főiskolai bachelor képzés elvégzését tanúsító oklevél	Schulen, die staatlich anerkannte Bildungs- gänge durchführen Ecoles qui proposent des filières de formation reconnues par l’ État	Pflegefachf- rau, Pflege- fachmann Infirmière, infirmier Infermiera, infermiere	2011. szep- tember 30.
		Scuole che propongono dei cicli di formazione riconosciuti dallo Stato
	3. Diplomi- erte Pfle- gefachfrau HF, diplo- mierter Pflege- fachmann HF Infirmière diplômée ES, infir- mier diplômé ES	Höhere Fachschulen, die staatlich anerkannte Bildungs- gänge durchführen Écoles supé- rieures qui proposent des filières de formation reconnues par l' État	Pflegefachf- rau, Pflege- fachmann Infirmière, infirmier Infermiera, infermiere	2002. június 1.«
	Infermiera diplomata SSS, infermiere diplomato SSS	Scuole specializzate superiori che propongono dei cicli di formazione riconosciuti dallo Stato

▼M6

j) Az irányelv V. mellékletének 5.3.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:

»Ország	Előírt képe- sítés megszer- zését tanúsító okirat	Kibocsátó szerv	A képesítés megszer- zését tanú- sító okiratot kísérő igazolás	Szakmai cím	Hivatkozási dátum
Svájc	Eidgenös- sisches Zahnarzt- diplom Diplôme fédéral de médecin- dentiste Diploma federale di medico- dentista	Eidgenös- sisches Departe- ment des Innern Départe- ment fédéral de l’intérieur Diparti- mento federale dell’in- terno		Zahnarzt Médecin- dentiste Medico- dentista	2002. június 1.«

k) Az irányelv V. mellékletének 5.3.3. pontja a következő szöveggel egészül ki:

»Fogszabályozástan

Ország	Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat	Kibocsátó szerv	Hivatkozási dátum
Svájc	Diplom für Kiefe- rorthopädie Diplôme fédéral d’orthodontiste	Eidgenössisches Departement des Innern und Schweize- rische Zahnärzte- Gesellschaft	2002. június 1.
	Diploma di ortodon- tista	Département fédéral de l’intérieur et Société suisse d’odonto-stomatologie
		Dipartimento federale dell’interno e Società Svizzera di Odonto- logia e Stomatologia

Szájsebészet

Ország	Előírt képesítés Megszerzését tanúsító okirat	Kibocsátó szerv	Hivatkozási dátum
Svájc	Diplom für Oralchi- rurgie Diplôme fédéral de chirurgie orale	Eidgenössisches Departement des Innern und Schweize- rische Zahnärzte- Gesellschaft	2004. április 30.«
	Diploma di chirurgia orale	Département fédéral de l’intérieur et Société suisse d’odonto-stomatologie
		Dipartimento federale dell’interno e Società Svizzera di Odonto- logia e Stomatologia

▼M6

l) Az irányelv V. mellékletének 5.4.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:

»Ország	Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat	Kibocsátó szerv	A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás	Hivatkozási dátum
Svájc	Eidgenössis- ches Tierarzt- diplom Diplôme fédéral de vétérinaire Diploma fede- rale di veteri- nario	Eidgenössis- ches Depar- tement des Innern Département fédéral de l’intérieur Dipartimento federale dell’interno		2002. június 1.«

m) Az irányelv V. mellékletének 5.5.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:

▼M9

„Ország	Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat	Az előírt képesí- tést kibocsátó szerv	Szakmai cím	Hivatkozási dátum
Svájc	1. Diplomierte Hebamme Sage-femme diplômée Levatrice diplo- mata	Schulen, die staatlich aner- kannte Bildungs- gänge durch- führen Écoles qui proposent des filières de formation reconnues par l'État Scuole che propongono dei cicli di formazione riconosciuti dallo Stato	Hebamme Sage-femme Levatrice	2002. június 1.
	2. [Bachelor of Science [Name of the UAS] in Midwifery] »Bachelor of Science HES-SO de Sage-femme« (Bachelor of Science HES-SO in Midwifery) »Bachelor of Science BFH Hebamme« (Bachelor of Science BFH in Midwifery) »Bachelor of Science ZFH Hebamme« (Bachelor of Science ZHAW in Midwifery)	Schulen, die staatlich aner- kannte Bildungs- gänge durch- führen Écoles qui proposent des filières de formation reconnues par l'État Scuole che propongono dei cicli di formazione riconosciuti dallo Stato	Hebamme Sage-femme Levatrice	2002. június 1.”

▼M6

n) Az irányelv V. mellékletének 5.6.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:

»Ország	Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat	Kibocsátó szerv	A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás	Hivatkozási dátum
Svájc	Eidgenössis- ches Apothe- kerdiplom Diplôme fédéral de pharmacien Diploma fede- rale di farma- cista	Eidgenössis- ches Depar- tement des Innern Département fédéral de l’intérieur Dipartimento federale dell’interno		2002. június 1.«

o) Az irányelv V. mellékletének 5.7.1. pontja a következő szöveggel egészül ki:

»Ország	Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat	Kibocsátó szerv	A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás	Tanév dátuma
Svájc	Diploma di architettura (Arch. Dipl. USI)	Accademia di Architettura dell’Univer- sità della Svizzera Itali- ana		1996–1997
	Master of Arts BFH/ HES-SO en architecture, Master of Arts BFH/ HES-SO in Architecture	Haute école spécialisée de Suisse occi- dentale (HES- SO) a Berner Fachhochs- chule-val (BFH) együtt	—	2007–2008
	Master of Arts BFH/ HES-SO in Architektur, Master of Arts BFH/ HES-SO in Architecture	Haute école spécialisée de Suisse occi- dentale (HES- SO) a Berner Fachhochs- chule –val (BFH) együtt		2007–2008
	Master of Arts FHNW in Architek- tur	Fachhochs- chule Nord- westschweiz FHNW	—	2007–2008
	Master of Arts FHZ in Architektur	Fachhochs- chule Zent- ralschweiz (FHZ)	—	2007–2008

▼M6

»Ország	Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat	Kibocsátó szerv	A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás	Tanév dátuma
	Master of Arts ZFH in Architektur	Zürcher Fach- hochschule (ZFH), Zürcher Hochschule für Ange- wandte Wissens- chaften (ZHAW), Departement Architektur, Gestaltung und Bauinge- nieurwesen	—	2007–2008
	Master of Science MSc in Architec- ture, Architecte (arch. dipl. EPF)	Ecole Poly- technique Fédérale deLausanne		2007–2008
	Master of Science ETH in Architek- tur, MSc ETH Arch	Eidgenös- sische Tech- nische Hochs- chule Zurich		2007–2008«

p) Az irányelv VI. melléklete a következő szöveggel egészül ki:

»Ország	Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat	Tanév dátuma
Svájc	1. Dipl. Arch. ETH, arch. dipl. EPF, arch. dipl. PF	2004–2005
	2. Architecte diplômé EAUG	2004–2005
	3. Architekt REG A Architecte REG A Architetto REG A	2004–2005«

2a) 377 L 0249: a Tanács 77/249/EGK irányelve (1977. március 22.) az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről (HL L 78., 1977.3.26., 17. o.),

az alábbi módosításokkal:

— 1 79 H: a Görög Köztársaság csatlakozásának feltételeiről és a Szerző- dések kiigazításáról szóló okmány (HL L 291., 1979.11.19., 91. o.),

— 1 85 I: a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló okmány (HL L 302., 1985.11.15., 160. o.),

— az Európai Unió Tanácsának 95/1/EK, Euratom, ESZAK határozata (1995. január 1.) az új tagállamok csatlakozásával összefüggő okmányok kiigazításáról (HL L 1., 1995.1.1., 1. o.),

▼M6

— 1 2003 T: a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztár- saság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló okmány és az Európai Unió alapszerződéseinek kiigazításáról (HL L 236., 2003.9.23., 33. o.),

— a Tanács 2006/100/EK irányelve (2006. november 20.) a személyek szabad mozgása területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozása tekintetében történő kiigazításáról (HL L 363., 2006.12.20., 141. o.).

b) A megállapodás alkalmazásában az irányelv a következők szerint módosul:

1. Az 1. cikk (2) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc:

Advokat, Rechtsanwalt, Anwalt, Fürsprecher, Fürsprech Avocat

Avvocato«.

2. A 8. cikk nem alkalmazandó. A 2005/36/EK irányelv 56. cikkével össz- hangban azonban a Svájc által kijelölt koordinátor a vegyes bizottságnak szóló másolat mellett tájékoztatja a Bizottságot a 2a. pontban hivatkozott jogi aktus alapján elfogadott jogszabályairól.

3a) 398 L 0005: az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve (1998. február 16.) az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről (HL L 77., 1998.3.14., 36. o.),

az alábbi módosításokkal:

— 1 2003 T: a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztár- saság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló okmány és az Európai Unió alapszerződéseinek kiigazításáról (HL L 236., 2003.9.23., 33. o.),

— a Tanács 2006/100/EK irányelve (2006. november 20.) a személyek szabad mozgása területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozása tekintetében történő kiigazításáról (HL L 363., 2006.12.20., 141. o.).

b) E megállapodás alkalmazásában a 98/5/EK irányelv a következők szerint módosul:

1. Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc:

Advokat, Rechtsanwalt, Anwalt, Fürsprecher, Fürsprech Avocat

Avvocato«.

2. A 16. és 17. cikk nem alkalmazandó. A 2005/36/EK irányelv 56. cikkével összhangban azonban a Svájc által kijelölt koordinátor a vegyes bizott- ságnak szóló másolat mellett tájékoztatja a Bizottságot a a 98/5/EK irányelv alapján elfogadott jogszabályairól.

▼M6

3. A 14. cikket a következők szerint kell végrehajtani:

A Svájc által kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságokról Svájc – a vegyes bizottság másolatban történő tájékoztatása mellett – tájékoztatja a Bizottságot, amely ezt követően tájékoztatja a tagállamokat.

4a) 374 L 0556: a Tanács 74/556/EGK irányelve (1974. június 4.) a toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű hasz- nálatával, beleértve a közvetítők tevékenységeit is, kapcsolatos tevékeny- ségekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL L 307., 1974.11.18., 1. o.).

b) A megállapodás alkalmazásában a 74/556/EGK irányelv a következők szerint módosul:

1. A 4. cikk (3) bekezdését a következők szerint kell végrehajtani:

A Svájc által kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságokról Svájc – a vegyes bizottság másolatban történő tájékoztatása mellett – tájékoztatja a Bizottságot, amely ezt követően tájékoztatja a tagállamokat.

2. A 7. cikk nem alkalmazandó. A 2005/36/EK irányelv 56. cikkével össz- hangban azonban a Svájc által kijelölt koordinátor a vegyes bizottságnak szóló másolat mellett tájékoztatja a Bizottságot a 74/556/EGK irányelv alapján elfogadott jogszabályairól.

5a) 374 L 0557: a Tanács 74/557/EGK irányelve (1974. június 4.) a toxikus termékek kereskedelmével és forgalmazásával foglalkozó önálló vállalkozók és közvetítők tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyúj- tási szabadság megvalósításáról (HL L 307., 1974.11.18., 5. o.),

az alábbi módosításokkal:

— az Európai Unió Tanácsának 95/1/EK, Euratom, ESZAK határozata (1995. január 1.) az új tagállamoknak az Európai Unióhoz történő csat- lakozásával összefüggő okmányok kiigazításáról (HL L 1., 1995.1.1., 1. o.),

— 1 2003 T: a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztár- saság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló okmány és az Európai Unió alapszerződéseinek kiigazításáról (HL L 236., 2003.9.23., 33. o.),

— a Tanács 2006/101/EK irányelve (2006. november 20.) a szolgáltatások nyújtásának szabadsága területén elfogadott 73/239/EGK, 74/557/EGK és 2002/83/EK irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekin- tettel történő kiigazításáról (HL L 363., 2006.12.20., 238. o.).

b) A megállapodás alkalmazásában a 74/557/EGK irányelv a következők szerint módosul:

1. Svájcban:

A mérgekről szóló törvényben felsorolt valamennyi termék és mérgező anyag (szövetségi jogszabályok osztályozott gyűjteménye (CC) 813.1), és különösen az arra vonatkozó előírások (CC 813) és a környezetre mérgező anyagok (CC 814.812.31, 814.812.32 és 814.812.33).

▼M6

2. A 7. cikk (5) bekezdését a következők szerint kell végrehajtani:

A Svájc által kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságokról Svájc – a vegyes bizottság másolatban történő tájékoztatása mellett – tájékoztatja a Bizottságot, amely ezt követően tájékoztatja a tagállamokat.

3. A 8. cikk nem alkalmazandó. A 2005/36/EK irányelv 56. cikkével össz- hangban azonban a Svájc által kijelölt koordinátor a vegyes bizottságnak szóló másolat mellett tájékoztatja a Bizottságot a 74/557/EGK irányelv alapján elfogadott jogszabályairól.

6a) 386 L 0653: a Tanács 86/653/EGK irányelve (1986. december 18.) a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonat- kozó jogszabályainak összehangolásáról (HL L 382., 1986.12.31., 17. o.).

b) A megállapodás alkalmazásában a 86/653/EGK irányelv a következők szerint módosul:

A 22. cikk nem alkalmazandó. A 2005/36/EK irányelv 56. cikkével össz- hangban azonban a Svájc által kijelölt koordinátor a vegyes bizottságnak szóló másolat mellett tájékoztatja a Bizottságot a a 86/653/EGK irányelv alapján elfogadott jogszabályairól.

B. SZAKASZ: JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A SZERZŐDŐ FELEK FIGYELEMBE VESZNEK

A szerződő felek figyelembe veszik a következő aktus tartalmát:

7. 389 X 0601: a Bizottság 89/601/EGK ajánlása (1989. november 8.) az egész- ségügyi dolgozók daganatos betegségekkel kapcsolatos képzéséről (HL L 346., 1989.11.27., 1. o.).

▼C1

JEGYZŐKÖNYV A DÁNIAI MÁSODIK LAKÁSINGATLANRÓL

„A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek a Dániában történő ingatlanvagyon-szerzésről szóló 1. jegyzőkönyvét a svájci állampolgárok Dániában történő második lakásingatlan-szerzésére vonatkozóan e megállapodásra is alkalmazni kell.”

▼C1

AZ AALAND-SZIGETEKRE VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV

„A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Finnország Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló okmánynak az Aaland-szigetekre vonatkozó 2. jegyzőkönyvét e megállapodásra is alkalmazni kell.”

▼C1

Egyrészről

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

ZÁRÓOKMÁNY

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KIRÁLYSÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG

meghatalmazottai, és

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG

meghatalmazottai,

▼C1

ezerkilencszázkilencvenkilenc június havának huszonegyedik napján Luxembourgban az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás aláírása érde- kében tartott ülésen az alábbi, e záróokmányhoz csatolt együttes nyilat- kozatokat fogadták el:

— A szolgáltatások általános liberalizációjáról szóló együttes nyilatko- zat,

— Az Európai Közösségek Svájcban honos intézményei korábbi alkal- mazottainak öregségi nyugdíjáról szóló együttes nyilatkozat,

— A megállapodás alkalmazásáról szóló együttes nyilatkozat,

— A további tárgyalásokról szóló együttes nyilatkozat.

Tudomásul vették továbbá az e záróokmányhoz csatolt következő nyilat- kozatokat:

— Svájc nyilatkozata a megállapodás megújításáról,

— Svájc nyilatkozata a migrációs és menekültpolitikáról,

— Svájc nyilatkozata az építészoklevelek elismeréséről,

— Az Európai Közösség és tagállamai nyilatkozata az I. melléklet 1. és

17. cikkéről,

— Nyilatkozat a bizottságokban való svájci részvételről.

Hecho en Luxemburgo, el ventiuno de junio de mil novecientos noventa y nueve.

Udfærdiget i Luxembourg den enogtyvende juni nitten hundrede og nioghalv- fems.

Geschehen zu Luxemburg am einundzwanzigsten Juni neunzehnhundertneunund- neunzig.

Έγινε στο Λουξεμβούργο, στις είκοσι μία Ιουνίου χίλια εννιακόσια ενενήντα εννέα.

Done at Luxembourg on the twenty-first day of June in the year one thousand nine hundred and ninety-nine.

Fait à Luxembourg, le vingt-et-un juin mil neuf cent quatre-vingt dix-neuf. Fatto a Lussemburgo, addì ventuno giugno millenovecentonovantanove.

Gedaan te Luxemburg, de eenentwintigste juni negentienhonderd negenennegen- tig.

Feito em Luxemburgo, em vinte e um de Junho de mil novecentos e noventa e nove.

Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäensimmäisenä päivänä kesäkuuta vuonna tuhatyhdeksänsataayhdeksänkymmentäyhdeksän.

Som skedde i Luxemburg den tjugoförsta juni nittonhundranittionio.

▼C1

Pour le Royaume de Belgique Voor het Koninkrijk België Für das Königreich Belgien

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Ge- meenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Ge- west en het Brusselse Hoofdstedelijke Gewest.

Diese Unterschrift verbindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Regi- on, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

På Kongeriget Danmarks vegne

Für die Bundesrepublik Deutschland

Για την Ελληνική Δημοκρατία

▼C1

Por el Reino de España

Pour la République française

Thar cheann Na hÉireann For Ireland

Per la Repubblica italiana

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

▼C1

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Für die Republik Österreich

Pela República Portuguesa

Suomen tasavallan puolesta För Republiken Finland

För Konungariket Sverige

▼C1

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Por la Comunidad Europea

For Det Europæiske Fællesskab Für die Europäische Gemeinschaft Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα For the European Community Pour la Communauté européenne Per la Comunità europea

Voor de Europese Gemeenschap Pela Comunidade Europeia Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Für der schweizerischen Eidgenossenschaft Pour la Confédération suisse

Per la Confederazione svizzera

▼C1

EGYÜTTES NYILATKOZAT

a szolgáltatások általános liberalizációjáról

A Szerződő Felek vállalják, hogy a közösségi vívmányok alapján a lehető leghamarabb tárgyalásokat kezdenek a szolgáltatások általános liberalizációjáról.

▼C1

EGYÜTTES NYILATKOZAT

az európai közösségek svájcban honos intézményei korábbi munkavállalóinak öregségi nyugdíjáról

Az Európai Közösségek Bizottsága és Svájc vállalják, hogy megfelelő megoldást keresnek az Európai Közösségek Svájcban honos intézmé- nyei korábbi munkavállalóinak öregségi nyugdíja kettős adóztatásának problémájára.

▼C1

EGYÜTTES NYILATKOZAT

a megállapodás alkalmazásáról

A Szerződő Felek megteszik a közösségi vívmányoknak a másik Szer- ződő Fél állampolgáraira való alkalmazásához szükséges intézkedéseket a köztük megkötött megállapodásnak megfelelően.

▼C1

EGYÜTTES NYILATKOZAT

a további tárgyalásokról

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség kinyilvánítják azon szándékukat, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek olyan közös érdekű területeken, mint az 1972. évi szabadkereskedelmi megállapodás 2. jegyzőkönyvének frissítése és Svájc részvétele egyes közösségi oktatási, ifjúsági, média-, statisztikai és környezeti programokban. E tárgyalá- sokat elő kell készíteni, amint a folyamatban lévő kétoldalú tárgyalások befejeződnek.

▼C1

SVÁJC NYILATKOZATA

a megállapodás megújításáról

Svájc kijelenti, hogy az alkalmazandó belső eljárásai alapján a megálla- podás hetedik évében határoz annak megújításáról.

▼C1

SVÁJC NYILATKOZATA

a migrációs és menekültpolitikáról

Svájc újólag megerősíti szándékát az Európai Unióval és tagállamaival való együttműködés megerősítésére a migrációs és menekültpolitika területén. Ezért Svájc részt kíván venni az Európai Unió menedékjog iránti kérelmeket koordináló rendszerében, és javasolja, hogy kezdjenek tárgyalásokat egy egyezmény megkötésére, hasonlóan a dublini egyez- ményhez (az 1990. június 15-én Dublinban aláírt egyezmény az Európai Közösségek valamely tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározásáról).

▼C1

SVÁJC NYILATKOZATA

az építészoklevelek elismeréséről

Svájc javasolni fogja a személyek szabad mozgásáról szóló megálla- podás vegyes bizottságának, amint az létrejön, hogy a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás III. mellékletébe vegye fel a svájci szak- főiskolák által kiadott építészokleveleket, az 1986. június 10-i 85/384/EGK irányelv rendelkezéseinek megfelelően.

▼C1

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI NYILATKOZATA

az I. melléklet 1. és 17. cikkéről

Az Európai Közösség és tagállamai kijelentik, hogy a megállapodás I. mellékletének 1. és 17. cikke nem érinti a közösségi vívmányokat a határon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatban az olyan munkavál- lalók kiküldése feltételeinek tekintetében, akik harmadik ország állam- polgárai.

▼C1

NYILATKOZAT

A bizottságokban való svájci részvételről

A Tanács egyetért azzal, hogy Svájc képviselői megfigyelőként részt vegyenek az alábbi bizottságok és szakértői munkacsoportok ülésein, amennyiben az ülések tárgya Svájcot érinti:

— Kutatási programok bizottságai, beleértve a tudományos és műszaki kutatási bizottságot (CREST),

— migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottsága,

— a felsőfokú oklevelek kölcsönös elismerésével foglalkozó koordináló csoport,

— a légi útvonalakkal és a légiközlekedési versenyszabályok alkalma- zásával foglalkozó tanácsadó bizottságok.

Svájc képviselői szavazáskor nem lehetnek jelen a bizottságok ülésein.

Amennyiben más bizottságok e megállapodások hatálya alá tartozó olyan területekkel foglalkoznak, melyek tekintetében Svájc elfogadta vagy a közösségi vívmányokat vagy az azzal egyenértékű intézkedése- ket, a Bizottság az EGT Megállapodás 100. cikkében meghatározott módon svájci szakértőkkel konzultál.