Contract

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-1864/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Generali- Providencia Biztosító Zrt. számára.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) (lakhelye: (…), továbbiakban: Ügyfél) kérelme alapján a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Xx.

Xxxxx Xxxxxx, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi

h a t á r o z a t o t

hozom:

I. A Felügyelet a Biztosítóval szemben — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.

I/A. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben összesen 250.000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

II. A Felügyelet a Biztosítóval szemben — a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések díjmódosításával kapcsolatos értesítési kötelezettségre vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.

A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000- 00283834-30000003 számú számlájára - " fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.

A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél

benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.

I n d o k o l á s

Ügyfél 2010. szeptember 7-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:

Ügyfél beadványában előadta, hogy a (…) forgalmi rendszámú gépjárműre 2010. február 2-án kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatot a Biztosítónak. Az ajánlat kitöltésére a Biztosító munkatársának, (…)-nak (továbbiakban: Biztosító munkatársa) a közreműködésével került sor, (…) Ft éves díj megjelölése mellett. Az Ügyfél nyilatkozata szerint a szerződés megkötésekor (…) Ft díjelőleget fizetett meg.

Az Ügyfél nyilatkozata szerint a szerződéskötést követően a Biztosító munkatársa arról tájékoztatta, hogy biztosítás díja emelkedni fog. Ügyfél rögzítette, hogy a díj változásáról írásbeli tájékoztatást nem kapott.

Ügyfél nyilatkozata szerint a Biztosító 2010. április 13-án kelt levelében küldte meg a 2010. május 2-tól 2010. augusztus 2-ig tartó időszakra vonatkozó (2010. második negyedév), (…) Ft-ról szóló készpénzátutalási megbízást, melyet 2010. április 28-án befizetett.

Ügyfél beadványában előadta továbbá, hogy a Biztosító 2010. június 28-án kelt levelében arról tájékoztatta, hogy a szerződésen (…) Ft díjelmaradás mutatkozik és kérte annak befizetését.

Ügyfél beadványában rögzítette, hogy a biztosítási díjtartozásával kapcsolatban telefonon érdeklődött a Biztosítónál, amely arról tájékoztatta, hogy (…) Ft összegű biztosítási díjtartozása áll fenn. Ügyfél beadványában rögzítette továbbá, hogy a Biztosító 2010. július 14-én (…) Ft-ról, majd 2010. július 15-én (…) Ft-ról szóló készpénzátutalási megbízást küldött részére, melyek közül a (…) Ft-ot tartalmazó készpénzátutalási megbízást Ügyfél 2010. augusztus 4-én befizette.

Ügyfél beadványában előadta továbbá, hogy a Biztosító 2010. augusztus 12-én kelt kártörténeti igazolásából értesült arról, hogy biztosítása 2011. január 1-jén díjnemfizetés miatt megszűnik, illetve, hogy szerződése 2010. november 2-ig díjjal rendezett. Ügyfél nyilatkozata szerint ezt követően kapta meg a Biztosító 2010. augusztus 13-án kelt levelét, miszerint a szerződése 2010. július 15-én díjnemfizetés miatt megszűnt.

Ügyfél beadványában rögzítette továbbá, hogy külföldi utazása miatt 2010. augusztus 19-én kérte a Biztosító munkatársától az ügy rendezését. Ügyfél nyilatkozata szerint azonban a Biztosító munkatársa ügyét nem rendezte, hanem e helyett – megbízása és felhatalmazása nélkül – új biztosítási szerződést kötött, mely 2010. augusztus 20-tól volt érvényes.

Ügyfél 2010. szeptember 29-én kelt kiegészítő beadványában arról nyilatkozott, hogy a 2010. február 2-tól 2010. május 2-ig tartó időszakra vonatkozó (…) Ft biztosítási díjkülönbözet

azért nem került megfizetésre, mert nem kapta meg az erről szóló készpénzátutalási megbízást. Ügyfél nyilatkozott továbbá arról, hogy a 2010. szeptember 6-án kelt levelére a Biztosító 2010. szeptember 17-én kelt levelében válaszolt, és arról tájékoztatta, hogy a 2010. augusztus 19-én kötött biztosítási szerződését megszüntette, valamint a korábbi szerződésre befizetett (…) Ft biztosítási díjat visszautalta részére. Ügyfél beadványában kifogásolta a Biztosító eljárását.

A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv.

4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását.

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I.

A Biztosító – 2010. szeptember 17-én kelt, Ügyfélnek címzett – nyilatkozata szerint 2010. február 2-án aláírásra került a biztosítási ajánlat, mely alapján létrejött a (…) kötvényszámú kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés.

A Biztosító munkatársa az ajánlaton megjelölt (…) Ft éves díjat a 10% gyermek kedvezmény és a jogosítvány megszerzésének évétől függő 15% kedvezmény figyelembe vételével állapította meg.

A Biztosító nyilatkozata szerint azonban az ajánlathoz nem volt mellékelve kalkulációs lap, illetve az ajánlaton nem került feltüntetésre, hogy milyen kedvezmények (10% gyermek kedvezmény, jogosítvány megszerzésének évétől függő 15% kedvezmény) alapján került a díj megállapításra, ezért a biztosítási szerződést az ajánlaton szereplő (…) Ft éves díj helyett (…) Ft éves díj mellett kötvényesítette.

A Biztosító 2011. április 4-én kelt nyilatkozata szerint (…), mint a Biztosító főállású munkatársa és biztosítási tanácsadó járt el a szerződés megkötése során. A Biztosító rögzítette, hogy a szerződéskötés időpontjában nem állt (…) rendelkezésére Kalkulációs lap.

A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító azzal a magatartásával, hogy a munkatársa a biztosítási ajánlat kitöltése során az ajánlaton nem tüntette fel azt, hogy a 10% gyermek kedvezmény, és a jogosítvány megszerzésének évétől függő 15% kedvezmény alapján került a biztosítási díj megállapításra, illetőleg a kalkulációs lap az ajánlathoz nem került csatolásra, és ezáltal a Biztosító az ajánlattól eltérő díjon kötvényesítette az Ügyfél biztosítási szerződését, megvalósította a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) alábbi rendelkezéseit.

Az Fttv. 3.§ (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” Az Fttv. 3.§ (2) bekezdés szerint „(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,

a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és

b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.”

Az Fttv. 3.§ (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).”

Az Fttv. 6.§ (1) bekezdése i) pontja szerint „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:

…

i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.”

Az Fttv. 2. § h) pontja alapján „e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.”

Az Fttv. 2. § h) pontja szerint az ügyleti döntés a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést. Az eljárásban az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személyként kötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést a Biztosítóval. A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító munkatársának eljárása alkalmas volt arra, hogy az Ügyfél ügyleti döntését – jelen esetben azon jogát, hogy a biztosítási szerződést milyen feltételek, és milyen biztosítási díj mellett kösse meg – befolyásolja.

A Biztosító munkatársa a szakmai gondosság követelményeinek nem tett eleget, akkor, amikor a biztosítási ajánlaton nem jelölte meg a 10% gyermek kedvezményt, és a jogosítvány megszerzésének évétől függő 15% kedvezményt, amelyeket a biztosítási díj megállapításakor figyelembe vett, illetőleg a kalkulációs lapot sem csatolta az ajánlathoz. Ezzel a Biztosító munkatársa az Ügyfél felé valótlanul azt a tájékoztatást nyújtotta, hogy az Ügyféllel leegyeztetett tartalommal, és díjon jöhet létre a szerződés az Ügyfél és a Biztosító között, mellyel a Biztosító magatartása alkalmas volt arra, hogy az Ügyfelet megtévessze a szerződése tartalmát, biztosítási díját illetően.

A fentiekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdését azáltal, hogy magatartása kimerítette az Fttv. 6.§ (1) bekezdés i) pontjában foglaltakat.

II.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 6.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint „A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés az (5) bekezdésben meghatározott időpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.”

A Biztosító a 2011. április 4-én kelt nyilatkozatában rögzítette, hogy a díjeltérés miatt 2010. február 10-én biztosítási kötvényt küldött az Ügyfél részére, amelynek Függelék részében felhívta az Ügyfél figyelmét az ajánlattól való lényeges eltérésre. A Biztosító a 2011. április 4-én kelt nyilatkozata mellékleteként a biztosítási ajánlattól való eltérés miatt kiállított kötvény feladásának igazolására a postaküldemények feladójegyzékét csatolta. A postaküldemények feladójegyzékének másolata igazolta 2937 db levélnek a Biztosító általi, 2010. február 11-i postázás céljából történő átadását. A Biztosító által csatolt postaküldemények feladójegyzékének másolatából azonban a Felügyelet által nem volt egyértelműen megállapítható, hogy az Ügyfélnek címzett, 2010. február 10-én kelt az ajánlattól eltérően kiállított kötvény 2010. február 12-én az Ügyfélnek valóban feladásra került.

A Gfbt. fent hivatkozott jogszabályhelye értelmében a Biztosítónak igazolható módon kell javaslatot tennie az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. A Felügyelet álláspontja szerint a küldemény elküldése akkor „igazolható,” ha a küldemény címzetthez való eljuttatásában közreműködő – a biztosítón kívül álló személynek minősülő – szolgáltató (pl.: futárszolgálat, Magyar Posta Zrt., az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó személy) – a küldemény felvételét/elküldését igazolja, vagy ha az elküldési módból fakadóan a biztosító visszajelzést kap a küldemény címzetthez való megérkezésről (email-visszaigazolás, fax „OK jelzés,” postai könyvelt küldemények). Ez utóbbi esetben – bár a küldemény megérkezésének igazolhatósága nem követelmény – a megérkezés értelemszerűen igazolja az elküldés tényét is.

A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító nem tudta igazolni, hogy az ajánlattól eltérően kiállított kötvény kiküldésére igazolható módon került sor, így a Biztosító megsértette a Gfbt. 6. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

III.

A Biztosító megállapította, hogy a szerződéskötéskor, 2010. február 2-án, (…) Ft díjelőleget fizetett be az Ügyfél, ezért a 2010. február 10-én kelt levélben – a 2010. február 2-tól 2010. május 2-ig tartó időszakra vonatkozóan – (…) Ft-ról szóló készpénzátutalási megbízást postázott az Ügyfélnek, amely azonban az Ügyfél által nem került befizetésre.

A Biztosító – 2010. szeptember 17-én kelt Ügyfélnek címzett nyilatkozatában – rögzítette, hogy a 2010. május 2-tól 2010. augusztus 2-ig tartó időszakra szóló 2010. április 13-án kelt díjbekérő számlán is feltüntette a (…) Ft összegű díjhátralékot és felhívta az Ügyfél figyelmét, hogy amennyiben azt nem fizeti be, úgy a szerződése megszűnik. A Felügyelet megállapította, hogy a 2010. augusztus 30-án kelt nyilatkozatában az Ügyfél elismeri, hogy a 2010. április 13-án a Biztosító által kibocsátott készpénzátutalási megbízást kézhez vette.

A Biztosító nyilatkozata szerint az Ügyfél 2010. április 28-án a 2010. május 2-tól 2010. augusztus 2-ig tartó időszakra vonatkozóan (…) Ft biztosítási díjat fizetett meg.

A Biztosító 2010. szeptember 17-i nyilatkozata szerint 2010. május 3-án – az általa 2010. április 30-án kézhez vett dokumentumok alapján – az Ügyfél szerződésén 10% gyermek kedvezmény és a jogosítvány megszerzésének évétől függő 15% kedvezmény került érvényesítésre, így a szerződés éves biztosítási díja (…) Ft-ra módosult. A Biztosító 2011. április 4-én kelt nyilatkozata szerint a módosult biztosítási díjról biztosítási kötvény illetve tájékoztató levél ügyviteli hiba miatt – az Ügyfél részére – nem került kiküldésre.

IV.

A Biztosító nyilatkozata szerint a 2010. június 28-án kelt levelében felhívta az Ügyfél figyelmét, hogy szerződésén (…) Ft díjhiány mutatkozik. Az Ügyfél a fogyasztóvédelmi eljárás megindítására irányuló kérelméhez mellékelte a díjfizetésre felszólító levelet.

A Biztosító 2010. október 15-én kelt nyilatkozata szerint 2010. július 14-én a 2010. február 2. és 2010. november 2-ig terjedő időszakra vonatkozó (…) Ft-ról szóló készpénzátutalási megbízást küldött az Ügyfélnek, melynek megfizetését a levél kézhezvételét követő 8 napon belül kérte. A Biztosító 2010. október 15-i nyilatkozata szerint a (…) Ft összegű díj 2010. augusztus 5-én került befizetésre.

A Biztosító – a 2010. szeptember 17-én kelt Ügyfélnek címzett nyilatkozatában – rögzítette, hogy a 2010. május 2-tól 2010. augusztus 2-ig (2010. második negyedév) tartó időszakra vonatkozó biztosítási díj nem került teljes mértékben megfizetésre, ezért a biztosítási szerződést 2010. július 15-ei dátummal, díjnemfizetéssel megszüntette. A Biztosító a 2010. augusztus 13-án kelt levelében tájékoztatta az Ügyfelet arról, hogy biztosítási szerződése díjnemfizetés jogcímmel, a díjrendezettség időpontjával 2010. július 15-én megszűnt. Az Ügyfél beadványához mellékelte a gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről szóló tájékoztató levelet.

A Gfbt 21. § (4) bekezdése szerint „A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.”

A Gfbt. 21. § (5) bekezdése szerint „a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.”

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél szerződésének nyilvántartása során a szerződés a díjrendezettségének (2010. július 15.) dátumát tekintette a biztosítási szerződés megszűnése időpontjának, így nem a jogszabálynak megfelelően járt el, mivel a szerződés megszűnésének dátuma a díjbefizetés esedékességétől számított hatvanadik nap.

A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy az Ügyfél a 2010. első negyedévre esedékes (…) Ft biztosítási díjkülönbözetet nem fizette meg, ezért az Ügyfél biztosítási szerződése – a jogszabály erejénél fogva – már 2010. első negyedévében megszűnt díjnemfizetéssel. A Biztosító a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnése ellenére a 2010. második negyedéves biztosítási díj teljesítéséhez készpénzátutalási megbízást küldött az Ügyfélnek, majd az Ügyfél szerződését 2010. július 15-ei időponttal szüntette meg

díjnemfizetéssel, amelyről a 2010. augusztus 13-án kelt levelében tájékoztatta az Ügyfelet. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító fenti magatartásával megvalósította a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) alábbi rendelkezéseiben foglalt tényállásokat.

Az Fttv. 7.§ (1) bekezdése szerint „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely

a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és

b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.”

(a továbbiakban: megtévesztő mulasztás)”

A Biztosító által a szerződés valós állapotára vonatkozó tájékoztatás elmulasztása az Ügyfél ügyleti döntését, azaz az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy az Ügyfél biztosítási szerződése milyen státuszú, élő vagy megszűnt, mely időpontban szűnt meg, mikortól köteles új szerződést kötni és fedezetlenségi díjat fizetni, s ezek vonatkozásában joggyakorlásra jogosult-e, az Fttv. vonatkozásában ügyleti döntésnek minősül.

A Felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító azzal, hogy

• a 2010. április 13-án kelt levelében a 2010. második negyedéves díj megfizetésére szólította fel az Ügyfelet, amelyen az Ügyfél (…) Ft összegű tartozását is feltüntette, továbbá

• 2010. július 14-én kelt levelében küldte meg az Ügyfél részére a 2010. február 2 - 2010. november 2-ig terjedő időszakra vonatkozó (…) Ft-ról szóló csekket, melynek megfizetését a levél kézhezvételét követő 8 napon belül kérte

az Ügyfelet abban a téves feltevésben tartotta, hogy szerződése élő állapotú. Tekintettel arra, hogy a Biztosító tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, az Ügyfelet megtévesztette és nem tette számára lehetővé, hogy a kockázat mérséklése érdekében intézkedéseket tegyen.

A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést, azaz az Ügyfél szerződése fennállásának megtévesztő jellegét fenn is tartotta azzal, hogy Ügyfelet 2010. április 13-án kelt, valamint 2010. július 14-én kelt levelében díj megfizetésére szólította fel.

A Biztosító az Ügyfelet tévedésben tartotta kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésének élő állapotát illetően, mivel a jogszabály erejénél fogva 2010 első negyedévében megszűnt szerződést nem törölte, élőként tartotta nyilván, így az Ügyfelet korlátozta a tájékozott ügyleti döntés meghozatalában. Hiszen ha Ügyfél a valós információkról kap tájékoztatás a Biztosítótól, úgy ügyleti döntése meghozatalában ez alapvetően befolyásolta volna, hiszen szembesülhetett volna azzal, hogy a gépjármű felelősségbiztosítás szerződése megszűnt és mihamarabb abba a helyzetbe juthatott volna, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződését újrakösse.

A Felügyelet fentiek alapján megállapította, hogy a Biztosító azzal a magatartásával, hogy az Ügyfelet a szerződés érvényes állapotának vonatkozásában tévedésben tartotta, megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdését, azáltal, hogy magatartása kimeríti a 7. § (1) bekezdését.

V.

A Biztosító további nyilatkozata szerint a 2010. augusztus 12-én kelt kártörténeti igazolás hibás adatokat tartalmazott.

A Felügyelet a Biztosító 2010. szeptember 27-i nyilatkozatához mellékelt 2010. augusztus 12- én kiállított „Igazolás a kártörténetre vonatkozó adatokról” megnevezésű dokumentum alapján megállapította, hogy azon a szerződés megszűnésének időpontjaként 2011. január 1. napja, a díjfizetés rendezettségének időpontjaként pedig 2010. november 2. napja került feltüntetésre. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy az „Igazolás a kártörténetre vonatkozó adatokról” megnevezésű dokumentumon nem a valós adatok kerültek feltüntetésre.

A Felügyelet a Biztosító által megküldött 2010. szeptember 17-én kiállított „Igazolás a kártörténetre vonatkozó adatokról” megnevezésű dokumentum alapján megállapította, hogy azon a szerződés megszűnésének időpontjaként, valamint a díjfizetés rendezettségének időpontjaként is 2010. július 15. napja került feltüntetésre.

A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító által 2010. augusztus 12-én kiállított „Igazolás a kártörténetre vonatkozó adatokról” megnevezésű dokumentum nem a valós adatokat tartalmazta, valamint a 2010. szeptember 17-én kiállított „Igazolás a kártörténetre vonatkozó adatokról” megnevezésű dokumentum a szerződés megszűnésének hatályát – a díjrendezettség napjával megegyezően - 2010. július

15. napjában jelölte meg, így a feltárt magatartásával megvalósította az Fttv. a 3. § (1) bekezdésében foglaltakat azáltal, hogy magatartása kimeríti – a határozat indokolási részének

I. bekezdésében hivatkozott - Fttv. 6. § (1) bekezdésének i) pontjában foglaltakat.

VI.

A Biztosító 2010. szeptember 27-én kelt válaszában arról nyilatkozott, hogy az Ügyfél 2010. szeptember 6-án kelt levelére 2010. szeptember 17-én kelt levelében válaszolt.

A Biztosító nyilatkozata szerint a díjnemfizetéssel megszűnt biztosítási szerződés 2010. augusztus 19-én, 2010. augusztus 20-ai kockázatviselési kezdettel került elektronikus úton megkötésre az újabb biztosítási szerződés. Az Ügyfél beadványában előadta, hogy a 2010. augusztus 19-én kelt biztosítási ajánlatot nem írta alá.

A Biztosító 2011. április 4-én kelt nyilatkozata szerint az elektronikusan továbbított biztosítási ajánlat kötvényesítésekor az ügyviteli munkatársa nem ellenőrizte megfelelően, hogy a biztosítási szerződés érvényességéhez szükséges ajánlati példány vagy online ügyfél nyilatkozat beküldésre került-e, így hibásan vette a (…) kötvényszámon nyilvántartásba. A Biztosító megállapította, hogy az ajánlati dokumentáció ténylegesen nem került aláírásra. A Biztosító mulasztását a 2011. április 4-én kelt nyilatkozatában a Felügyeletnek elismerte.

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító azzal a magatartásával, hogy az Ügyfél által alá nem írt ajánlatot nem ellenőrizte, majd nyilvántartásba vette, mint létrejött biztosítási szerződést, megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdését, azáltal, hogy magatartása kimeríti az Fttv. 6. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat.

Az Fttv. 6. § (1) bekezdése a) pontja szerint „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:

…

a) az áru létezése.”

A Biztosító Ügyfélnek írt, 2010. szeptember 19-én kelt nyilatkozata szerint a (…) kötvényszámú biztosítási szerződést semmisnek tekinti, ezért azt visszamenőleges hatállyal megszüntette.

A Biztosító az Ügyfél kérésének megfelelően a korábbi szerződésre hivatkozással 2010. augusztus 5-én befizetett (…) Ft biztosítási díjat visszafizette részére.

A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,

e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.”

A Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések díjmódosításával kapcsolatos értesítési kötelezettségének a jogszabályban foglaltaknak megfelelően tegyen eleget a továbbiakban.

A Felügyelet figyelembe vette, hogy a jogszabálysértéssel a Biztosító alapvető ügyféltájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Elsődleges fontosságú ezen indokok között az Ügyfél számára, hogy tudomással bírjon arról, hogy a Biztosító az ajánlat díjtarifának megfelelő módosítására tett javaslatot, tekintettel arra, hogy e válasz tükrében a jogszabály által biztosított lehetősége van arra, hogy a módosított ajánlatot visszautasítsa, és ennek következtében más biztosítótársaságnak tegyen ajánlatot kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megkötésére.

A Felügyelet a határozat rendelkező része II. pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a továbbiakban tartózkodjon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályban foglaltak megvalósításától.

Az Fttv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben 250.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.

A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz

szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. A Biztosító azzal, hogy az Ügyfelet a szerződése érvényességével kapcsolatosan nem megfelelően tájékoztatta a fogyasztót a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalának szabadságában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására.

A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak az eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel a fogyasztó Ügyfél tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg.

A Felügyelet a bírság kiszabása során súlyosító körülményként értékelte, hogy a Biztosító ugyanazon Ügyfél vonatkozásában megsértette az Fttv. 6. § (1) bekezdésének a) pontját, az Fttv. 7. § (1) bekezdését, továbbá két esetben az Fttv. 6. § (1) bekezdésének i) pontját, valamint a Gfbt. 6. § (6) bekezdésében foglalt előírásokat.

A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.), valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban, továbbá az Fttv. 10. §. (2) és (4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.

A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.

A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének

a) pontján alapul.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a

100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.

A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. augusztus 24.

xx. Xxxxxxx Xxxxxx s.k.

a PSZÁF ügyvezető igazgatója