A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója 4

Tartalomjegyzék

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója 4

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) 8

I. Szerződő/Biztosított 8

II. A biztosítási szerződés létrejötte 8

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya 8

IV. A biztosítási szerződés tartama 8

V. Biztosítási összeg, biztosítási érték, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége 8

VI. A biztosítási díj megfizetése 9

VII. A szerződő/biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége 9

VIII. A biztosítási esemény 10

IX. Kárbejelentés, kárrendezés 10

X. Mentesülés 11

XI. A biztosítási szerződés megszűnése 11

XII. Törvényi engedményi jog 11

XIII. Elévülés 11

XIV. Egyéb rendelkezések 11

Járművek casco biztosításának különös feltételei (JCKF13) 12

1. fejezet: A biztosítás köre 12

2. fejezet: Biztosítási szolgáltatás 13

3. fejezet: Területi hatály 15

4. fejezet: Kockázatviselés kezdete, megszűnése, hatálya 15

5. fejezet: Xxxxx feltételek külföldi utazás esetére 15

6. fejezet: Önrészesedés 16

7. fejezet: A biztosító szolgáltatásának esedékessége 16

8. fejezet: Kockázatkizárás 17

9. fejezet: A szerződő (biztosított) kötelezettségei 17

10. fejezet: Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 18

11. fejezet: A biztosító mentesülése 19

12. fejezet: Bonus 19

13. fejezet: A szerződésben érintett felek jogállása 23

14. fejezet: Elévülés 23

15. fejezet: Biztosítási alapdíj és/vagy önrészesedés módosítása 24

16. fejezet: A szerződés módosítása 24

17. fejezet: Egyebek 24

Záradékok 25

Autósegély-24 biztosítás különös feltételei (AKF2) 33

I. fejezet: Biztosítási esemény 33

II. fejezet: Biztosított gépjárművek 33

III. fejezet: Szerződő és biztosított személy 33

IV. fejezet: Biztosítási szolgáltatások 33

V. fejezet: Területi hatály 34

VI. fejezet: A szerződés megkötésének időpontja, a kockázatviselés kezdete, a biztosítási időszak, a biztosítási díj megfizetése

és a kockázatviselés megszűnése, szüneteltetése 34

VII. fejezet: A biztosító szolgáltatásának esedékessége 35

VIII. fejezet: Kockázatkizárás 36

IX. fejezet: A szerződő/biztosított személy kötelezettségei káresemény előtt és után 36

X. fejezet: A biztosító mentesülése 36

XI. fejezet: A szerződésben érintett felek jogállása 37

XII. fejezet: Elévülés 37

XIII. fejezet: A szerződés módosítása 37

XIV. fejezet: Egyebek 37

A Generali-Providencia Biztosító Zrt.

ügyféltájékoztatója

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amely- ben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpana- szoknak – azok jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügye- letéhez, illetve a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társasá- gunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényege- sebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöl- jük a biztosítási szerződésre vonatkozó adó-zással kapcsolatos szabá- lyokat.

Tájékoztatjuk, hogy a jelen ügyféltájékoztató a biztosítási szerző- dés részét képezi.

1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali- Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zárt- körűen Működő Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság az ISVAP által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyil- vántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tõkéje): 4 500 000 000 Ft A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Nyilvántartja: a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság

Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás. A társasás cégformája: részvénytársaság Működési módja: zártkörű

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami kereskedelmi Kamara

nyilvántartásában 34275688

Székhelye: NL–1077 XX Amsterdam, Xxxxxxxxxxxxxx 000.

2. A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, prob- lémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügy- félszolgálati irodáinkhoz, Személybiztosítási Kompetencia Köz- pontjainkhoz, illetőleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az Ön rendel- kezésére.

Információt és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is. Elekt- ronikus ügyfélszolgálatunk esetleges üzemzavara idején a te- lefonos ügyfélszolgálatunk biztosítja az elérhetőséget.

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Ügyfél-kapcsolati Divízió- jánál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. – szóban (személye- sen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a (00-0) 000-0000 telefax számon, vagy a xxxxxxxx@xxxxxxxx.xx elektronikus levelezé- si címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a társaságunk maga-

tartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát a fenti módokon és elérhetőségi címeken közölheti. Szóbeli panaszát személyesen valamennyi, a személyes ügy- félfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánkban, minden munkanapon 8 órától 16 óráig teheti meg. A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére pedig ugyancsak minden munka- napon 8 órától 16 óráig, illetőleg legalább a hét egy munka- napján 8 órától 20 óráig biztosítunk lehetőséget.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kap- csolatos további részletes információkat megtalálja a honla- punkon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett pa- naszkezelési szabályzatunkban.

3. A biztosító felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felü- gyelete (a továbbiakban: PSZÁF vagy Felügyelet), amelynek szék- helye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., központi levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777., központi telefonszáma: (36-1) 4899- 100, központi faxszáma: (00-0) 0000-000, ügyfélszolgálati telefon- száma: (06-40) 203-776, e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx.

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx), az ott elérhető tájékoztatókra és összehasonlítást segítő alkalmazásokra.

4. Társaságunk a PSZÁF által felügyelt tevékenység folytatására jogo- sult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában fogyasz- tóvédelmi hatóságként a PSZÁF ellenőrzi

− a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvényben meghatáro- zott jogszabályokban előírt rendelkezéseknek,

− a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gya- korlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseinek,

− a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelkezé- seinek,

− az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az infor- mációs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kér- déseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban együttesen fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek), továbbá

− a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezet általi meg- sértése esetén (a továbbiakban fogyasztóvédelmi eljárás).

Tájékoztatjuk, hogy a fogyasztóvédelmi rendelkezések meg- sértése esetén a Felügyelet előtt fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezhető. A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényes- ségével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződés- szegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyelet- nek nincs hatásköre eljárni.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcso- latos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kí- vüli rendezése érdekében írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; levelezési címe: H–1525 Budapest BKKP Pf. 172.). A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezé- sét. A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) meg-

találhatóak a xxx.xxxxx.xx/xxx honlapon. A permegelőző, konf- liktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárást is kezdeményezhet, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügy- felei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a bizto- sítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szüksé- ges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a ked- vezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazá- sában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a vi- szontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülmé- nyeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosí- tóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tény és körülmény.

6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi álla- pottal közvetlenül összefüggő, általa kezelt adatokat a bizto- sítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolat- ban igény érvényesíthető. Telefonon történő panaszkezelés ese- tén a biztosító a közötte és az ügyfél közötti telefonos kommu- nikációt hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése ese- tében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

7. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) foglaltaknak megfelelően tájékoztatjuk, hogy az adatkezelés az Ön önkéntes hozzájárulásán alapul, amely hozzájárulását Ön a biztosí- tási ajánlattétellel adja meg. Az adatkezelés jogalapja a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 155. §-a. A biztosítási szerződés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli az ügyfelek személyes adatait (a továbbiakban „személyes adatok”). Az érin- tett ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok ke- zeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, ki- zárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

Adatfeldolgozási tevékenységet kizárólag erre irányuló meg- bízási szerződés alapján, kiszervezett tevékenység keretében jogosultak harmadik személyek végezni. Az ügyfél adatait kizá- rólag társaságunk erre feljogosított munkatársai, megbízott biz- tosításközvetítői, illetve a társaságunk részére külön szerződés ke-

retében adatfeldolgozási- vagy kiszervezett tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a társaságunk által megha- tározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben. Az ügyfél adatait jogosultak megismerni továbbá mind- azon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben társaságunk- nak a biztosítási titok megtartásának a kötelezettsége a 9. pont értel- mében nem áll fenn.

A biztosító a szerződő (biztosított) személyes adatait, erre vonat- kozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 153–161. § és 165. §-aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja.

8. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a tör- vény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszol- gáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonat- kozóan írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 153–161. §-aiban és 165. §-ában foglaltak alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

9. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvény- ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek ér- dekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosítás- közvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos ver- senyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhiva- tallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben jelölt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kár- talanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szerve- zettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli bizto-

sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabá- lyok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információsza- badság Hatósággal

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kár- esetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért ada- tok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p), q) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismeré- sére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fen- tebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel van összefüggésben.

A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn to- vábbá abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv, illető- leg a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- dályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alap- xxx xxxxxxxx bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a meg- keresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási zára- dékot.

10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhe- lye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás- ban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

11. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelő) történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra került volna sor.

12. Az érintett ügyfél kérelmére társaságunk köteles tájékoztatást adni az ügyfél részére az általa kezelt-, illetve az általa megbízott adat- feldolgozó által feldolgozott, az érintett ügyfél adatairól, azok forrá- sáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adat- feldolgozó nevéről, címéről, és az adatkezeléssel összefüggő tevé- kenységéről, továbbá – az ügyfél személyes adatainak a továbbí- tása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. Tör- vény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja, illetve korlá- tozhatja.

Az érintett ügyfél kérheti személyes adatainak helyesbítését, to- vábbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – ada- tainak a zárolását és törlését. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban köteles átvezetni.

Az érintett ügyfél az Infotv-ben meghatározott esetekben tiltakozhat személyes adatainak a kezelése ellen. A tiltakozást társaságunk legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja és írásban tájékoztatja az ügyfelet a döntéséről. Amennyiben az érintett ügyfél a döntéssel nem ért egyet, vagy a biztosító a fenti határidőt elmulasztja, úgy az ügyfél a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül jogosult bírósághoz fordulni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 22/c) az érintett ügyfél jogo- sult bejelentéssel élni, amennyiben észleli, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

13. Adózási tudnivalók

Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói ki- fizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, il- letve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordu- lónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie.

Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlásából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Kamatjövedelemről ak- kor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szerződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett díj(ak), illetve a kifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges vissza- vásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a befizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a biztosító a kifizetésből levonja, és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltet- nie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerződő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékkal csök- kenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 5. fordulónap- ját követően történik, és a kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett dí- jak és hozamok terhére tör-ténő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. for- dulónapját köve-tően történik, és kifizetéssel a szerződés megszű- nik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg.

Egyéb jövedelem keletkezik, ha a magánszemély szerződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiztosítást

vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egészben más sze- mély (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, és a kifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Ebben az esetben ugyan- úgy kell a jövedelmet meghatározni, mint a kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a hatályos rendelkezések szerint a kifi- zetésből levonja a személyi jövedelemadó-előleget és azt befizeti az adóhatóságnak. A levont adóelőlegről a biztosító igazolást állít ki a magánszemély részére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles meg- fizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási feltételekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a biztosítás pénzalap- xxxxx xxxxxxx, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magán- személy bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifizethető összeget.

A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adó- zási szabályok jövőbeli változásait, így különösen a személyi jöve- delemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit.

14. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerző- désből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító ese- ményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett

kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, ame- lyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

15. A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosí- tott) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

16. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapod- nak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttműködés reményében:

Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx

elnök-vezérigazgató ügyvezető igazgató

Hatályos: 2012. március 14-étől

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös feltételei sze- rint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövet- kezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött biztosítási kár- talanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. Szerződő/Biztosított

1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerződő).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerződés teljes időbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

II. A biztosítási szerződés létrejötte

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázat- viselési időpontban lép hatályba.

2. Ha a kötvény tartalma a szerződő (biztosított) ajánlatától eltér és az eltérést a szerződő (biztosított) 15 napon belül nem kifogá- solja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre. A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgál- tatásakor írásban köteles a szerződő (biztosított) figyelmét fel- hívni. Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.

3. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- ződő (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenően jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési időpont- ban lép hatályba. A biztosító a biztosítási kötvényt a szerződés e módon történő létrejötte esetén is köteles a szerződő (biztosí- tott) részére kiszolgáltatni.

4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (biztosítottnak) ha- ladéktalanul visszafizeti.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítókról és a biztosítási tevé- kenységről szóló 2003. évi LX. törvény 46. §-ának (1) bekezdése alapján a szerződő (biztosított) képviselőjének minősülő bizto- sítási alkusz (bróker) közvetíti, akkor a biztosító számára a nyi- latkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerződő (biztosí- tott) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem vála- szol, úgy a biztosító – az elutasítástól vagy a módosító javaslat a szerződő fél általi kézhezvételétől számított 15 napon belül – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerződő (biztosított) által a kockázatviselés (hatály- ba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) a biztosítás első díját, illetőleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénz- tárába befizeti, a biztosító képviselőjének vagy a biztosító hoz- zájárulása esetén a biztosítási alkusznak (a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 46. § (1) bekezdés) elismervény ellenében átadja, illetőleg ha a díj meg- fizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biz- tosítási szerződés a II. fejezetben meghatározott valamelyik mó- don létrejön.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő idő- pont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szer- ződő (biztosított) által történt aláírását követő nap 0. órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kocká- zatviselés legkorábbi időpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történő átadását követő nap 0. órája jelölhető meg. A felek ettől eltérő kockázatviselési kezdő időpontban is megállapodhatnak.

3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerződés ellen- kező kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyarország terüle- tére terjed ki.

IV. A biztosítási szerződés tartama

1. A biztosítási szerződés, ha a felek írásban másként nem állapod- nak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – ellen- kező megállapodás hiányban – a biztosítási szerződés létrejöt- tének napja.

V. Biztosítási összeg / Biztosítási érték A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerző- dő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási ösz- szeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét

(túlbiztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás sem- mis.

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek előírásai alapján kerül megállapításra.

4. Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok el- len másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a má- sik (korábbi) biztosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosí- tási szolgáltatást. Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

5. A biztosítót a biztosítási szerződés érvényes része utáni bizto- sítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.

6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítá- si összegnek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.

7. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontár- gyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biz- tosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy ese- tében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott va- gyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsopor- tot (szerződéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felső határa is. Az egyes va- gyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrende- zés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szer- ződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlá- tozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény al- kalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási ese- ménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető ese- mények, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerződő (biz- tosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkező esetben a biz- tosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerződő teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.

VI. A biztosítási díj megfizetése

1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

2. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény

bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.

3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép, a folyó biztosítási időszakban esedé- kes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

VII. A szerződő/biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

1. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a bizto- sítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett; de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdé- seket tett fel.

2. A szerződő (biztosított) köteles a bekövetkezéstől számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen:

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell be- jelenteni;

b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;

d) a biztosított vagyontárgyak más számára történő haszná- latba adását;

e) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módo- sulás történt;

f) a biztosított vagyont érintő csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását;

g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembehelye- zését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;

h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;

i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló ténye- zők módosulását.

3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további változás bejelentési kötelezett- séget is előírhatnak.

4. A biztosító jogosult a szerződőnél (biztosítottnál) a kármegelő- zésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított va- gyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni.

5. A közlésre, illetőleg változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötés- kor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

6. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben, illetőleg a szerződés részét képező biztosí- tási feltételekben meghatározott lényeges körülmények vál- tozását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

8. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja

el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a mó- dosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a szerződőt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

9. Ha a biztosító a 7–8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szerző- dés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítás eseményekre terjed ki, amelyeket a szerződés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.

IX. Kárbejelentés, kárrendezés

A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon belül a biztosítónak

a) Személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) Telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Generali Tele-

Center (06-40) 200-250-es kék számán

c) Interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxx.xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx)

d) Levélben a 7602 Pécs, Pf.: 888 címen bejelenteni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid le- írását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét,

Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adat- tartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldé-sével tehető kárbejelentés.

A tűz- és robbanás kárt hatósági előírás szerint a szerződő (biztosított) köteles a tűzoltóságnak is jelenteni. Betöréses lopás és rablás esetén a szerződő (biztosított) köteles rendőrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzőkönyvben rögzíttetni.

2. A különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolás- ra vonatkozó rendelkezése hiányában a biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi do- kumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult bekérni:

a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény),

b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és kö- vetkezményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt elő- segítő dokumentumok (a szerződő és/vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),

c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál történő beje- lentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt,

d) a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségnél tett fel- jelentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,

e) a büntető eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozatot, feltéve, hogy rendelkezésre áll,

f) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alap- jául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási, ál- lategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratok,

g) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumai: házi-, vagy üzemor-

vosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumok,

h) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szer- vezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási ese- ménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggő adatokat tartalmazó iratok, a jogosultnak a titoktartás alóli felmentéshez adott hozzájárulása és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazása alapján,

i) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumen- tumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvélemé- nyeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, ide- gen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli,

j) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybe- vett eszközök, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratok,

3. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a be- jelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

4. A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

5. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekö- vetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges dokumentumok szolgáltatására vonatkozó köte- lezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kide- ríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

6. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított va- gyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számí- tott 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változ- tathat.

7. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehe- tetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

8. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől szá- mított 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a meg-sérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve ki- selejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontár- gyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.

9. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visz- szaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megtéríté- sére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános for- galmi adó összegét vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10. Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös biztosítási felté- telek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kár- rendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes. A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesíté- sének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében in- dult büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.

11. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A független szak- értő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.

12. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja, ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetően, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig.

13. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben (forintban) fizeti meg.

14. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biz- tosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.

X. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetőleg a szerződő fél;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzá tar- tozónak minősül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér há- zastársa);

c) a biztosítottnak vezető, a biztosított vagyontárgyak keze- lésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja(i), illető- leg megbízottja(i);

d) a biztosított vállalkozás vezetője/vezetői, a biztosított va- gyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végző tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési köte- lezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondossá- gán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rögzített előírásai mindenkor irányadók. Ha a szerződő vagy biz- tosított a kármegelőzésre és elhárításra vonatkozóan a valóság- nak nem megfelelő vagy megtévesztő adatokat közölt, a bizto- sító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerződés módosítására javaslatot tenni, illetőleg a szerződést felmondani.

XI. A biztosítási szerződés megszűnése

1. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biz- tosító visszafizeti.

5. A biztosítási szerződés az első biztosítási díj, illetőleg az egyszeri biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap, folytatólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátral- ékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybe- vételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a folytatólagos díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. A bírósági út igénybevétele esetén a biztosítási időszak végéig számított, a szerződő által meg nem fizetett biztosítási díj egyösszegben esedékessé válik.

7. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosí- tási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nem- fizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a bizto- sító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

8. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része

– a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hónap utolsó napjával megszűnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

10. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetében a biz- tosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztar- tásban élő hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

XIII. Elévülés

Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös biztosítási feltételek másként nem rendelkeznek a biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított egy év alatt évülnek el.

XIV. Egyéb rendelkezések

1. A szerződő felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levél- ben kötelesek megtenni.

2. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha az biztosító valamely szervezeti egységének jut tudomására..

3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdé- sekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. Az általános és különös feltételek- ben szabályozottak eltérése esetén a különös feltételekben írtak az irányadók.

Hatályos: 2012. március 28-ától

Járművek casco biztosításának különös feltételei

(JCKF13)

1. fejezet

A biztosítás köre

Jelen biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban és a lezárt gépjárműben elhelyezett egyéb vagyontárgyakban keletkezett kárt, valamint egyéb szolgáltatást nyújt a következő biztosítási események bekövetkezése esetén, amennyiben azokra a megkötött szerződés ki- terjed.

I. Biztosítási események

I.1. Töréskár

Baleseti jellegű – azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatást előidéző – esemény által (ideértve az em- ber és az állat által is) okozott sérülés, valamint idegen harmadik személy, vagy állat által okozott rongálás. Nem baleseti jellegű töréskárokra, mint pl. anyagfáradás, a biztosítás nem terjed ki (ide nem értve a harmadik személy általi rongálást).

I.2. Elemi kár

A gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban – a gépjármű berendezéseinek meghibásodása vagy külső tűz átterjedése folytán – keletkezett tűz, illetve robbanás által okozott kár, to- vábbá az alábbi természeti erők közrehatása folytán keletkező káresemények:

– villámcsapás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természe- tes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább

15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás;

– a Mercalli–Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokoza- túnak jelzett földrengés;

– kiterjed a biztosítás azon károkra is, amelyek azáltal következnek be, hogy a felsorolt természeti erők közreha- tása folytán más tárgyak a gépjárműre dőlnek vagy annak nekicsapódnak.

Amennyiben egy elemi káresemény időpontjában a biztosító casco biztosítottjainak az összesített kártalanítási összege az 1000 millió forintot meghaladja, akkor az egyes kártalanítási összegek olyan mértékben – arányosan – kerülnek térítésre, hogy azok együttes összege az 1000 millió forintot nem halad- hatja meg. Időben és térben különböző hatásból keletkező károk egy eseménynek számítanak akkor, ha azok ugyanarra az at- moszférikus, illetve tektonikus okra vezethetők vissza.

I.3. Lopáskár

Amennyiben a megfelelően (az összes zárszerkezet zárt) lezárt és az előírtaknak megfelelően működtetett biztonságtechnikai berendezések mellett a gépjárművet ellopják, vagy jogtalan használat céljából önkényesen elveszik és a gépjármű nem ke- rül meg. Nem minősül lopáskárnak, ha valaki a rábízott gépjár- művet jogtalanul használja vagy a gépjárművet elsikkasztja.

I.3.1. Részlopáskár

Amennyiben a megfelelően lezárt gépjárműből vagy a gépjár- műről annak alkatrészeit, tartozékait ellopják és azok nem kerül- nek meg.

I.3.2. Poggyászlopás

Amennyiben a személyi használatú vagyontárgyakat a gép- járműben ülő személyektől elrabolják, vagy a gépjármű lezárt csomagtartójából (ennek hiányában a kalaptartó által elzárt részből), vagy a csukott kesztyűtartóból dolog elleni erőszakkal ellopják és a vagyontárgyak nem kerülnek meg.

I.4. Rablás

Amennyiben a gépjárművet a gépjármű biztosítottjától vagy a gépjármű jogszerű használójától a velük szemben alkalmazott erőszakkal vagy közvetlen fenyegetéssel elrabolják és az nem kerül meg.

I.5. Üvegkár

A biztosított gépjárműben kizárólag az ablaküvegre közvetlenül ható, hirtelen fellépő mechanikai behatás(ok) által előidézett sérülés vagy idegen személy által okozott rongálás.

II. A gépjármű a biztosítási ajánlatban leírt gyártmánynak, típusnak és a gépjármű alvázszáma alapján meghatározható kivitelnek megfelelően van biztosítva. A gépjárműbe a gyártás során vagy utólag beépített elektroakusztikai berendezésekre és azok tar- tozékaira 300.000 Ft értékhatárig nyújt fedezetet a biztosítás.

Amennyiben az elektroakusztikai berendezés gyártmányát és típusát a szerződő nem tünteti fel a casco biztosítási ajánlaton, úgy az elektroakusztikai berendezést ért biztosítási esemény esetén a biztosító a biztosított gépjármű gyártmányának és tí- pusának megfelelő széria elektroakusztikai berendezés értékét téríti a fenti limit figyelembevételével.

A biztosítás az automata sebességváltóra, az elektroakusztikai berendezésekre, a tolatószenzorokra, a parkolást segítő kame- rá(k)ra, az üvegfóliázásra, a karosszéria matricákra, a karosszé- ria feliratokra, a díszlécekre a könnyűfém keréktárcsákra, a xenon vagy ledfényszórókra, a tehergépjármű dobozos felépítményére, a tehergépjármű hőszigetelt felépítményére, a tehergépjármű aggregátorral szerelt hőszigetelt felépítményére csak ezen tar- tozékoknak a biztosítási ajánlaton a tartozékok rovatban történt feltüntetése esetén terjed ki. Elektroakusztikai berendezés ese- tén annak gyártmányát és típusát kell a biztosítási ajánlaton feltüntetni.

A különleges felépítményű, jogszerűen átalakított, illetve ható- ságilag engedélyezett összeépítéssel létrehozott gépjármű ak- kor minősül biztosítottnak, ha a (módosult) műszaki jellemzők és a gépjármű rendeltetése a járműokmányokból vagy a hatósági engedélyezési okmányokból megállapítható.

A gépjárműbe a gyártás során vagy utólag beépített egyéb, a fenti felsorolásban nem szereplő tartozékok biztosítási fedezet alatt állnak a biztosítási ajánlaton történt feltüntetésük nélkül.

A nem gyárilag beépített navigációs rendszerre a biztosítás nem nyújt fedezetet.

2. fejezet

Biztosítási szolgáltatás

Biztosítási összeg az 1. fejezet I.1., I.2., I.3., I.4. pontban foglalt kár-

ságú és futásteljesítményű, valamint a káresemény időpontjáig sérülésmentes volt. Az átlagos futásteljesítményt az Eurotax katalógusban meghatározott éves futásteljesítményhez mérten időarányosan vizsgálja a biztosító.

Az első forgalomba helyezés Biztosítási szolgáltatás a vétel- óta eltelt idő kori számlaérték százalékában

eseményekre – totálkárnak minősülő kár esetén – a 2. fejezet I.1., I.2.,       I.3., I.4., I.5. pontban foglaltak alapján meghatározott összeg. A biz-

tosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett biztosítási szolgálta-

tás összegével csökken, kivéve ha a szerződő fél vagy a helyébe lépő biztosított az éves díjat megfelelően kiegészíti (fedezetfeltöltés). A fe- dezetfeltöltési összeg ugyanolyan arányban áll az éves biztosítási díj- jal, mint a biztosítási szolgáltatás(ok) a gépjármű káridőponti értéké- vel. A biztosítási díj feltöltését a biztosított kezdeményezheti írásban a biztosítónál, a fedezetfeltöltésre tekintettel fizetendő biztosítási díj összegét a biztosított kérése alapján biztosító kiszámítja.

A biztosító a megállapodás szerinti biztosítási események bekövetke- zésekor a szerződés szerinti önrészesedés levonásával az alábbi pon- tok szerint megállapított összeget fizeti azzal, hogy amennyiben a szerződésben kedvezményezett került megjelölésre, úgy elsődlegesen a biztosító a megállapított összeget a kedvezményezettnek, ennek hiányában a biztosítottnak fizeti meg.

A biztosító szolgáltatásának mértéke a biztosított gépkocsi eredeti, vásárláskori vételárát azonban nem haladhatja meg.

A biztosított személy minden esetben a gépjármű forgalmi engedély szerinti tulajdonosa.

I. Biztosítási szolgáltatás totálkár esetén

I.1. Totálkár az, ha valamely biztosítási esemény következtében

I.1.1. a gépjármű megsemmisült vagy

I.1.2. ellopták, és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (7. fejezet) nem került meg, vagy

I.1.3. elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (7. fejezet) nem került meg, vagy

I.1.4. a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt. Gazdaságtalan a helyreál- lítás, ha a gépjármű javítási költségei meghaladják a gépjármű káridőponti forgalmi értéke (vételkori számlaérték alapján nyúj- tott szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték) maraványér- tékkel csökkentett összegét valamint a javítási költség a szolgál- tatási érték (vételkori számlaérték szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték, káridőponti érték alapján nyújtott szolgáltatás esetén a káridőponti érték) 70%-át meghaladja. Indokolt eset- ben ettől az értéktől legfeljebb 15%-kal térhet el a biztosító pozitív és negatív irányban is, ilyen eset különösen az, ha a gépjárműre a kárkori érték 30%-át meghaladó vételi ajánlat érkezik. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény, motorkerékpár esetén a váz sérülés miatt cserére szorul. Úgy a gazdaságtalan helyreállítás, mint a műszaki helyreállíthatatlanság tényét a biz- tosító állapítja meg. Áfa levonásra és visszatérítésre jogosult biztosított esetén a biztosító az eladási számla beérkezéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított jármű net- tó káridőponti piaci értékéből. A biztosító a maradványérték áfa tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg a vonat- kozó önrész figyelembevételével.

I.2. A személygépjárművek és legfeljebb 3,4 tonna megengedett össztömegű tehergépjárművek totálkára és a teljes gépjárművet ért lopáskárok esetén a gépjármű első forgalomba állítása nap- jától számított egy évig az alábbiak szerint térít a biztosító, amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a gépjármű az először forgalomba helyező tulajdonosé, a gépjárművet először Magyarországon, 1000 km-t nem meghaladó futásteljesítmény- nyel, márkakereskedő által, a gyártástól számított 1 éven belül, garanciavállalás mellett helyezték forgalomba és a gépjármű a magyarországi Eurotax katalógus által definiált átlagos használt-

0–12 hónapig 100%

Vételkori számlaérték: a biztosított gépjármű és annak biz- tosított extra tartozékai vásárlásakor kibocsátott vételi számla végösszege, figyelembe véve a vevő részére a vételi számla végösszegében érvényesített vásárlási kedvezményeket is.

Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva a felme- rült áfa, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű egyéb tétel) fizetési kötelezettség utóbb bármely módon megtérül a biztosí- tott gépjármű tekintetében, úgy abban az esetben a biztosító a jelen bekezdés és a fenti táblázat alapján számított biztosítási szolgáltatás értékéből levonja az áfa és egyéb felmerült, de bármely módon megtérült közterhek arányosított értékét, amely arányosított értéket a biztosító úgy határozza meg, hogy a bármely módon megtérült áfa és egyéb közterhek összegét szorozza a fenti táblázatban szereplő adott százalékos mér- tékkel.

Amennyiben a biztosított gépjárművel kapcsolatban áfa és más közteher nem merült fel, akkor a biztosítási szolgáltatás számí- tása megegyezik a fent leírtakkal.

Totálkár esetén a jelen fejezet II.7. pontjában meghatározott ren- delkezések irányadóak.

Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja az ügy- fél részéről nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés idő- pontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni.

I.3. Az első forgalomba állítástól számított 13. hónap első napjától, illetve azon gépjárművek esetében, amelyek nem felelnek meg az I.2. pontban meghatározott követelményeknek, a biztosítási szolgáltatás számításának alapja a káridőponti forgalmi érték fi- gyelembe véve az esetleges előzménykárokat (értékcsökkenés). Káridőponti forgalmi érték: amely egy, a káresemény időpont- jában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jellegű gépjárműnek magyar fo- rintban kifejezett forgalmi értéke, amely azonban nem lehet ma- gasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre – a katalógusban definiált, módosító tényezők figyelembevételével – megállapított áránál. A katalógusban meg- határozott módosító tényezők közül nem vehető figyelembe a műszaki vizsga miatti korrekció az első hat évben, a helyi kere- settségi korrekció, a felfelé történő állapotkorrekció.

Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva nem merül fel – vagy felmerül, de az utóbb bármely oknál fogva meg- térül – áfa, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű tétel) fizetési kötelezettség a biztosított gépjármű tekintetében, úgy abban az esetben a biztosító a gépjármű jelen bekezdés alapján számított forgalmi értékéből levonja az áfa és egyéb fel nem merült – vagy felmerült, de bármely módon megtérült – közterhek arányosí- tott értékét, amely arányosított értéket a biztosító úgy határozza meg, hogy a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült – áfa és egyéb közterhek összegét szorozza a gépjármű káridőponti értékének, valamint a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült – áfával és egyéb közterhekkel növelt vételkori számlaértéknek a hányadosával.

Totálkár esetén a jelen fejezet II.7. pontjában meghatározott ren- delkezések irányadóak.

I.4. A gépjárműre vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fennál- lása alatt bekövetkezett totál- és lopás káreseményekre a biz- tosító csak a gépjármű közterhekkel csökkentett nettó (vám és áfa nélküli) összegét téríti meg, kivéve amennyiben az illetékes

hatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is – ezek megfizetésére kötelezi, és az erről szóló jogerős határozatot a biz- tosított a biztosító részére bemutatta.

I.5. A tulajdonosnál/szerződőnél maradt alkatrészek és maradvány- érték a biztosítási szolgáltatás összegéből levonásra kerülnek.

I.6. További szolgáltatás totálkárnál:

a gépjármű mentésével, tárolásával és szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül megtéríti a biztosító legfeljebb 100.000 Ft-ig. A biztosító legfel- jebb a totálkárösszeg kifizetésének napjáig téríti a tárolás költ- ségét.

I.7. További szolgáltatás totál-, illetve lopáskárnál kölcsöngépjármű- szolgáltatásra is kiterjedő szerződések alapján:

– lopáskár esetén a biztosító felé történő kárbejelentést követő naptól,

– totálkár esetén a totálkáreljárás megkezdését követő na- pon, de legkésőbb az első bemutatástól számított 30. na- pon a biztosítottnak joga van a biztosító költségére bér- gépjárművet igénybe venni a totálkárösszeg kifizetésének, illetve átutalásának napjáig és a szerződésben meghatáro- zott összeghatárig.

Ha ezen időszakon belül az ellopott gépjármű megkerül és for- galomképes állapotban van, akkor a biztosító kölcsöngépjármű- szolgáltatása a gépjármű ügyfél részére történő visszaszolgáltatá- sa napján megszűnik.

A biztosító csak a kölcsöngépjármű számlával igazolt bérleti díját fizeti meg a szerződésben meghatározott biztosítási össze- gig. A benzinköltség és egyéb költségek (sérülések okozása a bérgépjármű állagában stb.) a biztosítottat terhelik.

II . Biztosítási szolgáltatás részkárok esetén

II.1. Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (I.1. pont), a biztosító az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

II.1.1. a helyreállítás – Magyarországon átlagosan elfogadott árszín- vonalnak megfelelő alkatrész-, illetve munkadíjárak alapján iga- zolt költségeit téríti meg. Mind a helyreállítás során beépített alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás munkaműveleteire felszámítható munkaidő mennyisége tekintetében legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex kárkalkulációs programban szereplő értékek (a fényezőanyagok árát 100% fényezési műhelyindex figyelembevétele mellett, a felhasznált apróanyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának legfel- jebb 2%-ában meghatározva) vehetők figyelembe.

Amennyiben ugyanazon sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag elfogadott módszer is létezik, akkor a biztosító a leg- kisebb költséggel járó módszer (mint például műanyagjavítás, részelem-fényezés, spotfényezés, fényezés nélküli horpadás- javítás, szélvédő-javítás, kárpitjavítás, bőr- és műbőr felületek javítása) költségeit téríti meg.

Kivételt képez az az eset, amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyarországi vezérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi ár- listából képzett. Ezen képzett árat a kárkalkuláció eredményé- ben az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy „A” betűjelzés mutatja. Ezen alkatrészárak esetén a kártérítés alapja a kár- esemény időpontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár.

II.1.2. a gépjármű mentésével, tárolásával és a szerződő lakóhelye szerinti legközelebbi, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, számlával iga- zolt költségeket önrész levonása nélkül, legfeljebb 100.000 Ft-ig.

II.1.3. amennyiben a káresemény során sérült biztonságtechnikai be- rendezések, alkatrészek (mint például biztonsági öv, övfeszítő, légzsák, illetve tartozékaik, mint légzsákelektronika, csúszó-

gyűrű) cseréje szükséges, úgy annak költségét kizárólag ab- ban az esetben téríti meg a biztosító, ha a megnevezett alkat- részek beszerzése, cseréje, beépítése, helyreállítása az adott gépjárműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszervizben történt.

II.2. Amennyiben a szerződés a gépjármű szakszerű javíttatásának idejére vonatkozó kölcsöngépjármű-szolgáltatást tartalmaz, a kárbejelentést követő naptól a biztosítottnak joga van a biz- tosító költségére a biztosított gépjárművel azonos árkategóriájú bérgépjárművet igénybe venni a szakszerű javítás elvégzéséhez optimális esetben szükséges időre, de legfeljebb a kárösszeg meg- fizetésének napjáig, a szerződésben meghatározott összegig.

Optimális javítási idő alatt az az idő értendő, amely a gépjármű javításához technológiailag szükséges. Az optimális javítási idő számításánál nem vehető figyelembe a javító kapacitás- beli hiányosságaiból és az alkatrészellátás zavaraiból eredő ké- sedelem.

A biztosító csak a kölcsöngépjármű számlával igazolt bérleti díját fizeti meg a szerződésben meghatározott biztosítási össze- gig. A benzinköltség és egyéb költségek (sérülések okozása a bérgépjármű állagában stb.) a biztosítottat terhelik.

II.3. Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasz- nálódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvénye- sít. Az első forgalomba helyezéstől számított hat év lejártáig átlagos használtság esetén azonban csak a kerékabroncsok, az akkumulátor, kipufogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futóműelemek, motor, váltó, elektroakusztikus berendezések, könnyűfém keréktárcsák és a teljes fényezés helyreállítási és pótlási költségéből érvényesít az elhasználódási foknak megfelelő levonást a biztosító. Amennyiben az első forgalombahelye- zés időpontja nem bizonyított, akkor a forgalombahelyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni. A bizto- sító anyagkezelési költséget nem térít.

II.4. A biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezésének költségeit téríti meg a II. 3. pont szerint. Ha a külső felület több mint 50%-a sérült, abban az esetben megtéríti a karosszéria teljes fényezésének költségét az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesítve.

A biztosító a fényezési műhelyindex értékét legfeljebb 100%-ban fogadja el.

II.5. A gépjármű ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak ak- kor indokolt, ha a sérült üveg nem javítható, illetve ha a javítást követően az üzemben tartásra vonatkozó hatósági előírásoknak nem felelne meg. Töréskártól független, önálló üvegkárt az ab- laküveg cseréje esetén csak a szerződésben meghatározott üvegkárra vonatkozó önrészesedés levonása mellett térít a biz- tosító. A gépjármű önálló üvegkár biztosítási esemény során sérült ablaküvegeinek javítása esetén viszont a szolgáltatási összegből a biztosító nem von le önrészesedést.

II.6. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy el- használódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esz- tétikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, használat- kiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjárművekkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem térít meg.

II.7. Amennyiben a biztosított áfa-levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása mind a javítási költség, mind a totálkár megtérítése tekintetében nettó értéken történik.

II.8. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélkül kalkulált, a javítóiparban a kár idő- pontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

III. A lecserélt alkatrészek és a gépjárműmaradvány (roncs) átvé- teléről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biz- tosított köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt al- katrész a gépjármű helyreállítását követően nem kerül átadásra a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemu- tatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítá- si költségét téríti meg. A gépjárműroncs átvételére a biztosító nem kötelezhető. A maradvány értékesítése előtt a biztosított az együttműködési kötelezettségéből kifolyólag köteles egyez- tetni a kárt rendező kárrendezési egységgel a maradvány értéke vonatkozásában. A biztosító ehhez segítségül árajánlatokat sze- rez be használt-gépjármű kereskedőktől. Amennyiben a biztosí- tott ezen árnál alacsonyabban értékesíti a maradványt, a biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni. Amennyiben az ajánla- tot adó kereskedő a biztosítóval történt egyeztetést követően az ajánlaton megjelölt árnál alacsonyabb áron veszi át a maradványt, úgy a biztosító a különbözetet megtéríti.

IV. Személyi használatú tárgyakat önrészesedés levonása nélkül káridőponti értéken térít a biztosító, az ajánlaton illetve az ajánlat- tól történő eltérés esetén a kötvényen feltüntetett összegig.

V. Amennyiben ellopott vagy elrabolt tárgyak a kárkifizetés után meg- kerülnek, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biztosítási szolgáltatást a biz- tosítónak visszafizetni. A biztosított vagyontárgy megkerülésének tényéről a biztosító haladéktalanul értesíti a biztosítottat. Ameny- nyiben a biztosított a megkerült vagyontárgy(ak)ra nem tart igényt, vagy a részére kézbesített értesítés átvételétől számított

30 napon belül nyilatkozatot egyáltalán nem tesz, illetőleg az értesítés kézbesítése bizonyíthatóan a biztosított érdekkörébe eső ok miatt maradt sikertelen, a megkerült vagyontárgy(ak) fe- letti rendelkezési jog a biztosítót illeti meg.

VI. Ha az ellopott vagy elrabolt gépjármű a biztosítási szolgáltatás kifizetése előtt megkerül, a biztosító önrészesedés levonása nélkül megtéríti a gépjármű visszaszállításával kapcsolatban ténylegesen felmerült, számlával igazolt indokolt költségeket legfeljebb 100.000 Ft-ig.

VII. Az I–VI-ig terjedő pontok értelemszerűen vonatkoznak a biztosí- tott gépjármű nem gyárilag beépített alkatrészeire és tartozékaira az 1. fejezet II. pontban meghatározottaknak megfelelően.

VIII. Az I., II., VI. pontokban foglaltakon túlmenő költségeket a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha azok a biztosító kifejezett előzetes írásos felhatalmazása alapján kerültek kifizetésre.

3. fejezet Területi hatály

A biztosítás Európa területére érvényes. Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

4. fejezet

Kockázatviselés kezdete, megszűnése, hatálya

A biztosítási szerződés ellenkező megállapodás hiányában az ajánlat- tételt követő 15. napon jön létre, az ajánlatnak a biztosító vagy képvi- selője részére történő átadására visszamenőleges hatállyal feltéve, hogy a biztosító kockázatelbírálásra jogosult szerve az ajánlatot e határidőn belül nem utasítja el. Ezen elutasítási jog annak ellenére meg- illeti a biztosítót, hogy az ajánlat átvételével egyidejűleg esetleg díjelő- leg is átvételre került.

A biztosító, vagy megbízottja az ajánlat elfogadását megelőzően – a kockázat felmérése érdekében – a gépjárművet – a biztosító döntésétől függően – szemlézi. A gépjármű szemléjére több alkalommal is sor kerülhet.

A biztosítási szerződés létrejötte esetén a kockázatviselés kezdete (a szerződés hatálybalépése) az első biztosítási díj – a biztosító szám- lájára vagy pénztárába történő – befizetését követő nap 0. óra. Ezen rendelkezéstől külön írásbeli megállapodás esetén lehet eltérni.

A biztosítási időszak 365 nap (szökőévben 366 nap), amely a szerződés létrejöttével kezdődik.

A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi (folyta- tólagos) díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

A folytatólagos biztosítási díj nem fizetése esetén a kockázatviselés megszűnik a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével. Amennyiben a szerződőnek a díjfizetés határidejéig nem áll rendel- kezésére a biztosítási díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiál- lított feladóvevény vagy díjbekérő levél, úgy a szerződőnek kötelessége a tőle elvárható bármilyen módon teljesíteni a díjfizetést (pl.: átutalás, készpénzes befizetés, stb.).

Az ajánlat átvételekor a biztosító képviselője által átvett összeget a felek előlegnek tekintik, amely a szerződés hatálybalépése esetén az első biz- tosítási díjba kerül beszámításra. A szerződő kötelezi magát arra, hogy átutalásos fizetési mód esetén, az ajánlat aláírásától számított 30 na- pon belül a biztosító számlájára az esedékes díjelőleget a kötvényszám feltüntetésével befizeti. Amennyiben az ajánlat aláírásától számított 30. napon túl történik a díjelőleg befizetése, úgy annak jóváírását (a biztosító számlájára való beérkezését) követő nap 0. órájával lép életbe a biz- tosítási védelem.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész biztosítási évre járó díj megfizetését követelheti.

A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetében a biztosító annak a biztosítási hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

5. fejezet

Külön feltételek külföldi utazás esetére

I. A lopás-, rablás- és poggyászkárt a külföldi rendőrhatóságnál, robbanás- és tűzkárt az illetékes tűzrendészeti hatóságnál be kell jelenteni, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbeje- lentéskor be kell mutatni.

Külföldön bekövetkezett totál-, lopás- és rabláskár esetén a ha- zaérkezést követően haladéktalanul értesíteni kell a szerződőnek az illetékes hazai rendőri szervet is.

II. Külföldön bekövetkezett kár esetén a szerződő haladéktalanul értesíteni köteles a biztosítót. A végleges helyreállításra csak Magyarországon kerülhet sor kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a káresemény helyén a helyreállítás gazdaságosabban me- goldható, vagy a biztosító a kárbejelentéstől számított 2 munka- napon belül a káresemény helye szerinti helyreállítást a bizto- sított ez irányú írásbeli kérelme alapján engedélyezi. A kárbe- jelentés tekintetében a teljesítés helye a biztosító területileg il- letékes, azaz vezérigazgatósági kárrendezési egysége.

A biztosítással fedezett károk bekövetkezése esetén a biztosító által megjelölt külföldi biztosítóintézetek – segítségnyújtás kere- tében a meghatározott keretösszegen belül – a mozgásképtelen- né vált gépjármű

a) szükségjavításának költségeit, a javíttatás gazdaságossá- gának figyelembevételével megelőlegezik. Szükségjavítás alatt olyan javítási munkák elvégzése értendő, melyek segít- ségével a gépjármű a szabályszerű, biztonságos közleke- désre alkalmassá válik,

b) a gépjármű számlával igazolt indokolt tárolásának költségeit a biztosító megelőlegezi legfeljebb a gépjármű káridőponti értékének 15%-áig. Indokoltnak minősül az őrzött, lezárt helyen történő tárolás, amennyiben a szükségjavítás a II.

a) pont szerint nem lehetséges, és a gépjármű bármely

elemének sérülése nem teszi lehetővé a gépjármű biztonsá- gos lezárását.

III. Amennyiben a gépjármű a II. a) pont szerint a keretösszegen belül nem javítható (szükségjavítás), úgy a helyszínen való javí- tásról, illetve hazaszállításról a biztosító jogosult dönteni.

A külföldi biztosítóintézet díjmentesen lehetővé teszi a biztosítóval való kapcsolatfelvételt. A biztosító előzetes hozzájárulása nélkül a sérült gépjármű véglegesen nem hagyható külföldön.

IV. Ha a biztosított a külföldi biztosítótól segítségnyújtásban része- sült, az önrészesedés összegét, ha annak forintösszege az ön- részesedésnél kevesebb, a teljes összegét a segítségnyújtástól számított 30 napon belül köteles a biztosítónak forintban visz- szafizetni.

V. A biztosító vállalja a gépjárművek – III. pont alapján történő – számlával igazolt indokolt szállítási költségeinek megtérítését Magyarországra, a biztosított lakhelye szerinti legközelebbi szervizbe legfeljebb 300.000 Ft-ig, melyet utólag, számla ellené- ben térít.

VI. A biztosító – utólag – forintban megtéríti a külföldön ellopott vagy biztosítási eseménnyel összefüggésben üzemképtelenné vált gépjárműben(vön) utazó személyek hazatérésének – a gyorsvonat II. osztályú díjszabásának megfelelő – költségeit, legfeljebb azonban valamennyi gépjárműben(vön) utazó személy- re összesen legfeljebb 100.000 Ft összértékben.

6. fejezet Önrészesedés

Az önrészesedés biztosítási eseményenként és gépjárművenként a különböző biztosítási eseményekre a kár időpontjában érvényes biz- tosítási szerződés szerinti összegben kerül alkalmazásra akkor is, ha a különböző biztosítási események egy időben, egy kárt okozó esemény- nyel vagy folyamattal összefüggésben következtek be. Az önrészesedés kizárólag abban az esetben nem kerül levonásra, amennyiben a jelen biz- tosítási feltételek kifejezetten önrész nélküli térítést tesznek lehetővé.

7. fejezet

A biztosító szolgáltatásának esedékessége

I. Figyelemmel a jelen feltételben foglaltak teljesülésére, a biztosító szolgáltatása – úgy a jogalap, mint az összegszerűség tekin- tetében – a szükséges iratok és bizonyítékok, valamint a fede- zetigazolás (a díjfizetés igazolása) benyújtása utáni 15. napon esedékes.

A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott károkat és költ- ségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meg- határozott és a biztosítási esemény vizsgálatához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírá- lásához jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi do- kumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.

Az elbíráláshoz szükséges iratok lehetnek: Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek

• Baleseti bejelentő

• Károkozói nyilatkozat

• Kárbejelentő

• Tanúk nyilatkozatai

• Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban

• Bankszámlaszám

• Nyilatkozat előzménykéréshez

• Ügyfél elérhetősége

• Gépjármű adatlap

• Ittassági nyilatkozat

• Biztosítási kérdőív lopás-kárügyben

Jogalapot igazoló okiratok

• Igazságügyi szakértői vélemény

• Egyéb szakértői vélemény

• Szakhatósági iratok

• Tűzoltósági hatósági bizonyítvány

• Tűzvizsgálati jelentés

• Rendőrségi igazolás

• Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

• Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

• Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll

• Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

• Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll

• Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll

• Vezetői engedély

• Felelősségelismerő nyilatkozat

• Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

• Tachográf adatlap

• Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról

• Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel kap-

csolatban

• Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsból kinyerhető infor-

mációkkal kapcsolatban

• Zár- és nyomszakértői vélemény

• Díjfizetés igazolása

• Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegy-

zőkönyv

• Menetlevél

• Fuvarlevél

Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok

• Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)

• Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat

• Készpénz-befizetési pénztárbizonylat

• Hagyatékátadó végzés

• Gyámhatósági rendelkezés

• Öröklési bizonyítvány

• Lemondó nyilatkozat

• Meghatalmazás

• Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása

• Átruházó nyilatkozat

• Azonosítási adatlap

• Orvosi zárójelentés

• Orvosi lelet

• Ambuláns kezelőlap

• Aláírási címpéldány

• Adásvételi szerződés

• Forgalmi engedély

• Törzskönyv

• Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok

• Üzemben tartói szerződés vagy okirat

• Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat

• Közjegyzői okirat

• Munkáltatói nyilatkozat

• Bérleti- vagy lízingszerződés

• Szerződés gépjármű kölcsönadásról

• Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi

engedély, ill. Törzskönyv)

• Bontási igazolás

Kár összegét igazoló dokumentumok

• Javítási árajánlat

• Javítási számla

• Audatex kalkuláció

• Eurotax kalkuláció

• Eurotax káridőponti érték számítás

• Kereskedői ajánlat maradványértékre

• Bizonylat maradvány értékesítéséről

• Munkalap

• Garanciajegy

• Fotó

• Bankszámlakivonat

• Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű tí- pusáról, felszereltségéről

• Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

• Szervizkönyv

• Gépkocsi tárolási számla

• Szállítási számla

• A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű

közlekedésbiztonsági alkalmasságáról

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jo- gosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvénye- síthesse.

Az általános feltételekben esetlegesen szereplő azon rendel- kezés, mely szerint a biztosító a biztosítási szolgáltatás telje- sítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez köti, nem alkalmazható.

II. Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége már egyértelműen megállapításra került, de annak összege olyan körülmények folytán, amelyekért a szerződő nem felelős, a kárbejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a biztosító a szerződő kérésére a várható kárösszeg 50%-áig előleget fizethet.

8. fejezet Kockázatkizárás

I. Nem kerülnek térítésre azon káresemények, amelyek:

I.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben kelet- keztek,

I.2. nem baleseti jelleggel következtek be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővízmegfagyás stb.). Amennyiben fentiek következtében biztosítási esemény történik, úgy azt a biztosító megtéríti,

I.3. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom el- lenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárhábo- rú, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, szrájk, munka- helyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen ese- ményekkel összefüggésben felmerülő károk. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az em- beri életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infra- struktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, val- lási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy va- lamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, il- letve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illet- ve arra alkalmas.

I.4. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigaz- gatási szervek rendelkezései során keletkeznek,

I.5. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmával ki akarta vonni magát vala- mely hatóság intézkedése alól

I.6. ionizáló sugárzás hatására következnek be,

I.7. nem biztosítási esemény során a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről leszerelt alkatrészeiben vagy tartozékaiban következnek be.

II. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, melyek külön- leges gépjárműben – például daruval felszerelt gépjármű, markológép stb. –, annak munkavégzése közben (a közúti

közlekedéssel egyidejűleg történő munkavégzés ese- tét kivéve), vagy a közlekedésre való előkészítés során következnek be.

III. Nem téríti meg a biztosító a lopás- és poggyászkárt, ha az nemesfémből, drágakövekből készült ékszerekben vagy azok felhasználásával készült tárgyakban, készpénzben, értékpapírban, értékcikkben, okmányokban, valamint a sze- mélyi használat körét meghaladó vagyontárgyakban – pél- dául munkaeszközök, kereső tevékenységgel kapcsolatos egyéb vagyontárgyakban (árukban) – keletkezett.

IV. Nem téríti a biztosító azokat a tartozékokat és alkatré- szeket, melyek az ajánlatban nem szerepelnek az 1. fejezet

II. pontban foglaltaknak megfelelően, beleértve a gyártó által beépített – de nem széria – tartozékokat is.

V. Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek szándékos bűn- cselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során következtek be.

VI. Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosított, illetve a szer- ződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei a kár- esemény során a gépjárművet olyan alkoholos befolyá- soltság alatt vezették, hogy a véralkoholszintjük megha- ladta a 0,8 ezreléket, illetve a lég-alkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket.

VII. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:

– a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatáro- zott módon, illetve jelleggel használták vagy

– a gépjárműveken a közlekedésrendészeti szabályok meg- sértésével szállítottak személyeket, és ez a tény közre- hatott a biztosítási esemény bekövetkezésében, vagy

– a szerződőnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére.

9. fejezet

A szerződő/biztosított kötelezettségei

I. A szerződő/biztosított számára az ajánlaton feltett kérdések

– ideértve kiemelten a gépjármű előzményi sérüléseivel és a gépjárműhöz tartozó kulcsokkal/indítókártyákkal kapcsola- tos kérdéseket – a biztosítás elvállalása szempontjából lénye- ges körülményeknek minősülő tényekre vonatkoznak, ezért a szerződő/biztosított köteles a kérdésekre a valóságnak minden- ben megfelelő válaszokat adni.

Lényeges előzményi eseménnyel (gazdasági vagy műszaki totálkárral, motorcserével, karosszéria cserével vagy legalább a gépjármű káridőponti értékének 33%-át elérő javítási költ- séggel járó kijavított karosszéria sérüléssel/károsodással) érin- tett gépjármű esetén, a biztosító minden esetben kizárólag köz- vetlen szakértői vizsgálat és egyedi kockázatelbírálás alapján meghozott jóváhagyást követően köt casco biztosítási szer- ződést. A biztosító a vizsgálat és a kockázatelbírálás eredmé- nyétől függően elutasíthatja az ajánlatot. Abban az esetben, amennyiben az előzetes kárszakértői vizsgálat meghiúsul a biz- tosító elutasítja az ajánlatot.

A biztosító az alábbi esetekben fenntartja a jogot a szerződés megtámadására, tekintettel arra, hogy a szerződést a gépjár- művet érintő eltitkolt lényeges előzményi esemény ismeretében és a szükséges szakértői szemle hiányában nem kötötte volna meg:

– a szerződő/biztosított jelentős előzményi sérülés körében tett valótlan tartalmú nyilatkozata esetére, továbbá

– az e körben feltett kérdés annak ellenére történő megvála- szolatlanul hagyása esetére, hogy a szerződőnek/biztosí- tottnak a lényeges előzményi eseményről tudomása volt.

II. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

II.1. A káreseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül kell bejelenteni az alábbiak szerint:

– a biztosító területileg illetékes kárrendezési egységénél írás- ban vagy

– telefonon a Generali Telecenter számán vagy

– a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalon.

II.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

II.3. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban kell bejelenteni.

II.4. A szerződő/biztosított csak a kárfelvétel után, illetve a biztosító előzetes, írásbeli hozzájárulásával javíttathatja, illetve rendelkez- het a sérült gépjármű helyreállításáról.

II.5. Xxxxx, rablás, rongálás, tűz, vagy robbanás által okozott kárt a szerződő vagy a gépjármű vezetője köteles haladéktalanul jelen- teni a legközelebbi rendőri szervnél, illetve a tűz- és robbanás- károkat a tűzoltóságnál. Vad által okozott kárt a vadgazdálko- dást folytató szervnél is be kell jelenteni.

II.6. Ha az eltulajdonított gépjármű a kárkifizetést megelőzően vagy azt követően megkerült, a biztosított köteles az átvételt megelőzően a tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül a biz- tosítónak írásban bejelenteni, és a biztosító jogosult dönteni arról, hogy a gépjármű átvételénél jelen kíván-e lenni.

II.7. Amennyiben a szerződés hatálya alatt a forgalmi engedélyről bármely okból kifolyólag másodpéldány készül, vagy utóbb a szerződő/biztosított birtokába kerül az eredeti forgalmi engedély, illetve az előzetesen kiadásra került másodpéldány, úgy azt a szerződő/biztosított 5 munkanapon belül köteles írásban beje- lenteni a biztosítónak.

II.8. Amennyiben a szerződés hatálya alatt a biztosított gépjármű for- galmi engedélyét elvesztik/ellopják, a szerződő/biztosított köteles a gépjármű forgalmi rendszámának kicserélésére, amely egyút- tal a jelen biztosítási feltétel 10. fejezetében foglalt kármegelőzési kötelezettségnek is minősül.

II.9. Lopáskockázatra is kiterjedő biztosítási szerződés esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosítási ajánlatban megjelölt kulcsokat, elektronikus indítókártyákat és távirányítókat (be- leértve a biztosítási ajánlat felvétele óta birtokába került kul- csokat, elektronikus indítókártyákat és távirányítókat is) lopás- kár esetén a káresemény bejelentésekor a biztosítónak hiány- talanul átadni. A teljesítés helye a kulcsok, elektronikus indító- kártyák és távirányítók tekintetében a biztosító területileg illeté- kes kárrendezési egysége.

Amennyiben a jelen pontban foglaltak a szerződő/biztosított által a lopáskár időpontját követő kulcs, elektronikus indító- kártya és távirányító elvesztés következtében nem teljesül- nek, úgy a biztosítási szolgáltatás teljesítésének feltételei ebből eredő ellenőrzésének meghiúsulása a biztosító hátrányára nem értékelhető.

II.10. A szerződő/biztosított minden tőle elvárhatót köteles megtenni annak érdekében, hogy a kulcsok, elektronikus indítókártyák ne kerüljenek ki az őrizetéből, illetve a gépjárművet csak olyan személyek részére adja használatba, akikkel kapcsolatban felelősséget vállal a kulcsok, elektronikus indítókártyák eredeti állapotáért. Abban az esetben ha a biztosított gépjármű kulcsai, elektronikus indítókártyái és távirányítói szükségszerűen kerül- nek ki a szerződő/tulajdonos birtokából (pl. szerviz, autómosó, benzinkút, stb.), úgy a szerződő/biztosított köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a biztosított gépjár- mű kulcsainak, elektronikus indítókártyáinak, távirányítóinak sorsát nyomon kövesse.

II.11. Amennyiben a biztosított a szerződéskötés során olyan lénye- ges körülményt hallgat el vagy nem a valóságnak megfelelően tüntet fel, amely a biztosító mentesülésének vagy a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményét (lásd 11. fejezet II. pont) nem vonja maga után, hanem kizárólag a biztosítási díj megál- lapítására van kihatással, úgy a biztosító káresemény esetén fenntartja a jogát az elhallgatott vagy nem a valóságnak meg- felelően feltüntetett körülmény ismeretében számított biztosítási díj és a valós körülmény ismeretében számított biztosítási díj arányában történő biztosítási szolgáltatás nyújtására.

III. Változásbejelentési kötelezettség

III.1. A biztosított/szerződő 5 munkanapon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve az ajánlattól történő eltérés esetén a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.

Különösen lényeges változásnak minősül a gépjármű külföldön történő forgalomba helyezése, mely esetben a biztosító a Ptk.

541. § (1) bekezdésében biztosított jogával élve – tekintettel arra, hogy a kockázatot szabályzatai értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

III.2. Amennyiben a szerződés lopáskockázatra is kiterjed és a biz- tosítási ajánlaton felsorolt kulcsok, elektronikus indítókártyák és távirányítók közül valamelyik elveszne, megsemmisülne, a szerződő/biztosított köteles fenti tényt a biztosítónak 5 munka- napon belül írásban bejelenteni. A szerződő/biztosított csak a biztosító hozzájárulásával készíttethet további kulcsot, elekt- ronikus indítókártyát. A jelen fejezet II.8., II.9., II.10., III.2. és

III.4. pontjaiban foglalt kötelezettségek a gépjármű mindenkori jogszerű használójára is kötelező érvényűek.

A biztosító a zárgarnitúra, kulcs, távirányító illetve indítókártya csere esetén kizárólag a márkaszerviz által elvégzett cserét fogadja el.

III.3. Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a gépjármű fe- letti rendelkezést korlátozó szerződést kötnek (elidegenítési, ter- helési tilalom, zálogjog stb.) az ez irányú szerződés létrejöttét a szerződő köteles haladéktalanul bejelenteni.

III.4. Amennyiben a jelen fejezet a biztosított/szerződő részére közlé- si, változásbejelentési vagy felvilágosítás adási kötelezettséget határoz meg, úgy ezen kötelezettségek a Polgári Törvénykönyv

540. §-a szerinti közlési és változásbejelentési, valamint az 544.

§-a szerinti felvilágosítás adási kötelezettség körébe tartoznak és ezáltal, amennyiben a bejelentés tartalma nem felel meg a valóságnak, illetve a szerződő/biztosított ezen kötelezettségeit megszegi, úgy biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a szerződő/bizto- sított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

III.5. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes át- adásakor köteles a jogszerű használót tájékoztatni a jelen biz- tosítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről, és tőle meg- követelni azok betartását.

10. fejezet

Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

I. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és eny- híteni. A felek megállapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.

II. A kármegelőzés azon költségeit, amelyek a felek megállapodása alapján merültek fel, a biztosító 10% önrész érvényesítése mel- lett téríti meg azzal, hogy a kifizetett összeg nem haladhatja meg a káridőponti érték (vételkori számlaérték szolgáltatás esetén a

vételkori számlaérték) 20%-át. A kárenyhítés költségét a bizto- sító önrész érvényesítése nélkül megtéríti, de a kifizetett összeg nem haladhatja meg a káridőponti érték (vételkori számlaérték szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték) 20%-át.

III. A szerződő/biztosított együttműködési, kármegelőzési és kár- enyhítési kötelezettségére tekintettel a gépjármű forgalmi enge- délyét, indítókulcsát, indítókártyáját és törzskönyvét nem hagy- hatja a gépjárműben.

11. fejezet

A biztosító mentesülése

I. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartás- ban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üze- meltetésében közreműködő alkalmazottai, illetőleg megbí- zottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkez- ménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kár- megelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották.

I.1. Súlyosan gondatlannak minősül többek között az a maga- tartás, ha:

a) a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véralko- holszint, illetve 0,5 mg/l légalkoholszint alatti alkoho- los befolyásoltság alatt vezették, vagy kábítószeres befolyá-soltságállapotában,illetvevezetésrealkalmatlanálla- potban vezették, vagy a vezetést ilyen személynek en- gedték át,

b) szakszerűtlen üzemeltetés okozta a kárt,

c) a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő meg- állapítása szerint a gépjármű a baleset időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a kár- esemény ennek következménye,

d) ha a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat meg- sértett,

e) a gépjármű gumiabroncsa(i), vagy fékrendszere(i) nem felelt(ek) meg a közlekedésbiztonság követelményének,

f) a kárt a gépjármű túlterhelése, vagy a rakomány szak- szerűtlen rögzítése és annak elmozdulása okozta,

g) ha a gépjárművet végrehajtás alá vonják és a biztosított ennek ellenére tovább használja a gépjárművet, a vég- rehajtó felszólítására nem adja át vagy nem a felelős őr- zés szabályainak megfelelően jár el és a biztosítási esemény ebben az időszakban következik be.

I.2. A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megsértésének minősül különösen:

a) lopáskockázat vonatkozásában, ha a biztosított gép- jármű az első forgalombahelyezést követően bármely okból kifolyólag (pl. ablaküveg-rongálás, lopáskísérlet, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus in- dítókártya elhagyása, stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használható, vagy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű használatára és a szerződő, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerű javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a gépjárművet megfelelően lezárt helyen

b) ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indítókártyája, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés tá- virányítója, kulcsa.

c) ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű forgalmi engedélye vagy törzskönyve.

A 11. fejezet I.2.a) pontjában írt körülmények bekövetkezé- sétől kezdődően a biztosító kockázatvállalása a lopáskoc- kázat körében szünetel. A biztosító a lopáskockázatot a szakszerű javítás, csere biztosító részére történő bemu-

tatását, vagy számlával történő igazolását követő nap 00.00 órától vállalja ismét.

A biztosító nem téríti a lopáskockázat megszakadása és annak újra életbe lépése között bekövetkezett lopás biz- tosítási eseményen alapuló és azzal közvetlen ok-okozati összefüggésben bekövetkezett károkból eredő biztosítási szolgáltatás iránti igényeket.

II. A biztosító fenntartja a jogait a szerződés érvénytelen- ségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülésére, ha a szerződő/biztosított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet is- mert vagy ismernie kellett elhallgat vagy a valóságnak nem megfelelően közöl, vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére vagy annak mértékére kihatással van.

III. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biz- tosító azon károk megtérítése alól, amelyek a 9. és 10. fejez- etben foglalt kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek.

IV. Nem téríti a biztosító a kárt, ha biztosítási esemény bekö- vetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.

V. Nem téríti a biztosító a kárt abban az esetben, amennyiben a gépjármű vezetőjének káridőpontban meglévő véralkohol/ légalkohol szintjét vagy kábítószeres befolyásoltsági álla- potát, illetve vezetésre alkalmatlan állapotát azért nem le- het meghatározni, mert a gépjármű vezetője kivonja magát a rendőri intézkedés alól, vagy úgy nyilatkozik, hogy a biz- tosítási esemény és az alkoholszint vagy egyéb orvosi/ szakértői vizsgálata között alkoholt vagy a vezetési képes- ségre egyébként hátrányosan ható szert fogyasztott és fen- tiek miatt a véralkohol/légalkohol szintre vonatkozó adat vagy a vezetési képesség tekintetében egyéb lényeges körülmény kideríthetetlenné vált.

VI. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köteles a jogszerű használót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről, és tőle megkövetelni azok betartását.

12. fejezet Bonus

A biztosító az alábbi feltételek szerint a szerződést bonus, vagy malus osztályba sorolja és az adott osztályhoz megállapított mértékű szorzószám alkalmazásával állapítja meg a biztosítási díjat.

I. Bonus-malus osztályok

A jelen casco biztosítási feltételben foglaltak szerint a biztosító 10 bonus osztályt (C00, C01, … C09) és 3 malus osztályt (M03, M02 és M01) különböztet meg. A casco biztosítási szerződés bonus-malus osztályba történő besorolása esetén a biztosító a szerződés alapdíját alapul véve az alábbi táblázatban foglalt díjmódosítást alkalmazza:

Bonus-malus osztály	M03	M02	M01	C00	C01	C02	C03
Szorzószám	1,20	1,10	1,05	1,00	0,95	0,90	0,86

Bonus-malus osztály	C04	C05	C06	C07	C08	C09
Szorzószám	0,82	0,78	0,74	0,70	0,67	0,63

II. A bonus osztály megállapításának szabályai a szerződés meg- kötésének időpontjában határozatlan idejű, vagy olyan határozott idejű szerződéseknél, amelyek tartama legalább 1 év:

II.1. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bonus besorolásának, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hiányának fi- gyelembe vétele

II.1.1. Amennyiben a casco biztosítási szerződésben biztosított gépjárműre

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában nincs hatályos, határozatlan idejű kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződés, vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg nem köt határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést a szerződő, vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában van a szerződőnek hatályos határozatlan idejű Generali-Providen- cia Zrt-nél fennálló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése, de ezen szerződés terhére a bonus-malus beso- rolását érintő káresemény történt a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontját megelőző 6 éves időtartamban, vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg a Generali- Providencia Zrt-nél köt határozatlan idejű kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződést a szerződő, de a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéshez benyújtásra kerülő kártörténeti igazolás alapján (vagy évfordulóra történő felmondás esetén a bekért adatok alapján) a korábbi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés(ek) terhére a bo- nus-malus besorolását érintő káresemény történt a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontját megelőző 6 éves időtartamban, vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában van a szerződőnek hatályos határozatlan idejű kötelező gépjármű- felelősségbiztosítása és az malus osztályba sorolt, vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg köt hatá- rozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szer- ződést a szerződő, és a kötelező gépjármű-felelősségbizto- sítási szerződéshez benyújtásra kerülő kártörténeti igazolás szerint (vagy évfordulóra történő felmondás esetén a bekért adatok alapján) a szerződő malus osztályba sorolt

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában van a szerződőnek hatályos, nem a Generali-Providencia Zrt-nél fennálló határozatlan idejű kötelező gépjármű- felelősségbiztosítása és a II.1.4. pont szerinti igazoló esz- közökkel igazolt adatok alapján a szerződés A00 bonus osz- tályba sorolt, vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg nem a Generali-Providencia Zrt-nél köt határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést a szerződő, és a

II.1.3. Amennyiben a szerződő

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában a casco biztosítási szerződésben biztosított gépjárműre hatályos határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezik a Generali-Providencia Zrt-nél, vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg a casco szerződésben biztosított gépjárműre köt határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést a Gene- rali-Providencia Zrt-nél,

úgy ezen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésnek a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában hatályos bonus osztálya alapján is jogosult a casco biztosítási szerződés C04 vagy annál kedvezőbb casco bonus osztályba sorolásra amennyiben

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában a casco biztosítási szerződésben biztosított gépjárműre hatályos, határozatlan idejű Generali-Providencia Zrt-nél fennálló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés terhére a bonus-malus besorolását érintő káresemény nem történt a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontját megelőző 6 éves időtartamban, vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg a casco szerződésben biztosított gépjárműre a Generali-Providen- cia Zrt-nél kötött, határozatlan idejű kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződéshez benyújtásra kerülő kár- történeti igazolás alapján (vagy évfordulóra történő felmon- dás esetén a bekért adatok alapján) a korábbi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés(ek) terhére a bo- nus-malus besorolását érintő káresemény nem történt a cas- co biztosítási ajánlat aláírásának időpontját megelőző 6 éves időtartamban.

A casco szerződés bonus osztályba sorolására a fenti feltételek figyelembevételével az alábbi táblázatban feltüntetettek szerint kerül sor.

Új casco szerződés Új casco szerződés bonus osztályba sorolásának bonus osztálya feltételei

C00 Jelen fejezet II.1.1. pontjában foglaltak esetén C01

C02 Jelen fejezet II.1.2. pontjában foglaltak esetén

C03

A kgfb szerződés bonus osztálya - A00, (kivéve a II.1.2. pontba tartozó, A00 bonus osztályba tartozó szerző- dések) vagy

- B01, vagy

II.1.4. pont szerinti igazoló eszközökkel igazolt adatok alap-

xxx a szerződés A00 bonus osztályba sorolt

úgy a casco biztosítás tekintetében érvényesíthető bonus osztály C00.

II.1.2. Amennyiben

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában a casco biztosítási szerződésben biztosított gépjármű szerződőjének van a Generali-Providencia Zrt-nél hatályos, határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése, vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg a casco szerződésben biztosított gépjárműre a szerződő a Generali- Providencia Zrt-nél köt határozatlan idejű kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződést és

C04

C05

C06 C07 C08

- B02, vagy

- B03, vagy

- B04, vagy

- B05,

továbbá a jelen fejezet II.1.3. pontban írt feltételek fennállása

A kgfb szerződés bonus osztálya B06, B07, B08 to- vábbá a jelen fejezet II.1.3. pontban írt feltételek fenn- állása

A kgfb szerződés bonus osztálya B09 továbbá a jelen fejezet II.1.3. pontban írt feltételek fennállása

A kgfb szerződés bonus osztálya B10 továbbá a jelen fejezet II.1.3. pontban írt feltételek fennállása

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bonus-malus rend- szerébe a vonatkozó jogszabály szerint új belépőnek minősül, azaz a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontját megelőző

2 évben nem rendelkezett azonos járműkategóriába tartozó gépjármű vonatkozásában kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tási szerződéssel, úgy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján a casco biztosításon érvényesíthető bonus osztály C02.

II.1.4. Amennyiben a szerződő

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában nem a Generali-Providencia Zrt-nél rendelkezik a casco biztosítási szerződésben biztosított gépjárműre hatályos határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg nem a Generali-Providencia Zrt-nél köt a casco szerződésben biz- tosított gépjárműre határozatlan idejű kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződést,

úgy a casco biztosítási szerződésre a szerződőnek a casco biz- tosítási ajánlaton tett nyilatkozataival is érvényesíthető a C01, C02, C03 vagy C04 casco bonus osztályba sorolás ezen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésnek a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában hatályos bonus osztálya alapján feltéve, hogy a casco biztosítási szerződés szerződője a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás biztosítója által kiállított okirat (II.1.4.1. pont) másolatának a biztosítóhoz történő benyújtásával igazolja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bonus fokozatát a II.7.1. pontban megjelölt határidő leteltét megelőzően.

II.1.4.1.

A jelen II.1.4. pontban meghatározott kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítás biztosítója által kiállított okiratként a biztosító a következő dokumentumokat fogadja el:

– egy évnél nem régebben kiállított kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítási kártörténeti igazolás,

– olyan csekk, díjbekérő vagy kötvény, amelyen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában érvényes bonus fokozata fel van tüntetve.

– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés vonat- kozásában a következő biztosítási évre szóló díjértesítő, amelyen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak a következő biztosítási évre vonatkozó bonus fokozata fel van tüntetve. Ebben az esetben a casco biztosítás díjának kiszámításakor a díjértesítőben szereplő bonus fokozatot kell figyelembe venni.

A casco biztosítási szerződés bonus osztályba sorolására a fen- ti feltételek figyelembevételével az alábbi táblázatban feltünte- tettek szerint kerül sor.

Új casco szerződés Új casco szerződés bonus osztályba bonus osztálya sorolásának feltételei

A II.1.4. pontban foglalt kgfb szerződés bonus osztálya

– B01, vagy

– B02, vagy

igazolja a korábbi casco biztosítás megszakítás nélküli kár- mentes időszakát a II.7.1. pontban megjelölt határidő leteltét megelőzően.

II.2.3. Amennyiben a szerződő a II.7.1. pontban megjelölt határidő leteltét megelőzően adja át a biztosítónak az előző biztosító(k) által kiállított igazolást, úgy ebben az esetben a biztosító a szerződést a kockázatviselés kezdetétől a II.2.6. pontban meg- határozott bonus osztályba sorolja.

II.2.4. Amennyiben a szerződő a II.7.1. pontban megjelölt határidő leteltét megelőzően nem adja át a biztosítónak az előző biztosító(k) által kiállított igazolást, úgy ebben az esetben a biz- tosító a szerződést az igazolás bemutatásakor folyamatban lévő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal a II.2.6. pontban meghatározott bonus osztályba sorolja.

II.2.5. Amennyiben a szerződő rendelkezik a jelen biztosítási feltételek alkalmazásával megkötött casco biztosítási szerződésen túlmenően egy további, másik gépjármű vonatkozásában, bármely Magyarországon működő biztosítónál fennálló casco biztosítási szerződéssel, úgy a biztosító a szerződést abban az esetben sorolja a jelen feltételek szerinti casco bonus osztályba, amennyiben a másik gépjárműre vonatkozó casco szerződés érdekmúlással, vagy a szerződő általi jogszerű felmondással megszűnik. A biztosító a biztosítási szerződés megszűnését igazoló, a másik biztosító által kiállított okirat bemutatásának napján kezdődő hatállyal sorolja be a szerződést a megfelelő bonus osztályba.

Amennyiben a szerződő több, a jelen biztosítási feltételek al- kalmazásával megkötött casco biztosítási szerződéssel is ren- delkezik, úgy a fentiek szerinti igazolás alapján a biztosító csak egy casco biztosítási szerződés vonatkozásában veszi figye- lembe a bonus besorolásra vonatkozó feltételek megszerzését.

II.2.6. A casco szerződés bonus osztályba sorolására a fenti feltételek figyelembevételével az alábbi táblázatban feltüntetettek szerint

C01

C02

– B03, vagy

– B04, vagy

– B05,

továbbá a II.1.4. pontban írt feltételek fennállása.

A II.1.4. pontban foglalt kgfb szerződés bonus osztálya

– B06, vagy

– B07, vagy

kerül sor.

Új casco szerződés Új casco szerződés bonus osztályba bonus osztálya sorolásának feltételei

C00 A kármentes évek száma egy évnél kevesebb

A kármentes évek száma egy évet elérő, de két évnél

C03

C04

– B08,

továbbá a II.1.4. pontban írt feltételek fennállása.

A II.1.4. pontban foglalt kgfb szerződés bonus osztálya

– B09,

továbbá a II.1.4. pontban írt feltételek fennállása.

A II.1.4. pontban foglalt kgfb szerződés bonus osztálya

– B10,

továbbá a II.1.4. pontban írt feltételek fennállása.

C01 C02 C03

C04

C05

kevesebb

A kármentes évek száma két évet elérő, de három év- nél kevesebb

A kármentes évek száma három évet elérő, de négy évnél kevesebb

A kármentes évek száma négy évet elérő, de öt évnél kevesebb

II.2. Korábbi casco biztosítás kármentességének figyelembevétele

II.2.1. Amennyiben a casco biztosítási szerződés szerződője

– bármely Magyarországon működő biztosítónál a casco biz- tosítási ajánlat aláírását megelőző egy éven belül rendelkezett szerződőként casco biztosítási szerződéssel és

– a szerződés megszűnésének oka nem díjnemfizetés volt, továbbá

– a szerződő – az előző biztosító(k) által kiadott – okirattal iga- zolja az alábbiakban meghatározott időtartamú megszakítás nélküli kármentes időszakot,

úgy ebben az esetben a II.2.6. pontban meghatározott bonus osztályba sorolásra jogosult.

II.2.2. A biztosító a szerződőnek az új casco biztosítási ajánlaton tett nyilatkozatai alapján az új casco biztosítás díjának kiszámítá- sa során a szerződést a II.2.6. pontban meghatározott bonus osztályba sorolja feltéve, hogy a casco biztosítási szerződés szerződője a jelen pontban meghatározott előző biztosító(k) által kiadott igazolásnak a biztosítóhoz történő benyújtásával

C06 A kármentes évek száma öt évet elérő, de hat évnél kevesebb

C07 A kármentes évek száma hat évet elérő, de hét évnél kevesebb

C08 A kármentes évek száma hét év vagy azt meghaladó

* Kármentes évek száma = Az új casco szerződés kockázatviselés kezdetének éve – casco kármentességi időszak kezdetének éve

II.3. A gépjármű használati idejének figyelembevétele

II.3.1. Amennyiben a casco biztosítási szerződésben meghatáro- zott kockázatviselés kezdetének időpontjában a casco biz- tosítási tarifálási partner ilyen minőségben egy évet meghaladó időtartamban a biztosított gépjármű tulajdonosa vagy üzemben tartója (figyelemmel a II.3.3. pontban írtakra), úgy ezen tény alap- ján a casco biztosítási szerződésre C04 casco bonus osztály érvényesíthető.

II.3.2. A biztosító a II.3.1. pontban meghatározott egy éves időtartam (365 nap, szökőévben 366 nap) elteltét elsősorban a forgalmi engedély kiállításának időpontja alapján ellenőrzi. Amennyiben

a biztosító olyan hiteles információk birtokába jut, miszerint az így megállapított körülmények nem valósak és a II.3.1. pontban meghatározott egy éves időtartam a kockázatviselés kezdetének időpontjában még nem telt el, úgy a szerződést a hiteles adatok figyelembevételével módosítja a kockázatviselés első napjától kezdődő hatállyal.

II.3.3. A tarifálási partnernek jelen casco biztosítási feltételek szem- pontjából a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzemben tartó minősül. Amennyiben a gépjármű forgalmi engedélyébe nincs bejegyezve üzemben tartó, úgy a tarifálási partnernek a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett tulajdonos minősül. Finanszírozott gépjárművek esetén, amennyiben a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett tulajdonos a finanszírozó cég, úgy a tarifálási partnernek a finanszírozott természetes vagy jogi személy, vagy más szervezet (lízingbe vevő, részletre vá- sárló, tartós bérbe vevő, hitelt felvevő személy) minősül. A fi- nanszírozott természetes személy nevét és életkorát, valamint állandó lakhelyét, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén nevét és székhelyét a finanszírozási szerződés ide vonatkozó dokumentációjával kell igazolni.

II.3.4. A casco szerződés bonus osztályba sorolására a fenti feltételek figyelembevételével az alábbi táblázatban feltüntetettek szerint kerül sor.

Új casco szerződés Új casco szerződés bonus osztályba bonus osztálya sorolásának feltételei

C04 A II.3.1., II.3.2. és II.3.3. pontban leírt feltételek

együttes teljesülése

II.4. A II.1., II.2. és II.3. pontokban meghatározottak szerint érvénye- síthető bonus fokozatok közül egyidejűleg csak egy vehető fi- gyelembe. Amennyiben a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg egynél több feltétel is teljesül, abban az esetben a biztosító a casco szerződést a kedvezőbb bonus osztályba so- rolja.

II.5. A II.1.–II.4. pontokban foglaltakkal ellentétben, amennyiben a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában a casco biz- tosítási szerződésben biztosított gépjármű vonatkozásában

– a Generali-Providencia Zrt-nél van érvényes és hatályos casco biztosítás, melynek közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezi a szerződő az új casco biz- tosítási szerződés megkötésére figyelemmel, vagy

– a Generali-Providencia Zrt-nél előzmény casco biztosítás állt fenn,

és a II.5.1. pontban írt további feltételek is teljesülnek, úgy ab- ban az esetben az új casco biztosítás bonus osztályba sorolása kizárólag C00 lehet.

II.5.1. További feltételek

A casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában a casco biztosítási szerződésben biztosított gépjármű vonatkozásában fennálló, vagy fennállt korábbi casco biztosítási szerződés az új casco biztosítással azonos alapkockázatokra (lopáskár, elemi kár, töréskár) nyújt biztosítási fedezetet, és az új casco biztosítási ajánlat aláírásának napját megelőző 90 napon belül a biztosított gépjármű tulajdonjogában nem történt változás, továbbá

– a korábbi casco biztosítási szerződés hatályos és díjjal fede- zett, vagy

– a korábbi casco biztosítási szerződés utolsó be nem fize- tett díjának esedékessége az új casco biztosítási ajánlat aláírásának napját megelőző 90 napon belül volt, vagy

– a korábbi casco biztosítási szerződés megszűnésének időpontja az új casco biztosítási ajánlat aláírásának nap- ját megelőző 90 napon belül volt és a casco biztosítás megszűnésének oka

• díjnemfizetés, vagy

• szerződés átdolgozása, vagy

• biztosító általi felmondás, vagy

• szerződő általi – évfordulóra történő – felmondás abban az esetben, amennyiben a szerződő a díjat nem fizette ki a biztosító kockázatviselésének végéig.

II.6. Díjfizetés módjának figyelembevétele a casco biztosítási szer-

ződés bonus osztályának megállapításánál

Amennyiben az új casco biztosítási szerződés díjfizetésének módja csoportos beszedési megbízás, úgy a II.1., II.2., II.3., II.4.,

II.5. pontokban foglaltaknak megfelelően meghatározott casco bonus osztály módosul az alábbiak szerint:

Új casco szerződés Új casco szerződés bonus osztálya csoportos bonus osztálya beszedési megbízás díjfizetési mód esetén

C00 C02

C01 C03

C02 C04

C03 C04

C04 C05

C05 C06

C06 C07

C07 C08

C08 C09

II.7. A biztosító az új casco biztosítási szerződés bonus osztályba történő besorolására való jogosultság feltételeinek fennállását az új casco biztosítási szerződés kockázatviselés kezdetét követő

90. és 120. nap között ellenőrzi.

II.7.1. Amennyiben az ellenőrzés eredménye alapján

– a II.1.2., II.1.3. pontokban meghatározott kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződésnek a biztosító nyilvántartási rendszerében található bonus osztálya eltér az új casco biz- tosítási szerződés megkötésekor figyelembe vett bonus osz- tálytól, vagy

– a casco biztosítási szerződés szerződője a II.1.4. pontban meghatározott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás biz- tosítója által kiállított, a II.1.4.1. pontban hivatkozott igazoló okirat másolatát a biztosítóhoz nem nyújtja be az új casco biz- tosítási szerződés kockázatviselés kezdetét követő 90. napot megelőzően, vagy

– a casco biztosítási szerződés szerződője a II.1.4. pontban meghatározott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás biz- tosítója által kiállított, a II.1.4.1. pontban hivatkozott igazoló okirat másolatát a biztosítóhoz benyújtja az új casco biz- tosítási szerződés kockázatviselés kezdetét követő 90. napot megelőzően, de ezen okirat alapján nem jogosult a casco biz- tosítási ajánlaton tett nyilatkozatainak megfelelő bonus foko- zatra, vagy

– a biztosító nyilvántartási rendszerének adatai szerint a szerződő a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában nem rendelkezett a II.1.2., II.1.3. vagy II.1.4. pontoknak megfelelő hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel, vagy

– a casco biztosítási szerződés szerződője a II.2. pontban meg- határozott casco biztosítás előző biztosítója által kiállított, a

II.2. pontban hivatkozott igazoló okiratot a biztosítóhoz nem nyújtja be az új casco biztosítási szerződés kockázatviselés kezdetét követő 90. napot megelőzően, vagy

– a casco biztosítási szerződés szerződője a II.2. pontban meg- határozott casco biztosítás előző biztosítója által kiállított, a II.2. pontban hivatkozott igazoló okiratot a biztosítóhoz benyújtja az új casco biztosítási szerződés kockázatviselés kezdetét követő 90. napot megelőzően, de ezen okirat alap- ján nem jogosult a casco biztosítási ajánlaton tett nyilatkoza- tainak megfelelő bonus fokozatra, vagy

– a casco biztosítási szerződés tarifálási partnere a casco biz- tosítási szerződés kockázatviselés kezdetének időpontjában nem teljesíti a II.3. pontban meghatározott feltételeket

úgy a casco biztosítási szerződés bonus osztályba sorolása a cas- co szerződés kockázatviselésének kezdetére visszamenőleges hatállyal a jelen feltételekben foglaltaknak megfelelően módosul.

Amennyiben a II.7. pontban meghatározott 120 napos időtartam elteltét követően a II.1.2., II.1.3. vagy II.1.4. pontokban foglalt hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés os- ztályba sorolása módosul - függetlenül attól, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés osztályba sorolására milyen hatállyal kerül sor - úgy ezen tény a casco biztosítási szerződés bonus osztályba sorolását nem érinti.

Amennyiben a II.7. pontban meghatározott 120 napos időtarta- mon belül a II.1.2., II.1.3. vagy II.1.4. pontokban foglalt hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés osztályba sorolása módosul úgy ezen tény a casco biztosítási szerződés bonus osztályba sorolását kizárólag abban az esetben érinti, amennyiben a hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés bonus osztályba sorolása a casco biztosítási aján- lat aláírásával egyező, vagy azt megelőző időpontban kezdődő hatállyal módosul.

II.7.2. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a

II.1.2. vagy II.1.3. pontban meghatározott kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződés esetén a korábbi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés(ek) terhére a bonus- malus besorolását érintő káresemény történt a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontját megelőző 6 éves időtartamban, úgy a casco biztosítási szerződés bonus osztálya a casco szerződés kockázatviselésének kezdetére visszamenőleges ha- tállyal a jelen feltételekben foglaltaknak megfelelően módosul.

III. A bonus-malus osztály változása a szerződés tartama alatt

III.1. Ha a szerződő/biztosított valamely biztosítási évben nem vett igénybe bonust érintő biztosítási szolgáltatást, a szerződés bo- nus-malus osztálya a következő biztosítási évfordulótól kezdő- dően 1 osztállyal emelkedik (lásd III.3. pont). A legmagasabb bo- nus osztály C09.

III.2. Ha a szerződő/biztosított az adott biztosítási évben igénybe vett bonus besorolást érintő biztosítási szolgáltatást, vagy az adott biz- tosítási évet megelőzően vett igénybe bonus besorolást érintő biz- tosítási szolgáltatást, melyet a biztosító még nem vett figyelembe a szerződés bonus-malus osztályba sorolása vonatkozásában úgy a szerződés bonus-malus osztálya a következő biztosítási évfordulótól kezdődően módosul (lásd. III.3. pont).

III.3. Bonus-malus besorolás módosulása a III.1, és III.2 pont alapján

Bonus-malus beso- rolás az évfordulót megelőző napon	Bonus-malus besorolás a következő biztosí- tási évfordulótól kezdődően amennyiben az évfordulót megelőzően bekövetkezett, de még figyelembe nem vett bonus besorolást érintő esemény(ek) száma
	0 db	1 db	2 vagy több db
M03	M02	M03	M03
M02	M01	M02	M03
M01	C00	M01	M03
C00	C01	C00	M03
C01	C02	C01	M02
C02	C03	C02	M01
C03	C04	C03	C00
C04	C05	C04	C01
C05	C06	C05	C02
C06	C07	C06	C03
C07	C08	C07	C04
C08	C09	C08	C05
C09	C09	C09	C06

III.4. A casco szerződés bonus-malus osztályát nem érintik az alábbi biztosítási események, így a III.2. pont nem alkalmazandó,

– „Üvegkár” biztosítási esemény esetén, amennyiben az üveg sérülése az üveg cseréje nélkül kerül kijavításra, és a javítás teljes (nettó szolgáltatás esetén nettó) költsége nem éri el a káresemény időpontjában aktuális magyarországi Audatex kalkulációs programmal, és a sérült üveg cseréjével készített kalkuláció (nettó szolgáltatás esetén nettó) végösszegének 20%-át.

– „Üvegkár” biztosítási esemény esetén, amennyiben az üveg sérülése az üveg cseréjével, de utángyártott alkatrészek beépítésével kerül kijavításra, és a javítás teljes (nettó szolgáltatás esetén nettó) költsége nem éri el a káresemény időpontjában aktuális magyarországi Audatex kalkulációs programmal készített kalkuláció (nettó szolgáltatás esetén nettó) végösszegének 60%-át.

– „Töréskár”, „Elemi kár”, „Állat okozta kár” biztosítási ese- mények esetén, amennyiben kizárólag a jármű valamely fényszórója vagy egyéb külső lámpája sérül meg, és a helyre- állítás a sérült fényszóró vagy lámpa cseréje nélkül valósul meg.

– amennyiben a biztosító a jelen biztosítási feltétel 10. fe- jezetében meghatározott, a biztosítottat/szerződőt terhelő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség teljesítésére tekintettel nyújtott biztosítási szolgáltatást.

III.4.1. A casco szerződés bonus-malus osztályát nem érinti, így a

III.2. pont nem alkalmazandó, amennyiben a casco biztosítási szerződés General kiegészítő szolgáltatást vagy Autósegély-24 kiegészítő szolgáltatást tartalmaz és a szerződő/biztosított ezen kiegészítő biztosítási szolgáltatásokat veszi igénybe.

III.4.2. Ha a biztosító által nyújtott biztosítási szolgáltatás a biztosító részére maradéktalanul megtérül, úgy az adott biztosítási ese- mény nem érinti a casco szerződés bonus-malus osztályba sorolását. Amennyiben a megtérülés időpontjában a casco szerződés bonus-malus osztályának átsorolása már megtörtént, úgy a biztosító a megtérülés időpontját követően 30 napon belül visszaállítja a szerződés bonus-malus osztályát. A szerződés bonus-malus osztályának visszaállítása miatt keletkező esetleges többlet díjbefizetést a biztosító a szerződés következő esedékes díjába (díjrészletébe) beszámítja.

IV. A bonus-malus osztályba soroláshoz fűződő egyéb ren- delkezések

IV.1. A bonus-malus osztályba sorolás a szerződő személyéhez fűződik.

IV.2. Amennyiben a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés a biztosítási díj nem fizetése miatt szűnik meg, úgy a szerződés bonus-malus osztálya a megszűnés időpontjában legfeljebb C00 bonus osztályú vagy bármely malus osztályú lehet.

13. fejezet

A szerződésben érintett felek jogállása

A szerződőre/tulajdonosra vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt/tulajdonost.

14. fejezet Elévülés

A szerződés elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 324. § (1) bekezdésében meghatározott általános öt éves elévülési időtől.

Jelen szerződésből származó igények 1 év elteltével elévülnek.

15. fejezet

Biztosítási alapdíj és/vagy önrészesedés módosítása

A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás alapdíjának és/vagy önrészesedésének mértékét a kockázati tényezők, így különösen az al- katrészárak és szervizdíjak mértékének, a balesetek és gépjárműlopások kockázatának változására figyelemmel, a biztosítási szerződés évfor- dulójának napjától kezdődő hatállyal módosíthatja.

A biztosítási alapdíj és/vagy önrészesedés jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási alapdíj és/vagy önrészesedés mó- dosításáról és annak mértékéről a módosítás hatályba lépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biz- tosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulót megelőzően a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja.

Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat és/vagy önrészesedést köteles megfizetni.

Hatályos: 2012. július 1-jétől

16. fejezet

A szerződés módosítása

Ezen feltételeken alapuló szerződés módosítása csak írásban történhet.

17. fejezet Egyebek

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános Vagyon- biztosítási Feltételek, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezé- sei irányadóak.

Záradékok

A szerződésre érvényes záradékok sorszámát a biztosítási ajánlat vagy kötvény kiállítása esetén a kötvény tartalmazza.

401. sz. záradék:

„A biztosított gépjárműre a forgalomba helyezés napjától a káridőponti értéket téríti meg a biztosító.”

403. sz. záradék:

„A biztosítás az előírt biztonságtechnikai berendezés hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.”

405. sz. záradék:

„A biztosítás nem terjed ki lopáskockázatra a rendszámnak vagy al- vázszámnak a gépjármű üvegfelületébe történő bemaratásának hiánya miatt.”

407. sz. záradék:

Amennyiben a kockázatviselés kezdete rovat kitöltésre kerül, úgy – a szerződés létrejötte esetén – a kockázatviselés kezdete (a szerződés hatályba lépése) ezen dátumtól kezdődik.”

410. sz. záradék:

„A biztosítási szerződés hatálya alá tartozó gépjárműre a biztosító tö- rés-, elemi-, üvegtörés és lopáskárok esetében nettó, azaz ÁFA nélküli térítést nyújt.”

419. sz. záradék:

„A biztosító szolgáltatást kizárólag a próbarendszámhoz tartozó indí- tási naplóba bejegyzett időtartam alatt és útvonalon bekövetkezett biz- tosítási eseményekre nyújt, a kötvényen feltüntetett biztosítási összeg alapulvételével.”

421. sz. záradék:

„A Járművek casco biztosításának különös feltételeinek területi hatályra vonatkozó fejezetével ellentétben a biztosítási védelem nem terjed ki a volt Szovjetunió utódállamaira.”

422. sz. záradék:

„A Járművek casco biztosításának különös feltételeinek területi hatály- ra vonatkozó fejezetével ellentétben a biztosítási védelem csak Ma- gyarország területére terjed ki.”

425. sz. záradék:

„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai berendezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározottaknak:

– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját, az ajtókat, a motor- teret, csomagteret, a riasztó beépítését jelző berendezés (fényvisz- szajelzés, LED) van beépítve, valamint a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad és megakadályozza a motor indítását,

– vagy gyári immobiliser (indításgátló berendezés) beépítése szük- séges

– vagy olyan immobiliser (indításgátló berendezés) beépítése szük- séges, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja.”

426. sz. záradék:

„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai beren- dezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározottaknak:

– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját, az ajtókat, a motor- teret, csomagteret, a riasztó beépítését jelző berendezés (fényvisz- szajelzés, LED) van beépítve, a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad, valamint beltéri mozgásérzé- keléssel, rezgésérzékeléssel rendelkezik, és távirányítással mű- ködtethető léptetőkódos vezérlőrendszerrel rendelkezik és

– olyan immobiliser (indításgátló berendezés) került beépítésre, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja. Ezen immobiliser (in- dításgátló) funkció betöltésére a gépjárműbe szerelt eredeti gyári immobilisert (indításgátló berendezést) elfogadja a biztosító.”

427. sz. záradék:

„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai berende- zés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározottaknak:

– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját (az ajtókat, a motor- teret, csomagteret), a riasztó beépítését jelző fényvisszajelző (LED) van beépítve, a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad, valamint beltéri mozgásérzékeléssel, rezgés- érzékeléssel, távirányítással működtethető léptetőkódos vezérlő- rendszerrel rendelkezik, amely indítja a MABISZ minősítéssel ren- delkező országos területi lefedettségű műholdas, elektronikus gépjármű követő és nyilvántartó, azonosító rendszert, amely a casco biztosítási szerződés fennállásának tartama alatt igazoltan működőképes és a rendszer beszereléséről és működéséről szóló szerződés a biztosítási ajánlathoz csatolásra került vagy

– olyan immobiliser (indításgátló berendezés) került beépítésre, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja (ezen immobiliser (indí- tásgátló) funkció betöltésére a gépjárműbe szerelt eredeti gyári immobilisert (indításgátló berendezést) elfogadja a biztosító) és MABISZ minősítéssel rendelkező országos területi lefedettségű műholdas, elektronikus gépjármű követő és nyilvántartó, azonosító rendszert, amely a casco biztosítási szerződés fennállásának tar- tama alatt igazoltan működőképes és a rendszer beszereléséről és működéséről szóló szerződés a biztosítási ajánlathoz csatolásra került.”

430. sz. záradék:

„A felek a kockázatviselés kezdetére (a szerződés hatálybalépésére) vonatkozóan halasztásban állapodnak meg. A kockázatviselés kezdete (a szerződés hatálybalépése) – a biztosítási szerződés létrejötte esetén

– a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont, feltéve ha az első biztosí- tási díjat a kockázatviselés kezdetének időpontjáig megfizették és a gépjármű fotózása a kockázatviselés kezdetét megelőző napon meg- történt. A kockázatviselés kezdetének időpontjában új, 0 km-es, Ma- gyarországon, hivatalos márkakereskedő által forgalomba helyezett sértetlen gépjármű esetén nem szükséges a gépjármű fotózása, ameny- nyiben a gépjármű vásárlási számlájának számát a casco biztosítási ajánlaton feltüntetik. Amennyiben a kockázatviselés kezdetének idő- pontjáig nem fizetik meg az első díjat, úgy a biztosítási védelem az első díj megfizetését követő nap 0. órájával lép életbe. A díjfizetés elmu- lasztásának jogkövetkezményeit a díjfizetésre kötelezett viseli.”

431. sz. záradék:

„Határozatlan idejű és olyan határozott idejű szerződéseknél, amelyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete (a szerződés hatály- balépése) – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási aján- laton feltüntetett időpont, feltéve ha az első díjat az ajánlat keltének napjától számított legkésőbb 30. napon megfizették. Amennyiben az ajánlat keltének napjától számított 30. napon túl fizetik meg az első díjat, úgy a biztosítási védelem az első díj megfizetését követő nap 0. órájával lép életbe. A díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit a díjfizetésre kötelezett viseli.”

434. sz. záradék:

„A Járművek casco-biztosításának különös feltételei 4. fejezetében meghatározottaktól eltérően, határozatlan idejű szerződések esetén a folytatólagos biztosítási díj nem fizetésekor a kockázatviselés megszűnik a biztosítási díj esedékességétől számított 75. nap elteltével.”

435. sz. záradék:

„A Járművek casco-biztosításának különös feltételei 1. fejezete I.3.2. pontjában meghatározottaktól eltérően poggyászlopás: Személyi használatú vagyontárgyaknak a gépjárműben ülő személyektől való elrablása vagy a gépjármű lezárt utasteréből dolog elleni erőszakkal való ellopása.”

436. sz. záradék:

„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai berendezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározottaknak:

– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját, az ajtókat, a motor- teret, a riasztó beépítését jelző berendezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, valamint a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad

– vagy gyári immobiliser (indításgátló berendezés) beépítése szük- séges

– vagy olyan immobiliser (indításgátló berendezés) beépítése szük- séges, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja.”

438. sz. záradék:

„A gépjármű finanszírozási szerződés érvényességének hatálya alatt a Járművek casco-biztosításának különös feltételei 4. fejezetében meg- határozottaktól eltérően, határozatlan idejű szerződések esetén a folytatólagos biztosítási díj nem fizetésekor a kockázatviselés megszű- nik a biztosítási díj esedékességétől számított 90.nap elteltével. A gépjármű finanszírozási szerződés megszűnését követően a casco biz- tosítási szerződés vonatkozásában a Járművek casco biztosításának különös feltételei 4. fejezetében foglaltak érvényesek.”

439. sz. záradék:

„A szerződő a jelen ajánlati csomagban biztosított kockázat(ok)ra vo- natkozó biztosítás(ok) első díjelőlegét tartalmazó biztosító által kiállí- tott (ajánlaton rögzített sorszámú) díjelőleg csekk(ek)et átvette. Határo- zatlan idejű és olyan határozott idejű szerződéseknél, amelyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete (a szerződés hatálybalépése)

– a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton fel- tűntetett időpont, feltéve, ha az első díjat az ajánlat keltének napjától számított legkésőbb 8.napon megfizették. Amennyiben az ajánlat kel- tének napjától számított 8.napon túl fizetik meg az első díjat, úgy a biztosítási védelem az első díj megfizetését követő nap 0.órájával lép életbe. A díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit a díjfizetésre kötelezett viseli.”

440. sz. záradék:

„A szerződő jelen ajánlati csomagban biztosított kockázat(ok)ra vonat- kozó biztosítás(ok) első díjelőlegét tartalmazó, biztosító által kiállított (ajánlaton rögzített sorszámú) díjelőleg csekke(ke)t átvette. Határozat- lan idejű és olyan határozott idejű szerződéseknél, amelyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete (a szerződés hatályba lépése)

– a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton fel-

tüntetett időpont, feltéve, ha az első díjat az ajánlat keltétől számított legkésőbb 30. napon megfizették.”

441. sz. záradék:

„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai berendezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározottaknak: a gépjármű MABISZ minősítéssel rendelkező országos területi lefedettségű mű- holdas, elektronikus gépjármű követő és nyilvántartó, azonosító rend- szerrel rendelkezik, amely a casco biztosítási szerződés fennállásának tartama alatt igazoltan működőképes és a rendszer beszereléséről és működéséről szóló szerződés a biztosítási ajánlathoz csatolásra került.”

442. sz. záradék:

„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai berendezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározottaknak:

Járó motornál a gépjármű önkényes elvitelének esetén védelmet kell nyújtania a következő műszaki követelmények szerint:

– vezetőoldali ajtó becsukása után legfeljebb 10 másodperc, vagy 10 m elmozdulás után a leállítási folyamatnak az elkövető által le nem állítható módon be kell indulnia,

– a leállítási folyamat indulásától számított legalább 30 másodperc után a gépjárműnek a környezet felé figyelemfelhívó vészjelzést, fényjelzést kell adnia (féklámpa villogtatása és vészvillogó, vagy hangjelzés is),

– a motor vagy a gépjármű leállításának legalább 40 másodperc – legfeljebb 3 percen belül meg kell történnie,

– a motor közvetlen leállítása előtt legalább 10 másodperccel a kör- nyezet figyelmét fel kell hívni a veszélyhelyzetre,

– a gépjárművet a feszültség elvételével és visszaadásával ne lehes- sen újraindítani.”

443. sz. záradék:

„Határozatlan idejű és olyan határozott idejű szerződéseknél, amelyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete – a casco biztosítási szerződés létrejötte esetén – az Átvételi Jegyzőkönyvben meghatáro- zott átvétel napja, amennyiben az első díjat vagy díjrészletet az Átvételi Jegyzőkönyvben foglalt átadás napjától számított legkésőbb 60. napon megfizették a biztosító részére. Amennyiben az Átvételi Jegyzőkönyv- ben foglalt átadás napjától számított 60. napon túl fizetik meg az első díjat vagy díjrészletet, úgy a biztosítási védelem az első díj vagy díjrész- let megfizetését követő nap 0. órájával lép életbe. A díjfizetés elmu- lasztásának jogkövetkezményeit a díjfizetésre kötelezett viseli.”

444. sz. záradék:

„A szerződés évfordulója minden esetben azon naptári negyedév első napja, melyben a kockázatviselés kezdődik.”

446. sz. záradék:

„A biztosító a Járművek casco biztosításának különös feltételei 2. fe- jezet I.6., 2. fejezet II.1.2., 2.fejezet VI., 5.fejezet V. pontjaiban foglal- taktól eltérően a gépjármű, fenti pontokban meghatározott mentésével, tárolásával, szállításra való előkészítésével és szállításával kapcsolatos számlával igazolt, indokolt költségeket legfeljebb a casco biztosítási ajánlaton illetve az ajánlattól történő eltérés esetén a kötvényben meg- határozott összeghatárig külön biztosítási díj fizetése ellenében meg- téríti.”

000.xx. záradék:

„A Járművek casco biztosításának különös feltételei 4. fejezetében foglaltaktól eltérően a biztosítási időszak az első évben a kockázatvi- selés kezdetének időpontjával kezdődik, és a szerződés létrejötte hónapját követő hónap 1. napjától számított 365. napon (szökőévben

366. napon) ér véget. A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetét (a szerződés hatálybalépését) megelőző napon, minden későbbi díj azon időszak első naptári hónapjának első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.”

452. sz. záradék:

„A Járművek casco biztosításának különös feltételei 2. fejezet II.3. pont- jában foglaltaktól eltérően az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) nem érvényesít. Kivételt képeznek a gépjármű azon alkatrészei, ame- lyeknél a kárfelvétel során megállapításra kerül, hogy korábbi sérülés javítása szakszerűtlen volt, vagy a javítást nem végezték el.”

454. sz. záradék:

„Truck Casco Optimal-Limited módozatú casco biztosítás esetén törés- és elemi károkra kizárólag a gépjármű javítási számlájának bemutatása ellenében fizet a biztosító kártérítést.”

455. sz. záradék:

„A biztosítás tartama alatt biztosítási esemény miatt bekövetkezett részkárok javítása esetén a biztosító megtéríti kölcsöngépjármű bérleti díját káreseményenként a gépjármű javításának indokolt időtartamára, de legfeljebb a szerződés aláírásakor az ajánlatban meghatározott időtartamra és összeghatárig, amennyiben a kölcsöngépjármű szolgál- tatás nyújtója a jelen casco biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt márkakereskedés és márkaszerviz.”

456. sz. záradék:

„A Márkahűség biztosítás alapján amennyiben a casco biztosítás szer- ződője/biztosítottja a Márkahűség biztosítás keretében meghatározott káreseményt szenvedett gépjárműve pótlására új gépjárművét a jelen casco biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt márkakereskedés- ben szerzi be, úgy a biztosító a casco biztosítási kártérítésen túl meg- téríti a káreseményt szenvedett gépjármű vételkori számlaértékének Márkahűség biztosítás keretében meghatározott százalékát.”

458. sz. záradék:

„A biztosító pótdíj megfizetése ellenében – a Járművek casco biztosí- tásának különös feltételei 8. fejezetének II. pontjától eltérően – ameny- nyiben azokra a casco biztosítási fedezet kiterjed, megtéríti azokat a törés- és elemi kár biztosítási eseményeket, amelyek a forgalmi rend- számmal ellátott különleges gépjárműben annak munkavégzése közben, vagy közlekedésre való előkészítése közben következtek be. Külön- leges gépjárműnek minősül az a gépjármű, amely felszereltsége, vagy a ráépített munkagép segítségével személy- és áruszállításon kívül más munka végzésére is képes.”

459. sz. záradék:

„Eltérően a Járművek casco biztosításának különös feltételei 11. feje- zet I.1.a), 11. fejezet IV. és 8. fejezet VI. pontjában megfogalmazot- taktól töréskárokra a szerződésben meghatározott önrészesedési konstrukció alapján számított önrészesedés kétszeresének levonásá- val a biztosító megtéríti a gépjárműben keletkezett kárt a Járművek casco biztosításának különös feltételei részkárokra és totálkárra vo- natkozó szabályozásának figyelembevételével.”

461. sz. záradék:

„Truck Casco biztosítási módozat esetén amennyiben a besorolási érték (az a szám, amelyre a díjtétel vetül) alacsonyabb, mint a gépjármű biz- tosítási szerződés megkötésének időpontjában érvényes tényleges értéke, a biztosító a besorolási érték és a szerződéskötés időpontjában érvényes tényleges érték arányának megfelelő kártérítést nyújt. Ha a besorolási érték nagyobb, mint a gépjármű biztosítási szerződés meg- kötésének időpontjában érvényes tényleges értéke, a gépjármű bizto- sítási szerződés megkötésének időpontjában érvényes tényleges érté- két meghaladó részben a besorolási értékre vonatkozó megállapodás semmis és a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.”

466. sz. záradék:

„A jelen casco biztosítási szerződés hatálya alatt a gépjárműben ide- gen gépjármű által okozott, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tartozó töréskárt a casco biztosító a Járművek casco biz- tosításának különös feltételeiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően,

de önrészesedés levonása nélkül téríti meg. A casco biztosítási szol- gáltatás önrész levonása nélkül történő teljesítésének feltételei a következők:

– a károkozó gépjármű üzemben tartójának kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási díjfizetése a káresemény időpontjában rendezett legyen (biztosítási fedezet) és

– ennek visszaigazolása felelősségbiztosítója részéről megtörténjen, továbbá

– a kártérítés jogalapja a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosítására vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések alkalmazásával megállapíthatóan egyértelmű és tisz- tázott legyen, s ez alapján

– a károkozó gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbizto- sítója a kártérítési felelősségét teljes egészében elismerje.

– Az önrész levonása nélküli szolgáltatás teljesítésének további felté- tele, hogy részkárok esetén a gépjármű helyreállítása az egyedi casco biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt szerviz által tör- ténjen.

A fenti feltételek együttes teljesülése esetén az aktív kárrendezés keretében teljesített kárkifizetések a casco biztosítás bonus beso- rolását nem befolyásolják. Amennyiben a fenti feltételek valamelyike is nem teljesül, a biztosító (erre irányuló károsulti igény esetén) az előze- tes casco kárrendezés keretében, a Járművek casco biztosításának különös feltételeiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően és önrész levonásával teljesíti szolgáltatását.”

467. sz. záradék:

„A biztosító a Járművek casco biztosításának különös feltételei 2. fe- jezet II.1.2. pontjában foglaltaktól eltérően részkárok esetén megtéríti a gépjármű mentésével, tárolásával és a szerződő lakóhelye szerinti legközelebbi, vagy az egyedi casco biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül, legfeljebb 100.000 Ft-ig.”

468. sz. záradék:

„A biztosító a Járművek casco biztosításának különös feltételei 2. fe- jezet II.1.2. pontjában foglaltaktól eltérően részkárok esetén megtéríti a gépjármű mentésével, tárolásával és a szerződő lakóhelye szerinti legközelebbi, vagy az egyedi casco biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül, legfeljebb 50.000 Ft-ig.”

469. sz. záradék:

„A biztosító a Járművek casco biztosításának különös feltételei 2. fe- jezet II.1.2. pontjában foglaltakat a jelen casco biztosítási szerződés vonatkozásában nem téríti meg.”

470. sz. záradék:

„A jelen casco biztosítási szerződés területi hatálya a Járművek casco biztosításának különös feltételei 3. fejezetében foglaltakkal ellentétben a Magyar Köztársaság területére terjed ki.”

471. sz. záradék:

„A jelen casco biztosítási szerződés vonatkozásában a gépjárművet ért totálkárok esetén a biztosító a Járművek casco biztosításának különös feltételei 2. fejezet I.2. pontjában foglaltakat nem alkalmazza, helyette a gépjármű első forgalomba állításának napjától a Járművek casco biz- tosításának különös feltételei 2. fejezet I.3. pontjában foglaltak kerülnek alkalmazásra.”

472. sz. záradék:

„A biztosító a jelen casco biztosítási szerződés vonatkozásában a Járművek casco biztosításának különös feltételei 2. fejezet I.2. pontjában foglaltakat a következő módon alkalmazza:

– A személygépjárművek és legfeljebb 3,4 tonna megengedett össz- tömegű tehergépjárművek totálkára és a teljes gépjárművet ért

lopáskárok esetén a gépjármű első forgalomba állítása napjától számított egy évig az alábbiak szerint térít a biztosító, amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a gépjármű az először forgalomba helyező tulajdonosé, a gépjárművet először Magyarországon, 1000 km-t nem meghaladó futásteljesítménnyel, márkakereskedő által, a gyártástól számított 1 éven belül garancia vállalás mellett helyezték forgalomba és a gépjármű a magyarországi Eurotax katalógus által definiált átlagos használtságú és futásteljesítményű valamint a káre- semény időpontjáig sérülésmentes volt. Az átlagos futásteljesítményt az Eurotax katalógusban meghatározott éves futásteljesítményhez

Megnevezés

Munkadíj

Alkatrész-

költség

Zárrongálás, kulcselvesztés esetén zárcsere, számítógép átkódolása, indítókártya pótlása (csak gyári garancia nyújtásával történő javítás esetén)

Lopásvédelmi berendezések beszerelése (riasztó, sebváltózár, stb.) (csak gyári garan- cia nyújtásával történő javítás esetén)

Igen Igen

Igen Igen

mérten időarányosan vizsgálja a biztosító.

Futómű ellenőrzés, beállítás, javítás Xxxx Xxxx

Lengéscsillapítók ellenőrzése, cseréje Xxxx Xxxx

Az első forgalomba helyezés

óta eltelt idő

Biztosítási szolgáltatás a vételkori

számlaérték százalékában

Fékrendszer ellenőrzése, javítása Xxxx Xxxx

0–12 hónapig 100%

Vételkori számlaérték: a biztosított gépjármű és annak biztosított extra

Gumiabroncsok cseréje, téli-nyári garnitúra átszerelése

A szervizkönyv előírásainak megfelelő rendszeres átvizsgálás

Igen Igen

Igen Nem

tartozékai vásárlásakor kibocsátott vételi számla végösszege, figyelembe véve a vevő részére a vételi számla végösszegében érvényesített vásár- lási kedvezményeket is.

Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja az ügyfél részéről

Gépjármű állapotfelmérése Igen Nem

Motordiagnosztika, szükség szerinti Igen Nem beállítások

nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni.”

Környezetvédelmi felülvizsgálat és igazolólap kiállításának díja

Igen Nem

475. sz. záradék:

„A Járművek casco biztosításának különös feltételeinek területi ha- tályra vonatkozó fejezetében foglaltakat meghaladóan a biztosítási védelem kiterjed Oroszország ázsiai területére, Azerbajdzsánra, Grú- ziára, Örményországra és Törökország ázsiai területére is.”

479. sz. záradék:

„BMW és Mini magyarországi márkaszervizben, számla ellenében tör- ténő javíttatás esetén a biztosító a jelen szerződésre vonatkozó ön- részesedési konstrukciót úgy alkalmazza, hogy a szerződésben meg- határozott minimum önrészesedésnek csak a felét vonja le minden olyan esetben, amikor a szerződés szerint egyébként a minimum önrésze- sedés levonása lenne indokolt. A százalékos önrészesedésre ez a ked- vezmény nem vonatkozik.”

480. sz. záradék:

„Amennyiben a gépjárművet a casco biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt márkaszervizben, számla ellenében javíttatják, úgy a bizto- sító a jelen szerződésre vonatkozó önrészesedési konstrukciót úgy alkalmazza, hogy a szerződésben meghatározott minimum önrészese- désnek csak a felét vonja le minden olyan esetben, amikor a szerző- dés szerint egyébként a minimum önrészesedés levonása lenne indo- kolt. A százalékos önrészesedésre ez a kedvezmény nem vonatkozik.”

482. sz. záradék:

„Tekintettel arra, hogy a felek szerződése fokozott jelentőséget tulaj- donít a meghatározott biztosítási események (különösen a töréskár, lopáskár és részlopás) bekövetkezésének megelőzésére, a biztosító a jelen záradék szerinti szolgáltatással kívánja elősegíteni a szerződő/ biztosított számára a kármegelőzési kötelezettségek teljesítését.

A szerződő/biztosított kármegelőzéssel kapcsolatos kötelezettségeit elsősorban a Járművek casco biztosításának különös feltételei 9., 10. és 11. fejezetei tartalmazzák, amelyek körében a töréskárok vonatkozá- sában megfogalmazásra került a gépjármű szakszerű üzemeltetésé- nek, gondos karbantartásának, megfelelő műszaki állapotban tartá- sának, míg a lopáskárok tekintetében a meghatározott esetekben a zárcsere követelménye.

Fentiekből következően a biztosító jelen záradék szerinti szolgáltatása kiterjed minden olyan kármegelőzési költség megtérítésére, amelyek a balesetmentes közlekedést, a gépjármű karbantartását, közlekedésbiz- tonságát és az eltulajdonításának megelőzését szolgálja. Az ezen ki- egészítő biztosítás keretein belül igénybe vehető szolgáltatásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Fényszórók beállítása, kiégett izzók cseréje Igen Igen Ablaktörlő lapátok cseréje Igen Igen

A garanciában térülő javítások költségeit a jelen kiegészítő biztosítás ter- hére nem téríti meg a biztosító (futómű, motordiagnosztika, stb).

A szolgáltatás biztosítási időszakonként összesen igénybe vehető érté- kének felső határa a biztosítási szerződés megkötésének időpontjában az ajánlaton, vagy kötvény kiállítása esetén a kötvényen meghatározott limitösszeg. A limitösszeget a biztosítási ajánlaton, vagy kötvény kiál- lítása esetén a kötvényen rögzítik a felek.

A szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy a szerződés esedékes díja a kármegelőzési kötelezettség teljesítésekor és azt megelőzően is folyamatos díjfizetéssel rendezve legyen.

A szerződő/biztosított a szolgáltatást minden biztosítási időszak hete- dik hónapjának első napjától a biztosítási időszak utolsó napjáig veheti igénybe a biztosítási összeg erejéig, de az előző biztosítási időszakok- ban fel nem használt összeg a következő biztosítási időszakokra át nem vihető. A biztosító a szolgáltatást kizárólag számla ellenében nyújtja. A szolgáltatás igénybevételének dátumaként a felek a kiállított számla kiállítási dátumát tekintik. A biztosító szolgáltatása a számla biztosító- hoz történő beérkezését követő 15 napon belül esedékes, önrésze- sedés levonása nélkül. A szolgáltatás igénybevétele a casco biztosí- tási szerződés bonus-malus osztályba sorolását nem befolyásolja.

A jelen záradék szerinti szolgáltatás igénybevétele esetén a limitösz- szeget meghaladó kifizetés a Járművek casco biztosításának különös feltételei 10. fejezet II. pontjának első mondatában foglaltak alkalma- zásával történik.

Az egy biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg kimerülése esetén a Járművek casco biztosításának különös feltételei 2. fejeze- tében foglalt éves biztosítási díj kiegészítését a szerződő vagy a helyébe lépő biztosított a jelen záradékban foglalt szolgáltatás esetén nem érvényesítheti.”

483. sz. záradék:

„A Járművek casco biztosításának különös feltételeiből az alábbi feje- zetek és pontok rendelkezései kizárásra kerülnek: 1.fejezet I.3.1., 1.feje- zet I.5., 2.fejezet II.5.”

484. sz. záradék:

„A Járművek casco biztosításának különös feltételeiből az alábbi fe- jezetek és pontok kizárásra kerülnek: 1. fejezet I.1., I.3.1., I.5., 2. fejezet

II.5. töréskártól független, önálló üvegkárokra vonatkozó szabályozása.”

485. sz. záradék:

„E-kommunikációs kedvezmény alkalmazható a casco biztosításon az alábbi esetben:

A kedvezmény alkalmazásának feltétele, hogy a szerződő megadja saját e-mail cím elérhetőségét és a hozzájárulását ahhoz, hogy a Ge- nerali-Providencia Biztosító Zrt. a megadott elérhetőségeken keresztül biztosítási szerződései megkötésével, kezelésével és esetleges meg- szüntetésével, szolgáltatási, kárrendezési igényével, kármegelőzéssel kapcsolatban, valamint a következő biztosítási időszakra várható díjról elektronikus úton információkat küldjön részére és ebből a cél- ból elérhetőségi adatait kezelje. Vállalja továbbá, hogy az e-mail cím- ben bekövetkezett változást – az információk illetéktelen személyhez jutásának elkerülése érdekében – 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenti. Tudomásul veszi, hogy a bejelentés elmulasztásából eredő esetleges kárért a biztosító nem vállal felelősséget. Tudomásul veszi, hogy amennyiben a biztosító a biztosítási szerződés megköté- sével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igény- nyel kapcsolatos tájékoztatást vagy nyilatkozatot az elektronikus alá- írásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben szabályozottaknak megfele- lően, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva, elektronikus úton (e-mail) küldi meg a szerződő részére, úgy az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumba foglalás az írásbeliség követelményének eleget tesz. Az elektronikus levél elküldésének tényét és időpontját a biztosító a későbbiekben bármikor igazolni tudja.”

486. sz. záradék:

„A felek a szerződés megkötésétől eltérő, későbbi kockázatviselési kez- detben állapodnak meg. Ebben az esetben a kockázatviselés meg- kezdésének feltétele, hogy az első biztosítási díjat a kockázatviselés kezdetének időpontjáig megfizették, és a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpontot megelőzően a biztosító vagy megbízottja által le- folytatott szemle alapján megállapítást nyerjen, hogy az ajánlaton megjelölt gépjármű biztosítási fedezetbe vonásának akadálya nincs. A kockázatviselés kezdetének időpontjában új, 0 km-es, Magyarorszá- gon, hivatalos márkakereskedő által forgalomba helyezett sértetlen gépjármű esetén nem szükséges a szemle lefolytatása, amennyiben a gépjármű vásárlási számlájának számát a casco biztosítási ajánlaton feltüntetik. Ebben az esetben a kockázatviselés kezdete a casco biz- tosítási ajánlaton feltüntetett időpont.

Amennyiben a szemle a szerződő érdekkörében felmerülő okból nem történik meg vagy az alább felsorolt okok valamelyikének fennállása a Biztosító, vagy megbízottja által lefolytatott szemle során megállapítást nyer, úgy az a biztosítási ajánlaton megjelölt gépjármű biztosítási fe- dezetbe vonásának akadályát képezi, és a szerződés nem lép hatályba, azaz a biztosító kockázatviselése nem kezdődik meg.

A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a fenti okból a koc- kázatviselés az ajánlaton megjelölt időpontban nem kezdődik meg, úgy a szerződés megszűnik a szerződés létrejöttének időpontjára visszamenőlegesen, és az esetleges díjelőleget a Biztosító visszafizeti a szerződő részére.

Amennyiben a lefolytatott szemle alapján megállapítást nyer, hogy az ajánlaton megjelölt gépjármű biztosítási fedezetbe vonásának akadálya nincs, de a kockázatviselés kezdetének időpontjáig az első díj nem kerül a biztosító részére megfizetésre, úgy a biztosítási védelem az első díj megfizetését követő nap 0. órájával lép életbe.

Biztosítási fedezetbe vonás akadályát képező körülmények:

– A szemléhez szükséges alábbi dokumentumok és egyéb tartozékok bármelyikének hiánya a szemlén:

• a gépjármű eredeti forgalmi engedélye, törzskönyve

• a gépjármű összes kulcsa, távkapcsolója, elektronikus indító- kártyája

• a riasztó vagy más egyéb biztonságtechnikai berendezés táv- kapcsolói, kulcsai

• az utólag beszerelt tartozékok (biztonságtechnikai berende- zések, extra felszerelések) típusát, értékét igazoló dokumen- tumok, számlák

• meghatalmazás abban az esetben, ha nem a gépjármű tulaj- donosa mutatja be a gépjárművet a szemlén (cégek esetén a meghatalmazó aláírási címpéldánya is szükséges)

• személyi igazolvány.

– A gépjármű fő azonosító adatainak (alvázszám, motorszám) ere- detisége kétséges, vagy nem azonosítható (átütött, lereszelt, mó- dosított TMM-es vagy AF-es).

– A gépjármű általános műszaki állapota nem teszi lehetővé a bizton- ságos közlekedést.

– A gépjármű jelentős kijavítatlan sérüléssel rendelkezik (jelentős az a sérülés, amelynek a biztosító vagy megbízottja által becsült javítási értéke a gépjármű kötéskori értékének 33%-át meghaladja).

– A gépjárműbe nincs beszerelve a biztosítási ajánlat záradékok ro- vatában előírt biztonságtechnikai berendezés (pl.: riasztó, immobi- liser).

– A biztosító a gépjármű állapota, az összes körülmény – így külö- nösen abban az esetben, amennyiben a gépjármű jelentős, a gép- jármű kárkori értékének legalább 33%-át elérő, kijavított előz- ménykárral rendelkezik – és a kárszakértői szemle alapján a kocká- zatot nem vállalja.”

487. sz. záradék:

„Verda szolgáltatás esetén a Járművek casco biztosításának különös feltételei az alábbi módosításokkal vonatkoznak a biztosítás szerződőjére/ biztosítottjára és a gépjármű mindenkori jogszerű használójára:

2. fejezet I.1.4. pont kimarad, helyette a következő szabályozás ér- vényes: (Totálkár az, ha valamely biztosítási esemény kö- vetkeztében…) a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a biztosító jelen záradék- ban foglalt szolgáltatása áfa-val növelten, az önrészesedés levonása előtt meghaladja a gépjármű bruttó káridőponti forgalmi értéke 70%-át. Amennyiben a biztosított ÁFA-visz- szaigénylési jogosultsággal rendelkezik a biztosított vagyon- tárgyra vonatkozóan, úgy a biztosító szolgáltatása a kár megtérítése tekintetében nettó értéken történik. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben önhor- dó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény, motorkerékpár esetén a váz sérülés miatt cserére szorul. Úgy a gazdaságtalan helyreál- lítás, mint a műszaki helyreállíthatatlanság tényét a biztosító állapítja meg. Áfa levonásra és visszatérítésre jogosult biz- tosított esetén a biztosító az eladási számla beérkezéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított jármű nettó káridőponti piaci értékéből. A biztosító a maradvány- érték áfa tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg a vonatkozó önrész figyelembevételével.

2. fejezet II.1.1. pont kimarad, helyette a következő szabályozás ér-

vényes: Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (I.1. pont), a biztosító szolgáltatása a biztosítási szerződésben rögzített anyag-, ill. alkatrészár százaléka alap- ján és a munkadíj alapján történik.

A munkadíjra nyújtott térítést a káresemény időpontjában aktuális, Magyarországon használt Audatex kárszámítá- si program segítségével megállapított munkaóraigény és amennyiben a biztosítási szerződésben rögzítésre kerül, úgy a fix óradíj határozza meg. Amennyiben a biztosítási szerződésben munkaóradíj nem kerül rögzítésre, úgy a káresemény időpontjában, Magyarországon aktuális Auda- tex kárszámítási program segítségével megállapított mun- kaóraigény és a Magyarországon átlagosan elfogadott ár- színvonalnak megfelelő munkaóradíj határozza meg a munkadíjra nyújtott térítést.

Amennyiben ugyanazon sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag elfogadott módszer is létezik, akkor a biz- tosító a legkisebb költséggel járó módszer (mint például műanyagjavítás, részelem-fényezés, spotfényezés, fényezés nélküli horpadás-javítás, szélvédő-javítás, kárpitjavítás, bőr- és műbőr felületek javítása) költségeit téríti meg.

A biztosító a helyreállításhoz szükséges anyag-, ill. alkat- részigényt a káresemény időpontjában aktuális, Magyar- országon használt Audatex kárszámítási program által meg- határozott alkatrész-, fényezőanyag és egyéb anyagárak (a fényezőanyagok árát 100% fényezési műhelyindex figye- lembevétele mellett, a felhasznált apróanyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának legfeljebb 2%-ában meg- határozva) összköltségének a biztosítási szerződésben rögzített százalékában téríti.

Kivételt képez az az eset, amennyiben az Audatex kalkulá- ciós program által feltüntetett alkatrészár nem a magyar- országi vezérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett. Ezen képzett árat a kárkalkuláció

eredményében az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy „A” betűjelzés mutatja. Ezen alkatrészárak esetén a kártérítés alapja a káresemény időpontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár.

2.fejezet II.1.3. pont kimarad, helyette a következő szabályozás ér- vényes: amennyiben a káresemény során sérült bizton- ságtechnikai berendezések, alkatrészek (mint például biz- tonsági öv, övfeszítő, légzsák illetve tartozékaik, mint lég- zsákelektronika, csúszógyűrű) cseréje szükséges, úgy azt kizárólag abban az esetben téríti meg a biztosító, ha a meg- nevezett alkatrészek beépítését követően azok bemérése és gyári előírásoknak megfelelő működőképességének iga- zolása az adott gépjárműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz által dokumentáltan megtörtént.

2.fejezet II.3. pont kimarad, helyette a következő szabályozás érvé- nyes: az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelke- dést) nem eszközöl. Kivételt képeznek ez alól azon alkat- részek, amelyek egyéb – nem a tárgyi káreseményben kelet- kezett – sérülésekkel (pl.: fénysérülés, karosszériasérülés, korrózió stb.) rendelkeznek, amennyiben az előzményi sé- rülési foknak megfelelő értékkel csökkentett alkatrészár ala- csonyabb, mint a biztosító szolgáltatása. Ebben az esetben a biztosító szolgáltatásának alapja az értékemelkedéssel kalkulált (azaz az előzményi sérülési foknak megfelelő érték- kel csökkentett) alkatrészérték. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.

2. fejezet II.8. pont kimarad, helyette a következő szabályozás érvé- nyes: Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben a szerződés egyéb feltételeivel kalkulált áfa nélküli, nettó helyreállítási költséget téríti.

Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a szerződés egyéb feltételeivel kalkulált áfa nélküli, nettó helyreállítási költséget téríti.

5. fejezet II. pont kimarad

5. fejezet III. pont kimarad

5. fejezet IV. pont kimarad.”

488. sz. záradék:

„Motor Casco biztosítási módozat esetén a Járművek casco biztosí- tásának különös feltételeiből kizárólag az alábbi pontok (a hozzátartozó előírásokkal, módosításokkal) vonatkoznak a biztosítás szerződőjére/ biztosítottjára és a gépjármű mindenkori jogszerű használójára:

1. fejezet: A biztosítás köre: Jelen biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a gépjárműben, alkat- részeiben, tartozékaiban keletkezett kárt, valamint egyéb szolgáltatást nyújt a következő biztosítási események bekövetkezése esetén, amennyiben azokra a megkötött szerződés kiterjed.

1. fejezet: I.1., I.2.,

1. fejezet: I.3. az alábbiak szerint: Amennyiben a megfelelően (az ösz- szes zárszerkezet zárt) lezárt gépjárművet ellopják, vagy jogtalan használat céljából önkényesen elveszik és a gép- jármű nem kerül meg. Nem minősül lopáskárnak, ha valaki a rábízott gépjárművet használja jogtalanul vagy a gépjármű- vet elsikkasztja.

I.3.1. az alábbiak szerint: Amennyiben a megfelelően lezárt gépjárműről annak alkatrészeit, tartozékait ellopják és azok nem kerülnek meg.

1. fejezet: I.4.

1. fejezet: II. az alábbiak szerint: A gépjármű a biztosítási ajánlatban leírt gyártmánynak, típusnak és kivitelnek megfelelően van biztosítva, beleértve a gyári széria alapkivitel felszereltséget meghaladó felszerelést és tartozékot, amennyiben az aján- latban felvételre kerültek. A gyártó által széria tartozékokon túlmenően beszerelt extrákat külön kell biztosítani.

2. fejezet: Biztosítási szolgáltatás: Biztosítási összeg az 1. fejezet I.1., I.2., I.3., I.4. pontban foglalt káreseményekre, totálkárnak minősülő kár esetén a 2. fejezet I.1., I.3., I.4., I.5. pontban foglaltak alapján meghatározott összeg. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett biztosítási szolgáltatás összegével csökken, kivéve, ha a szerződő fél vagy a helyébe lépő biztosított az éves díjat megfelelően kiegészíti (fedezet- feltöltés). A fedezetfeltöltési összeg ugyanolyan arányban áll

az éves biztosítási díjjal, mint a biztosítási szolgáltatás(ok) a gépjármű káridőponti értékével. A biztosítási díj feltöltését a biztosított kezdeményezheti írásban a biztosítónál, a fe- dezetfeltöltésre tekintettel fizetendő biztosítási díj összegét a biztosított kérése alapján biztosító kiszámítja.

A biztosító a megállapodás szerinti biztosítási események bekövetkezésekor a szerződés szerinti önrészesedés levo- násával az alábbi pontok szerint megállapított összeget fizeti, azzal, hogy amennyiben a szerződésben kedvezményezett került megjelölésre, úgy elsődlegesen a biztosító a megálla- pított összeget a kedvezményezettnek, ennek hiányában a biztosítottnak fizeti meg. A biztosított személy minden eset- ben a gépjármű forgalmi engedély szerinti tulajdonosa.

2. fejezet: I.1.,

2. fejezet: I.3 az alábbiak szerint: Az első forgalomba állítástól a bizto- sító a káridőponti forgalmi értéket téríti meg, figyelembe véve az esetleges előzménykárokat (értékcsökkenés). Káridő- ponti forgalmi érték: amely egy, a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú és használati jellegű gépjárműnek magyar forint- ban kifejezett forgalmi értéke, amely azonban nem lehet ma- gasabb az alábbi értékeknél:

Az első forgalomba helyezés

óta eltelt idő

Biztosítási szolgáltatás a vételkori

számlaérték százalékában

0–3 hónap 95%

4–6 hónap 90%

7–12 hónap 80%

13–24 hónap 70%

24 hónapon felül 65%

Vételkori számlaérték: a biztosított gépjármű és annak biz- tosított extra tartozékai vásárlásakor kibocsátott vételi számla végösszege, figyelembe véve a vevő részére a vételi számla végösszegében érvényesített vásárlási kedvezményeket is.

2. fejezet: I.4., I.5., I.6.

2. fejezet: II.1. pontja az alábbiak szerint: Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (I.1. pont), a biztosító az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

II.1.1. A helyreállítás Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfelelő alkatrész-, illetve munkadíjárak alapján igazolt költségeit. A térítés felső határa az alkatrészek tekintetében az illetékes magyarországi vezérképviselet által közzétett alkatrészár. Amennyiben ugyanazon sérülés hely- reállítására több eltérő, szakmailag elfogadott módszer is létezik, akkor a biztosító a legkisebb költséggel járó mód- szer (mint például műanyagjavítás, részelem-fényezés, spot- fényezés, fényezés nélküli horpadás-javítás, szélvédő-javí- tás, kárpitjavítás, bőr- és műbőr felületek javítása) költségeit téríti meg.

II.1.2. A gépjármű mentésével és a szerződő lakóhelye sze- rinti legközelebbi, a gépjármű szakszerű kijavítására alkal- mas műhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, szám- lával igazolt költségeket önrész levonása nélkül, legfeljebb 100 000 Ft-ig.

2. fejezet: II.3., II.4., II.6., II.7., II.8.,

2. fejezet: III., V., VI.

2. fejezet: VII. az alábbiak szerint: Az I., II., III., V., VI. pontok érte- lemszerűen vonatkoznak a biztosított gépjármű nem gyárilag beépített alkatrészeire és tartozékaira amennyiben az aján- laton felvételre kerültek.

2. fejezet: VIII.

3. fejezet

4. fejezet

5. fejezet: I. az alábbiak szerint: A lopás- és rabláskárt a külföldi rendőrhatóságnál, robbanás- és tűzkárt az illetékes tűz- rendészeti hatóságnál be kell jelenteni, az erről szóló jegy- zőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni. Külföldön bekövetkezett totál-, lopás- és rabláskár esetén a hazaérkezést követően haladéktalanul értesíteni kell a szer- ződőnek az illetékes hazai rendőri szervet is.

5. fejezet: II., III., IV., V., VI.

6. fejezet

7. fejezet

8. fejezet: I. egésze az alábbi kigészítéssel:

I.8. Bukósisako(ka)t és ruházato(ka)t ért károk

8. fejezet: III.

8. fejezet: IV. az alábbiak szerint: Nem téríti a biztosító azokat a nem széria tartozékokat és alkatrészeket, melyek az ajánlatban nem szerepelnek, beleértve a gyártó által beépített – de nem széria – tartozékokat is.

8. fejezet: V., VI., VII.

9. fejezet

10. fejezet

11. fejezet: I., I.1.

11. fejezet: I.2. az alábbiak szerint:

A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megsértésének minősül különösen:

a) lopáskockázat vonatkozásában, ha a biztosított gépjár- mű az első forgalombahelyezést követően bármely ok- ból kifolyólag (pl. lopáskísérlet, zárható tanksapka le- feszítése, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elekt- ronikus indítókártya elhagyása, stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használható, vagy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű használatára és a szerződő, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerű javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a gépjárművet megfelelően lezárt helyen.

b) ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gép- jármű kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indítókártyája, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirá- nyítója, kulcsa.

c) ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gép- jármű forgalmi engedélye vagy törzskönyve.

11. fejezet: II., III., IV., V., VI.

11. fejezet: VII. (új pont): A biztosító mentesül továbbá amennyiben a biz- tosított gépjárművel annak vezetője:

– az engedélyezett sebességet legalább 30%-kal túllépte;

– vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések vagy a gép- járműforgalom irányítására szolgáló egyéb jelzőbe- rendezések tilos jelzését figyelmen kívül hagyta;

– párhuzamosan közlekedő, illetve forgalmi ok(ok) miatt álló gépjárműsor(ok) között haladt.

13. fejezet

14. fejezet

15. fejezet

16. fejezet

17. fejezet”

489. sz. záradék:

„A biztosító a szerződésre a hatályos Járművek casco biztosításának különös feltételeinek 12. fejezetét nem alkalmazza.”

494. sz. záradék:

„Eco casco szolgáltatás választása esetén a Járművek casco biztosí- tásának különös feltételei („különös feltételek”) az alábbiak szerinti mó- dosításokkal hatályosak.

Eco casco szolgáltatás igénybevétele esetén az Eco gépjárműjavító szervizek a javítást jellemzően utángyártott, esetlegesen bontott alkat- részek felhasználásával, illetve beépítésével végzik el.

A különös feltételek 2. fejezet I.1.4. pontja az alábbiak szerint módosul:

„(Totálkár az, ha valamely biztosítási esemény következtében…) a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan vagy a helyre- állítás műszakilag nem indokolt. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a biztosító jelen záradékban foglalt szolgáltatása áfa-val növelten, az ön- részesedés levonása előtt meghaladja a gépjármű bruttó káridőponti forgalmi értéke 70%-át. Amennyiben a biztosított áfa-visszaigénylési jogosultsággal rendelkezik a biztosított vagyontárgyra vonatkozóan, úgy a biztosító szolgáltatása a kár megtérítése tekintetében nettó értéken történik. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyi- ben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény, motorkerékpár esetén a váz sérülés

miatt cserére szorul. Mind a gazdaságtalan helyreállítás, mint a műszaki helyreállíthatatlanság tényét a biztosító jogosult megállapítani. Áfa le- vonásra és visszatérítésre jogosult biztosított esetén a biztosító az eladási számla beérkezéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított jármű nettó káridőponti piaci értékéből. A biztosító a ma- radványérték áfa tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg a vonatkozó önrész figyelembevételével.”

A különös feltételek 2.fejezet II.1.1. pontja az alábbiak szerint módosul:

„Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (I.1. pont), a biztosító szolgáltatása a biztosító xxx.xxxxxxxx.xx weboldalán a Biz- tosító/Kapcsolatfelvétel/Kapcsolatfelvételi pont kereső menüpontban valamely Eco/Verda gépjárműjavító szervizként megjelölt javítószerviz által – kifejezetten Eco szolgáltatás feltüntetése mellett – kiállított számla alkatrész-, anyag- illetve munkadíjárai alapján igazolt költségekre ter- jed ki.

Amennyiben a sérült gépjármű javítása nem a biztosító xxx.xxxxxxxx.xx weboldalán a Biztosító/Kapcsolatfelvétel/Kapcsolatfelvételi pont kere- ső menüpontban Eco/Verda gépjárműjavító szervizekként megjelölt javítószervizek bármelyikében történik meg, vagy a gépjármű javítá- sa nem történik meg, úgy a biztosító szolgáltatása a casco biztosítás szerződőjének állandó lakóhelye szerinti legközelebbi Eco/Verda gépjárműjavító szervizként megjelölt javítószerviz alkatrész-, anyag- il- letve munkadíjárai alapján – kifejezetten Eco szolgáltatás feltüntetése mellett – készített árajánlat alapján igazolt költségekre terjed ki.”

A különös feltételek 2. fejezet II.1.2. pontja (A biztosítási szolgáltatás részkárok esetén) az alábbiak szerint módosul:

„A gépjármű mentésével, tárolásával és a szerződő lakóhelye szerinti legközelebbi Eco/Verda gépjárműjavító szervizként megjelölt műhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül, legfeljebb 100.000 Ft-ig.”

A különös feltételek 2. fejezet II.1.3. pontja az alábbiak szerint módosul:

„Amennyiben a káresemény során sérült biztonságtechnikai beren- dezések, alkatrészek (mint például biztonsági öv, övfeszítő, légzsák il- letve tartozékaik, mint légzsákelektronika, csúszógyűrű) cseréje szük- séges, úgy azt kizárólag abban az esetben téríti meg a biztosító, ha a megnevezett alkatrészek beépítését követően azok bemérése és gyári előírásoknak megfelelő működőképességének igazolása az adott gépjárműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz által doku- mentáltan megtörtént.”

A különös feltételek 2. fejezet II.3. pontja az alábbiak szerint módosul:

„Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódá- si foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) nem eszközöl. Kivételt képeznek ez alól azon alkatrészek, amelyek egyéb – nem a tárgyi kár- eseményben keletkezett – sérülésekkel (pl.: fénysérülés, karosszéria- sérülés, korrózió stb.) rendelkeznek, amennyiben az előzményi sérülési foknak megfelelő értékkel csökkentett alkatrészár alacsonyabb, mint a biztosító szolgáltatása. Ebben az esetben a biztosító szolgáltatásának alapja az értékemelkedéssel kalkulált (azaz az előzményi sérülési foknak megfelelő értékkel csökkentett) alkatrészérték.

A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.”

A különös feltételek 2. fejezet II.8. pontja az alábbiak szerint módosul:

„Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben a szerződés egyéb feltételeivel kalkulált áfa nélküli, nettó helyreállítási költséget téríti.

Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a szerződés egyéb feltételeivel kalkulált áfa nélküli, nettó helyreállítási költséget téríti.

A különös feltételek 9. fejezet II.1. pontja az alábbiak szerint módosul:

„Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani: a káreseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül kell bejelenteni, lehetőség szerint az alábbi elérhetőségeken:

– telefonon a Generali Telecenter számán (06-40/200-250) vagy

– a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalon a Biztosító/Kapcsolatfelvétel/Kap- csolatfelvételi pont kereső menüpontban Eco/Verda gépjárműjavító szervizekként megjelölt javítószervizek bármelyikében.”

495. sz. záradék:

„Tekintettel arra, hogy a felek szerződése fokozott jelentőséget tulaj- donít a meghatározott biztosítási események (különösen a töréskár, lopáskár és részlopás) bekövetkezésének megelőzésére, a biztosító a jelen záradék szerinti szolgáltatással kívánja elősegíteni a szerződő/ biztosított számára a kármegelőzési kötelezettségek teljesítését.

A szerződő/biztosított kármegelőzéssel kapcsolatos kötelezettségeit elsősorban a Járművek casco biztosításának különös feltételei 9., 10. és 11. fejezetei tartalmazzák, amelyek körében a töréskárok vonatkozá- sában megfogalmazásra került a gépjármű szakszerű üzemeltetésének, gondos karbantartásának, megfelelő műszaki állapotban tartásának, míg a lopáskárok tekintetében a meghatározott esetekben a zárcsere köve- telménye.

Fentiekből következően a biztosító jelen záradék szerinti szolgáltatása kiterjed minden olyan kármegelőzési költség megtérítésére, amelyek a balesetmentes közlekedést, a gépjármű karbantartását, közlekedés- biztonságát és az eltulajdonításának megelőzését szolgálja. Az ezen kiegészítő biztosítás keretein belül igénybe vehető szolgáltatásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Megnevezés

Munkadíj Alkatrész- költség

Zárrongálás, kulcselvesztés esetén zárcsere,

A garanciában térülő javítások költségeit a jelen kiegészítő biztosítás ter- hére nem téríti meg a biztosító (futómű, motordiagnosztika, stb).

A szolgáltatás biztosítási időszakonként összesen igénybe vehető értékének felső határa a biztosítási szerződés megkötésének időpontjában az ajánlaton, vagy kötvény kiállítása esetén a kötvényen meghatározott limitösszeg. A limitösszeget a biztosítási ajánlaton, vagy kötvény kiál- lítása esetén a kötvényen rögzítik a felek.

A szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy a szerződés esedékes díja a kármegelőzési kötelezettség teljesítésekor és azt megelőzően is folyamatos díjfizetéssel rendezve legyen.

A szerződő/biztosított a szolgáltatást minden biztosítási időszak ne- gyedik hónapjának első napjától a biztosítási időszak utolsó napjáig veheti igénybe a biztosítási összeg erejéig, de az előző biztosítási időszakokban fel nem használt összeg a következő biztosítási idősza- kokra át nem vihető. A biztosító a szolgáltatást kizárólag számla elle- nében nyújtja. A szolgáltatás igénybevételének dátumaként a felek a kiállított számla kiállítási dátumát tekintik. A biztosító szolgáltatása a számla biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül ese- dékes, önrészesedés levonása nélkül. A szolgáltatás igénybevétele a casco biztosítási szerződés bonus-malus osztályba sorolását nem be- folyásolja.

A jelen záradék szerinti szolgáltatás igénybevétele esetén a limitösz- szeget meghaladó kifizetés a Járművek casco biztosításának különös

feltételei 10. fejezet II. pontjának első mondatában foglaltak alkalma-

számítógép átkódolása, indítókártya pótlása

(csak gyári garancia nyújtásával történő javítás esetén)

Lopásvédelmi berendezések beszerelése (riasztó, sebváltózár, stb.) (csak gyári garancia nyújtásával történő javítás esetén)

Igen Igen

Igen Igen

zásával történik.

Az egy biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg kimerülése esetén a Járművek casco biztosításának különös feltételei 2. fejeze- tében foglalt éves biztosítási díj kiegészítését a szerződő vagy a he- lyébe lépő biztosított a jelen záradékban foglalt szolgáltatás esetén nem érvényesítheti.”

Futómű ellenőrzés, beállítás, javítás Xxxx Xxxx

Lengéscsillapítók ellenőrzése, cseréje Xxxx Xxxx

Fékrendszer ellenőrzése, javítása Xxxx Xxxx

Gumiabroncsok cseréje, téli-nyári garnitúra átszerelése

A szervizkönyv előírásainak megfelelő rendszeres átvizsgálás

Igen Igen

Igen Nem

Gépjármű állapotfelmérése Igen Nem Motordiagnosztika, szükség szerinti beállítások Igen Nem

Környezetvédelmi felülvizsgálat és igazolólap kiállításának díja

Igen Nem

Fényszórók beállítása, kiégett izzók cseréje Igen Igen Ablaktörlő lapátok cseréje Igen Igen

Autósegély-24 biztosítás különös feltételei

(AKF2)

I. fejezet

Biztosítási esemény

A biztosított gépjármű műszaki, nem balesetből eredő meghibásodása, üzemzavara miatti menetképtelenség.

II. fejezet

Biztosított gépjárművek

Kizárólag olyan, Magyarországon forgalomba helyezett, személygép- járművek vagy 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett leg- nagyobb össztömegű tehergépjárművek (a továbbiakban együtt: gépjármű) valamint az általuk vontatott vontatmányok lehetnek, ame- lyekre vonatkozóan annak üzemben tartója a jelen feltétel szerinti szerződés megkötésének időpontjában és a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában is a Generali-Providencia Biztosító Zrt-nél (a továbbiakban: biztosító) rendelkezik érvényes, határozat- lan idejű casco biztosítási (a továbbiakban: casco alapbiztosítás) szerződéssel.

Ill. fejezet

Szerződő és biztosított személy

A jelen feltétel szerinti szerződés szerződője megegyezik a biztosított vagyontárgyra kötött casco alapbiztosítás szerződőjével.

Biztosított a casco alapbiztosítási szerződésben megnevezett szer- ződő, valamint a gépjármű jogszerű vezetője és a biztosítási esemény bekövetkeztekor járműben ülő személy (továbbiakban biztosított személy). A biztosított személyek száma nem haladhatja meg a for- galmi engedélyben meghatározott szállítható személyek számát.

Figyelemmel arra, hogy a jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerző- dője kizárólag a casco alapbiztosítás szerződője lehet, a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be.

IV. fejezet

Biztosítási szolgáltatások

A biztosító a Europ Assistance Magyarország Kft. (továbbiakban: EA) országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatával együttmű- ködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meg- határozott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosí- tott személy a biztosítási esemény bekövetkezte után azonnal, de legkésőbb az azt követő 24 órán belül jogosult az Autósegély-24 munkatársával történt egyeztetést követően az alábbi szolgáltatások igénybevételére. Az Autós Segélyvonal a nap bármely órájában hívható telefonszáma: (00-0) 000-0000, 000-0000.

1.1. Helyszíni javítás

Amennyiben a biztosított gépjármű biztosítási esemény követ- keztében menetképtelenné válik, a biztosító, illetve megbízottja

(EA) segélyautót vagy autómentőt küld a helyszínre, melynek szakembere – szükségjavítás útján – megkísérli a biztosított gépjárművet menetképessé tenni. A biztosító megtéríti a hely- színre történő egyszeri kiszállás és az ott történő javítás szám- lával igazolt munkadíját belföldön egy biztosítási éven belül a biztosítási szerződésben meghatározott összeghatárig. A helyszínen történő szükségjavítás során esetlegesen felhasznált alkatrészek árát a biztosítás nem tartalmazza. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útsza- kaszra) vonatkozó szolgáltatási kizárólagosság miatt a bizto- sított nem veheti igénybe a biztosító által küldött szakember szolgáltatását, úgy a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint a biztosító a számlával igazolt költséget a biz- tosított személynek téríti meg. A szükségjavítással menetké- pessé tett gépjármű megjavítása csak ideiglenes javításnak minősül, a gépjármű mielőbbi tartós és üzembiztos megjavíttatá- sa a biztosított személy felelőssége.

1.2. Autómentővel való szállítás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menet- képtelen biztosított gépjárművet a helyszínen nem lehet me- netképes állapotba hozni, a biztosító, illetve megbízottja (EA) által a helyszínre küldött autómentő a biztosított gép- járművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt javító- műhelybe vagy a kötvényben szereplő lakóhelyre szállítja. A biztosító belföldön történt meghibásodás esetén egy biz- tosítási éven belül a biztosítási szerződésben meghatározott összeghatárig megtéríti a műhelybe szállítás számlával igazolt költségeit.

A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgáltatási kizáróla- gosság miatt a biztosított nem veheti igénybe a biztosító által küldött szakember szolgáltatását, úgy a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint a biztosító a számlával igazolt költséget a biztosított személynek téríti meg.

2. Kiegészítő biztosítási szolgáltatások

A biztosított személyek kizárólag együttesen, az alább felso- rolt kiegészitő biztosítási szolgáltatások valamelyikét, de csakis egyiket vehetik igénybe.

2.1. Lakóhelyre történő hazautazás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetkép- telen biztosított gépjárművet a biztosítási esemény napján nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító megszer- vezi a biztosított személy belföldről vagy külföldről történő hazautazását. A biztosító megtéríti a belföldi II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömegközleke- dési eszközökön felhasznált menetjegyek számlával igazolt költségét biztosított személyenként egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerződésben meg- határozott max. összeghatárig. A biztosító megtéríti a külföldi

II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömeg- közlekedési eszközökön felhasznált menetjegyek számlával igazolt költségét biztosított személyenként egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerződésben a biztosított személyekre vonatkozóan együttesen meghatározott max. összeghatárig.

A taxival megtett utazás számlával igazolt költségeit a bizto- sító az összes biztosított személyre vonatkozóan együttesen téríti meg, egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerződésben meghatározott max. összeghatárig. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a biztosított személynek téríti meg.

Amennyiben a biztosított a lakóhelyre történő hazautazás szolgál- tatást igénybe veszi, nem jogosult a 2.2., 2.3. es 2.4. pontokban foglalt szolgáltatások igénybevételére.

2.2. Úticélhoz történő továbbutazás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetkép- telen biztosított gépjárművet a biztosítási esemény napján nem lehet menetképes állapotba hozni, és az úticélhoz történő to- vábbutaztatás várható költségei nem magasabbak, mint a haza- utazás várható költségei, a biztosító megszervezi a biztosított személy belföldről vagy külföldről történő továbbutazását.

A biztosító megtéríti a belföldi II. osztályú vonatjegy vagy távol- sági buszjegy és a helyi tömegközlekedési eszközökön fel- használt menetjegyek számlával igazolt költségét biztosított személyenként egy biztosítási éven belül maximum egy alka- lommal, a biztosítási szerződésben a biztosított személyekre vonatkozóan együttesen meghatározott max. összeghatárig. A biztosító megtéríti a külföldi II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömegközlekedési eszközökön felhasznált menetjegyek, számlával igazolt költségét biztosított szemé- lyenként egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerződésben a biztosított személyekre vonatkozóan együttesen meghatározott max. öszszeghatárig. A taxival meg- tett utazás számlával igazolt költségeit a biztosító az összes biztosított személyre vonatkozóan együttesen téríti meg, egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerződésben meghatározott max. összeghatárig. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a biztosított személynek téríti meg. Amennyiben a biztosított személy az úticélhoz történő tovább- utaztatás szolgáltatást igénybe veszi, nem jogosult a 2.1., 2.3. és 2.4. pontokban foglalt szolgáltatások igénybevételére.

2.3. Bérgépjármű igénybevétele

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetkép- telen biztosított gépjárművet a biztosítási esemény napján nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosított személy részére a biztosító belföldi és külföldi gépjármű kölcsönzéssel foglal- kozó szerződéses partnerei mindenkor hatályos kölcsönzési feltételeinek figyelembevételével saját vezetésű bérgépjármű igénybevételét szervezi meg. A biztosító megtéríti a bérgépjármű számlával igazolt költségét egy biztosítási éven belül maxi- mum egy alkalommal, a biztosítási szerződésben meghatáro- zott max. összeghatárig. A biztosító által nyújtott fedezet nem terjed ki a bérgépjárművön keletkezett károkra, sérülésekre, a jármű ellopásából, elsikkasztásából vagy a jármű késedelmes visszaszolgáltatásából eredő költségekre, valamint az útdíj, átkelési díj, alagút-, üzemanyag- és egyéb költségekre, ame- lyek a biztosított személyt terhelik. A biztosított személy a bérgépjármű átvételekor a szolgáltató partner részére az eset- legesen felmerülő költségekre előleget köteles biztosítani, melynek fedezetéül készpénzelőleg vagy bankkártyafedezet szolgálhat. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgál- tatást nyújtó partnernek téríti meg. Amennyiben a bizto- sított személy a bérgépjármű szolgáltatást igénybe veszi, nem jogosult a 2.1., 2.2. és 2.4. pontokban foglalt szolgáltatások igénybevételére.

2.4. Éjszakai szállás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetkép- telen biztosított járművet a biztosítási esemény napján nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító megszervezi a bizto- sított személy éjszakai szállását belföldön vagy külföldön, szál- lodában vagy panzióban. A biztosító a belföldi számlával igazolt költséget megtéríti egy biztosítási éven belül maximum egy al- kalommal, a biztosítási szerződésben a biztosított személyekre vonatkozóan együttesen meghatározott max. összeghatárig.

A biztosító a külföldi számlával igazolt költséget megtéríti egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerződésben a biztosított személyekre vonatkozóan együttesen meghatározott max. összeghatárig. A biztosító a szolgáltatás el- lenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Ameny- nyiben a biztosított személy az éjszakai szállás szolgáltatást igénybe veszi, nem jogosult a 2.1., 2.2. és a 2.3. pontokban fog- lalt szolgáltatások igénybevételére.

V. fejezet Területi hatály

A biztosítás Európa területére érvényes. Törökország ázsiai területére, illetve Észtország, Lettország es Litvánia kivételével a volt Szovjetunió utódállamaira a biztosítási védelem nem terjed ki.

VI. fejezet

A szerződés megkötésének időpontja,

a kockázatviselés kezdete, a biztosítási időszak, a biztosítási díj megfizetése és a kockázatviselés megszűnése, szünetelése

A szerződés megkötésének időpontja

A jelen Autósegély-24 biztosítás megkötésére kizárólag a casco alap- biztosítás kiegészítő biztosításaként a casco alapbiztosítással egyide- jűleg kerülhet sor.

A kockázatviselés kezdete

A biztosítási szerződés ellenkező megállapodás hiányában az aján- lattételt követő 15. napon jön létre, az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadására visszamenőleges hatállyal feltéve, hogy a biztosító kockázatelbírálásra jogosult szerve az aján- latot e határidőn belül nem utasítja el. Ezen elutasítási jog annak elle- nére megilleti a biztosítót, hogy az ajánlat átvételével egyidejűleg eset- leg díjelőleg is átvételre került. A biztosítási szerződés létrejötte ese- tén a kockázatviselés kezdete (a szerződés hatálybalépése) az első biz- tosítási díj – a biztosító számlájára vagy pénztárába történő – befize- tését követő nap 0. óra, illetve ettől külön írásbeli megállapodás esetén lehet eltérni.

A biztosítási időszak

A biztosítási időszak megegyezik a casco alapbiztosítás biztosítási idő- szakával.

A biztosítási díj megfizetése

Az első díjrészlet – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a biz- tosítási időszak kezdő napján, illetve ha az későbbi, a szerződés létre- jöttekor, míg a biztosítás folytatólagos díja a biztosítási szerződésben megjelölt díjfizetési gyakoriságtól függően annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik.

Tekintettel arra, hogy a casco alapbiztosításhoz kötött Autóse- gély-24 biztosítást a biztosító a casco alapbiztosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött – a casco alapbiztosítás és Autósegély-24 biztosítás díját együttesen tartalmazó – díjnyom- tatványon (csekk, díjbekérő) ezen kötvényszámot és a casco biz- tosítás módozat megjelölést alkalmazza.

Az ajánlat átvételekor a biztosító képviselője által átvett összeget a felek előlegnek tekintik, amely a szerződés hatálybalépése esetén az első biztosítási díjba kerül beszámításra. A szerződő kötelezi magát arra, hogy átutalásos fizetési mód esetén, az ajánlat aláírásától számí- tott 30 napon belül a biztosító számlájára az esedékes díjelőleget a kötvényszám feltüntetésével befizeti. Amennyiben az ajánlat aláírá- sától számított 30. napon túl történik a díjelőleg befizetése, úgy annak jóváírását (a biztosító számlájára való beérkezését) követő nap 0. órá-

jával lép életbe a biztosítási védelem.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész bizto- sítási évre járó kiegészítő casco biztosítási díj megfizetését követelheti.

A kockázatviselés megszűnése, szünetelése

A biztosítási díj nem fizetése esetén a kockázatviselés megszűnik a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével, egyezően a casco alapbiztosításra irányadó rendelkezésekkel.

Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj a cas- co alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén a casco alapbiztosítás és a kiegészítő Autósegély-24 biztosítás is megszűnik.

Amennyiben a szerződőnek a díjfizetés határidejéig nem áll rendel- kezésére a biztosítási díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiál- lított feladóvevény vagy díjbekérő levél, úgy a szerződőnek kötelessége a tőle elvárható bármilyen módon teljesíteni a díjfizetést (pl.: átutalás, készpénzes befizetés, stb.).

A biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés a casco alapbiztosítás bármely okból történő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

Az Autósegély-24 biztosítást a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

VII. fejezet

A biztosító szolgáltatásának esedékessége

A biztosító, illetve megbízottja (EA) a segélyhívás beérkezésekor hala- déktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszerve- zését, amennyiben erre lehetőség van, a biztosító a biztosított sze- mélyt tájékoztatja a biztosítási szolgáltatások tartalmáról és határide- jéről. A számlával igazolt költségek megtérítése az EA központjához a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges doku- mentumok benyújtása utáni 15. napon esedékes.

A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szükséges dokumentumok ren- delkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, beszerez- ni és ellenőrizni az alábbi dokumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/ vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.

Az elbíráláshoz szükséges iratok lehetnek: Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek

• Baleseti bejelentő

• Károkozói nyilatkozat

• Kárbejelentő

• Tanúk nyilatkozatai

• Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban

• Bankszámlaszám

• Nyilatkozat előzménykéréshez

• Ügyfél elérhetősége

• Gépjármű adatlap

• Ittassági nyilatkozat

• Biztosítási kérdőív lopás-kárügyben

Jogalapot igazoló okiratok

• Igazságügyi szakértői vélemény

• Egyéb szakértői vélemény

• Szakhatósági iratok

• Tűzoltósági hatósági bizonyítvány

• Tűzvizsgálati jelentés

• Rendőrségi igazolás

• Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

• Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

• Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll

• Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

• Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll

• Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll

• Vezetői engedély

• Felelősségelismerő nyilatkozat

• Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

• Tachográf adatlap

• Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról

• Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel kap-

csolatban

• Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsból kinyerhető infor-

mációkkal kapcsolatban

• Zár- és nyomszakértői vélemény

• Díjfizetés igazolása

• Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegyző-

könyv

• Menetlevél

• Fuvarlevél

Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok

• Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)

• Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat

• Készpénz-befizetési pénztárbizonylat

• Hagyatékátadó végzés

• Gyámhatósági rendelkezés

• Öröklési bizonyítvány

• Lemondó nyilatkozat

• Meghatalmazás

• Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása

• Átruházó nyilatkozat

• Azonosítási adatlap

• Orvosi zárójelentés

• Orvosi lelet

• Ambuláns kezelőlap

• Aláírási címpéldány

• Adásvételi szerződés

• Forgalmi engedély

• Törzskönyv

• Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok

• Üzemben tartói szerződés vagy okirat

• Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat

• Közjegyzői okirat

• Munkáltatói nyilatkozat

• Bérleti- vagy lízingszerződés

• Szerződés gépjármű kölcsönadásról

• Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi

engedély, ill. Törzskönyv)

• Bontási igazolás

Kár összegét igazoló dokumentumok

• Javítási árajánlat

• Javítási számla

• Audatex kalkuláció

• Eurotax kalkuláció

• Eurotax káridőponti érték számítás

• Kereskedői ajánlat maradványértékre

• Bizonylat maradvány értékesítéséről

• Munkalap

• Garanciajegy

• Fotó

• Bankszámlakivonat

• Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű tí- pusáról, felszereltségéről

• Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

• Szervizkönyv

• Gépkocsi tárolási számla

• Szállítási számla

• A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű

közlekedésbiztonsági alkalmasságáról

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

VIII. fejezet Kockázatkizárás

A biztosító nem nyújt szolgáltatást, illetve nem vállalja a költségek viselését az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események)

1. A káresemény (menetképtelenség)

1.1. autóversenyen arra való felkészülés közben, vagy meg- bízhatósági-, illetve teljesítményteszt során következik be;

1.2. szándékos bűncselekménynek biztosított általi kísér- lete vagy elkövetése során következik be;

1.3. a magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve állami- gazgatási szervek intézkedései/rendelkezései során kö- vetkezik be;

2. Felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom el- lenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munka- helyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen ese- ményekkel összefüggésben felmerülő károk. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy poli- tikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalom- ban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irá- nyul, illetve arra alkalmas.

3. A biztosító nem téríti meg a biztosított gépjármű végleges helyreállítását szolgáló javítási és karbantartási költségeket (kivéve a helyszíni javítás munkadíját);

4. A biztosító nem téríti meg az üzemanyagköltségeket;

5. A biztosító nem téríti meg a bérgépjármű szolgáltatás igény- bevétele esetén az útdíjakat, alagút-, átkelési-, és egyéb dí- jakat;

6. A biztosító nem téríti meg a poggyász szállítási- vagy pos- taköltségeit, amennyiben azok nem szállíthatók együtt a biz- tosított személlyel;

7. A biztosító nem téríti meg a személy- és áruszállító taxiként vagy bérgépjáműként üzembe helyezett gépjárművek kárait;

8. A biztosító nem téríti meg a biztosított gépjárműben utazó autóstopposok kárigényeit;

9. A biztosító nem téríti meg a gumidefekt, illetve üzemanyag hiányából adódó kárigényeket;

10. A biztosító nem téríti meg a biztosítási szolgáltatás során a biztosított járműben, annak tartozékaiban vagy az abban szállított poggyászban keletkezett károkat.

11. Nem téríti a biztosító a kárt, ha az a biztosított egyéb biz- tosítási szerződése alapján (pl. casco biztosítás) megtérül.

12. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:

– a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatá- rozott módon, illetve jelleggel használták, vagy

– a gépjárműveken a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket és ez a tény köz- rehatott a biztosítási esemény bekövetkeztében, vagy

– a szerződőnek tudomása volt arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére.

13. Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosított, illetve a szer- ződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei a kár- esemény során a gépjárművet olyan alkoholos befolyásolt- ság alatt vezették, hogy a véralkoholszintjük meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a lég-alkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket.

IX. fejezet

A szerződő/biztosított személy kötelezettségei káresemény előtt és után

A biztosított személy a biztosítási esemény bekövetkezte után azon- nal, de legkésőbb az azt követő 24 órán belül köteles a biztosí- tási eseményt az Autósegély-24 telefonszámán bejelenteni – (00-0) 000-0000, 000-0000. A szolgáltatások igénybevétele kizárólag az Autós Segélyvonal munkatársával történt egyeztetést követően, a megál- lapodásnak megfelelő módon lehetséges.

A fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges fel- világosítást meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilá- gosítás tartalmának ellenőrzését.

A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a biztosított személy köteles – az ehhez szükséges – rendelkezésére álló dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

A szerződő 15 napon belül írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.

A szerződő köteles a tőle elvárható módon a kárt enyhíteni és megelőzni.

A felek megállapodhatnak a biztosított személy kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított személy kár- megelőzéssel és kárenyhítéssel összefüggő teendőivel kapcsolatban a biztosítóhoz fordulhat tanácsért.

X. fejezet

A biztosító mentesülése

A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezett- sége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a menetképtelenség indo- kát képező eseményt a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjármű- vének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetőleg meg- bízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy sú- lyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kár- enyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották.

Súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás, ha:

– a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véralkohol- szint, illetve 0,5 mg/l légalkoholszint alatti, alkoholos be- folyásoltság alatt vezették, vagy kábítószeres befolyá- soltság állapotában, illetve vezetésre alkalmatlan álla- potban vezették, vagy a vezetést ilyen személynek en- gedték át.

– szakszerűtlen üzemeltetés okozta a menetképtelenség indokát képező balesetet;

– a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megál- lapítása szerint a jármű a baleset időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a baleset ennek következménye;

– ha a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat meg- sértették;

– ha a biztosított járművet nem az ajánlaton meghatározott módon, illetve jelleggel használták;

– ha a szerződés megkötésekor a jármű már nem volt menetképes állapotban, illetve, ha a biztosítási esemény abból adódott, hogy a jármű menetkészsége egy korábbi meghibásodást követően csak ideiglenesen, nem tartó- san lett helyreállítva;

– ha a biztosítási esemény autóversenyen, arra való fel- készülés közben, vagy megbízhatósági-, illetve teljesít- ményteszt során történt;

– ha a biztosított személy a biztosítási esemény bekö- vetkezésétől számított 24 órán belül nem jelentette be kárigényét az Autósegély-24 telefonszámán és emiatt a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak;

– ha a biztosított személy nem az Autósegély-24 telefon- számán jelentkező munkatárssal előzetesen egyeztetett módon vesz igénybe biztosítási szolgáltatást;

– a biztosított személy a költségek és kiadások felmerülé- sét nem az eredeti számlákkal igazolja;

– a biztosítási esemény a jármű szakszerűtlen üzemelte- tése következtében történt, vagy amennyiben a biztosítá- si esemény időpontjában a biztosított gépjármű nem ren- delkezik érvényes hatósági műszaki vizsgával;

A biztosító fenntartja a jogait a szerződés érvénytelenségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülésére, ha a szerződő/biztosított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat, vagy a valóságnak nem megfelelően közöl.

A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biz- tosító azon károk megtérítése alól, amelyek a IX. fejezetben foglalt kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek.

Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosítási esemény bekövet- keztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezető- jének nem volt érvényes vezetői, illetve a gépkocsinak érvé- nyes forgalmi engedélye, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.

XI. fejezet

A szerződésben érintett felek jogállása

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés érvényes a biztosított személyre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt.

XII. fejezet Elévülés

A szerződés elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 324. § (1) bekezdésében meghatározott általános öt éves elévülési időtől.

Jelen szerződésből származó igények 1 év elteltével elévülnek.

XIII. fejezet

A szerződés módosítása

Jelen feltételen alapuló szerződés módosítása kizárólag írásban történ- het.

XIV. fejezet Egyebek

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek vala- mint a Járművek casco biztosításának különös feltételei rendelkezései az irányadóak.

Autósegély-24 központ címe:

Europ Assistance Kft., 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00–00.

Hatályos: 2012. július 1-jétől