LAKOSSÁGI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK

Groupama Garancia

Társasházközösségek és Lakásszövetkezetek

ügyféltájékoztatója és vagyonbiztosítási feltételei

Az OTP Csoport partnere

Nyomtatványszám: 2821/3

Groupama Garancia Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Cím: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. – Levelezési cím: 1387 Budapest, Pf. 1049 – Internet: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx Telefon: x00 0 000 0000 – Fax: x00 0 000 0000 – E-mail: xxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx

Társaság székhelye: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. – Fôvárosi Bíróság, mint Cégbíróság: Cg. 00-00-000000

Tartalomjegyzék
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A GROUPAMA GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT. NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSI MÓDOZATAIHOZ	3. oldal
1. Biztosítási tartam, biztosítási időszak	3. oldal
2. Kockázatviselés kezdete	3. oldal
3. Biztosítási esemény	3. oldal
4. Díjfizetés	3. oldal
5. A biztosító szolgáltatása	3. oldal
6. A szerződés megszűnésének esetei	4. oldal
7. A szerződésfelmondás feltételei	4. oldal
8. A biztosító mentesülésének feltételei	4. oldal
9. Az értékkövetés módja	4. oldal
10. A biztosítási szerződés joga, az alkalmazandó jog	4. oldal
11. Az adatok továbbítása	4. oldal
12. A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos panaszok ügyintézése	4. oldal
VAGYONBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (VÁSZF)	5. oldal
TŰZ ÉS KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATOK ALAPBIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI	8. oldal
KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI	17. oldal
Vezetéktörés miatti károk fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei	17. oldal
Üvegtörés miatti károk fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei	17. oldal
Betöréses lopás- és rabláskárok fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei	18. oldal
Vagyonvédelmi előírások	19. oldal
Minimális mechanikai védelem	19. oldal
Részleges mechanikai védelem	19. oldal
Teljes körű mechanikai védelem	19. oldal
Minimális elektronikai jelzőrendszer	20. oldal
Részleges elektronikai jelzőrendszer	20. oldal
Teljes körű elektronikai jelzőrendszer	20. oldal
Épülettulajdonosi felelősségi károk fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei	21. oldal
Az épülettulajdonosi kiegészítő felelősségbiztosítás jogvédelem fedezetre történő kiterjesztésének feltételei	23. oldal
Épület és épülettartozékok rongálási kárainak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei	24. oldal
Kaputelefonok rongálási kárainak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei	24. oldal
Személyfelvonók rongálási kárainak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei	25. oldal
Épülettartozékok lopásának fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei	25. oldal
Felújítási munkák során keletkezett károk biztosítási fedezetre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei	25. oldal
GÉPTÖRÉS károk biztosítási fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei	25. oldal
A biztosított lakóépület rejtett hibáinak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei	25. oldal
A biztosított garázsokban tárolt személygépjárművek kárainak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei	26. oldal
Társasházi közös képviselők és társasházkezelő vállalkozások kiegészítő felelősségbiztosítására vonatkozó feltételek	26. oldal
Lakásszövetkezetek kiegészítő felelősségbiztosítására vonatkozó feltételek	28. oldal
„Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatásra vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei	29. oldal
A biztosított lakástulajdonosok személyes tulajdonát képező ingóságok kiegészítő biztosításának feltételei	30. oldal
A biztosított lakástulajdonosok és a velük állandó jelleggel együttlakó személyek balesetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei	32. oldal

Az OTP Csoport partnere

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A GROUPAMA GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT. NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSI MÓDOZATAIHOZ

Tisztelt Ügyfelünk!

Ennek a tájékoztatónak, amelyet kezében tart elsődleges célja, hogy átte- kintést adjon biztosításaink legfontosabb jellemzőiről, és tájékoztassa a nem-életbiztosításokkal kapcsolatban felmerülő kérdésekről.

Tájékoztatónkban kitérünk a biztosításokhoz kapcsolódó legfontosabb fo- galmakra, de tájékoztatónk nem helyettesíti, nem is helyettesítheti a bizto- sítások részletes feltételeinek áttanulmányozását. A biztosítási feltételszö- vegek részletezik a tájékoztatóban található témaköröket, és rögzítik biz- tosítónk kötelezettségeit, így az Ön teljes körű tájékoztatása ezen doku- mentumokkal együttesen valósul meg.

Biztosításának egyedi adatait a biztosítási ajánlat és az az alapján elkészült kötvény tartalmazza.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tást külön jogszabály – a gépjármű üzembentartójának kötelező fe- lelősségbiztosításáról szóló mindenkori törvény – a többi biztosítás- tól eltérően szabályozza. Abban az esetben, ha ilyen szerződést köt, kérjük, figyelmesen olvassa el az erre vonatkozó szerződési feltéte- leket, mert az ügyfél-tájékoztatóban foglaltak nem mindenben ér- vényesek a gépjármű-felelősségbiztosításra.

Amennyiben a jelen ügyféltájékoztató és a biztosítási feltételszövegek, sza- bályzatok között eltérés van, úgy a feltételekben, szabályzatokban foglaltakat kell alkalmazni. A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatónak a jelen ügyféltájékoztatóban, valamint az adott biztosítási szerződés feltételszö- vegeiben, szabályzataiban, illetve azok mellékleteiben foglaltak minősülnek.

1. Biztosítási tartam, biztosítási időszak

A biztosítási tartam a folyamatosan múló idõnek azt a részét jelenti, amely alatt az Ön biztosítási szerzõdése a biztosítási díj rendszeres fizetése mellett érvényben van, és amely idõ alatt a biztosító kötelezettséget vállal a bizto- sítási szolgáltatás teljesítésére.

A nem-életbiztosítási szerződések határozatlan (a szerződés lejáratának időpontja nem kerül meghatározásra) és határozott (a szerződés lejáratá- nak időpontja meghatározásra kerül) tartamra köthetőek meg. A tartamon belül a biztosítási időszak:

– határozatlan tartam esetében egy év;

– határozott tartam esetében a szerződés létrejötte és lejárata közötti idő- tartam.

Hatályos 2010. október 1-jétől visszavonásig.

A tartamot Ön szabadon megválaszthatja, és a biztosítás ajánlati nyomtat- ványán rögzítheti.

2. Kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése legkorábban az azt követő nap 0. órájától kez- dődik, amikor az első díjat a szerződő (biztosított) a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg. A biztosítási díj befizetése írásbeli megállapo- dás alapján a kockázatviselés kezdeténél későbbi időpontban is történhet. Ha a szerződő fél a biztosító képviselőjének fizette a díjat, akkor azt legké- sőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, il- letőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő (biztosított) fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

A kockázatviselés kezdeti időpontját illetően a felek írásbeli közös meg-

egyezéssel az előbbiekben meghatározott kezdeti időponttól eltérő későb- bi dátumban is megállapodhatnak.

3. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény az adott biztosítás ajánlata szerinti különös, vagy kiegé- szítő feltételekben, záradékokban, valamint a biztosítási szerződésben a biztosító által meghatározott olyan jövőbeni esemény, amelynek bekövet- kezésekor a biztosító a vonatkozó biztosítási szerződési feltételekben fog- laltak szerint az adott biztosítási szerződésben kikötött szolgáltatás teljesí- tésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által fizetett díj ellenében.

4. Díjfizetés

A díjfizetési kötelezettség az alap- és kiegészítő biztosításokra együttesen a szerződőt terheli. A biztosítási díj a biztosítási szerződés megkötésekor, de leg- később a biztosító kockázatviselésének kezdetekor egy összegben esedékes. A felek a biztosítási díj részletekben történő megfizetésében is megállapod- hatnak, amelyet az adott biztosítás ajánlatában kell rögzíteni.

A díjfizetés módját az alap- és kiegészítő biztosításra vonatkozóan a bizto- sítási ajánlat és kötvény tartalmazza.

A biztosító a biztosítási időszakon belül az alap- és kiegészítő biztosítás dí- ját nem módosíthatja. Ha a biztosítási szabályzatokban, illetve feltételekben meghatározott bejelentési kötelezettség alá tartozó lényeges körülmények- ben olyan változás következik be, amely az alap- és/vagy kiegészítő biztosí- tás díjmódosítását indokolttá teszi, akkor a biztosító kezdeményezi az alap- és/vagy kiegészítő biztosítási díj közös megegyezéssel történő módosítását. Határozatlan tartamra kötött szerződés esetében a biztosítónak lehetősége van kezdeményezni a következő biztosítási időszakra vonatkozó alap- és/vagy kiegészítő biztosítási díj közös megegyezéssel való módosítását. Amennyiben a szerződő a módosított díjat nem fogadja el, a biztosító jogo- sult a szerződés alap- és kiegészítő, vagy csak a kiegészítő biztosítás évfor- dulóra történő megszüntetésére. Ha a szerződő a díjmódósításról értesítést nem kap, akkor az alap- és kiegészítő biztosítás az eredeti díjjal a következő biztosítási időszakra is érvényben marad.

5. A biztosító szolgáltatása

A biztosító az adott biztosítás feltételeiben részletesen meghatározott szol- gáltatás teljesítésére kötelezi magát.

A biztosító a biztosítási feltételek alapján megállapított szolgáltatási össze- get a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül a biz- tosított részére forintban fizeti meg, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) kárbejelentési kötelezettségének a biztosítási feltételek szerint eleget tesz. Ha a szerződő (biztosított) igazoló okiratot (hatósági bizonyítványt, határo- zatot stb.) tartozik bemutatni, úgy a 15 napos határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó okirat a biztosítóhoz beérkezik.

A biztosító elhalasztja, illetve felfüggeszti a kifizetést, ha a kárigény jogalap- ja, vagy összegszerűsége nem kellően tisztázott. Ilyen esetben a 15 napos teljesítési határidőt a vitás kérdések tisztázódásának napjától kell számítani. Ha a biztosítási szerződésre engedményezési bejegyzés(ek) van(nak) ér- vényben, akkor a biztosító csak az adott szerződésre vonatkozóan megne- vezett engedményes(ek) döntésétől függően, azzal összhangban teljesíti a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségét.

Felelősségbiztosítások esetében a biztosító a megállapított kártérítési ösz- szeget a károsultnak fizeti ki, a biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését köz- vetlenül kielégítette.

6. A szerződés megszűnésének esetei

A határozott tartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt.

A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a biztosítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bíró- sági úton nem érvényesítette. Az adott biztosítás feltételei a 30 naptól el- térő időtartamot is meghatározhatnak.

Ha a biztosító a szerződés díj-nemfizetés miatti megszűnésétől számított 3 hónapon belül a szerződő (biztosított) által befizetett díjat 15 napon belül nem utalja vissza, a szerződés a díjfizetést követő nap „0” órájától újból ha- tályba lép. Ennek feltétele, hogy az utólagos díjfizetés fedezze a folyó biztosítási év még kiegyenlítetlen díját, levonva abból azt a díj- részt, amely arra az időszakra esik, amíg a biztosító a szerződés díj- nemfizetés miatti megszűnése folytán a kockázatot nem viselte.

Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekö- vetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.

Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése le- hetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, ille- tőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik. Ebben az esetben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj megfizetését követelheti, amelyben kockázatviselése véget ért.

7. A szerződés felmondásának feltételei

A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartamon belül nem mondható fel.

A határozatlan tartamra kötött biztosítási szerződés, mind a szerződő (biz- tosított), mind a biztosító részéről, a következők szerint mondható fel:

– a felmondás mindkét fél részéről csak írásban történhet;

– a felmondást a szerződésben rögzített biztosítási évforduló előtt leg- alább 30 nappal kell a szerződő félnek kézhez kapnia;

– a felmondást egyik félnek sem kell megindokolnia.

Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negye- dik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja. Felmondás ese- tén a biztosító a biztosítási feltétel szerint követelheti annak a díjenged- ménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekin- tettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).

8. A biztosító mentesülésének feltételei

A biztosító mentesül a biztosítási szerződés feltételeiben meghatá- rozott szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy ezen biztosítási szerződési feltételekben meghatározott mentesülés- re vonatkozó rendelkezések valamelyike szerinti tényállás a kár- igény keletkezésével okozati összefüggésben van.

Felelősségbiztosítások esetében a biztosító nem hivatkozhat a men- tesülés szabályaira, azonban a feltételek – kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítás esetében a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló mindenkor érvényben lévő jogszabály

– vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően az általa kifizetett kár- térítési összeget a biztosítottól visszakövetelheti.

Kérjük, hogy szerződéskötés előtt figyelmesen olvassa el a feltételszöve- geknek a biztosító mentesülésére, illetve visszakövetelési jogára vonatkozó rendelkezéseit és a kizárt kockázatokra vonatkozó részeit.

9. Az értékkövetés módja

A biztosító az adott biztosítás szerződési feltételeinek megfelelően jár el a biztosítás értékkövetése érdekében.

Az értékkövetés módszerei általában:

9.1. A biztosítási feltételekben meghatározott rendelkezéseknek megfele- lően a biztosító minden évben – a szerződő írásbeli értesítése mellett, amelynek időpontja nem lehet későbbi, mint az adott szerződés biztosítási évfordulóját megelőző 60. nap – módosítja a következő biztosítási idő- szakra vonatkozó biztosítási összegeket és díjat.

Abban az esetben, ha a szerződő (biztositott) az értékkövetés érdekében meghatározott biztosítási összegeket és/vagy biztosítási díjat nem fogadja

el, a szerződő írásbeli kezdeményezése alapján a felek közös megegyezés- sel módosíthatják az értékkövetés céljából meghatározott biztosítási össze- geket és azok módosításának arányában a biztosítási díjakat, de közös megegyezés hiányában a biztosító jogosult az értékkövetés elutasítása miatt az adott szerződést a legkorábbi időpontban (legkorábbi időpont: a szerződés tárgyévi biztosítási évfordulójának napja) megszüntetni.

9.2. A biztosító csak a szerződőnek (biztosítottnak) az értékkövetésre vo- natkozó írásbeli nyilatkozatának megfelelően módosítja a biztosítási szer- ződés biztosítási összegét és díját. Ezen nyilatkozatot a szerződő (biztosí- tott) a szerződés tartama alatt bármikor megteheti, a biztosító a nyilatko- zatot ajánlatnak tekinti és az ajánlatra vonatkozó szabályok szerint jár el. Egyes biztosítások esetében a biztosító egyedi értékkövetési módszereket ajánl, ezért kérjük, hogy az ajánlat megtétele előtt részletesen tájékozódjon ezekről a lehetőségekről annak érdekében, hogy szerződése az Önnek leg- kedvezőbb értékkövetési megoldást tartalmazza.

10. A biztosítási szerződés joga, az alkalmazandó jog

A Groupama Garancia Biztosító Zrt.-vel kötött biztosítási szerzõdések vo- natkozásában az alkalmazandó jog a Magyar Köztársaság joga. A biztosí- tási szerzõdésre vonatkozó általános és különös feltételekben, záradékok- ban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvény- könyve, és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irány- adóak.

11. Az adatok továbbítása

A „Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás szerződési feltételei”

XII. fejezetének – „A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (továbbiakban Tudnivalók)” – 4. és 7. pontja tartalmazza azon szervezetek felsorolását, amelyeknek – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján – a biztosí- tó továbbíthatja az ügyfelek adatait.

12. A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos panaszok ügyintézése

A biztosítási szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kér- dés, panasz esetén ügyfelünk személyesen a biztosító ügyfélszolgálati iro- dáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Telefonon keresztül a biztosí- tó TeleCenter számán x00 0 000 0000, illetve elektronikus levélben az xxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx címen is állunk ügyfeleink rendelkezésére. Amennyiben ügyfelünk írásban kíván bejelentést tenni azt a 1387 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Fel- ügyelete gyakorolja. A Felügyelet elérhetőségei: székhely: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, helyi tarifával hív- ható telefonszám: x00 00 000 000, központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx. Ügyfelünk esetleges panaszával a Felügyelet felé is fordulhat.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében ügyfelünk a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján kérelmet ter- jeszthet elő a lakóhelye, illetve a tartózkodási helye szerint illetékes békél- tető testületnél.

A permegelőző eljárások közül – a békéltetető testületi eljáráson kívül – ügyfelünk közvetítői eljárást is kezdeményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A biztosítási szerződésből eredő igény – a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével – bírói úton is érvényesíthető. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezé- sei irányadóak.

Biztosítónk legfontosabb adatai:

Név: Groupama Garancia Biztosító Zrt.

Székhely: Magyarország 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00.

Levélcím: 1387 Budapest, Pf. 1049

Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987.) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál került bejegyzésre.

Az OTP Csoport partnere

VAGYONBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (VÁSZF)

Jelen „Vagyonbiztosítások Általános Szerződési Feltételei” (VÁSZF)-ben foglalt általános szerződési feltételek kerülnek alkalmazásra – ha az alap, vagy kiegészítő feltételek, valamint az egyes biztosítási szerződések más- ként nem rendelkeznek – a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (továbbiak- ban biztosító) vagyonbiztosítási szerződéseire.

I. A biztosítottak köre

(1) Szerződő: Az a természetes, vagy jogi személy, aki a biztosított va- gyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a biztosítást ilyen természetes sze- mély (biztosított) javára köti. A szerződő teszi az ajánlatot, őt terheli a díj- fizetési kötelezettség, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és a szerződő köteles a nyilatkozatok megtételére is.

(2) Biztosított: Az a természetes személy, aki a biztosított vagyontárgyak megóvásában érdekelt és bizonyos esetekben nyilatkozattételre kötelezett. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, ugyanakkor, ha a szerző- dés engedményes, illetve engedményesek megnevezését is tartalmazza, akkor a jogi tényeknek megfelelő módon, és mértékben az engedmé- nyes(ek) igényt tarthat(nak) a szolgáltatás teljesítésére.

(3) Engedményes: A biztosított, mint engedményező által a szerződésben megnevezett természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem ren- delkező gazdasági társaság vagy más, önálló jogalanyisággal rendelkező szervezet, akire vagy amelyre a biztosított a biztosítási szerződés alapján járó követelését engedményezte. A biztosított köteles a biztosítónak meg- küldeni az engedményezési szerződést, vagy az engedményezés alapjául szolgáló egyéb okiratot.

A biztosító jogosult az engedményest – így a szerződésben (ajánlaton, köt- vényen) engedményesként megnevezett személyt, vagy a biztosított által engedményesként bejelentett, vagy magát engedményesként bejelentő személyt – a szolgáltatása teljesítése előtt adatkérés céljából megkeresni, és jogosult megismerni, hogy az engedményest mely szolgáltatások vonatko- zásában és milyen összegig illeti meg az engedményezés alapján a biztosí- tó szolgáltatása.

II. Biztosítási esemény

Olyan előre nem látható, váratlan jövőbeni esemény, amelynek az alap, vagy kiegészitő feltételekben, valamint a biztosítási szerződésben foglalt meghatározások szerint történő bekövetkezése a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz és emiatt a biztosító a biztosítási szerződésben kikötött szolgáltatás teljesitésére kötelezi magát a szerződő, vagy biztosított által fi- zetett díj ellenében.

III. A szerződés létrejötte, megszűnése, a kockázatviselés területi és időbeli hatálya

(1) A szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát biztosítási köt- vény kiállítása pótolja.

(2) A szerződés akkor is létrejön, ha a szerződő írásbeli ajánlatára a bizto- sító tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az írás- beli ajánlatnak biztosító, vagy képviselője részére történő átadása időpont- jára visszamenő hatállyal jön létre, az írásbeli ajánlattal egyező tartalommal. A szerződő a biztosítási kötvény kiadását akkor is követelheti, ha a szerző- dés hallgatólagosan jött létre.

(3) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér jelen általános szerződési feltételektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban ja- vasolhatja, hogy a szerződő felek az adott biztosítási szerződést az általá- nos szerződési feltételekben foglaltak szerint módosítsák. Ezt a határidőt

attól a naptól kell számítani, amelyen az írásbeli ajánlat a biztosítónak köt- vénykiállításra jogosult egységéhez beérkezett. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

(4) A szerződés, ha a felek írásban másként nem állapodnak meg, határo- zatlan tartamú. A szerződő felek közös megegyezéssel megállapodhatnak a szerződés-felmondás jogának legfeljebb 3 évre (36 hónap) szóló felgüg- gesztéséről. Amennyiben a szerződő a 3 évre (36 hónapra) vonatkozó szer- ződést a 3 év (36 hónap) lejárta előtt felmondja, úgy a hosszú távú megál- lapodás címén kapott díjengedmény időarányos – a szerződés megszűné- sének napja és a 3 év (36 hónap) lejáratáig terjedő időszakra jutó – részét köteles a biztosító részére a felmondás hatályba lépésének időpontjától számított 8 napon belül visszafizetnie.

(5) A határozatlan idejű szerződés esetén a biztosítási időszak egy év (12 hónap), a biztosítási évforduló pedig ezzel ellentétes megállapodás hiányá- ban minden évben a szerződés létrejöttének megfelelő naptári nap (hónap, nap). A felek a szerződést a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nap- pal megelőzően írásban felmondhatják.

A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcso- latban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

(6) A biztosító kockázatviselése legkorábban az azt követő nap „0” órától kezdődik, amikor az első díjat (díjelőleget) a szerződő a biztosító számlájára befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan a szerződő felek halasztásban állapodtak meg.

A biztosító az írásbeli ajánlat átvételekor díjelőleget kérhet, ez azonban nem jelenti a kockázatviselés kezdetét, kivéve, ha a szerződő felek a bizto- sítás hatályára vonatkozóan másként állapodnak meg.

Amennyiben a szerződő fél a biztosító nevében eljáró személynek, biztosí- tásközvetítőnek fizette a díjat, legkésőbb a fizetés napjától számított ne- gyedik napon a biztosító számlájára beérkezettnek kell tekinteni az átadott összeget. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy az általa átadott díj korábban érkezett be a biztosító számlájára.

(7) A kockázatviselés kezdetére vonatkozóan a szerződő felek írásban meg- állapodhatnak a (6) bekezdésben meghatározottól eltérő időpontban is.

(8) A biztosító kockázatviselése – ha az alapbiztosítás, vagy kiegészítő biz- tosítás feltételei, illetve az ezek alapján létrejövő biztosítási szerződés ellentétes kikötést nem tartalmaz – kizárólag Magyarország területén, a biztosítási szerződésben (kötvényben) rögzített kockázatviselési hely(ek)re terjed ki.

(9) A biztosítási szerződés megszűnésének az esetei:

a. A határozott tartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés meg- szűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító a beérkezést kö- vető 8 napon belül visszafizeti.

b. A biztosítási díj esedékességétől számított 30 nap elteltével a biztosítá- si szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bí- rósági úton nem érvényesítette. A vagyonbiztosítási alap, vagy kiegészí- tő szerződési feltételek ettől eltérően is rendelkezhetnek.

c. Ha a biztosító a szerződés díj-nemfizetés miatti megszűnésétől számí- tott 3 hónapon belül a szerződő által befizetett díjat 15 napon belül nem utalja vissza, a szerződés a díjfizetést követő nap „0” órájától újból hatályba lép. Ennek feltétele, hogy az utólagos díjfizetés fedezze a folyó biztosítási év még kiegyenlítetlen díját, levonva abból azt a díjrészt,

amely arra az időre esik, amíg a biztosító a szerződés díj-nemfizetés mi- atti megszűnése folytán a kockázatot nem viselte.

d. Amennyiben a biztosítás hatályának kezdete előtt, illetve a biztosítás hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfe- lelő része a hónap utolsó napjával megszűnik. Ebben az esetben a biz- tosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj megfizetését köve- telheti, amelyben kockázatviselése véget ért.

(10) A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekö- vetkezésétől számított 5 év elteltével elévülnek. A vagyonbiztosítási alap, vagy kiegészítő feltételek ettől eltérően is rendelkezhetnek.

IV. Biztosítási összeg, limit, önrészesedés

(1) A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak értéke alapján megha- tározott, a biztosítási szerződésben rögzített összeg.

(2) A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy va- lóságos értékét, az ezt meghaladó részében a biztosítási összegre vonatko- zó megállapodás semmis. A biztosítási összeg meghatározását az egyes va- gyonbiztosítási különös, vagy kiegészítő feltételek tartalmazzák.

(3) A biztosító nem téríti meg a feltételek szerinti biztosítási szolgáltatás va- lóságos értékét meghaladó részét (túlbiztosítás). Ebben az esetben a bizto- sított jogosult a biztosított vagyontárgyra vonatkozó – biztosítási szerző- désben rögzített – biztosítási összeg és a biztosított vagyontárgy valóságos értékének különbözete alapján kiszámított biztosítási díjra.

(4) Biztosítási szerződést lehet kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

(5) Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy tényleges értékénél kisebb (alul- biztosítás), a biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy tényleges értékéhez aránylik.

(6) A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncso- portokat a szerződő felek a következők szerint tekintik biztosítottnak:

a. A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak olyan módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosítási szolgáltatás felső ha- tára az illető vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b. A vagyontárgyak azonos értékelése alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstételt) a szerződő felek a vagyoncsoportra megjelölt biztosí- tási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amely összeg egyben a bizto- sítási szolgáltatás felső határa is. Az egyes szerződéstételekbe tartozó vagyontárgyakat kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön lettek volna biztosítva.

c. A túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés min- den egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell vizs- gálni.

(7) A biztosító szolgáltatását a következők szerint korlátozhatja:

a. a biztosítási összegen belül kártérítési maximum (limit) meghatározásával;

b. a kár összegéhez, illetve a biztosítási összeghez kapcsolódó önrész meg- határozásával.

(8) A szerződő (biztosított) az önrészre vonatkozóan nem köthet másik biz- tosítást. Ellenkező esetben a biztosító a kártérítési összeget olyan módon lecsökkenti, hogy a szerződő (biztosított) maga viselje a kár megállapodás szerinti részét.

(9) Ha a szerződő ugyanazon biztosítási érdekre vagy ugyanarra a vagyon- tárgyra vonatkozóan, ugyanazon kockázatok elleni újabb biztosítást kötött (többszöri biztosítás), a biztosító – figyelembe véve a már megkötött másik biztosítási szerződést is – szolgáltatási kötelezettségét olyan mértékben korlátozza, hogy ne forduljon elő túlbiztosítás.

V. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások

(1) A biztosító nem kötelezhető szolgáltatás teljesítésére a követke- zőkben felsorolt események bekövetkezése esetén, még akkor sem, ha ezekkel összegfüggésben (ezek következményeként) az alap, vagy kiegészítő feltételek szerinti biztosítási események valamelyike következik be:

a. harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája, to- vábbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, vala- mint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései;

b. felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy elbocsá- tott munkások rendzavarása, politikai szervezetek megmozdulá- sai;

c. a lassú, folyamatos állagromlással okozott károk, amelyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb ha- sonló hatások következtében állottak be;

d. a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy su- gárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredő károk;

e. a biztosított, jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb szerző- désben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségeken alapuló károk.

(2) Az alap vagy kiegészítő feltételek, illetve a biztosítási szerződés további kizárásokat tartalmazhatnak.

VI. A biztosító szolgáltatásai

(1) A biztosító a megállapított szolgáltatási összeget a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül a biztosított részére magyar fo- rintban fizeti meg. Ha a szerződő (biztosított) igazoló okiratot (hatósági bi- zonyítványt, határozatot stb.) tartozik bemutatni, úgy a 15 napos határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó okirat a biztosítóhoz beérke- zik. A biztosító elhalasztja, illetve felfüggeszti a kifizetést, ha a kárigény jog- alapja, vagy összegszerűsége nem kellően tisztázott. Ilyen esetben a 15 napos teljesítési határidőt a vitás kérdések tisztázódásának napjától kell számítani.

(2) Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy biztosítási ese- mény történt és a jogalap tisztázott, a biztosított kérésére a biztosító a vár- ható szolgáltatási összegnek a különös, vagy kiegészítő feltételekben meg- határozott mértékéig kárelőleget folyósíthat.

VII. A biztosító mentesülése

(1) A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen:

a. a biztosított, illetőleg a szerződő fél;

b. a biztosítottal, illetőleg a szerződővel közös háztartásban élő hozzátartozójuk, (házastárs, egyenes ágbeli rokon, az örökbefo- gadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mos- toha és nevelőszülő, valamint a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli ro- kona és testvére, valamint a testvér házastársa);

c. a biztosítottnak vezető, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja(i), illetőleg megbí- zottja(i);

d. a biztosított jogi személy vezetője(i), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő tagja(i), vagy szerve(i) szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták.

(2) Az VII. (1) pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

(3) A biztosító fizetési kötelezettsége alóli mentesülése megállapí- tottnak tekinthető, ha a szerződőt (biztosítottat), vagy valamely, a

VII. (1) c–d. pontokban megjelölt személyt az okozott kár vagy a kár- térítés megállapítása során elkövetett csalás vagy csalás kísérlete miatt jogerősen büntetésre ítéltek.

(4) A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai és a biztosító általános, alap vagy kiegészítő fel- tételeiben rögzített előírásai mindenkor irányadóak.

(5) Az alap vagy kiegészítő biztosítási feltételek a biztosító mente- sülésével kapcsolatban további rendelkezéseket tartalmazhatnak.

VIII. A felek együttműködése

(1) Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harma- dik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosí-

tott belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyi- latkozatokat hozzá kell intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

(2) A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elválla- lása szempontjából minden olyan lényeges körülményt – a valós tényeknek megfelelően – a biztosítóval közölni, amelyre vonatkozóan a biztosító kér- déseket tett fel, valamint amelyeket ismert, vagy ismernie kellett.

(3) A biztosítottnak (szerződőnek) mindazokat az eseményeket a bekövet- kezésüktől számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítónak, amelyek valószínűsíthetően megalapozzák a biztosító szolgáltatási kötele- zettségét. A kárbejelentés részletes szabályait az adott vagyonbiztosítás alap, vagy kiegészítő feltételei tartalmazzák.

(4) A szerződőnek (biztosítottnak) a bekövetkezésüktől számított 8 napon belül be kell jelentenie a biztosítónak:

a. ha a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke (biztosí- tási érdek) megszűnt;

b. ha olyan mértékű vagyonérték változás történt, ami a biztosítási szer- ződésben szereplő biztosítási összeg(ek) módosítását indokolja (a va- gyonérték változását a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatvise- lési helyenként kell bejelenteni);

c. ha a biztosítási szerződésben biztosított vagyontárgyakra további bizto- sítást kötött bármelyik biztosítónál;

d. a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog, engedménye- si jog keletkezését, a jogosult pontos megjelölésével;

e. a biztosított vagyontárgyak bérbeadását, lízingbe adását;

f. ha a kármegelőzés rendszerében lényeges módosulás történt;

g. a biztosított vagyont érintő csődeljárás, vagy felszámolási eljárás beindí- tását. A gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozóknak, a fentieken kívül be kell jelenteniük, ha új, a biztosítási szerződésben rögzítettől eltérő te- vékenységet folytató létesítményt helyeznek üzembe, új gyártási ágat, új technológiát vezetnek be.

Az alap, vagy kiegészítő feltételek, illetve a biztosítási szerződés a köz- lési és változásbejelentési kötelezettség további eseteit is előírhatják.

(5) Ha a szerződő (és a biztosított) a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását 8 napon belül a biztosítónak írásban nem jelenti be, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyít- ják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a

szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre az adott biztosítási esemény bekövetkezésében.

(6) Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá, ha a szerződésben meghatáro- zott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a biztosító az adott kockázatot a biztosítási feltételekben foglaltak szerint nem vállalja – a szer- ződést 30 napra írásban felmondhatja.

(7) Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javas- lat megtételekor figyelmeztetni kell.

(8) Ha a biztosító a VIII. fejezet (6) és (7) bekezdésében meghatározott jo- gaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

IX. Díjfizetés

(1) A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

(2) A biztosítási díj a biztosítási szerződés megkötésekor, de legkésőbb a biztosító kockázatviselésének kezdetekor egy összegben esedékes.

(3) A felek a biztosítási díj részletekben történő megfizetésében is megál- lapodhatnak.

X. Egyéb rendelkezések

(1) A szerződő, biztosított, illetve a biztosító a jognyilatkozatait írásban kö- teles megtenni.

(2) A biztosító, a szerződő és a biztosított a biztosításra vonatkozóan sem- milyen birtokukban lévő adatot harmadik fél részére nem szolgáltathatnak ki, kivéve, akinek javára a vonatkozó jogszabály, valamint az alapbiztosítási feltételek részét képező „A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (továbbiakban Tudnivalók)” című fejezet adatszolgál- tatási kötelezettséget állapít meg.

(3) A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének füg- getlen szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei egyéb megállapodás hiányában a megbízót terhelik.

(4) A jelen „Vagyonbiztosítások Általános Szerződési Feltételei” (VÁSZF)- ben és az alap, vagy kiegészítő biztosítási feltételekben nem rögzített kér- désekben a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Az OTP Csoport partnere

TŰZ ÉS KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATOK ALAPBIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

A Groupama Garancia Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a „Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás szerződési feltételei” rendelkezései- nek, valamint az azt kiegészítő feltételeknek és záradékoknak megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít, a biztosítási szerződésben megnevezett biz- tosított részére. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerző- dés szerinti biztosítási események véletlen, váratlan, balesetszerű bekövet- kezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott vagyontárgyakban keletkezett vagyoni (dologi) károk, vala- mint a biztosított költségek megtérítésére vonatkozik, amennyiben a szer- ződő vagy biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási díjat megfizette. A jelen alapbiztosítási feltételek, az ezt kiegészítő feltéte- lek és az „Egyedi megállapodások” alapján létrejött szerződésekre a bizto- sító Vagyonbiztosítások Általános Szerződési Feltételei (VÁSZF) rendelkezé- seit alkalmazza.

Ha jelen feltétel valamely kérdésben a VÁSZF rendelkezéseitől eltér, akkor:

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor a feltételt és a VÁSZF-et értelemszerűen együt- tesen kell alkalmazni;

– amennyiben a XXXXX és a feltétel eltérő rendelkezései egymást kizárják, a feltétel rendelkezéseit kell alkalmazni.

I. A biztosítottak köre

(1) Biztosított a szerződésben – biztosítottként – feltüntetett:

a. társasházközösség, vagy

b. lakásszövetkezet.

(2) Biztosítottnak minősülnek továbbá:

a. a társasházközösséget alkotó albetétek lakástulajdonosai, tulajdoni há- nyaduk arányában;

b. a lakástulajdonnal rendelkező lakásszövetkezeti tagok.

(3) Szerződés: a biztosítási jogviszony létrejöttét írásban rögzítő megálla- podás, melynek minimálisan szükséges dokumentumai:

a. a szerződő (biztosított) által tett biztosítási ajánlat;

b. az ajánlat elfogadását igazoló, a biztosító által kiadott biztosítási köt- vény;

c. az ajánlatban megnevezett feltételek, kiegészítő feltételek, az ajánlat részét képező „Egyedi megállapodások, záradékok“;

d. az ajánlatot és kötvényt helyettesítő, mindkét fél részéről elfogadott (aláírásukkal hitelesített) szerződés.

Szóbeli megállapodás, illetve bármely fél részéről szóban tett nyilat- kozat semmilyen esetben sem válik a szerződés részévé.

II. A kockázatviselés helye

(1) A kockázatviselés helye – feltéve, ha a kiegészítő feltételek, vagy zára- dékok eltérően nem rendelkeznek – a biztosítási szerződésben (kötvényen)

– cím hiányában a helyrajzi szám – szerint megjelölt telek (telkek) és az azon (azokon) lévő

a. többlakásos lakóépület(ek);

b. melléképületek;

c. építmény(ek).

(2) A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben azonosítható módon feltüntetett, jelen feltételek III. fejezetében meghatározott vagyon- tárgyakra, vagyoncsoportokra terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatóak.

III. Biztosított vagyontárgyak, biztosítási összeg

1. Biztosított vagyontárgyak

1.1. A társasházközösség és a társasházközösséget alkotó albetét lakástu- lajdonosok, illetve a lakásszövetkezet és a lakástulajdonnal rendelkező la- kásszövetkezeti tagok tulajdonát képező:

a. lakóépületben lévő összes lakás és a közös tulajdonban lévő épületszer- kezetek, közös tulajdonú, közös használatú helyiségek biztosítása esetén:

– lakóépületek, lakások és azok épületszerkezetei;

– lakóépületek épületgépészeti berendezései, felszerelései, beleértve a napkollektort, valamint más megújuló engergiát felhasználó műszaki rendszerek gépei, berendezései, felszerelései;

– melléképületek és azok épületszerkezetei;

– építmények (pl. kerítés, járda, szabadtéri úszómedence, kerti építmé- nyek stb.).

b. kizárólag a közös tulajdonban lévő épületszerkezetek, közös tulajdonú, közös használatú helyiségek biztosítása esetén:

– a lakóépület alapozásának alkotórészei;

– a szerkezeti és lakáselválasztó falak vakolatig;

– födémek;

– tetőszerkezet, tető héjazat, kémények;

– tetőteraszok és tetőfelépítmények;

– pince, padlás, kapualj, lépcsőház;

– folyosók, függőfolyosók;

– közös épületek vakolata, festése, mázolása, tapétázása, burkolatai;

– közös tulajdonú területek kapu-, ajtó- és ablakszerkezetei, korlátok, mellvédek;

– felvonó-, szellőztető berendezés, szemétledobó, tároló;

– kaputelefon, csengő, riasztó és tűzjelző berendezés;

– közös tulajdonban lévő tűzi-vízhálózat;

– lefolyó és nyomó vezetékek a külön tulajdonban lévő leágazásig, il- letve a külön tulajdonban lévő vízóráig;

– teljes gépészeti és villamos hálózat a központi mérőóráktól a külön tulajdonban lévő mérőórákig, beleértve a központi mérőórákat, a napkollektor, valamint az egyéb megújuló engergiát felhasználó gé- pészeti berendezések, felszerelések;

– beépített központi fűtő, hideg és melegvíz ellátó berendezések;

– központi szellőztető és egészségügyi berendezések és azok szerelvé- nyei;

– villámvédelmi rendszer;

– központi antennarendszer alkotó elemei és tartozékai a külön tulaj- donban lévő leágazásokig;

– közös helyiségek üvegezései;

– a lakóközösség közös tulajdonában lévő a biztosított épület szerke- zeti elemeihez rögzített tartozék, amely a lakóépület rendeltetéssze- rű működtetéséhez szükséges;

– épülettartozékok, épület-felszerelési tárgyak, ideértve az épületre fel- szerelt, a biztosított tulajdonában lévő antennákat is;

– építmények (pl.: kerítés, kerti építmény, szabadtéri úszómedence stb.).

1.2. A társasházi, vagy a lakásszövetkezeti lakóközösség mindennapos mű- ködéséhez szükséges, a társasházi vagy a lakásszövetkezeti lakóközösség közös tulajdonát képező:

– be nem épített vagyontárgyak (ingóságok);

– műszaki berendezések, gépek, eszközök;

– készpénz a szerződésben (kötvényben) meghatározott limitig;

– kockázatviselés helyét képező telken található, a társasházi vagy a lakás- szövetkezeti lakóközösség közös tulajdonát képező lábonálló növényi kultúrák, kerti berendezések és felszerelési tárgyak az épület biztosítási öszszegének 0,1%-ig, de maximum 500 000 Ft-ig, amennyiben nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön megnevezett vagyontár- gyak közé.

a. A társasházközösség, vagy lakásszövetkezet tulajdonában lévő lábon álló növényi kultúrák, kerti berendezési és felszerelési tár- gyakra vonatkozó fedezetet a biztosító a következôkre terjeszti ki:

b. A biztosító az 1.2. pontban meghatározott biztosítási összegig meg- téríti a biztosított társasházközösség vagy lakásszövetkezet tulajdo- nában lévő, a kockázatviselés helyén található lábon álló növényi kultúrák, kerti berendezési és felszerelési tárgyak azon kárait, ame- lyet a vihar, a vandalizmus okozott.

c. A vandalizmus károk megtérítésének feltétele a káresemény rendőr- séghez történő írásbeli feljelentése.

d. Viharkárnak azok a károk minősülnek, amelyeket legalább 15 m/sec sebességű szél nyomó- és szívó hatása, illetve a vihar által sodort tár- gyak biztosított vagyontárgyakkal történő ütközése okoz.

1.3. Nem biztosított vagyontárgyak:

– a fóliasátor;

– az üveg- és hajtatóház;

– a földbe vájt, kikövezetlen falú építmény;

– okiratok, kéziratok, tervek, dokumentációk, adathordozókon tá- rolt adatok, programok;

– értéktárgyak (nemesfémek és azok felhasználásával készült va- gyontárgyak, képző-, ipar- és népművészeti alkotások, antik tár- gyak, kézi csomózású szőnyegek);

– hitelkártya, takarékbetétkönyv, takarékkötvény, értékpapír, ér- tékcikk;

– gépjárművek, motoros meghajtású járművek és azok tartalék al- katrészei.

2. A biztosítási összeg meghatározása

2.1. Épületek, épületrészek, építmények. A biztosításra kerülő épülettel, épületrésszel, építménnyel megegyező méretű, szerkezetű, kivitelű, azonos építési anyagok, épületgépészeti, épület-berendezési és épület-felszerelési tárgyak felhasználásával készített épület, épületrész, építmény építési költ- sége a biztosítási összeg meghatározásának alapja. A biztosítási összeg meghatározásához az ajánlattétel időpontjában érvényes átlagos építőipa- ri anyagárakat és az építőipari szolgáltatások átlagos értékét kell figyelem- be venni, beleértve a tervezési, engedélyezési és szállítási költségeket is. A telek árát a biztosítási összeg megállapításánál nem kell számításba venni. A biztosító javaslatot tehet arra a biztosítási összegre, ami mellett nem ér- vényesíti az esetlegesen fennálló alulbiztosítottság jogkövetkezményét. A javasolt biztosítási összeget a szerződés tartalmazza. A javasolt biztosítási összeg megállapításának alapja, a biztosításra kerülő épület(ek), épületré- szek ajánlattétel időpontjában meglévő hasznos alapterülete és az ajánlat- tétel időpontjában a kockázatviselés helyére – a biztosító által – meghatáro- zott m2-re vetített átlagos újraépítési költség. A hasznos alapterületet tár- sasházak esetében az alapító okiratban vagy lakásszövetkezeteknél az alap- szabályban szereplő négyzetméter értékek alapján, illetve ezek hiányában a kockázatviselés helyén elvégzett szemle és felmérés alapján kell meghatá- rozni.

2.2. Ingóságok, műszaki berendezési, felszerelési tárgyak, gépek, eszközök A biztosítási összeg a szerződő által megjelölt értékben kerül meghatáro- zásra az ajánlati részletezésnek megfelelően. A biztosítási összeg megha- tározásánál a teljes biztosítottság érdekében, a szerződésben megjelölt kockázatviselési helye(ke)n, az ajánlattétel időpontjában ténylegesen meg- lévő – ott tartott –, az adott vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyaknak az ajánlattétel időpontjában érvényes, a vagyontárgyak új állapotban történő beszerzési árát kell figyelembe venni.

3. A biztosítási összeg értékkövetése

3.1. A biztosított épületek, épületrészek, építmények és ingóságok érték- követése érdekében a biztosító biztosítási időszakonként (12 hónap) mó-

dosítja ezen vagyoncsoportok biztosítási összegét, valamint egyes szolgál- tatások limitjét.

3.2. Az értékkövetés végrehajtására a következő előírások vonatkoznak:

– A biztosított épületek és ingóságok biztosítási összegét, továbbá egyes

– indexértesítő levélben megnevezett – szolgáltatások esetében a limi- teket a biztosító a biztosítási évfordulón módosítja. Az évfordulót köve- tő biztosítási időszakban (12 hónap) a biztosító szolgáltatási kötelezett- ségének felső határát minden esetben az értékkövetési eljárás során meghatározott biztosítási összeg képezi.

– Az index értékéről a biztosító a szerződőt legkésőbb az évfordulót meg- előzően 60 nappal értesíti. A szerződőnek az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban közölnie kell, ha az indexálást elutasítja.

– Az index értéke az indexértesítő kiküldését megelőző 12 hónap a leg- frissebb KSH Közlemény alapján megállapítható fogyasztói árindexe.

– A biztosító az értékkövetés mértéke szerint megváltozott biztosítási összeg és a szerződéskötéskori díjtétel szorzataként számítja ki a szer- ződés következő biztosítási időszakra vonatkozó új éves díját.

– Az indexálásra először a szerződés létrejöttét követő első biztosítási év- forduló alkalmával kerül sor, majd azt követően minden biztosítási év- forduló időpontjában.

IV. Díjszámítás, díjfizetés

(1) A biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat a biztosított vagyon- csoportok biztosítási összegei alapján számítja ki a biztosító.

(2) A biztosítási összegek a szerződésben ezer forintban (E Ft), a díjak fo- rintban (Ft) vannak meghatározva.

(3) A biztosító a díjakat egész forintban számítja ki, a kerekítést a mate- matikai szabályok szerint (0,5 Ft alatt lefelé, 0,5 Ft-tól felfelé) végzi.

(4) A biztosító a szerződésre vonatkozó fizetendő éves biztosítási díjat a 12- vel való oszthatóságnak megfelelően számítja ki, a kerekítést a matemati- kai szabályoknak megfelelően végzi.

(5) A díjfizetés történhet évente, félévente, negyedévente és havonta. A díj- fizetés gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza.

(6) A díjfizetés a választott díjfizetési gyakoriságnak megfelelő időszak első napján esedékes. A díjfizetés kezdetét és a díjfizetés esedékességét a biz- tosítási szerződés tartalmazza.

(7) A Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételek (VÁSZF) III. 9/b. pont- jában megfogalmazottak helyett a biztosító a következőkben leírtakat al- kalmazza. Amennyiben a szerződő a díjfizetés esedékességétől számított 3 hónapon belül nem fizeti meg a díjfizetés gyakoriságának megfelelő hátra- lék díjat, úgy a szerződés megszűnik a harmadik hónap utolsó napjának 24. órájával.

(8) A díj-nemfizetés miatt megszűnt szerződésre vonatkozó késedelmes díj- fizetéssel kapcsolatos – VÁSZF III. 9/c. pontjában leírt – feltételek változat- lanul érvényben maradnak.

V. Biztosítási események

1. Tűz

Tűz alatt olyan tűzesetet kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és önerőből továbbterjedni képes.

A biztosító nem téríti meg:

a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folya- mat formájában bekövetkező károkat, kivéve, ha ezek amiatt ke- letkeznek, mert tűz esemény következett be;

b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó károkat;

c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat;

d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tűznek vagy hőke- zelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasz- nos tüzet, hőt, vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy ve- zetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak ami- att károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták, vagy azok tűztér- be estek;

Abban az esetben, ha a c. és d. pontok szerinti okok miatt más biz- tosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletke- zett károkat megtéríti. A biztosító megtéríti az elektromos áram okozta tűz miatt a biztosított elektromos (elektronikus) gépekben, készülékekben és berendezésekben – ide értve a biztosított épü- let/épületrész elektromos hálózatának a mérőóra utáni szakaszában

– keletkezett tűzkárokat.

e. azt a tűzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési he- lyen „A”, vagy „B” tűzveszélyességi osztály* szerint tűzveszélyes- nek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok, nem ház- tartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával okozati összefüggésben következik be.

*„A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok:

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok.

1. „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése „A”) tűzveszélyességi osztályba tartozik:

a. az az anyag, amelynek heves égése, robbanása bármely halmazállapo- tában bekövetkezhet, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizikai, ké- miai hatásra;

– az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20°C;

– az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határérté- ke a levegő térfogatáshoz viszonyítva legfeljebb 10%.

b. az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelynek az a. pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, haszná- lják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordul- nak elő.

2. „Tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) tűzveszélyességi osztályba tar- tozik:

a. az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet;

– az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20°C-nál nagyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50°C;

– az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határérté- ke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb.

b. az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a. pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, hasz- nálják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordul- nak elő.

2. Villámcsapás

Villámcsapás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a becsapó- dó villám erő- és hőhatása okoz a biztosított épületekben, építményekben vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve, ha az épületbe becsa- pódó villámcsapás az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyak- ban okoz kárt.

A biztosító megtéríti a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció hatá- sára a biztosított elektromos (elektronikus) gépekben, készülékekben és be- rendezésekben ide értve a biztosított épület/épületrész elektromos hálóza- tának a mérőóra utáni szakaszában keletkezett károkat. A biztosító nem téríti meg a villámcsapás által okozott kárt, ha az a hatóságilag elő- írt villámhárító rendszer hiánya, vagy a meglévő villámhárító rend- szer karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett.

3. Robbanás, robbantás

A gázok, vagy gőzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekö- vetkező erő-megnyilvánulás. Egy tartály (kazán, csővezeték) esetében rob- banás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítődik ki. Ha egy tartály belsejében a robbanást kémiai reakció idézi elő, akkor a tartályban keletkező károkat a biztosító akkor is megtéríti, ha annak falazata nem reped szét. A biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg a robba- nóanyagok felrobbanása miatt bekövetkező károkat. A kockázatviselés helyén kívül nem a biztosított rendelkezése alá tartozó létesítményekben bekövetkező-robbanóanyag miatti robbanás által okozott károk térítésére

csak akkor szükséges külön megállapodás, ha a biztosítottnak a szerződés- kötéskor tudomása volt, illetve az általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett a robbanóanyag létezéséről, vagy használatáról.

A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a. belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáz- nyomás miatt keletkeznek;

b. az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centri- fugális erő, csőtörés) következtében keletkeznek;

c. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt keletkeznek;

d. légi járművek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

4. Személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy ra- kományának ütközése vagy lezuhanása és ezen események miatti tűz vagy robbanás.

5. Vihar

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket legalább 15 m/sec sebességű szél nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által sodort tárgyak- nak a biztosított vagyontárgyakkal történő ütközése okoz.

A biztosító nem téríti meg:

a. a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkezett károkat;

b. a viharral együtt járó csapadék (esővíz, hó) által az épületek külső vakolatában, burkolatában, festésében keletkezett károkat;

c. a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő beá- ramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar követ- keztében keletkeztek;

d. külön megállapodás hiányában a lábonálló növényi kultúrákban, a szabadban tartott terményekben, termékekben, állatokban ke- letkezett károkat;

f. az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkezett, illetve az ezeken keresztül be- áramló csapadék által okozott károkat;

g. a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.

6. Felhőszakadás

6.1. Felhőszakadás-kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket az in- tenzív csapadékból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombo- lással, elöntéssel – ide értve az elvezető rendszerek elégtelenné válása mi- atti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.

6.2. A biztosító megtéríti továbbá:

– a biztosított épület utolsó szintjén található helyiségek festésében, má- zolásában, tapétázásában, belső burkolatában keletkező csapadékvíz által okozott beázási károkat helyiségenként és biztosítási időszakon- ként (12 hónap) egy alkalommal;

– a panelek és/vagy blokkok illesztési hézagain bejutott csapadékvíz által a biztosított épület helyiségeinek festésében, mázolásában, tapétázásá- ban, belső burkolatában okozott beázási károkat helyiségenként és biz- tosítási időszakonként (12 hónap) egy alkalommal;

– a biztosítottak tulajdonában lévő telek termőtalajában, valamint az oda telepített növényzetben keletkező károkat.

6.3. A biztosító szolgáltatásának feltétele a tetőbeázás, illetve a panelek, és/vagy blokkok hézagain keresztül történő beázás miatt káreseményt ki- váltó ok megszüntetése. A biztosító kérheti a hiba kijavítását igazoló doku- mentumok bemutatását.

6.4. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a beázási károk amiatt következtek be, hogy:

– a tetőszerkezet és/vagy a tetőfedés kivitelezése nem a hatályos építészeti szabályoknak megfelelően történt, vagy mert a tető- szerkezet és/vagy a tetőfedés szükséges karbantartását elmulasz- tották;

– a panelek és/vagy blokkok illesztéseit, hézagainak tömítését nem a hatályos építészeti szabályoknak megfelelően készítették, vagy azok szükséges karbantartását elmulasztották, illetve szakszerűt- lenül végezték.

6.5. A biztosító nem téríti meg:

a. a beázási ok megszüntetését célzó munkálatokkal kapcsolatos károkat és költségeket;

b. a talajszint alatti padozatú, nem lakás céljára szolgáló helyisé- gekben lévő vagyontárgyakban keletkezett károkat;

c. az időjárási viszonyok következtében a talajban évek alatt kelet- kező károkat (talajerózió);

d. az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező ká- rokat;

e. a felhőszakadás miatti belvíz által okozott károkat;

f. az épületek külső vakolatában és festésében keletkező károkat;

g. a gombásodás és penészedés miatti károkat.

7. Jégverés

Biztosítási eseménynek minősül a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés, vagy deformációs sérülés.

A biztosító a biztosított épületek (építmények) – kivéve a hideg – és meleg- ágyak üvegezését, az üvegtetőket, illetve az ideiglenes fedéseket (pl. fólia, ponyva) – tetőzetében keletkezett, valamint a megrongált tetőn keresztül beáramló csapadék által az épületekben (építményekben) elhelyezett biz- tosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg.

A biztosító nem téríti meg:

a. az üvegezett felületekben, valamint nyílászárók üvegezésében keletkezett töréskárokat;

b. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásának el- mulasztása miatt következtek be;

c. az épületek homlokzatainak – káridőponthoz képest – 15 évnél régebben készített, vagy 15 évnél régebben felújított külső bur- kolatában, vakolatában, festésében keletkezett jégverés károkat.

8. Hónyomás

Biztosítási eseménynek minősül a nagy mennyiségben felgyülemlett hó sta- tikus nyomása, illetve annak lezúdulása miatt bekövetkező törés vagy de- formációs sérülés.

8.1. A biztosító a biztosított épületek (építmények) – kivéve a hideg- és melegágyak üvegezését, az üvegtetőket, illetve az ideiglenes fe- déseket (pl. fólia, ponyva) – tetőzetében keletkezett, valamint a meg- rongált tetőn keresztül beáramló csapadék által az épületben (építmény- ben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg, ide értve az épületek (építmények) vagy azok részeinek biztosítási ese- mény miatti összeomlása, ledőlése során a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat is.

8.2. A biztosító nem téríti meg:

a. az üvegezett felületekben valamint a nyílászárók üvegezésében keletkezett károkat;

b. az esővíz elvezető csatornákban, hófogókban keletkezett károkat;

c. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet nem megfelelő mére- tezése vagy karbantartásának elmulasztása miatt következtek be.

9. Szikla-, kő- és földomlás, földcsuszamlás és ismeretlen üreg be- omlása

9.1. Sziklaomlás, kőomlás, illetve földomlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a lehulló (legördülő), elmozduló szikladarab, kőzetdarab illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat, továbbá a támfa- lakban, a mesterséges rézsűkben és egyéb, a jelen 9.1. pontban meg- nevezett biztosítási események bekövetkezését megakadályozni hi- vatott műtárgyakban keletkezett károkat.

9.2. Földcsuszamlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelye- ket a felszíni talajrétegek lejtőirányú lassú, vagy hirtelen bekövetkező el- mozdulása okoz.

A biztosító nem téríti meg az épületek (építmények) alatti feltölté- sek ülepedése, illetve az alapok és padozatok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károkat, továbbá a támfalakban, a mesterséges ré- zsűkben és egyéb, a földcsuszamlás bekövetkezését megakadályozni hivatott műtárgyakban keletkezett károkat.

9.3. Ismeretlen üreg, vagy építmény beomlása okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot külső erőha- tás miatti megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekö- vetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Ismeretlen üreg: az, amely az építési illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, a biztosított és a hatóságok által nem ismert vagy a ható- ságok által nincs feltárva.

A biztosító nem téríti meg a keletkezett kárt, ha az ismeretlen üreg beomlása bányában, bányászati tevékenység közben vagy elhagyott bányákban történt.

10. Járművek ütközése

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületek (építmények), – ide értve a bennük elhelyezett biztosított vagyontárgyakat is – és a hozzájuk tartozó épített kerítések megrongálódása (megsemmisülése), melyet sínen közlekedő vagy közúti jármű nekiütközése okozott.

A biztosító nem téríti meg:

a. az olyan járművek által okozott károkat, amelyeket a biztosított, a biztosított épület (építmény) használója vagy ezek munkavál- lalója üzemeltet;

b. a járművekben keletkezett károkat.

11. Idegen tárgyak rádőlése

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületek (építmények), – ide értve a bennük elhelyezett biztosított vagyontárgyakat is – és a hozzájuk tartozó épített kerítések megrongálódása (megsemmisülése), melyet ide- gen vagyontárgynak ezen vagyontárgyakra történő rádőlése okozott.

Idegen vagyontárgy: az a vagyontárgy, amely a káresemény időpontjában nem volt a biztosított tulajdonában, illetve használatában, továbbá az ame- lyet nem bérelt, kölcsönzött, illetve nem az ő érdekében használtak fel és amely nem a kockázatviselés helyén volt elhelyezve.

12. Füst és hő okozta károk

A biztosító megtéríti a biztosított tulajdonában lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárító-berendezésekből hirtelen, rendeltetésszerűen kiáramló füst és hő hatására a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a. magában a füstöt, illetve hőt kibocsátó tárgyakban (berendezé- sekben) keletkeztek;

b. a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizárólag esztétikai károk;

c. a füstnek, illetve hőnek rendeltetésszerűen kitett vagyontárgyak- ban keletkeztek.

13. Árvíz

Árvízkárként a biztosító az árvíz miatt fellépő vízelöntés következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkezett (elázás, elsodrás, törés, rombolás, szennyezés) károkat téríti meg.

Árvíz: az állandó, vagy időszakos jellegű, természetes, vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen vé- dett területet önt el, továbbá az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében fellépő fakadó vizek (buzgárok) vízhatása.

A biztosító nem téríti meg:

a. a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményekben, árkokban, öntöző-berendezésekben;

b. a talajerőben, illetve a talajszerkezetben keletkezett károkat;

c. a hullámtérben és nem mentett árterületeken lévő vagyontár- gyakban;

d. az árvízvédelmi töltés mentén jelentkező fakadóvíz és átszivárgás;

e. a belvíz

miatt bekövetkező elöntéssel összefüggő elsődleges és következmé- nyi károsodásokat, valamint

f. az árvíz megelőzése, továbbá az árvízvédelmi munkák címén fel- merült költségeket.

Hullámtér: a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti terület, vagy ahol töltések nincsenek, ott a magas partok közötti terület.

Nem mentett árterület: a vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelítően párhuzamosan veze- tett (legfeljebb 2 számjegyű) közút, vasúti töltés, vagy magas part, valamint a települések belterületének határa között fekszik.

14. Földrengés

Biztosítási eseménynek kizárólag az a – föld belső energiájából származó – földrengés minősül, amely a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fo- kozatát elérte vagy meghaladta.

A biztosító megtéríti a biztosítási események, továbbá ezen eseményekkel összefüggésben keletkező tűzesetek által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat. A biztosító 72 órán belül bekövetkező károkat egy kár- eseménynek tekinti. Ha egy biztosítási eseményt követően a károk ennél hosszabb időtartamon belül következnek be, a biztosított határozhatja meg a 72 órás időintervallumokat, de azok nem fedhetik egymást.

VI. Kizárások

A VÁSZF általános kizárásain, valamint a biztosítási események feje- zet(ei)ben meghatározott kizárásokon túlmenően a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége – tekintet nélkül a keletkezés okára – nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a. az épületek, építmények, gépek, berendezése, felszerelések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az épí- tési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati össze- függésben keletkeztek, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben;

b. a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányos- ságok miatt keletkeztek, melyekről a biztosított (szerződő) tudott vagy az általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett;

c. bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költ- ségek.

VII. Biztosítási szolgáltatás és a biztosító teljesítése

(1) A biztosító szolgáltatási (kártérítési) kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a biztosí- tási szerződésben tételesen felsorolt vagyoncsoportokra (vagyontárgyakra) vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik. A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított vagyontárgy meglétét és értékét. Ha egy biztosítási vagyoncsoport alatt több vagyon- tárgy van biztosítva, és ezek közül csak egyesek károsodtak, a biztosító a károkat úgy kezeli, mintha ezen vagyontárgyakat külön tételként biztosí- tották volna.

(2) Nem vizsgálja a biztosító az esetleges alulbiztosítottságot az épületek, épületrészek és az építmények tekintetében abban az esetben, ha szerző- déskötéskor a biztosítási összeg a biztosító által ajánlott négyzetméteren- kénti egységár alkalmazásával került megállapításra és a szerződő fél a hasz- nos alapterületet a valóságnak megfelelően határozta meg. A biztosított in- góságok esetében a biztosító vizsgálja az alulbiztosítottságot. Eltekint a biz- tosító az alulbiztosítottság vizsgálatától minden olyan esetben, amikor a kár- összeg nem éri el a károsodott vagyoncsoport biztosítási összegének 5%-át.

(3) A biztosító teljes (totál) kárnak tekinti az elveszett, megsemmisült, illet- ve nem javítható vagyontárgyakon túlmenően azt az esetet is, ha a va- gyontárgy részleges kárának javítási, illetve helyreállítási költségei annak biztosítási értékét elérik, vagy meghaladják.

(4) Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító az eredeti állapot helyreállításának számított költségeit téríti meg. A hazai kereskedelemben nem beszerezhető vagyontárgyak károsodása esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzőkkel, paraméterek- kel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

(5) Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a biztosító – ezen vagyon- tárgyak biztosítási összegén belül – a keletkezett kárt olyan mértékben té- ríti meg, amilyen mértékben a biztosított a hatályos jogszabályok alapján azt megfizetni tartozik.

(6) Xxxxxxxx vagy művészi értékkel bíró vagyontárgyak (falfestmények, szobrok stb.) esetén a biztosító a kárösszeg megállapításánál a restaurálási

(helyreállítási) költségeket, de maximum a biztosítási esemény bekövetke- zésének időpontjában megállapítható forgalmi értéket veszi alapul.

(7) A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetén (ideértve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása, vagy megsemmisülése miatt el- szenvedtek. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyűjteményhez tartozó egyes darabok károsodása esetén arra az anyagi hátrányra, amely a felsoroltak megcsonkulása miatt következett be, továbbá az úgynevezett elő- szereteti értékre sem.

(8) A biztosító az egy káreseménnyel kapcsolatban megállapított kártéríté- si összeget minden esetben csökkenti:

a. az értéket képviselő maradványok értékével;

b. azon összegekkel, amelyek a biztosított részére harmadik személy által bármilyen jogcímen eszközölt kifizetések alapján megtérülnek;

c. az önrészesedés összegével, abban az esetben, ha önrész alkalmazásá- ra a biztosítási szerződésben külön megállapodás történt.

(9) Épületkárokra vonatkozó kiegészítő rendelkezések

a. A szerződés alapján a biztosító megtéríti biztosítási események által okozott károk káridőponti, új értéken számított helyreállítási költségeit. Amennyiben a nem lakás céljára szolgáló épület elhasználtsága (avult- sága) a kár időpontjában meghaladja a 75%-ot, akkor a biztosító szol- gáltatása káridőponti avult értéken történik.

b. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a vállalkozói tevékeny- ség céljára használt helyiségekben keletkező azon közvetlen és következményi károkra, amelyek a szóban forgó helyiségekben folytatott vállalkozói tevékenységgel összefüggésben keletkez- nek, kivételt képeznek a társasház közös tulajdonában, vagy a la- kásszövetkezeti közös tulajdonban lévő: épület-tartószerkezetek, épületrészek, épületgépészeti berendezések és épületgépészeti felszerelések kárai. A biztosító nem téríti meg a vállalkozási célra használt helyiségek nyílászáróinak üvegezésében keletkező vál- lalkozói tevékenységgel összefüggő üvegtörés károkat.

c. Totál kár esetén a kártérítési összeg megállapításának alapja a károso- dott épülettel azonos épület káridőponti újraépítésének költsége.

d. Részkároknál a szolgáltatás alapját a károsodott épületrészek káridő- ponti állapotának helyreállítási költségei képezik.

e. Ha a biztosított épületen vagy épületrészen belül a helyiség

– mennyezetének és egyik oldalfalának;

– vagy két oldalfalának

festése, tapétázása, vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.

Lépcsőházak esetében a biztosító a lépcsőkar(ok), valamint az ezt (ezeket) határoló falsíkok két egymást követő lakószint, vagy két egymást követő lépcső pihenőszint közé eső szakaszát tekinti egy helyiségnek. A lépcső- házakhoz kapcsolódó helyiségeket (pl. folyosó, kapubejárat és lépcsőház közötti előtér stb.) függetlenül attól, hogy nyílászáróval vagy szabad nyí- lással kapcsolódnak a lépcsőházhoz, külön helyiségeknek kell tekinteni.

f. Ha a biztosítási szerződéssel fedezett biztosítási események miatt, a biz- tosított lakóépület a biztosító megítélése szerint is lakhatatlanná vált, továbbá árvízveszély miatt elrendelt kiköltözés esetén a kiköltözködés- től a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig a biztosító az ideiglenes lakások indokolt és igazolt többlet bérleti díjait az épület biztosítási összegének 2,5%-áig, ezen összegen belül lakásonként (albetétenként) maximum 500 000 Ft-ig megtéríti. Megtéríti továbbá a fenti okok mi- atti kiköltözés költségeit a teljes épület biztosítási összegének 0,5%-ig, ezen összegen belül maximum 200 000 Ft/lakás (albetét) limitösszegig.

g. Bérbe adott épületek, helyiségek esetében a biztosító a biztosítási ese- mény okozta tényleges bérleti díj kiesést megtéríti legfeljebb 120 napig, de maximum 800 000 Ft-ig.

h. Abban az esetben, ha csak a külön tulajdonként meg nem jelölt közös részek biztosítottak, a biztosító a (9) f. és (9) g. pontok szerinti szolgál- tatásra csak a szerződés szerinti biztosítási összeg és a teljes épület érték arányában kötelezhető.

i. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kí- vűl más károsító esemény, vagy tényező is közrehatott, a biztosí-

tó a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

(10) Az ingóságok káraira vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A biztosítási szerződés alapján a biztosító megtéríti a károsodott vagyon- tárgy új állapotban való beszerzési értékét (árát), illetve a biztosítási ese- mények által okozott károk javítással történő helyreállításának költségeit. Amennyiben a károsodott vagyontárgy elhasználtsága (avultsága) a kár időpontjában 85%-nál nagyobb, akkor a biztosító szolgáltatása avult érté- ken történik.

VIII. Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése

(1) A biztosító megtéríti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási esemé- nyek bekövetkezése során illetve azzal kapcsolatban felmerült és igazolt, a következőkben felsorolt költségeket:

a. a kárenyhítés költségeit: az oltás és mentés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közér- dek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett (szervezet vagy személy) szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket;

A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

b. a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések költségeit, amelyek a károsodott vagyontárgy el- szállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer-kitelepíté- si, vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedéssel kap- csolatban merültek fel.

(2) Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy(ak) káridőponti értékénél kisebb, a biztosító az 1. pont szerinti költségeket olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy(ak) káridőponti értékéhez aránylik.

(3) A biztosító megtéríti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási esemé- nyek bekövetkezése során illetve azzal kapcsolatban felmerült és igazolt, a következőkben felsorolt további költségeket:

a. a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a marad- ványértékek felmérése során nem kerültek beszámításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasznál- ható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett le- rakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;

b. a bontási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megmaradt részeinek szükségessé váló elbontásával és azoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merül- tek fel;

c. a takarítási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvá- sával, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolat- ban merültek fel;

d. a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása (helyreál- lítás) során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban me- rültek fel.

Egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a 3. pont szerinti költségek és a biztosított vagyontárgyakra meghatározott kártérítési összegek együttesen sem haladhatják meg a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegét, ki- véve, ha a biztosítási szerződésben a költségek térítésére külön biztosítási összeget (első kockázati összeg) határoztak meg. Ebben az esetben a biz- tosító a felmerült költségeket az első kockázat összegéig téríti meg.

IX. A biztosítási összeg változása kártérítés esetén

A biztosító a kifizetett kártérítési összeggel nem csökkenti a biztosítási szer- ződés szerinti biztosítási összeget.

X. A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezésekor

(1) A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után, haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítási szerződést kezelő biztosító egységhez, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a be- jelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ha ezek elmulasztá- sa miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító szolgál-

tatási kötelezettsége nem áll be. Lényeges körülmények: a kártérítés jog- alapja, a káresemény bekövetkezésének időpontja, és a kár összege. A tűz- esetet, a robbanást a tűzoltóságnak, a betöréses lopást, a rablást, és a van- dalizmust viszont a rendőrségnek is be kell jelenteni.

(2) A biztosítottnak (szerződőnek) tőle elvárhatóan gondoskodnia kell a to- vábbi kár elhárításáról és enyhítéséről, melyekre vonatkozóan a biztosító írásban előírásokat tehet. A biztosító nem kötelezhető az írásos előírásai- nak be nem tartása miatt keletkezett többletkár megtérítésére.

(3) A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy ál- lapotán a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de leg- később a bejelentéstől számított 5 napon belül csak a kárenyhítéshez szük- séges mértékig változhat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változások következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének el- bírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

(4) Ha a biztosító részéről a bejelentés kézhezvételétől számított 5 napon belül nem történik meg a kár szemlézése, akkor a biztosított (szerződő) in- tézkedhet a javításról, vagy a megsérült vagyontárgy helyreállításáról. A ja- vításnál fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket stb. azonban további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A tá- rolás többletköltségei a biztosítót terhelik.

(5) A biztosítottnak (szerződőnek) a keletkezett kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyítania kell. Ennek hiányában a biztosító szolgáltatása a belföldi kereskedelmi forgalom átlagos árszínvonalához igazodik.

(6) A biztosító a fizetési kötelezettségének teljesítéséhez az eset körülmé- nyeire, a bizonyítási teherre, és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelmé- nyére is figyelemmel különösen az alábbi iratok bemutatását kérheti:

a. a bekövetkezett károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok;

b. hatóság részére történő bejelentések;

c. hatósági bizonyítvány, -igazolás, -szemlejegyzőkönyv, -határozat;

x. xxxxxxx;

e. ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap;

f. költségvetés, árajánlat;

g. különböző beszerzési, szolgáltatási számlák;

h. az engedményes nyilatkozata a biztosított részére történő kárkifizetés- re vonatkozóan;

i. felelősségi kárigényt igazoló dokumentumok;

j. felelősségi károkozást elismerő nyilatkozat;

x. xxxxxxx szerződés, kölcsön szerződés, felelős őrzésre vonatkozó doku- mentumok;

x. xxxxxxxxxx, jótállásra vonatkozó dokumentumok;

m. hagyatéki végzés;

n. alapító okirat, közgyűlési határozat;

o. lakásszövetkezeti alapszabályzat, lakásszövetkezet határozata;

p. írásbeli kárbejelentés a kár okának, mértékének, időpontjának feltünte- tésével;

q. műszaki tervek, műszaki leírások, szakvélemények, igazságügyi szakér- tői vélemény;

r. szakhatóságok jegyzőkönyvei;

s. meghatalmazás a biztosító felé történő ügyintézésre;

t. áfa fizetési kötelezettséggel, illetve áfa-mentességgel kapcsolatos do- kumentum;

u. különböző vizsgáltok jegyzőkönyvei;

v. a biztosítás vállalásához, a biztosító szolgáltatási teljesítéséhez szüksé- ges fotók;

6.1. A kiegészítő biztosítási feltételek a X. fejezet (6) pontjában felsorolt do- kumentumokon túl az adott kiegészítő biztosítási feltételben megnevezett további dokumentumok, iratok bemutatását is kérheti a biztosító a jogalap elbírálásához, a biztosítási szolgáltatás mértékének megállapításához.

6.2. A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse – a károk és költségek igazolására joga van az előbbiekben felsorolt okiratokon kívül más dokumentumokat, okiratokat is benyújtania a biztosítóhoz. A biztosí- tó az előbbi pontokban megnevezettek közül csak azon iratok, dokumen- tumok biztosító részére történő benyújtását kérheti, amelyek a jogalap el- birálásához, és a feltételekben vállalt biztosítási szolgáltatas mértekenek megállapitásához szükségesek.

XI. Záró rendelkezés

A „Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás szerződési feltételei” alapján létrejött biztosítás bármely fél általi felmondása, vagy egyéb okból történő megszűnése esetén valamennyi kiegészítő biztosítás, záradék, „Egyedi meg- állapodás” az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

A kiegészítő biztosítás, záradék, vagy „Egyedi megállapodás” önállóan is felmondható, de annak felmondása, vagy bármely okból történő meg- szűnése az alapbiztosítás, illetőleg a felmondással nem érintett egyéb ki- egészítő biztosítás(ok), záradékok, „Egyedi megállapodás” hatályát nem érinti.

XII. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

1. Értelmezô rendelkezések

a. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítha- tó) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hoz- ható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gaz- dasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;

b. hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvá- nítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetet- len beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;

c. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasz- nált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;

x. xxxxxxxxxxx: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adato- kon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is;

e. adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy szá- mára hozzáférhetővé teszik;

f. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől;

g. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi;

h. biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, il- letve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kö- tött szerződéseire vonatkozik;

i. ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;

j. biztosító: Groupama Garancia Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve;

x. xxxxxx: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatko- zó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz;

l. egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meg- határozás szerinti fogalom;

m. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom;

n. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 81.§-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom.

2. Az adatkezelés célja

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján a biztosító adatkezelésé- nek célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állomány- ban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélé- séhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél.

A biztosító az ügyfél előzetes hozzájárulásával az alábbi célokból is végez adatkezelést:

– ügyfelek tájékoztatása és marketing tevékenység (értve ezalatt a bizto- sítási, illetve más célból történő üzleti kapcsolatfelvételt, az ügyfélakci- ók szervezését is);

– ügyfélnyilvántartás vezetése;

– jogi eljárások, panaszügyintézés folytatása;

– a biztosítási szerződésből eredő igények teljesítése.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen „Tud- nivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

a. az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.

A fentieken túlmenően a biztosító jogosult mindazokat az ügyfél által ön- ként megadott adatokat kezelni, melyek a (2) pontban felsorolt célokból szükségesek. A biztosító azonban az ügyfeleknek csak azon biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, és a szolgáltatással összefüggnek.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155.§

(1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító kizárólag számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált adatfeldolgozást is végezhet. Ez esetben ez érintett személyes jellemzőinek értékelésére csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz kifejezetten hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi. A biztosító automatizált adatfeldolgozás esetén az érintettet kérelmére tájékoztatja az alkalmazott matematikai módszerről és annak lényegéről.

A biztosító a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerző- déses kapcsolatban álló biztosításközvetítő e-mailen, telefonon, személye- sen megkeresheti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszer- zést célzó küldeményt juttathat el a részére.

4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító

a. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény

másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosí- tóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

b. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatha- tó biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írás- ban felmentést ad;

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

c. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit-ben foglaltak sze- rint nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészség- gel; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a fel- számolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügy- ben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; az Európai Csalásellenes Hiva- tallal (Olaf); a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; meghatározott ese- tekben az adóhatósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szer- vezeteivel, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfel- ügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; a feladatkö- rében eljáró gyámhatósággal; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszol- gálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalma- zott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; a Bit-ben sza- bályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a köt- vénynyilvántartó szervvel; az állományátruházás keretében átadásra ke- rülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképvi- selővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvé- teli jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam ren- delkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielé- gítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biz- tosításközvetítővel, szaktanácsadóval; a feladatkörében eljáró ország- gyűlési biztossal; a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit-ben szabályozott esetekben a biztosítóval; a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártör- téneti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályo- zott esetekben a biztosítóval szemben.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozatté- teli kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötele- zettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosító a b-f. pontokban meghatározott esetekben és szerveze- tek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

d. A biztosító a nyomozó hatóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószerrel visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszö-

vetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzés- sel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó in- tézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-fő- kapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyi- ben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

e. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szerve- zethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

f. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem ál- lapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevé- kenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogal- kotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügy- minisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

g. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§ alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő ada- tok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

h. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

i. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szakta- nácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezé- sétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatarta- ni az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81.§-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

5. Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

6. Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések

a. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, szá- mítógépes úton is kezeli.

b. A biztosító az adatkezelés során betartja a személyes adatok védelmé- ről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tör- vény, a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.

c. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, valamint az ügy- fél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti.

d. Az ügyfél élhet a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben biztosított egyéb jogaival (pl. tiltakozási jog, bírósági igényérvényesítés) is.

e. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási sza- bályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatá- sához szükségesek.

Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

f. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok a biztosító ügyfél- szolgálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthetőek.

7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o) pontja alapján a biztosítási titok megtar-

tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja.

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon meg- tekinthető.

A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékeny- ség végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőr- zésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget, és a titok megtartása ér- dekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A ki- szervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosító felel.

Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfelei- nek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának mi- nősül.

A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél (3) pontban meghatározott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonatkozó, valamint a különleges adatok kivételével) a biztosítóval szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítők számára üzletszerzés, prevenciós és intervenciós tevékenység céljából átadhatja.

Az OTP Csoport partnere

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI

Vezetéktörés miatti károk fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a „Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás szerződési feltételei” meghatározásainak, kizárásának változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a jelen kiegészítő biztosításra meghatározott díjat is megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a vezetékek törése miatt károsodott biztosított vagyontárgyak ere- deti állapotuknak megfelelő helyreállítás, javítás költségeinek megtérítésé- re, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

(1) Vezetékes vízkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a bizto- sított épületen belüli, illetve a kockázatviselés helyén belüli víz- (ide értve az önálló tűzi-vízhálózatot és sprinkler berendezést is), szennyvíz- és csapa- dékvíz-vezetékek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató- és központi fűtés rendszerek biztosított vezeték szakaszain belüli, valamint az ezekhez csat- lakozó tartozékok, szerelvények és készülékek törése (beleszámítva a kor- rózió miatti törést is), repedése és kilyukadása miatt kiáramló víz, illetve gőz a biztosított vagyontárgyakban okoz, ide értve, ha a kiáramlás elkerülhe- tetlen következményeként a biztosított vagyontárgyak megsemmisülnek, vagy megrongálódnak.

(2) A biztosító megtéríti továbbá:

a. az épületen belüli be- és elvezető vezetékek – kivéve az ezekhez csatla- kozó berendezések és szerelvények – tömítési hibái miatt keletkező ká- rokat, valamint a tömítési hiba javítási költségeit;

b. az épületen belüli elvezető csövek dugulása miatt keletkező károkat, va- lamint a dugulás elhárításának költségeit;

c. a repedés, törés, vagy kilyukadás miatt sérült csővezeték-szakasz mű- szakilag indokolt mértékig, de legfeljebb 6 m hosszban történő kicseré- lésének anyag és munkadíj költségeit;

d. a kockázatviselés helyén lévő nyitva hagyott csapból kiáramló folyadék által okozott károkat.

(3) A biztosító nem téríti meg:

a. a fakorhadási, gombásodási és penészesedési károkat;

b. a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt ha- szon;

x. xxxxxxxx, árvíz vagy más időjárási hatások miatt összegyűlt víz által okozott károkat;

d. a talajszint alatti padozatú, nem lakás céljára szolgáló helyisé- gekben tárolt vagyontárgyakban keletkezett károkat;

e. sprinkler berendezések és önálló tűzi-vízhálózatok szabályszerű működése miatt keletkezett károkat;

f. a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűzőtestek, bojle- rek, mosó- és mosogató gépek) keletkezett károkat;

g. az épületek vezetékeinek, berendezéseinek és az épületekben lévő gépek vezetékeinek fagykárait, illetve ezek következményi kárait, amennyiben azok a szükséges/indokolt víztelenítés elmu- lasztása miatt keletkeztek.

Üvegtörés miatti károk fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei

xxxxxxxx és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatá- rozott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége ki- terjed az üvegtörés-károk megtérítésére, a következőkben részletezet- teknek megfelelően.

(1) Biztosított üvegezéseknek minősülnek:

A biztosított lakó- és melléképületek külső és belső nyílászáróinak, továbbá a biztosított lakó- és melléképületek, valamint a biztosított építmények szerkezetileg beépített üvegezései a következők szerint:

a. alapdíj megfizetése esetén biztosítottak a lakó- és melléképület nyí- lászáróiba, valamint különböző térelválasztókba szerkezetileg beépített normál – síküveggel, fehér katedrálüveggel, drótbetétes üveggel készí- tett – üvegezések, kivéve a különleges üvegezéseket, nevezetesen: a színes katedrálüvegezést, az ón-, ólom- és rézfoglalatokban lévő üvegezést, a felülvilágítók és kupolák üvegezését, a homok- fúvott és savmaratott üvegezést, a kopolit üvegeket, a napener- gia berendezések üvegezését, az üvegtetők, valamint az üveghá- zak és télikertek üvegezését;

b. emelt díj megfizetése esetén biztosítottak a lakó- és melléképület nyílászáróiba, valamint különböző térelválasztókba szerkezetileg beépí- tett normál és az (1) a. pontban nevezett különleges üvegezések, kivé- ve: az üvegtetők, az üvegházak és télikertek üvegezését.

(2) Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben (üvegezések- ben) keletkezett törés- vagy repedéskár, még abban az esetben is, ha azok

a. betöréses lopás vagy annak kísérlete során;

b. vihar, vagy jégverés, vagy jeges eső következtében;

c. épületek javítási, karbantartási, illetve állványozási munkái (kivéve az új építkezéseket) során keletkeztek.

(3) A biztosító a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségeit, továbbá a következő költségeket téríti meg:

a. az üveg pótlását akadályozó szerelvények (pl. védőberendezések, belső zárak) le- és visszaszerelési költségeit, az üvegkárral meghatározott kár- térítési összegnek megfelelő limitösszegen belül;

b. a közvetlen vagyonvédelmet szolgáló azonnali ideiglenes helyreállítás költségeit, a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségének 20%-áig terjedő mértékben.

(4) A biztosító nem téríti meg:

a. a tűz, villámcsapás, robbanás, hangrobbanás, illetve személyzet- tel ellátott légijármű, vagy annak részeinek, illetve rakományá- nak lezuhanása miatt keletkezett üvegkárokat;

b. az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótö- réssel) keletkezett károkat;

c. a biztosított üveg keretében (foglalatában) fellépő károkat, vala- mint a fém keretben történt üvegezésekben, a nem megfelelő ki- vitelezés (pl.: rugalmatlan megfogás, lécbetét hiánya, elégtelen hely a hőtágulás miatti alakváltozáshoz) következtében keletke- zett károkat;

d. a biztosítás megkötésekor már törött, repedt, vagy toldott üve- gekben keletkezett további károkat;

e. a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésé- ben, neonokban és fényforrásokban keletkezett károkat.

(5) A biztosító megtéríti az üvegfelületen elhelyezett fénytörő és egyéb fó- liákban valamint az üvegfelületen lévő dekorációkban az üvegtörés miatt keletkezett károkat. A biztosító ezen károkat a károsodott üvegfelület té- ríthető helyreállítási költségeinek 50%-ig fedezi.

(6) Az üvegbiztosítás díját a biztosító a biztosított épület értéke alapján ha- tározza meg.

(7) Ha a kárt harmadik személy okozta, a biztosított köteles megtenni min- den intézkedést annak érdekében, hogy a kárt okozó személy ismertté váljon.

Betöréses lopás- és rabláskárok fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei

– a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, és

– a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szol- gáló helyiség(ek)re a kár időpontjában megvalósulnak a minimális me- chanikai védelem, illetve a készpénz-tárolás* előírásai.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a betöréses lopás, valamint a vandalizmus és rablás miatt keletkezett károk megtérítésére a szerződés- ben (kötvényben) rögzített káreseményenkénti limitig, ezen belül maximum a közös tulajdonban lévő ingóságokra, gépekre, szerszámokra, valamint készpénzre meghatározott biztosítási összegig a következőkben részlete- zetteknek megfelelően.

Jelen kiegészítő biztosítás fedezete kiterjed:

– a szerződésben meghatározott biztosított vagyontárgyak jogtalan eltu- lajdonításával és/vagy rongálásával okozott károkra, továbbá

– az alapbiztosításban biztosított épületekben, épületrészekben, építmé- nyekben betöréses lopással, annak kísérletével, illetve vandalizmussal okozott rongálási károkra, ideértve az épület-berendezési-, épületgépé- szeti-, épület-felszerelési tárgyak megrongálását, leszerelését és eltulaj- donítását is.

*A minimális mechanikai védelem megvalósul, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei és a nyílászárók az alábbi kö- vetelményeknek megfelelnek:

– a kétszárnyú bejárati ajtók nem nyíló szárnyai reteszhúzás ellen védettek;

– az ajtók zárását biztonsági zár végzi;

– a hengerzárak törés xxxxx xxxxxxxx;

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum a 6 cm vastag tömör kisméretű téglából tömören falazott téglafal ellen- állási képességével azonos értékű.

A készpénz-tárolás akkor megfelelő, ha:

– a készpénzt legalább a minimális mechanikai védelem előírásai- nak megfelelő lezárt helyiségben lévő lezárt bútorban, lezárt le- mezkazettában tartják;

– a lemezkazetta tárolására szolgáló bútor és a lemezkazetta kul- csait a helyiségen belül másik zárható bútorban tárolják.

I. Betöréses lopás, vandalizmus

(1) Betöréses lopás, ha az elkövető a lopás során a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselés helyén

a. nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erő- szakos módon hatolt be;

b. nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, il- letve alkalmatlan meglévő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;

c. eredeti kulcs vagy kulcsmásolat használatával jutott be, úgy, hogy a be- törés során a kulcsokhoz az a.–b. pontok szerinti – a kockázatviselés helyén egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyi- ségébe történő – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott.

(2) Betöréses lopás továbbá, ha az elkövető a kockázatviselés helyére nem az

(1) a.–x. xxxxxxx leírtak szerint hatolt be, de ott a lezárt helyiség ajtaját, vagy a zárt tárolókat, vagy ezek zárszerkezetét feltörte. Ebben az esetben a biz- tosító kockázatviselése csak a lezárt helyiségben, illetve lezárt tárolóban levő vagyontárgyakra terjed ki. Nem minősül feltörésnek az ajtók, vagy tárolók vagy ezek zárszerkezeteinek külsérelmi nyomok nélkül történő felnyitása.

(3) Ha vagyontárgyak külön megállapodás szerint csak zárt tárolókban (pl. lemezkazetta, pénzszekrény, falba épített páncélkazetta, páncélszekrény)

vannak biztosítva, akkor e vagyontárgyak eltulajdonítása csak akkor minő- sül betöréses lopásnak, ha az elkövető a tárolók elhelyezésére szolgáló helyiségbe az 1. pontban meghatározottak valamelyike szerint hatolt be és ott az értéktárolókat, vagy ezek zárszerkezetét:

x. xxxxxxxx;

b. eredeti kulccsal, vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket le- zárt helyen (bútor, pénzkazetta, széf, pénzszekrény, páncélszekrény) tá- rolták, és az elkövető a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek tárolá- si helyét feltörte. Nem minősül feltörésnek az ajtók, vagy tárolók, vagy ezek zárszerkezeteinek külsérelmi nyomok nélkül történő felnyitása.

(4) Vandalizmus: ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat – azok eltu- lajdonítása nélkül – a betöréses lopás, vagy annak kísérlete során, a kocká- zatviselés helyén szándékosan megrongálja.

(5) A biztosító a biztosítási események elkövetésével kapcsolatban felme- rülő következő többletköltségeket téríti meg:

a. a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben (helyisé- gekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletke- zett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket, beleértve a szükséges romeltakarítási is;

b. a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárlók feltörése, illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk hely- reállításával kapcsolatos költségeket;

c. zárak cseréjének vagy átalakításának szükséges költségeit, ha az elkö- vetés során eredeti kulcsot, vagy kulcsmásolatot használtak;

x. x kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

e. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biz- tonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

(6) A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF általános kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a ká- rokra, amelyek olyan vagyontárgyak eltűnése miatt keletkeztek, amelyek- nél az 1.-3. pontok valamelyike szerinti tényállás nem állapítható meg (pl.: lopás, eltűnés);

(7) A biztosító a betöréses lopás elkövetése során okozott (keletkezett) tűz, vagy robbanás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha ezen kockázatokat fedező más bizto- sítási szerződés nem volt érvényben.

(8) A biztosító a kockázatviselés helyén (épület, helyiség) megvalósuló vagyonvédelem színvonalától függően kártérítési limitösszeget határoz meg, amely az ingóság vagyoncsoport biztosítási összegén belül az egy káreseménnyel kapcsolatos biztosítási szolgáltatás felső határa. Abban az esetben, ha a betöréses lopás elkövetése időpontjában a szerződésben (kötvényben) rögzítettektől (ez minden esetben a szerződéskötésekor megvalósuló védelmi szintet jelenti) eltérő színvonalú vagyonvédelem valósult meg, úgy a biztosító a káridőpontban ténylegesen meglévő va- gyonvédelemnek megfelelő védelmi osztály szerinti kártérítési limitössze- gig, azon belül maximum a biztosított közös tulajdonú ingóságokra meg- határozott biztosítási összegig teljesít szolgáltatást. A kár időpontjában megvalósult betörés elleni vagyonvédelem színvonalától függő kártéríté- si limitösszegeket jelen kiegészítő feltételek „Vagyonvédelmi előírásai” tartalmazzák.

(9) A biztosító az ajánlat-tételkor megvalósuló vagyonvédelem színvona- lától függő védelmi osztályt a szerződésben (kötvényben) rögzíti.

II. Rablás

(1) Rablás, ha az elkövető biztosított vagyontárgyat jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, vagy élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit ön- tudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. Rablás az is, ha a tet- ten ért tolvaj a biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, vagy élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

(2) A biztosító a rablás elkövetésével kapcsolatban felmerülő következő többletköltségeket téríti meg:

a. a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben (helyisé- gekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletke-

zett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket, beleértve a szükséges romeltakarítást is;

c. a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

d. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biz- tonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amenynyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

(3) A biztosító a rablás elkövetése során okozott (keletkezett) tűz, vagy rob- banás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha ezen kockázatokat fedező más biztosítási szerző- dés nem volt érvényben.

Vagyonvédelmi előírások

A Betöréses Lopás Biztosításának Kiegészítő Fexxxxxxxx x következő előírá- sokkal egészülnek ki.

(1) A biztosító egy biztosítási eseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kötele- zettségének felső határát az alábbi táblázatban – a kockázatviselés helyén (épület, helyiség) megvalósuló vagyonvédelem színvonalától függően – meghatározott kártérítési limitösszegek képezik, feltéve, hogy a biztosított vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) meghatározott biztosítási összegek ezeket meghaladják.

Elektronikai jelzőrendszer

nincs

minimális

részleges

teljes körû

Minimális mechanikai védelem

1 500 000 Ft

2 500 000 Ft

4 000 000 Ft

5 500 000 Ft

Részleges mechanikai védelem

4 000 000 Ft

5 000 000 Ft

6 000 000 Ft

7 000 000 Ft

Teljes körű mechanikai védelem

6 000 000 Ft

7 000 000 Ft

8 000 000 Ft

9 000 000 Ft

(2) A biztosító a társasházközösség, illetve a lakásszövetkezet közös tulaj- donát képező készpénzt a lezárt helyiség káridőpontban megvalósuló vé- delmi kategóriájának megfelelő kártérítési limiten belül – feltéve, hogy tel- jesülnek a készpénz-tárolás előírásai – a készpénz tárolási módjától függő- en tároló-helyenként külön-külön a következő limitekig – azokon belül maximum a szerződésben (kötvényben) készpénzre meghatározott biztosí- tási összegig – téríti meg:

– lezárt lemezkazetta 100 000 Ft/káresemény

– épület tartószerkezetéhez rögzített

lemezszekrény 300 000 Ft/káresemény

– falba épített páncél kazetta, vagy épület

tartószerkezetéhez rögzített bútorszéf 500 000 Ft/káresemény

– épület tartószerkezetéhez rögzített

páncélszekrény 1 000 000 Ft/káresemény

(3) Vagyonvédelmi szintek meghatározásai:

Minimális mechanikai védelem

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, és a nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik:

– a kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;

– az ajtók zárását biztonsági zár végzi: biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a szám- vagy betű- jel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghalad- ja a 10 000-et, az egyedileg minősített lamellás zár, henger vagy mágnes- zár, illetve minimum 4 betű-, vagy számkombinációs biztonsági lakat, illet- ve minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú;

– a hengerzár törés ellen védett;

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 6 cm-es, hagyo- mányos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű.

Részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födém- szerkezetei, padozatai és a nyílászárók az alábbi követelményeknek megfe- lelnek:

– a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portá- lok stb.) teljes felülete minimum 100x300 mm-es osztású, 12 mm át- mérőjű köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerke- zettel, illetve minimum MABISZ által A2 kategóriába minősített bizton- sági üveggel) védettek;

– a rács a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács kereszt- metszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó körömmel van rögzítve, a minimális beépítési mélység 150 mm (15 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén), vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el (pl. belső leereszthető biztonsági rács);

– a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazó körmökkel – vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon – a falazatokhoz vannak erősítve;

– a zárást minimum kettő darab biztonsági zár végzi: biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágnes- zár, a kéttollú kulcsos zár, a szám-, vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, va- lamint az egyedileg, minősített lamellás zár;

– az ajtólapok minimum 3 diópánttal vannak a tokhoz rögzítve;

– az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 5 mm-en belül van;

– a bevéső zár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldala fémlemezzel meg van erősítve;

– fatok esetén megerősített zárlemez szükséges;

– a zárszerkezet fúrás, a hengerzár törés és fúrás ellen védett;

– az ajtólapok, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá- solja;

– a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárnak;

– az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszítés, reteszhú- zás ellen védettek;

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 12 cm-es, ha- gyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékűek.

Megjegyzés: A lakat nem minősül biztonsági zárnak!

Teljes körű mechanikai védelem

Teljes körű a mechanikai védelem, ha a védett helyiséget minden oldalról megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, pado- zatok, nyílászárók határolják.

A mechanikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények:

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100x300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve minimum MABISZ által A2 kategóriába sorolt biztonsági üveggel) védettek;

– a rács a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács kereszt- metszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazo körömmel van rögzítve, a minimális beépítési mélység 150 mm (38 cm-es hagyoményos tömör téglafal eséten), vagy ezzel egyenertékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el (pl. belső leereszthető biztonsági rács);

– a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazó körmökkel – vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon – a falazatokhoz vannak erősítve;

– az ajtó és az ajtótok fémből, vagy keményfából készülhet;

– faanyag esetén az ajtólapnak minimum 40 mm vastagnak és tömörnek kell lennie;

– az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 2 mm-en belül kell lennie;

– a zárszerkezet minimum 4 pontos zárást biztosítson;

– a zárást minimum kettő darab biztonsági zár végzi: biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágnes- zár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, va- lamint az egyedileg minősített lamellás zár;

– a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés és fúrás ellen védeni kell;

– a zárás legkevesebb kétirányú legyen;

– az ajtólapok minimum 3 diópánttal vannak a tokhoz rögzítve;

– a bevéső zár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldala fémlemezzel meg van erősítve;

– fatok esetén megerősített zárlemez szükséges;

– a zárszerkezet fúrás, a hengerzár töres és fúras ellen védett;

– az ajtólapok, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá- solja;

– a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk;

– az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszítés, reteszhú- zás ellen védettek;

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdságának minimum 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömören falazott téglafallal azonos értékűek- nek kell lenniük.

Megjegyzés: A lakat nem minősül biztonsági zárnak!

Minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai védelem, ha térvédelem, tárgyvédelem, személy- védelem nincs, a felületvédelem csak 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílás- zárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a vé- dett téren belül kerüljön elhelyezésre;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körö- kön külön-külön és a szabotázsvonalon;

– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1 mm-es lágyacél – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – készüljön;

– az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza minimum 1,5 m- es lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyag legyen és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze;

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővona- lat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

– a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jelezni kell;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lenni, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távol- ságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel le- gyen megoldható;

– a kültéri hangjelző szabotázsvédett, minimum 1,5 mm-es lágyacél le- gyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel;

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatás-mentes ener- giaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer minimum 3 hónapig maradjon üzemképes;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását bizto- sítsa;

– akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskodni kell;

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél vé- dőcsőben kell vezetni.

Részleges elektronikai jelzőrendszer

Részleges az elektronikai védelem, ha teljes körű térvédelem, tárgyvéde- lem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljes körű és csapdaszerű térvédelem van kialakítva. Részlegesnek tekinthető az elektronikai védelem akkor is, ha a kockázat-elbírálás során kiderül, hogy a térvédelem tárgy- védelem, felületvédelem elektronikus úton megvalósított, ám a védendő objektum egyes részei „árnyékban” vannak (árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendő területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatá- sos védelem.)

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a vé- dett téren belül kerüljön elhelyezésre;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körö- kön külön-külön (minimum 4 db) és a szabotázsvonalon;

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni;

– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyen- értékű szilárdságú anyagból – készüljön;

– az élesítés csak külső, minimum 6 betű- vagy számkombinációs kódkap- csolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehe- tőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek;

– a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkap- csolók stb.) állandó őrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemel- tető vagy a szerviz által – kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépíteni;

– a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell;

– a szabotázsvonalak jelzéseit nem élesbe kapcsolt állapotban is a rend- szernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell;

– a jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárla- tot, illetve a hurok ellenállásainak 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell);

– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges;

– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;

– a kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettős, minimum 1,5 mm-es lágy- acél lemez burkolatú legyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai véde- lemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltako- zó kéthangú jelzéssel;

– az optikai jelzésadó borostyán sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerős legyen;

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes ener- giaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa;

– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell mű- ködnie;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;

– az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;

– nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

Teljes körű elektronikai jelzőrendszer

Teljes körű az elektronikai védelem, ha teljes körű a felületvédelem, a tér- védelem, a tárgyvédelem, a személyvédelem, valamint az elektronikai jelző rendszer mindegyik alkotó eleme a MABISZ által végzett termékazonosítás alapján teljes körű kategóriának felel meg.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a ve- dett téren belül kerüljön elhelyezésre;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körö- kön külön-külön (minimum 4 db azonnali – riasztási –) és a szabotázs- vonalon;

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépiteni;

– a központi egység memóriája minimum az 50 utolsó esemény tárolásá- ra képes legyen;

– a központi egység zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változ- tathatóak;

– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyen- értékű szilardságú anyagból – készüljön;

– az élesítés védett térben 4, külső térben minimum 6 betű-, vagy szám- kombinációs kódkapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot ve- zérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek;

– a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell;

– a szabotázsvonalak jelzéseit nem élesbe kapcsolt állapotban is a rend- szernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell;

– a jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárla- tot, illetve a hurok ellenállásainak 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell);

– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus es egy optikai jelzésadó telepítése szükséges;

– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelő, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;

– a kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettős, minimum 1,5 mm-es lágy- acél lemez burkolatú legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai véde- lemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltako- zó kéthangú jelzéssel;

– az optikai jelzésadó borostyán sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerős legyen;

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes ener- giaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa;

– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell mű- ködnie;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara eséten automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;

– az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;

– nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül, vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

Épülettulajdonosi felelősségi károk fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei

Jelen szerződési feltételek alapján kötött felelősségbiztosítási szerződés ke- retében a biztosított követelheti, amennyiben a meghatározott pótdíjat megfizette, hogy a biztosító a feltételben meghatározott módon és mér- tékben mentesítse őt az olyan kár megtérítése alól, amelyet a feltételekben meghatározott minőségben okozott, feltéve, hogy azért – mint károkozó – a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

I. Biztosított

Jelen szerződési feltételek alapján biztosítottnak minősülnek:

(1) A szerződésben megnevezett biztosítottak, akik a – mindenkor hatályos

– társasházakról szóló törvény hatálya alá esnek, miszerint a társasház az az épület, amelyet a tulajdonostársak alapító okiratba foglalt megállapodással társasháznak minősítettek. Az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolhatja.

(2) A szerződésben megnevezett biztosítottak, akik a – mindenkor hatályos

– lakásszövetkezetekről szóló törvény hatálya alá esnek, miszerint az a lakás minősül szövetkezeti lakásnak, amely a lakásszövetkezet tagjainak, vagy a lakásszövetkezetnek a tulajdonában van. A szabályzat szempontjából szö- vetkezeti ház a szövetkezeti tulajdonban lévő lakásokat magába foglaló la- kóépület. A lakásszövetkezet jogi személy.

II. Biztosítási esemény és kizárások

(1) A szerződési feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül a biztosí- tott szerződésen kívüli károkozása, amely lehet a károsult életének, testi épségének, valamint egészségének károsítása, továbbá vagyoni és nem va- gyoni károkozás, és amelyeket a biztosított mint a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlan (épület, lakás, melléképület, építmény, telek), továbbá épület-berendezési tárgyak (felvonók, fűtő, elektromos, víz, gáz stb. szere- lések és berendezések), valamint a telken lévő úszómedencék, sport és ját- szóterek, kerti berendezések tulajdonosa, bérlője, használója, kezelője, kar- bantartója e minőségében okoz.

(2) A biztosító a II. (1) pontban foglaltakon túlmenően megtéríti azokat a károkat is, amelyeket a „Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás szer- ződési feltételei”-ben megnevezett biztosítási események, továbbá a nyitva hagyott csap következtében kiáramló folyadék, gőz okoz, feltéve, hogy a megnevezett események bármelyikével kapcsolatban megállapítható a biz- tosított felelőssége és ezek miatt:

– az egyes lakástulajdonosok, illetve harmadik személynek nem tekinthe- tő más károsultak a lakóközösséggel szemben;

– az egyes lakástulajdonosok egymással szemben;

– a lakóközösség az egyes lakástulajdonosokkal, illetve lakókkal szemben érvényesítenek kártérítési igényt.

A biztosító az egyes lakástulajdonosok lakóközösséggel szembeni kár- igényének érvényesítésekor a károsult lakástulajdonos tulajdoni hányadá- ra eső részösszeget is figyelembe veszi a biztosítási szolgáltatás teljesíté- sekor.

(3) A biztosító kockázatviselése szempontjából biztosítási esemény a káro- sodás bekövetkezte. A károsodás bekövetkeztének időpontja az az idő- pont, amikortól a károkozó kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az időpont személysérüléses károknál a testi sérülés időpontja, vagy a halál beállta, illetőleg az egészségkárosodás kezdete, vagyoni károk tekintetében pedig azok felmerülése.

(4) A biztosítási fedezet kiterjed a megalapozott kárigények rendezésére, valamint a megalapozatlan igények elhárítására is.

(5) A biztosítási fedezet nem terjed ki

a. a biztosított és más jelen feltételek alapján biztosítottnak minő- sülő személyek egymás ellen érvényesített kárigényeire, kivéve a

(2) pontban meghatározott eseteket;

b. a kereső foglalkozás, vagy tevékenység végzése során, azzal összefüggésben okozott kárra;

c. a lassú folyamatos állagromlással okozott károkra, mely zaj, ráz- kódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz, vagy egyéb hason- ló hatások következtében állottak be, továbbá a környezet szen- nyezésével okozott károkra;

d. a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerző- désben, vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló károkra;

e. az elmaradt vagyoni előnyre (tervezett nyereség, elmaradt ha- szon, termeléskiesés, elmaradt megtakarítás, egyéb veszteség).

III. A biztosító kockázatviselésének területi és időbeni hatálya

(1) A biztosító kockázatviselése területileg kizárólag a szerződésben meg- határozott ingatlan(ok)ra korlátozódik.

(2) A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya (kockázat- viselés kezdeti időpontjától a szerződés lejáratáig terjedő időszak) alatt okozott és érvényesített károkra terjed ki. Az érvényesítés időpontja az a nap, amikor a károsult kárigényét első ízben a biztosított részére beje- lenti.

IV. Biztosítási összeg

(1) A káreseményenkénti biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben megtérít. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség több személyt terhel, illetve ha több személy lép fel kártérítési igénnyel. Egy biztosítási időszak alatt a biztosító legfeljebb a biztosítási időszakra érvényes biztosítási összeg erejéig téríti meg a károkat. Amennyiben a biztosítási évfordulót megelőzően a biztosí- tási összeg kifizetésre került, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – elté- rő megállapodás hiányában – a biztosítási időszak végéig nem áll fenn.

(2) Amennyiben egy károkozással okozati összefüggésben több kárese- mény (sorozatkár) következik be, azt a biztosítási összeg szempontjából egy káreseménynek kell tekinteni.

V. A biztosító szolgáltatásai

(1) A kártérítés szabályai

a. A biztosító a balesetből eredő munkaképtelenség, vagy munkaképesség csökkenés esetében a keresetveszteséget (jövedelem-kiesést), illetőleg a járadékot, továbbá a tartást pótló járadékot és a nem vagyoni kárpót- lást is a szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül, a ma- gyar jog által meghatározott mértékig, a fizetési kötelezettség kezdő időpontjából a jogosultság lejártáig fizeti meg. A járadékfizetéssel járó személyi sérüléses károk esetén a biztosító csak a keletkezett kár alap- ján megállapítható maximális összeg és a járadék tőkeértékének ará- nyában számított kárt téríti meg járadék formájában. A járadék a káro- sult kérésére egy összegben is kiutalható.

b. Felmerült kárként a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg biztosító, amelytől a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsök- kenése, stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott.

c. Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg keretén belül azt a kártérítést és költséget, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

d. Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe eső indokolt költséget a biztosító – a biztosítási összeg keretén belül – akkor is meg- téríti, ha azok eredményre nem vezettek.

e. A biztosító a perköltségre csak akkor nyújt fedezetet, ha képviselője a perben részt vett, vagy a perről őt a biztosított előzetesen, írásban ér- tesítette. A perköltség nem része a biztosítási összegnek, azt a biztosí- tó a biztosítási összegen felül téríti.

f. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

g. A biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföl- di fizetőeszközben teljesít.

(2) A kárrendezés szabályai

a. A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata után a károsulttal, és a biztosítottal való együttműködést kö- vetően történik meg.

b. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki.

c. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.

d. A biztosítónak és a biztosítottnak a károsulttal kötött egyezsége csak akkor hatályos, ha az egyezség megkötésében mind a biztosított, mind pedig a biztosító részt vett, vagy azt kölcsönösen tudomásul vették.

e. A biztosítónak jogában áll mentesítenie magát a további kifizetésektől a kártérítési összegnek a károsult javára történő letétbe helyezésével. A kártérítés mértékének végleges megállapításakor a biztosító a letétbe helyezett összegből teljesít a károsult részére. Ha a biztosító a károsult- tal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudná, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása miatt meghiúsul, a biz- tosító a megegyezés szerint fizetendő kártérítési összeget a károsult ré- szére rendelkezésre tartja addig az időpontig, amíg a biztosított nem

rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított ellenállása miatt fel- merülő többletkárt, költséget, kamatot a biztosítás nem fedezi.

f. A biztosító szolgáltatása a kárrendezés lezárásához szükséges összes okirat beérkezését követő 15 munkanapon belül esedékes.

(3) A járadék tőkésítésére vonatkozó rendelkezések: Járadékfizetési kötele- zettség esetén a biztosító a nettó tőketartalékot a megállapított fix tartam- ra vagy élethosszig (életjáradék) szólóan képezi, a biztosításmatematikai elvek szerint. Ennek értéke életjáradék esetén az egy év során kifizetendő járadékok összegének és az ügyfél várható élettartamának a szorzata. A biztosító a tőketartalék részeként, a járadékfolyósításhoz kapcsolódó költ- ségek fedezetére a képzéskori szükséglet szerint költségtartalékot is képez.

VI. A biztosító visszakövetelési joga

(1) A biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a kifizetett kártéríté- si összeget, ha a biztosított:

a. a kárt szándékosan vagy

b. súlyosan gondatlan magatartásával idézte elő.

(2) Súlyosan gondatlan a biztosított károkozása különösen az alábbi esetekben:

x. xx e tényt bíróság határozatával megállapította;

b. ha az épületek, építmények, gépek, berendezések, felszerelések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben, vagy a kár előzetesen nem volt észlelhető (rejtett kár, melyről az elvárható gondosság mellett sem szerezhetett tudomást a bizto- sított);

c. ha a kárt súlyosan ittas állapotban vagy kábító, illetve egyéb bó- dulatot keltő szer hatása alatt, és ezzel az állapotával összefüg- gésben okozta.

(3) A visszkereset szabályai nem alkalmazhatók, ha a biztosított bi- zonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

VII. Kárbejelentésre vonatkozó előírások

(1) A biztosított a káreseményt, illetőleg az azzal kapcsolatos igény érvé- nyesítését a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. Haladéktala- nul jelentenie kell továbbá, ha peres vagy peren kívüli eljárásban kártérítést érvényesítenek vele szemben.

(2) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a károsult nevét, a kár bekövetke- zésének időpontját, helyét, nagyságát (mértékét) a káresemény rövid le- írását, illetve a kárral kapcsolatos valamennyi egyéb lényeges információt.

(3) A biztosító a károsult bejelentése alapján is köteles a kárbejelentést meg- történtnek tekinteni, erről két munkanapon belül értesíti a biztosítottat.

(4) A biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosí- tott e kár bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt a kárral össze- függő lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

VIII. Egyéb rendelkezések

(1) A biztosító törvényi engedményi joga alapján a visszkereset érvényesí- téséhez szükséges bizonyítékokat, tájékoztatást és minden elvárható tá- mogatást a biztosított megadni tartozik. E kötelezettség elmulasztásából származó hátrányok a biztosítottat xxxxxxxx.

(2) A biztosított a kárra hozzá bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a biztosító által fizetett kártérítési összeg erejéig – egyidejű írásbeli tájékoz- tatás mellett – a biztosítóhoz befizetni tartozik.

(3) A jelen feltételek alapján létrejött szerződésekre a biztosító Vagyonbiz- tosítások Általános Szerződési Feltételei (VÁSZF) rendelkezéseit jelen felté- tel fejezetének kiegészítéseivel együttesen kell alkalmazni. Ha jelen feltétel valamely kérdésben a VÁSZF rendelkezéseitől eltér, akkor

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor a feltételt és a VÁSZF-et értelemszerűen együt- tesen kell alkalmazni;

– amennyiben a XXXXX és a feltétel eltérő rendelkezései egymást kizárják, a feltétel rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az épülettulajdonosi kiegészítő felelősség- biztosítás jogvédelem biztosítási fedezetre történő kiterjesztésének feltételei

(1) Az „Épülettulajdonosi felelősségi károk fedezetére vonatkozó kiegészí- tő biztosítás feltételei”-nek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító jogvédelem szolgáltatást nyújt a biztosított részére a következőkben részletezett jelen feltételek és kizárások alapján.

1. A jogvédelmi fedezet tárgya

A biztosító jogvédelmi szolgáltatásként vállalja, hogy:

– a jelen feltétel 2. és 3. pontjában meghatározottak szerint megtéríti a biztosított jogi képviselője költségeit, valamint

– a jelen feltétel 2. és 3. pontjában meghatározottak szerint a biztosított helyett megtéríti a biztosítottat terhelő, bírósági, hatósági eljárásban jogerős határozattal megállapított, valamint hivatali ügyintézéssel kap- csolatban igazolt költségeket,

minden olyan esetben, amikor:

– a biztosított, mint károkozó ellen az „Épülettulajdonosi felelősségi ká- rok fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei” II. fejezetében

– kivéve a II. fejezet 2. pontban – meghatározott biztosítási esemé- nyekkel, továbbá az „Épülettulajdonosi felelősségi károk fedezetére vo- natkozó kiegészítő biztosítás feltételei” alapján a biztosító kockázatvi- selési körébe tartozó kárügyekben, vagy azokkal közvetlen összefüg- gésben indítanak bírósági vagy más hatósági eljárást;

– a biztosított társasházközösség vagy lakásszövetkezet nevében eljáró közös képviselő vagy lakásszövetkezeti megbízott által a biztosított al- betét lakástulajdonossal, vagy a lakástulajdonnal rendelkező biztosított lakásszövetkezeti taggal szemben közös költség, vagy lakásszövetkeze- ti közös költség elmaradása miatt kezdeményez bírósági eljárást, és/vagy a közös költség tartozásából kifolyólag az érintett albetét tulaj- doni lapjára vagy a lakástulajdonos szövetkezeti tag tulajdoni lapjára történő jelzálogbejegyzést.

2. A jogvédelmi fedezet terjedelme

A biztosító jogvédelmi fedezete az alábbiak szerint áll fenn:

2.1. A biztosító által a biztosított részére egy biztosítási esemény kapcsán nyújtandó teljesítések felső határát a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a szerződés szerint érvényes biztosítási összeg képezi, füg- getlenül attól, hogy az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés mi- lyen hosszú időn keresztül folyik.

Több biztosítási eseménynél, amelyek okozatilag összefüggő egységes fo- lyamatot alkotnak (sorozatkár), a jogvédelmi záradék tekintetében megje- lölt biztosítási összeg csak egyszer áll rendelkezésre.

2.2. Az „Épülettulajdonosi felelősségi károk fedezetére vonatkozó kiegé- szítő biztosítás feltételei” IV. 1. pontjában foglaltaknak megfelelően, amennyiben a biztosítási évfordulót megelőzően a jogvédelmi fedezetre meghatározott biztosítási összeg kifizetésre került, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az „Épülettulajdonosi felelősségi károk fedezetére vonat- kozó kiegészítő biztosítás feltételei”-re vonatkozó eltérő megállapodás hi- ányában – a biztosítási időszak végéig nem áll fenn. A folyamatban lévő el- járások a biztosított költségére folynak tovább.

2.3. Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket olyan arányban vise- li, ahogyan a perbeli egyezség alapján kifizetésre kerülő kártérítési összeg, a biztosított, mint károkozó ellen benyújtott kereset értékéhez viszonyul. Peren kívüli egyezség esetén a biztosító által kifizetésre kerülő ügyvédi munkadíj számításának alapja az egyezségben szereplő kártérítési összeg.

2.4. A biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljá- rásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés idő- közben megszűnt, feltéve, hogy a biztosítási esemény a jogvédelmi zára- dékot tartalmazó szerződés hatálya alatt következett be.

3. A biztosító szolgáltatásai

3.1. A biztosító jogvédelmi szolgáltatásként megtéríti a biztosított jogi kép- viseletével kapcsolatban felmerült költségeket az alábbi elvek szerint meg- bízott ügyvédek közreműködése esetén:

3.1.1. Biztosítottnak jogában áll:

a. hogy bármely bírósági, vagy közigazgatási hatósági eljárásban, vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét, amennyiben az érdekeinek védelme, illetve képviselete céljából szükséges;

b. egy pártatlanságot biztosító egyeztető eljárás meghatározását, amelyet a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolat- ban keletkezett véleményeltérés esetén a feleknek követniük kell.

3.1.2. Fenti választási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akiknek iro- dája azon bíróság, vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben egyáltalán nincs, vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bí- róság illetékességi területén működő ügyvéd is.

3.1.3. Ha a biztosított nem nevez meg ügyvédet, akkor azt a biztosító vá- lasztja ki.

3.1.4. A biztosított visszautasíthatja a biztosító által kiválasztott első ügy- védet. Az ügyvéd visszautasítását írásban azonnal közölni kell.

A biztosító által kiválasztott további ügyvédeket a biztosított nem utasíthat- ja vissza.

3.1.5. Az ügyvédet közvetlenül a biztosított bízza meg. A biztosított köte- les az ügyvéd megbízásától számított 3 munkanapon belül a megbízott ügyvéd nevét és székhelyét a biztosítónak írásban bejelenteni.

3.1.6. Ha a jelen jogvédelmi biztosítási fedezet tárgyát képező feltételek szerinti biztosítási esemény kapcsán ugyanabban az eljárásban fellépő el- lenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés, vagy kártérítési jog- viszony alapján biztosítási védelmet nyújt, a biztosító köteles a biztosítottat erről a tényről haladéktalanul írásban értesíteni.

3.1.7. Az ügyvéd megbízása teljesítéséért közvetlenül a biztosítottal szem- ben felelős. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

3.2. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatás keretében a következő költsége- ket téríti meg:

3.2.1. A biztosított ellen indított bírósági eljárás során felmerülő ügyvédi költségeket, ami:

– a biztosított pernyertessége esetén a biztosítottat képviselő ügyvéd – a mindenkor érvényes, bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költsé- geket meghatározó jogszabály alapján számított – költségei, levonva belőle azt az összeget, aminek kifizetésére a bíróság a pervesztes felet kötelezi.

– a biztosított pervesztessége esetén a biztosítottat képviselő ügyvéd – a mindenkor érvényes, bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költsé- geket meghatározó jogszabály alapján számított – költségei, valamint az az ügyvédi költség, aminek kifizetésére a bíróság jogerős határozat- tal a biztosítottat, mint pervesztes felet kötelezi.

a. A vonatkozó jogszabály alapján megállapított ügyvédi költségek fede- zetére a biztosító indokolt esetben előleget nyújthat, ami nem halad- hatja meg a szerződésben jogvédelemre meghatározott biztosítási összeg 50%-át.

b. Ha a jelen jogvédelmi biztosítási fedezet alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kevesebb, mint a biztosítottnak folyósított előleg, akkor a biztosított köteles a fennálló különbözetet – a tényleges szolgáltatási kötelezettség megállapításától számított – 3 napon belül visszafizetni a biztosító részére.

3.2.2. Polgári per, vagy hatósági eljárás esetén a jogerős bírósági-, vagy ha- tósági határozat alapján megállapított azon költségeket, amelyeket a biz- tosított, mint károkozó köteles a károsult fél javára megfizetni, és ezekre a költségekre nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

3.2.3. A jogerős bírósági-, vagy hatósági határozat alapján megállapított, és a biztosított által fizetendő, illetve megelőlegezendő: illeték összegét; a bíróság vagy hatóság által kirendelt szakértők, tolmácsok tevékenységéért járó díjat; a bírói, vagy hatósági eljárás előlegét vagy díját, valamint a tanú(k)nak járó költségtérítést.

4. Kizárások

A jelen feltétel szerinti szolgáltatás nem tartalmazza a jogi érdekvé- delmet a következő esetekben.

4.1. A talaj vagy a vizek szennyezésével összefüggő káresemények esetén. Jelen pont értelmezésében szennyeződésnek tekintendő

minden olyan anyag bejutása, behatolása, beszivárgása a talajba, amely hátrányos biológiai, kémiai vagy fizikai változást okoz azok természetes tulajdonságaiban.

4.2. Biztosítottak érdekeinek védelme egymással szemben.

4.3. Olyan kötelezettség miatti jogérvényesítés, amit a biztosított mástól átvállalt.

4.4. Olyan káresemények, melyeket a biztosított szándékosan és jog- ellenesen okozott.

4.5. A biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben a biztosítási ese- ménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírság, illetve fenti magatartás miatti többletköltség.

4.6. A biztosítási esemény megtörténtének bejelentési időpontja előtt keletkezett költségek fedezete.

5. A biztosított kötelezettségei

5.1. Egészében és a valóságnak megfelelően felvilágosítani a biztosítót a mindenkori tényállásról, és a biztosító kívánságára valamennyi okmányt át- adni, illetve a biztosított képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartás alól fel- menteni a biztosító irányában.

5.2. A képviseletét ellátó ügyvédnek teljes körű képviseleti jogot adni, őt teljes egészében és a valóságnak megfelelően a mindenkori tényállásról tá- jékoztatni és kívánságára minden okmányt rendelkezésére bocsátani.

5.3. A felmerülő költségeket kiegyenlítés előtt legalább 8 munkanappal ko- rábban a biztosító ellenőrzésére átadni.

5.4. Mindent elkerülni, ami a költségeket szükségtelenül növeli.

5.5. A biztosítónak lehetővé tenni, hogy az igényeket lehetőség szerint peren kívül rendezze.

5.6. A biztosított köteles a biztosító előzetes állásfoglalását bekérni az igé- nyek bírósági érvényesítése, vagy elhárítása, illetve a bírói döntés megtá- madása előtt – különös tekintettel a sikerre való kilátással kapcsolatban –, továbbá a biztosított köteles a biztosítóval egyeztetni az egyezségkötése- ket. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában nem hatályos a biztosítási szolgáltatás teljesítésére vonatkozóan.

5.7. Ha biztosított érdekeit ez méltánytalanul nem sérti (pl.: elévülés által), akkor az igények bírói érvényesítése előtt az ugyanazon biztosítási ese- ményre vonatkozó büntetőeljárás jogerős befejezését a biztosított köteles megvárni – vagy először az igényeknek csak egy részét érvényesíteni –, és a további igények érvényesítését a jogerős döntésig elhalasztani.

5.8. A biztosítási igény átruházása

A biztosítottnak olyan összegek megfizetésére vonatkozó igényei, amelye- ket a biztosító neki megfizetett – felmerülésükkor – a biztosítottat megille- tő jogokkal együtt átszállnak a biztosítóra. A biztosító igényeinek érvénye- sítésekor a biztosított köteles a biztosító támogatására, és a követelések biztosító javára történő engedményezésére.

5.9. A biztosító titoktartási kötelezettsége

A biztosítót titoktartási kötelezettség terheli a biztosítási eseménnyel, és az azt követő eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekin- tetében.

Épület és épülettartozékok rongálási kárainak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a „Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás szerződési feltételei” meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfi- zette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed – a biztosítottak szempontjából idegen személyek által okozott – az alábbi pontokban meg- nevezett épület- és épülettartozékok rongálási kárainak biztosítási fedeze- tére vonatkozóan a szerződésben (kötvényben) együttesen meghatározott káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti (12 hónap) limitig, a kö- vetkezőkben részletezetteknek megfelelően.

1. Xxxxx, ablakok rongálása, valamint a külön tulajdont képező lakások be- járati ajtói zárcseréje, zárjavítása

a. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépületek valamennyi be-, illetve kijárati célt szolgáló, épületszerkezetileg beépített kapuinak és lép- csőházi-, valamint az alapító okiratban, vagy lakásszövetkezeti alapsza- bályzatban megnevezett külön tulajdont képező albetétek be-, illetve kijá- rati célt szolgáló épületszerkezetileg beépített ajtóinak, továbbá a szerke- zetileg beépített ablakok vandalizmussal okozott rongálási kárai, ideértve a betöréses lopással, vagy annak kíséretével okozott rongálási károkat is.

b. Biztosítási eseménynek minősül a külön tulajdont képező ajtók betöré- ses lopás kísérlete során történő megrongálása miatt szükségessé váló zárjavítás, zárcsere.

c. Amennyiben a külön tulajdont képező lakások zárcseréje a kulcsok el- vesztése miatt válik indokolttá, úgy a biztosító az eredetivel megegyező minőségű zár kicserélésnek költségeit 24 havonta legfeljebb egy alka- lommal téríti meg.

2. Graffiti-vel okozott rongálásnak minősülnek a biztosított lakóépület külső homlokzatán, valamint a lakóépület határoló falazatain belül levő közös használatú helyiségek – amelyek a lakóközösség, illetve lakásszövet- kezet karbantartási kötelezettségébe tartoznak (pl. lépcsőház, folyosó, közös használatú tároló stb.) – falazatain, vagy burkolatain összefestéssel, összefirkálással keletkezett károk.

A biztosító a károsodott falazatok műszakilag indokolt tisztításának, ha ez nem jár eredménnyel, akkor újrafestésének, vagy a burkolatok letisztításá- nak költségeit téríti meg a szerződésben (kötvényben) meghatározott li- mitig.

3. Belső sorompó rongálási kárai

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépületek gépjármű közle- kedésre használt területeit elzáró elektromos sorompók, kapuk vandaliz- mussal okozott rongálási kárai.

4. Postaládák, szemétgyűjtő edények (kukák) rongálási kárai

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépületek közös használa- tú helyiségében elhelyezett postaládák, valamint a szeméttárolóban tartott szemétgyűjtő edények (kukák) vandalizmussal okozott rongálási kárai.

Nem téríti meg a biztosító a szeméttárolón kívül állandóan, vagy ide- iglenesen tartott szemétgyűjtő edények (kukák) rongálási kárait.

5. Különféle kártevő állatok által végzett rongálási károk

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépületek hőszigetelésében különféle állatok által okozott rongálási károk.

6. A biztosító az 1–5. pontokban megnevezett biztosított káresemény bár- melyikének bekövetkezésekor a jelen kiegészítő biztosításban lévő fedeze- tekre együttesen meghatározott káreseményenkénti és biztosítási idősza- konkénti (12 hónap) limitig nyújt szolgáltatást.

Amennyiben a biztosítási időszakon (12 hónap) belül kimerül a biztosítási időszakra (12 hónap) meghatározott limit, úgy az adott biztosítási időszak végéig terjedő időtartam alatt akkor sem teljesít szolgáltatást a biztosító, ha olyan károsító esemény következik be, amelyre az adott biztosítási idő- szakban (12 hónap) még nem nyújtott kártérítést a biztosító.

Kaputelefonok rongálási kárainak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei

(1) A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kaputelefononként a biztosítási szerződésben (kötvényben) meghatározott káreseményenkénti és biztosítá- si időszakonkénti (12 hónap) limitig terjed. (Kártérítési limit: kárese- mény/biztosítási időszak/kaputelefon)

(2) A biztosító nem téríti meg:

– a kaputelefon-rendszer egységeinek lopásából eredő károkat;

– a kaputelefon-rendszer kültéri egységeinek lopásából eredő kö- vetkezményi károkat;

– a videokamerával ellátott kaputelefon-rendszerek videó egysé- geiben, annak tartozékaiban keletkezett lopási károkat.

Személyfelvonók rongálási kárainak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei

(1) A biztosító szolgáltatási kötelezettsége személyfelvonónként és biztosí- tási időszakonként (12 hónap) a biztosítási szerződésben (kötvényben) meghatározott káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti (12 hónap) limitig terjed. (Kártérítési limit: káresemény/biztosítási időszak/személyfel- vonó), a következő kiegészítésekkel:

a. a biztosító kizárólag azon rongálási károkat téríti meg, amelyek a bizto- sított személyfelvonó rendeltetés szerinti működését lehetetlenné teszik;

b. a biztosító kizárólag az indokolt javítási költségeket fizeti meg.

(2) A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

– a személyfelvonó rendeltetésellenes használatának következmé- nyeként keletkeznek (pl. túlterhelés stb.);

– kizárólag esztétikai károsodások (pl. karcolás, firkálás, a burkolat megsértése stb.) és a rendeltetésszerű használatot nem befolyá- solják;

– a karbantartás elmulasztásával összefüggésben keletkeznek;

– az alkatrészek elhasználódása, az ebből eredő törés vagy repedés miatt következnek be.

Épülettartozékok lopásának fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a „Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás szerződési feltételei” meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfi- zette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosított lakóépü- letek, építmények külső térrel határolt felületeire szakszerűen felszerelt épü- lettartozékok – a műholdvevő antenna kültéri egységét is ideértve – lopásá- ból származó károkra a szerződésben (kötvényben) meghatározott kárese- ményenkénti és biztosítási időszakonkénti (12 hónap) limitig.

(1) A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy az épülettartozék a közvet- lenül alatta lévő járószinttől – ideértve a lapos tető szintjét is – mért 3,0 m feletti magasságban szabályosan legyen felszerelve.

A 3,0 m-es mértékadó távolságot az épülettartozék járószinthez legköze- lebbi pontja és a járószint között kell mérni.

Felújítási munkák során keletkezett károk biztosítási fedezetre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei

zati összefüggésben előre nem látható módon, balesetszerűen keletkez- nek.

(1) A téríthetőség feltétele, hogy a biztosított lakóépület a felújítási, bőví- tési munkák kezdetekor rendeltetésének megfelelő állapotban legyen, va- lamint, hogy az építési munkákra vonatkozó szükséges biztonsági intézke- déseket megtegyék.

A szükségessé váló biztonsági intézkedések költségei nem kerülnek térítésre.

(2) A biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott limitig téríti meg:

– a felújítás, bővítés során keletkező épületkárokat;

– a biztosított társasházközösség, vagy lakásszövetkezet tulajdonát képe- ző építőanyagok, építőgépek azon kárait, amelyek az adott lakóépület- re vonatkozó „Groupama Garancia Társasházközösségek és Lakásszö- vetkezetek vagyonbiztosítás” „Tűz és kiegészítő kockázatok alapbizto- sítás szerződési feltételei”-be foglalt biztosítási események miatt kelet- keznek;

– amennyiben az adott szerződés tartalmazza a betöréses lopás kockázat fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítást, úgy a biztosító megtéríti a biztosított társasházközösség vagy lakásszövetkezet tulajdonát képező építőanyagok, építőgépek betöréses lopás kárait is, a „Betöréses lopás- és rabláskárok fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei”- nek alkalmazása mellett.

(3) A biztosítási fedezet nem terjed ki az építőgépek, különféle épí- tési berendezések szerelésével kapcsolatos tevékenységre, a próba- üzemre, az üzemi próbákra.

Géptörés károk biztosítási fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a „Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás szerződési feltételei” meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott díjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosított lakóépület sze- mélyfelvonójának, továbbá különböző épületgépészeti berendezéseinek külső események mechanikai hatásaiból, alkatrészeinek töréséből, repedé- séből származó káraira, ha azokat előre nem látható, véletlen, és váratlan esemény okozta.

Nem téríti meg a biztosító a szándékos rongálásból, a természetes elhasználódásból, a gyakori elhasználódás miatti alkatrészcseréből, a kezelési utasítástól eltérő használatból származó károkat, valamint a próbaüzem ideje alatt keletkezett károkat, továbbá az előírt kar- bantartási munkák költségeit.

A biztosított lakóépület rejtett hibáinak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei

(1) A biztosító a kár időpontjában legfeljebb 5 éves biztosított lakóépület esetében káreseményenként a biztosított lakóépület egészére megadott biztosítási összeg 0,5%-áig, de biztosítási időszakonként (12 hónap) legfel- jebb a biztosított lakóépület egészére megadott biztosítási összeg 1,0%- áig megtéríti:

– a biztosított lakóépületben lévő összes albetét-tulajdon vagy összes szövetkezeti lakás Groupama Garancia Biztosító Zrt-nél egy szerződés- ben történő biztosítása esetén a biztosított lakóépület, illetve a társas- házi albetét tulajdonban vagy szövetkezeti tag tulajdonában lévő laká- sok, illetve

– kizárólag a közös tulajdonban lévő épületszerkezetek, közös használatú, közös tulajdonú helyiségek biztosítása esetén a közös tulajdont képező épületszerkezetek azon rejtett hibáiból származó épületkárokat, amelyek:

– helyreállítása a biztosított lakóépület kivitelezőjének, illetve a biztosí- tott lakóépület beruházójának vagy a biztosított lakások forgal- mazójának szavatossági körébe tartozik és az érintett lakás adásvételi szerződése létrejöttét, illetve a teljes lakóépület vonatkozásában a műszaki átadás-átvételt követő 24 hónapon belül keletkeznek;

– kiváltó okai a teljes lakóépület vonatkozásában a beruházó vagy for- galmazó, illetve az egyes lakások esetében az albetét tulajdonosa, il- letve a lakástulajdonos szövetkezeti tag számára az ingatlan megtek- intése ellenére sem lehettek ismertek;

– kijavítására vonatkozó kárigény a teljes lakóépület vonatkozásában nem érvényesíthető a kivitelezővel, illetve az egyes lakások esetében nem érvényesíthető a beruházóval vagy a forgalmazóval, korábbi tu- lajdonossal szemben.

(2) A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a közös tulajdonban lévő épületszerkezetek vonatkozásában a biztosított társasházközösség, illetve biztosított lakásszövetkezet, az egyes lakások esetében a biztosított albetét lakástulajdonos, illetve a lakástulajdonnal rendelkező biztosított szövetke- zeti tag a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül írásban közölje a kár helyreállításáért felelős természetes, illet- ve jogi személlyel a keletkezett épületkárral kapcsolatos kárigényét.

A biztosított garázsokban tárolt személygépjárművek kárainak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a „Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás szerződési feltételei” meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfi- zette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed azokra a károkra, amelyeket a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események a biztosított garázsban tartott, az albetét tulajdonosok, illetve a lakástulaj- donnal rendelkező szövetkezeti tagok saját tulajdonában lévő biztosított személygépjárművekben, motorkerékpárokban okoztak, kivételt képeznek a felelősségi károk.

(1) A biztosítási összeget a szerződőnek kell meghatároznia a garázsban lévő gépkocsik számára kijelölt parkolóhelyek száma, és a garázsban tárolt személygépjárművek, motorkerékpárok újra beszerzési értéke alapján. Az érték megállapításánál a garázsban elhelyezhető járművek lehetséges leg- magasabb értékét szükséges meghatározni.

Ha a káresemény időpontjában a garázsban naponkénti rendszerességgel tartott biztosított személygépjárművek, és motorkerékpárok összesített újra beszerzési értéke nagyobb, mint a személygépjárművekre, és motorkerék- párokra szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási összeg, akkor a biztosító aránylagos kártérítést alkalmaz, a garázsban lévő gépkocsik szá- mára kijelölt parkolóhelyek száma és az állandó jelleggel garázsban tárolt gépjárművek tényleges újra beszerzési értéke alapján.

(2) A biztosító szolgáltatási kötelezettsége káreseményenként a biztosítási szerződésben (kötvényben) személygépjárművenként, motorkerékpáron- ként meghatározott kártérítési limitig terjed, (Kártérítési limit: személygép- jármű vagy motorkerékpár/káresemény), a következő kiegészítésekkel:

a. a biztosító a kártérítési limit mértékéig káridőponti avult értéken téríti meg a károsodott járművek műszakilag indokolt és szükséges javítási, illetve totál kár esetén pótlási költségeit;

b. a biztosító a károsodott biztosított jármű káridőponti utánpótlási érté- két a kár időpontjában érvényes EUROTAX katalógusban lévő, károso- dottal azonos típusú – annak hiányában a károsodott jármű műszaki tu- lajdonságaival megegyező – jármű értékéből kiindulva, az időközi el- használódásból származó értékcsökkenést levonva állapítja meg.

(3) A biztosító nem téríti meg a személygépjárművek, motorkerék- párok azon kárait, amelyek:

– a garázsba történt erőszakos behatolással, a gépjármű feltörésé- vel vagy annak kísérletével;

– a gépjárművek eltulajdonításával, vagy annak kísérletével;

– a garázsban gépjárművel történő közlekedéssel;

– a gépjárművek rongálásával, alkatrészeinek letörésével, esztéti- kai károsításával összefüggésben keletkeznek.

(4) Önrészesedés mértéke: a keletkezett kár – javítási, illetve pótlási költség – 10%-a, de minimum 15 000 Ft.

Társasházi közös képviselők és társasházkezelő vállalkozások kiegészítő felelősségbiztosítására vonatkozó feltételek

Az „Épülettulajdonosi felelősségi károk fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei”-nek változatlan érvényben maradása mellett a biztosí- tó külön díj megfizetése ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy a „Tár- sasházi közös képviselők és társasházkezelők kiegészítő felelősségbiztosítá- sára vonatkozó feltételek” alapján a biztosított helyett – a jelen feltételek- ben meghatározott módon és mértékben – megtéríti azokat a társasház- közösségnek és a tulajdonostársaknak okozott dologi, valamint személysé- rüléses károkat, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kár- térítési felelősséggel tartozik.

1. A biztosított

1.1. Biztosítottnak minősül az ajánlaton és a kötvényen megnevezett ma- gánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: szervezet), aki/amely az ajánlaton megnevezett társasház

– ügyeinek ellátására megbízást kapott, és/vagy

– kezelésére szólóan szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést kötött.

1.1.1. Ha a társasház ügyeit a közös képviselő helyett intézőbizottság látja el, akkor a jelen feltételek alapján az intézőbizottság elnöke minősül bizto- sítottnak.

1.1.2. Ha a szervezet biztosított, akkor a biztosítás azokra a tagokra és a szervezettel munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló termé- szetes személyekre is vonatkozik, akiknek magatartásáért a biztosított a társasház képviselete vagy kezelése (mint biztosított tevékenység) során a magyar jog szerint felelősséggel tartozik.

1.2. Üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenység esetén biztosított kizárólag az lehet, aki a jogszabályban meghatározott szakképesítéssel ren- delkezik.

2. A biztosítási szerződés hatálya

2.1. Területi hatály (a kockázatviselés helye)

A jelen szerződés alapján a biztosító a Magyar Köztársaság területén végzett társasházi közös képviselői, illetve társasházkezelői tevékenység során a Ma- gyar Köztársaság területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.

2.2. Időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a szerződés hatály alatt okozott és a kockázat- viselési időszakban bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.

A kockázatviselési időszak határozatlan tartamú szerződés esetén mindig egy év, mely először a szerződés hatályba lépésének napjától számított egy év, a továbbiakban pedig a megújítás dátumától számított egy év időtarta- mot jelent. A kockázatviselési időszak határozott tartamú szerződés esetén a szerződés hatályba lépésének napjától a szerződés megszűnésének nap- jáig eltelt időszakot jelenti.

3. A biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosított – vagy olyan személy, akinek magatartásáért a biztosított a ma- gyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik – a bizto- sítási szerződésben feltüntetett

– társasház alapító okiratában;

– a társasház szervezeti és működési szabályzatában, illetve a

– társasház és a társasházkezelő vállalkozás között fennálló szerződésben foglaltaknak megfelelő közös képviselet ellátására, illetőleg a társasház- kezelésre irányuló tevékenységből eredő valamely kötelezettségét felró- ható módon megszegi, és ezzel a kötelezettségszegéssel a

– társasház vagyonában;

– tulajdonostársak vagyonában;

– tulajdonostársak életében vagy egészségében

kárt okoz, és a bekövetkezett kárért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy a kár nem esik a jelen feltételekben meghatározott korlátozás alá.

4. A kártérítés felső határa

4.1. Káreseményenként

Az ajánlat és a kötvény tartalmazza a káreseményenkénti biztosítási össze- get, amely az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben nyújtható bizto- sítási szolgáltatás felső határa. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötele- zettség – viselt felelősségük arányában – több személyre vonatkozik.

4.2. Sorozatkáronként

A sorozatkár eseményeit egy káreseménynek kell tekinteni és a kárbejelen- tés időpontja az az időpont, amikor a sorozatkár első eseményét a biztosí- tott elkövette.

A sorozatkárt az alábbiak szerint kell meghatározni:

Egy és ugyanazon tévedésnek, hanyagságnak, hibának vagy mulasztásnak tulajdonítható, mely egy vagy több épületnél vagy épületszerkezetnél ká- rokhoz vezet,

– ugyanazon veszteséget okozó több elkövetett vagy elmulasztott csele- kedet, és/vagy

– a biztosított és bármely más további biztosított ellen támasztott kárigény.

4.3. Biztosítási időszakonként

Az ajánlat és a kötvény tartalmazza a biztosítási időszakonkénti biztosítási összeget, amely az egy biztosítási időszak alatt nyújtható összes biztosítási szolgáltatás felső határa.

5. Önrészesedés

A biztosító a kárrendezés során nem von le önrészesedést.

6. Kizárások

Nem terjed ki a biztosítás:

– a gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkra;

– a munkáltatói felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkra;

– a közös képviselet ellátásával vagy a társasházkezeléssel össze- függésben harmadik személyeknek okozott károkra;

– az olyan kárra, amely a biztosított és a károsult közötti jogvi- szonyra irányadó szabályok szerint elévült;

– közgyűlési határozat ellenére a társasház biztosítási védelmének elmulasztásából vagy nem megfelelő biztosítási szerződés meg- kötéséből eredő károkra;

– az elmaradt vagyoni előny jogcímén érvényesített károkra;

– a közüzemi szolgáltatás leállásából, szüneteléséből, valamint a közüzemi szolgáltatás nem megfelelő teljesítéséből eredő követ- kezményi károkra, ha a várható üzemszünetről szóló előzetes tá- jékoztatást a közös képviselő bizonyíthatóan megtette;

– a nem megfelelő épület-fenntartási tevékenységekből eredő ká- rokra, ha a közös képviselő a felújítás, javítás elvégzésére bizo- nyíthatóan felhívta a közgyűlés figyelmét, és javaslatot tett, azonban azt a társasház döntéshozó testülete nem vagy nem kellő időben hagyta jóvá;

– a bűncselekménnyel okozott károkra;

– olyan károkra, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az ér- tékpapírt is) elveszéséből, eltulajdonításából erednek;

– a pénzkezelés körében, a bankszámlaforgalom, készpénzforga- lom, házipénztári pénzkezelés, elektronikus pénzeszköz, elektro- nikus fizetőeszköz, elektronikus aláírás, számviteli és pénzügyi bi- zonylatok kezelésével, alkalmazásával, nyilvántartásával, őrzésé- vel összefüggésben elkövetett mulasztás miatt bekövetkezett károkra;

– jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett károkra;

– a hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli vég- zése során, az azzal okozati összefüggésben keletkezett károkra;

– azokra a károkra, amelyeket a biztosított más keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott.

7. A biztosító szolgáltatása

7.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kö- telezettséget, hogy naptári évenként a kötvényen meghatározott és a kár- okozás időpontjában érvényes éves kártérítési limit (4.3. pont) erejéig – kár- eseményenként pedig legfeljebb a kárlimitig (4.1. pont) – megtéríti a biz- tosítási esemény által a károsult(ak)nak okozott kárt a jelen feltételekben foglalt korlátozások figyelembevételével.

7.1.1. Ha az éves kártérítési limitből még rendelkezésre álló összeg már ki- sebb a kárlimitnél, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

7.1.2. A biztosító az éves kártérítési limiten, illetőleg a kárlimiten belül nyújt fedezetet a károk érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán fel- merülő költségekre.

7.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a károsultat terheli.

7.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a károsult igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

7.4. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A bizto- sított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.

7.5. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elma- rasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.

7.6. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képvise- letét, s a képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik.

8. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapításának szabályai

8.1. A biztosító a járadékot a szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül, a magyar jog által meghatározott terjedelemben és mér- tékben, a fizetési kötelezettség kezdő időpontjától a jogosultság lejártáig fi- zeti meg a károsultnak. A járadékfizetéssel járó személyi sérüléses károk esetén a biztosító csak a maximált kár és a járadék tőkeértékének arányá- ban számított kárt téríti meg járadék formájában. A járadék a károsult ké- résére egy összegben is átadható.

8.2. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind pedig a károsult elfogadja.

9. A biztosító megtérítési igénye

9.1. A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szem- ben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biz- tosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jogelle- nesen okozta.

9.2. Súlyos gondatlanságnak minősül különösen, ha

a. a kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet meghaladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapotával közvetlen okoza- ti összefüggésben keletkezett;

b. a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt;

c. a jogszabályban, vagy egyéb kötelező előírásban meghatározott szemé- lyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek hiányában végezte tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett, a kárt a te- vékenységre vonatkozó előírások kirívóan súlyos, illetőleg ismételt meg- sértésével okozta;

d. a károkozó magatartás észlelése után kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét az erre vonatkozó szabályok gondatlan megsértésével

megszegte, és a kár, illetve annak egy része megelőzhető lett volna a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettség szabályszerű teljesítésé- vel. Ebben az esetben a biztosított köteles a mulasztással, illetve a kö- telezettségszegéssel okozott kár/kárrész megtérítésére;

e. a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta, és a kár bekö- vetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káresemény bekövet- kezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt in- dokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges in- tézkedések megtétele.

10. Egyéb rendelkezések

Jelen kiegészítő biztosítási szerződés csak az „Épülettulajdonosi felelősségi károk fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei”-ben, valamint a

„Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei”-ben foglaltakkal együtt érvényes, az itt nem szabályozott kérdésekben az előbb megnevezett biz- tosítások feltételei az irányadóak.

Lakásszövetkezetek kiegészítő felelősségbiztosítására vonatkozó feltételek

Az „Épülettulajdonosi felelősségi károk fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei”-nek változatlan érvényben maradása mellett a biztosí- tó külön díj megfizetése ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy jelen feltételek alapján a biztosított lakásszövetkezet helyett – az alábbi feltéte- lekben meghatározott módon és mértékben – megtéríti a biztosított lakás- szövetkezet által a biztosított lakásszövetkezet és a biztosított lakásszövet- kezeti tagság tulajdonában lévő lakóépületekkel, lakásokkal, különböző műszaki berendezésekkel, műszaki felszerelésekkel kapcsolatos fenntartási, kezelési kötelezettségeinek teljesítése során a lakásszövetkezetnek és/vagy a lakásszövetkezeti tagoknak okozott dologi, valamint személysérüléses károkat, amelyekért a biztosított lakásszövetkezet a károkozás időpontjá- ban hatályos magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

I. A biztosított és a biztosított tevékenység

Biztosítottnak minősül az ajánlaton és a kötvényen megnevezett lakásszö- vetkezet képviseletét ellátó (a lakásszövetkezet igazgatóságának elnöke, az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató, vagy a közgyűlés által megválasz- tott igazgatósági tag, illetve más tag, vagy alkalmazott a felsorolt tisztség- viselők írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a lakásszövetkezetet) szerve, illetve a lakásszövetkezetnek azon, az alapszabályban meghatá- rozott szervei és tisztségviselői, amelyek a biztosított lakásszövetkezet ke- zelésével, fenntartásával, hasznosításával kapcsolatos feladatokat, valamint az alapszabályban meghatározott feladatokat látnak el.

II. A biztosítási szerződés hatálya

1. Területi hatály (a kockázatviselés helye)

A jelen feltétel alapján a biztosító a Magyar Köztársaság területén végzett lakásszövetkezeti tevékenység (lásd I. bekezdés) során a Magyar Köztársa- ság területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.

2. Időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott és a kocká- zatviselési időszakban bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.

A kockázatviselési időszak határozatlan tartamú szerződés esetén mindig egy év, amely először a szerződés hatályba lépésének napjától számított egy év, a továbbiakban pedig a megújítás dátumától számított egy év idő- tartamot jelent.

III. A biztosítási esemény

1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosított – vagy olyan személy, akinek magatartásáért a biztosított a ma- gyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik:

– a biztosítási szerződésben;

– a lakásszövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelő lakásszövet- kezeti tevékenység ellátásával kapcsolatos valamely kötelezettségét fel- róható módon megszegi, és ezzel a kötelezettségszegéssel a

– lakásszövetkezet vagyonában;

– lakásszövetkezet tagjainak vagyonában;

– lakásszövetkezet tagjainak életében, vagy egészségében

kárt okoz, és a bekövetkezett kárért a biztosított lakásszövetkezet a ma- gyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy a kár nem esik a jelen feltételekben meghatározott korlátozás alá.

IV. A kártérítés felső határa

1. A biztosító a jelen „Lakásszövetkezetek kiegészítő felelősségbiztosításá- ra vonatkozó feltételei”-nek hatálya alá tartozó felelősségi károkat a szer- ződésben (kötvényben) meghatározott káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti (12 hónap) limitig téríti meg a biztosított lakásszövetkezet helyett.

A káreseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben, illetve a biztosítási időszakonkénti biztosítási összeg az egy biztosítási időszak (12 hónap) alatt nyújtható biztosítási szolgáltatás felső határa.

Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség – a károkozók egyenként vi- selt felelőssége arányában – több biztosított személyre vonatkozik.

2. Sorozatkáronként

A sorozatkár eseményeit egy káreseménynek kell tekinteni és a kárbejelen- tés időpontja az az időpont, amikor a sorozatkár első eseményét a biztosí- tott elkövette.

A sorozatkárt az alábbiak szerint kell meghatározni:

Egy és ugyanazon tévedésnek, hanyagságnak, hibának, vagy mulasztásnak tulajdonítható, amely egy, vagy több épületnél, vagy épületszerkezetnél bekövetkező károkhoz vezető,

– ugyanazon veszteséget okozó több elkövetett, vagy elmulasztott csele- kedet, és/vagy,

– a biztosított és bármely más további biztosított ellen támasztott kár- igény.

V. A biztosító szolgáltatása

1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal köte- lezettséget, hogy naptári évenként a jelen feltételben meghatározott és a károkozás időpontjában érvényes biztosítási időszakra vonatkozó kártéríté- si limit (IV. 1. pont) erejéig – káreseményenként pedig legfeljebb a kárese- ményenkénti limitig (IV. 1. pont) – megtéríti a biztosítási esemény által a ká- rosult(ak)nak okozott kárt a jelen feltételekben foglalt korlátozások figye- lembevételével.

1.1. Ha az éves kártérítési limitből még rendelkezésre álló összeg már ki- sebb a kárlimitnél, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

1.2. A biztosító a biztosítási időszakra vonatkozó kártérítési limiten, illető- leg a káreseményenkénti limiten belül nyújt fedezetet a károk érvényesíté- sével összefüggésben a károsult oldalán felmerülő költségekre.

2. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bi- zonyítása a károsultat terheli.

3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a károsult igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

4. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azon- ban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a káro- sult követelését ő egyenlítette ki.

5. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elma- rasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.

6. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képvisele- tét, és a képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik.

VI. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapításának szabályai

1. A biztosító a járadékot a jelen feltételben meghatározott biztosítási összegen belül, a magyar jog által meghatározott terjedelemben és mér- tékben, a fizetési kötelezettség kezdő időpontjától a jogosultság lejártáig fi- zeti meg a károsultnak. A járadékfizetéssel járó személyi sérüléses károk

esetén a biztosító csak a maximált kár és a járadék tőkeértékének arányá- ban számított kárt téríti meg járadék formájában.

A járadék a károsult kérésére egy összegben is átadható.

2. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind pedig a károsult elfogadja.

VII. A biztosító megtérítési igénye

1. A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem men- tesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosí- tottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jog- ellenesen okozta.

2. Súlyos gondatlanságnak minősül különösen, ha:

a. a felelősségi kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet megha- ladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett;

b. a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során és ezzel okozati összefüggésben történt;

c. a biztosított a jogszabályban vagy egyéb kötelező előírásban meghatá- rozott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek hiányá- ban végezte tevékenységét és a kár ezzel összefüggésben keletkezett;

d. a biztosított a felelősségi kárt a tevékenységre vonatkozó előírások kirí- vóan súlyos, illetőleg ismételt megsértésével okozta;

e. a károkozó magatartás észlelése után a biztosított kármegelőzési, vagy kárenyhítési kötelezettségét az erre vonatkozó szabályok gondatlan megsértésével megszegte, és a kár, illetve annak egy része megelőzhe- tő lett volna a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettség szabály- szerű teljesítésével. Ebben az esetben a biztosított köteles a mulasztás- sal, illetve a kötelezettségszegéssel okozott kár/kárrész megtérítésére;

f. a biztosított a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káresemény be- következésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges in- tézkedések megtétele.

VIII. Egyéb rendelkezések

Jelen feltétel az „Épülettulajdonosi felelősségi károk fdezetére vonatkozó kie- gészítő biztosítás feltételei”-ben, valamint a „Vagyonbiztosítás Általános Szer- ződési Feltételei”-ben foglaltakkal együtt érvényes, az itt nem szabályozott kérdésekben az előbb megnevezett biztosítási feltételek az irányadóak.

A biztosító nem téríti meg:

a. a gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkat;

b. a munkáltatói felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkat;

c. a lakásszövetkezeti tevékenység (lásd biztosított tevékenység) el- látásával összefüggésben harmadik személyeknek okozott káro- kat;

d. az olyan károkat, amelyek a biztosított és a károsult közötti jog- viszonyra irányadó szabályok szerint elévült;

e. a közgyűlési határozat, avagy a lakásszövetkezet bármely más, döntésre, vagy határozathozatalra jogosult szervének döntése ellenére a lakásszövetkezet biztosítási védelmének elmulasztásá- ból, vagy nem megfelelő biztosítási szerződés megkötéséből eredő károkat;

f. az elmaradt vagyoni előny jogcímén érvényesített károkat;

g. a közüzemi szolgáltatás leállásából, szüneteléséből, valamint a közüzemi szolgáltatás nem megfelelő teljesítéséből eredő követ- kezményi károkat, ha a várható üzemszünetről szóló előzetes tá- jékoztatást az érintett lakásszövetkezeti tagság részére a lakás- szövetkezet bizonyíthatóan megtette;

h. a nem megfelelő épület-fenntartási tevékenységekből eredő ká- rokat, ha a lakásszövetkezet a felújítás, a javítás elvégzésére bi-

zonyíthatóan felhívta az érintett lakásszövetkezeti tagság, a köz- gyűlés figyelmét, és javaslatot tett, azonban azt a lakásszövetke- zet döntéshozó testülete nem vagy nem kellő időben hagyta jóvá;

i. a bűncselekménnyel okozott károkat;

j. az olyan károkat, amelyek a vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az értékpapírt is) elveszéséből, eltulajdonításából erednek;

k. a pénzkezelés körében, a bankszámla-forgalom, a készpénzfor- galom, a házipénztári pénzkezelés, az elektronikus pénzeszköz, az elektronikus fizetőeszköz, az elektronikus aláírás, a számviteli és pénzügyi bizonylatok kezelésével, alkalmazásával, nyilvántar- tásával, őrzésével összefüggésben elkövetett mulasztás miatt be- következett károkat;

l. a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett ká- rokat;

m. a hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli vég- zése során, az azzal okozati összefüggésben keletkezett károkat;

n. azokat a károkat, amelyeket a biztosított más keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott.

„Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatásra vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei

1. Biztosítási esemény

1.1. A biztosított lakóépület:

– gépészeti-, műszaki berendezésének;

– víz- és lefolyóvezetékének;

– elektromos hálózatának;

– nyílászáróinak, azok szerkezetileg beépített üvegezésének;

– a tetőfedésének;

– személyfelvonójának

előre nem látható váratlan meghibásodása, valamint hirtelen, véletlensze- rűen fellépő külső mechanikai hatás miatti károsodása következtében – a további károk és a balesetveszély megelőzése érdekében – szükséges, és halaszthatatlan – a káresemény bekövetkezésétől számított 24 órán belül bejelentett – hibaelhárítás, aminek költségeit megtéríti a biztosító.

1.2. Nem biztosítási esemény

– a természetes elhasználódásból, karbantartás elmulasztásából eredő tartósan fennálló meghibásodás;

– ha „Személyfelvonók rongálási kárainak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás”-sal nem biztosított személyfelvonó hibáso- dik meg;

– ha a „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás keretében végzett hibaelhárítás helyén azért következik be ismételten meghibáso- dás, mert a biztosító közvetítése során megbízott szakipari vállal- kozás munkatársa részéről – a műszakilag biztonságos működés érdekében – meghatározott további javításokat a biztosított el- mulasztotta elvégeztetni;

– a szakszerűtlenül végzett hibaelhárítással összefüggő meghibá- sodás, következményi kár;

– ha a biztosított a hibaelhárítás elkezdéséig nem gondoskodik a további károk megelőzéséről és nem teszi lehetővé a hibaelhárí- tás – káresemény bekövetkezésétől számított – 2 napon belüli el- végzését.

2. „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás

2.1. A biztosított az év minden napján 24 órás telefonszolgálat segítségével veheti igénybe a szolgáltatást. A „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás

telefonszáma az úgynevezett „kék szám” – amely Magyarország egész te- rületén helyi tarifával hívható – megtalálható a szóban forgó szolgáltatást tartalmazó lakásbiztosítási kötvényen, és a jogosult szerződő, biztosított megkérdezheti – személyesen, vagy telefonon – a Groupama Garancia Biz- tosító Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban.

2.2. A telefonbejelentés tartalma alapján a biztosító nevében eljáró ügyin- téző tájékoztatást nyújthat, hogy az adott károsodás miatt szükséges hiba- elhárítás biztosítási eseménynek minősül, vagy nem.

a. Ha a jelen kiegészítő biztosítási feltétel 1.1. pontjában meghatározott biztosítási esemény következett be, akkor a biztosító nevében eljáró ügyintéző intézkedik, hogy a hibaelhárításhoz szükséges szakipari váll- alkozás lehetőség szerint a telefoni bejelentéstől számított 24 órán belül elvégezze a gyorsszerviz-szolgáltatást.

b. Ha az adott meghibásodás, károsodás nem biztosítási esemény miatt kö- vetkezett be, akkor a biztosító nevében eljáró ügyintéző csak tájékozta- tást ad, miszerint a munka elvégzéshez – a 2.4. pontban megnevezett szakmák közül – melyik szakipari vállalkozást célszerű megkeresni.

2.3. A biztosítási eseménynek minősülő hibaelhárítás elvégzésének idő- pontját a biztosítottal történt időpont egyeztetés után a biztosító közli az általa közvetített vállalkozás képviselőjével.

2.4. A biztosító vállalja, hogy a biztosítási eseménynek minősülő hibaelhá- rítás elvégzéséhez az alább nevezett szakipari tevékenységet folytató vállal- kozást közvetít a biztosított számára:

– duguláselhárító;

– vízszerelő;

– gázszerelő;

– fűtésszerelő;

– villanyszerelő;

– zárszerelő, zárjavító;

– lakatos;

– üveges;

– tetőfedő;

– személyfelvonó szerelő.

2.5. A biztosítási eseménynek minősülő hibaelhárítás költségeit, szabályo- san kiállított számla ellenében, – amely tartalmazza a kiszállási díjat, az anyagköltséget, a munkadíjat, valamint az ÁFA-t – az adott kár helyreállí- tásának műszakilag indokolt értékéig, biztosított albetétenként, illetve szö- vetkezeti lakásonként, valamint biztosított személyfelvonónként, továbbá a közös tulajdonban lévő épületszerkezetekre, -gépészetre vonatkozóan az ajánlaton, kötvényen káreseményre, illetve biztosítási időszakra meghatá- rozott összegig viseli a biztosító.

2.6. A 2.5. pontban – káreseményenként, illetve biztosítási időszakonként (12 hónap) – meghatározott összeget meghaladó hibaelhárítási költség a biztosítottat terheli. Az albetétek esetében a biztosított albetét tulajdonos- nak, illetve a szövetkezeti lakás tulajdonosának, a közös tulajdont érintő esetekben a biztosított társasház, illetve lakásszövetkezet képviselőjének közvetlenül az adott munkát végző vállalkozás számára kell a felmerült többletköltséget megfizetnie.

2.7. Amennyiben a hibaelhárítás az érvényben lévő társasház-biztosítási szerződés alap- és kiegészítő biztosításának szabályzatában, illetve a sze- mélyfelvonó rongálási kárai (a „Személyfelvonók rongálási kárainak fede- zetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei”-ben) meghatározott biz- tosítási esemény miatt vált szükségessé, úgy a biztosított által hibaelhárí- tásra kifizetett – számlával igazolt –, az ajánlaton, kötvényen egy kárese- ményre meghatározott határösszegen felüli többletköltséget a biztosító figyelembe veszi a végleges kárösszeg megállapításánál.

2.8. A biztosított, és a biztosító által ajánlott vállalkozás áll szerződéses jog- viszonyban a biztosítási eseménynek minősülő hibalehárítás elvégzése te- kintetében.

A biztosított közvetlenül a szakipari vállalkozással szemben érvényesítheti garanciális-, illetve kárigényét, mert a biztosító nem tartozik felelősséggel a szakipari vállalkozás tevékenységének szakszerűségéért, valamint a biztosí- tott ingatlanban végzett hibaelhárítási munka során keletkező károkért.

3. Egyéb rendelkezések

3.1. Amennyiben a 2.2. b. pontban meghatározottaknak megfelelően nem biztosítási eseménynek minősülő meghibásodás, károsodás helyreállításá-

hoz ajánlott szakipari vállalkozást a biztosító, úgy ebben az esetben az el- végzett munka minden költsége a biztosítottat terheli.

3.2. A biztosító a gyorsszerviz-szolgáltatásra vonatkozóan – a 2.5. pontban – meghatározott káreseményenkénti, illetve biztosítási időszakonkénti (12 hónap) határösszeget évente indexálja a „Tűz és kiegészítő kockázatok alap- biztosítás szerződési feltételei” (4) pontjában foglaltaknak megfelelően. A szolgáltatási határösszeg változását a biztosítási díj arányosan követi.

3.3. A biztosító külön díj nélkül lehetővé teszi, hogy a biztosított albetét- tulajdonosok, valamint a biztosított képviselője, illetve a biztosított lakás- szövetkezeti tagok, valamint a lakásszövetkezet alkalmazottai különböző pl. biztonságtechnikával foglalkozó vállalkozások; egészségügyi-, utazási-, háztartási gépek javítását végző- szolgáltatások nyitvatartása; szabadidő programok stb. ügyekben tájékoztatást kérhetnek a gyorsszerviz-szolgál- tatásra megadott telefonszámon.

3.4. A biztosító a „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás keretén belül le- hetővé teszi a biztosítottnak az alább megnevezett tevékenységi körökben megbízható szakemberek garantált áron történő szolgáltatásainak igény- bevételét és a biztosított számára történő megszervezését:

– házi-ápolás, idősgondozás;

– gyermekfelügyelet;

– fűtéskészülékek átvizsgálása;

– káresemény (vészelhárítás) utáni helyreállítás;

– betöréses lopás utáni helyreállítás;

– olyan szórakoztató elektronikai cikkek és háztartási gépek javítása, amelyek kiskereskedelmi ára készülékenként legalább 35 000 Ft.

3.4.1. A biztosító kizárólag az előzőekben megnevezett szolgáltatások ajánlását, közvetítését és a biztosított igényeinek megfelelő megszervezé- sét vállalja. A biztosított által igénybevett szolgáltatás ellenértékét közvet- lenül a Vele szerződést kötő szolgáltatónak kell maradéktalanul kifizetnie.

3.4.2. A biztosított által igénybevett szolgáltatás minőségével, teljesíté- sével kapcsolatban, valamint a szolgáltatás során okozott károkért közvet- lenül a szolgáltató tartozik felelősséggel a megrendelője felé. A felmerülő kárigényt közvetlenül a szolgáltató részére kell benyújtani.

3.5. Jelen kiegészítő biztosítási szerződés csak a „Tűz és kiegészítő kocká- zatok alapbiztosítás szerződési feltételei”-ben, foglaltakkal együtt érvé- nyes, az itt nem szabályozott kérdésekben az előbb megnevezett alapbiz- tosítás feltételei az irányadóak.

A biztosított lakástulajdonosok személyes tulajdonát képező ingóságok kiegészítő biztosításának feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a „Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás szerződési feltételei” meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a társasházközösség, illetve lakás- szövetkezet tulajdonában lévő lakóépület összes lakására és a közös tulaj- donú épületszerkezetekre, közös használatú helyiségekre köt biztosítást, továbbá a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége kiterjed a biztosított lakástulajdonosok és a velük állandó jel- leggel együtt élők személyes tulajdonában, használatban lévő háztartási in- góságokban keletkezett károk megtérítésére a következőkben részletezet- teknek megfelelően.

I. Biztosított vagyontárgyak

1. A biztosító kockázatviselése a biztosítottak tulajdonát képező, továbbá az általuk bérelt, kölcsönzött, vagy megőrzésre átvett háztartási ingóság- okra terjed ki.

1.1. A biztosító káreseményenként és biztosítási időszakonként (12 hónap) a biztosított tulajdonát képező:

– készpénzt ért károkat 50 000 Ft-ig;

– motoros meghajtású járművek tartalék alkatrészeinek kárait 100 000 Ft- ig téríti meg.

2. Jelen szabályzat szempontjából háztartási ingóságok azok a be nem épí- tett szokásos (nem kereskedelmi) mennyiségű vagyontárgyak, amelyek egy átlagos háztartás viteléhez szükségesek, a biztosítottak személyes haszná-

latára, fogyasztására szolgálnak és nem tartoznak a kockázatviselésből ki- zárt, külön pontban felsoroltak közé.

3. A biztosító kockázatviselése szempontjából a háztartási ingóságok – egyenkénti értéküktől függetlenül – két vagyoncsoportra különülnek el:

3.1. Az Értéktárgyak, különleges ingóságok vagyoncsoporthoz tartoznak:

a. a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő, vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak;

b. a gyűjteményekhez tartozó bélyegek, érmék;

c. a képző- és iparművészeti alkotások;

d. valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek;

e. antik bútorok, antik tárgyak;

f. értékálló különleges vagyontárgyak, -gyűjtemények.

3.2. A 3.1. pontban nem nevezett összes többi háztartási ingóság az Álta- lános háztartási ingóságok vagyoncsoporthoz tartozik.

4. Az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” vagyoncsoporthoz tar- tozó vagyontárgyakra, valamint készpénzre nem terjed ki a biztosí- tó kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképü- letben, nem lakás céljára szolgáló helyiségben, vagy szabadban tart- va bármely biztosítási esemény következtében károsodnak.

4.1. A nem állandóan lakott épületben tartott „Értéktárgyak, külön- leges ingóságok” a., b. és f. csoportjába tartozó vagyontárgyakra, készpénzre nem viseli a kockázatot a biztosító, ezért nem nyújt szolgáltatást a megnevezett vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak bármelyik biztosítási esemény által okozott káraira.

5. Jelen szabályzat alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg:

a. öt százaléka mértékéig a biztosított saját háztartási szükségleteinek ki- elégítése, vagy kedvtelésből a lakásban és a biztosított épület telkén tar- tott állatokra, valamint a telek kertjében lábon álló növényi kultúrákra, a kerti berendezés és felszerelés tárgyaira;

b. öt százaléka mértékéig a biztosított által az otthoni, lakásban folytatott kereső tevékenységgel kapcsolatos vagyontárgyaira.

6. Jelen szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:

a. bankbetét, értékpapír és értékcikk;

b. a kézirat, terv, dokumentáció;

c. vízi, légi és motoros járművek, a lakókocsi és utánfutó.

7. Jelen szabályzat alapján nem téríti meg a biztosító:

– a szabadban tartott háztartási ingóságokban keletkezett káro- kat, ha azokat vihar, vagy jégverés okozta;

– a készpénzt ért rablás károkat.

II. Biztosítási összeg

1. Az „Általános háztartási ingóságok” vagyoncsoportba tartozó vagyon- tárgyak biztosítási összege az albetét tulajdont, illetve a szövetkezeti tag tu- lajdonát képező lakás összes helyiségének tényleges alapterülete és az ajánlattételkor meghatározott, a szerződésben (kötvényben) rögzített négyzetméterenkénti egységár (Ft/m2) szorzataként kiszámított érték.

Az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” vagyoncsoportba tartozó va- gyontárgyak biztosítási összege a biztosított lakás teljes alapterülete és a négyzetméterenkénti egységár alapján „Általános háztartási ingóságok”-ra meghatározott biztosítási összeg 10%-a.

2. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja. Az „Értéktárgyak, különleges ingó- ságok” és az „Általános háztartási ingóságok” vagyoncsoport biztosítási összegei nem vonhatók egybe.

3. A biztosító nem alkalmaz aránylagos kártérítést a biztosított háztartási ingóságokban keletkező károk megtérítésekor.

4. A biztosított az „Általános háztartási ingóságok” értékének (újra beszer- zési költségek) követése érdekében a felek megállapodnak a biztosítási összeg rendszeres, értékkövető változásáról (továbbiakban: a biztosítási összeg indexálása). A biztosító a módosított biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és a KSH index szorzata alapján számítja ki.

A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkal- mazását megelőzően közzétett, egyéves időszakra vonatkozó „Fogyasztói árindex”. A biztosítási összeg indexálására legelőször a szerződés létrejöttét követő biztosítási évben kerülhet sor, majd évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányo-

san követi. A biztosítási összeg értékkövető módosításáról és annak mérté- kéről, valamint a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

5. A kockázatviselés helyén kívül, de a Magyar Köztársaság határain belül a biztosított ingóságokra 500 000 Ft/káresemény/biztosítási időszak (12 hónap) kártérítési limitig viseli a kockázatot a biztosító, és nem alkalmaz aránylagos kártérítést.

III. Kockázatviselés helye

1. A biztosító kockázatviselése a társasházközösség, illetve lakásszövetkezet által kötött jelen biztosítási szerződésben (kötvényben) cím, ennek hiányá- ban helyrajzi szám szerint megnevezett kockázatviselési helyen, illetve a szer- ződés mellékletében megnevezett összes kockázatviselési helyen található:

a. lakóépületben lévő:

– külön tulajdont képező lakásokban;

– a biztosított lakástulajdonos által kizárólagosan használt tárolóban, pincében;

– közös használatú tárolóban, vagy egyéb közös használatú helyiségben;

b. közös tulajdonú melléképületben lévő:

– a biztosított lakástulajdonos által kizárólagosan használt tárolóban, pincében;

– a közös használatú tárolóban, vagy egyéb közös használatú helyiségben;

c. a biztosított lakástulajdonos kizárólagos tulajdonát képező melléképü- letben;

d. telken

tartott biztosított ingóságokra terjed ki.

2. Amennyiben a biztosított lakása biztosítási esemény miatt lakhatatlanná válik, úgy a biztosító az ideiglenes lakás céljára használt helyen is viseli a kockázatot a biztosított háztartási ingóságokra.

3. Jelen kiegészítő biztosítás feltétele II. fejezet 5. pontjában meghatározott esetben a biztosító kockázatviselése a Magyar Köztársaság egész területé- re kiterjed a szerződésben (kötvényben) meghatározott 500 000 Ft/kárese- mény/biztosítási időszak (12 hónap) kártérítési limitig.

IV. Biztosítási események és biztosítási szolgáltatások

1. Biztosítási események

A biztosító megtéríti a társasházközösség, illetve lakásszövetkezet által kö- tött jelen biztosítási szerződésbe foglalt biztosítási események, valamint a betöréses lopás, rablás által okozott károkat.

2. Biztosítási szolgáltatások

2.1. A biztosító a kár bekövetkezésének időpontjában érvényben lévő hi- vatalos kereskedelmi árak és költségek alapján nyújt szolgáltatást. A bizto- sító kizárólag akkor téríti meg az ÁFA értékét, ha annak megfizetését a biz- tosított a törvényi előírásoknak megfelelően kiállított számla eredeti példá- nyának biztosítóhoz történő benyújtásával igazolja.

2.2. A javítással helyreállítható károsodások esetén a biztosító a javítás költ- ségeit téríti meg.

A biztosító jelen biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüg- gésben, a károsító eseményt megelőző eredeti állapot visszaállításához, vagy a bekövetkezett kár megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi- adó-köteles (ÁFA) szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállí- tási költség) után az általános forgalmi adó (ÁFA) összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan – a számviteli előírásoknak megfelelően ki- állított – számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó (ÁFA) összegét, vagy amelyből az ÁFA értéke kiszámítható.

2.3. Amennyiben a javítási költség meghaladja a károsodott vagyontárgy káridőponti újra beszerzési értékét, úgy a biztosító a károsodott vagyon- tárgy káridőponti újra beszerzési értékéig nyújt szolgáltatást. A biztosító az ÁFA értékét kizárólag a törvényi előírásoknak megfelelően kiállított számla eredeti példányának biztosítóhoz történő benyújtása ellenében fizeti ki.

2.4. A 85%-osnál nagyobb mértékben elhasználódott háztartási ingóságok káridőponti avult értéken kerülnek megtérítésre, vagyis a biztosító a káro- sodott avult ingóság újra beszerzési értékét, az adott ingóság avultsági fo- kának megfelelő mértékben csökkenti.

2.5. A biztosító megtéríti továbbá a biztosított vagyontárgyak károsodásá- val kapcsolatos és indokolt egyszeri takarítás, a biztosítottat terhelő oltási,

mentési és minden egyéb kárenyhítési költséget. Ezeket a költségeket a biz- tosító a biztosítási összegen felül fizeti ki.

2.6. Megtéríti a biztosító a betöréses lopással vagy annak kísérletével össze- függő rongálási károkat beleértve a biztosított lakásban keletkezett épület- rongálási károkat is.

2.7. Megtéríti a biztosító az árvízveszély miatti kiköltözés igazolt költségeit is, káreseményenként 100 000 Ft összeghatárig.

2.8. A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak ja- vítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható – a károsodott vagyontárggyal – azonos vagy hasonló jellemzőkkel, műszaki paraméterekkel bíró vagyontárgy újra beszerzési árát téríti meg.

2.9. Bérelt, kölcsönzött vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak károsodása esetén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a biz- tosított felelősséggel tartozik a szóban forgó vagyontárak megóvásában.

2.10. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (garnitúrához), kész- lethez, gyűjteményhez tartozó egyes darabok károsodása estén arra az anya- gi veszteségre, amely a felsorolt vagyontárgy együttesek egészének megcson- kulása miatt következett be, továbbá az úgynevezett előszereteti értékre sem.

2.11. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja:

a. a felhasználható maradványok értékét;

b. valamint azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól vissza- igényelhet.

V. Záró rendelkezések

1. A jelen kiegészítő biztosítás feltételeit a Vagyonbiztosítások Általános Szerződési Feltételeivel (VÁSZF), a „Tűz és kiegészítő kockázatok alapbizto- sítás szerződési feltételei”-vel, valamint a szerződés részét képező „Kiegé- szítő biztosítások feltételei”-vel együttesen kell alkalmazni.

2. Ha jelen kiegészítő biztosítás feltétele valamely kérdésben a VÁSZF ren- delkezéseitől eltér, akkor:

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor a feltételt és a VÁSZF-et értelemszerűen együt- tesen kell alkalmazni;

– amennyiben a VÁSZF és a kiegészítő feltétel eltérő rendelkezései egy- mást kizárják, a kiegészítő feltétel rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. A jelen kiegészítő biztosítás feltételeiben nem szabályozott kérdésekben a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

A biztosított lakástulajdonosok és a velük állandó jelleggel együttlakó személyek balesetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei

I. Általános rendelkezések

1. A „Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás szerződési feltételei” (a továbbiakban: alapbiztosítás) mellé köthető „A biztosított lakástulajdono- sok és a velük állandó jelleggel együttlakó személyek balesetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei” (a továbbiakban: kiegészítő biztosítás) a jelen Feltételek, a „Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás szerződési feltételei”, valamint az ajánlatban foglaltak alapján jön létre a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., a továbbiak- ban: biztosító), valamint bármely társasházközösség, illetve lakásszövetke- zet (a továbbiakban: szerződő) között.

2. Amennyiben a jelen Xxxxxxxxxx bármely rendelkezése eltér a „Tűz és kie- gészítő kockázatok alapbiztosítás szerződési feltételei”-ben foglaltaktól, úgy a jelen Xxxxxxxxxx rendelkezései az irányadóak.

3. A kiegészítő biztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés lét- rejöttétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ezirányú megegyezés esetén, a szerződő kifejezett kérésére más nyelven – a biztosító a szerződőt bizonyítható és azonosítha- tó módon, egyértelműen tájékoztatja a kiegészítő biztosítási szerződés lét- rejöttéről.

4. A kiegészítő biztosítási szerződést az önálló foglalkozása vagy üzleti te- vékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a 3. pont szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A szerződő érvé- nyesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogáról.

A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító 30 napon belül elszámol a szerződő által a kiegészítő biztosítási szerződés- sel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel, tájé- koztatja a szerződőt a kiegészítő biztosítás díjából visszatartott összegről. A biztosító a szerződés felmondása esetén adminisztrációs és kötvényesíté- si költségeit érvényesíti a kiegészítő biztosításra beérkezett befizetésekből. A visszatartott összeg mértéke 4000 forint, de legfeljebb a kiegészítő biz- tosítás éves díjának egy tizenkettede. A biztosító a befizetésekből a fel- mondott kiegészítő biztosítási szerződésre már teljesített kifizetéseket le- vonja.

II. Fogalmak

1. Biztosított: A kiegészítő biztosítás tekintetében biztosított:

a. az alapbiztosítások kötvényén biztosítottként feltüntetett személy, vala- mint

b. az alapbiztosítások kockázatviselési helyén állandó lakhellyel rendelkező személy.

2. Kedvezményezett: az a személy, akit a szerződő az ajánlattétel során ekként megjelöl, és aki a kiegészítő biztosítás meghatározott biztosítási eseménye bekövetkezése esetén a kiegészítő biztosítás szolgáltatásának igénybevételére jogosult. A szolgáltatás teljesítése előtt a biztosító a ked- vezményezett személyazonosságát ellenőrzi.

A kiegészítő biztosításban kedvezményezett lehet:

a. a szerződésben megnevezett személy;

b. a bemutatóra szóló kötvény birtokosa;

c. a biztosított illetve a biztosított örökösei, ha a kedvezményezettet a szerződésben nem jelölték meg, és bemutatóra szóló kötvényt sem állí- tottak ki.

A szerződő az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz in- tézett írásbeli nyilatkozattal bármikor más kedvezményezettet jelölhet meg. Ha a kijelölt kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, a kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, és ha más kedvez- ményezettet nem jelölnek meg, a biztosító szolgáltatását a biztosított vagy a biztosított örököse kapja.

Ha a szerződő nem azonos a biztosítottal, a kedvezményezett kijelöléséhez és megváltoztatásához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

3. Értékkövetés: A biztosítási díjaknak és szolgáltatásoknak a szerződési feltételekben előre meghatározott módon történő emelése.

4. Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal, vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egészségkárosodást (rokkantságot) és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved. Jelen Feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:

– vízbefúlás;

– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;

– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.

A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek.

5. Kórház: Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyenként nyilvántartott kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak:

– az üzemi kórházak;

– a fegyveres testületek kórházai;

– minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.

Xxxxx Xxxxxxxxxx alapján létrejövő szerződések szempontjából nem minősülnek kórháznak különösen:

– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanatóri- umok;

– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gon- dozóintézetei;

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;

– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;

– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;

– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.

III. A szerződés létrejötte és tartama

1. A kiegészítő biztosítás szerződője csak az alapbiztosítások szerződője lehet.

2. A kiegészítő biztosítás a szerződő és a biztosító kölcsönös megállapodá- sa szerint megköthető az alapbiztosításokra vonatkozó szerződéssel egy- idejűleg, valamint annak tartama alatt bármikor.

3. A kiegészítő biztosítás tartama igazodik az alapbiztosítások tartamához, azaz a szerződő választása szerint a kiegészítő biztosítás megkötésétől az alapbiztosítások lejártáig terjedő időszakkal egyezik meg vagy határozatlan időszakra szól.

4. A kiegészítő biztosítás biztosítási évfordulója megegyezik az alapbiztosí- tásokbiztosítási évfordulójával.

IV. Biztosítási esemény

1. Biztosítási esemény a jelen Xxxxxxxxxx XX./4. pontjában meghatározott bal- esetből eredően:

a. a biztosított tartamon belül bekövetkező halála;

b. a biztosított tartamon belül bekövetkező rokkantsága;

c. a biztosított tartamon belül bekövetkező csonttörése, csontrepedése;

d. a biztosított tartamon belül bekövetkező legalább 28 napos folyamatos táppénzes (beteg)állománya, amelynek bekövetkezte esetén a jelen Felté- telek VII. 1-8. pontjaiban foglaltak szerint a biztosító szolgáltatást teljesít.

2. A biztosított tartamon belül bekövetkező balesetekor a magán viselt ru- házatában keletkezett kárt (a zsebtartalom kizárásával) a „Tűz és kiegészí- tő kockázatok alapbiztosítás szerződési feltételei” rendelkezéseinek meg- felelően téríti meg a biztosító.

V. Kizárások, mentesülések

1. A biztosító nem nyújt szolgáltatást az alapbiztosítási feltételben foglaltakon túl:

a. az öngyilkossággal, öncsonkítással vagy annak kísérletével össze- függő eseményekre;

b. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre;

c. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkező biztosítási eseményekre;

d. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre;

e. kozmetikai célú, plasztikai sebészeti beavatkozásokra és kórházi ápolásra, valamint az orvosilag nem indokolt műtétekre, kórházi ápolásokra és gyógyító eljárásokra;

f. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;

g. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén álta- li kezeléssel összefüggésben következett be;

h. ha a biztosított későn fordult orvoshoz, és ezért az elváltozást már gyógyszeres kezeléssel nem, csak műtéttel lehetett befolyá- solni, vagy kórházi ápolásra szorult;

i. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő balesetekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légijármű utasa- ként, a polgári légi forgalomban engedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légijár- művön polgári utasként szenved el. Utasnak az minősül, aki a légijárműnek nem üzembentartója, és nem tartozik a személy- zethez;

j. a motoros járművek versenyén illetve az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzéseken) a nézőt érő balese- tekre, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;

k. arra a balesetre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli vagy ittas állapotban történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is;

l. a szívinfarktus és az agyvérzés miatti halálos balesetekre.

Az adott baleset előtt bármely okból már sérült, csonka vagy funkció- jában korlátozott testrészek a kiegészítő biztosításból ki vannak zárva.

2. A kiegészítő biztosítási védelem nem terjed ki a szerződés meg- kötésekor már meglévő egészségkárosodásokra (és az ezekkel köz- vetlenül összefüggésbe hozható biztosítási eseményekre).

VI. Várakozási idő

A balesetbiztosítási szolgáltatások vonatkozásában a biztosító eltekint a vá- rakozási idő alkalmazásától.

VII. A biztosító szolgáltatása

1. A jelen Feltételek alapján:

a. a biztosított baleseti eredetű halála esetén a biztosító a jelen Xxxxxxxxxx

VII. 5. a. és e. pontjaiban meghatározott baleseti eredetű halál esetére szóló összeget téríti;

b. a biztosított baleseti eredetű 10-100%-os fokú rokkantsága esetén a biztosító a jelen Feltételek VII. 5. b. pontjában meghatározott baleseti rokkantság esetére szóló összegből a rokkantság fokának megfelelő há- nyadot téríti;

c. a biztosított baleseti eredetű 1-9%-os fokú rokkantsága esetén a jelen Feltételek VII. 5. c. pontjában 1-9%-os fokú baleseti rokkantság eseté- re meghatározott összeget téríti;

d. a biztosított baleseti eredetű csonttörése, csontrepedése esetén a biz- tosító a jelen Feltételek VII. 5. d. pontjában meghatározott csonttörés, csontrepedés esetére szóló összeget téríti;

e. a biztosított baleseti eredetű, legalább 28 nap folyamatos táppénzes (beteg)állománya esetén a jelen Feltételek VII. 6. d. pontjában megha- tározott táppénzes (beteg)állomány esetére szóló összeget téríti.

2. A baleseti halál esetére szóló biztosítási összegből a biztosító levonja az ugyanebből a balesetből eredő rokkantság miatt már kifizetett összeget. Amennyiben a baleseti rokkantságra kifizetett szolgáltatások összege meg- haladja a baleseti halálra szóló szolgáltatás összegét, az esetleges többlet- kifizetést a biztosító nem követelheti vissza.

3. Amennyiben a baleseti rokkantság szolgáltatás teljesítését megelőzően ugyanazon baleset következtében a biztosított a baleseti halál szolgáltatás elévülési idején belül meghal, a biztosító baleseti rokkantság szolgáltatást nem, csak baleseti halál szolgáltatást teljesít.

4. A biztosító a balesetből eredő rokkantság fokát a jelen Xxxxxxxxxx elvá- laszthatatlan részét képező „Rokkantsági fok megállapítása” c. mellékleté- nek megfelelően állapítja meg.

Testrészek Rokkantság

károsodása foka

egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése

vagy teljes mûködésképtelensége 70%

egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése

vagy teljes mûködésképtelensége 65%

egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz

teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 60%

egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20%

egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10%

bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése

vagy mûködésképtelensége 70%

egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése

vagy mûködésképtelensége 60%

egyik alsó végtag lábszár közepéig való, vagy egyik lábfejteljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 50%

egyik lábfej boka szintjében való elvesztésevagy teljes mûködôképtelensége 30%

egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

Testrészek Rokkantság

károsodása foka

bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2%

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét

már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette 65%

mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási

eseményt megelôzôen elvesztette 45%

a beszélôképesség teljes elvesztése 60%

a szaglóérzék teljes elvesztése 10%

az ízlelôképesség teljes elvesztése 5%

5. A kiegészítő biztosítás szolgáltatási elemenkénti kezdeti biztosítási össze- gei egy egységre megkötött kiegészítő biztosítás esetén:

a. baleseti halál esetére 200 000 Ft;

b. baleseti 100%-os rokkantság esetére 400 000 Ft;

c. baleseti 1-9%-os rokkantság esetére 5 000 Ft;

d. baleseti csonttörés, csontrepedés, illetőleg legalább 28 nap folyamatos baleseti eredetű táppénzes (beteg)állomány esetén 5 000 Ft;

e. baleseti halál esetén a temetési számlát benyújtó részére kerül kifizetés- re a temetési költségek fedezetére 100 000 Ft.

6. A biztosító megtéríti a biztosítottnak a balesetkor magán viselt ruháza- tában keletkezett károkat is, a zsebtartalom kizárásával, az Épület- és In- góság Alapbiztosítási Feltétel rendelkezéseinek megfelelően.

7. A biztosító a ruházati kárra vonatkozó szolgáltatás teljesítésekor meg- követelheti a ruházatban keletkezett kár és az adott baleset közti össze- függést bizonyító iratok bemutatását.

VIII. Független orvosi bizottság

Azokban az esetekben, amelyeket a jelen Xxxxxxxxxx a biztosító (vagy általa kijelölt) orvosának hatáskörébe utal, a biztosított (vagy a kedvezményezett) panasszal élhet, és a döntés független orvosokból álló bizottság általi felül- vizsgálatát kérheti. Független orvosi bizottság vizsgálatát és állásfoglalását a biztosító is kérheti. Az orvosi bizottság létszáma változó, azt az eset kö- rülményei alapján a biztosító állapítja meg. Összetételére mindkét fél javas- latot tesz a létszám 50–50%-a erejéig, elnökét a felek közös megegyezés- sel bízzák meg. A biztosított köteles alávetni magát a bizottság által előírt vizsgálatoknak, valamint a baleset következményeinek enyhítésére vonat- kozó utasításainak. Az orvosi bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg. A bizottság működéséről jegyzőkönyvet készít, döntéséről határozatot hoz. E dokumentumokba az ügyfél betekinthet. Az orvosi bizottság működésé- nek költségeit (az érvényes tarifák alapján) maga állapítja meg. Az orvosi bi- zottság eljárásával kapcsolatos költségeket az a fél viseli, akinek érdekében állt az összehívása. Amennyiben a szerződő, vagy a biztosított kezdemé- nyezte az eljárását, és az orvosi bizottság a javára döntött, a költségeket a biztosító fizeti.

IX. Díjfizetés

1. A biztosítási díj fizetése az ajánlaton megjelölt módon történik.

2. A kiegészítő biztosítás díjfizetési gyakorisága az alapbiztosítások díjfize- tési gyakoriságával egyezik meg. A biztosítási díj éves díj, éves díjfizetéstől eltérő gyakoriság esetén az éves díj időarányos része fizetendő.

X. A díj módosítása

1. A biztosító jogosult a szerződés létrejöttétől számított 5 év eltelte után a jelen szerződési Feltételek alapján a biztosítási események bekövetkezési valószínűségének a változása miatt a szerződések felülvizsgálatára és a biz- tosítási díjak változtatására. A biztosító e jogát ötévente gyakorolhatja. A

díjak ily módon történő felülvizsgálata nem érinti az értékkövetési eljárásról szóló rendelkezéseket.

2. A biztosító a szerződő felet a fenti okból történő díjmódosításra vonat- kozó szándékáról, legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőzően 45 nap- pal értesíti. Ha a szerződő fél az értesítéstől számított 15 napon belül a mó- dosító javaslatra írásban nem nyilatkozik, akkor a módosított díjtételű ki- egészítő biztosítási szerződés lép hatályba. Amennyiben a szerződő a díj- módosításra irányuló javaslatot elutasítja, a díj változatlanul hagyása mellett kérheti a biztosítási összeg csökkentését, illetve jogában áll a szerződést legkésőbb a biztosítási évforduló előtt 30 nappal felmondani.

XI. A biztosító teljesítése

1. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül személyesen vagy írásban a biztosító bármely szervezeti egységénél be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Amennyiben e bejelentés nem történik meg, és emiatt lényeges körülmé- nyek kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

2. A biztosított életbenléte esetén a szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körülményekre vonatkozóan felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt ke- zelték, és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt adatok, tudomására ju- tott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől a szükséges informáci- ókat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társada- lombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen. Amennyiben a biz- tosított az orvosi titoktartás alóli felmentő nyilatkozatot nem adja meg, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötele- zettsége nem áll be.

3. A biztosítottat kárenyhítési kötelezettség terheli. Ennek értelmében:

– A baleset után haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni, és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni kell.

– Gondoskodni kell továbbá a megfelelő ápolásról, és általában töreked- ni kell a biztosítási esemény következményeinek lehetőség szerinti elhá- rítására, illetve enyhítésére.

Ha a biztosított kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító annyiban mentesül a teljesítés alól, amennyiben a biztosított mulasztása közrehatott állapotának súlyosabbá válásában.

4. Az e Feltételek alapján kötött kiegészítő biztosítási szerződésben a biz- tosított a kiegészítő biztosítási szerződés megkötéséhez való hozzájáruló nyilatkozatával egyidejűleg felhatalmazza a biztosítót arra, hogy vitás eset- ben a biztosító által megbízott orvosokkal vizsgálatokat végeztessen, illet- ve a biztosítási eseménnyel összefüggő leleteket, információkat közvetlenül a kezelőorvostól, intézménytől megkérje.

5. A biztosító a kifizetésre kerülő biztosítási összegből a biztosítási esemény bekövetkeztéig járó esedékes, még be nem fizetett díjak összegét levonni jogosult.

6. A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító az alábbi dokumentumok bemutatását kéri:

a. a biztosítási kötvény (leadását is) és az utolsó díjfizetést igazoló nyugta;

b. a biztosított születési idejét hitelt érdemlően igazoló okirat;

c. halotti anyakönyvi kivonat;

d. a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, hatósági, és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;

e. a biztosítási esemény bekövetkeztét, és annak következményeivel kap- csolatos a kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizsgálat eredmé- nyei, keresőképtelenséget igazoló dokumentációk, orvosszakértői véle- ményezések;

f. a közlési kötelezettség vizsgálatához a kezelőorvosi orvosi dokumentá- ciók, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői véleményezések;

g. az V. fejezetben meghatározott kizárt kockázatok ellenőrzéséhez szük- séges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszakértői doku- mentációk;

x. a kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyám- hatósági határozat;

i. az okiratok beszerzésének költségei a kedvezményezettet terhelik, bele-

értve a XI. fejezet (6) bekezdésében előírt orvosi-, és hatósági eljárások- ra vonatkozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.

7. A biztosító a szolgáltatását egyebekben az alapbiztosítási feltételben rögzítettek szerint teljesíti.

8. A biztosítási esemény bejelentése a szerződő kötelessége. A szolgáltatá- si igényt a szolgáltatásra jogosult személy is benyújthatja a biztosítónak.

XII. A kiegészítő biztosítás megszűnése

A kiegészítő biztosítás megszűnik:

a. ha az alapbiztosítás megszűnik;

b. az adott biztosított vonatkozásában, ha a baleseti halálra, illetve a 100%-os rokkantságra szóló szolgáltatás kifizetésre kerül.

XIII. A kiegészítő biztosítás értékkövetése

A kiegészítő biztosítás indexálása az alapbiztosításnál alkalmazott indexálás módjának és mértékének megfelelően történik.

XIV. Jognyilatkozatok

1. Amennyiben a szerződő (biztosított) 30 napnál hosszabb időre eltávozik lakhelyéről, előzetesen kézbesítési megbízottját vagy a képviseletére feljo- gosított személyt (pl. ügyvédet, rokont stb.) köteles megnevezni.

2. A biztosító a hozzá eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelentéseket csak

akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttatták el hozzá.

3. Minden nyilatkozat akkor hatályos, amikor az a biztosítóhoz megérke- zett.

XV. Az ügyfelek személyes adatainak kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókról az alapbiztosítási feltétel XII. fejezete rendelkezik.

XVI. Maradékjogok

Jelen kiegészítő biztosítás nem díjmentesíthető, nem vásárolható vissza, nyereségrészesedésre nem jogosít. Xxxxx Xxxxxxxxxx alapján létrejövő kiegé- szítő biztosítás vonatkozásában a biztosító kötvénykölcsönt nem nyújt.

XVII. Egyéb rendelkezések

A kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szerződő fél írásbeli nyilatkozatára az eredeti kötvényről a kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül hiteles másolatot állít ki, miután az okirat meg- semmisüléséről vagy elvesztéséről a kérelmező írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tett. A hiteles másolat kiadásával egy- idejűleg az eredeti kötvény hatályát veszti. A hiteles másolat kiállításának költségei a kérelmezőt terhelik.

Document Metadata

Table of Contents

LAKOSSÁGI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK

Document Metadata