ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

a Külgazdasági és Külügyminisztérium felhasználási típusú szerződéseihez

I. Általános rendelkezések, fogalmak

1. Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) hatálya a Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: Felhasználó) által kötött felhasználási szerződésekre (a továbbiakban: szerződés) terjed ki, a 2. pontban meghatározott kivétellel.

2. Az ÁSZF hatálya nem terjed ki:

a) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás,

b) a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet szerinti, illetve az egyéb központosított közbeszerzési eljárás,

c) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti közbeszerzési eljárás,

d) a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet szerinti közbeszerzési eljárás

eredményeként megkötött szerződésekre.

3. Az ÁSZF hatálya a 2022. május 17. napját követően megkötött szerződésekre terjed ki.

4. A szerződés az ÁSZF-től eltérő feltételeket meghatározhat. Amennyiben az ÁSZF és a szerződés azonos tárgyú rendelkezései között bármilyen eltérés van, a szerződés rendelkezései az irányadóak.

5. Az ÁSZF szerződési feltételnek minősül, amelyeket a Jogosult az ÁSZF tartalmának megismerését követően a szerződés aláírásával fogad el.

6. Az ÁSZF-ben használt fogalmak a szerződésben használt fogalmak szerint értelmezendőek.

7. Az ÁSZF alkalmazásában:

a) Jogosult: a szerződés tárgyát képező szellemi alkotásra vonatkozó szerzői jogokkal rendelkező, szerződést kötő magánszemély vagy szolgáltató;

b) Magánszemély: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. évi törvény hatálya alá tartozó magánszemély, a 7. c) pontban foglalt kivétellel;

c) Szolgáltató: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § 6. pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti vállalkozás, valamint az a magánszemély, aki az adóhatóságnál költségelszámolásra bejelentkezett és ezért adószámmal rendelkezik;

d) Kapcsolattartó: a Felhasználó szerződésben megjelölt kapcsolattartója.

8. Az ÁSZF-ben dőlt betűvel jelölt általános szerződési feltételek a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve a szerződésre vonatkozó jogszabályoktól lényegesen eltérnek.

II. Együttműködés, kapcsolattartás, értesítés

KKM általános szerződési feltételek (felhasználási típusú szerződés) 1. oldal

9. A szerződő felek (a továbbiakban: Felek) a szerződés teljesítése érdekében együttműködési kötelezettséget vállalnak, melynek keretében kötelesek a szerződés teljesítését befolyásoló minden lényeges körülményt egymással haladéktalanul közölni.

10. A szerződés teljesítése során mindennemű értesítést írásban is meg kell erősíteni, és azokat az érdekelt Felek kapcsolattartóinak szerződésben megadott postai vagy e-mail címére, illetve telefax számára kell eljuttatni. Bármely Fél által észlelt, a szerződésszerű teljesítését lehetetlenné tévő akadály felmerülése, illetve szerződésmódosítás kezdeményezése esetén az értesítést aláírt levélben is meg kell erősíteni.

11. A Jogosult a szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy az általa megadott és a szerződésben foglalt adatok – különösen a személyes, illetve cégadatok, valamint a kapcsolattartásra vonatkozó adatok

– teljes körűek, valódiak és hitelesek. Jogosult tudomásul veszi, hogy az általa megadott adatokban bekövetkező valamennyi változásról köteles haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül írásban értesíteni a Felhasználót. Ennek elmaradásából eredő felelősség a Jogosultat terheli.

12. A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, (az a feladóhoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

III. Felhasználási engedélyek

13. A Jogosult a szerződés aláírásával kijelenti, hogy a szerződésben megjelölt szerzői jogi védelem alá eső művekre területi korlátozás nélküli, a mű teljes védelmi idejére szóló, kizárólagos, harmadik személynek átengedhető, valamennyi felhasználási módra kiterjedő felhasználási jog illeti meg, és ezt a jogát engedi át a szerződéssel kizárólagosan és korlátozásmentesen a Felhasználó részére.

14. A Felhasználó a szerződés alapján jogot szerez arra, hogy a szerződés szerinti műveket területi korlátozás nélkül, a mű teljes védelmi idejére, minden ismert felhasználási módra vonatkozóan, kizárólagosan és korlátlan módon felhasználja, azaz különösen a műveket tetszőleges példányban és alkalommal többszörözze, átdolgozza, nyilvánosságra hozza, illetve kép- vagy hangfelvételen rögzítse, terjessze, azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja, harmadik személynek hasznosítás céljából átadja, bármely ismert módon a művet a nyilvánossághoz közvetítse. A Felhasználó a műveken bármely, a szerzőnek a mű egységéhez fűződő jogát nem sértő változtatást végrehajthat. A Felhasználó felhasználási joga kiterjed arra, hogy a mű felhasználására vonatkozó engedélyt harmadik személyre átruházza, továbbá harmadik személynek a mű további felhasználására engedélyt adjon.

15. A szerződés szerinti feladat ellátása során, azzal összefüggően a Felhasználónál keletkezett egyéb szerzői jogi művet, dokumentumot, iratot vagy adatot a Jogosult kizárólag a Felhasználó jóváhagyása esetén használhatja fel és adhatja át harmadik fél részére.

16. A Jogosult szavatol a művekre vonatkozó, a szerzőt megillető jogok és kötelezettségek teljesítéséért, valamint azért, hogy a művek tekintetében más harmadik személy semmiféle jogosultsággal nem rendelkezik, harmadik személyt a Felhasználóval szemben semmiféle jog nem illeti meg, és ebből eredően a Felhasználóval szemben semmiféle jogcímen többletdíj-igény nem érvényesíthető.

IV. Díjazás és a teljesítés igazolása

17. A Felhasználó a szerződésszerű teljesítésről teljesítésigazolást állít ki.

18. A felhasználási díj a szerződésben meghatározott feladatok teljesítésével kapcsolatban felmerült költségekre és egyéb díjakra tekintettel került megállapításra, ezért a Jogosult a felhasználási díjon felül költségtérítési, illetve egyéb, más jogcímen keletkezett díjigénnyel nem léphet fel.

19. A Felek előleg fizetését kizárják. A felhasználási díjra a Jogosult utólag, a szerződésben rögzített ütemezés szerint, a teljesítés igazolását követően jogosult.

20. A Felhasználó a felhasználási díjat a teljesítésigazolásban foglaltak szerint a Jogosultnak a szerződésben megjelölt számlaszámára történő átutalással, a Ptk. 6:130. § (1) bekezdése szerint számított 30 napon belül teljesíti a Magyar Államkincstár útján.

Szolgáltató szerződő fél esetén:

21. A Jogosult a szerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy a számlát a Külgazdasági és Külügyminisztérium nevére és címére (1027 Budapest, Bem rakpart 47.) köteles kiállítani és a Felhasználó kapcsolattartója nevének feltüntetésével megküldeni. A számlán Jogosult köteles a szerződésen feltüntetett iktatószámot is szerepeltetni.

22. A Jogosult a szerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy a Felhasználó csak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezéseinek megfelelő számla és a teljesítésigazolás birtokában teljesít kifizetést.

23. Jogosult tudomásul veszi, hogy amennyiben a számla nem a 21-22. pontokban rögzítettek szerint kerül kiállításra, illetve a számla annak kiállításától számított 10 napon túl érkezik Felhasználó részére, abban az esetben a számlát a Felhasználó visszaküldi a Jogosult részére, amely esetben a Felhasználó késedelme kizárt.

Magánszemély szerződő fél esetén:

24. A Jogosult a szerződés aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy a felhasználási díj kifizetéséhez szükséges adó- és társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilatkozatokat megteszi, ezzel összefüggésben keletkezett adatszolgáltatási és okirat-csatolási kötelezettségének eleget tesz.

25. A Jogosult legkésőbb a teljesítés igazolásának időpontjáig a kifizetéshez szükséges, az alkalmazandó adó- és társadalombiztosítási jogszabályokban előírt jognyilatkozatokat megteszi. A jognyilatkozatok hiánya a Felhasználó késedelmét kizárja.

V. Titoktartás

26. A Jogosultat a szerződés teljesítése keretében a szerződés hatályba lépése előtt és az ezt követően tudomására jutott minősített adatot képező információk tekintetében büntetőjogi felelősség terheli. Egyéb bizalmas információk átadására vagy nyilvánosságra hozatalára egyik fél sem jogosult, kivéve a szerződés lényeges tartalmi elemeire, azaz a Felek személyére, a szerződés tárgyára és az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozó információkat, illetve mindazon rendelkezéseket, amelyek nyilvánosságra hozatalát jogszabály írja elő.

27. A szerződéssel és annak teljesítésével kapcsolatos, vagy az egymásról, különösen egymás működéséről, szervezetéről tudomásukra jutott, birtokukba került információ, illetőleg más módon megismert, nyilvánosan nem hozzáférhető minden olyan tény, adat, terv, okirat, dokumentum, eljárás (a továbbiakban: adat) üzleti titoknak minősül, amelyek nyilvánosságra hozatala a felek hivatali, üzleti vagy egyéb érdekeit sértené.

28. A minősített adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettség mind a két Felet a szerződés lejárta, illetve bármi okból történő megszűnése esetén a minősítés tartamáig kötelezi; más, a szerződéssel kapcsolatban keletkezett titok és egyéb, a teljesítés során keletkezett bizalmas információk tekintetében a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok által előírt rendelkezések alapján kell eljárni.

29. A Xxxxx mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fenti kötelezettségekről az érintett munkavállalóikat, vagy egyéb közreműködőket tájékoztassák, a fenti előírásokat betartsák és betartassák. Az adatok jogosulatlan nyilvánosságra hozatalából származó hátrányok, valamint az ezek kiküszöböléséhez szükséges költségek – az egyéb felelősségén túl – azt a felet terhelik, akinek a jogosulatlan nyilvánosságra hozatal tekintetében felelőssége fennáll.

VI. Szerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése

30. A szerződés bármely fél kezdeményezésére közös megegyezéssel bármikor módosítható. A módosítás kizárólag írásban érvényes.

31. A szerződés határozott időtartamra jön létre és a határozott idő lejártával vagy a Felek szerződésszerű teljesítésével szűnik meg, illetőleg, ha a szerződést bármelyik fél írásban felmondja.

32. A felmondási idő mindkét fél részéről – az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított – 30 nap.

33. A Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik. Az erről szóló megállapodás kizárólag írásban, a Felek együttes aláírásával érvényes.

34. A szerződést bármelyik Xxx azonnali hatállyal felmondhatja a másik Félhez eljuttatott írásbeli értesítéssel, ha a másik Fél a szerződésben vállalt lényeges kötelezettségét súlyosan megsérti, és azt nem orvosolja az erre vonatkozó írásbeli felszólítást követő 8 napon belül. A kötelezettség teljesítésére felhívó írásbeli felszólítást nem kell megküldeni, ha a szerződésszegés olyan súlyú, hogy a sérelmet szenvedett Xxxxxx a továbbiakban nem várható el a szerződés fenntartása.

35. Felhasználó jogosult a szerződéstől elállni, illetve azt azonnali hatállyal felmondani, ha a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke bármely okból megszűnik.

VII. Egyéb rendelkezések

36. Amennyiben Jogosult jelen szerződésen alapuló tevékenysége a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti további jogviszonynak minősül, Jogosult a szerződés aláírásával kijelenti, hogy a további jogviszony létesítése kapcsán nem áll fenn vele szemben összeférhetetlenségi ok, illetve a Kit. 95. § (5)-(7) bekezdései szerinti esetben a szükséges előzetes bejelentést megtette vagy előzetes engedélyt megkapta. Amennyiben Jogosult kormányzati szolgálati jogviszonya Felhasználónál áll fenn, Jogosult tudomásul veszi, hogy a felhasználási díj kizárólag abban az esetben illeti meg, ha a jelen szerződésben rögzített feladat mellett a kormányzati szolgálati jogviszonyához kapcsolódó munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.

37. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a szerződés teljesítése során tudomásukra jutott személyes adatokat a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETÉBEN (általános adatvédelmi rendelet) foglaltakkal összhangban kezelik, az érintetti joggyakorlást kölcsönösen elősegítik.

38. Felek kijelentik, hogy jelen szerződés keretében egymás tudomására hozott kapcsolattartók személyes adatait a szerződés teljesítésének elősegítése céljából, e cél megvalósulásáig, az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján kezelik, erről a kapcsolattartóként megjelölt természetes személyeket tájékoztatták.

39. A Jogosult képviselője a szerződés aláírásával nyilatkozik arról, hogy az általa képviselt szervezet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül. A Jogosult tudomásul veszi, hogy jelen pontban foglalt nyilatkozat tartalmának változása esetén arról haladéktalanul köteles – a szerződésben megjelölt kapcsolattartó útján – a Felhasználó képviseletében eljárt kötelezettségvállalót írásban tájékoztatni. (Jelen pont Szolgáltató szerződő fél esetén alkalmazandó!)

40. A Jogosult a szerződéssel kapcsolatosan tudomásul veszi

a) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. § (5) bekezdésében, továbbá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-ában foglaltakat, azaz az Állami Számvevőszék, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogosultságát, valamint

b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

32. §-ában valamint 1. számú mellékletének III./4. pontjában, továbbá a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal által kötött, a nettó ötmillió forintot el nem érő értékű szerződésekre vonatkozó adatok közzétételéről szóló 85/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 1. §-ában foglaltakat, amelyek alapján a szerződés lényeges tartalmáról szóló tájékoztatást, illetőleg a nyilvánosságra hozatalt a Felhasználó még az üzleti titokra való hivatkozással sem tagadhatja meg, továbbá

c) minden olyan szervezet, hatóság, egyéb személy ellenőrzési jogosultságát, amelyeket jogszabály erre jogosít, illetve kötelez (ilyen szervek különösen a közreműködő szervezetek, a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja, az Európai Bizottság illetékes szervei és az Európai Számvevőszék).

41. Az ÁSZF-ben és a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései az irányadók.

42. Az ÁSZF-fel és a szerződéssel kapcsolatban felmerült vitás kérdéseket Felek egymás között tárgyalások útján kísérelik meg rendezni.