UIC / ERFA / UIP
UIC / ERFA / UIP
Általános Szerződés a Teherkocsik Használatára
(AVV)
Kiadva 2006. július 1-től
Tartalomjegyzék
Preambulum
I. fejezet: A szerződés tárgya, alkalmazási területe, felmondása, a szerződés továbbfejlesztése
1. Cikk: A Szerződés tárgya
2. Cikk: Alkalmazási terület
3. Cikk: Felmondás
4. Cikk: A Szerződés továbbfejlesztése
5. Cikk: fenntartva
6. Cikk: fenntartva
II. fejezet: Az üzembentartó jogai és kötelezettségei
7. Cikk: A kocsik műszaki engedélyezése és karbantartása
8. Cikk: A kocsik feliratai és azonosítása
9. Cikk: A üzembentartó hozzáférési joga
III. fejezet: A vasúti vállalkozás jogai és kötelezettségei
10. Cikk: A kocsik átvétele
11. Cikk: A kocsik visszautasítása
12. Cikk: A kocsik kezelése
13. Cikk: A kocsik fuvarozási határideje és felelősség
14. Cikk: Üres kocsik diszponálása
15. Cikk: Tájékoztatás az üzembentartó részére
16. Cikk: A kocsi átadása harmadik fél részére
17. Cikk: Harmadik üzembentartók kocsijainak átvétele
IV. fejezet: vasúti vállalkozás örizetében lévő kocsiban keletkezett károk megállapítása és kezelése
18. Cikk: Kármegállapítás
19. Cikk: A károk kezelése
20. Cikk: Elveszett kocsik és elveszett kocsitartozékok kezelése
21. Cikk: Forgóvázak kezelése
V. fejezet: Felelősség a kocsi elveszése és sérülése esetén
22. Cikk: A használó vasúti vállalkozás felelőssége
23. Cikk: A kártérítés mértéke
24. Cikk: Az előző használók felelőssége
25. Cikk: Kárcsökkentési kötelezettség
26. Cikk: Kárrendezés
VI. fejezet: Felelősség a kocsi által okozott károkért
27. Cikk: Felelősségi alapelv
VII. fejezet: Felelősség az alkalmazottakért és más személyekért
28. Cikk: Felelősségi alapelv
VIII. fejezet: Egyéb rendelkezések
29. Cikk: Rakodási szabályok
30. Cikk: Leszámolások és kifizetések
31. Cikk: Kártérítési kötelezettség
32. Cikk: Bírósági illetékesség
33. Cikk: Elévülés
34. Cikk: Nyelvek
35. Cikk: Hatályba lépés
Mellékletek
1. melléklet: Jegyzék a résztvevő üzembentartókról és vasúti vállalkozásokról
2. melléklet: Fogalom meghatározások
3. melléklet: Vasúti kocsilevél
4. melléklet: Teherkocsi kárjegyzőkönyv
5. melléklet: A kocsi jelenértékének kiszámítási módszere
6. melléklet: Kártalanítások használatból kiesés esetén
7. melléklet: Pótalkatrészek
8. melléklet: Általános Használati Szerződés (AVV) ügyrendje (külön kiadva)
9. melléklet: A teherkocsik műszaki átmenőképesség-vizsgálatának feltételei (a jelenlegi RIV 12. melléklete, külön kiadva)
10. melléklet: Javító és megelőző karbantartás
11. melléklet: Feliratok és ismertetőjelek a teherkocsikon (külön kiadva)
12. melléklet: Teherkocsik sérülési katalógusa
Preambulum
A vasúti vállalkozások (VV)* teherkocsi felhasználása fuvarozási eszközként megköveteli olyan szerződéses rendelkezések meglétét, amelyek meghatározzák a szerződő felek jogait és kötelezettségeit.
A vasúti árufuvarozás hatékonyságának és versenyképességének növelése céljából az 1. mellékletben megnevezett üzembentartók* és vasúti vállalkozások az alábbi
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉS A TEHERKOCSIK HASZNÁLATÁRA (AVV)
rendelkezéseit alkalmazzák.
* A szövegben a * jel a „Fogalom meghatározások” 2. mellékletre utal
I. Fejezet
A Szerződés tárgya, alkalmazási területe, felmondása, szerződés továbbfejlesztése
1. Cikk
A Szerződés tárgya
1.1 Jelen szerződés mellékleteivel együtt a teherkocsik vasúti vállalkozás által fuvarozási eszközként történő használatának feltételeit szabályozza a nemzeti és nemzetközi vasúti teherforgalomban, az érvényes COTIF alkalmazási területén belül.
Jelen szerződésnek nem képezik tárgyát a vasúti kocsik használatának kereskedelmi feltételei.
1.2. Jelen szerződés rendelkezései a kocsik üzembentartói* és a vasúti vállalkozások*, mint vasúti kocsi felhasználók között érvényesek.
1.3. A használat magában foglalja a rakottfutást és az üresfutást is, illetve azokat az eseteket, amikor a vasúti kocsi valamely szerződő vasúti vállalkozás őrizetében van.
1.4. A használat és az őrizet a vasúti kocsi vasúti vállalkozás általi átvételekor kezdődik és a üzembentartónak, vagy más jogosultnak, pl. egy másik szerződő vasútvállalatnak, a fuvarozott áru szerződésben foglalt átvevőjének, vagy a vasúti kocsi átvevőjeként jogosult iparvágány használónak történő átadásakor végződik.
2. Cikk Alkalmazási terület
2.1. Ez a Szerződés a nemzetközi vasúti forgalomban magasabb prioritással rendelkezik a CUV Egységes Jogszabályoknál (a COTIF 1999 D Függeléke), a nemzeti vasúti forgalomban pedig az adott esetben alkalmazandó nemzeti előírásoknál, amennyiben ez az adott esetben megengedett.
2.2. A szerződő felek azok a vasúti vállalkozások és üzembentartók, amelyek Szerződéshez való csatlakozásukról írásban nyilatkoztak az AVV – Irodánál (opting in). A belépés adott év január 1-től, vagy július 1-től hatályos.
2.3. Jelen többoldalú szerződés rendelkezései a szerződő felek között érvényesek mindaddig, amíg erről a felek egymás között másként nem állapodnak meg.
2.4. Az AVV Iroda teszi közzé a szerződő felek jegyzékét és hat havonta - adott év január 1- re és július 1-ig - aktualizálja azt.
3. Cikk Felmondás
A szerződésben való részvételt bármelyik szerződő fél felmondhatja az AVV Irodának benyújtott írásos nyilatkozat által, a naptári év lejárta előtt legalább hat hónappal. Az AVV Xxxxx a szerződő felek részére a féléves jegyzékben teszi közzé a beérkezett felmondást és annak hatálybalépését a szerződő felek részére a 2.4.pont szerint.
4. Cikk
A Szerződés továbbfejlesztése
Az AVV szerződő felek a szerződés továbbfejlesztése érdekében ügyrendet készítenek (8. melléklet).
Az AVV Iroda megkapja az AVV továbbfejlesztésének szerkesztési és koordinálási feladatait.
5. cikk Fenntartva
6. cikk Fenntartva
II. Fejezet
AZ ÜZEMBENTARTÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
7. Cikk
A kocsik műszaki engedélyeztetése és karbantartása
7.1. Az üzembentartónak kell gondoskodnia arról, hogy vasúti kocsijaik az érvényes európai előírásoknak műszakilag engedélyeztetve* legyenek és használati idejük alatt műszaki engedélyük érvényes maradjon.
7.2. A használó vasúti vállalkozás kérésére a kocsi üzembentartójának be kell mutatnia azt az igazolást, mely szerint a vasúti kocsijainak karbantartása megfelel az érvényes szabályozásnak.
7.3. A kocsi üzembentartója felhatalmazza a vasúti vállalkozást, hogy vasúti kocsiján minden szükséges ellenőrzést, különösen a 9. mellékletben felsoroltakat, végezze el.
8. Cikk
A kocsik feliratai és azonosítása
Az érvényes előírások csorbítása nélkül a vasúti kocsik a következő feliratokat viselik:
− az üzembentartó adatait,
− a kocsi 11. melléklet szerinti feliratait és jeleit,
− adott esetben a honállomást, vagy a földrajzi zónát*.
9. Cikk
Az üzembentartó hozzáférési joga
9.1. Az üzembentartó hozzáférési joggal rendelkezik kocsijai felett.
9.2. A biztonsági követelményeken kívül egyedül az üzembentartó jogosult a vasúti vállalkozásnak utasításokat adni a vasúti kocsi felhasználását illetően.
9.3. Az üzembentartónak kellő időben kell átadnia a vasúti vállalkozásnak az üres kocsik továbbításához szükséges rendelkezéseket.
9.4. Az üzembentartó kérését, hogy kocsijait meghatározott szerződött, vagy harmadik vasúti vállalkozás részére ne adják át, teljesíteni kell.
III. Fejezet
A VASÚTI VÁLLALKOZÁS JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
10. Cikk
A kocsik átvétele
A vasúti vállalkozás kereskedelmi ajánlatának* keretében a kocsikat azzal a fenntartással veszi át, hogy a kocsiüzembentartója a II. fejezetben megadott kötelezettségeit betartja.
11. Cikk
A kocsik visszautasítása
A vasúti vállalkozás a kocsikat visszautasíthatja, ha:
− az illetékes hatóság az átvételt megtiltotta,
− a vasúti vállalkozás a kocsikat üzemi okok miatt átmenetileg képtelen átvenni,
− rendkívüli körülmények állnak be, amelyek a vasúti vállalkozástól függetlenek (különösen vis major esetében) és emiatt az átvétel átmenetileg lehetetlen,
− a kocsik állapota nem felel meg a műszaki és karbantartási előírásoknak, valamint az érvényben lévő rakodási irányelveknek.
A vasúti vállalkozás nem utasíthatja vissza saját kocsijait, ha azok üresek és futóképesek.
12. Cikk
A kocsik kezelése
Minden egyes vasúti vállalkozás köteles a kocsikat gondosan és kíméletesen kezelni, valamint az előírt vizsgálatokat a 9. melléklet szerint végrehajtani. Különösen a biztonsággal kapcsolatos ellenőrzéseket kell ugyanabban a terjedelemben az összes kocsin, a kocsi üzembentartójától függetlenül, elvégezni. Ezen szokásos ellenőrzések költségeit nem számlázzák ki külön az üzembentartónak.
13. Cikk
A kocsik fuvarozási határideje és felelősség
13.1 A rakott kocsik fuvarozási határideje a fuvarozott áru fuvarozási határidejétől függ. Az üres kocsik fuvarozási határideje megállapodás tárgyát képezik. Amennyiben nincs ilyen megállapodás, a CIM 16. cikkében a kocsirakományú küldeményekre meghatározott határidők érvényesek.
13.2 A használó vasúti vállalkozás nem felel a határidő-túllépésekért, amennyiben ezek a következők okokra vezethetők vissza:
− az üzembentartó hibájára,
− az üzembentartó megbízására, amelyet nem a használó vasúti vállalkozás hibájának következtében nyújtottak be,
− a kocsinak, vagy a rakománynak a hiányosságára,
− olyan körülményekre, amelyeket a vasúti vállalkozás nem tudott elkerülni, valamint annak következményeit nem tudta elhárítani,
− a kocsi, vagy a küldemény 11.cikk szerinti jogos visszautasítására.
13.3 Amennyiben a határidőket túllépik, az üzembentartó kártérítést követelhet a határidő- túllépésért felelős vasúti vállalkozástól a kocsi használatból való kieséséért. Amennyiben másként nem állapodtak meg, a használati kiesésből eredő kártérítés mértékét a 6. Mellékletben foglaltak szerint határozzák meg. A határidő túllépésért járó kártérítés összege a 23.2. pont szerinti sérülésért járó kártérítéssel együtt azonban nem haladhatja meg annak a kártérítésnek az összegét, amely a kocsi elveszése esetén járna. A
kártérítést a 20.3. pont, vagy a 23.1. pont szerint nyújtott elveszésért járó kártérítés alapján számítják ki.
14. Cikk
Üres kocsik diszponálása
14.1 A vasúti vállalkozás kereskedelmi ajánlatának keretében hajtja végre az üzembentartó utasításait az üres kocsik továbbítására vonatkozóan.
14.2 Az üres kocsik továbbítása vasúti kocsilevéllel* történik (lásd 3. Melléklet).
A vasúti kocsilevél használati módjait a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Bizottság (CIT) által kiadott CUV - Fuvarlevél Kézikönyv (GLW-CUV) tartalmazza.
14.3 Amennyiben az üzembentartó nem ad utasításokat legkésőbb a kirakott kocsi vasúti vállalkozása általi visszavételéig, a vasúti vállalkozás köteles a kocsit honállomására, földrajzi zónájába, vagy egy, előzetes megállapodás szerinti állomásra visszaküldeni.
15. Cikk
Tájékoztatás az üzembentartó részére
15.1 A használó vasúti vállalkozás az üzembentartónak átadja azokat az információkat, amelyek szükségesek a kocsi üzemeltetéséhez és karbantartásához.
15.2 A vasúti vállalkozások információkat szolgáltatnak az üzembentartóknak az általuk használt kocsik tényleges futásteljesítményéről a mindenkori üzemeltetési- és adatrögzítési rendszerük alapján.
16. Cikk
A kocsi átadása harmadik fél részére
Az a vasúti vállalkozás, amelyik a kocsit egy harmadik fél részére rendelkezésre bocsátja az üzembentartó beleegyezése nélkül, felel az üzembentartónak az abból eredő károkért. A harmadik fél felelőssége érintetlen marad.
17. Cikk
Harmadik üzembentartók kocsijainak átvétele
Jelen szerződés azokra a kocsikra is érvényes, amelyek az AVV-ben nem részes üzembentartó tulajdonát képezik és egy szerződőtt vasúti vállalkozás átveszi.
Ebben az esetben a kocsit átvevő vasúti vállalkozás a kocsi üzembentartójának tekintendő a többi szerződéses fél felé.
IV. Fejezet
Vasúti vállalkozás őrizetében lévő kocsiban keletkezett károk megállapítása és kezelése
18. Cikk Kármegállapítás
18.1 Amennyiben a vasúti vállalkozás a kocsi sérülését, illetve a kocsira feliratozott kocsitartozék elveszését vagy sérülését felfedezi, gyanítja, vagy ezeket a kocsi üzembentartója állítja, a vasúti vállalkozásnak a sérülés, illetve az elveszés természetét és amennyiben lehetséges, a kár okát és keletkezésének időpontját haladéktalanul és lehetőség szerint az üzembentartó jelenlétében a kárjegyzőkönyvben (4. Melléklet) kell rögzítenie.
18.2 Amennyiben a kocsit alkatrészeinek sérülése, vagy elveszése ellenére tovább lehet használni, a megállapításoknál az üzembentartó jelenlétéről le lehet mondani.
18.3 A vasúti vállalkozásnak a kárjegyzőkönyvről haladéktalanul el kell juttatnia egy másolatot a kocsi üzembentartójának.
18.4. Amennyiben az üzembentartó a kárjegyzőkönyv megállapításait nem ismeri el, kérheti, hogy a kár természetét, okát és mértékét egy, a szerződő felek, vagy a bíróság által kirendelt kárszakértő állapítsa meg. Az eljárásra a megállapítás helye szerinti állam jogszabálya érvényes.
18.5 Amennyiben a kocsit sérülése, illetve részeinek elveszése végett nem lehet tovább fuvarozni, vagy használni, a vasúti vállalkozás legalább a következő adatokat haladéktalanul eljuttatja az üzembentartó részére:
− kocsiszám;
− a vasúti kocsi állapota (rakott, vagy üres);
− az kisorozás helye és ideje;
− a kisorozás oka;
− a javító hely adatai;
− a vasúti kocsi üzemképtelenségének előrelátható időtartama (hat munkanapig, hat munkanapon túl).
19. Cikk
A károk kezelése
19.1 A vasúti vállalkozás gondoskodik a kocsi futóképességének helyreállításáról a 10. Mellékletben meghatározott rendelkezések szerint. Amennyiben a költségek meghaladják a 750 eurót, a féktuskóbetét cseréjének kivételével előzetesen be kell szerezni az üzembentartó hozzájárulását. Amennyiben az üzembentartó 2 munkanapon belül nem nyilatkozik (kivéve szombat), a javítás elvégezhető.
19.2 Amennyiben a javítási költségek meghaladják az 5. Melléklet szerint számított kártérítés mértékét, a kocsi gazdaságosan nem javíthatónak minősül.
19.3 Amennyiben a sérülések a kocsi futóképességét nem korlátozzák, azonban a használatát megnehezítik, a vasúti vállalkozás 750 eurós maximális összegig a felhasználhatóság helyreállítását az üzembentartó beleegyezése nélkül is elvégezheti.
A vasúti vállalkozást az üzembentartó megállapodáson keresztül felhatalmazhatja, hogy kiegészítő munkálatokat is végezzen el.
19.4. A helyreállítási munkálatok végeztével és amennyiben az üzembentartó nem adott külön utasítást, a vasúti vállalkozás a kocsit az eredetileg előírt rendeltetési állomásra küldi.
19.5 Minden olyan esetben, amikor a vasúti vállalkozás a helyreállítási munkálatokat a 10. Mellékletben található rendelkezések alkalmazásával önállóan végzi, vagy végezteti el, ezt az ajánlott gondossággal kell tenni és a kocsikat engedélyezett műhelyekbe eljuttatni, valamint a engedélyezett anyagokat használni. A vasúti vállalkozás köteles az üzembentartót tájékoztatni az elvégzett munkálatokról.
19.6 A pótalkatrész ellátást a 7. Melléklet szabályozza.
19.7 A költségek viselésére az V. fejezet vonatkozik.
20. Cikk
Elveszett kocsik és elveszett kocsitartozékok kezelése
20.1 A kocsi elveszettnek tekintendő, amennyiben azt a vasúti vállalkozás, amelyiknek az üzembentartó a kocsit rendelkezésre bocsátotta, a kutatási kérelem beérkezését követő
3 hónapon belül nem tudja az üzembentartónak rendelkezésre bocsájtani, vagy útmutatást adni a kocsi tartózkodási helyét illetően. Ezen határidő meghosszabbodik a kocsi leállításának időtartamával, amely nem a vasúti vállalkozás hibájából származik, vagy sérülés miatt következett be.
20.2 Egy, a kocsira feliratozott kocsitartozék elveszettnek tekintendő, ha az a vasúti kocsival együtt nem kerül visszaadásra.
20.3 Amennyiben a vasúti vállalkozás a felelős, akkor az üzembentartónak:
− az elveszett kocsiért az 5. Melléklet alapján számított kártérítést;
− az elveszett kocsitartozékért értékének azok megfelelő kártérítést köteles fizetni.
20.4 Az üzembentartó a kártérítési összeg átvételekor írásban kérheti, hogy haladéktalanul értesítsék, amint a kocsi (vagy az elveszett kocsitartozék) megkerül. Ebben az esetben az üzembentartó az értesítés vétele utáni 6 hónapon belül kérheti, hogy számára a kocsit vagy kocsitartozékot a kártérítés visszafizetése ellenében adják vissza. A vasúti kocsi elveszéséért járó kártérítés kifizetése és annak üzembentartó általi visszatérítése között eltelt időtartam alapján nem támasztható igény használati kiesésből eredő kártérítésre.
21. Cikk Forgóvázak kezelése
Ezen fejezetnek a rendelkezései értelemszerűen érvényesek a forgóvázak kezelésére is.
V. FEJEZET
Felelősség a kocsi elveszése és sérülése esetén
22. Cikk
A használó vasúti vállalkozás felelőssége
22.1 Az a vasúti vállalkozás, amelyiknek a kocsi az őrizetében van, felel az üzembentartó felé mindazon kárért, amely a vasúti kocsi, illetve kocsitartozékai elveszése, vagy sérülése következtében keletkezett, amennyiben nem bizonyítja, hogy a kár nem a vasúti vállalkozás hibájából eredt.
22.2 A vasúti vállalkozás hibája különösen akkor nem áll fenn, ha bizonyítja, hogy adott a következő okok egyike:
− olyan körülmények, melyeket a vasúti vállalkozás nem tudott elkerülni, illetve amelynek következményeit nem tudta elhárítani;
− a harmadik fél hibája;
− az üzembentartó általi hiányos karbantartás, ha a vasúti vállalkozás kimutatja, hogy a kocsit hibátlanul üzemeltette és felügyelte;
− az üzembentartó hibája.
Abban az esetben, ha a vasúti vállalkozás is részes a kár előidézésében, a felelősök a kártérítést a kár előidézésében való részvétel mértékében viselik.
Az üzembentartó nem hivatkozhat a kocsi rejtett hibájára annak bizonyítására, hogy a kár nem az ő hibájából eredt.
22.3 A vasúti vállalkozás nem felel:
− azon kocsitartozékok elveszéséért és sérüléséért, amelyek a kocsi mindkét oldalára nem kerültek feliratozásra,
− a tartozékok elveszéséért és sérüléséért (tömlők, szerszámok, stb.), amennyiben a vasúti vállalkozás vétkessége nem nyer bizonyítást.
22.4 A kártérítési folyamat megkönnyítése céljából, illetve a kocsik normális elhasználódásának, karbantartásuk minőségének és a harmadik fél általi történő használatának számításba vétele érdekében a 12. Melléklet szerinti teherkocsi kárkatalógust a következőképpen alkalmazzák:
− azokat a károkat, amelyek az üzembentartóhoz vannak rendelve, az üzembentartó viseli;
− azokat a károkat, amelyek a vasúti vállalkozáshoz vannak rendelve és a 750 eurós összeget nem haladják meg, a használó vasúti vállalkozás viseli;
− azokat a károkat, amelyek a vasúti vállalkozáshoz vannak rendelve és a 750 eurós összeget meghaladják, a 22.1-es pont szerint rendezik.
23. Cikk
A kártérítés mértéke
23.1 A kocsi, vagy kocsitartozékainak elveszése esetén a kártérítés mértékét az 5. Melléklet alapján számítják ki.
23.2 A kocsi, vagy kocsitartozékainak sérülése esetén a kártérítés a javítási költségekre korlátozódik. A kártérítés a használatból való kieséséért a 13.3 pont szerint kerül teljesítésre. Amennyiben a helyreállítási munkálatok során az üzembentartótól pótalkatrészeket igényelnek, a használatból való kiesés időtartamát a kérés napja és a pótalkatrészek megérkezésének napja között eltelt idő megszakítja. A kártérítés nem
haladhatja meg azt az összeget, amelyet az elveszés esetében kellene fizetni.
24. Cikk
Az előző használók felelőssége
24.1 Ha az a vasúti vállalkozás, amelyik őrizetében a kocsi található, nem felelős, úgy az üzembentartó részére a kocsi sérüléséért, az elveszéséért, valamint a kocsitartozékok sérüléséért minden egyes, az utolsó, még le nem zárt felhasználási láncban (rakott futás, vagy üres futás) részes előző használó felel a 22. cikk szerint, amennyiben a felhasználatási láncban utána következő vasúti vállalkozások a 22. cikk szerint mentesíteni tudták magukat.
24.2 Az előző használó az utolsó felhasználási láncon kívül csak akkor felel az üzembentartónak, amennyiben az üzembentartó igazolja a kár okozását és a 22.1 pont szerint az előző használó nem tudja magát mentesíteni.
25. Cikk Kárenyhítési kötelezettség
A kocsiban keletkezett károk kezelése során a szerződő feleknek tekintettel kell lenni a kárenyhítési kötelezettség általános alapelveire.
26. Cikk Kárrendezés
A használó vasúti vállalkozás, vagy műhely, mint az ő teljesítési segédje (alvállalkozója) számlát állít ki az üzembentartónak a kocsi helyreállításának költségeiről, kivéve azokat a költségeket, amelyekért a vasúti vállalkozás a 22. cikk alapján felel. Amennyiben a kárért az előző használó felel, az üzembentartó a használó vasúttársaság, vagy a műhely által a részére kiállított számla összegéről számlát állít ki az előző használó részére a helyreállítási költségekről. Az üzembentartó a 13. cikknek megfelelően kártérítést követelhet a használatból való kiesésért.
VI. fejezet
Felelősség a kocsi által okozott károkért
27. Cikk Felelősségi alapelv
27.1 Az üzembentartó, vagy a kocsinak jelen szerződés alapján érintett előző használója felel a kocsi által okozott károkért, amennyiben ő a vétkes. A vétkes fél a használó vasúti vállalkozást mentesíti a harmadik fél igényei alól, amennyiben a használó vasúti vállalkozást nem terheli felelősség.
27.2 Amennyiben a használó vasúti vállalkozás is részes a kár előidézésében, úgy a felelősök a kár előidézésében való közrehatásuk mértékében kötelesek a kárt megtéríteni.
27.3 Amennyiben a harmadik fél a kárért egyedül, vagy másokkal együtt felelős, a szerződő felek a káreset rendezése során elsősorban a harmadik félhez igazodnak.
27.4 A folyamatok egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében a használó vasúti vállalkozás a kisebb károkat átvállalhatja saját üzletszabályzatában káreseményenként megnevezett összegig, ameddig a károkat az üzembentartóval vagy az előző használóval szemben nem érvényesíti, abban az esetben sem, ha a kárért az a felelős. Ez nem érvényes akkor, ha az üzembentartót, vagy az előző használót szándékos, vagy súlyos gondatlanság terheli.
27.5 A vasúti vállalkozás lehetővé teheti az üzembentartók számára a vasúti vállalkozás üzemeltetési felelősségbiztosításában való részvételét.
27.6 Amennyiben az üzembentartó felelőssége a 27.4 és a 27.5 cikkek keretében meghatározott módokon nincs fedezve, az üzembentartó köteles a nemzeti jogalkotásnak megfelelő felelősségbiztosítását felmutatni.
VII. FEJEZET
Felelősség az alkalmazottakért és más személyekért
28. cikk Felelősségi alapelv
A szerződő felek felelnek alkalmazottaikért és más személyekért, akiknek szolgálatait a szerződés teljesítése során igénybe veszik, amennyiben az alkalmazottak és más személyek elvégzendő kötelezettségeik teljesítését végzik.
VIII. FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
29. Cikk Rakodási szabályok
A vasúti vállalkozások kötelesek arról gondoskodni, hogy a rakodó felek az érvényes UIC – Rakodási Szabályokat betartsák.
30. Cikk Leszámolások és kifizetések
Valamennyi leszámolásra és fizetésre az eurót (ISO-kód: EUR) kell valutaegységként alkalmazni.
31. Cikk Kártérítési kötelezettség
Amennyiben a szerződő fél vétkesen megsérti egy, a jelen szerződésből eredően őt terhelő kötelezettségét, a vétkes fél a megkárosított szerződő félnek kötelességszegés által keletkezett közvetlen kárát megtéríteni köteles.
32. Cikk Bírósági illetékesség
Amennyiben a szerződő felek másként nem állapodtak meg, az alperes székhelye szerinti bíróságok az illetékesek.
33. Cikk Elévülés
33.1 A III. fejezet szerinti igények egy év múlva évülnek el. Az V. és VI. fejezetből eredő igények három év múlva évülnek el.
33.2 Az elévülés kezdődik:
a) a III. fejezet szerinti igények esetében a megállapodás, vagy a CIM alapján számított fuvarozási határidők lejártának napjától;
b) az V. fejezet szerinti igények esetében attól a naptól kezdődően, amikor az elveszést, vagy a sérülést megállapították; vagy attól a naptól, amikor a jogosult a kocsit, vagy az alkatrészeit a 20. cikknek megfelelően elveszettnek tekintheti;
c) a VI. fejezet szerinti igények esetében a kár bekövetkezésének napjától.
34. Cikk Nyelvek
Jelen szerződés német, angol és francia nyelveken van megfogalmazva és mindhárom változat egyformán kötelező érvényű.
35. Cikk Hatályba lépés
Jelen szerződés 2006. július 1-én lép hatályba.
JEGYZÉK A RÉSZTVEVŐ ÜZEMBENTARTÓKRÓL ÉS VASÚTI VÁLLALKOZÁSOKRÓL
A mellékletnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
− cég székhelye
− neve
− kocsi üzembentartó vagy a vasúti vállalkozás
A címjegyzék egy másik dokumentumban mint függelék a melléklethez (levelezési cím, e-mail és/vagy fax-szám)
2. MELLÉKLET
AZ ÁLTALÁNOS HASZNÁLATI SZERZŐDÉSHEZ
FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK
VASÚTI VÁLLALKOZÁS (VV)
Minden egyes magán, vagy közjogi vállalat, amely az érvényes EU – jogalkotásnak megfelelő engedéllyel rendelkezik és amelynek főtevékenysége árufuvarozási, vagy személyszállítási vasúti közlekedési szolgáltatás teljesítése, ahol a vállalkozásnak a vontatást kötelezően biztosítania kell; jelen meghatározás magába foglalja azokat vállalkozásokat is, amelyek csak a vontatást végzik.
ÜZEMBENTARTÓ
Mindazokat jelöli, akik a kocsit fuvarozási eszközként tartósan gazdaságilag használják. A kocsi üzembentartója az, akinek a cégjelzése a vasúti kocsira fel van írva és/vagy a besorolási jegyzékbe fel van véve.
A jelen Általános Használati Szerződésben (AVV) az „üzembentartó” kifejezés az üzembentartót önmagát és az esetleges rendelkezésre jogosultat is jelenti.
HONÁLLOMÁS, FÖLDRAJZI ZÓNA
Honállomás: az a kijelölt vasútállomás, amelyet a kocsira felírnak és ahova az üres kocsit vissza kell küldeni, amennyiben az üzembentartó más utasítást nem adott.
Földrajzi zóna: több vasútállomást is magába foglal egy meghatározott régióban; az üres kocsit ezeknek a regionális vasútállomásoknak az egyikére kell visszaküldeni, amennyiben az üzembentartó más utasítást nem adott.
INFRASTRUKTÚRA-ÜZEMELTETŐ
Minden egyes szervezet, vagy vállalat, amely különösen a vasúti infrastruktúra létesítésével és annak karbantartásával van megbízva. Tevékenysége az infrastruktúra ellenőrző - és biztonsági rendszereinek kezelését is magába foglalhatja. Az infrastruktúra – üzemeltetői feladatokat rábízhatják a teljes hálózaton, vagy a hálózat egy részén több szervezetre, vagy vállalatra is.
KERESKEDELMI AJÁNLAT
Azoknak a szolgáltatásoknak és feltételeknek a megadása, amelyeket a vasúti vállalkozás az üzembentartóknak, vagy más vasúti vállalkozásoknak ajánl, különösen a kiszolgált viszonylatok, a szolgáltatások és feltételek a vonatokban fuvarozható áruféleségekre, az ajánlott fuvarozási módok és az elvégzett szolgáltatások árai.
FUTÓKÉPESSÉG (üzemviteli fogalom)
A kocsi akkor futóképes, amennyiben saját kerekein, a normál forgalomban megengedett minimális sebességgel, adott esetben utánfutóként, üzembiztosan tud közlekedni.
MŰSZAKI ENGEDÉLYEZÉS
Az illetékes nemzeti hivatal által a vasúti kocsira vonatkozó eljárás, hogy a kocsi közlekedhessen.
TSI
Az átjárhatóság műszaki előírásai a hagyományos transzeurópai vasúti hálózatok számára (technical specifications for interoperability).
ELŐZŐ HASZNÁLÓ
Az a vasúti vállalkozás, amely idegen kocsit használt és azt egy másik vasúti vállalkozás részére használatra átadta.
VASÚTI KOCSILEVÉL
Fuvarozási – és diszponálási okmány, amelyet a kocsi minden üresfutásakor mellékelni kell (nyomtatványminta a 3. Mellékletben).
ILLÉKES NEMZETI HIVATAL
Nemzeti hatóság, amelynek a hatáskörébe tartozik a műszaki engedélyezés a mindenkori állam érvényes törvényei és előírásai szerint.
3. Melléklet
AZ ÁLTALÁNOS HASZNÁLATI SZERZŐDÉSHEZ
VASÚTI KOCSILEVÉL
TEHERKOCSI KÁRJEGYZŐKÖNYV
A KOCSI JELENÉRTÉKÉNEK KISZÁMÍTÁSI MÓDSZERE
A 19.2 pont alkalmazása esetén a sérült kocsi jelenértékét a következő alapelvek szerint számítják.
Az üzembentartó választhat az alábbi 1-4 pontok szerinti átalányszámítási módszer, vagy a konkrét jelenértékszámítás között, mely utóbbi a tényleges károk kimutatását is tartalmazza.
1. Az újrabeszerzési érték kiszámítása
A kiindulópont a teherkocsi ill. forgóváz értéke, amelyet egy ugyanilyen vagy hasonló új teherkocsinak vagy forgóváznak a sérülés vagy elveszés időpontjában érvényes kilogrammonkénti árából kell kiszámítani, beszorozva ezt a teherkocsi vagy forgóváz saját tömegével
2a. Az értékcsökkenés kiszámítása, ha a tulajdonos változott
Az értékcsökkenés üzemelési évenként lineárisan 4%, de legfeljebb 80%.
Az üzemelési évek számítása során a teherkocsi vagy forgóváz építésének éve és az elveszés ill. sérülés éve egy évnek számít.
Korszerűsített teherkocsik1 esetében az 1. pont szerinti értékcsökkenéshez hozzá kell számítani az újrabeszerzési érték 10 %-át.
2b. Az értékcsökkenés kiszámítása, ha a tulajdonos nem változott
A 2a) pont szerinti értékcsökkenést 10%-kal meg kell növelni.
3. A kártérítés kiszámítása
Az 1) és 2a) vagy 2b) pontok szerinti értékek különbsége adja meg a kártérítés összegét a teherkocsiért ill. forgóvázért a sérülés vagy elveszés időpontjában.
A káreset átalánydíjas ügyintézési költségeként a kiszámított kártérítéshez még 2000 Euro hozzáadandó.
4. A szállítási költség elszámolása
A 2b) pont szerint elszámolt teherkocsi vagy forgóváz visszaküldéséért a felelős vasúti vállalkozás terhére ki lehet számlázni legfeljebb a 2a) pontban meghatározott értékcsökkenés 10%-át.
A leírtak nem érintik az üzembentartó egyéb törvényes igényeit.
1 Korszerűsítettnek számít a teherkocsi, amelyen a következő munkákat elvégezték:
1. Az alváz felújítása, melynek következtében a modern teherkocsikhoz hasonló műszaki és kereskedelmi jellemzőkkel rendelkezik,
2. Modern kialakítású felépítmény felszerelése,
3. Az 1. és 2. munkák egyidejű elvégzése
Ezekben az esetekben a felújítás időpontját kell építési évnek tekinteni.
6. MELLÉKLET
AZ ÁLTALÁNOS HASZNÁLATI SZERZŐDÉSHEZ
KÁRTALANÍTÁSOK HASZNÁLATBÓL KIESÉS ESETÉN
Az AVV 13.3 és 23.2 pontjai szerint a használatból kiesésért fizetendő kártérítést az alábbiak szerint számítják.
1. Kiszámítás
1.1 Átalánydíjas kártérítés
A naptári naponként Euro-ban fizetendő kártérítés az alábbiak szerint számítandó:
Az adott kocsitípus tényezőjét (Euro) szorozni kell a kocsi ütközők közötti hosszával (méter).
Kocsitípus | Tényező | Kocsitípus | Tényező |
E – nyitott kocsi | 1.0 | L – pőrekocsi | 1.3 |
F – nyitott kocsi | 1.3 | O – egyéb nyitott pőrekocsi | 1.3 |
G – fedett kocsi | 1.0 | R – forgóvázas pőrekocsi | 1.0 |
H – fedett kocsi | 1.3 | S – forgóvázas pőrekocsi | 1.3 |
I – hűtőkocsi | 1.3 | T – nyitható tetejű kocsi | 1.3 |
K – kéttengelyes pőrekocsi | 1.0 | U – különleges kocsi | 1.6 |
Z – tartálykocsi | 1.6 | ||
1.2 Tételes kártérítés
Az 1.1 pont szerinti átalánydíjas kártérítés helyett az üzembentartó a konkrét kárát is érvényesítheti a használatból kiesésért.
2. Használatból kiesés az üres és rakott kocsik szállítási határidejének túllépésekor
Ha a használó vasúti vállalkozás felelős egy üres vagy rakott kocsi szállítási határidejének túllépéséért, az üzembentartónak kifizeti az 1. pont szerint kiszámított átalánydíjas kártérítést, függetlenül a rakomány szállítási határidejének túllépéséért adott esetben késedelmi naponként (oszthatatlan) fizetendő kártérítéstől.
3. Használatból kiesés a kocsin vagy kocsitartozékon a használó vasúti vállalkozás által okozott károk elhárítása esetén
Ha a használó vasúti vállalkozás felelős a kocsi vagy részeinek helyreállításáért, az üzembentartónak kiesett naponként (oszthatatlan), a kisorozás napjától az üzembehelyezés napjáig kifizeti az 1. pont szerint kiszámított kártérítést.
Kivételt képez az üzembentartó által küldött pótalkatrészek szállítási ideje, a 23.2. Cikk szerint.
A 3. pont érvényes akkor is, ha a helyreállítást az üzembentartó vagy egy általa meghatározott műhely végzi el.
A 2. és 3. pontban leírt kártérítések nem halmozhatók.
7. MELLÉKLET
AZ ÁLTALÁNOS HASZNÁLATI SZERZŐDÉSHEZ
PÓTALKATRÉSZEK
1. Általános alapelvek
1.1 A pótalkatrészek kezelését költségtakarékosan és ésszerűen kell megszervezni, úgy, hogy a sérült kocsik állásideje és a pótalkatrészek szállítása minimális legyen.
1.2 Az üzembentartónak biztosítania kell, hogy a javítással megbízott műhelyeket azonnal, illetve legkésőbb 20 naptári napon belül a kért alkatrészekkel ellátja.
Ha az üzembentartó túllépi ezt a határidőt, a keletkező vágányfoglaltsági költségeket ki lehet számlázni részére.
A vágányfoglaltság költségeit a pótalkatrész kérésével (H, HR Xxxxx) együtt kell közölni.
1.3 A pótalkatrészellátás összes feladatának irányítása és összehangolása céljából a használó vasúti vállalkozás és az üzembentartó köteles egy logisztikai központot létesíteni. A címeket az AVV Címjegyzékében kell megadni.
1.4 Az információk cseréjéhez modern kommunikációs eszközöket kell alkalmazni. (pl. fax, e-mail).
1.5 A pótalkatrészek szállítása során, az átvevő szállítási körülményeit figyelembe véve, az ár, teljesítmény, minőség és szállítási idő tekintetében leggazdaságosabb ajánlatot kell kiválasztani.
1.6 A pótalkatrészeket beszerelésre kész állapotban kell szállítani.
1.7 A pótalkatrészek feladásakor biztosítani kell, hogy az átvevő ezeket egyértelműen hozzá tudja rendelni egy kocsihoz.
A Rész Kerékpárok
2. Alapelvek
2.1 Kerékpárok szükségessé váló javításakor a használó vasúti vállalkozás köteles az üzembentartót haladéktalanul, legkésőbb a műhelyben történt kárfelvételt követő két napon belül HR Minta útján értesíteni.
2.2 A használó vasúti vállalkozásnak fel kell ajánlania a 3. pont szerinti egy, vagy több eljárást az üzembentartó részére. Ennek során azonban a 3.4. pont szerinti eljárást mindig fel kell ajánlani.
2.3 Az üzembentartónak egyik felajánlott eljáráshoz hozzá kell járulnia, és két napon belül meg kell küldeni írásos válaszát.
2.4 Ez a határidő a HR Xxxxx üzembentartóhoz megérkezésekor kezdődik.
2.5 Ha az üzembentartó nem válaszol a határidőn belül, a 3.4. pont szerinti eljárás alkalmazandó.
3. A kerékpárok kezelése
3.1 Kerékpárok javítása
3.1.1 A sérült kerékpárt ki kell szerelni és egy megfelelő engedéllyel rendelkező műhelybe szállítani javítás céljából. A javítás után a kerékpárt ismét beépítik.
3.1.2 Ha a sérült kerékpár javítása során olyan műszaki hiányosságot állapítanak meg, amely a keréktárcsa, a tengely vagy a csapágy cseréjét igényli, az üzembentartót haladéktalanul értesíteni kell. A 3.4. pontban leírt eljárást a 3.4.2. ponttól kezdve kell alkalmazni.
3.1.3 Minden szállítási, helyreállítási és kezelési költséget a kocsijavítási költséghez hozzá kell adni.
3.2. Kerékpár cseréje
3.2.1 A használó vasúti vállalkozás saját kerékpárját építi be.
3.2.2 A beépítendő kerékpár az üzembentartó tulajdonába, míg a kiszerelendő kerékpár a használó vasúti vállalkozás tulajdonába kerül.
3.2.3 Az üzembentartónak tett ajánlatban meg kell adni a csere árát. A csere ára minden költséget tartalmaz, ami a kerékpár cseréjével összefügg (pl. ki - beszerelés; értékkülönbözet).
3.3 Kerékpárok bérbeadása
3.3.1 A használó vasút saját kerékpárját bérbe adja az üzembentartónak.
3.3.2 A kerékpárt a HR Minta szerinti ajánlatnak megfelelően napi alapon kerül bérbe. A bérleti díjat az AVV - V. Fejezete alapján kell leszámolni.
Amennyiben a vasúti vállalkozás felelős, az első 4 hónapban mentesíti az üzembentartót a bérleti díj fizetése alól.
3.3.3 A bérleti díj nem tartalmazza a következő költségeket: a sérült kerékpár kiszerelése, a bérelt kerékpár beszerelése és a sérült kerékpár visszaszállítása az üzembentartónak. A bérleti díj úgyszintén nem tartalmazza a bérelt kerékpár visszacserélésének és visszaküldésének költségeit. Ezeket a költségeket az AVV - V. Fejezete szerint kell leszámolni.
Amennyiben a visszacserélésre a 4 hónap lejárta után kerül sor, az üzembentartó a vasúti vállalkozásnak, annak felelőssége esetén, a 4 hónap lejártát követő 4 héten belül számlába állít kerékpáronként 450 Euro/kerékpár átalányösszeget a kerékpár visszacseréléséért és visszaszállításáért. Máskülönben az üzembentartó elesik az igényeitől.
3.3.4 A bérlet a bérelt kerékpár kiszerelésének napján ér véget.
3.3.5 Az üzembentartóval a HR Mintában tett ajánlatban közölni kell a napi bérleti díjat és a címet, ahová a bérelt kerékpár visszaküldendő.
3.3.6 Az üzembentartó közli a címet, ahová a sérült kerékpár szállítandó.
3.3.7 A sérült kerékpárnak a kiszerelést követő 6 héten belül meg kell érkeznie az üzembentartóhoz. Ha a kerékpár nem érkezik meg az üzembentartóhoz ezen határidőn belül, akkor legalább 2 hét póthatáridő megadásával figyelmezteti a használó vasúti vállalkozást.
Ha a kerékpár a póthatáridő lejártával sem érkezik meg, a használó vasúti vállalkozás köteles kifizetni az újrabeszerzési értéket az üzembentartónak.
A kocsiszámot a sérült kerékpárra (a keréktárcsa belső oldalára) a kiszerelés után elkenődésbiztosan fel kell írni.
3.3.8 A bérelt kerékpárnak a bérleti idő lejárta után 6 héten belül meg kell érkeznie a tulajdonoshoz.
Ha a kerékpár nem érkezik meg a tulajdonoshoz ezen határidőn belül, akkor legalább 2 hét póthatáridő megadásával figyelmezteti az üzembentartót.
Ha a kerékpár a póthatáridő lejártával sem érkezik meg, az üzembentartó köteles kifizetni az újrabeszerzési értéket a tulajdonosnak.
Ha a kerékpár kiszerelésének időpontját nem jelzik, a bérleti idő a kerékpár tulajdonoshoz érkezésekor ér véget.
A kocsiszámot a bérelt kerékpárra (a keréktárcsa belső oldalára) a kiszerelés után elkenődésbiztosan fel kell írni.
3.3.9 Ha a bérelt kerékpáron olyan sérülés található, amelyet nem normális kopás okozott, a javítás költségei az üzembentartó köteles megfizeti.
3.4 Igénylés HR Xxxxxx
3.4.1 A használó vasúti vállalkozás a HR Mintán közli az üzembentartóval a szállítandó kerékpár adatait és a szállítási címet.
3.4.2 Az üzembentartó a lehető leggyorsabban megküldi a kerékpárt a szállítási címre. Közölnie kell a használó vasúti vállalkozás-val a sérült kerékpár szállítási címét is.
3.4.3 A használó vasúti vállalkozás a sérült kerékpárt az üzembentartó által megadott címre szállítja.
3.4.4 A sérült kerékpárnak a kiszerelést követő 6 héten belül meg kell érkeznie a 3.4.2. pont szerint HR Mintán megadott szállítási címre. Ha a kerékpár nem érkezik meg az üzembentartóhoz ezen határidőn belül, a használó vasúti vállalkozást legalább 2 hét póthatáridő megadásával együtt figyelmezteti.
Ha a kerékpár a póthatáridő lejártával sem érkezik meg, a használó vasúti vállalkozás köteles kifizetni az újrabeszerzési értéket a tulajdonosnak.
A kocsiszámot a sérült kerékpárra (a keréktárcsa belső oldalára) a kiszerelés után letörölhetetlenül fel kell írni.
B Rész
Egyéb egységesített pótalkatrészek (U-alkatrészek)
4. Egységesített pótalkatrészek használata (U-alkatrészek)
4.1 A kocsi alkatrészeinek sérülésekor a használó vasúti vállalkozásnak elsősorban saját egységesített pótalkatrészeit kell beépítenie. Az egységesített pótalkatrészek az jelet viselik. A jövőben a TSI alapján további egységesített pótalkatrészek alkalmazása lehetséges.
4.2 A beépített saját egységesített pótalkatrészek értéke a javítási költség részét képezi.
4.3.1 A használó vasúti vállalkozás ajánlattétele esetén (750 Eurót meghaladó javítási költség) az üzembentartónak közölnie kell, hogy kívánja-e az ütközők és laprugók visszaküldését saját költségén. Ha az üzembentartó lemond a visszaküldésről, akkor ezek az összetevők a többi kiszerelt alkatrésszel együtt a használó vasúti vállalkozás-nál maradnak. Ezen alkatrészek értékkiegyenlítésére nem kerül sor.
5. Egységesített pótalkatrészek (U-alkatrészek) kérése kivételes esetben
5.1 Kivételes esetben az üzembentartótól egységesített pótalkatrészeket is lehet igényelni, a C Rész (H Minta) szabályozásának megfelelően.
5.2 A koordinációt kizárólag a logisztikai központok végzik.
C Rész
Egyéb, nem egységesített pótalkatrészek
6. Nem egységesített pótalkatrészek igénylése
6.1 A kocsi helyreállításához szükséges nem egységesített pótalkatrészeket, amelyek nem állnak a használó vasúti vállalkozás rendelkezésére, a H Mintán kell igényelni az üzembentartó logisztikai központjában.
6.2 A H Mintában meg kell adni:
- A sérült kocsi számát
- Az üzembentartót
- Az alkatrész lehetőleg pontos, E Rész szerinti megnevezését, a folyószám és szükség esetén a fő méreteket tartalmazó rajz melléklésével. Megjelölendő, ha a kért pótalkatrész a kocsiról hiányzik.
- A pótalkatrész igénylését koordináló munkatárs nevét, telefon- és faxszámát, vagy e-mail címét.
- A teljes címet, irányítószámmal együtt, ahová a pótalkatrészt küldeni kell.
- Esetleges szállítási feltételeket.
6.3 Minden H Minta szerinti pótalkatrészigénylés vételét haladéktalanul nyugtázni kell az igénylő logisztikai központ felé.
A nyugtázás során közölni kell a pótalkatrész előrelátható szállítási idejét. Közölni kell azt is, hogy igénylik-e a sérült alkatrész visszaküldését.
Ha a pótalkatrész nem szállítható azonnal, az igénylő logisztikai központot haladéktalanul értesíteni kell.
7. Sérült, nem egységesített pótalkatrészek visszaküldése
7.1 A kiszerelt kis értékű sérült alkatrészeket (pl. rugóheveder, láncszem stb.) nem küldik vissza. Értékkiegyenlítésre nem kerül sor.
7.2 A többi kiszerelt sérült alkatrészt csak az üzembentartó kérésére küldik vissza.
7.3 A visszaküldés szállítási költsége részét képezi a javítási költségnek.
7.4 Ha a pótalkatrész nem érkezik meg az átvevőhöz, a kártérítés nagyságát az adott fuvarozási szerződésre vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani.
D Rész
Ugyanazon üzembentartó járművéből származó pótalkatrész beépítése
8.1 A kocsi futásának megkésleltetését elkerülendő, kizárólag az üzembentartó hozzájárulásával kiszerelhetők az alkatrészek ugyanazon üzembentartó egy másik kocsijából.
8.2 Ha az üzembentartó hozzájárulását adta, a szükséges alkatrészeket ahhoz a kocsihoz kell kérni, amelyből azokat kiszerelték.
E Rész Alkatrész
szakszótár
(kiegészítendő)
Kiállító Vasúti Vállalkozás (VV LOGO) Ausstellendes EVU (LOGO)
Kocsiszám
Wagen Nr.
fax Nr.
Üzembentartó / Halter: email:
H Minta
Muster H
Nr.
sorsz. mennyiség megnevezés 7_E Melléklet sorszáma
1 | ||||
2 | ||||
3 | ||||
4 | ||||
5 |
Anyag megnevezése Pos Menge Benennung * Laufende N. der Anlage 7-E
Materialbezeichnung
* A pótolandó alkatrész hiányzik a kocsiról
Zu ersetzendes Teil Fehlt am Wagen
Egyebek: Vágányfoglaltsági díj 7. Mell. 1.2 pontja alapján €
sonstiges Gleisbelegungskosten nach Anlage 7 Pt. 1.2
Címek kapcsolattartók címei szállítási cím
Adressen: Kontaktadressen: Lieferadresse:
szállítási feltételek
mögliche Anlieferbedingungen:
Tel: Fax: Email:
Dátum:
Datum:
az üzembentartó tölti ki
Vom Halter auszufüllen
Válasz Előrelátható szállítási időpont
Antwort Voraussichtlicher Liefertermin
a sérült alkatrész visszaküldését kéri
Rücklieferung der beschädigten Teile erwünscht
Aláírás:
Unterschrift:
igen poz.
Ja Pos.
Címek: Ha sérült alkatrészek visszaküldését kérik, ezeket az alábbi címre kell küldeni.
Adressen: Ist die Rücklieferung der beschädigten Teile erwünscht, sind diese an die
untenstehende Adresse zu senden.
Szállítási cím esetleges szállítási feltételek
Lieferadresse mögliche Anlieferbedingungen
Dátum:
Datum:
Minden adatot nyomtatott betűvel kell kitölteni.
Alle Angaben haben in Druckschrift zu erfolgen
Aláírás: Unterschrift:
Bélyegző: Firmenstempel
H minta 1. oldal
Muster H Seite 1
1) a megfelelőt bejelölni Zutreffendes ankreuzen 2) a típusmegjelölést megadni Bauartbezeichnung angeben |
Csavarodásmerev alvázzal rendelkező kocsi részére Für Wagen mit verwindungssteifem Untergestell igen nem Ja nein |
A |
hely vázlat részére Raum für etwaige Handzeichnungen |
U- jelű ütköző típusa Bauart des U-Puffers | 1) | |||||||||
75 | ||||||||||
105 | ||||||||||
105-A | ||||||||||
105-B | ||||||||||
105-C | ||||||||||
150-L | ||||||||||
más típus2) / Andere Bauar t2) | ||||||||||
A | |
B | |
C | |
D | |
E |
F-I | lapos / flach | |
F-II | domború r=630 / gewölbr r=630 | |
F-III | féldomború r =1500 / halbgewölbt r=1500 | |
F-IV | féldomború r =2750 / halbgewölbt r=2750 |
A | |
B | |
C | |
D |
E | |
F | |
N rugólapok száma N Anzahl FederblAtter | |
P terheletlenül P Unbelastet |
H minta 2. oldal
Muster H Seite 2
fax Nr.
Üzembentartó / Halter: email:
Sérülés
Schaden
1.2.2 hőigénybevétel
Termisch
1.3.2 kerékkopás(fitófelület)
Radverschleiss
1.3.3 laposodás
Flachstellen
1.3.4 anyagfelrakódás
Materialauftragung
1.3.5 lyukak/felrakódások
Löcher / Ausbröckelungen
1.5.1 repedés a keréktárcsán
Riss in Radscheibe
1.6.1 tengely beköszörülődött
Achswelle eingeschliffe
1.7.2 kerék körkörösségi hiba
Unrundes Rad
1.8.1 csapágyház tömörtelen
Lagegehäuse undicht
1.8.3 hőnfutott csapágy
Heissläufer (Lager)
1.1.3 kerékabroncs laza
Radreifen lose
Általános adatok: sérült kerékpárok száma Anzahl der Beschädigten Radsätzte
Allgemeines:
kerékpárok típusa =-E Melléklet / Radsatztyp gem. Anlage 7-E
A | B | C | D | E | F |
B mező mindig kitöltendő
Field B ist immer auszufüllen
a kerékpár cégjele és száma
Nummer und Eigentumsmerkmaledes Radsatzes
monoblokk
Monoblock
igen
Ja
nem
Nein
Bei Wagen mit drei Radsätzen oder 3 kerékpáras kocsi vagy forgóváz: Drehgestellen: Endradsatz/mittler Radsatz szélső/közbenső kerékpár1) : Durchmesser des anderen a másik kerékpár átmérője Radsatzes mm mm
Címek | kapcsolattartók címei | szállítási cím |
Adressen: | Kontaktadressen: | Lieferadresse: |
szállítási feltételek
mögliche Anlieferbedingungen:
Tel: Fax: Email:
Ajánlatok: figyelje a 2. oldalt
Angebote: Bitte Seite 2 beachten
Dátum:
Datum:
Minden adatot nyomtatott betűvel kell kitölteni.
Alle Angaben haben in Druckschrift zu erfolgen
Aláírás:
Unterschrift:
HR minta 1. oldal
Muster H R Seite 1
fax Nr.
Üzembentartó / Halter: email:
Ajánlatok
Angebote
3.1 kerékpárjavítás / Radsatzreparatur
a kerékpár megmunkálása a műhelyben
3.2 kerékpár eladás / Radsatztausch
A használó VV kerékpárját beépítik a következő összegért €
A kiszerelt kerékpár a használó VV tulajdonába megy át
3.3 kerékpár bérbeadás / Vermietung
a bérleti díj összege: € naponként és kerékpáronként
a bérelt kerékpár visszaszállítási címe / Rücklieferadress der Mietradsätze
A kerékpár kiszerelési időpontját a bérbeadóval haladéktalanul közölni kell.
Das Ausbaudatum des Radsatz ist unverzüglich dem Vermieter bekannt zu geben.
egyebek:
sonstiges:
3.4 igénylés HR minta útján / Anforderung mit Muster H R
X
vágányfoglaltsági díj 7. mell. 1.2 alapján €
Gleisbelegungskosten nach 7 Pt. 1.2
az üzembentartó tölti ki
Vom Halter auszufüllen
Válasz A számú ajánlatot elfogadjuk.
Antwort Wir nehmen das Angebot Nr. .. an.
A kért kerékpárt
und senden Ihnen bis am …die geforderten Radsätzte.
--ig megküldjük. (csak a 3.4 pont esetében)
(nur bei Punkt 3.4)
Címek A sérült kerékpár az alábbi címre küldendő. (csak 3.3, 3.4 pont esetében)
Adressen: Die beschädigten Radsätzte sind an untenstehende Adresse zu senden. (nur bei Punkt 3.3, 3.4)
szállítási cím: szállítási feltételek:
Lieferadresse: Mögliche Anlieferbedingungen:
számlázási cím:
Rechnungsadresse:
Dátum:
Datum:
Minden adatot nyomtatott betűvel kell kitölteni.
Alle Angaben haben in Druckschrift zu erfolgen
Aláírás: Unterschrift:
Bélyegző: Firmenstempel
HR minta 2. oldal
Muster H R Seite 2
2006.05.08.
8. MELLÉKLET
AZ ÁLTALÁNOS HASZNÁLATI SZERZŐDÉSHEZ
AZ AVV ÜGYRENDJE
külön kerül kiadásra
AVV 2005.11.25 35 . oldal
9. MELLÉKLET
AZ ÁLTALÁNOS HASZNÁLATI SZERZŐDÉSHEZ
TEHERKOCSIK MŰSZAKI VIZSGÁLATÁNAK FELTÉTELEI ÁTMENETKOR
külön kerül kiadásra
10. MELLÉKLET
AZ ÁLTALÁNOS HASZNÁLATI SZERZŐDÉSHEZ
JAVÍTÓ ÉS MEGELŐZŐ KARBANTARTÁS
TARTALOMJEGYZÉK
A - HELYREÁLLÍTÁS
0 Alapelv
1 Futómű
2 Rugózás
3 Fék
4 Alváz és forgóváz
5 Vonókészülék és ütközők
6 Kocsiszekrény
B – TEHERKOCSIK KEZELÉSE RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK UTÁN
0 Alapelv
1 Kisiklás
2 Ütközés v> 12 km/h sebességgel
3 Túlterhelés
4 Árvíz
5 Érintkezés feszültség alatt álló felsővezetékkel
C – MEGELŐZŐ KARBANTARTÁS
0 Alapelv
1 Fővizsgák határidejei
1. Függelék – A kerék oválisságának jelei
2. Függelék - Az Y25 forgóváz rugózásának vázlatos ábrázolása
ELŐSZÓ
A 10. Melléklet egyetlen alfejezetben összefoglalva a műhely minden dolgozójának lehetővé teszi az összes szabály olvashatóságát, amelyek az egyes alkotóelemek minimális állapotára (nemzetközileg elismert feltételek szerint) vonatkoznak a műhely elhagyásakor.
Három fő fejezetből áll.
A „Helyreállítás” A Fejezet szerkezete megegyezik a 9. Melléklet 1. Függelék szerinti „Hiba
- katalógus” struktúrájával.
Az alfejezetek felépítése a következő:
-Minimális műszaki állapot és határméretek
-Útmutató a helyreállítási intézkedésekhez – engedélyezett eljárások - tilalmak
A B Fejezet tartalmazza a teherkocsik kezelésének szabályait rendkívüli események bekövetkezte után.
A C Fejezet tartalmazza a megelőző karbantartás szabályait.
A teherkocsik szükséges feliratait a 11. Melléklet tartalmazza. A 10. Melléklet csak azokat a feliratokat tárgyalja, amelyek a 9. Melléklet szerint kisorozás alapját képezhetik.
A - HELYREÁLLÍTÁS
0. Alapelv
Az üzembentartóknak, javításra megbízást adóknak, és műhelyeknek a javításra megbízást illetően a 9. Melléklet, a javítás végrehajtását illetően a 10. Melléklet A, adott esetben B Fejezetének figyelembe vételével biztosítaniuk kell, hogy a teherkocsik olyan hiányosságok nélkül hagyják el a műhelyt, amelyek a kocsi újbóli üzemen kívül helyezését eredményezhetnék.
A 10. Melléklet A Fejezete tartalmazza a műhelyek számára a feltételeket és irányelveket, ha a hiányosságokat a 9. Melléklet szerint el kell hárítani.
A 10. Melléklet A Fejezetét nem kell teljességében alkalmazni a teherkocsi minden műhelyben tartózkodása során, csak ami a kijavítandó hiányosságokat illeti.
A teherkocsi üzemen kívül helyezésének okától függetlenül a műhelynek minden műhelyben tartózkodás során biztosítania kell a * -gal jelölt normák betartását.
Ha a minimális állapotot a műhely nem tudja helyreállítani, a teherkocsit a továbbiakban az üzembentartó döntése szerint kell kezelni. (9. Melléklet szerint).
1. Futómű
Minimális állapot és határméretek Kerékpárok:
1.1 Az üres és rakott kocsik kerékpárján a kerekek vágányszintben mért távolságának, és a nyomkarima vastagságának egyidejűleg a következő 4 feltételt kell teljesíteniük:
1.1.1 A kerékpár nyomszélessége, 10 mm-rel a futókörön kívül mérve,
- legfeljebb 1426 mm legyen,
- 840 mm 1, vagy nagyobb átmérőjű kerekek esetén:
• legalább 1418 mm legyen kettő tengelyes kocsiknál, kétláncszemes felfüggesztéssel és 8 m vagy ennél nagyobb tengelytávolsággal rendelkező, 100 km/h sebességre és 22,5 t tengelyterhelésre engedélyezett kocsik kerékpárjainál
• 1410 mm egyéb kocsik kerékpárjainál
- 840 mm-nél kisebb átmérőjű kerékpároknál legalább 1415 mm legyen.
1.1.2 A kerékabroncs belső homlokfelületei, vagy a monoblokk kerék kerékkoszorúi közötti távolság
- legfeljebb 1363 mm lehet 1
- legalább 1357 mm legyen a 840 mm 1 –nél nem kisebb átmérőjű kerekek esetén
- legalább 1359 mm legyen a 840 mm-nél kisebb átmérőjű kerekek esetén
1.1.3 A tengelyen nem lehetnek nyomai a keréktárcsák elmozdulásának.
1.1.4 A kerék nyomkarimájának a vastagsága, 10 mm-rel a futókörön kívül mérve:
- legalább 22 mm legyen a 840 mm-nél nem kisebb átmérőjű kerékpároknál,
- legalább 27,5 mm legyen a 840 mm-nél kisebb, de 630 mm-nél nem kisebb átmérőjű kerekek esetén.
1.2 A kerekek futókörének átmérője nem lehet kisebb, mint
- 840 mm a 900 mm - 1000 mm közötti eredeti átmérő esetén
- 760 mm a 840 mm-es eredeti átmérő esetén
- 680 mm a 760 mm-es eredeti átmérő esetén
- 630 mm a 680 mm-es eredeti átmérő esetén
1.3 A kerékabroncs, illetve a monoblokk kerékkoszorú szélessége
- legfeljebb 140 mm 2 lehet,
- legalább 133 mm legyen.
1.4 A nyomkarima magassága a futókörön kívül legfeljebb 36 mm lehet.
1.5 A kerék nyomkarimáján a mérőkészülékkel mért qR méretnek nagyobbnak kell lennie 6,5 mm-nél, ugyanakkor a nyomkarima külső vezetőfelületén, annak legmagasabb pontja alatt 2 mm-ig nem lehet felrakódás vagy felhengerlődés. (9. Xxxxxxxxx, 4. Függelék).
1 Ezek az előírások érvényesek 3 kerékpárral, csuklósan kiképzett alvázzal rendelkező kocsik közbenső kerékpárjaira, de nem érvényesek forgóváz nélküli kocsik és forgóvázak közbenső kerékpárjaira.
2 a kihengerlődést is beszámítva.
1.6 A kerék futófelületén nem lehetnek
- helyenként benyomódások;
- 60 mm-nél hoszabb laposodások legalább 630 mm kerékátmérő esetén,
- 30 mm-nél hoszabb laposodások 630 mm-nél kisebb kerékátmérő esetén,
- 60 mm-nél hosszabb, vagy 1 mm-nél magasabb anyagfelrakódások,
- repedések a futófelület és a homlokfelület átmenetében.
- A futófelület sérülései (kitöredezések, lyukak, pikkelyesedések) nem lehetnek hosszabbak 60 mm-nél.
1.7 A kerék homlokfelületén valamint a kerékkoszorún, vagy a kerékabroncs alsó oldalán (feszítőkarima) nem lehetnek rovások és olyan megjelölések, amelyek éles sarkokkal rendelkeznek.
1.8 Monoblokk kerekek esetén a kerékkoszorú legkisebb vastagságát egy, a külső homlokfelületbe beesztergált beszúrásnak1 kell megjelölnie. A beszúrásnak mindig teljes mértékben láthatónak kell lennie. Ha ezt részben szennyeződés takarja el, akkor az nem befolyásolhatja a kerék kopottságának megítélését.
1.9 A felhúzott kerékabroncs vastagsága, a futókör síkjában mérve (ahol a futókör az a kör, amelyet az abroncs belső homlokfelületétől 70 mm távolságban elképzelt függőleges sík a kerék futófelületéből kimetsz), legalább az alábbi legyen
- 35 mm azoknál a kocsiknál, melyek 120 km/h sebességre engedélyezettek ( SS, vagy "**" jelű kocsik)
- 30 mm 2 a többi kocsi esetén
1.10 A felhúzott abroncsú keréken:
1.10.1 A kerékabroncs nem lehet laza.
Az abroncs akkor számít lazának, ha a következő ismertetőjelek legalább egyike megállapítható:
- A kerékabroncs elfordulása a kerékkoszorún (az abroncson/kerék- koszorún levő összejelölések nem folytonosak).
- Kalapácsütésre tompa hangot ad.
- A feszítőgyűrű meglazulása.
- Rozsda kiverődése a kerékabroncs és a kerékkoszorú között a kerület több mint 1/3- ában.
1.10.2 Nem lehetnek oldalirányú elmozdulás nyomai (a kerékabroncs oldalirányú elmozdulása csak akkor fordulhat elő, ha a feszítőgyűrű hiányzik, laza, törött, vagy nyilvánvalóan deformálódott)
1.10.3 A kerékabroncs feszítőgyűrűjén nem lehet repedés. Ha a kerékabroncs feszítőgyűrűjének biztosítására záróék szolgál, akkor annak nem szabad hiányoznia.
1.10.4 A kerékabroncson nem lehet sem kidudorodás, sem kereszt-, vagy hosszirányú repedés.
1.10.5 A kerékabroncs és a keréktest között nem lehet lemezbetét.
1.11 A kerékagy nem lehet repedt.
1.12 A küllős kerekek kerékvázkoszorúja nem lehet átrepedve.
1.13 A kerék egy küllője sem lehet törött vagy repedt.
1 Ha egy keréken kivételesen két beszúrás található, a külső horony jelöli meg a legkisebb vastagságot.
2 Azokat a kocsikat is beleértve, amelyek csak üresen közlekedhetnek 120 km/h sebességgel.
1.14 A monoblokk keréken vagy a keréktárcsán nem lehet:
- hegesztéssel megszüntetett hiba
- repedés.
A keréktárcsában jelentéktelen öntési hibák elfogadhatók.
1.15 A kerékpár tengelyén nem lehet
- sem repedés, sem hegesztéssel kijavított sérülés;
- görbeség
- éles sarkú beköszörülés
- 1 mm-nél mélyebb beköszörülés
Fékrudazat, vagy más alkatrészek nem súrlódhatnak a kerékpár tengelyéhez.
1.16 * Az abroncsos kerékkel rendelkező kocsinál minden műhelyben tartózkodás során meg kell vizsgálni a kerékabroncs helyzetét a keréktárcsán. Ennek és az ezt megelőző vizsgálatnak az időpontját fel kell jegyezni a 11. Melléklet 7.5. Cikke szerinti felirati táblába, a vizsgálatot elvégző vasúti vállalkozás és műhely jele mellett.
1.17 A siklott kerékpárt legalább 3, egymástól 120° -ra levő ponton, a kerékabroncs belső homlokfelületei, illetve tömbkerekeknél a kerékkoszorúk között, a vágányszintben keréktávmérővel ellenőrizni kell. Ennek során minden mérés között a kocsit 1/3 kerékfordulattal tovább kell mozdítani.
Ha a méretkülönbség 2 mm-nél nagyobb, a kerékpárt ki kell cserélni. A kocsit a 9. Melléklet szerinti bárcákkal minden esetben el kell látni.
1.18 Tömbkerekek fékhiba miatt jelentkező túlzott hőigénybevételének gyanúja esetén, amelyet:
- a kerékkoszorú 50 mm-es vagy nagyobb felületéről leégett festék, vagy új rozsdanyom, vagy
- megolvadt féksaru, vagy
- a sérült futófelületen anyagfelrakódás jelezhet,
a kerékkoszorú belső homlokfelületei közötti távolságot az 1.17 és 1.1.2 Cikkek szerint meg kell mérni.
Ha a keréktávolság a megengedett tűrésen belül van, akkor a légféket ki kell iktatni és a kocsit R1 és K bárcákkal (9. Xxxxxxxxx, 11. Függelék) kell ellátni, a következő megjegyzéssel: "Bremse und Lauffläche wegen thermischer Überbeanspruchung untersuchen" — „Túlzott hőigénybevétel miatt fék- és futófelület vizsgálatra“.
A nagy hőigénybevételnek kitehető kerékpároknál, amelyeket a kerékpárok csapágytokján egy fehér, függőleges, megszakított vonal jelöl (11. Melléklet, 6.1. Cikk), a vizsgálatokat nem kell elvégezni.
1.19 A kerekek körkörösségét méréssel ellenőrizni kell, ha
- a kerék körkörösségi hibájára és a futófelület sérülésére utaló legalább két jel megtalálható, a 10. Melléklet, 1. Függelék szerint, a kocsik egy kerekén, vagy környékén
- az adott kerékpár kerekein, ha a másik kerékpáron nincsenek erre utaló jelek,
- mindkét kerékpár kerekein, ha a másik kerékpáron legalább még egy jel megtalálható
- függetlenül attól, hogy további jelek észrevehetők-e, a kocsin megtalálható a 10. Melléklet, 1. Függelék, 9. Kép szerinti „Ungleichmäßig große Auswalzungen über den Umfang des Radkranzes" — „ A kerékkoszorú kerületén egyenetlen mértékű felhengerlődés található“ megjelölés (jel, amely helyi laposodásra utal).
A forgóvázat úgy kell kezelni, mintha független tengelyű kocsi lenne. A kerék körkörösségi hibája legfeljebb 0,6 mm lehet.
Csapágyazás
1.20 A csapágyazás nem lehet olyan mértékben sérült, mely lehetővé teszi a kenőanyag kifolyását, vagy por és víz behatolását.
1.21 A csapágytok vezetőbordáinak a tok minden helyzetében legalább 5 mm-rel túl kell érniük a csapágyvezeték vezetésre szolgáló részein, illetve a forgóvázak megfelelő alkatrészein.
Útmutató – engedélyezett eljárások - tilalmak
1.22 A kerékpárt nem szabad hegesztéssel javítani.
1.23 A kerékabroncsok homlokfelületeit, illetve monoblokk kerekek esetén a kerékkoszorút nem szabad festéssel ellátni, ill. olajos, vagy ragadós anyagokkal bekenni, kivéve a 4, egymástól 90° távolságban elhelyezett összejelölést, amely az abroncsozott kerekek megjelölésére szolgál. (11. Melléklet, 6.2. pont ).
1.24 A fékrudazat vagy más alkatrészek nem súrlódhatnak a kerékpár tengelyén. Ha ez a hiba nem elhárítható, ezeket az alkatrészeket el kell távolítani, vagy olyan módon felkötni, hogy a súrlódás kizárható legyen. Ebben az esetben a légféket ki kell iktatni, és a járművet R1 és K bárcákkal (9. Melléklet szerint) el kell látni.
1.25 A nyomkarima éles élét esztergályozással vagy köszörüléssel szabad eltávolítani. A futófelületen a laposodásokat és anyagfelrakódásokat az üzembentartó engedélyével esztergályozással szabad megszüntetni.
1.26 Kerékpárok cseréje esetén a monoblokk kerekekkel felszerelt kocsikhoz nem használhatók fel abroncsos kerékpárok.
Monoblokk kerekekkel kell rendelkezniük azoknak a tartálykocsiknak és azoknak a tankkonténerrel rakott kocsiknak, amelyek a RID 2. áruosztályba tartozó árukat szállítanak.
1.27 A kerékpárok esztergagépen történő felfogásához a használó vasúti vállalkozás csak akkor szerelheti le a csapágytokfedeleket, ha azok nem rendelkeznek központosító furattal.
A görgőscsapágyakon minden más munkálatot csak az üzembentartó végezhet el.
1.28 Monoblokk kerekek profilszabályozása esetén
- meg kell vizsgálni, hogy vannak-e a kerekeken a futófelület és a homlokfelületek közötti átmenetben repedések, illetve éles élű benyomódások a nyomkarimán. Ezeket a profilszabályozás során el kell távolítani.
- Meg kell szüntetni a meghajtó körmök által okozott, sugárirányú, éles élű benyomódásokat.
1.29 Az R2, R3, R8 és R9 jelű acélból gyártott, monoblokk kerekekkel felszerelt kerékpárokat ellenőrizni kell, melyet az üzembentartó végez el, és amelynek célja megvizsgálni, vannak-e repedések és az esztergagép befogó körmök által hagyott nyomok. A vizsgálat után az egyik ágytokfedélcsavarra háromszög alakú lemezjelölést kell helyezni, amelyen fel kell tüntetni az acél minőségét.
1.30 Az SS forgalomban közlekedő, tuskós fékezéssel és önműködő raksúlyfékezéssel rendelkező teherkocsik nem lehetnek R2, R3, R8 és R9 jelű acélból készült monoblokk kerekekkel felszereve.
Túlzott hőigénybevétel feltételezése esetén az 1.18. Cikk rendelkezései érvényesek.
1.31 Olaj megjelenése a kerék tengelye és a kerékagy között önmagában nem bizonyítja, hogy a kerék a tengelyen elcsúszott, az elcsúszásnak kimutathatónak kell lennie.
1.32 Hőnfutásra utaló nyomok (csapágyazás), vagy ennek feltételezése esetén a kerékpárt ki kell cserélni.
1.33 A csapágyazást csak az üzembentartó kenheti.
1.34 A csapágyazáson nem szabad helyreállítási munkákat végezni.
1.35 Cserekerékpár HR Minta (lásd 7. Melléklet) útján történő igénylése esetén a HR Mintába be kell jegyezni a másik kerékpár (forgóvázban, vagy független tengelyű kocsiban) futókörátmérőjét abból a célból, hogy az üzembentartó egy, a saját szabályainak megfelelő futókörátmérő-különbözettel rendelkező kerékpárt tudjon küldeni.
Ha a kerékpár cseréjét nem HR Xxxxx felhasználásával végzik el, és az üzembentartó nem adott külön utasításokat, akkor a futókörök átmérőjének különbsége nem lehet nagyobb, mint
— 10 mm egy forgóváz kerékpárjai között, ill.
— 20 mm független tengelyű kocsi kerékpárjai között.
2. Hordrugók
Minimális állapot és határméretek
2.1 A hordrugólapok hosszirányban, a bilincsben nem lehetnek 10 mm-nél nagyobb mértékben elcsúszva.
2.2 Egy hordrugólap sem hiányozhat, nem lehet törött, vagy repedt. Érvényes ez mind a trapéz, mind a parabolarugókra.
2.3 A fő csavarrugó nem lehet törött.
A csillapításra szolgáló másodlagos csavarrugó nem lehet olyan mértékben törött, hogy ez a hordrugórendszer működését lényegesen zavarja.
2.4 A rugó felfüggesztésére szolgáló alkatrészek nem hiányozhatnak és nem lehetnek töröttek.
A rugóbilincs nem lehet laza.
2.5 Lemezes hordrugójú kocsiknál a távolság a rugóbilincs és a kocsiszekrény, az alváz, vagy a forgóvázkeret azon részei között, amelyek a rugóbilinccsel érintkezésbe kerülhetnek, legalább 15 mm legyen.
2.6 Nem lehet friss nyoma
- a rugóbilincs vagy a hordrugófelfüggesztés más részei és az alváz vagy a forgóvázkeret részei közötti felütésnek,
- a kerekek súrlódásának a kocsiszekrényen vagy az alvázon.
2.7 A laprugó rugóbilincs-csapjának a vezetékében kell ülnie (csapágyház, vagy ülés). A csapágyház nem vehet fel rendellenes helyzetet (elcsavarodás).
2.8 A rugófelfüggesztés részei (láncszem, heveder, közdarabok, rugócsapszeg) nem csúszhatnak el, nem hiányozhatnak, nem lehetnek töröttek. A rugócsapszegnek biztosítottnak kell lennie.
Útmutató – engedélyzett eljárások – tilalmak
2.9 Nem szabad a legkisebb távolságokat
- a láncszemek és a láncszemdió közé behelyezett lemezcsíkokkal helyreállítani, még akkor sem, ha a lemezcsíkokat odahegesztik,
- a láncszemdiók vagy közdarabok felhegesztésével helyreállítani.
2.10 Az elcsavarodás szempontjából merev alvázzal rendelkező kocsi ( 11. Melléklet, 7.4. pont szerinti jellel) hordrugójának sérülésekor ugyanazon tengelyhez tartozó mindkét hordrugóját egyforma szabadmagasságú rugókra kell cserélni. E célból a H Minta (lásd
7. Melléklet) szerinti igénylésben meg kell adni, hogy a hordrugókat csavarodásmerev alvázzal rendelkező kocsihoz kérik.
Progresszív jelleggörbéjű rugók esetében nem szükséges a páronkénti csere. Ilyen rugók igényléskor a H Mintában kifejezetten utalni kell a rugó típusára.
2.11 A hordrugókat hegesztéssel javítani tilos.
2.12 A 22, illetve 22,5 t tengelyterhelésre alkalmas progresszív jelleggörbéjű szabványos rugók sérülés esetén egymással tetszés szerint kicserélhetők.
3. Fék
Minimális állapot és határméretek Légfék
3.1 A nyomásos légfékkel felszerelt kocsin a fékkiiktató váltó fogantyújának beiktatott féknél függőlegesen lefelé kell állnia. A féket a fékkiiktató váltó fogantyújának legfeljebb 90°-os elfordításával kell kiiktatni. A fogantyúnak meg kell felelnie a 9. Melléklet 10. Függelékében leírt feltételeknek.
3.2 Az átállítóberendezés működtetésére szolgáló fogantyúknak a 11. Melléklet 4.3. pont leírása szerint könnyen felismerhetőnek kell lennie.
3.3 A légfővezetéknek használható állapotban kell lennie.
Féktuskók, féktuskóbetétek, féktárcsák, fékrudazat
3.4 A tárcsafékek kijelző berendezés egyértelműen utaljon a befékezett és a feloldott állapotra.
3.5 Egy megfogószerkezet sem hiányozhat és nem lehet törött.
3.6 Az oldalra kopott féktuskóval közlekedő kocsit a 9. Melléklet szerint kell kezelni. A féktuskó akkor számít oldalra kopottnak, ha külső élük befékezett állapotban eléri a kerékkoszorú külső homlokfelületét.
3.7 * Az elkopott, törött, vagy hiányzó öntöttvas féktuskókat pótolni kell.
A féktuskók a kívülről látható legvékonyabb helyen mérve legalább 10 mm vastagok legyenek. A féktuskó
- nem számít töröttnek, ha csk repedt,
- akkor is töröttnek számít, ha már csak az acélbetét tartja össze.
3.8 Ha a műanyag féktuskóbetétek
- hiányoznak,
- a súrlódó felülettől a lemezszegélyig sugárirányban repedtek (kivéve a gyártási réseket),
- a hossz ¼-énél nagyobb mértékben a súrlódó anyag láthatóan kitöredezett, vagy fémzárványok észlelhetők,
- a féksaruk tartományában 10 mm-nél vékonyabbak
a használó vasúti vállalkozás műhelye
- köteles kicserélni azokat, ha a féktuskóból tartalék készlete van, vagy
- a féket ki kell iktatnia és ha kell levegőztetnie, ha a féktuskóból nincs készlete.
A kocsit ezután a 9. Melléklet szerint kell kezelni. A bárcákon a hiányosságot fel kell tüntetni.
Fékkapcsolatok
3.9 Minden kocsit fel kell szerelni féktömlőkkel. Azokon a kocsikon, amelyek főlégvezetéke két-két fővezetékelzáró váltóval van felszerelve, mindkét végükön két féktömlőnek kell lenni.
3.10 A féktömlők nem lehetnek sérültek (tömörtelenek).
3.11 A féktömlők részei (összekapcsolva, vagy kapcsolatlanul) nem lóghatnak mélyebbre a sín
felső szélétől számított 140 mm-nél.
3.12 A végelzáró váltóknak mozgathatóknak kell lenniük és helyesen kell működniük. Működtetőfogantyú nem hiányozhat és nem lehet görbe.
Minden végelzáró váltónak a végállásaiban rendelkeznie kell jól működő rögzítőberendezéssel, amely a végállásban biztosítja
Útmutató — engedélyezett eljárások — tilalmak
3.13 A fék sérült vagy meglazult alkatrészeit, amelyek veszélyeztethetik az üzembiztonságot, vagy más sérüléseket okozhatnak, le kell szerelni, vagy szilárdan fel kell erősíteni. Ezeket a sérüléseket az 1.19. ponttal összefüggésben meg kell vizsgálni. Ilyenkor a légféket ki kell iktatni és a járművet R1 és K mintájú bárcákkal el kell látni.
3.14 Amennyiben kétoldalú egyezmények sem engedélyezik, a használó vasúti vállalkozás nem jogosult javítási munkákat végezni a fék pneumatikus alkatrészein (kormányszelep, relészelep, mérlegszelep, fékhenger), vagy azokat cserélni.
3.15 A fékállásról, vagy a talajról működtethető kézifékes kocsi használhatatlan kézifékét/rögzítőfékét meg kell javítani. Ha a javítás nem lehetséges, a kocsit a 9. Melléklet szerint kell kezelni.
3.16 A tárcsafékek fékbetétjeit kizárólag az üzembentartó cserélheti. Az üzembentartónak gondoskodnia kell arról, hogy a fék a használó vasúti vállalkozás felügyelete nélkül is kifogástalanul üzembiztos állapotban maradjon.
3.17 A hiányzó, vagy sérült féktömlőket a használó vasúti vállalkozás saját féktömlőivel pótolja.
3.18 Nem szabad a megfogószerkezeten hegesztéseket végezni.
4. Alváz és forgóváz
Minimális állapot és határméretek Alvázak
4.1 Az alváz nem lehet szemmel láthatóan görbe vagy deformálódott.
4.2 A hossztartók, a mellgerendák és a vonókészülék által igénybevett kereszttartók övlemezén nem lehetnek olyan repedések (keresztirányú repedések), amelyek az övlemez szélétől az övlemez felén túlérnek. A hosszirányú repedések legfeljebb 150 mm hosszúak lehetnek, kivéve a hossztartókon a rugótámok környékét. Itt a hossszirányú repedések az övlemez és a gerinclemez átmenetében nem lehetnek hosszabbak 100 mm-nél.
4.3 A kocsialváz kereszttartóit és hossztartóit, vagy a hossztartót és az ágyvezetéket összekötő hegesztési varratokon nem lehetnek repedések. Ezeken az alkatrészeken nem lehetnek a hegesztési varratból kiinduló repedések sem.
4.4 Minden mellgerenda alatt két kapaszkodó fogantyúnak kell lenni.
4.5 A lépcsőknek, hágcsóknak és kapaszkodó fogantyúknak használható állapotban kell lenniük. A lépcsők és tartóik nem lehetnek repedtek.
4.6 A fapadlós kocsikon, még akkor is, ha a padló alulról lemezzel vannak borítva, a fékezhető kerekek fölött szikrafogó lemezeket kell elhelyezni. Közvetlenül a kocsipadlóra alulról felerősített szikrafogó lemez nem alkalmazható.
Ez az előírás érvényes padló nélküli, illetve szakaszos padlójú pőrekocsikra is, amelyek nagykonténereket és félpótkocsikat szállítanak. A szikrafogó lemezek nem lehetnek lazák vagy átrozsdásodottak.
4.7 Azokat a független tengelyű kocsikat, amelyek a 11. Melléklet 2.10. pont szerinti jelet viselik, speciális szikrafogó lemezekkel kell felszerelni.
4.8 A félágyvezetékek nem lehetnek lazák vagy töröttek. Nem lehet rajtuk olyan repedés, amely nagyobb a keresztmetszetük ¼-énél, vagy a rögzítőhely közelében vannak, vagy annak irányába futnak.
4.9 Az ágyvezeték csúszóbetét (kopó alkatrész) nem hiányozhat.
4.10 Az ágyvezeték-kötvasak nem hiányozhatnak és nem lehetnek töröttek.
4.11 A hordrugótámok nem lehetnek lazák, töröttek, repedtek, vagy szemlátomást deformálódottak.
Forgóvázak (minden típus):
4.12 A forgóvázkeret kereszttartóit és hossztartóit összekötő hegesztési varratokon nem lehetnek repedések. Ezeken az alkatrészeken nem lehetnek a hegesztési varratból kiinduló repedések sem. A forgóváz himbafelfüggesztésének sem a hossz-, vagy kereszttartója, sem az ingája nem lehet repedt.
4.13 A csapágyház vagy a himbarugóvezeték csillapításra szolgáló súrlódó felületeit nem szabad kenni.
4.14 A csúszótám, vagy annak részei, és a csúszótámrugó nem hiányozhat és nem lehet törött.
AVV 2005.11.25 48 . oldal
4.15 A forgóváz az alvázhoz képest nem lehet rendellenes helyzetben.
4.16 A forgótányér nem lehet törött vagy laza.
4.17 A királycsapszeg nem hiányozhat, nem lehet törött, vagy hatástalan.
Az ágyvezeték-csúszóbetétek (kopó alkatrész) nem hiányozhatnak. Az ágyvezeték- csúszóbetétek koptatóbetétein a hegesztési varratok legfeljebb a teljes hegesztési hossz 50%-ig lehetnek megrepedve.
4.19 A hiányzó földelőkábeleket pótolni kell. Ugyanakkor felismerhetőnek kell lennie annak, hogy korábban volt-e földelés.
Y 25 típusú, vagy belőle származtatott forgóvázak (lásd 2. Függelék):
4.20 A külső főrugó egyike sem lehet repedt vagy törött. Az ilyen sérülést az 1.19. ponttal összefüggésben kell vizsgálni.
4.21 A belső mellékrugó nem lehet elcsúszva vagy nem lehet törött. Az ilyen sérülést az 1.19. ponttal összefüggésben kell vizsgálni
4.22 Egy forgóvázon belül minden főrugója egyforma csavarmenet iránnyal kell rendelkeznie.
4.23 Egy forgóvázon belül minden csavarrugópárnak (főrugó/mellékrugó) ellentétes csvarmenet iránnyal kell rendelkeznie.
4.24 Egyetlen külső vagy belső csillapító láncszem sem hiányozhat, nem lehet törött vagy hatástalan.
4.25 Egyetlen rugókalap sem érintheti a forgóváz keretét. (csillapítás hatástalan).
4.26 Egyetlen emelőfül sem hiányozhat vagy lehet laza. Az ilyen sérülést az 1.19. ponttal összefüggésben kell vizsgálni.
Útmutató — engedélyezett eljárások — tilalmak
4.27 A törött lépcsőket/hágcsókat a használó vasúti vállalkozás műhelye köteles kicserélni. Tilos hegesztéssel javításokat végezni.
4.28 Azoknál a kocsiknál, amelyeknél a szikrafogólemez sérült vagy hiányzik,és a javítás nem lehetséges, a féket ki kell iktatni. Ezen túlmenően az ilyen kocsikat a 9. Melléklet (bárcázás) szerint kell kezelni.
4.29 Az alvázak hossztartóin, kereszttartóin, átlós merevítőin és mellgerendáin, vagy a forgóvázkereten törések, repedések, sérülések, valamint ezek hegesztési varratait csak az üzembentartó által kiválasztott műhelyek állíthatják helyre hegesztéssel. A használó vasúti vállalkozás műhelyei kivételes esetben hegeszthetik az alvázak hordelemeinek töréseit és repedéseit, ha ezáltal lehetővé válik az üres kocsi hazaküldése.
4.30 Az elcsavarodott illetve görbe alvázzal rendellkező kocsikat, ha azok nem futóképesek, az üzembentartóval történt egyeztetés szerint kell kezelni.
4.31 Az alvázhoz szegecselt sérült ágyvezetékeket és hordrugótámokat a használó vasúti vállalkozás műhelyei helyreállíthatják vagy cserélhetik.
4.32 Ha az ágyvezeték rögzítőszegecsei vagy csavarjai lazák vagy hiányoznak, vagy ezeket a használó vasúti vállalkozás műhelye önzáró sasszeggel, vagy hegesztési ponttal biztosított anyával ellátott csavarral pótolja, a kocsit M mintájú bárcával kell ellátni.
4.33 A csapágyház, vagy himbarugóvezeték lengéscsillapításra szolgáló súrlódó felületeit nem szabad kenni.
A rajtuk található kenőanyagot amennyire lehetséges, a kerékpár kiszerelése nélkül kell eltávolítani. Ebben az esetben a kocsit M mintájú bárcával kell ellátni.
4.34 Az ágyvezeték-csúszóbetétek hegesztése csak a kerékpár kiszerelése után és csak az üzembentartó előírásai szerint engedélyezett.
A csúszóbetétek repedéseinek hegesztéssel való javítása tilos.
5. Xxxx és ütközőkészülékek Minimális állapot és határméretek Ütközőkészülék
5.1 Az ütközőkészülék középvonalának és a sínkorona felső élétől mért távolsága a kocsi
álló helyzetében:
- üres kocsiknál legfeljebb 1065 mm
- legnagyobb terhelésnél lagalább 940 mm
5.2 Kívülről a kocsi homlokfalára tekintve a bal ütközőtányérnak domborúnak kell lennie. Ha az egy kocsivégen levő mindkét ütközőtányér domború, akkor azoknak egyformáknak kell lenniük, és a tányér domborulatának sugara legalább 1500 mm legyen.
5.3 * Ütköző és annak felerősítőcsavarja sem hiányozhat. Minden felerősítőcsavarnak szorosan meghúzottnak kell lennie.
Ez érvényes az állandóan összekapcsolt kocsiegységekre is.
5.4 Nem hiányozhatnak és nem lehetnek sérültek azok a biztosítóelemek, illetve rögzítőeszközök, amelyek az ütköző-csőszár kiesését akadályozzák meg.
5.5 Az ütközőrugón és más alkatrészeken nem lehetnek olyan törések, vagy más sérülések, amelyek az ütközők működését megszüntetik.
Kocsivégen csak egy ütközőnek lehet kézi erővel legfeljebb 15 mm-rel benyomhatónak lenni.
5.6 Az ütközőtok nem lehet olyan mértékben sérült, hogy ezáltal a megbízható felerősítése ne legyen biztosítva, vagy az ütköző-csőszárak vezetése elégtelenné váljon.
A hüvelyen és a csőszáron nem lehet a talpba való átmenetnél repedés.
5.7 * Az ütközőtányérok rögzítőszegecsei vagy rögzítőcsavarjai nem hiányozhatnak és nem lehetnek lazák. Ez érvényes az állandóan összekapcsolt kocsiegységekre is.
5.8 * Az ütközőtányérok érintkezési felületeit kielégítő mértékben kenni kell. Ez érvényes az állandóan összekapcsolt kocsiegységekre is.
5.9 * A ütközőtányérok acél érintkezési felületein nem lehetnek olyan éles szélek, vagy bordaképződés, amelyek az egymáson való csúszást meggátolják. Ez érvényes az állandóan összekapcsolt kocsiegységekre is
5.10 A törőékes ütközőkkel ellátott kocsiknál a törőékek nem mutathatják deformáció, illetve a működésbe lépés jeleit.
Az törőelemek működésbe léptek, ha
- a nyíl (festett jelölés) már csak részben, vagy egyáltalán nem látható
- a deformáció jelzőkészülék hiányzik vagy görbe
- az ütköző hossza szemlátomást megrövidült
- az ütköző hüvelye deformálódott vagy megrongálódott.
Vonókészülék
5.11 A csavarkapocs részei (kapcsolatlanul vagy összekapcsolva) nem lóghatnak mélyebbre a sínkorona felső élétől mért 140 mm-nél.
5.12 A csavarkapocs olyan hosszú legyen, hogy a kocsik legalább az ütközők érintkezésig összehúzhatóak legyenek.
5.13 A csavarkapocsok és a vonóhorogok nem hiányozhatnak.
5.14 A csavarkapocson és a vonóhorogon nem lehet repedés. Nem lehetnek olyan sérüléseik sem, amelyek a más kocsikkal való összekapcsolást lehetetlenné teszik, vagy amelyek a működésüket korlátozzák.
5.15 A vonórudak nem lehetnek repedtek vagy töröttek. A vonórúdhüvelyek, hüvelycsavarok és hüvelyékek nem hiányozhatnak és nem lehetnek töröttek.
5.16 A vonóhorogszár és a vonóhorogvezeték nem lehet annyira kopott, hogy a vonóhorog a vezetékben el tudjon fordulni.
5.17 Nem átmenő vonókészüléken nem engedhetőek meg az alábbi sérülések:
- a lemezesrugó egyik főlapjának törése,
- másik lap törése, ha a törés helye a rugó közepétől kisebb távolságra van, mint a rugólap hosszának ¼-e,
- a tekercsrugó, csavarrugó, vagy gyűrűrugó sérülése vagy törése,
- gumirugó sérülése.
5.18 Átmenő vonókészüléknél egy rugó sem lehet sérült vagy törött. A vonórugókengyel nem lehet olyan mértékben repedt, hogy az a vonókészülék üzemképességét korlátozza.
5.19 A csavarkapocs főcsapszeg átmérője legalább 50 mm legyen.
5.20 A csavarkapocs felfüggesztő szerkezet használhatatlansága vagy hiánya esetén azt javítani, illetve pótolni kell.
Útmutató — engedélyezett eljárások — tilalmak
5.21 A vonókészüléket hegesztéssel javítani tilos.
A törött vagy repedt vonórudakat ideiglenesen ívhegesztéssel helyreállíthatók. A kocsit a
9. Melléklet szerint kell kezelni és a vonat végén utánfutóként kell továbbítani.
5.22 Azokat a lökéscsillapítóval felszerelt kocsikat, amelyeknél a csúszó rakfelület szemmel láthatóan nincs középállásban, a 9. Melléklet szerint kell kezelni.
5.23 Ha egy kocsivégen az egyik ütköző sérült, akkor mindkét ütközőt ki kell cserélni. A csereütközőknek egyformáknak kell lenniük (lásd még az 5.2-t). A 105 mm, 130 mm, vagy 150 mm löketű csereütközőknek azonos típuscsoportúaknak kell lenniük, mint a kiszerelt ütközőknek, emellett a 130 és 150 mm lökethosszú ütközők helyére kerülő pótalkatrészeknek azonos kialakításúaknak kell lenniük, mint a kiszerelteknek.
A sérült vagy deformálódott törőelemeket az üzembentartó utasításai szerint kell kezelni. A törőelemekkel felszerelt ütközőket alapvetően ugyanilyen, törőelemekkel felszerelt ütközőkre kell cserélni.
Ha kivételesen nem állnak rendelkezésre törőelemek, akkor szabványos ütközőket is fel lehet használni, hogy a kocsi kirakóhelyig, illetve a végleges helyreállítás céljából a javítóműhelybe továbbítása lehetséges legyen. Ebben az esetben a kocsit a 9. Melléklet
11. Függelék szerinti K mintájú bárcával, és a 11. Melléklet 5.4. pont 2. Kép szerinti bárcával kell ellátni.
5.24 Az ütközőtányérok hiányzó rögzítőszegecseit megfelelő csavarkötéssel is lehet pótolni. Az éles széleket és bordákat le kell köszörülni.
5.25 Az olyan ütközőkön, illetve azok közvetlen közelében, amelyek az ütközőtokon sárga ponttal vannak megjelölve (lásd: 11. Xxxxxxxxx, 7.9.4. Cikk) nem szabad hegesztési és égetéssel járó munkákat végezni.
6. Kocsiszekrény
Minimális állapot és határméretek Minden kocsira érvényes szabályok:
6.1 A kocsiszekrényen, a kocsi felépítményén és semmilyen más kiegészítő berendezésen nem lehet olyan sérülés, amely lehetővé tehetik a rakomány elveszését, károsíthatja a rakományt, vagy veszélyeztetheti a vasútüzem és/vagy személyek biztonságát és a környezetet.
6.2 A kocsiszekrény és a kocsiszekrény részei a rakszelvényt nem léphetik túl.
6.3 A fűtés- és más csatlakozók részei (összekapcsolva vagy kapcsolatlanul) nem lóghatnak mélyebbre a sínkorona felső élétől számított 140 mm-nél.
6.4 A kocsi mozgó alkatrészein és a kezelőberendezéseken nem lehetnek olyan látható sérülések, amelyek a rendeltetésszerű használatot megakadályozzák.
6.5 A kocsifal- és padlódeszkák nem hiányozhatnak, nem lehetnek töröttek, szétforgácsolódottak, és olyan mértékben sérültek, ami a rakomány elveszését, vagy nedvesség általi károsodását okozhatja.
6.6 A tolóajtókat vezetékükből való kiesés, a billenő oldalajtókat csuklópántjuk és reteszelésük kinyítódása ellen biztosítani kell.
6.7 Az ajtóknak és eltolható oldalfalaknak teljesen bezárhatóknak és rögzíthetőknek (reteszelhetőknek) kell lenniük. Nem hiányozhatnak, nem lehetnek a vezetősínből kiugorva.
6.8 Az ajtók nem lehetnek olyan mértékben töröttek, vagy deformálódottak, hogy a rakomány elveszhessen.
6.9 Az ajtóvezetést és a zárást szolgáló alkatrészek (ajtókeret, csuklópántok, reteszelések, záróhorog, fogantyúk) nem hiányozhatnak, nem lehetnek lazák, töröttek, vagy deformálódottak.
6.10 A lépcsők, fogantyúk, hágcsók, gyaloghidak biztonságosan használhatók legyenek és repedések nem mutatkozhatnak rajtuk. Érvényes ez azok rögzítő- és tartórészeire is.
6.11 A lépcsők legfeljebb 20 mm-rel lehetnek elcsavarodva, vagy elgörbülve.
6.12 A fogantyúk és a hozzájuk legközelebbi kocsialkatrész közötti legkisebb szabad távolság legalább 60 mm legyen.
6.13 A felirati táblák, a lehajtható táblák és bárcatartók nem hiányozhatnak és kielégítő mértékben rögzítettnek kell lenniük.
6.14 A 11. Melléklet szerint a következő feliratoknak teljes mértékben olvashatóknak kell lenniük:
• Kocsiszám
• RIV jel, vagy a kiegészítő RIV-jel (41, 43, 45, 81, 83 vagy 85 cserekódok esetén)
• Saját tömeg
• Kézifék féksúlya
• Terhelési határok
• Tartálykocsiknál az űrtartalom
• Tartálykocsiknál az engedélyezett rakomány
• A kocsi ütközők közötti hossza
• 2 m-nél magasabb hágcsókkal rendelkező kocsik esetében az magasfeszültségre figyelmeztető jel
• Fővizsgajel
• A törőelemekre utaló jel
Fedett kocsikra fentieken kívül érvényes:
6.15 A szellőzőnyílások csappantyúi nem hiányozhatnak és nem lehetnek sérültek.
6.16 A működtetőrudazat és a tartósínek nem lehetnek kiakadva, deformálódva, vagy meglazulva.
6.17 A tető burkolata illetve esővetőlemez nem lehet laza vagy görbe.
6.18 A nyitható tetőknek a véletlen kinyitódás meggátolása céljából zárhatóknak és reteszelhetőknek kell lenniük.
Egy működést biztosító alkatrészük sem hiányozhat, ezek nem lehetnek deformálódottak vagy működésképtelenek. A tetőknek a megfelelő vezetékben kell elhelyezkedniük.
6.19 A tetőnyílásoknak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell lenniük.
Nyitott kocsikra fentieken kívül érvényes:
6.20 A nyitott kocsik oldalajtóinak a véletlen kinyitódás meggátolása céljából zárhatóknak és reteszelhetőknek kell lenniük.
6.21 Az oldal- és homlokfal csapóajtóinak a véletlen kinyílódás meggátolása céljából zárhatóknak és reteszelhetőknek kell lenniük.
6.22 A csapóajtók záróelemei (csapok, tengelyek, gyűrűk, bütykök) nem hiányozhatnak, nem lehetnek töröttek, repedtek, és használhatóknak kell lenniük.
6.23 A felsőkeret nem lehet annyira deformálódott, törött vagy repedt, hogy a rakszelvényt túllépje.
Pőrekocsikra fentieken kívül érvényes:
6.24 Az oldalfalaknak becsukhatóknak és biztosíthatóknak kell lenniük.
6.25 Az oldalfalak csuklói, csapszegei, zárjai nem hiányozhatnak, nem lehetnek töröttek és használhatóknak kell lenniük.
6.26 A betűzhető, forgatható és csúszó rakoncák nem hiányozhatnak, nem lehetnek töröttek vagy repedtek. Nem lehetnek annyira deformálódva, hogy a rakszelvényt túllépjék. Ez a rakoncák tartóira és biztosító elemeire is érvényes.
A rakoncák biztosítóelemei működőképesek legyenek.
6.27 A felcsapható padlódeszkák nem lehetnek lazák.
Tartálykocsikra fentieken kívül érvényes 1:
6.28 A tartályon nem lehetnek éles szélű deformációk (még akkor sem, ha nincs áruveszteség).
6.29 A nyergeken nem lehetnek repedések. Ha a tartályt csavarokkal vagy szegecsekkel rögzítették a kocsiszekrényhez, akkor azok egyike sem hiányozhat.
6.30 Az alvázat a tartállyal összekötő hegesztési varratok nem lehetnek megrepedve.
6.31 A létráknak, fékállásoknak, hágcsóknak biztonságosan használhatóknak kell lenniük, és nem lehetnek lazák.
6.32 A tartály burkolata, a napvédő tető és a szigetelések nem lehetnek lazák.
6.33 A tartályok, a töltő- és lefejtőberendezések nem lehetnek lyukasak, tömören zárhatóknak kell lenniük, kivéve az önműködő légtelenítőberendezéseket. (Jelölésük a 11. Melléklet
6.3. pont szerint)
A zársapkák nem hiányozhatnak.
6.34 A vakperemek nem hiányozhatnak és nem lehetnek lazák. Egy rögzítőcsavar sem hiányozhat.
6.35 A központi lefejtőszelep vészműködtető csavarja kicsavart állapotban legyen.
6.36 A központi lefejtőszelep állapotkijelzője működőképes legyen.
6.37 A dómfedél nem hiányozhat, és tömören kell záródnia.
Ponyvás kocsikra fentieken kívül érvényes:
6.39 A ponyvatetőnek rendben zárhatónak és reteszelhetőnek kell lennie. (Ellenőrzőjel látható). Érvényes ez a felső reteszelésre és tetőívre is.
Eltolható burkolatú (teleszkóp) kocsikra fentieken kívül érvényes:
6.40 A burkolatnak rendben zárhatónak és reteszelhetőnek kell lennie. A burkolat az erre szolgáló vezetékben foglaljon helyet.
1 tartálykocsi alatt folyékony, gázhalmazállapotú, por alakú vagy szemcsés anyagok szállítására szolgáló kocsik értendők
Közúti és vasúti járművek szállítására szolgáló forgóvázas pőrekocsikra a fentieken kívül érvényes:
6.41 A mozgatható mellgerendák nem lehetnek sérültek és két oldalról reteszelhetőknek kell lenniük.
6.42 A támasztóbakok, a támasztó bakok szerkezetei, a szorítóláncok és karikák legyenek működőképesek.
ACTS-kocsikra fentieken kívül érvényes:
6.43 A forgókeret nem lehet annyira sérült, hogy a szabályos rögzítés és reteszelés lehetetlen legyen.
6.44 A csapózáraknak működniük kell.
6.45 A központi reteszelőnek működnie kell, és a reteszelt állapotot egyértelműen jeleznie kell.
6.46 A rakoncáknak felhajthatóknak kell lenniük.
Autószállító kocsikra a fentieken kívül érvényes:
6.47 A homlokajtóknak és átjárólemezeknek felhajthatóknak és biztosíthatóknak kell lenniük.
6.48 A felső rakszint az alá támasztó elemeken feküdjön fel és legyen rögzíthető. A kijelzőberendezésnek működőképesnek kell lennie.
6.49 Nem lehetnek laza alkatrészek. (kerékékek, keréktámaszsínek, kéziforgatókarok, az emelő-süllyesztőberendezés alkatrészei, homlokajtók, átjárólemezek)
Önürítős kocsikra a fentieken kívül érvényes:
6.50 A fenékürítő nyílásoknak és csappantyúknak zárhatóknak és biztosíthatóknak kell lenniük.
6.51 Az önürítőberendezés és a reteszelés alkatrészei nem lehetnek lazák.
Útmutató — engedélyezett eljárások — tilalmak
6.52 Ha deformáció miatt a rakszelvény ellenőrzése válik szükségessé, akkor alapvetően a Rakodási Xxxxxxxxx 0. Kötetének 4. Cikke érvényes.
Kivétel: Olyan kocsiknál, amelyek az 505 sz. UIC Döntvény számítási eljárása szerint szélesebbek lehetnek, mint a Rakodási Szabályok által engedélyezett rakszelvény, (ezek a kocsik nincsenek külön megjelölve), a jármű engedélyezett szélességét az üzembentartónak kell megadnia, ennek hiányában biztonsági okokból a Rakodási Szabályok 1. Kötetének 4. Cikke érvényes.
6.53 Műanyagból és rétegelt lemezből készült alkatrészeket (pl. tetőborítás, oldalfal lemezei) nem szabad szegezéssel javítani. Ezek a kocsik a 11. Melléklet 2.14. pont szerinti jelölést viselik.
6.54 A tartály nyergének hiányzó rögzítőszegecseit csavarokkal lehet pótolni.
6.55 A tartályokon hegesztési munkákat csak engedélyezett műhelyek végezhetnek az üzembentartó hozzájárulásával.
B - TEHERKOCSIK KEZELÉSE RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK UTÁN
0. Alapelvek
(előkészületben)
1. Kisiklott kocsik
(előkészületben)
2. Ütközés 12 km/h-nál nagyobb sebességgel
(előkészületben)
3. Túlterhelés
(előkészületben)
4. Árvíz
(előkészületben)
5. Érintkezés feszültség alatt álló felsővezetékkel
(előkészületben)
C – MEGELŐZŐ KARBANTARTÁS
0. Alapelvek
Az üzembentartónak a fővizsgát olyan gondossággal kell elvégeznie, hogy a kocsi normális igénybevétel mellett a következő fővizsgáig üzembiztos és közlekedésre alkalmas maradjon.
A fővizsgálatot „idő alapú“ illetve „teljesítmény alapú“ karbantartási rendszer keretein belül kell elvégezni.
1. A fővizsgálat érvényességi ideje
1.1 Az idő alapú karbantartási rendszer keretei között a fővizsgát az UIC 579-1 Döntvény által meghatározott idő múlva kell elvégezni. Ebben a rendszerben a fővizsga határideje megfelel a karbantartási tábla érvényességi idejének. A karbantartási tábla érvényességi ideje az 1.3. pontban megadott évek száma.
1.2 A teljesítmény alapú karbantartási rendszer keretei között a fővizsgát akkor kell elvégezni, amikor a kocsi elérte azt a tonnakilométerben mért határértéket, amit az UIC 579-1 Döntvény szerint kell meghatározni. A karbantartási tábla érvényességi ideje az 1.3. pontban megadott évek száma.
1.3 A kocsik karbantartási táblájának leghosszabb érvényességi ideje (11. Melléklet 2.3. pont) a következő:
1.3.1 6 év, adott esetben 3 hónappal meghosszabbítva, ha a kocsik a következő feltételeknek megfelelnek:
-A kormányszelepjeik Bd, Ch, O, KE, WE, DK, WU vagy WA típusúak,
-Automatikus fékrudazatállítóval felszereltek,
-Független tengelyű kocsiknál kettős láncszemes felfüggesztésűek,
-Láncszemes felfüggesztésű, laprugós forgóvázakkal rendelkeznek (kivételesen a DB korszerűsített „Niesky“ forgóvázai is),
-UIC típusú, vagy hasonló jellemzőjű csavarrugókkal és lengéscsillapítással felszerelt forgóvázakkal rendelkeznek,
-UIC 526-1 vagy 526-2 Döntvények szerinti ütközőkkel felszereltek.
1.3.2 4 év, adott esetben 3 hónappal meghosszabbítva, ha a kocsik az 1.3.1. pontban leírtaknak nem felelnek meg.
1.3.3 A karbantartási tábla érvényességi idejének 3 hónnapal meghosszabbítása céljából a kocsikat el kell látni a +3M felirattal (11. Melléklet, 2.3. pont)
A kocsikra, amelyek nincsenek ellátva a +3M felirattal, az üzembentartó kérésére feliratozhatják a jelet, amennyiben a kocsi állapota ezt megengedi.
1.4 Az üzembentartó köteles a karbantartási tábla érvényességi idejét lerövidíteni, ha a kocsi építési módja és használatának körülményei ezt indokolják.
Ezenkívül az üzembentartó köteles az SS –fékekkel ellátott és a 3 évnél hosszabb érvényességi idejű karbantartási táblával rendelkező kocsik esetén egy közbenső ellenőrzést elvégezni. A közbenső ellenőrzések szúrópróbákra korlátozódhatnak, ha ezek eredménye kielégítő.
1.5 Azokat a tartálykocsikat, amelyeknél a tartály következő vizsgálatának időpontja (a hónap vége) lejárt (11. Melléklet, 6.4. pont), a 9. Melléklet szerint kell kezelni.
1 543-as UIC Döntvény szerint
A kerék körkörösségi hibájának jelei
10. Melléklet – 1. Függelék
1. Kép: elnyíródott sasszeg
2. Kép:
Letörött fékbiztonsági kengyel
3. Kép:
Kifényesedett alátét a fékháromszög csapján
4. Kép:
Kifényesedett helyek a belső csavarrugón
10. Melléklet – 1. Függelék
5. Kép:
Kívülről látható kopástól fényes helyek a parabolarugók rugólapjainak érintkezési felületein
6. Kép: Elveszett vagy laza T- biztosító
7. Kép:
Törött vagy a csapágyházról ill. ágyvezetékről leesett csúszóbetét-mangánlap
8. Kép:
Egyenlőtlen érintkezési felületek a kerékkoszorú kerületén
9. Kép:
Egyenlőtlen nagy kihengerlődés a kerékkoszorú kerületén
10. Melléklet – 2. Függelék
Az Y25 forgóváz rugózásának vázlatos ábrázolása
1. Kép – Forgóváz 20 t tengelyterhelésű rugókkal (RSL)
1a Külső főrugó 20 t RSL, jobbra csavarodó
2a Belső mellékrugó 20 t RSL, balra csavarodó
3 Felső rugótányér (rugókalap)
4 Csapágyház
5 Ágyvezeték
2. Kép – Forgóváz 22,5 t tengelyterhelésű rugókkal (RSL)
1b
2b
1b Külső főrugó 22,5 t RSL, balra csavarodó
2b Belső mellékrugó 22,5 t RSL, balra csavarodó
3 Felső rugótányér (rugókalap)
4 Csapágyház
5 Ágyvezeték
11. MELLÉKLET
AZ ÁLTALÁNOS HASZNÁLATI SZERZŐDÉSHEZ
FELIRATOK ÉS ISMERTETŐJELEK A TEHERKOCSIKON
külön kerül kiadásra
12. MELLÉKLET
AZ ÁLTALÁNOS HASZNÁLATI SZERZŐDÉSHEZ
TEHERKOCSIK SÉRÜLÉSI KATALÓGUSA
Főegység | Alkatrész | Sérülés leírása | További információk | Üzemben- tartó | használó vasúti vállalkozás |
terhére | |||||
Futómű | |||||
Felhúzott kerékabroncs | Laza, oldalra elcsúszott, repedések | Túlzott hőigénybevétel nem felismerhető | X | ||
Túlzott hőigénybevétel látható (fékberendezés sérült) | X | ||||
Túlzott hőigénybevétel látható (fékberendezés rendben) | X | ||||
Kerékabroncs / keréktárcsa / monoblokk kerék /futófelületek | Túlzott hőigénybevétel | Fékberendezés sérült | X | ||
Túlzott hőigénybevétel repedések a tárcsában | Fékberendezés rendben | X | |||
Túlzott hőigénybevétel nem felismerhető | X | ||||
Túlzott hőigénybevétel látható (fékberendezés rendben) | X | ||||
Túlzott hőigénybevétel látható (fékberendezés rendben) | X | ||||
Befogóhornyok | X | ||||
Esztergált kopási horony nem felismerhető | Tárcsa elkopott (kerékátmérő túl kicsi ) | X | |||
Sínfék által okozott sérülés | Éles sarkú benyomódás a homlokfelületen és a kerékkoszorú vagy abroncs alsó oldalán | X | |||
Köszörülési nyomok, nyomkarima sérülése | Erőszakos külső hatás | X | |||
Pikkelyesedések, kitöredezések, felhengerlődés | Túlzott hőigénybevétel esetén nem érvényes | X | |||
Anyagfelrakódások, laposodások | Sérült fékberendezés | X | |||
Fékberendezés rendben | X | ||||
Futófelület helyenként benyomódott | Erőszakra utaló nyomok esetén | X | |||
Körkörösségi hiba | X | ||||
Ha a hibát egyértelműen kimutathatóan a vasúti vállalkozás okozta | X | ||||
Tengely | Köszörülési nyomok a tengelyen | Hiba a kocsin | X | ||
Nincs hiba a kocsin | X | ||||
Elgörbült Repedések | X | ||||
Erőszakra utaló nyomok nincsenek | X | ||||
Kerékcsapágy | Hőnfutott | Igazolt | X | ||
Nem igazolt | X | ||||
Friss zsírkifolyás | Megemelkedett csapágyhőmérséklet, a kerék forgatásakor abnormális csapágyhangok | X | |||
A csapágyház felülésének nyomai (felül-érintkezés a forgóvázhoz) | Rugók+súrlódó lengéscsillapítók, és kocsi nem túlterhelt | X | |||
Mangánlemezek | Hiányoznak | X | |||
Repedt hegesztés | X | ||||
Főegység | Alkatrész | Sérülés leírása | További információk | Üzemben - -tartó | használó vasúti vállalkoz ás |
terhére | |||||
Rugózás | |||||
Rugók | Törés, repedés, stb. | X | |||
Kifáradtak | X | ||||
Hibás beszerelés (párhuzamosság) | X | ||||
Hibás beszerelés (jelleggörbe) vagy rugótípus laprugóknál | X | ||||
Súrlódó lengéscsillapító | Minden sérülés | X | |||
Fékek | |||||
Mechanikus és pneumatikus fékalkatrészek | Hibás fékrudazat | Erőszakra utaló nyomok | X | ||
Kopás | X | ||||
Hibás átállító szerkezet | Erőszakra utaló nyomok | X | |||
Kopás | X | ||||
Féktuskó (minden sérülés) | X | ||||
Hibás kézifék | Erőszakra utaló nyomok | X | |||
Kopás | X | ||||
Hiányzó biztonsági kengyel | X | ||||
Xxxxx, sérült biztonsági kengyel | Erőszakra utaló nyomok | X | |||
Különbőző fékalkatrészek hibásak: kormányszelep, mérlegszelep, fékhenger, raksúlyváltó, relészelep, | Igazolt (jegyzőkönyvvel) | X | |||
Nem igazolt | X | ||||
Fékvezeték tömörtelen | Kopás | X | |||
Erőszakos kár (görbült- repedt ) | X | ||||
Hibás féktömlő | Szakadás, tömörtelenség | X | |||
Xxxxx fékkapcsolat | X | ||||
Hibás pneumatikus alkatrészek | Fékvizsgálattal igazolva | X | |||
Fékvizsgálattal nincs igazolva | X | ||||
Alváz és xxxxxxxx | |||||
Xxxxx, mellgerenda vagy hossztartó | Fáradásos törések, repedések, deformálódások | X | |||
Kifáradásra utaló jelek kivételével | X | ||||
Ágyvezeték | Deformálódott | X | |||
Törött vagy laza | X | ||||
Ágyvezeték kötvas | Elgöbülve, eltörve | X | |||
Laza | X | ||||
Rugótám | Laza, törött | X | |||
Repedt, deformálódott | Erőszakos behatás | X | |||
Alváz-forgóváz kapcsolata | Laza vagy sérült kötőelemek | X | |||
Forgóvázkeret | Deformálódott | X | |||
Törött | X | ||||
Forgóváz csúszótámok | Minden sérülés | X | |||
Feliratok- fővizsga | Hibás kisorozás lejárat ideje előtt | Felmerülő költségek a futóképességi bizonylat szerint / továbbítási költség … | X | ||
A szabályzat szerinti általános feliratok | Hiányosság | X | |||
Olvashatatlanság | pl.: rakomány lefolyása, átragasztás, graffiti stb. | X | |||
Graffiti RID veszélyes árut szállító kocsinál | X | ||||
Földelés | Hiányzik | X | |||
Sérült | Kopás | X | |||
Főegység | Alkatrész | Sérülés leírása | További információk | Üzemben- tartó | használó vasúti vállalkozás |
terhére | |||||
Vonó- és ütközőkészülék | |||||
Ütköző | Nem azonos típus | Ha vasúti vállalkozás nem cserélte előzőleg | X | ||
Ütközőmagasság tűrésen kívüli / csöves ütközőszár beragadt | Ütközési nyomok (ütközőtok / ütközőszár érintkezése) | X | |||
Régi repedések és/vagy hegesztési nyomok | X | ||||
Törő elemek | Hibásak | Tolatási felütközés túl nagy sebességgel | X | ||
Normális kopás | X | ||||
Ütközőtányér | Törött vagy deformálódott | X | |||
Ütközőtok | Törött vagy repedezett | Normális kopás | X | ||
Erőszakos behatás | X | ||||
Ütköző rögzítése | Laza | Normális kopás | X | ||
Törött | Nem fáradási törés | X | |||
Rugalmas elem | Hatástalan | Kézzel összenyomható | X | ||
Xxxxxxxxx, vonórúd | Törött | Fáradási törés (régi repedés) | X | ||
Erőszakos törés (friss, tiszta felületű törés) | X | ||||
Görbe | X | ||||
Vonókészülék | Kiszakadt | Erőszakos kár | X | ||
Csavarkapocs | X | ||||
Erőszakos kár | X | ||||
Csavarkapocstartó szerk. | Xxxxx, törött | X | |||
Felépítmény | |||||
Valamennyi | Kopás | X | |||
Erőszakos kár a vasúti vállalkozás felügyelete alatt | X | ||||
Létrák, átjárók, lépcsők, kötélhorgok, fogantyúk, bárcatartó | Kopás | X | |||
Erőszakos kár a vasúti vállalkozás felügyelete alatt | X | ||||
Tartály | Alvázkár miatti sérülések | Erőszakos kár a vasúti vállalkozás felügyelete alatt | X | ||
Tartály sérülése | Erőszakos kár a vasúti vállalkozás felügyelete alatt | X | |||
Tömörtelen szerelvények / szerkezetek | Erőszakos kár a vasúti vállalkozás felügyelete alatt | X | |||
Tartálynyereg repedt | X | ||||
Erőszakos kár a vasúti vállalkozás felügyelete alatt | X | ||||
Földelőkábel (tartályon) | Hiányzik, sérült | X | |||
Elhasználódás | X | ||||