ALL RISKS

Az ALL RISKS vállalkozói biztosítás általános szerződési felté- telei azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyeket – ha a vo- natkozó különös feltételek és/vagy záradékok másként nem rendelkeznek – a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalkozói biztosítási szerződéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg.

A jelen szerződési feltételekben nem érintett kérdésekben a vonatkozó különös feltételek, záradékok, a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.), va- lamint a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A biztosító mentesülésének szabályai, az alkalmazott ki- zárások, a biztosító szolgáltatása korlátozásának felté- telei, a Ptk. rendelkezéseitől lényegesen eltérő feltételek figyelemfelhívásra alkalmas módon dőlt és vastagított be- tűvel szedettek. A hatályos Ptk. rendelkezéseitől, a szoká- sos szerződéses gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek a 26. és 27. pontban összegyűjtve is megtalálhatók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – meg- állapodása az irányadó. A fedezet kizárólag az ajánlaton és a kötvényben megjelölt biztosításokra és biztosítási esemé- nyekre vonatkozik.

1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI, A KÁROSULT

1.1. A SZERZŐDŐ

A szerződő az, aki a biztosítóval biztosítási szerződést köt. A szerződő fél lehet a biztosított vállalkozás, vagy az a vállalko- zás, aki a biztosítási szerződést az érdekelt javára köti meg. E rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerződés semmis. A biztosítási díj megfizetésére a szerződő köteles.

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok meg- tételére a szerződő jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyi- latkozatait.

1.2. A BIZTOSÍTOTT, AZ EGYÜTTBIZTOSÍTOTT Biztosított az a természetes személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy jogi személy, aki a biztosítási esemény elkerü- lésében érdekelt

Az együttbiztosított az a természetes személy, jogi személyi- ség nélküli szervezet vagy jogi személy, aki a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási esemény tekintetében a biztosított részére, vagy helyett végzett tevékenysége során okozott károk vonatkozásában a biztosítottal együtt, vele azonos biztosítási védelemben részesül. Ahol a biztosítási fel- tételekben a biztosított szerepel, úgy azon rendelkezések az együttbiztosítottra is vonatkoznak.

A biztosított és a szerződő azonos is lehet. A biztosított, ha nem azonos a szerződővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyi- latkozattal beléphet a szerződésbe, a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. Ilyen esetben a folyó biztosítá-

si időszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szer- ződő és a biztosított egyetemlegesen felelős.

A biztosított belépésével a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége – beleértve a bizto- sítási díjfizetési kötelezettséget is – a biztosítottra száll.

A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

Az együttbiztosított nem léphet be a szerződésbe.

1.3. A KÁROSULT

A károsult a felelősségbiztosítási szerződés alapján az a sze- mély, aki a biztosított biztosítási eseménynek minősülő káro- kozása folytán a biztosító szolgáltatására jogosult.

1.4. A BIZTOSÍTÓ

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a je- len szerződési feltételekben meghatározott biztosítási szolgál- tatást teljesíti magyar törvényes fizetőeszközben.

2. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

2.1. A JELEN BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ALKALMAZÁSÁBAN

2.1.1. biztosítási szerződés: a biztosítási szerződési felté- tel, az ajánlat és annak valamennyi melléklete, a díjtájékoztató, és a kötvény együttese;

2.1.2. biztosítási szerződési feltétel: a biztosítás általános szerződési feltételei, a különös biztosítási feltételek, a vagyonvé- delmi előírások, az esetleges záradékok, egyedi megállapodá- sok, az adatkezelési tájékoztató, valamint az ügyféltájékoztató;

2.1.3. kötvény: a biztosító által a biztosítási fedezet igazolása céljából kiállított biztosítási dokumentum;

2.1.4. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;

2.1.5. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

2.1.6. új érték: A károsult vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének vagy újjáépítésének költsége, beleértve a fu- var (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költségeit, melyekből engedmények nem vonhatók le. Amennyiben a károsodott vagyontárgy helyett ugyanolyan vagyontárgy nem szerez- hető be, akkor hasonló műszaki, gazdasági paraméterekkel rendelkező más vagyontárgy beszerzési értéke az újérték az esetleges értékkülönbözet figyelembe vételével.

2.1.7. valóságos műszaki (avult) érték: A valóságos (avult) értéket a biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén úgy számítja ki, hogy az új értékből levonja a használati idő

alatt bekövetkezett értékcsökkenést (technikai avulást), de fu- var (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költségeit újértéken veszi figyelembe.‌

2.1.8. bruttó nyilvántartási érték: a vagyontárgy számvite- li nyilvántartásban szereplő bekerülési értéke (a vagyontárgy beszerzéskori ára), plusz a vagyontárgyon a beszerzést köve- tően aktivált beruházások összege az értékcsökkenés (amor- tizáció) levonása nélkül.

2.1.9. forgalmi érték: a kereslet-kínálati viszonyok figyelem- be vételével módosított műszaki avult érték. Olyan vagyon- tárgyak esetén, amelyeknél az új érték vagy a műszaki avult érték nem értelmezhető (pl. értékálló ingóságok, képző-, ill. iparművészeti alkotások, történelmi- illetve eszmei értékkel bíró tárgyak), a forgalmi érték meghatározása az alábbiak fi- gyelembe vételével lehetséges: bizonylattal igazolt beszerzési ár, katalógusár, aukciós vételár, hivatalos értékbecslő nyilat- kozata. Személyes előszereteti érték nem vehető figyelembe.

2.1.10. technikai avulás (elhasználódás/értékcsökkenés) mértékének megállapítása – többek között – a következő főbb vizsgálati szempontok alapján történik: kor, műszaki állapot, üzemelési idő, a karbantartás színvonala, üzemelési körülmé- nyek, folyamatos vagy időszakos használat, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetősége.

2.1.11. teljes-, totálkár: ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreál- lítás műszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt.

2.1.12. részleges kár: javítással (építéssel, szereléssel) hely- reállítható károk.

2.1.13. magánszemély elmaradt rendszeres jövedel- me: rendszeres jövedelem a munkaviszonyból vagy munka- végzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem. Munkaviszony körében jövedelem mind a pénzben, mind a természetben megállapított munkabér, és azon rendszeres szolgáltatások ellenértéke, amelyekre a munkaviszonyban álló károsult a munkabéren felül jogosult, feltéve, hogy azokat a biztosítási esemény bekövetkeztét megelőzően rendszere- sen igénybe vette. Munkavégzésre irányuló más jogviszony esetén a jövedelem a rendszeres kereset.

2.1.14. személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egész- ségkárosodást vagy testi sérülést szenved.

2.1.15. dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, el- tűnik, megsérül vagy használhatatlanná válik.

2.1.16. tisztán pénzügyi veszteségek azok a károk, ame- lyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.

2.1.17. sérelemdíj: a személyiségi jog megsértése következ- tében keletkezett nem vagyoni sérelemért követelhető díj.

2.1.18. kár: jelen szerződést illetően kárnak minősülnek a dologi károk, a személyi sérüléses károk, valamint az olyan sérelem, ami sérelemdíj követelésére ad alapot.

2.1.19. szakmai felelősség: szakmai felelősség körébe esik minden olyan tevékenységgel okozott olyan kár, mely tevékeny- ség végzéséhez jogszabály írja elő kötelező felelősségbiztosí-

tás megkötését, és a biztosított a kárt, az ezen tevékenységére irányadó foglakozási és szakmai szabályok felróható módon történő megszegésével, hanyagsággal, vagy mulasztással, a szolgáltatás igénybevevőjének okozza.

2.1.20 szolgáltatási összeg: felelősségbiztosítás esetén a biztosító által kifizetett kártérítés, illetve sérelemdíj összege.

2.1.21. szolgáltatási (első kockázatra szóló) limit: va- gyonbiztosítás esetén az adott kockázatra vállalt szolgáltatási felső határ, téríthető maximális összeg.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

3.1. A szerződés megkötésére mind a szerződő, mind a bizto- sító tehet ajánlatot. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtéte- létől számított 15 napig van kötve.

3.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 na- pon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megálla- podásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával.

3.3. Ha a szerződés létrejön, a biztosító kötvényt állít ki.

3.4. A felek külön írásbeli megállapodásával jön létre a szer- ződés, ha az ajánlatot a biztosító teszi (3.2. a) pont). Ha a biz- tosítási szerződés kötésére a biztosító tesz ajánlatot, a bizto- sítási szerződés abban az esetben jön létre, ha a szerződő az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban elfogadja. Ez esetben a szerződés – egyéb megálla- podás hiányában – a szerződő elfogadó nyilatkozatának biz- tosító általi kézhezvételét követő napon jön létre. Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadó nyilatkozat a szerződő részéről tett új ajánlatnak minősül, mely új ajánlat szerinti szerződés létrejöt- tére a 3.5. pont szabályait kell alkalmazni.

3.5. Amennyiben az ajánlatot a szerződő teszi (3.2. b) pont), a biztosító köteles az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 15 napon belül elbírálni (kockázatelbírálási idő). Az ajánlat el- bírálásának feltétele, hogy a kockázatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosító- hoz beérkezzenek.

3.5.1. Ebben az esetben a biztosítási szerződés az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal – a biztosító elfoga- dó nyilatkozatát követő napon jön létre. A biztosító elfogadó nyilatkozatát kötvény pótolhatja.

3.5.2. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 15 na- pos határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekö- vetkezett károkért nem tartozik helytállni. Az ajánlat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.

3.5.3. Ha a kötvény tartalma a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény átadásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a fel- hívás elmarad, a szerződés az ajánlat szerint jön létre.

3.6. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) jön létre a biztosítási szerződés, ha az ajánlatot a szer- ződő teszi és arra a biztosító – az ajánlat beérkezésétől

vagy a biztosító részére történt átadásától számított 15 napos határidőn belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy ‌‌‌‌‌‌

a) az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jog- szabályban előírt tájékoztatás birtokában,

b) a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és,

c) a díjszabásnak megfelelően tették.

3.6.1. A biztosítási szerződés csak abban az esetben jöhet létre ráutaló magatartással, ha erre a szerződő fi- gyelmét a biztosító a biztosítási ajánlati lapon kifejezet- ten felhívta.

3.6.2. Ilyen esetben a szerződés a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon, az ajánlat biztosító részére történő átadásának időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal.

3.6.3. Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létre- jött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosít- sák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

3.7. Ha a biztosítást az ajánlattevő (szerződő) megbízottjának minősülő biztosítási alkusz közvetíti, a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz az ajánlatot a biztosítónak igazolható módon átadta.

3.8. Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a másik fél az átvételtől számított 15 napon belül elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, kivéve, ha a szerződés a biztosító ráutaló magatartásával jön létre.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

4.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy határozatlan időtartamú. A határozott tartam 1 évnél rövidebb is lehet.

4.2. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem állapod- nak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év.

4.3. A biztosítási évforduló minden évben ugyanazon hónap azonos napja, amely a kockázatviselés kezdő napjával egyezik meg.

5. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

5.1. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban (halasztott kockázatviselési kez- det), ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

5.2. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén a kockázatviselés annak a napnak a 0. órájában kezdődik, amely napon a szerző- dő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a biztosító erre halasztást adott.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

6.1. A biztosító és a szerződő a biztosítási szerződés módosítá- sát bármikor kezdeményezheti írásban. A biztosítási szerződés módosításához a biztosító és szerződő közös megegyezése szükséges. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés változatlan tartalommal marad hatályban.

6.2. A biztosító kezdeményezheti a szerződés módosítását a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel

18.1. pontjában foglaltak szerint.

6.3. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok sú- lyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, a szerződés módosítását kezdeményezheti.

6.4. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a fe- lelősségbiztosítási díj számításának alapját képező, a biztosított által megadott pénzügyi mutatóhoz képest a valós adatok legalább 10%-kal magasabbak, a biztosító jogosult ezen valós adatok alapján a biztosítási szerző- dést azonnali hatállyal módosítani, és ennek keretében a biztosítási díjat a valós adatok alapulvételével meghatá- rozni, már a folyó biztosítási évre vonatkozóan is. A biz- tosító az így keletkezett díjkülönbözetet jogosult a szer- ződőtől követelni.

6.5. A szerződés módosítással nem érintett része változatlan marad.

7. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYA

7.1. TERÜLETI HATÁLY (A KOCKÁZATVISELÉS HELYE) A jelen szerződés alapján a biztosító a Magyarország te- rületén, a biztosítási szerződésben meghatározott koc- kázatviselési helyeken bekövetkezett biztosítási esemé- nyek kapcsán nyújt szolgáltatást a különös biztosítási feltételekben foglalt korlátozások vagy módosítások fi- gyelembevételével.

7.2. IDŐBELI HATÁLY

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés ha- tálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki a különös biztosítási feltételekben foglalt eltérések fi- gyelembevételével.

8. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

8.1. A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási esemé- nyekre és oly módon terjed ki, amelyeket és ahogyan a vonat- kozó különös feltételek meghatároznak, és amelyek bekövet- kezése esetére a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

9. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

A kizárások a biztosítási szerződési feltételekben megfo- galmazott olyan események, amelyekre a biztosító nem vállalja a kockázatot. A kizárt káresemény a biztosítási szerződés feltételei szerint nem minősül biztosítási ese- ménynek, ezért annak bekövetkezése esetén a biztosító nem nyújt szolgáltatást.

9.1. Nem téríti meg a biztosító

a) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakció- ból vagy radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredő károkat, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés- ben fedezetbe vett események okozták-e vagy sem,

b) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállítá- sával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károkat,

c) az alább felsorolt eseményekkel/cselekményekkel összefüggésben felmerült bármely kárt, veszteséget, költséget vagy kiadást, tekintet nélkül arra, hogy azok előfordulásához, bármely egyéb ok vagy esemény akár azzal egyidejűleg hozzájárul

• háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, háborús, illetve háborús jellegű cselekmény (ha- düzenettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres fel- kelés,

• belső zavargás, forradalom, ellenforradalom, for- rongás, katonai- vagy népfelkelés, zendülés, lá- zadás, puccs, sztrájk, szeparatista cselekmény, elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

• katonai vagy jogbitorló hatalom, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet vagy veszélyhelyzet kihirdetését idézi elő.

9.2. Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve ter- rorcselekménnyel, annak elkövetése során közveszély okozásával vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak (ideértve a biológiai vagy vegyi fertőzéssel, rakétákkal, gránátokkal, robbanó anyagok- kal elkövetett cselekményeket is), függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időren- di sorrendben – is közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

9.3. Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek minősül minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg,

a) melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja(i),

b) melyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve ál- lamot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befo- lyásolja, vagy

c) melyek módja és körülményei arra engednek kö- vetkeztetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

9.4. Háborúnak, illetve harci cselekménynek minősül:

a) a Magyarország területén vagy

b) a Magyarország területén kívül

folytatott, államok és/vagy társadalmi csoportok között vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erők összecsa- pása.

9.5. Jelen biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet a 9.1. c), valamint a 9.2. pont alatt felsorolt kockázatok befo- lyásolására, megelőzésére, elfojtására irányuló bármely természetű kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra.

9.6. A vagyonbiztosítások általános kizárásai

9.6.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:

a) amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt vagy nem biztosítható vagyontárgyban keletkezik,

b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl.: bünte- tés, kötbér, bírság, kamat) jelentkezik,

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökke- néséből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja (pl. esztétikai hibák),

e) amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő,

f) amely talajerőben, vízminőségben, természeti kör- nyezetben következett be.

9.6.2. Nem téríti meg a biztosító továbbá:

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezé- séből eredő károkat,

b) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti kár- ként jelentkeztek (pl.: túlóra, sürgősségi felár, terme- léskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség,

c) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítás- sal már fedezett károkat,

d) a számítógépes rendszerekben vagy egyéb nyilván- tartásokban tárolt adatállományban, információban keletkezett károkat,

e) az adatok, szoftverek vagy számítógépes programok funkciójának, rendelkezésre állásának, használható- ságának vagy hozzáférhetőségének korlátozásából eredő károkat,

f) vagyontárgyhoz fűződő személyes előszereteti, esz- mei értéket,

g) a biztosított vagyontárgy fokozatos és folyamatos ál- lagromlását, használata során bekövetkező kopását és elhasználódását.

9.6.3. A biztosítás nem fedezi azokat a károkat, amelyek

a) a biztosítás megkötésekor a vagyontárgynak a bizto- sított által ismert olyan hiányosságából eredtek és az- zal okozati összefüggésben álltak elő, amelyet a bizto- sított a biztosítóval nem közölt, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte,

vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkezésében,‌

b) a biztosított vagyontárgyak össze- és szétszerelése vagy próbaüzeme alatt vagy által következtek be, ki- véve, ha ezen tevékenységek a karbantartási és szer- viz munkák részét képezik,

c) az építési, szerelési tevékenységgel (beleértve a bon- tási munkákat is), illetve próbaüzem alatt, azzal oko- zati összefüggésben keletkeztek,

d) a káresemény veszélyes hulladékok, környezetszeny- nyező anyagok tárolásával, megsemmisítésével kap- csolatban merült fel,

e) károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdo- nos által igényelhető, illetve visszaigényelhető költsé- gek és kiadások,

f) készletek, garnitúrák és más, összetartozó vagyon- tárgyak (vagy a vagyontárgyak összetartozó részegy- ségeinek) károsodása, megsemmisülése vagy hiánya esetén, a nem károsodott darabok vagy részegységek forgalmi értékének csökkenéséből adódnak,

g) a következményi károkat,

h) nem téríti meg a biztosító az ipari gázok, folyadékok, fűtő- és hűtőközegek vegyíthetetlensége miatti több- letköltségeket.

9.7. Nem terjed ki a biztosítás olyan kárra, amelynek biz- tosítási fedezete az EU, ENSZ határozata alapján, vagy a biztosítóra vonatkozó bármely joghatóság törvényi, sza- bályozási, kereskedelmi vagy gazdasági szankciója miatt tilalmas vagy korlátozott, valamint minden olyan kárra, amely az EU, ENSZ vagy bármilyen nemzetközi, illetve nemzeti embargó ellenes tevékenység/cselekmény kö- vetkezménye vagy azzal bármilyen módon összefüggés- ben van, továbbá ezen területeken okozták vagy a kár itt következett be.

10. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA

10.1. A mindenkori tárgyévi biztosítási összeget, a költségté- rítések biztosítási összegét, valamint a vagyontárgyak értéke- lési módját (lsd. 10.4. pontot) a szerződő/biztosított határozza meg telephelyenként és vagyontárgy csoportonként, a Ma- gyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben.

10.2. Eltérő megállapodás hiányában a vagyontárgyanként, vagyoncsoportonként az érték-megállapítás módszerével számított és vagyoncsoportonként összesített biztosítási összeg, vagy a biztosítási összegen belül vagy egyes koc- kázatokra meghatározott szolgáltatási limit(ek), valamint a biztosított költségekre vonatkozó, a telephelyre arányosan figyelembe vett biztosítási összeg az adott egységre (telep- helyre) a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

10.3. A biztosító kockázatvállalása fennállhat:

a) a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontár- gyakra a megjelölt összeghatárig,

b) az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportra a megjelölt összeghatárig.

10.4. A vagyontárgyak értékelési módja

10.4.1. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeit a szerződő fél az alábbi értékek, illetve költségek alapján hatá- rozhatja meg és adhatja meg a biztosító részére:

a) Épület, építmény, gép, berendezés, felszerelés (tárgyi esz- közök) esetén az új érték, vagy a műszaki avult érték vagy a bruttó nyilvántartási érték,

b) Nem aktivált beruházások esetén a beruházás mindenkori állapotának megfelelő új érték,

c) A biztosított által előállított készlet (anyagok, befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek, áruk) esetén a biztosí- tott által történő újraelőállítás költsége,

d) Vásárolt készlet (anyagok, befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek, áruk), betétdíjas göngyölegek esetén az újrabeszerzési érték,

e) Olyan vagyontárgyak esetén, amelyeknél az új érték vagy a műszaki avult érték nem értelmezhető (pl. értékálló in- góságok, képző-, ill. iparművészeti alkotások, történelmi- illetve eszmei értékkel bíró tárgyak) a forgalmi érték vagy bruttó nyilvántartási érték; megállapodás hiányában a for- galmi érték,

f) Élőállatok esetén a bruttó nyilvántartási érték.

10.4.2. Az 10.4.1. a) és b) pontokban meghatározott vagyon- tárgyak nem biztosíthatók új értéken abban az esetben, ha műszaki avultságuk meghaladja a 50%-ot.

10.4.3. Az alábbiakban felsorolt vagyontárgyakra kizárólag a következő értékelési módok alkalmazhatók:

a) Készpénz esetén a névérték,

b) Értékcikk esetén a névérték, használati jogot vagy díjat megtestesítő vagyontárgyak (pl.: telefonkártya) esetén az újraelőállítási költség,

c) Értékpapír, betétkönyv, takarékkönyv esetén az újraelőál- lítási költség, illetve a hirdetményi eljárással kapcsolatos költség.

10.4.4. Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén – eltérő meg- állapodás hiányában – a biztosító a vagyontárgy műszaki avult értékét fizeti meg.

10.5. A biztosítási ajánlat és annak mellékletei tartalmazzák a biztosított vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti, telephelyen- ként megbontott biztosítási összegét. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy választott mód- szer szerint meghatározott értékét (lsd. még túlbiztosítás).

10.6. Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor hatá- rozható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyon- csoport biztosítva van. Egyedi vagy tételenként biztosított va- gyontárgyak biztosítása esetén külön listát kell mellékelni. A készletek esetében a biztosítási időszak folyamán előforduló legmagasabb értéket kell meghatározni.

10.7. Ha a biztosított egy vagyoncsoporton belül eltérő ér- tékelési módokat alkalmaz, az érintett vagyoncsoportot va- gyontárgyanként tételesen részleteznie kell, azonosítható mó- don feltüntetve az egyes vagyontárgyak biztosítási összegét és a vagyontárgyak értékelésének módját.

10.8. A biztosító a biztosított kockázatok tekintetében a biz- tosítási összegen belül korlátozhatja felelősségét szolgáltatási (első kockázatra szóló) limit alkalmazásával. A szolgáltatási li-

mit ebben az esetben az adott kockázatra vállalt szolgáltatási felső határ, téríthető maximális összeg.‌‌‌

10.8.1. Betöréses lopás és rablás kockázatok vonatkozásá- ban a biztosító a szolgáltatási limitet a biztosítási összeg szá- zalékos arányában is meghatározhatja. Ebben az esetben a biztosító kockázatviselésének felső határa káreseményenként legfeljebb a teljes biztosítási összeg szerződésben meghatá- rozott százalékos hányada (hányadrész-biztosítás).

10.9. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezde- ményezheti. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásával jár együtt.

10.10. A biztosítási összegek telephelyek és vagyoncsopor- tok között nem csoportosíthatók át.

11. BIZTOSÍTHATÓ MELLÉKKÖLTSÉGEK

11.1. A biztosító – a biztosítási szerződésben megjelölt első kockázati összeg erejéig, de legfeljebb az egyes kockázatvi- selési helyek (telephelyek) vagyonértékének 10%-ig - megfi- zeti a biztosítási összegen felül a biztosítási események foly- tán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a következők szerint:

a) az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tulaj- donban az oltás, mentés során keletkezett károkat is –, amennyiben azok a biztosítottat terhelik,

b) a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során nem kerültek beszá- mításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a fel nem használható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel,

c) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy azok hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések következté- ben felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyon- tárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dú- colással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges hatósági kényszer kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,

d) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgála- ti (laboratóriumi), valamint az esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájáru- lásával történt,

e) a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezé- si és szakértői költségeket,

f) a takarítás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a biz- tosított vagyontárgyak megóvásával, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel,

g) a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszá- molása/helyreállítása során berendezések le-vagy vissza- szerelésével kapcsolatban merültek fel.

11.1.2. A javítási és helyreállítási költségek csak indokolt eset- ben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többlet- költségeit, valamint a felhasználásra kerülő anyagok, szerkeze- tek sürgős szállításának, illetve gyártásának többletköltségeit.

12. AZ ELŐGONDOSKODÁS

12.1. A biztosító - a biztosítási szerződésben megjelölt összeg erejéig, de legfeljebb az egyes kockázatviselési helyek (telep- helyek) vagyonértékének 10%-ig – automatikusan kiterjeszti a fedezetet a biztosítási időszak alatt újonnan beszerzett vagyon- tárgyakra, valamint az év közben történt értéknövelő beruhá- zás(ok)ból adódó értéknövekményre.

12.2. Az előgondoskodási biztosítási összeg a tárgyi eszkö- zök biztosítási időszakon belüli érték emelkedésére

a) épületeknél és építményeknél az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra,

b) műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, gépek esetében az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre,

c) készletek esetén a biztosítási összeg és az aktuális csúcsérték közötti különbözetre

határozható meg.

12.3. Az előgondoskodási fedezet nem terjed ki a vagyontár- gyak helytelen, téves vagy rossz közlése

következtében előálló alulbiztosítottságra, az infláció okozta értékcsökkenésre és nem vonatkozik a szerződésben megál- lapított szolgáltatási limitekre.

12.4. Biztosított káresemény esetén a biztosított vagyoncso- portok/vagyontárgyak biztosítási összege az előgondosko- dási biztosítási összeg mértékének arányában kiegészül. A telephelyi, vagyoncsoportonkénti előgondoskodási biztosítási összegek más telephelyre és más vagyoncsoportra nem cso- portosíthatók át.

12.5. Az előgondoskodási fedezet létesítése nem mentesíti a biztosítottat az általános szerződési feltételek 17.2. pontjában foglalt változás-bejelentési kötelezettség alól. A fentiekben meg- fogalmazott előgondoskodási fedezet a biztosítási szerződés következő fordulónapjáig érvényes, amikor is a változásokat a biztosító felé be kell jelenteni. Amennyiben a bejelentés elmarad, a biztosítás a továbbiakban az eredeti ajánlat szerint él tovább.

13. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEK ÉS DÍJAK ÉVENKÉNTI MÓDOSÍTÁSA

A Biztosító az évforduló előtt 60 nappal kezdeményezheti a biztosítási összegek és díjtételek módosítását, amikor javas- latot tesz a következő tartamra vonatkozó díjra.

13.1. AZ ÉRTÉKKÖVETÉS

A vagyontárgyak értékében bekövetkezett változás követése érdekében a biztosító új értéken biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét és ezáltal a biztosítási díját – a kárgya- koriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).

A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval, az ér- tékkövetés mértékével változik (továbbiakban: értékkövetés).

Az indexálás módja:

a) A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerződőt az index mérté- kéről, a módosított biztosítási összegről és díjról.

b) Az indexálás elfogadása esetén a szerződőnek teendője nincs, a szerződés a következő biztosítási időszak kezde- tétől indexálva él tovább.

c) Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak megfelelő- en felmondhatja.‌

Az indexálás mértéke:

A módosítás a biztosító vagyonbiztosításaival biztosítható va- gyontárgyak különböző körére a KSH által „Az ipar belföldi értékesítésének árindexei” illetve „Az építőipar termelői árin- dexei” a tárgyévet megelőző novemberében megállapított adatok alapján történik, amelyekből a biztosító súlyozott átla- gindexet képez. A biztosító az értékkövetés számítását évente egyszer az előzőekben meghatározott módon végzi azzal a kikötéssel, hogy a biztosító ettől +/–5%-os mértékkel eltérhet Az indexálás keretében a biztosítási és szolgáltatási összegek és díjak egymással egyenesen arányosan változnak. Az indexálás nem helyettesíti a biztosított vagyontárgyak értékének egyéb ok- ból bekövetkező változásait (beruházás, új eszközök vásárlása, régi eszközök cseréje, készletek bővítése, egyéb értékemelke- dés- vagy csökkenés stb.). A szerződéses adatokban bekövet- kezett változásokat a változás-bejelentési kötelezettség alapján a biztosítónak haladéktalanul, írásban be kell jelenteni.

A biztosító az indexálás alkalmazása esetén sem tekint el az alulbiztosítottság vizsgálatától és indokolt esetben az arányla- gos térítés alkalmazásától.

Nem indexálódik(nak)

a) a szerződésben foglalt szolgáltatási limitek (kivéve a hányad- rész összegét betöréses lopás, rablás biztosítás esetén),

b) a vagyonbiztosításban biztosított értékcikkek vagyoncso- porthoz tartozó vagyontárgyak,

c) az elektronikus berendezések és készülékek biztosítása,

d) járművek értéke

e) a küldöttrablás,

f) az üzemszünet,

g) a szállítmánybiztosítás, és

h) a felelősségbiztosítás biztosítási összegei és díja.

13.2. DÍJKORREKCIÓ

A Biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozóan jo- gosult írásbeli javaslatot tenni az egyes vagyoncsoportokhoz tartozó díjtételek, a vagyoncsoportokhoz tartozó kiegészítő szolgáltatások, valamint a kiegészítő biztosítások díjainak egyoldalú módosítására.

A javaslatban a biztosító arról tájékoztatja a szerződőt, hogy a biztosítási szerződésben vállalt szolgáltatásait milyen bizto- sítási díj megfizetése esetén tudja a következő biztosítási idő- szakban vállalni. A díjtétel emelés esetén a biztosítási összeg nem változik.

Díjtétel emelésének módja:

a) A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerződőt a javasolt díjtéte- lek és tételes díjak mértékéről és a díjról.

b) A javaslat elfogadása esetén a szerződőnek teendője nincs, a szerződés a következő biztosítási időszak kezde- tétől megváltozott mértékű biztosítási díjjal él tovább.

c) Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosí- tásokkal a szerződést nem kívánja fenntartani, a szerző- dést a biztosítási évfordulóra, – az évfordulót megelőzően

30 napos felmondási idő figyelembevételével – írásban felmondhatja.

Díjtétel emelésének mértéke:

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés követke- ző évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 50%-os mértékben kerülhet sor.

Díjmódosítási okok:

• külső szolgáltató partnerek díjainak változása,

• szerződéssel kapcsolatos adminisztrációs és egyéb költ- ségek, különösen a viszontbiztosítás díjának változása,

• árfolyam változása,

• adót és közterheket érintő jogszabályváltozások.

14. ALULBIZTOSÍTÁS ÉS TÚLBIZTOSÍTÁS

14.1. Alulbiztosítás és túlbiztosítás vagyonbiztosítás ese- tén

14.1.1. Ha a szerződő által meghatározott biztosítási ösz- szeg alacsonyabb, mint az arra a vagyoncsoportra vá- lasztott értékmeghatározással számított káridőponti tényleges összeg, a biztosító aránylagos térítést alkal- maz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási összeg meghatá- rozásának módszere szerint megállapított értékhez.

14.1.2. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értéké- nek arányában köteles megtéríteni.

14.1.3. Az alulbiztosításra vonatkozó szabályokat a szer- ződésben kikötött szolgáltatási limitekre is alkalmazni kell.

14.1.4. Amennyiben a biztosítási összeg az adott vagyon- tárgy/vagyoncsoport biztosítási értékénél (a biztosított vagyontárgy választott módszer szerint meghatározott értékénél) kevesebb, mint 10%-kal kisebb, a biztosító az alulbiztosítás szabályait nem alkalmazza.

14.1.5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege a válasz- tott módszer szerinti értéket meghaladja, akkor a mód- szer szerinti értéket meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis (túlbiztosí- tás), és a díjat megfelelően le kell szállítani.

14.2. Alulbiztosítás és túlbiztosítás felelősségbiztosítás esetén

14.2.1. Ha a felelősségbiztosítás biztosítási díjának szá- mításához a szerződő által a vállalkozói felelősségbizto- sítások kiegészítő általános szerződési feltételei alapján megadott pénzügyi mutató alacsonyabb, mint az éves beszámolóban, illetve az éves egyszerűsített beszámo- lóban ekként nyilvántartott összeg, akkor a biztosító az okozott kárral kapcsolatban olyan arányban mentesítheti a biztosítottat a kár megtérítése alól, ahogy a szerződő által közölt/megadott pénzügyi mutató az éves beszámo- lóban, illetve az éves egyszerűsített beszámolóban ek- ként nyilvántartott összeghez aránylik.

14.2.2. Amennyiben a biztosítási díj megállapításánál alkalmazott (lsd. 14.2.1. pont) pénzügyi mutató az éves beszámolóban, illetve az éves egyszerűsített beszámo- lóban ekként nyilvántartott összegnél kevesebb, mint 10%-kal kisebb, a biztosító az alulbiztosítás szabályait nem alkalmazza.‌‌‌

14.2.3. Amennyiben a biztosítási díj megállapítása nem pénzügyi mutató vagy tervezett pénzügyi mutató alapján történik (pl. kezdő vállalkozás), kárrendezésnél a biztosí- tó az alulbiztosításra nem hivatkozhat.

14.2.4. Ha biztosítás díjának számításához megadott pénzügyi mutató magasabb, mint az éves beszámoló- ban, illetve az éves egyszerűsített beszámolóban ekként nyilvántartott összeg, akkor a biztosítás díját a nyilván- tartott összeg alapján újra kell számolni és a közölt/hi- bás, valamint a nyilvántartott/helyes pénzügyi mutató különbségére számított díjra a szerződő jogosult.

15. ÖNRÉSZESEDÉS

15.1. A biztosítási kötvényben feltüntetésre kerülő, abszo- lút összegben vagy százalékban meghatározott mértékű önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biz- tosított minden káresemény kapcsán önmaga visel.

15.2. A biztosító kár esetén a kártérítési, illetve felelősség- biztosítások esetén a szolgáltatási összeget az önrésze- sedés levonásával határozza meg. A biztosító az önrésze- sedést a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett minden egyes káreseménynél figyelembe veszi.

16. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

16.1. A biztosító a díjat az egyéves biztosítási időszakra, koc- kázatarányosan állapítja meg. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.

16.2. Az éves díj részletekben is megfizethető, a részletfizetés gyakorisága lehet havi, negyedéves és féléves. Részletfizetés esetén a biztosító pótdíjat számíthat fel. A díjfizetés gyakorisá- gát és esedékességét a szerződés rögzíti.

16.3. A biztosítás első díja a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor ese- dékes. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az idő- szaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a bizto- sítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó útján. Banki átutalás választása esetén a kötvényszámot fel kell tüntetni a megjegyzés rovatban azo- nosítás céljából.

16.4. A biztosító és a szerződő az első biztosítási díj megfize- tésére díjhalasztásban állapodhatnak meg. A halasztott első díj a megállapodás szerint esedékes.

16.5. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerződés dí- ját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj). Az egyszeri díjat a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. Az egy évnél rövidebb időtartamra kötött szerződéseknél rész- letfizetési megállapodás nem köthető.

16.6. Ha a szerződő az első díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamatmentes előlegként kezeli. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a részére befizetett összeget az ajánlat visszautasításától számított 15 napon belül visszautalja a szerződőnek.

16.7. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befize- tésével többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befizetett díjtöbbletet a biztosító a következő időszak bizto- sítási díjába beszámítja, vagy a szerződő kérésére az összeg biztosítóhoz történő beérkezéstől számított 60 napon belül a szerződőnek visszafizeti.

16.8. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a bizto- sító szolgáltatása kimeríti a biztosítási összeget/limitet, a biztosítási időszakra járó teljes díj – a ténylegesen meg- állapított kárösszeg erejéig – a biztosítási esemény be- következésének időpontjában esedékessé válik, és a biz- tosító jogosult e díjat az esetleges díjhátralékkal együtt a szolgáltatásába beszámítani.

16.9. A vagyonbiztosítási kockázat elvállalását és a biztosítási díj képzését befolyásoló tényezők:

a) a különös feltételek szerint vállalt kockázat természete,

b) a biztosított által végzett tevékenység,

c) fedezeti kiterjesztések,

d) az önrészesedés mértéke,

e) a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,

f) a biztosítás tartama,

g) a biztosítási összeg,

h) 5 évre visszamenőleg a bekövetkezett károk adatai (kár- előzmény),

i) a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felmérésé- hez megadott egyéb adatok,

j) a veszélyközösség jellemzői.

16.10. A 16.9. pontban felsorolt adatok változása a biztosítási díj változását vonhatja maga után.

17. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A szerződő/biztosított kötelezettségei

17.1. KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG

17.1.1. A biztosított tevékenység(ek)et a biztosított cégjegy- zékében felsorolt tevékenységei alapján kell meghatározni. A szerződő valamennyi biztosítani kívánt tevékenységét köteles megnevezni. A biztosítási kötvényen meg nem nevezett te- vékenységek, illetve az ezen tevékenységek folytatása során okozott károk nem biztosítottak.

17.1.2. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett.

17.1.3. A szerződő az első biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj meghatározásához szükséges adatokat cég- szerűen aláírt adatközlő/kérdőív kitöltésével vagy ezzel egyen- értékű, a kért adatokat tartalmazó más nyilatkozattal köteles a biztosítónak megadni.

17.1.4. A szerződő/biztosított köteles – a biztosító kérésére

– a biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés,

a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

17.1.5. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezett- ségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

17.1.6. A közölt adatok valóságtartalmáért a szerződő és a biz- tosított felelős. A közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére lehetővé kell tenni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a szerző- dőt (biztosítottat) a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

17.1.7. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási ese- mény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szer- ződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

17.2. A VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

17.2.1. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges, illetve a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerződő/biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövet- kezésüktől számított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni.

17.2.2. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb vál- tozások többek között:

a) a szerződésben rögzített adatok megváltozása – (felelős- ségbiztosítás esetén különös tekintettel a biztosított nettó éves árbevételére és a munkavállalók létszámára),

b) vagyonérték-változás,

c) a tevékenység jellegének megváltozása,

d) új alaptevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése,

e) a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

f) épületszerkezet, üzem, műhely átalakítása, technológia módosítása,

g) a kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerének módosu- lása,

h) új üzem, telep létesítése, új vagyontárgy beszerzése,

i) a káresemény lehetséges, várható bekövetkezésére utaló jelek észlelése,

j) az üzemek, berendezések legalább háromhavi időtartam- ra történő – nem idényszerű – leállítása (átmeneti szünetel- tetés) vagy a termelésből való végleges kivonása,

k) az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbe- adása,

l) a vagyontárgyak telephelyek közötti átcsoportosítása,

m) a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítása,

n) a jelen szerződés alapján biztosított vagyontárgyakra to- vábbi biztosítás megkötése.

17.2.3. A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.

17.2.4. A szerződő köteles továbbá bejelenteni, amennyiben székhelye, levelezési címe, e-mail címe, telefonszáma vagy bankszámlaszáma megváltozik. A biztosító jogosult az általa ismert utolsó levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, tele- fonszámra, valamint értesítési címre mindaddig joghatályosan nyilatkozatot vagy értesítést küldeni, illetve a megadott bank-

számlaszámra mindaddig joghatályosan kifizetést teljesíteni, amíg a levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefon- számra, bankszámlaszámra vagy értesítési címre vonatkozó- an változás-bejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.

17.3. A közlésre, illetőleg a változás-bejelentésére irányuló kö- telezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bárme- lyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kel- lett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

17.4. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás-beje- lentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesek- kel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás-bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

17.5. KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

17.5.1. A szerződő/biztosított a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül, felelősségbiztosítás esetén 30 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban, személye- sen vagy telefonon bejelenteni. Telefonos bejelentés esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.

A kárbejelentést a szerződő/biztosított az alábbi elérhetősé- gek valamelyikén teheti meg:

− levélben a biztosítónak a biztosítási szerződésben megha- tározott címére,

− a xxx.xxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx internetes ol- dalon,

– e-mailen a xxxxxxxxx@xxxxxx.xx címen,

− telefonon a x00-0-000-0000 számon,

− ügyfélszolgálati irodáinkban személyesen.

17.5.2. A szerződő/biztosított a tudomására jutástól számított 30 munkanapon belül köteles továbbá a biztosítónak írásban, személyesen vagy telefonon bejelenteni, ha a felelősségbiz- tosítási szerződésben meghatározott tevékenységével kap- csolatban olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre alapot adhat.

17.5.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

b) a károsodott vagyontárgyak megnevezését, helyét, be- csült értékét,

c) a kárfelvételi jegyzőkönyvet,

d) a károsult személyét és a keletkezett kártérítési és sére- lemdíj iránti igényt,

e) a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját,

f) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve pol- gári peres eljárásról való tájékoztatást,

g) az előző naptári évi, a felelősségbiztosítási díjszámítás alapját képező adatot (pl. alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel),

h) a sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához − vagy ahhoz, hogy azokat a biztosító kezel- hesse − a sérült hozzájárulása szükséges (személyes ada- tok védelme),

i) a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést, a leltárívet, a költségszámításokat, bérleti szerződést, építési enge-

délyt, statikusi szakvéleményt, műszaki leírást, gazdasá- gossági számítást, önkormányzati hatósági bizonyítványt, feljelentést, bírósági ítéletet, kölcsönadási szerződést,‌

j) ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titok- gazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot meg- ismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje,

k) ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat,

l) a biztosító megtérítési igényének érvényesítéséhez szük- séges adatokat, dokumentumokat,

m) a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasításá- ra vonatkozó nyilatkozatát,

n) a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszámát,

o) a biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, dokumentumokat az 1. sz. melléklet szerint.

17.5.4. Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rablás, tűz stb.) igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltóság, munkaügyi felügyelőség stb.) is azon- nal értesíteni kell és a biztosító rendelkezésére kell bocsáta- ni az önkormányzat hatósági bizonyítványát vagy az önkor- mányzati tűzoltóság igazolását. Betétkönyvek, értékpapírok károsodása vagy eltűnése esetén a szerződő köteles hala- déktalanul zároltatni a kifizetést és megindítani a hirdetményi eljárást.

17.5.5. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerző- dő/biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszo- nyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekö- vetkezésének, a kártérítési összeg megállapításának elbírálá- sához szükségesek.

17.5.6. Felelősségbiztosítási biztosítási esemény esetén a jo- galap elbírálásának és/vagy a kártérítés, illetve sérelemdíj nagy- ságának megállapítása érdekében a biztosító kérheti a hatóság vonatkozó határozatának az eredeti és/vagy hiteles másolatát.

17.5.6.1. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szük- séges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót se- gíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények érvényesí- tésének elhárításában.

17.5.7. A biztosítottnak a bizonyítás általános szabályai sze- rint joga van a fenti vagy 1. melléklet szerinti okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a köve- telésének érvényesítése érdekében.

17.5.8. A bejelentési határidők elmulasztása esetén a biz- tosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényeges kö- rülmények kideríthetetlenné válnak.

17.6. KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

17.6.1. A szerződő és a biztosított köteles az adott helyzet- ben általában elvárható magatartást tanúsítani a károk meg- előzése és elhárítása érdekében, s ezzel összefüggésben a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre,

karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonat- kozó szakmai előírásokat mindenkor be kell tartania, köteles továbbá a káresemény bekövetkezésekor a biztosító utasítá- sa, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményei szerint a kárt enyhíteni.

17.6.2. A biztosított köteles az elektromos víz- és gázvezeté- kek, valamint a hozzájuk kapcsolódó berendezések, készü- lékek, továbbá a biztonságtechnikai berendezések karban- tartásáról gondoskodni, a hatósági és építészeti előírásokat betartani. A biztosított köteles az üzemen kívüli épületek ve- zetékeit, berendezéseit, felszereléseit elzárni. Fűtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik.

17.6.3. A biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott va- gyonvédelmi rendszer megfelelő működéséről és folyamatos karbantartásáról.

17.6.4. A károk megelőzésére, elhárítására és enyhítésére a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határoza- tok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai és a biztosító előírásai mindenkor irányadók.

17.6.5. A veszélyhelyzet közvetlen elhárítását követően a biz- tosított is javaslatot dolgozhat ki a kár enyhítésére, és a tervet a biztosítóval egyezteti. Ha a biztosító műszakilag egyenér- tékű, de gazdaságosabb megoldást javasol a kár enyhítésére, és ettől a megoldástól a biztosított eltér, a többletköltségeket a biztosító nem téríti.

17.6.6. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

17.7. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

17.7.1. A biztosító a károkat a biztosítási szerződési feltéte- lekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

17.7.2. A biztosított felelősséget elismerő nyilatkozata önma- gában nem kötelezi a biztosítót az okozott kár megtérítésére, a biztosító a biztosított felelősségét minden esetben vizsgálja.

17.7.3. A biztosító maga, illetve képviselője, megbízottja útján jogosult akár a helyszínen ellenőrizni a kármegelőzésre vo- natkozó intézkedések végrehajtását, a kockázati viszonyokat befolyásoló körülményeket és a szerződő/biztosított által szol- gáltatott adatok helyességét.

17.7.4. Amennyiben a kárrendezési eljárás során megállapí- tást nyer, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott biz- tosítási esemény történt, a jogalap tisztázott, de nem érkezett be minden kárrendezéshez szükséges irat a biztosítóhoz, a biztosított kérésére a biztosító a várható szolgáltatási összeg 80%-ig kárelőleget folyósíthat.

17.7.5. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

18. A BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT JELENTŐS NÖVEKEDÉSE

18.1. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények, így

különösen a kockázati körülmények változását közlik vele, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül írásban ja- vaslatot tehet a szerződés módosítására (beleértve a biztosí- tási díjtételek módosítását is), illetőleg – ha a kockázatot koc- kázatvállalási irányelvei alapján nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.‌‌

18.2. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon be- lül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

18.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 18.1. és 18.2. pontokban írt jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

18.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körül- mény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb biztosítási díj elle- nében vállalná a kockázatot, vagy a biztosítási feltételek értel- mében a kockázatot nem vállalhatja.

19. A FEDEZETFELTÖLTÉS

A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít.

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási ösz- szeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken.

20. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

20.1. A biztosító a károkat eseményenként és évenként a szerződésben kockázatviselési helyenként (telephelyenként), ezen belül vagyontárgyanként, vagyoncsoportonként, továb- bá a mellékköltségekre megjelölt felső összeghatárig (együtt: biztosítási összeg), figyelembe véve az esetleges előgondos- kodás összegét, az önrészesedéssel csökkentve téríti meg postai vagy banki átutalással – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyoncsoportok milyen értékelési mód szerint kerül- tek meghatározásra.

20.2. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosított- nak igazolnia kell tulajdonjogát, idegen vagyontárgyak esetén birtoklási jogcímét (bérlet, bizomány, letét, lízing, feldolgozás, javítás, megmunkálás stb.), továbbá meg kell neveznie a tulaj- donos személyét.

20.3. A szerződő/biztosított a biztosítási esemény helyszínét és a károsodott vagyontárgy állapotát a káreseményt köve- tő 5 napon belül, illetve, a biztosítói kárszemle megkezdéséig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathatja meg.

20.4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű vál- toztatás következtében a biztosító számára – fizetési köte- lezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmé- nyek tisztázása vált lehetetlenné, kötelezettsége nem áll be.

20.5. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdi meg a kárrendezést, a bizto- sított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, beren- dezéseket azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

20.6. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár ösz- szegszerűségének bizonyítása a biztosítottat terheli.

20.7. A károk felmérése, megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felso- rolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

20.8. A biztosítottnak az egy káreseményből származó ká- rok helyreállításával kapcsolatos anyag-, munkabér-, vala- mint egyéb költségeket elkülönítetten (külön munkaszámon) kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelező útján – vagy mind a két módon, vegyesen – történik.

20.9. A káreseménnyel összefüggésben idegen tulajdonú va- gyontárgyakat ért károk kivizsgálását és összegszerű meg- állapítását a szerződő felek csak a károsult vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik. Az egyes vagyoncsopor- tokra vonatkozó biztosítási összegeket a károk térítése alkal- mával vagyontárgyanként kell értékelni.

20.10. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben fizeti meg, ha a biztosított bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy helyreállítása vagy újjáépítése so- rán felmerült, és a biztosító kérésére tett nyilatkozata szerint ÁFA-visszaigénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogosult (vállalkozás esetén ennek igazolása szükséges).

20.11. Amennyiben a biztosító az ÁFÁ-t is megfizeti, a biz- tosító szolgáltatása akkor sem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényes kötvé- nyen a károsodott vagyontárgyra meghatározott az esetleges előgondoskodással növelt biztosítási összeget.

20.12. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezett- ségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következ- ményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgal- miadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegé- nek megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alap- xxx xxxxxxxxx kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó ösz- szegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

20.13. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy utánpótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak meg- felelő helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg az előző pontokban foglaltaknak megfelelően.

20.14. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károso- dottal azonos műszaki paraméterekkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológi- ából eredő értéknövekedést a szolgáltatási összegből levonja.

20.15. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kí- vül más egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító csak olyan mértékben nyújt szolgáltatást, amely biztosítási esemény következménye.

20.16. Az értékesíthető vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét a biztosító a kár összegéből levonja.‌

20.17. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben ható- sági eljárás volt folyamatban, úgy az eljárás során hozott ha- tározatot köteles a biztosított a biztosítónak bemutatni.

20.18. Ismétlődő elemi károk

Egyetlen biztosítási eseménynek minősülnek az alábbiakban felsorolt időtartam alatt bekövetkező alábbiakban felsorolt elemi károk:

a) a hetvenkettő (72) órán belül ismételten bekövetkező jég- verés, zivatar vagy tornádó, hurrikán, orkán, tájfun, trópusi ciklon, forgószél, vihar, felhőszakadás,

b) az ötszáznégy (504) órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanaz az egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas ví- zállás okoz,

c) a százhatvannyolc (168) órán belül ismételten bekövetkező földrengés, földmozgás, szökőár, vulkánkitörés, tenger- rengés, továbbá e biztosítási esemény/ek valamelyikéből kialakuló, vagy e biztosítási esemény/ek miatt bekövetke- ző, valamint a fentiekben nem említett, egyéb elemi kárnak minősülő esemény/ek,

amennyiben a bekövetkező biztosítási eseményre biztosítási fedezet kiterjed.

20.19. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett tettesek kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illet- ve a bírósági ítélet meghozataláról a biztosított a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles a biztosítót írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

20.20. A biztosító a kárrendezéshez nélkülözhetetlen doku- mentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a szolgáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül a biztosítási szol- gáltatásra jogosult személynek:

a) kellően megindokolt javaslatot tesz a szolgáltatására azok- ban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezett- ségének fennállását és a szolgáltatásának mértékét jog- címenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indokolással ellátott választ ad a szolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre azokban az esetekben, ami- kor a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem egyértelmű vagy a teljes szolgáltatását összegszerűen nem állapította meg.

Ha a kár kapcsán a biztosító járadék egyösszegű megváltá- sát kezdeményezi, úgy ezzel egyidejűleg a biztosító köteles tájékoztatást adni a járadék megváltási tőkeösszegének je- lenértékéről, melynél kisebb összegért a járadék nem váltható meg.

21. A SZOLGÁLTATÁS MÉRTÉKE

A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító – a bizto- sítási összeg meghatározása módszerének, illetve a vagyon- tárgyak biztosítási összegének megfelelően – a következők szerint nyújt szolgáltatást:

21.1. Tárgyi eszközök (épület, építmény, gép, berendezés, fel- szerelés) teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gaz- daságtalan javíthatóság) a biztosító a biztosítási összeg alap- jául szolgáló értékelési mód szerinti értéken térít.

21.2. Tárgyi eszközök teljes kára esetén a biztosító a műszaki avult értéket téríti meg

a) mindaddig, amíg a tárgyi eszköz pótlásra, illetve újjáépítés- re nem kerül,

b) amennyiben a tárgyi eszköz avultsága a 50%-ot eléri vagy meghaladja.

21.3. Új értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén a helyreállítási költséget fizeti a biztosító.

21.4. Műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban ke- letkezett részleges kár esetén a helyreállítási költséget, csök- kentve azt a károsodott vagyontárgy illetve a vagyontárgy ká- rosodott része káridőponti technikai avultságának megfelelő százalékkal.

21.5. Forgalmi értéken biztosított vagyontárgyak részleges kára esetén a javítási, helyreállítási, restaurálási költséget fizeti a biztosító. A biztosító nem fizeti meg azonban az épület mű- emlék jellegéből adódó többletköltségeket.

21.6. Bruttó nyilvántartási értéken biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett részleges kár esetén a javítási, helyreállítási költséget, csökkentve azt a károsodott vagyontárgy bruttó nyil- vántartási értékének és káridőponti új értékének arányában.

21.7. A nem aktivált – építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházásokban keletkezett károk térítése:

a) teljes kár esetén a készültségi foknak megfelelő, ténylege- sen felmerült költségek térülnek,

b) részleges kár esetén a javítási költség, a káridőpontig ténylegesen felmerült költségek erejéig.

21.8. A biztosított által előállított és befejezetlen termelésben, anyagokban, félkész- és késztermékekben, árukban keletke- zett károk esetén a biztosító a készültségi foknak megfelelő költségráfordítást (önköltséget) téríti meg, a térítés mértéke azonban nem lehet magasabb, mint a piaci beszerzési ár.

21.9. A vásárolt készletek, alapanyagok, félkész termékek té- rítése beszerzési áron történik.

21.10. Nem a biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) gön- gyölegek térítése – a biztosítási összegen belül – betétdíjon történik.

21.11. A biztosított tulajdonát képező egyéb vagyontárgyak, prototípusok, minták, modellek, műszaki fejlesztési alapból fedezett vagyontárgyak térítése külön listán feladott biztosítási összeg alapján történik.

21.12. A biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kezelésre, megőrzésre, megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, tárolás- ra, javításra szerződéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelő – idegen vagyontárgyakat (épületeket, épít- ményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, készülé- keket és egyéb vagyontárgyakat) a biztosító – egyéb megálla- podás hiányában – káridőponti avult értéken téríti meg.

21.13. A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi esz- közök kárát a műszaki avult értékig téríti meg a biztosító. A lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok bruttó nyilvántartási értékét.

21.14. Értékcikk‌‌

a) megsemmisülése esetén a névértéket, sorszámmal (vagy egyéb azonosító jellel) azonosítható értékcikk esetén az újraelőállítási költséget;

b) eltűnése esetén a névértéket, minden olyan értékcikk ese- tén, amely használati jogot vagy díjat testesít meg (pl.: te- lefonkártya), a biztosító a funkció letiltásával kapcsolatos költséget téríti meg.

21.15. Értékpapírok, betétkönyvek, takarékkönyvek

a) megsemmisülése esetén az újraelőállítási költséget,

b) eltűnése esetén a hirdetményi eljárással kapcsolatos költ- séget.

21.16. Élőállatok sérülése esetén a biztosító a károkat a dara- bonként meghatározott nyilvántartási érték erejéig az esetle- ges vágóhídi megtérülés levonásával téríti meg.

21.17. A dolgozók személyes használati tárgyaiban a biztosí- tás helyszínén belüli káresemény esetén, a biztosító a káro- kat káreseményenként 50 000 Ft/fő összegig, káronként és évente összesen 1 000 000 Ft összegig téríti meg.

21.18. A biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, ha a kár becsült összege nem haladja meg a telephelyi biztosítási ösz- szeg 5 százalékát, és/vagy az 500 000 forintot, amelyik kisebb.

21.19. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosí- tási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekö- vetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken.

22. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE; A SZERZŐDÉS FELMONDÁSA; A SZERZŐDÉS ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE

22.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.

22.2. A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűnhet meg:

22.2.1. Felmondás: A határozatlan tartamú biztosítási szer- ződést a felek – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási idő- szak végére írásban bármikor felmondhatják.

22.2.2. Díj nemfizetés: Ha a szerződő az első biztosítási díjat annak esedékességétől számított 30 napon belül – vagy halasztott díjfizetés esetén a megállapodás szerinti határidőig – nem egyenlíti ki, akkor a biztosítási szerző- dés a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges ha- tállyal megszűnik.

22.2.2.1. A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a kockázatviselés az esedé- kesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ha ad- dig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díj- halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban a szerződőt fel nem szólította. Ebben az esetben a póthatáridő eredménytelen eltelté- vel a szerződés az esedékesség napjára visszamenő ha- tállyal megszűnik.

22.2.2.2. Ha az esedékes díjnak csak egy része került meg- fizetésre, a szerződés – változatlan biztosítási összeggel – a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

22.2.2.3. A díj nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító visszautalja.

22.2.2.4. Abban az esetben, ha a szerződés a folytató- lagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 6 hónapon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés hely- reállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

22.2.2.5. Tartamengedmény: A felek megállapodhatnak abban, hogy a szerződő legfeljebb 3 évre lemond a szerző- dés felmondásának jogáról. Ebben az esetben a biztosító tar- tamengedményt adhat, melynek mértékét az ajánlaton és a kötvényen rögzítik.

A biztosító, a szerződő által a tartam lejárta előtt történő fel- mondás vagy díj nemfizetés miatti megszűnés esetén jogosult az addig általa nyújtott kedvezmény visszafizetését követelni a szerződőtől, amit a szerződő a megszűnéstől számított 30 na- pon belül egy összegben köteles megfizetni a biztosító részére.

22.2.3. Érdekmúlás, lehetetlenülés: Ha a biztosítás ha- tályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás napjával megszűnik.

22.2.3.1. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő

22.2.3. pont szerint jogkövetkezmények alkalmazandók abban az esetben is, ha az érdekmúlás kizárólag a bizto- sított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következ- ménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már koráb- ban is az új tulajdonos birtokában volt.

22.2.4. Közös megegyezés: A biztosítási szerződés közös megegyezéssel bármikor megszüntethető az erről szóló meg- állapodásban szereplő időponttól.

22.2.5. Határozott tartam esetén: A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor, a kötvényben megjelölt időpontban megszűnik.

22.2.6. A biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén je- len feltétel 18.1 és 18.2. pontjában foglaltak szerint.

22.3. Ha a szerződés a biztosítási esemény bekövetkezte mi- atti érdekmúlással (pl. totálkár) szűnt meg, a biztosítót megil- leti annak a biztosítási időszaknak a teljes díja, amelyben koc- kázatviselése véget ért.

23. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

23.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás-be- jelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosí- tó kártérítési, helytállási kötelezettsége nem áll be, kivé- ve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

23.2. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási ese- mény bekövetkezését a 17.5.1. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges fel- világosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ez által kideríthetetlenné válnak.‌‌

23.3. A biztosító mentesül vagyonbiztosítási szolgáltatá- si kötelezettsége alól abban az esetben is, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetőleg a szerződő fél,

b) velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

c) üzletvezetésre jogosult tagjai, a biztosított vagyon- tárgy megőrzésével, megóvásával megbízott alkalma- zottai, tagjai, illetőleg megbízottai,

d) a biztosított jogi személynek vezető beosztású tiszt- ségviselőjük, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagjuk, munkavállalójuk, vagy megbízottjuk

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

23.4. E szerződés szerint súlyosan gondatlan károko- zásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy

a) hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végezte,

b) tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meg- határozott személyi és tárgyi feltételek hiányában vé- gezte,

c) a kárt súlyosan ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásá- nak hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüg- gésben okozta,

d) a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal- kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével okozta,

e) azonos károkozási körülményekkel visszatérően oko- zott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntet- hető lett volna,

f) a biztosított a kárt a szakmai előírások, belső utasítá- sok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megsze- gésével okozta.

23.5. Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül továb- bá, ha

a) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy, írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének le- hetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szüksé- ges intézkedés hiányában következett be,

b) bíróság jogerős határozata állapítja meg a súlyosan gondatlan károkozás tényét.

23.5. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bár- milyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köte- les a biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.

23.6. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, megilletik mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös

háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosí- tékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

23.7. A biztosított köteles a biztosító megtérítési igényének érvényesítését elősegíteni, az ehhez szükséges informáci- ók, adatok, dokumentumok rendelkezésre bocsátásával. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából szárma- zó következmények a biztosítottat terhelik.

23.8. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosí- tottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megté- rült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

23.9. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett szolgál- tatási összeget vissza kell fizetnie.

24. ELÉVÜLÉS

24.1. A jelen általános szerződési feltételek alapján létre- jött vagyon- és felelősségbiztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövet- keztétől, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb kö- rülmény bekövetkezésétől számított két év.

24.2. Ha jogszabály a jelen szerződési feltételek alapján megkötött szerződésből eredő igények érvényesítésére jogvesztő határidőt állapít meg, és ez két évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvénye- sítésére nem az elévülési határidőkre irányadó rendelke- zés, hanem a jogvesztő határidőt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók.

25. ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI

Az elektronikus kommunikáció akkor vehető igénybe, ha a szerződő az ajánlaton – már érvényes szerződés esetén utó- lagos nyilatkozatával – hozzájárulását adta ahhoz, hogy a biz- tosító a szerződése megkötésével, kezelésével, megszűnésé- vel kapcsolatos kommunikációt elektronikus úton folytathatja. Az elektronikusan küldendő dokumentumok körét a biztosí- tó jogosult meghatározni, és azt a jogszabályi változások és adatvédelmi szempontok alapján bármikor módosíthatja. A biztosító az elektronikus kommunikáció lehetőségét a szerző- dő egyidejű tájékoztatásával visszavonhatja.

Visszavonása esetén a biztosító a tájékoztatást követően pa- pír alapú kommunikációra tér át.

Az elektronikus kommunikáció igénybevételéhez a szerződő- nek szükséges megadnia saját érvényes e-mail elérhetősé- gét és mobiltelefonszámát. A biztosító megküldi a megadott e-mail címre a dokumentumok eléréséhez szükséges linket, valamint a mobiltelefonszámra a belépéshez szükséges egy- szeri jelszót. A dokumentumok a link és az egyszeri jelszó együttes használatával érhetőek el a biztosító által erre a célra létrehozott online Ügyfél Dokumentumtárában.

A szerződő egyidejűleg egy e-mail címet adhat meg, amely- hez egy mobiltelefonszám tartozhat. Amennyiben a szerződő már regisztrált egy e-mail címmel és egy mobiltelefonszám-

mal, úgy a beazonosíthatóság végett a további szerződései regisztrálásához is ugyanezeket kell megadnia.‌‌

A szerződő által megadott e-mail cím valótlanságából vagy hiányosságából, a számítástechnikai eszközök, programok hibáiból, továbbá a biztosító érdekkörén kívül álló egyéb okokból (pl. az elektronikus hírközlési szolgáltatás körében felmerült okok, internetes kapcsolat vagy szoftver hibái, vis maior) eredő károkért, a kívánt joghatások elmaradásáért a biztosító nem tehető felelőssé.

A szerződő vállalja a dokumentumok kinyomtatását, ameny- nyiben azt papír alapon szükséges tárolnia, vagy harmadik fél számára bemutatnia.

Amennyiben az elektronikus kommunikáció csak meghatáro- zott fizetési mód esetén választható, úgy a szerződő vállalja, hogy a biztosítási díjat ennek megfelelően fizeti.

A biztosítás kockázatviselésének folyamatos fenntartása ér- dekében a szerződő a díjat befizetési csekk hiányában is ki- egyenlíti: elektronikusan, online bankkártyás fizetéssel, vagy a kötvényszámra hivatkozva a biztosító honlapján feltüntetett bankszámlára történő átutalással.

A szerződő az e-mail címében és/vagy a mobiltelefonszá- mában bekövetkezett változást köteles haladéktalanul a biz- tosító felé bejelenteni írásban, vagy azonosítást követően a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán. Az adatok módosítására lehetőség van regisztrációt követően az Ügyfélportálon is. A bejelentéseket a biztosító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha az adatok változásának közlése a fenti módok egyikén történt. A biztosító az általa ismert utolsó e-mail címre, valamint mobiltelefonszámra mindaddig joghatályo- san küldhet értesítést, amíg az e-mail címre vagy a mobilte- lefonszámra vonatkozó változás-bejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz, vagy a változás-bejelentés feldolgozása még folyamatban van.

A változást a biztosító a beérkezést követő 5. munkanap 24:00 óráig hajtja végre. Az adatok valótlanságából, hiányosságá- ból vagy a változás-bejelentésének elmulasztásából eredő esetleges károkért, hátrányos jogkövetkezményekért, avagy a kívánt joghatások elmaradásáért a biztosító nem vállal fe- lelősséget.

Ha a szerződéssel kapcsolatos bármely dokumentum nem érkezik meg a szerződőhöz, akkor azt a pótlás érdekében ha- ladéktalanul jelezni kell a biztosító ügyfélszolgálati elérhetősé- geinek egyikén.

Az elektronikus kommunikáció igénybevétele a szerződő ré- széről bármikor visszavonható, melyről a fent megadott mó- dokon tájékoztatnia szükséges a biztosítót. Nem megfelelő e-mail cím, vagy mobiltelefonszám esetén az elektronikus kommunikáció a biztosító részéről visszavonásra kerül.

Abban az esetben, ha az elektronikus kommunikáció igény- bevétele miatt a biztosítás díjából kedvezmény került jóváírás- ra, a visszavonással a kedvezmény megszűnik, és a biztosítá- si díj a szerződési feltételek szerint módosul.

26. EGYÉB

26.1. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.

26.2. A jelen feltételek szerint írásbelinek minősül az írásba foglalt, aláírással ellátott jognyilatkozat, vagy a fokozott bizton- ságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektroni- kus dokumentumba foglalt jognyilatkozat, vagy az e-mail, ill. a fax útján tett jognyilatkozat. A biztosítási szerződés felmon- dása kizárólag postai úton vagy faxon megküldve vagy e-mail mellékleteként megküldött, a nyilatkozatot tevő aláírásával el- látott szkennelt PDF dokumentumba foglaltan érvényes.

26.3. Jelen általános szerződési feltételek, illetve a vonatko- zó ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabá- lyait is ideértve, a magyar jog az irányadó.

26.4. Függő biztosításközvetítő a biztosító kifejezett felhatal- mazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jo- gosult a biztosítótól a szerződőnek vagy biztosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.

26.5. A független biztosításközvetítő a biztosító nevében nem jogosult biztosítási díjat átvenni, valamint a biztosítótól a káro- sultnak járó összeg kifizetésében nem jogosult közreműködni.

26.6. A biztosítási szerződést érintő, a biztosítók által kötele- zően alkalmazandó jogszabály megváltozása esetén, az új, illetve módosult jogszabályi rendelkezés automatikusan a biz- tosítási szerződés részévé válik.

26.7. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, il- letve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés ala- nyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

27. LÉNYEGES ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYBAN ELŐÍRTAKTÓL

A jelen általános szerződési feltételek az alábbiakban térnek el lényegesen a jogszabályban (Ptk.) előírtaktól:

a) Nem fogyasztói szerződés esetén is létrejöhet a biz- tosítási szerződés a biztosító ráutaló magatartásával. (3.6.)

b) Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító a szerződő által tett ajánlatot a beérkezésétől számított tizenöt

(15) napon belül elutasítja, vagy arra nem válaszol, ki- véve, ha a szerződés a biztosító ráutaló magatartásá- val jön létre.(3.8.)

c) Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a fele- lősségbiztosítási díj számításának alapját képező, a biztosított által megadott pénzügyi mutatóhoz képest a valós adatok legalább 10%-kal magasabbak, a biz- tosító jogosult ezen valós adatok alapján a biztosítási szerződés azonnali hatályú módosítását kezdemé- nyezni, és ennek keretében a biztosítási díjat a valós adatok alapulvételével meghatározni, már a folyó biz- tosítási évre vonatkozóan is. A biztosító az így keletke- zett díjkülönbözetet jogosult a szerződőtől követelni. (6.4.)

d) A biztosító fedezetfeltöltési jogot nem biztosít. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási ös- szeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövet-

kezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. (19.)‌

e) A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől számí- tott 30. nap elteltével a kockázatviselés az esedékes- ség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ha ad- dig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkö- vetelést bírósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban a szerződőt fel nem szólította. Ebben az esetben a póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik. (22.2.2.1.)

f) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a biztosí- tó szolgáltatása kimeríti a biztosítási összeget/limitet, a biztosítási időszakra járó teljes díj – a ténylegesen megállapított kárösszeg erejéig – a biztosítási ese- mény bekövetkezésének időpontjában esedékessé válik, és a biztosító jogosult e díjat az esetleges díjhát- ralékkal együtt a szolgáltatásába beszámítani. (16.8.)

g) Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szer- ződő fél a megszűnés napjától számított 6 hónapon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. (22.2.2.4.)

h) Érdekmúlásnak minősül vagyonbiztosításokban a tu- lajdonjog átszállásának az esete is, ha a biztosított vagyontárgy más jogcím alapján már korábban az új tulajdonos birtokában volt. (22.2.3.1.)

i) A jelen általános szerződési feltételek alapján létrejött vagyon- és felelősségbiztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje – az ötéves általános elévülési szabálytól eltérően – a biztosítási esemény bekövet- keztétől, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított két év. (24.)

j) A jelen feltételek szerint írásbelinek minősül az írásba foglalt, aláírással ellátott jognyilatkozat, vagy a foko- zott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt jognyilat- kozat, vagy az e-mail, ill. a fax útján tett jognyilatkozat. A biztosítási szerződés felmondása kizárólag postai úton vagy faxon megküldve vagy e-mail melléklete- ként megküldött, a nyilatkozatot tevő aláírásával el- látott szkennelt PDF dokumentumba foglaltan érvé- nyes. (26.2.)

k) Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szo- kása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rend- szeresen alkalmazott szokás. (26.7.)

28. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A jelen általános szerződési feltételek az alábbiakban térnek el a korábbi szerződési gyakorlattól:

a) a díjkorrekció (13.2.) szabályai megváltoztak,

b) az elektronikus kommunikáció feltételeivel (25.) kiegé- szült a feltétel.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

ALL RISKS VAGYONBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azo- kat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselé- si időszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ALL RISKS vállalkozói bizto- sítások általános szerződési feltételeit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az ALL RISKS vállalkozói biztosítások általános szerződési fel- tételei, míg a jelen különös biztosítási feltételeknek az ALL RISKS vállalkozói biztosítások általános szerződési feltételeitől eltérő rendelkezései esetén a jelen különös biztosítási feltéte- lek szabályai az irányadók.

1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában

1.1. Árvíznek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, ta- vak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából vé- dettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz.

1.2. Földrengés a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála

5. fokozatát elérő vagy meghaladó földmozgás.

1.3. Tetőbeázás a tető szigetelésének és/vagy a tető héjalá- sának folytonossági hiánya, valamint a nyílászárók és az épü- letszerkezetek közötti hézagok tömítetlensége miatt bejutó csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk.

1.4. Vandalizmus: biztosított vagyontárgyak idegen harma- dik személy által szándékosan okozott rongálási kára.

1.5. Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rend- szeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó ár- vízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a meder- ből kilépő árvizek és a jég levezetése.

1.6. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az első- rendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

1.7. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédel- mi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon el- öntheti.

1.8. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

a) a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélye- dések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízren- dezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

b) a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizen- yős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó ré- szét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

c) a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyá- sok, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

d) folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a je- lenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

1.9. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvíz- védelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

1.10. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, har- madrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak mű- tárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illet- ve szolgálja.

1.11. Törésnek, repedésnek minősül a biztosított vagyon- tárgyaknak balesetszerűen, előre nem látható okból, véletle- nül, váratlanul bekövetkezett olyan törése, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működéskép- telenségét okozza. A törésen és repedésen kívül az alábbi maradandó alakváltozással (deformálódással) járó mecha- nikai károsodások is törés- és repedéskárnak minősülnek: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíró- dás, (el)csavarodás.

1.12. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a közúti közlekedés szabá- lyairól – KRESZ) 1. sz. függeléke II. poxxxx xzerint értendők.

1.13. Időszakosan használt épületnek vagy telephelynek (ingatlannak) minősül az az épület és/vagy telephely, ahol nem folyik legalább napi egyműszakos (8 órás) tevékenység az év legalább 180 napján keresztül.

2. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

2.1. Biztosított vagyontárgy(ak)nak, vagyoncsoport(ok)nak kell tekinteni minden, a biztosítási szerződésben megjelölt, a kockázatviselési helyen lévő, a biztosított tulajdonában lévő, valamint idegen tulajdonban lévő vagyontárgyat (vagyoncso- portot), amelyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biztosított- nak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizomány- ba átvett vagyontárgyak) vagy felelős őrzésre átvett:

2.2. A vagyontárgyak az alábbi kockázati osztályok szerint biztosíthatók:

2.2.1. Épületek, építmények

A jelen feltételek alapján biztosítható vagyontárgynak minősül- nek a biztosított saját tulajdonát képező, vagy bérelt, biztosí- tási összeggel fedezetbe vont és a kötvényen pontos címmel feltüntetett telephelyen lévő

a) épület(ek)

b) építészeti berendezési tárgyak

c) építmények és

d) az épület rendeltetéséhez, üzemeltetéséhez és fenntartá- sához szükséges épülettartozékok.

Épületnek minősülnek a talajhoz szilárdan kötődő létesítmé- nyek, amelyek lehetőséget biztosítanak a belépésre, hosz- szabb benntartózkodásra, és térbeli elhatárolással védelmet nyújtanak a külső behatások ellen, beleértve az épületgépé- szeti berendezéseket (pl. gázellátására szolgáló vezetékezés, ivóvízellátást szolgáló vezetékek, szennyvíz- és csapadék- víz-elvezetés, fűtési- és hűtési rendszerek, valamint a tűzoltást szolgáló vezetékrendszerek), valamint az épületvillamossági berendezéseket (pl. az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés és elektromos berendezések a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel együtt; mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, illetve berendezések; riasztó- és megfigyelőrendszerek/központok, kamerák).

Építészeti berendezési tárgyaknak minősülnek az épüle- tek fő funkcióját biztosító szerkezetek, berendezések: redőny, reluxa, spaletta, árnyékolószerkezetek az elektromos moz- gatószerkezeteikkel együtt; beépített szekrények – rendel- tetésüktől és a beépítés idejétől függetlenül –, amelyeket az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem mozdít- hatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, konyhabútor, gardróbszekrény stb.).

Építmény(ek) azok a talajhoz szilárdan kötődő, az ingat- lan-nyilvántartás szerint a biztosított telephelyhez tartozó föld- területen levő létesítmények, amelyek a biztosított épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükségesek (pl. kerítés, ví- zóraakna, út stb.).

Épülettartozékoknak minősülnek, az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések, térel- választók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előte- tők; padló- és falcsatornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém-, és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmennyezetek, galériák; villámhárító-rendszerek és tartozékaik/berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is); az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerkezetek, üvegezések.

A bérelt épületben biztosított bérlő által végzett beruházások saját tulajdonú vagyontárgynak minősülnek a jelen feltételek szerint.

2.2.2. Gépek, berendezések

Jelen biztosítási fedezet szempontjából berendezésnek mi- nősülnek az üzemelést, illetve az alkalmazott technológiát szolgáló elektromos és egyéb berendezések, felszerelések, bútorok és egyéb vagyontárgyak, melyek a biztosított telep- helyen találhatók, kivéve bármilyen hatósági engedélyre köte- lezett járművet.

Jelen biztosítási fedezet szempontjából gépnek minősül az olyan eszköz vagy szerkezet, amely az anyag mozgatására vagy megmunkálására (munkagép), illetve energiatermelésre alkalmas (erőgép), felépítése bonyolult, több mozgó alkat- részből áll, munkájához külső energiaforrás szükségeltetik, és amely az üzemelést, illetve az alkalmazott technológiát szol- gálja, például

a) erőgépek, erőművi berendezések

b) szállítószalagok

c) forgalmi rendszám nélküli járművek és forgalmi rendszám nélküli munkagépek

A forgalmi engedély köteles járművek csak abban az esetben képezik jelen szerződés tárgyát, ha a biztosított ezen jármű- vek értékesítésével foglalkozik. Ebben az esetben a járművek áruknak minősülnek és készletként biztosíthatók.

2.2.3. Készletek, áruk

A biztosított saját tulajdonát képező, vagy idegen tulajdonban lévő, de a biztosított tevékenységéhez szükséges, és/vagy hivatalosan rendelkezésére bocsátott, a biztosított tevékeny- ségének végzéséhez szükséges anyagok (nyers-, alap-, se- géd-, üzem- és fűtőanyagok, tartalék alkatrészek), félkész- és késztermékek, építőanyagok, értékesíthető hulladékok, áruk (kereskedelmi készlet), reklámanyagok, göngyölegek és egy- szer használatos csomagolóanyagok.

2.2.4. Pénz és értékkészlet

Pénz és értékkészlet vagyoncsoportba tartoznak

a) a készpénz,

b) az értékpapírok, betétkönyvek, takarékkönyvek és

c) az értékcikkek.

Értékcikknek minősülnek jelen szerződési feltételek alkalma- zásában az egyszerű átruházással átadható, önmaga újraelő- állítási értékétől független értéket képviselő értékcikkek (pl. le nem pecsételt bélyegek), vagy egy szolgáltatás árát megtes- tesítő értékcikkek (pl. jegyek, telefonkártyák, üdülési csekk, étkezési jegy), valamint a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, a drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak, ékszerek, érmék.

2.2.5. Jelen biztosítási szerződés értelmében biztosított va- gyontárgynak minősülnek továbbá a káridőpontban a koc- kázatviselés helyén engedéllyel elhelyezett ruházati és egyéb használati tárgyak, amelyek a biztosítottal munkaszerződés- ben álló dolgozók (saját munkavállalók) tulajdonát képezik személyenként legfeljebb az általános szerződési feltételek

21.18. pontjában megjelölt értékhatárig.

A munkavállalók vagyontárgyaiban keletkezett kár csak abban az esetben térül, ha más biztosítás alapján a károk nem térülnek meg.

Nem téríti meg a biztosító a dolgozók tulajdonát képező, készpénz, ékszer, értékpapír, kézműipari és képzőművé- szeti alkotások, szellemi alkotások (kézirat, szabadalmi leírás, tervdokumentáció, szoftver, stb.) gépjárművek és nemes-szőrme bundák kárait.

2.3. Nem biztosított vagyontárgyak

a) a saját fejlesztésű adatfeldolgozó programok, nem jogtiszta szoftverek,

b) a tervdokumentációk, bélyegzők, bérleti, szabadalmi és egyéb jogokkal kapcsolatos szerződések,

c) vízbázisok (ivó-, ásvány-, gyógy),

d) építési telek, épület (építmény) nélküli ingatlan, föl- dek, vizek, levegő,

e) immateriális javak,

f) gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mólók, olaj-, gáz- kutak, bányák, feltárások,

g) légi, vízi járművek, űrhajó, illetve ezek részegységei, rakománya,‌‌‌

h) forgalmi engedélyhez kötött és/vagy forgalmi rend- számmal rendelkező közúti járművek, vasúti jármű- vek, mozdonyok, gördülő állomány (kivéve 2.2.2. pont szerinti készletként biztosított járművek),

i) építés, össze- vagy szétszerelés, beüzemelés, pró- baüzem alatt álló vagyontárgyak, kivéve a készletek, áruk vagyontárgy csoportot,

j) lábon álló növényi kultúrák,

k) pénzbedobó, pénzkiadó, pénzváltó, árukiadó és játé- kautomaták tartalmukkal együtt,

l) üresen álló lakatlan épületek, telephelyek (nem számít üresen álló épületnek, telephelynek az a lezárt épület, építmény ahol dokumentáltan, legalább 72 óránként állagfelmérési ellenőrzést végeznek és a közművek igazoltan lezárásra kerültek),

m) kötélpályás felvonók (pl. sílift),

n) alagutak, hidak, utak,

o) építés alatt álló befejezetlen épületek,

p) bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épületek,

q) azon vendéglátó ipari egységek, amelyek hivatalos zárási időpontja 24 h után van,

r) meleg levegővel felfújt fóliasátrak/„csarnokok”, és az azokban lévő tárgyak,

s) széna, szalma, takarmánynövények, műtrágya, vető- mag, növényvédőszerek és termények a tárolás mód- jától függetlenül,

t) átviteli és elosztó hálózatok, ideértve a vezetéke- ket, kábeleket és az átviteli és elosztó hálózatoknál szokásos egyéb berendezéseket, az alállomásokkal egyetemben. A kizárás hatálya kiterjed az elektromos energetikai átviteli és elosztó hálózatokra, telefon- vagy távíró jelek továbbítására szolgáló távközlési hálózatokra, továbbá valamennyi hangfrekvenciás-, illetve vizuális jelek továbbítására szolgáló távközlési hálózatra is. A kizárás hatálya alá azon föld feletti és földalatti berendezések tartoznak, melyek a biztosí- tott telephelyen levő biztosított hálózati rendszertől 150 méternél távolabb helyezkednek el.

2.4. Csak külön megállapodás alapján biztosítható vagyon- tárgyak:

a) minták, öntőminták, fröccsöntő és présformák, sablonok, matricák, szabásminták, szemléltető modellek, prototípu- sok és kiállítási tárgyak,

b) időszakosan használt épületek, telephelyek,

c) üvegházak,

d) ideiglenes jellegű és vagy könnyen szétszedhető, szállít- ható épületek, (például piaci, fürdő-, sí-, felvonulási épüle- tetek, fesztivál létesítmények, sátrak, barakkok, pavilonok stb.),

e) iratok, tervek, üzleti könyvek vagy egyéb, bármilyen jellegű és formában tárolt adat és leírás,

f) élő állatok,

g) képzőművészeti vagy egyéb művészeti alkotások, régisé- gek gyűjtemények, műtárgy, szőrme, antikvitások,

h) számítógépes rendszerekben, adatfeldolgozókon, külső- és belső adathordozókon vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatok, programok, adathordozók.

3. A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

3.1. A kockázatviselés helye a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt telephely, az azon található épü- letek, illetve az épületek helységei. Ingó vagyontárgyak ese- tében a biztosítási fedezet kizárólag a biztosítási (telep)helyen belül bekövetkező károkra érvényes.

3.2. Több telephely biztosítása esetén a kockázatviselési hely a telephelyenként megadott és a biztosítási kötvényen meg- jelölt telephelyek, a megadott épületekre, építményekre és egyéb vagyontárgyakra vonatkozóan.

3.3. A biztosított ingó vagyontárgyak akkor is vonatkozik a fedezet, ha a biztosítási szerződésben meghatározott kocká- zatviselési helyen (telephelyen) belüli áthelyezésükre, mozga- tásukra kerül sor.

3.4. A forgalmi rendszám nélküli önjáró vagy vontatott jármű- vek, munkagépek biztosítási helyszíne – a 3.1.–3.3. pontok- ban leírtakon túl – a munkavégzés helyszíne, Magyarországon bárhol.

4. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti a kockázatviselési időszakban a kockázatviselés helyén a biz- tosított vagyontárgyakban balesetszerűen, előre nem látható okból, váratlanul, véletlenül bekövetkező fizikai károkat, ame- lyekkel összefüggésben a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- gét nem zárta ki.

5. KIZÁRÁSOK

5.1. Nem minősül biztosítási eseménynek, amennyiben annak oka:

a) betöréses lopás, rablás, lopás, leltár- vagy ismeretlen okból eredő hiány, eltűnés, sikkasztás, hűtlen kezelés, hamisítás, csalás,

b) a biztosított vagyontárgyakon végzett kísérlet, vizs- gálat, tesztelés, vagy ezekre visszavezethető ok. Ez a kizárás csak a közvetlenül érintett vagyontárgyak- ra vonatkozik és nem érvényes az ezzel kapcsolatban más vagyontárgyakban keletkező károkra;

c) közüzemi szolgáltatás (elektromos energia, hő, víz, stb.) kimaradása, amennyiben a kimaradást előidéző ok a saját érdekköréhez kötődő helyszínen kívül történt, va- lamint az áram/feszültségingadozás miatti károk,

d) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pör- kölődés, perzselés, rejtett hibák, biológiai égés, korró- zió, vegyszerek maró hatása, légköri nedvesség vagy szárazság, szmog, zsugorodás, párolgás, súlyveszte- ség, rozsda, száraz vagy nedves rothadás, szín és/vagy íz és/vagy szag, és/vagy anyagszerkezeti változások,

e) az előírt védelem hiánya vagy kiiktatása, a hőmér- séklet szélsőséges változásai, öngyulladás (a kizárás magában az öngyulladt anyagban keletkezett kárra vonatkozik) vagy földalatti tűz miatt keletkeztek,

f) rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyon- tárgyak – beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb technológiai anyagokat – technológiai használatával összefüggésben keletkezett tűz- és egyéb, hőhatás, de megtéríti a biztosító a továbbterjedő tűzkárokat (kivéve a 6.2. pontban foglaltakat),

g) épületek süllyedése, alapok, falak, támfalak, pillérek, gerendák, padozatok, járdák, feltöltések, födém- illet- ve tetőszerkezetek ülepedése, megsüllyedése, meg- dőlése, zsugorodása, kihasasodása vagy tágulása,

h) a kockázatviselési hely szempontjából területileg il- letékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjá- ban hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek mi- nősülő helyen belül bekövetkező árvíz, továbbá a ta- lajvíz, belvíz, és fakadóvíz,

i) az árvízmegelőzéssel, mentéssel összefüggésben ke- letkező egyéb kár (pl. gátrobbantás, mentesítést vég- ző gépjárművek által okozott károk),

j) árvízvédelmi műtárggyal nem védett területről átfolyó víz,

k) emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csővezeté- kekből, szelepekből, csapokból, egyéb szerelvények- ből stb. kiömlő víz,

l) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztele- nítésének elmulasztása

m) nyomás alatti tartályok, gőzkazánok, gőzturbinák, gőzmotorok, gőzgépek, csövek és lendítőkerekek va- lamint ezek tartozékainak szétszakadása, összerop- panása, megrepedése, felrobbanása (pl. kazánok, tartályok, nyomáskiegyenlítők, nyomásfokozók, gáz- töltetű ipari vagy háztartási palackok, minimum 10 bar nyomáson üzemelő gépek, berendezések),

n) kizárólag csak meghibásodás, működésképtelenség, rendeltetésszerű használatban bekövetkező változás vagy az eredeti célú felhasználás részbeni vagy teljes meghiúsulása, amely egyértelműen azonosítható, kí- vülről ható, fellépő károsodást előidéző ok nélkül kö- vetkezett be,

o) fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás, illetve hi- bás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba. Nem minősül kizárásnak, ha a jelen pontban felsoroltak a biztosított vagyontárgy más, jelen biztosítás alá vont részeit károsítják,

p) motor által beszívott víz,

q) a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyártás, vizsgálat, próba) során a munkavégzés tárgyában ke- letkezett kár, amennyiben a kár közvetlen kiváltó oka a gyártási folyamatra vezethető vissza,

r) a talajvíz vagy talajmechanikai viszonyok megváltozá- sa, átalakulása,

s) az üvegfelületek nem egyéb biztosítási esemény miatt bekövetkezett törése és repedése, beleértve az üveg felületén vagy díszítésben karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) továbbá az üveg keretében, foglala- tában keletkezett károk.

5.2. A biztosító nem téríti meg továbbá azokat a károkat,

a) amelyek a garancia, szavatosság körében megtérül- nek,

b) amelyeket állatok okoznak bármilyen módon (bele- értve – de nem korlátozva a kizárást – a molylepkét, férgeket, termeszeket és egyéb rovarokat), vagy álla- tokban keletkeznek,

c) amelyek a biztosított vagyontárgyak külső vagy belső okból eredő töréseként, repedéseként jelentkeztek, amennyiben ezeknek oka

− tervezési hiba, szerkezeti hiba, gyártási, feldolgo- zási hiba, hibás munkavégzés, anyaghiba vagy a vagyontárgyakban rejlő rejtett hiba,

− elektromos üzemű gépek, berendezések elektro- mos, elektronikus sérülése vagy zavara (ideértve, de ezekre nem korlátozva a számítógépeket, elekt- ronikus berendezéseket, eszközöket, illetve azok vezetékeit),

− gépek, berendezések, kazánok, számítógépek vagy egyéb eszközök álló vagy mozgó alkatrészeinek mechanikus vagy szerkezeti meghibásodása (ide nem értve az ezek következtében az egyéb más biz- tosított vagyontárgyakban keletkező károkat),

d) amelyek szabadban tárolt vagyontárgyakban vihar- és jégverés, illetve fagyhatás, napsütés hatására ke- letkeztek, kivéve, ha a tárolási rendelkezések vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő el- helyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget adnak (kivéve a 6.3. pontban foglaltakat),

e) amelyek a talajszint alatti helyiségekben a padozattól 12 cm-nél alacsonyabban tárolt (pl. EUR raklap) va- gyontárgyakban keletkeztek felhőszakadás következ- tében,

f) amelyek hordozható elektronikus eszközökben leesés vagy leejtés miatt keletkeztek,

g) szállított vagyontárgyakban keletkeznek, azonban a telephelyen belüli anyagmozgatás nem minősül szállí- tásnak,

h) amelyek kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódnak,

i) amelyek egy már korábban károsodott vagyontárgyra kifizetett kártérítésnek azon részét képezik, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására,

j) amelyek a föld ásványi anyagainak feltárása során, il- letve azzal összefüggésben keletkeztek,

k) amelyek a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóe- dényeiből, tartályaiból, csővezeték-hálózataiból, sze- relvényeiből, a konténerekből, kohókból, kemencék- ből, üstökből) kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkeznek.

5.3. A biztosító árvíz esetére várakozási időt köt ki, mely- nek időtartama a szerződés kezdetétől számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt bekö- vetkező árvízkárokra nem terjed ki.

5.4. Viharkárokra vonatkozó korlátozás: A biztosító a vi- har által okozott károkat csak akkor téríti meg, ha azokat legalább 15 m/s sebességű szél nyomó- és szívóhatása okozta, illetve ha a vihar által sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak.‌‌

6. TÖBBLETSZOLGÁLTATÁSOK

A biztosítási védelem kiterjed az alábbi többletszolgáltatásokra:

6.1. KOCKÁZATVISELÉSI HELYEN KÍVÜLI FEDEZET

A biztosító megtéríti a Magyarország határain belül, az aján- latban/kötvényben megadottól eltérő helyszínen a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károkat.

Kártérítési limit 200 000 Ft/káresemény/év.

6.2. TŰZNEK KITETT VAGYONTÁRGYAK FEDEZETE

A biztosító megtéríti a füstölő, pörkölő, szárító és egyéb, hő- hatással dolgozó berendezésekben keletkezett károkat.

Kártérítési limit 200 000 Ft/káresemény/év.

6.3. SZABADBAN TÁROLT VAGYONTÁRGYAK FEDEZETE

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket szabadban tárolt vagyontárgyakban vihar és jégverés biztosítási esemé- nyek okoznak.

A kártérítés mértéke a megadott vagyoncsoport 5%-a, de max. 200 000 Ft/káresemény/év.

6.4. IRATOK TERVEK FEDEZETE

A biztosító megtéríti az iratok, tervek, üzleti könyvek, vagy egyéb, bármilyen formában tárolt adat vagy leírás (kartotékok, rajzok, lyukkártyák, mágnesszalagok, lemezek, egyéb adat- hordozók), valamint minták, szemléltető modellek, prototípu- sok, kiállítási darabok (avult értéken) jelen biztosítási feltétel szerinti biztosítási események által okozott kárait, amennyi- ben ezeket a biztosított a megfelelő tűzvédelmi előírásoknak megfelelően tárolta.

Kártérítési limit: 100 000 Ft/kár/év

6.5. TALAJCSERE KÖLTSÉGEINEK BIZTOSÍTÁSA

A biztosító megtéríti a biztosítási események következtében indokoltan felmerülő talajcsere költségeit.

Kártérítési limit: 1 000 000 Ft/kár/év.

6.6. SZÁLLÍTÁSI KOCKÁZAT

6.6.1. A biztosító megfizeti a biztosított jelen szerződés 2.2.2. pont szerinti saját vagyontárgyainak azon kárait, melyek az általa használt gépjárművel Magyarország területén belüli szállítás, fuvarozás illetve a munkavégzés során közben ke- letkeztek. A fedezet kiterjed a 2.2.3. pontban felsorolt vagyon- tárgyak káraira is (pl.: beépítendő alkatrészek), ha azokat a biztosított kizárólag a munka elvégzéséhez szükséges meny- nyiségben szállította.

6.6.2. A fedezet kizárólag a gépjárművet ért közúti baleset, tűz, villámcsapás, robbanás, vis major és a szállított vagyontárgy természetének megfelelő védelemmel ellátott és lezárt gépjár- műből történő feltöréses lopás káreseményekre terjed ki.

6.6.2.1. Feltöréses lopásnak minősül, ha a tettes a gépjármű feltörését, ellopását úgy követi el, hogy a szabályosan lezárt, zárt karosszériás gépjárműbe a zár vagy a retesz erőszakos felfeszítésével, az üvegfelület kitörésével vagy a karosszériale- mez felvágásával hatol be.

6.6.2.2. E biztosítási feltételek szempontjából megfelelően le- zártnak a gépjármű akkor minősül, ha az ajtók zárását a gyá- rilag beépített zár végzi és a gépjármű el van látva biztonsági berendezéssel (pl. elektronikus jelzőrendszer, indításgátló, ri- asztó). A biztosító szolgáltatást nyújt az eltulajdonított, de ké- sőbb megkerült vagyontárgyakban rongálással okozott károk esetén is a biztosítási összeg erejéig.

6.6.3. Nem biztosítási események

a) A biztosító nem téríti meg a nemesfémekben, készpénz- ben, ékszerekben és értékpapírokban, mobil elektronikus berendezésekben keletkező károkat.

b) A biztosítási fedezet nem terjed ki az ellenérték fejében szállított árukban és anyagokban keletkezett károkra.

c) A biztosító nem téríti meg a feltöréses lopás kárt, ha a va- gyontárgyakat a gépjármű utasteréből, vagy más kívülről jól látható helyről tulajdonították el.

d) Telephely költöztetésére nem terjed ki a fedezet.

6.6.4. Kártérítési limit: 500 000 Ft/kár/év.

7. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A jelen általános szerződési feltételek az alábbiakban térnek el a korábbi szerződési gyakorlattól:

a) széna, szalma, takarmánynövények, műtrágya, vető- mag, növényvédőszerek és termények bekerültek a nem biztosított vagyontárgyak közé (2.3.s)),

b) viharkárokra vonatkozó korlátozás került bevezetésre (5.4.).

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

AZ ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen különös biztosítási feltéte- lekben meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat az üzemszüneti veszteségeket, amelyeket a továbbiakban fel- sorolt biztosítási események a biztosított folyamatos üzem- menetben, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén keletkeznek.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a bizto- sított rendelkezik érvényben lévő all risks vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az all risks vagyonbiztosítás kü- lönös biztosítási feltételeit az e feltételben foglalt kiegészíté- sekkel kell megfelelően alkalmazni. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az all risks va- gyonbiztosítás különös biztosítási feltételei, míg a jelen külö- nös biztosítási feltételeknek azz all risks vagyonbiztosítás kü- lönös biztosítási feltételeitől eltérő rendelkezései esetén a jelen különös biztosítási feltételek szabályai az irányadók.

1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

Jelen feltétel alkalmazásában

1.1. Elmaradt üzemi nyereség: a bruttó nyereség és a fo- lyamatos (állandó) üzemi költségek különbsége, amelyet a biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna.

1.2. Folyamatos (állandó) üzemi költségek: azok a szük- séges, indokolt ráfordítások, amelyek nagysága független az üzleti forgalom változásától, és a biztosítottat egy esetleges üzemszünet alatt is terhelik, annak érdekében, hogy a helyre- állítás után az üzemeltetés újraindítását a káresetet megelő- ző állapotnak megfelelő keretek között mihamarabb lehetővé tegye, vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles (pl. munkabérek, illetmények, bérleti díjak, köz- üzemi költségek stb.).

1.3. Nettó árbevétel: az értékesített, vásárolt és saját terme- lésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészí- téssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – álta- lános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke.

1.4. Változó költségek: azok a költségek (ráfordítások), amelyek az üzleti forgalommal arányosan változnak.

1.5. Bruttó nyereség: a nettó árbevétel és a változó költsé- gek különbsége.

1.6. Bruttó nyereségráta: A bruttó nyereség és a nettó ár- bevétel hányadosa.

1.7. Bruttó nyereségkiesés: az árbevétel-csökkenés és a bruttó nyereségráta szorzata.

1.8. Értékesítési árbevétel-csökkenés: a tervezett és megfelelően igazolt nettó árbevétel és a tényleges fedezeti tartam alatti nettó árbevétel különbsége.

1.9. Fedezeti tartam

A fedezeti tartam az az időtartam, amely előzetes becslések alapján egy esetleges legnagyobb kár után az újjáépítéshez,

helyreállításhoz szükséges, és amelyben a szerződő felek megegyeznek. A fedezeti tartam kezdete megegyezik az üzemszüneti kár bekövetkezésének időpontjával. A fedezeti tartamot a kötvény (ajánlat) tartalmazza.

1.10. Tényleges fedezeti tartam

A káresemény bekövetkezésétől számított – naptári napok- ban meghatározott – azon időtartam, amely alatt a vagyoni kár az üzem működésére kihatással volt, de az legfeljebb a szerződésben (kötvényen) feltüntetett fedezeti tartam utolsó napjáig tart. A tényleges fedezeti tartam vége az üzemszünet megszűnésének napja. Az üzemszünet a vagyontárgy hely- reállításának, illetve a korábbi üzemi teljesítmény elérésének műszaki és gazdasági szempontból lehetővé válása időpont- jában szűnik meg.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

2.1. A felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási fedezet kiterjed az alábbiakban részletezett módon és mértékben a biztosított üzemszüneti káraira. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy az alapul szolgáló vagyonbiztosítás a dologi kárra kiterjed, és a biztosító a vagyonkár biztosítási esemény miatt szolgáltatást teljesített, vagy a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó igényt elismerte.

2.1.1. Alapul szolgáló vagyonbiztosítás alatt a vállalkozói ALL RISKS vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei 4. pont- jában leírt biztosítási eseményeket kell érteni, figyelembe véve a vállalkozói ALL RISKS vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei 5. pontja szerinti kizárásokat.

2.2. Jelen feltétel alapján biztosítási eseménynek minősül a biz- tosított üzem leállásából, valamint a termelési folyamat megsza- kadásából eredő bruttó nyereségkiesés, amely magába foglalja a biztosított üzem értékesítési árbevétel-csökkenés miatti elma- radt üzemi nyereségét és azokat a folyamatos üzemi költsége- ket, amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat.

2.3. A biztosító a kárrendezési eljárás során tapasztalt körül- ményektől függően, a biztosítási összegen belül megfizeti

a) a tevékenység folytatására szolgáló ideiglenes üzem léte- sítésével, üzembe helyezésével, üzemeltetésével;

b) a tevékenység bérmunkába, alvállalkozásba történő kihe- lyezésével, valamint

c) a telephelyen kívüli értékesítéssel kapcsolatos többletköltségeket.

2.4. A biztosító megfizeti az épülettulajdonost – vállalkozás céljára bérbe adott helyiségekkel összefüggésben –, ért bér- leti díj kiesést, valamint az épület használatának kieséséből eredő veszteséget, ha a 2.1.1. pontban részletezettek szerinti biztosítási események valamelyike bekövetkezik. Jelen szer- ződés értelmében bérleti díj kiesésnek csak az minősül, ha a bérlő vagy haszonbérlő a bérleti díj fizetését részben vagy teljesen megtagadja, feltéve, hogy a biztosított a bérleti díjra a bérleti szerződés (jog) szerint jogosult.

2.5. A biztosító a fentieken kívül a biztosítási kötvényben meg- jelölt kárlimitig megfizeti azokat a könyvvizsgálói költségeket, melyek az üzemszüneti károk tételes megállapítása érdeké- ben külső szolgáltatás igénybevétele keretében merülnek fel.‌‌‌

2.6. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkező újabb vagyon- biztosítási esemény miatt bekövetkező üzemszünet új, önálló biztosítási eseménynek minősül.

2.7. A jelen biztosításnak nem tárgyai a következő költségek, veszteségek:

a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendő rendkívüli adó és illeték,

b) forgalomtól függő biztosítási, feltalálói, licence-, lízing-, tar- tósbérleti díjak,

c) az áruk, az alap-, a nyersanyagok, a segédanyagok, az üzemanyagok megvételére való kiadások, az energiadíjak, ha azok nem az üzemfenntartást szolgálják, vagy alap-, illetve készenléti díjak,

d) az olyan nyereségek és költségek, amelyek nincsenek összefüggésben a termeléssel és/vagy kereskedelemmel, pénzügyi bevételek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások. pl. a tőkebefektetés, a spekulációs és az in- gatlanügyletek,

e) a fuvardíjak, ha a biztosított nem rendelkezik erre vonatko- zóan szerződéses kötelezettséggel, valamint a küldemé- nyek díjmentesítési költségei.

3. KIZÁRÁSOK

3.1. Nem minősül üzemszüneti kárnak, illetve a biztosító nem téríti meg az üzemszüneti károk azon részét, amelyek:

a) készpénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, üzleti könyvek és üzleti feljegyzések, illetve az üzletme- nettel kapcsolatos okiratok, számlák, program, szoft- ver és hasonlók megsemmisülése, elvesztése, eltulaj- donítása vagy megrongálódása miatt keletkeztek,

b) tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnesszalagok és egyéb adathordozók megsemmisülése, elvesztése, eltulaj- donítása vagy megrongálódása miatt keletkeztek,

c) a normál üzemi körülményektől való szándékos – tesztelés, szándékos túlterhelés illetve egyéb kísérle- tek miatti – eltérés,

d) a biztosított mulasztása, késedelme miatt következ- tek be,

e) szerződésből adódó olyan kötelezettségek miatt áll- tak elő, mint a gyártási, szállítási határidő késedelme, valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kártalanítási és egyéb kötelezettségek,

f) kedvezmények, támogatások elvesztéséből adódtak,

g) olyan üzletvesztés, amely szerződések, megrende- lések felmondása miatt akkor következtek be, amikor az üzemszünet megszűnését követően a tevékenység már folytatható lett volna,

h) meghaladják a vagyonkár bekövetkezésétől számított, a szerződésben meghatározott fedezeti tartamot.

3.2. A biztosító nem téríti meg a megnövekedett olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzemszüneti tartam meghosszabbodása folytán keletkeztek a követ- kező okok miatt:

a) rendkívüli, az üzemszünet alatt bekövetkezett esemé- nyek vagy tartós körülmények fennállása,

b) az üzem bővítése vagy olyan újítás, amelyet a biztosí- tási esemény bekövetkezése utáni helyreállítás során vezettek be,

c) hatósági újraépítési vagy üzemeltetési korlátozás,

d) a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása, tulajdo- ni, birtoklási, bérleti jogviszony tisztázása, hagyatéki, illetve peres ügyek lebonyolítása vagy egyéb hasonló események,

e) a biztosított a megsérült, megsemmisült vagyontár- gyak helyreállításáról, pótlásáról nem időben gon- doskodik, vagy ehhez, a biztosítónak fel nem róható okból, nem áll elegendő pénzeszköz rendelkezésére,

f) a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó, sértet- len vagyontárgyak a biztosított üzemben nem hasz- nálhatók fel,

g) a kár a romlandó, illetve szezonális sajátosságokkal rendelkező nem károsodott áru- és raktárkészletben keletkezett.

3.3. A biztosító nem téríti meg az olyan – biztosítási ese- mények miatti – üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzemszünet egyéb okból való tényleges szüneteltetése alatt következtek be (pl. átalakítás, felújítás, karbantar- tás). A biztosító ebben az esetben is kártérítést nyújt arra a tartamra eső üzemszüneti veszteségekre, amellyel az

– egyébként szükséges – üzemszünet a biztosítási ese- mény bekövetkezése miatt meghosszabbodott.

4. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

4.1. A biztosítási összeg a nettó nyereségnek és a biztosított folyamatos (állandó) költségeinek az összege (bruttó nyere- ség). A biztosítási összeget a biztosítási tárgyévre (12 hónap) kell meghatározni.

4.2. Amennyiben a fedezeti tartam 12 hónapnál rövidebb vagy hosszabb, az éves szinten megadott üzemszüneti vesztesé- gek biztosítási összegének a fedezeti tartamra eső arányos része képezi az egyes üzemszüneti veszteségek biztosítási összegét.

4.3. Az 4.1. pont szerinti biztosítási összeget a megelőző le- zárt üzletév nettó árbevételéből, bruttó nyereségéből a várha- tó növekedést figyelembe véve kell a biztosítottnak meghatá- roznia.

4.4. Minden olyan esetben, amikor a tárgyévet megelőző év nem teljes, (az adatok nem állnak rendelkezésre), a nettó ár- bevételt és a bruttó nyereséget számítással, becsléssel kell megállapítani.

4.5. Kezdő vállalkozás esetén, az első lezárt üzletév előtt, tényleges adat hiányában, a biztosítási évre vonatkozó ter- vezett nettó nyereséget és folyamatos (állandó) költséget kell megadni.

5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

5.1. A biztosító a tényleges fedezeti tartam alatti bruttó nyere- ségkiesést fizeti meg legfeljebb az ajánlaton/biztosítási kötvé- nyen feltüntetett biztosítási összeg erejéig.

5.2. A biztosító a 2. pontban felsorolt veszteségeket és költ- ségeket legfeljebb a biztosítási ajánlaton/kötvényen feltünte- tett fedezeti tartam alatt téríti meg.‌‌

5.3. Kár esetén a nettó árbevétel-csökkenést és a tényleges bruttó nyereségkiesést a biztosítottnak kell bizonyítania.

5.4. A biztosított legkésőbb a tényleges fedezeti tartam le- jártát követő harminc napon belül köteles könyvvizsgáló által hitelesítetten részletezni a bruttó nyereségkiesés miatti vesz- teségét az alábbiak szerint:

a) nyereség- és veszteségszámítást a folyó üzleti évre az üzemszüneti kár kezdetéig és a káreseményt megelőző üzleti évre;

b) nyereség- és veszteségszámítást a biztosított azon nye- reségeiről és költségeiről, amelyeket a tényleges fedezeti tartam alatt az üzemszünet nélkül könyvelt volna el (nyere- ség és állandó költségek);

c) nyereség- és veszteségszámítást a biztosított azon rá- fordításairól, amelyek a tényleges fedezeti tartam alatt az üzemszüneti kár következtében merültek fel (nyereség és állandó költségek).

5.5. A biztosított köteles a jogszabályokban és a szabályza- tokban számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötelezett- ségének eleget tenni. Köteles továbbá a folyó évre, valamint az előző három évre vonatkozó üzleti könyveket, mérlegeket, és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve olyan helyen és módon tárolni, hogy azok egy esetleges kár esetén ne semmisüljenek meg.

5.6. A biztosított köteles a biztosító részére átadni az összes olyan számlakönyvet és egyéb üzleti könyvet, kifizetési szám- lát, mérlegkimutatást és egyéb dokumentumot, bizonyítékot, információt és minden olyan adatot, amelyek a kárigény elbí- rálásához, a kár mértékének megállapításához szükségesek.

5.7. Az adatszolgáltatás költségei a biztosítottat terhelik.

5.8. Amennyiben a kockázatviselés időszakában a biztosított vagy annak megbízottja az árukat, szolgáltatásokat a biztosí- tott telephelyén kívül levő helyen értékesíti, illetve nyújtja, az ezért fizetendő vagy fizetett összeget az árbevételnél figye- lembe kell venni.

5.9. Az alkalmazotti bér címén megállapításra kerülő összeg kiszámításának alapja a bérköltség, a személyi jellegű kifize- tések, valamint a bérjárulékok számfejtésére szolgáló bizony- lat, illetve a járulék ténylegesen teljesített befizetésére szóló befizetési lap. A biztosító csak a káresemény bekövetkezte előtt már alkalmazásban lévő munkavállalók részére kifizetett munkabért fizeti meg.

5.10. A befizetendő ügyleti kamatok összegének megállapítá- si alapja a hitelező igazolása, amely tartalmazza a hitelössze- get és a kamatot.

5.11. A jogszabályokon, valamint a fel nem mondható szerző- déseken nyugvó fizetési kötelezettségek kifizetésének alapja a kifizetést tanúsító nyugták és befizetési lapok bemutatása.

5.12. A biztosító megfizeti az üzemszünettel közvetlenül érin- tett, de nem károsodott tárgyi eszközök tényleges fedezeti tartamra számított – és a jogszabályok szerint az üzemszünet miatt nem elszámolható – értékcsökkenési leírásait.

5.13. Az üzemszüneti kár megállapításánál mindazokat a kö- rülményeket figyelembe kell venni, amelyek az üzem menetét

és nyereségét a fedezeti tartam alatt kedvezően vagy kedve- zőtlenül befolyásolták volna, ha a káresemény nem követke- zett volna be.

5.14. A kár megállapításánál figyelembe kell venni azt a nye- reséget, amely az üzemszünet megszűnését követő 6 hónap, de legfeljebb a fedezeti tartam lejártáig tartó idő alatt az in- tenzívebb termelésből, a megnövekedett értékesítésből szár- mazik.

6. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS ESETÉN

6.1. Amilyen mértékben mentesül a biztosító a vagyon- biztosítási kár megfizetése alól, ugyanolyan mértékben mentesül az üzemszüneti kár megfizetése alól is.

6.2. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosított a fenti 5.5. és 5.6. pontban írt köte- lezettségét megsérti, kivéve, ha a biztosított kötelesség- szegése sem a káreset megállapítását, sem a biztosító szolgáltatásának megállapítását és mértékét nem befo- lyásolta.

6.3. Ha a biztosított az időben való helyreállítással kap- csolatos intézkedést elmulasztotta, a biztosító mentesül a mulasztásból eredő többletkár megfizetése alól.

7. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a bizto- sított rendelkezik érvényben lévő vállalkozói vagyonbiztosítás- sal, illetve azt egyidejűleg megköti.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján kötött biztosítá- si szerződés vonatkozásában a vállalkozói vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételeit az e feltételben foglalt kiegészí- tésekkel kell megfelelően alkalmazni. A jelen különös biztosí- tási feltételekben nem szabályozott kérdésekben vállalkozói vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei, míg a jelen kü- lönös biztosítási feltételeknek a vállalkozói vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételeitől eltérő rendelkezései esetén a különös biztosítási feltételek szabályai az irányadók.

1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában

1.1. Kirakatszekrény minden olyan, az áruk bemutatására szolgáló lehatárolt térrész, amely az üzlettől elkülönülten, at- tól távolabb, vagy az üzlet külső határoló falán helyezkedik el és az üzlettel nem képez egy légteret, vagy az üzlet védelmi rendszerén (pl. rácson) kívül helyezkedik el.

1.2. A kirakatok az üzlettel egy légtért képeznek, és az üzlet védelmi rendszerén belül helyezkednek el.

1.3. Lezárt helyiségnek minősül a térnek olyan módon el- különített része, amelyet határoló szerkezetei arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben az elmozdulástól és a beha- tolástól egyaránt megóvnak. Lezárt helyiségnek minősülnek jelen feltétel értelmében az épületen belüli, az épületszerke- zettel elválaszthatatlanul egybeépített, maximum 300x100 mm-es rácskiosztású, minimum 8 mm átmérőjű rácsokból álló szerkezetek is, pl. az ilyen kialakítású pincerekeszek, de nem tekinthető lezártnak pl. a bukóra nyitva hagyott ablakos szoba.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen biztosítási feltételek szerint biztosítási eseménynek mi- nősülnek a szerződés hatálya alatt a kockázatviselés helyén (telephely) meglévő biztosított vagyontárgyak betöréses lo- pás, rablás, biztosítási események miatt bekövetkezett kárai az alábbiak szerint.

2.1. BETÖRÉSES LOPÁS

Jelen feltétel szerint betöréses lopás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kocká- zatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal behatolt,

– ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználva – lezárt helyiség aj-

taját hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal kinyitotta és ezt a tényt hatósági okirat igazolja. Biztosítási eseménynek minősül az is, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat ma- gába foglaló lezárt helyiségbe a helyiség saját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására általában használt eszközzel jut be. Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem le- het egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használa- tát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia.

Betöréses lopásnak minősül a betörési kísérlet során az ingó- ságokban okozott rongálási kár is.

2.2. RABLÁS

Jelen feltétel szerint rablás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tettes az eltulajdonított biztosított vagyontárgy meg- tartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, és ezt a tényt hatósági okirat igazol- ja. Pénz- és értékkészlet vagyoncsoportba tartozó vagyon- tárgyak esetében a rablás káresemény szolgáltatási összege legfeljebb 3 000 000 Ft káreseményenként és biztosítási idő- szakonként.

2.3. A VAGYONTÁRGYAKKAL ÖSSZEFÜGGŐ TÖBBLET-KOCKÁZATVISELÉS

Az 2.1. és 2.2. pontokban meghatározott alap fedezeten túl a biztosító megtéríti az alábbiakban részletezett esetekben is a betöréses lopás, rablás, illetve rongálás károkat.

2.3.1. Rongálásbiztosítás

A biztosítás kiterjed a biztosítási összegen belül, a betöréses lopás vagy rablás biztosítási esemény megvalósítása során és azzal összefüggésben keletkezett,

a) a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyiség- ben okozott rongálási károkra, feltéve, hogy az épület is biztosított,

b) a pénz- és/vagy páncélszekrény rongálási káraira,

c) a védelmi jelzőrendszerben okozott rongálási károkra,

d) a felmerült egyszeri takarítási költségekre.

2.3.2. Területi hatály kiterjesztése

A kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén biztosítottak azok a gépek, berendezések vagyontárgycso- porthoz tartozó vagyontárgyak, amelyeket a szerződő/biztosí- tott a más helyen végzett munkához magával vitt, és jogosan nem várható el az, hogy a munkaidő befejezése után azokat a kockázatviselés helyére visszaszállítsa.

2.3.3. Lopás

A biztosítás kiterjed a biztosítási összegen belül a biztosított épülethez fizikailag tartósan rögzített vagyontárgyak eltulaj- donításából eredő dologi kárra is.

2.3.4. Zárcsere ‌‌‌‌‌

A biztosítási fedezet kiterjed továbbá a szükséges zárcsere költségeire, ha a biztosított helyiségek kulcsát betöréses lo- pás vagy rablás útján a biztosítottól eltulajdonították.

3. KIZÁRÁSOK

3.1. Jelen feltétel szerint a biztosító nem fizeti meg a kárt, ha:

a) a helység, amelyből a biztosított vagyontárgyakat el- tulajdonították, a vagyonvédelmi előírások III./1. pont- ja szerinti II. védelem előírásainak nem felelt meg,

b) ami normalizált hiányként – káló – elszámolható,

c) az olyan vagyontárgyak eltűnése miatt keletkezett, amelyeknél a 2.1. pont szerinti biztosítási esemény nem állapítható meg (pl.: lopás, dézsmálás, eltűnés, leltárhiány),

d) a biztosító által előirt vagy elfogadott védelmi rend- szerek nem működtek, illetve a kár időpontjában nem voltak üzembe helyezve, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt zárakat nem zárták be,

e) a kár elvesztett, ellopott, bárki által hozzáférhető helyen megtalált jogellenesen megszerzett (kivéve a jelen szabályzat 2.2. szerinti cselekménnyel való megszerzés esete) és felhasznált kulccsal történő be- hatolásból eredt (ide értve azt az esetet is, amikor a közösen használt, lezárt, helyiségekhez, értéktároló- hoz kulccsal rendelkezők köre egyértelműen nem ha- tározható meg),

f) a biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz vagy páncélszekrény, illetve pénzkazetta kulcsait az üzem- zárás után, nem az azok elhelyezésére szolgáló helyi- ségben és módon tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta,

g) a biztosított a pénz- vagy páncélszekrényre felszerelt, a feltétel szerint minimálisan megkövetelt zár(ak) be- zárását elmulasztotta, illetve az előirt elektronikai vé- delmet nem helyezte üzembe,

h) a pénz- és értékkészlet nem a vagyonvédelmi előírá- sok II. pont szerint meghatározott értéktárolóban van elhelyezve.

3.2. Jelen szabályzat szempontjából nem biztosítási ese- mény a kirakatszekrényekben elhelyezett vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása, még abban az esetben sem, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakhoz jelen szabályzat

2.1 pontja szerinti módon jutott hozzá.

4. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA

4.1. Betöréses lopás és rablás kockázatok vonatkozásában – a szerződő (biztosított) döntése alapján – a biztosítás megköt- hető a teljes biztosítási összegre vagy annak a szerződésben meghatározott hányadára (hányadrész-biztosítás).

4.2. Ez utóbbi esetben a biztosító kockázatviselésének felső határa káreseményenként legfeljebb a teljes biztosítási ösz- szeg szerződésben meghatározott százalékos hányada.

4.3. Hányadrész-biztosítás kizárólag „berendezések, gépek” és „készletek” vagyoncsoportokra köthető.

5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

5.1. Betöréses-lopás, rablás, valamint az ezekkel összefüg- gésben lévő rongálás biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatása a kár idején és a behatolás helyén ténylegesen megvalósult védettségi szinttől függően, a vállalkozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásaiban feltüntetett összeghatárokig (1. és 3. sz. táblázat) terjed, nem haladhatja meg azonban a biztosítási összeget, vagy annak hányadrészét.

5.2. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figye- lembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.

5.3. Területi hatály kiterjesztése esetén a biztosító szolgálta- tása biztosítási időszakonként nem haladhatja meg a gépek, berendezések vagyontárgycsoport biztosítási összegének 5%-át, de legfeljebb 500 000 Ft-ot.

5.4. Lopás biztosítási esemény esetében a biztosító kártérí- tési kötelezettségének felső határa 50 000 Ft/biztosítási idő- szak. A biztosító a kárból önrészesedés nem von le.

5.5. Zárcsere esetén a biztosító káronként és évente legfel- jebb 50 000 Ft/biztosítási időszak összeghatárig teljesít szol- gáltatást. A biztosító a kárból önrészesedés nem von le.

5.6. A kirakatokból a lezárt helyiségbe való behatolás nélkül (pl. a kirakatüveg betörése kívülről) eltulajdonított vagyontár- gyak esetében a kártérítés felső határa 100 000 Ft káresemé- nyenként és biztosítási időszakonként.

6. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

6.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrha- tóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről máso- latban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

6.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell ké- szíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagy- ságát, sem a tulajdonviszonyokat nem bizonyítja.

6.3. A vagyonvédelmi előírások teljesülését a biztosító a bizto- sítási esemény bejelentését követően vizsgálja.

6.4. Jelen kiegészítő biztosítás részét képezi a vállalkozói va- gyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai című melléklet.

7. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSAI ‌‌‌

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Jelen vagyonvédelmi előírások abban az esetben érvényesek, amennyiben a megkötött biztosítás betöréses lopás, rablás, küldöttrablás kockázatokra kiterjed. A vagyonvédelmi előírá- sok a vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekkel együttesen érvényesek.

A biztosító a káresemény bekövetkezésének idején a beha- tolás helyének védelmi szintjét veszi figyelembe, szerződés- kötéskor nem vizsgálja a biztosított objektum(ok), épület(ek) védettségi szintjét. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely nem szabályszerűen lett telepítve és amely a kár be- következésekor nem volt üzembe helyezve, illetve nem volt élesítve.

Az elvárt védelmi szintről a felek a biztosítási szerződésben a jelen feltételekben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak.

2. HELYISÉGEK, VAGYONTÁRGYAK VÉDELMI SZABÁLYAI

2.1. SZOLGÁLTATÁSI LIMITEK

2.1.1. A biztosító kockázatviselési helyenként (épületenként, illetve helyiségenként) és biztosított vagyoncsoportonként a biztosítási összegek és/vagy a kártérítési limitek függvényé- ben védelmi osztályokat határoz meg.

A biztosító betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkezése esetén legfeljebb a behatolás helyén, a káresemény időpontjá- ban ténylegesen fennálló védettségi osztálynak megfelelő és az alábbi 1. sz. táblázatban jelzett szolgáltatási limitek erejéig áll helyt (a szolgáltatás azonban nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgy vagy vagyoncsoport biztosítási összegét, vagy a biztosítási szerződésben megállapított hányadrészt, kártérítési limitet).

2.1.2. A védelmi osztályok besorolása a meglévő mechani- kai és elektronikai védelem alapján történik. A 2. sz. táblázat tartalmazza azokat a védettségi előírásokat, melyeknek a kár időpontjában teljesülniük kell a kockázatviselési hely védelmi osztályának meghatározásához.

1. sz. táblázat - Betöréses lopás védelmi osztályok és kártérítési limitek

Biztosítási összeg és/vagy kártérítési limit maximális mértéke (ezer Ft)

1. vagyoncsoport

• készpénz • értékpapír • nemesfém • ékszer • drágakő, féldrágakő • méretükből következően

2. vagyoncsoport

• gépek, berendezések, készletek • általános, személyes használati tárgyak

páncélszekrényben elzárható nagyértékű

állandó használatban lévő

időszakosan használt, haszná-

	értéktárgyak (200 000 Ft felett).	épület/telephely	laton kívüli épület/telephely
1. védelmi osztály	300	3 000	500
2. védelmi osztály	1 000	15 000	1 000
3. védelmi osztály	3 000	100 000	5 000
4. védelmi osztály	20 000	200 000	10 000
5. védelmi osztály	50 000	500 000	15 000
6. védelmi osztály	200 000	1 000 000
7. védelmi osztály	Biztosítási összeg	Biztosítási összeg

2. sz. táblázat - Betöréses lopás védelmi osztályok és az azokhoz tartozó védettségi előírások

Védelmi osztály Védettségi előírás

1. védelmi osztály minimális mechanikai védelem

2. védelmi osztály részleges mechanikai védelem

vagy minimális mechanikai védelem és részleges elektronikai jelzőrendszer

3. védelmi osztály részleges mechanikai védelem és minimális elektronikai jelzőrendszer

4. védelmi osztály teljes körű mechanikai védelem és minimális elektronikai jelzőrendszer

vagy részleges mechanikai védelem és részleges elektronikai jelzőrendszer

5. védelmi osztály teljes körű mechanikai védelem és teljes körű elektronikai jelzőrendszer, rendszeres és dokumentált karbantartás

6. védelmi osztály teljes körű mechanikai védelem és teljes körű elektronikai jelzőrendszer, rendszeres és dokumentált karbantartás, továbbá megfelelő szintű távfelügyeleti rendszer, rendőrségnek vagy fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálatnak történő automatikus átjelzéssel, 24 órás portaszolgálat

7. védelmi osztály teljes körű mechanikai védelem és teljes körű elektronikai jelzőrendszer, rendszeres és dokumentált karbantartás, továbbá magas szintű távfelügyeleti rendszer a rendőrséghez vagy fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálathoz közvetlen, vezeték nélküli összekötte- téssel és/vagy automatikus átjelzéssel, fegyveres őrség

2.1.3. Időszakosan használt, illetve használaton kívüli kocká- zatviselési helyek, épületek esetén a használaton kívüli időszak- ra abban az esetben is kiterjed a 2. vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak betöréses lopás fedezete, – ellenkező megálla- podás hiányában az 1. sz. táblázat szerint – amennyiben ezen lényeges körülmények biztosítónak történő bejelentése a kár időpontjáig nem történt meg. Az 1. vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyaknak az időszakosan használt, illetve használaton kívüli kockázatviselési helyen, épületben történő elhelyezése esetén kizárólag a biztosítóval történt előzetes megállapodás alapján nyújtható szolgáltatás.

2.2. MECHANIKAI VÉDELEM

Javasoljuk, hogy mielőtt az alábbi pontokban meghatározott védelmi szintek megvalósításához bármely vagyonvédelmi ré- szegységet kicserélné, győződjön meg arról, hogy:

a) a megvásárolni kívánt részegység kompatibilis-e a már meglévőkkel,

b) hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem biztosítja-e az újonnan beépítendő elem megvalósításával tervezett védelmet!

2.2.1. Minimális mechanikai védelem

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falaza- tai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a vakolattal együtt legalább 12 cm vastag égetett vázkerámia falazat- tal azonos értékű,

– az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak,

– az ajtók zárását biztonsági zár végzi,

biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos henger- zár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjelkombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, va- lamint az egyedileg minősített lamellás zár.

2.2.2. Részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falaza- tai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a vakolattal együtt legalább 19 cm vastag égetett vázkerámia falazat- tal azonos értékű,

Az egyenértékűség meghatározásához elfogadható:

• legalább 30 cm vastagságú falazóblokk,

• legalább 6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy pado- zat, illetve födémszerkezet, ahol a vasalás minimum 15x15 cm rácskiosztású, 5 mm-es átmérőjű betonvas- ból készült hálót jelent, és a beton minősége C12/15 épületszerkezeti beton,

• speciális könnyűszerkezetes elemekből összeállított falszerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöt- tük hőszigetelő, tűzálló anyaggal vagy szilárdító egyéb anyaggal béleltek (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk is),

– a 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú nyílászárók (ab- lakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100*300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy ezzel bont- hatósági/áthatolási szempontból egyenértékű más me- chanikai megoldással vannak védve.

A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ termék-megfe- lelőségi ajánlással rendelkező, rács kiváltására alkalmas- nak elismert más szerkezettel, például:

• minősített behatoláskésleltető, minimum A3 minőségű áttörésbiztos biztonsági üveg,

• minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jel- zőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel,

• minősített biztonsági üvegfóliával szerelt üveg, elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel. Biztonsági üvegfóliák önállóan, rács kiváltására nem alkalmasak.

– a rács minimum 4 db falazókörömmel van hozzáerősítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység a legalább 15 cm vastag hagyományos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el),

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszerke- zeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megaka- dályozó módon a falazathoz kell erősíteni,

– az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek; kiemelés feszí- tés és reteszhúzás ellen védettek,

– a zárást minimum 2 db biztonsági zár végzi,

gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db biztonsági zár végzi, az ajtó zárszerkezete, vasalata legalább két ellenté- tes oldalon, legalább egy-egy ponton biztosítsa a zárást. Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos henger- zár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, va- lamint az egyedileg minősített lamellás zár,

– az ajtó legalább 3 db diópánttal – vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal - legyen a tok- hoz rögzítve,

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

– a zárnyelveknek (ajtók esetében) zárásmélysége legalább 18 mm,

– az ajtólap és a tok záráspontossága 5 mm-en belül legyen,

– bevésőzár esetében az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erősíteni,

– fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

2.2.3. Teljes körű mechanikai védelem

Teljes körű a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falaza- tai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 38 cm vastag égetett vázkerámia falazattal azonos értékű vagy 10 cm vastag vasbetonszerkezet, ahol a beton minősége mi- nimum C14/20as, vasbeton térelhatároló szerkezet vas-sze- relése minimum 150x150 mm rácskiosztású, 8-10 mm-es

átmérőjű betonvasból készült háló, amely a fal közepén he- lyezkedik el, vagy a fentiekben leírt szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosít,

– a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100*300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy ezzel bonthatósági/áthatolási szempontból egyenér- tékű más mechanikai megoldással vannak védve,

A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ termék-megfe- lelőségi ajánlással rendelkező, rács kiváltására alkalmas- nak elismert más szerkezettel, például:

• minősített behatoláskésleltető, minimum A3 minőségű áttörésbiztos biztonsági üveg,

• minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jel- zőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel,

masak.

– a rács minimum 4 db falazókörömmel van hozzáerősítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység a legalább 38 cm vastag hagyományos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el),

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszerke- zeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megaka- dályozó módon a falazathoz kell erősíteni,

– az ajtó és az ajtótok fémből vagy tömör fából készülhet,

– ha az ajtólap anyaga fa, az minimum 40 mm vastag és tömör legyen,

– fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek,

– az ajtólap és a tok záráspontossága 2 mm-en belül legyen,

– az ajtó legalább 3 db diópánttal – vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal - legyen a tok- hoz rögzítve,

– az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy oldalon lega- lább egy-egy ponton biztosítsa a zárást,

– a zárnak biztonsági zárnak kell lennie,

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos henger- zár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, va- lamint az egyedileg minősített lamellás zár.

– a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés ellen is védeni kell,

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

– a zárnyelveknek (ajtók esetében) zárásmélysége legalább 18 mm,

– az ajtókat kiemelés, feszítés ellen védeni kell.

2.3. ELEKTRONIKAI VÉDELEM

2.3.1. Minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha térvédelem, tárgy- védelem, személyvédelem nincs, és a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott kö- vetelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet ké- pezzen, és a védett téren belül legyen elhelyezve,

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a vé- delmi körökön külön-külön és a szabotázsvonalon egyaránt,

– a központi egységnek – az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett – burkolata minimum 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyag- ból – készüljön,

– az élesítés legalább ún. kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza minimum 1,5 mm vastag lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyag legyen, és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak vala- mennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berende- zést felügyelnie kell, és a jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

– a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületek- től, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közle- kedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy csak segédeszközzel lehessen őket elérni,

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie; a rendszer a be- kapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

– a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatás- mentes energiaforrás – elektromos hálózat és akkumulá- tor – biztosítsa; elemes táplálás esetén – egy elemkészlet- tel – a rendszer minimum 3 hónapig legyen üzemképes,

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, 24 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását,

– akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskodni kell,

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

2.3.2. Részleges elektronikai jelzőrendszer

Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha teljes körű térvé- delem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvé- delem teljes körű, és csapdaszerű térvédelem van kialakítva. Részlegesnek tekinthető az elektronikai jelzőrendszer akkor is, ha a térvédelem, tárgyvédelem vagy felületvédelem elekt- ronikus megoldású, ám a védendő objektum egyes részei

„árnyékban” vannak. (Árnyékon azt kell érte-ni, hogy a véden- dő területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos

elektronikus felügyelet, pl. egy bank bejárati ajtajának beltéri körzetét nem „felügyeli” passzív infra- vagy egyéb mozgásér- zékelő, vagy ha a páncélterem előterében nincs mozgásérzé- kelő telepítve, csak a közlekedőfolyosókban.)

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott kö- vetelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet ké- pezzen, és a védett téren belül legyen elhelyezve,

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a (minimum 4 db) védelmi körön külön-külön és a szabo- tázsvonalon egyaránt,

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsol- hatók (ha szükséges, üzemmód-kapcsolót kell beépíteni),

– a központi egységnek – az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett – burkolata minimum 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyag- ból – készüljön,

– az élesítés csak külső, minimum 6 betű vagy szám kom- binációját használó kódkapcsolóval végezhető; a kódkap- csolónak a központot vezérlő áramkörét lehetőleg a köz- ponti egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni,

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, és a további részek maradjanak működőképesek,

– a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjel- zőknek, kódkapcsolóknak stb.) az állandó őrzésére, ellenőr- zésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemeltető vagy a szerviz által – kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépíteni,

– a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell,

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlőközpontnak vala- mennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberende- zést felügyelnie kell, és a jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt álla- potban is – a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

– a jelzőáramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurokellenállások 40%-os változá- sát a rendszer jelezze (riasztania kell),

– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,

– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, ha ez nem lehetséges, az egyik készüléknek beépített akku- mulátorosnak kell lennie,

– a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vas- tag lágyacél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékű mecha-

nikai védelemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolság- ban haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

– az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó és mini- málisan 200 lumen fényáramú legyen,

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatás- mentes energiaforrás – elektromos hálózat és akkumulá- tor – biztosítsa,

– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmód- ban kell működnie,

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 48 órás üzemeltetését, 48 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását,

– az akkumulátorok automatikus töltéséről gondoskodni kell,

– a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

– a szabadtéri, valamint a védett téren kívüli és a nem sza- botázsvédett vezetékeket a falon belül vagy acél védőcső- be helyezve kell vezetni.

– elektronikus rendszer szabályszerűen telepítve volt, bizonyít- hatóan be volt kapcsolva és működött a káresemény során.

2.3.2. Teljes körű elektronikai jelzőrendszer

A teljes körű elektronikai jelzőrendszer alkotóelemei az alábbi védelmi körök:

– felületvédelem,

– térvédelem,

– tárgyvédelem,

– személyvédelem (támadásjelzés).

Teljes körű az elektronikai jelzőrendszer, ha az összes alko- tóeleme teljes körű.

1. Teljes körű felületvédelem:

Teljes körű a felületvédelem, ha éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet, és a mechanikailag nem megfelelő (38 cm vastag égetett vázkerámia falazat szi- lárdsági tulajdonságainál gyengébb értékű) falazatokat, födémeket, padozatokat, továbbá jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

2. Teljes körű térvédelem:

Teljes körű a térvédelem, ha éles üzemmódban a védett tárgyak környezetében (a felügyelt térben) mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

3. Teljes körű tárgyvédelem:

Teljes körű a tárgyvédelem, ha éles üzemmódban minden védett tárgyra kiterjed, páncélszekrények esetében test- hang- és nyitásérzékelést is biztosít.

4. Teljes körű személyvédelem:

Teljes körű a személyvédelem, ha az összes védendő, tá- madásnak kitett személyre kiterjed.

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott kö- vetelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet ké- pezzen, és a védett téren belül legyen elhelyezve,

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a (minimum 4 db) védelmi körön külön-külön és a szabo- tázsvonalon egyaránt,

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsol- hatók (ha szükséges, üzemmód-kapcsolót kell beépíteni),

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, és a további részek maradjanak működőképesek,

– az üzembe helyezés csak teljes működőképesség- és ri- asztásmentes állapotban legyen lehetséges,

– a rendszer összes részének állandó őrzésére, ellenőrzésre ki nem kapcsolható, az üzemeltető által sem befolyásolha- tó jelzővonalakat (szabotázsvonalat) kell kiépíteni,

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyel- nie kell, és a jelzés után 1 másodpercen belül riasztania kell,

– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt álla- potban is – a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

– a támadásjelző részeknek állandóan élesben kell üzemelniük,

– a jelzőáramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurokellenállások 20%-os változá- sát a rendszer jelezze (riasztania kell),

– a szabotázsvonalak visszakapcsolását csak a jelzőberen- dezés gyártója, szerelői vagy karbantartói végezhetik,

– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,

– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

– a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vas- tag lágyacél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékű mecha- nikai védelemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolság- ban haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

– az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó és mini- málisan 200 lumen fényáramú legyen,

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatás- mentes energiaforrás – elektromos hálózat és akkumulá- tor – biztosítsa,

– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmód- ban kell működnie,

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 72 órás üzemeltetését, 72 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását,

– az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

– a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

– a szabadtéri, valamint a védett téren kívüli és a nem sza- botázsvédett vezetékeket a falon belül vagy acél védőcső- be helyezve kell vezetni.

3. AZ 1. VAGYONCSOPORT (KÉSZPÉNZ, ÉRTÉKCIKK) TÁROLÁSI SZABÁLYAI

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége betöréses lopás, és rablás károk vonatkozásában kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény időpontjában a vagyontárgyak értéktá- rolóban el voltak zárva, amely értéktároló telepítése során a MABISZ termék-megfelelőségi ajánlásban előírtakat mara- déktalanul teljesítették, beleértve az értéktárolónak az épü- lettartó szerkezethez az ajánlásban megadott lefeszítő erőnek ellenálló módon történő rögzítését is.

Az 1. vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyakat a választott biztosítási összegre meghatározott védelmi osztályú helyiség- ben a 3. sz. táblázatban foglaltak szerint kell tárolni.

A megfelelő értéktároló vagy értékmegőrző kiválasztásakor fi- gyelembe kell venni a tárolandó vagyontárgy(ak) értékét, méretét, illetve éghetőségének veszélyét, valamint az értéktárolónak épü- letbe/építménybe történő beépíthetőségét, elhelyezhetőségét. Az elmozdítás ellen nem rögzített páncélszekrény minimális el- fogadott tömege: 200 kg. 200 kilogrammnál kisebb tömegű páncélszekrény rögzítésének a MABISZ termék-megfelelőségi ajánlásban foglaltaknak megfelelően kell történnie. A rögzítési pontoknak az értéktároló belső, lezárt, védett részében kell len- niük. Fali trezorokat a MABISZ ajánlásban foglaltaknak megfele- lően, de legalább az értéktároló nyitható felületén kívül, mind az 5 oldalán 10-10 cm vastag betonágyazatba, az épület belső teher- hordó főfalába kell beépíteni. Értékmegőrző csak a kötvényben megjelölt kockázatviselési helyen, állandó használatban lévőnek/ állandóan lakottnak minősülő ingatlanban kerülhet elhelyezésre.

3. sz. táblázat

Tárolási mód Kártérítési limit

a kockázati összegnek megfelelő MABISZ minősítéssel rendelkező értéktárolóban (lemezkazetta, lemez- szekrény stb.)

150 000 Ft-ig

a kockázati összegnek megfelelő MABISZ minősítéssel rendelkező értéktárolóban (lemezszekrény, megerősített lemezszekrény stb.)

150 000 – 300 000 Ft

a kockázati összegnek megfelelő MABISZ minősítéssel rendelkező értéktárolóban (lemezszekrény, meg- erősített lemezszekrény, páncélszekrény stb.)

300 000 Ft – 2 000 000 Ft

a kockázati összegnek megfelelő MABISZ minősítéssel rendelkező, az elektronikai jelzőrendszerbe bekö- tött nyitás- és testhangérzékelővel ellátott értéktárolóban (megerősített lemezszekrény, páncélszekrény, páncélterem stb.)

> 2 000 000 Ft

4. TÁVFELÜGYELETI RENDSZEREKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ‌

Általános követelmények

A távfelügyeleti rendszerek alkotóelemeinek MABISZ termék- megfelelőségi ajánlással kell rendelkezniük. A MABISZ ter- mék-megfelelőségi ajánlásról szóló írásbeli tanúsítvánnyal kell igazolni, hogy a kockázatviselés hely (a telephely) felügyeleti rendszere a MABISZ előírások szerint „megfelelő szintűnek”, illetve „magas szintűnek” felel meg.

Riasztás és beavatkozás

Az automatikus távjelzés érkezhet a rendőrséghez, egyéb fegyveres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgá- lathoz, kivonuló szolgálathoz. Az őrző-védő vállalkozás – ri- asztást fogadó – központjába történő bekapcsoláskor az őr- ző-védő cég és a behatolást és támadást jelző elektronikai jelzőrendszert üzemeltető vállalkozás közötti megállapodás szerinti beavatkozási intézkedéseket az őrző-védő cégnek írásban dokumentálnia kell a beavatkozási tanúsítványban.

Hibaérzékelés

Automatikusan és közvetlenül jelenteni kell legalább a háló- zati hibát, az elemhibát, valamint a koncentrált feldolgozási egységek hibáit (pl. mikroprocesszor) a karbantartónak, egy megbízott helyre (pl. az őrző-védő és biztonsági cégnek) vagy

az üzemeltető egyéb olyan helyére, ahol állandóan tartózko- dik valaki (pl. a recepció). A jelentésnél 60 perces késleltetés megengedhető. Az automatikus hibajelzés egy tetszőlegesen felügyelt átviteli úton keresztül is történhet.

Állapotjelentések: éles/nem éles állapot jelzése

A behatolás- és támadásjelző rendszer kapcsolási helyzeté- ről szóló jelentések (pl. éles/nem éles) információként érkez- hetnek egy tetszőlegesen felügyelt vagy nem felügyelt átviteli útról automatikusan pl. egy őrző-védő és biztonsági céghez. A behatolást és támadást jelző rendszer kapcsolási helyzeté- ről szóló jelentéseknek (pl. éles/nem éles), amelyeket a riasz- tás beérkezési helyén értékelnek ki (pl. nem éles kapcsolás felügyelete „nem engedélyezett” időablakokban), felügyelt át- viteli úton keresztül automatikusan kell megérkezniük.

Regisztrációs berendezés

A behatolást és támadást jelző rendszer üzemi állapotait, be- leértve az összes vészjelzést – a behatolást és támadást jelző központ háttérmemóriájától függetlenül – egy regisztrációs berendezés segítségével kell dokumentálni.

Állapotjelzések

A behatolás- és támadásjelző rendszer bizonyos üzemi álla- potait kívül is ki kell jelezni (pl. egy kiváltott érzékelő csoport jelzése, amely orientációként szolgálhat a beavatkozó erők számára). Ezek(et) a jelzések(et):

4. sz. táblázat - Küldöttrablás biztosítás (az 1. vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak szállítási szabályai)

Biztosítási összeg Szállítás szabályai

500 000 Ft-ig 1 fő, tetszőleges módon

500 001 - 2 000 000 Ft 2 fő, riasztójelzést adó vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tévő technikával felszerelt pénzszállító táskával

2 000 001 - 5 000 000 Ft 3 fő, riasztójelzést adó és a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával és gépkocsival

5 000 000 Ft biztosítási összeg felett csak érvényes szakhatósági engedéllyel rendelkező pénzszállító szervezet végezheti a szállítást az alábbiak szerint:

5 000 001 - 30 000 000 Ft gépkocsival, három fő személyzettel, melyből kettő fő fegyveres, riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával (vagy egyéb eszközzel)

30 000 001 - 50 000 000 Ft • a rakodótér és a vezetőfülke borítása, üvegezése védelmet nyújt a kis kaliberű maroklőfegyverek ellen,

• a rakodótér és a vezetőfülke ajtaja kívülről csak kulccsal nyitható,

• a rakodótérajtónak több ponton záródó zárszerkezete van,

• a jármű elektronikai jelzőrendszerrel van ellátva, amely támadás, az ajtók illetéktelen nyitása vagy a gépjármű eltulaj- donítása esetén riasztójelzést ad, és megakadályozza a jármű elvitelét (a motor üzemét),

• a jármű személyzete a vezetővel együtt három fő, akikből kettő fegyveres; egy fegyveres kísérő a vezetőfülkében, egy a rakodótérben vagy a zsilipben helyezkedik el,

• az útvonal biztosításához kísérő személygépkocsi szükséges két fő fegyveressel

50 000 001 - 100 000 000 Ft A 30 és 50 millió Ft biztosítási összeg közötti értékeknél leírtakkal azonos módon; azon felül előfutó kísérőkocsi is szük- séges két fő fegyveressel, páncélautóval, amely az alábbi feltételeknek megfelel:

• a jármű borítása, üvegezése lövedékálló, amely védelmet nyújt a közepes hatóerejű kézi lőfegyverek ellen,

• a rakodótér és a vezetőfülke ajtaja kívülről csak kulccsal nyitható,

• a rakodótérajtónak több ponton záródó zárszerkezete van,

• elektronikai jelzőrendszerrel van ellátva, amelynek főbb jellemzői az alábbiak:

– kódolható,

– rendelkezik támadásjelzéssel,

– teljesen független a gépkocsi egyéb elektronikai rendszereitől, saját külön tápellátása van, és

– a teljes rendszer szabotázsvédett,

– jelzi az illetéktelen ajtónyitást és az eltulajdonítást; megakadályozza a jármű elvitelét a gyújtás letiltásával és az üzemanyag-vezeték elzárásával, valamint a fékrendszer blokkolásával,

• a gumik nyomástartók, 8-10 db szög által okozott lyukakkal, illetve 6 mm-es – pl. golyó ütötte – lyuk esetén is tartják a nyomást, vagy sérülés (pl. átlövés) esetén is haladást / közlekedést lehetővé tevő kiegészítő technikával szereltek,

• a járműnek a zárt építés miatt légkondicionált kivitelűnek kell lennie, és olyan légszűrővel kell ellátni, amelynek jellem- zői megegyeznek a gázálarc-szűrőbetét tulajdonságaival,

• a szállító jármű vezetőfülkéjének oxigénellátása megoldott, ez a személyzet oxigénellátását 30 percen keresztül biz- tosítja,

• az állandó kapcsolattartáshoz (a kísérő kocsikkal és a központtal is) vezeték nélküli adó-vevő berendezés szükséges rejtett antennával és önálló energiaellátási lehetőséggel,

• az útvonal biztosításához előfutó és követő kísérő személygépkocsi szükséges két-két fő fegyveressel.”

− nem lehetnek mindenki számára elérhetők és a behatolást és támadást jelző rendszer részeként felismerhetők;‌‌‌

− hozzáféréstől védetten kell elhelyezni, és ezeket vissza- hatás nélkül szabad csak a behatolást és támadást jelző rendszerbe csatlakoztatni.

A távfelügyeletet végző szolgálattal egyeztetni kell, hogy a biz- tosított telephelyen alkalmazzanak-e helyszíni külső riasztást.

5. KÜLDÖTTRABLÁS

A küldöttrablás biztosítással fedezetbe vont 1. vagyoncso- portba tartozó vagyontárgyakra a 4. sz. táblázatban megha- tározott szállítási előírások érvényesek.

6. ŐRZŐ-VÉDŐ SZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

Őrzés-védelmi tevékenységet a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet szerinti feltételeknek megfelelő, SZVMSZK (Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kama- rai) tagsággal rendelkező vállalkozás, illetve vállalkozó végezhet.

7. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

A. MABISZ termék-megfelelőségi ajánlás

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Vagyonbiztosítási Tagozata által felügyelt minősítési eljárás eredménye (ún. ta- núsítvány). A minősítési tanúsítvány rögzíti az adott vagyon- védelmi eszköz (termék) – különféle biztosítói eljárásokat és szerződéses kapcsolatrendszereket érintő – alkalmazásának, alkalmazhatóságának a jellemzőit.

A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak MA- BISZ által ajánlott „alkotóelemeket” fogad el Biztosítótársasá- gunk. Vásárláskor az erről szóló tanúsítványt kérjék el, és őrizzék meg!

B. Szilárdság

A minimális, a részleges és a teljes körű mechanikai, fizikai védelem alkotórészét képező külső (vagy belső) tér-elhatároló épületszerkezeteknek (falazatoknak, födémeknek, padoza- toknak) a különböző roncsolásos, áthatolási célú bontással (és ennek kísérletével) szembeni ellenálló képessége.

C. Nyílászárók

Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedésre, szel- lőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárható vagy állandóan zárt állapotban lévő épületszerkezetek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellőzőnyílások és -járatok lezárószerkezetei).

D. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehető- ségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár. A lakat – bármilyen kivitelű – nem mi- nősül biztonsági zárnak.

E. Fúrásvédelem (fúrásvédett)

A zárszekrény, illetve a hengerzárbetét akkor fúrásvédett, ha egy legfeljebb 500 W – vagy azzal egyenértékű – teljesít- ményű géppel/eszközzel, HSS minőségű fúrószárral, 3 per- cen keresztül e célból végzett roncsolásos támadás nem teszi lehetővé a nyitást.

F. Törésvédelem (törésvédett)

Beépített helyzetében törésvédett kivitelű az a műszaki meg- oldás, ami az ajtólap kialakításával vagy kiegészítő – külső ol- dalról nem szerelhető – biztonsági vasalattal megakadályoz- za, hogy a hengerzártestet egy (cél)szerszámmal megfogják, és a zárból kitörjék. (Tehát a zárbetét nem állhat ki az ajtó, illetve a biztonsági vasalat homloksíkjából.)

G. Bevésőzár

Az ajtólapba süllyesztve szerelt zárszerkezet, amely a faajtó- nak a betöréssel szembeni ellenálló képességét nagymérték- ben gyengíti.

H. Megerősített zárszerkezet és zárpajzs

A zárszerkezet akkor megerősített, ha a külső (támadási) ol- dalról felfúrás ellen keményfém (60 HRC keménységű, vagy ezzel egyenértékű anyag) lappal/ lapokkal kívülről nem szerel- hető módon, az ajtólap síkján belül védett.

A zárpajzs akkor megerősített, ha a külső (támadási) olda- lon lévő, de onnan nem szerelhető fém zárpajzs (zárcímer), védelmet nyújt azon cilinderzárak (hengerzárak) törése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából legfeljebb 1 mm-re állnak ki, továbbá a külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt a cilinderzárak (hengerzárak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.

I. Zárlemez megerősítése

A hagyományos technológiájú és szerkezetű fatok megerő- sítése a zárnyelvet fogadó szakasz nyitásirányú oldalán, el- sősorban egy profilacéllemez szerkezettel és speciális, dübel jellegű csavarrögzítésekkel, amivel a tokozat feszítéssel szem- beni ellenállása jelentősen növelhető.

J. Két biztonsági zár, illetve többpontos zárás

A (zár)reteszelést végző vasalatoknak, zárnyelveknek egy- mástól legalább 300 mm-re és minimum 20 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszelniük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több biztonsági zár által működtetett mechanika hozza létre a zárást.

K. Zárásmélység

Teljes zárás esetén a zárnyelvnek és az ajtótokban (vagy a rögzített ajtószárnyban) kialakított zárfogadónak a közös sza- kasza (teljes záráskor a zárnyelv „ajtótokba tolódó” részének hossza mm-ben mérve).

L. Záráspontosság

Az ajtó becsukott és zárt helyzetében az ajtótok és az ajtólap éle közötti legnagyobb távolság mm-ben meghatározva (kétszárnyú ajtók esetében a szárnyak ajtólapélei közötti távolság is).

M. Reteszhúzás elleni védelem ‌

A kétszárnyú – bejárati – ajtók egyik szárnyának rögzítését álta- lában tolóretesz szolgálja, amelynek nyelve – rudazata – a kü- szöb- és szemöldökfába tolt helyzetében az ajtólapot „rögzíti”. Reteszhúzás ellen akkor védett a (kétszárnyú) bejárati ajtó, ha a toló- vagy billenőreteszekhez a két ajtószárny közötti illesz- kedésnél nem lehet hozzáférni. (Az ajtólapok csatlakozásának záráspontossága nem manipulálható a nyíló/fix ajtólapok kellő merevsége miatt, és/vagy a retesz működését olyan műszaki megoldás „blokkolja”, hogy a rögzítés csak nyitott ajtószárny- nyal oldható fel.)

N. Kiemelés elleni védelem

A kiemelés elleni védelem olyan standard vagy pótlólag léte- sített szerkezetek, anyagok és műszaki megoldások összes- sége, ami megakadályozza, hogy a bejárati nyílászárót (ajtót) a zsanérjairól leemeljék – természetesen a külső, nem védett oldalról, és becsukott, zárt helyzetben.

O. Feszítés elleni védelem

A feszítés elleni védelem olyan standard vagy pótlólag létesí- tett szerkezetek, anyagok és műszaki megoldások összes- sége, ami megakadályozza, hogy a bejárati nyílászárót (ajtót) becsukott és zárt helyzetében a külső, nem védett oldalról a tokjából kifeszítsék.

P. Biztonsági üveg

Betörésvédelmi szempontból az üvegezés biztonsági üveg- nek tekintendő, ha érvényes MABISZ minősítése szerint – ér- demi behatoláskésleltető ellenállása következtében – alkal- mas a rács helyettesítésére. A hagyományos szilikát anyagú betöréskésleltető és -gátló biztonsági üvegezések többrétegű ragasztott üvegek, amelyek a betöréssel szembeni ellenál- ló-képességüket elsősorban a speciális ragasztórétegeknek köszönhetik. A biztonsági üvegek másik csoportját a homo- gén szerkezetű, szerves bázisú – polikarbonát – anyagból ké- szülő műanyag „üvegek” teszik ki.

(Figyelem! Nem minősül biztonsági üvegnek betörésvédelmi szempontból az ún. securit-glass, aminek elnevezésében a „biz- tonság” arra utal, hogy gyártástechnológiájából következően – mivel edzett üveg – nem éles szilánkokra, hanem apró, göm- bölyű szemű darabokra törik, így nem okoz súlyosabb sérülést.)

Q. Minősített biztonsági üvegfólia

Vagyonvédelmi – áttöréskésleltető – hatású az a fólia (illetve az azzal szerelt üveg), amire vonatkozóan a fóliának érvényes MABISZ-minősítése van, és a tanúsítvány szerinti beépítési feltételeket a telepítő jognyilatkozattal is igazolta. A vagyon- védelmi fólia néhány száz mikron vastagságú műanyag fólia, amelyet általában vízbázisú ragasztóanyaggal rögzítenek az üvegfelületre. A védendő oldalon vagyonvédelmi fóliával fel- szerelt üvegen a fólia szerepe az „áttörésállóság” bizonyos mértékű javítása azáltal, hogy ha megkísérlik áttörni, az üveg- tábla nem esik azonnal szilánkokra, és nem szóródik szét. Ennek az az oka, hogy a törött üvegdarabok (tábladarabok, cserepek) a fólián megtapadva egy ideig még táblaszerűen

„egyben” maradnak, így a törött üvegtábla mellett tartózkodó

személynek van ideje elmenekülni, és a szilánkok okozta sé- rüléseket elkerülni. (Figyelem! Biztonsági üvegfóliák önállóan, rács kiváltására nem alkalmasak.)

R. Üzemképesség

Üzemképes az elektronikai behatolásjelző rendszer, ha funk- cióinak működőképessége lehetővé teszi az élesítési utasítás fogadását („a rendszer élesíthető”).

S. Riasztásmentes állapot

Az elektronikai behatolásjelző rendszer éles üzemmódban van, de nincs riasztási állapotban (ezzel jelzi, hogy a rendszer által felügyelt térben, abban az adott időpontban nem észlel riasztást kiváltó okot).

T. Lemezszekrény

Olyan értéktároló, amelynek MABISZ-minősítése: „lemez- szekrény”; továbbá a minősítéssel javasolt kockázatvállalási értékhatára nem haladja meg a 2 M Ft összeget. A minősítés tartalmazza mindazon paramétereket (pl. rögzítés stb.), ame- lyek a telepítéskor és a használatkor a javasolt értékhatárt fi- gyelembe véve alkalmazandók.

U. Páncélszekrény

Olyan értéktároló, amelynek MABISZ-minősítése: „páncél- szekrény”; továbbá a minősítéssel javasolt kockázatvállalási értékhatára meghaladja a 2 M Ft összeget. A minősítés tartal- mazza mindazon paramétereket (pl. rögzítés stb.), amelyek a telepítéskor és a használatkor a javasolt értékhatárt figyelem- be véve alkalmazandók.

V. Időszakosan használt épület vagy telephely

Az az épület és/vagy telephely, ahol nem folyik legalább napi egyműszakos (8 órás) tevékenység az év legalább 180 nap- ján.

8. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

SIGNAL ALL RISKS vállalkozói biztosítások | Vagyonvédelmi előírások áttekintő táblázata‌

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA

Épületszerkezetek mechanikai védelme		1. Minimális mechanikai védelem	2. Részleges mechanikai védelem	3. Teljes körű mechanikai védelem
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább?	12 cm	25 cm	38 cm
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet	legalább 12 cm átmérőjű rönkfából készült faház	30 cm vastag falazóblokk	10 cm vastag vasbeton, ahol a beton minősége mi- nimum C14/20as, vasbeton térelhatároló szerkezet vas-szerelése minimum 150x150 mm rácskiosztá- sú, 8-10 mm-es átmérőjű betonvasból készült háló, amely a fal közepén helyezkedik el
A védendő nyílászárók alsó élmagassága		nincs rá előírás	2 m alatt	3 m alatt
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem	Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni?	nem szükséges	szükséges	szükséges
	Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske?	nem szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges
	Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni?	szükséges	szükséges	szükséges
Ajtólap és ajtótok jellemzői	Hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább?	nincs rá előírás	3 db	3 db megerősített
	Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság?	nincs rá előírás	3 mm	2 mm
	Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek?	nincs rá előírás	20 mm	20 mm
	Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek?	nincs rá előírás	300 mm	300 mm
	Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát?	nincs rá előírás	nem	nem
	Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap?	nincs rá előírás	30 mm	40 mm
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze?	nincs rá előírás	nincs rá előírás	5 mm
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze?	nincs rá előírás	nincs rá előírás	2 mm
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma	Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma a 10 000-et meghaladja?	megfelelő	megfelelő	megfelelő
	Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár?	megfelelő	megfelelő	megfelelő
	Az ajtók zárására megfelelő-e a lakat?	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
	Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalom meghatározások D) pontja) szükséges?	1 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább	nem előírt	2 db	2 db
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább	nem előírt	2 db	2 db
	Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata?	1 ponton	2 ponton	4 ponton (mind a négy oldalon legalább egy-egy ponton)
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése?	nem szükséges	szükséges	szükséges
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése?	nem szükséges	szükséges	szükséges
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei	Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme?	nem szükséges	szükséges	szükséges
	Milyen típusú minősített üveg szükséges?	nincs rá előírás	A3 (rácsos védelem hiányában)	A3 (rácsos védelem hiányában)
	Szükséges-e biztonsági fólia?	szükséges	rácsos védelem vagy A3 minőségű biztonsági üveg hiányában minősített biztonsági üvegfólia szüksé- ges, elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel	rácsos védelem vagy A3 minőségű biztonsági üveg hiányában minősített biztonsági üvegfólia szüksé- ges, elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel
	Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet?	alkalmazható	alkalmazható	tömör fa alapanyag alkalmazható
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni		nincs rá előírás	minimum 100*300 mm-es osztású, 12 mm átmérő- jű köracél rács vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelem	minimum 100*300 mm-es osztású, 12 mm átmérő- jű köracél rács vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelem

Kérjük, hogy a vonatkozó mechanikai és elektronikai védelmi kategóriák részletes leírását is tekintse át!

SIGNAL ALL RISKS vállalkozói biztosítások | A küldöttrablás biztosítás különös biztosítási feltételei‌‌‌‌‌‌‌‌‌

A KÜLDÖTTRABLÁS BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a bizto- sított rendelkezik érvényben lévő vállalkozói vagyonbiztosítás- sal, illetve azt egyidejűleg megköti.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján kötött biztosítá- si szerződés vonatkozásában a vállalkozói vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételeit az e feltételben foglalt kiegé- szítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A különös biztosí- tási feltételekben nem szabályozott kérdésekben vállalkozói vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei, míg a különös biztosítási feltételeknek a vállalkozói vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételeitől eltérő rendelkezései esetén a különös biztosítási feltételek szabályai az irányadók.

1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában

1.1. rablás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biz- tosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a bizto- sított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védeke- zésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tettes az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenye- getést alkalmazott, és ezt a tényt hatósági okirat igazolja.

2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

2.1. A biztosítás kiterjed a biztosított utasítása alapján meg- határozott rendeltetési helyre, továbbítási útvonalra és időre szállított, biztosítási szerződésben alkalmanként és évente maximált összegű készpénzre, értékpapírra, értékcikkre a pénztári küldöttek sérelmére elkövetett rablás kockázatra.

2.2. A biztosítás kiterjed a megállapított biztosítási összegen belül, biztosítási eseményenként a küldöttrablás káresemény- re kifizetett kárösszegig, de maximum a biztosítási összeg 10%-áig terjedő összegű, a küldöttrablás miatt

a) a küldött ruházatában,

b) a pénzszállító táskában keletkezett károkra.

3. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

3.1. A biztosítás területi hatálya Magyarország. A kül- döttrablás biztosítás a kiindulási hely és a rendeltetési hely közötti indokolható legrövidebb útvonalra vonatko- zik.

3.2. A biztosító kockázatviselése a küldemény küldött részére történő átadásával kezdődik, és a célállomáson történő átvé- tellel végződik.

4. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

4.1. Küldöttrablás biztosítási eseménynek minősül, a kocká- zatviselés helyén kívül, de a területi hatályon belül, közvetlenül a pénztári küldött ellen elkövetett rablás. A biztosítási ese- mény akkor következik be, ha a rablás a pénzszállítás útvona- lán és idejében történik.

4.2. A küldött lehet maga a biztosított vagy a biztosított alkal- mazottja, illetve megbízottja.

5. KIZÁRÁSOK

Jelen feltétel szerint a biztosító nem téríti meg a kárt, ha a pénz szállításához, illetve a szállítóeszköz kíséretéhez őrként vagy kísérőként nem alkalmas személyeket (fia- talkorúakat, korlátoltan cselekvőképes személyeket) al- kalmaztak.

6. PÉNZSZÁLLÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

6.1. A küldöttrablás biztosítással fedezetbe vont vagyontár- gyakra a Vállalkozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi elő- írásainak 4. táblázatában meghatározott szállítási előírások érvényesek.

6.2. A pénzszállítás során ezen előírások be nem tartá- sából eredő károk nem minősülnek biztosítási esemény- nek.

7. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

7.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrha- tóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről máso- latban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

8. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

AZ ÜVEGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌‌‌‌

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a bizto- sított rendelkezik érvényben lévő vállalkozói vagyonbiztosítás- sal, illetve azt egyidejűleg megköti.

1. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

1.1. Az üvegbiztosítási fedezet kiterjed a biztosított tulajdoná- ban vagy bérleményében lévő

a) épületek/építmények

– nem hőszigetelő sík,- katedrál,- vagy drótüvegezésére,

– kirakatainak, kirakatszekrényeinek üvegezésére,

– hőszigetelő síküvegezésére (thermopan, hungaropan stb.),

– üvegeinek törésvédő, fényvédő és biztonsági fóliázásá- ra,

– épületszerkezeti beépített üvegeire, üveg építőelemek- re (pl. üvegfalak, üvegtetők, copolit üvegezések, tükör- falak, portálüvegezések, üveg mellvédek, verandák, üvegtéglák, üveg tetőcserepek),

– műanyagból vagy üvegkerámiából készített fényáte- resztő felületeire (pl. ablakok, lapok, fénykupolák stb.),

– biztonsági üvegezéseire,

– egyéb speciális üvegezésekre,

– napkollektorok, napelemek, előtetők, felülvilágítók üve- gezéseire,

b) bútorok üvegezésére (vitrin, üvegpolc, hűtőpult, stb.),

c) festett, csiszolt, valamint ón-, ólom és rézfoglalatban lévő díszüvegezésre, illetve üvegfestményekre,

d) épületszerkezetbe vagy bútorba beépített tükörfelületekre, tükrökre (pl. tükörcsempe, bútortükrök, fali tükrök stb.),

e) üvegkerámia főzőlapokra,

f) képek üvegezéseire,

g) akváriumok és terráriumok üvegezésére,

h) név-, cég- és reklámtáblák üvegezésére,

i) az üvegezést rögzítő és tartószerkezetekre, valamint azok elektromos berendezéseire.

1.2. Nem biztosíthatók, illetve a bennük keletkezett károk nem biztosítottak:

a) az önálló üvegtetők, üvegházak, melegágyak,

b) fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,

c) az építés, felújítás alatti épületek/építmények üvegezése.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a kockázat- viselés helyén lévő biztosított vagyontárgyak üvegezésében nem egyéb biztosítási esemény által okozott törés vagy re- pedés következtében álltak elő. Tételes, üvegértékre kötött üvegbiztosítás esetében csak az ajánlatban megnevezett üvegtípus biztosított. Az első kockázatra szóló üvegbiztosí- tás esetében valamennyi, a 1.1. és 5.1. pontban megnevezett üvegtípus és költség biztosított.

3. KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a biztosító

a) az üveg felületén vagy díszítésében karcolással, ki- pattogzással (kagylótöréssel),

b) az üveg keretében, foglalatában,

c) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,

d) az akváriumok és terráriumok tartalmában

e) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt, toldott üvegekben

keletkezett károkat.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg kétféleképpen határozható meg.

4.1. Tételes, üvegértékre kötött biztosítás esetén

A biztosítási összeg a biztosítandó üvegfelületenként, fajtán- ként tételesen felsorolt üvegezés újértéke.

4.2. Első kockázatra szóló biztosítás esetén

A biztosítási összeg a biztosított által a térítés felső határaként megjelölt szolgáltatási limit, a biztosítandó üvegfelületek és tí- pusok tételes felsorolása nélkül, amely a biztosítási díj alapja, és egyben a kártérítés felső határa biztosítási időszakonként. Ebben az esetben a szolgáltatási limit erejéig biztosítottak a jelen feltétel 1.1. és 5.1. pontjában megnevezett vagyontár- gyak illetve költségek.

5. BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK

5.1. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az alább felsorolt indokolt, célszerű költségeket, ha a biztosított kárral közvetlen okozati összefüggésben állnak, és azoknak elkerül- hetetlen következményei is a biztosítottat terhelik:

a) üvegtáblák szállítási, szerelési költségei, kivéve állványza- tok és daruk költségei,

b) törmelékeltakarítási költségek, a törmeléknek a legköze- lebbi lerakóhelyre szállítási, lerakási és megsemmisítési költségei, valamint a kockázatviselési hely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei, összesen a 6. pont szerinti szolgáltatás összegének 20%-áig, de legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetethető kárösszegig,

c) biztosított üvegek helyreállítása vagy újrabeszerzése mi- att más vagyontárgy indokolt mozgatása, megváltoztatása vagy védelme érdekében felmerült költségei, összesen a ‌‌

6. pont szerinti szolgáltatás összegének 15%-áig, de leg- feljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizethető ká- rösszegig,

d) az üvegpótláshoz szükséges állványzatok és daruk költsé- gei.

6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

6.1. A biztosító szolgáltatása a számlával igazolt és indokolt üvegezési kár önrészesedéssel csökkentett összege, amely nem haladhatja meg a biztosított által meghatározott és szer- ződésben rögzített biztosítási összeget vagy első kockázatra szóló limitet.

6.2. A biztosított költségeket a biztosító az 3. pontban foglalt korlátozások figyelembevételével fizeti meg.

7. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT

AZ ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK ÉS KÉSZÜLÉKEK BIZTOSÍTÁSA KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ‌‌‌

1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

A jelen szerződés értelmében

1.1. Árvíznek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, ta- vak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából vé- dettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz.

1.2. Földrengés a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála

5. fokozatát elérő vagy meghaladó földmozgás.

1.3. Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rend- szeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó ár- vízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a meder- ből kilépő árvizek és a jég levezetése.

1.4. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az első- rendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

1.5. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

1.6. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

e) a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélye- dések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízren- dezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

f) a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizen- yős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó ré- szét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

g) a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyá- sok, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

h) folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a je- lenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

1.7. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvíz- védelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

1.8. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmad- rendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőké- pességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szol- gálja.

1.9. Betöréses lopás, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló lezárt, illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos mó- don behatolt, – ideértve azt az esetet is, amikor a tettes más- nak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználva – lezárt helyiség ajtaját hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitotta és ezt a tényt hatósá- gi okirat igazolja. E szerződés szempontjából behatolás ellen védett helyiségnek az alap vagyonbiztosítás függelékében („A betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi sza- bályzat”-ban) részletezett határoló szerkezetekkel körülzárt légtér minősül.

1.10. Rablás, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulaj- donítása során a tettes a biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni köz- vetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érde- kében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba he- lyezte, továbbá, ha a tetten ért tettes az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet, vagy testi épség elleni köz- vetlen fenyegetést alkalmazott és ezt a tényt hatósági okirat igazolja.

1.11 Feltöréses lopásnak minősül, ha a tettes a jármű feltö- rését, ellopását úgy követi el, hogy a szabályosan lezárt, zárt karosszériás járműbe a zár vagy a retesz erőszakos felfeszí- tésével, az üvegfelület kitörésével vagy a karosszérialemez felvágásával hatol be.

1.12. E szerződési feltételek szempontjából megfelelően le- zártnak a jármű akkor minősül, ha az ajtók zárását a gyárilag beépített zár végzi és a jármű el van látva biztonsági beren- dezéssel (pl. elektronikus jelzőrendszer, indításgátló, riasztó).

2. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

2.1. A jelen feltételek alapján biztosítható vagyontárgynak mi- nősülnek a kötvényen biztosítási helyszínenként, ezen belül vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt, a bizto- sított vállalkozói tevékenységének végzésével kapcsolatos, a

2.2. pont szerinti vagyontárgyak.

2.2. A vagyontárgyak az alábbi kockázati osztályok szerint biztosíthatók:

2.2.1. A biztosítási kötvényben felsorolt olyan berendezések, eszközök, műszerek, amelyek‌‌

a) üzemszerű működésükben elektronikus alkatrészeket tar- talmaznak (pl. számítógépek, gyógyászati eszközök stb.) a működésükhöz szükséges kiegészítő berendezésekkel együtt, így tápegységek, meghajtók, nyomtatók, kijelzők, érzékelők stb., és

b) üzemkész állapotban felállítva találhatók.

2.2.1.1. Egy vagyontárgy akkor található üzemkész állapotban felállítva, ha a próbaüzem befejezése után a normál üzemre készen áll.

2.2.1.2. Az üzemszerű működésre alkalmas vagyontárgyak folyamatosan fedezetben maradnak akkor is, ha átmeneti üzemszünetet tartanak a telephelyen belüli tisztítás, karban- tartás, javítás, áthelyezés céljából.

2.2.1.3. Fentiek alapján biztosított vagyontárgyak lehetnek a

a) Irodai és kommunikációs eszközök, laptopok,

b) Kép- és hangtechnikai eszközök,

c) Másolás- és sokszorosítástechnikai eszközök,

d) Mobil telefonok, tabletek, okosórák,

e) Orvosi műszerek, készülékek,

f) Napelem rendszer.

2.2.2. Biztosított vagyontárgynak minősülnek azok az adat- hordozók (a gép által olvasható információkat tartalmazó adattárolók) is, amelyek a felhasználó által rendeltetésszerű- en nem kicserélhetők (pl. winchester, merevlemez, félvezető, memória).

2.2.3. Biztosított vagyontárgynak minősülnek a felhasználó által rendeltetésszerűen nem kicserélhető adattárolón tárolt adatok (a gép által olvasható információk), amelyek a bizto- sított elektronikus berendezés alapfunkciójának ellátásához szükségesek, például a gyári beépített szoftverek (BIOS), ha a biztosított adatok elveszésének vagy megváltozásának, sé- rülésének oka az adatokat tároló biztosított adathordózót ért biztosítási esemény.

2.3. Nem biztosítható vagyontárgyak

2.3.1. Nem biztosíthatók a 2.2. pontban felsoroltak közül azok a vagyontárgyak, amelyek:

a) a szerződéskötéskor bármilyen okból rendeltetésszerű működésre alkalmatlanok,

b) gyártásuk a szerződéskötést megelőző 5 évnél régebben történt.

2.3.2. Jelen biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet

a) azokra a biztosított vagyontárgyakhoz tartozó alkatrészek- re, szerszámokra és anyagokra, amelyek igénybevételük- nek megfelelően ismételt és időszakos cserére szorulnak speciális funkciójuk vagy összetételük folytán, pl.:

– segéd és fogyóeszközök, továbbá a munkaközegek és felhasználásra kerülő anyagok, mint pl. előhívó-folyadék, reagensek, nyomtatófestékek, hűtő- és oldószerek, ka- zettába való szalag, film, kép- és hanghordozók, film/ fóliakombinációk, különlegesen előkészített papír, ka- rakterformátum hordozó, raszteres képernyő, pipetta,

– mindenfajta szerszám (pl. fúró, maró, fogó) – kivéve, ha a kár egy a biztosított vagyontárgyakat ért káresemény következtében áll elő,

– egyéb alkatrészek, amelyek a biztosított vagyontárgy üzemi élettartama során gyakran cserélendő (pl. bizto- síték, fényforrás, eldobható elem, szűrő),

b) közlekedés irányítási és felügyeletei rendszerekre, számí- tógépes takarmányozó rendszerekre, jegy-automatákra, parkolójegyekre és parkoló órákhoz szükséges jegyekre, benzinpumpákra, fúrólyuk- és vezetékes televíziós kame- rákra,

c) árukészletekre,

d) külső adathordozókra, mint például optikai adattárolók (amelyek a felhasználó által rendeltetésszerűen cserélhe- tők, és aktív alkatrészt, pl.: motort, elektronikát nem tartal- maznak) és az azokon tárolt adatokra.

3. A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

3.1. A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben (kötvény- ben) meghatározott kockázatviselési helyen bekövetkezett káreseményekre terjed ki.

3.2. A biztosított vagyontárgyakra akkor is vonatkozik a fede- zet, ha a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatvi- selési helyen (telephelyen) belüli áthelyezésükre, mozgatásuk- ra kerül sor.

3.3. A mobil vagyontárgyak (laptopok, mobiltelefonok stb.) esetén a biztosítási fedezet kiterjed a Magyarországon, nem a biztosítási helyszínen bekövetkező károkra is.

4. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

4.1. A jelen biztosítás alapján biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyak

a) előre nem látható külső okból, véletlenül, váratlanul, bal- esetszerűen történt minden olyan közvetlen fizikai károso- dása, amely miatt az nem képes rendeltetésszerű haszná- latra, valamint

b) betöréses lopás, rablás, illetőleg feltöréses lopás folytán történt kára,

mely esemény a vagyontárgy rendeltetésszerű használata ér- dekében a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, pótlását teszi szükségessé, és amellyel kapcsolatban a bizto- sító szolgáltatási kötelezettségét nem zárta ki.

4.2. A 4.1. a) pontban foglaltak alapján a biztosító kockázat- viselése kiterjed különösen az alábbiakban felsorolt, előre nem látható, balesetszerű, hirtelen és váratlan okok miatt bekövetkező dologi károkra:

a) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság, szándékos ron- gálás vagy szabotázs,

b) mechanikusan ható erő,

c) összeroppanás (robbanásszerűen gyors térfogat-csökke- nés, összeomlás) vagy más vákuumhatások,

d) víz, nedvesség vagy folyadék károsító hatása,

e) földcsuszamlás, talajsüllyedés, kő- és sziklaomlás, fagy, jégverés, árvíz, lavina, hónyomás, vihar, földrengés,

f) tűz, villámcsapás, robbanás (beleértve az oltáskor és mentéskor keletkező károkat is),

g) perzselődés, hő hatására történő zsugorodás, füst, ko- rom,

h) elektromos energia hatásai (légköri elektromosság, túl- feszültség, zavar a köz- és/vagy a saját áramellátásban),

feltéve, hogy a károsodás oka egyértelmű és a károsodás szemmel láthatóan megállapítható (pl. átégés, kormoló- dás), vagy a kár oka és a károsodás szakértői eszközökkel egyértelműen bizonyítható,‌‌

i) tervezési-, számítási-, anyag-, gyártási- és szerelési hiba, feltéve, hogy a károsodás oka egyértelmű és a károsodás szemmel láthatóan megállapítható, vagy a kár oka és a ká- rosodás szakértői eszközökkel egyértelműen bizonyítható,

j) üvegtörés.

4.3. Biztosítási esemény a betöréses lopással vagy annak kísérletével a biztosított vagyontárgyakban okozott rongálási kár is. A biztosító szolgáltatást nyújt az eltulajdonított, de ké- sőbb megkerült vagyontárgyakban rongálással okozott károk esetén is a biztosítási összeg erejéig.

5. KIZÁRÁSOK

5.1. A biztosítási védelem tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) a tartós vegyi, hő-, mechanikus, elektromágneses hatások következményei, valamint amelyek anyagfá- radási jelenségek, korrózió, rozsda, vízkő vagy egyéb lerakódás hatásának tudhatók be,

b) az előírt védelem hiánya vagy kiiktatása, a hőmér- séklet szélsőséges változásai, öngyulladás (a kizárás magában az öngyulladt anyagban keletkezett kárra vonatkozik) vagy földalatti tűz miatt keletkeztek,

c) valamely kár után a végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítá- sa előtt való üzembe helyezés miatt következtek be,

d) a készülék belsejében az elektromos energia közvet- len hatásaként fellépő, földzárlat, rövidzárlat, árame- rősség túlzott megnövekedése, átütések, átívelések következményei, kivéve, ha a károsodás oka egyértel- mű és a károsodás szemmel láthatóan megállapítható (pl. átégés, kormolódás), vagy a kár oka és a károso- dás szakértői eszközökkel egyértelműen bizonyítható,

e) a készülék belsejében tervezési, számítási, anyag-, gyártási és szerelési hiba következtében keletkeztek, kivéve, ha a károsodás oka egyértelmű és a károso- dás szemmel láthatóan megállapítható, vagy a kár oka és a károsodás szakértői eszközökkel egyértelműen bizonyítható,

f) fizikai károsodás nélküli meghibásodás, működési za- var, működésképtelenség formájában álltak elő,

g) a leltározás, illetve időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányból erednek, kivéve, ha a biztosított bizo- nyítja, hogy a hiány betöréses lopás, rablás, illetőleg feltöréses lopás következménye,

h) garancia és szavatosság körében megtérülnek,

i) a külső és belső adathordozókban vagy az azokon rögzített információk elvesztéséből keletkeztek,

j) feltöréses lopás következményei, ha a vagyontárgya- kat a gépjármű utasteréből, vagy más kívülről jól lát- ható helyről tulajdonították el,

k) a kockázatviselési hely szempontjából területileg il- letékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjá- ban hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek,

hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek mi- nősülő helyen belül bekövetkező árvíz, továbbá a ta- lajvíz, belvíz, és fakadóvíz,

l) az árvízmegelőzéssel, mentéssel összefüggésben ke- letkező egyéb kár (pl. gátrobbantás, mentesítést vég- ző gépjárművek által okozott károk),

m) amelyek szabadban tárolt vagyontárgyakban eső, ha- vas/ónos eső, hódara, hó, jégeső, homok, por, illetve fagyhatás, napsütés hatására keletkeztek,

n) amelyek a talajszint alatti helyiségekben a padozattól 12 cm-nél alacsonyabban tárolt (pl. EUR raklap) va- gyontárgyakban keletkeztek felhőszakadás következ- tében,

o) szállított vagyontárgyakban keletkeznek, azonban a telephelyen belüli anyagmozgatás nem minősül szállí- tásnak,

p) amelyek egy már korábban károsodott vagyontárgyra kifizetett kártérítésnek azon részét képezik, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására.

5.2. Nem szolgáltat a biztosító az éjszakára (22.00 órától

6.00 óráig) felügyelet nélkül hagyott járműben/munka- gépben keletkezett feltöréses lopás károk esetén.

5.3. Nem szolgáltat a biztosító továbbá a lakott területen kívül felügyelet nélkül hagyott gépjárműben keletkezett feltöréses lopás károk esetén, kivéve azt az esetet, ha a járművet zárt és őrzött telephelyen vagy lezárt helyiség- ben hagyták.

5.4. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azokra az adat- vagy programkárokra, amelyeket úgynevezett „számí- tógépes vírus”, „féreg” vagy „trójai faló”, „zsarolóvírus”, illetve egyéb olyan programok vagy adatfájlok okoztak, amelyek valószínűsíthetően ártalmas vagy bomlasztó hatású funkciókat tartalmaznak vagy aktiválnak, ame- lyek önállóan terjednek vagy terjeszthetők egynél több számítógépre, az adathordozókon és mindenfajta háló- zaton vagy átviteli vonalon (így az interneten) keresztül, és amelyek képesek megsokszorozni önmagukat, vagy megsokszorozhatók.

6. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA, A SZOLGÁLTATÁS MÉRTÉKE

Jelen különös biztosítási feltételek vonatkozásában az ALL RISKS vállalkozói biztosítások általános szerződési feltételei

10. és 21. pontjában foglaltak az alábbiakkal egészülnek ki:

6.1. A biztosítási összeget a biztosított évenként a legmaga- sabb előforduló érték (az összes elektronikus berendezés és műszer vagyontárgy év során előforduló legmagasabb va- gyoncsoporti értéke) figyelembe vételével határozza meg.

6.2. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegének meg- határozása és a biztosító szolgáltatása újértéken történik:

a) részkárok esetén a károsodott részek újraelőállításának, javításának a kár napján érvényes költségei figyelembe vé- telével,

b) teljes kár esetén a szerződésben szereplő újérték figye- lembe vételével,

a biztosítási összegig.

6.3. Amennyiben a károsodott vagyontárgy pótlására vagy javítására nem kerül sor a biztosító a biztosított vagyontárgy valóságos műszaki (avult) értékét fizeti meg.‌‌‌‌

6.4. Egy károsodott vagyontárgy valóságos műszaki (avult) értéke a vagyontárgy kárnapon érvényes új értékéből lineáris avultatással kerül meghatározásra a vagyontárgy gyártásakor várható átlagos élettartama figyelembevételével. Az avultatás maximális mértéke 80%.

6.5. A javítás során fel nem használt károsodott, illetve kicse- rélt részeket megtekintés céljából a szerződőnek/biztosított- nak a biztosító rendelkezésére kell bocsátania.

6.6. Amennyiben a biztosított berendezés több különálló, de technológiailag összekapcsolt egységből áll és a különálló egységek közül csak egyesek sérülnek meg, úgy a biztosító kizárólag a sérült egység kárát téríti meg.

6.7. A közbenső képhordozókban (pl. fénymásoló, lézernyom- tató stb. szelén dobja) illetve csövekben (pl. képcső, nagyf- rekvenciás adócső, röntgencső, lézercső) nem tűzkár, vízkár vagy betöréses lopás, rablás vagy vandalizmus miatt keletke- zett kár esetén a biztosító szolgáltatása az alábbi táblázatban foglalt értékcsökkenést figyelembe véve alakul:

Röntgencsövek, egyenirányító csövek, lézercsövek	6 hónapig	5,5%
fotó- és fényszedő beren-	12 hónapig	3,0%
dezések tároló/memória
egységeinek katódsugár-
csövei, valamint képfelve-
vőcsövek
Képcsövek, nagy-	18 hónapig	2,5%
frekvenciás csövek
Tárolóegységek csövei	24 hónapig	2,0%
Fotósokszorosító csövek

6.7.1. Csövek esetén a káreseményt megelőző használati idő- tartamra vonatkozó értékcsökkenésnek megfelelően az aláb- bi táblázat alapján:

Csövek megnevezése	A szolgáltatás mértékének csökkenése
	használati idő havonta alapján

A használati idő attól az időponttól kezdődik, amikor a vagyon- tárgy első tulajdonosa a vagyontárgyat dokumentálhatóan használatba vette (ennek hiányában a beszerzés dátumától). A fenti időtartamokon túl a biztosító további értékcsökkenést nem érvényesít a gyártó által javasolt használati időn belül. Ennek letelte után, ha a csövet a biztosított nem cserélte, a biztosító nem nyújt szolgáltatást.

6.7.2. Közbenső képhordozók (és szeléndobok) esetén a biztosító a káreseményt megelőző használati tartamra vonat- kozó értékcsökkenésnek megfelelően nyújt szolgáltatást (a csökkentő tényező a használati tartam és a gyártó ajánlása szerinti szokásos üzemi élettartam hányadosa). Ezen vagyon- tárgyak a gyártó által előírt időtartamig működtethetők és a biztosító csak ezen időtartam alatt teljesít kifizetést. A biztosí- tó kártérítés mértékét a gyártó által előírt használati idő és a ténylegesen eltelt használati idő arányában veszi figyelembe.

7. EGYÉB RENDELKEZÉSEK BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁS BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ESETÉN

7.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrha- tóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről máso- latban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

7.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell ké- szíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagy- ságát, sem a tulajdonviszonyokat nem bizonyítja.

7.3. A vagyonvédelmi előírások teljesülését a biztosító a biz- tosítási esemény bejelentését követően vizsgálja. A biztosító szolgáltatása a ténylegesen megvalósult védettségi szinttől függően alakul a vállalkozói vagyonbiztosítások vagyonvédel- mi előírásaiban feltüntetett összeghatárokig (1. és 3. táblázat).

7.4. Jelen biztosítás részét képezi a vállalkozói vagyonbiztosí- tások vagyonvédelmi előírásai című melléklet.

8. A KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

8.1. A biztosított, a vállalkozói biztosítások általános szerző- dési feltételeiben foglaltakon túlmenően a kármegelőzés ér- dekében köteles betartani a biztosított vagyontárgyak gyár- tójának utasításait és ajánlásait a biztosított vagyontárgyakra vonatkozóan elsősorban az alábbiak tekintetében:

a) építés, szerelés (különös tekintettel a tápegységre, a po- tenciálkiegyenlítő testelésére, és a légkondicionálásra),

b) általános üzemeltetés, szervizelés, karbantartás.

8.2. A biztosított köteles legalább minden műszak végén a beépített tárakból az információkat külső háttértárba kimen- teni.

9. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

A vállalkozói biztosítások általános szerződési feltételei- ben írtakon túlmenően súlyos gondatlanságnak minősül, és így a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alóli men- tesüléshez vezet, ha:

a) a biztosítási esemény a karbantartás elmulasztása miatt következett be,

b) a biztosítási esemény a biztosított/szerződő vagy az üzem menetéért felelős személyeknek a szakszerűt- len üzemeltetési utasításai, vagy a szükséges utasítá- sok elmaradása miatt következett be,

c) a biztosítási esemény azért következett be, mert a normál időjárási viszonyok által is nyilvánvalóan ká- rosítható biztosított vagyontárgyat a normál időjárási viszonyok hatásainak gondatlanul kitették.

10. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A jelen különös szerződési feltételek az alábbiakban tér- nek el a korábbi szerződési gyakorlattól:

a) a napelem rendszer került nevesítésre a biztosított vagyontárgyak között, a mérő vizsgáló eszközök he- lyett (2.2.1.3.).

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

A SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌‌

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a bizto- sított rendelkezik érvényben lévő vállalkozói vagyonbiztosítás- sal, illetve azt egyidejűleg megköti.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ALL RISKS vállalkozói bizto- sítások általános szerződési feltételeit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A különös biz- tosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az ALL RISKS vállalkozói biztosítások általános szerződési feltételei, míg a különös biztosítási feltételeknek az ALL RISKS vállal- kozói biztosítások általános szerződési feltételeitől eltérő ren- delkezései esetén a különös biztosítási feltételek szabályai az irányadók.

1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában

1.1. Keret szállítmánybiztosítás: a biztosítottnak a biztosí- tási időszakon belül feladott valamennyi szállítmányára fede- zetet nyújtó szerződés.

1.2. Áru: új kereskedelmi (gyárilag csomagolt) áru.

1.3. Áruszállítás: az árunak és munkaeszközöknek a feladá- si helyről a rendeltetési helyre történő továbbítása közúti, vas- úti, vízi, légi vagy kombinált közlekedési ágazat(ok) keretében.

1.4. Munkaeszköznek minősül a biztosított által munká- ja végzéséhez használt gép, eszköz, berendezés és egyéb használati tárgy.

2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK ÉS KÖLTSÉGEK

2.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben meghatározott olyan

a) saját tulajdonú, új árukra,

b) a biztosított megőrzésében lévő, bizományba vagy javítás- ra átvett készleteire, valamint

c) saját, nem kereskedelmi árunak minősülő (pl. telephelyek közötti mozgatás) készleteire

terjed ki, amelyek a fuvarozásból jogszabály alapján nincse- nek kizárva.

2.2. Kiterjed a biztosítás ezen felül a saját tulajdonú új és/vagy használt munkaeszközökre is.

2.3. A biztosító nem fizeti meg

a) a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, öngyulladásra hajlamos, valamint radioaktív-, és hasadóanyagok,

b) az átköltözési ingóságok,

c) az élőállatok,

d) a szabadon ömlesztett (rinfusa) áruk, tartályokban tárolt folyadékok, gáz- és gőznemű anyagok,

e) nemesfémek, készpénz, ékszerek, drágakövek, minden- fajta műalkotás és műtárgy,

f) a hangszerek,

g) a dohányáruk,

h) a szőrmeáru,

i) a fegyverek, a lőszerek,

j) járművek

szállítása során bekövetkező károkat.

2.4. A biztosítási események folytán a biztosított vagyontár- gyakban (szállítmányban) keletkezett károkkal összefüggés- ben, indokoltan felmerülő alábbi költségek biztosítottak:

a) a szállítás folyamán a kárral összefüggésben felmerülő kárcsökkentési, valamint a kár kivizsgálásával kapcsolatos költségek,

b) egy bekövetkezett kár kapcsán indokoltan felmerült átra- kási- és ideiglenes tárolási költségek, valamint a tovább- szállítás többletköltségei, amennyiben a biztosított ezt a körülmények figyelembe vételével szükségesnek ítéli meg vagy azok a biztosító utasítása alapján merülnek fel és nem minősülnek kárenyhítési, kárcsökkentési, vagy a kár kivizsgálásával kapcsolatos költségnek,

c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó jegyző- könyvezési, vizsgálati (laboratóriumi) és szakértői költsé- gek,

d) a fuvardíj, ha a szállítmányban keletkezett kárt a biztosítási feltételek alapján a biztosító megtéríti, illetve a kárigényt elismerte.

2.5. A fenti költségek automatikusan a biztosítási összeg 10%-a erejéig (azon belül) biztosítottak.

2.6. A mentéssel kapcsolatos költségek (a biztosítási összeg keretében, annak 10%-a erejéig) akkor is megtérülnek, ha a kár a mentés következtében végül nem következett be, de a mentés hiányában a szállítmány károsodása biztosítási ese- ménynek minősült volna.

3. A KOCKÁZATVISELÉS IDŐBENI ÉS TERÜLETI HATÁLYA

3.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítás hatályba lépését követően – eltérő megállapodás hiányában –

a) abban az időpontban kezdődik, amikor az árut a fuvarozás megkezdése céljából a tárolási helyről kiviszik (elmozdítják),

b) tart a szállítás egész ideje alatt, beleértve a szükséges fel-, le- és átrakodásokat, továbbá azon szükségszerű, közbenső tárolásokat, útvonaltól való eltéréseket és szállí- tási késedelmet, melyek a biztosított hatáskörén kívül es- nek, és

c) abban az időpontban végződik, amikor szállítmányt a ren- deltetési helyen, a címzett raktárában vagy tárolási helyen elhelyezik.

3.2. Külön megállapodás hiányában a biztosító a szükség- szerű közbenső tárolás első 15 napjára vállalja a fedezetet.

3.3. A biztosítás a magyarországi telephelyről magyarországi telephelyre történő fuvarozás során bekövetkező káresemé- nyekre terjed ki.‌‌‌‌‌

4. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

4.1. ALAPFEDEZET

A biztosító alapfedezet esetén a szállítás tartama alatt, a szál- lítás rendes folyamatával összefüggő, véletlenül, váratlanul és balesetszerűen bekövetkező sérülés, megsemmisülés, elve- szés vagy egyéb veszteség formájában előálló azon károkat téríti meg, amelyek oka:

a) tűz, villámcsapás, robbanás,

b) elemi csapások: vihar, jégverés, felhőszakadás, földcsu- szamlás, föld- és kőomlás,

c) a szállítóeszközt ért baleset, valamint

d) hidak vagy más építmények beomlása.

4.2. KIBŐVÍTETT FEDEZET

A biztosító kibővített fedezet esetén a szállítás tartama alatt, a szállítás rendes folyamatával összefüggő, véletlenül, váratla- nul és balesetszerűen bekövetkező sérülés, megsemmisülés, elveszés vagy egyéb veszteség formájában előálló azon káro- kat téríti meg, amelyek oka:

a) tűz, villámcsapás, robbanás,

b) elemi csapások; vihar, jégverés, felhőszakadás, földcsu- szamlás, föld- és kőomlás,

c) a szállítóeszközt ért baleset,

d) hidak vagy más építmények beomlása, valamint

e) rablás, a lezárt gépjárműből való lopás, valamint a teljes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt való eltűnése.

4.3. A biztosítási szerződés a biztosított biztosítási időszakon belül feladott határozatlan számú áruszállítására érvényes (keret szállítmánybiztosítás).

5. KIZÁRÁSOK

5.1. A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi károkra, veszteségekre és költségekre:

a) a kizárólag telephelyen, üzemterületen belüli áru- vagy anyagmozgatás során keletkezett károkra,

b) a fuvarozás közben keletkezett károkra, ha a szállí- tóeszköz a fuvarozásra alkalmatlan volt, vagy azt túl- terhelték, vagy az árut nem megfelelően rögzítették,

c) a szállítmányok belső biológiai folyamatainak (pené- szesedés, erjedés, belső romlás), illetve rovarok, azok lárvái és rágcsálók okozta károk következményeire, kivéve, ha az ilyen kár biztosítási esemény következ- ménye,

d) öngyulladás, tűz vagy robbanás károkra, ha a szál- lítmány – a biztosítható vagyontárgyakon kívül – ön- gyulladás-, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagokat is tartalmazott,

e) a szállítmány sajátos természetéből (különösen: ki- száradás, apadás, súlyveszteség) származó károkra, kivéve, ha az ilyen kár biztosítási esemény következ- ménye,

f) a szükséges csomagolás hiányossága miatt keletke- zett károkra,

g) a sértetlen külső csomagoláson belüli tartalomhiány miatti károkra,

h) olyan károkra, melyeket a szállítmány címzettje a ki- fogás nélküli átvételt követően állapított meg, kivéve, ha a kár külsőleg nem volt felismerhető, és az ész- lelést követően azonnal, de legkésőbb az érvényben lévő fuvarozási feltételekben megjelölt határidőn be- lül jelenti azt az illetékes szerveknek (fuvarozó, helyi önkormányzat és/vagy közjegyző), és bevonásukkal jegyzőkönyvben igazolja, hogy a kár a fuvarozás tar- tama alatt következett be,

i) a szállítmányban lopás vagy elvesztés folytán keletke- zett kárra, ha a kár lezárt, sértetlenül érkezett konté- nerben észlelt áruhiányból származik,

j) azokra a károkra, amelyekkel kapcsolatban a bizto- sított a kárért felelőssé tehető harmadik személyt – a biztosító hozzájárulása nélkül – kártérítési felelőssége alól felmentette,

k) amelyek hatósági intézkedés (pl. elkobzás, lefoglalás) miatt álltak elő,

l) amelyek szállítási késedelemből származnak.

5.2. A biztosító nem fizeti meg a

a) a biztosított által ellenérték fejében végzett szállítás során, valamint

b) az elő- és utótárolás során bekövetkező károkat.

6. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

6.1. A biztosítási összeg a biztosítási időszakon belül előfor- duló, a szerződő fél/biztosított által meghatározott maximális szállítmányérték, mint szolgáltatási limit.

7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

7.1. A biztosítási díj a biztosítási összeg és a biztosító által a vállalt kockázat mértékétől függően megállapított díjtétel szor- zata.

7.2. Az biztosítási díjtételt – az általános szerződési feltételek- ben felsoroltakon túlmenően – az alábbiak befolyásolják:

a) szállítmány típus, árufajta, mennyiség,

b) csomagolás módja,

c) fuvareszköz fajtája,

d) választott fuvarozási mód.

8. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

8.1. A biztosító a károkat az árutulajdonos biztosított részére a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig – önrész kikötése esetén – az önrészesedéssel csök- kentve téríti meg, az alábbiak szerint.

8.2. A biztosító kár esetén a szállítmány számla szerinti érté- két téríti meg, legfeljebb a biztosítási összegig. Számla hiá- nyában a biztosító

a) tárgyi eszközök esetében a szállítmány tényleges (valósá- gos) értékét,

b) vásárolt készletek esetében a beszerzési árat,

c) saját termelésű készletek esetében az előállítási önköltsé- get vagy norma szerinti közvetlen önköltséget,‌‌‌

d) az idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében az újraelőál- lítási értéket,

e) használt munkaeszközök esetében a bruttó nyilvántartási értéket

fizeti meg a biztosítási összegen belül.

8.3. A vagyontárgyak javítással, a károsodott részek pótlásá- val helyreállítható kárai esetén a biztosító a ténylegesen fel- merült – az eredeti állapot helyreállítását szolgáló – átlagos javítási, pótlási költséget fizeti meg.

8.4. A biztosítási összeg a káreseménnyel összefüggésben felmerülő költségeket (2.4. pont) is magába foglalja.

8.5. A kárigény érvényesítéséhez az alábbiakban felsorolt ok- mányok bemutatása szükséges:

a) a szállított árura vonatkozó eredeti szállítólevél, és eredeti áruszámla vagy a szállítást tanúsító egyéb eredeti okmá- nyok,

b) az elszenvedett kár miatti veszteség összegének igazolá- sára szemlejegyzőkönyv, szakértői jelentések, a tényleges kár összegét tételes részletezésben feltüntető kárszám- lák, a kárral kapcsolatos költségekre vonatkozó számlák, amennyiben a kárfelmérést – a biztosító hozzájárulásával

– harmadik személy végezte,

c) a jelen feltétel 4.2. pontja szerint bekövetkezett károk ese- tén a rendőrhatósági feljelentés, jegyzőkönyv stb. másola- tát kérheti a biztosító.

8.6. A lezárt gépjárműből való lopás, valamint a teljes szállít- mánynak a szállítóeszközzel együtt való eltulajdonítása biz- tosítási események 4.2. f) pont bekövetkezése miatti szállít- mánykárokat csak abban az esetben téríti meg a biztosító, ha

a) a szállító gépjármű szilárd tetővel, felépítménnyel rendelke- zett,

b) a gépjárművet lezárt állapotban parkolták le,

c) a gépjármű rendelkezett MABISZ által ajánlott (vagy az ajánlással egyenértékű), működőképes riasztó és/vagy in- dításgátló berendezéssel, amelyet a jármű leállítása után aktív állapotba helyeztek,

d) a biztosított szállítmányt a gépjármű utas- vagy rakteré- ben, kívülről nem látható módon tárolták.

8.7. Nyilvántartási kötelezettség

Saját gépjárművel történő fuvarozás esetén a szerződő- nek/biztosítottnak minden egyes szállítmányt a biztosított gépjárműhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy fuvarlevéltömbbe be kell vezetni az alábbi adatok feltünteté- sével: dátum, áru megnevezése, darabszám, illetve tömeg, az áru értéke, valamint a szállítási cím. Kár esetén a biztosító kérésére a teljes szállító-, illetve fuvarlevéltömb bemutatandó.

9. A BIZTOSÍTOTT KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

9.1. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érde- kében, valamint ezzel összefüggésben a csomagolásra, a rakodásra, a rakomány elhelyezésére és rögzítésére, a szál- lításra, a vagyonvédelemre vonatkozó szakmai ajánlásokat, előírásokat mindenkor betartani.

10. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

10.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján súlyos gondatlanságnak minősül, ha a biztosított vagyontárgy (szállítmány) mozgatása nem megfelelő eszközzel történt és a kár bekövetkezése erre vezethető vissza.

10.2. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség sú- lyosan gondatlan megszegésének minősül különösen a

10.1. pontban felsorolt tevékenységek elmulasztása vagy megszegése, ha az áruszállítást a biztosított/szerződő fél, illetve megbízottja végzi vagy felügyeli.

11. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK KIEGÉSZÍTŐ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ‌‌‌‌

A felelősségbiztosítások kiegészítő általános szerződési felté- telei azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyeket – ha a vo- natkozó különös feltételek és/vagy záradékok másként nem rendelkeznek – a biztosító vállalkozói felelősségbiztosítási szerződéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltéte- lekre hivatkozva kötötték meg.

A felelősségbiztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő vállalkozói vagyonbiztosítással, vagy elektronikus berendezések és készülékek biztosításával, illetve azt egyidejűleg megköti.

A jelen kiegészítő általános szerződési feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ALL RISKS vállalko- zói biztosítások általános szerződési feltételeit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A jelen kiegészítő általános szerződési feltételekben nem szabályo- zott kérdésekben az ALL RISKS vállalkozói biztosítások ál- talános szerződési feltételei, míg a jelen kiegészítő általános szerződési feltételeknek az ALL RISKS vállalkozói biztosítások általános szerződési feltételeitől eltérő rendelkezései esetén a jelen kiegészítő általános szerződési feltételek szabályai az irányadók.

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból tör- ténő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a vagyon- biztosítás vagy ennek hiányában az elektronikus berendezé- sek és készülékek biztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerző- désben foglaltak szerint a biztosító biztosítási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerződésben, és annak mellék- leteiben, valamint a vonatkozó különös biztosítási feltételek- ben megállapítottak szerint azokért a személyi sérülésből és/ vagy dologi kárból származó kártérítési és személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj iránti igények megfizetése alól, amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik.

1.2. Biztosítási eseménynek minősül továbbá a biztosított el- len érvényesíteni kívánt, nem megalapozott kárigények elhárí- tásában való segítségnyújtás költségeinek fedezése.

1.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több biztosítási esemény a biz- tosított ugyanazon károkozói magatartásából, cselekedetéből ered és azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban következett be.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYA

2.1. Területi hatály

A biztosító azokra a kártérítési igényekre szolgáltat, ame- lyeket megalapozó káreseteket Magyarország területén okozták és azok Magyarország területén következtek be. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapod- hatnak a területi hatály kiterjesztésében.

2.2. Időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés ha- tálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon be- lül bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki, feltéve, hogy különös feltétel ettől eltérően nem rendelkezik.

2.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

2.3.1. a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasz- tással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna;

2.3.2. a kár bekövetkezésének időpontja:

a) személyi sérüléses károk tekintetében

• Halál esetén a halál beállta;

• Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;

• Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja;

• Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal megállapította az egészségkárosodást;

b) dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja;

c) sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első ká- reseményének időpontja;

d) sérelemdíj esetén a bekövetkezés időpontja az alapul szol- gáló személyi sérülés kár bekövetkezésének időpontja;

2.3.3. a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a kár- esemény bekövetkeztéről szóló írásos biztosítotti nyilatkozatot a biztosító igazolható módon kézhez vette.

3. KIZÁRÁSOK

3.1. Az ALL RISKS vállalkozói biztosítások általános szer- ződési feltételeiben felsoroltakon túl a biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki az abból a kárból származó kártérítési és sérelemdíj iránti igényre

a) amelyet a szerződő és a biztosított egymásnak oko- zott,

b) amelyet a közeli hozzátartozók egymásnak okoztak (jogi személy, polgári jogi jogalanyisággal rendelkező nem jogi személy szervezet, valamint cselekvőkép- telen és korlátozottan cselekvőképes személy bizto- sított esetén a törvényes képviselő és annak hozzá- tartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik),

c) amelyet a biztosított maga szenved el,

d) amit a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség- gel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulaj- donosainak vagy azok közvetlen hozzátartozójának, valamint a biztosított tulajdonában lévő jogi személy-

nek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezet- nek okoz,

e) amelyet több biztosított (együttbiztosított) esetén a biztosítottak egymásnak okoznak,

f) amelyért a biztosított nem a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében felel,

g) melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért felelős) bűncselekménnyel, – ideértve többek között a becsületsértést és rágalmazást is – okoz,

h) amely a biztosított jogszabályban meghatározott fele- lősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyi- latkozatban vállalt helytállási kötelezettségén alapul.

3.2. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei érték, megsértésével, valamint az előszereteti érték kárpótlásával összefüggésben ke- letkeztek.

3.3. Nem fedezi a biztosítás:

a) a biztosított alvállalkozói által okozott károkat,

b) a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat,

c) a szerződés megerősítésének többletszankcióit (köt- bér, foglaló), bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntető jellegű költségeket, kártérítéseket és sérelemdíjat valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit,

d) tisztán pénzügyi veszteségeket,

e) a személyiségi jogok megsértéséből eredő károkat, és a sérelemdíjat, amennyiben nem biztosítási ese- ménnyel kapcsolatban merülnek fel,

f) a biztosított és a károsult közötti jogviszonyra irány- adó szabályok szerint elévült károkat,

g) a szabadalomhoz, védjegyhez kötött jogok megsérté- séből eredő károkat,

h) az elmaradt hasznot (kivéve a magánszemély rend- szeres jövedelmét), profit kiesést, valamint termelés- kiesésből, valamint a tárgyak használatának kimara- dásából vagy szolgáltatás leállásából eredő károkat,

i) elektronikus adatok átviteléből, átadásából eredő fe- lelősségi károkat, amely alatt értendő: adatok hibás, nem megfelelő tárolása illetve eltűnése, adatbizton- ság, adatok visszaállításának kárai, bizalmas adatok és információ átvitele, adatok módosulása és felhasz- nálhatatlansága miatti károk,

j) a mágneses vagy elektromágneses mező és sugárzás által okozott károkat,

k) a talajerőben, vízminőségben, természeti környezet- ben bekövetkezett károkat,

l) a természetes és mesterséges környezet szennyezé- sével okozott károkat,

m) a veszélyes hulladékokkal, környezetszennyező anya- gok tárolásával, megsemmisítésével kapcsolatban felmerült károkat,

n) gyúlékony és éghető anyagokra vonatkozó hatósági előírások, rendelkezések be nem tartásából eredő ká-

rokat valamint robbanóanyag szállítása, nagykereske- delmi célú raktározása miatt bekövetkezett károkat,

o) fegyverek, lőszerek gyártásával, forgalmazásával, tá- rolásával, minősítésével, vagy bárminemű használa- tával, birtoklásával, őrzésével, kezelésével kapcsola- tos károkra,

p) nitro-glycerin és egyéb robbanóanyag gyártásával, raktározásával, szállításával, töltésével és egyéb ke- zelésével kapcsolatos károkat,

q) gázok, és/vagy nyomás alatt konténerben tárolt anya- gok, bután, metán, propán, és egyéb likvid gázok, toxikus alkotórészek, toxikus hulladékok gyártásával, raktározásával, szállításával, töltésével és egyéb ke- zelésével kapcsolatos károkat,

r) a vasúti és kötöttpályás közlekedési tevékenység foly- tatásával vagy ilyen járművek üzemeltetésével okozott károkat,

s) a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősség- biztosításáról szóló mindenkori hatályos jogszabály hatálya alá tartozó események által okozott károkat,

t) a vízi jármű üzemeltetésével okozott károkat; légi jár- művek, repülőterek üzembentartói minőségben oko- zott károkat, légi járművek (alkatrészei és tartozékai) tervezéséből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karbantartásából, javításából eredő károkat,

u) a szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott ká- rokat.

3.4. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt:

a) amelyet géntechnikával módosított organizmusok, géntechnikai munkák okoztak,

b) amit madár- és sertésinfluenza okoz,

c) amely az egészségi állapot romlásból ered, és ame- lyet közvetve vagy közvetlenül a III. típusú humán T-limfotróp vírus (Human T-Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III)) vagy más néven lymphadenopathi- ához asszociált vírus (Lymphadenopathy Associated Vims (LAV)) vagy azok mutációi, áttételei vagy egyéb változatai okoznak, vagy ezzel kapcsolatban merül- tek fel, vagy amely a szerzett immunhiányos tünete- gyüttes (Aquired lmmune Deficiency Syndrome-mal (AIDS)) vagy hasonló természetű szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől független hasonló természe- tű egészségi állapottal bármilyen módon rokonság- ban áll,

d) amely azbesztózisból vagy bármilyen hasonló be- tegségből ered, és amely betegség az azbeszt, az- beszttermékek és/vagy azbeszttartalmú termékek jelenléte, kezelése, feldolgozása, előállítása, eladása, forgalmazása, tárolása vagy alkalmazása során kelet- kezik,

e) amely közvetlenül vagy közvetve a szivacsos agyvelő- bántalmak (Spongi formen Encep betegségcsoport vagy tünet együttes megbetegedései, vagy szindró- mái, vagy azok mutációi vagy áttételei) okoznak, ezek nyomán keletkeznek vagy ennek következményeképp lépnek fel, ilyen például a „Kergemarha-kór” más né-

ven Creutzfeld-Jakob szindróma (CJB) más néven prionok okozta szivacsos agyvelőgyulladás és egyéb előfordulási formái mint például: Bovine Spongiform Encephalopathy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Encephalopathy (TME), Chronic Wastingbetegség (CWD)), Gerstszindróma (GSS), a Kuru, Fatal Familiar Insomnia (FFI),‌‌

f) amit vér, vérkészítmények és vértranszfúziós beren- dezések okoztak,

g) ami állatról állatra, vagy állatról emberre terjedő kór- okozók vagy paraziták okozta betegségekre vezethe- tő vissza.

4. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

4.1. A biztosítási összeget a szerződő határozza meg a Ma- gyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

4.2. A biztosítási eseményenkénti (káronkénti) biztosítási ösz- szeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biz- tosító szolgáltatásának szabályai szerint – kifizethető legma- gasabb összeg (beleértve a jogi képviseleti, valamint eljárási költségeket és a kamatokat is).

4.3. A biztosítási időszakra (összesen) megállapított bizto- sítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint – összesen kifizethető ösz- szeg (beleértve a jogi képviseleti, valamint eljárási költségeket és a kamatokat is).

4.4. A szublimit, többfajta felelősségbiztosítás együttes meg- kötése esetén az egyes felelősségbiztosítási módozatokra, a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló limiten belül meghatározott, az adott felelősségi módozatra biztosítási eseményenként és/vagy biztosítási időszakonként kifizethető legmagasabb összeg.

4.5. A kombinált limit több biztosított kockázatra vagy bármi- lyen egyéb közös jellemzőre együttesen vonatkozó biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló felső összeg- határ.

4.6. Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési, illetve sérelemdíj megfizetésére irányuló igényt csak a következő biztosítási időszakban, de a kárbejelentés- re előírt határidőn belül jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgálta- tásának szabályaiban foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, ille- tőleg a még abból fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

4.7. Abban az esetben, ha a károkozás és a kár bekövetkezé- se idején különböző kárlimitek vannak érvényben, akkor a kár szempontjából a bekövetkezés időpontjában érvényes limitet kell figyelembe venni.

4.8. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgál- tatásként fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térí- tési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési vagy sérelemdíj iránti igénnyel. Amennyiben

több személy lép fel kártérítési vagy sérelemdíj iránti igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi kárté- rítési követelés illetve elfogadott/megítélt sérelemdíj kielégíté- sére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár arányában fizet kártérítést, illetve sérelemdíjat.

4.9. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvényesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, me- lyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

4.10. Együttbiztosított megjelölése esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási összeg a biztosítottra és az együttbiztosítottra együttesen vonatkozik és ugyanabból a biztosítási eseményből származó kárigény(ek) esetén a bizto- sító kizárólag egyszer szolgáltat.

5. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

5.1. A felelősségbiztosítási kockázat elvállalását és a biztosí- tási díj képzését befolyásoló tényezők:

a) a biztosított által végzett tevékenység(ek),

b) az igényelt, káreseményenkénti és biztosítási időszakon- kénti biztosítási összeg,

c) a területi hatály,

d) fedezeti kiterjesztések,

e) az önrészesedés mértéke,

f) a biztosítás időtartama,

g) a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,

h) az árbevétel az alábbiak szerint

• kettős könyvvitel esetén az értékesítés nettó árbevéte- le a szerződés kezdőnapját vagy fordulóját megelőző utolsó lezárt üzleti évben;

• egyszeres könyvvitel esetén a végleges pénzbevéte- lek és elszámolt bevételek összege a szerződés kez- dőnapját vagy fordulóját megelőző utolsó lezárt üzleti évben;

• egyéni vállalkozó és magánszemély esetén az utolsó lezárt üzleti év vállalkozói bevétele (jövedelme);

i) a szerződés kezdőnapját vagy fordulóját megelőző utolsó lezárt üzleti év átlagos létszáma,

j) 5 évre visszamenőleg a biztosított által okozott károk ada- tai (kárelőzmény),

k) a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felmérésé- hez megadott egyéb adatok,

l) a veszélyközösség jellemzői.

5.2. A 5.1. pontban felsorolt adatok változása a biztosítási díj változását vonhatja maga után.

5.3. A szerződő az első biztosítási időszakra vonatkozó bizto- sítási díj meghatározásához szükséges adatokat cégszerűen aláírt adatközlő/kérdőív kitöltésével vagy ezzel egyenértékű, a kért adatokat tartalmazó más nyilatkozattal köteles a biztosí- tónak megadni.

5.4. Kezdő vállalkozás esetén, az első lezárt üzletév előtt, tényleges árbevételi adat hiányában, a biztosítási évre vonat- kozó tervezett árbevételt kell megadni.

5.5. A szerződő a soron következő biztosítási időszakra vo- natkozó, az 5.1. h) és i) pontban felsorolt, a díjszámítás alapját képező (utolsó lezárt üzlet-/naptári évre vonatkozó) aktualizált adatokat, valamint az esetleges egyéb módosításokra vonat- kozó nyilatkozatát cégszerűen aláírt adatközlő kitöltésével, vagy ezzel egyenértékű, a szükséges adatokat tartalmazó más nyilatkozattal a biztosítási évforduló napját megelőző hó- nap 1. napjáig köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani.‌‌

6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

6.1. A biztosító – a biztosítási összeg mértékéig, törvényes magyar fizetőeszközben – a biztosítási eseménnyel összefüg- gésben megtéríti

6.1.1. a károsultat ért mindazon károkat, melyekért a biztosí- tott jogszabály alapján megtérítési felelősséggel tartozik, így különösen

a) a károsult ténylegesen felmerülő dologi kárát, azaz a meg- semmisült, megsérült, eltűnt vagy használhatatlanná vált tárgy értékét, vagy a károkozó körülmény folytán a káro- sult dologban beállott értékcsökkenést,

b) mindazt a kárpótlást és költséget, mely a károsultat ért dologi hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges,

c) személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt, valamint

d) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat;

6.1.2. a kockázatba vont felelősségi károk járulékait, így a ka- matot, valamint a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait és a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megál- lapítása érdekében felkért szakértő költségét, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes hozzájárulásával merültek fel;

6.1.3. a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

6.1.4. a kárenyhítés körébe eső költségeket.

6.2. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési vagy sérelemdíj fizetési kötelezettsége fe- dezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítés, illetve a sérelemdíj megfizetésére.

6.3. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt, vagy a kárrende- zés során az együttműködés hiánya miatt a károsult felé fenn- álló késedelmi kamatfizetési kötelezettségre.

6.4. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettsé- gével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfe- lelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

6.5. Amennyiben több személy közösen okoz kárt és a bizto- sított felelőssége a többi károkozó személlyel együtt egyetem- leges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróha- tóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kár a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg.

6.6. A károsult kártérítési és sérelemdíj iránti igényének a biz- tosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kap- csolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

6.7. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult köve- telésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

6.8. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szem- ben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biz- tosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

6.9. A biztosító a kárrendezési eljárás során megállapított szolgáltatási összeget a károsultnak fizeti; a károsult kártéríté- si és sérelemdíj iránti igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult köve- telését ő egyenlítette ki. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági meg- állapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelős- ségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.

6.10. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj iránti igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapo- zatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

6.11. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kí- vül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, akkor a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.

7. A JÁRADÉK TŐKÉSÍTÉSÉNEK ÉS A TŐKEÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

7.1. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeérté- két a Biztosító a korrigált 2004. évi halandósági tábla alap- ján, 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a biztosító, mind a károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az eset- ben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a biztosító és a károsult is elfogadja.

7.2. Amennyiben a biztosító hozzájárul a megváltáshoz, ak- kor az egyösszegű megváltás összegét a biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a károsult egészségi állapotának figye- lembe vételével állapítja meg.

8. LÉNYEGES ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYBAN ELŐÍRTAKTÓL ‌‌

A jelen általános szerződési feltételek az alábbiakban térnek el lényegesen a jogszabályban (Ptk.) előírtaktól:

a) A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatko- zó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a biztosí- tási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeget, mind a kamat, mind az eljárási költségek, mind a biztosított jogi képviseleti költsége kizárólag ezen az összegen belül teljesíthető. (4.2., 4.3.)

b) A biztosítási fedezet nem terjed ki a szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott károkra. (3.3. u))

c) Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelenté- si kötelezettség késedelmes teljesítése miatt, vagy a kárrendezés során az együttműködés hiánya miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamatfizetési kötele- zettségre. (6.3.)

9. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌

A jelen különös biztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában a felelősségbiztosítások kiegészítő általános szerződési feltételeit az e feltételben foglalt kiegészí- tésekkel kell megfelelően alkalmazni. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a felelősségbizto- sítások kiegészítő általános szerződési feltételei, míg a jelen kü- lönös biztosítási feltételeknek a felelősségbiztosítások kiegészí- tő általános szerződési feltételeitől eltérő rendelkezései esetén a különös biztosítási feltételek szabályai az irányadók.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biz- tosított rendelkezik érvényben lévő vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból tör- ténő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a vagyon- biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerződés- ben foglaltak szerint a biztosító mentesíti a biztosítottat a szer- ződésben megállapított mértékig és feltételek szerint a biztosí- tott által szerződésen kívül okozott olyan személyi sérülésből és/vagy dologi kárból származó kártérítési igények és a sze- mélyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik.

1.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából szerződésen kívül okozott kárnak az minősül, ha

1.2.1. a biztosított olyan személynek okoz kárt, akivel a bizto- sítási szerződésben meghatározott tevékenységével kapcso- latban nincs szerződéses jogviszonyban, vagy aki nem igény- bevevője a biztosított által nyújtott szolgáltatásnak;

1.2.2. a biztosított olyan személynek okoz kárt, akivel a biztosítá- si szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban szerződéses jogviszonyban van, azonban a kárt nem a szerző- dés teljesítése során és nem is azzal összefüggésben okozta.

1.3. Jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosító megfizeti a biztosított, mint ingatlan bérlője vagy bérbeadója által okozott károkat az alábbiak szerint.

1.3.1. Ingatlan bérlőjének felelőssége

Jelen feltétel alapján a biztosító mentesíti a biztosítottat az ál- tala, mint ingatlan bérlője, a bérbeadó tulajdonában lévő ingó- ságokban és ingatlanában okozott dologi károk megtérítése alól, amelyek okozásáért a bérlő a bérleti jogviszony alapján a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni és a kárbejelentéshez csatolni.

1.3.2. Bérbeadói felelősség

Jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosító mentesíti a biztosítottat, mint ingatlan bérbeadóját, az általa a bérlőnek a bérelt ingatlanban elhelyezett ingóságaiban és saját beruhá- zásaiban okozott dologi károk megtérítése alól, amelyek meg- térítéséért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni és a kárbejelentéshez csatolni.

1.4. Környezetszennyezési felelősség

Jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosító mentesí- ti a biztosítottat – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – az általa szerződésben meghatározott üz- leti tevékenységének vagy foglalkozásának gyakorlása során környezetszennyezéssel, illetve környezet igénybevételével okozott személysérüléses és dologi károk megtérítése és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik, feltéve, hogy a kár bekövetkezte

a) hirtelen, váratlan, balesetszerű,

b) előre nem látható, és

c) a normális üzemi folyamattól elérő eseményre volt vissza- vezethető volt.

1.4.1. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

a) környezetszennyezésnek, környezetkárosításnak azt a tevékenységet vagy mulasztást tekintjük, amelynek hatására környezetkárosodás következik be.

b) környezetkárosodás: a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyeződése, illetve valamely elemének olyan mértékű igénybevétele, amely- nek eredményképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg amely az élővilágot kedvezőt- lenül érinti.

c) környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folya- matai, szerkezete.

d) környezeti elem: a föld, a levegő, a víz és az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet,

továbbá ezek összetevői.

e) környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetke- zésének közvetlen veszélye.

2. BIZTOSÍTOTT KOCKÁZATOK

A fenti 1.1. pontban foglaltak alapján biztosítási eseménynek minősülnek különösen, de nem kizárólagosan a következők- ben felsorolt események, mégpedig az alábbi meghatározá- sok szerinti tartalommal. Az alábbi felsorolás a szerződési fel- tételek jobb megértését, átláthatóságát szolgálja:

2.1. Épület- és telektulajdonosi felelősség – a biztosított, mint ház- és/vagy telektulajdonos által (ide nem értve a bérbeadói és haszonélvezői minőséget) okozott károk.

2.2. Építtetői felelősség – a biztosított által építtetőként a sa- ját épületen/ingatlanon végrehajtott építési munkálatok során okozott károk, feltéve, hogy a biztosított a tervezést, a kivitele- zést és az építésvezetést harmadik személynek kiadja.

2.3. Nem önjáró gépekkel okozott károk – a biztosított által az általa használt és/vagy üzemeltetett nem önjáró gépekkel (pl. építési munkagép, forgó toronydaru, egyéb daruk és munka-

gépek, emelőgépek és egyéb ki- és berakodást végző beren- dezések), azok használata során okozott károk.‌

2.4. Önjáró munkagéppel okozott károk – a biztosított saját tulajdonában lévő vagy általa üzemeltetett, általa használt, a kötelező gépjármű biztosításra vonatkozó szabályok hatálya alá nem tartozó önjáró munkagépei (targonca, daru, munka- gépként használt jármű) által okozott károk, amelyet a jármű a forgalomban való részvétele nélkül okoz.

Jelen különös biztosítási feltételek alapján munkagép: a köz- úti forgalomban időszakosan részt vevő/részt nem vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

2.5. Garázsok és parkolók/parkolóhelyek – a biztosított saját tulajdonú biztosított földterületén létesített garázsok és par- kolók/parkolóhelyek karbantartása és üzemeltetése során okozott károk, akkor is, ha a területet nemcsak a biztosított alkalmazottai, látogatói stb. használják.

2.6. Állatok által okozott károk – azon a károk melyekért a biz- tosított állattartói minőségében felel, különös tekintettel az őr- ző-védő állat tartásából eredő károkra. A biztosítási fedezet nem terjed ki harci kutyák, haszonállatok és vadállatok tartásából eredő felelősségre.

Jelen biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából ha- szonállat: a háziállatok azon csoportja, amely megélhetést biztosít az ember számára, beleértve az őrző-védő állatokat, valamint a hobbiállatok.

2.7. Reklámtáblák által okozott károk – a biztosítás fedezetet nyújt az idegen területen kihelyezett reklámcélokat szolgáló berendezések, pl. transzparensek, reklámtáblák, kiállítási pol- cok, szekrények, fénycsövek által okozott károkra.

2.8. Kiállításokon való részvétel – a biztosítás fedezetet nyújt a biztosított konferenciákon, vásárokon, kiállításokon történő részvétele során okozott károkra.

2.9. Üzemi rendezvények – a biztosítás fedezetet nyújt az üzemen belüli és üzemen kívüli rendezvényeken, ünnepeken, tanfolyamokon okozott károkra.

2.10. Üzleti utazás – a biztosítási fedezet kiterjed az üzleti uta- zás során okozott károkra.

2.11. Be- és kirakodás – a biztosítás fedezetet nyújt a be- és kirakodás során különösen konténerekben, szárazföldi- és vízi járművekben okozott károkra. A konténerek szárazföldi- és vízi járműre történő be- és kiemelése során a konténerek- ben okozott kár akkor is biztosított, ha a konténereket be- és kiemelési céllal, daruval vagy emelőgéppel mozgatják, vízi vagy szárazföldi járművekre vagy azokról emelik fel/le.

A fedezet nem vonatkozik a konténerekre, ha a konténer a fuvarozási szerződés tárgya. Nem biztosítottak továbbá a konténerek és járművek rakományában okozott károk.

2.12. Bérelt gépek által okozott károk – a biztosított által bé- relt, haszonbérelt, vagy használatra átvett építőipari gépek használatából eredő károk. A biztosítási fedezet nem ter- jed ki azonban a bérelt, haszonbérelt, vagy használatra átvett gépeken vagy gépekben okozott károkra.

2.13. Építőipari tevékenység fedezete – a biztosított által foly- tatott építőipari tevékenység során okozott károk, beleértve az állványzat felállítása és/vagy használata során okozott károkat is.

3. KIZÁRÁSOK

3.1. Nem fedezi a biztosítás a felelősségbiztosítások ki- egészítő általános szerződési feltételeiben foglaltakon kívül:

a) a biztosítottat rendezvényszervezői minőségében ter- helő kártérítési kötelezettségeket és sérelemdíj iránti igényeket,

b) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység során okozott károkat,

c) tanácsadási tevékenységgel kapcsolatos károkat,

d) haszonállattartói minőségben okozott károkat (bele- értve a harci kutyák, tenyészállatok és vadállatok által okozott károkat),

e) közigazgatási jogkörben okozott károkat,

f) a vadgazdálkodással okozott károkat,

g) a biztosítottat, mint személy- és vagyonvédelmi, vala- mint magánnyomozói tevékenység folytatójaként ter- helő károkat,

h) bármely szerződéses kötelezettség megszegésével a másik szerződő félnek okozott károkra (kivéve az 1.3. pontban leírt biztosítási eseményeket),

i) a biztosított munkáltatói minőségében a munkaválla- lónak okozott károkat, valamint a foglalkozási megbe- tegedésből eredő károkat,

j) a termékfelelősség körébe tartozó, a biztosított mint gyártó, importáló, vagy forgalmazó által okozott káro- kat,

k) a vegyszerhasználattal, vegyszerszórással (pl. per- metezési tevékenységgel) okozott károkat,

l) a közútkezelő vagy -fenntartó külön jogszabályban meghatározott útkarbantartói kötelezettségének el- mulasztásával okozott károkat,

m) közúti burkolat fenntartása, karbantartása során oko- zott károkat,

n) az ingatlan alátámasztásainak gyengítése, eltávolítá- sa, rezgése, vagy megépítésének elmulasztása miatt az ingatlan tulajdonosainak, birtokosainak, használói- nak okozott károkat,

o) a vásári szórakoztatás, vidámpark, kalandpark, mű- ködtetése, üzemeltetése során okozott károkat.

3.2. Az 1.4. pont szerinti biztosítási esemény esetén nem fedezi a biztosítás

a) a lassú, vagy folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkat,

b) állatok által letaposással, lelegeléssel okozott káro- kat,

c) járművek által a talajban taposással, vagy növényi kultúrák letaposásával okozott károkat,

d) bányászati tevékenységgel okozott károkat,

e) a rétegvizekben okozott károkat,

f) a biztosított közigazgatási jogi felelőssége körébe tar- tozó károkat és költségeket,

g) védett fajokban és természetes élőhelyekben bekö- vetkezett károkat,

h) a magukban a környezetkárosodást előidéző dolgok- ban keletkezett károkat,

i) a vizet szennyező anyagok tárolása, vezetékes szállí- tása, iparszerű szállítása, át- és feldolgozása, terme- lése és termelésben történő felhasználása által oko- zott károkat, különös tekintettel a kőolaj- és vegyipari termékekre,‌

j) a hulladéktárolók és szennyvíztisztítók üzemeltetése által okozott károkat;

k) a biztosítási szerződés megkötésének időpontjában már meglévő a környezetszennyezési károkat.

3.3. Az ingatlan bérlőjének felelősségbiztosítása (1.3.1. pont) szerinti biztosítási esemény esetén nem terjed ki a biztosítás

a) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a bér- lő a bérelt ingatlanon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végzett vagy végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy a hatóság engedélye lett volna szük- séges, és azokra a költségekre, melyek a bérlőt ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása kapcsán terhelik,

b) azon személyek által okozott károkra, akik a bizto- sított bérlővel kötött szerződés alapján használják a bérlet tárgyát vagy annak bármilyen részét, tartozékát (pl. albérlet),

c) azokra a károkra, melyek a bérelt ingatlanban az el- használódás, kopás és a rendszeres igénybevétel mi- att keletkeztek.

3.4. Építőipari tevékenység esetében nem terjed ki a biz- tosító kockázatviselése a

a) kizárólag építmények, épületek bontására irányuló te- vékenységre,

b) robbantás során okozott károkra,

c) felszín alatti és feletti vezetékekben okozott károkra,

d) a földalatti közművekben okozott károkra (pl. villany-, gáz-, csatorna- és távközlési vezetékekben okozott kár), ha a biztosított az építési tevékenység megkezdésekor nem rendelkezett a kivitelezéshez szükséges szakható- sági engedélyekkel, valamint közműtérképpel,

e) vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyen- gítése miatt bekövetkezett károkra,

f) az épületekben keletkezett repedéskárokra, függet- lenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állé- konyságát és használóinak biztonságát vagy sem,

g) a tető vagy tetőszigetelés javítása során szél és csa- padék által okozott károkra, ha

− az ideiglenes (PVC fólia) fedés elmarad,

− az ideiglenes fedés vízelvezetése nem megoldott,

− a szigetelés lebontásának időszakára a zárófödém alatti szinten a nedvességre érzékeny gyárberen- dezések, készletek, ingóságok védelmét (pl. fóliá- val) nem végzik el,

h) olyan károkra, amelyek szakszerű dúcolás elmulasz- tására, az építmény alatti átvezetésekre, valamint az épület alapjának, illetve tartószerkezeteinek megerősí- téséhez kapcsolódó aláfalazások miatt következtek be,

i) penészesedés és gombásodás által okozott és azok helyreállítására vonatkozó károkra.

3.5. A vállalkozói biztosítások általános szerződési felté- teleiben felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, ha

a) a kár a szolgáltatásra vonatkozó, többek között az egészségügyi, egészségvédelmi előírások súlyos meg- szegésével összefüggésben, illetve be nem tartása mi- att következett be,

b) a kárt munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatmá- nyainak nem rendeltetésszerű használatával okozták,

c) a kár a kezelési utasítások, használati, üzemeltetési szabályok, hatósági előírások súlyos megszegése, vagy súlyos gondatlanságból történő be nem tartása miatt vagy ezekkel összefüggésben keletkezett.

4. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A jelen különös szerződési feltételek az alábbiakban tér- nek el a korábbi szerződési gyakorlattól:

a) az 1.4.1. pont alatti fogalomtár kiegészítésre került.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

A SZOLGÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌

A jelen különös biztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában a vállalkozói felelősségbiztosítá- sok kiegészítő általános szerződési feltételeit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A külö- nös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a vállalkozói felelősségbiztosítások kiegészítő általános szer- ződési feltételei, míg a különös biztosítási feltételeknek a vál- lalkozói felelősségbiztosítások kiegészítő általános szerződési feltételeitől eltérő rendelkezései esetén a különös biztosítási feltételek szabályai az irányadók.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a bizto- sított rendelkezik érvényben lévő általános felelősségbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból tör- ténő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha az általános felelősségbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. A szolgáltatói felelősségbiztosítás keretében a biztosító mentesíti a biztosítottat a biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biz- tosított szerződéses partnereinek okozott személyi sérüléses, valamint dologi kár megtérítése és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

1.2. Biztosított kockázatok

1.2.1. Épületüzemeltetői felelősség – a biztosított által üze- meltetett, fenntartott épületekben – ideértve az épület-beren- dezési és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektromos-, víz-, gázberendezések) tárgyakat – annak helyiségeiben, építmé- nyeiben, reklámberendezéseiben okozott dologi károk.

1.2.2. Nem önjáró gépekkel okozott károk – a biztosított által az általa használt és/vagy üzemeltetett nem önjáró gépekkel (pl. építési munkagép, forgó toronydaru, egyéb daruk és mun- kagépek, emelőgépek és egyéb ki- és berakodást végző be- rendezések), azok használata során okozott károk.

1.2.3. Önjáró munkagéppel okozott károk – a biztosított saját tulajdonában lévő vagy általa üzemeltetett, általa használt, a kötelező gépjármű biztosításra vonatkozó szabályok hatálya alá nem tartozó önjáró munkagépei (targonca, daru, mun- kagépként használt gépjármű) által okozott károk, amelyet a gépjármű a forgalomban való részvétele nélkül okoz.

1.2.4. Garázsok és parkolók/parkolóhelyek – a biztosított saját tulajdonú biztosított földterületén létesített garázsok és parkolók/parkolóhelyek karbantartása és üzemeltetése során okozott károk, akkor is, ha a területet nemcsak a biztosított alkalmazottai, látogatói stb. használják.

1.2.5. Reklámtáblák által okozott károk – a biztosítás fedeze- tet nyújt az idegen területen kihelyezett reklámcélokat szolgá- ló berendezések, pl. transzparensek, reklámtáblák, kiállítási polcok, szekrények, fénycsövek által okozott károkra.

1.2.6. Kiállításokon való részvétel – a biztosítás fedezetet nyújt a biztosított konferenciákon, vásárokon, kiállításokon történő részvétele során okozott károkra.

1.2.7. Üzemi rendezvények – a biztosítás fedezetet nyújt az üzemen belüli és üzemen kívüli rendezvényeken, ünnepeken, tanfolyamokon okozott károkra.

1.2.8. Üzleti utazás – a biztosítási fedezet kiterjed az üzleti utazás során okozott károkra, beleértve kereskedelmi tevé- kenység alapján (pl. üzleti tárgyalás céljából) kibérelt terem- ben okozott dologi károkat is.

1.2.9. Bérelt gépekben, illetve általuk okozott károk – a bizto- sított által bérelt, haszonbérelt, vagy használatra átvett gépek használatából eredő károk. A biztosítási fedezet kiterjed to- vábbá a bérelt, haszonbérelt, vagy használatra átvett gépe- ken vagy gépekben okozott károkra is.

1.2.10. Be- és kirakodás – a biztosítás fedezetet nyújt a be- és kirakodás során különösen konténerekben, szárazföldi- és vízi járművekben okozott károkra. A konténerek szárazföldi- és vízi járműre történő be- és kiemelése során a konténerek- ben okozott kár akkor is biztosított, ha a konténereket be- és kiemelési céllal, daruval vagy emelőgéppel mozgatják, vízi vagy szárazföldi járművekre vagy azokról emelik fel/le.

A fedezet nem vonatkozik a konténerekre, ha a konténer a fuvarozási szerződés tárgya. Nem biztosítottak továbbá a konténerek és gépjárművek rakományában okozott károk.

1.2.11. Szolgáltatás tárgyában okozott károk – a biztosítási fedezet kiterjed azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.

1.2.12. Építőipari tevékenység fedezete – a biztosított által foly- tatott építőipari tevékenység során okozott károk, beleértve az állványzat felállítása és/vagy használata során okozott károkat is.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem nyújt fedezet a biztosítás a felelősségbiztosítá- sok kiegészítő általános szerződési feltételeiben foglal- takon kívül:

a) a szavatossági, jótállási, garanciális igények érvénye- sítéséből származó követelésekre (a hibás szolgál- tatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségekre és egyéb kiadásokra),

b) más javára illetve megbízásából végzett mezőgazda- sági jellegű (szántóföldi, állattenyésztési, halászati) és vadászati szolgáltatásokból eredő károkra,

c) a szerződésszegéssel okozott dologi károkra (kivéve a hibás teljesítést),‌

d) mélyépítési, útépítési, vízépítési tevékenységből ere- dő károkra,

e) fuvarozói-, szállítmányozási- és a szállítmányozási te- vékenységhez kapcsolódó bér- és átmeneti raktározói tevékenység folytatásával okozott károkra,

f) azokra a károkra, amelyek munkagépek, járművek nyomása, helyváltoztatása következtében a mester- séges tereptárgyakban, illetve a talaj, vagy növényi kultúrák letaposásával keletkezett,

g) tanácsadási tevékenységgel kapcsolatos károkra,

h) szakmai felelősség körébe vonható károkra,

i) a vadgazdálkodással okozott károkra,

j) a biztosítottat, mint személy- és vagyonvédelmi, vala- mint magánnyomozói tevékenység folytatójaként ter- helő károkra,

k) a biztosított által üzemeltetett járművek, munkagépek által okozott nem baleseti jellegű útrongálási károkra,

l) a bérlőnek vagy bérbeadónak okozott bárminemű kárra.

2.2. A szolgáltatói felelősségbiztosítás, a felelősségbiz- tosítások kiegészítő általános szerződési feltételeiben felsorolt eseteken kívül nem fedezi

a) az alvállalkozónak okozott kárt,

b) a biztosítottat rendezvényszervezői minőségében ter- helő kártérítési kötelezettségeket és sérelemdíj iránti igényeket (kivéve 1.2.8. pontban foglaltakat),

c) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység során okozott károkat,

d) a biztosítottnál letétbe helyezett dolgok sérüléséből, megsemmisüléséből, elveszéséből, eltűnéséből, eltu- lajdonításából eredő károkat,

e) a vegyszerhasználattal, vegyszerszórással (pl. per- metezési tevékenységgel) okozott károkat,

f) a közútkezelő vagy -fenntartó külön jogszabályban meghatározott útkarbantartói kötelezettségének el- mulasztásával okozott károkat,

g) az ingatlan alátámasztásainak gyengítése, eltávolítá- sa, rezgése, vagy megépítésének elmulasztása miatt az ingatlan tulajdonosainak, birtokosainak, használói- nak okozott károkat,

h) a vásári szórakoztatás, vidámpark, kalandpark, mű- ködtetése, üzemeltetése során okozott károkat,

i) a biztosított munkáltatói minőségében a munkaválla- lónak okozott károkat, valamint a foglalkozási megbe- tegedésből eredő károkat,

j) a termékfelelősség körébe tartozó, a biztosított, mint gyártó, importáló, vagy forgalmazó által okozott káro- kat.

2.3. Nem terjed ki a biztosítás a szolgáltatás tárgyának olyan káraira,

a) melyek a szolgáltatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, elhasználódottak voltak vagy egyéb okból cserére szorultak,

b) melyek esztétikai és korszerűségi hibákból származ- nak,

c) melyeket gépjárműben okoztak.

2.4. Építőipari tevékenység esetében nem terjed ki a biz- tosító kockázatviselése a

a) kizárólag építmények, épületek bontására irányuló tevé- kenységre,

b) robbantás során okozott károkra,

c) felszín alatti és feletti vezetékekben okozott károkra, a) a földalatti közművekben okozott károkra (pl. villany-, gáz-, csatorna- és távközlési vezetékekben okozott kár), ha a biztosított az építési tevékenység megkezdésekor nem rendelkezett a kivitelezéshez szükséges szakható- sági engedélyekkel, valamint közműtérképpel,

d) vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyen- gítése miatt bekövetkezett károkra,

e) az épületekben keletkezett repedéskárokra, függet- lenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állé- konyságát és használóinak biztonságát vagy sem,

f) a tető vagy tetőszigetelés javítása során szél és csa- padék által okozott károkra, ha

− az ideiglenes (PVC fólia) fedés elmarad,

− az ideiglenes fedés vízelvezetése nem megoldott,

− a szigetelés lebontásának időszakára a zárófödém alatti szinten a nedvességre érzékeny gyárberen- dezések, készletek, ingóságok védelmét (pl. fóliá- val) nem végzik el,

g) olyan károkra, amelyek szakszerű dúcolás elmulasz- tására, az építmény alatti átvezetésekre, valamint az épület alapjának, illetve tartószerkezeteinek megerősí- téséhez kapcsolódó aláfalazások miatt következtek be,

h) penészesedés és gombásodás által okozott és azok helyreállítására vonatkozó károkra.

2.5. A felelősségbiztosítások kiegészítő általános szer- ződési feltételeiben felsoroltakon kívül súlyos gondatlan- ságnak minősül, ha

a) a kár a szolgáltatásra vonatkozó, többek között az egészségügyi, egészségvédelmi előírások súlyos megszegésével összefüggésben, illetve be nem tartá- sa miatt következett be,

b) a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulajdonsá- ga idézte elő, és erről a fokozott veszélyről a biztosí- tott nem adott tájékoztatást a szolgáltatás igénybeve- vőjének,

c) a biztosított a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatmányainak nem rendeltetésszerű használatával okozta a kárt,

d) a kár a kezelési utasítások, használati, üzemeltetési szabályok, hatósági előírások súlyos megszegése, vagy súlyos gondatlanságból történő be nem tartása miatt vagy ezekkel összefüggésben keletkezett.

3. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

A TERMÉKFELELŐSSÉG BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌‌

A jelen különös biztosítási feltételek alapján kötött biztosítá- si szerződés vonatkozásában a felelősségbiztosítások kie- gészítő általános szerződési feltételeit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a fe- lelősségbiztosítások kiegészítő általános szerződési feltételei, míg a jelen különös biztosítási feltételeknek a felelősségbizto- sítások kiegészítő általános szerződési feltételeitől eltérő ren- delkezései esetén a különös biztosítási feltételek szabályai az irányadók.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a bizto- sított rendelkezik érvényben lévő általános felelősségbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból tör- ténő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha az általános felelősségbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

1.1. gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előál- lítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyé- vel vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával ön- magát a termék gyártójaként tünteti fel. Importtermék esetén a terméket gazdasági tevékenysége keretében az Európai Gazdasági Térség területére behozó személyt is gyártónak kell tekinteni. Ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mind- addig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsultnak meg nem nevezi. Ezt a szabályt importtermék esetén akkor is megfelelően al- kalmazni kell, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de az importálója nem állapítható meg.

1.2. termék: minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más do- log alkotórészévé vált.

Nem minősül terméknek a földművelésből, valamint az állatte- nyésztésből, halászatból, vadászatból származó feldolgozat- lan termék.

1.3. hibás a termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, mely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendel- tetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kap- csolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.

A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy ké- sőbb nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba.

1.4. egyesítés, elegyítés és vegyítés: ha több tulajdonos dolgai valamilyen módon úgy egyesülnek, elegyednek vagy vegyülnek, hogy azokat csak (a) aránytalan károsodással, vagy (b) aránytalan költséggel, vagy (c) egyáltalán nem lehet szétválasztani.

1.5. beépítés és feldolgozás: ha valaki másnak a dolgából saját munkájával a régi dolog helyett új, különnemű (másfajtá- jú) dolgot állít elő.

1.6. dolog: olyan birtokba vehető testi tárgy, ami tulajdonjog tárgya lehet.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

2.1. A termékfelelősség biztosítás keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat, mint a biztosítási ajánlaton megne- vezett termék gyártóját, importálóját, forgalmazóját a termék hibája által a biztosítotton kívüli személynek okozott olyan személysérüléses károk, dologi károk és a személyi sérülé- ses kárral összefüggésben támasztott sérelemdíj megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint felelősség- gel tartozik.

2.2. A biztosított termékek ugyanazon hibájára visszavezet- hető károk, valamint az azonos gyártási hibára visszavezethe- tő károk (sorozatkárok) egy káreseménynek tekintendők.

3. KIZÁRÁSOK

3.1. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a felelősségbiztosí- tások kiegészítő általános szerződési feltételében foglal- takon kívül:

a) a munkáltatói minőségben okozott károkra,

b) robbanóanyagok (tűzijáték is), gázok és illékony kőo- lajtermékek gyártásából, forgalmazásából eredő ká- rokra,

c) villamos energia mint hibás termék által okozott ká- rokra,

d) elektromos és elektronikus vezérlés, mint termék által okozott károkra,

e) légi járművekkel, azok alkatrészeivel okozott károkra,

f) az oltóanyagok, vakcinák, gyógyszer (beleértve a fo- gamzásgátlókat), gyógyhatású készítmények, vérké- szítmények, implantátumok által okozott károkra,

g) vegyi termékekkel (pl. festékek, kozmetikumok, szép- ségápolási termékek, rovarirtók, gyomirtók, trágya, fertőtlenítők, takarmány, stb.) okozott károkra,

h) készbeton és készbeton-elemek által okozott károkra,

i) gyógyászati/orvosi eszközökkel, készülékekkel oko- zott károkra,

j) génanyagokkal, mint termékkel okozott károkra,

k) dohánytermékek által okozott károkra, illetve azok (aktív, passzív) fogyasztásának vagy más jellegű hasz- nálatának következtében fellépő egészségkárosodás- ra, annak rosszabbodására, illetve azokra, amelyek annak továbbterjedésén alapulnak,

l) jótállás, szavatossági, garanciális igény (EK) érvénye- sítéséből származó követelésekre,

m) azokra a károkra, amelyek a felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások be nem tartásával összefüg- gésben keletkeztek,

n) a termék rendeltetésszerű használata érdekében el- végzett beruházások miatt keletkező költségekre,

o) a hibás termék felülvizsgálata, javítása, szervizelése, cseréje, vagy a forgalomból kivonásra való visszahí- vás, illetve megsemmisítés költségeire,‌‌

p) a hibás termék más termékkel való egyesítése, össze- vegyítése, elegyesítése, e termékbe való beépítése, feldolgozása során előállított új termékben keletke- zett károkra,

q) magában a hibás termékben, tartozékaiban, vagy al- katrészeiben keletkezett károkra,

r) azokra a károkra, amelyek a termékre vonatkozó fel- használási, kezelési, karbantartási utasítások hiányá- ból, illetve hibáiból (beleértve a fordítói hibákat is) áll- nak elő,

s) olyan termékekkel összefüggésben támasztott kár- térítési, valamint sérelemdíj iránti igényekre, melyek gyártása nem a mindenkori tudományos és műszaki ismeretek ismeretanyagának betartásával történt,

t) a gyártás dátumának megtévesztő vagy hibás feltün- tetéséből eredő károkra,

u) a terméknek a jogszabály által előírt használati út- mutató, kezelési útmutató vagy egyéb tájékoztató, megfelelőségi tanúsítvány, termékleírás, címke vagy csomagolás nélküli árusítása miatt bekövetkezett ká- rokra,

v) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a biz- tosított által gyártott – termék gyártására szolgáló – munkagép a gép hibája miatt hibás terméket állít elő vagy a munkagéppel a terméket előállítani nem lehet, és ez a hibás terméket előállító felhasználónak sze- mélysérülésen és dologi káron kívül egyéb kárt okoz.

3.2. A biztosító nem téríti meg továbbá

a) kizárólag a károsult közrehatása, cselekedete, mu- lasztása miatt bekövetkezett károkat;

b) azokat a hibákat, amelyek a termék forgalomba hoza- talának idején a tudomány és technika állása szerint nem voltak felismerhetőek,

c) azokat a károkat, amelyeknél a termék hibájának oka a jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalma- zása, betartása,

d) a forgalomba hozatalt követően keletkezett hibák által okozott károkat,

e) azokat a károkat, amelyeket már a forgalomba hoza- talkor ismert termékhiba okoz,

f) a termék fizikai és kémiai tulajdonságait megváltoz- tató – a rendeltetésszerű használaton vagy tovább feldolgozáson kívül eső –, szándékos beavatkozás kö- vetkeztében keletkezett károkat,

g) a reklámmal, hirdetéssel okozott károkat,

h) a termék nem rendeltetésszerű használatából kelet- kezett károkat.

3.3. A felelősségbiztosítások kiegészítő általános szer- ződési feltételeiben felsoroltakon kívül súlyos gondatlan- ságnak minősül, ha

a) a kár a termékre vonatkozó egészségügyi, egészség- védelmi előírások megszegése miatt következett be,

b) a kárt forgalmazási engedély nélküli termék okozta, vagy a termék forgalomból való kivonását, visszahívá- sát a hatóság elrendelte, és a biztosított a visszahívási kötelezettségét nem teljesítette,

c) a kárt a termék fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elő, s erről a veszélyről a biztosított tájékozta- tást, felhívást nem adott,

d) a biztosított, a kárt a termék előállítására, gyártására, forgalmazására, importálására vonatkozó előírások kirívóan súlyos megsértésével okozta.

4. A BIZTOSÍTOTT ÉS A SZERZŐDŐ KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

4.1. A felek az ALL RISKS vállalkozói biztosítások általános szerződési feltételei 17.2.2. pont rendelkezésein túlmenően lényeges körülménynek tekintik a termék gyártásához, for- galmazásához, importálásához szükséges engedélyek, jóvá- hagyások felfüggesztését, továbbá megszűnését, melyet az erről szóló határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül kell a biztosítónak bejelenteni.

4.2. A biztosított a változás-bejelentési kötelezettség körében köteles a biztosítónak bejelenteni, ha a gyártott vagy forgal- mazott termékek köre kibővült vagy megváltozott.

5. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

A MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌‌

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a bizto- sított rendelkezik érvényben lévő általános felelősségbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból tör- ténő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha az általános felelősségbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

1.1. munkabalesetnek minősül (a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján) az a baleset, amely a munka- vállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal össze- függésben éri, annak helyétől és időpontjától, a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett, munkához kapcsolódó közle- kedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szerve- zett üzemi étkezés, foglalkozás, egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező munkabalesetnek az a baleset, amely a munka- vállalót a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a mun- kahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

1.2. Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső ha- tás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

1.3. munkáltató: a munkavállalót/hallgatót szervezett mun- kavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekin- teni a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyé- ni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védel- mére vonatkozó rendelkezések tekintetében.

1.4. foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglal- kozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a mun- kavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

1.5. szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a köz- szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során végzett munka. Ennek megfelelően a tanműhelyben, laboratórium- ban, gyakorlati munka során bekövetkezett baleset munka- balesetnek minősül.

1.6. munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy, ideértve a kirendelt munkavállalót is, ha a munkáltatói jogok és kötelezettségek a kirendelés so- rán a jelen szerződés biztosítottját illetik meg, illetőleg terhe- lik. Ideértendő az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő hallgató is a gyakorlati képzés ideje alatt.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

2.1. Biztosítási eseménynek minősül– a biztosítási szerződés- ben megállapított feltételek szerint és mértékben – a munkál- tatót, mint biztosítottat terhelő olyan személyi sérüléses vala- mint dologi károkkal kapcsolatos kártérítési, valamint személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj iránti igény, amelyet

a) a biztosítottal munkaviszonyban (ideértve a közalkalma- zotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, szolgálati vagy közfoglalkoztatotti jogviszonyt is) álló személyek, valamint

b) szakmai gyakorlaton lévő tanulók, illetve hallgatók mun- kabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztanak, és amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint fele- lősséggel tartozik.

2.2. Jelen feltétel fedezetet nyújt a biztosítottal munkaviszony- ban álló munkavállalót ért munkabaleset miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési köve- telésekre is.

3. KIZÁRÁSOK

3.1. Nem fedezi a biztosítás a felelősségbiztosítások ki- egészítő általános szerződési feltételeiben foglaltakon kívül

a) a bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő, va- lamint a foglalkozási megbetegedésnek nem minősü- lő, de munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési és sérelemdíj iránti igényeket,

b) a kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartá- sa (pl. sérült ittassága, bódulatot keltő szer hatása) miatt bekövetkező károkat,

c) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, munkavállaló által engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során keletke- zett károkat,

d) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, pl. megbízás, vállalkozói szerződés keretében végzett munka során bekövetkezett károkat.

3.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási esemény be- következéséből származó kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igénynek azt a részét, melyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő.‌

3.3. A vállalkozói biztosítások kiegészítő általános szer- ződési feltételeiben felsoroltakon kívül súlyos gondatlan- ságnak minősül, ha

a) a biztosított a szervezett munkavégzésre vonatkozó mindenkori biztonsági és egészségügyi követelmé- nyeket, szabályokat súlyosan megsérti,

b) a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten,

c) a bíróság határozatának megállapítása szerint, a bal- eset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsértése miatt következett be,

d) a munkaügyi felügyelőség súlyos munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót jelen- tős összegű (1 millió Ft-ot meghaladó) pénzbírsággal sújtja.

4. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

ISKOLÁK ÉS TANULÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌‌

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a bizto- sított rendelkezik érvényben lévő vállalkozói vagyonbiztosítás- sal vagy elektronikus berendezések és készülékek biztosítá- sával, illetve azt egyidejűleg megköti.

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból tör- ténő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a vállalkozói vagyonbiztosítás, vagy ennek hiányában az elektronikus be- rendezések és készülékek biztosítása bármely ok miatt meg- szűnik.

1. BIZTOSÍTOTTAK KÖRE

1.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában bizto- sítottnak minősülnek:

a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján gyakorlati képzést szervezők és folytatók (amelyek kötele- ző szakmai gyakorlat, gyakorlati képzés keretében tanu- lókat, illetve egyéb oktatásban résztvevő tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelkező személyeket foglalkoztatnak),

b) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alap- ján a köznevelési intézmények,

c) felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti fel- sőoktatási intézmények,

d) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 1.§ (1) bekez- dés c) pontjában meghatározott felnőttképzési tevékeny- séget folytató intézmények,

e) szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző iskolák tanulói,

f) a jelen feltétel 1.1. b) pontjában leírt biztosított tanulói,

g) a jelen feltétel 1.1. c) pontjában leírt biztosított hallgatói,

h) a jelen feltétel 1.1. d) pontjában leírt biztosított tanulói.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

2.1. Jelen különös biztosítási feltételek szerint a biztosító megtéríti mindazokat a személyi sérüléses és dologi károkat, illetve személyi sérüléses kárral összefüggésben támasztott sérelemdíj iránti igényeket, melyeket az 1.1. a)-d) pont szerinti biztosított

a) az oktatás, képzés, szakmai gyakorlat, illetve egyéb neve- lési vagy gyermekellátási tevékenysége során,

b) az abban résztvevő tanulóknak, hallgatóknak, gondozot- taknak okoz,

és amelyekért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

2.2. Jelen különös biztosítási feltételek szerint a biztosító mentesíti a jelen feltétel 1.1. e)-h) pontjában leírt biztosítottakat

– a jelen feltételben megállapított mértékig és módon – azon személyi sérüléses és/vagy dologi kár károk megtérítése, il- letve személyi sérüléses kárral összefüggésben támasztott sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a biztosítottak a jelen feltétel 1.1. a)-d) pontjában leírt biztosítottal szemben helytállni tartoznak.

2.3. Fenti 2.1. – 2.2. pont értelmében fedezetet nyújt a bizto- sítás különösen

a) a biztosított oktatói, nevelői, illetve szakmai tevékenysé- gével összefüggésben a tanulót, hallgatót, képzésben résztvevőt az oktatás, nevelés, illetve elméleti és gyakorlati képzés, valamint munka keretében ért károkból származó kártérítési kötelezettségekre,

b) a biztosított által nyújtott éjszakai elhelyezés (pl. kollégium, bentlakásos intézmények) során a tanulókat, hallgatókat ért károkra,

c) iskolán kívüli oktatás során, iskolai rendezvényeken, kirán- dulások, utazások alkalmával a tanulókat, hallgatókat ért károkra. Tanterven kívüli utazásokra akkor terjed ki a biz- tosítási fedezet, ha az iskola vezetősége azt engedélyezte,

d) a biztosítottat, mint belátási képességgel nem, vagy korlá- tozottan rendelkező személy gondozóját terhelő kártérítési kötelezettségekre,

e) a biztosított által üzemeltetett tanműhelyben, laboratóri- umban a tanulókat (hallgatókat) ért károkra,

f) a tanuló által a szakképzést szervezőnek, a köznevelési intézménynek okozott személyi sérüléses, valamint dologi károkra, illetve a személyi sérüléses kárral összefüggő sé- relemdíjra,

g) a szakmai gyakorlaton részt vevő tanulókat (hallgatókat) a gyakorlati képzés során ért azokra a károkra, melyekért a biztosított, mint foglalkoztató kártérítési kötelezettséggel tartozik.

3. KIZÁRÁSOK

3.1. Nem fedezi a biztosítás a felelősségbiztosítások ki- egészítő általános szerződési feltételeiben felsorolt ese- teken kívül

a) a gyermekek (tanulók) által egymásnak okozott, dolo- gi károkozás kapcsán felmerülő, biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségeket,

b) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, eltulajdonításá- ból eredő kártérítési kötelezettségeket,

c) bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő kár- térítési követeléseket.

3.2. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a jelen feltétel

1.1. a)-d) pontjaiban leírt biztosítottak esetén:

a) a biztosított vezetősége által nem engedélyezett tan- terven kívüli utazások során bekövetkezett károkra,

b) a biztosított rendezvényszervező, lebonyolító tevé- kenységéből származó kárigényekre, ideértve a biz- tosított területén harmadik személy által szervezett rendezvények lebonyolítása során bekövetkezett és a biztosított üzemeltetési felelősségének körébe tarto- zó károkra,‌‌

c) a tanulók szellemi alkotásaikhoz fűződő jogaiknak sé- relme miatt keletkezett károkra.

3.3. Nem terjed ki a biztosítás továbbá egészségügyi fel- sőoktatási intézmény hallgatója által egészségügyi szol- gáltatások nyújtásával összefüggésben okozott károkra.

3.4. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási esemény be- következéséből származó kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igénynek azt a részét, melyet a munkavállaló hall- gató vagy tanuló vétkes magatartása idézett elő, vala- mint, ha a kárt a károsult tanuló, hallgató illetve képzés- ben résztvevő elháríthatatlan magatartása okozott.

3.5. A vállalkozói biztosítások általános szerződési felté- teleiben felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak mi- nősül, ha a biztosított a mindenkor hatályos, a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelményeket súlyosan megsérti.

3.6. A biztosító mentesül a kártérítési felelősség alól, ab- ban az esetben, ha a kárt az 1.1. a)-e) pont szerinti bizto- sított működési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta.

4. KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

4.1. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerződé- si feltételeiben felsoroltakon kívül a kárbejelentésnek tartal- maznia kell a kollégiumi tagsági, hallgató/tanulói jogviszony fennállását igazoló okiratot, vagy a felnőttképzési szerződés másolatát.

5. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

I. SZÁMÚ MELLÉKLET ‌

Jelen I. sz. melléklet a biztosítási szerződési feltételek elválaszthatatlan részét képezi.

SIGNAL ALL RISKS vállalkozói biztosítások | I. számú melléklet

A kár bejelentésénél a pénzügyi, gazdasági, ügyviteli, üzemviteli, számviteli, műszaki, üzemeltetési dokumentációkat, terveket, költségvetéseket, árajánlatokat, jegyző- könyveket, emlékeztetőket, tanúnyilatkozatokat, üzleti terveket, szállítói listákat, gyártási és értékesítési folyamat leírásokat valamint az alábbi iratokat, dokumentációkat kérheti a biztosító, a biztosítási szerződésben foglalt biztosítási események bekövetkeztekor::

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

kárleírás, kárbejelentő

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle

kötvény/szerződés

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

bankszámlaszám

ÁFA nyilatkozat

tulajdoni lap

bérleti szerződés

bányatérkép

építési engedély

talajvizsgálat

alaprajz

ingatlan építési tervdokumentáció

kivitelező neve

használatbavételi/működési engedély

statikusi szakvélemény

építési napló

alapító okirat

ingatlan értékbecslés

nyílvántartási térképmásolat

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

tulajdoni hányad igazolás

öröklési bizonyítvány

jogerős hagyatékátadó végzés

nyugta

beszerzési számla

használati utasítás

műbizonylat

árajánlat

műszaki leírás

műszaki rajz

jótállás

helyreállítási számla

szakvélemény

gazdaságossági számítás

számlarészletező

adásvételi szerződés

közüzemi számlák

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

önkormányzati hatósági bizonyítvány

tűzhatósági bizonyítvány

feljelentés

hatósági határozat

riasztási napló

vádirat

fénykép

elektronikus adathordozó

tranziens védelem dokumentációja

tanúnyilatkozat

lízingszerződés

használatba adási megállapodás

kölcsönadási szerződés

SIGNAL ALL RISKS vállalkozói biztosítások | I. számú melléklet

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

bérbeadási szerződés

felelős örzésbe adási megállapodás

őrnapló, őrutasítás

karbantartási szerződés

munkaszerződések

bizományosi szerződés

MABISZ ajánlás

szállító levél

hajólevél

szállítási számla

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

könyvelési bizonylat

utazási ktg. igazolás

vámáru nyilatkozat

leltár

önköltségkimutatás, -számítás

adószám

mérleg

pénzkezelési szabályzat

eredménykimutatás

használatbavételi igazolás

tárgyi eszköz nyilvántartó lap

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai,

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

jármű törzskönyv

jogosítvány/gépkezelői igazolvány

lovasfogat hajtói engedély

illetékbefizetési bizonylat

nyilatkozat hozzátartozóról

gyámhatósági okirat

halotti anyakönyvi kivonat

SIGNAL ALL RISKS vállalkozói biztosítások | I. számú melléklet

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

orvosi ambuláns lap

orvosi vizsgálati iratok

kórházi zárójelentés

boncjegyzőkönyv

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (OOSZI)

röntgenfelvétel

táppénzes igazolás

keresetveszteség igazolás

felelősségvállaló nyilatkozat

biztosított és károsult közötti szerződés

fegyvertartási engedély

állatorvosi igazolás

hatósági állatorvosi igazolás

állatorvosi kényszervágási javaslat

mérlegelési jegy

értékesülési elszámolás

hulla átvételi jegy (ÁTEV)

állatoltási igazolvány

lótenyésztési napló

marhalevél

törzskönyv

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

rokkantsági nyugdíj igazolás

befizetési, átutalási bizonylat/díjfizetési nyugta

hitelezőtől kifizetési engedély

engedményezési nyilatkozat

SIGNAL ALL RISKS vállalkozói biztosítások | I. számú melléklet

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 06 1 458 4200 info@signal.hu • www.signal.hu

SIG 4992

Document Metadata

Table of Contents

ALL RISKS

Document Metadata