Együttműködési megállapodás az Európai Munkaügyi Hatóság és a SOLVIT között
Együttműködési megállapodás az Európai Munkaügyi Hatóság és a SOLVIT között
az ügyek közvetítésre való utalásáról
az Európai Munkaügyi Hatóság, amelyet ezen együttműködési megállapodás aláírása céljából ügyvezető igazgatója, Xxxxxx-Xxxxxx Xxxxxxxx képvisel,
és
a SOLVIT, amelyet ezen együttműködési megállapodás aláírása céljából az Európai Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósága E Igazgatóságának igazgatója, Xxxx Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx képvisel,
a továbbiakban együttesen: Felek, vagy külön-külön: ELA vagy SOLVIT a következőkben állapodtak meg:
I. rész – Az együttműködés általános elvei
1. cikk – Xxxx xxxxx
1. Az Európai Munkaügyi Hatóságot a 2019. június 20-i (EU) 2019/1149 európai parlamenti és tanácsi rendelet1 (a továbbiakban: alapító rendelet) hozta létre.
2. Az alapító rendelet 2. cikkében foglaltak értelmében az ELA célja, hogy hozzájáruljon a az Unión belüli méltányos munkaerő-mobilitás biztosításához, és támogassa a tagállamokat és az Európai Bizottságot a szociális biztonsági rendszerek Unión belüli koordinálásában. E célból az Európai Munkaügyi Hatóság közvetítő szerepet tölt be és elősegíti a tagállamok közötti, a vonatkozó uniós jog alkalmazásával kapcsolatban folytatott határokon átnyúló viták megoldását.
3. Az alapító rendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a közvetítés célja az uniós jog rendelet hatálya alá tartozó területeken történő alkalmazásának egyedi eseteivel kapcsolatban a tagállamok eltérő nézőpontjainak közelítése és egy nem kötelező erejű vélemény elfogadása.
4. A SOLVIT működését meghatározó elvekről szóló, 2013. szeptember 17-i 2013/461/EU bizottsági ajánlás2 (a továbbiakban: bizottsági ajánlás) nyomán a tagállamok és az EGT‑államok által saját közigazgatásukon belül létrehozott központok hálózataként kialakításra került a SOLVIT, mint a
polgárok és vállalkozások belső piaci jogainak gyakorlását érintő hatósági határozatokkal kapcsolatos problémák gyors és informális megoldására hivatott eszköz. A nemzeti SOLVIT- központok hálózatát (a továbbiakban: nemzeti SOLVIT-központok) az Európai Bizottság
1 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1149 rendelete (2019. június 20.) az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról, a 883/2004/EK, a 492/2011/EU és az (EU) 2016/589 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/344 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 186., 2019.7.11., 21–56. o.)
2 A Bizottság 2013/461/EU ajánlása (2013. szeptember 17.) a SOLVIT működését meghatározó elvekről (HL L 249., 2013.9.19., 10–15. o.)
koordinációs csoportja (a továbbiakban: EC SOLVIT) támogatja, amely többek között kezeli és karbantartja a SOLVIT-ügyek kezelésének támogatása céljából a belső piaci információs rendszer keretén belül létrehozott SOLVIT-alkalmazást.
5. A SOLVIT bizottsági ajánlás I. pontjában meghatározott célja, hogy gyors, hatékony és informális megoldásokat kínáljon azon problémákra, amelyekkel a polgárok és a vállalkozások akkor szembesülnek, amikor a közigazgatási hatóságok megsértik belső piaci uniós jogaikat. A megfelelőbb uniós jogkövetés elősegítése révén a SOLVIT hozzájárul az egységes piac megfelelőbb működéséhez.
6. Az alapító rendelet (16) preambulumbekezdése hangsúlyozza, hogy az ELA-nak együtt kell működnie más érintett uniós kezdeményezésekkel és hálózatokkal, különösen a SOLVIT-tal. Az alapító rendelet (23) preambulumbekezdése meghatározza az ELA és a SOLVIT közötti kapcsolat kereteit a közvetítéssel kapcsolatban. E preambulumbekezdés előírja, hogy a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy közvetítés céljából egyedi vitás ügyekkel az ELA-hoz forduljanak, ha nem sikerült közvetlen kapcsolatfelvétel és párbeszéd keretében megoldani azokat. Továbbá kimondja, a SOLVIT-hálózat számára is lehetővé kell tenni, hogy mérlegelésre az ELA elé utaljon olyan ügyeket, amelyek esetében a probléma nem oldható meg a nemzeti közigazgatások közötti különbségek miatt.
7. E megállapodás célja annak biztosítása, hogy az ELA és a SOLVIT megfeleljen az alapító rendelet követelményeinek, és ezzel egyidejűleg az ELA és a SOLVIT célkitűzései is megvalósuljanak az ügyek utalása és az információcsere terén folytatott együttműködés és jobb koordináció révén. Ez magában foglalja annak hatékony koordinálását, hogy a 3. cikkben meghatározott szerint a SOLVIT mérlegelésre az ELA elé utalja a meg nem oldott SOLVIT-ügyeket, beleértve az ilyen ügyek közvetítői eljárásra való utalhatóságának felügyeletét, valamint a szükséges információcsere és további fellépés biztosítását.
2. cikk – Együttműködési és kommunikációs csatornák
1. A SOLVIT és az ELA tiszteletben tartja a kölcsönös tájékoztatás és együttműködés elveit, amelyek célja e megállapodás végrehajtásának biztosítása, eleget téve az alapító rendeletnek a tagállamok közötti közvetítésre vonatkozó 13. cikke céljának, valamint megvalósítva a bizottsági ajánlás célkitűzését.
2. A szoros és hatékony együttműködést és az ELA által a SOLVIT elé utalt ügyek áttekintését kijelölt kapcsolattartó pontokon keresztül kell biztosítani. Minden erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy az érintett nemzeti összekötő tisztviselőket folyamatosan tájékoztassák. A SOLVIT esetében a kijelölt kapcsolattartó pont az EC SOLVIT, azaz az Európai Bizottság SOLVIT működését támogató csapata. Az ELA esetében a kijelölt kapcsolattartó pont a közvetítésre vonatkozó eljárási szabályzat 19. cikkének (26) bekezdésében említett, közvetítésért felelős titkárság.
3. A mérlegelésre az ELA elé utalt ügyekkel kapcsolatos információkat és a vonatkozó dokumentumokat elektronikus úton kell továbbítani, biztosítva, hogy a tartalmat a közvetítésre vonatkozó eljárási szabályzat 5. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint megfelelő anonimizálják.
II. rész – A közvetítéssel kapcsolatos együttműködés
A. A SOLVIT szerepe és feladata
3. cikk – Utalható ügyek
1. E megállapodás 1. cikkének (3) és (6) bekezdése értelmében a SOLVIT a SOLVIT-adatbázisban meg nem oldottként lezárt ügyeket a közvetítési eljárásra utalhatóság mérlegelése céljából az ELA elé utalhatja. Ezek olyan ügyek, amelyek a SOLVIT-eljárás keretében nem oldhatók meg.
2. Csak az uniós jognak az alapító rendelet hatálya alá tartozó területeken történő alkalmazásával kapcsolatos meg nem oldott ügyek utalhatók közvetítésre az ELA elé.
4. cikk – A nemzeti SOLVIT-központok kölcsönös megállapodása az ügy utalásáról
1. A SOLVIT-ügyeket általában két SOLVIT-központ, a „hazai központ”3 és a „ügyvivő központ”4 kezeli. E két központ nyílt és átlátható módon működik együtt annak érdekében, hogy gyors és hatékony megoldást találjanak a a kérelmező problémájára, és a lehető legjobb rálátással rendelkezzenek az ügyek előrehaladására.
2. Mielőtt az ügyet mérlegelésre az ELA elé utalnák, a nemzeti SOLVIT-központoknak kölcsönösen meg kell állapodniuk arról, hogy az ELA közvetítési eljárása megfelelő lépés egy olyan megoldás megtalálása felé, amikor a SOLVIT-eljárás és annak mechanizmusai nem tudtak gyakorlati megoldást találni. A SOLVIT-központoknak gondosan meg kell vizsgálniuk, hogy a meg nem oldott ügyben felmerült jogi kérdések az alapító rendelet hatálya alá tartoznak-e. A SOLVIT-adatbázisban az ügy meg nem oldottként való lezárásától számított tizenöt munkanapon belül meg kell állapodniuk az ügy utalásáról.
5. cikk – Informális jogi tanácsadás
1. A bizottsági ajánlás értelmében a Bizottság szakértői támogathatják a nemzeti SOLVIT- központokat azáltal, hogy a SOLVIT-központok kérésére informális jogi tanácsadást nyújtanak bonyolult ügyekben. Az ilyen jogi tanácsadás csak informális, opcionális, és nem kötelező érvényű a Bizottságra nézve. A Bizottság informális jogi tanácsadása az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet hatálya alá tartozik. Az EGT–országok a lojális együttműködés elvének megfelelő figyelembevételével vizsgálják a kérelmeket.
2. A nemzeti SOLVIT-központokat arra ösztönzik, hogy a SOLVIT-eljárás során kérjenek informális jogi tanácsot a Bizottság szolgálataitól az eltérő nézőpontok közelítése, valamint a vita forrásának és jellegének azonosítása céljából. Ezt a tanácsot az ügy utalásával együtt mérlegelésre az ELA elé kell terjeszteni.
3 „Hazai központ”: például az állampolgárság, a lakóhely, a letelepedés helye vagy a kérelmező szóban forgó jogai megszerzésének helye alapján a kérelmezőhöz a legszorosabban kapcsolódó SOLVIT-központ (2013/461/EU ajánlás I.B. szakaszának 7. pontja).
4 „Ügyvivő központ”: azon tagállam SOLVIT-központja, amelyben a belső piacot szabályozó uniós jog feltételezett megsértése történt (2013/461/EU ajánlás I.B. szakaszának 8. pontja)
6. cikk – Az ügynek a nemzeti SOLVIT-központok által az ELA elé való utalására vonatkozó eljárás
1. Azt követően, hogy a SOLVIT-központok kölcsönösen megállapodtak abban, hogy az ügyet az ELA elé utalják, 5 munkanapon belül tájékoztatniuk kell az illetékes nemzeti hatóságukat és az e megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott EC SOLVIT kapcsolattartó pontot.
2. A nemzeti SOLVIT-központoknak meg kell állapodniuk arról, hogy melyik nemzeti SOLVIT-központ felel majd az utalásért (a továbbiakban: utaló központ).
3. Az utaló központ az ügyet az ELA e megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kijelölt kapcsolattartó pontjának küldi meg.
4. Az ELA elé utalt ügyek aktájának tartalmaznia kell az e megállapodás 1. mellékletében leírt valamennyi dokumentumot.
B. Az ELA szerepe és feladata
7. cikk – A SOLVIT általi utalás mérlegelése
1. Az érintett nemzeti SOLVIT-központ által utalt ügy átvételét követően az ELA 15 munkanapon belül értékeli az ügyről készített összefoglalót és minden egyéb benyújtott dokumentumot, és e megállapodás 3. cikkével összhangban megvizsgálja, hogy a vita a közvetítés hatálya alá tartozik- e.
2. Az ELA bármely érintett nemzeti SOLVIT-központtól további tájékoztatást és/vagy pontosítást kérhet annak érdekében, hogy az ügyet részletesen megvizsgálhassa, mielőtt döntést hozna arról, hogy megindítja-e a közvetítői eljárást.
3. Amennyiben az utalt vita az ELA hatáskörén kívül esik, az ELA tájékoztatja erről az ügyet elé utaló nemzeti SOLVIT-központot és az EC SOLVIT-ot. Amennyiben a vita a közvetítői eljárás hatálya alá tartozik, az ELA az alapító rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján mérlegelheti, hogy saját kezdeményezésére indítson közvetítői eljárást. Ebben az esetben az eljárási szabályzatnak az ELA saját kezdeményezése alapján történő közvetítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebben az esetben az ELA értesíti az utaló központot és az EC SOLVIT-ot.
8. cikk – Az EC SOLVIT értesítése
1. Az ELA-nak e megállapodás 2. cikkével összhangban tájékoztatnia kell az EC SOLVIT-ot a döntéséről és az utaló központ által elé utalt ügyek alapján indított közvetítői eljárás során végzett egyéb tevékenységeiről.
2. Az ELA az indokolást is magában foglaló döntés meghozatalától számított 10 munkanapon belül értesíti az EC SOLVIT-ot arról, hogy az ügy közvetítői eljárásra utalható-e vagy sem, valamint arról, hogy az ELA saját kezdeményezésére javasolni fogja-e közvetítői eljárás megindítását az utalt üggyel kapcsolatban.
3. Abban az esetben, ha az ELA az utaló központ által elé utalt ügy alapján indítja meg a közvetítői eljárást, az ELA 10 munkanapon belül a közvetítői eljárás minden szakaszáról és eredményéről értesíti az EC SOLVIT-ot.
9. cikk – Jelentéstétel az ELA részéről
Az alapító rendelet 13. cikkének (13) bekezdése és a közvetítésre vonatkozó eljárási szabályzat értelmében az ELA évente kétszer jelentést tesz a Bizottságnak az általa lefolytatott közvetítési ügyek kimeneteléről és azokról az ügyekről, amelyekkel az ELA nem foglalkozott. Ez magában foglalja az e megállapodás szerint kezelt ügyekre vonatkozó információkat is.
III. rész – Vegyes rendelkezések
10. cikk – Az együttműködés értékelése
A Felek először az e megállapodás hatálybalépésétől számított két év elteltével, majd amennyiben szükséges közösen értékelik az e megállapodás végrehajtásában elért előrehaladást.
11. cikk – Vitarendezés
Az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a Felek képviselői közötti egyeztetések és tárgyalások útján kell rendezni.
12. cikk – A megállapodás módosításai és kiegészítései
1. E megállapodás a Xxxxx közös megállapodásával bármikor módosítható.
2. Minden módosítást és kiegészítést írásba kell foglalni. A módosítások, illetve kiegészítések a két fél általi aláírásukat követő napon lépnek hatályba.
13. cikk – Felmondás
E megállapodást bármelyik Fél három hónapos felmondási idővel, írásban felmondhatja.
14. cikk –Hatálybalépés
E megállapodás mindkét fél általi aláírását követő napon lép hatályba.
(E-aláírás) | (E-aláírás) |
XXXXXX-XXXXXX XXXXXXXX | XXXX XXXXXXXX XXXXXX XXXXXXXXX |
ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ | IGAZGATÓ |
1. MELLÉKLET
Az ügyről készített, 6. cikkben említett összefoglalóban feltüntetendő információk
Cél: Amennyiben a nemzeti SOLVIT-központok megállapodnak abban, hogy az ügyet közvetítés céljából az ELA elé utalják, az elküldött kérelemben egyértelműen be kell mutatni a kérelemmel érintett mindkét nemzeti SOLVIT-központ aggályait. Ezt az ügyről készített összefoglalóban teszik meg, amely lehetővé teszi az ELA számára, hogy meghatározza a vita okát és jellegét. Az ügyről készített összefoglaló személyes adatot nem tartalmazhat.
Az ügyről készített összefoglaló a következőket tartalmazza:
1. Általános információk
• A vita leírása, amely tartalmazza a két nemzeti SOLVIT-központ véleményét mind a tényállásról, mind az uniós jog alkalmazásáról
• az érintett nemzeti hatóságok
• a vita fő kérdései
• a vita alapjául szolgáló uniós aktus(ok)
• kapcsolattartó pont az utaló központban
• a két SOLVIT-központ közötti kölcsönös megállapodás megerősítése
2. További dokumentumok:
• a Bizottság szolgálataitól kapott informális jogi tanács, amennyiben az adott ügyben rendelkezésre áll
3. Egyéb érintett fél/felek
• A szociális partnerek bevonása nemzeti szinten
• Egyéb érintett fél/felek
4. Szociális biztonsággal kapcsolatos ügyek
• Amennyiben a meg nem oldott ügy a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok alkalmazását érinti, tájékoztatás arról, hogy az ügyet valamelyik fél már a 883/2004/EK rendelet5 71. cikkében említett, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság (a továbbiakban: igazgatási bizottság) elé utalta-e. Ha igen, adja meg a részletes adatokat, dátumot stb.
• Jogi nyilatkozat:
5 Az Európai parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.)
o Az ELA értesíti az igazgatási bizottságot az ELA elé közvetítésre utalt minden olyan vitáról, amely részben vagy egészben szociális biztonsági ügyekkel kapcsolatos. E célból a részletes nyilatkozatot továbbítják az igazgatási bizottság részére.
o A vitában részes tagállamokkal egyetértésben az igazgatási bizottság kérheti az ELA-t, hogy a szociális biztonsággal kapcsolatos kérdést utalja az igazgatási bizottság elé.
o A vitában részes tagállamok bármelyike kérheti az ELA-tól, hogy a szociális biztonsággal kapcsolatos kérdést utalja az igazgatási bizottság elé.
o Ha a vitában új, szociális biztonságot érintő elemek merülnek fel, amelyek korábban nem voltak nyilvánvalóak vagy dokumentáltak, a közvetítői eljárás megindítását követően az ELA bármikor felfüggeszti az eljárást, és erről értesíti az igazgatási bizottságot. Az ELA megvárja az igazgatási bizottság arra vonatkozó döntését, hogy a kitűzött határidőn belül kéri-e a vita áttételét az eljárás további folytatását megelőzően.
o Ha a viták olyan kérdést érintenek, amely a 883/2004/EK és a 987/2009/EK xxxxxxxx0 új értelmezését igényli, az kívül esik az ELA közvetítési eljárásán.
6 Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL