TARTALOMJEGYZÉK

Élj tovább!

kombinált kockázati életbiztosítás

Budapest, 2015. október 1.

2

TARTALOMJEGYZÉK

Áttekintés az Élj tovább! biztosítási termék főbb feltételeiről1 4

A MetLife Europe Limited Élj tovább! (MET-280) kombinált kockázati életbiztosításának feltételei 8

1. § A biztosítási szerződés alanyai 8

2. § A biztosítással kapcsolatos fogalmak 8

3. § A biztosítási szerződés létrejötte és módosítása 10

4. § A biztosítási szerződés hatálybalépése, kockázatviselés kezdete 11

5. § Kockázatelbírálási időszak 11

6. § Várakozási idő 11

7. § A biztosítási esemény 12

8. § Közlési kötelezettség 12

9. § Bejelentési kötelezettség 12

10. § A biztosítási díj 13

11. § Késedelmes díjfizetés 14

12. § A szerződés ismételt hatálybaléptetése (reaktiválás) 14

13. § Hitelfedezet 14

14. § Biztosítási esemény 14

15. § A kritikus betegségek esetére szóló szolgáltatás betegség-definíciói,

a biztosítási események bekövetkezésének időpontja és a biztosítási esemény igazolása 15

16. § Lejárati díjvisszatérítés (Hűségbónusz) 16

17. § A biztosító teljesítése 17

18. § A biztosító mentesülése 17

19. § Kizárt kockázatok 18

20. § A biztosítási kötvény elvesztése vagy megsemmisülése 19

21. § Felmondás 19

22. § Elévülés 19

23. § A biztosítási és az üzleti titok 19

24. § A személyes adatok kezelése 21

25. § A biztosítás megszűnésének esetei 22

26. § Adózással kapcsolatos jogszabályok 23

27. § Tájékozódás és tájékoztatás 23

28. § Illetékes bíróság, illetékes panaszfórum 23

1. számú melléklet: Tájékoztató a biztosítási esemény által kiváltott szolgáltatás

igénybevételéhez benyújtandó iratokról 25

2. számú melléklet: Egyes, a feltételekben meghatározott változók értékei 27

Szerződési feltételek MyMetlife internetes felület használatára 28

Cégismertető 32

3

ÉLJ TOVÁBB

ÁTTEKINTÉS AZ ÉLJ TOVÁBB! BIZTOSÍTÁSI TERMÉK FŐBB FELTÉTELEIRŐL1

Kérdés

Válasz

Kinek szól az ajánlatunk? Biztosítási programunk azon ügyfeleknek ajánljuk, akik választ keresnek arra a kérdés-

re, hogy: Mi lesz a családommal, ha én meghalok, komolyabban megsérülök, vagy

súlyosan megbetegszem?

A MetLife szerint az életbiztosítás az egyik legnagyobb figyelmesség és gondoskodás, amellyel megteremthetjük szeretteink védelmét.

Milyen élethelyzetekben ajánljuk különösen?

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

Az alábbiakban olyan élethelyzeteket mutatunk be, amikor a családoknak sokkal inkább szükséges átgondolniuk az életbiztosítási igényüket.

• Amennyiben házas vagy hamarosan megházasodik

– Nagyon sok család két jövedelemből él. Ha Ön egy sajnálatos betegség vagy baleset következtében életét veszítené, akkor a házastársa egyedül is képes lenne fizetni hiteltartozásukat, és anyagi segítség nélkül is fel tudná nevelni gyermekeiket?

• Ha gyermeke születik

– A gyermek felnevelése csodálatos élmény, ugyanakkor tagadhatatlanul anyagi kihívásokat is állít elénk. Ha Ön holnap egy váratlan betegség vagy baleset következtében elhalálozna, akkor a házastársa egyedül is tudná biztosítani azokat a feltételeket gyermeküknek, amiről Önök közösen álmodtak?

– Egyedülálló szülőként a gyermekről történő gondoskodás még fontosabb!

• Ha hitelből lakást vagy házat vásárol

– Az életbiztosítás abban segíthet, hogy családjának ne kelljen feladnia a meg- lévő otthonukat. Ha Önnek és családjának is fontos érték a saját lakás vagy ház és annak fenntartása, akkor ez egy újabb fontos érv az életbiztosítási program elindítása mellett.

• Ha egyedülállóként gondoskodik másokról

– Lehet, hogy Ön egyedülálló, azonban pénzügyileg Ön gondoskodik szüleiről, vagy jelentős hiteltartozással rendelkezik, amit nem szeretne szüleire vagy más rokonaira terhelni abban az esetben, ha Önnel történik valami.

• Ha változik a munkája, a munkahelye

– Amennyiben nemrégen léptették elő, akkor itt az ideje annak, hogy átérté- kelje az életbiztosításait. Miért? Azért, mert ha növekszik a jövedelme, akkor a kiadásai is nőnek, sokszor még úgyis, hogy Ön azt észre sem veszi. Ezért szükséges lehet az életbiztosítási fedezetek átgondolása.

• Ha kirepülnek a gyermekei

– Ha gyermekei felnőttek, és a hiteltartozásait is kifizette, akkor lehet, hogy úgy gondolja, Xxxxx már nincs is szüksége életbiztosításra. Ez azonban nem így van. Házastársa ugyanúgy súlyos anyagi helyzetbe kerülhet, ha Önnel bármi történik. Emellett unokáiról is gondoskodhat ily módon. Éppen ezért érdemes átgondolnia a rendszeres kiadásokat és a szükséges életbiztosítás nagyságát.

– A biztosított halála esetén a biztosító a haláleseti kedvezményezett részére kifizeti a biztosítási összeget.

(Részletek a 14. oldalon)

– Ha a biztosított baleset következtében veszíti életét, a biztosító a haláleseti szolgáltatási összegen felül kifizeti a kedvezményezettnek a baleseti halál esetére szóló biztosítási összeget is.

Példa

Autóbalesetet szenvedett ügyfelünk a baleset helyszínéről a kórházba szállítás közben életét veszítette. A biztosító kifizeti a biztosítási összeget a haláleseti kedvezményezett részére.

(Részletek a 14. oldalon)

4

1 Ez az áttekintés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy rövid összefoglalót adjon az ügyfeleknek a kockázati életbiztosítás főbb feltételeiről, így nem tekinthető a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény szerinti ügyfél-tájékoztatónak. A törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségét a biztosító a biztosítási feltételek átadásával teljesíti.

ÉLJ TOVÁBB

Kérdés

Válasz

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

– Ha a biztosított – a termékfeltételekben definiált – teljes és maradandó rok- kantságot/egészségkárosodást szenved, a biztosítás a rokkantság bekövetke- zését követő díjesedékességtől a rokkantság tartamára változatlan feltételek mellett díjmentessé válik.

Példa

Autóbalesetet szenvedett ügyfelünk a személygépkocsi vezetőjeként sérült. Koponyasérülést, bordatörést, mindkét oldali csípőcsont törést, tüdősérü- lést szenvedett el. Az agyi károsodás miatt féloldali bénulás, látásromlás lépett fel. Intenzív terápiás osztályon történt 1 hónapos kezelése után, rehabilitációs intézetben kezelték 3 hónapon keresztül. Folyamatos orvosi kezelés alatt állt, és több mint 12 hónapon keresztül teljesen munkaképte- len volt. A munkaképtelenség 6. hónapjában a biztosító díjmentesítette a szerződését, azaz a főbiztosítás továbbra is megmaradt, ám a díjakat nem kellett befizetnie a szerződőnek.

(Részletek a 15. oldalon)

– Ha a biztosítottnál a termékfeltételekben felsorolt súlyos betegségek valamelyikét diagnosztizálják, a biztosító kifizeti a biztosított részére a kritikus betegség esetére meghatározott biztosítási összeget, feltéve, hogy a betegség pon- tos diagnózisának megállapítását, illetve a műtét elvégzését követően a biztosított legalább 30 napig életben van.

Példa

48 éves férfi ügyfelünknél előzmény nélkül erős mellkasi fájdalom jelent- kezett, mely miatt sürgősséggel kórházi felvétel történt és EKG készült. Az EKG akut szívizominfarktust igazolt. A kórházban koszorúérfestés történt, mely beavatkozás során koszorúér tágítást végeztek. Biztosítottunk állapo- ta azóta gyógyszeres kezelés mellett stabil, és a munkáját teljes értékűen ellátja. A biztosító az orvosi dokumentumok megvizsgálása után kifizette a biztosítási összeget.

45 éves nő ügyfelünknél rutin ultrahang vizsgálat során észlelték a bal emlő elváltozását. Diagnosztikus vizsgálat az emlő többgócú rosszindula- tú daganatát mutatta ki. Sebészeti ellátás során a bal emlő eltávolításra került a környező megnagyobbodott nyirokcsomókkal együtt. A szövettani vizsgálat a rosszindulatú sejtek egészséges szövetek közé terjedését írta

le, ezért a biztosító rosszindulatú daganat címén szolgáltatást teljesített. Ügyfelünk állapota jelenleg folyamatos ellenőrzés mellett kielégítő.

(Részletek a 15. oldalon)

– Ha a biztosított a tartam végén életben van, a szerződés kifizetés nélkül megszűnik.

– A biztosító hűségbónuszként, a szerződésre befizetett díjak 25%-át a lejáratot követően kifizeti az elérési kedvezményezett részére, amennyiben a szerződés lejára- ti időpontjáig esedékes díjakat megfizették.

Kik a biztosításban érintett személyek?

A biztosított személy az, akinek az életével kapcsolatos biztosítási eseményre a szerződés létrejön.

A szerződő személy az, aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz, és annak elfogadása esetén a díjfizetést teljesíti. Amennyiben a szerződő természetes személy, akkor a szerződő személye minden esetben megegyezik a biztosított sze- mélyével. Jogi személy szerződő esetén a biztosított és a szerződő személye külön válik.

A kedvezményezett személy az, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosí- tási szerződésben megjelölt szolgáltatás igénybevételére jogosult.

(Részletek a 8. oldalon.)

Magyarázat

A szerződő és a biztosított ugyanaz a személy is lehet, egy család esetén például a férj.

Hogyan jön létre a biztosítás?

A biztosítás a szerződő ajánlatának biztosító általi elfogadása által jön létre.

(Részletek a 10. oldalon.)

5

ÉLJ TOVÁBB

Kérdés

Válasz

Mikortól érvényes a biztosítás?

Milyen hosszú a biztosítás tartama?

Az ügyfélnek milyen kötelezettségei vannak?

A kockázatviselés az azt követő nap 0 órájakor kezdődik, amikor az első díj a biztosí- tó számlájára érkezik, feltéve, hogy a szerződés már létrejött vagy utóbb létrejön.

A biztosító 3 hónapos várakozási időt köt ki, mely időszak alatt csak a baleset vagy heveny fertőző betegség miatt bekövetkező biztosítási esemény esetében szolgáltat. Amennyiben a biztosítási esemény a várakozási időn belül következik be, a biztosító a befizetett díjakat visszatéríti és ezzel a biztosítás megszűnik.

(Részletek a 11. oldalon.)

A biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdetétől a kötvényen jelzett lejárati idő- pontig tart, feltéve, hogy a feltételek 25. §-ában felsoroltak egyike miatt korábban nem szűnik meg. A jelen biztosítás esetében a biztosítási időszak a szerződő válasz- tása alapján 15, 20, illetve 25 év lehet, azzal a feltétellel, hogy lejáratkor a biztosított betöltött életkora nem haladhatja meg a 70 évet.

(Részletek a 9. oldalon.)

Az ügyfelet közlési kötelezettség terheli a szerződés megkötésekor. Ez a következő- ket jelenti:

A szerződő és a biztosított a szerződés megkötésekor kötelesek a biztosítás elválla- lása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval a valóságnak megfelelően, hiánytalanul, írásban közölni, amelyre vonatkozóan a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismertek vagy ismerniük kellett. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A biztosítási szerződés hatálya alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül a biztosítót értesíteni a biztosítási szerződés megkötésekor megadott adatokban, valamint az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban bekövetkező változásról.

15 napon belül kell a biztosítónak bejelenteni, ha a biztosított foglalkozása, munka- köre vagy rendszeres szabadidős tevékenysége megváltozik.

(Részletek a 12. oldalon.)

Mikor kell a díjat megfizetni? Az első biztosítási díjat az ajánlat megtételével egy időben szükséges megfizetni,

minden további díj a díjfizetési gyakoriságtól függő következő biztosítási időszaknak

(év, félév, negyedév) az első napján esedékes.

A díj fizethető havi, negyedéves, féléves, éves részletekben (az évestől eltérő díjfizetési gyakoriság esetén a biztosító gyakoriság szerinti pótlékot számol fel). A biztosítási díj fizethető csoportos beszedéssel, postai csekken és banki átutalással is. (Részletek a 13. oldalon.)

Mit kell tenni, ha káresemény történik?

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 60 napon belül kell a bizto- sító részére bejelenteni. A kárigény elbírálásához szükséges összes irat beérkezését követő 30 napon belül a biztosító teljesíti a szolgáltatást, amennyiben a teljesítésre köteles.

A kárigényt a biztosítóval szemben érvényesíteni a kár bekövetkeztétől számított 5 éven belül lehet, mely időtartam elteltével a kárigény elévül.

(Részletek a 17. oldalon.)

A biztosítók a veszélyközösség érdekében az átlagostól nagymértékben eltérő kockázatok és a szándékos események elkerülése, csökkentése, valamint a megfe- lelő díj megállapítása érdekében feltételeket szabnak a szerződések megkötésével kapcsolatban. A feltételek egyik csoportjába tartoznak a mentesülések és a kizárt kockázatok, amelyekre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki a tartam során. A mentesülés eseteit és a részletes kizárásokat a termékfeltételek tartalmazzák. (Részletek a 17. oldalon.)

Fontos!

Kérjük, mindenképpen olvassa el a szerződési feltételek 18. és 19. §-aiban felsorolt mentesülésre vonatkozó eseteit és a kockázatviselésből kizárt eseményeket!

Mit tesz a biztosító az adataim biztonsága érdekében?

A biztosító a biztosítási titokra és személyes adatokra vonatkozó törvények és előírá- sok alapján jár el, amelyeket a termékfeltételek külön fejezetekben részleteznek. (Részletek a 19. oldalon.)

6

ÉLJ TOVÁBB

Kérdés

Válasz

Mikor szűnik meg a biztosítás? A biztosítási szerződés automatikusan megszűnik a következő esetekben:

– a biztosítás lejáratának az időpontjában,

– a biztosított halálának időpontjában,

– a kritikus betegségek esetére szóló biztosítási összeg kifizetésével,

– ha a szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül meg- kötő természetes személy szerződő a biztosítást a szerződés létrejöttéről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül felmondja,

– a díjfizetés elmaradása miatt a türelmi idő végével,

– a 3 hónap várakozási időn belül bekövetkezett biztosítási esemény időpontjában,

– a szerződő írásbeli felmondásával,

– ha a biztosító írásban felmondja a szerződést.

(Részletek a 22. oldalon.)

Fontos!

A díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt szerződés a szerződő írásbeli ké- relme alapján a megszűnés napjától számított 75 napon belül újra hatályba léptethető.

Milyen módon lehet tájékozódni a biztosítással kapcsolatban, illetve hova lehet panasszal fordulni?

A biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszt szóban vagy írásban a következő elérhetőségek bármelyikén elő lehet terjeszteni: Központi ügyfélszolgálatunk az alábbi elérhetőségeken áll rendelkezésére:

– MetLife Europe Limited Magyarországi Fióktelepe, 1138 Budapest, Népfürdő u. 22.; xxxx@xxxxxxx.xx

telefonszám: 00-00-000-000, telefax: 00-0-000-0000

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Banknál (MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvé- delmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, jog- hatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) eljárását kezdeményezheti.

(Részletek a 23. oldalon.)

Budapest, 2015. október 1.

7

A METLIFE EUROPE LIMITED ÉLJ TOVÁBB! (MET-280) KOMBINÁLT KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI

A jelen feltételekben foglalt rendelkezések a biztosítási te- vékenységét Magyarország területén a MetLife Europe Li- mited Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe Limited (a továbbiakban: biztosító) Élj tovább! elne- vezésű egyéni baleset- és betegségbiztosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést a feltételekre hivat- kozással kötötték. Az általános és különös feltételek ren- delkezéseinek ütközése esetén a különös feltételek rendel- kezéseit kell érvényesnek tekinteni. A jelen feltételekben és a biztosítási szerződésben nem rendezett kérdésekben a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Kik a biztosításban érintett személyek?

1. § A biztosítási szerződés alanyai

(1) Szerződő: az a természetes személy vagy jogi sze- mély, aki a szerződés megkötésére ajánlatot tesz, annak elfogadása esetén a biztosítási szerződést megköti és a biztosítási díjak fizetésére kötelezettséget vállal.

(2) Biztosított: az a természetes személy, akinek az életére, az életével vagy az egészségével kapcsolatos biztosítási eseményekre a biztosítási szerződés létrejön.

(3) A biztosított belépési életkora 18 és 55 éves kor között lehet. A biztosított életkora a biztosítási tartam lejáratakor nem haladhatja meg a 70 évet.

(4) A biztosított belépési korát a biztosító úgy álla- pítja meg, hogy a szerződés megkötésének évéből le- vonja a biztosított születésének évét.

(5) A biztosított aktuális korát a biztosító úgy álla- pítja meg, hogy az aktuális évből levonja a biztosított születésének évét.

(6) Kedvezményezett: az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosító szolgáltatására jogosultságot nyer. Kedvezményezett lehet a szerződésben megneve- zett személy vagy a biztosított törvényes örököse akkor, ha a szerződő által írásban tett, a biztosítóhoz eljuttatott nyilatkozaton a biztosítási esemény bekövetkezéséig más kedvezményezettet nem neveztek meg.

a) Kedvezményezett megnevezése hiányában a ha- láleseti kedvezményezett(ek) a biztosított törvényes örököse(i), az elérési kedvezményezett a biztosított.

b) A kedvezményezett jelölése hatályát veszti, ha a kedvez- ményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal.

2. § A biztosítással kapcsolatos fogalmak

(1) Biztosítási ajánlat: a szerződőnek a biztosítási szerződés megkötésére irányuló írásbeli nyilatkozata,

amely tartalmazza a biztosítás elvállalásához szüksé- ges összes adatot és körülményt. A biztosító az ajánlat elbírálása és a biztosítási kockázat elvállalása érdeké- ben és az ahhoz szükséges mértékben további adat- szolgáltatást kérhet, amelynek a szerződő fél köteles eleget tenni, ennek elmaradása a biztosítási ajánlat elutasításához vezethet. A biztosító azokban az ese- tekben kérhet további adatszolgáltatást, ha a biztosí- tott egészségi állapota, foglalkozása, sport, vagy hob- bitevékenysége további pontosításra szorul, továbbá, ha a biztosítási ajánlat és a hozzá tartozó nyilatkoza- tok nem kerültek teljes körűen kitöltésre, illetve ha a szerződő, a biztosított vagy a kedvezményezett azo- nosítása a megadott adatok alapján nem lehetséges, valamint ha a szerződés pénzügyi fenntarthatósága megkérdőjelezhető.

(2) Kötvény: a biztosító által kibocsátott, a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló okirat.

(3) Biztosítási időszak: rendszeres díjas biztosítá- sok esetében a díjfizetés esedékességétől a követ- kező díjfizetés esedékességéig terjedő egyéves, féléves, negyedéves vagy havi időszak.

a) A biztosítási időszak hossza két esedékes díjfizetés közti időtartam. Az utolsó biztosítási időszak az utolsó díjfizetés esedékességétől a tartam végéig tart.

b) Ha az életbiztosítás díjának megfizetése egy ösz- szegben történik, akkor a biztosítási időszak megegye- zik a biztosítás tartamával.

c) A biztosítási időszak kezdete (fordulónap) mindig a tárgyhónapnak a biztosítás hatálybalépésének napjával megegyező napja.

d) Amennyiben a biztosítási időszak fordulónapja munkaszüneti napra esik, akkor a fordulónap az ezt kö- vető első munkanap.

e) A szerződőnek lehetősége van az évfordulóig díjjal rendezett szerződés díjfizetési gyakoriságát a biztosító- hoz intézett írásbeli nyilatkozattal, vagy a 27. § (1) be- kezdésében található telefonos elérhetőségen történő bejelentéssel megváltoztatni. Az új díjfizetési gyakoriság a díjjal rendezett évfordulótól lép hatályba.

(4) Biztosítási hónap: a tartamon belül egy hónap időtartam, amely egy naptári hónapnak a biztosítás ha- tálybalépésének napjával megegyező napjától a követ- kező naptári hónapnak ugyanezen napjáig tart.

(5) Biztosítási év: a tartamon belül egy év időtartam, amely egy naptári évnek a biztosítás hatálybalépésének naptári hónapjával és napjával megegyező időpontjától a következő naptári év ugyanezen naptári hónapjának ugyanezen naptári napjáig tart.

a) Amennyiben a (3), (4) és (5) bekezdések szerint adott naptári hónapban nem létezik olyan nap, amely a biztosítás hatálybalépésének napjával megegyezik,

8

akkor abban a hónapban megegyező nap alatt az azt közvetlenül követő napot kell érteni.

b) Ha jelen feltételek eltérő értelmezést nem tartal- maznak, hónap, illetőleg év alatt biztosítási hónapot, illetőleg évet kell érteni.

(6) A biztosítás tartama:

a) A biztosítási szerződés a szerződő ajánlatának a biztosító által történő elfogadásával a szerződő által vá- lasztott határozott tartamra jön létre, rendszeres díjfize- téssel.

b) A biztosítás tartama 15, 20 és 25 év között bármely egész év lehet, figyelemmel az 1. § (3) be- kezdésében foglaltakra.

c) A lejárat napja a biztosítási tartam utolsó évének biztosítási évfordulója.

(7) A biztosítási évforduló: a biztosítási év vége, azaz új biztosítási év kezdete, vagy a biztosítás lejárata.

(8) Díjfizetési tartam: a rendszeres díjas biztosítások esetében a tartamnak az a része, amikor díjfizetés ese- dékes. A díjfizetési tartam az első olyan biztosítási évfor- dulóig tart, amikor már nem esedékes további díj.

(9) A biztosítási összeg: a biztosítási összeg a köt- vényen feltüntetett, az adott biztosítási esemény bekö- vetkezésekor a szerződés feltételei szerint kifizetendő összeg.

(10) Technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj és díjtarta- lék, illetve a balesetbiztosítási járadéktartalék megálla- pításakor kalkulál, amelynek maximális mértékét külön jogszabály állapítja meg. A technikai kamatláb mértéke 2,5%.

(11) Rendszeres díjas biztosítás: olyan biztosítás, amelynek díját a szerződő előre meghatározott részle- tekben, egy-egy biztosítási időszak elején fizeti meg a teljes tartam alatt.

(12) A biztosítási esemény: a biztosítási szerződésben meghatározott jövőbeni esemény, amelynek bekövet- kezte a biztosító szolgáltatását, vagy bizonyos összeg- nek a megfizetését kiváltja.

(13) Késedelmi kamat: a biztosítási díjfizetési kötele- zettség késedelmes teljesítése esetén, a késedelembe esés időpontjától kezdve mindenkor a Ptk. által pénz- tartozásokra meghatározott mértékű késedelmi kamat jár a biztosítónak. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett a késedelmét kimenti. A késedelmi kamat érvényesítésétől a biztosító eltekinthet.

(14) Személyes adat: bármely meghatározott termé- szetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vo- natkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt közvetlenül vagy köz- vetve név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális

azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani le- het.

(15) Különleges adat: a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meg- győződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, egészségi állapotra, a káros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat.

(16) Biztosításközvetítő: a biztosítási szerződés létre- hozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenységet végző személy, akinek tevékenysége kiterjed a biztosí- tási szerződés megkötésének elősegítésére, biztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsola- tos felvilágosításra. A biztosításközvetítő lehet függő és független biztosításközvetítő. A függő biztosításközvetí- tő (ügynök) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti. A független biztosításközvetítő lehet:

a) alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el, és

b) többes ügynök, aki egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján azok egymással versengő termékeit közvetíti.

(17) Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezménye- zett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések al- kalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szer- ződéses ajánlatot tesz.

(18) Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes sze- mély.

(19) Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

(20) Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége vala- mely részének végzésére mást bíz meg.

(21) Viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, il- letve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatáro- zott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvál- lalása.

(22) Viszontbiztosító: az a vállalkozás, amely viszont- biztosítási tevékenységet végez, és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység végzésére engedéllyel rendel- kezik.

(23) Díjtűréshatár: az az összeg, amelynél kisebb eltérést a befizetett és az előírt díjak között a biz- tosító saját belső számlái közötti átkönyveléssel rendez. A díjtűréshatár nagyságát a 2. számú mel- léklet tartalmazza.

(24) A szerződés létrehozása érdekében felmerülő költségek: az alábbiakban részletezett költségek. Orvosi vizsgálatok költsége

Az orvosi vizsgálatok költségét a szerződés létrejötte esetén a biztosító viseli, amennyiben a szerződő nem

9

mondja fel a szerződést a 3. § (19) bekezdése alapján. A biztosító az orvosi vizsgálat költségeit a 3. § (19) bekez- dés alapján történő elszámolás esetén jogosult a szer- ződőre hárítani. Aktuális költségét a 2. számú melléklet tartalmazza, amelyet a szolgáltatási díjak változásának arányában a biztosító jogosult évente egyszer módosí- tani.

Hogyan jön létre a biztosítás?

3. § A biztosítási szerződés létrejötte és módosítása

(1) A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapo- dásával jön létre.

(2) Az életbiztosítási szerződés megkötésének előfelté- tele a szerződő írásbeli ajánlata a biztosító részére.

(3) A biztosítónak az ajánlat elbírálására az ajánlat megtételétől számított 15 nap – ha az ajánlat elbírálásá- hoz egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 nap – áll rendelkezésére.

(4) A biztosító a szerződés elbírálására rendelkezésére álló 15 napos – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 nap – határidőben nyilatkozik az ajánlat elfogadásáról vagy elutasításáról. Ha a biztosító az ajánlatot elutasítja, a szerződés nem jön létre. Az aján- lat elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.

(5) A biztosító ráutaló magatartásával létrejött fogyasz- tói szerződés esetén, ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az ajánlatot csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehe- tőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázat- viselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

(6) Ha a szerződő fogyasztó, a biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon

– ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 napon – belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosí- tó által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ilyen esetben a szerződés – az aján- lat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadásának időpontjára visz- szamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét köve- tő napon jön létre.

(7) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér jelen szerződési fel- tételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést jelen szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a

szerződő a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizen- öt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítás- tól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

(8) Az ajánlatfelvételkor átvett díjelőleg csak a biztosí- tási szerződés létrejöttével minősül fizetett díjnak.

(9) A szerződő az ajánlat megtételekor írásban, alá- írásával igazolva tesz nyilatkozatot arról, hogy a bizto- sításközvetítő az igényeit felmérte, majd a megadott információk alapján pontosította az igényeket, majd ezt követően közérthető, egyértelmű és részletes írás- beli tájékoztatást adott a biztosító, a biztosításközvetítő főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemző- iről, amelyeknek megtörténtét a szerződő külön nyilat- kozaton aláírásával igazolja.

(10) Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerződést nem ő köti meg

– a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hoz- zájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosí- tási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biz- tosított a szerződésbe belép.

(11) Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító el- fogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pó- tolja. Ha a kötvény tartalma a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szer- ződő fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

(12) A szerződő a biztosítás különböző szolgáltatásaira eltérő kedvezményezett(ek)et jelölhet. Egy szolgáltatás- ra több kedvezményezett jelölése is lehetséges, az egy kedvezményezettre jutó %-os mérték egyidejű megjelö- lésével.

(13) Ha egy szolgáltatásra a szerződő több kedvezmé- nyezettet jelölt, és a %-os mértékek együttes összege nem pontosan 100%, akkor a biztosító a kedvezménye- zettek között a kedvezményezés arányában osztja szét a teljes biztosítási összeget.

(14) A szerződő jogosult az eredetileg kijelölt kedvez- ményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozattal a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármi- kor más kedvezményezettet jelölni. Ha nem a biztosított a szerződő fél, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. Az új kedvezményezett állítás a kérelem- nek a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervezeti egy- ségéhez történő beérkezésének időpontjával hatályos.

10

(15) Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatko- zattal a szerződésbe a szerződő helyébe bármikor beléphet. A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződőt megillető jogok és kötelezettségek összessége – ideértve a bizto- sítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettséget – a biz- tosítottra szállnak át. Belépés esetén a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződővel egyetemlegesen felelős.

(16) A biztosított, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyébe léphet. Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

(17) A szerződő az ajánlatát a szerződés létrejötte előtt bármikor írásban visszavonhatja. Ha a szer- ződő a szerződés létrejötte előtt írásban visszavonja a szerződés megkötésére tett ajánlatát, akkor a biztosító az összes befizetést – kamat nélkül – visszafizeti a szer- ződőnek.

(18) Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás helye szerinti állam hi- vatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerződő kifejezett kérésére, más nyelven – a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tá- jékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről.

(19) Az életbiztosítási szerződést – hitelfedezeti vagy hat hónapnál rövidebb tartamú életbiztosí- tás kivételével – a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró termé- szetes személy szerződő a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal indoklás nél- kül felmondhatja. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. A biztosító kockázatviselése a felmondó nyilatkozat kézhezvételét követő napon megszűnik. A szer- ződő ezen rendelkezés szerinti felmondó nyilat- kozatának kézhezvételét követően a biztosító 15 napon belül egy összegben visszafizeti a szerződő részére a befizetett díjnak a szerződés megköté- sével és megszüntetésével összefüggésben felme- rült költségekkel és a kockázatviselés költségével csökkentett összegét. A szerződés megkötésével és megszüntetésével összefüggésben felmerült költségek és a kockázatviselés költsége jogcímen a biztosító 1 havi díjat, de legfeljebb a 2. számú mellékletben meghatározott összeget vonja le a befizetett díjból.

Mikortól érvényes a biztosítás?

4. § A biztosítási szerződés hatálybalépése, kockázatviselés kezdete

(1) A biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdeté- nek napján lép hatályba.

(2) A biztosító kockázatviselése – figyelemmel az

5. §-ban foglaltakra – a biztosítás első díjának megfi- zetését követő nap 0. órájától kezdődik, feltéve, hogy az életbiztosítási szerződés a 3. § rendelkezéseivel össz- hangban már létrejött vagy utóbb létrejön.

(3) Amennyiben a felek a díj megfizetésére vonatkozó- an írásban halasztásban állapodnak meg, a kockázat vi- selése a megállapodást követő napon kezdődik, feltéve, hogy az életbiztosítási szerződés a 3. § rendelkezéseivel összhangban már létrejött, vagy utóbb létrejön.

5. § Kockázatelbírálási időszak

(1) A kockázatelbírálási időszak az ajánlat beérkezé- sétől számított 15 napig – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség 60 napig – vagy a kötvény korábbi kiállításáig tart.

(2) A kockázatelbírálási időszak alatt a biztosító nem áll kockázatban, kivéve az alábbi eseteket:

a) a biztosító ráutaló magatartásával létrejött fo- gyasztói szerződés esetében, ha a biztosítási esemény a kockázatelbírálási időszak alatt következik be, és az ajánlatot a biztosító nem utasíthatja vissza,

b) a kockázatelbírálási időszak alatt bekövetkező bal- esetből eredő biztosítási események tekintetében.

6. § Várakozási idő

(1) A biztosító a biztosítás kezdetétől számítva 3 hó- nap várakozási időt köt ki. Amennyiben a biztosítási esemény a várakozási időn belül következik be, a biz- tosító a befizetett díjakat visszatéríti és ezzel a biztosítás megszűnik, kivéve, ha a biztosítási esemény a várakozási időn belül bekövetkezett baleset vagy a várakozási időn belül szerzett heveny fertőző betegség következménye, amely esetben a biztosító a szerződésben meghatáro- zott szolgáltatást teljesíti.

(2) Ha a szerződő fogyasztó és a szerződés a biz- tosító ráutaló magatartásával úgy jött létre, hogy a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől szá- mított 15 napon belül – vagy ha az ajánlat elbírá- lásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 napon belül – nem nyilatkozott, a várakozási idő a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történt átadás időpontjában kezdődik.

11

7. § A biztosítási esemény

(1) A jelen feltételek szempontjából biztosítási ese- mény:

a) A biztosított halála, vagy

b) ha a biztosított a biztosítás tartama alatt, a koc- kázatviselés kezdetétől számított 3 hónap eltelte után a szerződésben meghatározott alábbi betegségek egyi- kében megbetegszik, illetve a szerződésben megha- tározott alábbi műtéti beavatkozások egyikén esik át: rosszindulatú daganat, szívinfarktus, agyi érkatasztrófa, veseelégtelenség, betegség vagy baleset következtében kialakuló teljes vakság, szívkoszorúér műtét, szervátülte- tés.

c) A biztosított szerződésben meghatározott teljes rokkantsága (maradandó egészségkárosodása).

(3) A biztosítási esemény meghatározása szempontjá- ból – eltérő rendelkezés hiányában – balesetnek minősül a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek következtében az emberi szervezet anatómiai szerkezetében változás következik be és az így létrejött elváltozás szakorvosilag igazolt módon sé- rüléssel jár.

(2) Jelen szerződés feltételei szerint nem minő- sül balesetnek a betegségből eredő testi sérülés, a megemelés, a rándulás, a habituális ficam, a pa- tológiás törés, a fertőzés, a rovarcsípés, a fagyás, a napszúrás, a Nap általi égés és a hőguta.

Az ügyfélnek milyen kötelezettségei vannak?

8. § Közlési kötelezettség

(1) A szerződő, illetőleg a biztosított köteles a szer- ződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval a való- ságnak megfelelően és hiánytalanul közölni, amelyeket ismer vagy ismernie kell, és amelyekre a biztosító írás- ban kérdést tett fel. A közlésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyi- kük sem védekezhet olyan körülmény nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre köteles lett volna. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő, illetőleg a biztosított eleget tesz közlési kötelezettségének. A kérdések meg- válaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a köz- lési kötelezettség megsértését.

(2) Az életkor helytelen bevallása következtében a biz- tosító a kockázati díjat

a) a valóságos aktuális életkor után járó kockázati díj- nál alacsonyabb összegben állapította meg, a biztosítási

összeget arra az összegre kell leszállítani, amely a meg- állapított kockázati díjnak a biztosítás megkötésének időpontjában, a biztosított tényleges aktuális életkora mellett megfelelt volna,

b) a szükségesnél magasabb összegben állapította meg, a biztosító a díjkülönbözetet visszatéríti.

(3) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tu- domást a szerződést érintő lényeges körülményekről, (ideértve különösen a (2) bekezdésben meghatározott esetet), és ezek a körülmények a biztosítási kockázat je- lentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szer- ződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a szerződő a módosító javas- latot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta. E jogokat a biztosító a szerződés fennállásának az első öt évében gyakorolhatja.

(4) A közlésre irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivé- ve, ha:

a) bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötés- kor ismerte, vagy

b) az nem hatott közre a biztosítási esemény be- következtében, vagy

c) a szerződés megkötésétől a biztosítási ese- mény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

(5) A közlési kötelezettség megsértése miatt a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.

(6) A biztosított orvosi vizsgálatának elvégzése a közlési kötelezettség alól a szerződőt és a biztosí- tottat nem mentesíti.

(7) A közlési kötelezettségre vonatkozó szabályok ér- vényesek abban az esetben is, ha a biztosítás tartama alatt – a szerződő kérése alapján – a biztosítási szer- ződés újra hatálybaléptetésére kerül sor, de csak azon tények és körülmények tekintetében, amelyekre a bizto- sító az újra hatálybaléptetés kapcsán írásban kérdéseket tett fel.

9. § Bejelentési kötelezettség

(1) A szerződő fél, illetőleg a biztosított köteles a lé- nyeges körülmények változását a biztosítónak írásban bejelenteni; lényeges körülménynek minősülnek a jelen

§ (2) és (3) bekezdésében meghatározott körülmények. A változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan változás nem tudásával, amelyet bár- melyikük elmulasztott a biztosítónak bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a bejelentésre köteles lett volna.A

12

szerződő köteles lakcímének (értesítési címének) a meg- változása esetén az új címet a biztosítónak 15 napon belül írásban bejelenteni.

(2) A biztosítási szerződés hatálya alatt az ügyfél köte- les a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül a biztosítót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során meg- adott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos (2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus fi- nanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 3. §

r) pont) személyét érintően bekövetkezett változásról.

(3) A biztosított, illetőleg a szerződő köteles a biztosí- tónak a változás bekövetkezésének napjától számított 15 napon belül írásban bejelenteni, ha a biztosított fog- lalkozása, munkaköre vagy rendszeres szabadidős tevé- kenysége a szerződés tartama alatt az ajánlat adataihoz képest megváltozik.

(4) A (3) bekezdés szerint bejelentett változás, vagy a szerződést érintő egyéb lényeges körül- mény változása esetén a biztosító a tudomásszer- zéstől számított tizenöt napon belül jogosult a jelentősen megváltozott kockázat fennállásának időtartamára a kockázati díjnak a kockázat vál- tozásával arányos növelését, illetve csökkenté- sét kezdeményezni, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító ja- vaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következmény- re a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta. Kockázatcsökkenés esetén a biztosító a csökkent kockázat fennállásának időtartamára a korábban alkalmazott díjnövelést megszüntetheti.

(5) Amennyiben a biztosított, illetőleg a szerződő a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályokat alkalmazza azzal, hogy a biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló öt éves időszak a bejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

Mikor kell a díjat megfizetni?

10. § A biztosítási díj

(1) A biztosítási díj az az összeg, amelynek fizetésére a szerződő kötelezettséget vállal a biztosítási szerző- désben meghatározott biztosítási szolgáltatások ellené- ben. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján a biztosított életkorának, egészségi állapotának,

foglalkozásának, a szerződőtől beérkezett információk- ból következő egyéb kockázati tényezőknek, továbbá a biztosítás tartamának, a biztosítás biztosítási összegé- nek, valamint a díjfizetés gyakoriságának figyelembevé- telével történik. A biztosító ezen információkat az aján- latból, az egészségi nyilatkozatból, az orvosi vizsgálati jelentésből, és esetlegesen a szerződőtől bekért egyéb dokumentumokból szerzi meg.

(2) A biztosítási díj fizetése rendszeres.

(3) Rendszeres díjfizetés esetén:

a) a díjfizetés tartama megegyezik a biztosítás tarta- mával;

b) a díj előre fizetendő éves díj;

c) a szerződő felek megállapodhatnak az éves díj havi, negyedéves vagy féléves részletekben történő megfize- tésében;

d) a részletfizetés ütemezésének, a díjfizetés gyako- riságának megváltoztatását a szerződő a biztosítási év- fordulón kérheti, azonban ez esetben a biztosító az éves díjhoz képest pótdíjat számít fel, amelynek mértékét minden egyes szerződés vonatkozásában évente állapít- ja meg.

(4) A biztosító megállapíthatja a fizetendő biztosítási díj minimális értékét, valamint annak mértékét – a mó- dosítást követően kötendő szerződések tekintetében – naptári évenként egyszer módosítani. A minimális díjak aktuális értékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(5) Az esedékes, de meg nem fizetett díjat és egyéb tartozásokat a biztosító a biztosítási összegből a kése- delmi kamatokkal együtt levonja.

(6) A biztosítás első rendszeres díjával azonos összegű díjelőleg az ajánlat megtételekor fizetendő.

(7) A biztosítás első díja az ajánlat megtételekor, min- den későbbi díj pedig annak az időszaknak az első nap- ján esedékes, amelyre vonatkozik, ha a különös feltéte- lek másként nem rendelkeznek. Folyószámláról történő díjfizetés esetén a biztosító jogosult a biztosítási díjat az adott naptári hónapon belül a biztosítási díj esedékessé- géhez képest más időpontban lehívni.

(8) Amennyiben a biztosító a kockázatelbírálás során az ajánlatot érintő lényeges körülmény miatt díjemelést vagy kizárást alkalmaz, az ajánlat megtételét követő 15 napon – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 napon – belül a szerződő- nek írásban javaslatot tehet a módosításra. Ebben az esetben a szerződés visszamenőleges hatállyal csak ab- ban az esetben jön létre, ha a biztosító által ajánlott módosítást a szerződő a kézhezvételt követően 15 na- pon belül írásban elfogadja. Erre a következményre a szerződőt a módosító javaslat megtételekor a biztosító figyelmezteti.

(9) A díjelőleget a biztosító az ajánlat 3. § (4) bekez- dése alapján történő elutasítása vagy halasztása esetén, azzal egy időben visszajuttatja a szerződőnek. Az ajánlat

13

megtételétől a visszautalásig ezt az összeget a biztosító kamatmentes letétként kezeli.

(10) Az euró fizetőeszközre történő átállást köve- tően a biztosító a szerződés díjtételét – a bizto- sítási összeg változatlanul hagyása mellett – leg- feljebb 2%-kal emelheti minden olyan évnek az évfordulóján, amelyben a matematikai tartalék befektetésein elért hozam nem éri el a technikai kamatláb mértékét.

(11) A befizetett és az előírt díjnak a díjtűréshatárnál ki- sebb különbözetével a biztosító rendelkezik.

(12) A biztosító jogosult a biztosítási szerződés admi- nisztrációjával kapcsolatos rendszeres, éves kötvény- költség felszámítására, mely a mindenkor esedékes biztosítási díjjal együtt kerül megfizetésre. A rendszeres kötvényköltség összegét a 2. számú melléklet tartalmaz- za. A rendszeres kötvényköltség mértékét a biztosító a költségei változásával összhangban jogosult évente egy- szer módosítani. A biztosítás díját és a kötvényköltség összegét a kötvény tartalmazza.

11. § Késedelmes díjfizetés

(1) Ha a szerződő a biztosítási díjat az esedékesség nap- ján nem fizeti meg, akkor díjfizetési késedelembe esik.

(2) Díjfizetési késedelem esetén a biztosító az esedékes- ségtől számított 60 nap díjjal nem fedezett tartam elteltével a szerződő felet – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – 30 napos pótha- táridő tűzésével a teljesítésre írásban felszólítja. A póthatáridő elteltével (azaz 90 nap díjjal nem fedezett időszak elteltével) a biztosítási szerződés megszűnik.

12. § A szerződés ismételt hatálybaléptetése (reaktiválás)

(1) A biztosítási esemény nélkül, a díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítás az eredeti feltételekkel újra hatály- ba lép, ha a szerződő, vagy a helyébe belépő biztosított a megszűnés napjától számított 75 napon belül az ösz- szes elmaradt díjat, valamint a szerződés szerint soron következő esedékes díjat az időarányos késedelmi ka- mattal együtt befizeti.

(2) A biztosító kockázatviselése az elmaradt díjak és a késedelmi kamatbefizetését követő nap 0. órájától foly- tatódik.

(3) Ha a szerződő a megszűnés napjától számított 180 napon túl kéri a biztosítási esemény nélkül meg- szűnt biztosítás ismételt hatálybaléptetését, ezt a ké- relmet a biztosító új biztosítás megkötésére tett aján- latként kezeli.

13. § Hitelfedezet

(1) A biztosítási szerződés kizárólag akkor szol- gálhat hitel fedezeteként, ha a szerződő és a biz- tosított személye azonos. Szerződőváltás esetén a biztosító a hitelfedezetet felmondja.

(2) A biztosítási szerződés hitelfedezetként szol- gálhat a biztosítási szerződésben meghatározott haláleseti biztosítási összeg erejéig a biztosított elhalálozása esetére.

(3) Ha az életbiztosítás haláleseti biztosítási ösz- szege valamely hitelintézetnél hitelfedezetül szol- gál, akkor a szerződést hitelfedezeti záradékkal látja el a biztosító.

(4) Hitelfedezetként szolgáló életbiztosításoknál elhalálozás esetén a biztosítási összeget csak az első kedvezményezettként jelölt hitelintézet igé- nyének kielégítését követően lehet kifizetni.

(5) A hitelfedezet tartama alatt a kedvezménye- zett csak a hitelintézet írásbeli hozzájárulásával változtatható meg.

(6) Az ügyfelet a 2003. évi LX. törvény 96. § (2) bekezdésben meghatározott, szerződés létrejöt- tétől számított 30 napos felmondási jog nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén.

Milyen szolgáltatást nyújt a biztosító?

14. § Biztosítási esemény

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződés hatálya alatt a szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti az alábbiak szerint.

(1) Haláleseti szolgáltatás: a biztosított biztosítás le- járata előtt bekövetkező halála esetén a biztosító kifizeti a kedvezményezettnek a szerződésben (biztosítási köt- vényen) szereplő biztosítási összeget. A haláleseti szol- gáltatási összegből az esedékes, de meg nem fizetett díjak levonásra kerülnek. A kifizetést követően a szerző- dés megszűnik.

(2) Xxxxxxxx halál esetére szóló szolgáltatás: a biztosított biztosítás lejárata előtt bekövetkező, a jelen feltételekben meghatározott baleseti sérülésből eredő halála esetén a biztosító a haláleseti szolgáltatási össze- gen felül kifizeti a kedvezményezettnek a szerződésben (biztosítási kötvényen) szereplő baleseti halál esetére szóló biztosítási összeget is. A szolgáltatási összegből az esedékes, de meg nem fizetett díjak levonásra ke- rülnek. A kifizetést követően a szerződés megszűnik. A jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosított balesete, amelynek következtében

14

és bármely más októl függetlenül a biztosított a baleset időpontjától számított 180 napon belül meghal.

(3) Kritikus betegségek esetére szóló szolgáltatás: ha a biztosított a biztosítás lejárata előtt, a kockázatvi- selés kezdetétől számított 3 hónap eltelte után a szer- ződésben meghatározott betegségek egyikében meg- betegszik, vagy a szerződésben meghatározott műtéti beavatkozások egyikén esik át, a biztosító kifizeti a biz- tosítottnak a szerződésben (biztosítási kötvényen) a kriti- kus betegség esetére meghatározott biztosítási összeget feltéve, hogy a betegség pontos diagnózisának megálla- pítását, illetve a műtét elvégzését követően a biztosított legalább 30 napig életben van. A szolgáltatási összegből az esedékes, de meg nem fizetett díjak levonásra ke- rülnek. A kifizetést követően a szerződés megszűnik. A jelen biztosítási szolgáltatás alapján a biztosítási összeg csak egy ízben és egyszeresen kerülhet kifizetésre. Több betegség egyidejű vagy egymást követő fellépése esetén a biztosító nem teljesít többszöri kifizetést.

(4) Rokkantsági díjmentesítés szolgáltatás: ameny- nyiben a benyújtott igazoló okiratok alapján, illetve az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeként megállapí- tásra kerül, hogy a biztosított a jelen feltételek szerinti teljes és maradandó egészségkárosodást szenvedett, a biztosítás a maradandó egészségkárosodás bekövetke- zését közvetlenül követő díjesedékességi időponttól a rokkantság tartamára változatlan feltételek mellett díj- mentessé válik.

A rokkantsági díjmentesítés szolgáltatás szempontjából teljes és maradandó rokkantságnak minősül az a be- tegségből származó egészségromlás vagy az a baleseti testi sérülésből eredő egészségkárosodás, amelynek kö- vetkeztében a biztosított teljes egészében (100%-ban) elveszíti munkaképességét, teljesen képtelenné válik bármely jövedelemszerző tevékenység folytatására, és amely egészségromlás, illetve egészségkárosodás vál- tozatlanul legalább 6 hónapon keresztül folyamatosan fennáll, és a 6. hónapot követően is teljesnek, maradan- dónak, véglegesnek és visszafordíthatatlannak minősül. Amennyiben a biztosított nem végez kereső foglalko- zást, a biztosító az előző meghatározástól függetlenül teljes és maradandó rokkantságnak ismeri el a követke- ző egészségkárosodásokat:

– mindkét szem látóképességének teljes és végleges elvesztése,

– mindkét kéz elvesztése a csukló fölött,

– mindkét láb elvesztése a boka fölött,

– egy kéz elvesztése csukló fölött és egy láb elveszté- se boka fölött.

A rokkantság bekövetkezését követő 6 hónap türelmi idő alatt esedékes díjakat a szerződő köteles megfizet- ni. Amennyiben a teljes és tartós rokkantság biztosítási esemény utóbb bizonyítottá válik a biztosító e 6 hónap türelmi idő alatt befizetett díjakat visszafizeti a szerződő részére. A szerződés díjfizetés elmulasztása miatt történt

megszűnése esetén, a biztosítás érvényességi ideje alatt bekövetkezett biztosítási eseménnyel kapcsolatban, a biztosító csak a meg nem fizetett díj esedékességének napját követő egy éven belül benyújtott igénybejelen- tést (kárbejelentést) fogad el.

A rokkantság folyamatos fennállásának bizonyítása: a biztosított a biztosító felhívására köteles igazolni a rokkantság folyamatos fennállását, függetlenül attól, hogy a biztosító a rokkantság igazolását korábban már elfogadta. Amennyiben a biztosított nem tesz eleget ezen bizonyítási kötelezettségének, vagy a biztosított megállapítása szerint már nem rokkant (képessé vált bármely olyan foglalkozásnak vagy szakmai tevékeny- ségnek a folytatására, amelyért fizetést vagy jövedelmet realizálhat) a díjmentesítés megszűnik és a szerződés szerint fizetendő összes díj a bizonyítási kötelezettség elmulasztását, illetve a rokkantság megszűnését követő díjesedékességtől újból esedékessé válik. A biztosító a díjmentesség megszűnéséről és a soron következő díjak esedékessé válásáról írásban értesíti a szerződőt.

15. § A kritikus betegségek esetére szóló szolgáltatás betegség-definíciói, a biztosítási események bekövetkezésének időpontja és a biztosítási esemény igazolása

A kritikus betegségek esetére szóló szolgáltatás szem- pontjából az egyes betegségek definíciója és a biztosí- tási esemény bekövetkezésének időpontja – amelyet a rendelkezésre álló orvosi iratok alapján a biztosító orvo- sa bírál el – a következők:

(1) Rosszindulatú daganat

A rosszindulatú daganat (malignus tumor) a rosszindula- tú sejtek korlátlan osztódása és az egészséges szövetek közé terjedése, utóbbiak elpusztításával. A rosszindulatú daganat diagnózisát szövettani vizsgálattal onkológus vagy kórboncnok állítja fel.

A biztosítás nem terjed ki az alábbiakban felsoroltakra:

– Helyben ülő (in situ) rosszindulatú elváltozások, a szövettanilag premalignus vagy noninvazív, a környe- zetét nem elárasztó daganatok, ideszámítva az in situ melldaganatokat és a CIN-1, CIN-2, CIN-3 osztályú méhnyaki diszpláziákat;

– Hiperkeratózisok, basalióma és pikkelyes bőrrá- kok, áttét nélküli melanómák, ha a tumor vastagsága (Breslow-féle osztályozás szerint) 1,5 mm alatt van, vagy a Clark szerinti osztályozás szerint 3 szint alatti;

– A TNM rendszer szerint szövettanilag igazolt T1a vagy T1b típusú prosztatarákok vagy más stádium beso- rolás esetén a TNM-mel azonos vagy alacsonyabb beso- rolású prosztatarákok, a pajzsmirigy 1 cm-nél kisebb át- mérőjű T1N0M0 besorolású papilláris mikrokarcinómája, a hólyag papilláris mikrokarcinómája, RAI 3 stádiumnál alacsonyabb besorolású krónikus limfoid leukémia;

15

– AIDS megbetegedés, illetve HIV fertőzöttség mel- lett fellépő bármely rosszindulatú daganat.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a be- tegség diagnosztizálásának időpontja.

(2) Akut (heveny) szívizominfarktus

Az akut (heveny) szívizominfarktus a vérellátás akadá- lyozottságának (elégtelenségének) következtében ki- alakult (hirtelen) szívizomelhalás. Fenti diagnózis alátá- masztásához szükséges legalább egy kardiológiai (bio) marker (Troponin I, Troponin T vagy CK-MB közül az egyik) szintjének típusos emelkedése és/vagy csökkené- se, melynek mértéke az adott referenciatartomány felső határának legalább 99%-a. Ezen kívül:

– a szívinfarktus típusos klinikai tüneteinek akut megjelenése vagy

– új, időszakos EKG eltérések a következő elváltozá- sok valamelyikének kialakulásával: ST eleváció (emelke- dés), ST depresszió (csökkenés), T hullám inverzió, kóros Q hullámok vagy pitvar-kamrai blokk.

Egyéb akut koronária szindrómák, melyek magukban foglalják, de nem korlátozódnak az instabil anginára nem tekinthetők biztosítási eseménynek.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a betegség bekövetkeztének a kezelőorvos által megálla- pított időpontja.

(3) Agyi érkatasztrófa

Agyi érkatasztrófa az olyan hirtelen fellépő idegrendsze- ri történés, amit agyi értrombózis, illetve embólia vagy-, koponyán belüli vérzés (állomány, illetve pókhálóhártya alatti) okoz. A diagnózis felállításához MRI (Mágneses rezonancia vizsgálat), CT (Komputertomográfia) vagy más megbízható képalkotó eljárással készült vizsgálati eredmény szükséges, valamint neurológiai szakvéle- mény, amely az eseményt követő 6 hét után, az ese- ménnyel okozati összefüggésben álló maradandó, kóros idegrendszeri károsodást állapít meg.

A biztosítás nem terjed ki az alábbiakban felsoroltakra:

– TIA Transiens Ischaemiás Attack (átmeneti, 24 órá- nál rövidebb ideig tartó, maradandó tüneteket nem okozó agyi keringési zavarok).

– Baleseti sérülés, fertőzés, érgyulladás vagy gyulla- dásos betegség következtében kialakult agykárosodás.

– A szemet vagy látóideget érintő érbetegség.

– Az egyensúly rendszert érintő iszkémiás eltérések. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a betegség bekövetkeztének a kezelőorvos által megálla- pított időpontja.

(4) Szívkoszorúér műtét

Nyitott mellkasban végzett műtét, a szívkoszorúerek szűkületének vagy elzáródásának megoldására, meg- kerülő (by-pass) ér beültetésével. A diagnózist koszo- rúérfestéssel előzetesen igazolt szignifikáns koszorúér

szűkület alapján kell az illetékes kardiológusnak meg- állapítania. A biztosítás nem terjed ki a nem nagysebé- szeti megoldásokra, a koszorúér tágításra és az összes katéteres kezelési eljárásra, valamint azokra a műtétek- re, amelyek szükségességét kardiológusi szakvélemény nem támasztotta alá.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a műtét időpontja.

(5) Szervátültetés

A szervátültetés olyan műtéti beavatkozást jelent, amelynek során a biztosított, mint szervet kapó (recipi- ens) testébe az adott szerv végállapotú károsodása mi- att, más személy (donor) szervezetéből szív, tüdő, máj, vese vagy hasnyálmirigy kerül beültetésre. Nem minősül szervátültetésnek az őssejt beültetés, kivéve az emberi csontvelő beültetés őssejt beültetéssel, teljes csontvelő kiirtás után.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a műtét időpontja.

(6) Veseelégtelenség

A veseelégtelenség mindkét vese működésének tartós, krónikus, visszafordíthatatlanul beszűkült, végállapotot jelző károsodása, amelynek a kezelése rendszeres dialí- zist vagy veseátültetést igényel.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a rendszeres dialízis kezelés megkezdésének időpontja vagy a veseátültetés időpontja, attól függően melyik kö- vetkezik be előbb.

(7) Vakság

Mindkét szem látóképességének teljes, végleges és visszafordíthatatlan elvesztése betegség vagy baleset következtében. A súlyos látásgyengülés, csökkent fény- érzékelés, látótér csökkenés vagy részleges vakság je- len feltételek szempontjából nem tekinthető biztosítási eseménynek.

A biztosítási esemény időpontja a teljes vakság diag- nosztizálásának időpontja, amelyet szemész szakorvos véleménye igazol.

16. § Lejárati díjvisszatérítés (Hűségbónusz)

A biztosító lejárati díjvisszatérítés címén a szerződésre befizetett díjak 25%-át a lejáratot követően kifizeti a el- érési kedvezményezett részére (az elérési kedvezménye- zett a szerződés biztosítottja, ha a szerződés másképp nem rendelkezik), amennyiben a szerződés lejárati idő- pontjáig esedékes díjakat megfizették. Ha a szerződés a lejárat időpontja előtt megszűnik, a biztosító lejárati díjvisszatérítést nem teljesít.

16

Mit kell tenni, ha káresemény történik?

17. § A biztosító teljesítése

(1) A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 15 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni és a szük- séges felvilágosításokat meg kell adni, valamint lehető- vé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmá- nak ellenőrzését. A bejelentést a biztosító kárbejelentő nyomtatványán, írásban kell megtenni. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben az ügyfél az előírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

(2) A kedvezményezett kötelezettsége, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg- előzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény előírásai szerinti átvilágításhoz szükséges okmányait a biztosító képviselőjének rendelkezésére bocsássa, amennyiben a szolgál- tatási igény benyújtását megelőzően nem került átvilágításra.

(3) A biztosítási esemény által kiváltott szolgáltatás igénybevételéhez be kell nyújtani a biztosítási kötvényt, az 1. számú mellékletben megjelölt iratokat. A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak joga van a károk iga- zolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

(4) A biztosító szükség esetén maga is beszerezhet adatokat.

(5) Amennyiben irat beszerzéséhez adatvédelmi okok miatt az érintett hozzájárulása szükséges, a hozzájáru- lás beszerzése, illetőleg megadása a kedvezményezett kötelezettsége és az iratok beszerzésének költsége is a kedvezményezettet terheli.

(6) A szükséges iratok beszerzésével kapcsolatos költ- ségeket annak kell viselni, aki az igényét a biztosítóval szemben érvényesíteni kívánja.

(7) A biztosító a szolgáltatásokat az igény elbírálásá- hoz, illetve a teljesítéshez szükséges összes irat beér- kezése után, az utoljára beérkezett irat kézhezvételétől számított 15 napon belül teljesíti vagy elutasítja.

(8) Amennyiben az igény elbírálásához orvosi véle- mény szükséges, a biztosított köteles magát alávetni a szükséges orvosi vizsgálatnak. Abban az esetben, ha orvosi vizsgálat nem szükséges, továbbá, ha szükséges ugyan, de a biztosított a vizsgálatnak nem veti magát alá, a biztosító jogosult a rendelkezésre álló orvosi iratok és egyéb dokumentáció alapján a kárigényt elbírálni. Az esetleges véleménnyel szemben a biztosított a biztosító- nál panasszal élhet.

(9) Ha a biztosító a panaszt elutasítja, az igényt érvé- nyesíteni kívánó személy e döntés miatt a biztosítótól

független igazságügyi orvosszakértői vélemény beszer- zését kérheti.

(10) A biztosító független igazságügyi orvosszakértői véleményt bármely esetben beszerezhet.

(11) A független igazságügyi orvosszakértő eljárásával kapcsolatos költségeket a megrendelő fél viseli. Amennyiben az igényt érvényesíteni kívánó személy kezdeményezte az eljárást, és az orvosszakértő a javára foglalt állást, a költségeket a biztosító fizeti.

(12) A biztosító a biztosítási összeg alapján teljesítésre kerülő bármely szolgáltatással szemben a kifizetéskor beszámítással él az elmaradt díjak és késedelmi kamatok (a továbbiakban: tartozások) erejéig.

(13) A fel nem vett szolgáltatási összeget az elévülési időn belül a biztosító kamatmentes letétként kezeli.

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

18. § A biztosító mentesülése

(1) A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, és a biztosítás díjtartalékát fizeti ki a biztosított törvényes örököse(i) részére, ha a biz- tosított a kedvezményezett szándékos magatartá- sa következtében vesztette életét.

(2) Több haláleseti kedvezményezett esetén az

(1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik azon kedvezményezettre, aki nem hatott közre a bizto- sított halálának előidézésében.

(3) A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási esemény

a) a biztosított jogellenes vagy szándékos maga- tartásának következménye,

b) a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben következett be, ez esetben a biztosításra ténylegesen befizetett díjat fizeti ki,

c) a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság, vagy öngyilkossági kísér- let következménye, tekintet nélkül a biztosított tudatállapotára.

(4) Amennyiben a biztosított a szerződéskötéstől számított két éven túl elkövetett öngyilkosság, vagy öngyilkossági kísérlet következtében hal meg, a biztosító a szerződésben meghatározott haláleseti biztosítási összeget fizeti ki.

17

19. § Kizárt kockázatok

(1) Háborús kockázat

a) A biztosító a háború fogalmát jelen rendelkezés (2) bekezdésében leírt definíció szerint alkalmazza.

b) A háború szervezett fegyveres vagy más fegyver- ként ható eszközzel vívott kisebb-nagyobb küzdelem népcsoportok, népek, nemzetek, államok és szövetségi rendszerek, alkalmi csoportosulások között, legitim vagy illegitim jelleggel csoport-, nemzeti vagy közös érdekeik, politikai, gazdasági céljaik, területi igényeik érvényesí- téséért. Háborúnak minősül különösen, de nem kizáró- lag minden háború vagy polgárháború, függetlenül a hadüzenet tényétől, forradalom, lázadás, zendülés, ösz- szeesküvés, polgári felkelés, idegen erő beavatkozása, invázió, statárium, ostromállapot, katonai vagy bitorolt hatalom gyakorlása, egyéb háborús cselekmények vagy bármely esemény vagy ok, amely statárium vagy ost- romállapot kihirdetésének az eredménye.

c) A biztosító – a jelen rendelkezés (4) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve – viseli a biztosított háború idején felmerülő kockázatait.

d) Amennyiben a biztosított háború idején szolgála- tot teljesít bármely szemben álló fél bármely fegyveres erejénél a biztosítás hatálya felfüggesztésre kerül, és a biztosító kockázatviselése szünetel.

e) Amennyiben a kockázatviselés szünetelése alatt biztosítási esemény történik, az aktuális díjtartalék és a biztosításra befizetett díjak közül a nagyobb kerül kifize- tésre.

f) A biztosítás a felfüggesztési időszak végén újra hatályba léptethető. Az újra hatálybaléptetéskor a jelen feltételek újra hatálybaléptetésre vonatkozó rendelkezé- seit kell alkalmazni.

(2) AIDS kizárás

a) A biztosító kizárja a kockázatviseléséből és nem teljesít biztosítási szolgáltatást, ha a biztosítási esemény a jelen rendelkezés (2) bekezdése szerinti opportunista fertőzés vagy rosszindulatú daganatképződés vagy ön- gyilkosság következménye, feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított kimutatható- an fertőzött volt a humán immunhiányt okozó vírussal (HIV) és/vagy szervezetében kialakult a szerzett immun- hiány szindróma (AIDS).

b) A biztosító a jelen feltételek szempontjából az AIDS meghatározására a WHO (World Health Organization) definícióját alkalmazza.

i. Az opportunista fertőzések körébe tartoznak, de azt nem merítik ki a Pneumocystis carinii okozta pne- umónia (PCP), a mikroorganizmusok okozta krónikus gyomor- és bélgyulladás, a vírusos és/vagy szétterjedt gombás fertőzések.

ii. A rosszindulatú daganatok körébe tartoznak, de azt nem merítik ki a Kaposi-szarkóma, a központi ideg- rendszeri (agyi) limfóma és/vagy az olyan rosszindulatú

daganatok, amelyek a szerzett immunhiány megléte esetén a halál közvetlen okaiként ismertek vagy válnak ismertté.

iii. A szerzett immunhiány szindróma körébe tartozik a HIV által okozott agykárosodás és a HIV által okozott Wasting-szindróma.

c) Amennyiben a biztosító ezen kizárás szerint nem teljesít biztosítási szolgáltatást, a biztosításra ténylege- sen befizetett összes díjat kifizeti a kedvezményezett részére.

(3) A biztosított részvétele jogellenes cselekede- tekben

A biztosító kizárja a kockázatviselés köréből a biztosítási eseményt, és nem a biztosítási szolgáltatást, hanem a biztosításra ténylegesen befizetett díjat fizeti ki a ked- vezményezett részére, ha a biztosítási esemény az alább felsoroltak bármelyikével összefüggésben következett be:

a) A biztosított gyógyszerekkel vagy tudatmódosító szerekkel történő visszaélése.

b) A biztosított alkoholizmusa vagy alkoholos befolyá- soltsága.

(4) A baleseti halál esetére, a kritikus betegsé- gek esetére és a rokkantsági díjmentesítés eseté- re szóló szolgáltatás szempontjából nem minősül biztosítási eseménynek, és a kockázatviselés nem terjed ki azon biztosítási eseményekre, amelyek bekövetkezése közvetlenül vagy közvetve össze- függésben van a felsoroltak bármelyikével:

a) A biztosított öngyilkossági kísérlete, illetve a bizto- sított által szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, ön- magán okozott vagy előidézett sérülés (tekintet nélkül bármely esetben a biztosított elkövetéskori tudatállapo- tára).

b) A jelen szerződésben meghatározott háború követ- kezménye.

c) Bármely légi járművel, bármely minőségben tör- ténő utazás, illetve repülés, kivéve a légi forgalomban engedélyezett menetrend szerint közlekedő légi járat utasaként történő repülést.

d) A biztosított részvétele bármely veszélyes sport- vagy szabadidős tevékenységben, mint búvárkodás, ej- tőernyőzés, hegy és sziklamászás, bármely motorsport, stb.

e) Xxxxxxxxx pszichiátriai kórkép vagy értelmi fogya- tékosság.

f) A szerződés hatálybalépése előtt bekövetkezett bármely testi sérülés, betegség vagy egészségi rendelle- nesség.

(5) Kizárólag a baleseti halál és a kritikus beteg- ségek esetére szóló szolgáltatás szempontjából nem minősül biztosítási eseménynek és a kocká- zatviselés nem terjed ki azon biztosítási esemé- nyekre, amelyek bekövetkezése közvetlenül vagy

18

közvetve összefüggésben van a felsoroltak bárme- lyikével:

a) Sugárzás, maghasadás, illetve radioaktív vagy egyéb ionizáló sugárzással történő szennyeződés, kivé- ve, ha az ilyen sugárzást szabályosan feljogosított egész- ségügyi intézmény vagy orvos utasítására gyógyászati céllal alkalmazzák.

b) A biztosított bármely kábítószer, gyógyszer vagy gyógykezelés hatása alatti állapota, kivéve, ha ezeket egészségügyi intézmény vagy személy előírására alkalmaz- zák, valamint ittas állapota, amennyiben az alkoholos befo- lyásoltság meghaladja a 0,5 g/l ‰ véralkohol szintet.

(6) Kizárólag a baleseti halál esetére szóló szol- gáltatás szempontjából nem minősül biztosítási eseménynek és a kockázatviselés nem terjed ki azon biztosítási eseményekre, amelyek bekövet- kezése közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben van a felsoroltak bármelyikével:

a) Bármilyen betegség, bakteriális fertőzések (a bal- eseti sérülésből származó pyogenikus fertőzések kivéte- lével) és a gyógyászati vagy sebészeti gyógykezelések.

b) Bármely idegi vagy elmebeli rendellenesség, elne- vezésüktől vagy osztályozásuktól függetlenül (pszichikai állapot, depresszió vagy elmezavar).

(7) Kizárólag a kritikus betegségek esetére szóló szolgáltatás szempontjából nem minősül biztosítá- si eseménynek és a kockázatviselés nem terjed ki azon biztosítási eseményekre, amelyek bekövet- kezése közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben van a felsoroltak bármelyikével:

a) Orvosi kezelés kérésének vagy az orvosi tanács kö- vetésének indokolatlan elmulasztása.

b) Mérgező vagy maró anyagok bevétele, illetve gá- zok, gőzök vagy füst tudatos vagy önkéntelen beléleg- zése, amennyiben a belélegzett anyagok koncentrációja a jogszabályban meghatározott egészségügyi határérté- ket meghaladja.

20. § A biztosítási kötvény elvesztése vagy megsemmisülése

(1) A kötvény elvesztése vagy megsemmisülése esetén a biztosító az eredetivel egyező kötvénymásolatot állít ki, amennyiben ezt a szerződő kéri, és teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik az eredeti kötvény hi- ányáról.

(2) A másolat kibocsátásával az eredeti kötvény ér- vénytelenné válik, amely tényt a másolaton a biztosító feltünteteti.

21. § Felmondás

(1) A szerződő a szerződést a díjjal fedezett biztosítási időszak végére írásban felmondhatja. A biztosító kocká- zatviselése a biztosítási időszak végén megszűnik.

(2) A biztosító a szerződést a biztosítási kockázat jelen- tős növekedése, illetve a közlési és bejelentési kötele- zettség megsértése esetén a jelen szabályzat 8. § (3) be- kezdésében és 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint felmondhatja.

(3) Ha a szerződő a felmondás időpontjában már díjfize- tési késedelemben van, akkor a biztosító kockázatvise- lése a felmondásnak a biztosítóhoz való érkezése napját követő nap 0. órájától megszűnik.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt felmondás esetén a szer- ződés kifizetés nélkül, a kockázatviseléssel együtt meg- szűnik.

22. § Elévülés

A biztosításból származó igények az esedékességtől szá- mított 5 év elteltével elévülnek. A fel nem vett szolgál- tatás összegét a biztosító az esedékességtől a felvételig kamatmentes letétként kezeli.

Mit tesz a biztosító az adataim biztonsága érdekében?

23. § A biztosítási és az üzleti titok

(1) A biztosító köteles biztosítókról és a biztosítási tevé- kenységről szóló a 2003. évi LX. törvény (a továbbiak- ban: Bit.) 153-161/A. §-aiban meghatározott biztosítási titokra vonatkozó szabályokat maradéktalanul betar- tani. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

(2) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha

a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szak- tanácsadó ügyfele, vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelöl- ve, erre vonatkozóan írásbeli felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

(3) A Bit. 157. §-ában meghatározott esetekben a titok- tartási kötelezettség nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az álta- luk kirendelt szakértővel,

c) a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csőd- eljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bí-

19

rósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal (a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adó- ügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvény- ben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adóköte- lezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli),

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- lattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal- lal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatóság- gal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek meg- léte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatválla- lás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók- kal,

l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet vég- zővel,

n) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés fel- tételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott kö- vetelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósággal szemben.

Ha az a)-j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét, vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalap- ját, azzal, hogy a k), l), n), o) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás ke- retén kívül a (3) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági

szolgálat részére és az ügyészség írásbeli megkeresésé- re akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt a Büntető törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visz- szaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszer- rel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tör- vény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finan- szírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szak- tanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan in- tézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüg- gő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításköz- vetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézke- dések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik or- szágbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adat- köre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információsza- badságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számá- ra a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbí-

20

tás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el- végzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a Bit-ben az összevont alapú felügyeletre és a külön törvényben szabályozott a kiegészítő felügyeletre vonat- kozó rendelkezések teljesítésének érdekében történő adatátadás,

e) a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó külön törvényben meghatá- rozott adatszolgáltatási kötelezettség.

(10) A biztosító az esetleges kiszervezett tevékenységet végző személyek, valamint az orvosszakértői véleményt készítő szakorvosok számára az ügyfelek személyes és különleges adatait továbbíthatja abból a kizárólagos célból, hogy azok szolgáltatásaikat a szerződő számá- ra közvetlenül ajánlhassák fel, illetőleg a kiszervezett tevékenységet maradéktalanul elláthassák. A biztosító az ügyfelek személyes adatait, valamint a biztosítási szerződés pénzügyi és aktuáriusi adatait pedig a szer- ződés fenntartása és kezelése, illetve a szerződésben foglaltak teljesítése céljából és érdekében a külföldre történő adattovábbítás szabályainak figyelembevételé- vel – adatfeldolgozási céllal a külföldi székhelyű anya- vállalata (MetLife EU Holding Company Ltd., (Írország), MetLife Inc. (USA), American Life Insurance Company (USA)), az anyavállalat regionális központjai (Alico Services Central Europe, s.r.o. – Szlovákia, Amplico Services Sp. z.o.o. – Lengyelország), az anyavállalat adatfeldolgozója (Verizon UK Limited, Egyesült Király- ság; Microsoft Corporation, Egyesült Királyság), illetve viszontbiztosítója részére, az anyavállalat és a regioná- lis központok, valamint a viszontbiztosító székhelye szerinti országokba továbbítja. Azon személyek nevét, akik részére az ügyfelek személyes és különleges adatai adatfeldolgozás céljából átadásra kerülnek, beleértve a kiszervezett tevékenységet végzők, viszontbiztosítók, valamint az orvosszakértői véleményt készítő szakorvo- sok személyét, a biztosító a xxx.xxxxxxx.xx honlapján hirdetményben teszi közzé.

(11) A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy meg- felelő nyilvántartással rendelkezik, amely megvalósítja a biztosítási titok védelmét.

(12) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogo- sult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással össze- függnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerző- dés megkötéséhez, módosításához, állományban tartá- sához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatáro- zott egyéb cél lehet. Ettől eltérő célból végzett adatke- zelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával

végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfe- let nem érheti hátrány és annak megadása esetén részé- re nem nyújtható előny.

(13) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktar- tási kötelezettség terheli a biztosító, a független bizto- sításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

(14) Az ügyfél egészségügyi állapotával összefüggő ada- tokat a biztosító a (12) bekezdésben meghatározott cé- lokból az 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

(15) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér bizto- sítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzé- séről és megakadályozásáról szóló törvényben megha- tározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

(16) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a (14) bekezdésben szereplő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minő- sülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

(17) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a (3) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a (5) bekezdés alapján végzett adattovábbításokról.

(18) A biztosító (megkereső biztosító) – a veszélyközös- ség érdekeinek a megóvása érdekében – a biztosítási szolgáltatás teljesítése során, a biztosítási szerződések- kel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (megkeresett biztosító) a megkeresett biztosító által kezelt meghatá- rozott adatok vonatkozásában. A megkeresés tényéről és a továbbításra került adatokról a biztosító a biztosí- tási időszak alatt legalább egyszer értesíti a szerződőt.

24. § A személyes adatok kezelése

(1) A biztosító, a biztosításközvetítő a szerződő és a biz- tosított személyes és különleges adatait annak hozzájá- rulásával jogosultak kezelni. A biztosító azon személyes és különleges adatokat kezeli, amelyeket a szerződő, illetőleg a biztosított az ajánlati űrlapon, illetőleg az ajánlat megtétele, vagy a szerződés hatálya, illetőleg a szerződésből eredő igények érvényesítése során egyéb

21

formában a biztosítási szerződés létrehozása, fenntartá- sa és a biztosítási szolgáltatás érdekében a biztosítóval közölt.

(2) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szak- tanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény ér- vényesíthető.

(3) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(4) A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel, vagy létre nem jött szerződéssel kapcso- latos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(5) A biztosító által kezelhető adatok köre:

a) biztosított (szerződő, kedvezményezett és károsult) személyes adatai, a biztosított különleges adatai,

b) biztosítási összeg,

c) a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje,

d) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásá- val, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény, körülmény.

(6) Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésé- re a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kap- csolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

(7) Az adatkezelés célja kizárólag a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása és a köve- telések megítéléséhez szükséges adatok nyilvántartása, illetőleg törvényi kötelezettségek teljesítése lehet.

(8) A biztosítási ajánlat aláírásával a szerződő és a biztosított megadja a személyes és különleges adatai kezelésére vonatkozó írásbeli hozzájáru-

lást az ajánlati nyilatkozattal és a biztosítási felté- telekkel összhangban történő kezeléséhez.

(9) A szerződő, a biztosított és bármely más érin- tett személy jogosult a biztosítótól kérelmezni:

a) tájékoztatást személyes és különleges adatai kezeléséről,

b) személyes vagy különleges adatainak helyesbí- tését vagy módosítását, illetve

c) személyes vagy különleges adatainak – a köte- lező adatkezelés kivételével – törlését vagy záro- lását; emellett

d) az Infotv. 21. §-ban meghatározott esetekben tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen. A felsoroltakat a szerződő, a biztosított, illetve az

érintett személy írásban kérheti a MetLife Europe Limited Magyarországi Fióktelepe ügyfélszolgá- latánál (1138 Budapest, Népfürdő u. 22.), ha sze- mélyazonosságát megfelelő dokumentumokkal igazolta.

(10) A biztosító a vele szerződő bel- és külföldi adatke- zelő, illetőleg viszontbiztosító intézményeket szerződés- ben nyilatkoztatja az adatok kezelésére és továbbítására szolgáló eljárások és berendezések biztonsági előírások- nak való megfeleléséről, illetőleg az adatszolgáltatás és

-tárolás biztonságának szintjéről, valamint az ezért viselt felelősségükről. A személyes és különleges adatokat a biztosító kizárólag azon adatkezelő részére jogosult to- vábbítani, amelynél az adatvédelem az irányadó jogsza- bályok által támasztott követelményei valamennyi adat- ra nézve teljesülnek.

(11) A biztosító telefonon vagy interneten történő – az ügyfelet, illetőleg szerződését érintő – tevékenysége során gondoskodik a személyes és különleges adatok kezeléséről, valamint a biztosítási titokvédelemre vonat- kozó szabályok maradéktalan érvényesítéséről.

(12) Abban az esetben, ha a személyes vagy különle- ges adatokhoz fűződő jogokat megsértik, a szerződő, a biztosított, illetve az érintett személy a Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatóság (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/X; telefon: x00-0-000-0000; fax: x00-0-000-0000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx) vizsgálatát kezdeményezheti, vagy bírósági eljárást in- díthat. Az adatkezeléssel kapcsolatos részletes jogokat és jogorvoslati lehetőségeket részletesen az Infotv. 13-

17. és 30. alfejezetei tartalmazzák.

Mikor szűnik meg a biztosítás?

25. § A biztosítás megszűnésének esetei

(1) A biztosítás megszűnik ha az alábbiakban megha- tározott biztosítási esemény bekövetkezését követően a biztosító teljesít:

a) a biztosítás lejáratának időpontjában,

b) biztosított halálának időpontjában,

c) a kritikus betegségek esetére szóló biztosítási ösz- szeg kifizetésével,

d) ha a szerződést szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes sze- mély szerződő a biztosítást a 3. § (19) bekezdése alapján a szerződés létrejöttéről szóló jognyilatkozat kézhezvé- telétől számított 30 napon belül felmondja,

e) ha a szerződő a biztosítást a 21. § (1) bekezdése alapján felmondja,

f) ha a biztosító a szerződést a 21. § (2) bekezdése alapján xxxxxxxxx,

22

g) a három hónapos várakozási időn belül bekövetke- zett biztosítási esemény időpontjában,

h) a késedelmes díjfizetéssel összefüggésben a 11. §

(2) bekezdésében meghatározott esetben.

(2) A szerződés megszűnésekor a felek kölcsönösen le- mondanak a díjtűréshatár mértékét meg nem haladó követelésükről.

26. § Adózással kapcsolatos jogszabályok

Az életbiztosítások adózására a következő jogszabályok vonatkoznak:

- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

- 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátá- saira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szol- gáltatások fedezetéről, egységes szerkezetben a végre- hajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelettel

- 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osz- talékadóról

Milyen módon lehet tájékozódni a biztosítással kapcsolatban, illetve hova lehet panasszal fordulni?

27. § Tájékozódás és tájékoztatás

A szerződő fél saját szerződései felől az alábbi módokon tájékozódhat:

(1) A szerződő fél a biztosító személyes ügyfélszolgála- tán (1138 Budapest, Népfürdő u. 22. fsz.) hétfői mun- kanapon 8 és 20 óra között, keddtől péntekig tartó munkanapokon 9 és 17 óra között; kék telefonszámán (06 40 444 445) hétfői munkanapon 8 és 20 óra kö- zött, keddtől péntekig tartó munkanapokon 8 és 17 óra között tájékozódhat szerződései egyes főbb adatainak változásáról.

(2) Amennyiben a szerződő rendelkezik MyMetLife hoz- záféréssel, amelynek feltétele a MyMetLife szerződés megkötése, akkor a szerződő a MyMetLife internetes ügyfélportálon is tájékozódhat a saját szerződése aktu- ális értékéről.

(3) A biztosító a 2. számú mellékletben foglaltak vál- tozásairól 30 nappal a változás előtt hirdetmény útján tájékoztatja a szerződőt.

(4) A biztosítási szerződés megkötését követően a biz- tosító évente legalább egyszer írásban tájékoztatja ügy- felét életbiztosítási szerződése szolgáltatási értékéről, a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékéről, és egyéb, jogszabály által előírt adatokról.

(5) A biztosítási szerződésben rögzített értékkövetés ér- vényesítése során a biztosító az ügyfelet tájékoztatja az értékkövetéssel érintett és nem érintett elemek vonat- kozásában. A biztosító felhívja a figyelmet a biztosítási szerződés értékkövetéssel kapcsolatos rendelkezéseire, külön is kitérve az ügyfelet az értékkövetéssel kapcso- latban megillető jogokra.

(6) Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele a leen- dő ügyfél orvosi vizsgálata, akkor az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgálta- tónál megismerheti.

(7) Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szer- ződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

28. § Illetékes bíróság, illetékes panaszfórum

(1) Jelen biztosítási feltételekre és a biztosítási szerző- désre vonatkozóan a magyar jogszabályok irányadók.

(2) A biztosítási szerződésből eredő igények érvényesíté- sére indított valamennyi, járásbíróság hatáskörébe tarto- zó perre a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a kizáróla- gosan illetékes bíróság. Az illetékes felügyeleti szerv az Ír Pénzügyi Szolgáltatások Hatóságának Központi Bank- ja (Central Bank of Ireland, PO Box 000, Xxxx Xxxxxx, Xxxxxx 0, Írország).

(3) További illetékes panaszfórum a biztosító magyaror- szági fióktelepe (1138 Budapest, Népfürdő u. 22.). Az ügyfélszolgálat elérhetőségei az alábbiak:

Cím: H-1138 Budapest, Népfürdő u. 22. E-mail: xxxx@xxxxxxx.xx

Fax: 00 0 000 0000

Telefon: 00 00 000 000

(4) A panaszt az ügyfélszolgálat részére szóban (telefo- non vagy személyesen), illetve írásban lehet megtenni.

(5) Személyesen panasz tehető a MetLife Europe Limited Magyarországi Fióktelepe személyes ügyfélszolgálatán (1138 Budapest, Népfürdő u. 22. fsz.) hétfői munkana- pon 8 és 20 óra között, más munkanapokon 9 és 17 óra között.

(6) Szóbeli panasz tehető a biztosító kék telefonszámán (06 40 444 445) hétfői munkanapon 8 és 20 óra között, más munkanapokon 8 és 17 óra között. A fenti telefon- számon bejelentett panaszokat a biztosító rögzíti.

(7) Írásbeli panasz tehető az alábbi módokon:

a) postai úton a MetLife Europe Limited Magyarországi Fióktelepe részére, a 1138 Budapest, Népfürdő u. 22. címen,

b) e-mailben a (3) bekezdésben foglalt címre küldve, vagy

c) faxon a (3) bekezdésben foglalt faxszámon.

23

(8) A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indo- kolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

(9) A panaszos a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott fogyasztóvédel- mi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a biztosítás létrejöttével, érvényességével, joghatá-

saival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén az il- letékes bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testületnél (amelynek levelezési címe: H-1525 Budapest, BKKP Postafiók: 172) eljárást kezdeményezhet.

Budapest, 2015. október 1.

24

ADMIRAL Biztosítási feltételek

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

Milyen dokumentumokra van szüksége a biztosítónak a kifizetéshez?

Tájékoztató a biztosítási esemény által kiváltott szolgáltatás igénybevételéhez benyújtandó iratokról

A szolgáltatási igény elbírálásához a következő iratokat szükséges benyújtani:

Valamennyi biztosítási szolgáltatási iránti igény esetén:

– a biztosító erre a célra szolgáló kitöltött és aláírt igénybejelentő nyomtatványa,

– a biztosítási eseményt okozó eseményre vonatko- zó (annak bekövetkezésében szerepet játszó halál, baleset, betegség, maradandó egészségkárosodás), illetve az azzal kapcsolatos valamennyi ellátás orvosi dokumentációja, gyógykezelések, vizsgálatok iratai, kórházi zárójelentések, szövettani eredmények, mű- téti leírások, szakorvosi iratok másolata,

– háziorvosi kórtörténet másolata,

– hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkalmas hiteles hatósági okirat, vádindítvány vagy vádirat, bírósági ítélet vagy az eljárást befejező/el- utasító határozat, amennyiben ilyen készült és az okirat szükséges a biztosítási esemény bekövetkezé- sének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgálta- tás mértékének meghatározásához (ha készült),

– munkahelyi baleseti jegyzőkönyv (ha készült),

– véralkohol vizsgálati eredmény (ha készült),

– toxikus anyagok szedésére vonatkozó vizsgálati eredmény (ha készült),

– külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosítási esemény körülményeiről a külföldi ál- lami, vagy önkormányzati hatóság és egészségügyi intézmények által kiállított okiratok hiteles magyar fordítása,

– a baleset tényét és körülményeit igazoló rendőrha- tósági jegyzőkönyv vagy más hatósági jelentés má- solata (amennyiben ilyen készült),

– a sérült testrésszel kapcsolatban, a biztosítási ese- mény bekövetkezését megelőzően felállított orvosi diagnózisok, vizsgálatok, gyógykezelések leírását tartalmazó orvosi dokumentációk másolatai (ha lé- tezik ilyen).

A halál esetére irányuló szolgáltatási igény esetén:

– a hitelesített halotti anyakönyvi kivonat,

– a halottvizsgálati bizonyítvány másolata,

– a halál okát, valamint a halált okozó betegség kez- detének időpontját és lefolyását igazoló részletes orvosi bizonyítvány,

– boncjegyzőkönyv másolata, amennyiben boncolás történt,

– halotti epikrízist tartalmazó kórházi zárójelentés,

– az eredeti érvényben lévő biztosítási kötvény vagy a kötvény elvesztésére vonatkozó nyilatkozat két tanú aláírásával,

– Azon iratok, amelyek a kedvezményezetti jogosult- ság (személyazonosítás, illetve kedvezményezetti vagy örökösi státusz) igazolásához szükségesek,

– jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyaték- átadó végzés másolata (abban az esetben kell csa- tolni, ha a kedvezményezettet nem nevezték meg, vagy a kedvezményezett a biztosított előtt elhalálo- zott, és a kedvezményezett módosítására nem ke- rült sor),

– gyámhatósági határozatot (kiskorú kedvezménye- zett esetén),

– haláleset utáni orvosi jelentés formanyomtatvány vagy a kezelőorvos, háziorvos nyilatkozata a kárese- mény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezé- sével és a betegség(ek) első kórismézésének pontos időpontjával.

A kritikus betegségek esetére szóló szolgáltatás igény- bevételéhez a következő iratokat kell a biztosító részére bemutatni, illetve átadni:

– a biztosítási eseményt leíró és alátámasztó, szakor- vos vagy intézmény által igazolt orvosi dokumentá- ciót (zárójelentések, vizsgálati és szövettani eredmé- nyek),

– szükség esetén a biztosítási eseményt alátámasztó, aktuálisan elvégzett szakorvosi vizsgálati eredményt,

– az eredeti, érvényben lévő biztosítási kötvényt vagy a kötvény elvesztésére vonatkozó nyilatkozat két tanú aláírásával.

A rokkantsági díjmentesítés szolgáltatási igény esetén:

– a biztosítási eseményt leíró és alátámasztó, szakor- vos vagy intézmény által igazolt orvosi dokumentá- ció (zárójelentések, vizsgálati és szövettani eredmé- nyek),

– a rokkantság bekövetkezését követő 6 hónap türel- mi idő alatt esedékes díjak befizetését igazoló bi- zonylatok,

– a vizsgálati eredmények, az orvosi jelentés valameny- nyi sérülés jellegének és mértékének igazolásával il- letőleg az egészségkárosodás mértékének igazolá- sával,

25

– állapotrosszabbodás esetén: a szolgáltatás megálla- pítása óta történt orvosi vizsgálatok, kezelések do- kumentumainak a másolata,

– az egészségkárosodás véglegessé válását követően készült kezelőorvosi állapotleírás,

– a kezelőorvos, háziorvos nyilatkozata a káresemény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével és a betegség(ek) első kórismézésének pontos idő- pontjával.

Budapest, 2015. október 1.

26

2. SZÁMÚ MELLÉKLET

Egyes, a feltételekben meghatározott változók értékei

Rendszeres kötvényköltség	2 400 Ft/év
Minimális éves díj	45 000 Ft
Minimális féléves díjrészlet	25 000 Ft
Minimális negyedéves díjrészlet	15 000 Ft
Díjtűréshatár	300 Ft
30 napos felmondási időn belül a biztosító által visszatartott költ- ségek maximuma	20 000 Ft

A biztosítási összeg minimális értéke 2 000 000 Ft. A biztosítási összeg maximális értéke

– 18-45 éves biztosított esetén: 10 000 000 Ft,

– 46-55 éves biztosított esetén: 5 000 000 Ft.

	A folyószámla terhelésének lehetséges kezdődátumai a biztosító által
	bankoknak átadott állomány alapján a következők:
	2015.10.13.
	2015.11.12.
	2015.12.11.
A díj lehívásának időpontja a folyószámláról	2016.01.14. 2016.02.11.
	2016.03.11.
	2016.04.13.
	2016.05.12.
	A biztosító kizárja a felelősséget a saját tevékenységi körén kívül
	bekövetkező esetleges eltérésekért.

Jelen mellékletben meghatározott költségek és díjak – szerződési feltételek szerinti – változtatását a biztosító hirdetményben teszi közzé.

Budapest, 2015. október 1.

27

Hogyan juthatok kényelmesen a biztosítással kapcsolatos információkhoz?

SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK MYMETLIFE INTERNETES FELÜLET HASZNÁLATÁRA

1. § A MyMetLife kiegészítő szerződés jelen feltételek aláírásával és a biztosító által történő elfogadásával jön létre. Az elfogadásról a biztosító elektronikus üzenetben (e-mail útján) értesíti a szerződőt.

2. § A MyMetLife olyan internetes kezelőfelület, amely- nek segítségével a szerződő elektronikusan – ügyfélszol- gálat, illetőleg közvetítő (függő és független biztosítás- közvetítő, alkusz) igénybevétele nélkül – az érvényesen létrejött és hatályban lévő, vagy még reaktiválható szer- ződésén a biztosítási feltételek szerinti változtatásokat eszközölhet, illetőleg ilyet kezdeményezhet.

3. § Jelen szerződés létrejötte esetén a szerződő az általa megadott e-mail címre elektronikus üzenetben felhaszná- lónevet és elsődleges elérési kódot kap, amellyel szerződé- sének adatait éri el a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxx oldalon. Az első belépéskor az elsődleges elérési kódot a szerződő köteles megváltoztatni, annak hiányában a MyMetLife kezelőfelület nem érhető el. A felhasználó- név az első, valamint azt követően bármely belépéskor szabadon megváltoztatható.

4. § Az elsődleges elérési kód megváltoztatása esetén, valamint minden belépéskor a biztosító SMS-ben má- sodlagos elérési kódot küld a szerződő részére, az ál- tala megadott telefonszámra, amelynek használatával a szerződő valamennyi szerződése a kezelőfelületen elér- hetővé válik.

5. § A szerződő felel azért, hogy az elérési kódokat más személy ne ismerhesse meg, így a szerződé- seken változtatásra kizárólag a szerződő akarata alapján kerülhessen sor. A biztosító kizárja a fele- lősséget azokért a károkért, amelyek amiatt követ- keztek be, hogy az elérési kód a szerződőn kívüli más személy tudomására jutott, kivéve, ha erre a biztosító gondatlansága miatt került sor.

6. § (1) A szerződő a MyMetLife kezelőfelület segítsé- gével áttekintheti szerződésének korábbi tranzakcióit, aktuális adatait, továbbá a fő- és kiegészítő biztosítás szerződési feltételei szerint egyes adatok megváltozását eszközölheti az alábbi korlátozással:

(2) Nem lehet megváltoztatni olyan adatokat,

- amelyek módosításához más személy (biztosított, gyámhatóság, pénzintézet, vagy záradékban megjelölt más személy) hozzájárulása szükséges;

- amelyek rögzítéséhez a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben előírt okmányok bemutatása szükséges.

7. § Azon esetekben, amelyekben a szerződés adatainak megváltoztatását a szerződő közvetlenül nem tudja esz- közölni, a módosításra a MyMetLife nyomtatványt biz- tosít, amelyhez a hozzájárulásokat, illetőleg az adatok igazolását a szerződőnek közvetlenül kell beszerezni.

8. § A szerződő közvetlenül az alábbi tranzakciókat kez- deményezheti és tudja önállóan végrehajtani:

- Őrszem árfolyamfigyelő szolgáltatás beállítása,

- telefonszám megadása,

- e-mail cím módosítása,

- egységáthelyezés befektetési egységekhez kötött szer- ződéseken,

- díjmegosztási arány módosítása a befektetési egysé- gekhez kötött szerződéseken,

- értékkövetés elutasítása (aktuális és végleges).

9. § A szerződő interaktív formanyomtatvány kitöltésé- vel az alábbi tranzakciókat, illetőleg módosítások végre- hajtását kezdeményezheti:

- díjfizetés változtatása,

- biztosítási összeg változtatása,

- díjmentes leszállítás,

- részleges visszavásárlás,

- rendszeres díj kiegyenlítése Portfólió Plusz számláról,

- kedvezményezett változása,

- személyes adatok módosítása:

- cím,

- lakcímkártya adatai,

- személyi azonosító okmány adatai,

- adóazonosító jel,

- e-mail cím,

- telefonszám.

10. § Őrszem árfolyamfigyelő szolgáltatás beállítása

(1) Az Őrszem árfolyamfigyelő szolgáltatás a MyMetLife ügyfélkapun keresztül állítható be.

(2) Az árfolyamfigyelő szolgáltatást eszközalaponként kell beállítani.

(3) Az Őrszem árfolyamfigyelő szolgáltatásnak két funk- ciója van. Egyrészt értesítést küld vagy automatikusan áthelyezi az adott eszközalapban lévő befektetési egy- ségeket az ügyfél által előre megadott eszközalapba, ha a megfigyelt befektetési egységalap árfolyamának csökkenése elérte vagy meghaladta a szerződő által megadott határértéket; másrészt értesítést küld, vagy

28

automatikusan áthelyezi az adott eszközalapban lévő befektetési egységeket az ügyfél által előre megadott eszközalapba, ha az adott eszközalap – lokális mini- mumhoz képesti – árfolyam-növekedése elérte a szer- ződő által megadott %-os mértéket vagy vételi árfolya- ma elérte a szerződő által előre megadott árfolyamot.

(4) A biztosító az SMS-t minden esetben a szerződő ál- tal megadott telefonszámra küldi. A biztosító az SMS kézbesítésének sikertelenségéért és ebből adódó kárért vagy elmaradt haszonért a felelősséget ki- zárja.

(5) Az Őrszem árfolyamfigyelő szolgáltatás használa- tával a szerződő kizárólagos lehetősége a személyes befektetési portfóliója összetételének igényeihez, koc- kázattűrő képességéhez igazodó beállítása, időbeli cél- jaival történő optimalizálása. A beállítások rendszeres figyelése és módosítása a szerződő felelőssége és kizá- rólagos kockázata, ezért hozzáférési kódja más részére át nem adható és nem tehető más részére egyéb módon sem hozzáférhetővé. A biztosításközvetítők kizárólagos felelőssége az eszközalapokhoz kapcsolódó kockáza- tokra való felhívás, továbbá az eddig elért hozamokról való tájékoztatás, konkrét befektetési tanácsadásra nem jogosultak, ezért az esetleges ilyen tevékenységük a szerződőnek a tranzakciók következményeiért való fe- lelősségét nem érinti.

(6) Az Őrszem automatikus funkciói által kiváltott egy- ségáthelyezések költsége megegyezik a MyMetLife kezelőfelületen kezdeményezett egységáthelyezések tranzakciós költéségével, melynek aktuális mértékét a Gyűjtőszámla befektetési egységekhez kötött kiegészítő biztosítás 1. számú melléklete tartalmazza.

(7) Az Őrszem árfolyamfigyelő szolgáltatás funkciói ál- tal kiváltott, illetve kezdeményezett egységáthelyezés az általános szerződési feltételekben meghatározott általános egységáthelyezés szabályainak megfelelően történik.

A) Stop loss funkció

(1) A stop loss funkció segítségével az egyes eszközala- pokra vonatkozóan a szerződő árfolyamfigyelő szolgál- tatást állíthat be.

(2) Az árfolyamfigyelő szolgáltatás stop loss funkciójá- nak alaptípusai:

a) az automatikus stop loss figyelmeztetés és auto- matikus egységáthelyezés beállítása esetén a biztosító a szerződő előzetes rendelkezése alapján automatikus egységáthelyezést végez, amennyiben a befektetési egységalap árfolyamának csökkenése elérte vagy meg- haladta a szerződő által megjelölt határértéket;

b) a kézi stop loss figyelmeztetés beállítása esetén a biztosító SMS-t küld a szerződőnek, amennyiben a be- fektetési egységalap árfolyamának csökkenése elérte vagy meghaladta a szerződő által megjelölt határérté-

ket. Ebben az időpontban automatikus áthelyezés nem történik.

(3) Az automatikus stop loss funkció az egységáthelye- zés, illetve az SMS értesítés küldésének időpontjában elindítja a stop loss funkcióhoz kapcsolódó start buy funkciót, amely a megfigyelt eszközalap árfolyam-növe- kedését vizsgálja, amennyiben nincs aktív státuszú start buy beállítva az automatikus stop loss által indított egy- ségáthelyezés időpontjában (B) (3) b), illetve c)).

(4) A stop loss funkció indításának módjai:

a) A szerződő által a MyMetLife ügyfélportálon kezde- ményezett stop loss funkció beállítása esetén a szerződő a 0 Ft, illetve € aktuális értéknél nagyobb értékkel ren- delkező kockázatos eszközalapokra állíthatja be az Őr- szem árfolyamfigyelő szolgáltatás stop loss funkcióját.

b) Automatikus start buy funkcióhoz kapcsolódó stop loss funkció: az automatikus start buy, vagy automati- kus stop loss funkcióhoz kapcsolódó start buy funkció választása esetén, ha az eszközalap árfolyam-emel- kedése elérte a szerződő által megadott mértéket és az egységáthelyezés megtörtént, az árfolyamfigyelés tovább folytatódik. Ekkor a megfigyelt eszközalap ár- folyamcsökkenését vizsgálja a rendszer. Amennyiben az árfolyamcsökkenés eléri a szerződő által megadott mértéket, a rendszer – a szerződő választásától függően

– SMS értesítést küld (kézi stop loss) az árfolyamcsök- kenésről, vagy a rendszer az SMS értesítésen túl el is végzi az automatikus egységáthelyezést (automatikus stop loss).

c) Kézi start buy funkcióhoz kapcsolódó stop loss funk- ció: a kézi start buy, vagy stop loss funkcióhoz kap- csolódó kézi start buy funkció választása esetén, ha az eszközalap árfolyam-emelkedése elérte a szerződő által megadott mértéket és a rendszer elküldte az SMS értesí- tést a szerződőnek, az árfolyamfigyelés tovább folytató- dik. Ekkor a megfigyelt eszközalap árfolyamcsökkenését vizsgálja a rendszer. Amennyiben az árfolyamcsökkenés eléri a szerződő által megadott mértéket, a rendszer SMS értesítést küld (kézi stop loss) az árfolyamcsökke- nésről.

(5) Az árfolyamesés mértékének beállítása:

a) adott befektetési egységalapra történő abszolút ár beállítása esetén a stop loss funkció aktiválódik és a biztosító a (2) bekezdés szerinti szolgáltatást teljesíti, amennyiben a befektetési egységalap aktuális ára eléri a szerződő által beállított abszolút árat (fix érték vagy ár);

b) relatív %-os érték beállítása esetén, amelyet a bizto- sító minden értékelési napon a megbízás megadásának napjától eltelt időszak legmagasabb árfolyamértékhez viszonyít, a stop loss funkció aktiválódik és a biztosító a

(2) bekezdés szerinti szolgáltatást teljesíti, amennyiben az aktuális árfolyam csökkenése eléri, vagy meghaladja a szerződő által beállított értéket.

(6) A szerződő által beállított stop loss funkció az egy- ségek darabszámának (nem stop loss funkció által ki-

29

váltott tranzakcióval történő) 0-ra csökkenése után is érvényben marad oly módon, hogy amikor ismét egy- ségek kerülnek a megfigyelt eszközalapba (nem start buy funkció által kiváltott tranzakcióval), a következő munkanapi vételi árfolyamhoz viszonyított, korábban beállított paramétereknek megfelelő limitárral indul újra az árfolyamfigyelés.

B) Start buy funkció

(1) A start buy funkció segítségével az egyes eszközala- pokra vonatkozóan a szerződő árfolyamfigyelő szolgál- tatást állíthat be.

(2) Az árfolyamfigyelő szolgáltatás start buy funkciójá- nak alaptípusai:

a) a kézi start buy figyelmeztetés beállítása esetén a biztosító SMS-t küld a szerződőnek, amennyiben a be- fektetési egységalap árfolyamának emelkedése elérte vagy meghaladta a szerződő által megjelölt határérté- ket. Ezen opció választása esetén a szerződő az SMS- ben kapott értesítés alapján a MyMetLife felületen az egységeit más eszközalapba vagy eszközalapokba helyezheti át;

b) az automatikus start buy figyelmeztetés és auto- matikus egységáthelyezés beállítása esetén a biztosító a szerződő előzetes rendelkezése alapján automatikus egységáthelyezést végez, amennyiben a befektetési egységalap árfolyamának emelkedése elérte vagy meg- haladta a szerződő által megjelölt határértéket.

(3) A start buy funkció indításának módjai:

a) a szerződő által a MyMetLife ügyfélportálon kezde- ményezett start buy funkció beállítása esetén a szerző- dő bármely eszközalapra (0 Ft, illetve € aktuális értékkel bíró eszközalap(ok)ra is) beállíthatja az Őrszem árfo- lyamfigyelő szolgáltatás start buy funkcióját.

b) automatikus stop loss funkcióhoz kapcsolódó start buy funkció: az automatikus stop loss funkció válasz- tása esetén, ha az eszközalap árfolyamesése elérte a szerződő által megadott mértéket és az egységáthelye- zés megtörtént, az árfolyamfigyelés tovább folytatódik. Ekkor a megfigyelt eszközalap árfolyam-növekedését vizsgálja a rendszer. Amennyiben az árfolyam-növeke- dés eléri a szerződő által megadott mértéket, a rendszer

– a szerződő választásától függően – SMS értesítést küld (kézi start buy) az árfolyam-emelkedésről, vagy a rend- szer az SMS értesítésen túl el is végzi az automatikus egységáthelyezést (automatikus start buy).

c) kézi stop loss funkcióhoz kapcsolódó start buy funk- ció: a kézi stop loss funkció választása esetén, ha az esz- közalap árfolyamesése elérte a szerződő által megadott mértéket és a rendszer elküldte az SMS értesítést a szer- ződőnek, az árfolyamfigyelés tovább folytatódik. Ekkor a megfigyelt eszközalap árfolyam-növekedését vizsgálja a rendszer. Amennyiben az árfolyam-növekedés eléri a szerződő által megadott mértéket, a rendszer SMS ér- tesítést küld (kézi start buy) az árfolyam-emelkedésről.

(4) Az árfolyam-emelkedés mértékének beállítása:

a) adott befektetési egységalapra történő abszolút ár beállítása esetén a start buy funkció aktiválódik és a biztosító a (2) bekezdés szerinti szolgáltatást teljesíti, amennyiben a befektetési egységalap aktuális ára eléri a szerződő által beállított abszolút árat (fix érték vagy ár);

b) relatív %-os érték beállítása esetén – amelyet a bizto- sító minden értékelési napon a megbízás megadásának napjától eltelt időszak legalacsonyabb árfolyamértékhez viszonyít – a start buy funkció aktiválódik és a biztosító a (2) bekezdés szerinti szolgáltatást teljesíti, amennyiben az aktuális árfolyam növekedése eléri vagy meghaladja a szerződő által beállított értéket.

11. § A biztosító a szerződő által kezdeményezett köz- vetlen tranzakciók közül az egységáthelyezést (T-nap) a tranzakció kezdeményezését követő munkanapon regisztrálja (T+1 nap), az értékelési napot követő na- pon érvényes árfolyamon (T+2 nap) hajtja végre (amely eljárás egyezik a főbiztosítás és a kiegészítő biztosítás feltételeiben meghatározott rendelkezésekkel), míg a többi tranzakciót és a módosításokat a fő-, illetőleg a kiegészítő biztosítások feltételeiben meghatározott idő- tartamon belül hajtja végre.

12. § Egyes tranzakciók formanyomtatványon történő kezdeményezése esetén a biztosító ügyfélszolgálata további adatok megadását, igazolások, hozzájárulások beszerzését igényelheti, adategyeztetést végezhet, ille- tőleg ilyen feladatokra a szerződés közvetítőjét felkér- heti. Ilyen esetben a tranzakció végrehajtására, vagy a szerződés adatainak módosítására kizárólag a szükséges intézkedés végrehajtását követően kerülhet sor.

13. § Az egységáthelyezés és a díjmegosztási arány módosítása egyes esetekben jelentős mértékben megváltoztathatja a befektetési egységeknek az igényfelmérés során figyelembe vett kockázatát, továbbá a befektetés kockázatát, így arra a szer- ződőnek különös figyelmet kell fordítania.

14. § A tranzakciók automatikus végrehajtása mi- att a biztosító nem vizsgálja az egyes tranzakciók ésszerűségét vagy annak hiányát, ezért a tranz- akciók kockázatát teljes egészében a szerződő viseli.

15. § Egyes tranzakciók végrehajtása esetén a biz- tosító költségeket számít fel, amelyek összegét a szerződési feltételeknek a díjakra vonatkozó mel- lékletei tartalmazzák.

16. § A biztosító a szerződő által a MyMetLife felületen kezdeményezett egyes tranzakciókra kedvezményes dí-

30

jakat biztosít, amelyek a termékfeltételek 2. számú mel- lékletéből ismerhetőek meg.

17. § A szerződő köteles az általa kezdeményezett vál- toztatást a kezelőfelület folyamatban lévő tranzakciók ablakban, míg annak végrehajtását követően a szerző- dés aktuális adatainak ablakában ellenőrizni, mivel a tranzakciók visszavonására azok elküldését követően nincs lehetőség.

18. § A biztosító fenntartja a jogot, hogy a közvetle- nül, illetőleg a formanyomtatványon kezdeményezhető tranzakciókat és módosítási lehetőségeket fejlessze és azokat a MyMetLife kezelőfelületébe beépítse. A módo- sításokról a biztosító a szerződő részére értesítést küld.

19. § A biztosító kizárja a felelősséget minden olyan kár- okozás esetén, amely az internetes szolgáltató üzem- zavarára vezethető vissza, ideértve a MyMetLife elleni elektronikus támadásból eredő zavarokat is.

20. § A szerződő a MyMetLife használata mellett is igénybe veheti a biztosító telefonos ügyfélszolgálatát, továbbá a szerződés közvetítőjének segítségét is.

21. § Abban az esetben, amennyiben a szerződő a MyMetLife használata mellett a biztosító ügyfélszolgá- latán, illetőleg a közvetítőjén keresztül is kezdeményez tranzakciót, illetőleg a szerződés adataiban módosítást,

a biztosító elsődlegesen a MyMetLife felületen, azt kö- vetően az ügyfélszolgálatra érkező, végül a papíralapon érkező kéréseknek tesz eleget. Amennyiben a szerző- dő szándéka a párhuzamos kezdeményezések alapján nem állapítható meg, a biztosító ügyfélszolgálata a szerződőt telefonon megkísérli elérni és az ellentmon- dásokat tisztázni. Amennyiben az ellentmondások tisztázása egy munkanapon belül nem lehetséges, és nem állapítható meg egyértelműen a kérelmek beérkezésének időpontja, a biztosító jogosult a párhuzamos kérelmek bármelyike alapján eljárni és a többi kérelmet figyelmen kívül hagyni. A biz- tosító kizárja a felelősséget a szerződő egymásnak ellentmondó, párhuzamos kérelmeivel kapcsola- tos döntéseiből eredő károkért. Amennyiben az egymásnak ellentmondó, párhuzamos kérelmek beérkezésének időpontja egyértelműen megálla- pítható, a biztosító a későbbi időpontban beérke- zett kérelem alapján jár el.

22. § A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozattal kérheti a MyMetLife regisztrációjának törlését, amelyet a biztosító a kiegészítő szerződés felmondása- ként kezel. Az írásbeli törlési kérelmet a biztosító a ké- relem beérkezését követő második munkanap teljesíti.

Budapest, 2015. október 1.

31

Mit érdemes tudni a biztosítóról?

CÉGISMERTETŐ

A MetLife Inc. bemutatkozója

Az 1868-ban alapított MetLife leányvállalatain és társvállalatain keresztül világszerte kínál életbiztosítási és életjáradék programokat, alkalmazotti juttatásokat, valamint vagyonkezelői szolgáltatásokat. A mintegy 100 millió ügyfelet kiszolgá- ló és a FORTUNE 100® közül 90 céggel együttműködő MetLife közel 50 országban van jelen, és piacvezető szerepet tölt be az Egyesült Államokban, Japánban, Latin-Amerika, Ázsia, Európa és a Közel-Kelet országaiban.

MetLife Europe Limited Magyarországi Fióktelepe

A MetLife Europe Limited Magyarországi Fióktelepénél a magyar életbiztosítási piacon is értékálló hozamokat nyújtó és hosszú távú pénzügyi biztonság megteremtésére alkalmas megoldásokat kínálunk. Számunkra fontos, hogy ügyfele- inknek az elvártnál jobb minőségű szolgáltatást nyújtsunk, amelyre a jól felkészült kollégák jelentik a garanciát. További információért látogassa meg a xxx.xxxxxxx.xx honlapot.

Általános információk

Cégnév: MetLife Europe Limited Magyarországi Fióktelepe Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 22.

Ügyfélszolgálat: 06 40 444 445 Internet: xxx.xxxxxxx.xx Email: xxxx@xxxxxxx.xx

Anyavállalat: MetLife Europe Limited

Anyavállalat tulajdonosa: MetLife EU Holding Company Limited és American Life Insurance Company Adószám: 25363926-2-41

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Felügyeleti szerv: Ír Pénzügyi Szolgáltatások Hatóságának Központi Bankja (Central Bank of Ireland, PO Box 550, Xxxx Xxxxxx, Xxxxxx 0, Írország)

32