ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

2F-BAU Építőipari és Kereskedelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xxxx 0.

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSEINEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

(hatályos: 2023. február 23. napjától)

1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1.1. Fogalmak

Az Általános Szerződési Feltételekben (a továbbiakban: ÁSZF), valamint a szerződésben használt szavakat, kifejezéseket az alábbi bekezdések fogalom meghatározásai szerint kell értelmezni.

- Átalányár: a szolgáltatás egészére vagy egy részére vonatkozó, a Felek által egy összegben meghatározott ár.

- Építtető: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy más szervezet, amellyel a Megrendelő valamely beruházásra, vagy annak egy részére vonatkozóan vállalkozási (fővállalkozási, generál-kivitelezői, Vállalkozói) szerződést köt, vagy kötött, valamint az Építtető törvényes általános jogutóda.

- Építésvezető: a munkahely felelős vezetője, a Megrendelő olyan munkahelyi képviselője, akinek jogkörét jogszabály, az ÁSZF, valamint a Megrendelő határozza meg.

- Felek: a Megrendelő és a Vállalkozó együttesen

- Kiviteli Tervdokumentáció: a kivitelezés alapjául szolgáló érvényes engedéllyel rendelkező tervek, rajzok, vázlatok, műleírások és egyéb terviratok (szakvélemények, feltárási és mérési adatok, stb.) összessége.

- Költségvetés: a beárazott és kitöltött mennyiség kimutatás, mely a Vállalkozó ajánlatának részét képezi.

- Megrendelő: a munka Megrendelője, a 2F-BAU Építőipari és Kereskedelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xxxx 0), valamint törvényes általános jogutóda.

- Műszaki Ellenőr: az Építtető - az Építtető és a szerződési feltételek által meghatározott jogkörű - munkahelyi képviselője.

- Pótmunka vagy Pótmunkák: a Kiviteli Tervdokumentációban és a Költségvetésben nem szereplő munka, illetve a Vállalkozási Szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatétel. A pótmunka esetében a Megrendelő a szerződéskötést követően, utólag módosítja az eredetileg célul tűzött eredményt, azaz a többletköltségek és a pótmunka nem a szerződésben vállalt, hanem a megváltoztatott eredmény megvalósításához szükségesek, ezért Vállalkozó ennek ellenértékére igényt tarthat.

- Részszámla: egyes munkarészeknek (építmény, részteljesítés) jogszabály vagy szerződés alapján a Szerződéses Ár elszámolása (Végszámla) előtt érvényesíthető ellenértékét tartalmazó elszámolási irat.

- Szerződéses Ár: a Vállalkozó szerződésszerű teljesítése esetén járó vállalkozói díj, amely tartalmazza – nem fordított adózás esetén – az általános forgalmi adót, továbbá az esetleges Többletmunka költségeit és díját, azonban nem tartalmazza a Pótmunkákért járó díj összegét.

- Tételes elszámolás: a Szerződéses Árat a Vállalkozó által benyújtott, és Megrendelő által elfogadott Költségvetésben foglalt árak alkalmazásával, a Vállalkozó teljesítésének tételes felmérésének alapján kell megállapítani. Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a Vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult.

- Többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a Szerződéses Árban figyelembe nem vett tétel. Vállalkozó köteles elvégezni a Vállalkozási Szerződés tartalmát képező, de a Vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a szerződés tárgya rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg.

- Ütemterv: a Megrendelő és a munkahelyen vele egy időben dolgozó más Megrendelők (társvállalkozók, alvállalkozók) tevékenysége összehangolásának alapjául szolgáló irat.

- Vállalkozó: a Megrendelő közreműködője, az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy más szervezet, amellyel a Megrendelő valamely beruházásra, vagy annak egy részére Vállalkozási Szerződést kötött, valamint a Vállalkozó törvényes általános jogutóda.

- Vállalkozási Szerződés: az a szerződés, amelyet a Megrendelő Vállalkozóval valamely beruházásra, vagy annak egy részére megköt, és amelynek alapján a Vállalkozó a Vállalkozási Szerződésben és az ahhoz tartozó mellékletekben meghatározottak szerint köteles valamely eredményt létrehozni, a Megrendelő pedig köteles azt a Vállalkozási Szerződésben foglaltak szerint átvenni, és a Szerződéses Árat megfizetni.

- Végszámla: a szolgáltatás ellenértékének a munkák hiba és hiánymentes átvételét követően benyújtható, a korábban elszámolt teljesítményeket is feltüntető elszámolási irata.

1.2. Az ÁSZF hatálya

Jelen ÁSZF 2023. február 23. napján lép hatályba és visszavonásig hatályban marad. A Felek szerződéses viszonyára mindig a Vállalkozási Szerződés megkötésekor hatályos ÁSZF rendelkezéseit kell alkalmazni.

Jelen ÁSZF hatálya kiterjed mindazon Vállalkozási Szerződésre, amelyet a Megrendelő valamely vállalkozóval, jelen ÁSZF hatályba lépésének napját követően megköt. A Vállalkozási Szerződés és az ÁSZF együttesen érvényesek, a Felek közötti vállalkozási jogviszonyra e két szerződés rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni.

1.3. Az ÁSZF alkalmazása

Jelen ÁSZF rendelkezései általános jelleggel, teljes körűen és kötelezően alkalmazandók a Megrendelő minden, Vállalkozóval megkötésre kerülő szerződéses jogviszonyában, kivéve azon feltételeket, amelyek vonatkozásában a Vállalkozási Szerződés kifejezetten eltérően rendelkezik.

Amennyiben a Vállalkozási Szerződés és az ÁSZF szövege egymásnak ellentmond, akkor a Vállalkozási Szerződésben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

1.4. Alkalmazandó jog, joghatóság, hatáskör, illetékesség

A Felek jogviszonyára a magyar jog az irányadó.

Az ÁSZF–fel kapcsolatban és mindazokban a kérdésekben, amelyekről a jelen ÁSZF, és/vagy a Vállalkozási Szerződés nem rendelkezik, a Ptk. és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

2. A SZERZŐDÉS TÁRGYA, TARTALMA

2.1. A Vállalkozó köteles a Vállalkozási Szerződésben, valamint a Vállalkozási Szerződés mellékleteiben meghatározott, és részletesen körülírt munkákat, a vonatkozó hazai szabványokban, műszaki előírásokban, hatósági engedélyekben, a Vállalkozó által megismert dokumentációban, érvényes hatóság és szakhatósági engedélyekben, Kiviteli Tervdokumentációban, illetve műszaki leírásban, meghatározott műszaki tartalommal, a Vállalkozási Szerződésben meghatározott határidőben, szerződésszerű mennyiségben és minőségben elkészíteni.

2.2. A munka minőségének meghatározására a Vállalkozási Szerződés megkötésének időpontjában hatályos törvények, miniszteri rendeletek, alkalmazandó nemzeti szabványok és műszaki előírások szolgálnak.

2.3. Ha a Kiviteli Tervdokumentáció az eredetileg felhasználandó anyag helyett lehetővé teszi "egyenértékű" vagy "hasonló" anyag felhasználását is, a Vállalkozónak az ilyen anyag felhasználása előtt mintát vagy műszaki leírást kell benyújtania a Megrendelőhöz, annak érdekében, hogy a Megrendelő elbírálhassa az "egyenértékűség" vagy "hasonlóság" fennállását.

2.4. Minden beépítendő berendezésnek és anyagnak I. osztályú minőségűnek kell lennie, továbbá rendelkeznie kell a Magyarországon és/vagy EU-ban előírt minőségi bizonylatokkal, alkalmazási engedélyekkel, melyek beszerzése Vállalkozó feladata és költsége.

2.5. A kivitelezés megkezdésekor a Megrendelő a Vállalkozó részére – lehetőség szerint - technológiai utasítást, mintavételi és minősítési tervet, szükség esetén organizációs tervet biztosít, kivéve ha a Felek abban állapodnak meg, hogy e dokumentumokat a Vállalkozó készíti el. A Vállalkozó köteles minden beépített berendezésről műszaki leírást, továbbá minden meghatározott anyagból mintát benyújtani a Megrendelőnek jóváhagyás céljából.

2.6. A Vállalkozó a Vállalkozási Szerződésben szabályozottak szerint köteles a minőségi vizsgálatokat elvégeztetni, amelyet a műszaki előírások, szabványok vagy műszaki irányelvek szerint az elkészült szerkezetek, berendezések, technológiák, illetve elvégzett munka minőségének tanúsítására írnak elő.

2.7. A Megrendelőnek bármikor jogában áll ellenőrző minőségi vizsgálatokat végezni vagy végeztetni saját, vagy független szakértők, szervezetek stb. bevonásával, Vállalkozó szükségtelen zavarása nélkül. Amennyiben az előírt minőségi követelmények nem teljesülése igazolódik, úgy a vizsgálatok költségei a Vállalkozót terhelik, az a következő esedékes számlájából egyoldalúan levonásra kerül (beszámítás).

2.8. A végzett munka, vagy a beépítésre került anyag, szerkezet minőségi megfelelőségének vitája esetén, ha a vizsgálat eredménye Vállalkozó számára elmarasztaló, annak költségét viselni és a Megrendelő által elrendelt bontást vagy cserét haladéktalanul saját költségére elvégezni köteles, amennyiben ennek nem tesz eleget, tudomásul veszi, hogy a Megrendelő a Vállalkozó költségére más Vállalkozóval elvégezteti ezeket a munkákat.

2.9. Vállalkozó kijelenti, hogy vállalása teljes körűen kiterjed a Vállalkozási Szerződésben meghatározott feladatok elvégzésére, továbbá tartalmaz minden olyan munkát, munkarészt, mely a Vállalkozási Szerződésben szereplő feladatok szakszerű és Megrendelő igényeinek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak, előírásoknak, irányelveknek stb. és a szerződéses feltételeknek megfelelő, rendeltetésszerű használatra és üzemeltetésre alkalmas megvalósításához szükséges.

2.10. Vállalkozó a vállalását a feladat teljes ismeretében, a szükséges információk beszerzésével tette meg. Vállalkozó nyilatkozik, hogy felkészült az adott munkára, rendelkezik az annak lebonyolításához szükséges erőforrásokkal. Tevékenységi körébe az általa a Vállalkozási Szerződés alapján végzett munkák beletartoznak.

2.11. A Vállalkozási Szerződés tárgyát képező kiviteli munkák az Építtető számára kerülnek átadásra. A Megrendelő a Vállalkozási Szerződés teljesítése során a Vállalkozóval szemben a Vállalkozási Szerződésben meghatározott jogokat gyakorolhatja, utasítást adhat, ellenőrizhet, illetve az Építtető igényei, jognyilatkozatai, cselekményei a Vállalkozási Szerződés teljesítésére hatást gyakorolhatnak.

2.12. Vállalkozó kijelenti, hogy a Vállalkozási Szerződés tárgyát képező kiviteli munkákkal kapcsolatban az Építtetővel közvetlen kapcsolatot nem tart fenn, megállapodást nem köt.

2.13. A Vállalkozási Szerződés tárgya valamennyi olyan szolgáltatást magában foglal, amely a Vállalkozási Szerződésben meghatározott összteljesítmény megvalósításához szükséges, mégpedig olyan szolgáltatásokat is, amelyek a szerződéses dokumentációban nem kerültek kifejezetten megjelölésre, de az összteljesítmény elkészítéséhez és rendeltetésszerű megvalósításához elkerülhetetlenül szükségesek.

2.14. Megrendelő a Vállalkozó szerződésszerű teljesítése esetén, részére a jelen ÁSZF-ben rögzített feltételek szerint, a Vállalkozási Szerződésben meghatározott időpontokban és formában megfizeti Vállalkozónak a Szerződéses Árat.

2.15. Megrendelő jogosult valamennyi kötbérkövetelését vagy egyéb, a Vállalkozóval szembeni igényét, a Vállalkozónak általa fizetendő bármilyen összegbe beszámítani, illetve azt a Vállalkozási Szerződésben kikötött biztosítékokkal szemben érvényesíteni.

3. A MUNKAVÉGZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI

3.1. Vállalkozó a munkaterületén köteles az általa munkaviszony keretében vagy szerződéses, illetve Vállalkozói jogviszonyban foglalkoztatottak, illetve munkát végzők tevékenységét munkabiztonsági és tűzvédelmi szempontból koordinálni.

Ennek keretében, munkaterületén és az általa irányított munkavállalók tekintetében Vállalkozó önálló felelősségi körébe tartozik:

- a Vállalkozói tevékenység során valamennyi munkabiztonsági, tűzvédelmi és munkaegészségügyi szabály önálló betartása,

- a munkában résztvevők munka,- és tűzvédelmi oktatásának dokumentált elvégzése,

- a munkában résztvevők szükséges védőfelszerelésekkel, és tájékoztatásokkal való ellátása,

- a munkavégzés szociális és egészségügyi feltételeinek, valamint az elsősegélynyújtás lehetőségének biztosítása,

- gondoskodni az alkalmazott veszélyes, és egyéb munkaeszközök, szerszámok biztonságos állapotáról,

- a munkavégzés kockázatainak (beleértve a veszélyes technológia és a veszélyes anyagok alkalmazását is) értékelése, a munkával kapcsolatos biztonsági és egészségvédelmi terv elkészítése,

- a különböző jogszabályokban előírt szak-, és egyéb képzettségi követelmények biztosítása,

- az alkalmazott anyagok és munkaeszközök tekintetében az erre vonatkozó előírásoknak megfelelő különböző jellegű vizsgálatok elvégeztetése, (pl. expozíciómérés, biztonsági és ellenőrző vizsgálatok)

- a tűzveszéllyel járó munkavégzés engedélyeztetése, illetve az engedély jóváhagyásának rendezése működő üzemben végzett munka esetén,

- a Megrendelő késedelem nélküli értesítése és a vizsgálatban való részvételének biztosítása mellett, az esetlegesen előforduló munkabalesetekkel kapcsolatos bejelentési és kivizsgálási kötelezettségeknek eleget tenni.

3.2. Vállalkozó a kivitelezés teljes időtartama alatt köteles biztosítani a munka határidőben, szerződésszerű minőségben és mennyiségben történő elvégzéséhez szükséges létszámú és szakmai összetételű munkaerőt.

3.3. Vállalkozó feladata a munkaterületen a jogszabályoknak megfelelő munkavégzéshez szükséges szakmai, baleseti, munkavédelmi, kármegelőzési, kárbejelentési, kárenyhítési kötelezettségek betartása, betartatása. Vállalkozó köteles a tevékenysége során a Vállalkozási Szerződésben vállalt munkát az ahhoz kapcsolódó biztonsági feltételek megteremtésével, a tevékenységhez kapcsolódó valamennyi munkabiztonsági, tűzvédelmi, és munka egészségügyi szabály betartásával végezni.

3.4. Amennyiben a Vállalkozó tevékenységére is kiterjedő hatósági ellenőrzést követően a hatóság a Megrendelőt bírság megfizetésére kötelezi, Megrendelő a kiszabott bírság összegét – beszámítás útján is – érvényesítheti a Vállalkozóval szemben, minden esetben, amikor a bírság kiszabására a munkabiztonsági, tűzvédelmi, munkaegészségügyi szabályok Vállalkozó általi megszegésével, illetve hiányos betartásával végzett tevékenységével összefüggésben kerül sor.

3.5. A munkát végzők a munkaterületen csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban tartózkodhatnak.

3.6. Megrendelőnek jogában áll kifogást emelni Vállalkozónál, és megkövetelni, hogy távolítsa el a munkaterületről bármely Vállalkozó által alkalmazott személyt, megbízottat, illetve Vállalkozót, akinek/amelynek jelenlétét nem tartja kívánatosnak. A munkaterületről eltávolított személy sem a Vállalkozási Szerződés hatálya alatt, sem annak megszűnését követően a munkaterületre nem léphet be, ott tevékenységet nem folytathat.

3.7. Jelen ÁSZF teljesítése során a Vállalkozó kizárólag olyan személyt foglalkoztathat, aki a Vállalkozóval jogszerű munkaviszonyban vagy egyéb, munkavégzésre irányuló, igazolt jogviszonyban áll. Vállalkozó kijelenti továbbá, hogy munkavállalói a foglalkoztatásukhoz szükséges, orvosi vizsgálaton alapuló érvényes orvosi igazolással rendelkeznek. A Vállalkozó köteles a munkaterületen dolgozó személyek, Vállalkozók név szerinti listáját a Megrendelő rendelkezésére bocsátani, és ezt a listát havonta, illetve minden változást követően – az aktuális adatokkal frissítve – Megrendelő részére írásban megküldeni legkésőbb minden tárgyhó 5. napjáig, illetve a változást követő 5 munkanapon belül.

3.8. Vállalkozó köteles az összes, általa foglalkoztatott, a munkaterületen dolgozó személyt a jogszabályoknak megfelelően foglalkoztatni. A foglakoztatás tekintetében Vállalkozó köteles a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak teljes körűen – ezen belül kiemelten: a munkarend, munkaidő nyilvántartás, munkavállaló bejelentése a NAV-hoz, bejelentés a biztosítottakról – eleget tenni. Vállalkozó köteles a munkaviszonnyal kapcsolatos törvényes kellékek, így a munkaszerződés, bejelentés, munkavállalási engedély másolatát a munkavégzés helyszínén tartani és azokat Megrendelőnek, az Építtetőnek, illetve bármely ellenőrzésre jogosult hatóságnak igény esetén bemutatni. A munkaügyi dokumentumokat úgy kell tárolni, hogy azok ellenőrzés során teljes körűen, naprakészen, késedelem nélkül, a munkavégzés helyszínén hozzáférhetők legyenek (pl. munkavállalónál, konténerben, szállítójárműben stb.).

3.9. Vállalkozó felelős az adatkezelési szabályok betartásáért, így különösen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben foglaltak megtartásáért. Amennyiben jelen,

3. pontban rögzített valamely feltétel teljesüléséhez harmadik személy hozzájárulása szükséges, úgy Vállalkozó köteles az érintett személyek hozzájárulását megszerezni. Xxxxxxxx személy hozzájárulásának hiánya nem akadályozhatja Megrendelő illetve Építtető ellenőrzési jogainak gyakorlását. Ebben az esetben az irat tartalmának megismerését az adatvédelmi jogszabályok megtartásával – adott esetben az adatvédelemmel érintett szövegrész eltakarásával – kell biztosítani. Az ellenőrzés során a Megrendelő jogszerűen vélelmezi, hogy a Vállalkozó rendelkezik minden szükséges felhatalmazással, amely az irat tartalmának megismeréséhez és az ellenőrzés lebonyolításához szükséges. Ennek hiányából eredő következmények kizárólag Vállalkozót terhelik. Vállalkozó köteles biztosítani a Megrendelő számára, hogy bármely időpontban az ellenőrzési jogát gyakorolhassa, ennek keretében a munkavégzés helyszínén megtekinthesse és megvizsgálhassa a foglalkoztatás körülményeit. Vállalkozó köteles az ellenőrzés során együttműködni. Vállalkozó köteles haladéktalanul értesíteni a Megrendelőt a munkaterületen történt munkaügyi hatósági ellenőrzésről. A Felek kifejezetten rögzítik, hogy amennyiben Vállalkozó további Vállalkozó(ka)t von be a teljesítésbe, úgy kötelezettséget vállal arra, hogy az e pontban meghatározott követelményeket saját Vállalkozóira vonatkozóan is köteles biztosítani. Ennek elmulasztásáért Vállalkozót terheli mindennemű felelősség. Amennyiben ellenőrzés eredményeként valamely foglalkoztató személye nem állapítható meg - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók foglalkoztatója a Vállalkozó.

3.10. Vállalkozót terheli a felelősség azért, hogy az ő alvállalkozói által foglalkoztatott személyek foglalkoztatása jogszerű, és a Vállalkozó alvállalkozói a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályi előírásoknak teljes körűen eleget tesznek. Amennyiben a Vállalkozó vagy annak alvállalkozója a foglalkoztatásra vonatkozó, továbbá a munkabiztonsági, tűzvédelmi és munkaegészségügyi jogszabályi illetve a szerződéses rendelkezéseket megszegi és ezzel összefüggésben a Megrendelőnek bárminemű fizetési kötelezettsége - pl. bírság - keletkezik, vagy bármilyen költsége, illetve kára merül fel, vagy a Megrendelőt bármely hátrány érné, úgy azt Vállalkozó a Megrendelő felé köteles megfizetni, annak összegétől függetlenül. A Vállalkozó kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az így keletkezett bírság, költség, illetve kár, egyéb fizetési kötelezettség összegét a Megrendelő a Vállalkozónak a Megrendelővel szemben keletkezett bármely – így pl. Szerződéses Ár – követelésébe beszámítsa. Amennyiben a Vállalkozó a jelen pontban rögzített bármely kötelezettségét megszegi, nem, vagy nem az ÁSZF-ben foglaltaknak megfelelően teljesíti, úgy a Megrendelő jogosult – választása szerint – a Vállalkozási Szerződéstől elállni, avagy azt azonnali hatállyal felmondani.

3.11. A munkaterületre, illetve a munkaterületről a munkavégzéshez szükséges személyek szállítása, munka- és védőeszközökkel történő ellátás, elsősegélynyújtás, étkeztetés, tisztálkodás megszervezése, illetve feltételeinek megteremtése és azok költségei a Vállalkozót terhelik.

3.12. A Megrendelőt nem terheli semminemű felelősség a munkabalesetekért, illetve az azokkal összefüggő bárminemű, bármikor érvényesíteni kívánt igényekért, kivéve, ha a balesetet közvetlenül és bizonyíthatóan Megrendelő, vagy a Megrendelő Vállalkozóval együttesen okozta, mely utóbbi esetben közrehatása mértékében terheli kizárólag Megrendelőt e kötelezettség.

3.13. Külföldi munkavállalók alkalmazása esetén a Vállalkozónak be kell tartania valamennyi vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezést, különös tekintettel az idegenrendészeti-, útlevél-, és a külföldiek munkavállalására vonatkozó szabályokra.

3.14. Vállalkozó felelőssége és kötelezettsége a munkavégzést úgy megtervezni, hogy a szerződéses határidők, illetve közbenső határidők be legyenek tartva. Az építkezésen jelenlévő többi Vállalkozóval való zavartalan együttműködést a Vállalkozónak biztosítani kell.

3.15. Vállalkozó hibájából történő esetleges határidőcsúszásokból eredő költségek Vállalkozót terhelik. A megfelelő gyorsítási intézkedéseket Vállalkozó saját kezdeményezésére megteheti. Egyéb, az építkezés menetére kiható tevékenységet Vállalkozó köteles a többi Vállalkozóval és a Megrendelővel egyeztetni és összehangolni.

4. A MUNKAVÉGZÉS TÁRGYI FELTÉTELEI

4.1. A Vállalkozó kijelenti, hogy a Vállalkozási Szerződésben rögzített feladatok megfelelő minőségben, mennyiségben és határidőben történő teljesítéséhez szükséges gépparkkal, berendezés- és eszközállománnyal rendelkezik. Vállalkozó felelősséget vállal azért, hogy a szerződésszerű teljesítéshez szükséges géppark, berendezések, eszközök a Vállalkozási Szerződés fennállása alatt a teljesítés érdekében rendelkezésre állnak. E kötelezettség megszegéséből származó károkért Vállalkozó teljes körű kártérítési felelősséggel tartozik.

4.2. Vállalkozót terheli a felelősség azért, hogy a Vállalkozási Szerződés teljesítéséhez igénybe vett gépekre, berendezésekre, eszközökre vonatkozóan megfelelő vagyonbiztosítással rendelkezzen, amelynek költségei teljes egészében Vállalkozót terhelik.

4.3. Megrendelőt a Vállalkozási Szerződés teljesítéséhez használt gépekkel, berendezésekkel, eszközökkel kapcsolatosan semminemű kártérítési felelősség nem terheli, abban az esetben sem, amennyiben a gépeket, berendezéseket, eszközöket Vállalkozó a Megrendelő által őriztetett területen tárolja, kivéve, amennyiben a kárt közvetlenül és bizonyíthatóan Megrendelő okozta.

5. MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK

5.1. Anyag alatt kell érteni mind a természetben fellelhető, mind a gyártott anyagokat. Vállalkozó anyagokat kizárólag a Vállalkozási Szerződésben, és a Vállalkozási Szerződés mellékleteiben meghatározott mennyiségben és minőségben használhat fel, és építhet be. Amennyiben a Felek ebben nem állapodnak meg, akkor az Építtetővel kötött szerződésben meghatározott termékeket és anyagokat kell felhasználni. Ettől eltérni kizárólag a Megrendelő előzetes írásbeli jóváhagyásával lehet. Gyártott anyag esetén Vállalkozó köteles az anyag minőségével, mennyiségével kapcsolatos dokumentumokat (így különösen műbizonylatot, minőségi tanúsítványt, stb.) a Megrendelő részére átadni. A Megrendelő a gyártás helyszínén leszállításkor, a beépítés, felhasználás előtt jogosult a minőség, és mennyiség ellenőrzésére.

5.2. A munka minőségének meghatározására a Vállalkozási Szerződés megkötésének időpontjában hatályos nemzeti szabványok és műszaki előírások szolgálnak.

5.3. Vállalkozó köteles minden anyagot és teljesítést környezetvédelmi szempontból megvizsgálni, és a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően, azok betartásával alkalmazni.

5.4. Amennyiben a kivitelezés során, illetve a jótállás vagy szavatosság ideje alatt olyan hiányosságok derülnek ki, amelyek csökkent értékű, vagy nem megfelelő minőségű anyagokra vezethetők vissza, akkor ezeket Vállalkozó felszólításra térítésmentesen és egészében köteles megszüntetni.

5.5. A munkák folyamatos minőségvizsgálata Vállalkozó feladata, a hatóságilag szükséges vizsgálatokat és átvételeket időben kell megigényelnie, az ezekkel kapcsolatos okmányokat

Vállalkozó térítés nélkül készíti el és nyújtja be. Az egyes munkarészek eltakarására Vállalkozó által csak az elkészült munkarészek minőségi tanúsítása alapján, annak az előírt követelményeket kielégítő volta esetén, kerülhet sor.

5.6. Vállalkozó az eltakarás megkezdése előtt legalább 3 munkanappal köteles értesíteni Megrendelőt írásban. Vállalkozó utólagos viták esetén köteles az eltakart munkarészt feltárni. A feltárás és a helyreállítás költségét az a fél viseli, akinek a vitatott munkával kapcsolatos állásfoglalása téves volt.

5.7. Megrendelőnek és Építtetőnek jogában áll úgy az építkezésen, mint Vállalkozó mindenkori gyártóüzemében ellenőrzéseket végezni. Megrendelő a beépített anyagokból bármikor mintákat vehet, és azokat bármikor megvizsgáltathatja auditált minőségtanúsító szervezettel. Amennyiben a vizsgálati eredmények nem felelnek meg a Vállalkozási Szerződésben vagy jogszabályban rögzített minőségi követelményeknek, a vizsgálattal felmerülő mindennemű költség Vállalkozót terheli, és köteles az érintett építményrész, ill. az anyagok kicserélésére.

5.8. Vállalkozó saját költségén köteles szállításainak és teljesítéseinek minőség- és funkcióvizsgálatait, próbaüzemeltetéseit elvégezni, és azok eredményeit jegyzőkönyvben rögzíteni, melyet legkésőbb a teljesítések Megrendelő által történő átvételekor kell átadnia. A minőség- és funkcióvizsgálatok, próbaüzemek nem tekinthetők átadásnak. Vállalkozó legkésőbb az átadáskor köteles átadni Megrendelőnek a használati- és karbantartási utasításokat, a minősítés összes dokumentációját és megvalósulási terveket az igényelt példányszámban, valamint a Vállalkozási Szerződés mellékletében meghatározott tartalék alkatrészeket és anyagokat.

6. MUNKAVÉGZÉS, MUNKATERÜLET

6.1. A Felek a munkaterület átvételét, annak pontos helyszínét, időpontját az építési naplóban rögzítik. Vállalkozó köteles a részére átadott munkaterület őrzéséről a munkák kivitelezése, megvalósítása, valamint a hibák javításának időtartama alatt gondoskodni. E kötelezettsége elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő mindennemű kárért Vállalkozót teljes körű vagyoni felelősség terheli.

6.2. Vállalkozó munkaidejét az építkezésen a Megrendelő egyetértésével kell megállapítani.

6.3. Vállalkozó köteles a Vállalkozási Szerződésben megnevezni a munkák elvégzéséért felelős és nyilatkozatra jogosult, valamint a naplóbejegyzésre jogosult személyt (felelős műszaki vezető). Vállalkozó a munkálatok helyszíni, felelős műszaki irányítását folyamatosan biztosítja. A Vállalkozó felügyeletre, képviseletre jogosult képviselőjé(i)nek folyamatosan a helyszínen kell tartózkodniuk a munkavégzés során. A Vállalkozónak a Megrendelő utasításait, az utasításban megjelölt módon, mértékben és határidőben végre kell hajtania.

6.4. Vállalkozó feladata a munkaterület, valamint az igénybe vett közterület, járda és úttest folyamatos tisztántartása, a hulladék, szemét munkaterületről történő folyamatos eltakarítása és a Megrendelő, illetve a Építtető által kijelölt helyen való gyűjtése, illetve ennek hiányában elszállítása, és a jogszabályban előírt lerakása (lerakóhelyi díj).

6.5. Vállalkozó köteles gondoskodni a beruházás során a vonatkozó környezetvédelmi és egyéb szabályok, így különösen a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. Korm. rendelet; a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenység végzéséről szóló 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet; a környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. törvény; a vízjogi engedélyezési eljárásról szóló 41/2017.

(XII. 29.) BM rendelet, valamint a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseinek betartásáról.

6.6. Vállalkozó köteles együttműködni a Megrendelővel az általa végzett munkára vonatkozó TU, MMt elkészítésében. A fentiek teljesítésének hiányában Megrendelő jogosult a Vállalkozó teljesítésének leigazolását megtagadni.

6.7. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) előírásainak megfelelően az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig építési naplót kell vezetni, és azt a Kormányrendelet 26. § (8)-

(9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni. Az építési naplót magyar nyelven kell vezetni. Az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építési napló-vezetési, -ellenőrzési és -bejegyzési kötelezettségüket az építési beruházáshoz rendelt, az építésügyért felelős miniszter által működtetett internetes alapú elektronikus építési napló alkalmazás segítségével kötelesek teljesíteni. Megrendelő köteles a szerződés adatait az elektronikus építési naplóban rögzíteni és a Vállalkozó számára egyszer használatos belépési jelszót generálni. A Megrendelő belépési jelszóról Vállalkozó részére nyújtott tájékoztatás a jelen Szerződés részét képezi.

6.7.1 Vállalkozó köteles a munkaterületet tiszta és biztonságos állapotban tartani, a keletkezett építési és egyéb hulladék – engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő – elszállításáról a munka végzése során rendszeresen gondoskodni, a munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségét és fajtáját folyamatosan vezetni az építési naplóban. Vállalkozó köteles az elbontott anyagokat érvényes telepengedéllyel és környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelő telepre elszállítani. A Vállalkozónak az építési és bontási hulladék kezelésével kapcsolatban egyebekben az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint kell eljárnia.

6.7.2 Az építési naplóba és mellékleteibe történő bejegyzésre a Kormányrendelet 26. § (2) bekezdésében jelölt személy, szervezet illetékes képviselője jogosult.

6.7.3 Megrendelő jogosult a kivitelezést bármikor ellenőrizni, észrevételeit, javaslatait az építési naplóba bejegyezni. A Vállalkozó köteles a bejegyzésekre 3 munkanapon belül a naplóban válaszolni, és amennyiben azt a Megrendelő a naplóbejegyzésében igényli, abban az esetben válaszait egyidejűleg írásban hivatalos úton a Vállalkozási Szerződésben meghatározott elérhetőségére is megküldeni Megrendelő részére.

6.7.4 Felek a naplóbejegyzésre meghatalmazott személyeket kötelesek a naplóban feltüntetni. Az építési naplóban megállapítások, megjegyzések, kifogások, stb. bejegyzésére kizárólag a megnevezett személyek jogosultak.

6.7.5 Az építési naplóban kizárólag a Megrendelő által jóváhagyott módosítások hajthatók végre, a

munkafolyamat és felhasználásra kerülő anyag rögzítésével.

6.7.6 Az építési naplóban az építéssel és szereléssel, az ellenőrzéssel és vizsgálatokkal, az átadás- átvétellel kapcsolatos körülményeket, az egyes munkák végrehajtásának kezdetét és befejezését, az ellenőrzések és vizsgálatok eredményeit, a méréseket, stb. is rögzíteni kell.

6.7.7 Vállalkozó csak a Megrendelő írásbeli utasítása alapján jogosult a Vállalkozási Szerződésben, illetve a Vállalkozási Szerződés mellékletében meghatározott bármely munka mennyiségét növelni,

vagy csökkenteni, bármely munkát elhagyni, bármely munka jellegét, minőségét vagy fajtáját megváltoztatni, Pótmunkát elvégezni, a kivitelezés technológiai előírásain vagy időrendi sorrendjén változtatni. Az ilyen változtatásokból eredő költségek mértékéről az egységárak alapulvételével, – kivéve a Többletmunka díját, amely része a Szerződéses Árnak – a Felek közösen döntenek.

6.7.8 A beruházás tárgyának semmilyen részét nem szabad befedni, vagy eltakarni a Megrendelő előzetes engedélye nélkül. A Megrendelő számára lehetővé kell tenni, hogy az eltakarásra kerülő részeket ellenőrizze, felülvizsgálja, a szükséges méréseket elvégezze. E kötelezettség megszegése esetén a Vállalkozó saját költségén köteles a szükséges kibontásokat, vagy feltárásokat elvégezni, majd köteles ezeket a részeket kijavítani és helyreállítani. Vállalkozó köteles továbbépítési engedélyt kérni a Megrendelőtől minden olyan esetben, amikor valamely munkarész eltakarásra kerül, vagy amikor szükséges. A továbbépítési engedély megadása az elvégzett munka minőségi bizonylatolása után adható meg. A továbbépítési engedélyek kérését és elfogadását írásos formában kell rögzíteni.

7. A SZERZŐDÉS ÁTRUHÁZÁSA, ALVÁLLALKOZÁSBA ADÁSA

7.1. A Vállalkozási Szerződés Vállalkozó által történő részleges alvállalkozásba adása, átruházása, illetve cedálása csak a Megrendelő előzetes írásbeli jóváhagyásával történhet meg. A Vállalkozási Szerződés harmadik személy részére történő teljes átadására Vállalkozó nem jogosult.

7.2. A Vállalkozó alvállalkozójának teljesítése úgy minősül, mintha maga a Vállalkozó teljesítette volna. A Vállalkozóra vonatkozó feltételek és előírások az alvállalkozókra is irányadók. Vállalkozó további alvállalkozót (szubalvállalkozót) kizárólag Megrendelő előzetes írásbeli jóváhagyása esetén foglalkoztathat.

8. MEGRENDELŐI KÖTELEZETTSÉGEK

8.1. Megrendelő gondoskodik a munkaterület átadásáról.

8.2. A Megrendelő a kivitelezés folyamán a munkákat a szükséges és megfelelő mértékben koordinálja.

8.3. Amennyiben a Vállalkozási Szerződés tárgya ezt megkívánja, a Megrendelő kitűzi Vállalkozónak a munkák elvégzéséhez szükséges fix,- ill. alappontokat (helyszínrajz és magasságjelölés) oly módon, hogy a részletpontokat Vállalkozó szükség esetén és saját felelősségére kitűzhesse. A fix,- ill. alappontok átadása írásban (Építési napló) történik. E fix,- ill. alappontok további biztosítása Vállalkozó kötelessége.

8.4. A Megrendelő valamennyi, a kivitelezés során Vállalkozó részére nyújtott szolgáltatása alapvetően megtérítendő. Ennek nagysága az egyes teljesítésekre vonatkozóan jegyzőkönyvben/megállapodásban kerül rögzítésre. Ha villany, víz, telefon, stb. szolgáltatás az építési területen központi helyről történik, a Vállalkozó szükségleteinek megfelelő csatlakozás kiépítése, fenntartása és leszerelése Vállalkozó saját költsége. Vállalkozó a szolgáltatások átmeneti zavarai vagy kiesése miatt nem érvényesíthet kárigényt.

8.5. Vállalkozó köteles valamennyi rendelkezésére bocsátott berendezés és készülék rendeltetés és előírás szerinti használatára, melyek megsértéséből eredő közvetlen vagy később fellépő hátrányért, ill. kárért felelősséggel tartozik.

8.6. Amennyiben a lehetőség adta kereteken belül Vállalkozó számára raktár-, szállás- vagy

műhelyhelyiségeket bocsátanak rendelkezésre, úgy azok bármikor visszavonhatók. Amennyiben

Megrendelő részéről az építkezés alatti időszakban bármikor igény mutatkozna e helyiségek iránt, úgy azokat Vállalkozónak kártérítési igény nélkül a Megrendelő felszólítására ki kell ürítenie. Vállalkozó által berendezett vagy használt minden szállás- vagy műhelyhelyiségben Vállalkozó köteles a megfelelő biztonsági intézkedésekről (kézi tűzoltó készülék, stb.) gondoskodni.

8.7. Vállalkozó kötelezettségének szerződésszerű teljesítése esetén a Megrendelő a Vállalkozó részére köteles megfizetni a Szerződéses Árat, valamint a Pótmunkák Felek megállapodása szerinti díját, a Vállalkozási Szerződés feltételeinek megfelelően.

8.8. A Szerződéses Munkák elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a Megrendelő kötelezettsége, kivéve ha a Felek úgy állapodnak meg, hogy a tervdokumentáció készítése is a Vállalkozó vállalásának része.

9. A VÁLLALKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEI

9.1. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy a munkát a Vállalkozási Szerződésben meghatározott mennyiségben, minőségben és határidőben átadja.

9.2. A Vállalkozó kötelezettsége a rendelkezésre álló tervek, terviratok, szakvélemények, mérési és egyéb adatok, közműtérképek, a munkahelyi állapot, valamint a kitűzések tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal való vizsgálata.

9.3. Az elvárható szakértelem és gondosság követelményéhez tartozik az is, hogy a Vállalkozó

a) elvégezte a munkahely szemrevételezését (vizuális szemléjét), megvizsgálta az építéshelyi viszonyokat, megszerezte és értékelte az ezekkel kapcsolatos információkat,

b) ajánlatában figyelembe vette az elvégzendő munkák jellegét és nagyságát, a felszíni és a felszín alatti, valamint az egyéb (talajmechanikai) viszonyokat, a szerződéses teljesítéshez szükséges anyagok, termékek, gépek és berendezések beszerzésének, továbbá a munkahely megközelítésének, a szállítási útvonalak, az anyagok deponálásának és a felvonulási létesítmények elhelyezésének lehetőségeit,

c) általában beszerezte és mérlegelte mindazokat az információkat, amelyekre ajánlatát az előre látható körülményekre és kockázatra is figyelemmel alapozta.

9.4. A Vállalkozó köteles továbbá mindazon intézkedések megtételére, amelyeket az ajánlati felhívásban Megrendelő kötelezően előír [pl. biztosítási szerződés(ek) megkötése].

9.5. A Vállalkozó köteles dolgozóiról a jogszerűen vezetett napi munkaidő nyilvántartást a munkaterületen tartani és a Megrendelő kérésére haladéktalanul bemutatni.

9.6 A Vállalkozó felelős a munkavégzéssel szerződésen kívül okozott olyan károkért, amelyeket a tőle elvárható gondossággal elkerülhetett volna, illetőleg amelyekre vonatkozóan a károkozás lehetőségének veszélyét felismerhette volna, és azokat ajánlatában mégis figyelmen kívül hagyta.

9.7. A Vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely az általa szolgáltatott tervek kivitelezését, illetőleg az általa választott építési technológia alkalmazását akadályozza vagy korlátozza.

9.8. Vállalkozó minden esetben köteles az általa végzett munkarészek előrehaladásáról tevékenységének teljes időtartama alatt, dekádonkénti bontásban, a Megrendelő által kért részletezettséggel előrehaladási jelentést készíteni. A dekádok határnapjai az adott hónap 10., 20.,

illetve 30. napjai. Az előrehaladási jelentést, a határnapot követő munkanapon kell Megrendelő helyszíni képviselőjének átadni. Amennyiben Vállalkozó ezen kötelezettségének határnapot követő munkanapon nem tesz eleget, úgy a hiányzó előrehaladási jelentést Megrendelő Vállalkozó költségére, jelen dokumentum 11.15. xxxxxx szerint maga készíti el.

9.9. Vállalkozó köteles a szerződéskötés előtt a tervdokumentációt átvizsgálni és a Megrendelőt az esetleges hiányosságokra figyelmeztetni. Vállalkozónak számolnia kell a műszaki szükségességből utóbb esetlegesen felmerülő munkákkal és azok költségeivel, azok utólagos megtérítését nem követelheti Megrendelőtől.

9.10. Vállalkozó köteles értesíteni Megrendelőt, ha a Vállalkozási Szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik. Ezen kötelezettség elmulasztásával okozott károkért Vállalkozó felelős.

9.11. A Vállalkozó köteles:

a) a kitűzött alappontok figyelembevételével a részletes kitűzések végrehajtására, a pozíciók,

szintek és méretek ellenőrzésére, a tévedések, hibák esetén azok kijavítására,

b) az alappontok, továbbá a kitűző cölöpök, jelzések és a kitűzési munka adatainak, megőrzésére,

c) a Műszaki Ellenőr által a kivitelezés során elrendelt, a szerződésszerű teljesítéshez,

ellenőrzéshez szükséges fúrólyukak vagy feltáró munkák elvégzésére,

d) a saját munkahelyén – az általa elvégzett munkák megóvására, gépeinek és anyagainak őrzésére, valamint estlegesen felmerülő elkerítésére (elzárására), megvilágítására,

e) a munkahelyen az egészségvédelem és a baleset elhárítás megszervezésére (figyelmeztető jelek, jelzések, védőkorlátok és tetők stb. felállítására),

f) a munkahelyre vonatkozó rendészeti határozatok végrehajtására,

g) a munkahely és az elkészült munkák védelmére, a munkák oly módon történő szervezésére és kivitelezésére, hogy azáltal se a Megrendelőnek, se a Építtetőnek, se harmadik személynek kárt ne okozzon,

h) az anyagok, a termékek és eszközök oly módon való tárolására, hogy azok állaga (minősége) a felhasználásig ne károsodjék,

i) az Építésvezető naplóbejegyzés útján köteles a Műszaki Ellenőrt tájékoztatni, ha a Kiviteli Tervdokumentációban (Költségvetésben) kiírt anyag, félkész vagy késztermék, gép, berendezés vagy műszer a megvalósítási program szerinti felhasználás időpontjára nem szerezhető be, és egyúttal javaslatot tenni az azt helyettesítő dologra. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a javasolt dolog

▪ a helyettesítendő dologgal műszakilag (használati értékben) egyenértékű-e,

▪ felhasználása milyen költségkülönbözetet jelent.

A Műszaki Ellenőrnek az Építésvezető javaslatára ésszerű határidőn, de legfeljebb 15 napon belül nyilatkoznia kell. Ha a teljesítési határidő betartása ezt indokolja az Építésvezető rövidebb idő - de minimum 8 nap - alatti válaszadást kérhet. A nyilatkozat elmulasztása (a naplóbejegyzés megjegyzés nélküli aláírása) elfogadásnak minősül.

A javaslat elfogadása a Vállalkozót nem mentesíti sem szavatossági helytállása, sem a szerződésben vállalt kötelezettségeinek nem, ill. nem megfelelő teljesítése miatti felelősség alól.

j) legkésőbb az átadás-átvételi eljárás megkezdéséig a saját munkahely és környezete megtisztítására,

k) munkahelyi baleset esetén a baleset tényéről és körülményeiről a Megrendelőt haladéktalanul tájékoztatni és a szóbeli tájékoztatást két munkanapon belül a baleset

körülményeinek részletes leírásával, a vonatkozó dokumentumok (jkv., fénykép, vizsgálati eredmény, stb.) csatolásával írásban meg kell ismételni.

10. KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ KÁRESEMÉNYEK

10.1. A Vállalkozó – illetve a felelősségi körébe vagy érdekkörébe tartozó személy(ek) - tevékenységével összefüggésben keletkezett károkkal kapcsolatosan Megrendelő semminemű felelősséget nem vállal, e körben – beleértve a szerződésen kívüli károkozás esetét is - mindennemű felelősség a Vállalkozót terheli.

10.2. Káreset bekövetkezésekor vagy bűncselekményre utaló esemény észlelésekor Vállalkozónak minden esetben a lehető leggyorsabban jegyzőkönyvet kell felvenni, a károkozó jelenlétében. Amennyiben a Vállalkozó nem tartózkodik a munkaterületen, úgy a Megrendelő által jegyzőkönyvben rögzített tényekre a jegyzőkönyv átvételét követő 24 órán belül (munkaszüneti napokat kivéve) Vállalkozó észrevételeket tehet. Ennek elmulasztása esetén a Megrendelő által jegyzőkönyvben rögzített tényeket elfogadottnak kell tekinteni.

10.3. Nem azonosítható építéskárok alatt értendők azok a károk, amelyeknél a károkozó - átvett és át nem vett, valamint éppen folyamatban lévő munkáknál - nem állapítható meg. Ide tartoznak az ezekből eredő későbbi károk vagy azok, amelyek egy más kár helyrehozása miatt keletkeznek. A Vállalkozónak saját munkáinál megállapított és nem azonosítható károkat a Megrendelő felé szóban és írásban (levél) a kár megállapítása miatt haladéktalanul jeleznie kell.

10.4. Nem azonosítható és biztosításra nem rendezhető károk esetén Megrendelő jogosult a kár összegét és az elhárítással felmerülő mindennemű költséget a területen dolgozó Vállalkozókra hárítani, az egyes Vállalkozói teljesítések arányában.

10.5. Amennyiben az építéskár okozója ismert, Vállalkozó kötelezhető a károk helyrehozására. Az abból eredő költségek közvetlen elszámoltatására az okozóval szemben a Megrendelővel közösen jár el.

10.6. A Vállalkozó a munka átadásáig felel az általa létrehozott építményért.

11. ÁRAK, ÁTALÁNYÁR, TÉTELES ELSZÁMOLÁS

11.1. A Vállalkozási Szerződés tételes és/vagy átalányáras elszámolású. A Szerződéses Árat a Vállalkozási Szerződés és/vagy a Költségvetés tartalmazza.

11.2. Átalányáras elszámolás esetén a Szerződéses Ár a Vállalkozó által benyújtott, és Megrendelő által elfogadott Költségvetés alapján megállapított fix, a Vállalkozási Szerződés teljesítésének időpontjára prognosztizált Átalányár, mely a Vállalkozási Szerződés tárgyának hibátlan és hiánytalan teljesítéséig érvényes és kifejezetten, de nem kizárólagosan az alábbiak fedezetét is tartalmazza:

• a kiírásban tételesen nem szereplő, de a szakmai szokások szerint a Vállalkozási Szerződés tárgyának hiánytalan és kifogástalan kivitelezéséhez, a Vállalkozási Szerződésben vállalt munkák teljes körű elvégzéséhez, a létesítmény szakszerű továbbépítéséhez, illetve rendeltetésszerű működéséhez szükséges feladatok teljesítését,

• a kivitelezés során előforduló nehéz körülményeket, illetve a munkafolyamat adottságaiból fakadó megszakításokkal történő kivitelezést.

11.3. Az Átalányár magában foglalja a Többletmunka fedezetét, nem tartalmazza azonban a Pótmunkák díját. Az Átalányár a Pótmunkák díján kívül semmilyen jogcímen nem emelhető. A Vállalkozó a Többletmunkát és Pótmunkákat egyaránt köteles elvégezni. E kötelezettség megsértése esetén a Vállalkozó köteles a Megrendelő kárait és többletköltségeit megtéríteni. Vállalkozót a Többletmunka elvégzéséért felár nem illeti meg.

11.4. A Pótmunka ellenértékét az Átalányár alapjául szolgáló Költségvetésben szereplő árak alkalmazásával, kell megállapítani. A Költségvetésben nem szereplő árak esetén a Megrendelő által elfogadott árakat kell alapul venni.

11.5. A Vállalkozó a Pótmunkát a Megrendelő írásbeli felszólítására köteles elvégezni, abban az esetben is, ha még nem született megállapodás a Felek között a Pótmunka megállapodásáról.

11.6. Megrendelő jogosult a Vállalkozási Szerződés műszaki tartalmát egyoldalúan csökkenteni, illetve -akár a Pótmunka kereteit meghaladó módon - növelni. A műszaki tartalom bármely okból bekövetkező 3%-ot meghaladó csökkenése esetén a Szerződéses Ár ez elmaradt munkarészek ellenértékével automatikusan csökken. A műszaki tartalom 3%-ot meghaladó növelése esetén a Vállalkozót megillető díjazást a Pótmunka díjazására vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A műszaki tartalom változása esetén a Vállalkozási Szerződést módosítani kell.

11.7. Tételes elszámolás esetén a Szerződéses Árat a Vállalkozó által benyújtott, és Megrendelő által elfogadott Költségvetésben foglalt árak alkalmazásával, a Vállalkozó teljesítésének tételes felmérésének alapján kell megállapítani. A rögzített egységárak a Vállalkozási Szerződés időtartama alatt nem emelhetők.

11.8. A mennyiségek meghatározásához szükséges méreteket, feljegyzéseket, számításokat és rajzokat a munkák felmérése során az Építési napló mellékletét képező Felmérési Naplóban kell rögzíteni. A Felmérési Naplót Vállalkozónak állandóan vezetnie kell a Megrendelővel közösen végzett felmérés alapján, a kivitelezés különböző fázisainak megfelelően, mielőtt valamely fázist a következő fázis eltakarná. A Megrendelővel együtt végzett, vagy ha megismételt felmérésre van szükség, a Megrendelő által végzett méréshez Vállalkozónak biztosítania kell meghatalmazott és szakképzett képviselőjének részvételét, akinek Megrendelő segítségére kell lennie, és el kell látnia a kívánt információkkal. Ha a Vállalkozó nincs jelen, vagy elmulasztja elküldeni képviselőjét, akkor a Megrendelő által végzett felmérés eredménye, vagy amit Megrendelő jóváhagy tekintendő a munkák érvényes felmérésének. A Vállalkozó által készített Felmérési Naplót a Megrendelő a kézhezvételtől számított 10 napon belül ellenőrzi és aláírja. A Vállalkozó részt vesz a Megrendelő által a Felmérési Naplóba esetleg eszközölt javítások megvizsgálásán és jóváhagyásán.

11.9. A Szerződéses Árnak tartalmaznia kell valamennyi munka, beszállítás és teljesítés költségét, amelyek a megrendelés hiánymentes, funkció- és átvételképes, a Építtető és a hatóságok által elfogadható teljesítéséhez szükségesek, még akkor is, ha ezek a teljesítményjegyzékben vagy a műszaki leírásban nincsenek külön feltüntetve vagy részletezve. A Vállalkozó Többletmunkával kapcsolatos díj, illetve költség felszámítására nem jogosult. A Szerződéses Ár a Vállalkozási Szerződésben, illetve annak mellékleteiben foglalt megfelelő műszaki tartalom és a Kiviteli Tervdokumentációban foglalt munkák komplett megvalósításának teljes költségét tartalmazza, utólagos számszaki-, mennyiségi- és műszaki észrevételekre való hivatkozással az ár és egységár, valamint a határidő nem módosítható.

11.10. A Szerződéses Ár magában foglalja a Vállalkozó által beépítésre kerülő valamennyi anyagárat és a Vállalkozónak a munka elvégzésével kapcsolatosan felmerülő teljes költségét is. A Szerződéses Ár fedezi Vállalkozó valamennyi egyéb kiadását is, amelyek a munkák elvégzésével kapcsolatban –

ÁFA, más adók, vámok, egyéb hatósági illetékek – felmerülnek. A fel- és levonulás költségei akkor is benne foglaltatnak az egységárakban, ha azok a teljesítményjegyzékben nincsenek külön felsorolva. A téli vagy rossz időjárás miatt fellépő nehézségekért külön térítés nem jár. Ezek miatt a határidő sem hosszabbodik meg. Vállalkozó kötelessége, hogy ezek kiküszöbölésére időben tegyen megelőző intézkedéseket.

11.11. Az esetleg kikötött árengedmény érvényes a mindenkori szerződésmódosításokra. Vállalkozó a Szerződéses Áron felül semmilyen címen többletköltséget nem érvényesíthet, kivéve a Megrendelő által megrendelt Pótmunkák ellenértékét.

11.12. Pótmunka elrendelésére a Megrendelő írásban jogosult. Vállalkozó köteles az írásban elrendelt Pótmunkát teljesíteni. A Pótmunka díját a Felek a Vállalkozási Szerződés mellékletében rögzített egységárakon számolják el. Amennyiben nincs olyan egységár, amely alkalmazható lenne, úgy Vállalkozó a Pótmunka felmerülését követő 5 napon belül tételes árajánlatot köteles benyújtani Megrendelő felé. Vállalkozó pótteljesítéseiért legfeljebb azon térítést kapja, melyet a Megrendelő kap a Építtetőtől, Megrendelői pótlékkal csökkentve. Vállalkozó jogában áll ilyen esetekben érdekeit a Megrendelővel együtt képviselni a Építtetővel szemben. Nem lehet Pótmunkaként figyelembe venni az olyan munkát, amelyet a Megrendelő tévedésből ilyen jogcímen rendel el ugyan, de annak műszaki tartalmát a Vállalkozó ajánlata, és/vagy a Vállalkozási Szerződés mellékletében meghatározott műszaki specifikáció fedi. A Pótmunka mennyiségi, minőségi követelményeire, a késedelemre, hibás teljesítésre egyebekben az ÁSZF rendelkezései irányadók. A Vállalkozó az írásban elrendelt Pótmunka elvégzését nem tagadhatja meg.

11.13. A Megrendelő jogosult a Vállalkozó nem teljesítése esetén a teljesítmények egy részét saját maga, vagy harmadik fél által kiviteleztetni.

11.14. A munkák egy részének törlése vagy elmaradása esetén változatlanok maradnak az egységárak, ill. ár-részek. Minden törölt vagy elmaradt munkát a Vállalkozási Szerződésben megállapított díjakon és árakon, vagy abból kiindulva kell értékelni. Amennyiben a Megrendelő a Vállalkozási Szerződésben foglalt munkákat csökkenti vagy növeli, annak megfelelően - a szerződéses egységárakkal kalkulálva - változik a Szerződéses Ár is. Ennek megfelelően csökken a Vállalkozót megillető Szerződéses Ár - mind tételes elszámolás, mind Átalányár alkalmazása esetén

- amennyiben egyes munkarészek elmaradnak, vagy a Költségvetésben meghatározotthoz képest csökkentett mennyiségben kerülnek megvalósításra.

11.15. Amennyiben a jelen dokumentum 9.8. pontja szerinti dekádonkénti előrehaladási jelentést Vállalkozó helyett Megrendelőnek kell elkészíteni, úgy ezért Megrendelő előrehaladási jelentésenként a vállalási díj 1% + ÁFA-t, de minimum 50.000,- Ft + ÁFA-t, azonban maximum 500.000,- Ft + ÁFA-t számít fel és arról Vállalkozó felé számlát állít ki. Az így kiállított számla teljesítési dátuma az adott előrehaladási jelentés határnapját követő munkanap. Megrendelő az így keletkezett követelését Vállalkozó esedékes számlájából kompenzálással egyenlíti ki.

12. KÖVETELÉS, ÁTRUHÁZÁS, MEGTERHELÉS (ENGEDMÉNYEZÉS,

FAKTORÁLÁS, KÖVETELÉSRE ALAPÍTOTT ZÁLOGJOG)

12.1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy Megrendelővel szembeni követelésének átruházása megterhelése csak és kizárólag Megrendelő külön engedélyével és feltételei szerint lehetséges, melyet Xxxxx, külön megállapodásban rögzítenek.

13. KIVITELEZÉSI HATÁRIDŐK, ÁTVÉTEL

13.1. A kivitelezési rész- és befejezési határidők a Vállalkozási Szerződésben és/vagy az Ütemtervben kerülnek rögzítésre. A Vállalkozónak részletes Ütemtervet kell készítenie, legalább 2 héttel a kivitelezés előtt, melyet Megrendelőnek át kell adnia elfogadásra. A Megrendelő által elfogadott Ütemterv a Vállalkozási Szerződés mellékletét képezi. Vállalkozó köteles tevékenységeinek egyes munkafolyamatait, valamint azok rész- és véghatáridejét a többi - az építkezésen dolgozó - Vállalkozóval összehangolni.

13.2. A Vállalkozási Szerződésben, illetve annak mellékletében rögzített befejezési határidő, illetve részhatáridő elmulasztása esetén Vállalkozó késedelmi kötbért köteles fizetni, a késedelem minden naptári napja után. A Megrendelő jogosult a kötbérek összegét az esedékes Rész-, illetve Végszámla összegével szemben beszámítani. A kötbér alapja mindig a teljes – alap- és pótmegrendeléseket magában foglaló – Szerződéses Ár. A késedelmi kötbér mértékét a Vállalkozási Szerződés tartalmazza. Részhatáridők kötbére az átadási véghatáridő teljesítése esetén sem igényelhető vissza.

13.3. Amennyiben Vállalkozó a póthatáridőre sem képes a megrendelt teljes vagy részmunkákat szakszerűen és időre elkészíteni, Megrendelőnek joga van harmadik felet bevonni a késedelem behozatalára Vállalkozó költségére. Megrendelő jogosult a Vállalkozási Szerződésben foglalt kötbért meghaladó - késedelemből származó - kárát is érvényesíti. A kötbérfizetések nem befolyásolják a Megrendelőnek a Vállalkozóval szembeni egyéb követeléseit.

13.4. Vállalkozói felelősségi körből eredő ok miatt a kötbérterhes határidők nem módosíthatók. Késedelem esetén Vállalkozó köteles saját költségén a munkálatokat meggyorsítani. Amennyiben Vállalkozó csúszása miatt részhatáridőket módosítani kell, továbbra is az eredeti véghatáridők maradnak érvényben. Amennyiben a Megrendelő a határidőket - nem a Vállalkozó felelősségi köréből eredő okok miatt - megváltoztatja, az nem jogosítja fel Vállalkozót sem a Vállalkozási Szerződéstől való elállásra, sem pedig többletkövetelésre. Ebben az esetben a kötbérterhes határidők az akadály időtartamának megfelelő mértékében tolódnak el. Amennyiben a Megrendelő mégis ragaszkodik az eredeti határidőkhöz, úgy Vállalkozó köteles - díjazás ellenében - meggyorsítani a munkálatokat. Ebből következően az eredeti határidők kötbérterhesen mérvadók maradnak.

13.5. A Vállalkozónak felróható lehetetlenülés, a Vállalkozó által a teljesítés jogos ok nélküli megtagadása és/vagy a Vállalkozó felróható magatartása miatt a Megrendelő által jogszerűen gyakorolt elállás, felmondás (meghiúsulás) esetén a Vállalkozó kötbér és kártérítési felelősséggel tartozik. A meghiúsulási kötbér mértékét a Vállalkozási Szerződés rögzíti.

13.6. A Megrendelő jogosult a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is a Vállalkozóval szemben érvényesíteni.

13.7. Vállalkozó teljesítése akkor szerződésszerű, ha a munkát a Vállalkozási Szerződésben előírt határidőben, megfelelő minőségben és mennyiségben elvégezte. A műszaki-átadás átvétel időpontja egybeesik a Vállalkozó által elkészített munkarészeknek a Megrendelő által a Építtető, illetve annak megbízottja részére történő átadásával. A műszaki átadás-átvétel lezárásáig a Vállalkozó a teljesítés körében köteles a felmerülő hibákat kijavítani.

13.8. A munka elkészültét a Vállalkozó köteles írásban készre jelenteni. A műszaki átadás- átvétel megkezdésének időpontját a Megrendelő tűzi ki Vállalkozó számára. A műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésének feltétele, hogy a Megrendelő megkapja az átadási dokumentációt a

Vállalkozási Szerződés által meghatározott példányban, továbbá, hogy a hatósági engedélyek -

amelyek beszerzése Vállalkozót terheli - írásban és jogszerűen rendelkezésre álljanak.

13.9. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a megállapított hibákat, azok összegét, a hibák kijavításának, hiányok pótlásának határidejét, a Megrendelő által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket, valamint a jótállási idő kezdő időpontját. Ugyancsak rögzíteni kell, ha a Megrendelő vagy a Építtető olyan nem javítható hibákat állapít meg, amelyek nem hátráltatják az építmény használatát, de azokkal kapcsolatosan minőségi árleszállításnak van helye. Az árleszállítás mértékéről a Felek közösen állapodnak meg a Építtetővel. A műszaki átadás- átvétel lezárásának napjától kezdődően az elvégzett munkák kockázatát, Vállalkozó helyett a Megrendelő vagy a Építtető viseli. Ezen időpontig az elvégzett munkák vonatkozásában – beleértve a Vállalkozó által megvalósított létesítményben bekövetkezett károkat is – a kárveszélyt a Vállalkozó viseli. A részleges átvételek - amennyiben a Vállalkozási Szerződés ettől kifejezetten eltérően nem rendelkezik - kizártak.

13.10. Amennyiben Vállalkozó az időben megadott átadás-átvételi határidő ellenére nem jelenik meg az átadáson, akkor az ő jelenléte nélkül is megtörténik az átvétel, ahol is az átadás eredménye a Vállalkozóra nézve kötelező érvényű. Amennyiben a kitűzött műszaki átadás-átvétel ellenére a Vállalkozói teljesítés Megrendelő általi átvételének feltételei az adott átadás-átvételi eljárásban nem állnak fenn, és ezért a Megrendelő az átvételt jogszerűen megtagadja, a Vállalkozót egyösszegű kötbérfizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke a Vállalkozási Szerződésben rögzített Szerződéses Ár 5%-a.

13.11. A fenti rendelkezések nem érintik a Vállalkozó ÁSZF rendelkezései szerinti késedelmi, illetőleg meghiúsulási és/vagy kötbér-fizetési kötelezettségét.

14. KÖTBÉR

14.1. Ha Felek a Vállalkozási Szerződésben késedelmi kötbér alkalmazását kötötték ki, akkor a Vállalkozó a vég határidő, illetve a Vállalkozási Szerződésben esetlegesen meghatározott részhatáridők elmulasztása esetén a Vállalkozási Szerződésben meghatározott mértékű kötbért köteles a Megrendelőnek megfizetni. A késedelmi kötbér alapja vég határidő elmulasztása esetén a teljes bruttó Szerződéses Ár, ha volt Részszámla, csak annak az utolsó résznek részhatáridő esetén a késedelmesen teljesített munkarészre eső bruttó Szerződéses Ár rész. A késedelmi kötbér a késedelembe esés időpontjában válik esedékessé. Megrendelő a részhatáridő késedelmes teljesítése miatti kötbért a véghatáridő teljesítése esetén is követelheti. Ha Vállalkozó - neki jogosan felróható okok miatt - késedelmesen teljesít a bruttó Szerződéses Ár alapján, a Vállalkozási Szerződésben meghatározott kötbért köteles megfizetni, mely az esedékes számlából történő levonással érvényesíthető. A kötbér összege nem haladhatja meg a bruttó Szerződéses Ár 10 %-át, kivéve, ha a Felek a Vállalkozási Szerződésben másként nem állapodtak meg.

14.2. Ha Felek a Vállalkozási Szerződésben hibás teljesítési kötbér alkalmazását kötötték ki, akkor a Vállalkozó hibás teljesítés esetén a Vállalkozási Szerződésben meghatározott mértékű kötbért köteles a Megrendelőnek megfizetni. A hibás teljesítési kötbér alapja a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiba esetén a teljes bruttó Szerződéses Ár, a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó hiba esetén a hibás munkarészre eső bruttó Szerződéses Ár. Vállalkozó hibás teljesítési kötbér fizetési kötelezettségét nem befolyásolja, hogy a hiba javítható, vagy nem javítható. A hibás teljesítési kötbér a hibás teljesítés megállapításakor válik esedékessé és bruttó Szerződéses Ár 10%- a, kivéve, ha a Felek a Vállalkozási Szerződésben másként nem állapodtak meg.

14.3. Ha Felek a Vállalkozási Szerződésben meghiúsulási kötbér alkalmazását kötötték ki, akkor a

Vállalkozó a teljesítés meghiúsulása esetén a Vállalkozási Szerződésben meghatározott mértékű kötbért köteles a Megrendelőnek megfizetni. A meghiúsulási kötbér alapja a teljes bruttó Szerződéses Ár. A meghiúsulási kötbér a meghiúsulás megállapításakor válik esedékessé és a bruttó Szerződéses Árnak a 10%-a, kivéve ha a Felek a Vállalkozási Szerződésben másként nem állapodtak meg.

14.4. Az esedékessé vált kötbér lejárt pénzügyi követelésnek minősül, melyet Megrendelő választása szerint az esedékes Részszámlából, vagy a Végszámlából levonhat. Ha Megrendelő nem tudja miből levonni az esedékessé vált kötbér összegét, akkor az esedékessé vált kötbér után Vállalkozó késedelmi kamatot köteles fizetni Megrendelő részére.

14.5. A kötbér érvényesítése nem befolyásolja Megrendelőnek Vállalkozóval szembeni egyéb követeléseit. Megrendelő a kötbéren túl érvényesítheti a kötbért meghaladó kárait (beleértve a következményi károkat is) és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. Megrendelő kárainak megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényt nem érvényesített, illetve a kötbérigénnyel abban az esetben is felléphet, ha kára nem merült fel.

14.6. Megrendelő több jogcímen is érvényesíthet kötbért Vállalkozóval szemben. A különböző jogcímeken érvényesített kötbéreknek összesített maximuma nincs.

14.7. A kötbér érvényesítése a szerződéses határidők betartása, a hibajavítás, valamint – a

meghiúsulási kötbér kivételével - a teljesítés alól nem mentesít.

15 HIBÁS TELJESÍTÉS, SZAVATOSSÁG, JÓTÁLLÁS

15.1. Vállalkozó kiemelten felel azért, hogy az elvégzett munkák a feltételezett és a Vállalkozási Szerződésben rögzített sajátosságokkal, paraméterekkel rendelkeznek, és megfelelnek a vonatkozó magyar jogszabályoknak, szabványoknak, szakmai előírásoknak, illetve, amennyiben a Vállalkozási Szerződés így rendelkezik a Építtetővel kötött szerződéses megállapodásoknak. Vállalkozó hibásan teljesít, ha a munkát nem megfelelő mennyiségben, minőségben végzi.

15.2. Hibás teljesítés esetén Vállalkozó a Megrendelő felszólítására köteles a hiba kijavítását haladéktalanul megkezdeni, és a Megrendelő által megjelölt határidőn belül teljes körűen befejezni.

15.3. Amennyiben Vállalkozó a hiba javítását megtagadja, nem kezdi meg, a hiba javítását nem megfelelő minőségben, mennyiségben végzi, vagy határidőben nem fejezi be, úgy Megrendelő jogosult a hiányosságok vagy károk elhárítását vagy saját maga, vagy harmadik személy által elvégezni vagy elvégeztetni, Vállalkozó költségére és felelősségére, a Vállalkozó által nyújtott biztosíték, illetve bankgarancia terhére, annak arányos igénybevétele mellett.

15.4. Amennyiben a hiányosságok helyrehozása miatt többletköltségek lépnek fel, (pld: más Megrendelők teljesítései, tervmódosítások, pótlólagos ellenőrzési feladatok, szanálások, stb.) akkor ezek a költségek is Vállalkozót terhelik. Ez vonatkozik a hiányosságból eredő későbbi közvetett károkra is. Amennyiben a hibás teljesítéssel kapcsolatos elhárítási költségek tekintetében a Felek között vita van, a Megrendelő által megadott költséget kell irányadónak tekinteni mindaddig, amíg jogerős bírósági ítélet ettől eltérően nem rendelkezik.

15.5. A jótállási időket - és a szavatosság vonatkozásában a Ptk. 6:163. § szerinti időt - melyek egyébként nem lehetnek rövidebbek a Építtető által megkövetelteknél – a Vállalkozási Szerződés rögzíti. A jótállási időszakban nem számít bele és azt meg kell növelni azzal az időtartammal, ameddig a Vállalkozó által kivitelezett létesítmény(ek) nem használható(k) olyan hiba vagy kár miatt,

amelyért Vállalkozó a felelős. Vállalkozó felelőssége legalább ugyanolyan mértékű, mint a Megrendelőé a Építtetővel szemben, ennek megfelelően a Vállalkozót terhelő jótállási és szavatossági kötelezettség Vállalkozási Szerződésben meghatározott időtartama meghosszabbodik a Megrendelőnek a Építtetővel szemben fennálló jótállási és szavatossági kötelezettségének lejáratáig. Amennyiben hiba kijavítása vagy a dolog, illetve annak egy része kicserélése folytán a szavatossági jog érvényesítésének határideje újból kezdődik, úgy a Vállalkozó szavatossági felelőssége ezen újból kezdődő szavatossági idő alatt is fennáll. Amennyiben Vállalkozó nem teljesíti kötelezettségeit, teljes felelősség terheli az abból eredő hátrányokért és a közvetett károkért. Amennyiben a Építtető - a Vállalkozó teljesítésével kapcsolatban - a Megrendelővel szemben igényt jelent be károkra és hiányokra hivatkozva, akkor a Vállalkozó köteles mentesíteni a Megrendelőt minden eljárástól és kárigénytől (beleértve az eljárási költségeket is), a Megrendelő pedig jogosult a felmerülő költségeket a Vállalkozóra áthárítani.

16. FELELŐSSÉG

Vállalkozó teljes körű felelősséget vállal a maga, vagy az alvállalkozói által okozott személyi, vagyoni károkért. Amennyiben a Megrendelővel szemben ilyen károk és balesetek miatt kártérítési igényt jelentenek be, akkor Vállalkozó köteles mentesíteni a Megrendelőt minden kárigénytől és eljárástól (beleértve az eljárási költségeket is).

17.TELJESÍTÉS, PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

17.1. Megrendelő havonta Teljesítési igazolást állít ki. Ha bármely Vállalkozó által elkövetett adminisztrációs hiba vagy hiányosság merül fel, a teljesítési igazolás kiadása a hiányosság igazolt megszüntetéséig felfüggesztésre kerül.

17.2. Vállalkozó a Teljesítési igazolás alapján kiállított számlát jogosult a Megrendelő felé benyújtani. Amennyiben Vállalkozó számlája a Megrendelő – Vállalkozási Szerződésben meghatározott – számlázási címére a teljesítést követő hónap 15. napjáig nem érkezik be, úgy azt csak a következő hónapba számolhatja el.

17.3. Számla igazolható kézhezvételének dátuma nem lehet korábbi, mint a teljesítést követő hónap

10. napja.

17.4. A számlákat ellenőrizhető formában kell benyújtani, fel kell tüntetni rajta a Megrendelő által adott szerződésszámot. A tételes felmérés szerinti elszámolásnál mellékelni kell a mennyiségek felsorolását és a Megrendelő helyszíni képviselője által igazolt helyszíni Felmérési naplót, az Átalány-elszámolásnál pedig az elvégzett részmunkák Megrendelő által igazolt listáját (teljesítésigazolás). Megrendelő a számla alaki és tartalmi megfelelőségét a számla Vállalkozási Szerződésben meghatározott számlázási címre való beérkezésétől számított 15 munkanapon belül ellenőrzi. A fizetési határidő a Megrendelő részére ellenőrzésre rendelkezésre álló 15 munkanapos határidő lejártát követő nappal kezdődik. A számla kézhezvétele dátumának – a számlán feltüntetett fizetési határidőtől függetlenül – az a nap számít, amikor a számla a jogszabályi előírásoknak megfelelő, teljesen hibátlan adattartalommal és a Megrendelő által kért mellékletekkel (teljesítésigazolás, átadási-átvételi jegyzőkönyv stb.) a Megrendelő részéről átvételre kerül. A Végszámla kiállítására csak a Vállalkozási Szerződés tárgyának teljes, Építtető által történő átvételét követően kerülhet sor.

17.5. A számlák fizetési határideje a Megrendelő általi számlaellenőrzésre rendelkezésre álló határidő leteltét követő naptól számítottan 60 nap, kivéve, ha a Vállalkozási Szerződés másként rendelkezik.

17.6. Mivel Megrendelő hetente 1 alkalommal utal, ezért a vonatkozó számla (Részszámla, Végszámla) az ÁSZF-ben, vagy a Vállalkozási Szerződésben rögzített fizetési határideje külön írásbeli megállapodás nélkül, maximum 6 nappal automatikusan meghosszabbodhat. Az így meghosszabbodott időszakra a Vállalkozó késedelmi kamat felszámítására nem jogosult. Ha a Építtető az adott teljesítésre vonatkozó Megrendelői számlát csak részben egyenlíti ki, úgy a Vállalkozó is csak ugyanolyan arányú részkiegyenlítésre jogosult.

17.7. Amennyiben Megrendelő a számlát az ÁSZF-ben rögzítettek szerinti esedékességkor nem egyenlíti ki, úgy Vállalkozó részére a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni. A késedelmi kamatfizetés kezdő napja a Vállalkozó késedelmi kamat terhelőjének, vagy a késedelmi kamat fizetésére felszólító Vállalkozói levélnek, értesítésnek a Megrendelő általi kézhezvételének napja.

17.8. Amennyiben a Vállalkozási Szerződés tárgya az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) értelmében a fordított adózás hatálya alá esik, úgy Vállalkozó köteles a számlán feltüntetni a Megrendelő adószámát és azt a megjegyzést, hogy „Az ÁFA megfizetésére a vevő kötelezett.” Ezzel egyidejűleg mind a Megrendelő, mind a Vállalkozó kijelenti, hogy az Áfa törvény 142. § (3) bekezdésének feltételei vonatkoznak rá, azaz belföldön nyilvántartásba vett adóalany, valamint nincs olyan jogállása, amely alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.

17.9. Amennyiben a Vállalkozási Szerződésben a Felek rögzítették, hogy a Vállalkozási Szerződés teljesítése közbeszerzés tárgyát képező beruházás közvetlen megvalósítását jelenti, a Vállalkozónak a Közbeszerzési törvény 62.§ (1) bekezdés b) pontjára és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 260.§–ban foglalt köztartozás-mentesség vizsgálata szükséges.

17.10. Felek megállapodnak abban, hogy a Vállalkozó – amennyiben jelen Szerződés eltérően nem rendelkezik - a 465/2017. (XII.28.) Kormányrendelet 24. § (2) bekezdésében meghatározott 30 napnál nem régebbi adóigazolást úgy köteles biztosítani, hogy az adóigazolás időbeli hatálya az esedékes számla fizetésének napjára is kiterjedjen, ezért Vállalkozó a fizetési határidő lejártát megelőző 7 nappal köteles 23 napnál nem régebbi adóigazolást Megrendelő rendelkezésére bocsátani a 465/2017. (XII.28.) Kormányrendelet 24. § (2) bekezdése szerint, illetve a Vállalkozó ezen adóigazolás papír alapú eredeti példányát a Megrendelő székhelyére, vagy az elektronikus adóigazolást a Vállalkozási Szerződésben meghatározott elektronikus levélcímére köteles megküldeni– az elektronikus levél tárgyában Vállalkozó pontos cégnevét feltüntetve – a fizetési határidő lejárta előtt 7 nappal. Az adóigazolás mindkét esetben akkor minősül a Megrendelő által átvettnek, amikor a Megrendelőhöz igazolható módon megérkezett.

17.11. Amennyiben a Vállalkozó az Art. 260. § alapján a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel, úgy a fenti adóigazolás helyett kizárólag erről a tényről a fizetési határidő lejártát megelőzően 7 nappal köteles a Megrendelőt a fenti módon írásban tájékoztatni.

17.12. Mindaddig, amíg Vállalkozó az adóigazolást a fent írt módon nem biztosítja a Megrendelő részére, vagy a Vállalkozó az Art. 260.§-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel és köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplésről Megrendelőt írásban, a fentiek szerint nem értesíti, a Megrendelő fizetési kötelezettségével nem esik késedelembe.

18. BIZTOSÍTÉKOK

18.1. A teljesítési időszakra Megrendelő teljesítési biztosíték címén a számlákból 10 %-ot (Szerződéses Árra vetítve) visszatart (Teljesítési Biztosíték), kivéve ha a Vállalkozási Szerződés másként rendelkezik.

18.2. A Megrendelő jogosult a Teljesítési Biztosíték arányos igénybevételére, tekintet nélkül a Vállalkozó ellenvetésére, a Vállalkozó bármely – a Vállalkozási Szerződés végrehajtása során felmerülő – mulasztása, szerződésszegése esetén. A Megrendelő engedélye alapján a Teljesítési Biztosíték kiváltható bankgaranciával. Amennyiben a Megrendelő engedélyezi a kiváltást, akkor Vállalkozó köteles a Vállalkozási Szerződés létrejöttétől számított legfeljebb 30 napos határidőn belül egy, a Megrendelő által elfogadott banktól származó,feltétlen és visszavonhatatlan bankgaranciát benyújtani Megrendelő részére. A fenti határidő elmulasztása esetén megszűnik a Vállalkozó joga a visszatartás bankgaranciával történő kiváltására.

18.3. Ha a Szerződéses Ár növekszik, a Teljesítési Biztosíték összegét ennek megfelelően – a Vállalkozási Szerződés módosításának dátumától számított 10 napon belül – ki kell egészíteni, illetve a Megrendelő jogosult a különbözetet visszatartás útján érvényesíteni. A teljesítési visszatartást kiváltó bankgaranciának a teljesítés a Vállalkozási Szerződésben rögzített határidejét követő legalább 30. napig érvényesnek kell maradnia. Amennyiben a teljesítési határidő módosul, Vállalkozó a teljesítési visszatartást kiváltó bankgarancia helyett, annak lejárata előtt legalább 15 nappal az új határidőnek megfelelően új, vagy módosított bankgaranciát köteles Megrendelőnek átadni. Amennyiben a Teljesítési Biztosíték szolgáltatása visszatartás útján történik, úgy annak érvényességi idejére a jelen pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

18.4. Az e pontban rögzített bármely kötelezettség nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése súlyos szerződésszegésnek minősül, és megalapozza a Megrendelő azonnali hatályú felmondását. Amennyiben a teljesítés a Vállalkozónak felróható okból meghiúsul, a teljesítési biztosíték teljes összege a Megrendelőt illeti meg. A Vállalkozónak felróható meghiúsulás a Megrendelőt – az előbbiekben rögzítetteknek megfelelően – feljogosítja a teljesítési biztosíték igénybevételére, bankgarancia esetén annak teljes összegének lehívására is. A teljesítési biztosíték a 18.3. pontban foglaltak szerinti igénybevétele nem érinti a Megrendelő meghiúsulási és/vagy az ÁSZF-ben meghatározott bármely más kötbérre vonatkozó jogát, továbbá a Megrendelőt elszámolási kötelezettség az igénybevett teljesítési biztosítékkal kapcsolatban nem terheli.

18.5. Megrendelő jogosult továbbá a Vállalkozóval szembeni késedelmi kötbér igénye érvényesítése iránt a Teljesítési Biztosítékot igénybe venni, bankgarancia esetén a bankgarancia terhére lehívást eszközölni, amennyiben Vállalkozó a Megrendelő írásbeli felhívására a Megrendelő által bejelentett összegű késedelmi kötbért 5 napon belül nem fizeti meg.

18.6. Vállalkozó a Vállalkozási Szerződésben meghatározott időre vonatkozóan vállal jótállást, valamint szavatosságot. A jótállási és szavatossági időszak lejártát követő 60. napig Megrendelő Jótállási és Szavatossági Biztosíték címén – amennyiben a Vállalkozási Szerződés másként nem rendelkezik – a Szerződéses Ár 5-5%-át - visszatartja. Amennyiben hiba kijavítása vagy a dolog, illetve annak egy része kicserélése folytán a szavatossági jog érvényesítésének határideje újból kezdődik, úgy a szavatossági időszak ezen újból kezdődő szavatossági idő elteltével jár le, ez esetben Megrendelő a meghosszabbodó – újra kezdődő – szavatossági idő végéig jogosult a Szerződéses Ár Vállalkozási Szerződésben meghatározott %-át, ennek hiányában 5%-át visszatartani. Ha a Szerződéses Ár növekszik, a Jótállási és Szavatossági Biztosíték összegét ennek megfelelően – a Vállalkozási Szerződés módosításának dátumától számított 5 napon belül – ki kell egészíteni. A Megrendelő jogosult a Jótállási és Szavatossági biztosíték arányos részének igénybevételére, tekintet

nélkül a Vállalkozó ellenvetésére, amennyiben a Vállalkozó bármely jótállás, illetve szavatosság körébe tartozó kötelezettségét nem teljesíti. Amennyiben a Megrendelő a Jótállási és Szavatossági biztosítékot részben vagy egészben igénybe vette, úgy Vállalkozó köteles azt az eredeti összegre kiegészíteni, amely kiegészítést köteles a Megrendelő számlájára, a Megrendelő felhívásától számított 5 napon belül maradéktalanul átutalni. A Jótállási és Szavatossági Biztosíték címen visszatartott összeg a Vállalkozó – jótállási és szavatossági időszakot követő 60. nap után előterjesztett – írásbeli kérelmének kézhezvételét követő 10. munkanapon válik esedékessé, illetve Megrendelő a fenti határidőn belül köteles azzal elszámolni. A Megrendelő engedélye alapján a Jótállási és/vagy Szavatossági Biztosíték kiváltható bankgaranciával. Amennyiben a Megrendelő engedélyezi a kiváltást, akkor Vállalkozó köteles a Megrendelő által elfogadott banktól származó, feltétlen és visszavonhatatlan bankgaranciát benyújtani Megrendelő részére.

18.7. A Jótállási és/vagy Szavatossági visszatartást kiváltó bankgaranciáknak a jótállási és/vagy szavatossági időszak lejártát követő legalább 60. napig érvényesnek kell maradnia. Amennyiben ez a határidő módosul, a bankgaranciát annak lejárata előtt legalább 15 nappal az új határidőnek megfelelően módosítani kell, vagy Megrendelő részére az új határidőnek megfelelő új bankgaranciát kell átadni. Amennyiben a Jótállási és/vagy Szavatossági Biztosíték szolgáltatása visszatartás útján történik, úgy annak érvényességi idejére a jelen pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

18.8. Amennyiben - a Megrendelő engedélye alapján - a Vállalkozó a teljesítési, jótállási vagy szavatossági biztosítékot bankgarancia formájában biztosítja, úgy az egyes biztosítékokra vonatkozó bankgaranciákat az alábbiakban meghatározott határidőn belül köteles a Megrendelőnek átadni:

- Teljesítési biztosíték kiváltására irányuló bankgarancia esetében: a Vállalkozási Szerződés aláírásától számított 30 napon belül,

- Jótállási biztosíték kiváltására irányuló bankgarancia esetén: az eredményes műszaki átadás- átvételtől számított 30 napon belül, de legkésőbb a teljesítési biztosíték érvényességi idejének lejáratát megelőző 15. napon,

- Szavatossági Biztosíték kiváltására irányuló bankgarancia esetében: a jótállási időszak lejáratát megelőző 30 napon belül, de legkésőbb a jótállási biztosíték érvényességi idejének lejáratát megelőző 15. napon,

- Jótállási és/vagy szavatossági kötelezettség fennállása alatt, amennyiben a kötelezettség teljesítésének biztosítékaként nyújtott bankgarancia érvényességi ideje a jótállási és/vagy szavatossági idő alatt jár le, legkésőbb a bankgarancia érvényességi idejének lejártát megelőző 15. napon.

18.9. Amennyiben a Vállalkozó a fenti határidők bármelyikét elmulasztja, vagy a Megrendelő a Vállalkozó teljesítési-, szavatossági-, jótállási kötelezettsége fennállása alatt, e kötelezettséget tekintetében más biztosítékkal nem rendelkezik, úgy Megrendelő – a jelen ÁSZF-ben rögzítettek értelmében – jogosult (marad) a biztosíték visszatartás formájában való érvényesítésére. Továbbá abban az esetben, ha a Vállalkozó a Jótállási Biztosítékot, és/vagy a Szavatossági Biztosítékot kiváltó bankgaranciát nem adja át a fent részletezett határidőben, vagy azokat lejáratuk esetén nem hosszabbítja meg (cseréli ki), szavatossági és/vagy jótállási kötelezettsége fennállásának végső időpontjáig, úgy a Megrendelő – amennyiben erre lehetősége van – a biztosítékot visszatartás formájában érvényesíti, a Vállalkozóval szembeni bármely tartozásából. Megrendelőnek jogosult továbbá a fenti bármely Vállalkozói mulasztás esetén a birtokában lévő teljesítési,- jótállási,- szavatossági bankgarancia teljes mértékben történő lehívására. Amennyiben továbbá a Vállalkozó a jelen pontban meghatározottak szerinti bármelyik határidőt elmulasztja, úgy megszűnik a Vállalkozó joga a teljesítési-, jótállási-, szavatossági visszatartás bankgaranciával történő kiváltására.

Az e pontban rögzített bármely kötelezettség nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése továbbá súlyos szerződésszegésnek minősül, és megalapozza a Megrendelő azonnali hatályú felmondását.

19. A SZERZŐDÉS FELFÜGGESZTÉSE, MEGSZŰNÉSE

19.1. Vállalkozó köteles a Megrendelő utasításai szerint felfüggeszteni a szerződéses munkák egészének, vagy bármely részének előrehaladását, annyi időre és oly módon, ahogy azt a Megrendelő szükségesnek tartja, és köteles az ilyen felfüggesztés folyamán megfelelően védeni és biztosítani a létesítményt, vagy annak érintett részét oly mértékben, ahogyan a Megrendelő véleménye szerint szükséges.

19.2. A jogszabályban és az ÁSZF-ben rögzített eseteken túl a Megrendelő felmondhatja a Vállalkozási Szerződést, ha a Vállalkozónak köztartozása keletkezik. A fenti okból történő felmondás esetén a Vállalkozó a Vállalkozási Szerződés felmondásáig elvégzett munkák megfizetésére tarthat igényt, további költségtérítésre, kártérítésre nem jogosult.

19.3. A Megrendelő ajánlott levél formájában jogosult a Vállalkozási Szerződés felmondására, ha a Építtető a Megrendelővel megkötött szerződését - bármilyen okból - felmondja, vagy a szerződött munkákra, valamint részfeladatok elvégzésére megszűnik az igény, továbbá, ha a Építtető a vállalkozási szerződéstől eláll, vagy az a Építtető és Megrendelő között bármely egyéb módon, bármely okból megszűnik, illetve, ha a Építtető a Vállalkozót alapos okkal, a kivitelezési munkák tapasztalatai alapján elutasítja. A felsorolt esetekben a Vállalkozó a szerződés felmondásáig elvégzett munkák megfizetésére tarthat igényt, további költségtérítésre, kártérítésre nem jogosult.

19.4. Megrendelő jogosult a Vállalkozási Szerződéstől bármikor, indokolási kötelezettség nélkül elállni. Megrendelő elállási jogát a Vállalkozó részére megküldött ajánlott levélben gyakorolhatja. Amennyiben Megrendelő elállási jogát gyakorolja, úgy a Felek kötelesek egymással az elállás Vállalkozó általi kézhezvételének időpontjáig a Vállalkozó által a Vállalkozási Szerződés alapján elvégzett munkával kapcsolatosan - a Vállalkozási Szerződésnek megfelelően - elszámolni. Megrendelő elállása esetén a Vállalkozó részére a Vállalkozási Szerződésből nem teljesített munkarész ÁFA nélküli ellenértéke 3%-ának megfelelő bánatpénzt köteles megfizetni. A jelen pont szerinti bánatpénzen felül Vállalkozó a Megrendelő felé semminemű további kár-, illetve költségigényt nem támaszthat. Nem jogosult a Vállalkozó bánatpénzre, amennyiben az elállás a Vállalkozónak felróható okból, arra való hivatkozással történt.

19.5. A Megrendelő – az előbbiekben rögzített eseteken felül - választása szerint - jogosult a Vállalkozási Szerződés felmondására, illetőleg a Vállalkozási Szerződéstől való elállásra az alábbi esetekben:

- Amennyiben a Vállalkozó a munkálatokat a munkaterület munkavégzésre alkalmas állapotban való átvételétől számított 5 napon belül nem kezdi meg.

- Amennyiben a Vállalkozó neki felróhatóan, az Ütemterv szerinti előrehaladáshoz képest 8 napot meghaladóan késedelembe esik.

- Amennyiben a Vállalkozó a Vállalkozási Szerződés alapján átvett munkaterületen neki felróhatóan 5 napot meghaladóan nem végez tényleges kivitelezési munkát

19.6. A jelen alpontban meghatározott valamennyi esetben a Vállalkozási Szerződés a Vállalkozónak felróhatóan meghiúsultnak tekintendő, és a Vállalkozó meghiúsulási kötbérfizetési kötelezettségét vonja maga után.

19.7. A Felek a Ptk. 6:139. § (1), (2) és (3) bekezdéseinek alkalmazását jogviszonyukban kifejezetten kizárják. A Vállalkozó e jogszabályi rendelkezésekre hivatkozva a munkavégzést nem jogosult felfüggeszteni, illetve nem jogosult a teljesítést (szolgáltatást) megtagadni, továbbá nem jogosult a Ptk. e rendelkezései alapján, illetve azokra hivatkozva a Vállalkozási Szerződéstől elállni.

20. BIZTOSÍTÁS

20.1. Amennyiben a Megrendelő és Építtető közötti szerződés kötelezően így rendelkezik, a Megrendelő a teljes építési projektre kiterjedő - all risk - építés-szerelési és felelősségbiztosítást köt. Az építés-szerelési és felelősségbiztosítás a kivitelezés teljes időtartama alatt – amennyiben a Építtetővel kötött szerződés ezt előírja a szavatossági, illetve jótállási időszak alatt is - végzett tevékenységre vonatkozik, és kiterjed a Megrendelő Vállalkozóira is.

20.2. A 20.1. pontban rögzített esetben a Vállalkozó köteles biztosítási költség címén a teljes Szerződéses Ár Vállalkozási Szerződésben meghatározott %-ának megfelelő összeget a Megrendelő részére megfizetni. Az áthárított biztosítási költségre vonatkozó számlát a Megrendelő a Vállalkozási Szerződés megkötését követően jogosult kiállítani. A számla megfizetésére a Vállalkozó a kiállítás dátumától számított 15 napon belül köteles.

20.3. Amennyiben Vállalkozó a Megrendelő 20.2. pontban rögzítettek szerint kiállított számláját nem egyenlíti ki, Megrendelő jogosult annak – késedelmi kamattal növelt – összegét a Vállalkozó bármely számlájából keletkező esedékes Vállalkozói követelés összegébe beszámítani.

21. MUNKA-, TŰZ- és KÖRNYEZETVÉDELMI RENDELKEZÉSEK

21.1. Vállalkozó olyan technológiákat alkalmaz a kivitelezés során, melyekkel maradéktalanul betartja jelen megállapodás mellékletében levő munka-, tűz és környezetvédelmi jogszabályokat.

21.2. Megrendelő fenntartja magának a jogot, hogy a Vállalkozó minőség,- környezet- munka-, és tűzvédelmi tevékenységét rendszeresen ellenőrizze, és az előírások durva megsértése esetén a szerződést azonnali hatállyal felmondja

21.3. Figyelembe veendő legfontosabb minőség,- környezet-, munka-, és tűzvédelmi jogszabályok:

- 2012. évi CLXXXV. törvény: A hulladékról

- 2000. évi XXV. törvény: A kémiai biztonságról,

- 1997. évi LXXVIII. törvény : Az épített környezet alakításáról és védelméről,

- 1996. évi XXXI. törvény: A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról,

- 1995. évi LVII. törvény: A vízgazdálkodásról

- 1995. évi LIII. törvény: A környezet védelmének általános szabályairól,

- 1993. évi XCIII. törvény: A munkavédelemről (egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MÜM rendelettel),

- 1991. évi XLV. törvény: A mérésügyről,

- 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről,

- 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet: A levegő védelméről,

- 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet: Az építőipari kivitelezési tevékenységről,

- 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet: a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól,

- 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet: az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról,

- 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet: A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól,

- 78/2007. (IV.24.) Korm. rendelet: A környezeti alapnyilvántartásról,

- 245/2006. (XII.5.) Korm. rendelet: Az építési bírság megállapításának részletes szabályairól,

- 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet: az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről,

- 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről,

- 238/2005. (X.25.) Korm. rendelet: Az építésfelügyeleti bírságról,

- 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól,

- 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet: A felszín alatti vizek védelméről,

- 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet: a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről,

- 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet: A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról,

- 140/2001. (VIII.8.) Korm. rendelet: Egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról,

- 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet: A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről,

- 127/1991. (X.9.) Korm. rendelet: A mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról,

- 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet: A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól,

- 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról,

- 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet: Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól,

- 44/2000. (XII.27.) EÜM rendelet: Veszélyes anyagokkal - készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól,

- 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet a kémiai kóroki tényezőkről,

- 54/2021. (XI. 5.) ITM rendelet a közúti közlekedési ágazatban használt gépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról

- 29/2001. (XII.23.) KÖM-GM együttes rendelet: Egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről,

- 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet: A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a

zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról,

- es szabályokról és feltételekről,

- 27/2008. (XII.03.) KvVM-EüM együttes rendelet: A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról,

-16/2008. (VIII.30.) NFGM rendelet: A gépek biztonsági követelményeiről és a megfelelőségük tanúsításáról,

- 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet: Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről,

- 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet: A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről,

- 6/2011. (I. 14.) VM rendelet: A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról,

- 4/2011. (I. 14.) VM rendelet: A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről,

- 72/2013. (VII.18.) VM rendelet: A hulladékjegyzékről.

21.4. Vállalkozó fentiek mellett köteles betartani a vonatkozó valamennyi jogszabályt, melyek előírásainak betartása az időközben bekövetkezett módosításaikkal együtt kötelezőek.

21.5 Vállalkozó köteles a Vállalkozási Szerződés Munka, tűz- és környezetvédelmi követelményekről szóló előírások című mellékletét betartani, illetve betartani.

21.6 Megrendelő az ellenőrzések során jelen ÁSZF-hez csatolt „MUNKA- ÉS TŰZVÉDELMI HIÁNYOSSÁGOK MIATT ÉRVÉNYESÍTHETŐ SZERZŐDÉSSZEGÉSI DÍJAK JEGYZÉKE” tárgyú mellékletben meghatározott szankciókat alkalmazhatja, meghatározott szabályszegések esetén, a Vállalkozó jelen pontban említett mellékletet megismerte, az abban foglaltakat magára nézve kötelezően elfogadta.

22. TITOKTARTÁS

22.1. Megrendelő tudomásul veszi, hogy az ÁSZF előkészítése, megkötése, teljesítése során a Megrendelőre vonatkozó minden információ üzleti titoknak minősül, melynek szándékos, vagy véletlenszerű nyilvánosságra kerülése befolyásolhatja a Megrendelő általános megítélését vagy piaci pozícióit, függetlenül attól, hogy azok rendeltetésszerűen, vagy közvetetten jutottak Vállalkozó tudomására. Az írásos formában keletkező információk minden esetben üzleti titoknak minősülnek.

22.2. Az üzleti titkot Vállalkozó köteles bizalmasan kezelni és Megrendelő előzetes írásos engedélye nélkül harmadik személyekkel - beleértve az alvállalkozókat is - nem közli, kivéve, ha ezt jogszabály hatósági, vagy bírósági rendelkezés írja elő.

22.3. Ha Vállalkozó az üzleti titkot jogosulatlanul szerzi meg, vagy a jogszerűen a tudomásra jutott üzleti tikot a fentiektől eltérően kezeli, illetve Megrendelő írásbeli hozzájárulása nélkül hozza nyilvánosságra vagy teszi hozzáférhetővé, köteles Megrendelő ebből eredő mindennemű kárát megtéríteni, beleértve azokat a károkat is, amelyeket ezzel kapcsolatban a Építtető érvényesít Megrendelővel szemben.

22.4. Az üzleti titokra vonatkozó rendelkezések a Vállalkozási Szerződés hatályának megszűnését követő 5 évig hatályosak.

22.5. Vállalkozó az üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseket köteles a Vállalkozóival szemben is érvényesíteni.

23. SZELLEMI ALKOTÁSOK

23.1. A Felek megállapodnak abban, hogy a Vállalkozó által teljesítéshez kötődő minden a Vállalkozó által megvalósított szellemi alkotásokhoz fűződő jogosultság külön jognyilatkozat nélkül a Megrendelőt illeti meg, ennél fogva területi korlátozás nélküli, határozatlan időtartamra szóló, kizárólagos, harmadik személynek átengedhető, korlátlan felhasználási módra szóló felhasználási jog illeti meg a Megrendelőt a jelen Vállalkozási Szerződés teljesítése során létrejövő szellemi tulajdonra, alkotásokra.

23.2. A Felek rögzítik, hogy a Szerződéses Ár megállapításánál figyelembe vették a szellemi alkotásokra való felhasználási jog átengedését.

24. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

24.1. Vitás esetek nem jogosítják fel a Vállalkozót a munkák leállítására. Amennyiben Vállalkozó a Vállalkozási Szerződés értelmében kiviteli tervek készítésére köteles, úgy azokat a szükséges, de

legalább három példányban átadja a Megrendelőnek, s amennyiben ezek az építkezésen tevékenykedő más, Megrendelő által megbízott Vállalkozók terveit vagy kivitelezését befolyásolják, úgy ezeket még időben úgy kell egyeztetni és elkészíteni, hogy a Megrendelő tervezett építési ütemezése ez által ne módosuljon. A rajzok és tervek igény esetén színes verzióban készítendők. Amennyiben a Megrendelő által beszerzett hatósági engedélyen kívül Vállalkozó szállításaira és teljesítéseire vonatkozóan más hatósági engedélyek is szükségesek, úgy e dokumentációt (a vonatkozó jogszabályok által előírt és a hatóság által megkívánt formában és számban) Vállalkozó köteles Megrendelő számára rendelkezésre bocsátani. E dokumentumok költségét a Szerződéses Ár tartalmazza.

24.2. Vállalkozónak saját tervezése esetén át kell vennie a Megrendelő, vagy az általa kijelölt tervező tervadatait, terv alapadatait. Vállalkozó ugyanakkor köteles a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességét megvizsgálni úgy, hogy ezen ellenőrzési kötelezettség elmulasztásából eredő utólagos változtatások költségei Vállalkozót terhelik. Vállalkozónak az általa készítendő kivitelezési terveket és dokumentációt a saját felelősségére minden érintett szakipari ágazattal egyeztetnie kell, és gondoskodnia kell arról, hogy az egyeztetéssel kapcsolatos igazolások időben rendelkezésre álljanak (munkafolyamatok tervei). Vállalkozót terhelik a Megrendelő azon többletköltségei, amelyek Vállalkozó hibás adataiból és dokumentációiból erednek. Az építkezésen a Vállalkozó, illetve beszállítói által tárolt anyagokért és eszközökért a Megrendelő semmilyen felelősséget nem vállal. Ez érvényes azokra az anyagokra és eszközökre is, amelyeket a Megrendelő bocsátott a Vállalkozó rendelkezésére.

24.3. Cégtáblák és hirdetmények elhelyezése csak a Megrendelő előzetes engedélyével történhet.

24.4. Vállalkozó teljességi nyilatkozat formájában igazolja, hogy nincs köztartozása, nem áll csődeljárás, felszámolási eljárás illetve végelszámolás alatt.

24.5. A helyi lakosok mozgását és az építési terület be- és kijárati közlekedését a Vállalkozó és beszállítói nem akadályozhatják. Várakozási idők és az építkezés menetéből fakadó üzemszünetek költségei nem számolhatók fel, mely vonatkozik az utólagosan hozott hatósági előírásokra (pld. a környékbeli lakókra való tekintettel), valamint a Megrendelőnek a környékbeli lakókkal és más partnerekkel kötött utólagos megállapodásaira is.

24.6. Megrendelő építési tárgyalásain a Vállalkozó felhatalmazott képviselője szükség esetén időbeli korlátozás és külön díjazás nélkül vesz részt.

24.7. Vállalkozó saját szállítási- és kivitelezési feltételei érvénytelenek, melyeket Megrendelőnek

nem kell figyelembe vennie.

24.8. Vállalkozó tudomásul veszi, amennyiben a területen olyan hulladék, építési törmelék, stb. képződik, amelynek elszállításáról a területen lévő valamennyi Vállalkozó elzárkózik azt a Megrendelő elszállítja, a költségét beszámítással levonja a területen dolgozó Vállalkozók esedékes számlájából teljesítésük arányában.

24.9. A Felek egymáshoz intézett nyilatkozataikat írásban, a másik Fél székhelyére címezve, ajánlott, tértivevényes levél és telefax útján teszik meg. Felek egymásnak küldött értesítései a kézbesítéssel lépnek hatályba. A Vállalkozási Szerződésben megadott – címváltozás esetén az írásbeli értesítésben meghatározott – címre tértivevényes, ajánlott levélben küldött értesítések a feladástól számított legkésőbb 15 nap múlva kézbesítettnek tekintendők. A szóban megtett nyilatkozatokat haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni. A nem jogosulttól származó nyilatkozatot meg nem tettnek kell tekinteni, kivéve, ha azt haladéktalanul az arra jogosult írásban megerősíti, vagy a

nyilatkozat, bejelentés a másik Felet kár bekövetkezésének veszélyére figyelmezteti, kárenyhítésével kapcsolatos. A Felek helyszíni képviselői írásbeli nyilatkozataikat az építési napló útján teszik meg.

24.10. Vállalkozó köteles haladéktalanul értesíteni a Megrendelőt az igénybe vett alvállalkozóiról, illetve az ezeket érintő változásokról, továbbá a munkaterületen történt munkaügyi hatósági ellenőrzésről.

25. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25.1. A jelen Vállalkozási Szerződés előírásainak kiegészítése, megváltoztatása csak akkor terjed ki a Felekre, ha a Felek azt írásban megerősítik.

25.2. Vállalkozó kijelenti és jelen ÁSZF aláírásával is elismeri, hogy a fenti általános szerződési feltételeket teljes terjedelemben megismerte, azokkal teljes mértékben egyetért, azokat elfogadja, és magára nézve kötelezőnek ismeri el.

25.3. A Felek kijelentik, hogy rendelkeznek a Vállalkozási Szerződés és az ÁSZF aláírásához szükséges jog- és cselekvőképességgel, továbbá nem állnak csőd-, felszámolási-, végelszámolási eljárás alatt, és nincs egy éven túl lejárt köztartozásuk. A Felek kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben e feltételekben változás áll be, azt három munkanapon belül a másik fél tudomására hozza.

25.4. Ha az ÁSZF bármely része jogi vagy szakmai szempontból érvénytelen, vagy végrehajthatatlan, vagy ilyenné válik, ez nem érinti az ÁSZF többi részének érvényességét. Ebben az esetben a Felek kötelesek az ÁSZF módosítással az érvénytelen rendelkezések helyett az eredeti szerződéses akaratukkal és az ÁSZF többi részében foglaltakkal összhangban levő érvényes rendelkezéseket elfogadni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor a Vállalkozási Szerződés végrehajtása során értelmezési, szabályozási hézagra derül fény.

25.5. A Felek a vitás jogi és szakmai kérdéseket elsősorban békés úton rendezik.

25.6. Ha a Felek között akár a Vállalkozási Szerződés értelmezésével, akár a kivitelezéssel kapcsolatban a kivitelezés során vagy azt követően a műszaki átadás-átvétel lezárásáig bármely nézeteltérés (vita) keletkezik, ezt döntés céljából a Megrendelő és a Vállalkozó erre kijelölt (meghatalmazott) képviselői elé kell terjeszteni.

25.7 A Felek mediátori közreműködést vitájuk rendezése érdekében nem vesznek igénybe, jogvitájukat sem eseti, sem választottbíróság elé nem utalják. A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen Szerződés alapján felmerülő vitákat elsődlegesen egyeztetés útján kísérlik meg rendezni. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a Felek a Polgári Perrendtartásról szóló 2016 évi CXXX. törvény általános hatásköri és illetékességi szabályai szerint járnak el.

2F-BAU Építőipari és Kereskedelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

(0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xxxx 0)

Melléklet: Munka-,tűz- és környezetvédelmi követelmények

1. Munkavédelem

Vállalkozó feladata az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek munkaterületen történő megvalósítása. A jelenleg hatályos, betartandó főbb jogszabályok:

📋 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről – Mvt.

📋 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a Mvt végrehajtásáról – Vhr.

📋 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról

📋 143/2004. (XII.22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról

📋 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről

📋 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi

követelményeinek minimális szintjéről

📋 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet - az építőipari kivitelezési tevékenységről

📋 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről

📋 10/2016 (IV.5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és az egészségügyi

követelmények minimális szintjéről

📋 25/1998. (XII.27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről

📋 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi

jelzésekről

📋 33/1998. (VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatról és véleményezésről

Előbbiekre tekintettel:

1.1 Építési kivitelezési munkahelyen csak olyan munkavállaló alkalmazható, aki rendelkezik munkaszerződéssel, a munkavégzéshez szükséges szakképzettséggel, egészségügyi alkalmassággal, valamint ismeri és betartja a munkabiztonsági követelményeket.

1.2 Vállalkozó köteles gondoskodni az általa foglalkoztatott munkavállalók oktatásáról, irányításáról, ellenőrzéséről a munkáltatói kötelezettsége alapján. Az adott kivitelezési munkára vonatkozó munkavédelmi oktatás tematikájának és a jelenléti ívének másolatát Építtető és Megrendelő felé át kell adni.

1.3 A kivitelezési munka csak akkor végezhető, ha a munka helyszíni irányításával megbízott személy (továbbiakban: munkavezető) a munkaterületen tartózkodik.

1.4 A munkavezetőnek ismerni kell a Építtető építésvezetőjének, (vagy művezetőjének) nevét, elérhetőségét. A munkavezetőnek a műszaki ellenőr által adott utasítást köteles végrehajtani, de a végrehajtás megkezdése előtt a megbízó építésvezetőjének ezt azonnal jeleznie kell.

1.5 Az építési naplót naprakészen kell vezetni.

1.6 Az adott kivitelezési tevékenységre munkabiztonsági kockázatértékelést kell készíteni.

1.7 Munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközökkel Vállalkozó látja el munkavállalóit, és felelősséggel tartozik a védőeszközök védőképességének-, valamint a védőeszköz rendeltetésszerű használatának ellenőrzéséért. Az építési területen a védősisak és a jó láthatósági mellény viselése kötelező! Az egyéni védőeszközök átadás-átvételét igazolni kell.

1.8 Amennyiben a munkavégzés során leesés (vagy beesés) veszélye áll fenn, megfelelő kollektív védelmet (állvány, védőkorlát, lefedés) vagy egyéni védőeszközt (zuhanásgátló heveder, energiaelnyelő és csatlakozó) kell biztosítani! Kikötés esetén a kikötési pontot az építésvezetőnek kell meghatározni.

1.9 Építési kivitelezési munkaterületen Vállalkozó csak olyan gépeket, berendezéseket tarthat és használhat, amelyek megfelelnek a munkabiztonsági követelményeknek. Az építőipari kivitelezés során olyan technológiai munkafolyamatot alkalmazhatnak, amely az egészséget nem veszélyezteti, és a biztonságos munkavégzés feltételét kielégíti. A gépek kezelési- karbantartási utasításait, biztonsági felülvizsgálati dokumentumait és a kezelői jogosultságot igazoló okmányokat a helyszínen kell tartani.

1.10 A gépek biztonságos üzemeltetéshez szükséges műszaki feltételekről, az üzemeltetés jogszerűségének biztosításáról Vállalkozónak folyamatosan gondoskodnia kell.

1.11 Emelőgép igénybevétele esetén a Vállalkozónak kell gondoskodni darukötöző-irányító személyről az Emelőgép Biztonsági Szabályzatában előírtak figyelembevételével, ennek a személynek a nevét és a jogosultságát tanúsító okmány másolatát a Építtető építésvezetőjének le kell adni.

1.12 Gépek karbantartása során keletkezett veszélyes hulladékok gyűjtéséről, ártalmatlaníttatásáról Vállalkozó gondoskodik a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján.

1.13 Amennyiben földmunkák végzése közben veszélyes anyag vagy hulladék jut a felszínre, a szennyezett talajról haladéktalanul értesíteni kell Építtető és Megrendelő képviselőjét, aki a környezetvédelmi megbízott bevonásával dönt a további teendőkről.

1.14 A munkahelyen munkavégzés során fellépő munkavállalókat veszélyeztető helyzeteket (pl. közüzemi vezeték átvágás, gázömlés), majdnem baleseteket, üzemi és munkabalesetet Vállalkozó köteles azonnal jelenteni a Építtető építésvezetőjének. A munkabaleset kivizsgálásában részt vesz a Építtető munkabiztonsági szakembere, ezért a vizsgálat helyét és idejét a Építtető és Megrendelő felé haladéktalanul közölni kell. A vizsgálat befejezéséig a baleset helyszínét – lehetőség szerint – megváltoztatni tilos!

2. Környezetvédelem

2.1. Veszélyes anyagok és készítmények

A veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozóan az alábbi jogszabályok irányadóak:

📋 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról – Kbt.

📋 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

Előbbiek alapján:

2.1.1. A veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel végzett mindennemű tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a helyszínen rendelkezésre áll az adott anyag Biztonsági adatlapja.

2.1.2. A tárolás, anyagmozgatás, felhasználás során a Biztonsági adatlap által előírtakat maradéktalanul be kell tartani, hogy kiporzás, elfolyás, stb. ne következhessen be.

2.1.3. A felhasználás során keletkező hulladékok (üres göngyölegek, csomagolóanyagok, stb.) veszélyességére vonatkozóan a Biztonsági adatlap nyújt információt. A hulladékok további gyűjtésével kapcsolatosan lásd: 2.2 pont.

2.1.4. Megrendelő köteles az általa felhasznált vegyi anyagok Biztonsági adatlapjait Építtetőnek bemutatni, annak másolati példányát – Építtető kérésére – átadni.

2.1.5. Megrendelő köteles bemutatni Építtetőnek a veszélyes anyagok, készítmények ÁNTSZ-nek történő bejelentését [13. számú melléklet a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelethez], illetve ezek visszaigazolását.

2.1.6. Megrendelő köteles bemutatni Építtetőnek a tevékenysége során alkalmazott veszélyes anyagokra és készítményekre vonatkozó kémiai kockázatbecslést.

2.1.7. A felhasználás során keletkező hulladékok (üres göngyölegek, csomagolóanyagok, stb.) veszélyességére vonatkozóan a Biztonsági adatlap által leírtak alapján kell eljárni. A hulladékok további gyűjtésével és egyéb kötelezettségekkel kapcsolatosan lásd jelen szerződésmelléklet 2.2. pontját.

2.1.8. Eredetileg veszélyes anyaghoz/készítményhez gyártott csomagolóeszköz semmilyen körülmények között nem használható élelmiszer tárolására, valamint eredetileg élelmiszerekhez gyártott csomagolóeszköz veszélyes anyag/készítmény tárolására nem használható.

2.2. Hulladékok, veszélyes hulladékok

A hulladékokkal illetve veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozóan az alábbi jogszabályok irányadóak:

📋 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

📋 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékokról (Hgt.)

📋 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

📋 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és

adatszolgáltatási kötelezettségekről

📋 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről

📋 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének

részletes szabályairól Előbbiek alapján:

2.2.1. Valamennyi keletkező hulladéknak gyűjtő edényzetet, konténert és/vagy munkahelyi

gyűjtőhelyet kell kijelölni.

2.2.2. A keletkező veszélyes hulladékok is közvetlenül a keletkezés helyén gyűjthetők, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben. A gyűjtő edényzetet feliratozni kell a vonatkozó jogszabályok szerint.

2.2.3. Valamennyi hulladékról nyilvántartás kell vezetni a vonatkozó jogszabályok szerinti

adattartalommal.

2.2.4. Megrendelő a hulladékok elszállítására és ártalmatlanítására (kezelésére) csak környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező cégnek adhat megbízást.

2.2.5. A jelen szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység befejezését követően a tevékenység során keletkezett hulladékokról el kell készíteni az Építési/bontási hulladék nyilvántartó lapot.

2.2.6. A keletkezett hulladékokról a tárgyévet (a bejelentés vonatkozási évét) követő év március

1.-ig adatot kell szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára.

2.2.7. A gépekből származó esetleges olaj, kenőanyag elcsöpögések, kisebb szennyezések elhárítása érdekében a helyszínen kármentő eszközöket kell biztosítani: felitató anyag, vödör, lapát, alkalmas gyűjtő edényzet, stb.

2.2.8. A földmunkák során észlelt talajszennyeződéseket az észlelőnek azonnal jelenteni kell a közvetlen felettesének vagy az építésvezetőnek.

2.3. Zaj- és rezgésvédelem

A gépek, berendezések üzemeltetésénél biztosítani kell, hogy a vonatkozó zajvédelmi szabályok által támasztott határértékeket ne lépjék túl. Vonatkozó jogszabályok:

📋 284/2007. (X.29) Korm. rend. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

📋 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rend. Egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról

📋 27/2008. (XII. 03.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj és rezgésterhelési

határértékek megállapításáról

A konkrét betartandó határértékeket e rendelet 2. sz. melléklete („Építőipari kivitelezési tevékenységből származó zajterhelési határértékei zajtól védendő területeken”) tartalmazza.

A munkavállalókat érő zaj- és rezgésexpozíciós előírásokat az alábbi jogszabályok tartalmazzák:

📋 66/2005. (XII.22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről

📋 22/2005. (VI.24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó

minimális munkabiztonsági követelményekről

2.4. Környezeti veszélyhelyzet

A Megrendelő tevékenysége során használt veszélyes anyagok, készítmények környezetbe kerülését meg kell akadályozni, különös tekintettel a talajba, élővízbe jutását. Amennyiben valamelyik veszélyes készítmény mégis élővízbe jutna, értesíteni kell a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget. A kárelhárítást az érintett anyag/készítmény biztonsági adatlapja szerint („Óvintézkedés baleset esetén”) kell megkezdeni, egyúttal értesíteni kell Építtető képviselőjét is.

Amennyiben a talaj szennyeződik, a folyadékot könnyen megkötő anyaggal (pl. homok, fűrészpor) kell felitatni. Az így keletkezett hulladékot úgy kell kezelni, mint az eredeti anyag hulladékát.

Tűz esetén a 3. xxxxxxx foglaltak szerint kell eljárni.

3. Tűzvédelem

A tűz elleni védekezéssel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozóan irányadó jogszabályok:

📋 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

(Ttv.)

📋 54/2014. (XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

📋 45/2011. (XII.07.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól

📋 259/2011. (XII. 07.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről,

a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és baleset-biztosításáról

Megrendelő köteles kidolgozni egy, a projektre vonatkozó Tűzvédelmi Szabályzatot és köteles az ott előírtakat maradéktalanul betartani, így többek között a tűzvédelmi oktatásra, a gázpalackok kezelésére, tárolására és szállítására, tűzvédelmi használati szabályokra vonatkozó tűzvédelmi szabályokat.

A jogszabályban előírt tevékenységet (pl. hegesztést) csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezhet, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó engedély birtokában.

A tűzveszélyes tevékenység végzéséhez engedély kiadása a munkát elrendelő felelős vezető – építésvezető feladata, melyet a megbízóval egyeztetni kell.

Tűzvédelmi eszköz kiviteli területen való készenlétben tartásáért a Megrendelő felel.

4. A munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelemi előírások be nem tartásának következményei

4.1 Megrendelő hibájából –súlyos szabálytalanság miatt- a Építtető részére kirótt és vele szemben alkalmazott szankciók esetén Megrendelőt kártérítési kötelezettség terheli.

4.2 Súlyosnak minősülő munkavédelmi, környezetvédelmi, valamint tűzvédelmi vonatkozású szabálytalanságok, melyek miatt a megbízó szankciók alkalmazását jelentheti be, a következők:

4.2.1 dohányzási, tűzgyújtási tilalom megszegése;

4.2.2 társaság területén alkohol fogyasztása;

4.2.3 alkoholos befolyásoltság alatti munkavégzés;

4.2.4 nem megfelelő szakképzettségű, vagy biztonság-technikailag nem kioktatott személy foglalkoztatása;

4.2.5 munkabiztonsági szempontból nem megfelelő gépek, berendezések, eszközök használata, területen való tárolása;

4.2.6 hiányos, vagy nem megfelelő egyéni védőfelszerelés biztosítása, vagy védőfelszerelés hiánya;

4.2.7 tiltott területen való közlekedés, vagy tartózkodás;

4.2.8 vagyon elleni cselekmény;

4.2.9 veszélyes anyag és veszélyes hulladék tárolásával, kezelésével kapcsolatos szabályok be nem

tartása;

4.2.10 környezetszennyezés.

Budapest, ………………………………..

…………………………….. Megrendelő …………………………………… Vállalkozó

Melléklet

FOGLALKOZTATÁSSAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNY-, ÉS SZANKCIÓRENDSZER

PREAMBULUM

Megrendelő kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az irányadó foglalkoztatási szabályoknak a legteljesebb mértékben megfeleljen. Elkötelezett abban, hogy a szerződéses kapcsolatain keresztül a foglalkoztatási szabályok érvényesítésülését, a súlyos munkaügyi szabálytalanságok visszaszorítását segítse, az ágazati szintű foglalkoztatási kultúra-váltást előmozdítsa.

1. VÁLLALKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEI

1.1 A munkaterületen csak olyan munkavállaló foglalkoztatható, akinek a munkaviszonya rendezett, így érvényes munkaviszonnyal, társadalombiztosítással és adókártyával rendelkezik. Vállalkozó vállalja, hogy gondosan betartja az alkalmazandó foglalkoztatási jogszabályokat, valamint megfizeti a foglalkoztatással járó közterheket.

1.2 Vállalkozó köteles a munkaviszonnyal kapcsolatos törvényes kellékek, így a munkaszerződés, bejelentés, munkavállalási engedély másolatát a munkavégzés helyszínén tartani és azokat Megrendelőnek, Építtetőnek, illetve bármely ellenőrzésre jogosult hatóságnak igény esetén bemutatni.

1.3 A munkaügyi dokumentumokat úgy kell tárolni, hogy azok ellenőrzés során teljes körűen, naprakészen, késedelem nélkül, a munkavégzés helyszínén hozzáférhetők legyenek (pl. munkavállalónál, konténerben, szállítójárműben stb.).

1.4 Vállalkozó felelős az adatkezelési szabályok betartásáért, így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben foglaltak megtartásáért. Amennyiben jelen mellékletben foglalt valamely feltétel teljesüléséhez harmadik személy hozzájárulása szükséges, úgy Vállalkozó köteles az érintett személyek hozzájárulását megszerezni. Xxxxxxxx személy hozzájárulásának hiánya nem akadályozhatja Megrendelő illetve Építtető ellenőrzési jogainak gyakorlását. Ebben az esetben az irat tartalmának megismerését az adatvédelmi jogszabályok megtartásával – adott esetben az adatvédelemmel érintett szövegrész eltakarásával - kell biztosítani. Az ellenőrzés során a Megrendelő jogszerűen vélelmezi, hogy a Vállalkozó rendelkezik minden szükséges felhatalmazással, amely az irat tartalmának megismeréséhez és az ellenőrzés lebonyolításához szükséges. Ennek hiányából eredő következmények Vállalkozót terhelik.

1.5 Vállalkozó köteles biztosítani a Megrendelő számára, hogy bármely időpontban az ellenőrzési jogát gyakorolhassa, ennek keretében a munkavégzés helyszínén megtekinthesse és megvizsgálhassa a foglalkoztatás körülményeit. Vállalkozó köteles együttműködni az ellenőrzés során.

1.6 Vállalkozó köteles haladéktalanul értesíteni a Megrendelőt az igénybe vett alvállalkozóiról, illetve az ezeket érintő változásokról, továbbá a munkaterületen történt munkaügyi hatósági ellenőrzésről.

1.7 A Felek kifejezetten rögzítik, hogy amennyiben Vállalkozó további alvállalkozó(ka)t von be, akkor Vállalkozó e mellékletben meghatározott követelményeket saját alvállalkozóira vonatkozóan is köteles biztosítani. Ennek elmulasztásáért Vállalkozót terheli mindennemű felelősség. Amennyiben ellenőrzés eredményeként valamely foglalkoztató személye nem állapítható meg az 1.1 és 1.2 pont vonatkozásában - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók foglalkoztatója a Vállalkozó.

2. ÉPÍTTETŐ ÉS MEGRENDELŐ MUNKAÜGYI VIZSGÁLÓ JOGOSULTSÁGAI

2.1 Az ellenőrzést a Építtető, illetve a Megrendelő által kiállított megbízólevél alapján munkaügyi vizsgáló végzi. A munkaügyi vizsgáló az ellenőrzés során jogosult vizsgálni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírások teljesítését.

2.2 Vállalkozó köteles munkavállalóját, és/vagy vele szerződéses kapcsolatban lévő bármely más személyt haladéktalanul eltávolítani és másik, a Megrendelő által jóváhagyott személlyel pótolni, ha a munkaügyi vizsgáló ellenőrzése során megállapítja, hogy az e mellékletből fakadó foglalkoztatási követelményeknek nem felel meg.

3. JOGKÖVETKEZMÉNYEK

3.1 A belépőkártya visszavétele, munkaterületről történő kiutasítás

A munkaügyi vizsgáló jogosult a jelen mellékletben leírtaknak megfelelni nem tudó dolgozókat (vállalkozókat) a rendszeresített belépőkártya egyidejű visszavételével, jegyzőkönyv felvétele mellett a munkaterületről haladéktalanul kiutasítani. A kiutasított személyek beléptetését a munkaterületre az őrszolgálat jogosult megtagadni, ennek következményei (késedelem, költség, kártérítés, stb.) Vállalkozót terhelik.

3.2 Kötbér

Ha a Vállalkozó Megrendelő felhívására a jelen mellékletben meghatározott feltételek teljesülését nem tudja igazolni, az a Vállalkozó szerződésszegésének minősül, és a jelen pont szerinti kötbérösszegre jogosult azzal, hogy a kötbért meghaladó kárát is érvényesítheti. Szerződésszegés esetén a Vállalkozó kötbért köteles fizetni a Megrendelőnek, melynek mértéke szerződésszegésenként 500.000,- Ft, azaz ötszázezer forint, mely esetenként egy főt meghaladóan minden egyes jogsértéssel érintett személy után további 20.000,- Ft azaz ötezer forinttal emelkedik.

Vállalkozó a jelen melléklet aláírásával a fentieket elfogadja és hozzájárul, hogy a foglalkoztatási szabályok megsértése miatt felszámított kötbér összegét a Megrendelő beszámítása a Vállalkozó esedékes számlájának kifizetésekor.

3.3 Felmondás

Felek rögzítik, hogy a foglalkoztatási szabályok megszegését súlyos szerződésszegésnek tekintik. A foglalkoztatási szabályok megszegése esetén Megrendelő jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani, továbbá bármely, a jelen mellékletben foglalt rendelkezés megsértéséből eredően felmerült anyagi és erkölcsi kárát Megrendelő jogosult Vállalkozóval szemben érvényesíteni.

Kelt.: ……………………………..

…………………………...	………………………………..
Megrendelő	Vállalkozó