A MÁV ZRT. TULAJDONÁBAN, ILLETVE VAGYONKEZELÉSÉBEN ÁLLÓ EGYES INGATLANOK VAGYONBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSE




A MÁV ZRT. TULAJDONÁBAN, ILLETVE VAGYONKEZELÉSÉBEN ÁLLÓ EGYES INGATLANOK VAGYONBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSE



amely létrejött egyrészről a

MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Képviseletében eljár: Xxxxx Xxxxx elnök-vezérigazgató

Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00-00.

Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00-00.

Cégbíróság és cégj. szám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 00-00-000000

Adószám: 10856417-2-44

KSH besorolási szám: 10856417-5221-114-01

Számlaszám: K&H Bank Zrt. 10200971-21508668-00000000

Számlázási név: MÁV Zrt. 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 54-60.

Számlázási levelezési cím: MÁV Zrt. 1426 Budapest, Pf. 24.

mint biztosított, a továbbiakban: Biztosított vagy MÁV Zrt.;


másrészről

Cégnév:

Képviseletében eljár:

Székhely:

Levelezési cím:

Cégbíróság és cégj. szám: Fővárosi Cégbíróság, Cg. 01

Adószám:

KSH besorolási szám:

Számlaszám és számlavezető pénzintézet:

Számlázási cím:

mint biztosító, a továbbiakban: Biztosító vagy …… Biztosító Zrt., együttes említésük esetén: Szerződő Felek között alulírott napon és helyen az alábbi feltételek mellett.


Előzmények

  1. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (székhely: 1133 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., továbbiakban: MNV Zrt.) jogelődje, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a MÁV Zrt.-vel 2001.09.07-én Vagyonkezelési szerződést kötött a Magyar Állam tulajdonában álló egyes eszközök (kincstári vagyonelemek) vagyonkezelése tárgyában (továbbiakban: Vagyonkezelési szerződés). A többször módosított Vagyonkezelési szerződés 6.4. pontja szerint a MÁV Zrt. mint vagyonkezelő a kezelt kincstári vagyonelemeket köteles az elháríthatatlan külső ok következtében keletkezett károk esetére biztosítani.

  2. A jelen biztosítási szerződés ( a továbbiakban: Szerződés) – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a részvételi felhívás megküldésének napján hatályos, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő eljárásokra vonatkozó, tárgyalásos eljárás eredményeképpen jön létre. Az eljárásban nyertes ajánlattevője a …….. Biztosító Zrt. lett, amelynek eredményeként jelen all risks típusú vagyonbiztosítási Szerződés kerül megkötésre Szerződő Felek között a Magyar Állam tulajdonában és a Biztosított vagyonkezelésében, valamint a Biztosított tulajdonában álló egyes épületek biztosítási fedezete érdekében.





A biztosítás tárgya

  1. A Biztosító a biztosítási díj ellenében „all risks” típusú vagyonbiztosítási szolgáltatást nyújt, amelyre vonatkozóan Szerződő Felek jelen Szerződést kötik. Valamennyi szabályt jelen Szerződés tartalmaz, általános szerződési feltétel (szabályzat) nem kerül alkalmazásra.

  2. A Biztosító a Szerződés alapján biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított vagyontárgyakat ért biztosítási esemény bekövetkezte esetén a Szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatásokat teljesíti.

  3. A Szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak - épületek, beleértve a beépített épületgépészeti gépeket, berendezéseket (pl. vagyonvédelmi berendezés, telefonközpont, elektromos kábelek) és nem beleértve a vasúti pálya létesítményeit – (továbbiakban: vagyontárgyak) egyedi azonosítására alkalmas adatait a 1. sz. melléklet tartalmazza.

A Szerződés alanyai

  1. A Szerződés szerződője és biztosítottja a MÁV Zrt.

  2. A Szerződés biztosítója a …….. Biztosító Zrt., viszontbiztosítója a ….* A viszontbiztosító személyének változását szerződő felek nem tekintik szerződésmódosításnak, amennyiben az egyéb szerződéses feltételek – különösen a biztosítási díj képzésére vonatkozó feltételek - változatlanul maradnak. A viszontbiztosító személyének módosítását a Biztosító a Biztosított részére megküldött írásbeli nyilatkozattal jelenti le a változást követő 30 napon belül

  3. A biztosítás kedvezményezettje a Magyar Állam tulajdonában és a MÁV Zrt. vagyonkezelésében álló vagyontárgyak esetében az MNV Zrt.

A Szerződés tartama és időbeli hatálya

  1. A Szerződés a szerződéskötést követő napon lép hatályba, amely a kockázatviselés kezdőnapja, és 24 hónap határozott időtartamra jön létre..

  2. A biztosítási időszak egy naptári év hosszúságú. Egy teljes (nem tört) biztosítási időszak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával, utolsó napja a következő biztosítási évforduló napját megelőző nap.

  3. Az időpontok számításánál a Biztosított székhelye szerinti idő (CET) alkalmazandó, és a napokban meghatározott időtartam 00:00 órakor kezdődik és 24:00 órakor ér véget.

  4. A biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdőnapjával megegyező nap.

  5. A biztosítás a Biztosító kockázatviselési időtartama alatt bekövetkezett károkra terjed ki.

A kockázatviselés kezdete, kötvényesítés

  1. A fedezetről a Szerződés hatálybalépésétől számított 15 napon belül kötvényt (fedezetigazolást) ad át a Biztosítottnak a Biztosító. A Biztosító a Biztosított kérésére 5 munkanapon belül a kötvényből további példányokat állít ki.

  2. A Biztosító a fedezetigazolást legalább az alábbi tartalommal állítja ki:

    • felek adatai,

    • vagyontárgyak megjelölése,

    • kockázatviselés helye, ideje,

    • biztosítási összeg,

    • önrész

    • limitek,

    • éves díj.

  3. A fedezetigazolás tartalma a Szerződés feltételeitől nem térhet el. Eltérés esetén a Szerződés tartalma az irányadó.

A kockázatviselés területi hatálya

  1. A biztosítási fedezet a Magyarországon, a Szerződés 1. sz. mellékletében meghatározott kockázatviselési helyeken bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.

A biztosítható vagyontárgyak és költségek

  1. A Szerződés alapján a biztosított vagyontárgyak a Szerződés 5. pontja szerinti, Biztosított által a Szerződés 1. sz. mellékletében megjelölt és a Biztosító részére bejelentett vagyontárgyak.

  2. Az egyes kockázatviselési helyekre vonatkozó biztosítási összegek (vagyonértékek), valamint az egyes vagyontárgyakra vagy vagyoncsoportokra megállapított biztosítási összegek egymástól függetlenek.

Műemléki jellegű vagyontárgyak károsodása esetén a térítés egy minőségi másolat elkészítésének költségeire terjed ki.

  1. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét a Biztosított határozza meg biztosítási időszakonként és kockázatviselési helyenként. Biztosított a biztosítási összeg időszakonkénti és eseti felülvizsgálatára jogosult.

A károkkal kapcsolatos költségeket a Biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha a Szerződésben azokra külön biztosítási összeg került meghatározásra.

  1. Nem biztosítottak a biztosított vagyontárgyaktól elkülönített tartozékok, kivéve az 5. pont szerinti beépített épületgépészeti gépeket, berendezéseket.

  2. A Biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt biztosított költségeket a Szerződésben megjelölt biztosítási összegig. A biztosított költségek biztosítási összege a biztosítási időszak folyamán várhatóan bekövetkező káreseményekkel összefüggésben felmerülő, a Biztosított által becsléssel meghatározott legmagasabb összege.

  3. A Szerződés hatálya alá bevont vagyontárgyak körét és biztosítási összegét a Biztosított megváltoztathatja a Szerződés 25. és 26. pontjában foglaltak szerint.

  4. A Biztosított jogosult a Biztosítóhoz intézett egyoldalú nyilatkozattal a Szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körét, illetve azok biztosítási összegét megnövelni a Szerződés hatálya alatt bármikor, legfeljebb a Szerződés aláírásakor fedezetbe vont mennyiség 30%-a, de nem több, mint 210 Mrd Ft erejéig a biztosítási összeg karbantartása és a biztosított eszközök cseréje, illetve újabb eszközök szükség szerinti bevonása érdekében, figyelemmel a MÁV Zrt vagyonkezelői tevékenységéből is adódó változások lekövetésének szükségességére. A kockázatviselés kezdete a Biztosítóhoz való bejelentést követő nap 0 órája. A biztosítási díj a változás napjától arányosan kerül meghatározásra.

Szerződő Felek rögzítik, hogy az 1. sz. melléklet jelen pont szerinti módosítása nem jelenti a Szerződés Kbt. 141. §-a szerinti módosítását, figyelemmel a közbeszerzési eljárás becsült értékére.

  1. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés aláírásakor fedezetbe vont vagyontárgy(ak) Szerződés hatálya alóli kivonása, illetve a biztosítási összeg(ek) csökkentése az alábbi esetekben lehetséges legfeljebb 110 Mrd Ft-ig a Biztosított Biztosító részére megküldött írásbeli nyilatkozattal történő lejelentés útján:

    • vagyontárgy(ak) Biztosított vagy MNV Zrt. általi elidegenítése (tulajdonváltozás),

    • vagyontárgy(ak) bérbe adása

    • érdekmúlás (így különösen vagyonkezelési jog megváltozása vagy totálkár),

    • selejtezés, bontás

    • épület felújítása (a Biztosított döntésétől függően a felújítás idejére).

A vagyontárgy(ak) – fent felsorolt okokból történő - kivonását, illetve a biztosítási összeg(ek) – fent felsorolt okokból történő - csökkenését Szerződő Felek nem tekintik szerződésmódosításnak, amennyiben az egyéb szerződéses feltételek – különösen a biztosítási díj képzésére vonatkozó feltételek - változatlanul maradnak. A kockázatviselés vége a Biztosítóhoz való bejelentésben meghatározott időpont. A biztosítási díj a változással érintett vagyontárgyak biztosítási összegé(eik)re és időtartamra tekintettel arányosan állapítandó meg. A biztosítási díj a változás napjától arányosan kerül meghatározásra.

  1. Fentieken kívül a szerződésszintű biztosítási összeg csökkentésére közös megegyezéssel történő szerződésmódosítással kerülhet sor a Kbt. 141. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően, oly módon, hogy a Szerződő módosító javaslatát a Biztosító a Szerződés aláírásakor fedezetbe vont mennyiség 30%-a, de nem több, mint 110 Mrd Ft-ig történő csökkentése esetén csak különösen indokolt esetben utasíthatja el, pl. amennyiben a biztosított az 1. sz. mellékletben feltüntetett négyzetméter árakat több mint 10%-kal csökkenti. A szerződés-módosítási formanyomtatványt a 2. sz. melléklet tartalmazza.

  2. Szerződő Felek jogosultak a Kbt. 141. §-ának figyelembevételével a Szerződést írásban módosítani. A szerződés-módosítás körébe nem tartoznak különösen a 25 - 26. pont szerinti esetek.

  3. Amennyiben a biztosítási összeg csökkenés bármely okból eléri a 30 %-ot, illetve a biztosítási összeg csökkenés eredményeképpen a biztosított összvagyonérték 110 Mrd Ft alá csökken, bármely fél a szerződést rendkívüli felmondással megszüntetheti a 79. pont szerint.

  4. A Biztosított a Szerződésben biztosítási összeget határozhat meg a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan indokoltan felmerülő alábbi költségek fedezetére:

a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy/ak elszállításával, ideiglenes fedéssel, dúcolással, állványozással, ideiglenes közműlétesítéssel, továbbá a szükséges kényszer-kitelepítéssel vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merülnek fel;

b) mentési, oltási költségek;

c) bontási, romeltakarítási, maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok elhelyezési, megsemmisítési költségeinek kivételével;

d) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, valamint ténymegállapítási költségek;

e) tervezői, szakértői és lebonyolítási költségek, melyek az a), b), c), d) pontokban felsorolt tevékenységekhez szükségesek;

f) a helyreállítás alatt a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei, a visszatérülő anyagok visszavételezési értékének levonásával;

g) a közművek, közüzemi berendezések, közutak – az a), b), c) pontokban felsorolt tevékenységek során szükséges – rombolási kárainak helyreállítási költségei, ha ezek jogszabálynál fogva a Biztosítottat terhelik.

  1. A többletköltség nem lehet több mint a dologi kár nyomán megállapított szolgáltatás összege káreseményenként.

Biztosítási összeg

  1. A vagyontárgyak biztosítása a Szerződésben az 1. sz. mellékletében tételesen felsorolva, az egyes vagyontárgyakra külön-külön megjelölt biztosítási összegekkel történik.

  2. A vagyontárgyakra megállapított biztosítási összegek egymástól függetlenek, és egymás között nem csoportosíthatók át adott kárkifizetéssel összefüggésben.

  3. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a folyó biztosítási időszakra és az egyes vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének – költségekkel együtt értendő – a felső határa, amely nem haladhatja meg a 91. pontban részletezett limitet. A Biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a biztosítási Szerződésben a kár bekövetkezésének időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeg(ek)et, illetve a 91. pontban részletezett limitet. A biztosítási összeg(ek)et meghaladó kárt a Biztosított maga viseli.

  4. A biztosítási összegek aktualizálása a Biztosított kötelezettsége. Szerződő Felek automatikus értékkövetési mechanizmust (indexálás) nem alkalmaznak.

  5. A következő biztosítási időszakra vonatkozó adatokat Biztosított a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig a Biztosító részre megadja. Biztosító a nyilatkozatot más időpontban is elfogadhatja. Amennyiben a Biztosított nem nyilatkozik, úgy az előző év biztosítási összegei változatlanok maradnak (a biztosítási összeg időszakos felülvizsgálata).

  6. A vagyon biztosítási összeget érintő változásáról szóló bejelentés esetén a Biztosító az arányos díjkülönbözetről (jóváíró) számlát/díjbekérőt állít ki. Díjcsökkenés esetén a biztosított kérése szerint a Biztosító a díjkülönbözetet a következő esedékes díjba beszámítja, vagy a díjat visszautalja.

  7. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegének meghatározására szolgáló értékelési mód az új érték meghatározása. A műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy/ak káridőponti beszerzési vagy újraépítési költsége, amely a vételáron vagy anyagköltségen és munkadíjon felül - árengedmény nélkül - magába foglalja az aktiválható költségeket is(utánpótlási érték).

  8. Az egyes vagyontárgyak biztosítási összege HUF-ban kerül meghatározásra.

  9. A biztosítási összegek tartalmazzák minden olyan vagyontárgy értékét, amely a kockázatviselés helyén a biztosított vagyoncsoportba tartoznak, de nem tartalmazzák azon vagyontárgyak értékét, amelyek a Szerződés szerint nem biztosítottak vagy nem biztosíthatóak.

  10. Biztosított a Szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be.

Túlbiztosítás

  1. A biztosítás nem ütközhet a káronszerzés tilalmába. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összege nem haladhatja meg a vagyontárgyak értékelési módja szerinti utánpótlási értékét. Ezen értéket meghaladó részben (túlbiztosítás) a biztosítási összegre és arányosan a biztosítási díjra vonatkozó megállapodás semmis és a díj visszajár.





Díjfizetés

  1. A biztosítási díjtétel: … ezrelék. A Szerződés érvényességi ideje alatt a díjtételek kötötteknek tekintendők, és az csak a Szerződésben meghatározott módon vagy a Szerződés Kbt. 141. §-a szerinti módosítása útján változhat a Biztosított számára hátrányosan.

  2. A biztosítási díj biztosítási időszakonként az 1. sz. mellékletben meghatározott biztosítási összegek és biztosítási díjtétel szorzataként kerül kiszámításra.

  3. A Szerződésben biztosításközvetítőként a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. vesz részt, aki számára a jelen Szerződéssel összefüggésben alkuszi jutalék kifizetést a MÁV-csoporttal 2016. július 12-én megkötött Csoportszintű Alkuszi Megbízási Szerződésében leírtak teljesítése esetén lehetséges teljesíteni.

  4. A biztosítási díj a Biztosító által szerződésszerűen kiállított számla/díjbekérő ellenében a Biztosított által fizetendő. Felek a biztosítási díj vonatkozásában időszakos elszámolásban állapodnak meg, a számla teljesítési napja a mindenkor hatályos Áfa törvény (jelenleg annak 58. §-a) szabályainak megfelelően kerül meghatározásra. Elszámolási időszak: egy év.

  5. A díjfizetés módja számla/díjbekérő alapján történő banki átutalás.

  6. A biztosítás díja vagyontárgyanként kerül meghatározásra, a biztosítási évfordulókor fedezetben álló vagyontárgyakra vonatkozó díjtételek alkalmazásával. A biztosítási időszak első napján fedezetben álló vagyontárgyakra vonatkozóan csoportosan egy számla/díjbekérő állítható ki. Új vagyontárgy/ak fedezetbe vonása esetében az adott vagyontárgy/akra vonatkozó első számla/díjbekérő az egyedi vagyontárgyra is kiállítható.

  7. A díj számlázása és fizetése HUF-ban történik.

  8. A díjfizetés üteme: éves.

  9. A biztosítás első díja a Szerződés létrejöttekor esedékes. Minden későbbi díj pedig, annak az időszaknak az első naptári napján, számla/díjbekérő ellenében esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

  10. A Biztosított a biztosítás első díját az első szerződésszerűen kiállított számla/díjbekérő kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Ptk. 6:130. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint. A Biztosított a további díjat a fizetési ütemezés szerint, a szerződésszerűen kiállított számla/díjbekérő kézhezvételét követő 30. napon köteles megfizetni. A Biztosító a díj megfizetésére az előbbiek miatt 30 nap díjhalasztást nyújt.

  11. A Biztosító köteles gondoskodni arról, hogy az esedékességet megelőzően a számla/díjbekérő a Biztosított rendelkezésére álljon. A számla/díjbekérő nem szerződésszerű kiállítása vagy késedelmes megküldése esetén a Biztosított nem tehető felelőssé, és annak hátrányos jogkövetkezményei a Biztosítottat semmilyen módon nem terhelhetik.

  12. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a Szerződés – változatlan biztosítási összeggel, illetve az 56. pont figyelembevételével – a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Erről a Biztosító a Biztosítottat írásban értesíteni köteles.

  13. Valamely vagyontárggyal kapcsolatos a nem a 47. pont szerint kiállított csoportos számla 90 napon túli késedelmes fizetése a Szerződést nem szünteti meg.

  14. Késedelmes fizetés esetében a biztosítási fedezet a számla/díjbekérő 51. pont szerinti esedékességétől számított 90. nap elteltével szűnik meg. Szerződő Felek a fedezet fenntartása érdekében tárgyalásokat folytatnak. Biztosító köteles a fedezet esetleges megszűnésének időpontjáról – a megszűnés előtt legalább 60 nappal – írásbeli felszólítást küldeni és a megszűnés napjáról pontos tájékoztatást adni. Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, e tényt és a megszűnés napját Szerződő Felek írásban rögzítik. A 90 napos időszakban a díj megfizetése esetén a Biztosító kockázatviselése folyamatosan fennáll.

  15. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik és az adott vagyontárgy vonatkozásában a biztosítási időszakra járó teljes díj - a ténylegesen megállapított kárösszeg erejéig – a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában esedékessé válik, akkor az esedékessé váló díjat a Biztosító jogosult a szolgáltatásába pénzügyi teljesítéskor beszámítani az esetleges díjhátralékkal együtt.

  16. Biztosító tudomásul veszi, hogy a Biztosított fizetési biztosítékot nem ad, illetve a Biztosítottat egyéb szerződést biztosító mellékkötelezettségek nem terhelik.

  17. A Biztosító számlája azon a napon számít pénzügyileg teljesítettnek, amikor a Biztosított bankszámláját számlavezető pénzintézete a számla/díjbekérő összegével megterheli.

  18. Biztosító a számlát/díjbekérőt a MÁV Zrt. 1426 Budapest Pf. 24.( számla postázási címe) köteles megküldeni, melynek székhelye és számlázási címe: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.A Biztosított csak és kizárólag a fenti címre, illetve postacímre eljuttatott számlát/díjbekérőt tud befogadni és kezelni.

  19. Felek kifejezetten rögzítik, hogy a Szerződés teljesítése során az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-a alkalmazásra kerül. Amennyiben Biztosító külföldi adóilletékességű, úgy köteles a Szerződéshez meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a Biztosítóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.

  20. Biztosító nem fizet, illetve számol el a Szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontjai szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a Biztosító adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.

A Biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége

  1. A Biztosított a Szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölt a Biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A Biztosító kijelenti, hogy a lényeges körülményekre vonatkozóan kérdéseit írásban feltette, amelyekre a Biztosított választ adott a Szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban. A valóságnak megfelelő válaszokkal a Biztosított eleget tett a közlési kötelezettségének. Valamely kérdés megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

  2. A Biztosított köteles a Biztosító rendelkezésére bocsátani a Biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentős és a Biztosító által nevesített okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat a Szerződés hatálya alatt.

  3. A Biztosított a Szerződés fennállása alatt köteles a Biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 30 (harminc) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan, a Szerződésben meghatározott lényeges változást, amely kihat a Biztosító kockázatviselésére.

  4. A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:

      1. a biztosított vagyontárgyak tulajdonosának megváltozása,

      2. a biztosított vagyontárgyak karbantartásának jelentős megváltozása.

  5. A Biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a Biztosított által szolgáltatott adatok helyességét.

  6. A közlési, illetve változás bejelentési kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

  7. Ha a Biztosító csak a Szerződés megkötése után szerez tudomást a Szerződés megkötésekor meghatározott valamely lényeges körülményről, továbbá, ha a Szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 (tizenöt) napon belül írásban javaslatot tehet a Szerződés módosítására a vonatkozó jogszabályok, különösen a Kbt. rendelkezéseivel összhangban, illetőleg – ha a kockázatot nem vállalhatja – a Szerződést 30 napra - a 81. pont figyelembevételével - írásban felmondhatja. Ha a Biztosított a Biztosító módosító javaslatát nem fogadja el, vagy arra 30 (harminc) napon belül nem válaszol, a Szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 121. napon megszűnik. Erre a következményre a Biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a Biztosító e jogával nem él, a Szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

A Biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége

  1. A károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében a Biztosított mint jogi személy köteles megtenni minden tőle elvárható intézkedést (jó gazda gondossága).

  2. A Biztosított köteles a Biztosítóval együttműködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdekében. A Biztosító jogosult ellenőrizni a fentiek betartását.

  3. A kárenyhítés költségei akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. A Biztosító minden esetben csak az indokoltan felmerülő költségeket téríti meg.

  4. A kárenyhítés költségeinek aránylagos megtérítésére csak abban az esetben kerül sor, amennyiben aránylagos szolgáltatás fizetésre kerül sor.

A Biztosító mentesülése

  1. A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a Biztosított vezető tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgyak közvetlen kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja, megbízottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezt a rendelkezést a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

  2. A mentesülés szempontjából

- szándékos károkozásnak kizárólag a 73. pontban megjelölt személyek szándékosan elkövetett bűncselekménye minősül;

- súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, kizárólag a 73pontban megjelölt személyek munkaköre ellátásával együtt járó a biztosított vagyontárgy/ak kezelése és ha kár a kármegelőzési intézkedés vagy a hatóság által előírt kármegelőzési intézkedés elmulasztásával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett, illetve  ha  a hatóság vagy a Biztosító a kárismétlés bekövetkezésének lehetőségére a Biztosítottat előzetesen írásban figyelmeztette, majd a Biztosító figyelmeztetése esetén a Biztosító a Biztosítottal a kármegelőzési intézkedésben és határidőben (ütemezésben) írásban megállapodott és a kár ezen megállapodásban foglaltak elmulasztásával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett; egyebekben, ha bíróság a 73pontban megjelölt személyek jogellenes súlyos gondatlan magatartását jogerősen megállapította.

  1. Amennyiben a kár fenti ok(ok)ra részben vezethető vissza, a Biztosító olyan részben mentesül a kár megfizetése alól, amilyen részben a kár bekövetkeztében a fenti ok(ok) közvetlenül közrehatott(ak).

  2. A Biztosító tudomásul veszi, hogy bármely Biztosított belső, különösen munkajogi és rendkívüli esemény vizsgálata, amennyiben abban a szándékosság vagy a súlyos gondatlanság kerül megállapításra, nem eredményezi automatikusan a Biztosító mentesülését.

A Szerződés megszűnése, módosítása

  1. A Szerződés megszűnik az alábbi módokon:

    • rendes felmondással,

    • rendkívüli felmondással a Szerződés 79. pontja szerint,

    • közös megegyezéssel,

    • ha a Biztosító vagy a Biztosított jogutód nélkül megszűnik, a jogutód nélküli megszűnés időpontjával,

    • érdekmúlással

    • díj meg nem fizetése miatt a Szerződés 53-55. pontjában foglaltak figyelembe vételével.

  2. A Szerződést bármely Szerződő Fél a biztosítási időszak végére (évforduló), indoklás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idő 30 nap (rendes felmondás) a 81. pont szerinti utófedezettel.

  3. A Szerződést bármely Szerződő Fél egyoldalú írásbeli nyilatkozattal felmondhatja abban az esetben, ha a Szerződő által kezdeményezett biztosítási összeg csökkenés mértéke bármely okból meghaladja a Szerződés aláírásakor fedezetbe vont mennyiség 30%-át, illetve valamely változást követően a biztosított vagyonérték 110 Mrd Ft alá csökken. A felmondásra bármely Szerződő Fél a Szerződő azon írásbeli nyilatkozatának kézhezvételét követő 30. napig jogosult, amellyel a Biztosító felé nyilatkozik a biztosítási összeg olyan mértékű csökkentési szándékáról, amellyel a 30% meghaladásra kerül, illetve amellyel a biztosított vagyonérték 110 Mrd Ft alá csökken. A felmondási idő: 30 nap (rendkívüli felmondás) a 80. pont szerinti utófedezettel. Biztosítási díj a Szerződés megszűnése napjáig jár.

  4. A Szerződés rendes vagy rendkívüli felmondással történő megszűnése esetén az utófedezet tartalma 90 nap. Az utófedezet alatt a Biztosított folyamatos, időarányos díjfizetése mellett a Biztosító kockázatvállalása, valamint Szerződő Felek jogai és kötelezettségei - a jelen Szerződésben a biztosítási időszakra meghatározott feltételekkel - változatlanok. Az utófedezet igénybevételéről, annak 90 napon belüli meghosszabbításáról a Biztosított a kockázatviselés alatt az általa kért időtartamra, tetszőleges alkalommal egyoldalúan nyilatkozhat.

  5. A Szerződés megszűnése esetén a Szerződő Felek kötelesek a Szerződés megszűnését kiváltó jogi tény bekövetkezését, illetve jognyilatkozat beérkezését követő 30 napon belül a Szerződéssel kapcsolatban bármely fél által, bármely jogcímen teljesített befizetéssel elszámolni.

  6. Ha a Szerződés hatálya alatt a Biztosítottnak valamely vagyontárgy megóvásához fűződő, illetve egyéb biztosítási érdeke megszűnik – kivéve amennyiben arra biztosítási esemény bekövetkezése miatt kerül sor -, akkor erről a Biztosítót a Biztosított haladéktalanul, de legkésőbb az erről való tudomásszerződéstől számított 15 munkanapon belül írásban értesíti. A Biztosító az érdekmúlás napjával bezárólag viseli a kockázatot és a Biztosított e napig köteles a díj megfizetésére. A megszűnés napját és jogkövetkezményeit a Szerződő Felek írásban rögzítik.

  7. Amennyiben az érdekmúlás biztosítási esemény következménye, a Biztosítót az adott biztosítási időszakra járó díj illeti meg.

  8. A Szerződés megszűnéséhez a Szerződő Felek kétoldalú jognyilatkozata szükséges. Szerződő Felek a Szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

  9. Szerződő Felek a Szerződést közös megegyezéssel a Kbt. 141. §-ában foglaltak szerint, írásban módosíthatják, kivéve a Szerződés 25. pontjában foglalt eseteket.

A Biztosító szolgáltatása

  1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító a károkat a káresemény bekövetkezésekor folyó biztosítási időszakra a károsodott vagyontárgy/akra megjelölt biztosítási összeg, illetve a Szerződésben megjelölt limit erejéig, az önrészesedéssel csökkentve téríti meg, az alábbiak szerint:

  2. A Biztosító a kárt HUF-ban téríti meg.

  3. A vagyontárgy teljes kára esetén a vagyontárgy értékelési módjának (új érték) megfelelő tényleges káridőponti értéke szerint.

  4. Ha a Biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy javítása, helyreállítása műszakilag nem lehetséges, vagy gazdaságilag indokolatlan (teljes (totál) kár). Gazdaságilag indokolatlan a helyreállítás, ha gazdasági számítással alátámasztva kimutatható, hogy a javítás várható költsége meghaladná a károsodott vagyontárgy – Szerződésben meghatározott értékelési módnak megfelelő tényleges – értékét vagy biztosítási összegét. Totálkárnak minősül a biztosított vagyontárgy biztosítási eseménynek minősülő fellelhetetlenség is.

  5. Részleges kár: ha a sérült vagyontárgy javítással vagy a károsodott részek pótlásával helyreállítható, kivéve, ha a helyreállítás gazdaságilag indokolatlan.

  6. Szolgáltatási limit: 10 Mrd Ft/biztosítási esemény, azaz tízmilliárd forint/biztosítási esemény és 20 Mrd Xx/év, azaz húszmilliárd forint/év.

A limitek tartalmazzák a kárral kapcsolatos mellékköltségeket is. A költség szublimit: 500 Millió Ft, azaz ötszázmillió forint, de nem több mint a dologi kár összege káreseményenként.

Terrorizmus fedezet szublimit: 1 Mrd Ft/biztosítási esemény/év, azaz egymilliárd forint/biztosítási esemény/év.

A Biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén a javítási, helyreállítási költséget téríti meg.

  1. A Biztosító a kár megtérítésére köteles a kár helyreállításától függetlenül.

  2. A Kedvezményezett a szolgáltatási összeget a Vagyonkezelési szerződés 6.4. pontja szerint a Biztosított rendelkezésére bocsátja, egyúttal hozzájárul, hogy a Biztosító a szolgáltatási összeget közvetlenül a Biztosított részére teljesítse.

Biztosító kifejezetten nyilatkozik arról, hogy a szerződéskötés folyamatában a Vagyonkezelési szerződést megismerte, annak 6.4. pontja alapján a Kedvezményezett-jelölésre és a Kedvezményezettnek a szolgáltatási összeg (kártérítési összeg) Biztosított javára történő lemondását tudomásul veszi.

A biztosítási szolgáltatásra vonatkozó általános rendelkezések

  1. A Biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg

a) károsodott vagyontárgy/aknak a biztosítási összeg meghatározásakor alkalmazott értékelési mód (új érték) szerinti káridőponti értékét;

b) a károsodott vagyontárgy/ak és költségek egyedi biztosítási összegét;

c) a károsodott vagyoncsoport(ok) összevont biztosítási összegét;

f) a Szerződésben a biztosítási összegen belül meghatározott szolgáltatási limite(ke)t.

  1. Teljes kár esetén a Biztosító a szolgáltatásból levonja az értékesíthető vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét.

  2. A Biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, és a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, valamint a vagyontárgy/akat helyreállították, illetve pótolták és azt számlával igazolták.

  3. Összetartozó vagyontárgyaknál a Biztosító nem téríti meg azt az értékcsökkenést, amelyet az épen maradt darabok a többi megrongálódása, megsemmisülése vagy eltűnése miatt elszenvednek.

  4. A Biztosító az ideiglenes javítás költségeit csak abban az esetben téríti meg, ha az a végleges javításnak a részét képezi.

  5. Szerződő Xxxxx egy esetleges vita lezárása érdekében a közösen egy mindkét fél által elfogadott szakértőt bízhatnak meg, amely költségét a Biztosító fizeti.

  6. Biztosító értesíti Biztosítottat a szolgáltatás kifizetése tárgyában meghozott döntéséről, mely értesítésben kitér arra, hogy a szolgáltatási összeget milyen módon folyósítja, illetve megindokolja, hogy miért döntött a szolgáltatási összeg folyósításának adott összegben történő megállapítása, illetve megtagadása mellett.

Önrészesedés

  1. Az önrészesedés a Szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyet a Biztosított maga visel. Az önrészesedés összege a szolgáltatás összegéből levonásra kerül.

  2. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban különböző önrészesedések válnak érvényessé, akkor csak a legmagasabb önrészesedés kerül alkalmazásra.

  3. Ha a kár összege a biztosítási eseményenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor a kárviselésre a biztosított köteles.

  4. Az önrészesedés biztosítási eseményenkénti mértéke: 10 M Ft, azaz tízmillió forint. Terrorizmus fedezet esetén az önrész: 25 M Ft, azaz huszonötmillió forint.

Alulbiztosítás

  1. Ha a káresemény időpontjában a károsult vagyontárgy/ak biztosítási összege kisebb, mint annak utánpótlási értéke (alulbiztosítás), akkor a Biztosító a vagyontárgy/akban keletkezett kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosított vagyontárgy/ak biztosítási összege annak utánpótlási értékéhez aránylik (arányos kártérítés).

  2. A vagyontárgyak alulbiztosítása esetén a biztosított költségek térítése is csökkentésre kerül vagyontárgyakra alkalmazott (összevont) kártérítési aránynak megfelelően.

  3. Az alulbiztosítás tényét a biztosítási Szerződés minden egyes vagyontárgyánál külön-külön kell megállapítani.

  4. A Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságo, és nem alkalmaz arányos szolgáltatást abban az esetben, ha az egy biztosítási eseményre vonatkozó szolgáltatási összeg (bele nem értve a költségek térítését, de beleértve az önrész összegét) nem haladja meg a 150 M Ft-ot, azaz a százötvenmillió forintot.

A biztosítási esemény bejelentése és a kárrendezési eljárás

  1. A Biztosított a biztosítási eseményt a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 (nyolc) munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a Biztosítónak, valamint köteles megadni a szükséges előzetes információkat, és lehetővé tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését.

  2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

  • a káresemény időpontját, rövid leírását,

  • a károsodott vagyontárgy/ak azonosító adatait,

  • a kárrendezésben közreműködő koordináló személy adatait,

  1. A kárbejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell továbbá

  • a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget),

  • a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását,

  • a kárszemle javasolt idejét, valamint

  • minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalapjának és összegszerűségének előzetes elbírálásához szükséges.

  1. A kárbejelentéskor még nem ismert adatok, dokumentumok a kárrendezés folyamata alatt pótolhatóak. A kárbejelentéskor valamely fenti adat bejelentésének az elmaradására nem vonja maga után a Biztosító szolgáltatás-fizetési kötelezettsége alóli mentesülést, kivéve, ha emiatt a kárral összefüggő lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

  2. A Biztosító külön levél megküldése nélkül írásbeli kárbejelentésnek fogadja el … <ajánlattevő ajánlata alapján töltendő ki> e-mail címre megküldött kárbejelentést, melyet a Biztosító visszaigazol.

  3. Ha a Biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladéktalanul köteles a Biztosítónak bejelenteni.

  4. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított a kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

  5. A Biztosító a Biztosított által dokumentálhatóan bejelentett károkat a bejelentés beérkezésétől számított 4 munkanapon belül megszemléli. Amennyiben a Biztosító e feltételt valamely okból nem tudja teljesíteni, a Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. Biztosított vállalja, hogy amennyiben a kárszemle a Biztosított okán hiúsul meg, és a kár mértéke várhatóan meghaladja az önrész összegét, részletes állapotfelmérő dokumentációt vagy jegyzőkönyvet, fényképfelvételeket készít. Ebben az esetben a Biztosító ezen dokumentumokat elfogadja és nem hivatkozhat arra, hogy kárszemléje lefolytatásának hiánya miatt a kárral összefüggő lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

  6. A károk felmérése céljából végzett helyszíni vizsgálat megállapításait a Biztosító a Biztosítottal közösen készített jegyzőkönyvben rögzíti.

  7. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosított – tűz, illetve robbanás esetén – haladéktalanul köteles a tűzvédelmi hatóságnak bejelentést tenni, illetőleg – ha bűncselekmény gyanúja forog fenn – a rendőrhatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni, illetve a Biztosítónak a lehető legkorábbi időpontban megküldeni. Ennek elmaradása a Biztosító szolgáltatás fizetési kötelezettségének elmaradását nem vonja automatikusan maga után.

  8. A Biztosított a károsodott vagyontárgy/ak helyreállításával kapcsolatban felmerült valamennyi költséget káreseményenként köteles nyilvántartani és elszámolni, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelező útján – vagy mindkét módon, vegyesen – történik.

  9. A biztosítási esemény bekövetkezte után a Biztosított a vagyontárgy/ak állapotában, a kár helyszínén, a Biztosító kárfelmérésének a megkezdéséig, de legkésőbb a kárbejelentésnek a Biztosítóhoz való beérkezésétől számított 4. munkanapig csak olyan mértékben változtathat, amennyire ez a kárenyhítéshez és/vagy a vasúti szolgáltatás folyamatos fenntartása érdekében (különösen: a vasúti pálya és tartozékai helyreállítása, illetve a megrongálódott vasúti járművek, vagyontárgyak eltávolítása) szükséges.

  10. A Biztosító a Biztosítottól érkező megkeresésekre 2 munkanapon belül köteles visszajelzést adni. A Biztosító a kárbejelentés beérkezését követően haladéktalanul köteles megkezdeni a kárrendezést.

  11. A Biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges valamennyi dokumentum Biztosítóhoz való beérkezésétől számított 15 (tizenöt) naptári napon belül forintban nyújtja a Biztosított részére.

  12. A Biztosítottnak az alábbi dokumentumok benyújtásán kívül a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse. A Biztosító a biztosítási esemény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához az alábbi dokumentumokon túl további dokumentumokat nem kérhet:

    • a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

    • összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt,

    • a biztosítási összeg nagyságának igazolásáról szóló dokumentum, ha volt hatósági eljárás, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot,

    • vagyon elleni bűncselekmény esetén a rendőrségi feljelentést, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyvet,

    • a károsult ÁFA visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát.

  13. Azt, hogy a Biztosító adott irat bemutatását vagy átadását miért teszi a szolgáltatás kifizetésének előfeltételéül, a Biztosított írásbeli kérésére írásban haladéktalanul indokolni köteles.

  14. A Biztosító a vagyonbiztosítási kárrendezés teljesítéséhez bizonylatként elfogadja a Biztosított belső javítási munkaszámra kiadott elszámolását, illetőleg a külső javítás esetén annak számláját, számláit, amennyiben azok, vagy mellékleteik alapján az elvégzett munka tételesen nyomon követhető, és az abban szereplő tételek és egységárak indokoltak.

A Biztosító vállalja, hogy a biztosítási esemény jogalapjának megállapítását követően haladéktalanul, a szolgáltatási összeg terhére a becsült kárösszeg legalább 20 %-át kárelőlegként kifizeti a Biztosított kérése alapján. Ennek érdekében a Biztosított a kárbejelentéskor jelzi a kár nagyságrendjét.

A Biztosító megtérítési igénye, illetve viszontkereseti joga

  1. Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, a kár megtérített részéig és arányában őt illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben. A Biztosított megadni tartozik a Biztosítónak a visszkereset/megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat és tájékoztatást annak törvényi engedményi joga alapján.

  2. Ha a Biztosító a kárt megtérítette, a Biztosított köteles a kárral kapcsolatban hozzá kártérítés jogcímen érkezett megtérülést a kifizetett szolgáltatási összeg erejéig a Biztosítónak nyolc napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a Biztosító a kárt részben térítette meg, a Biztosított ezen kötelezettsége csak akkor és csak arra az összegre áll fenn, amely – a Biztosító szolgáltatását is figyelembe véve – a tényleges kárt meghaladta.

  3. A Biztosító lemond megtérítési igényéről/visszkereseti jogáról a Biztosítottal, beleértve munkavállalóit, illetve a Biztosított közvetett vagy közvetlen 100%-os tulajdonában álló társaságokkal szemben, kivéve, ha azok a kárt szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták.

  4. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés vonatkozásában visszkereset/megtérítés szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak kizárólag az alábbiak minősülnek:

  • a hatóság vagy a Biztosító a kárismétlés bekövetkezésének lehetőségére a károkozót előzetesen írásban figyelmeztette és a Biztosító figyelmeztetése esetén a Biztosító a károkozóval a kármegelőzési intézkedésben és határidőben (ütemezésben) írásban megállapodott, és a kár ezen kármegelőzési intézkedés vagy a hatóság által előírt kármegelőzési intézkedés elmulasztásával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett;

  • a kár engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel közvetlen okozati összefüggésben keletkezett.

  1. Ha a Biztosítóra a kár megtérítésére irányuló jog csak részben száll át és a Biztosító a kárért felelős személlyel szemben az igényérvényesítés érdekében fellép, erről a Biztosító a Biztosítottat haladéktalanul írásban tájékoztatja. A Biztosító a Biztosított írásbeli megkeresésére és meghatalmazására egyszersmind a Biztosított igényét is érvényesíti.

  2. Ha a Biztosító és a Biztosított ugyanabban az eljárásban érvényesíti igényét, és a kártérítésként befolyt érték a Biztosított és a Biztosító követelését nem fedezi, a Biztosított elsőbbséget élvez.

A biztosítási esemény

  1. A Szerződés alapján biztosítási esemény valamely biztosított vagyontárgy/aknak előre nem látható, külső okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett olyan fizikai károsodása, amellyel kapcsolatban a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem zárta ki.

  2. Egy biztosítási eseménynek minősül:

    • a 168 órán belül bekövetkezett több földrengés egy biztosítási eseménynek minősül,

    • a 72 órán belül bekövetkezett több vihar egy biztosítási eseménynek minősül;

    • az 504 órán belül bekövetkezett több árvíz miatti elöntés egy biztosítási eseménynek minősül.

    • 24 órán belül bekövetkezett jégverés, illetve tornádó.

  3. A Biztosító fedezetet nyújt pontban szereplő kizárás feloldásaként) az alábbiakban meghatározott terrorcselekmény által a biztosított vagyontárgy/ak - biztosítási Szerződés hatálya alatt okozott - dologi káraira is a 91. pontban megjelölt szublimit erejéig és a 104. pontban megjelölt önrész figyelembe vételével a jelen Szerződés szerint, az alábbi rendelkezések figyelembe vételével.

A „terrorcselekmény” erőszakot használó cselekményt vagy cselekménysorozat, amit egy személy vagy személyek csoportja(i) egyedül vagy valamilyen szervezettel (szervezetekkel) kapcsolatban állva követ(nek) el politikai, vallási vagy ideológiai célból, beleértve bármely kormány befolyásolására és/vagy a nagyközönség ilyen célból történő megfélemlítésére irányuló szándékot.

. A "terror káresemény" olyan kárt vagy kársorozatot jelent, ami egyetlen Terrorcselekményből vagy azonos célból vagy okból végrehajtott cselekménysorozatból ered, vagy annak közvetlen következménye. Egy „terror káresemény” időtartama és terjedelme azokra az azonos célra vagy okra visszavezethető károkra korlátozódik, amelyeket 72 egymást követő óra alatt szenved el a Biztosított a jelen biztosítás által fedezett vagyontárgy/akban. Az ilyen 72 órás időszak azonban nem terjedhet túl a jelen Biztosítás lejáratán, kivéve, ha a Biztosított a Terrorcselekmény által okozott első közvetlen dologi kárt a lejáratot megelőzően és a fentebb említett 72 órás időszakon belül szenvedi el; továbbá a 72 egymást követő órás időszak nem kezdődhet a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt.

Jelen terrorcselekmény biztosítás a terrorcselekmény szublimiten belül fedezi a 29. pontban meghatározott költségek térítését is.

Többszörös biztosítás

  1. A biztosítás nem terjed ki a Szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre másik, korábban megkötött érvényben lévő vagyonbiztosítás fedezetet nyújt. Ezen szabály alól kivétel a Szerződés alapján járó többletszolgáltatás.

Titoktartási kötelezettség

  1. A Biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minősülő adatok tekintetében időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a Biztosító tulajdonosain, vezetőin, alkalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titokhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

  2. A Biztosító köteles a Biztosított kérésére a Biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt – a Biztosított saját – adatairól tájékoztatást adni, valamint a Biztosított által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

  3. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik azon adatok közzétételi kötelezettségére, amely az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján áll fenn. A titoktartási kötelezettség továbbá nem vonatkozik arra az esetre sem, ha a bíróság, hatóság, vagy jogszabály kötelezettsége folytán az adatokat nyilvánossá kell tenni.



EGYÉB ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Elévülés

  1. A Szerződésben szabályozottakra alapított igények elévülési idejére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai az irányadóak.

  2. Ha a Szerződés megszűnésekor (időbeli hatályának lejártakor) a Szerződő Felek egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett díj), akkor a Szerződés megszűnése nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, teljesítésének módját és idejét. A Szerződés megszűnésekor még teljesítendő szolgáltatásra/ellenszolgáltatásra továbbra is a Szerződés rendelkezései vonatkoznak.

Késedelmi kamat

  1. A Felek megállapodnak, hogy késedelmes fizetés esetén a másik szerződő fél a fizetési esedékességet követő naptól a pénzügyi teljesítés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján irányadó jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt összegének megfelelő mértékű késedelmi kamat felszámítására jogosult a Ptk. 6:155 §-ban meghatározott feltételekkel.

Az együttműködés általános szabályai

  1. Biztosító a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a Szerződés teljesítése során meg kell felelni, a jelen Szerződés megkötése előtt tájékozódott, és kötelezettséget vállal arra, hogy ezeket a kötelezettségeket a jelen Szerződés hatálya alatt betartja.

  2. A Biztosító és a Biztosított folyamatosan együttműködik a Szerződés teljesítésében, a Szerződés alapján a Szerződő Feleket megillető jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése során, így különösen a károk bejelentésében, felmérésében és elszámolásában, továbbá a Szerződés egyes pontjainak értelmezésében.

  3. Szerződő Felek kifejezetten megállapodnak a kárrendezési eljárás során történő fokozott együttműködési kötelezettség teljesítésében.

  4. Szerződő Felek az adatokban bekövetkezett változásokról haladéktalanul írásban tájékoztatják egymást.

  5. Szerződő Felek az esetleges vitás ügyeket, beleértve a díjfizetés miatti esetleges késedelmes fizetést is peren kívül, tárgyalások útján törekednek rendezni.

  6. A Szerződő Felek kölcsönösen kötelesek egymást írásban tájékoztatni minden, a Szerződés megkötése után felmerülő, a Szerződés teljesítését akadályozó körülményről.

  7. A Szerződő Felek vállalják, hogy a Szerződéssel kapcsolatos, vagy az azzal összefüggésben keletkezett esetleges jogvitát peren kívül, tárgyalások útján törekednek rendezni.

  8. Amennyiben jelen Szerződésnek bármely feltétele érvénytelennek vagy érvényesíthetetlennek bizonyul, ez a fennmaradó rendelkezések érvényességét és hatályát nem befolyásolja. A Szerződő Felek az így kieső rendelkezést közösen, annak megfelelő tartalmú, érvényes, hasonló rendelkezéssel pótolják, vagy ennek hiányában a jogszabály mögöttes rendelkezését alkalmazzák.

  9. A Biztosított valamely szervezeti egységének kiszervezése esetén a Szerződésbe az új társaság jelen Szerződés vonatkozásában jogutódként, új szerződő félként vagy új biztosítottként beléphet.

  10. Az egyik fél által a másik félnek intézett jognyilatkozatait, illetve értesítéseit - amennyiben a Szerződés eltérően nem rendelkezik - írásban, postai úton vagy telefax útján, közvetlenül kell megküldeni. Az ügyintézés meggyorsítása érdekében jognyilatkozat tájékoztató jelleggel e-mail útján is megküldhető, amelyet a címzett minden esetben visszaigazol.

  11. A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át („nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

  12. Szerződő Felek kötelesek a folyamatos képviselet biztosításáról gondoskodni.

  13. Szerződő Felek a Szerződés fenntartásával és a kárrendezéssel kapcsolatos teendők ellátásával felelős szervezeti egységet jelölnek meg, akik az általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Szerződő Felek a nyilatkozatokat az alábbi kapcsolattartókon keresztül köteles intézni.

  14. Kapcsolattartó a MÁV Zrt. részéről:

Szervezeti egység: MÁV Zrt vezető,

levelezési cím: 1087 Budapest, Könyves Xxxxxx xxxxx 00-00.,

tel.: faxe-mail:

  1. Kapcsolattartó a Biztosító részéről:

Szervezeti egység:

levelezési cím:

tel:

fax:

e-mail:

Biztosító a közbeszerzési eljárás során az ajánlatában a Kbt. 76. §-a szerinti értékelési részszempontok tekintetében a Szerződés teljesítésével összefüggésben az alábbiakat vállalta:

Dedikált kapcsolattartó biztosítása (igen/nem)1

Kapcsolattartó neve: …………………………..

Kapcsolattartó telefonszáma: …………………………

  1. A Szerződés értelmezése, továbbá a Szerződésben nem szabályozott kérdések vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a Ptk., a biztosítási tevékenységről szóló 2014.évi LXXXVIII. törvény, a Kbt., valamint a tárgyhoz kapcsolódó egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadók. A Szerződésben foglaltakkal együttesen irányadó Biztosító közbeszerzési eljárásban benyújtott részvételi jelentkezése és ajánlata, valamint a közbeszerzési eljárás során keletkezett valamennyi dokumentum, így különösen a részvételi felhívás és dokumentáció, az ajánlattételi felhívás és dokumentáció.

  2. A Biztosítottal szembeni bármilyen követelés engedményezése (ide értve annak faktorálását is), illetve bármilyen a Biztosítottal szembeni követelésen zálogjog alapítása csak a Biztosított előzetes írásos jóváhagyásával lehetséges. A Biztosított írásos jóváhagyása nélküli engedményezéssel, zálogjog alapítással a Biztosítottal szerződő fél szerződésszegést követ el a Biztosítottal szemben, melynek alapján a Biztosítottal szerződő felet kártérítési felelősség terheli.

  3. A biztosítási Szerződésre irányadó jog a magyar jog.

  4. Bármelyik fél csak az érintett fél előzetes tájékoztatása és írásbeli hozzájárulása alapján adhat harmadik személy részére információt, kivéve, ha arra a hatályos törvények felhatalmazást adnak.

  5. Biztosított felhatalmazza a Biztosítót, hogy a Szerződés megkötésével, fenntartásával és a Biztosító szolgáltatásával összefüggő, rá vonatkozó adatokat időbeli korlátozás nélküli titoktartási kötelezettsége mellett a Biztosító nyilvántartsa és ebben a körben felhasználja.

  6. Szerződő Felek vállalják, hogy bárminemű, a Szerződés megkötésével, fenntartásával és a Biztosító szolgáltatásával összefüggő, illetve a Biztosítottra vonatkozó adatokat és információkat a másik Szerződő Fél előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül a Szerződés keretén kívül nem használja fel, azokat egymás érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon nem kezeli, nem teszi hozzáférhetővé, illetve nem bocsátja harmadik személy/szervezet rendelkezésére. Ezen tilalom körébe tartozik az is, ha a Biztosító a tudomására jutó ilyen információkat a jelen Szerződésben foglaltaktól eltérő módon hasznosítja. Ez a tilalom nem vonatkozik a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatokra.

  7. A titoktartási kötelezettség a Szerződő Feleket időbeli korlátozás nélkül terheli. Szerződő Felek kölcsönösen kötelesek megtéríteni azt a vagyoni és nem vagyoni kárt, amelyet a fentiekben meghatározott titokvédelmi kötelezettség megszegésével egymásnak okoznak.

  8. Amennyiben a Szerződés nem rendelkezik másról, a napokban meghatározott időtartamok naptári napra kell érteni.

  9. Jelen szerződés 6 db egymással szó szerint megegyező példányban készült. A Szerződés 3 db eredeti példánya a Biztosítót, 3 db eredeti példánya pedig, a Biztosítottat illeti meg.

Egyéb rendelkezések:

  1. A Biztosító megismerte és elfogadja a Biztosított Etikai Kódexét (xxxx://xxxxxxxxxx.xx/xxx-xxxxxxx/xxxxxx-xxxxx), az abban foglalt értékeket a jogviszony fennállása alatt magára nézve mérvadónak tartja. Kijelenti, hogy vitás eset felmerülésekor a Biztosított által lefolytatott eljárásban együttműködik a vizsgálókkal. Vállalja, hogy a Biztosított nevében eljáró személy(ek) Etikai Kódexet sértő cselekményét/cselekményeit jelzi a Biztosított által működtetett etikai bejelentő és tanácsadó csatornán keresztül.

  2. A Szerződő Felek jelen Szerződést aláíró képviselője a Ptk. 3:31.§-ára is különös figyelemmel a jelen Szerződés aláírásával kijelenti és teljes körű személyes felelősséget vállal azért, hogy a jelen Szerződés vonatkozásában képviseleti joga nincs korlátozva és nyilatkozattétele nincs feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötve. Amennyiben az aláíró nyilatkozattétele feltételhez vagy jóváhagyáshoz van kötve harmadik személyekkel szemben, akkor jelen Szerződés aláírásával nyilatkozik arról, hogy a feltétel bekövetkezett, vagy a szükséges jóváhagyást megszerezte, illetve a korlátozás nem terjed ki a jelen Szerződés megkötésére és aláírására.

  3. Szerződő Felek vállalják, hogy nem tanúsítanak olyan magatartást, mellyel egymás vagy kapcsolt vállalkozásaik jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetnék, ide értve a Szerződő Felek vagy kapcsolt vállalkozásaik munkajogi állományába tartozó munkavállalók közvetett vagy közvetlen foglalkoztatását is a jelen Szerződés tartama alatt. Ennek biztosítása érdekében Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen Szerződés tartama alatt a Biztosított munkaviszonyban lévő alkalmazottat sem közvetlenül, sem közreműködőik útján nem foglalkoztat, kivéve, ha ehhez Biztosított előzetesen írásban hozzájárulását adta. Ezen szabály megsértése szándékos károkozásnak minősül és Biztosítót teljes körű kártérítési felelősség terheli. A rendelkezés betartását Biztosított bármikor jogosult ellenőrizni.

  4. A MÁV Zrt. a pályaműködtetési tevékenységét a Nemzeti Vasúti Pályaműködtető (NVP) Zrt-be kívánja szervezni. A Biztosító jelen Szerződés aláírásával hozzájárul az Ügyfél „szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás” megnevezésű fő tevékenységének NVP Zrt. általi átvételéhez. A Biztosító előzetes hozzájárulásával az NVP Zrt. jogosult a MÁV Zrt. pozíciójába belépni, és annak kötelezettségeit átvállalni, illetve jogait gyakorolni. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy ebben az esetben jelen Szerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A Biztosító a jelen pontban rögzített szerződéses jogutódlás kapcsán végrehajtandó szerződésmódosítás miatt semmilyen költséget nem jogosult felszámítani.

  5. Biztosító

a) nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek Biztosító adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;

b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét Biztosított számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről Biztosítottat haladéktalanul értesíti.

Mellékletek:

          1. sz. melléklet: Vagyontárgyak egyedi azonosítására alkalmas adatai

          2. sz. melléklet: Szerződésmódosítási formanyomtatvány vagyontárgy/ak fedezetből való kivonása esetére

          3. sz. melléklet: Üzleti titkot tartalmazó rész

Budapest,









……………………………………. ………………………………………….

MÁV Zrt. …….Biztosító Zrt.





2. sz. Melléklet

Szerződésmódosítás-minta


A MÁV Zrt. tulajdonában, illetve vagyonkezelésében álló egyes ingatlanok all risk vagyonbiztosítási szerződésének

… sz. módosítása


amely létrejött egyrészről a MÁV Zrt. (adatok, továbbiakban: Biztosított),

másrészről a ….. Biztosító Zrt. (adatok, továbbiakban: Biztosító) között, együttes említésük esetén Szerződő Felek.


  1. Szerződő Felek között közbeszerzési eljárás [….] keretében …..napján vagyonbiztosítási szerződés (továbbiakban: Szerződés) jött létre. A Szerződés 25. pontja alapján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII.. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 141. §-ával összhangban a Biztosított módosító javaslatot tett az alábbi vagyontárgy(ak) Szerződés hatálya alól történő kivonására:


… (vagyontárgy megnevezése, a Szerződés 1. sz. mellékletében feltüntetett adatok).


  1. A Biztosító a Biztosított fenti bejelentését tudomásul veszi, a kivonáshoz hozzájárul.

A jelen szerződésmódosítás … … … napon lép hatályba.

A jelen szerződésmódosító okirat szerinti kockázatviselés kezdete: …


  1. Fentieknek megfelelően Szerződő Felek a Szerződés 1. sz. mellékletében foglalt adatokat módosítják; a Szerződés módosított 1. sz. melléklete a jelen szerződésmódosító okirat mellékletét képezi.


  1. Jelen szerződésmódosító okiratban foglaltak nem alapozzák meg a Biztosító felmondási jogát a Szerződés ... pontjának második bekezdése szerint.


  1. Szerződő Xxxxx tudomásul veszik, hogy jelen szerződésmódosítás tényéről és tartalmáról a Biztosított a Kbt. 37. § (1) bekezdés j) pontja alapján hirdetményt köteles közzétenni. Erre tekintettel a Biztosító vállalja, hogy az erre vonatkozó hirdetményminta V.2. pontja szerinti nyilatkozatát soron kívül eljuttatja a Biztosított részére.


  1. A Szerződés jelen szerződésmódosító okirattal nem érintett részei változatlan tartalommal maradnak érvényben a Szerződő Felek között.


Budapest, ….




Biztosított Biztosító











1 Nyertes ajánlattevő megajánlása szerint véglegesítendő.

*: Az adat a 3. számú mellékletben szerepel, ami üzleti titkot tartalmaz.


Document Metadata

Filed: July 27th, 2017