VIG FELTÖREKVŐ EURÓPA
VIG FELTÖREKVŐ EURÓPA
KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP
KEZELÉSI SZABÁLYZATA
ALAPKEZELŐ
VIG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ MAGYARORSZÁG ZRT.
(0000 XXXXXXXX, XXXXX XX 0.)
LETÉTKEZELŐ
UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT.
(0000 XXXXXXXX, XXXXXXXXX XXX 0-0.)
HATÁLYOS:
2023. május 16.
TARTALOM
FOGALMAK 2
I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk 5
II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként) 9
III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai 12
IV. A kockázatok 20
V. Az eszközök értékelése 23
VI. A hozammal kapcsolatos információk 28
VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása 28
VIII. Díjak és költségek 29
IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása 31
X. A befektetési alapra vonatkozó további információ 36
XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk 39
1. számú melléklet 398
FOGALMAK
ABA alternatív befektetési alap, azaz ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma a részalapokat is beleértve
ABAK alternatív befektetési alapkezelő, azaz rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezelő befektetési alapkezelő
ABAK-irányelv az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló 2011/61/EU irányelv
ABAK-rendelet az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló 231/2013/EU rendelet
ÁÉKBV átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások
Alap VIG Feltörekvő Európa Kötvény Befektetési Alap
Alapdeviza EUR, azaz euró. Az a devizanem, amelyben az Alap az eszközeit nyilvántartja (értékelési deviza). Az Alap az eszközeinek egy részét az alapdevizájától eltérő devizában kibocsátott értékpapírokba is fektetheti.
Alapkezelő a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.
ÁKK az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Befektetési alap a Kbftv-ben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma
Befektetési jegy a Kbftv-ben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap, mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír
Befektető a befektetési jegy vagy az egyéb kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa
Céldeviza USD, azaz amerikai dollár. Az a devizanem, melyben az Alap befektetéseinek devizakockázata fennáll, ami azt mutatja, hogy a befektető milyen devizába fektet, illetve milyen devizakockázatot fut az alapba való befektetéssel
Cél-ország olyan ország, amelynek tőkepiacán valamely Alap befektet, vagy stratégiailag befektetni szándékozik
Dematerializált értékpapír
A Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség
EU Európai Unió
EGT-állam az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam
Felügyelet Magyar Nemzeti Bank (korábban: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) FIFO elv adott értékpapírból a portfólióban lévő első beszerzés kerül elsőként értékesítésre Forgalmazási nap minden olyan munkanap, amely napra az Alapkezelő kiszámítja a nettó eszközértéket
Forgalmazó Az Alapkezelő, valamint a Befektetési jegyek forgalmazásában közreműködő további
forgalmazók. A forgalmazók aktuális listája a Kezelési szabályzat 1.7. pontjában található.
Forgalmazási helyek
A Forgalmazó által az Alap Befektetési jegyeinek értékesítésére kijelölt helyek. A Forgalmazási helyek listája elérhető az Alapkezelő honlapján: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/
G20 A G20 a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet.
Kbftv. 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
Kezelési Szabályzat az Alap kezelésének különös szabályait tartalmazó, a Kbftv. szerint elkészített szabályzat, amely az Alapkezelő és a Befektetők közötti általános szerződési feltételeket tartalmazza
Könyvvizsgáló PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.
Közzétételi helyek a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/ és a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxx.xx/ honlap
Letétkezelő UniCredit Bank Hungary Zrt.
Megbízás Befektetési jegyekre vonatkozó vételi, visszaváltási, ill. átváltási megbízás
MNB Magyar Nemzeti Bank
Nettó eszközérték a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is
OECD Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
Ptk. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Saját tőke a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos
SFDR rendelet AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2088 RENDELETE (2019.
november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (Sustainable Finance Disclosure Regulation
Taxonómia rendelet:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/852 RENDELETE (2020.
június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról
Sorozat Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. A Kezelési Szabályzat, illetve a Tájékoztató részletesen meghatározza, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőikben térnek el egymástól.
Tájékoztató a Befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalához a Kbftv. szerint elkészített dokumentum
T-nap az ügyletkötésre vonatkozó megbízás leadásának napja
Tpt. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
Ügyfélszámla az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál.
I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk
1. A befektetési alap alapadatai
1.1. A befektetési alap neve
VIG Feltörekvő Európa Kötvény Befektetési Alap
1.2. A befektetési alap rövid neve
VIG Feltörekvő Európa Alap
1.3. A befektetési alap székhelye
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.
1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma
Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma: 2007. december 11. Az Alap lajstromszáma: 1111-254.
1.5. A befektetési alapkezelő neve
VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.
1.6. A letétkezelő neve
UniCredit Bank Hungary Zrt.
1.7. A forgalmazó neve
VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.
további forgalmazók:
Concorde Értékpapír Zrt. ERSTE Befektetési Zrt.
KBC Securities Magyarországi Fióktelepe OTP Bank Nyrt.
Raiffeisen Bank Zrt. SPB Befektetési Zrt.
UniCredit Bank Hungary Zrt. MKB Bank Nyrt.
1.8. A befektetési alap működési formája (nyilvános) a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági)
A befektetési alap nyilvános.
A lehetséges befektetők köre: szakmai és lakossági egyaránt.
1.9. A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)
A befektetési alap nyíltvégű.
1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése
A befektetési alap határozatlan futamidejű.
1.11. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv alapján harmonizált alap
A befektetési alap ABAK-irányelv alapján harmonizált.
1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól
Sorozat | Eltérés |
VIG Feltörekvő Európa Alap (A sorozat, EUR) | devizanem, devizafedezett sorozat, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre |
VIG Feltörekvő Európa Alap (EI sorozat, EUR) | devizanem, devizafedezett sorozat, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre |
VIG Feltörekvő Európa Alap (I sorozat, HUF) | devizanem, devizafedezett sorozat, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre |
VIG Feltörekvő Európa Alap (B sorozat, HUF) | devizanem, devizafedezett sorozat, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre |
VIG Feltörekvő Európa Alap (R sorozat, HUF) | devizanem, devizafedezett sorozat, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre, büntetőjutalék mentes |
VIG Feltörekvő Európa Alap (P sorozat, PLN) | devizanem, devizafedezett sorozat, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre |
VIG Feltörekvő Európa Alap (PI sorozat, PLN) | devizanem, devizafedezett sorozat, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre |
VIG Feltörekvő Európa Alap (UI sorozat, USD) | devizanem, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre |
VIG Feltörekvő Európa Alap (U sorozat, USD) | devizanem, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre |
1.13. A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)
A befektetési alap értékpapíralap.
1.14. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése
Nem alkalmazandó.
2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk
A forgalmazók köre:
Az Alapkezelő az Alap minden Befektetési Jegy sorozatát forgalmazza. Az Alap Befektetési jegy sorozatait a Kezelési szabályzat 1.7. pontjában felsorolt további forgalmazók az Alapkezelővel kötött forgalmazási szerződésük keretein belül, saját Üzletszabályzatuk szerint forgalmazhatják.
A forgalmazók saját Üzletszabályzatukban határozzák meg az Alap forgalmazásának kondícióit, de ezen kondíciók nem állhatnak ellentétben jelen kezelési szabályzatban foglaltakkal.
3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása
Törvények
• 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (Kbftv.)
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)
• 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
• 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól
• 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
• 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről
• 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (Tpt.)
• 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről Kormányrendeletek
• 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól
79/2014. (III. 14.) Korm. rendelet az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről
• 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről
• 153/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet a pénzügyi szektorban érvényesülő fogyasztóvédelem hatékonyságának növeléséhez szükséges egyes kérdésekről
• 22/2008. (II. 7.) Korm. rendelet a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint árutőzsdei szolgáltatást folytató gazdálkodó szervezet üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeiről
• 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól
Pénzügyminiszteri/nemzetgazdasági miniszteri rendeletek
• 16/2017. (VI. 30.) NGM rendelet a befektetési vállalkozás által alkalmazandó termékjóváhagyási folyamatról
• 6/2002. (II. 20.) PM rendelet a befektetési szolgáltató, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségéről
Felügyeleti rendeletek
• 46/2018. (XII:17.) MNB rendelet az egyes pénzügyi szervezetek panaszkezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokról
45/2018 (XII.17.) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt zolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól
Európai Uniós szabályozás
| Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatív befektetésialap-kezelőkről (ABAK-irányelv) | |
| A Bizottság 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről (ABAK-rendelet) | |
| Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (XxXXX XX. xxxxxxxx) | |
| Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet | |
| A BIZOTTSÁG (EU) 2017/565 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről | |
| Bizottság 583/2010/EU Rendelete (2010. július 1.) a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról | |
| SFDR rendelet (Sustainable Finance Diclosure Regulation): AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2088 RENDELETE (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről | |
| Taxonómia rendelet: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/852 RENDELETE (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról | |
| A Bizottság (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. április 6.) az (EU) | |
2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel | ||
kapcsolatos információk tartalmát és megjelenítését részletesen meghatározó, valamint a | ||
fenntarthatósági mutatókkal és a fenntarthatóság szempontjából káros hatásokkal kapcsolatos | ||
információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését, továbbá a környezeti és társadalmi | ||
jellemzők és a fenntartható befektetési célkitűzések előmozdításával kapcsolatos, a szerződéskötés | ||
előtti dokumentumokban, a weboldalakon és az időszakos jelentésekben szereplő információk | ||
tartalmát és megjelenítését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről
A lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló európai parlamenti és tanácsi 2014. november 26-i (EU) 1286/2014 rendelete
A fenti felsorolás nem taxatív jellegű, így a fentieken túlmenően vannak olyan hatályos jogszabályi rendelkezések, amelyek szabályozzák az alapkezelési tevékenység és a forgalmazási tevékenység belső folyamatait, illetőleg a Felügyelettel szemben fennálló adat-bejelentési, adatszolgáltatási és a felügyeleti hatósági jogkör gyakorlásából eredő egyéb kötelezettségeket.
4. A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek
A befektetési jegyek nyíltvégű alap által kibocsátott befektetési jegyek, azaz azokat a Befektetők a folyamatos forgalmazás során az Alap futamideje alatt megvásárolhatják (vétel), illetve értékesíthetik (visszaváltás). Ennek feltétele, hogy a Befektető az Alap valamely Forgalmazójánál értékpapírszámlával rendelkezzen. Mivel az Alap hozamot nem fizet, így a Befektető a vételi és a visszaváltási ár közötti különbözeten realizálhat nyereségét. A vételi és a visszaváltási megbízás teljesítésére az aktuális (és a jelen Xxxxxxxx Szabályzat szerint megállapított) nettó eszközérték alapján kerül sor.
Az értékpapírszámla megnyitására és vezetésére, valamint a vételi, visszaváltási megbízások teljesítésére a Forgalmazók üzletszabályzatának rendelkezései, valamint az abban meghatározott ország jogszabályai az irányadóak.
Xxxxx Xxxxxxxx Szabályzat kiadásakor az Alapkezelő vonatkozó Üzletszabályzata alapján ezen ügyletekre a magyar jog az irányadó, amely azonos az jelen Alapra alkalmazandó joggal.
II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)
5. A befektetési jegy ISIN azonosítója
Sorozat | ISIN |
VIG Feltörekvő Európa Alap (EUR) – A sorozat | HU0000706114 |
VIG Feltörekvő Európa Alap (EUR) – EI sorozat | HU0000729546 |
VIG Feltörekvő Európa Alap (HUF) – I sorozat | HU0000718408 |
VIG Feltörekvő Európa Alap (USD) – UI sorozat | HU0000718416 |
VIG Feltörekvő Európa Alap (B sorozat, HUF) | HU0000724240 |
VIG Feltörekvő Európa Alap (U sorozat, USD) | HU0000724232 |
VIG Feltörekvő Európa Alap (R sorozat, HUF) | HU0000724257 |
VIG Feltörekvő Európa Alap (P sorozat, PLN) | HU0000724265 |
VIG Feltörekvő Európa Alap (PI sorozat, PLN) | HU0000724273 |
6. A befektetési jegy névértéke
Sorozat | Névérték |
VIG Feltörekvő Európa Alap (EUR) A sorozat | 1 EUR |
VIG Feltörekvő Európa Alap (EUR) EI sorozat | 1 EUR |
VIG Feltörekvő Európa Alap (HUF) I sorozat | 1 HUF |
VIG Feltörekvő Európa Alap (USD) UI sorozat | 1 USD |
VIG Feltörekvő Európa Alap (B sorozat, HUF) | 1 HUF |
VIG Feltörekvő Európa Alap (U sorozat, USD) | 1 USD |
VIG Feltörekvő Európa Alap (R sorozat, HUF) | 1 HUF |
VIG Feltörekvő Európa Alap (P sorozat, PLN) | 1 PLN |
VIG Feltörekvő Európa Alap (PI sorozat, PLN) | 1 PLN |
7. A befektetési jegy devizaneme
Sorozat | Devizanem |
VIG Feltörekvő Európa Alap (EUR) – A sorozat | EUR, azaz euró |
VIG Feltörekvő Európa Alap (EUR) – EI sorozat | EUR, azaz euró |
VIG Feltörekvő Európa Alap (HUF) – I sorozat | HUF, azaz magyar forint |
VIG Feltörekvő Európa Alap (USD) – UI sorozat | USD, azaz amerikai dollár |
VIG Feltörekvő Európa Alap (B sorozat, HUF) | HUF, azaz magyar forint |
VIG Feltörekvő Európa Alap (U sorozat, USD) | USD, azaz amerikai dollár |
VIG Feltörekvő Európa Alap (R sorozat, HUF) | HUF, azaz magyar forint |
VIG Feltörekvő Európa Alap (P sorozat, PLN) | PLN, azaz lengyel zlotyi |
VIG Feltörekvő Európa Alap (PI sorozat, PLN) | PLN, azaz lengyel zlotyi |
8. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk
A befektetési jegyek előállítása dematerializált formában történik, nem kerülnek fizikai legyártásra (kinyomtatásra). A befektetési jegyek kibocsátását (keletkeztetés) a KELER Központi Értéktár Zrt. végzi az Alapkezelő megbízása alapján. Az Alap befektetési jegyeit a Forgalmazó saját Üzletszabályzata szerint értékesítheti. A befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyeket a Befektetők a folyamatos forgalmazás során megvásárolhatják.
9. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja
A befektetési jegyek tulajdonjogának igazolására és nyilvántartásának módjára a Ptk. Hatodik könyve
XXXI. Címe és a Tpt. 138.§ - 146.§ rendelkezései az irányadóak.
A Tpt. rendelkezési szerint a dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A Ptk. alapján a dematerializált értékpapír átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím is szükséges. A Befektetési jegyek tulajdonjogát a Befektető értékpapír-számlavezetője által kiállított számlakivonat igazolja.
Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.
10. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása; az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
A befektetési jegyek tulajdonosai jogosultak:
a befektetési jegyeik napi nettó eszközértéken való visszaváltására a forgalmazási helyen az Alap Kezelési Szabályzatában meghatározott feltételek szerint;
a Xxxxxxxx Szabályzat, a Tájékoztató, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányához hozzájutni a Forgalmazó irodáiban;
az Alapokkal kapcsolatos éves és féléves jelentéseihez hozzájutni a Forgalmazó irodáiban;
tájékoztatást kérni az Alapok nyereségének összetételéről;
A befektetési jegyek tulajdonosai rendelkeznek mindazon további jogokkal, amelyek a jelen Kezelési Szabályzatban és a Tájékoztatóban, valamint jogszabályban foglaltak.
Az Alapkezelő a Befektetők között különbséget nem tesz, minden Befektető azonos jogokkal rendelkezik. Az Alapkezelő a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot továbbá azzal biztosítja, hogy valamennyi Befektető vételi és visszaváltási megbízását azonos feltételek szerint, a jelen Kezelési Szabályzatban meghatározott módon kezeli. Ennek megfelelően az Alap egyetlen befektetője sem részesül kivételezett bánásmódban a többi befektetővel szemben.
III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai
11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)
Az Alap célja, hogy a feltörekvő európai országok és állami tulajdonú vállalatok kötvényeibe történő befektetéssel tőkenövekedést érjen el. Az Alap nem alkalmaz hitelbesorolási korlátokat, bármilyen hosszú távú adósbesorolású ország és vállalat értékpapírjait vásárolhatja. Az Alap ésszerű kockázatvállalás mellett a lehető legmagasabb tőkenövekedést célozza meg.
12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei
Az Alap elsősorban devizás feltörekvő piaci kötvényeket vásárol, melyek mellett magyar helyi devizás rövid- és hosszú lejáratú kötvényeket tart diverzifikációs és likviditáskezelési célból. A kötvényállomány részét képezhetik továbbá jelzálog-hitelintézeti, egyéb hitelintézeti, önkormányzati vagy egyéb gazdálkodó szervezet által kibocsátott, rövid- és hosszú lejáratú, fix- vagy változó kamatozású, struktúrált és átváltható kötvények.
Az Alap befektetései során az Alapkezelő regionális szaktudását aknázza ki és a négy lábon nyugvó (fundamentumok, értékeltségi szintek, piaci hangulat, technikai tényezők) rendszeres piacelemzésre és helyzetértékelésre támaszkodva dönt a célsúlytól való eltérés mértékéről. Az Alap befektetéseinek magját Közép-Kelet-Európa (Magyaroroszág, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna), Délkelet-Európa (Szerbia, Törökország), Baltikum (Lettország, Litvánia) és Független Államok Közössége (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Oroszország, Grúzia, Örményország) devizás állampapírjai és többségi állami tulajdonú vállalatok kötvényei alkotják, amelyek mellett az alap diverzifikáció és likviditáskezelési céllal rövid- és hosszú lejáratú magyar állampapírokat tart. Attraktív piaci kondíciók esetén (pl.: az adott kibocsátó adósbesorolásának lehetséges módosulása, hozamgörbe alakjának megváltozása, piaci félreárazás, stb.) az Alapban lehetőség van a fentieken kívüli, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlására.
Az Alap törekszik arra, hogy egy adott országban kibocsátott hitelviszonyt megtestesító értékpapírokból legfeljebb 25%-ot tartson.
Az Alapban a felsorolt 16 országban (célország) felvett kötvénykitettség célsúlya: 95%.
Az Alap portfóliójának összeállítása során az Alapkezelő közepes kockázati szint elérésére törekszik. Az Alapban adósbesorolásra vonatkozó korlátot nem állítunk fel. Az Alap derivatív ügyleteket csak fedezési céllal, illetve a portfólió hatékony kialakításának céljából köthet.
Az Alap tarthat még tőkeáttétel nélküli kötvény típusú kollektív befektetési formákat. Az Alap jelentős devizakitettséget is felvehet, amelyet alapesetben 100%-ban a céldevizára (USD) fedez az Alapkezelő, de a piaci körülményektől függően akár nyitott devizapozícióval is rendelkezhet az Alap.
Az Alapnak nincs referenciaindexe.
13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása Az Alap hazai és külföldi állampapírokat, kötvényeket és jelzálogleveleket tart portfóliójában. Az Alap köthet betét és repó ügyleteket, vásárolhat kollektív befektetési értékpapírokat, valamint a származtatott ügyletek alkalmazása is megengedett.
14. Az egyes portfólióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya
Az Alap által tartható eszközök, azok tervezett arányai az Alap nettó eszközértékének százalékában:
ESZKÖZKATEGÓRIA | Tervezett arány |
Célországokban felvett kötvénykitettség | 50-100% |
ezen belül: | |
Forintban kibocsátott magyar állampapírok és Magyar Állam által garantált más értékpapírok; MNB-kötvények | 0-50% |
Egyéb állampapír vagy állam által garantált kötvény | 50-100% |
Célországoktól eltérő országban felvett kötvénykitettség | 0-50% |
Bankbetét, számlapénz és REPO ügyletek (forint és deviza) | 0-40% |
Származékos ügyletek az Alap devizakockázatának fedezésére.* | 0-100% |
Származékos ügyletek a portfólió hatékony kezelésének céljából | 0-100% |
Hazai és külföldi kollektív befektetési értékpapírok és ETF-ek. | 0-20% |
Céldevizától eltérő devizában denominált eszközök | 0-100% |
*A devizakockázat fedezésére kötött származékos ügyletek a céldevizára (USD) történnek.
15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható, ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat
Az Alapkezelő által kezelt alapok és portfóliók egymás közötti ügyletei
Az Alapkezelő által kezelt portfóliók (köztük kapcsolt vállalkozások) és alapok egymás között is bonyolíthatnak tranzakciókat, melyek esetén az Alapkezelő a belső szabályzataiban foglalt speciális rendelkezések szerint jár el, hogy kizárja a potenciális érdekellentét felmerülését. Ilyen ügyleteket az Alapkezelő kizárólag abban az esetben kezdeményez, ha a tranzakció az ügyletben résztvevő felek érdekeit nem sérti, továbbá mindkét fél szempontjából megfelel a legjobb végrehajtás elvének. Az Alapkezelő a kezelt portfoliók és alapok közötti tranzakciókat minden esetben piacszerű (fair) áron végzi és az árat ügyletenként dokumentálja.
Az Alapra vonatkozó általános befektetési korlátozások
A 78/2014. kormányrendelet 26. §-a alapján:
(1) Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési Jegybe.
(2) Az Alapkezelő az Alap részére nem vásárolhat
a) saját maga által kibocsátott értékpapírt;
b) az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat.
(3) Az Alap nem vásárolhat az Alapkezelő tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket, és nem értékesíthet pénzügyi eszközt az Alapkezelő részére.
(4) Az Alapnak az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásaival kötött, valamint az Alapkezelő által kezelt egyéb kollektív befektetési formák, valamint portfóliók egymás közötti ügyletei esetén az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell.
Befektetési korlátok a befektetési alap eszközeihez viszonyítva
A 78/2014. kormányrendelet 18.-20. §-ai alapján:
(1) A befektetési alap eszközeinek 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben a befektetési alap eszközeinek több mint 10 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg a befektetési alap eszközeinek 80 százalékát.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja.
(5) A befektetési alap eszközeinek 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben a befektetési alap által történő befektetések értéke egyenként meghaladja a befektetési alap eszközeinek 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. A (3)–(4) bekezdésben szabályozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni.
(6) Az (1)-(5) pontokban szereplő korláttól eltérően a befektetési alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba.
(7) Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC
származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is.
Befektetési korlátok a megengedett eszközök oldaláról
A 78/2014. kormányrendelet 25. §-a alapján:
(1) A nyilvános befektetési alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet minősített befolyást, illetve nyilvánosan működő részvénytársaságban nem szerezhet nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget megalapozó befolyást.
(2) A fentieken túlmenően a nyilvános befektetési alap:
a) egy kibocsátó szavazásra nem jogosító részvényeinek legfeljebb 10 százalékát,
b) egy kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak legfeljebb 20 százalékát, szerezheti meg.
(3) A (2) bekezdés b) pontjaiban meghatározott korlát figyelmen kívül hagyható a megszerzés időpontjában, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bruttó értékét vagy a forgalomba hozandó értékpapírok nettó értékét ebben az időpontban nem lehet meghatározni.
(4) Nem kell figyelembe venni az (1) és (2) bekezdésben szereplő korlátokat:
a) az EGT-állam vagy annak önkormányzata által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében,
b) a harmadik ország által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében,
c) nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi közjogi szervezetek által kibocsátott átruházható értékpapírok esetében, amelyeknek egy vagy több tagállam a tagja.
Az Alap tőkeáttételt csak a törvényben megengedett korlátokon belül vehet fel: A befektetési alap teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét, azaz az Alap felvehető tőkeáttétel maximális értéke 2. Az Alap befektetési politikája további korlátozásokat nem tartalmaz.
Az Alap által alkalmazott tőkeáttétel teljes összegét, valamint a tőkeáttétel mértékében bekövetkező változásokat az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza.
16. A portfólió devizális kitettsége
Céldevizától eltérő devizában denominált eszközök aránya: 0-100%
17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása
Nem alkalmazandó.
18. Hitelfelvételi szabályok
Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A 78/2014. kormányrendelet alkalmazása során nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.
Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására.
Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket.
Az Alap jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani.
19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti Magyarország.
20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága
Nem alkalmazandó.
21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni
Nem alkalmazandó.
22. A cél-ÁÉKBV, illetve annak részalapjának megnevezése
Nem alkalmazandó.
23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálása:
(az SFDR rendelet 6. cikk (1) a) pontja szerinti tájékoztatás)
Az Alapkezelő a befektetési alapok vagyonkezelése során saját belső módszertana alapján értékeli a potenciális befektetési instrumentumokat, mely kiterjed a releváns kockázatokra és azok kezelésének figyelembe vételére is. Az Alapkezelő fenntartható befektetési elveit a vállalat Fenntarthatósági Politikája tartalmazza, mely előírja a hosszútávon fenntartható fejlesztési elvek mentén a releváns kockázatok feltárását és a befektetési döntések során való figyelembevételét. A vagyonkezelési döntések során a felelős portfóliómenedzserek áttekintik a potenciális befektetési instrumentumok esetében rendelkezésre álló fenntarthatósági kockázati értékelések eredményét. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázat együttesen mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével és azok fenntarthatóságával összevetve.
Ezen Alap, mint pénzügyi termék esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat - az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – jelenleg nem tekinti relevánsnak. Az Alap portfoliójában a szuverén kibocsátók által kibocsátott kamatozó eszközök dominálnak. Az ilyen instrumentumok esetében jelenleg tipikusan nem elérhetők olyan információk, amelyek lehetővé tennék azok fenntarthatósági kockázatainak érdemi megítélését. Ennek következtében az egyéb befektetési kockázatok sokkal meghatározóbbak a termék hozamának alakulására és volatilitására.
Az Alapkezelő folyamatosan nyomonköveti a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt, akkor az Alapkezelő a jelen Alapra fenntarthatósági kockázati profiljára vonatkozó fenti tájékoztatását szükség szerint módosítja
24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk
Jelen Kezelési szabályzatban származékos ügylet alatt értendők az értékpapírokra, értékpapírokon alapuló tőzsdei szabványosított származékos termékekre kötött határidős, deviza határidős ügyletek, opciós és kamatcsere-ügyletek, kivéve az állampapírra kötött REPO és fordított REPO ügyletek. Az Alapkezelő az Alap nevében származtatott a törvényi előírások betartásával köthet. A származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet - figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit - kellő időben a megfelelő piaci áron lezárható, elszámolható.
A Kbftv. befektetési jegy sorozatokra vonatkozó rendelkezései értelmében az Alapkezelő az Alap egyes eszközeit a befektetési jegy sorozatok közt megoszthatja azon devizakockázat fedezésére szolgáló ügyletek esetében, amelyek célja az Alap adott sorozatainak az Alap céldevizájával szembeni devizakockázatának csökkentése.
24.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség
Az Alap származékos ügyleteket használ fedezeti célból, valamint a portfólió hatékony kezelésének céljából, a befektetési célok elérésének érdekében.
Az Alap az A, EI, I, B, R, P és PI sorozatainak a céldevizával szembeni devizakockázatának csökkentése céljából fedezeti ügyleteket is köthet.
24.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre
Az Alap az alábbi eszközökre szóló származtatott ügyleteket köthet:
a) értékpapírok
b) értékpapírokon alapuló tőzsdei szabványosított származtatott termékek
c) kamatláb
d) deviza
e) árupiaci termékek, feltéve, hogy a származtatott ügylet nem zárulhat fizikai teljesítéssel
24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt
Nem alkalmazandó.
24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok
Az Alapkezelő az Alap nem céldevizás sorozatainak az Alap céldevizájával szembeni devizakockázatát a csak erre a sorozatra allokált deviza határidős ügyletekkel minimalizálja (EUR, HUF és PLN devizanemű sorozatokra rendre EURUSD, HUFUSD és PLNUSD fedezeti ügyletek értendők). Az adott sorozatra megkötött határidős ügylet adott napi eredménye az előző napi eredménnyel korrigálva részt képez a fedezendő sorozat adott napi nettó eszközértékében. Az Alapkezelő vállalja, hogy a fedezettség mértékét az adott sorozat eszközértékének arányában a hatékony fedezésnek minősülő 90% és 110% korlátok között tartja.
A 78/2014. kormányrendelet 22. §-a alapján:
(1) A befektetési alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet:
a) a származtatott ügylet a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálja,
b) az ügylet kötése nem jár a (2) és (3) bekezdésben megállapított befektetési korlátok megsértésével.
c) a származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet – figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit – kellő időben a megfelelő piaci áron lezárható, elszámolható.
d) a származtatott ügyletekre vonatkozó befektetési szabályokat, beleértve a származtatott ügylet alapjául szolgáló megengedett eszközök körét, a befektetési korlátokat, a származtatott ügyletek értékelésének a szabályait, a kezelési szabályzat tartalmazza.
(2) A befektetési alap – származtatott ügyletek figyelembevételével számított – teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen a befektetési alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. A befektetési alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.
(3) A befektetési alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az e rendeletben vagy az alap kezelési szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz.
24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai
Az Alap egyes eszközökben meglévő pozícióinak nettósítási szabályai a következők:
Az Alapkezelő az Alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja.
Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók:
az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és
az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak.
Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható.
Az Alapban a devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója, mely nettó pozíciók abszolút értékeinek összege nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének kétszeresét.
Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából figyelmen kívül hagyhatóak az olyan – devizakockázat fedezésére szolgáló – ügyletek, amelyek célja az Alap az A, EI, I, B, R, P, PI sorozatainak devizakockázatának csökkentése az Alap befektetési politikájának megfelelően.
24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése
Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelésének szabályai a következők: az index termékek szétbontásra kerülhetnek a kontraktusszorzó és az index összetétele alapján egyedi értékpapírokra, amelyek nettósíthatóak a portfólióban esetlegesen szereplő azonos értékpapírokkal, vagy az azonos értékpapírokra szóló származtatott termékekkel. Az összetett származékos termékek elemekre
bontva vehetőek figyelembe a nettósítási szabályok alkalmazásakor.24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása
A tárgynapi nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra közzétett tárgynapi, illetve ennek hiányában a legutolsó, hivatalos közzétett elszámoló ár és kötéskori ár különbözetén kell értékelni. Az Alap eszközeit, amikor csak lehetséges a piaci árazás alkalmazásával kell értékelni. Ennek hiányában az Alap eszközeinek értékelése a mindenkor hatályos törvényi előírásoknak megfelelően történik.
24.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát
Nem alkalmazandó.
24.9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
Nem alkalmazandó.
25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések
Nem alkalmazandó.
25.1. Xxxxx megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap
Nem alkalmazandó.
25.2. Xxxxx megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap
Nem alkalmazandó.
25.3. Xxxxx megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap
Nem alkalmazandó.
25.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen
Nem alkalmazandó.
25.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan
Nem alkalmazandó.
25.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya
Nem alkalmazandó.
25.7. Az ingatlanalapra háruló kockázatok
Nem alkalmazandó.
25.8. Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei
Nem alkalmazandó.
25.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása
Nem alkalmazandó.
IV. A kockázatok
26. A kockázati tényezők bemutatása, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16.§ (5) bekezdésben előírt feltételeknek
Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetésből adódó kockázatokat, illetve az abból adódó esetleges károkat kizárólag a Befektetők viselik.
Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetés az pénz- és tőkepiacok jellegéből adódóan kockázatos. Mivel a befektetések kockázatából adódó veszteségek viselői teljes mértékben a Befektetők, a befektetési kockázatok felmérése, mérlegelése és felvállalása a Befektető feladata. Az alábbiakban – nem kizárólagos jelleggel – az Alap befektetési jegyeibe történő befektetésekből eredő kockázati tényezőkre kívánjuk felhívni a figyelmet.
Az Alapkezelő szakmai felelőssége
Az Alapkezelő az Alap részére végzett alapkezelési tevékenységéből származó, esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok fedezésére az ABAK-irányelvnek megfelelően szavatoló és pótlólagos tőkét képez, így képes fedezni a szakmai gondatlanságból adódó potenciális felelősséggel kapcsolatos kockázatokat.
Az Alap Befektetési jegyei folyamatos forgalmazásának felfüggesztése
Az Alap folyamatos forgalmazásának felfüggesztése esetén az alap befektetőinek nem áll módjában, a felfüggesztés ideje alatt a meglévő befektetési jegyeiket visszaváltani, illetve új befektetési jegyeket vásárolni az alapból A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának, illetve a folyamatos forgalmazás felfüggesztésének szabályait a Kezelési Szabályzat 43. pontja tartalmazza.
Politikai, gazdasági környezet
A cél-országok, - amelyekbe az Alap befektetései irányulnak - mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről-időre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek negatívan befolyásolhatják az Alap működése során ezen országokban megszerzett befektetéseinek értékét, és az ezen befektetések nyilvántartására szolgáló valuták forinttal szembeni árfolyamát. A magyar illetve a külföldi kormányok, valamint az egyes cél-országok nemzeti bankjainak politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az Alap eszközei hozamára és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről- időre az Alap portfóliójában szerepelhetnek. A cél-országok gazdasági növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyampolitikája, költségvetési hiányának mértéke és kamatszintje az Alap nettó eszközértékét befolyásolja, és így kedvezőtlenül is érintheti.
Infláció, kamatlábak
Mivel az Alap értékpapír portfóliójában hitelviszonyt megtestesítő és egyéb kamatjellegű jövedelmet nyújtó értékpapírok is kaphatnak helyet, így az általuk nyújtott hozam jelentősen befolyásolja az Alap által elért eredményt. Ezen instrumentumok hozama azonban mindig a piaci kamatlábaktól függ,
amelyek viszont részben az inflációs várakozásokkal összhangban alakulnak. Az Alap nettó eszközértékére a kamatlábak változása kedvezőtlen hatással is lehet.
Értékpapír kibocsátók
Az Alap portfóliójában lévő értékpapírok kibocsátói – kedvezőtlen esetekben - rossz gazdasági eredményeket produkálhatnak, csőd, vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek, amely az Alap portfólióját és a Befektetőket a hozamok elmaradása, árfolyamveszteség, vagy alacsony piaci érték formájában hátrányosan érintheti.
Adózási kockázat
A befektetési jegyekre vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok és a befektetési alapok adózására vonatkozó előírások a jövőben változhatnak. Az Alap ki van téve az esetlegesen bekövetkező adópolitikai változásoknak (pl.: adóemelés, új adónem bevezetése)
Likviditási kockázat
Bár a nemzetközi befektetési környezet az általános globalizáció eredményeképpen alapvetően az értékpapír piacok likviditási helyzetének növekedése irányába hat, a magyar értékpapírpiac likviditása még nem éri el a fejlett tőkepiacok szintjét. A portfólió egyes elemeinek értékesítése - főleg a hosszabb lejáratú kötvények esetében - nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges. A likviditási kockázat az Alap szabad pénzeszközeinek befektetése esetén is korlátozó tényező lehet. Emellett az értékpapírok árát az erősen ingadozó piaci kereslet és kínálat fokozottan képes befolyásolni, ami az Alap nettó eszközértékén keresztül hat a Befektetési jegyek árfolyamára. A likviditás hiány az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolhat, amelynek mértéke mindig az aktuális tőkepiaci helyzet függvénye.
Árazási kockázat
A befektető a befektetési jegyekre irányuló megbízás leadásakor nem ismeri annak teljesítéskori árfolyamát.
Származékos ügyletek
Az Alapkezelő az Alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a Kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre. A származékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockázatokat hordoznak magukban, amely kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetőek, azonban teljes mértékben ki nem zárhatók.
Devizaárfolyam kockázat
Az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a gazdasági-, illetve a mindenkori kereslet- kínálati viszonyok következtében változik. Ennek következtében az érintett Alapok eszközeinek az egyes devizákban kifejezett értéke az alapdevizára konvertálva az adott deviza és az alapdeviza közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. Ezáltal a Befektetési jegyeket megvásárló Befektetőknek bizonyos esetekben az Alap portfólióját alkotó egyedi értékpapírok devizanemeinek az Alap alapdevizájával szemben meghatározott árfolyam-ingadozásának kockázatával kell szembenézniük.
Részvény árfolyamok alakulása
A nemzetközi és hazai értékpapírpiacokat időnként nagymértékű árfolyam-ingadozások jellemzik, amelyek az Alap nettó eszközértékét kedvezőtlen is befolyásolhatják. A részvényeken elérhető árfolyam-nyereséggel az Alap által elért hozam rendkívüli módon megnövekedhet, de számolni kell -
a legkörültekintőbb elemzések ellenére is -, az esetleges részvényárfolyam-veszteséggel, amely negatívan befolyásolhatja az Alap jövedelmezőségének alakulását. Az Alapkezelő fedezeti ügyletek alkalmazásával a kedvezőtlen hatásokat mérsékelheti.
Partner kockázat
Fennáll annak a veszélye, hogy a megkötött származékos és egyéb ügyletek esetén, a partner nem teljesíti, vagy nem tudja teljesíteni az ügylet során a kötelezettségeit.
Fenntarthatósági kockázat
A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások.
A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei:
(az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti megfelelés alátámasztása)
Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van.
Ezen Alap, mint pénzügyi termék esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat – az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – az Alapkezelő jelenleg nem tekinti relevánsnak (Lásd Kezelési Szabályzat 23. pont), ezért azok a pénzügyi termék hozamára jellemzően kevésbé vannak hatással.
Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt az Alap fenntarthatósági kockázati profilja érdemben változik, akkor az Alapkezelő ezen kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatások újraértékeli és az erre vonatkozó tájékoztatását szükség szerint módosítja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.
Alap megszűnésének kockázata
A nyilvános nyílt végű befektetési alapot az alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az alap saját tőkéje három hónapon keresztül átlagosan nem éri el a húszmillió forintot.
26.1. Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat
Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek.
Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, azaz a nem likvid eszközök arányát, a likviditáskezeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást.
A Befektetőkkel vételi és visszaváltási megbízásra szóló megállapodást kizárólag a Forgalmazó köt. az Alap nyíltvégű befektetési alap, így az Alap Befektetési jegyeit a Befektetők a folyamatos forgalmazás során – a jelen Xxxxxxxx szabályzatában foglalt szabályok és a Forgalmazóval megkötött megbízási szerződés, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzata szerint – megvásárolhatják, továbbá a Befektetési jegyeket visszaválthatják.
A megbízások teljesítésének visszaigazolása tartalmazza a befektetési jegyekre vonatkozó vételi- és visszaváltási megbízás alapvető információit:
az Alapkezelő azonosító adatai
a Befektető azonosító adatai
a megbízás befogadásának napja és ideje
a megbízás teljesítésének napja
az Alap azonosító adatai
a befektetett/visszaváltott összeg
a forgalmazási jutalék értéke
V. Az eszközök értékelése
27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás
Az Alap nettó eszközértékének számítása és közzététele a Kbftv. 38.§ és 124. § - 126. §-a alapján történik.
Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazási napra befektetési jegy sorozatonként meg kell állapítani és az Alapkezelő (xxxxx://xxx.xxxxx.xx) honlapján közzé kell tenni, valamint a Forgalmazó honlapján a Befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni.
Az Alap nettó eszközértékének számítása az adott Alap portfóliójában lévő értékpapírok piaci árfolyamának, valamint a likvid eszközök értékének és az Alapot terhelő költségeknek és kötelezettségeknek figyelembevételével történik.
A nettó eszközérték számításokat az Alapkezelő végzi minden forgalmazási napra. A Letétkezelő biztosítja, hogy az Alap kollektív befektetési értékpapírjainak nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap kezelési szabályzatának, valamint a Kbftv 38. §-ban meghatározott eljárásoknak megfelelően számítsák ki. A tárgynapra (T nap) vonatkozó nettó eszközérték kiszámítása és közzététele a tárgynapot (T nap) követő forgalmazási napon (T+1 nap) történik. A számítás során az Alapkezelő a tárgynapi (T nap) illetve a lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk felhasználásával végzi el az értékelést.
Az Alapkezelő a tárgynapra (T nap) vonatkozóan az Alap egy darab Befektetési jegyére jutó nettó eszközértéket úgy határozza meg, hogy az Alap - a tárgynapi (T nap) Befektetési jegy forgalomba hozatala nélkül számított – tárgynapi (T nap) nettó eszközértékét elosztja a tárgynapot megelőző forgalmazási napon (T-1 nap) forgalomban lévő Befektetési jegyek darabszámával és az így kapott értéket 6 tizedes jegyre kerekíti, a kerekítés általános szabályai szerint. Az Alapkezelő a nettó eszközérték számítása során minden hosszabb időszakra vonatkozó, az Alapot terhelő előre látható költséget időarányosan, naponta számít fel és fokozatosan terhel az Alapra. Az előre nem tervezhető költségek az esedékességük időpontjában kerülnek az Alapra terhelésre. Az Alapkezelő a honlapján minden forgalmazási napra közzéteszi befektetési jegy sorozatonként az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket az Alap nyilvántartásba vételét követő első forgalmazási nap kezdetével. Az Alapkezelő az Alap Nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a forgalmazási helyeken a Befektetők részére hozzáférhetővé teszi.
Az Alap Nettó eszközérték számításának menete
+ Pénzeszközök értéke (folyószámla, bankbetét)
+ | Pénz és tőkepiaci instrumentumok piaci értéke |
+ | Értékpapírügyletekkel és forgalmazással kapcsolatos követelések összege |
- | Értékpapírügyletekkel és forgalmazással kapcsolatos kötelezettségek összege |
+ | Egyéb követelések (osztalék, devizaváltás stb.) |
- | Egyéb kötelezettségek (elhatárolt díjak, devizaváltás, bizományosi díjak stb.) |
- | Fix költségek (könnyvizsgálói díj, hirdetési díj) |
= | Bruttó Eszközérték |
- | Változó költségek az Eszközértékre vetítve (alapkezelési díj, letétkezelési díj, vezető forgalmazói díj) |
- | Változó költségek a T-1 napi Nettó Eszközértékre vetítve (éves Felügyeleti díj) |
- | Pozitív sikerdíj összege |
= | Forgalmazás előtti Eszközérték |
+ / - | T napi forgalmazások összege |
= Nettó Eszközérték
Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni. Amennyiben az Alap nettó eszközértékének megállapítása a fenti hibahatárt meghaladóan tévesen történik és ebből az ügyfelet vagy az Alapot kár éri, úgy kompenzálásban részesülnek, kivéve, ha a kár összege nem éri el ügyfelenként az 1.000;- Ft-ot. A kompenzáció semmilyen esetben sem terheli az Alapot, azt az Alapkezelő viseli. Abban az esetben, ha a hiba kiszűrhető lett volna a Letétkezelő ellenőrzése körében, a Letétkezelő kompenzációs kötelezettsége az Alapkezelő felé áll fenn a letétkezelői szerződésben foglaltak szerint.
Xxxxx nettó eszközérték esetén a Befektetési alap javított nettó eszközértékét és a javított egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket az Alapkezelő (xxxxx://xxx.xxxxx.xx) honlapján közzé kell tenni, valamint a Forgalmazó honlapján a Befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték közzétételének időpontjában.
28. A portfólió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelése során használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során a 38. §- nak megfelelően alkalmazott módszereket
A portfólió elemeinek értékelését az Alapkezelő végzi, a következő szabályok alapján:
1. Az adott Alap pénzforgalmi számlája: a számlá(ko)n lévő eszközök megszolgált, de el nem számolt, időarányos kamattal növelt tárgynapi záró állománya kerül beszámításra.
2. Lekötött betét: a lekötött betétek esetében a betét összegének a megszolgált, de el nem számolt időarányos kamattal növelt tárgynapi záró állománya.
3. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:
a) Az aukció útján először forgalomba hozott, egy évnél rövidebb lejáratú magyar állampapírokat – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – a kibocsátásukig a beszerzési áron kell értékelni.
b) A 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű, forintban denominált magyar állampapírok – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – esetén az ÁKK által a tárgynapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam felhasználásával kalkulált jelenértéken, illetve a tárgynapra számított nettó árfolyam és a tárgynapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni.
c) Minden egyéb magyar állampapírt az ÁKK által a tárgynapnak megfelelő (ennek hiányában az azt megelőző legfrissebb) dátummal publikált középárfolyam (bid-ask átlag) felhasználásával kell értékelni. Az ÁKK által közzétett, a tárgynapnak megfelelő (ennek hiányában az azt megelőző legfrissebb) vételi és eladási árfolyamok átlagából visszaszámolt hozamot kell tekinteni az értékelés alapjának, ezen hozammal kell kiszámítani a tárgynapra vonatkozó nettó és bruttó árfolyamokat.
Ennek hiányában a d) pontban leírtak irányadók.
d) Egyéb diszkont értékpapírokat az alábbiakban felsoroltak közül a legfrissebb árfolyam alapján számított hozamokkal kalkulált jelenértéken kell értékelni. Egyéb kamatozó értékpapírok esetén az értékelésnél a tárgynapig felhalmozott kamattal kell a következő nettó árfolyamok közül a legfrissebbet figyelembe venni. Amennyiben több legfrissebb árfolyamadat is publikált ezek közül ugyanarra a napra, úgy az adatszolgáltató kiválasztását a Letétkezelővel egyeztetni kell. Kétoldali árjegyzés esetén középárfolyam (bid-ask átlag) alkalmazandó. Ha a kétoldali árjegyzés egyik oldala adott napra hiányzik, akkor arra a napra nem számítható középárfolyam. Ezesetben a legutolsó kalkulálható középárfolyam alkalmazandó.
Az értékpapír jellemző piacának valamely adatszolgáltatója (Bloomberg, Reuters, szakmai szervezetek vagy médiumok honlapja, tőzsdei árjegyzés, felügyeleti közzétételek, nemzeti bankok hivatalos honlapja, ÁKK honlapja .) által közölt, a tárgynapra vonatkozó (ennek hiányában azt megelőző legutolsó), a Letétkezelő által is elérhető árfolyam, beleértve ezeken az adatszolgáltatókon vagy az általuk közölt árjegyzői rendszerekben szereplő árakat. Az árfolyamok felhasználásánál az árjegyzés értéknapja és a tárgynap közti eltérést figyelembe kell venni, ezért az értékelés alapja az árjegyzés szerinti árfolyamból számított hozam, a tárgynapnak megfelelő árfolyamokat pedig ezen hozam felhasználásával kell kiszámítani az értéknapok figyelembe vételével.
Amennyiben adott értékpapírra semmilyen ár nem érhető el, vagy a fenti sorrend alapján meghatározott ár az Alapkezelő véleménye szerint nem megfelelően tükrözi az adott eszköz elfogadhatóan közelítő értékét, akkor javaslatot tesz a Letétkezelő felé a valós érték meghatározására vonatkozóan. Az Alapkezelő értékelésének az adott eszközzel kapcsolatban nyilvánosan elérhető vagy egyéb, megfelelően dokumentált információkon kell alapulnia. Az Alapkezelő legjobb becslése akkor használható fel értékelésre, ha a kapott értéket szakmailag alátámasztja, és a szakmai indoklást a Letétkezelő is elfogadja. Az ilyen módon becsült érték legfeljebb 30 napig használható fel értékelésre, 30 nap elteltével az Alapkezelő újra értékeli az eszközt.
4. Részvények:
Részvényeket az alábbiakban felsoroltak közül a legfrissebb árfolyamon kell értékelni. Amennyiben több legfrissebb árfolyamadat is elérhető ezek közül ugyanarra a napra, úgy az alábbi sorrendet is figyelembe kell venni. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre nem született még tőzsdei kötés, a részvény beszerzési értéken kerül értékelésre.
i. Az értékpapír jellemző tőzsdéjének értékelésnapi tőzsdei záróárfolyama.
ii. Az értékpapír másodrendű tőzsdéjének vagy egyéb szabályozott piacnak az értékelésnapi záróárfolyama.
iii. Az értékpapír jellemző piacának valamely adatszolgáltatója (Bloomberg, Reuters, szakmai szervezetek vagy médiumok honlapja) által közölt az értékelést megelőző legutolsó, a Letétkezelő által is elérhető középárfolyama.
iv. Befektetési vállalkozók árjegyzéseinek középárfolyama.
v. Az Alap adott értékpapír esetén alkalmazott utolsó üzletkötésének árfolyama.
5. Befektetési jegyek:
a) A nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyét az alapkezelő által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni.
b) A zártvégű befektetési alap befektetési jegye esetében,
ha az elmúlt 5 kereskedési napon belül volt tőzsdei árjegyzés, akkor az utolsó tőzsdei záróárfolyam és az utolsó nyilvánosságra hozott nettó eszközérték közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni;
ennek hiányában az utolsó nyilvánosságra hozott nettó eszközértéket kell figyelembe venni.
6. Külföldi befektetések értékelése:
Az alap értékelési devizájától (alapdeviza, amelyben az alap nettó eszközérték számítása készül) eltérő devizában denominált eszközök devizában kifejezett értékét a tárgynapon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott hivatalos középárfolyam felhasználásával kell az alap értékelési devizájára átszámítani. Az alap értékelési devizájára történő átszámítás minden esetben a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamain, illetve az azokból képzett keresztárfolyamokon történik.
7. Óvadéki repó és fordított repó ügyletek:
a) Repó ügylet értéke az óvadékul szolgáló értékpapír megfelelő értékelési szabályok szerint meghatározott piaci értéke, valamint az ügylet árkülönbözetének értékelési napra számított időarányos (lineáris) része.
b) Fordított repó ügyletek esetén az ügyletet két részre bontva kell értékelni. A mögöttes értékpapírt az általános, az értékpapírnak megfelelő értékelési szabályok szerint meghatározott piaci értéken kell értékelni. Az ügyletből fakadó – eladási ár feletti – fizetési kötelezettséget pedig időarányosan, lineáris módszerrel kell az adott Alapra terhelni.
8. Amennyiben az alap nettó eszközértékének 10%-át meghaladó jegyzési vagy visszaváltási megbízásra kerül sor T forgalmazási napon, akkor az alapkezelő a letétkezelő egyetértésével dönthet úgy, hogy
a T napi értékelés során a T napi tranzakciókban érintett eszközöket az alap által kötött tranzakciós átlagárakon vegye figyelembe, vagy
eltér a fentiekben meghatározott értékelési elvektől olyan értékpapírok esetén, melyek likviditása vagy egyéb markánsan befolyásoló körülmény következtében jelentősen torz érték kerülne megállapításra.
Ennek célja, hogy az alap méretéhez viszonyított jelentős pénzáramlás miatt szükségessé vált tranzakciók átlagárai és ugyanezen eszközök záró árai közötti különbség, illetve egy előre nem látható körülmény miatt torzan értékelt instrumentum ne érinthesse hátrányosan az alap befektetőit.
9. Az Alapkezelő az értékelési elveket a nehezen értékelhető eszközök értékelésére vonatkozóan a mindenkor hatályos törvényi előírásoknak megfelelően határozza meg. Az egyedi értékek felülvizsgálatának folyamata kiterjedhet a modellalapú árképzésre is.
29. A származtatott ügyletek értékelése
1. Opciós ügyletek:
A szabványosított tőzsdei opciók értékelése az utolsó tőzsdei záróáron történik. Ha 30 napnál nem régebbi tőzsdei záróár nem áll rendelkezésre, akkor az opció belső értékét és időértékét is figyelembe vevő módszerrel kell kiszámítani. Ennek hiányában, illetve nem tőzsdei ügyletek esetében, az opciót kizárólag a belső értéken kell értékelni, azaz az opció értéke ebben az esetben az opciós kötés kötési árfolyamának és az opciós ügylet alapjául szolgáló termék utolsó záró árának különbözete vagy nulla közül a nagyobb érték.
2. Tőzsdei határidős ügyletek:
A tárgynapi nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra közzétett tárgynapi, illetve ennek hiányában a legutolsó, hivatalos közzétett elszámoló ár és kötéskori ár különbözetén kell értékelni.
3. Tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek:
A tárgynapi nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra vonatkozó devizákban jegyzett bankközi kamatok alapján számított határidős árfolyamokon kell értékelni. A számításban használandó kamatok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebbi két lejárata szerinti bankközi kamatok napokkal súlyozott átlagaként számolandóak.
4. Kamatlábderivatívok (interest rate swap):
IRS ügylet értékeléséhez az Alapkezelő az ügylet fix és változó kamatozású lábait egyenként kiszámítja a piaci swapgörbéből számított diszkontfaktorok alkalmazásával.
30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
Nem alkalmazandó.
VI. A hozammal kapcsolatos információk
31. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása
Nem alkalmazandó.
32. Hozamfizetési napok
Nem alkalmazandó.
33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
Az Alap a tőkenövekmény terhére hozamot nem fizet, a teljes tőkenövekmény újra befektetésre kerül az Alap befektetési politikájának megfelelően. A Befektetők a tőkenövekményt a tulajdonukban álló Befektetési jegyek vételi és visszaváltási árának különbözeteként, mint árfolyamnyereséget realizálhatják.
VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása
34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret
34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgarancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)
Nem alkalmazandó.
34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)
Nem alkalmazandó.
35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
Nem alkalmazandó.
VIII. Díjak és költségek
36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja
36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
Az Alapkezelő az Alap eszközeinek kezeléséért éves alapkezelési díjat számít fel, amelynek nagysága az Alap sorozatainak, tárgynapi eszközértékének arányában az alábbi:
Sorozat | Alapkezelési díj értéke |
VIG Feltörekvő Európa Alap (EUR) A sorozat | 1,25% |
VIG Feltörekvő Európa Alap (EUR) EI sorozat | 0,8% |
VIG Feltörekvő Európa Alap (HUF) I sorozat | 0,75% |
VIG Feltörekvő Európa Alap (USD) UI sorozat | 0,75% |
VIG Feltörekvő Európa Alap (B sorozat, HUF) | 1,25% |
VIG Feltörekvő Európa Alap (U sorozat, USD) | 1,25% |
VIG Feltörekvő Európa Alap (R sorozat, HUF) | 1,00% |
VIG Feltörekvő Európa Alap (P sorozat, PLN) | 1,25% |
VIG Feltörekvő Európa Alap (PI sorozat, PLN) | 0,50% |
Jelen kezelési szabályzatban meghatározott díj mértékétől az Alapkezelő a Befektetők számára kedvezőbb irányba eltérhet. A díj mértéke az adott napi (T nap) - a Kezelési Szabályzat 27. pontjában, nettó eszközérték számítási táblázatában meghatározott módon számított - Eszközértékre van vetítve. Az alapkezelési díjat az Alapkezelő naponta számolja el. Az alapkezelési díj egy részét az értékesítési tevékenységért fenntartási jutalék címen fizeti ki az alap, de ez összességében nem növeli az alapkezelési díj összegét.
Sikerdíj
Az Alapnak nincs benchmarkja, így az Alapkezelőt nem illeti meg sikerdíj.
36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
Az Alappal kapcsolatos letétkezelői tevékenységek elvégzése céljából a Letétkezelő letétkezelési díjat számít fel, amely az Alap értékpapírszámláinak őrzési és számlavezetési díjait foglalja magába. A letétkezelési díj mértéke függ az Alap által tartott értékpapírok forgalmazási helyétől. Az Alap nettó eszközértékében naponta átalánydíj kerül elhatárolásra, az Alapra terhelendő tényleges költségeket a
Letétkezelő havonta számlázza ki az Alap hó végi elszámolt pozíciói alapján. Az átalánydíj az előző napi (T-1 nap) eszközértékre van vetítve, a mértéke éves szinten 0,08%. A Letétkezelő által továbbhárított díjak és költségek mértéke előre nem kalkulálható, megfizetésük a letétkezelési díjjal egyidejűleg esedékes. Az átalány módosítása bármikor kezdeményezhető annak érdekében, hogy a tényleges díjakhoz legközelebb eső állapotot lehessen kimutatni napi szinten az eszközértékelésben.
36.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
Az Alap forgalmazásához kapcsolódó vezető forgalmazói tevékenységre az Alap vezető forgalmazói díjat fizet az Alapkezelő részére, aki a forgalmazási tevékenységet koordinálja, az Alap forgalmazását összesíti, illetve a forgalmazáshoz kapcsolódó értékpapír- és pénzmozgások elszámolást végzi. Ezért a tevékenységért az Alap az adott napi (T nap) eszközértékének éves 0,05%-át fizetik ki.
Az Alappal kapcsolatos könyvvizsgálati tevékenységek elvégzése céljából a Könyvvizsgáló könyvvizsgálati díjat számít fel. A díj mértéke évente kerül meghatározásra, mértéke függ a felelősség mértékétől, a szükséges szakmai tudástól, a munkára fordított időtől. A könyvvizsgálati díjat az Alap a könyvvizsgálati szerződésben meghatározott összegben és időpontokban, számla ellenében fizeti meg. Az Alap könyvvizsgálati díjának maximuma az Alap előző napi (T-1 nap) eszközértékének éves 0,1%- a.
A Felügyelet a hatályos jogszabályok szerint éves felügyeleti díjat számít fel, amelyet szintén az Alap visel. Jelenlegi mértéke bármely Alap nettó eszközértékének 0,35 ezreléke évente. Az Alappal kapcsolatos felügyeleti engedélyezési eljárásokért a Felügyeletnek fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat az Alapkezelő nem terheli az Alapra.
A mindenkori elszámolóházi, al-letétkezelői őrzési, tranzakciós és egyéb díjak, magyar értékpapírok esetén a KELER Központi Értéktár Zrt., külföldi értékpapír esetén a Letétkezelő al-letétkezelői és számlavezetői által feszámított díjak továbbterhelésre kerülnek az Alapra. Ezen díjak nagysága függ az Alap által kötött ügyletek típusától, számától, az egyes ügyletek értékétől, elszámolásuk módjától.
37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak (ez utóbbiak legmagasabb összege), kivéve a 36. pontban említett költségeket
Az Alapkezelő az Alapra hárítja továbbá az Alap ügyletei során felmerült egyéb közvetlen költségeket – ha és amennyiben azokat az Alap nem közvetlenül rendezi a szolgáltatást nyújtóval –, így különösen a befektetési szolgáltatói díjakat, a banki költségeket, elszámolási költségeket, az Alap számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségeket, továbbá a közzététellel és a már meglévő és potenciális Befektetők tájékoztatásával kapcsolatosan felmerülő marketing és egyéb költségeket, illetve az Alap működésével kapcsolatos egyéb, idesorolandó közvetlen költségeket. Az Alapot terhelő egyéb díjak legmagasabb összege egy üzleti évre vonatkozólag 2.000.000, Ft.
A Befektetőket a befektetési jegyek vétele, tartása, illetve visszaváltása következtében egyéb díjak és költségek terhelik:
A Befektető által választott Forgalmazó az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során ezen Forgalmazó díjszabályzata által megállapított forgalmazási jutalékokat számít fel. A forgalmazási jutalék mértéke a megbízás összegének maximum 5%-a.
A Befektető által választott pénzintézet a befektetési jegyekkel kapcsolatos szolgáltatásokra különböző díjakat, jutalékokat számíthat fel, például értékpapírszámla vezetésével kapcsolatos
díjak és jutalékok, értékpapír transzfer díja, átutalási díj, készpénzfelvételi díj, stb. Ezen díjak az adott pénzintézet díjszabályzata által meghatározottak, az Alapkezelő erre vonatkozó információval nem rendelkezik.
38. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke
Nem alkalmazandó.
39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei
Nem alkalmazandó.
40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
A költségek tételesen a féléves és éves jelentésekben felsorolásra kerülnek. Az Alapkezelő a nettó eszközérték megállapításánál minden hosszabb időszakra vonatkozó, előre kalkulálható költséget, a lehetőség szerint időbeli elhatárolással, fokozatosan terhel az adott Alapra. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy az éves működési költségek – a befektetési szolgáltatói díjak nélkül – ne haladják meg az adott Alap éves átlagos tőkéjének 2%-át. (A sikerdíj nem tekinthető működési költségnek.)
IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása
41. A befektetési jegyek vétele
41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje
A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetők a Befektetési jegyeket a Forgalmazóval megkötött, a Befektetési jegyek vételére vonatkozó megbízási szerződés megkötésével szerezhetik meg. A Befektetők megbízásának befogadási határidejére és a Befektető részéről a Forgalmazó felé a vételár rendelkezésre bocsátásának szabályaira, mind a belföldi, mind a külföldi forgalmazás tekintetében a két fél közötti megállapodás irányadó. Az egyes Forgalmazók ügyfélfogadási időpontjai és üzletszabályai eltérőek lehetnek, erről a befektetők az adott Forgalmazónál tájékozódhatnak.
A Forgalmazó az Üzletszabályzatában vételi megbízások esetén minimum összeget határozhat meg, mely minimum összeg Forgalmazónként eltérő mértékű lehet. A Forgalmazó a minimum összeg alatti megbízást nem teljesíti.
41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap
A forgalmazás-elszámolási nap az a nap, amely napon érvényes nettó eszközérték és egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján az adott megbízás elszámolásra kerül, vagyis kiszámításra kerül, hogy az adott befektető hány darab befektetési jegyet kap a vételi megbízása teljesítésekor.
Az Alap minden magyarországi munkanapra megállapítja a nettó eszközértéket, ettől csak a törvényben meghatározott esetekben és módon térhet el, vagyis a fenti kivételekkel minden magyarországi munkanap forgalmazási (forgalmazás-elszámolási) nap, mely napokra a befektetők vételi megbízást adhatnak.
A Befektetési Jegyekre vonatkozó vételi megbízások forgalmazási nap, vagyis forgalmazás-elszámolási nap (T nap) 16:00-ig T napi elszámolásúak, ezt követően beérkező megbízások már T+1 napi elszámolásúnak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy a fenti határidő előtt érkező megbízások forgalmazás- elszámolási napja T nap, azaz a T napra érvényes árfolyam alapján kerülnek elszámolásra, míg a határidőn túli megbízások T+1 napi forgalmazás-elszámolásúak.
41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap
A forgalmazás-teljesítési nap az a nap, amikor a befektető megbízásának értékpapír jóváírása megtörténik és az Alap számláján a vételi megbízás összege jóváírásra kerül. A vételi megbízások esetén a Befektetési jegyek forgalmazás-teljesítési napját sorozatonként az alábbi táblázat tartalmazza, a táblázatban szereplő adatok forgalmazási napokra értendők
Sorozat | Pénz teljesítése | Értékpapír teljesítése |
A sorozat | T+2 | T+2 |
EI sorozat | T+2 | T+2 |
I sorozat | T+2 | T+2 |
UI sorozat | T+2 | T+2 |
B sorozat | T+2 | T+2 |
U sorozat | T+2 | T+2 |
R sorozat | T+2 | T+2 |
P sorozat | T+2 | T+2 |
PI sorozat | T+2 | T+2 |
42. A befektetési jegyek visszaváltása
42.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje
A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetők a Befektetési jegyeket a Forgalmazóval megkötött, a Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízási szerződés megkötésével válthatják vissza. A Befektetők megbízásának befogadási határideje és a Befektető részéről a Forgalmazó felé a visszaváltandó befektetési jegyek rendelkezésre bocsátásának szabályai tekintetében a két fél közötti megállapodás irányadó. Az egyes Forgalmazók ügyfélfogadási időpontjai és üzletszabályzatai eltérőek lehetnek, erről a befektetők az adott Forgalmazónál tájékozódhatnak.
42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap
A forgalmazás-elszámolási nap az a nap, amely napon érvényes nettó eszközérték és egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján az adott megbízás elszámolásra kerül, vagyis kiszámításra kerül, hogy a Befektető mekkora összeget kap a visszaváltási megbízása teljesítésekor.
Az Alap minden magyarországi munkanapra megállapítja a nettó eszközértéket, ettől csak a törvényben meghatározott esetekben és módon térhet el, vagyis a fenti kivételekkel minden magyarországi munkanap forgalmazási (forgalmazás-elszámolási) nap, mely napokra a Befektetők visszaváltási megbízást adhatnak.
A Befektetési Jegyekre vonatkozó visszaváltási megbízások határideje T nap 16:00, 100 millió forintot elérő vagy meghaladó megbízások esetén T nap 12:00, ezt követően leadott megbízások már T+1 napi
megbízásoknak minősülnek. A fenti határidő előtt érkező megbízások forgalmazás-elszámolási napja T nap, a határidőn túli megbízások T+1 napi forgalmazás-elszámolásúak.
42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap
A forgalmazás-teljesítési nap az a nap, amikor a befektető megbízásának pénzösszege jóváírása megtörténik és az Alap számláján a visszaváltott befektetési jegyek jóváírásra kerülnek. A visszaváltási megbízások esetén a Befektetési jegyek forgalmazás-teljesítési napját sorozatonként az alábbi táblázat tartalmazza, a táblázatban szereplő adatok forgalmazási napokra értendők:
Sorozat | Pénz teljesítés | Értékpapír teljesítés |
A sorozat | T+3 | T+3 |
EI sorozat | T+3 | T+3 |
I sorozat | T+2 | T+2 |
UI sorozat | T+3 | T+3 |
B sorozat | T+3 | T+3 |
U sorozat | T+3 | T+3 |
R sorozat | T+3 | T+3 |
P sorozat | T+3 | T+3 |
PI sorozat | T+3 | T+3 |
A Kbftv. 128. § (1) pontjában megfogalmazott lehetőség, azaz az illikviddé vált eszközök elkülönítésének lehetőségéről konkrét eszközök esetében dönt az Alapkezelő. A visszaváltani kívánt befektetési jegyek a Befektető részéről a Forgalmazó felé a két fél közötti megállapodás alapján teljesítendők a visszaváltásra vonatkozó határidők betartásának figyelembe vételével. A visszaváltott Befektetési jegyek ellenértékének átvételekor a Forgalmazó érvényes üzletszabályzatában foglalt készpénzfelvételi díj, illetve átutalási díj a Befektetőt terheli.
43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai
Az Alap folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető. A szünetelésről az Alapkezelő rendkívüli közzététel útján tájékoztatja a Befektetőket.
Az Alap folyamatos forgalmazását az Alapkezelő, illetve a Felügyelet a Befektetők érdekében fel is függesztheti. A felfüggesztésről az Alapkezelő rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a Befektetőket és a Felügyeletet.
Az Alapkezelő biztosítja a megadott megbízás visszavonásának lehetőségét a Kbftv. 108. § (4) pontja szerint, amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap az eladás, illetve a visszaváltás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő első
olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás-teljesítési nap, amikor a megbízás irányának megfelelő forgalmazás felfüggesztése megszűnik.
A folyamatos forgalmazás szüneteltetésére, illetve felfüggesztésére a Kbftv. szüneteltetésére, illetve felfüggesztésére vonatkozó szabályai rendelkeznek, így különösen a Kbftv. 76. § (2) bekezdés b) pontja, a 95.§ (2) bekezdése, a 108.§ (1) és (4) bekezdése, valamint a 113-116.§-ok.
43.1. A forgalmazási maximum mértéke
Nem alkalmazandó.
43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei
Nem alkalmazandó.
44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása
Egy darab Befektetési jegy vételi, illetve visszaváltási ára az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték, amely 6 tizedesre kerekítve kerül kiszámításra, minden forgalmazási napra.
44.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága
Az Alapkezelő minden T+1. forgalmazási-elszámolási napon köteles a Alap T. forgalmazási-elszámolási napra érvényes egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközértékét (forgalmazási árfolyamát) kiszámítani.
44.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez - részben vagy egészben - a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg
A Forgalmazó az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási (vételi/visszaváltási) jutalékokat számíthatja fel. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított forgalmazási jutalék megfizetése a megbízások teljesítésével esedékes. A Forgalmazó a jutalék összegére minimum díjat is meghatározhat, amelynek értéke HUF devizanemű sorozat esetén nem lehet magasabb, mint 15.000,- Ft; devizás sorozatok esetén a devizanemnek megfelelően 50 EUR, 235 PLN, illetve 65 USD.
Vételi jutalék
A vételi jutalék a befektetendő összeg százalékában maximum 5,00%.
Visszaváltási jutalék
A Forgalmazó a Befektetési jegyek visszaváltásakor visszaváltási jutalékot számíthat fel a visszaváltandó összeg százalékában, mely maximum 3,50%.
A Forgalmazó a vételi és a visszaváltási jutalékokat a Díj- és költségtáblázatukban meghatározottak szerint, a Befektető számára a fenti értékeknél kedvezőbben is megállapíthatja. A forgalmazási jutalék a Forgalmazót illeti meg.
Amennyiben a Befektetési Jegy(ek) bármely tulajdonosa a vételi megbízás időpontjától számított 10 forgalmazási napon belül (T+10) ad visszaváltási megbízást ugyanazon befektetési alap befektetési jegyeire, akkor a Forgalmazó a szokásos visszaváltási jutalékon felül 2% büntető jutalékot számít fel, amely jutalék az Alapot illeti. A büntetőjutalék megállapításához szükséges időintervallumot FIFO elv alapján kell figyelembe venni. Az R sorozat visszaváltása esetén a Forgalmazó nem számít fel büntető jutalékot.
45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák
Nem alkalmazandó.
46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák
Magyarország
47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk Befektetési jegyek átváltása
A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazási időszakában a Befektetőnek lehetősége van arra, hogy meglévő Befektetési jegyét egy másik, azonos devizájú, az Alapkezelő által kezelt nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyére átváltsa. Átváltásra csak azon Forgalmazó esetében van lehetőség, amelynek Üzletszabályzata rendelkezik az ilyen típusú ügyletekről. Az átváltani kívánt befektetési jegyek transzferálása illetve zárolása a Befektető részéről a Forgalmazó felé a két fél közötti megállapodás alapján teljesítendő az átváltásra vonatkozó határidők betartásának figyelembe vételével.
A Befektetési Jegyekre vonatkozó átváltási megbízások határideje T nap 16:00, 100 millió forintot elérő vagy meghaladó megbízások esetén T nap 12:00, ezt követően leadott megbízások már T+1 napi megbízásoknak minősülnek. A fenti határidő előtt érkező megbízások forgalmazás-elszámolási napja T nap, a határidőn túli megbízások T+1 napi forgalmazás-elszámolásúak. Az alapkezelő egyedi mérlegelési joga, hogy az egyes alapok likviditási helyzetétől függően a határidőket követően érkezett megbízásokat T napi forgalmazás-elszámolási nappal elfogadja. A Forgalmazó Üzletszabályzatában a fenti határidőknél előbb is lezárhatják a T napi megbízások felvételének határidejét.
A Befektetők által a megbízás napján (T nap) visszavonhatatlan formában adott átváltási megbízásokat a Forgalmazó a T napra érvényes, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti. Egy darab Befektetési jegy átváltási ára az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték, amely 6 tizedesre kerekítve kerül kiszámításra, minden forgalmazási napra.
A Forgalmazó az Üzletszabályzatában átváltási megbízások esetén minimum összeget határozhat meg, mely minimum összeg Forgalmazónként eltérő mértékű lehet. A Forgalmazó a minimum összeg alatti megbízást nem teljesíti.
Az átváltási megbízás esetén a Befektető az átváltandó Befektetési jegyeket az átváltás céljául megjelölt Befektetési Jegyekre váltja át, pénzteljesítés nélkül. A Befektetési jegyek forgalmazás- teljesítési napját az átváltandó Befektetési jegyek visszaváltására érvényes forgalmazás-teljesítési nap határozza meg, amelyet a VIG Feltörekvő Európa Alap sorozataira az alábbi táblázat tartalmaz, a táblázatban szereplő adatok forgalmazási napokra értendők.
Sorozat | Értékpapírok teljesítése |
A sorozat | T+3 |
EI sorozat | T+3 |
I sorozat | T+3 |
UI sorozat | T+3 |
B sorozat | T+3 |
U sorozat | T+3 |
R sorozat | T+3 |
P sorozat | T+3 |
PI sorozat | T+3 |
A Forgalmazó az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi átváltási jutalékot számíthatja fel. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított átváltási jutalék megfizetése a megbízások teljesítésével esedékes. A Forgalmazó a jutalék összegére minimum értéket is meghatározhat, amelynek értéke HUF devizanemű sorozat esetén nem lehet magasabb, mint 15.000,- Ft; devizás sorozatok esetén a devizanemnek megfelelően 50 EUR, illetve 65 USD.
Átváltási jutalék
A Forgalmazó a Befektetési jegyek átváltásakor átváltási jutalékot számíthat fel az átváltandó összeg százalékában, maximum 3,50%-ot.
A Forgalmazó az átváltási jutalékot a Díj- és költségtáblázatában meghatározottak szerint, a Befektető számára a fenti értékeknél kedvezőbben is megállapíthatja. A forgalmazási jutalék a Forgalmazót illeti meg.
Amennyiben a Befektetési Jegy(ek) bármely tulajdonosa a vételi vagy átváltási megbízás időpontjától számított 10 forgalmazási napon belül (T+10) ad visszaváltási vagy átváltási megbízást ugyanazon befektetési alap befektetési jegyeire, akkor a Forgalmazó a szokásos visszaváltási, átváltási jutalékon felül 2% büntető jutalékot számít fel, amely jutalék az Alapot illeti. A büntetőjutalék megállapításához szükséges időintervallumot FIFO elv alapján kell figyelembe venni. Az R sorozat visszaváltása esetén a Forgalmazó nem számít fel büntető jutalékot.
X. A befektetési alapra vonatkozó további információ
48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható
Az alap múltbéli teljesítménye az 1. számú mellékletben található.
Az Alap múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára.
Az Alap befektetési politikája 2016. december 30-án megváltozott, ezen időpont előtti teljesítmény nem mérvadó, ezen időpontot követően az Alap nem rendelkezik benchmarkkal.
Az „EI”, sorozat esetén még nem áll rendelkezésre egy teljes naptári évre vonatkozó teljesítményadat, így Tisztelt Befektetőink számára a múltbeli teljesítményről nem tudunk hasznos tájékoztatást nyújtani.
49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei
Nem alkalmazandó.
50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira Az Alap megszűnésére, az Alap eszközeinek értékesítésére és a vagyon kifizetésére vonatkozó szabályokat a Kbftv. 75.-79.§ tartalmazzák.
51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről
Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában az „értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és a tanácsi rendelet” előírásai alapján az alábbi információkat szolgáltatja:
Az alkalmazott értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek általános ismertetése és használatuk indoklása | Az Alap teljeshozam-csereügyleteket nem köt. Az Alap által alkalmazott értékpapír-finanszírozási ügyletek (repó és fordított repó ügyetek) általános ismertetése a Kezelési Szabályzat 14. és 24. pontjában található. Ezen ügyletek megkötésének indoka a befektetési politikában foglaltaknak való megfelelés. |
Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek egyes típusaival kapcsolatban szolgáltatandó összesített adatok | |
Az ügyletekhez felhasználható eszköztípusok | Állampapírok |
Az ügyletekhez felhasználható eszközöknek az alap kezelt eszközállományához viszonyított maximális aránya | 100% |
Az egyes ügyletekhez felhasználható eszközöknek az alap kezelt eszközállományához viszonyított várható aránya | 0-100% |
A szerződő felek kiválasztásának kritériumai (ideértve a jogi státust, a származási országot és a minimális hitelminősítést). | A szerződő felekre vonatkozó kritériumokat az Alapkezelő belső szabályzataiban rögzíti. A szerződő felek jellemzően EU vagy OECD országokban székhellyel rendelkező, prudenciális felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézetek és egyéb pénzügyi intézmények. Az Alapkezelő a befektetésre ajánlott hitelminősítésű szerződő felekkel magasabb összegben, míg a befektetésre nem ajánlott kategóriába tartozókkal alacsonyabb összegben köthet ügyletet. |
Elfogadható biztosítékok: az elfogadható biztosítékok ismertetése, tekintettel az eszköztípusokra, kibocsátóra, lejáratra, likviditásra, valamint a biztosítékok diverzifikációjára vonatkozó és a korrelációs szabályokra. | Az elfogadható biztosítékokra vonatkozó kritériumokat az Alapkezelő belső szabályzataiban rögzíti. Az Alap által alkalmazott repó ügylet esetén a biztosíték jellemzően éven belüli lejáratú magyar állampapír, az ügylet futamideje jellemzően 1-3 nap. |
A biztosítékok értékelése: az alkalmazott biztosítékértékelési módszertan ismertetése és alkalmazásának indoklása, továbbá arra vonatkozó tájékoztatás, hogy sor kerül-e napi piaci értéken való értékelésre és napi változó letét alkalmazására. | A biztosítékok értékelés napi szinten zajlik az Alap kezelési szabályzatában részletezett értékelési módszertannak megfelelően. |
Kockázatkezelés: az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez, a teljeshozam-csereügyletekhez és a biztosítékkezeléshez kapcsolódó kockázatok, például működési, likviditási, partner-, letétkezelési és jogi kockázat, valamint adott esetben a biztosíték újrafelhasználásából származó kockázat ismertetése. | A szerződő fél nemteljesítése esetén partnerkockázat merül fel, amelyet az Alapkezelő a belső szabályzataiban rögzített, hitelminősítéshez kötött partnerlimiteken keresztül korlátoz. A biztosítékok nyújtásával kapcsolatosan hitelkockázat és likviditási kockázat merül fel, melyeket a biztosítékok körének állampapírra történő szűkítésével korlátoz az Alapkezelő. A kapott biztosítékokat az Alap nem használja fel újra. |
Xxxxx részletezése, hogy milyen módon történik az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez és teljeshozam-csereügyletekhez felhasznált eszközök és a kapott biztosítékok letéti őrzése (például az alap letétkezelőjénél). | Az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez felhasznált eszközök és a kapott biztosítékok letéti őrzése az alap letétkezelőjénél történik. |
A biztosíték újrafelhasználására vonatkozó esetleges (szabályozásból eredő vagy önként vállalt) korlátozások részletezése. | Nem alkalmazandó |
Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből és teljeshozam-csereügyletekből származó hozam megosztására vonatkozó stratégia: az értékpapír- finanszírozási ügyletekkel és teljeshozam- csereügyletekkel elért és a kollektív befektetési formához visszakerülő bevétel, valamint az alapkezelőnél, illetve a harmadik feleknél (pl. a kölcsönnyújtó ügynöknél) felmerülő költségek és | Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből származó bevételek (hozam, díj, kamat) és kiadások, költségek teljes egészében az alapnál merülnek fel, azok nem kerülnek megosztásra harmadik féllel. |
díjak leírása. A tájékoztatóban vagy a befektetők számára nyújtott tájékoztatásban fel kell tüntetni az alapkezelő és e felek közötti kapcsolat jellegét is. |
.
XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk
52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)
Az Alapkezelő neve: VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. Cégbejegyzés száma: 00-00-000000
53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
Letétkezelő neve: UniCredit Bank Hungary Zrt. Cégbejegyzés száma: 00-00-000000
A Letétkezelő a Kbftv-ben, így különösen a 64. § (7)-(9), 75. § (5), 79. § (3), 124. § (3). 136. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatokat látja el.
A Letétkezelő szerződésben vállalt kötelezettségei az alábbiak:
a) gondoskodik az Alap pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről, és arról, hogy a befektetési jegyek forgalmazása során a befektetők által vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek;
b) gondoskodik az Alap tulajdonában lévő és a Bank által letétkezelt pénzügyi eszközök illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzéséről, és letétkezeléséről;
c) összevont értékpapírszámlát, valamint fizetési számlát vezet az Alapnak;
d) a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló külső bizonyítékok alapján nyilvántartást vezet az Alap tulajdonát képező minden egyéb, letétbe nem helyezhető eszközről, valamint meggyőződik arról, hogy az adott eszköz az Alap tulajdonát képezi-e;
e) ellenőrzi, hogy a befektetési jegyek forgalmazása vagy érvénytelenítése a jogszabályoknak és a Szabályzatnak megfelelően történik-e;
f) biztosítja, hogy az Alap összesített és egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap Szabályzatának megfelelően számítsák ki;
g) teljesíti az Alapkezelő pénzügyi eszközökre vonatkozó utasításait a jogszabályokkal, az Alap kezelési szabályzatával (a továbbiakban: Szabályzat; 11. sz. melléklet) és az Eljárási Renddel összhangban;
h) ellátja az általa kezelt értékpapírok hozamainak elszámolásával kapcsolatos tevékenységet;
i) ellátja az általa kezelt értékpapírokkal összefüggő társasági eseményekkel kapcsolatos teendőket;
j) ellenőrzi, hogy a befektetési alap megfelel-e a jogszabályokban és a Szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak különös tekintettel a befektetési korlátokra, a Bank a befektetési korlátok ellenőrzését a nettó eszközérték számítással/ellenőrzéssel egy időben végzi;
k) biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön;
l) ellátja az Alap megszűnésével kapcsolatos, a jogszabályokban előírt technikai teendőket;
m) ellenőrzi, hogy az Alap a bevételét a jogszabályokkal és az Alap Szabályzatával összhangban használja- e fel;
n) ingatlanalapok esetében az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések hatályosságához megadja a Ptk. 6:118. § (1) bekezdése szerinti beleegyezést, ha az adott ügylet megfelel a vonatkozó jogszabályoknak;
o) elvégez minden olyan egyéb feladatot, melyet a Kbftv., a Bizottságnak a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete és a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a letétkezelő számára előír.
54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
Könyvvizsgáló neve: PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. Cégbejegyzés száma: 00-00-000000
A Könyvvizsgáló a Kbftv-ben, így különösen a 135.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatokat látja el. A Könyvvizsgáló feladatai:
az Alap éves jelentésében közölt számviteli információk felülvizsgálata;
annak figyelemmel kísérése és ellenőrzése, hogy az Alapkezelő az Alapot a törvényeknek megfelelően kezeli;
a Kbftv.-ben meghatározott esetekben a Felügyelet tájékoztatása a fenti ellenőrzés eredményeiről.
55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik
Nem alkalmazandó.
56. A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000
Forgalmazó neve: Concorde Értékpapír Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: ERSTE Befektetési Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000
Forgalmazó neve: KBC Securities Magyarországi Fióktelepe Cégbejegyzés száma 00-00-000000
Forgalmazó neve: OTP Bank Nyrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: Raiffeisen Bank Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-00000 Forgalmazó neve: SPB Befektetési Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000
Forgalmazó neve: UniCredit Bank Hungary Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: MKB Bank Nyrt.
Cégbejegyzés száma: 00-00-000000
A Forgalmazó a Kbftv-ben meghatározott feladatokat látja el el, azaz a 106-108.§-ban foglaltakat. A Forgalmazó feladatai:
Közreműködik a nyíltvégű befektetési jegyek folyamatos forgalmazásában, illetve adott esetben a befektetési jegyek elsődleges forgalomba hozatalában (jegyzési eljárás lebonyolítása).
Honlapján folyamatosan elérhetővé teszi az Alap Kbftv. által meghatározott hatályos dokumentumait, az Alap rendszeres tájékoztatásait és rendkívüli közzétételeit, valamint azok egy példányát kérésre díjmentesen átadja a Befektetőnek.
57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)
Nem alkalmazandó.
58. A prime brókerre vonatkozó információk
58.1. A prime bróker neve
Nem alkalmazandó.
58.2. Az ABA prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása
Nem alkalmazandó.
58.3. A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA eszközei átruházásának és újrafelhasználásnak lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információ leírása
Nem alkalmazandó.
59. Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása
Kiszervezett tevékenységek:
Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: Monolith Systemhouse International s.r.o ill. Monolith Rendszerház Informatikai Kft.
Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. 3. em. 4. ajtó Kiszervezett tevékenység: Rendszertámogatás és fejlesztés
Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.
Kiszervezett tevékenység: IT Service Level Agreement és Együttműködési megállapodás (Service Level Agreement – Püszámvitel, kockázatkezelés, HR, jog, adó, gépjármű)
Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: Alapkezelő Rendszer Kft. Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 0000 Xxx, Xxxxxx xxxx 00. Kiszervezett tevékenység: ANYR rendszer support és fejlesztés
Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: ABN-Expert Kft.
Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 8000 Székesfehérvár, Xxxxxxx xxxx 00.
Kiszervezett tevékenység: Online rendszertámogatás és fejlesztés60. ÁÉKBV esetén a letétkezelő kötelezettségeinek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek ismertetése, a letétkezelő által kiszervezett feladatok leírása, valamint nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy kérelemre az ÁÉKBV- alapkezelő a befektetők rendelkezésre bocsátja az 53. pontban valamint az e pontban részletezett információkat.
Nem alkalmazandó.
1. számú melléklet
Befektetési alap múltbeli teljesítménye
Az EI sorozat még nem indult el, ezért nem áll rendelkezésre teljesítményadat
Benchmark | VIG Feltörekvő Európa Alap (EUR) A sorozat | VIG Feltörekvő Európa Alap (HUF) B sorozat | VIG Feltörekvő Európa Alap (HUF) I sorozat | VIG Feltörekvő Európa Alap (PLN) P sorozat | VIG Feltörekvő Európa Alap (PLN) PI sorozat | VIG Feltörekvő Európa Alap (HUF) R sorozat | VIG Feltörekvő Európa Alap (USD) U sorozat | VIG Feltörekvő Európa Alap (USD) UI sorozat | |
2008 | 4.11% | -16.05% | NA | NA | NA | NA | NA | NA | NA |
2009 | 2.53% | 10.85% | NA | NA | NA | NA | NA | NA | NA |
2010 | 1.00% | 1.45% | NA | NA | NA | NA | NA | NA | NA |
2011 | 1.25% | -0.10% | NA | NA | NA | NA | NA | NA | NA |
2012 | 1.08% | 3.34% | NA | NA | NA | NA | NA | NA | NA |
2013 | 0.24% | 0.20% | NA | NA | NA | NA | NA | NA | NA |
2014 | 0.30% | 1.12% | NA | NA | NA | NA | NA | NA | NA |
2015 | 0.07% | 0.96% | NA | NA | NA | NA | NA | NA | NA |
2016 | -0,15% | 0,03% | NA | NA | NA | NA | NA | NA | NA |
2017 | NA | 4,30% | NA | 4,87% | NA | NA | NA | NA | NA |
2018 | NA | -5,82% | NA | -5,45% | NA | NA | NA | NA | -2,34% |
2019 | NA | 10,41% | NA | 12,05% | NA | NA | NA | NA | 14,48% |
2020 | NA | 4,40% | NA | 6,01% | NA | NA | NA | NA | 8,12% |
2021 | NA | -6,41% | -4,22% | -4,92% | -5,74% | -5,06% | -4,00% | -5,59% | -5,11% |
2022 | NA | -34,14% | -30,82% | -29,10% | -31,31% | -27,00% |