BALANSZ INVENT
Az OTP Csoport partnere
BALANSZ INVENT
KÜLÖNÖS FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Tartalomjegyzék
1.§ Általános rendelkezések, szerződés létrejötte 1
2.§ Fogalomtár 1
3.§ Biztosítási szerződés alanyai 2
4.§ Biztosító szolgáltatása, biztosítási események 2
5.§ Tartam 2
6.§ Biztosítási díj 2
7.§ Eseti díj 2
8.§ Költségek 2
9.§ Visszavásárlás, részleges visszavásárlás 4
10.§ Rendszeres pénzkivonás 5
11.§ Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések 5
12.§ Eszközalapváltás 6
13.§ Átirányítás 6
14.§ Egyéb rendelkezések és szabályok 6
1.§ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13451/2 – Hatályos 2017. április 1-jétől visszavonásig.
1. A Balansz Invent életbiztosítási szerződés (továbbiakban biztosítás) az alábbi dokumentumok szerinti tartalommal jön létre a Groupama Biztosító Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxx 0/X, továbbiakban biztosító), valamint bármely személy (továbbiakban szerződő) között:
– jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxx;
– Megtakarítási Életbiztosítások Általános Feltételei és Ügyféltájékoztatója (továbbiakban Általános Feltételek);
– Balansz Invent Kondíciós Lista (továbbiakban Kondíciós Lista);
– Groupama Biztosító Zrt. Eszközalap Tájékoztatója (továbbiakban Esz- közalap Tájékoztató);
– A személyes adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kap- csolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (továbbiakban Tudnivalók).
A jelen Különös Xxxxxxxxxx az Általános Feltételek szabályait egészíti ki az Ál- talános Feltételek azonos című fejezeteiben a Különös Feltételekre utalt sza- bályok vonatkozásában, továbbá a „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezé- sek” című fejezetben meghatározza a befektetéssel kapcsolatos szabályokat. Amennyiben a jelen Különös Xxxxxxxxxx bármely rendelkezése eltér az Álta- lános Feltételekben foglaltaktól, a jelen Különös Feltételek rendelkezései az irányadók.
A jelen Különös Feltételekben foglalt szabályok a biztosítás teljes tartama
alatt hatályban maradnak, a biztosító egyoldalúan azokat nem módosít- hatja.
2. A jelen Különös Feltételek alapján megkötött életbiztosítás be- fektetési egységekhez kötött és hagyományos termékrészt is tartal- mazhat.
3. Az életbiztosítási szerződés különös felmondása esetén a szerző- dő részére visszafizetendő összeg értékének alapja a szerződés össz- értéke, hozzáadva a felmondásig levont biztosítási költségeket, majd ebből kerül levonásra az előbb meghatározott visszatartott összeg. A befektetési egységhez kötött termékrész vonatkozásában az árfolyamváltozásból származó veszteség a szerződőt terheli.
2.§ FOGALOMTÁR
A. Mindkét termékrészre vonatkozó fogalmak
1. Befektetési egységekhez kötött termékrész: a biztosítás azon része, ahol a biztosító a biztosítási díj szerződésben meghatározott részét, vala- mint az eseti díjakat a szerződő által választott eszközalapokba helyezi be- fektetés céljából. A befektetési egységekhez kötött termékrész eseté- ben a befektetési kockázatot a szerződő viseli.
2. Hagyományos termékrész: a biztosítás azon része, ahol a biztosító a biztosítási díj szerződésben meghatározott részét, valamint a visszajuttatott többlethozamot az életbiztosítási díjtartalékba helyezi befektetés céljából. A hagyományos termékrész esetében a befektetési kockázatot a biz- tosító viseli.
3. Szerződés összértéke: adott napon a befektetési egységekhez kötött termékrész és a hagyományos termékrész aktuális értékének összege.
4. Termékrész: a jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítást alko- tó befektetési egységekhez kötött vagy hagyományos termékrész egyike.
5. Termékrészek rögzített aránya: a szerződésben meghatározott, a be- fektetési egységekhez kötött termékrész és a hagyományos termékrész egymáshoz viszonyított aránya, amely alapján az egyszeri díj a két termék- rész között befektetésre kerül. A választható termékrészek rögzített ará- nyát a mindenkor hatályos Kondíciós Lista tartalmazza.
B. Befektetési egységekhez kötött termékrészre vonatkozó fogalmak
6. Befektetési egységekhez kötött termékrész egyéni számla értéke: a felhalmozási és eseti befektetési egységek adott napon aktuális árfo- lyamokon számolt összértéke.
7. Felhalmozási befektetési egységek: a befizetett egyszeri díjból a ter- mékrészek rögzített arányának megfelelően képzett, a befektetési egysé- gekhez kötött termékrész eszközalapjának, illetve eszközalapjainak befek- tetéseiben arányos részesedést megtestesítő elszámolási egységek.
C. Hagyományos termékrészre vonatkozó fogalmak
8. Életbiztosítási díjtartalék: jelen Különös Feltételek szempontjából a szolgáltatási és nyereségtartalék összege.
9. Hagyományos termékrész aktuális értéke: a szolgáltatási tartalék és nyereségtartalék adott napi értékének összege.
10. Nyereségtartalék: a biztosító a többlethozam egy részét visszajuttatja a szerződő részére a jelen Különös Feltételek „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében meghatározott módon, melyből nyere- ségtartalékot képez.
11. Szolgáltatási tartalék: a befizetett egyszeri díjból a termékrészek rög- zített arányának megfelelően a hagyományos termékrész szabályai alapján befektetett, és a hatályos jogszabályoknak megfelelően a jövőbeni szolgál- tatások és költségek fedezetére képzett tartalék.
12. Technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az életbiztosítá- si díjtartalék megállapításakor kalkulál. A biztosítás technikai kamatlába 0%.
13. Többlethozam: adott naptári évben a számviteli biztosítástechnikai tartalékok körébe tartozó matematikai tartalék befektetési hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége.
3.§ BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI
1. A biztosítás és a hozzá esetlegesen megkötött kiegészítő biztosítások 1-10 biztosítottra köthetők.
2. A biztosított belépési életkora 2-70 év lehet.
4.§ BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
1. A biztosítás biztosítási eseményei a következők:
a. a biztosítottnak a tartam alatt bekövetkezett nem baleseti eredetű ha- lála;
b. a biztosítottnak a tartam alatt bekövetkezett baleseti eredetű halála;
2. A biztosított nem baleseti eredetű halála esetén a haláleseti bizto- sítási összeg a szerződés összértékének a haláleset biztosítónak törté- nő bejelentése napján aktuális értéke. A biztosított nem baleseti ere- detű halála esetén a kockázati biztosítási összeg értéke nulla forint.
3. A biztosított baleseti eredetű halála esetén a haláleseti biztosítási összeg a szerződés összértékének a haláleset biztosítónak történő bejelentése napján aktuális értéke, megnövelve a kockázati biztosítási összeggel. A biz- tosított baleseti eredetű halála esetén a kockázati biztosítási összeg értéke a befizetett egyszeri díj 10%-a, de maximum 5 millió forint.
4. A biztosító a biztosított tartam alatt bekövetkezett halála esetén a kö- vetkezők szerint teljesíti a kifizetést.
A biztosító a haláleseti biztosítási összeget fizeti ki a haláleseti kedvezmé- nyezett részére.
Amennyiben több biztosított van a biztosításban, a haláleseti biztosítási összegnek arányos része kerül kifizetésre a haláleseti biztosítotti arány alap- ján. Ekkor a befektetési egységekhez kötött termékrész egyéni számla ér- téke és a hagyományos termékrész aktuális értéke lecsökken a kifizetett összeg adott termékrészre eső részével, a kockázati biztosítási összeg pedig változatlan marad az alábbiak szerint:
– a befektetési egységekhez kötött termékrész esetében levont és kifize- tett összeg a felhalmozási és az eseti befektetési egységekből arányo- san kerül meghatározásra, és amennyiben a haláleseti biztosítási összeg egyéni számláról történő levonásakor a felhalmozási vagy eseti befekte- tési egységeket az egyéni számlán több eszközalapban tart nyilván a biztosító, úgy az adott típusú befektetési egységből történő levonás a levonáskor aktuális, az adott típusú befektetési egység értékének esz- közalapok közötti megbontási arányában történik;
– a hagyományos termékrész esetében a szolgáltatási és nyereségtartalék az aktuális értékük arányában kerül csökkentésre a levont és kifizetett összegnek megfelelően.
5. A biztosítás nem rendelkezik lejárati biztosítási összeggel, mert a tartama határozatlan.
5.§ TARTAM
A biztosítási szerződés határozatlan tartamra jön létre.
6.§ BIZTOSÍTÁSI DÍJ
1. A biztosítás devizaneme forint.
2. A biztosítás egyszeri díjfizetésű.
3. Az egyszeri díj minimum értékét a Kondíciós lista „Biztosítási díj” című fejezete szabályozza.
4. A díjfizetés módja banki átutalás vagy postai készpénzátutalási megbízás lehet.
7.§ ESETI DÍJ
1. A szerződő a tartam alatt jogosult eseti díjak befizetésére. Az eseti díj mi- nimális értékére vonatkozó rendelkezés a Kondíciós Lista „Eseti díj” című fejezetében kerül meghatározásra, de az eseti díj minimális értéke nem lehet nagyobb, mint 40 000 forint.
2. Az eseti díj megfizetésének lehetséges módját a biztosító a Kondíciós Lista „Eseti díj” című fejezetében szabályozza.
8.§ KÖLTSÉGEK
1. Amennyiben egy adott költség elvonásakor a befektetési egységekhez
kötött termékrész esetén a költségelvonásban érintett, meghatározott tí- pusú (felhalmozási vagy eseti) befektetési egységet a befektetési egységek- hez kötött termékrész egyéni számláján több eszközalapban tart nyilván a biztosító, úgy az adott típusú befektetési egységből történő költségelvonás a levonáskor aktuális, az adott típusú befektetési egység értékének eszköz- alapok közötti megbontási arányában történik.
A. Szerződő döntésétől független, kötelezően levonandó költségek
2. Kockázati költség: a biztosító baleseti haláleseti többletszolgáltatásá- nak (kockázati biztosítási összeg) fedezetére levont költség.
A kockázati költség első alkalommal az egyszeri díj befektetésének napján kerül levonásra, majd ezt követően minden biztosítási hónap első napján esedékes a biztosítás teljes tartama alatt.
A kockázati költség a felhalmozási befektetési egységek aktuális összérté- kének és a szolgáltatási tartalék aktuális értékének a költséglevonás napján aktuális arányában kerül levonásra, rendre a költség alapjául szolgáló fel- halmozási befektetési egységek és szolgáltatási tartalék csökkentésén ke- resztül. Amennyiben a biztosítás nem rendelkezik elegendő felhalmozási befektetési egységgel, illetve szolgáltatási tartalékkal, akkor a biztosító a részben vagy egészben érvényesíteni nem tudott kockázati költséget az eseti befektetési egységek terhére érvényesíti, és ha ebben az esetben sincs elegendő fedezet, akkor a nyereségtartalék terhére. Ha a költség esedé- kességének napján egyik formában (az előbb megnevezett befekte- tési egységek, illetve tartalékok) sem áll rendelkezésre fedezet a költség vagy költségrész érvényesítéséhez, a biztosító – a következ- ményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszó- lítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a fedezethez szükséges díj befizetésére írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik a póthatáridő utolsó napján.
A kockázati költség alapja a baleseti halál esetére vonatkozó kockázati biz- tosítási összeg. A kockázati költség havi mértéke 0,05%, éves mértéke 0,6%. A kockázati költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan nem módosíthatja.
3. Szerződéskötési költség: a biztosítás értékesítésével, illetve az eseti díjak befizetésével kapcsolatban felmerülő költségek fedezetére levont költség.
A szerződéskötési költség az egyszeri díj, valamint az eseti díj befektetésé- nek napján kerül levonásra, minden befizetés tekintetében egyszeri alka- lommal.
A szerződéskötési költség a befektetési egységekhez kötött termékrészből és a hagyományos termékrészből külön-külön kerül levonásra az adott díj egyes termékrészekbe történő befektetésének arányában.
A szerződéskötési költség levonása az egyszeri díjra vonatkozóan a befekte- tési egységekhez kötött termékrész esetén a felhalmozási befektetési egy- ségek csökkentésével, a hagyományos termékrész esetén a szolgáltatási tar- talék csökkentésével, az eseti díjra vonatkozóan a befektetési egységekhez kötött termékrész eseti befektetési egységeinek csökkentésével történik.
A szerződéskötési költség alapja az egyszeri díjra vonatkozóan a kockázati költséggel csökkentett felhalmozási befektetési egységek értéke és a koc- kázati költséggel csökkentett szolgáltatási tartalék, az eseti díjra vonatko- zóan az adott eseti díjból megvásárolt új eseti befektetési egységek értéke. A szerződéskötési költség mértéke az egyszeri díj vonatkozásában 2%, az eseti díj vonatkozásában 0,5%.
A szerződéskötési költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan nem módosíthatja.
4. Fenntartási költség: a biztosítási szerződés fenntartásának fedezetére levont költség.
A fenntartási költséget a biztosító a második biztosítási hónaptól kezdődő- en vonja le a tartam alatt végig, minden biztosítási hónap első napján.
A fenntartási költség a felhalmozási és eseti befektetési egységekből, vala- mint a szolgáltatási tartalékból kerül levonásra az annak alapjául szolgáló befektetési egységekből, illetve szolgáltatási tartalékból.
A fenntartási költség alapja a szerződés felhalmozási és eseti befektetési egységeinek, valamint szolgáltatási tartalékának aktuális értéke a költség levonásának napján a kockázati költség levonását követően.
A fenntartási költség mindenkori, a felhalmozási és eseti befektetési egy- ségek, valamint szolgáltatási tartalék százalékában kifejezett mértékét a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete határozza meg, ezáltal a fenn- tartási költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan módosít- hatja. A fenntartási költség ebben az esetben sem lehet magasabb, mint havi 0,108%, illetve mint évi 1,296%.
5. Adminisztrációs költség: a biztosító működési és igazgatási költségei- nek, illetve nyereségének fedezetéül levont költség.
Az adminisztrációs költség minden biztosítási hónap első napján, a teljes tartam alatt kerül levonásra a befektetési egységekhez kötött termékrész esetén a felhalmozási befektetési egységekből.
Amennyiben a biztosítás nem rendelkezik az adminisztrációs költség levo- násához elegendő felhalmozási befektetési egységgel, akkor a biztosító a részben vagy egészben érvényesíteni nem tudott adminisztrációs költséget az eseti befektetési egységek terhére érvényesíti, és ha az eseti befektetési egységek sem adnak elegendő fedezetet ehhez, akkor a szolgáltatási tar- talék, végül a nyereségtartalék terhére. Ha az adminisztrációs költség esedékességének napján egyik formában (az előbb megnevezett be- fektetési egységek, illetve tartalékok) sem áll rendelkezésre fedezet a költség vagy költségrész érvényesítéséhez azon okból, mert a tel- jes egyszeri díj még nem került befektetésre, a biztosító utólag vonja azt le azon a napon, amikor a szerződésen befektetésre, jóvá- írásra kerülnek a fedezetül szolgáló befektetési egységek, tartalé- kok. Amennyiben az egyszeri díj befektetése után bármikor a tartam alatt nem áll rendelkezésre elegendő fedezet az adminisztrációs költség levonásához, a biztosító – a következményekre történő fi- gyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől szá- mított harminc napos póthatáridő tűzésével a fedezethez szükséges díj befizetésére írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen el- teltével a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik a póthatáridő utolsó napján.
Az adminisztrációs költség mindenkori, fix összegben meghatározott mér- tékét a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete határozza meg, ezáltal az adminisztrációs költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan mó- dosíthatja. Az adminisztrációs költség ebben az esetben sem lehet maga- sabb, mint havi 1000 forint, illetve mint évi 12 000 forint.
A biztosító jogosult arra, hogy kedvezményt nyújtson az adminisztrációs költségből. Az esetleges kedvezmény mértékéről és feltételéről a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete rendelkezik.
6. Vagyonkezelési költség: a biztosító eszközalap-kezeléssel, valamint az életbiztosítási díjtartalékkal kapcsolatos befektetési, vagyonkezelési tevé- kenységéből fakadó költségének, valamint vagyonarányos nyereségének fedezetéül szolgáló költség.
A vagyonkezelési költséget a biztosító minden biztosítási hónap utolsó nap- xxx xxxxx le a befektetési egységekhez kötött termékrész valamennyi be- fektetési egységéből eszközalaponként, valamint a hagyományos termék- rész szolgáltatási és nyereségtartalékából a teljes tartam alatt.
A vagyonkezelési költség alapja a szerződés összértéke a költség levonásá- nak napján.
A vagyonkezelési költség mindenkori, az adott eszközalapban lévő befek- tetési egységek százalékában kifejezett mértékét, illetve a szolgáltatási és nyereségtartalék százalékában kifejezett mértékét a Kondíciós Lista „Költ- ségek” című fejezete határozza meg, ezáltal a vagyonkezelési költség mér- tékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan módosíthatja. A vagyonkezelé- si költség ebben az esetben sem lehet magasabb, mint havi 0,15%, illetve mint évi 1,8%.
B. Szerződő döntésétől függő szolgáltatások költségei
7. Átirányítás költsége: a szerződő kérésére végrehajtott átirányítás eljá- rási költségének fedezetéül szolgáló költség.
Az átirányítás költségét a biztosító az eseti díjak átirányítása hatályának napján a felhalmozási befektetési egységekből vonja le. Amennyiben a biz- tosítás nem rendelkezik elegendő felhalmozási befektetési egységgel, akkor a biztosító a részben vagy egészben érvényesíteni nem tudott költ- séget az alábbi befektetési egységekből, illetve tartalékokból vonja le a megadott sorrendben, amíg az adott befektetési egységtípus vagy tartalék típus fedezetet ad a költség levonására: eseti befektetési egységek, nyere- ségtartalék. Ha a költség esedékességének napján egyik formában (az előbb megnevezett befektetési egységek, illetve tartalékok) sem áll rendelkezésre fedezet a költség vagy költségrész érvényesítéséhez, akkor a biztosító az átirányítási kérelmet nem hajtja végre.
Az átirányítás költségének mindenkori, fix összegben meghatározott mér- tékét a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete határozza meg, ezáltal az átirányítás költségének mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan mó- dosíthatja. Az átirányítás költsége ebben az esetben sem lehet magasabb, mint 5000 forint.
8. Eszközalapváltási költség: a szerződő kérésére végrehajtott eszköz- alapváltás eljárási költségének fedezetéül szolgáló költség.
Az eszközalapváltási költséget a biztosító az eszközalapváltás hatályának napján, az átváltásban érintett befektetési egységekből vonja le. Amennyi- ben a biztosítás nem rendelkezik elegendő felhalmozási befektetési egy- séggel, akkor a biztosító a részben vagy egészben érvényesíteni nem tudott költséget az alábbi befektetési egységekből, illetve tartalékokból vonja le a megadott sorrendben, amíg az adott befektetési egységtípus vagy tartalék típus fedezetet ad a költség levonására: eseti befektetési egységek, nyere- ségtartalék. Ha a költség esedékességének napján egyik formában (az előbb megnevezett befektetési egységek, illetve tartalékok) sem áll rendelkezésre fedezet a költség vagy költségrész érvényesítéséhez, akkor a biztosító az eszközalapváltási kérelmet nem hajtja végre.
Az eszközalapváltási költség alapja az átváltásban érintett befektetési egy- ségek.
Az eszközalapváltás költségének mindenkori mértékét a Kondíciós Lista
„Költségek” című fejezete határozza meg, ezáltal az eszközalapváltási költ- ség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan módosíthatja. Az esz- közalapváltási költség ebben az esetben sem lehet magasabb, mint 5000 forint.
9. Kötvénykiállítási díj: a biztosítás különös felmondása esetén a biztosí- tó kötvényesítési és ezzel kapcsolatos eljárási költségének fedezetéül levont költség.
A kötvénykiállítási díj a különös felmondás alapján a szerződő részére visszafizetendő összegből kerül levonásra a kifizetéskor.
A kötvénykiállítási díj 5000 forint.
10. Rendszeres pénzkivonás bejegyzésének egyszeri költsége: a szer- ződő kérésére végrehajtott rendszeres pénzkivonás bejegyzése eljárási költ- ségének fedezetéül levont költség.
A rendszeres pénzkivonás bejegyzésének egyszeri költsége a rendszeres pénzkivonás hatályának napján kerül levonásra a felhalmozási befektetési egységek összértékének és a szolgáltatási tartalék értékének a költség le- vonásakor aktuális arányában a felhalmozási befektetési egységekből, illet- ve a szolgáltatási tartalékból.
A rendszeres pénzkivonás bejegyzése egyszeri költségének mindenkori, fix összegben meghatározott mértékét a Kondíciós Lista „Költségek” című fe- jezete határozza meg, ezáltal a rendszeres pénzkivonás bejegyzése egysze- ri költségének mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan módosíthat- ja. A rendszeres pénzkivonás bejegyzésének egyszeri költsége ebben az esetben sem lehet magasabb, mint 5000 forint.
11. Visszavásárlási költség: a szerződő kérésére végrehajtott visszavásárlás vagy részleges visszavásárlás eljárási költségének fedezetéül levont költség. A visszavásárlási költség a visszavásárlás vagy részleges visszavásárlás hatá- lyának napján kerül levonásra.
A biztosítás teljes visszavásárlása esetén a biztosító a visszavásárlási össze-
get úgy határozza meg, hogy a felhalmozási és az eseti befektetési egysé- geket, valamint a szolgáltatási tartalékot 1%-kal lecsökkenti, a fennmaradó összeget kifizeti a szerződő részére.
Részleges visszavásárlás esetén a részlegesen visszavásárolt felhalmozási és az eseti befektetési egységek, valamint a szolgáltatási tartalék 1%-ának megfelelő összeggel lecsökkentésre kerül a szerződés összértéke a részle- ges visszavásárlás után fennmaradó felhalmozási és eseti befektetési egy- ségekből, valamint szolgáltatási tartalékból azok egymáshoz viszonyított értékeinek arányában.
A visszavásárlási költség teljes visszavásárlás esetén a tizedik biztosítási év- fordulótól nem kerül levonásra.
A visszavásárlási költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan nem módosíthatja.
12. Ügyfél kérésére kiállított értesítő költsége: a szerződő kérésére pótlólagosan, a szerződés összértékének alakulását bemutató elszámoló értesítő elkészítése és szerződőnek való elküldése eljárási költségeinek fe- dezetéül szolgáló költség.
A költség esedékessége a pótlólagos értesítő kiállításának napja.
A költséget a biztosító a felhalmozási befektetési egységekből, valamint a szolgáltatási tartalékból való levonással érvényesíti azok költség levonása előtt aktuális értékének arányában. A költség mindenkori, fix összegben meghatározott mértékét a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete ha- tározza meg, ezáltal a költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyolda- lúan módosíthatja. Az értesítő költsége ebben az esetben sem lehet maga- sabb, mint 5000 forint.
13. A biztosítás TKM értékeit a Kondíciós Lista „Tájékoztató a Teljes Költ- ség Mutatóról” című fejezete tartalmazza.
9.§ VISSZAVÁSÁRLÁS, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS
1. A szerződő a biztosítás visszavásárlását, illetve részleges visszavásárlását az életbiztosítási szerződés különös felmondására nyitva álló 30 napos ha- táridő elteltét követően kérheti.
2. Visszavásárlási értékkel mind a befektetési egységekhez kötött termék- rész, mind a hagyományos termékrész rendelkezik.
3. Visszavásárlás vagy részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlási összegre a szerződő jogosult.
4. Részleges visszavásárlás esetén a szerződőnek a részlegesen visszavásá- rolni kívánt összeget kell meghatároznia. A részleges visszavásárlás során a biztosító először a rendelkezésre álló eseti befektetési egységek, majd a nyereségtartalék terhére hajtja végre az igényt. Amennyiben a részlegesen visszavásárolni kívánt összeg meghaladja az eseti befektetési egységek és a nyereségtartalék értékének összegét, akkor a felhalmozási befektetési egy- ségekből, valamint a szolgáltatási tartalékból azok egymáshoz viszonyított értékének arányában hajtja végre a biztosító a részlegesen visszavásárolni kívánt összeg kivonását a biztosításból.
Amennyiben a befektetési egységekhez kötött termékrész esetén az igény végrehajtása nem jár valamely egységtípus teljes kivonásával, a biztosító az adott egységtípust arányosan vonja ki a biztosításhoz tartozó eszközala- pokból, az egységtípus egyes eszközalapokban lévő értéke alapján.
5. Amennyiben a részleges visszavásárláskor a felhalmozási befektetési egységek és a szolgáltatási tartalék aktuális értékének összege nem éri el a 200 000 Ft-ot, akkor a biztosító a részleges visszavásárlást kizárólag az eseti befektetési egységek és a nyereségtartalék terhére teljesíti. Amennyi- ben a részleges visszavásárlás következtében a felhalmozási befektetési egységek és a szolgáltatási tartalék aktuális értékének összege 200 000 Ft alá csökkenne, akkor a biztosító úgy teljesíti az adott kifizetést, hogy a fel- halmozási befektetési egységek és a szolgáltatási tartalék aktuális értéke 200 000 Ft legyen, ezáltal az adott kifizetés összege kisebb lehet, mint a szerződő által meghatározott részlegesen visszavásárolt összeg.
6. A biztosító a biztosítás visszavásárlása, részleges visszavásárlása során ér- vényesíti a visszavásárlási költséget a „Költségek” című fejezetben leírtak szerint.
10.§ RENDSZERES PÉNZKIVONÁS
1. A rendszeres pénzkivonás során a biztosító a „Visszavásárlás, részleges visszavásárlás” című fejezetben leírt, a részleges visszavásárlásra vonatkozó szabályok szerint jár el.
2. A szerződő a biztosításból rendszeres pénzkivonást kérhet az életbiztosí- tási szerződés különös felmondására nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően.
3. A rendszeres pénzkivonás tartama kizárólag egész év lehet.
4. A rendszeres pénzkivonás havi, negyedéves, féléves és éves gyakoriságú lehet.
5. A rendszeres pénzkivonás esetén a részleges visszavásárlási összegekre a szerződő jogosult.
6. A rendszeres pénzkivonás bejegyzésekor a biztosító levonja a „Költsé- gek” című fejezetben leírtak alapján a rendszeres pénzkivonás bejegyzésé- nek egyszeri költségét.
11.§ BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A. Mindkét termékrészre vonatkozó szabályok
1. A befizetett egyszeri díj a termékrészek rögzített arányának megfelelően kerül befektetésre felhalmozási befektetési egységekbe, valamint a szolgál- tatási tartalékba.
2. A biztosítás egyszeri díját a biztosító az összeg biztosítóhoz való beérke- zése után a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében megadott, de maximum 5. munkanapon fekteti be a be- fektetési egységekhez kötött termékrész esetében felhalmozási befektetési egységekbe, a hagyományos termékrész esetén a szolgáltatási tartalékba.
3. A biztosító a befizetett egyszeri díjat a termékrészek rögzített aránya sze- rint fekteti be a befektetési egységekhez kötött termékrész és a hagyomá- nyos termékrész között. A biztosító a befizetett eseti díjakat minden eset- ben befektetési egységekhez kötött termékrész eszközalapjaiba fekteti. A válaszható rögzített arányokat a mindenkor hatályos Kondíciós Lista „Be- fektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezete tartalmazza.
4. Amennyiben a biztosító lehetőséget biztosít arra, hogy a szerződő a tar- tam alatt a befektetési egységekhez kötött termékrészben és a hagyomá- nyos termékrészben lévő megatakarítások egymáshoz viszonyított aktuális arányát módosítsa, akkor a biztosító a Kondíciós Lista „Befektetéssel kap- csolatos rendelkezések” című fejezetében határozza meg ennek szabályait.
5. Az ajánlat megtételekor a szerződő a biztosító által aktuálisan felkínált lehetőségek közül megválasztja azt az eszközalapot vagy eszközalapokat, melybe a biztosító az eseti díjat, valamint az egyszeri díj termékrészek rög- zített arányának megfelelően meghatározott részét vagy egészét befekteti. A hagyományos termékrészbe fizetett egyszeri díj befektetéséről a biztosí- tó rendelkezik.
6. A szerződő befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről naponta infor- mációt kérhet a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében megadott tájékozódási lehetőségeken.
7. Tekintettel arra, hogy ugyanazon a napon több tranzakció (költség levo- nása, befizetett díj befektetése, megbízás végrehajtása, szolgáltatás teljesí-
tése) is esedékessé válhat, a biztosító ezek végrehajtása során az alábbi sor- rend szerint jár el.
a. egyszeri díj vagy eseti díj befektetése;
b. kockázati költség levonása;
c. szerződéskötési költség levonása;
d. fenntartási költség levonása;
e. részleges visszavásárlási/rendszeres pénzkivonási szolgáltatás érvényesí- tése;
f. részleges visszavásárlási/rendszeres pénzkivonás költségének levonása miatti egységváltozás érvényesítése;
g. eszközalapváltási megbízás miatti egységváltozás érvényesítése;
h. eszközalapváltás költségének levonása;
i. átirányítás költségének levonása;
j. adminisztrációs költség levonása;
k. vagyonkezelési költség levonása;
l. ügyfél kérésére kiállított értesítő költségének levonása;
m. biztosítási eseményből eredő szolgáltatás miatti egységváltozás érvé- nyesítése;
n. visszavásárlási költség levonása;
o. visszavásárlás miatti egységváltozás érvényesítése.
8. A bejelentés módjával és a beérkezés időpontjának meghatározásával kapcsolatban a Kondíciós Lista „Közlési és változásbejelentési kötelezett- ség, jognyilatkozatok” című fejezete tartalmaz rendelkezéseket.
9. Visszavásárlás, részleges visszavásárlás, eszközalapváltás, illetve az élet- biztosítási szerződés különös felmondása esetén a biztosító a visszavásár- lással, részleges visszavásárlással, eszközalapváltással, illetve különös fel- mondással érintett befektetési egységeket az igény bejelentésének biztosí- tóhoz történő beérkezése után a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsola- tos rendelkezések” című fejezetében megadott, de maximum 5. munka- napon érvényes árfolyamon és egységszámmal, illetve a hagyományos ter- mékrész esetén maximum 5. munkanapon aktuális értéken hajtja végre.
B. Befektetési egységekhez kötött termékrészre vonatkozó szabályok
10. Az egyszeri díj a termékrészek rögzített arányának megfelelően meg- határozott részéből vagy egészéből a biztosító a befektetési egységekhez kötött termékrészben felhalmozási befektetési egységeket ír jóvá az egyéni számlán. Ezen befektetésre a biztosító eszközalapokat hoz létre, amelyek különálló, elkülönített eszközállományt képeznek a biztosító eszközei kö- zött. A fennálló, választható eszközalapok listáját a mindenkor hatályos Kondíciós Lista „Választható eszközalapok” című pontja tartalmazza, az eszközalapok összetételét a mindenkor hatályos Eszközalap Tájékoztató tartalmazza.
11. Az ajánlat megtételekor, valamint a későbbi eszközalapváltások és átirányítások alkalmával a szerződő a biztosító által aktuálisan felkínált eszközalapok közül egyidőben legfeljebb 6 eszközalapot választhat. Az eseti díj, valamint az egyszeri díj termékrészek rögzített ará- nyának megfelelően meghatározott része vagy egésze a szerződő által vá- lasztott arányban fordítódnak az eszközalapok befektetési egységeinek megvásárlására, figyelembe véve, hogy az egy eszközalapba minimáli- san befektethető összeg 1000 forint.
12. A befektetési egységek megvásárlása az eseti díj, valamint az egyszeri díj termékrészek rögzített arányának megfelelően meghatározott részének biztosítóhoz való beérkezése után, a Kondíciós Lista „Befektetéssel kap- csolatos rendelkezések” című fejezetében megadott, de maximum 5. mun- kanapon érvényes árfolyamon történik. Az eseti díj, illetve az egyszeri díj befektetési egységekhez kötött termékrészbe kerülő részének befizetése és a befektetési egységek megvásárlása közötti időszakra a szerződőt kamat, illetve hozam nem illeti meg.
13. A befektetési egységek árfolyama az eszközalap eszközértékének meg- felelően alakul.
A befektetési egységek árfolyamában csökkentő tényezőként jelenhetnek meg az alábbi tételek:
– mögöttes befektetési alap alapkezelési költsége (amennyiben a befek- tetési portfólió befektetési alapokat is tartalmaz);
– adásvételi költségek, beleértve a vételi és eladási oldal közötti különb- séget (bid-ask spread);
– letétkezelési díj;
– elszámolóház (KELER, Clearstream, stb.) által felszámított díjak;
– egyéb (folyószámlához köthető) bankköltség.
A fent felsorolt költségek aktuális mértékét a biztosító az internetes hon- lapján teszi közzé.
14. Az eszközalapok eszközeit a biztosító rendszeres időközönként (minden értékelési napon) értékeli. Az értékelés során a biztosító meghatározza az egyes eszközalapok eszközértékét és a befektetési egységek árfolyamát.
15. A biztosító az eszközalapok eszközeinek értékelése során a befektetési alapok általános értékelési elvei szerint jár el, az eszközérték kiszámítása el- sődlegesen a közzétételi napon (T nap) elérhető tőzsdei, illetve másodpiaci árinformációkon alapul.
Az eszközalapok kezelője – ha az adott eszközalap befektetési politikája másképp nem rendelkezik – az alábbi ügyleteket kötheti:
– tőzsdén jegyzett értékpapírok adásvétele;
– tőzsdén nem jegyzett értékpapírok adásvétele;
– betét lekötése;
– fedezeti célú származékos ügyletek kötése;
– befektetési célú származékos ügyletek kötése;
– arbitrázs célú ügyletek kötése;
– értékpapír-kölcsönzés;
– visszavásárlási megállapodások (repó-ügylet) kötése.
16. A biztosítás befektetési egységekhez kötött termékrésze esetében többlethozam nem keletkezik.
17. A múltban elért hozamok jövőbeli kötelezettséget nem jelente- nek, ez igaz a biztosító kínálatában szereplő eszközalapok múltbeli teljesítményére is. Elsősorban a részvényekre jellemző a változó hozam, az időnkénti árfolyamcsökkenés. A biztosítási szolgáltatások és a biztosításhoz kapcsolódó maradékjogok összegét a befektetési eredmény befolyásolja. A biztosító a jelen Különös Feltételek alap- xxx megkötött biztosításra nem vállal tőke- vagy hozamvédelmet, il- letve tőke- vagy hozamgaranciát.
18. A szerződő által kezdeményezett tranzakciók (pl. eszközalapvál- tás) végrehajtása során a biztosító nem vizsgálja az adott tranzakció ésszerűségét. A tranzakciókból eredő bármilyen kockázatot teljes egészében a szerződő viseli, a biztosítási feltételeknek megfelelően végrehajtott tranzakciók utólag nem módosíthatók.
C. Hagyományos termékrészre vonatkozó szabályok
19. Többlethozam jóváírása
a. A technikai kamatláb a tartam során nem módosítható, kivéve, ha a
technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rög- zített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.
b. A hagyományos termékrész vonatkozásában a többlethozam biztosító által meghatározott része (legalább 1%-a) az ügyfeleket illeti. Az adott biztosításra jutó, adott naptári évi többlethozam-jóváírás mértékét a biztosító minden naptári évfordulót követően legkésőbb július 1-jén határozza meg. Ekkor a többlethozam biztosító által meghatározott ré- szét a biztosító a megelőző naptári év december 31-én hatályban levő (élő) szerződésekre felosztja és jóváírja. Hatályban lévő (élő) szerződés- nek minősül minden olyan szerződés, amely a többlethozam-jóváírás mértékének megállapítását megelőző naptári év december 31-éig nem szűnt meg, és amelyhez nem kapcsolódik olyan biztosítási eseményhez vagy visszavásárlásra vonatkozó igénybejelentés, amely a szerződés többlethozam-jóváírás mértékének megállapítását megelőző naptári év december 31-éig történő megszűnését eredményezi. A többlethozam felosztása a hatályban lévő (élő) szerződések a többlethozam-jóváírás mértékének megállapítását megelőző naptári év átlagos életbiztosítási díjtartalékainak arányában történik, és így az egy szerződésre jutó többlethozam összegét a biztosító a szerződés nyereségtartalékán jó- váírja.
c. A szerződés többlethozama jóváírásának mértékéről, a nyereségtartalé- kának aktuális értékéről a biztosító a többlethozam-jóváírást követően, a többlethozam-jóváírást követő biztosítási évforduló után 15 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt.
12.§ ESZKÖZALAPVÁLTÁS
1. A szerződő a tartam egésze alatt jogosult eszközalapváltásra, a befekte- tési egységekhez kötött termékrész esetében.
2. Az eszközalapváltás végrehajtásakor a biztosító felszámítja az eszköz- alapváltási költséget a „Költségek” című fejezet szerint.
13.§ ÁTIRÁNYÍTÁS
1. A szerződő a tartam egésze alatt jogosult az eseti díj vonatkozásában az átirányításra a befektetési egységekhez kötött termékrész esetében.
2. Az átirányítás végrehajtásakor a biztosító felszámítja az átirányítás költ- ségét a „Költségek” című fejezet szerint.
14.§ EGYÉB RENDELKEZÉSEK ÉS SZABÁLYOK
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által 2017. ja- nuár 1. napjától alkalmazott feltételtől a jelen feltétel eltér, mivel a biztosí- tó a jelen feltételt az alábbiakban módosította:
– a biztosító pontosította az 1.§ 3. pontjában a szerződés különös fel- mondása esetén a szerződő részére visszafizetendő összeg meghatá- rozását.
Az eltéréseket, a biztosító szolgáltatása korlátozására vonatkozó ren- delkezéseket a jelen Különös Feltételek figyelemfelhívásra alkalmas módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.