Érvényes 2011. január 1-től

Kötelező gépjármű-felelősség-

biztosítás

Feltételek

Érvényes 2011. január 1-től

Nysz.: 14450

Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató (Feltételek) a Generali-Providencia Zrt.

kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási feltételeirõl és a biztosítási szerzõdésrõl 5

Kiegészítés (pótlap) igényelbíráláshoz szükséges dokumentumokról

a Generali-Providencia Biztosító Zrt. kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdéséhez 11

Kivonat a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tv-bõl. 13

Elsõ rész – Általános rendelkezések 13

Második rész – A gépjármû-felelõsségbiztosítás szabályai 16

19/2009. (X. 9.) PM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,

illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól 24

Melléklet a 19/2009. (X. 9.) PM rendelethez 27

Ügyféltájékoztató (Feltételek)

a Generali-Providencia Zrt. kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási feltételeirõl és a biztosítási szerzõdésrõl

Társaságunk az ISVAP (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosun- kon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásába 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik

Tisztelt Ügyfelünk!

Örömünkre szolgál, hogy biztosítási szerzõdése megkötésé- hez társaságunkat, a Generali-Providencia Zrt-t (székhely: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.) választotta.

1) A szerzõdéskötésre irányuló jognyilatkozatának megté- telét megelõzõen a biztosító tájékoztatja Xxx (szerzõdés- kötésre és díjfizetésre kötelezett mindenkori üzemben tartó) mindazon rendelkezésekrõl, amelyek a biztosítók- ról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. tör- vény (a továbbiakban Bit.), illetve amennyiben a szerzõ- dés létrejöttének módjára (telefonos és online szerzõdés- kötés) tekintettel a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzõdésekrõl szóló 2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Távértékesítési törvény) elõírásai is irányadók, úgy ezen törvény, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok szerint a szerzõdés megkötéséhez szükségesek. Tájékoztatjuk arról, hogy telefonos illetõleg online szerzõdéskötés esetén a tele- fonbeszélgetést valamint a létrejött szerzõdés adatait társaságunk rögzíti. Azok a szerzõdésének fennállása alatt, illetõleg az annak megszûnésétõl számított 5 évig bármikor visszakereshetõk.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, az Ön és társaságunk kö- zött létrejövõ biztosítási jogviszonyra a kötelezõ gépjár- mû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) és az annak felhatalmazása alapján hatályba léptetett alacsonyabb szintû jogszabályok illetõ- leg azok mindenkor hatályos rendelkezései irányadóak. Ezen alacsonyabb szintû jogszabályok közül külön is felhívjuk figyelmét a bonus-malus besorolás és a kártör- téneti igazolás kiadását szabályozó 19/2009. (X. 9.) PM rendeletre (a továbbiakban: bonus-malus rendelet) és a gépjármû kategóriákat megállapító 20/2009. (X. 9.) PM rendeletre (a továbbiakban: gj. kategória rendelet).

Felhívjuk figyelmét, hogy jelen Xxxxxxxxxx 2011. január 1-jétõl hatályosak.

2) Jogszabályi kötelezettségünknek eleget téve az alábbi- akban részletesen is tájékoztatjuk a szerzõdés fõbb ada- tairól és jellemzõirõl. Kérjük, figyelmesen olvassa el tájékoztatónkat!

3) A biztosítási szerzõdés a biztosítási ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ személyes/interne- tes/telefonos továbbítására/megtételére (a továbbiak- ban: ajánlattétel vagy szerzõdéskötés) visszamenõlege- sen, az ajánlat szerinti tartalommal jön létre, kivéve, ha a biztosító az ajánlatot az ajánlattételtõl számított 15 napon belül elutasítja, vagy arra az ajánlattól eltérõ módosító javaslatot tesz.

A biztosító az ajánlatot az ajánlattételtõl számított 15 na- pon belül a meghirdetett díjtarifájától (Gfbt. 3.§ 5. pont) és a biztosítási Feltételektõl való eltérésre történõ hivatko- zással elutasíthatja. A biztosító elutasíthatja továbbá az üzemben tartónak a korábbi kötelezõ gépjármû-felelõs- ségbiztosítási szerzõdés megszûnését közvetlenül köve- tõ biztosítási idõszakra vonatkozó ajánlatát azokban az esetekben is, ha az üzemben tartó korábbi kötelezõ gép- jármû-felelõsségbiztosítási szerzõdését a biztosító a biz- tosítási idõszak végére felmondta vagy a szerzõdés a biz- tosítási idõszak alatt díjnemfizetés miatt szûnt meg.

A biztosító emellett az ajánlattételtõl számított 15 napon belül, igazolható módon elküldött javaslatot tehet az aján- lat díjtarifának és a biztosítási Feltételeknek megfelelõ módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerzõdõ a kézhezvételtõl számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzõdés az ajánlattételre visszame- nõlegesen, a módosított ajánlat szerinti tartalommal jön létre.

4) A szerzõdés tartalmát kitevõ feltételekrõl, így különösen a szolgáltatásról és ellenszolgáltatásról, valamint a fizetés és teljesítés feltételeirõl, a szerzõdés megszûnésének és felmondásának eseteirõl, a biztosító mentesülésének eseteirõl, a kockázatkizárásokról és a biztosító megtéríté- si (visszakövetelési) igényének érvényesítési feltételeirõl a biztosítási ajánlat (Tanúsítvány) illetõleg a Kötvény, a je- len Feltétel, a biztosító meghirdetett díjtarifája, a Gene- rali-Providencia Zrt. ügyféltájékoztatója, a kötelezõ gép- jármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) és a hozzá kapcsolódó alacsonyabb (rendeleti) szintû jogszabályok, a Gfbt. eltérõ rendelkezése hiányá- ban a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.), vala- mint a szerzõdéskötés során tett egyéb írásbeli nyilatko- zatok adnak eligazítást.

E szabályok közül külön kiemeljük, hogy a szerzõdés fo- lyamatos díjfizetéssel történõ hatályban tartása az Ön (szerzõdõ) fõ kötelezettsége, míg társaságunk fõ kötele- zettsége azoknak a megalapozott térítési igényeknek a kielégítésére terjed ki, amelyeket a biztosítási szerzõdés- ben megjelölt gépjármû üzemeltetésével okozott károk miatt a biztosítottal szemben támasztanak.

5) Módozati információk

Egy biztosítási esemény vonatkozásában	Xxx. kártérítési összeg
dologi károk esetén	500.000.000 Ft
személyi sérülés esetén	1.600.000.000 Ft

6) Határozatlan tartamú szerzõdés esetén a biztosítási díj a kockázatviselés idõtartamára elõre illeti meg társaságun- kat, ennek megfelelõen a biztosítás elsõ díjrészlete – a fe- lek eltérõ megállapodásának hiányában – a szerzõdés létrejöttekor esedékes, míg a biztosítás folytatólagos díja a biztosítási szerzõdésben megjelölt díjfizetési gyakori- ságtól függõen annak az idõszaknak az elsõ napján ese- dékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik.

Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjármûvek esetében a biztosítási szerzõdés határozatlan tartamú. Határozott tartamú szerzõdés csak az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási enge- déllyel rendelkezõ gépjármûvekre, továbbá az igazoló- lappal rendelkezõ lassú jármûvekre és a négykerekû se- gédmotoros kerékpárokra (quadok), továbbá a forgalom- ba helyezésre nem kötelezett gépjármûvekre és a más tagállami telephelyû gépjármû Magyarországra történõ belépésekor (Gfbt. 4.§ (7) bek.) köthetõ.

Mezõgazdasági erõgép (lassú jármû) esetében határo- zatlan tartamú szerzõdés is köthetõ.

Határozott tartamú biztosítási szerzõdések esetén a díj a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg társasá- gunkat (egyszeri díj), a díj ez esetben is a szerzõdés létre- jöttének idõpontjában esedékes.

Határozatlan tartamú szerzõdések esetén (még akkor is, ha az éves díj a szerzõdés szerinti fizetési ütemnek meg- felelõ részletekben fizethetõ) a biztosítási idõszak egy év, amelynek elsõ napja – a szünetelés (ld.: 7. pont) idõtarta- ma alatt hatályba lépõ szerzõdések kivételével – a kocká- zatviselés kezdete. A díjnemfizetéssel megszûnt szerzõ- dések kapcsán tájékoztatjuk, hogy a szerzõdés azonos biztosítási idõszakon belüli újrakötése (a biztosítási idõ- szak hátralévõ részére történõ új szerzõdés megkötése a Gfbt. 5.§ (2) bek. alapján) valamint helyreállítása (Gfbt. 21.§ (6) bek.) esetén a biztosítási idõszak az eredeti, díjnemfizetéssel megszûnt szerzõdés biztosítási idõsza- ka szerint alakul.

7) Társaságunk kockázatviselésének kezdete (a szerzõdés hatálybalépése) – a szerzõdés érvényes létrejötte esetén

– a Tanúsítványon/Kötvényen feltüntetett idõpont. Kivé- telt képez ez alól az az eset, amikor a gépjármû tulajdono- sa által – szerzõdés vagy társaságunk felé hitelt érdemlõ- en igazolt más jogcím alapján – üzemben tartóként meg- jelölt személy (Gfbt. 4.§ (3) bekezdés) köt szerzõdést, ilyenkor ugyanis társaságunk kockázatviselése az üzem- ben tartó jármûnyilvántartásba történõ bejegyzésének idõpontjában kezdõdik. Amennyiben az üzemben tartó hatósági okiratba (forgalmi engedély) történõ bejegyzése a szerzõdéskötést követõ 30 napon belül nem történik meg, úgy szerzõdésünk nem lép hatályba és az a 30. napon megszûnik.

Ahhoz, hogy társaságunk kockázatviselése már a biztosí- tási szerzõdés létrejöttét megelõzõen megkezdõdjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfo- gadó nyilatkozata szükséges.

Társaságunk a szerzõdés megszûnéséig (kockázatvise- lésünk megszûnéséig) terjedõ idõre a díjigényét utólag is érvényesítheti a szerzõdõvel szemben, kockázatviselé- sünk a 8. pont elsõ bekezdésében meghatározott türelmi idõben is fennáll.

Társaságunk kockázatviselése a jármûnyilvántartásban szereplõ gépjármûvek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történõ eljárás következ- tében a gépjármû a forgalomból ideiglenes kivonásra ke- rült. A szünetelés a kivonás napjától a szünetelés lejártá- nak napjáig vagy a gépjármû ismételt forgalomba helye- zésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart. Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a szerzõdés a hat hóna- pos idõszak utolsó napját követõ napon megszûnik.

A szünetelést követõ díjrészlet fizetésének esedékessége a szünetelés megszûnésének a napja.

A szünetelés idõtartama alatt az üzemben tartó kötele- zettsége a szerzõdés folyamatos díjfizetéssel történõ ha- tályban tartására nem áll fenn.

A jármûnyilvántartásban nem szereplõ gépjármûvek ese- tében a szünetelésnek nincs helye.

8) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, társasá- gunk a díj esedékességétõl számított 30. nap elteltéig – a következményekre történõ figyelmeztetés mellett – a szerzõdõ félnek a díj esedékességétõl számított 60 na- pos póthatáridõvel, igazolható módon a teljesítésre vo- natkozó felszólítást küld. A póthatáridõ eredménytelen leteltével a szerzõdés – amennyiben egyéb okból még nem szûnt meg – az esedékességtõl számított hatvana- dik napon (türelmi idõszak utolsó napja) megszûnik. Amennyiben a szerzõdés díjnemfizetés miatti megszûné- se az Ön érdekkörén (önhiba) kívül esõ okból következik be, úgy a megszûnés tudomására jutásától számított 15 napon belül, de legkésõbb a megszûnést követõ 2 hóna- pon belül, kizárólag az önhiba hiányát alátámasztó té- nyek hitelt érdemlõ igazolásával kezdeményezheti a jövõ- re nézve – egy adott biztosítási idõszakon belül – az ere- detivel egyezõ szerzõdéses állapot helyreállítását. A szerzõdéses állapot fentiek szerinti helyreállítására akkor jogosult, ha a szerzõdés megszûnéséig esedékessé vált díjat a biztosítónak megfizeti, és a szerzõdés díjnemfize- téssel történõ megszûnését követõen a szerzõdéses álla- pot helyreállításáig a gépjármû nem vett részt a közúti for- galomban, illetve azzal kárt nem okoztak.

A szerzõdés díjnemfizetéssel történõ megszûnése esetén a biztosítási idõszak a megszûnt szerzõdés kockázatvi- selési kezdetétõl számított egy éves idõtartam végéig ter- jedõ idõszak.

9) Ha a biztosítási szerzõdés a biztosítási idõszak tartama alatt díjnemfizetéssel szûnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási idõszak hátralévõ részére fedezetet nyújtó szerzõdés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizá- rólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amely- nél a szerzõdés az adott biztosítási idõszakban díjnem- fizetéssel szûnt meg. Ebben az esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerzõdést megkötni, ahol a szerzõdése díjnemfizetés miatt szûnt meg.

10) A biztosítás díja az alábbi módokon és gyakorisággal fi- zethetõ, amely lehetõségek közül történt választását a Tanúsítvány/Kötvény rögzíti:

• a biztosító által küldött készpénz átutalási megbízás- sal (csekk);

• átutalással;

• csoportos beszedési megbízással;

• negyedéves, féléves és éves gyakoriság mellett.

Amennyiben Ön a Tanúsítvány/Kötvény adattartalma sze- rint a szerzõdéskötéskor csekk útján történõ díjfizetési módot választott és esetlegesen nem állna rendelkezésére az esedékes biztosítási díj megfizetésére szolgáló, a bizto- sító által kiállított csekk, díjbekérõ levél vagy más doku- mentum, köteles az esedékes díjat a szerzõdésben meg- határozottak szerint – a fedezet folyamatos fenntartására vonatkozó jogszabályi kötelezettségére is tekintettel – postai csekken, vagy a biztosító Raiffeisen Bank Zrt.-nél vezetett 12001008-00100594-00100008 számú bank- számlaszámára történõ banki átutalással, avagy Öntõl el- várható bármely más módon, a Tanúsítvány/Kötvényszám és rendszám feltüntetése mellett befizetni. Ez utóbbi ese- tekben társaságunk az Ön kérésére, a díj befizetésének

igazolásával egyidejûleg, haladéktalanul kiállítja a biztosí- tási fedezet fennállását igazoló bizonylatot.

11) Fedezetlenségi díj az adott gépjármû vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünete- lés idõtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül esõ, hitelt érdemlõen igazolt okból bekövetkezõ díjnemfizetés idõtartamának kivételével – díjfizetés hiá- nyában kockázatviselés nélküli idõtartamára (fedezetlen- ség idõtartama) a Kártalanítási Számla kezelõjét megille- tõ, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj.

A fedezetlenségi díj kiszámítása a Kártalanítási Számla által meghirdetett díjtarifa alapján társaságunk kötele- zettsége, amennyiben Ön a fedezetlenség idõtartamát követõen társaságunknál köt kötelezõ gépjármû-felelõs- ségbiztosítási szerzõdést. Ez esetben a szerzõdõ a társa- ságunk által kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási idõszakra járó díj teljes megfizetése (egyszeri díj) esetén 30 napos határidõvel – köteles megfizetni. Ha a szerzõdõ e kötele- zettségének nem tesz eleget, ugyancsak a díjfizetés el- mulasztásának 8. pontban részletezett jogkövetkezmé- nyei alkalmazandóak. A fedezetlenségi díjnak – a díjhirde- tést követõ naptári évre vonatkozó – egy naptári évre számított tarifáját gépjármû-kategóriánként minden év október 30-ig a Kártalanítási Számla kezelõje (MABISZ) hirdeti meg két országos napilapban és honlapján.

Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben a szerzõdõ fede- zetlenségi díjjal, az új szerzõdésre járó esedékes díjrész- lettel és a társaságunknál korábban díjnemfizetéssel megszûnt kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szer- zõdés türelmi idejére járó díjrészlettel is tartozik és az új szerzõdés megkötésekor a szerzõdõ által befizetett összeg valamennyi, a fentiekben felsorolt tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a szerzõdõ által befi- zetett díj elszámolása a következõ sorrendben történik: fedezetlenségi díj, társaságunknál korábban díjnemfi- zetéssel megszûnt kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosí- tási szerzõdés türelmi idejére járó díjrészlet, új szerzõ- désre járó esedékes díjrészlet.

12) A szerzõdéskötés során Ön által közölt és az ajánlaton rögzített adatok a Ptk. 540. §-ában valamint a Gfbt-ben megfogalmazott közlési és változásbejelentési kötele- zettség körébe tartoznak, ezért a közölt adatok helyessé- géért, azok valóságtartalmáért, illetõleg a közölt adatok- ban bekövetkezett változások bejelentéséért Ön felelõsséggel tartozik.

E szabályok közül kiemeljük a Gfbt. 9.§-ában megfogal- mazottakat, miszerint az üzemben tartó a szerzõdéskö- téskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így külö- nösen – fennálló szerzõdés esetén a biztosítási idõszak vagy a tartam utolsó napját követõ – az új biztosítási idõ- szak vagy a határozott tartam kezdõ napját, biztosítóvál- tás esetén az elõzõ biztosítási idõszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát. Az üzemben tartó a szerzõdéskö- téskor köteles továbbá a fedezetlenségi díj megállapítá- sához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak kép- viselõjével közölni. Az üzemben tartó köteles 8 napon be- lül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

A közlési kötelezettséget és megsértésének jogkövetkez- ményeit nem érinti az, ha a biztosítási szerzõdésben foglalt adatokat a szerzõdõ nem saját kezûleg tölti ki. A

meghatalmazott, megbízott (képviselõ) útján történõ szerzõdéskötéshez írásbeli meghatalmazás csatolása szükséges. Nem természetes személy (pl.: cég) esetében kizárólag annak törvényes képviselõje illetõleg cégjegy- zésre feljogosított személy tehet a cég nevében érvényes jognyilatkozatot.

A Gfbt. 46-47.§-ai értelmében a biztosító jogosult a közölt adatok ellenõrzésére.

Amennyiben a szerzõdéskötéskor Ön által közölt adatok valótlanságára derül fény, szerzõdésének díja társasá- gunk valós adatokkal alkalmazott díjtarifájának megfele- lõen, a szerzõdéskötés idõpontjára visszamenõ hatállyal módosul (ld.: bonus-malus rendelet 7.§ (5) bek.).

A biztosítási szerzõdés hatálya alatt ugyanarra a biztosí- tási idõszakra kötött további biztosítási szerzõdés ér- vénytelen (semmis), még abban az esetben is, ha a szer- zõdést a biztosító a nyilvántartási rendszereiben rögzíti és arra díjfizetés történik.

13) A kármentességi és egyéb kedvezmények igénybevéte- lének feltételeit társaságunk adott biztosítási idõszakra meghirdetett díjtarifája tartalmazza, valamint mindezekrõl a szerzõdõ tájékoztatást kap a szerzõdéskötés folyamán is. E tájékoztatások közül e helyütt külön is kiemeljük, hogy a kármentességi kedvezmény, valamint a károkozók pótdí- ja alkalmazása esetén társaságunk minden olyan kárt, ami a bemutatott kártörténeti igazoláson (évfordulóra tör- ténõ biztosítóváltás esetén a megadott elõzmény adatok alapján a biztosító bekéri a kárelõzmény adatokat az elõ- zõ biztosítótól) szerepel, figyelembe vesz. Azaz a biztosí- tó nem csupán a bonus-t érintõ, hanem a még el nem is- mert vagy elsõ kifizetéssel nem járó károkat is figyelembe veszi a kedvezmények vagy a pótdíj alkalmazása során. Tájékoztatjuk arról, hogy biztosító váltás esetén társasá- gunk a jogszabályi kötelezettségének megfelelõen az Ön által megadott adatok alapján megkísérli beszerezni az Ön elõzõ biztosítójától származó kártörténeti igazolást. Az Ön érdekében szükséges felhívnunk a figyelmét arra, hogy a kártörténeti igazolás fenti módon történõ beszer- zésének sikertelensége esetén a kártörténeti igazolást szíveskedjék eljuttatni társaságunkhoz, a társaságunk ál- tal az Ön részére ez esetben megküldött tájékoztató le- vélben megjelölt határidõben. Tájékoztatjuk, hogy amennyiben az Ön által megadott adatok alapján társa- ságunk részérõl a kártörténeti adatok beszerzése sikerte- len, és a fenti tájékoztató levélben szereplõ határidõt Ön elmulasztja, vagy, ha az Ön által becsatolt kártörténeti igazoláson kár szerepel, továbbá akkor is, ha a biztosító az Ön által közöltekkel egyébként ellentétes tartalmú té- nyekrõl szerez tudomást,

a) szerzõdését a kockázatviselés kezdetének idõpontjá- ra visszamenõ hatállyal a kártörténeti igazolás beér- kezéséig A00 bonus-malus osztályba (amennyiben a kártörténeti adatok beszerzésének hiánya az Ön hibá- jára vezethetõ vissza, akkor M04 osztályba) kell sorol- nunk, és

b) az Ön által alá nem támasztottan igénybe vett kedvez- ményeket vissza kell vonnunk.

14) A szerzõdéskötéskor Ön nyilatkozik a bonus-malus be- sorolásáról, amelyre vonatkozóan részletes tájékoztatást kapott. A megtett nyilatkozat jelentõségének és jogkö- vetkezményeinek megismerése érdekében felhívjuk szí- ves figyelmét a bonus-malus rendelet szabályaira. Ezek közül kiemeljük a jogszabály 3., 6., és 7. §-ának rendelke- zéseit, valamint szíveskedjék figyelemmel lenni az alábbiakra:

a) Amennyiben Ön a szerzõdéskötéskor akként nyilat- kozik, hogy a bonus-malus rendszerbe új belépõnek minõsül, Önre a bonus-malus rendelet 3. § (3) bekez- dése vonatkozik.

b) Amennyiben Ön a szerzõdéskötéskor akként nyilat- kozik, hogy két éven belül már szerzõdõje volt ugyan- ezen gépjármû-kategóriába tartozó gépjármû-fele- lõsségbiztosításnak, ezért nem minõsül a rendszerbe új belépõnek, Önre a bonus-malus rendelet 3. § (5) bekezdése vonatkozik. (Ez esetben, és ha az elõzõ biztosítása is társaságunknál volt, nem szükséges a kártörténeti igazolás benyújtása.)

c) Végezetül, ha Ön a szerzõdéskötéskor úgy nyilatko- zik, hogy azonos jármûkategóriában már rendelkezik egy másik érvényes szerzõdéssel, ezért párhuzamos üzemeltetõnek minõsül, Önre a bonus-malus rendelet

3. § (6) bekezdése irányadó.

15) A szerzõdéskötéskor Ön a kármentességre vonatkozóan is nyilatkozik. Az ebben a nyilatkozatában is rögzített

„kárbejelentés” fogalma alatt a Gfbt. hatálya alá tartozó olyan kárra vonatkozó megtérítési igényt kell érteni, ame- lyet az adott biztosítási idõszakra vonatkozó díjtarifa sze- rint megjelölt idõponttól az Ön üzemeltetésében álló bármely gépjármûvel okoztak.

Amennyiben a jelen szerzõdés hatálya alatt, az ajánlatté- telt követõen bonus-t érintõ károkozás történik, az a kár- ral érintett biztosítási idõszak díját nem érinti.

16) Felhívjuk a figyelmét arra, hogy amennyiben Ön a szerzõ- déskötéskor (a Tanúsítvány „Díjadatok” rovatában is fel- tüntetetten) kiegészítõ Õrangyal szolgáltatás iránti igé- nyét rögzítteti a létrejövõ biztosítási jogviszonyra

a) a Gépjármû Üzemeltetésével összefüggõ Jogvéde- lem biztosítás Általános és Különös Feltételeiben (JÁF, GÜJKF), és

b) a Jármûben ülõk Baleset biztosításának Általános és Különös Feltételeiben (JBÁF1, JBH1, JBR2), és

c) a Gépjármû Assistance Biztosítás Különös Feltételei- ben (GAKF), továbbá

d) a Lopás Assistance Biztosítás Különös Feltételeiben (LAKF) foglaltak is irányadóak.

Ezeket a feltételeket az Ön részére a biztosítási ajánlatá- nak megtétele elõtt átadjuk.

17) A biztosító a biztosítási idõszak utolsó napját megelõzõ öt- venedik napig elküldött írásos értesítõben tájékoztatja Önt a biztosítási évfordulóról és a következõ biztosítási idõszakra

– az értesítés idõpontjában rendelkezésre álló adatok alap- ján – a díjtarifa szerint várható díjról. Ezt az értesítést elek- tronikus úton fogjuk Önnek elküldeni, feltéve, hogy a közlés e módjához a szerzõdéskötéskor hozzájárult.

Bármelyik szerzõdõ fél jogosult a biztosítási szerzõdést a biztosítási idõszak utolsó napjára (biztosítási évforduló- ra), azt legalább 30 nappal megelõzõen írásban, indoklás nélkül felmondani. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidõben megérkezik. Felmondás hiá- nyában a határozatlan tartamú szerzõdés biztosítási díja a következõ biztosítási idõszak elsõ napjától kezdõdõ ha- tállyal a biztosító ezen idõszakra meghirdetett díjtarifájá- ban meghatározottak szerint módosul. Határozott tarta- mú szerzõdésekre mindvégig a tartam kezdõ napján ér- vényben lévõ díjtarifát kell alkalmazni.

A biztosítási idõszakon belül – a Gfbt-ben meghatározott eseteken túl – a szerzõdés csak a felek közös megegye- zésével szüntethetõ meg.

A szerzõdés érdekmúlással szûnik meg a gépjármû for- galomból történõ kivonásával, az üzemben tartó változá- sa esetén, továbbá szünetelés esetén, ha az újbóli üzem- be helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon be- lül nem történik meg. A szerzõdés érdekmúlással szûnik meg a tulajdonjog átszállása esetén is, amennyiben a szerzõdéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.

Tulajdonjog átszállása esetén az új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követõen a biztosítási szerzõ- dést haladéktalanul megkötni.

A jármûnyilvántartásban nem szereplõ gépjármû üzem- ben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulaj- donjog átruházását, vagy az üzemben tartó változását igazoló okiratot, vagy a forgalomban történõ részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

A szerzõdés érdekmúlással történõ megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történõ kivo- nás, a forgalomban történõ részvétel végleges megszün- tetése, a szerzõdéskötésre kötelezett üzemben tartó sze- mélyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illet- ve az okiratba bejegyzett üzemben tartóra vonatkozó bejegyzés törlésének idõpontjával szûnik meg.

A szerzõdés közös megegyezéssel történõ megszünteté- se esetén a biztosító kockázatviselése a szerzõdés meg- szûnésének idõpontjában, a szerzõdésnek a biztosítási idõszak végére történõ felmondása esetén pedig a bizto- sítási idõszak zárónapján szûnik meg.

A szerzõdés díjnemfizetéssel történõ megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idõ (díjfizetés ese- dékességtõl számított 60 napos idõszak) zárónapján szû- nik meg.

18) A biztosított gépjármûvel történõ károkozás esetén a kár- esemény társaságunknál bejelenthetõ:

a) Személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán vagy partnerszervizeinkben bejelenthetõ a kárese- mény.

b) Telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Generali TeleCenter 06 40 200 250-es kék számán a 2-es, majd az 1-es menügombok használatával.

c) Interneten: online kárbejelentõ rendszerünkön ke- resztül (xxx.xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/ Karbejelentes/Gepjarmu.aspx)

d) Levélben vagy faxon: a bejelentést ügyfeleinknek le- vélben a 7602 Pécs, Pf.: 888 címre, vagy faxon az alábbi számra (00 0) 000 0000 kell eljuttatniuk.

e) e-mailben: a xxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx e-mail címen

Tájékoztatjuk, hogy a kártérítési igények érvényesítésére vonatkozó, a Gfbt. 27-32/B. §-ának elõírásai a károkozó számára is kötelezõvé teszik, hogy a káreseményt a saját gépjármû-felelõsségbiztosítójának a káreseményt követõ 5 munkanapon belül jelentse be. Köteles továbbá 5 mun- kanapon belül azt is bejelenteni, ha a káreseménnyel kap- csolatban a biztosított ellen peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosí- tott képviseletérõl gondoskodni.

A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosí- tott felelõsségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak, to- vábbá a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelõsségéhez mérten köteles megállapítani. A károsult kártérítési követelését elutasító jogerõs ítélet hatálya a biztosítottra is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító közötti perben hozta a bí- róság. A biztosító egyösszegû pénzbeli kártérítés esetén

köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat el- fogadását, vagy a kártérítés jogerõs megítélését követõ 15 napon belül a károsultnak megfizetni. A biztosító a szolgáltatását a benyújtott számlák alapján, ezek hiányá- ban a károsulttal kötött egyezség alapján téríti meg.

A biztosító a gépjármûben keletkezett kár helyreállításá- hoz szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a ká- rosult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármû helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelrõl szóló törvény elõírásainak megfelel. Ellenkezõ esetben a biztosító a gépjármûben keletkezett kárként a nettó összeget, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizeté- sének feltétele fennáll – az értékcsökkenés összegét téríti meg. (Gfbt.32/A § (2) bek.)

A biztosító az általános forgalmi adó összegének megfe- lelõ összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vál- lalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jo- gosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybõl annak összege kiszámítható. Mindezeket megfelelõen alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre.

19) A biztosítási szerzõdés nem terjed ki arra a kárra (társasá- gunk kockázatviselésébõl kizárt károk), amely

a) a károkozó gépjármûben elhelyezett tárgyakban ke- letkezett, ha ezek nem a gépjármûvel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjármûben keletkezett;

c) a károkozó gépjármû biztosítottjainak egymással szembeni igényébõl származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részérõl a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések foly- tán keletkezett;

e) a gépjármû balesete nélkül az út burkolatában kelet- kezett;

f) a gépjármû – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjármûre fel-, illetve arról való lerakodás követ- keztében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minõsül, és a gépjármû javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés so- rán következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármû balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármû üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetõleg állag- romlásból adódott;

m) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény kö- vetkezményeként keletkezett.

20) A biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtéríté- sét követelheti:

a) attól a vezetõtõl, aki a gépjármûvet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nél- kül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása ese- tén bármelyiküktõl, ha a kárt jogellenesen és szándé- kosan okozták;

c) a vezetõtõl, ha a gépjármûvet alkoholos vagy a veze- tési képességre hátrányosan ható szertõl befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, kivéve,

ha bizonyítja, hogy a vezetõ alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertõl befolyásolt álla- potát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltság- nak tekinthetõ a 0,8 ezreléket meghaladó véralkohol- szint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d) a vezetõtõl, ha a gépjármû vezetésére jogosító enge- déllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, ki- véve, ha bizonyítja, hogy a gépjármûvet engedéllyel vezetõ esetében a gépjármûvezetõi engedély meglé- tét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármû súlyo- san elhanyagolt mûszaki állapota okozta;

f) a vezetõtõl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásá- val, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetõtõl, ha a szerzõ- dés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetke- zésekor, vagy egyébként terhelõ közlési, változás- bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem telje- sítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötele- zettséget befolyásolta.

21) A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata társaságunkkal szemben csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének jut tudomására. A szerzõdés fel- mondását tartalmazó nyilatkozatot a szerzõdõ írásban telefaxon vagy postai ajánlott küldeményben köteles megtenni.

22) Tájékoztatjuk, hogy a biztosítási szerzõdés területi hatá- lya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarend- szer MABISZ honlapján feltüntetett országaira terjed ki.

23) Tájékoztatjuk, hogy a biztosító weboldalán (online) törté- nõ (távértékesítés keretében történõ) szerzõdéskötés, valamint a tanácsadó (függõ biztosításközvetítõ) közre- mûködésével tett online ajánlat esetén ajánlatának beér- kezését az Ön által megadott e-mail címre küldött levéllel jelezzük vissza. A levélben Ön megkapja és kinyomtat- hatja a Tanúsítványt valamint a biztosításáról szóló fede- zetigazolást, mely utóbbira szüksége lehet a gépjármû át- íratásakor, illetve közúti ellenõrzés során. A biztosító a fenti módon történõ szerzõdéskötés esetén – az Ön hoz- zájárulása esetén – a kötvényt e-mailben küldi meg az Ön részére. Internetes honlapunkról (xxx.xxxxxxxx.xx) folya- matosan és könnyen elérhetõ módon, bármikor letöltheti és kinyomtathatja továbbá a Feltételeket.

Telefonos értékesítés esetén a biztosító az ügyféltájékoz- tatóját, a Feltételeket és a kötvényt – az Ön ezirányú hoz- zájárulása esetén – e-mailben, vagy – hozzájárulásának hiányában – postai úton küldi meg Önnek.

A szerzõdés megkötését követõen postai úton kiküldött csekk feladóvevénye avagy átutalásos fizetési mód vá- lasztása esetén a – hozzájárulás hiányában – postai úton kiküldött fedezetigazolás szintén alkalmas a biztosítási fedezet igazolására.

Amennyiben a szerzõdésével kapcsolatos bármely doku- mentum nem állna rendelkezésére vagy a fedezetigazo- lás kapcsán bármilyen problémája merülne fel (pl. közúti ellenõrzés során), kérjük haladéktalanul vegye fel a kap- csolatot társaságunkkal annak érdekében, hogy a szük- séges iratok pótlása, illetõleg problémája megoldása te- rén segítséget nyújthassunk Önnek.

24) A biztosítási szerzõdésre, az azzal kapcsolatos elõzetes tájékoztatásra és kapcsolattartásra amennyiben a felek másként nem állapodnak meg vagy jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók il- letõleg a magyar nyelv alkalmazandó. Jelen biztosítási

szerzõdésbõl származó igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el.

A sikeres együttmûködés reményében:

Kiegészítés (pótlap) igényelbíráláshoz szükséges dokumentumokról a Generali-Providencia Biztosító Zrt. kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdéséhez

Jelen pótlap a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (Bit) 2010. április 1. napjától hatá- lyos módosításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. E rendelkezések a 2010. április 1-jét követõen kötött biztosítá- si szerzõdésekre, a 2010. április 1-jén már fennálló biztosítási szerzõdések esetén pedig, a 2010. április 1. napját követõen kezdõdõ biztosítási idõszak elsõ napjától alkalmazandók.

A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálá- sához gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdésre vonatkozó általános és különös szabályok figyelembevételével jogosult bekérni, beszerezni és ellenõrizni az alábbi dokumentumokat, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállá- sát bizonyítják és/vagy az igény összegszerûségének megál- lapításához szükségesek.

Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdõívek

• Baleseti bejelentõ

• Károkozói nyilatkozat

• Kárbejelentõ

• Tanúk nyilatkozatai

• Kitöltött speciális kérdõív a káreseménnyel kapcsolatban

• Bankszámlaszám

• Nyilatkozat elõzménykéréshez

• Ügyfél elérhetõsége

• Gépjármû adatlap

• Ittassági nyilatkozat

Jogalapot igazoló okiratok

• Igazságügyi szakértõi vélemény

• Egyéb szakértõi vélemény

• Szakhatósági iratok

• Tûzoltósági hatósági bizonyítvány

• Tûzvizsgálati jelentés

• Rendõrségi igazolás

• Rendõrségi feljelentés jegyzõkönyve

• Rendõrségi helyszínelési jegyzõkönyv

• Rendõrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll

• Vizsgálati (nyomozói) szakértõi jegyzõkönyv

• Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll

• Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll

• Vezetõi engedély

• Felelõsségelismerõ nyilatkozat

• Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

• Tachográf adatlap

Tulajdonjogot vagy kártérítésre jogosultságot igazoló iratok

• Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)

• Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat

• Készpénz-befizetési pénztárbizonylat

• Tulajdoni lap

• Hagyatékátadó végzés

• Gyámhatósági rendelkezés

• Öröklési bizonyítvány

• Lemondó nyilatkozat

• Meghatalmazás

• Bank, finanszírozó, hitelezõ nyilatkozata, meghatalmazása

• Átruházó nyilatkozat

• Azonosítási adatlap

• Orvosi zárójelentés

• Orvosi lelet

• Ambuláns kezelõlap

• Igazolólap gépjármû balesetbõl adódó keresetveszteség rendezéséhez

• Aláírási címpéldány

• Adásvételi szerzõdés

• Forgalmi engedély

• Törzskönyv

• Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos ok- iratok

• Üzembentartói szerzõdés vagy okirat

• Közjegyzõi okirat

• Munkáltatói nyilatkozat

• Építési engedély

• Építési napló

• Tervdokumentáció

• Bérleti- vagy lízingszerzõdés

• Szerzõdés gépjármû kölcsönadásról

• Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített For- galmi engedély, illetõleg Törzskönyv)

• Bontási igazolás

• A sérült vagyontárgy tulajdonjogát, a kártérítésre jogo- sultságot igazoló dokumentumok

Kár összegét igazoló dokumentumok

• Javítási árajánlat

• Javítási számla

• Audatex kalkuláció

• Eurotax kalkuláció

• Eurotax káridõponti érték számítás

• Kereskedõi ajánlat maradványértékre

• Bizonylat maradvány értékesítésérõl

• Munkalap

• Garanciajegy

• Fotó

• Értéklista

• Ingósági kárlista

• Bankszámlakivonat

• Márkakereskedõ, vezérképviselet nyilatkozata a gépjár- mû típusáról, felszereltségérõl

• Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

• Adóbevallás, a szükséges tartalommal

• Egyszerûsített éves beszámoló

• Eredmény-kimutatás, mérleg

• Tárgyi eszköz-nyilvántartás

• Egyéb könyvelési iratok

• Költségkimutatás

• Menetjegyek

• Útnyilvántartás

• Menetlevél

• Fuvarlevél

• Szervizkönyv

• Gépkocsi tárolási számla

• Szállítási számla

• Keresetveszteséget igazoló iratok

• Temetéssel kapcsolatos költségek igazolása

• Kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költsé- gek igazolása

• Rehabilitációs költségek, gyógyászati segédeszközök számlái

• Egyéb vagyoni és nem vagyoni károk mértékét igazoló okiratok

• A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gép- jármû közlekedésbiztonsági alkalmasságáról

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított illetve a károsult jogo- sult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvénye- síthesse.

Az a kikötés, mely szerint a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekin- tetében indult büntetõ- vagy szabálysértési eljárás jogerõs be- fejezéséhez köti, nem alkalmazható.

Kivonat a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tv-bõl. Elsõ rész – Általános rendelkezések

A törvény hatálya Értelmezõ rendelkezések

1. §

Ha nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyû gépjármû – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság – tulajdonosára, és az általuk kötött kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdésre;

b) a külföldi telephelyû gépjármû a Magyar Köztársaság te- rületére történõ belépésének, valamint a Magyar Köztár- saság területén a fogalomban történõ részvételének fel- tételeire;

c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselõ, a le- velezõ, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevé- kenységére;

d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továb- biakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a köte- lezõ gépjármû-felelõsségbiztosítást igazoló okirat (a köt- vényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvény- nyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos fel- adatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a külön jogsza- bályban meghatározott, közlekedési igazgatási hatóság- nak (a továbbiakban: jegyzõ) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.

2. §

E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a nemzetközi gépjármû-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredõ – e törvényben nem szabályozott – feladatok ellátására;

b) a Magyar Köztársaság területén rendezett gépjármûver- senyen (edzésen) részt vevõ gépjármûvekre kötött fele- lõsségbiztosítási szerzõdésekre;

c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól a Magyar Köztársaság területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjármûvek vonatkozásában jogszabály eltérõ szabályokat állapít meg.

3. §

E törvény alkalmazásában:

1. Belsõ Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármû-felelõsség- biztosítás ellenõrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nem- zeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendezõ szabályzat;

2. biztosítási idõszak: a határozatlan tartamú szerzõdések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az idõtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagál- lamában engedélyt kapott a gépjármû-felelõsségbiztosí- tási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság te- rületén az e törvényben foglaltaknak megfelelõen a köte- lezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;

4. biztosított: a gépjármû biztosítással rendelkezõ üzemben tartója és a gépjármûvet vezetõ személy;

5. díjtarifa: külön rendeletben meghatározott gépjármû-ka- tegóriánként, és – a flotta kivételével – bonus-malus osz- tályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatá- rozásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényezõ összessége;

6. egyedi szerzõdés: adott üzemben tartó által, egy megha- tározott gépjármûre kötött, e törvénynek megfelelõ bizto- sítási szerzõdés;

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármû vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünete- lés idõtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül esõ, hitelt érdemlõen igazolt okból bekövetkezõ díjnemfizetés idõtartamának kivételével – díjfizetés hiá- nyában kockázatviselés nélküli idõtartamára (fedezetlen- ség idõtartama) a Kártalanítási Számla kezelõjét megilletõ, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármû és a négykerekû segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;

9. gépjármûflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – egyé- ni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli jog- alany – szerzõdõ üzemben tartó által biztosított gépjár-

mûvek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjármûvek darabszáma eléri az ötöt;

10. gépjármû: a közúti forgalomban való részvétel feltétele- ként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármû, pótkocsi, félpótko- csi, mezõgazdasági vontató, négykerekû segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármû és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;

11. gépjármûverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elõl elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjármûvek számára rendezett sportrendezvény;

12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

15. hozott kárelõzményi igazolás: más tagállam által elõírt kötelezettség alapján megkötött gépjármû-felelõsségbiz- tosítási szerzõdésre vonatkozó igazolás, amely tartal- mazza az adott biztosítónál nyilvántartott idõszakot, vala- mint a szerzõdés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás ki- adásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerõsen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, idõpontját, illetve a kármentesség tényét;

16. Információs Központ: a gépjármû üzemeltetésével har- madik személyeknek okozott károkból eredõ kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;

17. ismeretlen gépjármû: az a gépjármû, amely nem azono- sítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendel- kezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetõk;

18. kárképviselõ: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármû-felelõsségbiztosítási károk ren- dezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;

19. károsult: a gépjármûvel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;

20. kárrendezési megbízott: a gépjármû-felelõsségbiztosítási tevékenységet végzõ biztosító székhely szerinti tagálla- mától eltérõ tagállamban mûködõ megbízottja, aki a biz- tosító által biztosított gépjármû üzemeltetésével kapcso- latban felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (szék- helye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által lét- rehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosító- nál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás idõpontjában biztosítási fedezettel rendelkezõ

üzemben tartó gépjármûvével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a Bit. szerinti felszámolási eljárás megindult;

22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkezõ üzemben tartó gépjármûve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjármûve által, valamint az ismeretlen gépjármûvel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa a Magyar Köztársaság;

23. kártalanítási szervezet: a gépjármû-felelõsségbiztosítási tevékenységet végzõ biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban mûködtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel ren- delkezõ gépjármû üzemeltetésébõl eredõen a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárren- dezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kárigények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;

24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármû biztosítása esetén a

a) telephely szerinti ország, vagy

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármû baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévõ hatósá- gi jelzés nem rendelhetõ, vagy már nem rendelhetõ hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam;

25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérõl, vala- mint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

26. levelezõ: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végzõ szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a mû- ködése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásá- val a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója je- löl a biztosítottjai által a levelezõ országában okozott gépjármû-felelõsségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;

27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármû-biztosítási megálla- podásból és a kapcsolódó egyezményekbõl eredõ koor- dinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármû tulajdonjo- gának átruházása esetén a tulajdonszerzést követõen a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idõ- tartam folyamán az a gépjármû telephely szerinti országától eltérõ tagállam,

a) ahol a tulajdont szerzõ természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli jog- alany tulajdonszerzése esetén annak székhelye talál- ható, illetve

b) amelyben a tulajdont szerzõ szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerzõdõ jogi személy, jogi sze- mélyiség nélküli jogalany, az a tagállam, amelyben a

tulajdont szerzõnek a szerzõdéssel érintett telephe- lye, fióktelepe található;

29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben ré- szes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülõ igazolás helyett az illetõ országban megkövetelt gépjár- mû-felelõsségbiztosítási fedezet igazolásául a jármû ha- tósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;

30. súlyos személyi sérülés: a balesetbõl eredõen legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó ma- radandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetbõl ere- dõ, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

31. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagálla- maként meghatározott fogalom;

32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megálla- podásban részes állam és Svájc;

33. telephely szerinti ország: az az ország,

a) amelynek hatósága a gépjármûvet állandó vagy ideig- lenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjármûvek esetében a tulajdonos vagy a gépjármû felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy

(jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany) állan- dó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodá- si helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;

34. türelmi idõ: a díj esedékességétõl számított hatvannapos idõszak, melynek a díj megfizetése nélkül történõ letelté- vel a szerzõdés – amennyiben egyéb okból még nem szûnt meg – díjnemfizetéssel megszûnik;

35. üzemben tartó: a gépjármû telephelye szerinti ország ha- tóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;

36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelõ nemzetközi gépjár- mû-felelõsségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerzõdésnek megfe- lelõen a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármû-felelõsségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapo- dások alapján az ezen megállapodásokban részes orszá- gok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok ható- ságai a zöldkártyában megtestesülõ igazolást az ország- ban megkövetelt gépjármû-felelõsségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

Második rész – A gépjármû-felelõsségbiztosítás szabályai

I. Fejezet – A gépjármû-felelõsségbiztosítás általános szabályai

A biztosítási kötelezettség

4. §.

(1) Minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tartója köteles az e törvény szerinti biztosítóval a gépjár- mû üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerzõdést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármû ha- tósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának idõpont- jától – a szünetelés kivételével – a gépjármû forgalomból történõ kivonásáig, illetve a külön jogszabályban megha- tározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármû esetében a forgalomban történõ részvétel kezdetétõl a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerzõdés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekin- tetében üzemben tartónak minõsül a gépjármû tulajdono- sa által – szerzõdés vagy más hitelt érdemlõen igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerzõdéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt ke- rül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tu- lajdonjog átszállását követõen a biztosítási szerzõdést haladéktalanul megkötni.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ide- iglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kö- telezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének idõtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötele- zettség címzettje nem állapítható meg, a szerzõdés leg- késõbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerõre emelkedésétõl számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármû birtokosa a halál tényét a biztosí- tónak bejelentette, és a szerzõdést díjfizetéssel hatályban tartja.

(7) Más tagállami telephelyû gépjármû tulajdonosa – ha a gépjármû rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság – köteles a tulajdonszerzést követõen a ren- delkezésre bocsátástól számított harmincnapos idõtar- tamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

A szerzõdés létrejötte és megszûnése

5. §.

(1) A biztosító a magyarországi telephelyû gépjármû üzem- ben tartójának, valamint azon gépjármû tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar

Köztársaság, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerzõdés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelõ – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni.

(2) Ha a biztosítási szerzõdés a biztosítási idõszak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szûnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási idõszak hátralévõ részére fedezetet nyújtó szerzõdés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szer- zõdés az adott biztosítási idõszakban díjnemfizetéssel szûnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerzõdést megkötni, ahol a szerzõdése díjnemfizetés miatt szûnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerzõdést a biztosítási idõszak végére felmondta vagy a szerzõdés a biztosítási idõszak alatt díjnemfizetés miatt szûnt meg, az üzemben tartónak a szerzõdés megszûnését közvetlenül követõ biztosítási idõszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

6. §

(1) A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

(2) A szerzõdés úgy is létrejön, ha a szerzõdõ üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelõ aján- latát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a biztosító által rend- szeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselõje részére átadja.

(3) A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadá- sától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján utasíthatja el.

(4) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2) bekez- désben meghatározott feltételeknek, a szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerzõdés az ajánlat átadásának idõpontjában – az ajánlat szerinti tar- talommal – jön létre.

(6) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díj- tarifától és a biztosítási feltételektõl való eltérésre történõ hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatá- rozott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható mó- don elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelõ módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerzõdõ a kézhez- vételtõl számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzõdés az (5) bekezdésben meghatározott idõpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.

(7) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, kö- teles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módo- sításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyított lé- nyeges eltérésekre. Ennek hiányában a szerzõdés az ajánlat tartalmának megfelelõen jön létre.

(8) A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerzõdés tartalmával egyezõ tartalommal bocsáthat ki.

7. §

(1) A szerzõdõ felek bármelyike a biztosítási idõszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelõzõen a biztosítási szerzõdést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidõben megérkezik.

(2) A biztosítási idõszakon belül – az e törvényben meghatá- rozott eseteken túl – a szerzõdés csak a felek közös meg- egyezésével szüntethetõ meg.

(3) A szerzõdés érdekmúlással szûnik meg a gépjármû for- galomból történõ kivonásával, az üzemben tartó változá- sa esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg.

(4) A szerzõdés érdekmúlással szûnik meg a tulajdonjog át- szállása esetén, ha a szerzõdéskötésre kötelezett üzem- ben tartó személyében változás áll be.

8. §

(1) A jármûnyilvántartásban szereplõ gépjármûvek vonatko- zásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben elõírt feladatainak ellátása céljából, a gépjár- mû forgalomból történõ kivonásának, a gépjármû elsõ és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármû tulajdonjogát érintõ változásnak – ideértve a régi tulajdo- nos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulaj- donjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsé- ge teljesítésének idõpontját is – jármûnyilvántartásba tör- ténõ bejegyzésérõl, továbbá az üzemben tartó és a jármûnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó szemé- lyét érintõ változás jármûnyilvántartásba történõ bejegy- zésérõl – e tény jármûnyilvántartásba történõ bejegyzé- sével egyidejûleg – a kötvénynyilvántartó szerv elektroni- kus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.

(2) A jármûnyilvántartásban nem szereplõ gépjármû üzem- ben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulaj- donjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történõ részvétel végle- ges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történõ megszû- nés esetének kivételével – a biztosítási szerzõdés meg- szûnésének tényérõl és a megszûnt szerzõdés külön ren- deletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszûnést, illetve az arról történt tudomásszerzést kö- vetõ 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerzõdésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerzõdésre a Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvény rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérõ rendelkezést nem tartalmaz.

9. §

(1) Az üzemben tartó a szerzõdéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerzõdés esetén a biztosítási idõszak vagy a tartam utolsó napját követõ – az új biztosítási idõszak vagy a határozott tartam kezdõ napját, biztosítóváltás esetén az elõzõ biztosítási idõszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) Az üzemben tartó a szerzõdéskötéskor köteles a fedezet- lenségi díj megállapításához szükséges adatokat a bizto- sítóval vagy annak képviselõjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gép- jármû tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerzõdés az üzemben tartói jogo- sultság keletkezésének – jármûnyilvántartásba bejegy- zett – idõpontjában – de legkorábban a biztosítási szerzõ- désben megállapított idõpontban, ennek hiányában a szerzõdés létrejöttének idõpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerzõdés- kötést követõ 30 napon belül nem történik meg, a szerzõdés megszûnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biz- tosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

10. §

A biztosítási szerzõdés hatálya alatt ugyanarra a biztosítási idõszakra kötött további biztosítási szerzõdés érvénytelen.

A gépjármûflottára kötött szerzõdésre alkalmazandó szabályok

11. §.

(1) Gépjármûflottára kötött szerzõdés esetén a szerzõdõ fe- lek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerzõdés létrejöttét, megszûnését, a biztosítási idõsza- kot, a díjfizetést illetõen.

(2) A biztosító köteles a flottára kötött szerzõdés vonatkozá- sában – az egyedi szerzõdéseket illetõ díjtarifa meghirde- tésével egyidejûleg – a következõ naptári évre vonatkozó díjtarifáját legalább két országos napilapban és a honlap- xxx meghirdetni, amelyet nem változtathat meg.

(3) A biztosító a díjat a flottára kötött szerzõdés vonatkozá- sában a meghirdetett – idõszak, illetve tartam kezdõnap- xxx xxxxxxxxx lévõ – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási idõszak alatt nem változtatja meg.

(4) Gépjármûflottára a flottához tartozó gépjármûvek kate- góriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerzõdés is köthetõ.

A helytállási kötelezettség és annak mértéke

12. §.

A biztosítás kiterjed a felelõsség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésé- re, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerzõdésben megjelölt gépjármû üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.

13. §

(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén kár- eseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sé- rülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni, mely összegek ma- gukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcí- men érvényesíthetõ követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a teljesítés idõpontjáig eltelt idõszakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda meg- állapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségé- nek mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjár- mû-felelõsségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerzõdésben meghatározott helytállási köte- lezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban elõírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerzõdésben vállalt összeg- határok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévõ, idõben összefüggõ több kárese- mény egy biztosítási eseménynek minõsül.

14. §

(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogo- sult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tõkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövõben várható járadékkifizeté- sek tõkeértéke magasabb a szerzõdésben rögzített biz- tosítási összegbõl rendelkezésre álló összegnél, a bizto- sító a járadékkifizetések tõkeértékét arányosan csök- kentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (do- logi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményen- kénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesít- het kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az eset- ben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra megha- tározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosító- nak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követõen jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifi- zetésbõl az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követõ 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetõségérõl köteles a káro- sultat a kárrendezés során, az elsõ kárkifizetéssel egyidejûleg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosz- tásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztá- sából eredõ új kártérítési aránynak megfelelõ kártérítésre jogosult.

15. §

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjármûben elhelyezett tárgyakban keletke- zett, ha ezek nem a gépjármûvel utazók személyi haszná- latára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjármûben keletkezett;

c) a károkozó gépjármû biztosítottjainak egymással szem- beni igényébõl származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részérõl a sugárzás káros hatá- sainak megszüntetését célzó intézkedések folytán kelet- kezett;

e) a gépjármû balesete nélkül az út burkolatában keletke- zett;

f) a gépjármû – forgalomban való részvétele nélkül – mun- kagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjármûre fel-, illetve arról való lerakodás következ- tében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minõsül, és a gépjármû javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármû balesete nélkül ke- letkezett;

k) a gépjármû üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban fo- lyamatos állagrongálással okozott, illetõleg állagromlás- ból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.

A biztosítási szerzõdés idõbeli hatálya, és a biztosítási idõszak

16. §.

(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjármûvek esetében a biztosítási szerzõdés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forga- lomban tartási engedéllyel rendelkezõ gépjármûvek, to- vábbá az igazolólappal rendelkezõ lassú jármûvek és a

négykerekû segédmotoros kerékpárok (quadok), továb- bá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba he- lyezésre nem kötelezett gépjármûvek esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerzõdésben megjelölt határozott tartamú szerzõdés köthetõ.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti köz- lekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezõgazdasági erõgép (lassú jármû) esetében határozatlan tartamú szerzõdés köthetõ.

17. §

(1) A határozatlan tartamú szerzõdések esetében a biztosí- tási idõszak egy év, valamint az 5. § (2) bekezdésében, továbbá a 21. § (6) bekezdésében meghatározott esetek- ben a megszûnt szerzõdés szerinti biztosítási idõszak végéig terjedõ idõszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási idõszak elsõ napja – a szünetelés idõtartama alatt hatályba lépõ szerzõdések kivételével – a kockázat- viselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási idõszak utolsó napját megelõzõ ötvenedik napig elküldött írásos értesítõben tájékoztatja a szerzõdõ felet a biztosítási évfordulóról és a következõ biztosítási idõszakra – az értesítés idõpontjában rendel- kezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerzõdõ hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehetõ.

A biztosítási szerzõdés területi hatálya

18. §.

A biztosítási szerzõdés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére ter- jed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belsõ Szabályzatnak megfelelõ kétoldalú megállapodást kötött.

A biztosító kockázatviselése

19. §.

(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerzõdésben meghatározott idõpontban, ennek hiányában a szerzõdés létrejöttének idõpontjában, a 4. §

(3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kö- tött szerzõdés esetén az üzemben tartói jogosultság ke- letkezésének – jármûnyilvántartásba bejegyzett – idõ- pontjában – de legkorábban a biztosítási szerzõdésben megállapított idõpontban, ennek hiányában a szerzõdés létrejöttének idõpontjában – kezdõdik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítá- si szerzõdés létrejöttét megelõzõen megkezdõdjék, a

biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közre- mûködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerzõdési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (elsõ díjrészlet) befizetését követõen viseli a kockázatot.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi idõben fennáll.

(5) A szerzõdés érdekmúlással történõ megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történõ kivo- nás, a forgalomban történõ részvétel végleges megszün- tetése, a szerzõdéskötésre kötelezett üzemben tartó sze- mélyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illet- ve az üzemben tartói jogosultság megszûnésének – jármûnyilvántartásba bejegyzett – idõpontjában szûnik meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerzõdés közös meg- egyezéssel történõ megszüntetése esetén a szerzõdés megszûnésének idõpontjában, a szerzõdés biztosítási idõszak végére történõ felmondása esetén a biztosítási idõszak zárónapján szûnik meg.

(7) A szerzõdés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése a türel- mi idõ zárónapján szûnik meg.

Díjfizetés

20. §.

(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének idõtartamára elõ- re illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszûnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerzõdések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biz- tosítót (egyszeri díj).

21. §

(1) A biztosítás elsõ díjrészlete, valamint folytatólagos díj- részletei a felek által a szerzõdésben meghatározott idõ- pontokban esedékesek. Ennek hiányában az elsõ díjrész- let a szerzõdés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pe- dig az adott díjfizetési idõszaknak az elsõ napján esedékes.

(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérõ megállapodásának hiá- nyában – a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés idõszakára a szerzõ- désben megállapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a bizto- sító a díj esedékességétõl számított harmincadik nap el- teltéig – a következményekre történõ figyelmeztetés mel- lett – a szerzõdõ félnek a díj esedékességétõl számított hatvan napos póthatáridõvel, igazolható módon a teljesí- tésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idõ eredmény- telen leteltével a szerzõdés – amennyiben egyéb okból

még nem szûnt meg – az esedékességtõl számított hatvanadik napon megszûnik.

(5) A biztosító köteles a szerzõdés megszûnésérõl 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerzõdés megszûnése díjnem- fizetés miatt következett be.

(6) Ha a szerzõdés díjnemfizetés miatti megszûnése az üzemben tartó önhibáján kívül esõ okból következik be, az üzemben tartó a megszûnés tudomására jutásától számított 15 napon belül, de legkésõbb a megszûnést követõ 2 hónapon belül, kizárólag az önhiba hiányát alá- támasztó tények hitelt érdemlõ igazolásával kezdemé- nyezheti a jövõre nézve – egy adott biztosítási idõszakon belül – az eredetivel egyezõ szerzõdéses állapot helyreál- lítását.

(7) Az üzemben tartó a szerzõdéses állapot (6) bekezdés szerinti helyreállítására akkor jogosult, ha a szerzõdés megszûnéséig esedékessé vált díjat a biztosítónak meg- fizeti, és a szerzõdés díjnemfizetéssel történõ megszûné- sét követõen a szerzõdéses állapot helyreállításáig a gépjármû nem vett részt a közúti forgalomban, illetve azzal kárt nem okoztak.

Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok

22. §.

(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszá- mítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezet- lenség idõtartamát követõen szerzõdést köt.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomás- szerzést követõen haladéktalanul köteles kiszámítani.

re vonatkozó külön rendeletben meghatározottak kivételével – nem változtatja meg.

(2) A biztosítási idõszakra, valamint a határozott tartamú szerzõdésre az idõszak, illetve a tartam kezdõnapján ér- vényben lévõ díjtarifát kell alkalmazni.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerzõdés vonatkozá- sában a (2) bekezdésben meghatározottak szerint alkal- mazandó, a következõ naptári évre vonatkozó díjtarifáját október 30-ig legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni.

(4) A biztosító a meghirdetett díjtarifáját nem változtathatja meg.

(5) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit, az adott naptári évben alkalmazandó, valamint október 30-át követõen a következõ évben alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfoga- dásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetõvé tenni.

(6) Ha a biztosító a gépjármû-felelõsségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és a Magyar Köz- társaság területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy az (5) bekezdésben em- lített információk a kárképviselõ székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24. §

(1) A határozatlan tartamú szerzõdés fennállása alatt a bizto- sítás díja a következõ biztosítási idõszak elsõ napjától kezdõdõ hatállyal a 23. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatá- rozottak szerint módosul.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet el- térni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetõvé teszi.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meg- hirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlen- ség idõtartama esik, a díjat beszedõ biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

Bonus-malus rendszer

25. §.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatáro- zottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedé- kes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási idõszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidõvel – köteles megfizetni.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdé- sében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követõ naptári évre vonatkozó – egy naptári évre számított tarifáját gép- jármû-kategóriánként minden év október 30-ig a Kártala- nítási Számla kezelõje hirdeti meg két országos napilapban és honlapján.

Díjtarifa, díjhirdetés

23. §.

(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerzõdés vonatkozásá- ban a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási idõszak alatt – a bonus-malus rendszer-

(1) Az üzemben tartó a kármentes idõszakhoz igazodó díj- kedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörté- neti adatokon alapuló bonus-malus rendszert mûködtet- ni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

Szünetelés

26. §.

(1) A biztosító kockázatviselése a jármûnyilvántartásban szereplõ gépjármûvek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történõ eljárás következ- tében a gépjármû a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényérõl, valamint annak kezdõ és záró idõpont- járól a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott idõpon- toknak megfelelõen a kivonás napjától a szünetelés lejár- tának napjáig vagy a gépjármû ismételt forgalomba he- lyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számí- tott hat hónapon belül nem történik meg, a szerzõdés a hat hónapos idõszak utolsó napját követõ napon megszûnik.

(5) A szünetelést követõ díjrészlet fizetésének esedékessége

– a felek eltérõ megállapodásának hiányában – a szüne- telés megszûnésének a napja.

(6) A hivatalból történõ ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstõl számított 15 napon belül tájé- koztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelé- sének tényérõl és az esetlegesen bekövetkezõ károkozás következményeirõl.

(7) A szünetelés idõtartama alatt az üzemben tartó kötele- zettsége a szerzõdés folyamatos díjfizetéssel történõ ha- tályban tartására nem áll fenn.

(8) A jármûnyilvántartásban nem szereplõ gépjármûvek ese- tében a szünetelésnek nincs helye.

Kártérítési igények érvényesítése

27. §

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelõje, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármû üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti.

28. §

(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosí- tási szerzõdés keretei között a károkozó gépjármû üzem- ben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelõjével szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendel- kezõ károsult keresetet indíthat a károkozó Magyar Köz- társaság területén székhellyel rendelkezõ biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállam- ban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer vala- mely, a károsult lakóhelyétõl (székhelyétõl) eltérõ országában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a káro- sult választása szerint a kárképviselõvel szemben is érvé- nyesítheti a biztosítóra kiterjedõ joghatállyal.

29. §

(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset része- sei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármû és a biztosítási szerzõdés azonosításához szükséges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjai- ban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lénye- ges körülményeire vonatkozó információkat. Az így át- adott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak

ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Iro- dához, a Kártalanítási Számla kezelõjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelezõhöz, a kárrendezési megbízott- hoz, a kárképviselõhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendõk.

(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétõl, illetve a tudomásszerzéstõl számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidõ elmulasztása ese- tén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelen- tése közötti idõszakra a biztosítóval, a kárrendezési meg- bízottal, a levelezõvel, a Kártalanítási Számla kezelõjével, a kárképviselõvel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biz- tosítási szerzõdésben, valamint e törvényben a kárigé- nyek érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.

30. §

(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmé- nyek leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendõrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölé- sével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

(2) Az érvényes biztosítási szerzõdéssel nem rendelkezõ üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelõjének bejelenteni.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az el- járásban a biztosított képviseletérõl gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerzõdéssel nem rendelkezõ üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelõ- jének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelõje jogo- sult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerzõ- déssel nem rendelkezõ üzemben tartó képviseletérõl gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének ha- táridejét a hazaérkezés idõpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla keze- lõje, a kárképviselõ és a levelezõ kérelmére, a kárrende- zési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájé- koztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állá- sáról, eredményérõl, a károsult és a károkozó – 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármû hatósági jelzésérõl, a biztosító megnevezésérõl, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kárigények rendezéséhez szükséges alapvetõ adatokról.

31. §

A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezõje, a kár- képviselõ, a Kártalanítási Számla kezelõje és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétõl számított 15 napon belül, de ezek beérkezésé- nek hiányában is legkésõbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellõen megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelõsség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõ- en, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájé- koztatást) összegszerûen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a fe- lelõsséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmû, vagy a teljes kárt összegszerûen nem állapította meg.

32. §

(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosí- tott felelõsségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelõsségéhez mérten köteles megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerõs ítélet hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében megha- tározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetõre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselõ, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelõje közötti perben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelõje egyösszegû pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított össze- get a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerõs megítélését követõ 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

32/A. §

(1) Gépjármû károsodása esetén a biztosító elõzetes kalku- lációt készít az általa téríthetõ helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegérõl, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelõ összegrõl, és errõl tájékoztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjármûben keletkezett kár helyreállításá- hoz szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a ká- rosult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármû helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelrõl szóló törvény elõírásainak megfelel. Ellenkezõ esetben a biztosító a gépjármûben keletkezett kárként az (1) bekez- dés szerinti nettó összeget, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés összegét téríti meg.

32/B. §

(1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármû kormánymûve, futómûve, illetve ka- rosszériája (alváza) olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való további részvételre köz- lekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthe-

tõ és a helyreállítás – a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján – nem történik meg, a kárfelvételi eljárás befeje- zésétõl számított 8 munkanapon belül – az alkalmatlan- ság okának feltüntetésével – értesíti a közlekedési ható- ságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjármû- vekrõl szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármû esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatja.

(2) A gépjármûben keletkezett károsodás esetén a biztosító a kár helyreállításához szükséges teljes költséget biztosí- tási szolgáltatása keretében csak akkor térítheti meg a károsultnak, ha a közlekedési hatóság a gépjármû mûszaki vizsgálata eredményeként

a) arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármû a köz- úti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsá- gi szempontból alkalmas, vagy

b) a gépjármûvet közlekedésbiztonsági szempontból a

(3) bekezdésben meghatározott kivétellel mûszakilag alkalmatlannak minõsíti, és ennek alapján a gépjár- mûvet a jegyzõ – a külön jogszabályban meghatáro- zottak szerint – ideiglenesen kivonta a forgalomból.

(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a közlekedési hatóság a gépjármû mûszaki vizsgálata eredményeként a hulladékká vált gépjármû- vekrõl szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármûvet közlekedésbiztonsági szempontból véglegesen alkalmatlannak minõsítette.

(4) A biztosító az értékcsökkenés összegét csak abban az esetben fizetheti ki a károsult részére, ha a károsult a hul- ladékká vált gépjármûvekrõl szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármû esetén annak bontási átvételi igazolá- sát a biztosítónak bemutatta vagy a gépjármûvet a jegyzõ

– a külön jogszabályban meghatározottak szerint – végleg kivonta a forgalomból.

(5) A károsult részére a biztosító nem fizetheti ki a 32/A. § (1) bekezdése szerint kalkulált nettó összeget, illetve az ér- tékcsökkenés összegét, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzemben tartó az (1) bekezdésben foglalt értesítés alapján elrendelt mûszaki vizsgálatra a gépjármûvet nem mutatta be, és a mûszaki vizsgálatára más módon sem került sor.

(6) A 32/A. § (2) bekezdésében, valamint a (2)-(5) bekezdés- ben foglaltak nem érintik azt a lehetõséget, hogy a bizto- sító a 32/A. § (1) bekezdés szerint elõzetesen kalkulált nettó összeg, illetve értékcsökkenés 60%-ának megfele- lõ összegû szolgáltatási elõleget nyújtson.

(7) Az (1)-(6) bekezdésekben meghatározottakat nem kell al- kalmazni, ha a kárt szenvedett gépjármû telephely szerin- ti országa nem a Magyar Köztársaság.

Törvényi engedmény

33. §

Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelõje a kárt megtérítette, a megtérített összeg ere- jéig õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. §

(1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tar- tót és a vezetõt – illették meg a kárért felelõs személlyel szem- ben.

Visszkereset

34. §

f) a vezetõtõl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásá- val, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetõtõl, ha a szerzõ-

(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdé- sében meghatározott esetben a Kártalanítási Számla ke- zelõje az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetõtõl, aki a gépjármûvet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nél- kül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása ese- tén bármelyiküktõl, ha a kárt jogellenesen és szándé- kosan okozták;

c) a vezetõtõl, ha a gépjármûvet alkoholos vagy a veze- tési képességre hátrányosan ható szertõl befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezetõ alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertõl befolyásolt álla- potát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltság- nak tekinthetõ a 0,8 ezreléket meghaladó véralkohol- szint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d) a vezetõtõl, ha a gépjármû vezetésére jogosító enge- déllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, ki- véve, ha bizonyítja, hogy a gépjármûvet engedéllyel vezetõ esetében a gépjármûvezetõi engedély meglé- tét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármû súlyo- san elhanyagolt mûszaki állapota okozta;

dés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetke- zésekor, vagy egyébként terhelõ közlési, változás- bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem telje- sítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötele- zettséget befolyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) és d) pontjában, vala- mint a vezetõ az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelõje legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meg- határozott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelõje legfeljebb 750 ezer Ft-ig érvényesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezetõ bizonyítja, hogy az

(1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iro- da, valamint a Kártalanítási Számla kezelõje követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelõje nem érvényesíthet megtérítési igényt.

19/2009. (X. 9.) PM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól

A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatal- mazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket ren- delem el:

A bonus-malus rendszer általános szabályai

1. §

(1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorke- rékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezõ- gazdasági vontatóra terjed ki.

(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjár- mû-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

(3) A biztosító az egyedi szerzõdéseket díjmegállapítás cél- jából a kármentes idõszak, illetve az okozott – a biztosító kártérítési kötelezettségét kiváltó – károk számának alap- ján, az e rendelet melléklete szerinti táblázatban megha- tározott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).

(4) A biztosító köteles a kötelezõ gépjármû-felelõsségbizto- sítási egyedi szerzõdéseit a bonus-malus rendszer sze- rint nyilvántartani.

2. §

(1) Az érintett szerzõdés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó elõnyök és hátrányok a szerzõdõ üzem- ben tartó személyéhez fûzõdnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjármûvét ki vezette.

(2) Ha az adott gépjármûvet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan a nyomozó hatóságnál büntetõ felje- lentés tételére kerül sor, úgy a gépjármûvel okozott kár a szerzõdés besorolását nem érinti.

A besorolásra vonatkozó szabályok

3. §

(1) A biztosító az új biztosítási idõszakot illetõ besorolás so- rán az elõzõ biztosítási idõszak besorolását, a megfigye- lési idõszak kártörténeti adatait, továbbá a hozott kár- elõzményi igazolásokat veszi figyelembe.

(2) Egy adott biztosítási idõszakon belül a szerzõdés besoro- lása – a (6) bekezdésben meghatározott esetkör kivételé- vel – nem változik.

(3) A rendszerbe újonnan belépõ üzemben tartó szerzõdése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelõzményi igazo- lás figyelembevételével létrejött szerzõdést.

(4) A szerzõdés besorolása egy osztályt emelkedik, ha a szerzõdés a vonatkozó megfigyelési idõszakban leg- alább 9 hónapig hatályos és a teljes idõszakban kármentes volt.

(5) Az üzemben tartó által az adott szerzõdés vonatkozásá- ban már megszerzett besorolása megmarad, ha az adott szerzõdés érdekmúlás miatt megszûnik, és az üzemben tartó a szerzõdés megszûnését követõ két éven belül ugyanazon gépjármû-kategóriába tartozó gépjármûre új szerzõdést köt.

(6) Ha az üzemben tartó egy adott gépjármûre már rendelke- zik szerzõdéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármû-kategóriába tartozó gépjármûre is szerzõdést köt, az új szerzõdést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezõbb besorolású gépjármû szerzõdése érdekmúlás miatt meg- szûnik, akkor a megszûnt szerzõdésen megszerzett be- sorolás a szerzõdés megszûnését követõ két éven belül, a megszûnést követõ naptól ugyanazon gépjármû-kate- góriába tartozó gépjármûre az adott üzemben tartó által kötött, hatályban lévõ szerzõdésre – a biztosítási idõszakon belül is – érvényesíthetõ.

(7) Ha az (5) és (6) bekezdés szerinti besorolás átvitelére ke- rül sor, akkor a korábbi gépjármû megszûnt szerzõdésé- nek hatálya alatt bekövetkezett, de még figyelembe nem vett károkat az új szerzõdés besorolásánál kell figyelembe venni.

(8) A 7. § (1) bekezdésében meghatározott elõzetes besoro- lás a besorolás átvitelének az (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetére nem alkalmazható.

4. §

(1) A biztosító köteles a hozott kárelõzményi igazolást a be- sorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott idõszakot, a kármentességet, illetve azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerzõdés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerõsen megítélt kárt okozott.

(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, idõben egybefüggõ idõtartamra vonatkozó igazolást vagy igazo- lásokat veheti figyelembe.

5. §

(1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a tel- jes kárkifizetés összegérõl szóló írásbeli értesítését köve-

tõ 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse.

(2) Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak megfi- zette, a szerzõdés besorolása a káresemény vonatkozá- sában nem romlik.

(3) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerzõdés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.

A biztosítóváltásra és az azzal összefüggõ besorolásra vonatkozó szabályok

6. §

(1) A megfigyelési idõszak biztosítója (a továbbiakban: elõzõ biztosító) az adott gépjármûvet illetõen köteles írásban igazolást kiadni a megfigyelési idõszakra vonatkozóan a kártörténeti adatról az igazolás kiadásának idõpontjában érvényes állapot szerint, és a besorolásról a biztosítási szerzõdés megfelelõ besorolása céljából:

a) a biztosító részére, annak ez irányú kérése esetén, az igénylés beérkezését követõ 15 napon belül (kártörté- neti igazolás),

b) a biztosító részére a megfigyelési idõszakot követõ hatodik hónap utolsó napjáig, a megfigyelési idõszak- ra vonatkozó azon kártörténeti adatról (késõi kártörté- neti adat) – ide nem értve a besorolást –, amely vonat- kozásában az a) pont alapján kiadott igazoláshoz ké- pest változás állt be (késõi kártörténeti igazolás).

(2) Az elõzõ biztosító köteles az (1) bekezdés a) pontjai sze- rint kiadott igazoláson az adott gépjármû vonatkozásá- ban az igazolt biztosítási idõszakot illetõ fedezetlenségi idõtartamot, illetve a fedezetlenségi idõtartam hiányának tényét, valamint a szünetelés idõtartamát feltüntetni.

(4) A biztosító köteles a szerzõdés hatálybalépését követõ 30 napon belül a gépjármû hatósági jelzésének és a meg- szûnt biztosítást igazoló okirat (kötvény) számának meg- adásával az elõzõ biztosítót írásban megkeresni a 6. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelõ igazolás bekérése céljából.

(5) A biztosító a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás beérkezését, illetve a (2) és (3) bekezdésben meghatáro- zott esetek bekövetkezését követõ 15 napon belül az iga- zolás adattartalma, illetve a (2) és (3) bekezdésben meg- határozottak alapján a szerzõdést – a biztosítási idõszakra vonatkozó hatállyal – besorolja.

Nem a biztosítóváltással összefüggõ kártörténeti igazolások kiadása

8. §

(1) A biztosító köteles – az igénylés beérkezését követõ 15 napon belül – az igénylõ kérésére a 3. § (5) és (6) bekez- désében foglalt kedvezmények másik gépjármûre vonat- kozó érvényesítése céljából a kiadás idõpontjában érvé- nyes állapot szerint az igénylést megelõzõ legalább két- éves idõszakra visszamenõleg az igénylõvel fennálló biztosítási szerzõdéses jogviszony által érintett idõszakra vonatkozóan a biztosított gépjármûvet illetõ kártörténeti adatról írásban igazolást kiadni.

(2) A biztosító köteles – az igénylés beérkezését követõ 15 napon belül – az igénylõ kérésére az igénylést megelõzõ legalább ötéves idõszakra visszamenõleg az (1) bekez- désben meghatározott igazolást kiadni más tagállam által elõírt felelõsségbiztosítási kötelezettség alapján kötendõ szerzõdéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából.

(3) Az (1) bekezdés szerinti igazolások kiadása, az (1) bekez- dés a) pontja szerinti igazolás – a 7. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti – bekérése esetén az írásbelisé- get helyettesíti az igazolás bekérésének és a vonatkozó adatoknak az elektronikus úton történõ továbbítása.

Záró rendelkezések

E rendelet alkalmazásában:

9. §

7. §

(1) A biztosító a besoroláshoz szükséges adatok megérke- zéséig, illetõleg a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetek bekövetkezéséig – a kötelezõ gépjármû-felelõsségbizto- sításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 8. § (3) bekezdése szerinti, üzemben tartó által be- nyújtott tájékoztatás, vagy az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerzõdés elõzetes besorolását, ezek hiányában a szerzõdést elõzetesen az A00 bonus-malus osztályba sorolja.

(2) Ha az üzemben tartó a Gfbt. 8. § (3) bekezdése szerinti tá- jékoztatást nem nyújt be, továbbá az elõzõ biztosító meg- nevezését és a vonatkozó biztosítást igazoló okirat szá- mát nem adja meg, vagy erre vonatkozó valótlan adatot közöl, úgy a biztosító a szerzõdést az M04 osztályba sorolja.

(3) Ha a besoroláshoz szükséges adatok egyéb, a (2) bekez- désben meg nem határozott okból kideríthetetlenek, a biztosító a szerzõdést az A00 osztályba sorolja.

a) igénylõ: a biztosított gépjármû kártörténeti adatra (kár- mentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylõ üzem- ben tartója;

b) kártörténeti adat: a gépjármû üzemben tartója által a biz- tosított gépjármû vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõ- déses jogviszony alatt bekövetkezett – a kártérítés alap- jául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerõsen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (az elsõ kárkifi- zetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerõs ítélet dátuma), a kifizetett kárösszeg meghatározott határidõn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, illetve a kár- mentesség igazolt ténye;

c) megfigyelési idõszak: az új biztosítási idõszakot közvetle- nül megelõzõ biztosítási idõszak;

d) újonnan belépõ üzemben tartó: az a szerzõdést kötõ üzemben tartó, aki a szerzõdéskötést megelõzõ 2 évben magyarországi telephelyû gépjármû vonatkozásában az adott gépjármû-kategóriában felelõsségbiztosítási szer- zõdéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.

10. §

E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

Melléklet a 19/2009. (X. 9.) PM rendelethez

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén

Kiinduló osztály	Megfigyelési idõszak kártörténeti adata alapján
	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezõgazdasági vontató esetén

Kiinduló osztály	Megfigyelési idõszak kártörténeti adata alapján
	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04