Állatbiztosítási feltételgyűjtemény

Állatbiztosítási feltételgyűjtemény

Hatályos: 2016. november 2.

Nysz.: 19699

Tartalomjegyzék

Állatbiztosítások általános feltételei 3

I. Általános rendelkezések 3

Különös biztosítási feltételek állatbiztosítási szerződéshez 6

Állatállományok természeti csapás biztosításának

különös feltételei 6

I. Biztosítható állatok köre 6

II. Biztosítási események 6

III. Díjmegállapítás alapjai 7

IV. A biztosító szolgáltatása 7

Állatállomány katasztrófabiztosításának különös

feltételei 7

I. Biztosítható állatok köre 7

II. Biztosítási események 7

III. Kizárások 8

IV. A biztosító szolgáltatása 8

V. Díjmegállapítás alapjai 8

Haszonállatok katasztrófabiztosításának különös

feltételei 8

I. Biztosítható állatok köre 8

II. Biztosítási esemény 8

III. Várakozási idő 9

IV. Adatközlési kötelezettség és kárbejelentés 9

V. A biztosítási összeg meghatározása 9

VI. A biztosítási díj meghatározása 9

VII. A biztosító szolgáltatása 10

VIII. Mentesülés és kármegosztás 10

Nagy értékű állatok egyedi biztosításának különös feltételei 10

I. Biztosítható állatok köre 10

II. Biztosítási esemény 10

III. Várakozási idő 11

IV. A biztosító szolgáltatása 11

V. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyvtől eltérő rendelkezései 11

VI. Záradékok 11

Állatbiztosítások általános feltételei

Állatbiztosítások általános feltételei a biztosítási szerződésre vo- natkozó közös rendelkezéseket tartalmazzák.

Az egyes különös feltételek alapján létrejött biztosításokra vonat- kozó egyedi rendelkezéseket – így különösen a biztosítási ese- mény(ek) meghatározását, valamint a biztosító szolgáltatására vonatkozó rendelkezéseket, a különös biztosítási feltételek tartal- mazzák.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.1. Biztosítási szerződés tartalma

A Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) az Állat- biztosítások általános feltételeinek elfogadásával létrejött biztosítási szerződés alapján arra vállal kötelezettséget a szerződő díjfizetése ellenében, hogy – a feltételekben részletezett módon és mértékben – biztosítási szolgálta- tást nyújt a biztosított részére a biztosított állatokat, illet- ve állatállományt károsító biztosítási eseménynek bekö- vetkezése esetén. A biztosítás nem terjed ki a kizárások körébe tartozó eseményekre.

A biztosítási szerződés részét képezik az Ügyféltájékoz- tató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezésekben, az Általános Vagyonbiztosítási Felté- telekben, továbbá a jelen szerződési feltételekben írt ren- delkezések, valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyfél- tájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általá- nos rendelkezések, az Általános Vagyonbiztosítási Felté- telek (ÁVF), a Polgári Törvénykönyv, valamint a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók. Ameny- nyiben a jelen feltételek és a szerződés részét képező Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, illetve az Általános Vagyonbiz- tosítási Feltételek eltérnek egymástól, a jelen feltételek rendelkezései alkalmazandók.

I.2. A szerződő

Állatbiztosítási szerződést az köthet – egészséges álla- tállományára –, aki az állat tulajdonosa, tartója vagy te- nyésztője, és az akinek érdeke fűződik az adott állatállo- mány biztosítási védelméhez.

Állatbiztosítási szerződések szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet.

I.3. A biztosított

A szerződés biztosítottja – a tulajdonos írásbeli hozzájá- rulásával kötött eltérő megállapodás hiányában – a bizto- sított állat, illetve állatállomány tulajdonosa.

I.4. A biztosító kockázatelbírálása és kockázatviselés kezdő időpontja

I.4.1. A biztosító a szerződő által tett biztosítási ajánlat elfoga- dása előtt kockázatelbírálást végezhet, a szerződőhöz és a biztosítotthoz kérdéseket intézhet, az adatfelvétel és az egyéb nyilatkozatok valóságtartalmát ellenőrizheti. A szerződő és a biztosított nyilatkozatai és a biztosító feltett kérdéseire adott válaszaik az ajánlat részét képezik.

A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító az ajánlatot elfogadhatja vagy indoklási kötelezettség nélkül elutasíthatja.

I.4.2. A biztosító kockázatviselése a kötvényen feltüntetett kockázatviselési időponttól, de legkorábban az első díjrészlet teljes megfizetését követő nap 00.00-tól kezdődik.

A biztosító árvíz, földrengés, földcsuszamlás kocká- zatoknál várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés létrejöttétől számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt ezen biztosí- tási kockázatokra nem terjed ki.

Az egyes különös feltételek állatfajonként és biztosított eseményenként eltérő várakozási időt is meghatározhat- nak. A várakozási időn belül a biztosító a megnevezett ese- mények (állatbetegségek) okozta károkra nem terjed ki.

I.5. Kockázatviselési helye:

Az adatközlőn megjelölt magyarországi taratáshely(ek).

I.6. Az előzetes fedezetvállalás kizárása

A biztosító az előzetes fedezetvállalást kifejezetten kizárja.

I.7. A biztosítási időszak és a biztosítási évforduló

A biztosítási időszak egy év azzal, hogy az első bizto- sítási évben a biztosítási időszak egy évnél rövidebb is lehet. A biztosítás évfordulója minden év január 1. napjának 00.00. órája.

I.8. Szerződő/biztosított kötelezettségei

I.8.1. Kármegelőzés kárenyhítés

A szerződő/biztosított köteles a kárt tőle telhetően meg- előzni és enyhíteni. A felek megállapodhatnak a biztosí- tott kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teen- dőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz for- dulhat.

I.8.2. Károk bejelentése

Minden olyan káreseményt, amely biztosítási esemény- nek minősülhet és a biztosított állat elhullása már meg- történt 24 órán beül a biztosítónak be kell jelenteni a terü- letileg illetékes szervezeti egységénél.

A hullákat meg kell őrizni a kárszemléig (ha ezt az idő- járási viszonyok lehetővé teszik és nem ütközik jogsza- bályba), melyet a biztosító soron kívül végez el. Minden egyéb biztosítási eseményt az észleléstől vagy tudomás- ra jutástól számított 2 munkanapon belül kell bejelenteni a biztosítónak.

I.8.3. Káresemény esetén benyújtandó okiratok

A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbí- rálásához jogosult bekérni az alábbi dokumentumokat is:

– hatósági állatorvosi igazolás

– hullaátvételi jegy, elhullási napló, bizonylatok,

– kényszervágási mérlegelési jegy, értékesülési elszá- molás,

– az állat(ok) leöletését elrendelő határozat,

– az állami kártalanítási becslési jegyzőkönyv,

– az állami kártalanítás összegét megállapító hatósági kerületi főállatorvosi írásbeli határozat,

– állami kártalanítás kifizetését igazoló pénzügyi bi- zonylat,

– áramszolgáltató tájékoztatása az áramkimaradásról.

I.8.4. A biztosító képviselője jogosult az adatfelvétel, illetve kár- becslés helyességének megállapítása céljából az előírt nyilvántartókba, elszámolásokba, szerződésekbe bete- kinteni. Ezen tevékenység előremozdítása céljából a kért okmányokat nyilvántartásokat és bizonylatokat a biztosí- tó illetékeseinek rendelkezéseire kell bocsátani.

I.9. Kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbiakban meghatározott esetekre (kockázatból kizárt esemé- nyek)

A biztosítási fedezet nem terjed ki olyan károkra, veszteségekre, költségekre vagy kiadásokra, ame- lyek nem véletlen, váratlan, előre nem látható, bal- esetszerű módon következtek be, illetve amelyeket közvetlenül vagy közvetve az alábbiakban felsorolt események valamelyike okozott, vagy amely ezek kö- vetkezménye vagy ezekkel kapcsolatos, függetlenül bármely más egy idejűleg bekövetkező vagy egyéb módon a kárral összefüggésbe hozható eseménytől:

I.9.1. Háború, invázió, idegen ellenséges erők cselekedete, ellenségeskedések vagy háborús jellegű események (függetlenül attól, hogy volt-e hadüzenet). Polgárhá- ború, lázadás, forradalom, felkelés, tüntetés, felvo- nulás, sztrájk vagy kizárás, polgári, belső zavargás, rosszindulatú rongálás.

Nem tartoznak a kizárások körébe az olyan békés tüntetés, felvonulás vagy más politikai jellegű ren- dezvény időtartama alatt, annak helyszínén és azzal összefüggésben keletkezett károk, amelyet a rendez- vény szervezője a gyülekezési jogról szóló mindenkor hatályos jogszabályok szerint a rendőrkapitányság- nak írásban bejelentett és amelynek a megtartását a rendőrség nem tiltotta meg.

I.9.2. Mindennemű terrorcselekmény. Terrorcselekmény- nek minősül, de erre nem korlátozódik valamely sze- mély vagy csoport – akár önállóan, akár valamely cso- port, szervezet vagy kormány érdekében elkövetett

– azon tevékenysége, amely során erőszakkal és/vagy ebből fakadó fenyegetéssel állást foglal politikai, val- lási, ideológiai, etnikai célok mellett, illetve valamely kormány befolyásolásának és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítési szándékát tartalmazza. Xxxxx bizonyítása, hogy a bekövetkezett kár nem esik a fenti kizárások hatálya alá, a szerződő/ biztosított feladata.

I.9.3. A katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt keletkezett károk.

I.9.4. Bármely politikai szervezettel, mozgalommal kap- csolatban, illetve annak nevében fellépő személyek által okozott vagy velük összefüggésben keletkezett károk.

I.9.5. A nukleáris energia károsító hatásának (reakció, rob- banás, sugárzás, radioaktív szennyeződés) betudható események, függetlenül attól, hogy ezeket a biztosí- tási szerződés szerinti biztosított vagy nem biztosított káresemény okozta.

I.9.6. Olyan hibák, hiányosságok vagy betegségek miatt be- következett káresemények, amelyek a biztosító koc- kázatvállalásának kezdetekor már fennállottak, vagy a várakozási időtartam alatt jelentkeztek, illetve ha az állat az adatközlőben megjelölt helyéről való eltávolí- tásakor (ha ez három napnál többet vett igénybe) ke- letkeztek. Ez utóbbi esetben minden megkezdett nap egy egész napnak számít.

I.9.7. A biztosított állat kor, kopás, teljesítménycsökkenés és szépséghiba miatt bekövetkező értékcsökkenése, valamint az ezen okokból bekövetkező felszámolás (selejtezés), valamint a biztosított állatok elhullásából, értékcsökkenéséből adódó tisztán vagyoni jellegű károk (elmaradt haszon, eszmei érték, stb.).

I.9.8. Lopás, betöréses lopás, rablás, vandalizmus és az ál- lat megszökése következtében bekövetkezett kár.

I.9.9. A biztosított állatok szállításának időtartama alatt közúti, vasúti vagy más úton történő fuvarozása so- rán bekövetkező balesetből vagy betegségből eredő elhullása, illetve kényszervágása miatt, valamint az ezzel összefüggő be- és kirakodása során keletkezett kár.

I.9.10. A termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, el- maradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség), ha erre külön megállapodás nincs érvényben.

I.9.11. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek olyan okok miatt keletkeztek, amelyek esetében a ke- letkezett kár harmadik személy kártérítése, garancia, szavatosság vagy más biztosítás alapján megtérül.

I.9.12. Amennyiben bármely biztosítási esemény kapcsán a biztosított állat(ok) kényszervágása válik szüksé- gessé, úgy a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon káreseményekre, ha az állatot kényszervágás céljára vagy kényszervágott állapotban az illetékes szervezeteknek, gazdasági társaságoknak értékesí- tésre és elszámolásra nem adják át.

Kizárásokra vonatkozó további rendelkezéseket a kü- lönös feltételek is tartalmaznak.

I.10. Mentesülések és a szolgáltatás mértékét korlátozó egyéb rendelkezések

I.10.1. Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosítási esemény azért következik be, mert az ÁVF X.1. pontban meghatározott személyek az állattartásra vonatkozó szakmai, állategészség- ügyi szabályokat súlyosan gondatlanul vagy szándé- kosan megszegik.

I.10.2. Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól abban az esetben is, ha a biztosítási esemény olyan ok miatt következett be, amely a biztosított kárme- gelőzési és kárenyhítési kötelezettségeinek megsze- gésével függ össze. Fokozottan alkalmazandó ez a szabály azokra az esetekre, amikor az idült jellegű megbetegedésben szenvedő állatot megfelelő időben nem selejtezik, vagy az egyébként gyógyítható meg- betegedésben szenvedő állat állatorvosi gyógyke- zelését elmulasztják, továbbá, ha elmulasztják a kár enyhítését jelentő kényszervágás alkalmazását és a biztosított állat az előbbiekkel összefüggésben elhul- lik.

I.10.3. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közreha-

tott a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg ami- lyen mértékben az a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.

I.11. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén

A biztosítási szerződés a díj esedékességétől számí- tott 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralé- kos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjköve- telést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díj- rendezettség utolsó napjával szűnik meg.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meg- hosszabbíthatja a szerződés megszűnése előtt, úgy hogy ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. Amennyi- ben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végé- ig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafize- tésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törléséről a biztosító nem küld külön írás- beli értesítést, azonban a kockázatviselésének meg- szűnéséig járó díjat követelheti.

A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön pótha- táridő kitűzésére nem köteles.

I.11.1. A díjrendezettség utolsó napjának meghatározása

A biztosító a díjrendezettség utolsó napját a megfizetett napi tételek alapján határozza meg. Egy napi tétel egyen- lő az éves díj 1/360-ad részével. A szerződés addig a napig minősül díjrendezettnek, ahány napi tételnek meg- felelő díjat a szerződő megfizetett az adott tárgyévben, a tárgyév január 01. napjától számítottan.

Év közben létrejött szerződés esetén az első biztosítá- si időszakban, mely adott tárgyév december 31. napjáig tart, egy napi díjtétel meghatározása úgy történik, hogy a biztosító az éves díjat elosztja a kockázatviselés kezdő napjától az adott tárgyév (első biztosítási időszak) végéig terjedő napok számával. A szerződés addig a napig mi- nősül díjrendezettnek, ahány napi tételnek megfelelő díjat a szerződő megfizetett a kockázatviselés kezdő napjától számítva.

I.12. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási aján- lattal történő – módosítása esetén szerződő felek megál- lapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében

a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

I.13. A biztosítási díj esedékeeségének változása káresemény bekövetkezése esetén

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

A biztosítási díj beszámítása a biztosítási szolgáltatásba

Abban az esetben amennyiben a biztosítási esemény a biztosító kockázatviselési ideje alatt bekövetkezik, úgy a biztosító jogosult a teljes biztosítási időszakra járó, a szerződő által a biztosító teljesítésekor még nem rende- zett díjat a nyújtandó szolgáltatásba beszámítani, ha a szerződő és a biztosító szolgáltatására jogosult biztosí- tott személye megegyezik.

I.14. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

I.14.1. Xxxxx xxxxxxxx X.11. pontja alapján – a Ptk. 6:449. §-ban foglaltaktól eltérően díjfizetés elmaradása esetén a biztosítási szerződés – a biztosítási díj esedékessé- gétől számított 60. nap elteltével szűnik meg. A biz- tosító jogosult továbbá a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét meghosz- szabbítani. A bírósági út igénybevétele esetén bizto- sítási időszakra számított és nem teljesített díj esedé- kessé válik.

I.14.2. A Haszonállatok katasztrófa biztosításának különös feltételei VIII. fejezete eltér a Ptk. 6:464 §-ától, mivel a biztosító részbeni mentesüléséhez vezethet olyan eseti is, amikor az ÁVF.X.1. pontjában felsorolt sze- mélyek valamelyike gondatlanul jár el és ez közrehat a kár bekövetkezésében.

I.14.3. Jelen feltétel I.7. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:447

§ (2) bekezdésében foglaltaktól – a szerződés első biztosítási időszaka egy évnél rövidebb is lehet, mivel a biztosítás évfordulója minden év január 1. napjának

00. órája.

I.14.4. A Ptk. 6:448. §-ában foglaltaktól eltérően a biztosító abban az esetben is követelheti az egész évre járó díj megfizetését, ha a biztosítási esemény bekövetkezé- sével a biztosítási szerződés nem szűnik meg.

I.15. Fogalmak

Kényszervágás

A biztosítás szempontjából a kényszervágás fogal- ma azonos a mindenkor hatályos állategészségügyi jogszabályokban foglalt meghatározással, de külö- nösen: kényszervágásnak minősül, ha a beteg vagy balesetet szenvedett állat sürgős elvéreztetésére azért került sor, hogy ezzel az állat elhullását meg- előzzék, vagy azért, hogy a betegség súlyosbodásá- val az állat húsa közfogyasztásra alkalmatlanná ne váljék. A biztosító kockázatviselése csak azokra az esetekre terjed ki, ha az állatot kényszervágás céljá- ra vagy kényszervágott állapotban az illetékes szer- vezeteknek, gazdasági társaságoknak értékesítésre és elszámolásra átadják.

Különös biztosítási feltételek állatbiztosítási szerződéshez

A szerződő az Állatbiztosítási szerződés megkötése, vagy módo- sítása során a különös feltételek szerinti biztosítási módozatok megkötésére tehet ajánlatot. Állatbiztosítási szerződés megköté- sének minden esetben feltételét képezi az Állatállományok Ter- meszti csapás biztosításának különös feltételei szerint létrejövő biztosítási szerződés (módozat), mint alapmódozat választása.

ÁLLATÁLLOMÁNYOK TERMESZTI CSAPÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

I. Biztosítható állatok köre

Biztosíthatóak azon egyszerűen megszámlálható gazda- sági haszonállatok, melyeket az állattartó gazdasági céllal tart.

Nem minősülnek egyszerűen megszámlálható gazdasági haszonállatnak – többek között – a rovarok (pl. méhek), és halak.

II. Biztosítási események

Valamennyi, jelen szerződésben meghatározott bizto- sítási esemény tekintetében irányadó szabály, hogy

– szarvasmarhák, lovak (ide értve az öszvéreket és szamarakat is), sertések, juhok és kecskék esté- ben a biztosítási fedezet az elhullást és kényszer- vágást,

– egyéb állatoknál csak az elhullást eredményező káreseményekre terjed ki.

II.1. Tűzkár

Tűzkár biztosítási eseménynek minősül az állatállomány tűz hatására keletkezett, illetve füstmérgezés által oko- zott elhullással, illetve kényszervágással járó károsodása.

II.2. Villámcsapás által okozott kár

Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül a biztosí- tott állatállományba közvetlenül becsapódó villám által okozott károsodás ideértve azt az esetet is, ha a villám- csapás miatt tűz okozza az állatok elhullását vagy teszi szükségessé a kényszervágást.

Nem minősül azonban villámcsapás biztosítási ese- ménynek az az eset, ha a villám feltételezett hang vagy fényhatása, vagy az állaton külsérelmi nyomot nem hagyó hatása okozza az elhullást vagy teszi szükségessé a kényszervágást.

II.3. Viharkár

II.3.1. Viharkár biztosítási eseménynek minősülnek

– a 15 m/sec vagy annál nagyobb sebességű szélvihar erőhatása (nyomó- és szívóereje) folytán előállott ká- rok, ideértve azokat a károkat is, amelyeket a szélvi- har erőhatására leomlott leszakadt tárgyak a biztosí- tott állományokban okoztak;

– a szélvihar által megbontott tetőn keresztül – kizáró- lag szilárd alapépítményű és tetőzetű – épületbe beömlő csapadékvíz által az ott elhelyezett állatállo- mány elárasztásával okozott károk;

– a szabadban lévő állatokban a vihar által magával ragadott szilárd tárgyak nekiütközése miatt bekövet-

kező károk, feltéve, hogy azok a biztosított állat elhul- lását okozzák, vagy annak következtében kényszer- vágás válik szükségessé.

II.3.2. Nem terjed ki a biztosítási fedezet viharkárok esetén a fólia (ponyva) alatt tartott állatállományokra, ameny- nyiben a kár a fólia (ponyva) sérülésével ok-okozati összefüggésben következett be.

II.4. Jégverés kár

II.4.1. Jégverés biztosítási eseménynek minősül a

– szilárd halmazállapotban lehulló csapadék(jégverés) közvetlen ütő, verő hatása, továbbá a

– szilárd alapépítményű és tetőzetű épületben kárt oko- zó jégverés miatt lehulló épületelemek által okozott állatelhullás, vagy annak következtében szükségessé váló kényszervágás.

II.4.2. Nem terjed ki a biztosítási fedezet jégverés károk esetén a fólia (ponyva) alatt tartott állatállományokra, amennyiben a kár a fólia (ponyva) sérülésével ok-oko- zati összefüggésben következett be.

II.5. Árvíz károk

II.5.1. Árvíz biztosítási eseménynek minősül az, ha állandó vagy időszakos jellegű természetes vízfolyások, valamint az állandó jellegű természetes vagy mesterséges tavak (víztározók) medréből kilépő és az árteret elhagyó víz az állatállomány elhullását, illetve a mentés során szerzett sérülések miatt az állatok kényszervágását teszi szüksé- gessé.

II.5.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki belvíz miatti állat- károkra, még abban az esetben sem, ha a belvizet egyébként az árvízvédelmi vonalakon át nem törő ár- víz idézte elő.

II.6. Földrengés, földcsuszamlás, kő és földomlás valamint ismeretlen üreg beomlása miatt keletkező károk

II.6.1. Földrengés biztosítási eseménynek minősül a Sieberg- táblázat alapján legalább 5-ös fokozatú földrengés által a biztosított állatállományokban okozott károsodás.

II.6.2. Földcsuszamlás, kő és földomlás, továbbá természetes üreg vagy talajszint alatti ismeretlen építmény beomlása miatt a biztosított állatállományokban bekövetkezett ká- rosodás.

II.6.3. Nem terjed ki a biztosítás a földcsuszamlás kő- és föl- domlás miatti károsodás azon esteire, ha a földcsu- szamlás kő- és földomlás az állattartó által végzett vagy végeztetett földmunkák kövezetében áll elő.

II.7. Ismeretlen jármű ütközése miatt bekövetkező károk

Biztosítási események minősül az ismeretlen jármű ütkö- zése által okozott állatelhullás, vagy annak következté- ben szükségessé váló kényszervágás.

II.8. Víz és gőz vezeték és egyéb állattartási technológiai csövezetékek (vákumcső) meghibásodásával összefüggő károk

A víz és gőzvezeték meghibásodásából eredő biztosítási eseménynek minősül az állattartásra szolgáló épületbe

beépített víz- vagy gőzvezeték, a központifűtés beren- dezéseinek, a belső levezetésű eső-vagy szennyvízcsa- tornáinak, illetve az egyéb állattartási technológiához kapcsolódóan beépített vezetékek meghibásodása miatt kiáramló víz, szennyvíz vízgőz, és egyéb folyadékok által okozott állatelhullás, vagy annak következtében szüksé- gessé váló kényszervágás.

Nem minősül meghibásodásnak, így nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azokra az káresemények- re, amelyek azért következnek be, mert a vezetékek, tartályok, stb. csapjait, zárait nem, vagy nem megfe- lelően zárták el.

II.9. Áramkimaradás által okozott károk

Biztosítási eseménynek minősül az állatok áramkimarás- sal ok-okozati összefüggésben bekövetkező hőgutája, fulladása feltéve, hogy az áramkimaradás kezdetétől számított 24 óra alatt a telepített állománylétszám 10%-át meghaladó elhullás következik be (eléréses önrész).

A 10%-ot meghaladó elhullások esetén – eltérő megál- lapodás hiányában- önrész levonása nélkül nyújt szol- gáltatást a biztosító. Az állatállomány elhullásának százalékos mértékét az állatok tartására szolgáló épületenként külön-külön kell számítani.

Az áramkimaradás biztosítási eseményre kizárólag az üzembiztonság folyamatosságát szolgáló biztonság- technikai berendezések megléte estén, és díjszabás- ban meghatározott pótdíj ellenében vállal fedezetet a biztosító.

III. Díjmegállapítás alapjai

III.1. Az állatállományok természeti csapás biztosításának elő- zetes díja a szerződő nyilatkozta alapján az alábbi adatok figyelembevételével kerül megállapításra:

a) tenyészállatok esetében a fajtánkénti és tenyésztési csoportonkénti darabszám, a darabonkénti valós ér- ték (mely évközben nem módosítható) és az alkalma- zott díjtétel,

b) növendék- és hízóállatok esetében a korcsoporton- kénti állomány darabszám, a tervezett leadási vagy korcsoport elhagyási élőtömeg, a korcsoportra jel- lemző tömegegységre vetített egységár és az alkal- mazott díjtétel,

c) turnusonkénti állattartás (baromfi, hízójuh stb.) estén a biztosítási évben telepíteni tervezett összes darab- szám, a tervezett leadási élőtömeg, a tömegegységre vetített egységár és az alkalmazott díjtétel.

Az a) és b) pontok tekintetében új szerződés esetén az ajánlattétel időpontjában meglévő darabszámokat, míg folytatólagos szerződés módosítása esetén a január 1-jei állomány adatait kell megadni.

III.2. A biztosítás végleges díjának megállapítása a III.1. a)-c) pontjaiban meghatározottak szerint történik azzal az elté- réssel, hogy

a) tenyészállatok esetében a fajtánkénti és tenyésztési csoportonkénti, növendék- és hízóállatok esetében a korcsoportonkénti év közbeni egyszeri legmagasabb darabszám,

b) turnusonkénti állattartás (baromfi, hízójuh stb.) estén a biztosítási évben valójában telepített összes darab- szám

kerül figyelembevételre. Az előzetes és végleges díj kö- zötti különbséget a biztosító a teljes biztosítási évre visz- szamenőlegesen számolja el.

IV. A biztosító szolgáltatása

IV.1. Az elhullásos károk esetén a biztosítási szolgáltatás alapja:

a) tenyészállatok esetén azok káridőponti értéke,

b) növendék- és hízóállatok esetén azok kárkori bruttó tömeg és a kárt szenvedett korcsoport biztosított tö- megegységre vetített egységárának szorzata.

IV.2. A szarvasmarha, ló, sertés, juh és kecske kényszervá- gásos kárai esetén a kényszervágás útján megtérült összeg csökkenti a IV.1. a), b) pontokban meghatáro- zott összegeket.

IV.3. Eléréses önrész alkalmazása

A biztosító nem téríti meg a 10.000 Ft-ot meg nem ha- ladó károkat (eléréses önrész).

IV.4. Alulbiztosítás

A biztosító biztosított és ténylegesen meglévő – adott csoportba tartozó – állomány létszámának arányában csökkentett szolgáltatást nyújt abban az esetben, ha a szerződő a biztosítás megkötésekor a ténylegesnél kisebb darabszámot ad meg, vagy az állatállomány növekedését követően a biztosítás módosítását nem kezdeményezte a biztosítási esemény bekövetkeztéig.

ÁLLATÁLLOMÁNY KATASZTRÓFABIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELE

I. Biztosítható állatok köre

Biztosítható a biztosított tulajdonát képező vagy tartásá- ban lévő és a biztosított nyilvántartásaiban szereplő vala- mennyi az II. pontban felsorolt betegségek kórokozójával nem fertőzött, egészséges ló, szamár, öszvér, szarvas- marha, bivaly, juh, kecske, sertés és baromfi (a további- akban: egészséges állatállomány).

II. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek minősül az alábbiakban felso- rolt fertőző állatbetegségek bármelyikének a mindenkor hatályos állategészségügyi jogszabályok szerint történő hatósági megállapítása a biztosított állatállományban, amennyiben arra tekintettel a biztosított állami kártalaní- tásra jogosult:

a) Ragadós száj- és körömfájás,

b) Hólyagos szájgyulladás,

c) Sertések hólyagos betegsége (SVD),

d) Keleti marhavész,

e) Kiskérődzők pestise,

f) Szarvasmarhák ragadós tüdőlobja,

g) Bőrcsomósodáskór,

h) Rift-völgyi láz,

i) Kéknyelv betegség,

j) Afrikai lópestis,

k) Afrikai sertéspestis,

l) Baromfipestis (Newcastle-betegség),

m) Klasszikus sertéspestis,

n) Veszettség,

o) Takonykór,

p) Lovak fertőző (vírusos) agy- és gerincvelő-gyulladásai,

q) Szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE),

r) Sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tü- netekkel járó szindrómája (PRRS).

III. Kizárások

Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése

a) a II. pontban felsoroltaktól eltérő okból szüksé- gessé váló hatósági leölésre, elhullásra,

b) a biztosítási esemény bekövetkezése miatt le- foglalt állati eredetű termékekre, takarmányokra, anyagokra, tárgyakra és eszközökre.

IV. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a II. fejezetben felsorolt fertőző állatbetegsé- geknek a mindenkor hatályos állategészségügyi jogsza- bályok szerint történő hatósági megállapítása esetén, a mindenkor hatályos állategészségügyi jogszabályok sze- rint lefolytatott hatósági eljárásban megállapított állami kártalanítási összeg 10 százalékát - külön írásbeli megál- lapodás esetén 20 százalékát- téríti meg a biztosítottnak, az üzemszünet miatt fellépő bevétel-kiesés csökkentése érdekében.

A biztosító nem téríti meg, a biztosítási esemény be- következése miatt a biztosítottat ért egyéb vagyon és nem vagyoni károkat.

V. Díjmegállapítás alapjai

V.1. Az állatállományok természeti csapás biztosításának elő- zetes díja a szerződő nyilatkozta alapján az alábbi adatok figyelembevételével kerül megállapításra:

a) tenyészállatok esetében a fajtánkénti és tenyésztési csoportonkénti darabszám, a darabonkénti valós ér- ték (mely évközben nem módosítható) és az alkalma- zott díjtétel,

b) növendék- és hízóállatok esetében a korcsoporton- kénti állomány darabszám, a tervezett leadási vagy korcsoport elhagyási élőtömeg, a korcsoportra jel- lemző tömegegységre vetített egységár és az alkal- mazott díjtétel,

c) turnusonkénti állattartás (baromfi, hízójuh stb.) estén a biztosítási évben telepíteni tervezett összes darab- szám, a tervezett leadási élőtömeg, a tömegegységre vetített egységár és az alkalmazott díjtétel.

Az a) és b) pontok tekintetében, új szerződés esetén az ajánlattétel időpontjában meglévő darabszámokat, míg szerződés módosítás esetén a január 1-jei állomány ada- tait kell megadni.

V.2. A biztosítás végleges díjának megállapítása a V.1. a)-c) pontjaiban meghatározottak szerint történik azzal az elté- réssel, hogy

a) tenyészállatok esetében a fajtánkénti és tenyésztési csoportonkénti, növendék- és hízóállatok esetében a korcsoportonkénti év közbeni egyszeri legmagasabb darabszám,

b) turnusonkénti állattartás (baromfi, hízójuh stb.) estén a biztosítási évben valójában telepített összes darab- szám,

kerül figyelembevételre. Az előzetes és végleges díj kö- zötti különbséget a biztosító a teljes biztosítási évre visz- szamenőlegesen számolja el.

HASZONÁLLATOK KATASZTRÓFABIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

I. Biztosítható állatok köre

I.1. Biztosítási fedezetbe a biztosított állatnyilvántartásaiban szereplő szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállomány vonható.

I.2. Az állatok az alábbi életkorig biztosíthatóak:

– szarvasmarha: holstein-fríz és keresztezései be- töltött 7 éves életkorig, magyartarka és húshasznú fajták betöltött 8 éves életkorig,

– sertés betöltött 5 éves életkorig,

– juh, kecske betöltött 6 éves életkorig.

II. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított és a kocká- zatviselés kezdő időpontjában egészséges állatok beteg- ség és/vagy baleset miatt bekövetkezett elhullása vagy kényszervágása. A biztosítási fedezet kiterjed az anyaál- latok nehézellés vagy elvetélés folytán bekövetkezett el- hullására vagy kényszervágására is.

II.1. A biztosítás szempontjából balesetnek minősül minden olyan hirtelen fellépő, közvetlenül, kívülről ható, előre nem látható esemény, (kívülről ható mechanikai erő és áramütés) amely az állat elhullását okozza, vagy annak kényszervágását teszi szükségessé.

II.2. A biztosítás szempontjából betegségnek minősül minden olyan kórokozók (baktériumok, gombák, paraziták, víru- sok és subvirális kórokozók) által okozott fertőző megbe- tegedés, továbbá nem fertőző szervi betegségek és mér- gezések, amelyek a biztosított állat elhullását okozzák, vagy annak kényszervágását teszik szükségessé.

II.3. A biztosítás szempontjából mérgezésnek azok az esetek minősülnek, amikor a biztosított állat(ok) szervezetébe a külső környezetből közvetlenül bejutó kémiai anyag(ok)

– azoknak az állat szervezetében kifejtett kedvezőtlen biológiai hatásánál fogva – a biztosított állatban (álla- tállományban) állatorvosilag észlelhető, az adott kémia anyag(ok)ra jellemző klinikai tünetek jelentkezésével megbetegedést okoz(nak).

II.4. Nem tekinthető kényszervágásnak az a vágás, amely nem a kárenyhítést szolgálja.

II.5. Kizárás a biztosítási védelem alól

II.5.1. A jelen biztosítás szempontjából nem minősül kény- szervágásnak, és ezáltal a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége nem áll be, ha az állatot olyan idült be- tegség (pl. idült légsejtes tüdőtágulat, rokkant pata, idült ízület- és ínhüvelygyulladás, idegentest okozta idült gyomorelváltozás stb.) miatt vágták le, amely az állat életét közvetlenül nem veszélyeztette, és az állat rendes vágásra történő értékesítését lehetővé tette volna. Nem minősül kényszervágásnak, ha az állatot selejtezés folytán azért vágták le, mert annak további tartása nem volt gazdaságos (technológiai selejt).

II.5.2. Nem fedezi a biztosítás azokat károkat, amelyek

a) tűz, villámcsapás, robbanás, árvíz, vihar, földren- gés, vulkanikus kitörés, földcsuszamlás, hónyo- más, kő- és földomlás, ismeretlen üreg beomlása, ismeretlen jármű ütközése következtében kelet- keztek;

b) előgyomor- és/vagy vakbél-felfúvódás következ- tében álltak elő;

c) olyan betegségek következtében álltak elő, ame- lyek előfordulásakor a mindenkor hatályos állate- gészségügyi jogszabályok állami kártalanítás mel- letti kötelező leöletést írnak elő;

d) olyan járvány vagy betegségek következtében keletkeztek, amelyek esetében a mindenkor ha- tályos állategészségügyi jogszabályoknak meg- felelően állami kártalanítás jár, akkor sem, ha a kártalanításra a biztosított az állategészségügyi előírások megszegése miatt nem válik jogosulttá;

e) az állat hatósági intézkedésre történő leöletése miatt keletkeztek;

f) amely esetekben a kényszervágás vagy elhullás oka védőoltással összefüggésben fellépő beteg- ség vagy baleset;

g) olyan műtétek révén keletkeztek, amelyek be- tegségek gyógyítása szempontjából nem voltak szükségesek (pl. kozmetikai vagy ivartalanítási műtét);

h) szarvasmarhák esetében adenovírusok okozta megbetegedések, fertőző rhinotracheitis (IBR), fertőző hüvely- és tasakgyulladás (IPV), vírusos hasmenés (BVD), parainfluenza-3 (PI-3) vírus okozta megbetegedés miatt, juhok és kecskék esetében enterotoxaemia, illetve listeriosis miatt keletkeztek.

III. Várakozási idő

A biztosító kockázatviselése májmétely, idegentest lenyelése, kergekór(coenurosis), csontritkulás, an- golkór, idült pata vagy lábbetegség, valamint gümő- kór okozta biztosítási események tekintetében csak a biztosítási szerződés létrejöttét követő 90 nap el- telte után kezdődik (várakozási idő). Egyéb betegség okozta biztosítási esemény tekintetében a biztosító kockázatviselése a szerződés létrejöttét követő 15 nap eltelte után kezdődik (várakozási idő).

III.1. Amennyiben a biztosítandó állat a III. pontban meghatá- rozott várakozási időn belül megbetegszik, a biztosítási kockázatviselése az érintett betegség tekintetében akkor kezdődik, ha a felgyógyulást állatorvosi szakvéleménnyel igazolják.

III.2. Ha a biztosított állatra a biztosítás kockázatviselési kez- detét megelőző napon „Tenyészállat- és lóbiztosítás”-sal és/vagy „Növendék- és hízóállat-biztosítás”-sal meg- egyező kockázatviselési körű állatbiztosítási szerződés hatálya kiterjed, úgy a várakozási időre vonatkozó ren- delkezések nem alkalmazandók.

III.3. Ha az elhullás, vagy kényszervágás baleset, ellés, korael- lés vagy vetélés következményeként áll elő, a várakozási időre és a biztosító kockázatviselésének korlátozására vonatkozó fenti rendelkezések nem alkalmazandók.

IV. Adatközlési kötelezettség és kárbejelentés

IV.1. Jelen módozat tekintetében új biztosítási szerződés meg- kötése (a biztosítási ajánlat kitöltése) előtt a szerződő/ biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a biztosítandó állatokkal megegyező fajtájú, hasznosítású, korcsoportú állatokra vonatkozó, a biztosítás megkötését közvetlenül megelőző, legalább 3 egybefüggő évre visz- szamenő hiteles egyedi állatnyilvántartásának adatait. A fenti adatközlési kötelezettség vonatkozik ezen legalább 3 éves időszakban bekövetkezett elhullások és kényszer- vágások adataira és az azokat bizonyító okiratokra (pl.: benyújtandók az adott időszak összes kényszervágásá- nak, és hullamegsemmisítésének okirati bizonylatai) is.

IV.2. A haszonállat katasztrófabiztosítással összefüggő adato- kat a szerződő/biztosított éves és negyedéves időszakon- ként a következő módon köteles közölni a biztosítóval:

a) Évenként január 31-ig, a biztosítási tárgyévet megelő- ző év december 31-i állománykészletben nyilvántar- tott állatlétszámot kell – az adatközlő íven feltüntetett állat és korcsoportok szerintösszesítve lejelenteni a biztosítónak (előzetes adatközlés).

b) Negyedévenként a havi korcsoportonkénti állo- mányadatokat (nyitó és záró létszám) és a havi elhul- lási és kényszervágási bizonylatokat a negyedévet követő hónap 15. napjáig kell lejelenteni a biztosító- nak. (negyedéves adatközlés)

c) A biztosító a negyedéves adatközlés beérkezésétől számított 15 napon belül összegzi az adatokat, el- bírálja a kárigényt képző elhullási és kényszervágási adatokat, és azok aktuális állapotáról írásban értesíti a biztosítottat.

IV.3. A biztosítási szerződés alapján a biztosító képviselő- je bármikor jogosult az előzetes, illetve a negyedéves adatközlések helyességéről meggyőződni, a szerződő/ biztosított számviteli nyilvántartásaiba és elszámolásaiba betekinteni. Ezen vizsgálat elvégezhetősége érdekében a szerződő/biztosított a kért számviteli bizonylatokat és nyilvántartásokat a biztosító illetékeseinek betekintésre köteles rendelkezésre bocsátani.

IV.4. Kárbejelentés tartalma és időpontja

A károkat az erre a célra rendszeresített és cégszerűen aláírt nyomtatványon állatfajonként különkülön, negyed- évente kell bejelenteni. Kényszervágás esetén a kár be- jelentéséhez mellékelni kell az állatot kényszervágásra átvevő szerv kényszervágási elszámolását az átvett álla- tok létszámának- és azonosítási számának feltüntetésé- vel. Elhullás miatti károk esetében a kár bejelentéséhez mellékelni kell a hullamegsemmisítés bizonylatait is. A kárbejelentésre további szabályait ÁVF rendelkezései tar- talmazzák.

V. A biztosítási összeg meghatározása

A biztosítási összeg az állatok korcsoportonkénti nyilván- tartási darabértékének, vagy az adatfelvétel időpontjában aktuális piaci darabértékének és a korcsoport állatlétszá- mának szorzata. Egy korcsoporthoz csak egyféle (azonos összegű) darabérték kapcsolható.

V.1. Állatfajonként és korcsoportonként a darabérték maxi- muma:

– bikáknál: 800 000 Ft

– teheneknél, üszőknél: 600 000 Ft

– kanoknál: 250 000 Ft

– kocáknál: 150 000 Ft

– juhoknál, kecskéknél: 150 000 Ft lehet.

VI. A biztosítási díj meghatározása

VI.1. A előzetes biztosítási díj megállapítása a IV.2. a) pontban foglalt előzetes adatközlés szerint megállapított biztosítá- si összeg (lásd V.) alapján történik.

VI.2. A végleges éves biztosítási díj kiszámításának alapjául a

IV.2.b) pontban foglalt negyedéves adatközlések alapján megállapított havi átlagos állatlétszám szerinti biztosítási összeg szolgál. A biztosítási díj megállapítása korcsopor- tonként történik. A korcsoport éves díja nem lehet keve- sebb egy darab állat értékénél. Amennyiben a számított díj kevesebb egy darab állat értékénél, úgy a korcsoport- ra minimál díjat számít fel a biztosító, melynek mértéke a korcsoportra megállapított darabérték, de minimum

10.000 Ft. A havi állatállomány létszámot a biztosított ál-

tal a tárgyévben nyilvántartott minden hónap induló- és az elhullott, valamint kényszervágott állatok számával növelt záró állomány létszámának átlagából kell megálla- pítani. Az átlaglétszám kiszámításánál ezért az időközben elhullott vagy kényszervágott állatok létszámát a tényle- ges havi záró létszámhoz hozzá kell adni.

VII. A biztosító szolgáltatása

VII.1. Az elhullásos és a kényszervágásban megnyilvánuló ká- rok térítése a biztosítási összeg (V.) alapján történik, a je- len pontban rögzített rendelkezések figyelembevételével.

VII.2. A biztosított állat (állatállomány) baleset vagy betegség miatt szükséges kényszervágása esetén a szolgáltatás összege – a megtérülés mértékétől függetlenül- az adott állatra vonatkozó biztosítási összeg 60%-a. A teljes kob- zás elhullásnak minősül. Elhullásos károknál a biztosítási összegnek a szerződésben (biztosítási ajánlaton) megha- tározott arányával és az ott meghatározott limitösszegre figyelemmel nyújt szolgáltatást a biztosító.

VII.3. A biztosítási szolgáltatás esedékessége

A biztosító szolgáltatása a teljes biztosítási év lezárultát követően, a kárszámításhoz szükséges utolsó irat kéz- hezvételétől- jellemzően az utolsó negyedéves adatköz- lés- számított 15 napon belül esedékes.

VII.4. Önrész, báziskiesési ráta és báziskiesési adat

A biztosító akkor köteles szolgáltatás nyújtani, ha a biztosított állatállomány adott korcsoportba tartozó egyedeinek tárgyévi elhullásból és kényszervágásból eredő vesztesége meghaladja a tárgyévi éves átlag- létszám és báziskiesési rátájának szorzatából szá- mított báziskiesési adatnak a biztosítási adatközlőn megjelölt százalékát (100%;110%;120%). A báziskie- sési adat biztosítási adatközlőn megjelölt százalékos mértékét a biztosítási időszakon belül meg nem hala- dó károk esetén a biztosító nem nyújt szolgáltatást, ezen károk a biztosítottat terhelik, mint önrész. A tár- gyévi, az önrész mértékét meghaladó elhullások és kényszervágások esetén a szolgáltatás egyedenként történik a VII.1. és a VII.2. pontok szerint.

VII.5. Jelen módozat tekintetében új biztosítási szerződés ese- tén a biztosítandó állatokkal megegyező fajtájú, hasz- nosítású, korcsoportú állatokra vonatkozó, a tárgyévet közvetlenül megelőző legalább 3 egybefüggő évre visz- szamenő állatnyilvántartásának adatai alapján kerül meg- határozásra az átlagos létszámra vetített átlagos elhullási és kényszervágási ráta. A ráta kiszámításának módja: az összes elhullás és kényszervágás [db] a vizsgált időszak- ban osztva a vizsgált időszak átlag állatállomány létszám adatok összegével [db]. A rátákat a faj, fajta, hasznosítás és kor alapján kialakított csoportokra (továbbiakban kor- csoport) egyenként külön-külön meg kell állapítani. Ez a számított hányad képezi az első biztosítási év báziskiesé- si rátáját.

VII.6. Jelen módozat tekintetében folyamatos biztosítási szer- ződés esetén a tárgyévet közvetlenül megelőző 3 teljes év a módozatra vonatkozó elhullási és állomány adataiból kerülnek meghatározásra a következő biztosítási évre vo- natkozó korcsoportonkénti báziskiesési ráták.

VII.7. A biztosító a biztosítási év alatt bekövetkezett biztosítá- si eseményeket azok bekövetkeztének idősorrendjében kezeli, tehát ha VII.3. pont szerint a biztosító szolgáltatás teljesítési kötelezettsége beáll, akkor a korábbi kár(ok) képezi(k) a biztosított önrészét, és a későbbi kár(ok) té- rülnek.

VII.8. Alulbiztosítás

Az azonos telephelyen tartott, azonos korcsoportú állatok teljes létszámát biztosítani kell.

Amennyiben a tényleges létszám nagyobb a biztosított- nál, úgy a biztosító kizárólag az alulbiztosítottság figye- lembevételével meghatározott, arányosan csökkentett szolgáltatást köteles nyújtani.

VIII. Mentesülés és kármegosztás

Amennyiben a káresemények technológiai fegyelem megsértése, nem megfelelő tartási, takarmányozási, gondozási és állategészségügyi körülmények, az ál- talánosan elvárható selejtezések elmulasztása, vagy egyéb gondatlanság miatt következnek be, a biztosí- tó részben vagy egészben mentesül szolgáltatási kö- telezettsége alól. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésében a gondatlan magatartás részben hatott közre, úgy a biztosító kármegosztást alkalmaz. Ebben az esetben a már kiszámított teljes szolgálta- tás olyan százalékos arányban csökken, mint amilyen mértékben a károk keletkezésében az ÁVF X.1. pont- ban meghatározott valamely személy magatartása közrehatott.

Nagy értékű állatok egyedi biztosításának különös feltételei

I. Biztosítható állatok köre

Biztosíthatóak az egyedileg tartós megjelöléssel ellátott, egészséges gazdasági haszonállatok

I.1. Az állatokra az alábbi életkorig köthető biztosítás:

– lovakra a betöltött 12 éves életkorig,

– szarvasmarhákra a betöltött 7 éves életkorig,

– egyéb gazdasági haszonállatokra a betöltött 5 éves életkorig.

Fenti életkorok betöltése után bekövetkezett biztosí- tási esemény esetén a biztosító az általánostól eltérő- en a IV.3. pont szerint nyújt szolgáltatást.

II. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított és a koc- kázatviselés kezdő időpontjában egészséges állat(ok) baleset vagy betegség következtében állatorvosi beavat- kozást igénylő teljesítmény és/vagy termelés csökkené- se (a továbbiakban: megbetegedése), illetve ezen okok miatt bekövetkezett elhullása. A biztosítási fedezet külön díj megfizetése ellenében kiterjed a mérgezésekre és az anyaállatok nehézellés vagy elvetélés folytán bekövetke- zett megbetegedéseire, elhullására is.

II.1. A biztosítás szempontjából balesetnek minősül minden olyan hirtelen fellépő, közvetlenül, kívülről ható, előre nem látható esemény (különösen kívülről ható mechanikai erő és áramütés), amely az állat(ok) megbetegedését vagy el- hullását okozza.

II.2. A biztosítás szempontjából betegségnek minősül az állati szervezet működésében bekövetkező rendellenes állapot, amit okozhatnak kórokozók (baktériumok, gombák, para- ziták, vírusok és subvirális kórokozók), továbbá lehet nem fertőző kóros szervi elváltozás vagy funkciózavar.

II.3. A biztosítás szempontjából mérgezésnek azok az esetek minősülnek, amikor a biztosított állat(ok) szervezetébe a külső környezetből közvetlenül bejutó kémiai anyag(ok)

– azoknak az állat szervezetében kifejtett kedvezőtlen biológiai hatásánál fogva – a biztosított állatban (álla- tállományban) állatorvosilag észlelhető, az adott kémi- ai anyag(ok)ra jellemző klinikai tünetek jelentkezésével megbetegedést okoz(nak).

II.4. A biztosítás szempontjából elhullásnak minősül az az eset is, amikor biztosítás esemény következményeként kárenyhítési célból az állatot kényszer vágják.

II.5. Kockázatkizárás

II.5.1. A jelen biztosítás szempontjából nem minősül kény- szervágásnak, és ezáltal a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége nem áll be, ha az állatot olyan idült be- tegség (pl. idült légsejtes tüdőtágulat, rokkant pata, idült ízület- és ínhüvelygyulladás stb.) miatt vágták le, amely az állat életét közvetlenül nem veszélyeztette, és az állat rendes vágásra történő értékesítését le- hetővé tette volna. Nem minősül kényszervágásnak, ha az állatot selejtezés folytán azért vágták le, mert annak további tartása nem volt gazdaságos (techno- lógiai selejt).

II.5.2. Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, amelyek

a) tűz, villámcsapás, robbanás, árvíz, vihar, földren- gés, vulkanikus kitörés, földcsuszamlás, hónyo- más, kő- és földomlás, ismeretlen üreg beomlása, ismeretlen jármű ütközése következtében kelet- keztek;

b) olyan betegségek következtében álltak elő, ame- lyek előfordulásakor a mindenkor hatályos állate- gészségügyi jogszabályok állami kártalanítás mel- letti kötelező leöletést írnak elő;

c) olyan járvány vagy betegségek következtében keletkeztek, amelyek esetében a mindenkor ha- tályos állategészségügyi jogszabályoknak meg- felelően állami kártalanítás jár, akkor sem, ha a kártalanításra a biztosított az állategészségügyi előírások megszegése miatt nem válik jogosulttá;

d) az állat hatósági intézkedésre történő leöletése miatt keletkeztek;

e) esetében a megbetegedés vagy elhullás oka vé- dőoltással összefüggésben fellépő betegség vagy baleset;

f) olyan műtétek révén keletkeztek, amely betegsé- gek gyógyítása szempontjából nem voltak szük- ségesek (pl. kozmetikai vagy ivartalanítási műtét).

II.5.3. A biztosító nem téríti meg a biztosítási esemény be- következése miatt a biztosítottat ért egyéb vagyoni károkat, következményi károkat, elmaradt hasznot, és a sérelemdíjat. Nem téríti meg továbbá a kötelező, vagy adható védőoltások, vakcinák, teljesítményfo- kozók, a megbetegedéssel nem összefüggő vitami- nok és takarmány kiegészítők költségét.

III. Várakozási idő

A biztosító kockázatviselése fertőző betegségek tekintetében csak a biztosítási szerződés hatály- ba lépését követő 90 nap eltelte után kezdődik meg (várakozási idő). Egyéb betegség okozta biztosítási esemény tekintetében a biztosító kockázatviselése a szerződés hatályba lépését követő 15 nap eltelte után kezdődik (várakozási idő).

III.1. Amennyiben a biztosítandó állat a III. pontban meg- határozott várakozási időn belül megbetegszik, a biz- tosító kockázatviselése az érintett betegség tekinte- tében akkor kezdődik, ha a felgyógyulást állatorvosi szakvéleménnyel igazolják.

III.2. Ha a biztosítási esemény baleset következményeként áll elő, a várakozási időre és a biztosító kockázatviselésének korlátozására vonatkozó fenti rendelkezések nem alkal- mazandók.

IV. A biztosító szolgáltatása

IV.1. A biztosító szolgáltatása megbetegedés esetén

A biztosító szolgáltatása megbetegedés esetén a meg- betegedéssel összefüggő, számlával igazolt, indokolt ál- lategészségügyi kezelések nettó (forgalmi adó nélküli) költségének 90%-a. A biztosító jelen feltételek szerint az állat szállítását a kezelés helyszínére, vagy az állator- vos tartási helyre történő kiszállását 100km-es távolságig tekinti indokoltnak. Ha a káresemény kapcsán 100 km- nél nagyobb távolságra történő szállításról vagy ki- szállásról szóló számlát nyújtanak be a biztosítóhoz, a biztosító a valós távolság 100 km-hez viszonyított arányában veszi figyelembe azt.

IV.2. A biztosító szolgáltatása elhullás esetén

A biztosító szolgáltatása elhullás esetén az ajánlaton feltüntetett elhullási biztosítási összeg, de legfeljebb

1.000.000 Ft. A biztosító a túl-, illetve alulbiztosítottsá- got nem vizsgálja. Az elhullás tényét állatorvosnak kell igazolnia.

IV.3. A biztosító szolgáltatása túlkoros állatot ért biztosítási esemény kapcsán

a) lovakra a betöltött 15 éves életkorig, szarvasmarhákra a betöltött 9 éves életkorig, egyéb gazdasági haszon- állatokra a betöltött 6 éves életkorig megbetegedés esetén az IV.1. pontban leírtak szerint teljesít szolgál- tatást a biztosító, azzal a különbséggel, hogy a szol- gáltatás a kezelés nettó költségének 80%-a. Elhullás esetén a biztosító szolgáltatása az ajánla- ton feltüntetett elhullási biztosítási összeg 75%-a.

b) Az a) pontban feltüntetett kornál idősebb állatok ese- tén a biztosító szolgáltatása megbetegedés esetén a biztosítási szolgáltatás a kezelés nettó költségé- nek 70%-a.

Elhullás esetén a biztosító szolgáltatása az ajánla- ton feltüntetett elhullási biztosítási összeg 50%-a.

V. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyvtől eltérő rendelkezései

A biztosító a biztosított állat elhullása esetére meg- határozott szolgáltatásra vonatkozóan a Ptk. 6:458.

§-tól, illetve a 6:460. §-tól eltérően a túl-, illetve alul- biztosítottságot nem vizsgálja.

VI. Záradékok MG 1180

Kockázatviselés helyének kiterjesztése közúti szállításokra

Jelen záradék alapján a szerződő felek megegyeznek abban, hogy a biztosító kockázatviselése az Állatbizto- sítások általános feltételeinek I.5. pontja szerinti kocká- zatviselési hely(ek)en túl kiterjed a biztosított állatok Ma- gyarország területén belüli, szállító levéllel igazolt közúti szállításai során bekövetkezett eseményekre az alábbiak szerint:

– A kockázatviselés kizárólag a szállítóeszközt ért balesetből eredő biztosítási eseményre terjed ki. Szállítóeszközt ért balesetnek az minősül, ha a szállítóeszközben közvetlen, kívülről ható, hirtelen fellépő mechanikus erő hatására dologi sérülés keletkezik.

– A kockázatviselés kizárólag arra az esetre terjed ki, ha az állat(ok) szállítása hatóságilag engedé- lyezett járművön/járműben történik.

Jelen záradékban foglaltak elfogadása esetén az Állat- biztosítások általános feltételeinek I.9.9. pontjának jelen záradékkal ellentétes részei nem alkalmazandóak.

MG 1181

Kockázatviselés helyének kiterjesztése kiállításokra, versenyekre

Jelen záradék alapján a szerződő felek megegyeznek abban, hogy a biztosító kockázatviselése az Állatbiztosí- tások általános feltételeinek I.5. pontja szerinti kockázat- viselési hely(ek)en túl kiterjed a nevezéssel igazolt kiállítá- sokon, versenyeken bekövetkező, a Nagy értékű állatok egyedi biztosításának különös feltételeiben felsorolt biz- tosítási eseményekre is.