A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-II/B-1042/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság és intézkedés kiszabását tartalmazó határozata a Uniqa Biztosító Zrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-II/B-1042/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság és intézkedés kiszabását tartalmazó határozata a Uniqa Biztosító Zrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) (…) (Ügyfél) kérelme alapján az Uniqa Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70-74., a továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Xx. Xxxxx Xxxxxx, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi
h a t á r o z a t o t
hozom:
I. A Felügyelet a Biztosítónak — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt 250 000 forint, azaz kettőszázötvenezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
I n d o k o l á s
Ügyfél 2012. január 6-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:
AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA:
Az Ügyfél előadta, hogy az (…) forgalmi rendszámú személygépjárműve casco biztosítási szerződését a Biztosító kezelte. A biztosítási szerződés évfordulója december 17-e. Az Ügyfél kifogásolta, hogy a Biztosító a következő biztosítási évre esedékes díjakról szóló indexértesítő levelet nem küldte meg részére, így megbízásában (…) 2011. november 21-25. között a Biztosító telefonos ügyfélszolgálatán a casco szerződésre vonatkozó indexértesítő megküldésének időpontjáról, valamint ennek elmaradása miatti késedelmes felmondás lehetőségéről kért tájékoztatást. A Biztosító telefonos ügyfélszolgálatán arról tájékoztatták (…)-t, hogy az indexértesítő levél technikai hiba miatt nem került megküldésre, azonban hamarosan kiküldik, és a hiba miatt a szerződés felmondására nyitva álló határidő módosulni fog.
Az Ügyfél – tekintettel arra, hogy a Biztosító az indexértesítő levelet továbbra sem küldte meg - a Biztosítóhoz 2011. december 6-án megküldött elektronikus levelében fel kívánta mondani a casco biztosítási szerződését. A Biztosító a 2011. december 6-án küldött elektronikus levelében tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a szerződő hiteles aláírásának hiányában a szerződés felmondására nincs lehetőség, így az Ügyfél postai levélben kezdeményezte a biztosítási szerződés felmondását. Az Ügyfél kifogásolta, hogy a Biztosító a 2011. december 22-én kelt elektronikus levelében tájékoztatta, hogy az évfordulós felmondását nem áll módjában elfogadni tekintettel arra, hogy azt csak 2011. november hónapban lehetett volna törölni.
Ügyfél kifogásolta, hogy a Biztosító az indexértesítő levelet egyáltalán nem küldte meg részére, így nem rendelkezett információval a következő biztosítási évre esedékes feltételekről és díjakról.
Ügyfél a beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító a casco biztosítási szerződését nem szüntette meg annak ellenére, hogy 2011. november 21-25. között telefonon azt a tájékoztatást adta, hogy a szerződés megszüntetésére az indexértesítő levél kézhezvételét követően lehetősége van.
Ügyfél a fentiek alapján kérte a Felügyeletet a beadványában foglaltak kivizsgálására. A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi
- a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a
fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek)
- a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek,
- a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és
- az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek
betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén.
A fogyasztóvédelmi eljárás során megállapított tényállás, jogszabályi környezet, a tényállás minősítése
I. A FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁNAK MEGSÉRTÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA
I.1. Tényállás
Ügyfél beadványának tartalma szerint a Biztosító 2011. november 21-25. között a telefonos ügyfélszolgálatán azt a tájékoztatást adta az Ügyfél megbízásában eljáró (…) részére, hogy az indexértesítő levelet technikai hiba okán nem postázta, azonban hamarosan postázzák, és a szerződés felmondására nyitva álló határidő módosulni fog, így az Ügyfélnek a szerződés felmondására az indexértesítő levél kézhezvételét követően lehetősége lesz.
A Felügyelet a 2012. január 23-án kelt, 4531/3/2012 iktatószámú végzésével arra irányuló nyilatkozattételre hívta fel a Biztosítót, hogy az Ügyfél fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelmét vizsgálja meg, az abban feltett valamennyi kérdést válaszolja meg. A Felügyelet ezen végzésében felhívta továbbá a Biztosítót, hogy az Ügyfél beadványában említett, a Biztosító és az Ügyfél megbízottja, (…) között 2011. november 21-25-e között zajlott telefonbeszélgetés hanganyagát küldje meg a Felügyelet részére.
A Biztosító a 2012. március 8-án érkeztetett nyilatkozatához mellékelten megküldte a 2011. november 24-én lezajlott telefonbeszélgetés hanganyagát, melyben az alábbi szerepel:
(…) 2011. november 24-én 16:52 perckor kereste meg a Biztosító telefonos ügyfélszolgálatát, ahol a szerződésszám bemondását követően előadta, hogy a szerződés évfordulója december 17-e, azonban a szerződés megújításának feltételeiről a Biztosító nem küldött tájékoztatást az Ügyfél részére. (…) előadta, hogy 2011. szeptember hónapban történt káresemény okozójaként fontos lenne tudnia, hogy a szerződés esetleges meghosszabbítása esetén mekkora összegű díjfizetésre köteles, így ennek függvényében tudna dönteni a szerződés meghosszabbításáról, vagy annak felmondásáról. A Biztosító ügyintézője tájékoztatta (…)-t, hogy technikai hiba okán a szerződésre vonatkozó indexértesítő levelet nem küldte meg az Ügyfél részére, a hibát azonban hamarosan orvosolják, és megküldik a szerződés meghosszabbítására vonatkozó ajánlatot.
A 2011. november 24-én, (…)-al folytatott telefonbeszélgetés során az alábbi tájékoztatás hangzott el a casco biztosítási szerződés felmondására vonatkozó határidővel kapcsolatban:
„(…): A kérdésem a következő: nem tudom, hogy milyen értesítést kapunk és nem tudom, hogy milyen összegről, és ha az nekem nem felel meg, akkor hogyan tudom lemondani, mikor (…) nappal a biztosítás lejárta előtt kell felmondani?
Operátor: (…) nappal előtte kell valóban felmondani a szerződést, de mivel nem az Önök hibájából nem kapták meg az értesítést, hanem ez egy technikai, informatikai hiba, akkor mindenképpen ezt az Önök részére regisztrálni fogjuk, és fogjuk módosítani. És fogunk küldeni Önöknek egy árajánlatot, és az alapján biztosan fognak tudni Önök dönteni majd.
…
(…): És ebben a levélben az is benne lesz, hogy ez a technikai hiba történt, és fel vagyunk
„szabadítva” ez alól a (…) nappal előtti felmondás alól?
Operátor: Ezt konkrétan nem fogja tartalmazni a tájékoztató levél, én tudom ezt most telefonon megerősíteni, és ez esetben biztosan meg fogjuk hosszabbítani az erre vonatkozó időt is természetesen.
(…): akkor hogy tudom meghosszabbítani az időt?
Operátor: Úgy, hogy fogunk küldeni Önöknek természetesen egy árajánlatot erről a módosításról, hogy megtörténik ennek a hibának a kiküszöbölése és fognak kapni erről Önök egy értesítést majd.
(…): Jó, de akkor most még egyszer kérdezem Öntől, hogy amennyiben nekem hasonló összegről jön egy biztosítási ajánlat, mint amit most, ebben az évben fizetünk, és ez nekem soknak tűnik, és én elmennék egy másik céghez, aki mondjuk jóval olcsóbban csinálja meg a biztosítást, akkor én ezt hogy tehetem meg?
Operátor: Fel tudja mondani a szerződést, ahogy xxxxxx a tájékoztató levél, lesz erre lehetőség és biztos vagyok benne, hogy fel tudja mondani a biztosítást.”
A rendelkezésre álló adatok alapján az Ügyfél a Biztosítóhoz 2011. december 6-án küldött elektronikus levelében fel kívánta mondani a casco biztosítási szerződését. A Biztosító a 2011. december 6-án válaszként küldött elektronikus levelében tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a szerződő hiteles aláírásának hiányában a szerződés felmondására elektronikus levélben nincs lehetőség, így az Ügyfél a Biztosítóhoz 2011. december 13-án érkezett postai levélben kezdeményezte a biztosítási szerződés felmondását. A Biztosító a 2011. december 22-én kelt elektronikus levelében tájékoztatta az Ügyfelet, hogy az évfordulós felmondást nem áll módjában elfogadni tekintettel arra, hogy azt csak az utolsó lehívás után, 2011. november hónapban – mivel havi díjfizetésű – lehetett volna törölni. A Biztosító a 2012. január 16-án kelt postai levélben arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy az Ügyfél szerződés felmondására irányuló nyilatkozatát a felmondásra nyitva álló határidő leteltét követően érkeztette, így a felmondást nem tudja elfogadni. A Biztosító tájékoztatta továbbá az Ügyfelet, hogy a biztosítás díját a következő díjértesítő szerint kell rendeznie. A Biztosító a nyilatkozatát alátámasztó dokumentumok másolatát megküldte a Felügyelet részére.
Az Ügyfél szerződésére irányadó (…) gépjármű-biztosítási szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) 15. pontja az alábbiak szerint rendelkezik a szerződés tartamáról: „15.3. Automatikus meghosszabbítás: A szerződés a lejáratkor évről évre mindig egy évvel meghosszabbodik, kivéve, ha a szerződő felek bármelyike a lejárat napját legalább (…) nappal megelőzően írásban közli a szándékát, hogy a szerződés meghosszabbítását nem kívánja. Ebben az esetben a biztosítási díj a biztosítási időszak utolsó napjáig illeti meg a biztosítót.”
I.2. Jogszabályi környezet
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1)-(3) bekezdése szerint:
„(1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).”
Az Fttv. 6. § (1) bekezdés i) pontja szerint:
„Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt
- figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több
tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.”
Az Fttv. 2. § h) pontja szerint:
„ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban”.
I.3. A tényállás minősítése
A Felügyelet megállapította, hogy az eljárásban az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül.
Az Fttv. 2. § h) pontja alapján az, hogy Ügyfél 2011. november 17-ét követően a casco biztosítási szerződése vonatkozásában élhet-e felmondás jogával vagy nem, az Fttv. szerinti ügyleti döntésnek minősül.
A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél arra vonatkozó tájékoztatása, hogy a casco biztosítási szerződése felmondására 2011. november 17-ét követően lehetősége lesz, az Fttv. szerinti ügyleti döntést befolyásoló információnak minősül, figyelemmel arra, hogy az Ügyfél e tájékoztatás hatására döntött volna arról, hogy a Biztosító által kezelt szerződését felmondja, és más biztosítóval köt casco biztosítási szerződést.
A Felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy Ügyfél szerződésének évfordulója 2011. november 17-én volt. Ügyfél ezen határidőig nem élt a szerződés felmondásának lehetőségével, holott Ügyfélnek, mint tudatos fogyasztónak ismernie kellett a szerződési feltételek 15. 3. pontját mely szerint a „lejárat napját legalább (…) nappal megelőzően írásban” kellett volna közölnie a szerződés felmondására irányuló szándékát a Biztosítóval. Az iratok alapján megállapítható, hogy Ügyfél 2011. november 17-ig nem nyújtott be írásbeli felmondást a Biztosító részére. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a Biztosító a következő évi biztosítási díjról nem küldött tájékoztatást az Ügyfél részére, holott a szerződési feltételek 10.1.1. szerint kellett volna. Megállapítható, hogy az Ügyfél a következő évi díjról szóló, a Biztosítót a szerződés alapján terhelő tájékoztatás elmaradása miatt érdeklődött telefonon 2011. november 24-én, amikor a Biztosító operátora ahelyett, hogy Ügyfél figyelmét felhívta volna arra, hogy már nem élhet a felmondás lehetőségével, mivel a biztosítási évfordulót megelőző (…) napon túl van, xxxxxxxx azzal
„bíztatta”, hogy a következő évi díjról szóló tájékoztatás elmaradása miatt a felmondási határidő meghosszabbodik, és az Ügyfél felé az sugallta, hogy a tájékoztató levél kiküldését követően még élhet felmondási jogával.
A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító a 2011. november 24-én zajlott telefonbeszélgetés során arról tájékoztatta az Ügyfél megbízottját, (…)-t, hogy az Ügyfélnek a szerződés felmondására az indexértesítő levél kézhezvételét követően lehetősége lesz annak ellenére, hogy a telefonbeszélgetés időpontjában a szabályzat szerint a szerződés felmondásának jogával az Ügyfél már nem élhetett. A Biztosító ügyintézője a 2011. november 24-én történt telefonbeszélgetés során tévesen tájékoztatta (…)-t arról, hogy az Ügyfélnek lesz lehetősége a biztosítás felmondására a tájékoztató levél megküldését követően is, hiszen a biztosítási szerződés évfordulója december 17-e, így a szerződés felmondására november
17-éig lett volna lehetőség. Tekintettel arra, hogy a felek közti telefonbeszélgetés a szerződés felmondására nyitva álló határidőt követően zajlott, a Biztosító ügyintézőjének fel kellett volna hívnia a figyelmet arra, hogy az adott szerződés megszüntetésére az Ügyfélnek már nincs lehetősége.
A Biztosító mindemellett a 2011. december 6-án küldött elektronikus levelében szintén elmulasztotta tájékoztatni az Ügyfelet arról, hogy a szerződés felmondására nincs lehetősége tekintettel arra, hogy a felmondásra nyitva álló határidő eltelt. A Biztosító csak arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a szerződő hiteles aláírásának hiányában a szerződés felmondására nincs lehetőség, így az Ügyfél azt hitte, hogy a szerződés felmondására még lehetősége van.
A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosítónak a szerződés felmondásának lehetőségéről adott tájékoztatása alkalmas volt arra, hogy az Ügyfelet megtévessze a casco biztosítási szerződésének felmondási határideje tekintetében, figyelemmel arra, hogy a szerződés felmondására csak 2011. november 17-ig volt lehetősége az Ügyfélnek. A Biztosító azon telefonos tájékoztatása, hogy az Ügyfélnek a szerződés felmondására lehetősége van, alkalmas volt arra, hogy Ügyfelet abban a hiszemben tartsa, hogy a szerződése vonatkozásában 2011. november 17-én még nem járt le a felmondásra nyitva álló határidő. Az Ügyfél a Biztosító megtévesztő tájékoztatása következtében mondta fel a Biztosítónál fennállt casco biztosítási szerződését, és adott másik biztosítótársaságnak casco biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatot.
A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító fentiek szerinti tájékoztatásaival megtévesztette Ügyfelet. A Felügyelet a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a Biztosító megsértette az Fttv.
3. §. (1) bekezdését, azáltal, hogy magatartása kimerítette az Fttv. 6. § (1) bekezdés i) pontját.
II. A felügyelet által alkalmazott intézkedés(ek)
A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, „ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. §
(4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.”
Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályi rendelkezésre tekintettel járjon el a továbbiakban.
Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a Biztosítóval szemben 250.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.
A Psztv. 71. § (1) bekezdés f) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. §
(4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet
vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet.
A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv.
64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a pénzügyi szervezettel szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta.
E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi magatartás tilalmával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírásokat, amelyek az ügyfeleknek az ügyleti döntésükkel kapcsolatos választási szabadságát védelmezi. A Biztosító azzal, hogy az Ügyfelet nem megfelelően tájékoztatta a szerződés felmondásának lehetőségéről, az Ügyfelet a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására.
A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfelek tájékoztatáshoz, és végső soron vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg.
A Felügyelet a bírság kiszabása során súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy Biztosító két alkalommal is tévesen tájékoztatta az Ügyfelet.
A Felügyelet enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a Biztosító a fogyasztóvédelmi eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételét megelőzően intézkedett a szerződés megszüntetéséről, mely 2012. január 25-én teljesült.
A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 72. §-át vette figyelembe. A Felügyelet a jogkövetkezmények megállapításakor figyelembe vette a jogsértéssel érintett fogyasztói érdekeket, a jogsértés körülményeit és így állapította meg a bírság összegét.
A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés
A Felügyelet a V-FK-II-283/2012. számú végzéssel Ügyfél 2012. január 6-án érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást Ügyfél casco biztosítási szerződése megszűnése körülményeinek felülvizsgálata tárgyában – fogyasztóvédelmi hatáskörének hiányára tekintettel – megszüntette.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. §
(2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.