OTP SZEMÉLYI KÖLCSÖNHÖZ KAPCSOLÓDÓ, GB636 JELÛ TÖRLESZTÉSI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA

OTP SZEMÉLYI KÖLCSÖNHÖZ KAPCSOLÓDÓ, GB636 JELÛ TÖRLESZTÉSI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA

ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

Jelen feltételek – ellenkező szerződéses kikötések hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és az OTP Bank Nyrt. között létre- jött GB636 jelű csoportos biztosítási szerződésre (a továbbiakban: csopor- tos biztosítási szerződés) érvényesek, feltéve, hogy a csoportos biztosítási szerződést erre hivatkozva kötötték, és a jelen feltételhez kapcsolódó kü- lönös feltételek másképp nem rendelkeznek.

Jelen törlesztési biztosítás alapján a biztosító a természetes személy biztosított halála, balesetből vagy betegségből eredő egészségi állapot csökkenése, munkanélkülisége vagy keresőképtelensége esetén a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére vállal kötelezettséget.

1.§ A szerződés alanyai

1.1. A csoportos biztosítási szerződés alanyai a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a biztosító.

1.2. A szerződő az OTP Bank Nyrt., amely a biztosítóval a csoportos biz- tosítási szerződést megköti és a csoportos biztosítási szerződéssel kapcso- latos jognyilatkozatokat megteszi, valamint a csoportos biztosítás első díját a biztosítónak megfizeti (ld. még 5.1. és 11.2. pontok). A szerződő a csoportos biztosítási szerződés tartama alatt a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változá- sokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

1.3. Egy adott személyi kölcsönszerződéshez kapcsolódóan biztosított az adott személyi kölcsönszerződést (a továbbiakban: hitelszerződés) kötő természetes személy, akire a biztosító kockázatot vállal, és akinek a halálá- val, balesetével, betegségével és/vagy munkanélkülivé válásával összefüggő kockázatokra a csoportos biztosítási szerződés létrejött, és aki

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 12496/B7 – Hatályos 2019. október 21-étől visszavonásig.

− megfelel a biztosítottakkal szemben támasztott követelményeknek (ld. 4.§); − az adott hitelszerződésre vonatkozóan a csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként csatlakozik (a csatlakozásra vonatkozóan ld. még a 3.§-ban szereplő rendelkezéseket);

− reá a biztosító kockázatviselése a jelen feltételek szerint ténylegesen ki- terjed (a kockázatviselés megszűnésére vonatkozóan ld. még a 8.§-ban szereplő rendelkezéseket).

1.4. A biztosítás alapszolgáltatásai tekintetében a kedvezményezett a csoportos biztosítási szerződésben megjelölt azon jogi személy, amely jo- gosult arra, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a csoportos biztosítási szerződés szerinti szolgáltatásokat számára teljesítsék. A cso- portos biztosítási szerződés kedvezményezettje a biztosított által tett csat- lakozási nyilatkozatban adott írásbeli hozzájárulása alapján az OTP Bank Nyrt. A hitelszerződésből eredő követelés eladása vagy engedményezése esetén a kedvezményezett az OTP Csoport azon más tagja, amelynek a ré- szére a szerződő a hitelszerződésből eredő követelését eladja vagy enged- ményezi.

A biztosítás kiegészítő szolgáltatásai tekintetében a ked- vezményezett a biztosított, halála esetén a biztosított örö- köse.

1.5. A biztosító a Groupama Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj elle- nében a biztosítási kockázatot vállalja és a vonatkozó biztosítási feltételek- ben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

2.§ A csoportos biztosítási szerződés létrejötte

A csoportos biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító között írásban jött létre.

3.§ A biztosított csatlakozása a csoportos biztosítási szerződéshez

3.1. A csoportos biztosítási szerződés egyidejűleg több biztosítottra vonat- kozik, amelyhez a biztosítottak hozzájárulásukkal, azaz az általuk tett csat- lakozási nyilatkozat megtételével egyénileg csatlakoznak.

3.2. A biztosítottnak minden egyes hitelszerződésre vonatkozóan külön csatlakozási nyilatkozatot kell tennie. A biztosító jogosult az ügyfél csatla- kozási nyilatkozatát annak megtételét követő 15 napon belül elbírálni és ennek eredményéről a biztosítottat írásban tájékoztatni. A biztosított jogvi- szonya létrejön, amennyiben a biztosító a csatlakozási nyilatkozatra annak megtételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik.

3.3. A szerződő ügyfele az alábbiakban felsorolt módok valamelyike útján csatlakozhat a csoportos biztosítási szerződéshez:

Írásbeli csatlakozási nyilatkozat útján: a hitelkérelem/hitelszerző- dés aláírásakor vagy azt követően a szerződőnél személyesen aláírt csatla- kozási nyilatkozat megtételével.

Szóbeli csatlakozási nyilatkozat útján:

− a kölcsönösszeg folyósítását követően, a szerződő által kezdeményezett és az ügyfélszolgálata által rögzítésre került telefonhívás során távbe- szélő útján tett szóbeli csatlakozási nyilatkozattal;

− a szerződő OTPdirekt szerződést kötött ügyfele által a kölcsönösszeg folyósítását követően – a Hitelvonal és az OTPdirekt Telefonos szolgál- tatások keretében, az OTPdirekt Hirdetmény szerint – kezdeményezett és a szerződő ügyfélszolgálata által rögzítésre került telefonhívás során távbeszélő útján tett szóbeli csatlakozási nyilatkozattal, ameny- nyiben erre az OTPdirekt Hirdetményben foglalt feltételek szerint le- hetősége van.

Elektronikus csatornán tett csatlakozási nyilatkozat útján: a szerződő OTPdirekt szerződést kötött ügyfele által a kölcsönösszeg folyósí- tását követően – az OTPdirekt szerződés keretében, az OTPdirekt Hirdet- mény szerint kezdeményezett – elektronikus csatornán tett csatlakozási nyilatkozattal, amennyiben erre az OTPdirekt Hirdetményben foglalt felté- telek szerint lehetősége van.

3.4. A biztosított a csatlakozási nyilatkozat megtételekor:

a. kijelenti, hogy megfelel a biztosítottakkal szemben támasztott követel- ményeknek (ld. 4.§);

b. elfogadja a csoportos biztosítási szerződés feltételeit, hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése rá kiterjedjen;

c. a csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként csatlakozik;

d. hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a biztosított egészségi állapotával – a biztosítási szolgáltatás teljesítésével – összefüggő adatait beszerezze, nyilvántartsa, valamint kezelje;

e. felmenti az orvosi titoktartás alól egyrészt a kezelő és vizsgáló orvoso- kat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalombiztosítási igaz- gatási és munkaügyi szerveket azon – az egészségi állapotával, fennál- ló és korábbi betegségeivel, baleseteivel, illetve munkanélküliségével összefüggő – adatoknak a biztosító részére való továbbítása tekinteté- ben, amelyek a biztosító számára a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek.

3.5. A biztosító a biztosítottnak a csatlakozási nyilatkozatban tett nyilatko- zatait a biztosító írásban közölt kérdéseire adott válaszoknak tekinti, melyek- re a biztosított közlési kötelezettségére vonatkozó szabályok alkalmazandók.

3.6. Az adott hitelszerződésre vonatkozó csatlakozási nyilatkozat megtéte- le esetén a szerződő írásbeli visszaigazolást ad át a biztosított részére arról, hogy a biztosított nyilatkozata alapján a biztosító kockázatviselése a bizto- sítottra kiterjed (a továbbiakban: írásbeli visszaigazolás).

4.§ A biztosítottra vonatkozó előírások

4.1. A biztosított az általa tett csatlakozási nyilatkozat alapján az lehet, aki

a. elmúlt 21 éves, de a 70. életévét még nem töltötte be;

b. egészséges (azaz: megállapított krónikus betegség következtében nem áll tartós gyógyszeres kezelést igénylő rendszeres orvosi kezelés alatt).

4.2. A csatlakozási nyilatkozat megtételekor munkaviszonnyal rendelkező biztosítottakkal szembeni további követelmények az alábbiak:

a. az elmúlt 12 hónap során nem volt több mint 30 egymást követő napon át keresőképtelen állományban;

b. a csatlakozási nyilatkozat megtételének időpontjáig sem ő, sem a mun- káltatója nem kezdeményezett felmondást vagy azonnali hatályú fel- mondást, közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést;

c. tudomása szerint nem tartozik az alkalmazottak azon körébe, akiknek az elkövetkező 12 (tizenkettő) hónapban a munkáltatónál végrehajtott át- szervezés, alkalmazotti létszámcsökkentés, vagy a munkáltató esetleges csődje vagy felszámolása miatt megszüntetnék a munkaviszonyát.

5.§ A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

5.1. A csoportos biztosítási szerződés díjának megfizetésére a szerződő kö- teles, valamint szintén a szerződő köteles a csoportos biztosítási szerződés- sel kapcsolatos megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

5.2. A csoportos biztosítási szerződés havi díját a szerződő fizeti meg a biz- tosító részére. A biztosító részére megfizetett havi biztosítási díjnak a biz- tosítottra jutó arányos részét a szerződő – a biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban adott felhatalmazás alapján – áthárítja a biztosítottra.

5.3. A szerződő és a biztosított köteles közlési kötelezettségének eleget tenni, valamint a biztosító által feltett, a biztosítás szempontjából szüksé- ges kérdéseket a valóságnak megfelelően és teljes körűen megválaszolni.

5.4. A közlési kötelezettség abban áll, hogy a szerződő és a biztosított kö- teles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt, adatot a biztosítóval írásban közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A szerződő, illetve a biztosított köteles a lényeges körülmé- nyek változását (pl. a hitelszerződés tartalmának vagy össze- gének megváltoztatása, a biztosított nyugdíjba vonulása) a biztosítónak írásban bejelenteni a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül.

5.5. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötelezett- ség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha:

a. bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor (az egyes biztosítottak esetén a 7.2. pontban megjelölt időpontban) ismerte, vagy az nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében;

b. a csoportos biztosítási szerződés megkötésétől, az egyes biztosítottak esetén a 7.2. pontban megjelölt időponttól a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

5.6. Amennyiben a közlési vagy változásbejelentési kötele- zettség megsértése csak egyes biztosítottakkal összefüggés- ben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelen- tésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

5.7. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezett-

xxx egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyi- kük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyi- kük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kel- lett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

5.8. Amennyiben a biztosító a szerződéskötést (az egyes biz- tosítottak esetén a 7.2. pontban megjelölt időpontot) köve- tően szerez tudomást a szerződéskötéskor (a csatlakozási nyi- latkozat megtételekor) már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a csoportos biztosítási szerződés (biz- tosított esetén a rá vonatkozó biztosítási jogviszony) fennál- lásának az első öt évében gyakorolhatja.

5.9. A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biz- tosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől (az egyes biztosítottak esetén a 7.2. pontban megjelölt időponttól) a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

5.10. Az 5.8. és az 5.9. pont rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértésének következményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változás- bejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

5.11. A biztosító a szolgáltatás jogalapjának megállapítása céljából jogosult a vele közölt adatok ellenőrzésére, és ezért a biztosított egészségi állapotával kapcsolatban kérdéseket tehet fel és/vagy orvosi vizsgálatot kérhet. A bizto- sított az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

5.12. A biztosított köteles haladéktalanul írásban jelezni a szerződőnek, ha nyugdíjba vonul.

5.13. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a biz- tosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben foglaltak sze- rint biztosítási titokként kezelni.

5.14. A biztosítottat kizárólag a rá vonatkozó biztosítási jogviszony felmon- dásának a joga (ld. 9. pontban) illeti meg. A biztosítottat nem illeti meg

a. a csoportos biztosítási szerződés módosításának és/vagy

b. a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyra vonatkozó szerződési feltételek módosításának a joga.

A biztosított a csoportos biztosítási szerződésbe szerződő félként nem lép- het be.

6.§ A biztosítás tartama, a biztosítási időszak

6.1. A biztosítottra vonatkozóan egy adott hitelszerződéshez kötődően a biztosítás tartama a kockázatviselés kezdetétől a kockázatviselés megszű- néséig terjedő időtartam. E tartam biztosítási időszakokra oszlik.

6.2. A biztosítási időszak a törlesztőrészlet esedékességét követő naptól a következő törlesztőrészlet esedékességének napján 24 óráig tart, kivéve az alábbi eseteket:

a. Az első biztosítási időszak a biztosító kockázatviselésének kezdetétől szá- mított következő törlesztőrészlet esedékességének napján 24 óráig tart.

b. Az adott hitelszerződéshez kötődő első biztosítási időszak tartama leg- feljebb 120 nap lehet.

c. Az utolsó biztosítási időszak a kockázatviselés megszűnésének napján 24 óráig tart. Amennyiben a biztosítási fedezet kezdetének és megszű- nésének hónapja megegyezik, akkor az utolsó biztosítási időszak meg- egyezik az első biztosítási időszakkal.

7.§ A biztosító kockázatviselésének kezdete, tartama

7.1. Amennyiben a csoportos biztosítási szerződés és/vagy a vonatkozó különös biztosítási feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosító koc- kázatviselése a biztosított hitelszerződésének tartamán belül arra az idő- szakra terjed ki, amely alatt a biztosítottnak hiteltartozása áll fenn a szer- ződő felé. Ezzel összhangban a biztosító kockázatviselése kiterjed arra az időszakra is, amíg a biztosított csak a kamatokat törleszti és a tőkét nem.

7.2. Amennyiben a hitelkérelem alapján a kölcsön összege folyósításra kerül, akkor a biztosító a biztosítottra vonatkozó kockázatokat (kivéve az alábbi 7.2.b. pont szerinti esetet) az adott hitelszerződésre vonatkozó csat- lakozási nyilatkozat időpontjától függően az alábbi időpontok valamelyiké- től kezdődően viseli:

a. a hitelkérelem/hitelszerződés aláírásakor tett írásbeli csatlakozási nyilat- kozat esetén a hitelszerződés aláírásának napján 0 órától;

b. a díjmentes végtörlesztés lehetőségét biztosító hitelszerződés esetében a biztosító a keresőképtelenségi és a munkanélküliségi kockázatot kizá- rólag az első törlesztőrészlet esedékességének napján 0 órától;

c. a kölcsönösszeg folyósítását követően a szerződőnél tett írásbeli csatla- kozási nyilatkozat esetén a szabályosan kitöltött és aláírt nyilatkozat megtételét követő munkanapon 0 órától;

d. a hitelszerződés megkötését követően tett szóbeli csatlakozási nyilatko- zat esetén a szerződő telefonos ügyfélszolgálata részére tett – és a te- lefonos ügyfélszolgálat által rögzített – szóbeli nyilatkozat megtételének napját követő munkanapon 0 órától;

e. a hitelszerződés megkötését követően az OTPdirekt üzletszabályzata és az aktuális Hirdetmény szerinti elektronikus csatornán tett nyilatkozat esetén a csatlakozási nyilatkozat megtételének napját követő munka- napon 0 órától.

8.§ A biztosító kockázatviselésének megszűnése

A biztosító kockázatviselése az adott biztosítottra vonatkozóan egy adott hitelszerződés kapcsán az összes kockázatra megszűnik abban az időpont- ban, amelyik az alább felsoroltak közül leghamarabb bekövetkezik:

a. a biztosított hitelszerződésének (esetlegesen a futamidő során módosí- tott) lejárati napján 24 órakor;

b. azon a napon, amikor a biztosított adott hitelszerződéssel kapcsolatos aktuális hiteltartozását a biztosító valamely biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén kiegyenlíti;

c. ha a biztosított hitelszerződése bármely okból megszűnik, a hitelszerző- dés megszűnésének napján 24 órakor;

d. annak a naptári évnek az utolsó napján 24 órakor, amelyben a biztosí- tott a 70. életévét betölti;

e. a biztosított halálának napján 24 órakor, amennyiben az nem minősül biztosítási eseménynek;

f. ha a szerződő ügyfélre való díjáthárítása sikertelen, ami miatt az adott biztosítottra vonatkozó biztosítási díjat nem fizeti meg, a szerződő által a biztosítottnak küldött írásbeli felszólításban meg- állapított 30 napos határidő eredménytelen elteltével a határidő napján 24 órakor;

g. a biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása (ld.

9.4. pont) esetén a felmondás hatályba lépésének a napján (ld. a 9.4.b. pontban) 24 órakor.

9.§ Felmondás

9.1. A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony azonnali hatályú felmondása

a. Az a biztosított, aki a csoportos biztosítási szerződéshez szóbeli vagy OTPdirekt szerződéssel rendelkező ügyfél esetében az OTPdirekt üzlet- szabályzata és az aktuális Hirdetmény szerinti elektronikus csatornán csatlakozott, a rá vonatkozóan létrejött biztosítási jogviszonyt a szerző- dő által küldött írásbeli visszaigazolás kézhezvételétől számított 30 (har- minc) napos határidőn belül írásban azonnali hatállyal felmondhatja.

b. Az azonnali hatályú felmondás a megtétel napján 24 órakor lép hatályba. Azonnali hatályú felmondás esetén a kockázatviselés kezdetétől annak megszűnéséig terjedő időszakra az adott hitelszerződés kapcsán nem áll fenn biztosítási díjfizetési kötelezettség.

c. Az azonnali hatályú felmondás jogát akkor kell határidőben érvényesí- tettnek tekinteni, ha a biztosított a 30 (harminc) napos határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon elküldi a felmondást tartalmazó írásbeli nyilatkozatát.

9.2. A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása

a. A biztosított jogosult a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyt rendes fel- mondással megszüntetni a biztosítóhoz intézett, de az OTP Bankhoz el- juttatott írásbeli nyilatkozattal (ld. még a 18.2. pontot).

b. A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása ese- tén a biztosító kockázatviselése a rendes felmondást tartalmazó nyilat- kozat beérkezési időpontjától függően – a biztosított adott személyi kölcsönszerződésére vonatkozóan – az alábbi időpontok valamelyikével szűnik meg:

− ha a felmondó nyilatkozat a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját megelőzően érkezik be a szer- ződőhöz, akkor a felmondó nyilatkozat beérkezésének időpontjában folyamatban lévő biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor;

− ha a felmondó nyilatkozat a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját követően érkezik be a szerződőhöz, akkor a felmondó nyilatkozat beérkezésének időpont- jában folyamatban lévő biztosítási időszakot követő biztosítási idő- szak utolsó napján 24 órakor.

9.3. A csoportos biztosítási szerződés felmondása rendes fel- mondás útján

a. A csoportos biztosítási szerződést mind a szerződő, mind a biztosító jogosult a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal felmondani (ren- des felmondás).

b. A csoportos biztosítási szerződésre vonatkozó felmondás hatályba lépé- sének időpontjában biztosított személyek esetében az adott biztosított- ra vonatkozó biztosítási védelem mindaddig fennmarad, amíg a biztosí- tottra vonatkozóan a biztosító kockázatviselése a 8.§-ban írt esetek va- lamelyikének bekövetkezése miatt meg nem szűnik.

10.§ Területi hatály

A biztosítás valamennyi országban bekövetkezett biztosítási eseményre ki- terjed, kivéve a munkanélkülivé válás kockázatát, amelyre vonatkozóan a területi hatály a Magyarország területén honos munkáltatóval fennálló munkaviszonyra korlátozódik.

11.§ A díjfizetésre vonatkozó rendelkezések

11.1. A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének, illetve szolgáltatási kötelezettségének ellenértéke.

11.2. A csoportos biztosítási szerződés első díját a szerződő fizeti meg.

11.3. A biztosítás havi díjfizetésű.

11.4. Az egyes biztosítottak után a szerződő minden biztosítási időszakra, függetlenül az adott biztosítottra vonatkozó biztosítási időszak tényleges tartamától, egységesen havi díjat fizet.

11.5. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó havi biztosítási díj alapja a hitelszerződés adott havi törlesztőrészlete. A szerződő által fizetendő havi biztosítási díj a biztosítási díj alapjának és a vonatkozó díjtételnek a szorza- ta. A biztosítási díj összege a biztosítási díj alapjának változásával (ideértve a forintban fizetett deviza alapú hitelek törlesztőrészletének deviza-árfo- lyamváltozás miatti változását is) változhat.

11.6. A szerződő az általa megfizetett havi biztosítási díjnak a biztosított- ra jutó arányos részét – a biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban adott felhatalmazás alapján – áthárítja a biztosítottra. Az áthárításra kerülő díjrészt a szerződő számítja ki, és a havi törlesztőrészletek esedékességekor szedi be a biztosított szerződőnél vezetett fizetési számlájának megterhe- lésével.

11.7. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszak- ra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűné- sének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért (kivéve a 9.1.b. pontban foglalt esetet). Amennyiben az idő- arányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbble- tet köteles visszatéríteni.

12.§ A kockázat jelentős növekedése

12.1. Amennyiben a biztosító a szerződéskötés után szerez tu- domást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy

azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kocká- zat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés jelen 12.§-ban foglaltak szerinti módosítására, vagy a szerző- dést harminc napra írásban felmondhatja.

12.2. A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül a statisztikai halandóság olyan jelentős mértékű növekedése, mely miatt a biztosító a biztosítási díjat a megváltozott kö- rülményekkel arányos mértékben módosíthatja. A biztosító a szerződés módosításának jogát a biztosítóra vonatkozó költ- ségek, ezen belül az adóterhek vagy jogszabályoknak való megfelelés miatt fellépő költségek legalább 5%-os változása, illetve kedvezőtlen vagy kedvező kártapasztalat esetében alkalmazhatja a biztosítási díj módosításával a változás mér- tékével arányos mértékben, több tényező együttes változása esetén halmozottan is, de legfeljebb a biztosítási díj 50%-os emelésével vagy csökkentésével. Kedvezőtlen kártapasztalat- nak számít az adott naptári évet megelőző és a naptári évben tapasztalt kárgyakoriság minimum 10%-os növekedése, ked- vezőnek a minimum 10%-os csökkenése. Jelen feltételekben a biztosító kárgyakoriságnak az adott naptári évben a bizto- sító által végrehajtott kárkifizetések és az adott naptári évben biztosított ügyfelek átlagos számának hányadosát te- kinti. A biztosító a biztosítási díj emelésének jogát legfeljebb évente egy alkalommal gyakorolhatja.

12.3. A szerződésmódosításra irányuló javaslatban a biztosító részletesen tájékoztatja a szerződőt a szerződésmódosítás okáról, a biztosítási díj emelésére irányuló javaslat esetén a biztosítási díjmódosítás mértékéről és a módosítás elfogadá- sa esetén annak hatályáról. A szerződésmódosításra irányuló javaslatot a biztosító a szerződésmódosítás tervezett hatályát legalább 120 nappal megelőzően küldi meg a szerződő részé- re. Amennyiben a szerződő fél a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 30 napon belül nem válaszol, a biztosító jogosult a szerződést a szerző- désmódosítás tervezett hatályának napjára felmondani.

A szerződésmódosítás elfogadása esetén a biztosítási kocká- zatvállalás mértékének változásáról, illetve a díjmódosításról a szerződő a változás hatályba lépése előtt legalább 60 nap- pal, a jelen biztosítási feltételek aktualizálásán keresztül tá- jékoztatja a biztosítottakat. A mindenkor aktuális biztosítási feltételek a szerződő honlapján, illetve bankfiókjaiban elér- hető.

12.4. Amennyiben a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedé- se ezek közül csak egyes biztosítottakkal összefüggésben merül fel, akkor a biztosító csak a megnövekedett kockáza- túvá vált biztosítottak vonatkozásában gyakorolhatja a szer- ződésmódosítás vagy szerződés felmondásának jelen parag- rafus 12.1. pontjában meghatározott jogát, a többi személy vonatkozásában viszont nem. Ebben az esetben a biztosító a jelen paragrafus 12.3. pontjában meghatározottak szerint és az ott meghatározott határidőkkel gyakorolja a módosításra, illetve a jogviszony felmondására vonatkozó jogát.

12.5. Felek megállapodnak, hogy a biztosítási díj módosításá- ra irányuló javaslat esetén, amennyiben a szerződő vagy a biztosított a javaslatra annak kézhezvételétől számított 30 napon belül nem válaszol, de a következő díjesedékességkor a módosított összegű díjat fizeti meg a biztosító részére, ez a szerződésmódosításra irányuló javaslat szerződő, illetve biz- tosított általi elfogadásának minősül.

13.§ Biztosítási csomagok és biztosítási események

13.1. A szerződő ügyfelét az alábbiak szerint illeti meg a biztosítási cso- magok közötti választás joga.

13.2. Amennyiben a leendő biztosított a csoportos biztosítási szerződés- hez való csatlakozásakor

− bármilyen jogcímen – kivéve özvegyi, szülői és baleseti hozzátartozói nyugdíj – nyugdíjban részesül, vagy

− egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, közkereseti társaság tagja, betéti társaság bel- vagy kültagja vagy egyéb társas vállalkozás megha- tározó befolyásolást biztosító tulajdonrészének tulajdonosa és az itt fel- sorolt tagsági vagy tulajdonosi jogviszonyok valamelyike mellett nem rendelkezik munkaviszonnyal,

akkor a biztosított az adott hitelszerződéssel összefüggésben a „Nyug- díjas és Nem Alkalmazotti” vagy a „Nyugdíjas és Nem Alkal- mazotti Extra” biztosítási csomag közül válaszhat. Amennyiben a leendő biztosított nem tartozik azon ügyfelek körébe, akikre az adott hi- telszerződéssel összefüggésben csak a „Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti” vagy a „Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti Extra” biztosítási csomag vonat- kozhat, a leendő biztosított az „Alkalmazotti” vagy az „Alkalma- zotti Extra” biztosítási csomagok közül válaszhat.

13.3. Amennyiben a biztosított ügyfél öregségi vagy előrehozott öregségi nyugállományba vonul és azt a szerződőnek írásban bejelenti, akkor rá, ha az „Alkalmazotti” biztosítási csomaggal rendelkezett, akkor a „Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti” biztosítási csomag, míg ha „Alkalmazotti Extra” biz- tosítási csomaggal rendelkezett, akkor a „Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti Extra” biztosítási csomag vonatkozik az írásbeli bejelentés szerződőhöz tör- ténő beérkezésének időpontjától függően:

a. ha az írásbeli bejelentés a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját megelőzően érkezik be a szer- ződőhöz, akkor a beérkezés időpontját követő legközelebbi biztosítási időszak első napján 0 órától;

b. ha az írásbeli bejelentés a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját követően érkezik be a szerződő- höz, akkor a beérkezés időpontját követő legközelebbi biztosítási időszak utolsó napján 24 órától.

13.4. Az alább felsoroltak számítanak biztosítási eseménynek:

„Alkalmazotti” és „Alkalmazotti Extra” biztosítási csomag

− Haláleset

− Betegségből eredő 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem rehabi- litálható egészségi állapot

− Balesetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségká- rosodás

− Keresőképtelenség

− Munkanélküliség

„Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti” és

„Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti Extra” biztosítási csomag

− Haláleset

− Balesetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségká- rosodás

13.5. A fenti biztosítási események meghatározását a vonatkozó különös feltételek tartalmazzák.

14.§ A biztosító szolgáltatása

14.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító – alapszolgál- tatásként – az alábbi biztosítási szolgáltatást nyújtja:

a. A biztosított halála, betegségből eredő 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem rehabilitálható egészségi állapota és balesetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodása esetén a biztosító a vonatkozó különös biz- tosítási feltételekben megállapított feltételek szerint megtéríti az alap- szolgáltatás kedvezményezettje (lásd 1.4. pont) részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában az adott hitelszerződés kapcsán a kedvezményezett felé fennálló, az alábbiak szerint kiszámított hiteltar- tozását.

Fennálló hiteltartozás = OC + I, ahol

− OC a biztosítási esemény bekövetkezésének napján fennálló nem- hátralékos tőketartozás;

− I a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja és az azt meg-

előző utolsó hiteltörlesztő részlet esedékessége közötti időszakra (K naptári nap) a következőképpen számított hiteldíj:

I = Im/30 *K naptári nap,

ahol Im a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja utáni első esedékes hiteltörlesztő részlet hiteldíj tartalma.

b. A biztosított keresőképtelensége vagy munkanélkülivé vá- lása esetén a biztosító a vonatkozó különös biztosítási feltételekben meghatározott feltételek szerint és időtartamra megfizeti az alapszol- gáltatás kedvezményezettje (lásd 1.4. pont) részére a biztosított adott hitelszerződése alapján esedékes havi törlesztőrészlete(ke)t.

14.2. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító az

„Alkalmazotti Extra” és „Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti Extra” csomag esetén – kiegészítő szolgáltatásként – az aláb- bi biztosítási szolgáltatásokat nyújtja a 14.1. pontban leírt biztosítási szolgáltatások mellett.

a. A biztosító a 14.1.a. pontban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezésekor az ott meghatározott feltéte- lek szerint kiegészítő szolgáltatást is nyújt. A kiegészítő szolgáltatás a fenti képlet szerint kiszámított hiteltarto- zás, de minimum 500 000 Ft, melyet a biztosító a kiegészí- tő szolgáltatás kedvezményezettje részére (lásd 1.4.), azaz a biztosított, a biztosított halála esetén a biztosított örö- köse számára nyújt. A biztosító ezen szolgáltatást azon fi- zetési számlaszámra fizeti meg, melyet a hitel törlesztésé- re a biztosított megadott.

b. A biztosító a 14.1.b. pontban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezésekor az ott meghatározott feltéte- lek szerint kiegészítő szolgáltatást is nyújt. A kiegészítő szolgáltatás a biztosított adott hitelszerződése alapján esedékes havi törlesztőrészlete(k), melye(ke)t a biztosító a kiegészítő szolgáltatás kedvezményezettje részére (lásd 1.4.), azaz a biztosított számára nyújtja. A biztosító ezen szolgáltatást azon fizetési számlaszámra fizeti meg, mely a hitel törlesztésére a biztosított megadott.

14.3. Havi törlesztést nyújtó szolgáltatás esetén a biztosító kizárólag a biztosítási eseményt kiváltó állapot fennállásá- nak időtartama alatt esedékessé vált törlesztések megfizeté- sét vállalja.

14.4. Amennyiben a biztosítottat az adott hitelszerződés alapján megilleti a havi hiteltörlesztő részlet vagy a futam- idő megváltoztatásának a joga, és a hitelszerződés ilyen mó- dosítása következtében a biztosított által fizetendő havi hi- teltörlesztő részlet összege a biztosítási esemény bekövetke- zését megelőző 3 (három) hónapon belül megemelkedik, akkor a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatásként olyan összegű havi hiteltörlesztő részlet(ek)et fizet a kedvezményezett részére, amely összeg a hitel törlesztőrészletének emelkedését megelőzően volt fize- tendő a hitelszerződés alapján. Ez a rendelkezés az alapszol- gáltatásra és a kiegészítő szolgáltatásra – amennyiben a biz- tosított „Alkalmazotti Extra” biztosítási csomaggal rendelke- zett – is vonatkozik. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó a ke- resőképtelenségi kockázatra abban az esetben, ha a biztosí- tott keresőképtelenségét baleset okozta.

14.5. A biztosító a havi törlesztést nyújtó biztosítási szolgáltatást egyidejű- leg csak egy jogcímen (vagy csak keresőképtelenség, vagy csak munkanél- küliség jogcímén) teljesíti. Amennyiben a havi törlesztést nyújtó szolgálta- tás teljesítésének tartama alatt a biztosítottnak másik jogcímen is szolgál- tatási igénye keletkezik, melynek alapján a biztosító szintén a havi törlesz- tés megfizetésére köteles, akkor a biztosító az elsőként bejelentett biztosí- tási esemény alapján teljesít mindaddig, amíg ezen a jogcímen a biztosított szolgáltatásra jogosult.

14.6. Amennyiben a havi törlesztést nyújtó szolgáltatás időtartama alatt olyan biztosítási esemény következik be, amelynek alapján a biztosító a fennálló hiteltartozást téríti meg (lásd 14.1.a.) és ezen újonnan bekövetke- zett biztosítási esemény kapcsán a biztosító térítési kötelezettsége a vonat-

kozó biztosítási feltételek alapján egyébként fennáll, akkor a biztosító a havi törlesztések fizetését befejezi, és az újonnan bekövetkezett biztosítási esemény bekövetkezésének napján (ld. a vonatkozó különös biztosítási fel- tételekben) fennálló hiteltartozást fizeti meg a kedvezményezett részére.

14.7. A biztosító egy biztosítottra vonatkozó kockázatvállalá- sának felső határa a biztosítottnak a szerződővel fennálló összes – személyi kölcsönszerződésből eredő – tartozása(i) vo- natkozásában 20 000 000 Ft, azaz húszmillió forint. Ezen ha- tárösszeg alkalmazása során figyelembe kell venni minden olyan kifizetést, amely az adott biztosítottra vonatkozóan a GB636 jelű csoportos biztosítási szerződés alapján történt.

14.8. A biztosító a szolgáltatását minden esetben forintban teljesíti a ked- vezményezett részére.

15.§ A biztosítási esemény bejelentése,

a biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges iratok

15.1. A biztosított halála esetén a biztosított örököse vagy hozzátartozója, egyébként a biztosított vagy az általa meghatalmazott személy – és ameny- nyiben a tudomására jut, a szerződő is – köteles a biztosítási eseményt a bekövetkezését követő – akadályoztatás esetén az akadály megszűné- sétől számított – 15 napon belül a biztosító bármely ügyfélszolgálati iro- dájánál bejelenteni.

15.2. A biztosítottak tájékoztatására a biztosító a következő telefonszámot tartja fenn: x00 0 000 0000

15.3. A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, ameny- nyiben a bejelentési és a szükséges felvilágosítási kötelezett- ségek megsértése miatt lényeges körülmények kideríthetet- lenné válnak.

15.4. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő dokumentumokat kéri, illetve kérheti:

a. a szerződőtől a biztosított csatlakozási nyilatkozatát;

b. a biztosítási szolgáltatást igénylő személy (a biztosított vagy az általa meghatalmazott személy) által kitöltött szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványt;

c. hatósági eljárás esetén az erre vonatkozó iratokat;

d. baleset esetén a baleseti jegyzőkönyvet, ha ilyen készült;

e. ha a biztosítási esemény külföldön történik, az idegen nyelven kiállított dokumentumok hitelesített magyar fordítását.

15.5. Az egyes biztosítási kockázatokra/szolgáltatásokra vonatkozó külö- nös biztosítási feltételek a fentieken túl további dokumentumok benyújtá- sát írhatják elő.

15.6. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumen- tumokat nem vagy hiányosan nyújtják be, a biztosító a szol- gáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

15.7. A biztosító teljesítése az elbíráláshoz szükséges valamennyi doku- mentum beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

16.§ A biztosító mentesülése

16.1. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötele- zettség megszegése esetén a biztosító az 5.5. pontban foglal- tak szerint mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

16.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítási esemény okozati összefüggésben áll a biztosított- nak – a biztosítás hatályba lépését követően – két éven belül bekövetkező öngyilkossági kísérletével vagy öngyilkosságá- val, függetlenül attól, hogy azt tudatzavarában követte el.

16.3. Amennyiben a biztosítási esemény összefüggésben áll a biztosított nem orvosi javallatra vagy nem az előírt adago- lásban történő gyógyszer szedésével a biztosító jogosult a

szolgáltatását csökkenteni. A szolgáltatás csökkentésének mértékét a biztosító orvosa állapítja meg.

16.4. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosítási eseményt a biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. Súlyosan gondatlan magatartás okozta biztosítási eseménynek minősül, ha:

a. a biztosítási esemény a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggés- ben következett be;

b. a biztosítási esemény bekövetkezésekor kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt;

c. a biztosítási esemény a biztosított súlyosan ittas állapotá- val (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben következett be;

d. a biztosítási esemény a biztosított jogosítvány vagy érvé- nyes forgalmi engedély nélküli, vagy ittas állapotban tör- tént vasúti, légi, vízi, közúti jármű és gépjármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ide- értve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is;

e. a biztosítási esemény amiatt következett be, hogy a bizto- sított engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett;

f. a biztosítási esemény a biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be;

g. diagnosztizált betegség esetén a biztosított az orvosi uta- sításokat nem tartotta be, és ennek következményeként szövődmény, állapotromlás következett be, ami megelőz- hető lett volna.

17.§ Kizárások

17.1. A biztosító nem viseli a keresőképtelenségi és a munka- nélküliségi kockázatot, ha a kockázatviselés kezdetekor a biz- tosított bármilyen jogcímen – kivéve az özvegyi, szülői és bal- eseti hozzátartozói nyugdíj – nyugdíjas.

17.2. A biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a bekövetkezett biztosítási esemény közvetlenül vagy közvet- ve összefüggésben áll:

a. harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel (je- len feltételek szempontjából harci cselekménynek minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgárháború, népi megmozdulás, például nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk, idegen ország korlátozott célú hadicselekményei például csak légicsapás vagy csak tengeri akció, kommandó támadás, terrorcselekmény);

b. állam elleni bűncselekményekkel, felkelésekkel vagy za- vargásokkal (e feltétel szerint állam elleni bűncselekmény az, amit a Büntető Törvénykönyv annak minősít: különö- sen lázadás, kémkedés, rombolás);

c. atomkárokkal (nukleáris hasadás, nukleáris reakció, fúzió, radioaktív, ionizáló, illetve lézersugárzás, valamint ezek szennyezése, kivéve az orvosilag előírt terápiás célú sugár- kezelést);

x. xxxxxxx, robbanószer, vegyi vagy gyúlékony anyagok hasz- nálatával;

e. HIV fertőzéssel (kivéve azokat a speciális eseteket, amikor a fertőzés, olyan körülmények között történt, amit a biz- tosított nem tudott elkerülni: például laboratóriumi fertő- ződés vagy fogorvosi manipuláció);

f. nemi érintkezés útján terjedő egyes fertőző betegségekkel (például hepatitis C vírus);

g. egyéb kockázatosnak minősülő tevékenységekkel, különö- sen a búvárkodás, barlangászat, hegymászás, egyéni hajó- zás, vitorlázás, vadvízi evezés, tengeri horgászat.

17.3. A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosított bal- esete vagy betegsége

a. gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben hazai vagy nemzetközi sportversenyen való részvétel kö- vetkeztében vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be, vagy

b. nem a szervezett légi forgalom keretében végrehatott légi úton való részvétel, hanem egyéb (akár motoros, akár motor nélküli) repülés vagy repülősportolás következmé- nye, vagy

c. hivatásos sportolóként végzett, a saját megélhetését biz- tosító sporttevékenysége során következett be.

17.4. Jelen feltétel alapján nem minősül balesetnek továbbá:

– megemelés;

– fagyás;

– napszúrás;

– foglalkozási megbetegedés;

– öncsonkítás;

– öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet;

– ejtőernyőzés, sziklamászás, barlangkutatás tevékenysé- gek során bekövetkező balesetek;

– szívinfarktus, agyvérzés, epilepszia, tudatzavar vagy be- látási képesség csökkenése miatt bekövetkezett balese- tek.

A baleseti esemény előtt bármely okból már sérült, csonka vagy funkciójában korlátozott testrészek a biztosításból ki vannak zárva.

17.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kockázatvi- selés kezdete előtt meglévő betegséggel, kóros állapottal vagy a veleszületett rendellenességekkel (együttesen: meg- lévő betegség) és azok következményeivel okozati összefüg- gésben álló eseményekre abban az esetben, ha a kockázatvi- selés kezdetekor a meglévő betegségről a biztosított tudo- mással bírt, és ha a biztosítási esemény a kockázatviselés kez- detéhez képest 5 éven belül következett be.

17.6. A kockázatviselés kezdete előtt bekövetkezett bármely okból már károsodott, beteg, sérült vagy csonkolt testrészek és szervek, illetve e sérülések későbbi következményei a biz- tosításból ki vannak zárva.

17.7. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezésekor köteles indokolatlan késedelem nélkül orvosi ellátást igény- be venni, valamint a kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni. A biztosító jogosult a szolgáltatást részben vagy egészben megtagadni, amennyiben a biztosított e kötele- zettségének nem tett eleget.

17.8. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan szubjektív panaszokra épülő betegségekre, amelyek objektív orvosi módszerekkel nem igazolhatók (például migrén vagy a gerinc egyes degeneratív betegségei (polidiszkopátia) és azok közvetett vagy közvetlen következményei stb.). A bizto- sító szubjektív panasznak tekinti az olyan tünetekre alapuló panaszt, ami kizárólag a beteg beszámolójára, érzéseire ala- pul. Objektív orvosi módszerek azok a módszerek, melyek alkalmazásával az orvosi fizikális, eszközös vagy laboratóriu- mi vizsgálat által a betegség észlelhető, kimutatható.

17.9. A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kárté- rítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete ha- tározata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szank- ció vonatkozik.

18.§ Tájékoztató a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződésről

18.1. Távértékesítés

Távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés- nek az a szerződés minősül, amelyet a szolgáltató és fogyasztó köt egy- mással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a szolgáltató kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. Szolgáltató: aki meghatározott szolgáltatást gazdasági vagy szakmai te- vékenysége keretében nyújtja.

Fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére – önálló foglalko- zása és gazdasági tevékenysége körén kívül eső célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy aján- lat (ajánlati felhívás) címzettje.

Távközlő eszköz: olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében szer- ződési nyilatkozatok megtételére. Távközlő eszköznek minősül többek kö- zött a DM levél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a te- lefon, internetes honlap, e-mail, telefax. Távértékesítés keretében történő szerződéskötésnek kell tekinteni minden olyan szerződéskötési módot és el- járást, amelyre a felek, vagyis a szolgáltató és a fogyasztó egyidejű fizikai je- lenléte (face to face kapcsolat) nélkül kerül sor. Amennyiben a szerződéskö- tés folyamata során, annak bármely szakaszában a felek egyidejű jelenlété- ben történik nyilatkozattétel, tájékoztatás vagy egyéb, a szerződés megkö- tésére irányuló magatartás, akkor az adott értékesítés nem minősül távérté- kesítésnek. A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény alapján a biztosító és a fogyasz- tó távközlő eszköz alkalmazásával is köthet biztosítási szerződést. A jogsza- bály a fogyasztó érdekeit szem előtt tartva útmutatást ad a szolgáltató (to- vábbiakban: biztosító) szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettsé- gére, valamint a fogyasztó szerződéstől való elállási (felmondási) jogának gyakorlására, amelyekről az alábbiakban tájékoztatjuk. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény által előírt szerződéskötést megelőző tájékoztatást a biztosítási feltételek formá- jában teljesítette, így a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatásokról rendelkező törvényben meghatározott azonos tartalmú tá- jékoztatási kötelezettségének is eleget tesz, ezért a biztosító által nyújtandó szolgáltatás, ellenszolgáltatás, a fizetés és a biztosító teljesítésének feltétele- it, a biztosító adatait, valamint a biztosító felett felügyeletet gyakorló szerv adatait a biztosítási feltételek tartalmazzák. Kérjük, feltétlenül olvassa el a biztosítási feltételeket is! Tájékoztatjuk továbbá, hogy a fogyasztó tájékozta- tását kizárólag az első ügyletre vagy műveletre kell alkalmazni abban az eset- ben, ha ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra egymást követő ügy- letek, illetve azonos jellegű elkülönült műveletek, amelyek időbeli kapcsolat- ban állnak egymással. Amennyiben egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jellegű művelet teljesítésére, az ezt követő ügyletet vagy műveletet új ügyletnek, illetve egy újabb műveletsor első műveletének kell tekinteni, és a tájékoztatást teljesíteni kell. A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződés a fogyasztó terhére többletköltséget nem okoz.

18.2. További információk

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló ha- táridő lejárta előtt a szerződés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hoz- zájárulását követően kezdhető meg. Amennyiben a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét követelheti (a koc- kázatviselés kezdete és az azonnali hatályú felmondás időpontja közötti időszakra vonatkozó biztosítási díjat). A szerződés fentiek szerinti felmon- dása esetén a biztosító köteles a fogyasztó által megfizetett biztosítási díj- nak a szerződés megszűnéséig a biztosító által teljesített kockázatviseléssel arányos ellenértékét (a kockázatviselés kezdete és az azonnali hatályú fel- mondás időpontja közötti időszakra vonatkozó biztosítási díj) meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladékta- lanul, de legkésőbb 30 napon belül a fogyasztónak visszatéríteni.

19.§ Adósságrendezési eljárás

19.1. A biztosítotti jogviszony felfüggesztése

Amennyiben a biztosított adósságrendezési eljárást kezdemé-

nyez, a biztosítotti jogviszonya felfüggesztésre kerül. A biz- tosítotti jogviszony felfüggesztésének ideje alatt a biztosítási díjfizetési köte- lezettség is szünetel. A felfüggesztés hatálya visszamenőlegesen az a nap, amikor a biztosított az adósságrendezési eljárás kapcsán szándékát az OTP Bank Nyrt.-nek bejelentette vagy az az OTP Bank Nyrt. tudomására jutott. A felfüggesztés idejére a biztosító nem áll kockázatban, amennyiben a biz- tosítási esemény az adósságrendezés időtartama alatt következett be, a biz- tosító nem teljesít szolgáltatást.

19.2. Megállapodás az adósságrendezési eljárás keretében

Az egyezség megkötése keretében a szerződő írásban nyilatkoztatja a biz- tosítottat, hogy fenn kívánja-e tartani a biztosítotti jogviszonyt. Amennyi- ben a biztosított az adósságrendezési eljárás keretében úgy nyilatkozik, hogy fenn kívánja tartani biztosítotti jogviszonyát, annak kezdete az adós- ságrendezési megállapodás hatályba lépését követő nap, a biztosítotti jog- viszony tartalmát a csatlakozáskor megismert és elfogadott feltételek ha- tározzák meg. Amennyiben a biztosított az adósságrendezési eljárás kere- tében úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja biztosítotti jogviszonyát fenntar- tani, akkor a biztosítás az adósságrendezési megállapodás hatályba lépését követő nappal megszűnik.

20.§ Egyéb rendelkezések

20.1. A biztosító a hozzá eljuttatott adatokat, bejelentéseket és jognyilat- kozatokat csak akkor köteles hatályosnak tekinteni, ha azokat a jelen fel- tételek részét képező Tudnivalókban feltüntetett elérhetőségeken szemé- lyesen, írásban vagy elektronikus úton, illetve telefonszámon közölték.

20.2. A csoportos biztosítási szerződéssel kapcsolatos, a szerződőhöz kül- dendő jognyilatkozatokat (pl. nyugdíjba vonulás bejelentése, felmondás) az alábbi címre kell küldeni:

OTP Bank Nyrt. Fogyasztási Hitelek Back-Office Osztály, 1725 Bp. Pf. 44

20.3. Az OTP Bank Nyrt. a biztosítottak biztosítási szerződés- hez történő csatlakozásával összefüggésben a Groupama Biz- tosító Zrt.-től közvetlen díjazásban részesül.

20.4. A biztosításból eredő igények a biztosítási esemény be- következtétől számított 2 év elteltével elévülnek.

20.5. A biztosító jelen biztosítási szerződés keretein belül ér- tékkövetésre nem nyújt lehetőséget.

20.6. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

21.§ Lényeges eltérés a korábban alkalmazott feltételektől

21.1. A biztosító által a jelen feltételek hatálydátumát megelőzően alkal- mazott GB636 jelű Törlesztési biztosítás (csoportos hitelfedezeti biztosítás) feltételei és a jelen feltételek több rendelkezése eltér egymástól a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (hatályba lépés: 2014. március 15.) rendelkezéseire tekintettel.

21.2. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Groupama Bizto- sító Zrt. által 2019. július 1-jétől alkalmazott feltételektől a jelen feltételek eltérnek, mert a biztosító a jelen feltételeket a 2019. július 1-jétől alkalmazott feltételekhez képest az aláb- biakban módosította:

– a biztosító új biztosítási csomagokat és kiegészítő szolgál- tatások vezetett be;

– a kockázat jelentős növekedésének esetére vonatkozó ren- delkezések kerültek bevezetésre.

21.3. Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésére, a biztosító szolgáltatása korlátozására és kizárására vonatkozó rendelkezéseket a jelen feltételek figyelemfelhívásra alkalmas módon, félkövér betűtípussal tartalmazzák.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉLETBIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

Jelen feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a koc- kázatviselés tartamán belül bármely – ki nem zárt – okból bekövetkezett halála.

2.§ A biztosító szolgáltatása

Alapszolgáltatásként a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésekor a jelen feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában (a halál bekövetkeztének napján) a koc- kázatviseléssel fedezett hitelszerződés(ek) alapján fennálló, az általános biz- tosítási feltételek 14.§-ában foglaltak szerint kiszámított hiteltartozását.

„Alkalmazotti Extra” vagy „Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti Extra” csomag esetén a biztosító kiegészítő szolgáltatást is nyújt a kiegészítő szolgáltatás kedvezményezettje részére. A biztosító kiegészítő szolgáltatása megegyezik az alapszolgál- tatás összegével, amennyiben az 500 000 Ft felett van. Ameny- nyiben az alapszolgáltatás összege kevesebb, mint 500 000 Ft, akkor a biztosító kiegészítő szolgáltatása 500 000 Ft.

3.§ Várakozási idő

3.1. A biztosító az életbiztosítási kockázat tekintetében – kivéve a baleset- ből eredő haláleseteket és a 3.2. pontban leírt esetet – a kockázatviselés kezdetétől számítandó 90 (kilencven) napos várakozási időt határoz meg. Amennyiben a biztosított – nem balesetből eredő – halála a várakozási idő alatt következett be, akkor a biztosító sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

3.2. Abban az esetben, ha

– a hitelszerződést egy meglévő korábbi hitel kiváltása (végtörlesztése) ér- dekében kötötték, és

– ezen korábbi hitelhez kapcsolódóan is rendelkezett a biztosított jelen feltételekben szabályozott törlesztési biztosítással,

akkor a biztosító a várakozási időtől eltekint, de a biztosítási összeget a ko- rábbi hitel alapján határozza meg. Amennyiben a biztosítási esemény a vá- rakozási idő lejárata után következik be, a biztosító az új hitel alapján ha- tározza meg a biztosítási összeget.

4.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános biz- tosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri:

− halotti anyakönyvi kivonat és a halott-vizsgálati bizonyítvány másolata;

− boncolási jegyzőkönyv (ha készült) másolata.

5.§ Maradékjogok, kötvénykölcsön

Az életbiztosításhoz maradékjogok nem tartoznak, tehát az nem visszavá- sárolható és a díjmentes leszállítás sem alkalmazható. Az életbiztosításra kötvénykölcsön nem nyújtható.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

BETEGSÉGBŐL EREDŐ 1-30% KÖZÖTTI VAGY 31-50% KÖZÖTTI NEM REHABILITÁLHATÓ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csoportos biztosítási szerződés értelmében, az ugyanott meghatározott díj ellenében, arra vállal kötelezettséget, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

1.1. E feltételek szempontjából biztosítási esemény a kockázatviselés idő- szakán belül az arra illetékes rehabilitációs szakértői szerv azon döntésének meghozatala, amely a biztosított egészségi állapotát betegségi okból 30% vagy kisebb mértékűnek minősíti vagy betegségi okból 31-50% közöttinek és nem rehabilitálhatónak minősíti, és ezért a biztosított rokkantsági ellá- tásban részesül.

1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amelyen az arra illetékes rehabilitációs szakértői szerv az 1.1. pontban leírtak szerin- ti döntést meghozta.

1.3. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tar- tama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövet- kezett betegség következményei minősülnek biztosítási eseménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

Alapszolgáltatásként a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése- kor a jelen feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosí- tottnak a biztosítási esemény időpontjában (ld. a fenti 1.2. pontban) a koc- kázatviseléssel fedezett hitelszerződés(ek) alapján fennálló, az általános biz- tosítási feltételek 14.§-ában foglaltak szerint kiszámított hiteltartozását.

„Alkalmazotti Extra” vagy „Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti Extra” csomag esetén a biztosító kiegészítő szolgáltatást is nyújt a kiegészítő szolgáltatás kedvezményezettje részére. A biztosító kiegészítő szolgáltatása megegyezik az alapszolgál- tatás összegével, amennyiben az 500 000 Ft felett van. Ameny- nyiben az alapszolgáltatás összege kevesebb, mint 500 000 Ft, akkor a biztosító kiegészítő szolgáltatása 500 000 Ft.

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános biz- tosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri:

− a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex minősítését igazo- ló, az egészségi állapot mértékét megállapító jogerős határozatot;

− az össz-szervezeti egészségkárosodás megállapítására jogosult szerv által rendszeresített nyomtatványok, jogerős határozatok és egyéb or- vosi indokolások dokumentációinak hiteles másolatait.

4.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítására vo- natkozó kérelem szakértői szervhez történő benyújtása után felvett hitelekre.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK BALESETBŐL EREDŐ 50%-OS VAGY AZT MEGHALADÓ MÉRTÉKŰ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

1.1. E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a koc- kázatviselés időszakán belül bekövetkezett balesetéből eredő legalább 50%-os egészségkárosodása. A biztosító saját hatáskörében állapítja meg az egészségkárosodás mértékét.

1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a baleset bekövet- kezésének napja.

1.3. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tar- tama alatt bekövetkezett balesetnek a baleset bekövetkezéséhez képest előzmény nélküli következménye(i) miatt megállapított egészségkárosodás minősül biztosítási eseménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

Alapszolgáltatásként a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése- kor a jelen feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosí- tottnak a biztosítási esemény időpontjában (ld. a fenti 1.2. pontban) az aktív kockázatviseléssel fedezett hitelszerződés(ek) alapján fennálló, az általános biztosítási feltételek 14.§-ában foglaltak szerint kiszámított hiteltartozását.

„Alkalmazotti Extra” vagy „Nyugdíjas és Nem Alkalmazotti Extra” csomag esetén a biztosító kiegészítő szolgáltatást is nyújt a kiegészítő szolgáltatás kedvezményezettje részére. A biztosító kiegészítő szolgáltatása megegyezik az alapszolgál- tatás összegével, amennyiben az 500 000 Ft felett van. Ameny- nyiben az alapszolgáltatás összege kevesebb, mint 500 000 Ft, akkor a biztosító kiegészítő szolgáltatása 500 000 Ft.

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

3.1. A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általá- nos feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri:

− az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi szakvizsgálatának eredmé- nyét igazoló, az egészségkárosodás mértékét megállapító jogerős ha- tározatot (ha született ilyen határozat);

− az egészségkárosodás megállapítására jogosult szerv által rendszeresí- tett nyomtatványok, jogerős határozatok (ha vannak) és egyéb orvosi dokumentáció hiteles másolatait.

3.2. A balesetből eredő egészségkárosodás mértékét a biztosító saját ha- táskörében állapítja meg. Ilyen esetben a biztosító orvosa a balesetből eredő egészségkárosodás mértékét az alábbiak alapul vételével határozza meg:

Testrészek Egészség-

károsodása károsodás foka

Egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy

teljes működésképtelensége 70%

Egy kar könyökízület fölött való teljes elvesztése

vagy teljes működésképtelensége 65%

Egyik kar könyökízület alatt történt teljes elvesztése, vagy egyik 60% kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége

Egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy 20% teljes működésképtelensége

Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy 10% teljes működésképtelensége

Bármely más kézujj teljes elvesztése vagy 5% teljes működésképtelensége

Egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy

a csípőízület teljes működésképtelensége 70%

Egyik comb részleges csonkolása vagy

a térdízület teljes működésképtelensége 60%

Egyik lábszár részleges csonkolása 50%

Egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége 30%

Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy 5% teljes működésképtelensége

Bármely más lábujj teljes elvesztése vagy 2% teljes működésképtelensége

Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%

Egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%

Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%

A szaglóérzék teljes elvesztése 10%

Az ízlelőképesség teljes elvesztése 5%

3.3. Amennyiben a balesetből eredő egészségkárosodás mértéke a 3.2. pontban szereplő táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a bizto- sító orvosa aszerint állapítja meg, hogy a testi és/vagy szellemi működőké-

pesség a baleset következtében orvosi szempontból milyen mértékben csökkent.

4.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosítási ese- mény bekövetkezését követően felvett hitelekre.

5.§ Fogalom meghatározások

Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül – az általános feltételek

17.4. pontjában felsoroltak kivételével – az a biztosított akaratától függet- lenül hirtelen fellépő olyan külső behatás, amely a kockázatviselés tartama alatt, de legkésőbb a balesetet követő egy éven belül a biztosított egész- ségkárosodását idézi elő.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK KERESŐKÉPTELENSÉGI KOCKÁZAT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

1.1. E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a koc- kázatviselés időszakán belül bekövetkezett, balesetéből vagy betegségéből eredő, 30 (harminc) napot meghaladó folyamatos betegállománya (továb- biakban: keresőképtelenség).

1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a keresőképtelen- ség 31. napja.

1.3. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tarta- ma alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetkezett baleset vagy betegség következményei minősülnek biztosítási eseménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

2.1. Alapszolgáltatásként a biztosító a biztosítási esemény bekövet- kezése esetén megfizeti a kedvezményezett részére a keresőképtelenség

31. napját követően esedékessé váló havi hiteltörlesztő részlet(ek)et (meg- határozását ld. az 5.4. pontban).

„Alkalmazotti Extra” csomag esetén a biztosító kiegészítő

szolgáltatást is nyújt a kiegészítő szolgáltatás kedvezménye- zettje részére. A biztosító kiegészítő szolgáltatása megegye- zik az alapszolgáltatás összegével.

2.2. A biztosító térítési kötelezettsége addig az időpontig áll fenn, amelyik az alább felsorolt időpontok közül a leghamarabb bekövetkezik:

− a keresőképtelenség megszűnéséig, vagy

− a kockázatviselés megszűnésének időpontjáig (ez a rendelkezés nem al- kalmazható abban az esetben, ha a biztosító kockázatviselése díjnemfi- zetés miatt szűnt meg, de a biztosítási esemény még a kockázatviselés díjnemfizetés miatti megszűnését megelőzően következett be);

– de – egy biztosítási esemény kapcsán – legfeljebb 6 (hat) egymást

követő hónapig.

2.3. Amennyiben a biztosított a biztosítási szolgáltatás megszűnését köve- tő 30 napon belül a korábbi biztosítási eseményt kiváltó ok vagy annak kö- vetkezménye miatt újból keresőképtelenné válik, akkor az ilyen keresőkép- telenséget a biztosító az előző biztosítási esemény folytatásaként tekinti és az újbóli keresőképtelenség bekövetkezése után azonnal szolgáltat. 30 napon belül más okból keletkező vagy a biztosítási szolgáltatás megszűné- se után több mint 30 nappal bekövetkező keresőképtelenséget a biztosító új biztosítási eseménynek tekint.

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

3.1. A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általá-

nos biztosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumot kéri: az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” és az „Or- vosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” elnevezésű nyomtatvány hiteles másolatát.

3.2. Az utóbbi igazolást a biztosítottnak havonta kell megküldeni a bizto- sító részére. Az adott hónapra vonatkozó igazolást abban a hónapban, de legkésőbb az azt követő hónap 15-ig kell eljuttatni, amelyben a biztosított keresőképtelen volt.

3.3. Amennyiben a biztosított a 3.2. pont szerintieket nem igazolja, a biz- tosító kötelezettségét teljesítettnek és a szolgáltatást befejezettnek tekinti. A biztosító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az eset- ben, ha a biztosított pótolja az igazolást. A késedelem miatt felme- rült kamatot, egyéb költséget a biztosító nem fizet.

4.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése – az általános biztosítási feltéte- lekben foglaltakon túl – nem terjed ki:

a. aszténiával, depresszióval és más mentális rendellenessé- gekkel kapcsolatos keresőképtelenségre;

b. pszichiátriai vagy pszichológiai kezeléssel kapcsolatos ke- resőképtelenségre;

c. detoxikálóval, alvásterápiával kapcsolatos keresőképte- lenségre;

d. geriátriai vagy gerontológiai kezeléssel kapcsolatos kere- sőképtelenségre;

e. rehabilitációval, utógondozással kapcsolatos keresőkép- telenségre;

f. gyógypedagógiával, logopédiával kapcsolatos keresőkép- telenségre;

x. xxxxxxxxxxxxx, fizio- és fizikoterápiával, masszázzsal, für- dőkúrával, fogyókúrával kapcsolatos keresőképtelenségre;

x. xxxxxxxxx nem indokolt, a biztosított által kezdeménye- zett beavatkozásokkal (például kozmetikai, plasztikai be- avatkozások) kapcsolatos keresőképtelenségre;

i. gyermekápolási táppénzre;

x. hadkötelesként fegyveres katonai, illetve polgári szolgá- latot teljesítő biztosított keresőképtelenségére;

k. olyan keresőképtelenségre, amely alatt a biztosított jö- vedelemszerző tevékenységet folytat;

l. olyan keresőképtelenségre, amely nem a biztosított egész- ségi állapota miatt következett be;

m. a keresőképtelenség időtartama alatt felvett hitel esetén arra a keresőképtelenségre, amely a kockázatviselés kez- detekor már fennállt;

n. a hitelszerződés felmondása után bekövetkező kereső- képtelenségre.

5.§ Fogalom meghatározások

5.1. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül – az általános fel- tételek 17.4. pontjában felsoroltak kivételével – az a biztosított akaratától függetlenül hirtelen fellépő olyan külső behatás, amely a kockázatviselés tar- tama alatt, de legkésőbb a balesetet követő egy éven belül bármely egyéb októl függetlenül a biztosított időleges keresőképtelenségét idézi elő.

5.2. Jelen feltétel szempontjából kórháznak minősül a magyar tisztiorvo- si és szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.

5.3. Jelen feltétel szempontjából keresőképtelen az, aki balesete, illet- ve betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, aki fekvőbeteg-gyógyinté- zeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt ré- szesül, illetve az a személy, akit közegészségügyi okokból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okokból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészség- ügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, és a keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogosult orvos vagy kórház által igazoltan, saját jogon keresőképtelen állományban van.

5.4. Havi hiteltörlesztő részlet: a kockázatviseléssel fedezett hitel- szerződés(ek) keretében a biztosított által felvett hitel visszafizetésére irá- nyuló rendszeres – a szerződő által kimutatott – havi törlesztés, amely tar- talmazza a tőke, az ügyleti kamat és esetlegesen a kezelési költség össze- gét, valamint a törlesztési biztosítás biztosítottra áthárított havi díját, füg- getlenül attól, hogy utóbbi a hitelszerződés szerint a havi törlesztőrészlet részét képezi-e. Deviza alapú hitelek esetén a havi törlesztőrészlet az ese- dékes deviza törlesztőrészletnek a szerződő által az esedékességet megelő- ző munkanap végén alkalmazott az adott személyi kölcsön szerződésre vo- natkozó devizaárfolyamon forintra átszámított értéke, valamint a törleszté- si biztosításnak a biztosítottra áthárított havi díja, függetlenül attól, hogy utóbbi a hitelszerződés szerint a havi törlesztőrészlet részét képezi-e.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZAT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

1.1. E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a biz- tosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett 30 (harminc) egy- mást követő napot meghaladó álláskeresőként (munkanélküliként) történő nyilvántartása.

1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosított állás- keresőként (munkanélkülikénti) nyilvántartott állapotának a 31. napja.

1.3. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a biztosítottnak a koc- kázatviselés tartama alatt – a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül – bekövetkezett vétlen és önhibáján kívüli álláskeresővé (munkanél- külivé) válása minősül biztosítási eseménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

2.1. Alapszolgáltatásként a biztosító a biztosítási esemény bekövet- kezése esetén megfizeti a kedvezményezett részére a biztosított álláskere- sőként (munkanélküliként) történő nyilvántartásának 31. napját követően esedékessé váló havi hiteltörlesztő részlet(ek)et (meghatározását ld. a 7.2. pontban).

„Alkalmazotti Extra” csomag esetén a biztosító kiegészítő szolgáltatást is nyújt a kiegészítő szolgáltatás kedvezménye- zettje részére. A biztosító kiegészítő szolgáltatása megegye- zik az alapszolgáltatás összegével.

2.2. A biztosító térítési kötelezettsége addig az időpontig áll fenn, amelyik az alább felsorolt időpontok közül a leghamarabb bekövetkezik:

− a biztosított álláskeresőkénti (munkanélkülikénti) nyilvántartása meg- szűnésének időpontjáig, vagy

− a kockázatviselés megszűnésének időpontjáig (ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a biztosító kockázatviselése díjnem- fizetés miatt szűnt meg, de a biztosítási esemény még a kockázatviselés díjnemfizetés miatti megszűnését megelőzően következett be);

− de – egy biztosítási esemény kapcsán – legfeljebb 6 (hat) egymást

követő hónapig.

2.3. Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetében az újbóli szolgáltatásra való jogosultság – amennyiben a 6 (hat) havi szolgáltatás kifizetésével szűnt meg a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a megszűnést követő 12 (tizenkettő) havi – díjfizetéssel lefedett – időszak után nyílik újra.

3.§ Várakozási idő

3.1. Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetére a biztosító a kockázatviselés kezdetétől számított 90 (kilencven) napos vára- kozási időt határoz meg. Amennyiben a biztosított munkaviszonyát megszüntető írásbeli jognyilatkozat a várakozási idő alatt kelt, vagy a munka-

viszony várakozási idő alatt szűnt meg, a biztosító az emiatt bekövetkezett álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetében sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

3.2. Abban az esetben, ha

– a hitelszerződés egy meglévő korábbi hitel kiváltása (végtörlesztése) ér- dekében kötötték, és

– ezen korábbi hitelhez kapcsolódóan is rendelkezett a biztosított jelen feltételekben szabályozott törlesztési biztosítással,

akkor a biztosító a várakozási időtől eltekint, de a biztosítási összeget a ko- rábbi hitel alapján határozza meg. Amennyiben a biztosítási esemény a vá- rakozási idő lejárata után következik be, a biztosító az új hitel alapján ha- tározza meg a biztosítási összeget.

4.§ A munkanélküliségi szolgáltatásra való jogosultság speciális feltételei

Olyan biztosítottak esetében, akik a csatlakozási nyilatkozat megtételekor nem rendelkeztek legalább 6 hónapos folyama- tos, a Munka Törvénykönyve szerinti határozatlan időtartamú munkaviszonnyal, a biztosító csak abban az esetben nyújt szol- gáltatást, ha a biztosított a munkanélkülivé válását megelőzően legalább 6 hónapig folyamatosan a Munka Törvénykönyve sze- rinti határozatlan időtartamú munkaviszonnyal rendelkezett.

5.§ A biztosító teljesítése, teljesítéshez szükséges iratok

5.1. A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általá- nos biztosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentu- mokat kéri, illetve kérheti:

− a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megál- lapításához” elnevezésű nyomtatvány másolatát;

− az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló – igazolványának másolatát;

− a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony megszű- néséről, megszüntetéséről;

− amennyiben a munkáltató jogutód nélkül szűnt meg, a megszűnést iga- zoló nyilatkozat másolatát;

− a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (xxxxxxxxx, közös megegyezés, próbaidő alatti megszüntetés) másolatát;

− a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását, hogy a biztosított az adott hónapra vonatkozóan mely időponttól, mely időpontig regisztrált álláskereső;

− az álláskeresési járadék iránti kérelem vagy – ha van – annak megállapí- tó esetleg elutasító határozatának másolatát, esetleg a megállapított já- radék vagy segély havi összegéről szóló szelvény fénymásolatát;

− a megszűnt, megszűntetett munkaviszonyra vonatkozó munkaszerző- dés másolatát.

5.2. A munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását a biztosítottnak havonta kell megküldeni a biztosító részére. Az adott hónapra vonatkozó igazolást abban a hónapban, de legkésőbb az azt követő hónap 15-ig kell eljuttatni, amelyben a biztosított munkanélküli volt.

5.3. Amennyiben a biztosított az 5.2. pont szerintieket nem igazolja, akkor a biztosító kötelezettségét teljesítettnek és a szolgáltatást befejezettnek te- kinti. A biztosító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az esetben, ha a biztosított pótolja az igazolást. A késedelem miatt felmerült kamatot, egyéb költséget a biztosító nem fizet.

6.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése – az általános biztosítási feltéte- lekben foglaltakon túl – nem terjed ki:

a. határozott tartamú munkaviszonyra, valamint a munka- erőkölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra;

b. olyan biztosítottakra, akik az álláskeresővé válásukat megelőzően nem álltak a 7.3. pont szerinti munkaviszony- ban, vagy a 7.3. pont szerinti munkaviszonyban álltak ugyan, de a munkaviszonyuk megszűnését, illetve meg- szüntetését megelőző 6 hónap során a munkavégzésük – a táppénz kivételével – szünetelt;

c. a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszünte- tésére, kivéve, ha a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt került sor:

− a munkáltatónál történt átszervezés, alkalmazotti lét- számcsökkentés;

− a munkáltató jogutód nélküli megszűnése;

− a munkavállaló tartós keresőképtelensége;

d. a munkaviszonynak a biztosított által kezdeményezett fel- mondás miatti megszüntetésére;

e. a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetésére;

f. a munkaviszonynak a munkáltató által azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésére, illetve, ha a mun- káltató a biztosított magatartása miatt felmondással élt;

g. a munkáltató általi felmondásra öregségi nyugdíjazás, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban való jogosult- ság megállapítása miatt;

x. a biztosított munkaviszonyának megszüntetésére, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írásban közölte vagy bejelentette;

i. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnt munkaviszonyra, ha

– a munkáltatói jogok gyakorlója a biztosított vagy a biz- tosított hozzátartozója, vagy

– a biztosított az adott munkáltatónál többségi tulajdon- nal vagy meghatározó befolyással rendelkezik, vagy

– a biztosított a munkáltató üzletvitelét befolyásoló dön- tések meghozatalára jogosult vagy egyéb vállalati veze- tési befolyással rendelkezik;

x. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnt munkaviszonyra, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írásban közölte vagy bejelentette;

k. arra a munkanélküliségre, amely a kockázatviselés kezde- tekor már fennállt.

7.§ Fogalommeghatározások

7.1. Álláskereső (munkanélküli) az, akit a munkaügyi központ/kirendelt- ség a vonatkozó jogszabályok alapján álláskeresőként (munkanélküliként) nyilvántart.

7.2. Havi hiteltörlesztő részlet: a kockázatviseléssel fedezett hitel- szerződés(ek) keretében a biztosított által felvett hitel visszafizetésére irá- nyuló rendszeres – a szerződő által kimutatott – havi törlesztés, amely tar- talmazza a tőke, a kamat, kamatjellegű jutalék és egyéb kezelési költségek részleteit, valamint a törlesztési biztosítás biztosítottra áthárított havi díját, függetlenül attól, hogy utóbbi a hitelszerződés szerint a havi törlesztő- részlet részét képezi-e. Deviza alapú hitelek esetén a havi törlesztőrészlet az esedékes deviza törlesztőrészletnek a szerződő által az esedékességet megelőző munkanap végén alkalmazott, az adott személyi kölcsön szer- ződésre vonatkozó devizaárfolyamon forintra átszámított értéke, valamint a törlesztési biztosításnak a biztosítottra áthárított havi díja, függetlenül attól, hogy utóbbi a hitelszerződés szerint a havi törlesztőrészlet részét ké- pezi-e.

7.3. Munkaviszony: legalább heti 30 órás, határozatlan tartamú,

– a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) hatálya alá tartozó munkaviszony;

továbbá a magyar jog hatálya alá tartozó

– közszolgálati jogviszony;

– közalkalmazotti jogviszony;

– bírósági és igazságügyi, illetőleg ügyészségi szolgálati viszony;

– fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjainak szolgálati viszonya.

7.4. Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyenságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

7.5. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mos- toha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

A SZEMÉLYES ADATOK, A BIZTOSÍTÁSI TITOKNAK MINŐSÜLŐ ADATOK KEZELÉSÉRE, VALAMINT

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS PANASZOK ÜGYINTÉZÉSÉRE VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK (TUDNIVALÓK)

1. Adatkezelő főbb adatai, elérhetőségei

Adatkezelő neve: Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító; adatkezelő)

Székhelye: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Európai egyedi azonosító (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000 Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049

Telefonszám: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

Honlap: xxx.xxxxxxxx.xx

E-mail: xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxx-xxxxxx vagy xxxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx

2. Az adatkezelés célja, jogalapja

2.1. Az adatkezelés célja

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.

A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) az ügyfelek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosí- tási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával vé- gezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

2.2. Az adatkezelés jogalapja

A GDPR alapján a biztosító adatkezelésének jogszerűségét az alábbi jog- alapok alkalmazása biztosítja:

a. Az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez. Az érintett hozzájárulásán alapul az adatkezelés különösen a reklámcélú megkeresések, a nyereményjáté- kokban történő részvétel esetében.

b. Az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő adatkezelések esetében az adatkezelés jogalapja ezen pont alapján a biztosítási szerződés teljesítése.

c. Az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítésé- hez szükséges. Jogszabályi kötelezettségen alapul különösen a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo- zásáról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény, az adójogszabályok, illetve az adóügyi információcserére vonatkozó törvé- nyek alapján történő adatkezelés.

d. Az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfon- tosságú érdekeinek védelme miatt szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüggésben nem merül fel.

e. Az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához

szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüg- gésben nem merül fel.

f. Az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben el- sőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és sza- badságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, kü- lönösen, ha az érintett gyermek. Jogos érdeken alapul a biztosító adat- kezelése különösen az esetlegesen felmerülő visszaélések, biztosítási csalásra utaló körülmények észlelése és kivizsgálása, jövőbeli megelőzé- se érdekében tett intézkedések esetén. A biztosító jogos érdekén alapul továbbá az adatkezelés a biztosítót megillető követelések behajtásával, a követelések átruházásával összefüggő adatkezelések esetén.

A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat, biztosítási szerző- dés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával tu- domásul veszi az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelését.

3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

3.1. Biztosítási szerződéssel összefüggő adatok

a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény, ideértve a biztosítási szerző- désből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítéséhez, jogi igények előterjesztéséhez szükséges adatokat is.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.

3.2. Egészségügyi adatok kezelése

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

3.3. Automatizált döntéshozatal (profilalkotás)

A biztosító az ügyfél személyes adatait a biztosítási szerződés megkötése érdekében olyan automatizált adatkezelés keretében is kezeli, amelynek eredményeként megszülető döntés az ügyfélre nézve joghatással jár, vagy jelentős mértékben érinti a biztosítási szerződés megkötése kapcsán. A biz- tosító az automatizált döntéshozatal során – a biztosítási szerződés meg- kötésére vonatkozó döntés meghozatala (kockázatelbírálás) érdekében – a személyes adatokat számítástechnikai eszközzel végrehajtott, automatizált adatkezelés keretében elemzi, amely során az ügyfél jellemzőinek értékelé- sét is elvégzi (profilalkotást végez). Az automatizált döntéshozatal, illetve profilalkotás következménye az ügyfélre nézve: a biztosítási szerződés lét- rejöttének lehetősége vagy a biztosítási ajánlat elutasítása.

3.4. Közvetlen üzletszerzési célú adatkezelések

A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy a biztosító nevében eljáró biztosításértékesítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkeresheti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.

Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az

1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.

Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklámküldeményre vonatko- zó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biz- tosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.

4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelése

4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn;

c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b. az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel;

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárás- ban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a ter- mészetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal;

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;

e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel;

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével;

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártala- nítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, to- vábbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfel- vételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval;

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;

x. xxxxxxxxx esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé-

nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel;

u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a.-j., n., s., t. és u. pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megje- lölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.

4.4. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továb- bá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;

– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terroriz- musfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezett- ségét teljesíti.

4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó elő- írásoknak megfelel.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.

A 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és x. xxxxxxx, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.

4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

4.9. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszű- nése esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári ku- tatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási ti- tokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyil- vánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően al- kalmazni.

4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó sza- bályok

A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel forduljanak más biz- tosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meg- határozottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevéte- lével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonat- kozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.

Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.

Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüg- gő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utób- biaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biz- tosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó adatokat.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.

A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Amennyiben a megkeresés eredmé- nyeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos ér- dekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kap- csolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.

A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére, az Infotv-ben szabályozott módon, személyes

adataihoz hozzáférést biztosít. Amennyiben a megkereső biztosító az ada- tok kezelésének törvényi határidejére figyelemmel már nem kezeli az ada- tokat, akkor az Infotv. alapján a személyes adataival kapcsolatos hozzáfé- rési jogával élő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.

4.11. A Bit. 381.§-a alapján a 4.1.-4.9., valamint az 5. pontban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetí- tőt kell érteni.

5. Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek keze- lése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

6. Az érintett jogai

6.1. Az érintett jogosult arra, hogy:

a. tájékoztatást kapjon személyes adatainak kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog);

b. hozzáférést kapjon személyes adataihoz és az adatkezeléssel kapcsola- tos törvényben meghatározott információkhoz (hozzáférési jog);

c. az adatkezelő helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat (helyesbítéshez való jog);

d. az adatkezelő törölje a rá vonatkozó személyes adatokat (elfeledtetés- hez való jog);

e. a tárolás kivételével megtiltsa a személyes adatainak kezelését (korláto- záshoz való jog);

f. a rá vonatkozó személyes adatokat tagolt, széles körben használt, gép- pel olvasható formátumban megkapja (adathordozhatósághoz való jog);

x. xxxxxxxx tiltakozzon személyes adatainak közérdekű célból vagy köz- hatalmi feladat gyakorlásához szükséges célból történő kezelése ellen, vagy olyan adatkezelés ellen, amely az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, vagy személyes adatainak közvetlen üzletszerzés céljából történő kezelése ellen (tiltakozáshoz való jog);

h. automatizált döntéshozatal (beleértve a profilalkotást) esetén emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben ki- fogást nyújtson be.

6.2. A biztosító az érintettet egy hónapon belül tájékoztatja a 6.1. pont- ban felsorolt jogainak érvényesítése céljából, a biztosítóhoz eljuttatott ké- relme nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hó- nappal meghosszabbítható.

6.3. Az ügyfél az adatkezeléssel összefüggő jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a jogai gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, az adatkezeléssel érintett felügyeleti hatóság- hoz, illetve bírósághoz fordulhat.

A biztosító adatkezelésével érintett felügyeleti hatóság: Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)

Székhely: 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/C Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Tel: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

Honlap: xxxx://xxxx.xx

6.4. Kártérítés, sérelemdíj

Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, kö-

xxxxx azt megtéríteni. Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jog- ellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelem- díjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgo- zó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érin- tett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elhárítha- tatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sé- relemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartásából származott.

7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:

Kiszervezett tevékenységet végzők	Adatátadás célja, tevékenység
nyomdák	az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása
kárszakértők, autókereskedők, javítók	kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása
igazságügyi szakértők	szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység
ügyvédek	a biztosító jogi képviselete
orvosok	kockázat és szolgáltatási igény elbírálása
magánnyomozók	kárbejelentés ellenőrzése
követeléskezelő cégek	követelések kezelése, behajtása
informatikai szolgáltatók	folyamatos és mindennapi IT rendszerkarbantartás és -támogatás; adatkezelés, -tárolás, -archiválás
vagyonkezelő	vagyonkezelés
asszisztencia partnerek	szolgáltatásszervezés
szakfordítók, tolmácsok	fordítás, tolmácsolás
ügyfélszolgálati kapcsolattartók	ügyfélszolgálati tevékenység

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekinthető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon is. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

8. Egyéb adatkezelések

A társaság közös adatkezeléseket folytat, a közös adatkeze- lésre vonatkozó részletes szabályokat, valamint a harmadik országba történő adattovábbításokra vonatkozó tájékoztatót

a honlapon elérhető Általános Adatvédelmi Információk el- nevezésű dokumentum tartalmazza.

9. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése

Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.; levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777; a személyes ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében hívható, in- gyenes telefonszám: x00 00 000 000; központi fax: x00 0 000 0000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békélte- tő Testület eljárását kezdeményezheti. A Pénzügyi Békéltető Testület tele- fonon: x00 0 000 0000 vagy az ingyenesen hívható: x00 00 000 000 tele- fonszámon; interneten: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx; levélben: Pénzügyi Békéltető Testület 1525 Budapest Pf. 172 érhető el. A Pénzügyi Békéltető Testület meghallgatásainak helyszíne: 1133 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square Irodaház); 2016. október 15-től bármelyik kormányablakban is lehe- tősége van pénzügyi fogyasztóvédelmi panasz, közérdekű bejelentés vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló kérelem leadására.

Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai Unió online vitarendezési platformjáról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx webolda- lunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx.

A bíróság eljárására 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók. A bíróság eljárására a 2018. ja- nuár 1-jén és az azt követően indult ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt kell alkalmazni. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes információk és a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthe- tő a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.

10. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről

Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.

A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény, köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.

Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát

(életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.

A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.

Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.

A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosá- nak adatairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormá- nya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében.

Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.

11. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről

A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.

Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszerzett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automa- tikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más ál- lami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben meghatározott adatokat. Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges, elektronikus úton – tájékoztatja.

12. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről

A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentéssel össze- függő részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.

13. Értelmező rendelkezések

a. Személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes sze- mélyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szelle- mi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított

vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

c. Az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amely- lyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező

cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.

d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv,

ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok keze- lésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatároz- za; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatko- zó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatároz- hatja.

e. Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon auto-

matizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tá- rolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhaszná- lás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáfér- hetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, tör- lés, illetve megsemmisítés.

f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára

történő hozzáférhetővé tétele.

g. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevé- ben személyes adatokat kezel.

h. Harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a sze- mélyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.

i. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.

j. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

k. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetle- nül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

l. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C; Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve; európai egyedi azonosí- tója (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000.

m. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására

jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.

n. Egészségügyi adat: egy természetes személy testi vagy szellemi

egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egész- ségi állapotáról;

o. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap-

csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom.

p. Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egész- ben vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gaz- dasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzá- férhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tar- tása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárha- tó magatartást tanúsítja.

q. Know-how: védett ismeret know-how az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szer- vezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.

r. Adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továb- bított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

s. Általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR: a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védel- méről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete (2016. április 27.)

t. Profilalkotás: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely termé- szetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egész- ségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízha- tósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcso- lódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.

u. Közös adatkezelő: az az adatkezelő, aki vagy amely – törvényben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között – az adatkezelés céljait és eszközeit egy vagy több másik adat- kezelővel közösen határozza meg, az adatkezelésre (beleértve a fel- használt eszközt) vonatkozó döntéseket egy vagy több másik adatke- zelővel közösen hozza meg és hajtja végre vagy hajtatja végre az adat- feldolgozóval..

AZ OTP SZEMÉLYI KÖLCSÖNHÖZ KAPCSOLÓDÓ, GB636 JELŰ TÖRLESZTÉSI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE BABAVÁRÓ KÖLCSÖNNEL RENDELKEZŐ BIZTOSÍTOTTAK RÉSZÉRE

1.§ Szerződési feltételek

A Babaváró kölcsönnel rendelkező biztosítottak vonatkozásában jelen ki- egészítő feltételek kiegészítik, illetve módosítják az OTP Személyi kölcsön- höz kapcsolódó, GB636 jelű Törlesztési biztosítás általános és különös fel- tételeit és ügyféltájékoztatóját (továbbiakban: általános és különös feltéte- lek). Amennyiben a jelen kiegészítő feltételekben foglaltak eltérnek az ál- talános és különös feltételekben foglaltaktól, úgy – kizárólag a babaváró kölcsönnel rendelkező biztosítottak vonatkozásában – a jelen kiegészítő feltételekben foglaltak az irányadók. Jelen kiegészítő feltételekben foglal- tak az általános és különös feltételekkel együtt érvényesek.

Kérjük, olvassa el figyelmesen az általános és különös felté-

teleket is!

2.§ Biztosított

Az általános feltételek 1.3. és 4.1. pontja az alábbiak szerint egészül ki: Egy adott személyi kölcsönszerződéshez, illetve babaváró kölcsönhöz kap- csolódóan biztosított az adott személyi kölcsönszerződést, illetve babaváró kölcsönszerződést (továbbiakban: hitelszerződés) kötő természetes sze- mély, akire a biztosító kockázatot vállal, és akinek a halálával, balesetével, betegségével és/vagy munkanélkülivé válásával összefüggő kockázatokra a csoportos biztosítási szerződés létrejön, és aki:

− a babaváró hitelszerződésben főadósként szerepel;

− megfelel a biztosítottakkal szemben támasztott, az általános és különös feltételek 4.§-ban foglalt követelményeknek;

− az adott hitelszerződésre vonatkozóan a csoportos biztosítási szerző- déshez biztosítottként csatlakozik;

− rá a biztosító kockázatviselése a jelen feltételek szerint ténylegesen ki- terjed.

3.§ Kedvezményezett

Ellentétben az általános feltételek 1.4. pontjával, a kedvezményezett a biztosított, halála esetén a biztosított örököse.

4.§ A biztosító kockázatviselésének kezdete, tartama

Az általános feltételek 7.§-a az alábbiakkal egészül ki:

A biztosító adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselése ki- terjed arra az időszakra is, amíg a biztosított a hitelszerződés törlesztését szünetelteti.

5.§ A díjfizetésre vonatkozó rendelkezések

Az általános feltételek 11.5. pontja az alábbiak szerint egészül ki:

5.1. Amennyiben a biztosított a hitelszerződésének törleszté- sét szünetelteti, az adott biztosítási időszakra vonatkozó havi biztosítási díj alapja a szüneteltetést megelőző utolsó havi törlesztőrészlet.

5.2. Az általános feltételek 11.7. pontja az alábbiakkal egészül ki:

A díjmódosításról a szerződő a díjmódosítás hatályba lépése előtt legalább 30 nappal a babaváró kölcsönre vonatkozó Hirdetményén keresztül tájé- koztatja a biztosítottakat. A Hirdetmény a szerződő honlapján, illetve bank- fiókjaiban érhető el.

5.3. Az általános feltételek 11.8. pontja az alábbiakkal egészül ki: Amennyiben a biztosított a hitelszerződésének törlesztését szünetelteti, az áthárításra kerülő havi biztosítási díjat a szerződő azon a naptári napon szedi be a biztosított szerződőnél vezetett fizetési számlájának megterhe- lésével, mely naptári napon a hitelszerződés törlesztése a szüneteltetés előtt esedékes volt.

6.§ A biztosító szolgáltatása

6.1. Az általános feltételek 14.§-a az alábbiak szerint egészül ki:

A biztosító a vonatkozó alap és kiegészítő biztosítási szolgál- tatásokat kizárólag a biztosítottnak a szerződőnél vezetett azon fizetési számlájára fizeti meg, melyről a hitelszerződés havi törlesztőrészleteinek megfizetése történik.

6.2. Ellentétben az általános feltételek 14.2. pontjában fog- laltakkal a biztosító a havi törlesztést nyújtó szolgáltatás ese- tén a biztosítási eseményt kiváltó állapot fennállásának idő- tartama alatt minden hónapban – az általános és különös biz- tosítási feltételek vonatkozó rendelkezései szerint és időtar- tamra – megfizeti a havi törlesztőrészleteket, függetlenül attól, hogy a biztosított a hitelszerződésének törlesztését szünetelteti-e vagy sem.

7.§ Kizárások

Az általános feltételek 17.§-a az alábbiakkal egészül ki: A biztosító koc- kázatviselése nem terjed ki a gyermekápolási táppénzre.