Tartalomjegyzék
Egészségügyi és szociális tevékenység felelősségbiztosításának
különös feltételei (ETSZF)
Hatályos: 2010. június 1-jétől
Nysz.: 14196
Tartalomjegyzék
Ügyféltájékoztató 3
Egészségügyi és szociális tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei (ETSZF) 5
I. fejezet: Biztosítási esemény 5
II. fejezet: Biztosítottak 5
III. fejezet: A kockázatviselés tárgya 5
IV. fejezet: A biztosítási védelem időbeli hatálya 6
V. fejezet: A biztosítási védelem területi hatálya 6
VI. fejezet: A biztosító szolgáltatása 6
VII. fejezet: Kizárások a kockázatviselés köréből 6
VIII. fejezet: A szerződő és a biztosított kötelezettségei 7
IX. fejezet: A biztosítási szerződés léterjötte, hatálybalépése, megszűnése 8
X. fejezet: Biztosítási díj 9
XI. fejezet: A biztosító megtérítési igénye 9
XII. fejezet: Záró rendelkezések 10
308. sz. külön feltétel: Időbeli hatály kiterjesztése 10
2
A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója
Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társasághoz fordult.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és pana- szokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a békéltető testületekhez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adat- kezelés legfontosabb szabályaival. Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.
1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
– a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján. A társaság az ISVAP által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.
A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft
A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.
Telefon: (00-0) 000-0000
A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.
Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688 Székhelye: NL-0000 XX Xxxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxxxx 000.
2. A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyfélszolgálati irodáinkhoz, Személy-biztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetőleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az Ön rendelkezésére.
Információt, és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.
Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Divíziójánál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján postai úton, a (00-0) 000-0000 telefax számon, vagy a xxxxxxxx@xxxxxxxx.xx elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a fenti módokon és elérhetőségi címeken közölheti.
3. | A biztosító felügyeleti szerve: | Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete |
Székhely: | 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. | |
Központi levélcím: | 1535 Budapest, 114. Pf. 777 | |
Központi telefon: | (00-0) 0000-000 | |
Központi Fax: | (00-0) 0000-000 | |
Ügyfélszolgálat: | (06-40) 203-776 | |
E-mail: |
4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetőbb szabályokat a fogyasztó-védelemről szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezeteknek, személyeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenysége vonatkozásában fogyasztóvédelmi hatóságként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi.
– A fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. örvényben meghatározott jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek),
– a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseinek,
– a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelkezéseinek,
– és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezéseinek
betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezet általi megsértése esetén.
A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszt-het elő a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.
A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a békéltetető testületi eljáráson kívül – a közvetítői eljárást is kezdeményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.
5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz. Biztosítási titoknak minősül minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendel-kezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, va- gyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:
– a biztosító ügyfelének személyi adatai;
– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;
– a biztosítási összeg;
– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;
– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;
– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.
6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
3
7. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség,illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,
r) a kártörténetre vonatkozó adatra és bonus-malus besorolásra nézve a biztosítási törvény (2003. évi LX. törvény) 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)–j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
– fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelő)) történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor.
11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a Biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, székhelyéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerződésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.
13. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
14. A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:
– A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok előírásai az irányadók,
– Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni,
– A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.
15. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.
A sikeres együttműködés reményében:
Xx. Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx
elnök-vezérigazgató ügyvezető igazgató
4
Egészségügyi és szociális tevékenység
felelősségbiztosításának különös feltételei (ETSZF)
I. fejezet
Biztosítási esemény
1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott
– személysérülés,
– szerzõdésen kívül okozott dologi kár,
– tisztán vagyoni kár
miatti kártérítési kötelezettség bekövetkezése, amelyet a magyar jog szerint jelen szerzõdés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek térítését jelen szerzõdés alapján a biztosítótól köve- telhet.
2. Ha egyazon károkozói magatartásból több kártérítési kötelezettség származna (sorozatkár), akkor az egy biztosítási eseménynek minõsül az is, ha több szabályszegés miatt – amelyeket akár különbözõ személyek követtek el – jogalapját tekintve egy biz- tosítási igény keletkezik.
3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából
– személysérülés az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved;
– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmisül vagy használhatatlanná válik,
– tisztán vagyoni kár az, ami nem dologi kár vagy személysérülés és nem is ezekre vezethetõ vissza.
II. fejezet Biztosítottak
Xxxxx feltételek alapján biztosított az egészségügyi, illetve szociális szolgáltatást hatósági engedély birtokában, saját nevében folytató
– xxxx xxxxxxx,
– jogi személyiség nélküli szervezet,
– természetes személy.
III. fejezet
A kockázatviselés tárgya
1. Szakmai szolgáltatói tevékenység
1.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerzõdésben megállapított mér- tékben és feltételek szerint – mentesít a biztosítottat olyan károk megtérítése alól, melyeket a biztosított, a biztosított alkalmazásában vagy vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló
– orvos,
– gyógyszerész,
– egészségügyi, illetve szociális képesítéssel rendelkezõ személy
a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyekért a biztosított kártérítési felelõsséggel tartozik.
1.2. A biztosítási védelem a biztosítási ajánlaton feltüntetett szakága- zatokra terjed ki.
1.3. Kiterjed a biztosítási védelem a jelen szerzõdésben foglaltak szerint
a) a biztosított által fogadott – a biztosítottal munkaviszonyban nem álló – orvosok tevékenységére;
b) az ügyeleti tevékenységre akkor is, ha a biztosítottal alkalma- zottai megbízás alapján vagy a biztosítottal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek látják el;
c) az egészségügyi, illetve szociális szakképesítés, illetve a szakirányú szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzésben részt vevõ személyek tevékenységére is, ameny- nyiben az egészségügyi, illetve szociális tevékenységet szakirányú szakképesítéssel rendelkezõ személy felügyelete mellett folytatják;
d) a biztosított orvos, egészségügyi, illetveszociálisképesítéssel rendelkezõ személy távollétének ideje alatt az õt hivatalosan helyettesítõ személy helyettesítési tevékenységére;
e) a biztosítottat, mint magisztrális gyógyszer elõállítóját terhelõ kártérítési kötelezettségekre.
1.4. Kórházak, rendelõintézetek által kötött biztosítás csak a bizto- sított intézmény keretei között végzett tevékenységre nyújt biz- tosítási fedezetet.
1.5. A természetgyógyászati és nem-koncencionális gyógyító tevé- kenységre az alábbi feltételekkel terjed ki a biztosítási fedezet.
1.5.1. A biztosítási védelem a – biztosítási ajánlaton feltüntetett – 11/1997. (V.28.) NM rendelet 1. számú mellékletében fel- sorolt természetgyógyászati és nem konvencionális gyógyító tevékenységekre terjed ki.
1.5.2. A biztosító kockázatviselésének felétele a 40/1997. (III.5.) Kormányrendeletben és a 11/1997. (V.28.) NM rendeletben elõírt szakirányú tanfolyam elvégzése, vizsga letétele, valamint az Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézet (ETI) által, a biztosított tevékenységre vonatkozó vizsga letételét igazoló bizonyítvány biztosítónak történõ bemutatása.
1.5.3. Nem fedezi a biztosítás – a VII. fejezetben felsorolt eseteken kívül – a 11/1997. (V.28.) NM rendeletben elõírt, a természet- gyógyászati tevékenység gyakorlására vonatkozó elõírások megszegésével okozott károkat.
2. Tevékenységi felelõsség
Kiterjed a biztosítási védelem – az I. és II. fejezetekben foglaltak szerint – a biztosítottat, mint a biztosított tevékenység folytatásához kapcsolódó épületek, helyiségek és munkaeszközök üzemel- tetõjét terhelõ kártérítési kötelezettségekre.
3. Munkáltatói felelõsség
3.1. Kiterjed a biztosítási védelem – az I. és II. fejezetekben foglaltak szerint – azon kártérítési követelésekre, amelyeket a biztosítottal munkaviszonyban álló személyek munkabalesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztanak, és amelyekért a magyar jog szerint kártérítési felelõsséggel tartozik.
3.2. A biztosítás azokból a munkabalesetekbõl eredõ felelõsségi károkra vonatkozik, amelyeknél a munkabaleset a károsultat
a) a biztosított telephelyén munkaidõ alatt,
b) a biztosított telephelyén kívül, de a biztosított rendelkezése folytán vagy a biztosított érdekében végzett munka során,
c) a biztosított által üzemben tartott szállítóeszközön történõ utazás során a munkahelyükre menet vagy onnan távozóban érte.
5
3.3. Nem fedezi a biztosítás – a VII. fejezetben foglalt eseteken kívül – a foglalkozási megbetegedésnek nem minõsülõ, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési igé- nyeket.
IV. fejezet
A biztosítási védelem idõbeli hatálya
1. A biztosítási védelem a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.
2. Ha egyazon károkozói magatartásból több kártérítési kötelezettség származik, akkor bekövetkezésnek az elsõ kár bekövetkezése számít.
3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából
3.1. A károkozás idõpontja az a nap, amikor a károsodást ered- ményezõ cselekményt – a szakmai szolgáltatói tevékenység keretében a szakmai szabályszegést – elkövették;
3.2. A kár bekövetkezésének idõpontja
– személysérüléses károk tekintetében – halál esetén a halál beállta, testi sérülés esetén a sérülés idõpontja, egészségkárosodás esetén a károsodás idõpontja, egész- ségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén az a nap, amikor az orvos elsõ alkalommal megállapította az egészségkárosodást;
– dologi károk tekintetében a károsodás idõpontja;
– tisztán vagyoni károk tekintetében a károsultat ért vagyoni hátrány bekövetkezésének idõpontja.
V. fejezet
A biztosítási védelem területi hatálya
1. A biztosítás a Magyarország területén okozott és érvényesített károk fedezetére vonatkozik.
2. A magánorvosi tevékenységre kötött biztosítás hatálya el- sõsegélynyújtásból eredõ kártérítési kötelezettségekkel össze- függésben az Európa területén okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.
VI. fejezet
A biztosító szolgáltatása
1. A biztosítási összeg
1.1. A káreseményenkénti biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüg- gésben megtérít. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség több biztosított személyt terhel, illetve, ha több személy lép fel kártérítési igénnyel.
1.2. Egy biztosítási idõszak alatt a biztosító legfeljebb a biztosí- tási idõszakra érvényes biztosítási összeget téríti. A kárese- ményenkénti és a biztosítási idõszakonkénti biztosítási összeg az ajánlaton feltüntetésre kerül.
1.3. A biztosítási összeg a tisztán vagyoni károkra az ajánlaton feltüntetett mértékben vonatkozik, a biztosítási összeg keretén belül.
2. A biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggésben – a kárese- ményenkénti és a biztosítási idõszakra vonatkozó – biztosítási összeg keretén belül megtéríti:
– a kártérítés címén a károsultat ért mindazon vagyoni és nem vagyoni kárt, melyért a biztosított kártérítési felelõsséggel tartozik, így a károsult ténylegesen felmerülõ vagyoni kárát, valamint mindazt a kárpótlást és költséget, mely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges;
– a kockázatba vont felelõsségi károk járulékait, így a kamatot, a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, feltéve, hogy a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételrõl lemondott, továbbá azon költségeket, melyek a károsult által támasztott kártérítési igény körülményeinek megállapítása, a kártérítési igény jogosságának tisztázása érdekében merülnek fel.
3. Amennyiben több személy közösen okoz kárt és így a biztosított felelõssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötele- zettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy tekinti, hogy a kár a károkozók között egyenlõ arányban oszlik meg.
4. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés alapján kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítésre.
5. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biz- tosított együttmûködési hiánya miatt meghiúsul, a biztosító a meg- egyezés szerint fizetendõ kártérítési összeget a károsult javára letétbe helyezi mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosító nem fedezi a biztosított együttmûködési hiánya miatt felmerülõ többletkárt, költséget, kamatot.
6. A biztosító a kárt attól az idõponttól számított 15 napon téríti meg, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges, valamint a biztosított felelõsségét, a kár idõpontját és összegét bizonyító valamennyi irat rendelkezésre áll.
7. A biztosított és a károsult egyezsége, a biztosított felelõsségét elismerõ nyilatkozata a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a bírósági marasztalása pe- dig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérõl gondoskodott vagy ezekrõl írásban lemondott.
VII. fejezet
Kizárások a kockázatviselés körébõl
Nem fedezi a biztosítás:
1. a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátarto- zónak a Ptk. 685. §. b) pontjában megjelölt személyek minõ- sülnek);
2. több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;
3. ha a biztosított jogi személy, akkor a tulajdonosainak okozott kárt, a tulajdon százalékos arányában;
4. a biztosított tulajdonában lévõ jogi személynek okozott kárt, a tulajdon százalékos arányában. Jogi személyek képviselõje, cselekvõképtelen és korlátozottan cselekvõképes személyek törvényes képviselõje és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik.
5. a hibás szolgáltatás biztosított általi újbóli elvégzésével vagy a hiba kijavításával kapcsolatos költségeket, valamint a megbízási, vállalkozási díj visszafizetésébõl eredõ károkat;
6
6. az atomenergiával összefüggésben álló károkat, valamint rönt- gensugarak, radioaktív anyagok birtoklásából és gyógyító cé- lú felhasználásából eredõ kártérítési igényeket, továbbá az elektromágneses mezõk által okozott károkat;
7. azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelõs- ségénél szigorúbb, szerzõdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;
8. az államigazgatási jogkörben okozott károkat;
9. a termékfelelõsség körében felmerülõ kártérítési igényeket;
10. jogszabály alapján megtérülõ, illetve más felelõsségbiztosítással fedezett károkat;
11. mûtétek miatt esztétikai reklamációval összefüggésben elõter- jesztett igényeket, ha a beteg személyi sérülést nem szenvedett;
12. a bizonyíthatóan vérrel, vérkészítményekkel átvitt betegségekkel összefüggésben elõterjesztett kártérítési igényeket, továbbá a vér, vérkészítmények és vértranszfúziós berendezések által okozott károkat; az AIDS és Hepatitis fertõzésekbõl eredõ károkat;
13. a kizárólag pszichikai károsodásból adódó kártérítési igényeket, a genetikai károsodásból eredõ kértérítési igényeket; a mesterséges megtermékenyítésbõl eredõ tisztán vagyoni károkat;
14. a beteg kezeléséhez kapcsolódó orvosi dokumentációs kö- telezettség elmulasztásával, ezen kezelési dokumentáció ki- adásának elmulasztásával, illetve kiadásának késedelmével, valamint a biztosítottat terhelõ tájékoztatási kötelezettség, illetve az annak megtörténtét igazoló dokumentálás elmulasztásával összefüggésben keletkezett kártérítési igényeket;
15. számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem szá- mítógép jellegû berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével összefüggésben fel- merülõ közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket;
16. azt a kártérítési kötelezettséget, amely arra vezethetõ vissza, hogy a biztosított a tudomására jutott különösen veszélyes körülményeket – melyek megszüntetését a biztosító jogosan megkövetelhette és írásban meg is követelte – méltányos idõn belül nem szüntette meg. Az a körülmény, mely a kárhoz vezetett, kétség esetén különösen veszélyesnek tekintendõ akkor, ha a biztosító megszüntetésüket írásban megkövetelte.
17. azt a kártérítési kötelezettséget, amely oka talaj, víz- vagy leve- gõszennyezés. Szennyezés minden olyan anyag bejutása, be- szivárgása, bejuttatása a talajba, a vizekbe vagy a levegõbe, amely a korábbi állapothoz képest hátrányos biológiai, kémiai vagy fizikai változást okoz ezek természetes tulajdonságaiban.
18. azon kártérítési kötelezettséget, amelyek lassú emisszió vagy hõmérséklet, gázok, gõzök, folyadékok, nedvesség vagy nem atmoszferikus csapadékok (mint füst, korom, por stb.) hatására lassú folyamat során lépnek fel; azt a kárt, amely azbeszt alkal- mazásából vagy felhasználásából ered;
19. az emberen végzett orvostudományi kutatás során a kutatás alanyát ért károkat;
20. a vizsgálati készítmény klinikai vizsgálata során, illetve annak következményeként bármely természetes személynek okozott károkat.
VIII. fejezet
A szerzõdõ és a biztosított kötelezettségei
1. Adatközlési kötelezettség
1.1. A szerzõdõ köteles a szerzõdéskötéskor a biztosítónak a biz- tosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelõen válaszolni, a biztosítás elvállalás szempontjából lényeges min- den olyan körülményt a biztosítóval írásba közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, akkor is, ha a szükséges adatok információk megadása üzleti, foglalkozási titoknak minõsül. A biztosítót a megadott adatok tekintetében titoktartási köte- lezettség terheli.
1.2. A szerzõdõ köteles a kockázatviselés és a szerzõdés szem- pontjából jelentõs okiratokat, szerzõdéseket, hatósági határo- zatokat a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.
2. Változásbejelentési kötelezettség
2.1. A szerzõdõ köteles a biztosítási kockázat szempontjából lénye- ges, a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását 8 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni, valamint a módosított, illetve változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.
2.2. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá, ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele vagy a már megkötött biztosítási szerzõdés tartalmát új jogszabály vagy hatályos jogszabály módosítása érintette, akkor a biztosító 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szerzõdõ a módosító javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a következményre a szerzõdõt a módosító javaslat meg- tételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.
3. Amennyibenaszerzõdõazadatközlésre és aváltozás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szerzõdéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
4. Kárbejelentési kötelezettség
4.1. A biztosított köteles a káreseményt, illetõleg a kártérítési igény érvényesítését a tudomására jutásától számított 8 napon belül a biztosító szerzõdést kezelõ egységéhez írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosítást megadni és lehetõvé tenni a felvilágosítás tartalmának ellenõrzését.
4.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell
– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét),
– a kár mértékét, bekövetkezésének idõpontját,
– a káresemény rövid leírását.
4.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsá- tását jogosult kérni:
– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozata,
– a károsult arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a kárügy xxx- xxxxxxxxx a biztosító közreműködését tudomásul vette,
– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentumok,
7
– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata)
– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás so- rán keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény (szolgáltatási igény) benyújtásakor már ren- delkezésre áll)
– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási ese- ménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógy- szerfelhasználást igazoló iratok,
– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve ká- rosulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatal- mazása alapján)
– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerző- déseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kár- megelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erő- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok,
– a biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.
A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint an- nak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
4.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéshez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésébe, illetve a jogalap nélküli kártérítési igények érvényesítésének elhárításában.
4.5. A biztosított köteles lehetõvé tenni, hogy a kár okát, bekövet- kezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelõ kár- térítés terjedelmét a biztosító szakértõje megvizsgálja.
4.6. A biztosított köteles anélkül, hogy a biztosító utasításait meg- várná, az elõírt idõn belül a nyilvánvalóan alaptalan fizetési felszólításnak ellentmondani és a szükséges jogi eszközöket igénybe venni.
4.7. Azoknál a kárbejelentéseknél, amelyeknél felmerült annak a gyanúja, hogy a feltételezett orvosi mûhiba bekövetkezésének oka az, hogy az egészségügyi intézmény költségeit finanszírozó szerv az intézmény mûködéséhez szükséges személyi vagy tárgyi feltételeket nem biztosította, a biztosított a nevezett szervet a peres eljárás során perbe hívja.
4.8. Amennyiben a biztosított a kárbejelentés körében írt kötele- zettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
8
IX. fejezet
A biztosítási szerzõdés létrejötte, hatálybalépése,
megszûnése
1. A biztosítási szerzõdés létrejötte
1.1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.
1.2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ ajánlatától eltér, és az eltérést a szerzõdõ 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfelelõen jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre a szerzõdõ figyelmét a köt- vény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szerzõdés az ajánlat tartalmának megfelelõen jön létre. Lényeges eltérésnek minõsül különösen a szerzõdõ (biztosított) neve, a kockázatviselés tárgya és kezdete, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mér- téke, az önrész nagysága, a vonatkozó biztosítási feltétel.
1.3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- zõdõ ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre. A biztosító a biztosítási kötvényt a szerzõdés e módon történõ létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ részére kiszolgáltatni.
1.4. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 15 napos határidõn belül visszautasítja, a szerzõdés nem jön létre, a befizetett díjelõleget a biztosító – kockázatviselés hiányában – viszszafizeti.
1.5. Amennyiben a biztosítást a biztosító intézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 31. §-a, majd ezen törvény hatályon kívül helyezése után a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 33. §-a alapján biztosítási alkusz közvetíti, akkor a biztosító számára nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerzõdõ által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosító valamely szervezeti egységének átadta.
1.6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek megfelelõen módosítsák. Ezt a határidõt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerzõdõ a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasitástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvételétõl számított 15 napon belül a biztosító a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.
2. A biztosítási szerzõdés hatálybalépése (kockázatviselés kezdete)
2.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlaton a szerzõdõ által a kockázatviselés (hatálybalépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a biztosítási szerzõdés létrejön és
– a szerzõdõ a biztosítás elsõ díját a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetõleg a biztosító képviselõjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadja, vagy
– a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy
– a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
2.2. A kockázatviselés kezdõ idõpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõdõ által történt aláírását követõ nap 0. órája.
2.3. Amennyiben a biztosítás hatályának kezdete elõtt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része nem válik hatályossá.
3. A biztosítási szerzõdés tartama
3.1. A biztosítási szerzõdés határozatlan tartamra jön létre.
3.2. A biztosítási idõszak 1 év. Amennyiben a kockázatviselés kez- dete a hónap elsõ napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következõ hónap elseje.
4. A biztosítási szerzõdés megszûnése
4.1. A biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap elteltével a szerzõdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerzõdõ halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedé- kességtõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.
4.2. A határozatlan idõre kötött szerzõdést a felek írásban, a bizto- sítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.
4.3. Megszûnik a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része, ha a szerzõdés hatáya alatt a biztosítási esemény bekö- vetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt.
X. fejezet Biztosítási díj
1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerzõdõt terheli.
2. A biztosítási idõszakra fizetendõ biztosítási díjat a díjszámítás alapját, a díjfizetés módját és ütemezését a biztosítási ajánlat tartalmazza.
3. A szerzõdõ a biztosítás elsõ díját – ellenkezõ megállapodás hiá- nyában – a szerzõdés létrejöttekor, minden késõbbi díjat pedig annak az idõszaknak az elsõ munkanapján köteles befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat – ellenkezõ megállapodás hiányában – a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni.
4. A biztosítási szerzõdés létrejöttét megelõzõen a biztosító részére fizetett, így az ajánlat aláírásakor átvett összeget a felek elõlegnek tekintik, amely a szerzõdés létrejötte esetén az elsõ biztosítási idõszak díjába kerül beszámításra. Amennyiben a szerzõdés nem jön létre, a biztosító a díjelõleget visszafizeti.
5. A felek erre vonatkozó megállapodása esetén jogosult a szerzõdõ a biztosítási idõszakra vonatkozó biztosítási díjat részletekben fizetni.
6. A biztosítási idõszakra vonatkozó díj számításának alapja a biz- tosítottal munkaviszonyban és állandó jellegû megbízási jog- viszonyban álló orvosok, gyógyszerészek és egyéb egészség- ügyi, illetve szociális képesítéssel rendelkezõ személyek létszá- ma és szakvégzettsége.
7. A felek a következõ biztosítási idõszak biztosítási díját – a díj- számításhoz szükséges adatok változása alapján – minden évben aktualizálják. A biztosítási díj számításhoz a szerzõdõ köteles ajánlatadáskor és a következõ biztosítási idõszak biztosítási díjának meghatározásához a szerzõdés évfordulója elõtt 30 nappal közölni a biztosítási ajánlaton szereplõ, díjszámításhoz szükséges adatokat. Amennyiben a szerzõdõ ezen adatokat
nem szolgáltatja, akkor a biztosító évfordulókor az eddigi adatok szerinti díjat számítja fel, de káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének a térítésére köteles, amelyet a szerzõdõ helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.
8. Szerzõdõ elfogadja, hogy a szerzõdés hatálya alatt, a kockázati körülmények, így különösen e szerzõdés és a biztosító szerzõdési állományának adott tevékenységre vonatkozó kárhányada mértékének változására figyelemmel, a biztosítási díjtétel, a biz- tosítási évforduló napjától kezdõdõ hatállyal emelkedhet vagy csökkenhet. Ebben az esetben a biztosítási díjtétel a biztosító díjszabása szerint, az új biztosítási szerzõdésekre vonatkozó biztosítási díjtételre változik.
9. A 7. és 8. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló elõtt 45 nappal írásban értesíti a szezõdõt.
10. Amennyiben a szerzõdõ a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerzõdést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerzõdést írásban, a biztosítási idõszak végére felmondani.
11. A biztosító jogosult a biztosított üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenõrzése céljából, az ellenõrzéshez szükséges mér- tékben betekinteni.
XI. fejezet
A biztosító megtérítési igénye
1. A biztosító a károsult számára kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított
– szándékosan vagy
– súlyosan gondatlanul okozta.
2. Jelen felelõsségbiztosítási feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minõsül, ha
2.1. a kárért felelõs személy a kárt súlyosa ittas vagy bódult álla- potában, és ezen állapotával összefüggésben okozta;
2.2. a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ezáltal okozott kárt;
2.3. a biztosított tevékenységéhez nem álltak rendelkezésre a jog- szabályban vagy egyéb kötelezõ szakmai rendelkezésben elõírt személyi vagy tárgyi feltételek;
2.4. a bíróság jogerõs határozata állapítja meg a súlyos gondatlan- ság tényét;
2.5. a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten;
2.6. a bíróság határozatának megállapítása szerint, a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsértése miatt következett be;
2.7. a munkaügyi felügyelõség munkavédelmi szabálysértés el- követése miatt a munkáltatót 1 000 000 Ft-ot meghaladó pénz- bírsággal sújtja;
2.8. a kár a tevékenységre vonatkozó egészségügyi, egészség- védelmi elõírások megszegése miatt következett be;
2.9. a kár a biztosított által üzemeltetett épületre vonatkozó építke- zési és karbantartási szabályok megszegése miatt követke- zett be.
9
XII. fejezet
Záró rendelkezések
1. A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igénye 1 év elteltével évülnek el.
2. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szer- zõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélbe kö- telesek megtenni.
3. Xxxxx feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Tör- vénykönyv rendelkezései az irányadók.
308. sz. külön feltétel Idõbeli hatály kiterjesztése
Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegészített biztosítási szerzõdés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legkésõbb a szerzõdés megszûnését követõ 2 éven belül megtörtént.
10