GB174 JELŰ GENERÁCIÓ TŐKEMEGTAKARÍTÁSI ÉLETBIZTOSÍTÁS MELLÉKLETE

Az OTP Csoport partnere

A GB174 jelű Generáció Tőkemegtakarítási Életbiztosítás Melléklete tartalmazza a Különös Feltételekben definiált és a tartam során vál- tozó adatok aktuális (a szerződéskötéskor érvényes) értékét.

1. Egyszeri biztosítási díj és rendkívüli befizetés minimuma

Minimális egyszeri biztosítási díj 200 000 Ft

A rendkívüli befizetés minimális összege 100 000 Ft

Kedvezményes költségelésű rendkívüli befizetésre jogosító minimális

megtakarítási díjrész: ............................. 20 000 Ft/hó vagy 240 000 Ft/év

2. Választható eszközalapok

A biztosító a választható eszközalapokban elhelyezett megtakarí- tásokra garanciát, tőke- vagy hozamvédelmet nem vállal!

2.1. Eszközalap neve: Magyar Állampapír Eszközalap

Lehetséges eszközösszetétel: magyar állam által kibocsátott kötvény, kincstárjegy; a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott értékpapír; helyi, il- letve regionális önkormányzat által kibocsátott értékpapír; egyéb állam vagy állami szerv által kibocsátott értékpapír; állampapírokkal, illetve ka- mattal kapcsolatos származékos instrumentumok; hasonló eszközökbe fek- tető befektetési alapok befektetési jegye; bankbetét; rövid távú állampapír; pénzpiaci befektetési alap jegye.

Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 2023/15 – Hatályos 2014. november 1-jétől visszavonásig.

Befektetési politika: Az eszközalap célja a kibocsátói kockázat szempont- jából kockázatmentes, illetve minimális kockázatot jelentő magyarországi kibocsátású befektetésekkel a portfólió reálértékének megőrzése és az in- fláció feletti hozam mértékének maximalizálása 3–5 éves időtávon. Az esz- közalap a lehető legbiztonságosabb befektetési instrumentumokat, a ma- gyar állami garanciával rendelkező értékpapírokat építi be portfóliójába. Az eszközalap eszközértékének legalább 80%-át forintban jegyzett magyar ál- lampapírba fekteti be. Fontos célja a hosszú távú állampapírkamatoknak a konvergencia-folyamatból adódóan várható mozgásából adódó hozampré- mium kihasználása, ezért a portfólióban nagyobb súlyt képviselnek az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírok.

Az eszközalap célját alapvetően az értékpapírok vételének időzítésével és a hozamok lejárati szerkezetében rejlő lehetőségek kihasználásával kamat- és árfolyamnyereség formájában éri el. Az eszközalap piaci benchmarkjá- nak hátralévő átlagos futamideje 4–4,5 év között van. Az eszközalap alap- devizája forint. Az eszközalap a piaci lehetőségek kihasználása és a szük- séges likviditás biztosítása érdekében az eszközértéke 10 százalékának mértékéig fektethet rövid távú befektetési eszközökbe, például bankbe- tétbe, rövid távú állampapírba, illetve pénzpiaci befektetési alapba. A rövid távú kockázatmentes befektetésekhez viszonyítva magasabb várható ho- zamszint realizálása hosszabb távú befektetést igényel, ezért az ajánlott befektetési időtáv legalább 3 év. A biztosító az eszközalapban elhelye- zett megtakarításokra garanciát, tőke- vagy hozamvédelmet nem vállal.

Számszerűsíthető kockázatok:

Piaci árváltozás kockázata 3

Kamatkockázat 4

Kibocsátói/hitelezési kockázat 1

Devizaárfolyam-kockázat 1

Egyéb kockázatok: Politikai tényezők; Nemzetközi hatások és külső be-

fektetői megítélés; Infláció; Likviditási; Koncentrációs; Származékos ügyle- tek; Partnerek.

Általános befektetési kockázat 4

Ajánlott időtáv: 3–5 év.

Benchmark: Az eszközalap benchmarkja az Államadósság Kezelő Központ által számolt MAX index (Bloomberg kód: MAX IDX Index). Az index össze- tétele évente többször felülvizsgálatra kerül. Az index teljes hozam alapú, az esedékességek az indexbe újra-befektetésre kerülnek.

2.2. Eszközalap neve: Fedezeti Vegyes Forint Eszközalap

Lehetséges eszközösszetétel: gazdálkodó szervezet tőzsdén jegyzett-, illet- ve tőzsdén kívüli részvénye, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírja; rész- vénybefektetési alap jegye; részvénybefektetési alapokba fektető alap befek- tetési jegye; részvényekkel és egyéb eszközökkel kapcsolatos származékos és tőkegarantált instrumentumok; eszközcsoportok szélesebb körét felhasználó aktív befektetési stratégiát megvalósító instrumentumok; OECD államok által kibocsátott, garantált kötvények, egyéb kamatozó instrumentumok; állam- papírokkal, illetve kamattal kapcsolatos származékos instrumentumok; bank- betétek; származékos ügyletekhez kapcsolódó kamatozó instrumentumok; rövid távú állampapír; pénzpiaci befektetési alap jegye; deviza.

Befektetési politika: Az eszközalap célja teljes hozam befektetési politika alkalmazásával a rövid távú kockázatmentes befektetésekkel elérhető ho- zamok meghaladása közép- és hosszú távon. Emellett a biztosító az aláb- biak szerint speciális – de nem a Bit. 132 § (6)-(7) bekezdései szerinti garanciát, tőke-, illetve hozamvédelmet jelentő – befektetési védel- met ígér az eszközalapban befektetett megtakarításokra. Az egyszeri- vagy folyamatos díjfizetésű szerződésre, illetve rendkívüli (eseti) befizetésre adott napon, de a Fedezeti Vegyes Forint Eszközalapban megszakítások nél- kül eltöltött legalább egy év után számított aktuális megtakarítási összeg eléri vagy meghaladja az ún. „referencianap”-on számított aktuális megta- karítási összeg adott napig terjedő időszakra levont költségekkel, illetve to- vábbi esetleges (visszavásárlás vagy haláleseti szolgáltatásteljesítés miatt) egységlevonásokkal csökkentett értékét. A referencianap a számítás napjá- nak megfelelő biztosítási évet megelőző biztosítási évben az első nap és a Fedezeti Vegyes Forint Eszközalapba esetlegesen történt eszközalap-váltás napja közül a későbbi. Az eszközalap az ígért befektetési védelem teljesítése érdekében mérsékelt kockázatú befektetési portfóliót tart. A portfólióban szabályozott kockázat mellett kockázatos (részvények befektetési jegyek, kötvények, stb.) és alacsony kockázatú kamatozó eszközök olyan összetéte- lét tartja, amely biztosítja a befektetési védelem teljesítését. A hosszú távú többlethozam forrása a befektetési portfólió kockázatos részének teljesít- ménye, illetve ezen eszközök portfólióbeli súlyának megfelelő időzítésű vál- toztatása. A befektetési portfólió kockázatos része legfeljebb a részvénypi- acok általános kockázatával és várható hozamával rendelkezik. Az eszköz- alap törekszik a kockázatos eszközállomány olyan megválasztására, illetve összetételére, amely önmagában is ellenőrzött mértékű kockázat mellett képes a kockázatmentes hozamokat meghaladó teljesítmény biztosítására. Az eszközalap alapdevizája forint. Az eszközalap a piaci lehetőségek kihasz- nálása és a szükséges likviditás biztosítása érdekében az eszközértéke 10 százalékának mértékéig fektethet rövid távú befektetési eszközökbe, példá- ul bankbetétbe, rövid távú állampapírba, illetve pénzpiaci befektetési alap- ba. A rövid távú kockázatmentes befektetésekhez viszonyítva magasabb várható hozamszint realizálása hosszabb távú befektetést igényel, ezért az ajánlott befektetési időtáv legalább 3 év. A biztosító az eszközalapban el- helyezett megtakarításokra garanciát, tőke- vagy hozamvédelmet nem vállal, valamint nem garantálja az e megtakarításokon elért po-

zitív bruttó biztosítási hozamot, az ebből eredő befektetési kockáza- tot a szerződő viseli. A vállalt speciális befektetési védelem alapján a szerződő az előírt feltételek tejesülése esetén is szenvedhet el vesz- teséget, a biztosító által levont költségek mértékéig.

Számszerűsíthető kockázatok:

Piaci árváltozás kockázata 2

Kamatkockázat 1

Kibocsátói/hitelezési kockázat 1

Devizaárfolyam-kockázat 1

Egyéb kockázatok: Politikai tényezők; Nemzetközi hatások és külső be- fektetői megítélés; Infláció; Likviditási; Koncentrációs; Származékos ügyle- tek; Partnerek.

Általános befektetési kockázat 2

Ajánlott időtáv: 3–5 év.

Benchmark: Az eszközalap abszolút hozam jellegű, benchmarkkal nem rendelkezik, az ígért befektetési védelem érdekében a befektetési összeté- telt szabadon határozhatja meg.

2.3. Eszközalap neve: Magyar Részvény Eszközalap

Lehetséges eszközösszetétel: magyarországi gazdálkodó szervezetek tőzsdén jegyzett részvénye, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírja; részvényekkel kapcsolatos származékos és egyéb instrumentumok; hason- ló eszközökbe fektető befektetési alapok befektetési jegye; a származékos ügyletekhez kapcsolódó kamatozó instrumentumok; bankbetét; rövid távú állampapír; pénzpiaci befektetési alap jegye; deviza.

Befektetési politika: Az eszközalap célja, hogy a részvények jellegéből adódóan magasabb befektetési kockázat mellett, de a részvénybefekteté- sektől várható módon az állampapírpiaci hozamokat meghaladó hozamot érjen el. Az eszközalap kizárólag részvényekbe és részvénykockázatot képviselő instrumentumokba fektet. Döntő részben a BUX index megha- tározó értékpapírjai kerülnek a portfólióba, de emellett más, a budapesti tőzsdén jegyzett és nem jegyzett értékpapírok és egyéb részvények is fel- használhatók. Az értéknövekedés forrása az értékpapírok értékének nö- vekedése, kisebb részben az azokból eredő folyó jövedelmek. Az eszköz- alap alapdevizája forint. Az eszközalap a piaci lehetőségek kihasználása és a szükséges likviditás biztosítása érdekében az eszközértéke 10 százalé- kának mértékéig fektethet rövid távú befektetési eszközökbe, például bankbetétbe, rövid távú állampapírba, illetve pénzpiaci befektetési alap- ba. A rövid távú kockázatmentes befektetésekhez viszonyítva magasabb várható hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, ezért az ajánlott befektetési időtáv legalább 8 év. A biztosító az eszközalapban elhelyezett megtakarításokra garanciát, tőke- vagy hozamvédel- met nem vállal.

Számszerűsíthető kockázatok:

Piaci árváltozás kockázata 7

Kamatkockázat 1

Kibocsátói/hitelezési kockázat 2

Devizaárfolyam-kockázat 1

Egyéb kockázatok: Politikai tényezők; Nemzetközi hatások és külső be- fektetői megítélés; Infláció; Likviditási; Koncentrációs; Származékos ügyle- tek; Partnerek.

Általános befektetési kockázat 7

Ajánlott időtáv: 8–10 év.

Benchmark: Az eszközalap benchmarkja a Budapest Értéktőzsde BUX in- dexe (Bloomberg kód: BUX Index). Az index összetétele évente többször felülvizsgálatra kerül. Az index teljes hozam alapú, az esedékességek az in- dexbe újra-befektetésre kerülnek.

2.4. Eszközalap neve: Fejlett Európai Részvény Eszközalap Lehetséges eszközösszetétel: Európa fejlett államaiban székhellyel ren- delkező gazdálkodó szervezetek tőzsdén jegyzett részvénye, tulajdonvi- szonyt megtestesítő értékpapírja; részvényekkel kapcsolatos származékos és egyéb instrumentumok; hasonló eszközökbe fektető befektetési alapok befektetési jegye; a származékos ügyletekhez kapcsolódó kamatozó instru- mentumok; bankbetét; rövid távú állampapír; pénzpiaci befektetési alap jegye; deviza.

Befektetési politika: Az eszközalap célja, hogy Európa fejlett országai rész- vénypiacainak hozamát tegye elérhetővé az ügyfelek számára 100 százalék- ban részvényekbe és részvénykockázatot képviselő instrumentumokba törté- nő befektetéssel. A befektetési portfólió olyan módon kerül összeállításra, hogy az eszközalap hozama a fejlett piaci részvényektől várható hozamot nyújtsa magas fokú földrajzi és iparági kockázatmegosztás mellett. Az érték- növekedés forrása az értékpapírok értékének növekedése, kisebb részben az azokból eredő folyó jövedelmek. Emellett az eszközalap lehetőséget teremt a befektetői portfólió diverzifikálására, a forint gyengülése elleni védekezés- re. Az eszközalap alapdevizája forint. A forint árfolyamának ingadozása koc- kázati tényezőt jelent, amely javíthatja, de ronthatja is az eszközalap forint- ban számított hozamát. Az eszközalap a piaci lehetőségek kihasználása és a szükséges likviditás biztosítása érdekében az eszközértéke 10 százalékának mértékéig fektethet rövid távú befektetési eszközökbe, például bankbetét- be, rövid távú állampapírba, illetve pénzpiaci befektetési alapba. A rövid távú kockázatmentes befektetésekhez viszonyítva magasabb várható hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, ezért az ajánlott befektetési idő- táv legalább 8 év. A biztosító az eszközalapban elhelyezett megtakarí- tásokra garanciát, tőke- vagy hozamvédelmet nem vállal.

Számszerűsíthető kockázatok:

Piaci árváltozás kockázata 5

Kamatkockázat 1

Kibocsátói/hitelezési kockázat 2

Devizaárfolyam-kockázat 7

Egyéb kockázatok: Politikai tényezők; Nemzetközi hatások és külső be- fektetői megítélés; Infláció; Likviditási; Koncentrációs; Származékos ügyle- tek; Partnerek.

Általános befektetési kockázat 6

Ajánlott időtáv: 8 – 10 év.

Benchmark: Az eszközalap benchmarkja az MSCI Europe Index (Bloom- berg kód: MXEU Index). Az index szabad közkézhányaddal súlyozott piaci kapitalizáció alapú index, amely az európai fejlett részvénypiacok teljesít- ményéről nyújt útmutatást.

2.5. Eszközalap neve: Magyar Jelzálog Eszközalap

Lehetséges eszközösszetétel: Magyarországon bejegyzett jelzálog hitel- intézetek által kibocsátott nyilvános és nem nyilvános kibocsátású, tőzsdén jegyzett és tőzsdén kívüli jelzáloglevelek; bankbetét; rövid távú állampapír; pénzpiaci befektetési alap jegye.

Befektetési politika: Az eszközalap célja a fejlődő jelzáloglevél piacon az állampapírokénál magasabb várható hozam realizálása közepes, 3–5 éves időtávon. Az eszközalap portfólióját kizárólag jelzáloglevelek alkotják. A jelzáloglevél szakosított hitelintézet (jelzálogbank) által kibocsátott speci- ális értékpapír, amely a jelzálogbank által nyújtott hiteleket finanszírozza. A jelzáloglevél fedezetét elsősorban a nyújtott hitelek, végső soron pedig azon ingatlanok biztosítják, amelyekre a jelzálogbank hitelt folyósított, szi- gorú törvényi biztosítékok mellett. A jelzáloglevelek az állampapírokéhoz hasonló kockázat mellett várhatóan azoknál magasabb hozamot biztosíta- nak. Az eszközalap piaci benchmarkjának hátralévő átlagos futamideje 4–4,5 év között van. Az eszközalap alapdevizája forint. Az eszközalap a piaci lehetőségek kihasználása és a szükséges likviditás biztosítása érdeké- ben az eszközértéke 10 százalékának mértékéig fektethet rövid távú be- fektetési eszközökbe, például bankbetétbe, rövid távú állampapírba, illetve pénzpiaci befektetési alapba. A rövid távú kockázatmentes befektetések- hez viszonyítva magasabb várható hozamszint realizálása hosszabb távú befektetést igényel, ezért az ajánlott befektetési időtáv legalább 3 év. A biztosító az eszközalapban elhelyezett megtakarításokra garanci- át, tőke- vagy hozamvédelmet nem vállal.

Számszerűsíthető kockázatok:

Piaci árváltozás kockázata 4

Kamatkockázat 4

Kibocsátói/hitelezési kockázat 4

Devizaárfolyam-kockázat 1

Egyéb kockázatok: Politikai tényezők; Nemzetközi hatások és külső be- fektetői megítélés; Infláció; Likviditási; Koncentrációs; Származékos ügyle- tek; Partnerek.

Általános befektetési kockázat 5

Ajánlott időtáv: 3–5 év.

Benchmark: Az eszközalap benchmarkja az Államadósság Kezelő Központ által számolt MAX index (Bloomberg kód: MAX IDX Index). Az index összetétele évente többször felülvizsgálatra kerül. Az index teljes hozam alapú, az esedékességek az indexbe újra-befektetésre kerülnek.

2.6. Eszközalap neve: Euró Államkötvény Eszközalap

Lehetséges eszközösszetétel: OECD vagy EGT tagállama, vagy önkor- mányzata, vagy egy ilyen tagállam részvételével működő nemzetközi szer- vezet által garantált kötvény, kincstárjegy, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; értékpapírokkal, illetve kamattal kapcsolatos származékos instrumentumok; hasonló eszközökbe fektető befektetési alapok befekteté- si jegye; bankbetét; rövid távú állampapír; pénzpiaci befektetési alap jegye. Befektetési politika: Az eszközalap célja az euróban kibocsátott, kocká- zatmentes, illetve mérsékelt kockázatot megtestesítő, az OECD vagy EGT tagállam állami garanciájával rendelkező befektetésekkel a portfólió reálér- tékének megőrzése és az euróövezeti infláció feletti hozam mértékének 2 maximalizálása 3-5 éves időtávon. Az eszközalap a kizárólag euróban vég- zett befektetések révén az euró árfolyamának emelkedésére/a forint gyen- gülésére számító befektetők részére is befektetési lehetőséget kínál. Az eszközalap célját alapvetően az értékpapírok vételének időzítésével és a ho- zamok lejárati szerkezetében rejlő lehetőségek kihasználásával kamat- és árfolyamnyereség formájában éri el. Az eszközalap piaci benchmarkjának hátralévő átlagos futamideje 3–5 év között van. Az eszközalap alapdevizája forint. A forint árfolyamának ingadozása kockázati tényezőt jelent, amely javíthatja, de ronthatja is az eszközalap forintban számított hozamát. Az eszközalap a piaci lehetőségek kihasználása és a szükséges likviditás bizto- sítása érdekében az eszközértéke 10 százalékának mértékéig fektethet rövid távú befektetési eszközökbe, például bankbetétbe, rövid távú állam- papírba, illetve pénzpiaci befektetési alapba. A rövid távú kockázatmentes befektetésekhez viszonyítva magasabb várható hozamszint realizálása hosszabb távú befektetést igényel, ezért az ajánlott befektetési időtáv leg- alább 3 év. A biztosító az eszközalapban elhelyezett megtakarítások- ra garanciát, tőke- vagy hozamvédelmet nem vállal.

Számszerűsíthető kockázatok:

Piaci árváltozás kockázata 2

Kamatkockázat 3

Kibocsátói/hitelezési kockázat 1

Devizaárfolyam-kockázat 7

Egyéb kockázatok: Politikai tényezők; Nemzetközi hatások és külső be- fektetői megítélés; Infláció; Likviditási; Koncentrációs; Származékos ügyle- tek; Partnerek.

Általános befektetési kockázat 4

Ajánlott időtáv: 3–5 év.

Benchmark: Az eszközalap benchmarkja Bloomberg/EFFAS Bond Indices Euro Market Tracker 3–5 Yr TR index (Bloomberg kód: EUM2TR Index). Az index összetétele évente többször felülvizsgálatra kerül. Az index teljes hozam alapú, az esedékességek az indexbe újra-befektetésre kerülnek.

2.7. Eszközalap neve: Európai Fejlett Piaci Állampapír Forint Eszközalap

Lehetséges eszközösszetétel: az eurózóna államai által kibocsátott, illet- ve garantált kötvények, egyéb kamatozó instrumentumok; állampapírok- kal, illetve kamattal kapcsolatos származékos instrumentumok; hasonló eszközökbe fektető befektetési alapok befektetési jegye; a származékos ügyletekhez kapcsolódó kamatozó instrumentumok; bankbetét; rövid távú állampapír; pénzpiaci befektetési alap jegye; deviza.

Befektetési politika: Az eszközalap célja az, hogy az eurózóna állampa- pírpiacának egészén átlagosan elérhető hozamot elérhetővé tegye az ügy- felek számára. Az eszközalap a hitelezési kockázattól mentes állami kocká- zatot jelentő befektetésekkel a portfólió reálértékének megőrzését és az eurózóna inflációja feletti hozam mértékének maximalizálását is célul tűzi ki 3–5 éves időtávon. Az eszközalap elsősorban az eurózóna államai által kibocsátott, illetve garantált kötvényeket, egyéb kamatozó instrumentu- mokat építi be portfóliójába, fektet továbbá ezen instrumentumok hoza-

mát és kockázatát tükröző befektetési alapokba, tovább fektethet állam- papírok hozamára és kamatszintre köthető származékos ügyletekbe. Az eszközalap célját alapvetően az értékpapírok vételének időzítésével és a ho- zamok lejárati szerkezetében rejlő lehetőségek kihasználásával kamat- és árfolyamnyereség formájában éri el. A megcélzott kötvénypiac (melyet a megfelelő benchmark index képvisel) átlagos futamideje 5 évnél hosszabb, ettől az eszközalap átlagos futamideje 1 évvel térhet el maximálisan mind- két irányba. Az eszközalap devizája forint, a portfólió nem forintban deno- minált közvetlen befektetéseinek legalább 80 százaléka származékos ügy- letek segítségével forintra kerül fedezésre, így a forint és a befektetési port- fólió nem forintos eszközeinek devizaárfolyamai közötti árfolyamkockázat nagyrészt nem jelenik meg az eszközalap árfolyamában. Az eszközalap a piaci lehetőségek kihasználása és a szükséges likviditás biztosítása érdeké- ben az eszközértéke 10 százalékának mértékéig fektethet rövid távú be- fektetési eszközökbe, például bankbetétbe, rövid távú állampapírba, illetve pénzpiaci befektetési alapba. A rövid távú kockázatmentes befektetések- hez viszonyítva magasabb várható hozamszint realizálása hosszú távú be- fektetést igényel, ezért az ajánlott befektetési időtáv legalább 3 év. A biz- tosító az eszközalapban elhelyezett megtakarításokra garanciát, tőke- vagy hozamvédelmet nem vállal.

Számszerűsíthető kockázatok:

Piaci árváltozás kockázata 3

Kamatkockázat 4

Kibocsátói/hitelezési kockázat 1

Devizaárfolyam-kockázat 2

Egyéb kockázatok: Politikai tényezők; Nemzetközi hatások és külső be- fektetői megítélés; Infláció; Likviditási; Koncentrációs; Származékos ügyle- tek; Partnerek.

Általános befektetési kockázat 4

Ajánlott időtáv: 3–5 év.

Benchmark: Az eszközalap benchmarkja az IBOXX Sovereigns Eurozone Total Return Index (Bloomberg kód: QW1A Index). Az index összetétele évente többször felülvizsgálatra kerül. Az index teljes hozam alapú, az ese- dékességek az indexbe újra-befektetésre kerülnek.

2.8. Eszközalap neve: Felzárkózó Európai Részvény Forint Eszközalap

Lehetséges eszközösszetétel: Európa felzárkózó államaiban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek tőzsdén jegyzett részvénye, tulajdonvi- szonyt megtestesítő értékpapírja; részvényekkel kapcsolatos származékos és egyéb instrumentumok; hasonló eszközökbe fektető befektetési alapok befektetési jegye; a származékos ügyletekhez kapcsolódó kamatozó instru- mentumok; bankbetét; rövid távú állampapír; pénzpiaci befektetési alap jegye; deviza.

Befektetési politika: Az eszközalap célja, hogy az Európai Unióhoz frissen csatlakozott, csatlakozásra váró és más kelet- és dél-európai országok rész- vénypiacainak hozamát tegye elérhetővé az ügyfelek számára 100 száza- lékban részvényekbe és részvénykockázatot képviselő instrumentumokba történő befektetéssel. A befektetési portfólió olyan módon kerül összeállí- tásra, hogy az eszközalap hozama a régió piacaitól várható hozamot nyújt- sa magas fokú földrajzi és iparági kockázatmegosztás mellett. Az értéknö- vekedés forrása az értékpapírok értékének növekedése, kisebb részben az azokból eredő folyó jövedelmek. Az eszközalap devizája forint, a portfólió nem forintban denominált közvetlen befektetéseinek legalább 80 százalé- ka származékos ügyletek segítségével forintra kerül fedezésre, így a forint, (mint az eszközalap alapdevizája) és a befektetési portfólió nem forintos eszközeinek devizaárfolyamai közötti árfolyamkockázat nagyrészt nem je- lenik meg az eszközalap árfolyamában. Az eszközalap a piaci lehetőségek kihasználása és a szükséges likviditás biztosítása érdekében az eszközérté- ke 10 százalékának mértékéig fektethet rövid távú befektetési eszközökbe, például bankbetétbe, rövid távú állampapírba, illetve pénzpiaci befektetési alapba. A rövid távú kockázatmentes befektetésekhez viszonyítva maga- sabb várható hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, ezért az ajánlott befektetési időtáv legalább 8 év. A biztosító az eszközalap- ban elhelyezett megtakarításokra garanciát, tőke- vagy hozamvé- delmet nem vállal.

Számszerűsíthető kockázatok:

Piaci árváltozás kockázata 7

Kamatkockázat 1

Kibocsátói/hitelezési kockázat 2

Devizaárfolyam-kockázat 2

Egyéb kockázatok: Politikai tényezők; Nemzetközi hatások és külső be- fektetői megítélés; Infláció; Likviditási; Koncentrációs; Származékos ügyle- tek; Partnerek.

Általános befektetési kockázat 7

Ajánlott időtáv: 8–10 év.

Benchmark: Az eszközalap benchmarkja az S&P/Citigroup BMI European Emerging Capped Index (Bloomberg kód: STBMEECQ Index). Az index összetétele negyedévente felülvizsgálatra kerül, egy részvény súlya legfel- jebb 24 százalék lehet. Az index szabad közkézhányaddal súlyozott piaci kapitalizáció alapú teljes hozam index, amelyben az osztalékok újra-befek- tetésre kerülnek.

2.9. Eszközalap neve: Globális Fejlett Piaci Részvény Forint Eszközalap

Lehetséges eszközösszetétel: a világ fejlett államaiban székhellyel ren- delkező gazdálkodó szervezetek tőzsdén jegyzett részvénye, tulajdonvi- szonyt megtestesítő értékpapírja; részvényekkel kapcsolatos származékos és egyéb instrumentumok; hasonló eszközökbe fektető befektetési alapok befektetési jegye; a származékos ügyletekhez kapcsolódó kamatozó instru- mentumok; bankbetét; rövid távú állampapír; pénzpiaci befektetési alap jegye; deviza.

Befektetési politika: Az eszközalap célja, hogy a világ fejlett országai részvénypiacainak hozamát tegye elérhetővé az ügyfelek számára 100 szá- zalékban részvényekbe és részvénykockázatot képviselő instrumentumokba történő befektetéssel. A befektetési portfólió olyan módon kerül összeállí- tásra, hogy az eszközalap hozama a fejlett piaci részvényektől várható ho- zamot nyújtsa magas fokú földrajzi és iparági kockázatmegosztás mellett. Az értéknövekedés forrása az értékpapírok értékének növekedése, kisebb részben az azokból eredő folyó jövedelmek. Az eszközalap devizája forint, a portfólió nem forintban denominált közvetlen befektetéseinek legalább 80 százaléka származékos ügyletek segítségével forintra kerül fedezésre, így a forint és a befektetési portfólió nem forintos eszközeinek devizaár- folyamai közötti árfolyamkockázat nagyrészt nem jelenik meg az eszköz- alap árfolyamában. Az eszközalap a piaci lehetőségek kihasználása és a szükséges likviditás biztosítása érdekében az eszközértéke 10 százalékának mértékéig fektethet rövid távú befektetési eszközökbe, például bankbetét- be, rövid távú állampapírba, illetve pénzpiaci befektetési alapba. A rövid távú kockázatmentes befektetésekhez viszonyítva magasabb várható ho- zamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, ezért az ajánlott be- fektetési időtáv legalább 8 év. A biztosító az eszközalapban elhelyezett megtakarításokra garanciát, tőke- vagy hozamvédelmet nem vállal. Számszerűsíthető kockázatok:

Piaci árváltozás kockázata 5

Kamatkockázat 1

Kibocsátói/hitelezési kockázat 2

Devizaárfolyam-kockázat 2

Egyéb kockázatok: Politikai tényezők; Nemzetközi hatások és külső be- fektetői megítélés; Infláció; Likviditási; Koncentrációs; Származékos ügyle- tek; Partnerek.

Általános befektetési kockázat 5

Ajánlott időtáv: 8–10 év.

Benchmark: Az eszközalapok benchmarkja az MSCI Total Return Net World Index (Bloomberg kód: NDDUWI Index). Az index összetétele évente többször felülvizsgálatra kerül. Az index szabad közkézhányaddal súlyozott piaci kapitalizáció alapú teljes hozam index, amelyben az adózás utáni osz- talékok újra-befektetésre kerülnek.

2.10. Eszközalap neve: Globális Fejlődő Piaci Részvény Forint Eszközalap

Lehetséges eszközösszetétel: a világ fejlődő régióiban székhellyel rendel- kező gazdálkodó szervezetek tőzsdén jegyzett részvénye, tulajdonviszonyt

megtestesítő értékpapírja; részvényekkel kapcsolatos származékos és egyéb instrumentumok; hasonló eszközökbe fektető befektetési alapok befekte- tési jegye; a származékos ügyletekhez kapcsolódó kamatozó instrumen- tumok; bankbetét; rövid távú állampapír; pénzpiaci befektetési alap jegye; deviza.

Befektetési politika: Az eszközalap célja, hogy a világ fejlődő országai részvénypiacainak hozamát tegye elérhetővé az ügyfelek számára 100 szá- zalékban részvényekbe és részvénykockázatot képviselő instrumentumokba történő befektetéssel. A befektetési portfólió olyan módon kerül összeállí- tásra, hogy az eszközalap hozama a fejlődő piaci részvényektől várható ho- zamot nyújtsa magas fokú földrajzi és iparági kockázatmegosztás mellett. Az értéknövekedés forrása az értékpapírok értékének növekedése, kisebb részben az azokból eredő folyó jövedelmek. Az eszközalap devizája forint, a portfólió nem forintban denominált közvetlen befektetéseinek legalább 80 százaléka származékos ügyletek segítségével forintra kerül fedezésre, így a forint és a befektetési portfólió nem forintos eszközeinek devizaár- folyamai közötti árfolyamkockázat nagyrészt nem jelenik meg az eszköz- alap árfolyamában. Az eszközalap a piaci lehetőségek kihasználása és a szükséges likviditás biztosítása érdekében az eszközértéke 10 százalékának mértékéig fektethet rövid távú befektetési eszközökbe, például bankbetét- be, rövid távú állampapírba, illetve pénzpiaci befektetési alapba. A rövid távú kockázatmentes befektetésekhez viszonyítva magasabb várható ho- zamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, ezért az ajánlott be- fektetési időtáv legalább 8 év. A biztosító az eszközalapban elhelyezett megtakarításokra garanciát, tőke- vagy hozamvédelmet nem vállal. Számszerűsíthető kockázatok:

Piaci árváltozás kockázata 6

Kamatkockázat 1

Kibocsátói/hitelezési kockázat 2

Devizaárfolyam-kockázat 2

Egyéb kockázatok: Politikai tényezők; Nemzetközi hatások és külső be- fektetői megítélés; Infláció; Likviditási; Koncentrációs; Származékos ügyle- tek; Partnerek.

Általános befektetési kockázat 6

Ajánlott időtáv: 8–10 év.

Benchmark: Az eszközalapok benchmarkja az MSCI Total Return Net Emerging World Index (Bloomberg kód: NDUEEGF Index). Az index össze- tétele évente többször felülvizsgálatra kerül. Az index szabad közkézhá- nyaddal súlyozott piaci kapitalizáció alapú teljes hozam index, amelyben az adózás utáni osztalékok újra-befektetésre kerülnek.

2.11. Eszközalap neve: Idősödő Társadalom Részvény Forint Eszközalap

Lehetséges eszközösszetétel: gazdálkodó szervezetek tőzsdén jegyzett részvénye, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírja; részvényekkel kap- csolatos származékos és egyéb instrumentumok; hasonló eszközökbe fek- tető befektetési alapok befektetési jegye; a származékos ügyletekhez kap- csolódó kamatozó instrumentumok; bankbetét; rövid távú állampapír; pénzpiaci befektetési alap jegye; deviza.

Befektetési politika: Az eszközalap célja a világ fejlett országainak gyor- san elöregedő korosztályai speciális szükségleteiből és lehetőségeiből adódó befektetési lehetőségek elérhetővé tétele az ügyfelek számára 100 százalékban részvényekbe és részvénykockázatot képviselő instrumentu- mokba történő befektetéssel. A befektetési portfólióba kerülő vállalatok te- vékenységi köre egyrészt az idős korosztályok szükségleteire koncentrál, így például gyógyszergyártás, egészségügyi ellátás, ápolás működtetése, terá- piákhoz szükséges technológiák fejlesztése, másrészt az idős korosztályok magasabb vagyonából és pénzügyi helyzetéből adódó lehetőségekre, így például biztosítás, luxuscikkek, utazás, szórakozás. Az értéknövekedés for- rása az értékpapírok értékének növekedése, kisebb részben az azokból eredő folyó jövedelmek. Az eszközalap devizája forint, a portfólió nem fo- rintban denominált közvetlen befektetéseinek legalább 80 százaléka szár- mazékos ügyletek segítségével forintra kerül fedezésre, így a forint és a be- fektetési portfólió nem forintos eszközeinek devizaárfolyamai közötti árfo- lyamkockázat nagyrészt nem jelenik meg az eszközalap árfolyamában. Az eszközalap a piaci lehetőségek kihasználása és a szükséges likviditás bizto-

sítása érdekében az eszközértéke 10 százalékának mértékéig fektethet rövid távú befektetési eszközökbe, például bankbetétbe, rövid távú állam- papírba, illetve pénzpiaci befektetési alapba. A rövid távú kockázatmentes befektetésekhez viszonyítva magasabb várható hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, ezért az ajánlott befektetési időtáv leg- alább 8 év. A biztosító az eszközalapban elhelyezett megtakarítások- ra garanciát, tőke- vagy hozamvédelmet nem vállal.

Számszerűsíthető kockázatok:

Piaci árváltozás kockázata 6

Kamatkockázat 1

Kibocsátói/hitelezési kockázat 2

Devizaárfolyam-kockázat 2

Egyéb kockázatok: Politikai tényezők; Nemzetközi hatások és külső be- fektetői megítélés; Infláció; Likviditási; Koncentrációs; Származékos ügyle- tek; Partnerek.

Általános befektetési kockázat 6

Ajánlott időtáv: 8–10 év.

Benchmark: Az eszközalap speciális tematikus alap. Az iparági szegmens- nek az átlagos piaci részvényhozamnál várhatóan magasabb hozamának hozzáférhetővé tételét célozza, ezért benchmarkja az általános fejlett piaci részvényhozam, ami a globális kitettségének megfelelően az MSCI Total Return Net World Index (Bloomberg kód: NDDUWI Index).

2.12. Eszközalap neve: Klímaváltozás és Megújuló Energia Részvény Forint Eszközalap

Befektetési politika: Az eszközalap célja a globális fenntartható növeke- dés és környezetvédelem szempontjából kulcsfontosságú tiszta és megúju- ló energia termelésével, tárolásával, az energiahatékonyság javításával és általában a megújuló és tiszta energiával foglalkozó vállalatok, illetve ezen magas növekedési kilátásokkal rendelkező iparági szegmens hozamának el- érhetővé tétele az ügyfelek számára 100 százalékban részvényekbe és rész- vénykockázatot képviselő instrumentumokba történő befektetéssel. A be- fektetési portfólióba kerülő vállalatok tevékenységi köre kiterjed a megúju- ló (szél-, nap-, bio-, víz-, árapály-, hullám és geotermikus) és tiszta energia termelésére, az energiatermeléshez, -átalakításhoz, -tároláshoz szükséges eszközök és a környezetszennyezést csökkentő technológiák gyártására. Az eszközalap devizája forint, a portfólió nem forintban denominált közvetlen befektetéseinek legalább 80 százaléka származékos ügyletek segítségével forintra kerül fedezésre, így a forint és a befektetési portfólió nem forintos eszközeinek devizaárfolyamai közötti árfolyamkockázat nagyrészt nem je- lenik meg az eszközalap árfolyamában. Az eszközalap a piaci lehetőségek kihasználása és a szükséges likviditás biztosítása érdekében az eszközérté- ke 10 százalékának mértékéig fektethet rövid távú befektetési eszközökbe, például bankbetétbe, rövid távú állampapírba, illetve pénzpiaci befektetési alapba. A rövid távú kockázatmentes befektetésekhez viszonyítva maga- sabb várható hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, ezért az ajánlott befektetési időtáv legalább 8 év. A biztosító az eszközalap- ban elhelyezett megtakarításokra garanciát, tőke- vagy hozamvé- delmet nem vállal.

Számszerűsíthető kockázatok:

Piaci árváltozás kockázata 7

Kamatkockázat 1

Kibocsátói/hitelezési kockázat 2

Devizaárfolyam-kockázat 2

Egyéb kockázatok: Politikai tényezők; Nemzetközi hatások és külső be- fektetői megítélés; Infláció; Likviditási; Koncentrációs; Származékos ügyle- tek; Partnerek.

Általános befektetési kockázat 7

Ajánlott időtáv: 8–10 év.

Benchmark: Az eszközalap speciális tematikus alap. Az iparági szegmens-

nek az átlagos piaci részvényhozamnál várhatóan magasabb hozamának hozzáférhetővé tételét célozza, ezért benchmarkja az általános fejlett piaci részvényhozam, ami a globális kitettségének megfelelően az MSCI Total Return Net World Index (Bloomberg kód: NDDUWI Index).

2.13. Eszközalap neve: Víz és Környezetvédelem Részvény Forint Eszközalap

Befektetési politika: Az eszközalap célja a nem helyettesíthető, létfon- tosságú anyag, a víz meghatározó szerepéből adódó hosszú távon kiemel- kedő befektetési hozamok elérhetővé tétele az ügyfelek számára 100 szá- zalékban részvényekbe és részvénykockázatot képviselő instrumentumokba történő befektetéssel. A befektetési portfólióba kerülő vállalatok tevékeny- ségi köre kiterjed a vízszolgáltatásra, ennek infrastruktúrájának kialakításá- ra, a vízkezeléshez, víztisztításhoz szükséges eszközök, technológiák gyár- tására, kialakítására. Az értéknövekedés forrása az értékpapírok értékének növekedése, kisebb részben az azokból eredő folyó jövedelmek. Az eszköz- alap devizája forint, a portfólió nem forintban denominált eszközeinek leg- alább 80 százaléka származékos ügyletek segítségével forintra kerül fede- zésre, így a forint és a befektetési portfólió nem forintos közvetlen befek- tetéseinek devizaárfolyamai közötti árfolyamkockázat nagyrészt nem jele- nik meg az eszközalap árfolyamában. Az eszközalap a piaci lehetőségek ki- használása és a szükséges likviditás biztosítása érdekében az eszközértéke 10 százalékának mértékéig fektethet rövid távú befektetési eszközökbe, például bankbetétbe, rövid távú állampapírba, illetve pénzpiaci befektetési alapba. A rövid távú kockázatmentes befektetésekhez viszonyítva maga- sabb várható hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, ezért az ajánlott befektetési időtáv legalább 8 év. A biztosító az eszközalap- ban elhelyezett megtakarításokra garanciát, tőke- vagy hozamvé- delmet nem vállal.

Számszerűsíthető kockázatok:

Piaci árváltozás kockázata 6

Kamatkockázat 1

Kibocsátói/hitelezési kockázat 2

Devizaárfolyam-kockázat 2

Egyéb kockázatok: Politikai tényezők; Nemzetközi hatások és külső be- fektetői megítélés; Infláció; Likviditási; Koncentrációs; Származékos ügyle- tek; Partnerek.

Általános befektetési kockázat 6

Ajánlott időtáv: 8–10 év.

3. Portfóliók összetétele

A biztosítónak lehetősége van új eszközalapok, illetve portfóliók lét- rehozására és korábban bevezetett eszközalapok, illetve portfóliók megszüntetésére is. Utóbbira abban az esetben kerülhet sor, ha az adott eszközalap(ok)ban elhelyezett megtakarítások összértéke nem elégséges a gazdaságos üzemeltetéséhez. Az eszközalap, illetve port- fólió megszüntetésekor a biztosító a szerződőt legalább 45 nappal a tervezett megszüntetés előtt értesíti, és felajánlja a megszüntetésre kerülő portfólióból bármely másik működő portfólió(k)ba való költ- ségmentes portfólióváltást a Különös Feltételek 19.§-a szerint. A biz- tosító a jelzett értesítőben tájékoztatja a szerződőt, hogy a portfólió- váltásra vonatkozó, megadott időhatáron belül történő rendelkezé- se hiányában melyik másik működő és legkisebb befektetési kocká- zatú portfólióba történik a portfólióváltás a megszüntetésre kerülő eszközalap, illetve portfólió bevonásának hatályával.

Bármely portfólió választása esetén az adott eszközalap(ok)ba be- fektetett díjrészeket – a 13. pontban részletezett kockázati tényezők befektetési egységek árfolyamának változására való hatásából eredő – befektetési kockázat terheli, amelyet a szerződő visel. A biz- tosító részben átvállalhatja a befektetési kockázatot a szerződőtől azzal, hogy az egyes eszközalapokban elhelyezett megtakarításokra tőke- és/vagy hozamvédelmet ígér. Az egyes eszközalapokban elhe- lyezett megtakarításokra vonatkozó tőke- és/vagy hozamvédelem ígéretét jelen melléklet 2. pontjában az egyes eszközalapok befek- tetési politikája, valamint a 3. pont tartalmazza. Felhívjuk figyelmét, hogy jelenleg nincs olyan kötéskor vagy portfólióváltáskor választ- ható eszközalapunk, amely tőke- és/vagy hozamvédelmet ígér.

A múltban elért hozamok jövőbeli kötelezettséget nem jelentenek. Elsősorban a részvényekre jellemző a változó hozam, az időnkénti árfolyamcsökkenés. A biztosítási szolgáltatások és a biztosításhoz kapcsolódó maradékjogok összegét a befektetési eredmény befo- lyásolja, mivel mind a megtakarítási összeget, mind a teljes és rész- leges visszavásárlási összeget az eszközalapok nettó eszközértéke határozza meg.

3/A. Eszközalap-felfüggesztéssel és szétválasztással kapcsolatos részletes szabályok

1. A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kö- tött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: esz- közalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközér- téke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. A Bit. 3.§ 98. pontja alapján illikvid eszköz az eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem ál- lapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak ma- radéktalanul rendelkezésre.

Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló kö- rülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végre- hajtja arra az értékelési napra (az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó esz- közértéke. A biztosító tájékoztatja a szerződő felet az eszközalap-fel- függesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végre- hajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről – ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok vál- tozását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait – és az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, va- lamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesíté- sét érintő következményeiről. A biztosító ezen tájékoztatást az esz- közalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfel- hívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügy- félszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan napra- készen tartja.

2. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a felfüg- gesztett eszközalapot érintő tranzakciók (így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás) nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését kö- vetően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerződő az eszközalap-felfüg- gesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A fel- függesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan

ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladék- talanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban. Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendel- kezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy a szerződő fél eltérő ren- delkezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 na- pot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpont- ját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoz- tatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülöní- tetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az esz- közalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.

3. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény be- következése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a bizto- sító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüg- gesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyá- sával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-fel- függesztés megszüntetését követő 15 napon belül – amennyiben 6. pontban írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszünteté- sét követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.

4. A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszköz- alap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utol- só ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüg- gesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott érték- ben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekinte- tében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosí- tottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig. Az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a bizto- sító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében tel- jesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a 6. xxxxxxx írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a 6. pontban írt elszámolás keretében teljesíti.

5. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszabbít- hat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap- felfüggesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőző- en, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, va- lamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban. A biztosító az esz- közalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a. az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;

b. az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszű- néséről való tudomásszerzését követően; vagy

c. amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

6. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés 5. pont szerinti meg- szüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illik- vid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul véte- lével – elszámol.

7. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásai-

nak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközö- ket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódesz- közalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az esz- közalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át kép- viselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és az ön- álló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap fel- függesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a bizto- sító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel. A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés az 1-4. pontok- ban írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-fel- függesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszköz- alap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illik- vid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód-eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az ere- deti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a 2. pontban szereplő tájékoztatási kötelezett- ség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

8. Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás a szerződő fél díjfi- zetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – jelen 3/A. pont rendelkezéseit figyelembe véve – nem szünteti meg.

3/B. Választható portfóliók szerződéskötéskor és portfólióváltáskor

3.1. Dinamikus I. Portfólió

50% Magyar Állampapír Eszközalap 50% Magyar Részvény Eszközalap

3.2. Dinamikus III. Portfólió

50% Magyar Állampapír Eszközalap 50% Fejlett Európai Részvény Eszközalap

3.3. Magyar Állampapír Portfólió

100% Magyar Állampapír Eszközalap

3.4. Fedezeti Vegyes Forint Portfólió

100% Fedezeti Vegyes Forint Eszközalap

3.5. Magyar Részvény Portfólió

100% Magyar Részvény Eszközalap

3.6. Fejlett Európai Részvény Portfólió

100% Fejlett Európai Részvény Eszközalap

3.7. Magyar Jelzálog Portfólió

100% Magyar Jelzálog Eszközalap

3.8. Euró Államkötvény Portfólió

100% Euró Államkötvény Eszközalap

3.9. Európai Fejlett Piaci Állampapír Forint Portfólió

100% Európai Fejlett Piaci Állampapír Forint Eszközalap

3.10. Felzárkózó Európai Részvény Forint Portfólió

100% Felzárkózó Európai Részvény Forint Eszközalap

3.11. Globális Fejlett Piaci Részvény Forint Portfólió

100% Globális Fejlett Piaci Részvény Forint Eszközalap

3.12. Globális Fejlődő Piaci Részvény Forint Portfólió

100% Globális Fejlődő Piaci Részvény Forint Eszközalap

3.13. Idősödő Társadalom Részvény Forint Portfólió

100% Idősödő Társadalom Részvény Forint Eszközalap

3.14. Klímaváltozás és Megújuló Energia Részvény Forint Portfólió

100% Klímaváltozás és Megújuló Energia Részvény Forint Eszközalap

3.15. Víz és Környezetvédelem Részvény Forint Portfólió

100% Víz és Környezetvédelem Részvény Forint Eszközalap

3.16. Globális Részvény Forint Portfólió

50% Globális Fejlett Piaci Részvény Forint Eszközalap 50% Globális Fejlődő Piaci Részvény Forint Eszközalap

3.17. Zöld Jövő Részvény Forint Portfólió

50% Klímaváltozás és Megújuló Energia Részvény Forint Eszközalap 50% Víz és Környezetvédelem Részvény Forint Eszközalap

4. Eszközalap-kezelési díj

Magyar Állampapír Eszközalap 1,0%

Fedezeti Vegyes Forint Eszközalap 1,7%

Magyar Részvény Eszközalap 1,7%

Fejlett Európai Részvény Eszközalap 1,7%

Magyar Jelzálog Eszközalap 1,0%

Euró Államkötvény Eszközalap 1,0%

Európai Fejlett Piaci Állampapír Forint Eszközalap 1,0%

Felzárkózó Európai Részvény Forint Eszközalap 1,7%

Globális Fejlett Piaci Részvény Forint Eszközalap 1,7%

Globális Fejlődő Piaci Részvény Forint Eszközalap 1,7%

Idősödő Társadalom Részvény Forint Eszközalap 1,7%

Klímaváltozás és Megújuló Energia Részvény Forint Eszközalap 1,7%

Víz és Környezetvédelem Részvény Forint Eszközalap 1,7%

5. Eszközalapok eladási és vételi árfolyamainak különbsége

Az eladási és vételi árfolyam különbsége valamennyi eszközalap esetén 0%.

6. Portfólióváltás költsége

Az átváltásra kerülő egységek vételi árfolyamon számított értékének 2,5 ez- reléke, minimum 200 Ft és maximum 2000 Ft. Biztosítási évenként az első kettő váltás ingyenes.

7. Adminisztrációs díjrész

600 Ft/hó.

Éves díjfizetési gyakoriság és/vagy csoportos beszedési megbízás alapján végrehajtható banki díjlehívással történő díjfizetés esetén a biztosító 20% kedvezményt nyújt az adminisztrációs díjrészből.

8. Allokáció költség

Kedvezményes költségelésű rendkívüli befizetés esetén a rendkívüli befize- tés 1%-a, minden más esetben a befizetett megtakarítási díj 0%-a.

9. Átirányítás költsége

Az átirányítás költsége 0 Ft.

10. Rendszeres pénzkivonás

A rendszeres pénzkivonási összeg minimuma 20 000 Ft. A rendszeres pénzkivonás egyszeri költsége 0 Ft.

11. Korlátozások a kockázati biztosítási összegre vonatkozóan

11.1. A kockázati biztosítási összeg adott szerződés vonatkozásában legfeljebb 5 000 000 Ft lehet.

11.2. Egyszeri díjfizetés esetén a kettő, három vagy négy éves tar- tamra megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában – eltérően a Különös Feltételek 3.§ (10) pontjában foglaltaktól – a kockázati biz- tosítási összeg az egyszeri díj biztosított halála napján aktuális meg- takarítási összegének 10%-a, de legfeljebb a 11.1. pontban leírtak szerinti 5 000 000 Ft lehet.

12. Információs szolgálat

A szerződő befektetései aktuális értékéről és az egyes eszközalapok árfolya- máról tájékoztatást kaphat a biztosító TeleCenter számán: x00 0 000 0000. Az eszközalapok egységeinek vételi árfolyama, nettó eszközértéke és összeté- tele a befektetési formák arányaiban a biztosító napi frissítésű internetes hon- lapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx) megtekinthetők.

13. Kockázati tényezők

Az eszközalapok a befektetési politikában meghatározzák a befektetési célt és a jellemző kockázati tényezőket, így azonosítják az eszközalapra jellemző várható hozam- és kockázat profilt. A befektetési cél és a jellemző kocká- zatok által meghatározott és behatárolt befektetési politikát az eszköz- alapok merev portfólió-összetételi kötöttségek nélkül a jogszabályok által engedélyezett ügylettípusok felhasználásával hajtják végre. Az eszközalapok befektetéseiket 100 százalékban a befektetési politikában megjelölt kocká- zati szintnek megfelelő eszközökben tartják, azonban a befektetési portfó- lió összetételének, méretének változtatásakor előfordulhat, hogy az eszköz- alap portfóliójába likvid eszközök kerülnek átmeneti időre, kizárólag a be- fektetési tranzakció(k) lezárultáig. Az ügyfeleknek befektetésükkel kapcso- latban több kockázati tényezőt kell figyelembe venniük, melyek egy része az általános gazdasági és piaci környezet függvénye (egyéb, nem számszerű- síthető kockázati tényezők), más kockázatok pedig az adott eszköztípus jel- lemzőiből eredő, piaci jellegű, számszerűsíthető kockázatok. A minden koc- kázati tényező figyelembevételével kialakított általános befektetetési kocká- zat mértékét egy 1-től 7-ig terjedő skálán jellemezzük az alábbiak szerint: alacsony kockázat: 1-2; közepes kockázat: 3-5; magas kockázat: 6-7.

13.1. Nem számszerűsíthető kockázati tényezők

13.1.1. Politikai tényezők

A gazdaság helyzetét és a piaci szereplők mozgásterét nagymértékben be- folyásolják a kormány politikai döntései és a szabályozási környezet válto- zása. A költségvetési hiány, az ország külső egyensúlya, az adózási környe- zet, az árfolyam- és adópolitika, az infláció mind olyan, a politikai döntések által irányítható, illetve befolyásolt tényezők, amelyek részben meghatároz- zák a pénz- és tőkepiaci instrumentumok értékét, ezért jelentős befolyással bírnak az eszközalapok értékének alakulására is.

13.1.2. Nemzetközi hatások és külső befektetői megítélés

A helyi befektetési piacok nagyon szorosan kapcsolódnak a nemzetközi pénzvilághoz. A tőkepiacok globális összefüggései miatt földrajzilag távol eső régiók gazdasági problémái is negatívan befolyásolhatják az önmagá- ban kiválóan teljesítő helyi gazdálkodó szervezetek megítélését, illetve a helyi befektetések értékét. Általában a világ fejlődő régióinak gazdaságai és befektetési piacai nagyobb mértékben vannak kitéve a globális befektetői hangulat változásainak, így ezek befektetési kockázata is nagyobb. Ezen régiókban, illetve piacokon befektető eszközalapok kockázata a fejlett ré- giók piacai átlagos részvénypiaci kockázatánál magasabb.

13.1.3. Infláció

Az infláció a befektetések reálhozamának mértékét, vagyis a befektetés lik- vidálásakori vásárlóértékét teszi bizonytalanná. Még a kibocsátói kockázat- tól mentes állami garanciával rendelkező kamatozó értékpapírok reálhoza- ma sem garantált a jövőbeli infláció bizonytalansága miatt. Minél hosszabb távú a befektetés, annál nagyobb figyelmet kell fordítani a hosszabb távon minél magasabb reálhozamot biztosítani képes – de rövid távon nagyobb befektetési kockázatot hordozó – befektetésekre.

13.1.4. Likviditás

Bizonyos tőkepiaci szegmensek sajátosságai, a piac viszonylagos fejletlen- sége következtében, illetve általános piaci krízishelyzetben bármely tőkepi- ac esetében a befektetési eszközök forgalma olyan csekély lehet, hogy az az eszközök értékesítését megnehezítheti. A likviditási kockázat másik ve- tülete az eszközalap képessége a befektetési tranzakciókból és az ügyfelek tranzakcióiból eredő likviditási igények teljesítésére. A unit-linked eszköz- alapok nem tartanak likvid eszközhányadot, a felmerülő igényeket a bizto- sító fedezi.

13.1.5. Koncentráció

Az eszközalap befektetési portfóliója változó számosságú befektetési esz- közből állhat, melyhez hasonlóan a befektetési portfólió egyes főbb kate- góriáin belül is változó darabszámú egyedi befektetési instrumentum lehet. Minél kisebb számú egyedi befektetés található az adott befektetési kate- góriában, illetve minél kisebb számú eszközből áll az eszközalap befekteté- si portfóliója, annál nagyobb a portfólió értékének érzékenysége az egyes egyedi eszközök saját árfolyamváltozására, vagyis annál nagyobb a kon- centrációs kockázat. E kockázat kezelhető, ha az eszközalap több egyedi befektetési eszközből építi fel portfólióját. Hasonló jellegű kockázatot je- lent, ha az eszközalap a földrajzi régiók egy szűkebb körére, illetve az ipar- ágak szűkebb körére koncentrál, azonban ez a régió, illetve iparág-specifi- kus eszközalapoknál szándékos befektetési irányt jelent, ami a befektetési politikában is megjelenik, ekkor a koncentrációs kockázat felvállalása az eszközalap célja.

13.1.6. Partnerek

A befektetési tevékenység során a tranzakciókat piaci szereplők kötik egy- mással. Előfordulhat, hogy az egyik fél nem teljesítése miatt az ügylet meg- hiúsul, ezáltal veszteség keletkezhet. A partnerkockázat minimálisra szorít- ható megfelelő hitelkockázati minősítésű, illetve kellően megbízható part- ner kiválasztásával.

13.1.7. Származékos ügyletek

A származékos ügyleteket az eszközalapok fedezeti céllal, a hatékony port- fólió kialakítása érdekében, illetve kockázatmentes hozam realizálása érde- kében alkalmazhatnak. Ezen ügyletekben egyéb kockázatok is megjelen- nek (partnerkockázat, piaci árváltozás kockázata, kamatkockázat), és ebből adódó összetettségük miatt általában magasabb kockázati szintet képvisel- nek. Az eszközalapok a saját jellemző befektetési politikájuk és kockázati profiljuk keretein belül végezhetik a fenti célú származékos ügyleteket, to- vábbá értékpapír-kölcsönzést és visszavásárlási ügyleteket is.

13.2. Piaci kockázatok

A piaci kockázatok az általános befektetési kockázattal azonos besorolás alapján jellemezhetők egy 1-től 7-ig terjedő skálán az alábbiak szerint: ala- csony kockázat: 1-2; közepes kockázat: 3-5; magas kockázat: 6-7.

13.2.1. Piaci árváltozás kockázata

A tőkepiacokon a befektetési instrumentumok sajátosságai, a piaci keres- let-kínálati viszonyok, a kibocsátók gazdasági helyzetének alakulása és egyéb befolyásoló tényezők miatt minden befektetési eszköz árfolyama különböző mértékben ingadozik. A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpa- pírok magukban hordozzák a kibocsátó csődjének, illetve felszámolásának kockázatát, amely az értékpapírok értékének részbeni vagy teljes elveszté- sét jelentheti. Az ilyen értékpapírok értékének alakulása jelentős ingadozást mutathat, ezért rövid távon más befektetési formáknál nagyobb valószínű- séggel fordulhat elő negatív hozam. Hasonlóan magas az árupiaci befekte- tések piaci árváltozásának kockázata, viszont az árupiacok hozamai nem mozognak jellemzően együtt az egyéb eszközkategóriák hozamával, ezért az árupiacok jelenléte a befektetési portfólióban csökkentheti annak álta- lános kockázatát. Szintén jelentős az ingatlanok piaci árváltozási kockáza- ta, továbbá ezen eszközosztályt az átlagosnál lassabb értékesíthetőség miatt fokozott likviditási kockázat is jellemzi. Az ingatlanbefektetési alapok bizonyos esetekben korlátozásokat és költségeket vezethetnek be a befek- tetési jegyek forgalmazására vonatkozóan. Az ingatlanok árazása eseten- ként nem valós piaci árakon, hanem becsléseken alapul, ezért a befekteté- si jegyek értéke nagyobb ingadozásokat mutathat.

A piaci árváltozás kockázatának mértékét a múltban ténylegesen realizált hozamok változékonysága jellemzi, amelynek statisztikai mérőszáma a szó-

rás. A múltbeli hozamok alacsony szórása alacsony kockázatot, közepes mértékű szórása közepes kockázatot, magas szórása magas piaci árválto- zási kockázatot jelent.

13.2.2. Kamatkockázat

Az állampapíroknál és más kamatozó és kamatszerű jövedelmet biztosító eszközöknél az árfolyamot a piaci hozamszint elmozdulása jelentősen meg- változtathatja. Ebből adódóan az ilyen eszközöket tartó eszközalapok nettó eszközértéke jelentős változásokat mutathat. A hosszabb futamidejű esz- közök értéke érzékenyebb a piaci kamatok változására, ennek mérőszáma az adott kamatozó eszköz években mért átlagos hátralévő futamideje, az úgynevezett duration. Másfél évnél rövidebb hátralévő futamidő esetén alacsony, másfél és öt év között közepes, öt évnél hosszabb duration ese- tén magas a kamatkockázat.

13.2.3. Kibocsátói/hitelezési kockázat

A befektetési eszközök kibocsátói kötelezettséget vállalnak az ügyletben, értékpapírban stb. vállalt fizetési ígéreteik teljesítésére. A pénzügyi helyze- tük változásával a kibocsátók képtelenné válhatnak ezen ígéretek teljesíté- sére, ami a befektetőknek kockázatot jelent. A kibocsátói/hitelezési kocká- zat kezelhető megfelelő hitelminősítésű kibocsátó kiválasztásával. A kibo- csátói kockázatra a nemzetközi hitelminősítő intézetek hitelkockázati beso- rolása ad útmutatást: a legbiztonságosabb AAA kategóriától a BBB- kate- góriáig terjedő 10 elemű tartományba tartoznak a befektetésre ajánlott eszközök. A BBB- kategóriánál rosszabb besorolású eszközök egy része még elfogadható kockázatú, de a legalacsonyabb (CCC-D) besorolásúak már igen magas befektetési kockázatot jelentenek.

13.2.4. Devizaárfolyam-kockázat

A liberalizált tőkepiacokon számos, devizában denominált befektetés ér- hető el, melyek bekerülhetnek az eszközalapok befektetési portfóliójába. Az eszközalapok nettó eszközértéke mindig egy adott devizában (alapde- viza) számítódik. Az eszközalapnak az alapdevizától eltérő devizában esz- közölt befektetéseinek értéke különböző arányú lehet a teljes portfólióér- téken belül. Minél nagyobb az alapdevizától eltérő devizában denominált eszközök aránya a teljes portfólióértéken belül, annál nagyobb az eszköz- alap devizaárfolyam-kockázata. Az eszközalap devizafedezeti ügyletek se- gítségével csökkentheti ezt a kockázatot, ekkor az alapdevizától eltérő be- fektetések devizaneme és az alapdeviza közötti devizaárfolyam-kockázat csak kisebb mértékben befolyásolja az eszközalap hozamát. Ha az eszköz- alap teljes portfólióértékében az alapdevizával megegyező devizában de- nominált, illetve fedezeti ügyletekkel azonos devizanemre fedezett eszkö- zök értéke 75 százaléknál magasabbat képvisel, akkor alacsony; ha az ilyen eszközök aránya 25 és 75 százalék közötti, akkor közepes; ha 25 szá- zalék alatti, akkor magas a devizaárfolyam-kockázata. A devizakockázat értékelésekor az is megemlítendő, hogy a befektető milyen devizából szá- mol: számára az idegen devizában denominált eszközalap akkor is deviza- kockázatot jelent, ha az adott eszközalap önmagában alacsony deviza- kockázatú.

14. Tájékoztató a Teljes Költség Mutatóról

Tisztelt Leendő Ügyfelünk!

Az Ön által megkötni kívánt életbiztosítás az olyan befektetési egységek- hez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások körébe tartozik, ahol a biz- tosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett bizto- sítási díj megtakarításra szolgáló részét.

Annak érdekében, hogy Ön a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfo- gó képet kapjon, a Magyar Biztosítók Szövetségének TKM Charta-hoz csat- lakozó tagbiztosítói megalkották az ún. Teljes Költség Mutatót (TKM). A csatlakozó biztosítók vállalják, hogy a TKM-et egységesen alkalmazzák a befektetéssel kombinált életbiztosítások TKM Szabályzatban meghatáro- zott körére, továbbá azt is vállalják, hogy a mutató értékéről Önt mint le- endő szerződőt előzetesen tájékoztatják annak érdekében, hogy megala- pozottabb döntést tudjon hozni.

Mi a TKM?

A Teljes Költség Mutató (TKM mutató) egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egy százalékos érték vagy értéktartomány segít-

ségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, amelyek tartalmazzák – többek között – a termékbe beépített biz- tosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

Mire szolgál?

A TKM megmutatja, hogy adott paraméterek mentén közelítőleg mek- kora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költségmentes befekte- tés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit-linked terméken érte el.

Miben szolgálja az Ön érdekeit?

A TKM segítségével – a típuspéldán keresztül – Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált befektetési egysé- gekhez kötött (unit-linked) biztosítások költségszintjeit.

Lássunk egy egyszerű típuspéldát!

A biztosított kora és a díjfizetés módja

A biztosított egy 35 éves személy, aki

– 1 750 000 Ft-ért (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) egyszeri díjas, vagy

– 210 000 Ft éves díjjal (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) rendsze- res díjú éves díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díjfizetés csoportos be- szedési megbízással vagy átutalással történik.

A befektetési lehetőségekhez kötött élet- és/vagy balesetbiztosítá- si szolgáltatások

A megkötni kívánt biztosítás a befektetési lehetőség mellett kockáza- ti biztosítási szolgáltatást is tartalmaz (pl. élet- vagy balesetbiztosítás). A TKM mutató azon biztosítási fedezet(ek) kockázati díját is figyelembe veszi költségként, amely(ek) azokra a biztosítási szolgáltatásokra vonatkoz- nak, amelyek a konkrét termékre vonatkozó biztosítási feltételek szerint kö- telezően választandó(ak).

Jelen GB174 jelű Generáció Tőkemegtakarítási Életbiztosítás esetében a szerződésbe épített biztosítási kockázat jellemzői a követezőek:

Kockázat megnevezése: A biztosított halála.

Minimális biztosítási összeg: A biztosított biztosítási tartam alatt bármely okból bekövetkező halála esetén a biztosító kifizeti a halál napján aktuális megtakarítási összeget és a kockázati biztosítási összeget a haláleseti ked- vezményezett részére.

Folyamatos díjfizetés esetén a kockázati biztosítási összeg egyenlő a halál biztosítási évében befizetni vállalt éves megtakarítási díjrésszel. Azaz havi díjfizetés esetén a halál napján aktuális havi megtakarítási díjrész 12-szeresével, éves díjfizetés esetén pedig a halál napján aktuális megtaka- rítási díjrésszel egyenlő a kockázati biztosítási összeg.

Egyszeri díjfizetés esetén a halál napján aktuális megtakarítási összeg- nek a tartam egy évre jutó része (képletszerűen: halál napján aktuális meg- takarítási összeg osztva a tartam éveinek száma). A biztosító a biztosított tartam alatt, de legfeljebb a biztosítás megkötésétől számított 25 éven belül bekövetkező halála esetén teljesít haláleseti többletszolgáltatást, azaz fizet ki kockázati biztosítási összeget a haláleseti kedvezményezett részére.

A biztosítás időtartama

A TKM kalkuláció különböző időtartamokra történik. Ez arra szolgál, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtartamok a termék költségterhelését.

Rendszeres díjfizetés esetén a számítás 10-15-20 évre, egyszeri díjas szer- ződéseknél 5-10-20 évre történik – igazodva a konkrét termék esetében ténylegesen elérhető tartamokhoz. Amennyiben a fenti tartamok közül va- lamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető.

Fontos tudni, hogy a nyugdíjbiztosítások esetében a fenti számítási mód annyiban tér el, hogy a biztosító folyamatos díjas szerződések esetén 45-50-55 éves biztosítottal, egyszeri díjas szerződések esetén 45-55-60 éves biztosítottal számol, a hozzájuk értelemszerűen tartozó 20-15-10, il- letve 20-10-5 éves biztosítási időtartamokkal. Ez a számítási mód azáltal,

hogy figyelembe veszi a kérdéses termék speciális tulajdonságát, – misze- rint az jellemző módon nyugdíjba vonuláskor szolgáltat – pontosabb tá- jékoztatást nyújt az ügyfelek számára. A megkülönböztethetőség érdeké- ben a nyugdíjbiztosítások esetén a TKM helyett a TKMNy jelölést alkal- mazzuk.

A TKM számítás figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön az adott be- fektetést befektetési egységekhez kötött terméken keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kap- csolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket. Ameny- nyiben a különböző eszközalapok kezelési díjai eltérnek, akkor egyetlen szá- zalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biz- tosítók.

Jelen GB174 jelű Generáció Tőkemegtakarítási Életbiztosítás TKM ér- tékei:

Figyelem!

Fontos tudnivaló, hogy a szerződés megkötése előtt közölt TKM értékek a típuspéldánkban bemutatott paraméterek esetén értendőek, azt feltéte- lezve, hogy a szerződés a biztosítási tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, a szerződésből pénzkivonás semmilyen formában nem történik, és a megállapított díj a tartam során maradéktalanul megfizetésre kerül. A TKM mutató nem a megvásárolni kívánt konkrét szerződéssel kapcsolatban ad pontos képet a költségekről, hanem meg- közelítő tájékoztatást nyújt az adott termékkel kapcsolatos költsé- gekről, amelyek természetesen a szerződés egyedi paramétereire te- kintettel akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKM-től.

A TKM számítására és alkalmazására vonatkozó szabályzat a Magyar Bizto- sítók Szövetségének honlapján (xxx.xxxxxx.xx) olvasható.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a TKM mutató fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonat- kozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (baleset vagy életbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továb- bá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biz- tosítás), mennyire likvid az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgá- lására (pl. befektetések online átcsoportosításának lehetősége).

Díjfizetés és tartam	TKM értékek
Folyamatos díjfizetéssel	Minimum	Maximum
10 éves tartam esetén	3,69%	5,06%
15 éves tartam esetén	2,89%	4,25%
20 éves tartam esetén	2,48%	3,84%
Egyszeri díjfizetéssel	Minimum	Maximum
5 éves tartam esetén	3,00%	4,34%
10 éves tartam esetén	3,00%	4,34%
20 éves tartam esetén	3,00%	4,34%

Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM bevezetésével is hozzájá- rulunk ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált, befektetési egységek- hez kötött biztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott döntést hozzon a biztosítási szolgálta- tás megvásárlásakor.

A TKM tájékoztatás időpontja: 2014. július 15.

Document Metadata

Table of Contents

GB174 JELŰ GENERÁCIÓ TŐKEMEGTAKARÍTÁSI ÉLETBIZTOSÍTÁS MELLÉKLETE

Document Metadata