KIVITELEZÉSI SZERZŐDÉS
építési-szerelési munkára
„A Bencs Villa turisztikai hasznosítása a kulturális örökségünk megőrzése érdekében”
tárgyú projekt építőipari kivitelezési munkái
Aktához rendelt hivatkozási szám: 0.00.00.00.00.
amely létrejött egyrészről
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
(székhely: …; adószám: …; nyilvántartási szám: … (PIR); képv.: …), mint megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő)
másrészről a
…
(székhely: …; adószám: …; képv.: …), mint vállalkozó (a továbbiakban: Vállalkozó) között, alulírott helyen és napon az alábbi feltételek mellett:
1. Preambulum
1.1. Megrendelő a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) rendelkezései alapján közbeszerzési eljárást folytatott le. A lefolytatott eljárás fajtája: A Kbt. 115. § (1) bekezdésben rögzített feltételek fennállása alapján, hirdetmény közzététele nélküli, ajánlattételi felhívás közvetlen megküldésével indított, tárgyalás nélküli nemzeti közbeszerzési eljárás. Eljárás megindításának napja: … .
1.2. A jelen szerződés 1.1 pontjában hivatkozott közbeszerzési eljárás tárgya az alábbiak szerint került
meghatározásra:
„A Bencs Villa turisztikai hasznosítása a kulturális örökségünk megőrzése érdekében” tárgyú projekt építőipari kivitelezési munkái
1.3. Megrendelő a közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlato(ka)t megvizsgálta, azokat egymással összevetette. Megrendelő a közbeszerzési eljárás alapján hozott döntése szerint nyertes ajánlattevőként a jelen szerződést aláíró Vállalkozót nevezte meg.
1.4. Vállalkozó kifejezetten nyilatkozik, hogy az ajánlattétel során a terveket/műszaki leírásokat, az eljárást megindító felhívást, a dokumentációt és annak valamennyi mellékletét (különösen a költségvetést), továbbá minden egyéb rendelkezésre álló dokumentumot áttekintett, a beruházás megvalósíthatósága szempontjából megfelelőnek találta és ajánlatát a fentiekben rögzítetteknek megfelelően tette. Teljesítés során ezen előírások betartása Vállalkozó kötelessége. A később felmerülő tervezési hibákért a vállalkozó csak akkor felel, ha azokat a szokásos gondossággal elvégzett tervvizsgálat során fel kellett volna ismernie.
A fentiek előrebocsátása mellett:
2. A szerződés tárgya
2.1. A szerződés tárgya: az 1.2. pontban hivatkozott, építőipari kivitelezési munkák elvégzése. Munkavégzés helye: 4400 Nyíregyháza, Xxxxxx xx 00. (helyrajzi szám: 2185).
2.2. A Vállalkozó kötelezi magát, hogy a jelen szerződés szerinti építőipari kivitelezési munkát az átvett tervdokumentáció és kapcsolódó dokumentációk szerint megvalósítja.
2.3. A szerződés kiterjed azokra a munkafolyamatokra is, amelyek a jelen szerződésben, illetve a kapcsolódó egyéb dokumentációkban külön nevesítve nincsenek ugyan, de az elvállalt munkák komplett
megvalósításához szükségszerűen hozzátartoznak. Ezen munkák pótmunkának nem minősülnek, így a vállalkozói díjat nem növelik (átalányár).
2.4. Vállalkozó a munkaterülete(ke)t megismerte, az(oka)t a feladat elvállalásához szükséges mértékben megvizsgálta. Az építést zavaró közlekedési, társadalmi, technikai és természeti körülményeket az elvárható gondossággal a közbeszerzési eljárás során és az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőnek való megküldését követően ismételten tanulmányozta és a szerződést ezek ismeretében köti meg.
2.5. Szerződő felek a szerződés tárgyát képező munkát oszthatatlannak tekintik.
3. A vállalkozói díj
3.1. A szerződésben vállalt munkák vállalkozási díja egyösszegű megállapodásos vállalási áron (átalányár):
… Ft + ÁFA
A kifizetésre az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § rendelkezései irányadóak (fordított ÁFA) tekintettel arra, hogy a tárgyi beruházás hatósági engedély köteles építési tevékenység.
3.2. FEDEZETRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK
Megrendelő az ellenszolgáltatás fedezetét „A Bencs Villa turisztikai hasznosítása a kulturális örökségünk megőrzése érdekében” című projekt (TOP-6.1.4-15-NY1-2016-00001) keretein belül biztosítja. A finanszírozás utófinanszírozás keretében történik. A támogatás intenzitása az összes elszámolható költség 100,000000 %-a.
3.3. Vállalkozó jogosult – amennyiben igényelt előleget – egy előlegszámla, három részszámla és egy végszámla benyújtására az alábbiak szerint:
a) az előlegszámla az építési munkaterület átadásával egy időben nyújtható be, a szerződésben foglalt – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított – teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összegére a Kbt. 135. § (7) bekezdése alapján;
b) az első részszámla az építési munkálatok 25%-ának teljesítését követően nyújtható be, amelyből a kifizetett előleg összegének 25%-a levonásra kerül;
c) a második részszámla az építési munkálatok 50%-ának teljesítését követően nyújtható be, amelyből a kifizetett előleg összegének 25%-a levonásra kerül;
d) a harmadik részszámla az építési munkálatok 75%-ának teljesítését követően nyújtható be, amelyből a kifizetett előleg összegének 25%-a levonásra kerül;
e) a végszámla benyújtására a műszaki átadás-átvételi eljárása sikeres lezárásnak napján jogosult Vállalkozó, amelynek összege nem lehet kevesebb, mint a nettó szerződéses ellenérték 20%-a, amelyből a kifizetett előleg összegének 25%-a levonásra kerül.
Teljesítés százalékos értéke alatt ajánlatkérő a Vállalkozó által a műszaki előrehaladás során elkészített, beépített, az építési műszaki ellenőr által elfogadott építőipari teljesítmény nettó értékének a nettó vállalkozói díjhoz viszonyított arányát érti. A számlázásra minden esetben a teljesítésigazolás Megrendelő képviselője által történő kiadását követően kerül sor. A teljesítés igazolására a Kbt. 135. § (1)-(2) bekezdéseinek a rendelkezései az irányadóak.
Az ellenszolgáltatás az igazolt teljesítéseket követően Vállalkozó által benyújtott rész/végszámla alapján átutalással (forintban) kerül kiegyenlítésre a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdései és a Kbt. 135. § (5)-(6) bekezdése szerint, a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított 30 napon belül.
Amennyiben a Vállalkozó a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, úgy a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a Kbt. 135. § (3) bekezdésében foglalt szabályok alapján, a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § rendelkezései szerint történik az ellenszolgáltatás teljesítése.
Az ÁFA megfizetése szempontjából Ajánlatkérő közli, hogy a tárgyi kivitelezési tevékenységek építési hatósági engedély-kötelesek, ezért a számlázás a számviteli-, illetve adózási jogszabályoknak megfelelően, a
„fordított ÁFA” szabályai szerint történik.
Megrendelő felhívja Vállalkozó figyelmét, hogy a 322/2015. (X.30.) Kormányrendelet 27. § (2) bekezdése alapján a Vállalkozó az alvállalkozóval kötendő szerződésben az alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 10%-át elérő biztosítékot köthet ki.
A számla késedelmes fizetése esetében a Ptk. 6:155.§ (1) bekezdése irányadó. A fizetési feltételek kapcsán irányadó jogszabályok különösen:
a. 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet;
b. 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet;
c. 2003. évi XCII. törvény (Art.; különösen, de nem kizárólagosan annak 36/A. §);
d. 2013. évi V. törvény (Ptk.);
e. 2011. évi CXCV. törvény (Áht.);
f. 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.).
3.4. A vállalkozási díj teljes körű, az tartalmaz minden járulékos költséget A vállalkozási díj magába foglalja különösen, de nem kizárólagosan:
− a vállalkozó által beépítésre kerülő valamennyi anyag ellenértékét (anyagárat);
− a munkabért és járulékait;
− külföldi- és belföldi anyagszállítási- és csomagolási díjakat az ezekben bekövetkező esetleges árváltozásokkal együtt;
− a forint (HUF) esetleges árfolyamváltozásának többletköltségeit;
− vámköltségeket, illetékeket és egyéb hasonló költséget;
− a teljesítéshez szükséges ideiglenes melléklétesítmények, felvonulások megvalósítási és ezek elbontási, elszállítási
költségeit;
− a kivitelezéshez szükséges mindennemű közüzemi díjat, valamint az azok méréséhez szükséges eszközök (almérők)
telepítésének költségét;
− a bontásból, építésből származó hulladék, törmelék szállítási és elhelyezési díját;
− a meteorológiai hatásokkal szembeni védekezés költségeit;
− a vízszintes és függőleges anyagmozgatás költségeit;
− a vállalkozó által használt munkaterület folyamatos őrzésének őrzési költségét;
− a vállalkozó által végzett munkák megóvási költségeit;
− a fel- és levonulással kapcsolatos összes költséget;
− a kivitelezéssel összefüggő szervezési, organizációs tevékenység ellenértékét, és a vállalkozó kivitelezésében megvalósuló tevékenység és a rendelkezésre álló organizációs terület elvárható, ésszerű összehangolását a kapcsolódó Vállalkozókkal, illetve tevékenységekkel.
A fentieken túlmenően a vállalkozási díj magába foglalja továbbá különösen, de nem kizárólagosan az alábbi díjakat és költségeket:
− a szállítási, deponálási és lerakóhelyi, közterület bérleti;
− valamennyi gép, felszerelés és eszköz fenntartási, használati és javítási;
− különleges körülmények, akadályoztatás miatti;
− szabadalmi és licencia;
− jótállási, szavatossági;
− helyszíni adottságok és körülmények miatti;
− a kivitelezéshez esetlegesen szükséges engedélyekkel, hozzájárulásokkal (pl. forgalomterelési, útvonal, munkakezdési, stb.) kapcsolatos és banki;
− a bruttó fedezet (úgy, mint: közvetett nem fuvarigényes szállítási költség, főépítés-vezetőségi általános költség, munkásellátási költség, anyagigazgatási költség, vállalatirányítási költség, általános kockázat, nyereség);
− az országos, ágazati és egyéb szabványokban, műszaki előírásokban, valamint a mintavételi tervben előírt mintavételi, vizsgálati és mérési, valamint minősítési költségek;
− a keletkező (veszélyes) hulladékokat megsemmisítő helyre elszállítása és megsemmisítése;
− adott esetben szükséges közműszolgáltató szakfelügyeletének díja;
− az egyéb, itt fel nem sorolt, de a megvalósításhoz és a szerződés teljesítéséhez szükséges járulékos költségek;
− az átadási tervdokumentáció, minősítési dokumentáció készítésének díja.
3.5. A költségelőirányzatban szereplő, azonban a beruházás során ténylegesen nem realizálódó költségelemek/tételek nem érvényesíthetőek.
3.6. A (vég)számla a szerződésben rögzített összes beruházási területre kiterjedő munkák szerződés szerinti elvégzése után nyújtható be, Megrendelő által aláírt lezárt átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján kiállított, a szerződés teljesítését igazoló jegyzőkönyv eredeti aláírású példányának csatolásával.
3.7. Tekintettel arra, hogy felek átalánydíjban állapodtak meg, a kikötött vállalkozói díjon felül kizárólag a pótmunka ellenértéke számolható el [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (9) bekezdés], figyelemmel a Kbt. hatályos eljárásjogi rendelkezéseire. Amennyiben a kivitelezés során pótmunkák végzésének szükségessége merül fel, erről a vállalkozó köteles a megrendelőt haladéktalanul értesíteni.
4. A munkaterület rendelkezésre bocsátása
4.1. Ha közterület igénybevételére van szükség, ehhez az engedélyt a vállalkozó köteles beszerezni. A közterület használatának díját a vállalkozó viseli.
4.2. Az építési terület őrzése, a baleset-, vagyon- és tűzvédelem ellátása a vállalkozó kötelessége.
5. Teljesítési határidő
5.1. Teljesítési (kivitelezési) határidő: 180-… nap (hatályba lépéstől számítva). Jelen szerződés a mindkét fél általi aláírásának napján lép hatályba. Megrendelő az előteljesítéshez hozzájárulását adja. Megrendelő a hatályba lépéstől számítva 5 munkanapon belül köteles a munkaterületet átadni.
5.2. A Vállalkozó készre jelentése alapján műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően.
5.3. A Ptk. 6:247. § (2) bekezdés alapján határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül, illetőleg határnapon megkezdődött. Kivételt képez, ha a Megrendelő a Létesítményt nem vette át. Az átadás-átvétel időtartama max. harminc nap. Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.
Amennyiben Vállalkozó a Létesítményt a szerződésben megjelölt határidőre nem fejezi be, nem adja át Megrendelő részére, minden nap késedelem után a szerződésben meghatározott napi késedelmi kötbért köteles megfizetni. A műszaki átadás-átvételi eljárás időtartama – amennyiben az eljárás a Létesítmény átvételével zárul – nem számít bele a késedelem időtartamába.
5.4. A Vállalkozónak a műszaki átadás-átvétel megkezdése előtt sikeresen be kell fejeznie az Átvételt megelőző üzempróbákat (amennyiben a szerződés tárgya szerint kötelező). A műszaki átadás-átvétel eredményes lezárásának feltétele a 191/2009.(IX.15.) Korm. rend. 33. §-ban meghatározott nyilatkozatok, dokumentumok, tanúsítványok, igazolások és útmutatók Megrendelő részére történő hiánytalan átadása.
5.5. Vállalkozó szerződéses kötelezettségeinek teljesítési napja az eredményes műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásának a napja. A műszaki átadás-átvételi eljárást 30 napon belül be kell fejezni. Sikeres műszaki átadás- átvétel esetén a teljesítést késedelmi kötbér nem terheli akkor sem, ha a műszaki átadás-átvétel befejezésének a napja a szerződés szerinti teljesítés napjánál későbbi időpontra esik.
5.6. A sikeres átadás-átvételi eljárásról felek jegyzőkönyvet vesznek fel.
6. Vállalkozó jogai és kötelezettségei
6.1. A Vállalkozó az elvállalt munkákat a hatályos jogszabályok, hatósági előírások, kötelező szabványok, műszaki normatívák betartásával kifogástalan műszaki/funkcionális és esztétikai minőségben köteles elvégezni. Vállalkozó kötelessége az ÉME-ek, Műszaki Irányelvek, Technológiai Utasítások, Műszaki Feltételek, Alkalmazási Útmutatók előírásainak betartása. Szerződő felek kifejezetten rögzítik, hogy kizárólag a fent rögzített minőségű kivitelezés minősül teljesítésnek, és a jelen szerződésben meghatározott vállalkozási díj ezen minőségben elvégzett munkára vonatkozik.
6.2. A Vállalkozó köteles elvégezni, illetve elvégeztetni mindazon kivitelezési munkálatokat – függetlenül attól, hogy azok mely szakterületet érintik – amelyek a jelen szerződés tárgyát képező létesítmény rendeltetésszerű használatra alkalmas komplett szolgáltatásához szükségesek.
6.3. Vállalkozó a munkavégzés környezetét rendszeresen karban és tisztán tartja, a munkaterületet rendeltetésre alkalmas állapotban adja át.
6.4. A munkaterület őrzéséről, tűz- és vagyonvédelméről a munkaterület átvételét követően, a sikeres műszaki átadás-átvétel lezárásáig, a Vállalkozó gondoskodik.
6.5. Vállalkozó a szerződés megkötésével egyidejűleg köteles a 322/2015.(X.30.) Korm. rendelet 11. § szerinti érvényes felelősségbiztosítással rendelkezni (legalább 75 millió forint káreseményenként és legalább 150 millió forint évente).
6.6. A kivitelezéssel kapcsolatos hatósági intézkedésekből, bírságokból eredő következmények a Vállalkozót terhelik.
6.7. A kivitelezéssel kapcsolatos építésrendészeti, balesetvédelmi előírások megszegéséből származó következmények a Vállalkozót terhelik.
6.8. Vállalkozó köteles saját költségén a használatbavételi engedélyezés során a hatóságok részéről előírt munkák elvégzésére.
6.9. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló, 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet szerint járjon el.
6.10. Minden anyagnak, előre gyártott elemnek, készterméknek és elvégzett munkának melyet a Vállalkozónak kell beszereznie, vagy elkészítenie, meg kell felelnie:
− Az alkalmazott anyagoknak és az elvégzett munkának a Magyar Szabványokban előírt feltételekkel, továbbá a Megrendelő utasításaival és a szerződés műszaki tartalmával, valamint annak mellékleteivel összhangban kell lennie.
− A minősítéshez szükséges minőségi tanúsítványokkal kell rendelkeznie.
− A műszaki átadás-átvétel feltétele többek között, a szükséges (szakhatósági) engedélyek megléte.
6.11. A létesítménybe csak olyan anyagok, stb. építhetők be, amelyeket a Megrendelő jóváhagyott és egyébként az MSZ szabvány, egyéb előírásokban rögzített követelményeknek megfelelnek, illetve az egészségügyre vonatkozó előírások szerinti minőségtanúsítással rendelkeznek. Vállalkozó a jelen szerződés teljesítése során kizárólag új anyagokat használhat fel.
6.12. A bontásból származó – működőképes, egyéb helyen beépíthető – anyagokat, berendezéseket elszállítani csak a Megrendelő, vagy annak megbízottja írásos hozzájárulásával lehet.
7. Megrendelő jogai és kötelezettségei
7.1. Megrendelő a szerződés tárgyát képező munka elvégzéséhez kivitelezésre alkalmas munkaterületet ad át a Vállalkozónak a szerződésben meghatározott ütemezés szerint.
7.2. Az építési feladat elvégzéséhez szükséges jogerős Építési engedélyt Megrendelő biztosítja.
7.3. Megrendelő köteles a munka során a Vállalkozó által felé intézett kérdésekre a legrövidebb időn belül az építési naplóban vagy más írásos formában nyilatkozni. Amennyiben a Vállalkozó által hozzá intézett kérdés a kivitelezés műszaki dokumentációját, műszaki tartalmát érintő változtatás (Támogatási finanszírozású munkák esetében), annak elfogadására Megrendelő csak a támogatás felett rendelkezésre jogosult Közreműködő Szervezet előzetes jóváhagyásával jogosult.
7.4. Megrendelő jogosult egyes anyagok, szerkezetek vagy munkafázisok minőségellenőrzését független külső szervezetnél megrendelni, amennyiben azok minősége vélhetően nem éri el a vonatkozó szabványokban és előírásokban megkövetelt minőségszintet, és abban a Megrendelő és Vállalkozó véleményeltérésen vannak. A vizsgálatot a Megrendelő és a Vállalkozó közösen végezteti el, annak költsége azt a felet terheli, akinek az állítása a bizonyítás során nem nyer igazolást. Amennyiben a szakvélemény a Megrendelői álláspontot támasztja alá, úgy Vállalkozó az anyag vagy szerkezet bontásáról, cseréjéről saját költségén köteles gondoskodni.
7.5. Megrendelő jogosult az elkészült munkákat visszabontatni, kicseréltetni és a Vállalkozóval újra elvégeztetni, amennyiben az nem a szerződés szerinti műszaki tartalommal készült el.
7.6. Megrendelő utasítási joga nem terjed ki a munka megszervezésére.
7.7. A megrendelő által alkalmazott műszaki ellenőrök jognyilatkozat tételére nem jogosultak.
7.8. A Megrendelő jogosult a Szerződés felmondására és a meghiúsulási kötbér érvényesítésére, ha a Vállalkozó:
a) nem tesz eleget bármely biztosíték adásra, a Biztosításra vonatkozó kötelezettségének vagy a Vis major bejelentésére vonatkozó értesítésnek.
b) munkaterület átadásától számított 10 napon belül a kivitelezést nem kezdi meg vagy egyoldalúan felhagy a Létesítmény megvalósításával, illetve félreérthetetlenül kinyilvánítva olyan szándékot mutat, hogy a továbbiakban nem tesz eleget Szerződés szerinti kötelezettségeinek,
c) a késedelmi kötbér mértéke eléri a szerződés szerinti maximális mértéket, vagy
d) bármely módon megszegi az alvállalkozók bevonására, az alvállalkozókkal kapcsolatos adatszolgáltatásra vagy az alvállalkozók irányában az ellenszolgáltatás kifizetésére irányadó szabályokat,
e) csődbe megy, vagy fizetésképtelenné válik, csőd-, felszámolás-, végelszámolás indul ellene, behajtási vagy végrehajtási eljárás indul vele szemben, hitelezőivel kényszer- egyezséget köt, vagy felszámolás
alatt, csődgondnok vezetésével illetve hitelezői javára és általuk kinevezett vezetés alatt folytatja tevékenységét, vagy bármilyen határozat születik, illetve esemény történik, amely (bármely alkalmazható jog szerint) hasonló hatást válthat ki, mint az itt felsoroltak bármelyike.
7.9. A felmondás időpontjában a Vállalkozó által a Szerződésnek megfelelően már elkészített és beépített Létesítmény részeknek és az ezen időpontig elkészített, benyújtott és Műszaki ellenőr által jóváhagyott Vállalkozó Dokumentumainak a tulajdonjoga átszáll a Megrendelőre. A Megrendelő azon döntése, hogy felmondja a Szerződést, nem befolyásolja Megrendelő egyéb jogait. Ezt követően a Vállalkozónak el kell hagynia az Építési területet, valamint át kell adnia a Műszaki ellenőr részére a Vállalkozó dokumentumainak minden részét és minden tervet, amelyet ő készített, vagy az ő részére készítettek. Megrendelő ezen dokumentumokat jogosult közvetlenül igényelni Vállalkozó által bevont harmadik személyektől.
7.10. Miután a Megrendelő részéről indított felmondás hatályba lépett, a Megrendelő
a) visszatarthatja a további kifizetéseket mindaddig, amíg a kivitelezés, befejezés költsége és bármely hiba kijavításának költsége, a késedelmi kötbér és bármely más a Megrendelőt terhelő költség meghatározásra nem került, és/vagy
b) jogosult bármely költsége és kára Vállalkozó általi megtérítésére és a Létesítmény befejezése során keletkezett többletkiadások megtérítésére levonva a Vállalkozó részére járó összegeket. Bármely ilyen veszteség, kár és többletköltség visszaszerzését követően Megrendelő köteles kifizetni a Vállalkozó részére a fennmaradó összeget.
c) jogosult a meghiúsulási kötbért a Vállalkozóval megfizettetni.
7.11. Szerzői jogi kérdések: A teljesítés során keletkező, szerzői jogi védelem alá eső alkotáson/bármely dokumentáción az ajánlatkérő területi korlátozás nélküli, határozatlan idejű, kizárólagos és harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez, továbbá jogot szerez az alkotás átdolgozására is.
8. Alvállalkozók, szakemberek
8.1. Vállalkozó teljesítése során a Kbt. 138-140. § rendelkezéseinek alkalmazása mellett köteles eljárni.
8.2. Alvállalkozók és egyéb közreműködők szolgáltatásainak igénybevétele a kapcsolódó közbeszerzési eljárás során tett ajánlat és a Kbt. hatályos rendelkezései alapján lehetséges. Az alvállalkozók és egyéb közreműködők munkavégzésének összehangolása a vállalkozó feladata (adott esetben).
8.3. A vállalkozó az általa kiválasztott alvállalkozók jogellenes magatartásáért úgy felel, xxxxxx azt saját maga követte volna el.
8.4. A Vállalkozó teljesítésében alvállalkozóként csak olyan cégbíróságon bejegyzett cég vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó vehető igénybe, aki nem tartozik a vonatkozó előzmény közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá.
9. Ellenőrzés, utasítás, tájékoztatás
9.1. A megrendelő jogosult a kivitelezés folyamatos ellenőrzésére, ezt a jogát azonban csak a munkavégzés ideje alatt gyakorolhatja.
Ha a kivitelezés során olyan épületrészek, szerkezeti elemek, tartozékok stb. készülnek el, amelyeket utóbb el kell takarni, erről a vállalkozó köteles a megrendelőt értesíteni annak megjelölésével, hogy az eltakarásra mikor kerül sor. Ha a munkafolyamat jellegénél fogva az ellenőrzés csak rövid időn át lehetséges, a megrendelőnek legalább 2 munkanappal korábban kell jelentenie, hogy az épületrész, szerkezeti elem vagy tartozék elkészülése mikor várható és az ellenőrzés meddig lehetséges. Amennyiben a megrendelő az ellenőrzést – felhívás ellenére – az eltakarás előtt nem végzi el, feltárást csak akkor követelhet, ha az ezzel járó összes többletköltséget megfizeti.
9.2. A megrendelő a vállalkozót az anyagfelhasználás és a létrehozandó építmény kialakításának kérdésében, valamint a hibátlan teljesítés érdekében utasíthatja. A felek kölcsönösen kötelesek egymást tájékoztatni minden olyan körülményről, amely a teljesítés idejét vagy minőségét érinti. Amennyiben a megrendelő okszerűtlen utasítást ad, erre őt a vállalkozó köteles igazolhatóan figyelmeztetni. A figyelmeztetés el nem fogadásának következményei a megrendelőt terhelik.
9.3. A megrendelő az ellenőrzéssel műszaki ellenőrt bíz meg [266/2013. (XI. 8). Korm. rendelet 21. §], mely személy adatait az építési napló tartalmazza. A megrendelő ellenőre a kivitelezéssel kapcsolatos észrevételeit és egyéb
közleményeit a vállalkozó helyszíni művezetőjével vagy helyettesével közölheti (a vonatkozó adatok az építési naplóban rögzítésre kerülnek.
A felek kölcsönösen kötelesek a műszaki ellenőr, illetve a művezető személyében bekövetkezett változásokat közölni (a másik fél székhelyére kell írásban megküldeni) és akadályoztatás esetén helyettesítésükről gondoskodni.
9.4. A felek sürgős közleményeiket távbeszélőn, faxon vagy e-mail által közlik egymással. A távbeszélőn adott értesítést írásban is meg kell ismételniük.
9.5. Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az elektronikus építési naplót. A felek műszaki ellenőre, illetve művezetője a másik félnek szóló – műszaki jellegű – észrevételeit, tájékozató közleményeit, utasításait figyelmeztetéseit köteles az építési naplóba bevezetni.
9.6. A felek kölcsönösen kötelesek egymást tájékoztatni minden olyan körülményről, amely a teljesítés idejét érinti. A jelen pontban írt tájékoztatást azonban mindegyik félnek a másik fél székhelyére kell megküldeni.
10. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek, jótállás
10.1. Jólteljesítési biztosíték: a Kbt. 134. § (3) bek. alapján a teljes nettó ellenérték 5%-a. A jólteljesítési biztosíték a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények érvényesítésére szolgál. A jólteljesítési biztosítékot a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontja szerinti formában, legkésőbb a szerződés teljesítésének időpontjáig (a garanciális időszak kezdő időpontjáig) kell rendelkezésre bocsátani és annak a garanciális időszak lejártának napjáig kell érvényesnek lennie.
10.2. Szerződő felek a Vállalkozó késedelmes teljesítése, illetve a neki felróható meghiúsulás esetére az alábbi kötbérfizetési kötelezettségben állapodnak meg:
− a véghatáridővel kapcsolatos késedelem esetén a Vállalkozó: 400.000,- Ft/nap, de maximum a 3.1. pont szerinti nettó vállalkozási díj 20%-ának; Nyertes ajánlattevő 30 napot meghaladó késedelme nem teljesítésnek minősül (Ajánlatkérő döntése alapján). Ezen esetben Ajánlatkérő jogosult a nem teljesítés esetére járó kötbér összegét érvényesíteni (a késedelmi kötbér ezen esetben nem érvényesíthető). Nem számít bele a késedelem időtartamába annyi nap, amennyivel a kivitelezés pótmunka, illetőleg egyéb, a megrendelő érdekkörében felmerült ok miatt húzódott el.
− Ha a teljesítés Vállalkozó felróható magatartása miatt meghiúsul, a vállalkozói díj 20%-ának megfelelő meghiúsulási kötbér fizetésére köteles.
10.3. A késedelmes teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól. A kötbért a Megrendelő akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. A Megrendelő érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát, és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is.
10.4. Vállalkozó mentesül a szerződésszegés következményei alól, ha bizonyítja, hogy kötelezettségeit vis maior miatt nem tudta teljesíteni. A Megrendelőt az akadály beálltáról és megszüntetéséről haladéktalanul, utólag is igazolható módon értesíteni kell.
10.5. Megrendelő kötbérigény érvényesítésének jogosultsága esetén a kötbér mértékének megfelelő számlát bocsát ki Vállalkozó felé. Megrendelő jogosult ezen kötbér mértékének megfelelő összeggel csökkentett díjat fizetni Vállalkozó felé (beszámítás).
10.6. A megrendelő akkor állhat el a szerződéstől, ha bebizonyosodik, hogy a vállalkozó nem tudja a kivitelezést – határidőben és/vagy rendeltetésszerű használatra alkalmas módon – befejezni. Ezen esetben megrendelő a meghiúsulási kötbérre jogosult.
10.7. Jótállás: Vállalkozó a vonatkozó hatályos törvényi szabályozásokban, rendeletekben és Magyar Szabványban előírt teljes körű jótállást és szavatosságot vállal a vállalkozási szerződés keretében megvalósult műszaki tartalom szerinti munkákra, berendezésekre és szerelvényekre. A Vállalkozó egységes és teljes körű (minden beruházási elemre kiterjedő) jótállási kötelezettsége a lezárt Átadás-átvételi Igazolás kibocsátásának napjától számított 24+… hónap.
11. Szerződés módosítása
11.1. Felek a jelen szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét kizárólag a Kbt. 141. § rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett módosíthatják. Nem
helyettesítheti a szerződés módosítását kooperációs jegyzőkönyvbe tett megállapítás, együttműködési megállapodás, vagy építési naplóba történő bejegyzés.
11.2. Amennyiben jogszabály a jelen szerződés módosítását előzetes jóváhagyáshoz köti, felek az előírt eljárásrendet betartani kötelesek.
12. Átadás-átvétel
12.1. A munka befejezéséről a vállalkozó értesíti a megrendelőt és egyúttal – legalább öt munkanappal korában közölt meghívóval – kitűzi az átadás-átvétel megkezdésének az időpontját. A megrendelő ezt akkor is köteles elfogadni és átvételi kötelezettségét teljesíteni, ha a vállalkozó a kivitelezést a teljesítési határidő előtt fejezte be.
12.2. Az átadás-átvétel során a felek jegyzőkönyvbe veszik a teljesítésnek a megrendelő által megállapított hiányait és hibáit. Ezt követően a megrendelő nyilatkozik arról, hogy
- az épületet átveszi-e, továbbá ha az épületet átveszi, milyen hiányok pótlását, illetve milyen hibák kijavítását követeli;
- az épület átvételét megtagadja-e, továbbá ha az épület átvételét megtagadja, a későbbi átvételt milyen hiányok pótlásától és milyen hibák kijavításától teszi függővé.
12.3. A megrendelő csak olyan munka elvégzését hiányolhatja, amelyet a költségvetés és/vagy műszaki leírás és/vagy tervdokumentáció tartalmaz, vagy – enélkül is – azt, amely miatt az épület rendeltetésszerű használatra alkalmatlan.
12.4. A megrendelő nem tagadhatja meg az átvételt olyan kevéssé jelentős hiány vagy hiba miatt, amely az épület rendeltetésszerű használatát nem akadályozza.
12.5. A nagyobb jelentőségű, a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiba esetén a megrendelő az újabb átadás-átvételre olyan megfelelő újabb határidőt köteles kitűzni, amely elegendő a hiányok pótlására és a hibák kijavítására.
12.6. Amennyiben az átadás-átvétel megkezdésére a teljesítési határidő előtt kerül sor, a vállalkozó késedelmi kötbért csak a teljesítési határidőtől kezdve köteles fizetni, ha addig a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiányokat nem pótolja és/vagy hibákat ki nem javítja.
12.7. A megrendelő az átadás-átvétel befejezésétől számított 12. hónapban utó-felülvizsgálatra határidőt tűz ki. Az utófelülvizsgálati jegyzőkönyvben felvett valamennyi hiány és hiba pótlására, illetve kijavítására a vállalkozó 30 napon belül köteles. Az utófelülvizsgálati jegyzőkönyvbe fel nem vett hiba kijavítását a megrendelő a vállalkozót terhelő jótállás körében, a jótállási időn belül követelheti. Vállalkozó a garanciális hibák kijavítására, ellenkező megállapodás hiányában, 30 napon belül köteles. Ezen határidő eredménytelen eltelte esetén a Megrendelő jogosult minden további felszólítás nélkül a jóteljesítési bankgarancia érvényesítésére és/vagy az érintett munkák harmadik személlyel történő elvégeztetésére, mely munkák ellenértékét jogosult a Vállalkozón érvényesíteni.
12.8. Az átadás-átvételi eljárás során a Vállalkozó köteles a Megrendelő részére átadni 2 pld átadási dokumentációt.
13. Jogszabályok alkalmazása
13.1. A szerződés teljesítése során a Kbt. 136. §; 143. § (1)-(3) bek. rendelkezései az irányadóak.
KBT 136. § (1) Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy a nyertes ajánlattevő
a) nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a
62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;
b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.
(2) A külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
13.2. Szerződő felek rögzítik, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) rendelkezéseivel összhangban, az ajánlattétel során a költségvetésben és/vagy specifikációban meghatározott konkrét termékek (tartalmi elem) megváltoztatása a teljesítés során kizárólag az alábbi esetben lehetséges:
- a megajánlott konkrét tartalmi elem igazolható módon – egyik félnek sem felróható módon – nem érhető el a teljesítés során és annak beszerzési késedelme a határidőben történő teljesítést veszélyezteti;
- a felajánlott helyettesítő termék minden paraméterében együttesen megfelel az eredetileg megajánlott termék és a közbeszerzési kiírás feltételeinek;
- az egyenértékűséget Megrendelő bevont szakembere előzetesen igazolja;
- a változtatás nem eredményezi a szerződés tárgyának alapvető megváltozását (pl. funkcióváltás);
- Vállalkozó az eredetileg megajánlott ellenérték megtartása mellett köteles teljesíteni.
Eljárásrend:
- Vállalkozó termékváltoztatási kérelmet nyújt be (tartalma: cserélendő és új termék specifikációja az egyenértékűséget alátámasztó igazolások csatolásával; csere szükségszerűségének indoklása és az azt alátámasztó dokumentumok csatolása).
- Megrendelő a kérelmet megvizsgálja, kérdés esetén hiánypótlást indítványoz.
- Megrendelő általi írásos elfogadást követően eszközölhető a termékváltoztatás.
13.3. Azokban a kérdésekben, amelyeket e szerződés nem tartalmaz, a Polgári Törvénykönyv és a Kbt. rendelkezéseit, az idevonatkozó mindenkor hatályos jogszabályokat (különösen: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt; továbbá az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet), valamint az általánosan elfogadott szakmai szokásokat kell irányadónak tekinteni.
13.4. Megrendelő és Vállalkozó megállapodnak abban, hogy a közöttük felmerülő vitás kérdéseket békés úton rendezik. Felek az esetleges jogviták vonatkozásában kikötik a Nyíregyházi Járásbíróság / Nyíregyházi Törvényszék kizárólagos illetékességét.
A felek jelen szerződést kölcsönösen elfogadták és cégjegyzésre jogosult képviselőjük útján – mint akaratukkal
mindenben megegyezőt – aláírták.
Nyíregyháza, … napján
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Megrendelő | … Vállalkozó |