A csoportos biztosítási szerződéshez csatlakozó biztosítottakat védő egyes szabályokról

A csoportos biztosítási szerződéshez csatlakozó biztosítottakat védő egyes szabályokról

A Ptk. 561. § (1) bekezdése és 566. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az élet- és balesetbiztosítási szerződés csak a biztosított írásbeli hozzájárulásával köthető. Ennek megfelelően minden, csoportos biztosításhoz csatlakozó biztosítottól be kell szerezni annak kifejezett, egyértelmű, írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul a csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként való csatlakozáshoz.

Lényeges követelmény, mind az együttműködési kötelezettségből fakadóan, mind fogyasztóvédelmi szempontból (a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 8. §), hogy a biztosított, akire a biztosítási szerződés alapján annak teljesítésével kapcsolatosan kötelezettségek hárulnak – így pl. Ptk. 547. § (2) bekezdésével összhangban a közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség –, legalább ezen, rá vonatkozó kötelezettségekről, a hozzájáruló nyilatkozat megtétele előtt megfelelő tájékoztatást kapjon.

Elvileg nem kifogásolható, hogy a csoportos biztosítási szerződés megkötésével a biztosítási szerződés szerződője az általa megfizetett biztosítási díj egyes biztosítottra eső részét a biztosítottra továbbhárítsa, bár alapesetben, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 536. § (1) bekezdése értelmében, a szerződő fél köteles a biztosítási díj megfizetésére. Az ügyfél (előfizető) azonban ezáltal nem kerülhet rosszabb helyzetbe annál, mint aki hasonló biztosítási védelmet más úton a piacon vásárol. Ennek megítéléséhez pedig a biztosítási védelem szerződő fél által megállapított árának összehasonlíthatónak és pontosan kalkulálhatónak kell lennie, s ezzel összefüggésben az ügyfelet a legalább a szerződés megkötése előtt külön kell tájékoztatni arról, hogy mennyit kell fizetnie a szerződő félnek a saját többletszolgáltatásáért, és mennyit a csoportos biztosítási fedezetbe kerülésért. A fentiekben leírt eljárás van összhangban a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 8. § a) pontjával, amely szerint a fogyasztók tájékoztatásának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a fogyasztó rendelkezzen a szolgáltatásválasztás megkönnyítéséhez szükséges megfelelő ismeretekkel a szolgáltatás díjáról.