Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 104/2020. (III.25.) határozata a Móri Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásának módosításáról

Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének

104/2020. (III.25.) határozata

a Móri Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásának módosításáról

I.) Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Móri Többcélú Kistérségi Társulás 2005. április 20-án megkötött Társulási Megállapodását 2020. május 1-jei hatállyal az alábbiak szerint módosítja, mely a XVII. számú módosítás:

1. A Társulási Megállapodás I/3.5. pontja helyébe a következő szövegrész lép:

„A Társulás tagjai a IV. pontban foglalt feladataikat a jövőben is együtt kívánják teljesíteni, melyre tekintettel 2013. június 30. napjával, mint kezdő hatállyal az Mötv. 87. § - 95. §-ai alapján a Társulási Megállapodás Mötv. rendelkezéseivel összhangot teremtő szabályokat módosították annak rögzítésével, hogy:”

2. A Társulási Megállapodás I/4. pontja kiegészül a következő 4.1. alponttal:

„4.1. Rövidített név: Móri TKT”

3. A Társulási Megállapodás I/5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. A Társulás székhelye: 0000 Xxx, Xxxxx Xxxxxx xxx 0.

A Társulás településeinek összlakosságszáma:

2019. január 1-jei adatok szerint: 34.638 fő”

4. A Társulási Megállapodás I/6. pontjában hatályon kívül helyezésre kerül az alábbi szövegrész:

„Állandó népesség száma: (fő) *******2009.01.01. *****2010.01.01 ******2012.01.01.”

5. A Társulási Megállapodás I/6.1. pontjában hatályon kívül helyezésre kerül az alábbi szövegrész: „3186 3171 3149”

6. A Társulási Megállapodás I/6.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6.2. Balinka Község Önkormányzata

Székhely: 0000 Xxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00.

Képviseli: Xxxxxxxx Xxxxxx Xxx polgármester”

7. A Társulási Megállapodás I/6.3. pontjában hatályon kívül helyezésre kerül az alábbi szövegrész: „4210 4190 4157”

8. A Társulási Megállapodás I/6.4. pontjában hatályon kívül helyezésre kerül az alábbi szövegrész: „1226 1231 1211”

9. A Társulási Megállapodás I/6.5. pontjában hatályon kívül helyezésre kerül az alábbi szövegrész: „1343 1355 1388”

10. A Társulási Megállapodás I/6.6. pontja helyébe az alábbi szövegrész kerül:

„6.6. Fehérvárcsurgó Községi Önkormányzat

Székhely: 8052 Fehérvárcsurgó, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00.

Képviseli: Xxxxxxxxx Xxxxxxxxx polgármester”

11. A Társulási Megállapodás I/6.7. pontja helyébe az alábbi szövegrész kerül:

„6.7. Isztimér Község Önkormányzata

Székhely: 8045 Isztimér, Xxxxxxxxxxx xx 00.

Képviseli: Gömbösné Xxxxxxxxx Xxxxx polgármester”

12. A Társulási Megállapodás I/6.8. pontja helyébe az alábbi szövegrész kerül:

„6.8. Kincsesbánya Község Önkormányzata

Székhely: 8044 Kincsesbánya, Xxxxxxxx xxxx 00.

Képviseli: Xxxxxxx Xxxxxxxx polgármester”

13. A Társulási Megállapodás I/6.9. pontja helyébe az alábbi szövegrész kerül:

„6.9. Magyaralmás Község Önkormányzata

Székhely: 0000 Xxxxxxxxxxx, Xx xxxx 00.

Képviseli: Xxx Xxxxx polgármester”

14. A Társulási Megállapodás I/6.10. pontjában hatályon kívül helyezésre kerül az alábbi szövegrész: „00000 00000 00000”

15. A Társulási Megállapodás I/6.11. pontja helyébe az alábbi szövegrész kerül:

„6.11. Nagyveleg Község Önkormányzat

Székhely: 0000 Xxxxxxxxx, Xxxx xxxx 0/a.

Képviseli: Xxxxxxxxx Xxxxxx polgármester”

16. A Társulási Megállapodás I/6.12. pontja helyébe az alábbi szövegrész kerül:

„6.12. Pusztavám Község Önkormányzat

Székhely: 8066 Pusztavám, Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00-00.

Képviseli: Xxxxxxx Xxxxxx polgármester”

17. A Társulási Megállapodás I/6.13. pontjában hatályon kívül helyezésre kerül az alábbi szövegrész: „518 520 536”.

18. A Társulási Megállapodás I/6.13. pontját követő szövegrészben „A 6.1-6.13. pontokban meghatározottakon túl az Mötv. 93. § 3. pontja szerinti további lakosságszám adatokat a 4. sz. melléklet tartalmazza.” szövegrész helyébe az alábbi szöveg kerül:

„Az Mötv. 93. § 3. pontja szerinti lakosságszám adatokat a 4. sz. melléklet tartalmazza.”

19. A Társulási Megállapodás VI/4.2. pontja hatályon kívül helyezésre kerül.

20. A Társulási Megállapodás VI/5.1. pontja helyébe az alábbi szövegrész kerül:

„A Társulási Tanács feladatainak végrehajtását és döntéseinek előkészítését 2013. július 1-jei hatállyal a Móri Polgármesteri Hivatal (székhely: 0000 Xxx, Xxxxx Xxxxxx xxx 0., törzskönyvi azonosító szám (PIR): 362104) – továbbiakban: Polgármesteri Hivatal – látja el, a Móri Kistérségi Iroda 2013. június 30. napján megszűnt.”

21. A Társulási Megállapodás VI/5.7. pontjában a „Közgyűlése” szövegrész helyébe a „Képviselő-testülete” szövegrész kerül.

22. A Társulási Megállapodás VII/0.0.0. pontja helyébe az alábbi szövegrész kerül:

„zárt ülés tart összeférhetetlenségi, kitüntetési ügy tárgyalásakor;”

23. A Társulási Megállapodás VII/1.13.2 pontja hatályon kívül helyezésre kerül.

24. A Társulási Megállapodás VII/2.1. pontjában „A Tanács” szövegrész hatályon kívül helyezésre kerül.

25. A Társulási Megállapodás IX/14. pontja hatályon kívül helyezésre kerül.

26. A Társulási Megállapodás X/2. pontja helyébe az alábbi szövegrész kerül:

„A társult önkormányzatok megállapodnak abban, hogy a Társulási Megállapodás IV/4.1. pontjában foglaltak alapján az óvodai-nevelési feladatokat a Móri Többcélú Kistérségi Társulás látja el:

1.1. Fehérvárcsurgó Községi Önkormányzat,

1.2. Isztimér Község Önkormányzata,

1.3. Kincsesbánya Község Önkormányzata,

1.4. Nagyveleg Község Önkormányzat,

1.5. Magyaralmás Község Önkormányzata,

1.6. Mór Városi Önkormányzat,

1.7. Söréd Község Önkormányzata

közigazgatási területére kiterjedően.”

27. A Társulási Megállapodás X/7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. Mór Városi Önkormányzattal a fenntartói jog átadás–átvételére kötött megállapodás alapján a Móri Meseház Óvoda a Zengő Óvoda Egységes Óvoda-Bölcsődébe (melynek neve egyidejűleg Meseház Óvoda Egységes Óvoda-Bölcsőde névre változik) olvadt be és annak székelyintézményeként működik tovább. Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Móri Meseház Óvoda megszüntető okiratát erre tekintettel adta ki, továbbá a Társulási Tanács az általa fenntartott óvoda alapító okiratát ekként módosította.”

28. A Társulási Megállapodás X/13.3. pontja hatályon kívül helyezésre kerül.

29. A Társulási Megállapodás X. és XV. fejezetében, valamint az 1-2. sz. mellékletben a társult önkormányzatok megnevezései és címei pontosításra kerülnek a Magyar Államkincstár által jóváhagyott törzskönyvi nyilvántartás szerinti megnevezéseik és címeik szerint.

30. A Társulási Megállapodás X/15.4. pontjában „A Társulás általi utaztatás megvalósítási időpontjáig a székhelyintézményekbe bejáró tanulók utazási költségeit a tanulók állandó lakhelye által érintett Önkormányzatok kötelesek viselni.” szövegrész hatályon kívül helyezésre kerül.

31. A Társulási Megállapodás XV/1. pontja helyébe a következő szövegrész kerül:

„1. Jelen Megállapodás a 2005. május 10. napján hatályba lépett Társulási Megállapodás szövegét az időközben történt módosításokkal egységes szerkezetben tartalmazza.

1.1 A XVII. számú módosítással egységes szerkezetű megállapodás 2020. május 1. napján lép hatályba.”

32. A Társulási Megállapodás XV/4-22. pontja hatályon kívül helyezésre kerül.

33. A Társulási Megállapodás 4. sz. melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. sz. melléklet

Lakosságszám adatok az Mötv. 93. § 3. pontja alapján

	Település	lakosságszám 2019. január 1.
1.	Bakonycsernye	3 138
2.	Balinka	955
3.	Bodajk	4 066
4.	Csákberény	1 182
5.	Csókakő	1 460
6.	Fehérvárcsurgó	2 048
7.	Isztimér	911
8.	Kincsesbánya	1 528
9.	Magyaralmás	1 601
10.	Mór	14045
11.	Nagyveleg	649
12.	Pusztavám	2 522
13.	Söréd	533

„

II.) A Képviselő-testület a Móri Többcélú Kistérségi Társulás 2005. április 20. napján megkötött Társulási Megállapodásának 2019. augusztus 31. napjától hatályos egységes szerkezetű szövegét 2020. május 1. napjával hatályon kívül helyezi, és 2020. május 1-jei hatállyal a határozat 1. számú mellékletében foglaltak szerint az új egységes szerkezetbe foglalt szövegű megállapodást jóváhagyja, valamint felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.

1. Az 1. mellékletben foglalt új egységes szerkezetű megállapodás tartalmazza a társulási megállapodás hatályos szövegét az I. pontban foglalt módosításokkal.

2. Az új egységes szerkezetű megállapodásban a korábbi megállapodás rendelkezései újra sorszámozásra kerültek, valamint az egyes pontokra történő hivatkozások is ennek megfelelően módosultak.

III.) A Képviselő-testület felkéri a Móri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanács elnökét, hogy a Móri Többcélú Kistérségi Társulás egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodását a Magyar Államkincstár Fejér Megyei Igazgatósága részére, annak teljes körű elfogadását és aláírását követő 15 napon belül küldje meg.

Határidő: utolsó képviselő-testületi döntést követő 15 nap

Felelős: polgármester (Önkormányzati Iroda)

Xxxxxxx Xxxxx Xx. Xxxxxx Xxxxxx

polgármester jegyző

melléklet a 104/2020.(III.25.) határozathoz

MEGÁLLAPODÁS

Móri Többcélú Kistérségi Társulás létrehozásáról

a 2020. május 1-jei hatályú
XVII. számú módosítással egységes szerkezetben

A Kistérség Önkormányzatai abból a célból, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az Önkormányzatok e Megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb színtű ellátást, szolgáltatást Képviselő-testületeik döntése alapján Társulási Megállapodást kötnek.

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A móri kistérségbe tartozó Önkormányzatok az 1999. május 31-én kelt társulási megállapodással 1999. július 31-i hatállyal az Ötv. 41. § (1) bekezdése és a „helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről” szóló 1997. évi CXXXV. tv. – Ttv. – 16. § alapján önálló költségvetési szervként létrehozták a „Mór Kistérségi Területfejlesztési Társulást”, s kiadták annak Alapító Okiratát, mely a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásába 365798100. szám alatt nyert bejegyzést.

1.1. A társult Önkormányzatok a Társulási Megállapodásukat 2003. augusztus 12-én módosították, majd a társulási megállapodás hatályon kívül helyezésével a Móron 2004. szeptember 30. napján kelt s 2004. október 1-jén hatályba lépett Társulási Megállapodásban részletezték együttműködésük kereteit: a Társulás jogi személyiségű költségvetési szervi jogállása és a jogfolytonos működés érintetlenül hagyásával.

1.2. A Területfejlesztési Társulás a kistérségi területfejlesztési feladatok ellátására a 65/2004.(IV.15.) Korm.rendelet alapján 2004. évi pályázatot nyújtott be, s működéséhez állami költségvetési támogatásban részesült.

1.3. A „területfejlesztésről és a területrendezésről” szóló 1996. évi XXI. törvényt – Xx.xx. – módosító 2004. évi LXXV. tv. 2004. szeptember 1-i hatálybalépése időpontjától a Xx.xx. 10/A. § - 10/G. §-aiban foglaltak szerinti kistérségi fejlesztési tanács feladatait a Mór Kistérségi Területfejlesztési Társulás látja el.

2. A társult Önkormányzatok jelen Megállapodásban foglalt tartalommal a Mór Kistérségi Területfejlesztési Társulást átalakították a „települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról” szóló 2004. évi CVII. tv. – Tkt. – szabályai szerint működő Többcélú Kistérségi Társulássá azzal, hogy a Többcélú Kistérségi Társulás a területfejlesztési feladatok megvalósítása területén jogfolytonos tevékenységet folytatott.

3. Az 1. és 2. pontokban rögzítettek szerint jelen megállapodás 6. pontjában felsorolt települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező Többcélú Kistérségi Társulást hoztak létre – a továbbiakban: Társulás – a kistérség területének összehangolt fejlesztésére – különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására –; térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására.

3.1. A Társulás határozatlan időre jön létre.

Az Önkormányzatok az I/1.2. pontban nevesített költségvetési támogatásban részesülésre tekintettel a 65/2004. (IV. 15.) Korm.rendelet 4. § (2) bekezdés g) pontja alapján kötelezettséget vállaltak arra, hogy a területfejlesztéssel összefüggő feladatokat – a Társulási Tanács megalakulásának kimondásától számított – 3 évi időtartam alatt valamennyi kistérségbe tartozó önkormányzat részvételével kilépés vagy a társulás megszüntetése nélkül ellátják.

A Társult Önkormányzatok ezen kötelezettségvállalásnak jelen Társulás keretében maradéktalanul eleget tettek.

3.2. A Többcélú Kistérségi Társulás 2013. január 1. napjáig a „települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól” szóló 2004. évi CVII. tv. szabályai szerint működött azzal, hogy a területfejlesztési feladatok megvalósítása során – melyek tekintetében kistérségi fejlesztési tanácsként jár el – a „területfejlesztésről és területrendezésről” szóló 2004. évi LXXV. tv-el módosított 1996. évi XXI. tv. – Tftv. – kistérségi fejlesztési tanács működésére vonatkozó mindenkori hatályos rendelkezései is kötelezően irányadóak voltak.

3.3. A Többcélú Kistérségi Társulás a „többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzéséről és modellkísérletek támogatásáról” szóló 36/2005.(III.1.) Korm.rendelet alapján pályázatot nyújtott be, melynek kedvező elbírálására tekintettel a 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a társult Önkormányzatok vállalták a pályázat benyújtásától számított 3 év időtartamra való együttműködést, mely időtartammal a 3. § (2) bekezdés d) pontja értelmében a 3.1. pont szerint kötelezettségvállalás időtartama is meghosszabbodott.

3.4. A Társulás tagjai 2013. január 1-i hatállyal a közös feladatellátás körét s az Mötv. szabályait nem érintő egyéb megállapodásokat módosítják, azonban a 2013. június 30. napjáig általuk fenntartani vállalt intézményeket érintő állami költségvetési normatívák igénylési szabályait meghatározó 2013. évi költségvetési törvény-tervezet 2. számú melléklet Kiegészítő Szabályok 5. pontjában foglaltakra figyelemmel az Mötv. szabályainak megfelelő módosításáról a 3.5. pontban foglalt hatállyal döntenek.

3.5. A Társulás tagjai a IV. pontban foglalt feladataikat a jövőben is együtt kívánják teljesíteni, melyre tekintettel 2013. június 30. napjával, mint kezdő hatállyal az Mötv. 87. § - 95. §-ai alapján a Társulási Megállapodás Mötv. rendelkezéseivel összhangot teremtő szabályokat módosították annak rögzítésével, hogy:

3.5.1. a Társulás tevékenysége 2013. július 1. napjától jogfolytonos, a Társulás elnevezése, tagi összetétele változatlan,

3.5.2. a Társulás által fenntartott helyi önkormányzati költségvetési szervek működése is jogfolytonos.

4. A Társulás neve: „Móri” Többcélú Kistérségi Társulás

(továbbiakban: Társulás).

4.1. Rövidített név: Móri TKT

5. A Társulás székhelye: 0000 Xxx, Xxxxx Xxxxxx xxx 0.

A Társulás településeinek összlakosságszáma:

2019. január 1-jei adatok szerint: 34.638 fő

6. A Társulás tagjai:

6.1. Bakonycsernye Nagyközség Önkormányzata

Székhely: 0000 Xxxxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00.

Képviseli: Xxxx Xxxxxx polgármester

6.2. Balinka Község Önkormányzata

Székhely: 0000 Xxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00.

Képviseli: Xxxxxxxx Xxxxxx Xxx polgármester

6.3. Bodajk Város Önkormányzat

Székhely: 0000 Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00.

Képviseli: Xxxxxxxxxx Xxxxxx polgármester

6.4. Csákberény Község Önkormányzat

Székhely: 8073 Csákberény, Hősök tere 41.

Képviseli: Xx. Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxx polgármester

6.5. Csókakő Községi Önkormányzat

Székhely: 0000 Xxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0.

Képviseli: Xxxxxx Xxxxxx polgármester

6.6. Fehérvárcsurgó Községi Önkormányzat

Székhely: 8052 Fehérvárcsurgó, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00.

Képviseli: Xxxxxxxxx Xxxxxxxxx polgármester

6.7. Isztimér Község Önkormányzata

Székhely: 8045 Isztimér, Xxxxxxxxxxx xx 00.

Képviseli: Gömbösné Xxxxxxxxx Xxxxx polgármester

6.8. Kincsesbánya Község Önkormányzata

Székhely: 8044 Kincsesbánya, Xxxxxxxx xxxx 00.

Képviseli: Xxxxxxx Xxxxxxxx polgármester

6.9. Magyaralmás Község Önkormányzata

Székhely: 0000 Xxxxxxxxxxx, Xx xxxx 00.

Képviseli: Xxx Xxxxx polgármester

6.10. Mór Városi Önkormányzat

Székhely: 0000 Xxx, Xxxxx Xxxxxx xxx 0.

Képviseli: Xxxxxxx Xxxxx polgármester

6.11. Nagyveleg Község Önkormányzat

Székhely: 0000 Xxxxxxxxx, Xxxx xxxx 0/a.

Képviseli: Xxxxxxxxx Xxxxxx polgármester

6.12. Pusztavám Község Önkormányzat

Székhely: 8066 Pusztavám, Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00-00.

Képviseli: Xxxxxxx Xxxxxx polgármester

6.13. Söréd Község Önkormányzata

Székhely: 8072 Söréd, Xxxxxxx Xxxxxx xxxx 00.

Képviseli: Xxxx Xxxxxx polgármester

Az Mötv. 146. § (3) bekezdése alapján az Mötv. 90. § (2) bekezdése alkalmazása, azaz a működési költségek viselése tekintetében a költségvetési törvényben meghatározott lakosságszám az irányadó. Az Mötv 93. § 3. pontja szerinti lakosságszám adatokat a 4. sz. melléklet tartalmazza.

7. A Társulás működési területe: a 6. pontban szereplő települési önkormányzatok teljes közigazgatási területe.

8. A Társulás bélyegzője: Móri Többcélú Kistérségi Társulás felirattal ellátott körbélyegző, középen a Magyarország címerével.

9. A Társulás képviseletét: a Társulás elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök látja el.

10. A Társulás jogállása: A Társulás önálló jogi személy.

10.1. Gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

10.2. A Társulás önálló adószámmal és önálló bankszámlával rendelkezik.

10.3. A Társulás és az általa fenntartott helyi önkormányzati költségvetési szerv – továbbiakban: Intézmény – költségvetését a Társulási Tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A társult Önkormányzatok a Társulás fenntartásához évenként szükséges hozzájárulás összegét 12 egyenlő részletben, havonta, a tárgyhó 5. napjáig utalják át.

10.4. A Társulási Tanács a munkaszervezeti feladatokat ellátó Móri Polgármesteri Xxxxxxx – továbbiakban: Polgármesteri Hivatal – útján gondoskodik a Többcélú Kistérségi Társulás költségvetésének végrehajtásáról, mely ellátja – külön munkamegosztási megállapodás alapján – az Intézmény pénzügyi gazdálkodási feladatait is.

10.5. A Többcélú Kistérségi Társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

11. A megállapodásban meghatározott önkormányzati feladatok ellátásáról a Társulás az alábbiak szerint gondoskodik.

11.1. A feladat ellátását költségvetési szerv, avagy gazdálkodó szervezet, nonprofit szervezet és egyéb szervezet alapítása és fenntartása útján biztosíthatja.

11.2. A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott esetekben a közös feladatellátási szerződés, köznevelési megállapodás, egyéb polgári jogi szerződés keretében biztosítja.

12. A közös fenntartású intézmények megjelölését, amelyek biztosítják a Többcélú Kistérségi Társulás által ellátott önkormányzati közszolgáltatásokat, az 1. számú melléklet tartalmazza.

13. A Társulás az Mötv. 88. § - 95. §-aiban foglalt szabályok szerint működik.

II.

A TÁRSULÁS CÉLJA ÉS FELADATAI

1. A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében jelen megállapodásban rögzített eljárásban és módon szervezik és oldják meg, hangolják össze a települési önkormányzatok alábbi feladatainak megvalósítását:

• egészségügyi- és szociális ellátás,

• gyermek- és ifjúságvédelem,

• óvodai-nevelés,

• közművelődés,

• természet- és környezetvédelem,

• közlekedés,

• vízgazdálkodás,

• katasztrófavédelmi polgári védelmi és tűzvédelmi feladatok,

• közrendi és közbiztonsági feladatok,

• pénzügyi-gazdasági ellenőrzési feladatok,

• idegenforgalom, turizmus

2. A Társulás az e megállapodásban foglalt feladatokat a megvalósíthatóságtól függően fokozatos bevezetéssel végzi.

A Társulás keretében a fokozatosság nem vonatkozik az időközi jogszabály-változások folytán kötelezővé váló feladatokra.

A Társulás működésének alapcéljaként rögzíti, hogy az Önkormányzatok önállóságának és a mellérendeltség elvének maradéktalan tiszteletben tartásával a költségtakarékos közös feladatmegvalósításra törekszik, s e célnak rendeli alá a birtokában lévő erőforrásokat.

3. A Társulás az 1. pontban meghatározott feladatellátása során

• szakmai és komplex program előkészítő,

• javaslattevő,

• programmenedzselő,

• koordináló,

• döntést hozó, a döntések végrehajtását figyelemmel kísérő és végrehajtó tevékenységet folytat.

III.

A TÁRSULÁS DÖNTÉST ELŐKÉSZÍTŐ, KOORDINÁLÓ ÉS VÉGREHAJTÁS SZERVEZŐ FELADATAI

1. A Társulás a feladata megvalósítása során az e fejezet 2-5. pontjaiban foglaltak szerint jár el.

2. A programok tervezése és előkészítése során számba kell venni, hogy:

2.1. milyen önkormányzati erőforrások vehetők igénybe a célok megvalósításához,

2.2. milyen egységes kedvezmény vagy támogatási rendszer kidolgozása és működtetése indokolt,

2.3. fel kell kutatni a szóba jöhető állami és nem állami, uniós, külső és helyi forrásokat,

2.4. a tervezés során a Társulás települései és más érintettek érdekviszonyait fel kell tárni, az érdekeket össze kell hangolni,

2.5. a programtervezésnél a lehetséges együttműködők teljes körét fel kell tárni.

3. A Társulás a program előkészítés munkafázisát követően, a programmenedzselés során:

3.1. figyelemmel kíséri és az elbírálásig gondozza a projekteket (útját figyelemmel kíséri, a szükséges hiánypótlásokat teljesíti),

3.2. gondoskodik a döntést követően a végrehajtás érdekében szükséges szerződések megkötéséről, az önkormányzati szabályozások előkészítéséről,

3.3. megvalósítás érdekében szükséges pályázati kiírások előkészítéséről és a pályázatok lebonyolításáról.

4. A Társulás koordináló feladatkörében – a cél megvalósulásáig, majd, ha folyamatos működtetést kíván, a működtetés során valamennyi résztvevő munkáját összefogja, szervezi.

5. A Társulás a döntések végrehajtása és figyelemmel kísérése során:

5.1. komplex módon elemzi a végrehajtást, a cél megvalósulása szempontjából,

5.2. végrehajtás tapasztalatai alapján - a hatékonyabb és magasabb szintű ellátás biztosítása céljából - összefoglaló elemzést és javaslatot készít.

IV.

A TÁRSULÁS ÁLTAL ELLÁTOTT FELADATOK

1. Egészségügyi feladatok:

1.1. Az egészségügyi alapellátás körzetei kialakításának összehangolásában közreműködhet.

1.2. Háziorvosi, házi gyermekorvosi, továbbá védőnői szolgálat térségben történő közös, vagy egyeztetett fenntartásának, működtetésének szervezésében részt vehet.

1.3. A térségben összehangolt hétközi, illetve hétvégi központi háziorvosi ügyelet létrehozása, működtetése.

1.4. Közös gyermek, ifjúsági, iskolai és felnőtt fogászati ellátást létrehozhat, fenntarthat.

1.5. A térségben egészségügyi szűrővizsgálatokat szervezhet.

1.6. A Társulás gondoskodhat a térségben a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatok megszervezéséről, biztosíthatja a feladat ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

1.7. A Társulás gondoskodhat a térségben az iskola-egészségügyi ellátás biztosításáról, illetve szervezéséről.

1.8. A feladatkörében pályázatot nyújthat be és figyeli az esetleges pályázati lehetőségeket és segíti a társulásban részt vevő önkormányzatokat a pályázat előkészítésében.

1.9. Vizsgálhatja a közös intézménylétrehozás és működtetés lehetőségeit.

2. Szociális feladatok:

2.1. A Társulás vizsgálhatja a közös intézménylétrehozás és működtetés lehetőségeit.

A Társulás a Móri Kistérségi Iroda szakmai szervezeti egységét képező Hajléktalan Szállót a Móri Kistérségi Iroda szakmai szervezeti egységeként 2013. június 28. napjáig tartja fenn, 2013. június 29. napjától már, mint önálló helyi önkormányzati költségvetési szervként tartja fenn.

2.2. A Társulás a kistérség abban részt vállaló önkormányzatai területén megszervezheti a házi gondozást, a szükséges tárgyi, személyi feltételeket koordinálja.

2.3. A Társulás elláthatja a „szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. tv. 57. § (1) bekezdésében meghatározott – falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás szociális alapszolgáltatási feladatokat – azokon a településeken, amelyeken – a szociális alapellátásokat, avagy azok egy részét – önállóan nem kívánja biztosítani.

A feladatellátás azon időpontig tart, amíg az ellátás biztosítására az érintett Önkormányzat, avagy a részvételével működő társulás, avagy általa kötött feladatellátási szerződés alapján szociális szolgáltató működési engedéllyel nem rendelkezik. A Társulási általi 2013. első félévre vonatkozó normatíva igénylésre tekintettel a közös feladatellátás legalább 2013. június 30. napjáig tart.

3. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok:

3.1. A Társulás gyermekvédelmi pályázatokat nyújthat be.

4. Köznevelési feladatok:

4.1. A Társulás 2007. augusztus 31-i kezdő hatállyal a közös köznevelési feladatellátásban részt vevő Önkormányzatok közigazgatási területére kiterjedően köznevelési intézmény – továbbiakban: Intézmény - fenntartása útján biztosítja az óvodai nevelési köznevelési feladat ellátását, teljesítését. A Társulás biztosítja a X/5. pontban meghatározott Önkormányzat(ok) közigazgatási területére kiterjedően az általa fenntartott óvoda szervezeti keretein belül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 43/A. §-ában meghatározott mini bölcsődei feladatok ellátását.

5. Közművelődési feladatok:

5.1. Szervezheti és koordinálhatja a kistérség települései környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, feltárását, megismertetését. Gondoskodhat a helyi művelődési szokások gondozásáról, gazdagításáról.

5.2. Évente közös programot készíthet, amely kapcsolódik a falusi turizmus, a borturizmus, a gyógy- és idegenforgalmi turizmus rendezvényeihez.

5.3. A Társulás tagjai együttműködnek a hagyományok ápolása, az ünnepek kialakítása, a közhasznú ismeretterjesztő tanfolyamok szervezése, a művészeti események, a szórakoztató és színházi rendezvények szervezésében.

5.4. Évente rendszeresen ismétlődő művészeti vetélkedőket, gálákat szervezhet és gondoskodhat a művészeti, valamint a hagyományőrző csoportok kölcsönös szerepeltetéséről.

5.5. Közösen biztosíthatja a közművelődési rendezvények lebonyolítását segítő komplett technikai bázist (hangosítási, világosítási, audiovizuális eszközök) és szakembert.

6. Természet és környezetvédelmi feladatok:

6.1. Összehangolhatja a kistérséghez tartozó települések Települési Környezetvédelmi Programját.

6.2. Vizsgálhatja a települési környezet tisztaságát, a csapadékvíz elvezetését, a kommunális szennyvízkezelést, gyűjtést, elvezetést, tisztítást, kommunális hulladékkezelést.

6.3. Pályázatot nyújthat be.

6.4. A Társulás az Önkormányzatok igénye esetén gondoskodhat a gyepmesteri, állatmentési feladatok ellátásáról.

7. A közlekedés és vízgazdálkodás feladatai:

7.1. Kistérségi közlekedési – fejlesztési terveket készíthet.

7.2. Közös útkezelő szervezetet hozhat létre.

7.3. Útellenőri szolgálatot közösen működtethet.

7.4. Kistérségi fejlesztési, felújítási és üzemeltetési feladatok tervezése, pályáztatási feltételek egyeztetésében részt vállalhat.

7.5. Víziközművek közös működtetésének szervezésében, regionális rendszerhez való kapcsolódásának vizsgálatában, képviselettel kapcsolatos feladatok ellátásában részt vállalhat.

7.6. Vízrendezés, vízkárelhárítás, árvíz-és belvízelvezetés kistérségi szervezésében közreműködhet.

8. Szolgáltatási-szervezési feladatok, kistérségi ügyintézés korszerűsítése:

8.1. Szakmai továbbképzéseket, konferenciákat szervezhet együttműködve a térségben található szakemberekkel, vendégelőadókkal, akár külföldről is.

8.2. A mezőőri szolgálat munkájának segítésében, mezőőrök képzésében közreműködhet.

8.3. A Társulás által fenntartott intézmények Munkaszervezethez integrálódása érdekében Internet kapcsolat kiépítése, szoftverbeszerzés, hálózatkiépítés, számítástechnikai eszközbeszerzés, azaz kistérségi informatikai hálózat kialakítása.

9. Katasztrófavédelmi polgári védelmi és tűzvédelmi feladatok:

9.1. A lakosság együttesen, összehangoltan történő felkészítésében közreműködhet a védekezés, mentés és helyreállítás során irányadó magatartásra.

9.2. A szakmai katasztrófavédelmi, polgári védelmi és tűzvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében összehangolhatja a kistérség valamennyi településén biztosítandó alapszintű mentési és védekezési, minőségi jellemzőit.

9.3. A belvizek elleni összehangolt védekezésben részt vállalhat, a belterületi árkok tisztántartásában való koordinációt végezhet.

9.4. A kitelepítési, mentési és visszatelepítési munkálatok irányításának koordinálásában részt vállalhat.

9.5. Összehangolhatja a védekezés során a bevethető, rendelkezésre álló anyagi és emberi erőforrások felhasználását, alkalmazását.

10. Közrendi és közbiztonsági feladatok:

10.1. A kistérségben működő rendőrségi szervekkel való folyamatos kapcsolattartás a közrend és a közbiztonság aktuális helyzetét illetően.

10.2. Összehangolhatja a rendőri és az önkormányzati szervek tevékenységét, különösen a helyi közbiztonságot érintő kérdésekben.

10.3. A Társulás tagjai közösen együttműködve részt vehetnek a rendőrségi szervek feladatai ellátásához szükséges anyagi eszközök biztosításában és a fejlesztési tervek elkészítésében.

10.4. Szakmai és nyílt napok szervezésében részt vállalhat a rendőrséggel együttműködve a lakosság széleskörű felkészítése, az áldozattá válás megelőzése és a lakosság közbiztonsággal kapcsolatos igényei felmérése céljából.

10.5. A szakmai közrendi és közbiztonsági feladatok hatékony ellátása érdekében elkészítheti a kistérség valamennyi településén biztosítandó alapszintű közrendi és közbiztonsági feltételek tartalmát, minőségi jellemzőit.

10.6. Az önkormányzatok, a polgárőrségek és a rendőrség együttműködésének koordinálása, e feladat megvalósítása érdekében kistérségi szinten Bűnmegelőzési Koordinatív Tanácsot működtethet.

11. Pénzügyi-gazdasági ellenőrzési feladatok:

A Társulás az Önkormányzatok igénye esetén gondoskodhat a belső ellenőrzési feladatok ellátásáról.

Ennek keretében:

11.1. Végzi a társult önkormányzatok intézményeinél a pénzügyi-gazdasági ellenőrzést, a cél-, téma- és utóvizsgálatot, továbbá a Polgármesteri Hivataloknál, Közös Önkormányzati Hivataloknál függetlenített belső ellenőrzési feladatokat.

11.2. Előkészíti a vizsgálati programot és a megbízólevelet. Elvégzi az előkészítés egyéb feladatait.

11.3. Írásba foglalja az ellenőrzés megállapítását, indokolt esetben felveti a felelősség megállapítását.

11.4. Ellátja a realizáló tárgyalással kapcsolatos feladatokat.

11.5. Xxxxx szerint elkészíti a képviselő-testületi ülésre az ellenőrzés tapasztalatairól szóló tájékoztatót.

11.6. Részt vesz az önkormányzat külső ellenőrzését végző vizsgálatok realizáló tárgyalásain, a tapasztalatok feldolgozásában és hasznosításában.

11.7 Pályázatot nyújthat be a Társulás működéséhez szükséges költségek biztosítása céljából.

12. Idegenforgalmi, turizmusfejlesztési feladatok:

12.1. A móri kistérség idegenforgalmi értékeit megjelenítő közös kiadványokat előkészítheti.

12.2. Idegenforgalmi, turisztikai közös rendezvényeket szervezhet.

12.3. A kistérség települései esemény-naptárának összeállítása. A kistérség egyes településein túlmutató a kistérséghez tartozást kifejező és azt erősítő közös rendezvényeket szervezhet.

12.4. A kistérség településeinek és idegenforgalmi értékeinek az Interneten való közös megjelentetése, ügyfélszolgálati funkciók ellátása elektronikus úton is.

V.

A TAGSÁGI JOGVISZONY, A TÁRSULÁSBÓL TÖRTÉNŐ KIVÁLÁS,

A TÁRSULÁS SZERVEZETE, A TÁRSULÁS DÖNTÉSHOZÓ SZERVE ÉS A TAGJAIT MEGILLETŐ SZAVAZATARÁNYOK

1. A tagsági jogviszony keletkezése:

1.1. A Társulásban résztvevő települések képviselő-testületi minősített többségű határozattal mondták ki a Társulásban való részvételüket.

1.2. Az önkormányzatok Képviselő-testületei testületi határozattal, előzetesen hagyják jóvá a pénzügyi kötelezettségvállalással járó, a Társulás vagyonán és forrásain túli, az önkormányzatok külön többletfinanszírozását érintő döntéseket.

2. A tagsági jogviszony megszűnése:

2.1. A Társulásból bármelyik résztvevő, a képviselő-testület kiválásra (felmondásra, továbbiakban: kiválásra) vonatkozó határozata megküldésével a naptári év utolsó napjával kiválhat.

A kiválásra vonatkozó határozatot 6 hónappal a kiválást megelőzően kell meghozni, s azt írásban a Társulási Tanáccsal közölni.

2.2. A Társulás tagjai megállapodnak abban, hogy nem szüntethető meg a tagsági jogviszony kiválással mindaddig a 2.1. pontban rögzített jogcímen, amíg a tag a Társulással szemben fennálló lejárt tartozását nem rendezi, továbbá, ha a Társulás a kiválni kívánó tagi Önkormányzat általi feladat átadására tekintettel, mint kedvezményezett támogatásban részesült, s még a kötelező üzemeltetési, fenntartási időtartam nem járt le. Amennyiben a kiválni kívánó tag a támogatási szerződés módosítása keretében a kötelezettségek átvállalásával kedvezményezetté válhat, úgy az által történő kiválásnak a kötelező fenntartási, üzemeltetési időtartam fennállta nem akadálya.

2.3. Nem szüntethető meg a tagsági jogviszony továbbá mindaddig fenti jogcímen, amíg az a tag, aki visszatérítendő támogatásban részesült, a visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti.

2.4. A Társulási tagjának jogviszonya megszűnik:

2.4.1. Ha az önkormányzat megszűnik, összeolvad vagy egyesül,

2. Ha a Társulás Képviselő-testületei a Társulás megszűnését közös megegyezéssel kimondják,

2. Kizárással:

A Társulás tagjainak több mint fele minősített többséggel hozott határozatával kizárhatja a Társulás azon tagját, amely a megállapodásban foglalt alábbi kötelezettségeinek ismételt felhívásra határidőben nem tett eleget:

• a tag a Társulás céljainak megvalósításához szükséges pénzügyi alapba történő befizetést (több mint hat hónap) elmulasztja,

• a tag a Társulás működéséhez évente a Társulási Tanács által megállapított költségvetési hozzájárulást nem fizeti meg,

• vagy a cél megvalósításához szükséges többletforrás befizetési kötelezettségének a Társulás tagja a Társulás döntésében megjelölt határidőben nem tett eleget,

• a Társulás által fenntartott intézmény(ek) működéséhez a Társulási Xxxxxx által meghatározott időpontig esedékes a Társulási Tanács által évente megállapított költségvetési működési hozzájárulást – költségelőleget – több, mint három hónapon keresztül nem fizeti meg.

Az e jogcímen történő tagsági viszony megszűntetésére vonatkozó döntést két írásbeli felszólításban foglalt eredménytelen határidő leteltét követően lehet meghozni. A tagsági jogviszony megszűnése nem jelenti a kötelezettségek elévülését. A Társulási Tanácsnak kötelessége minden jogszerű eszközt felhasználni annak érdekében, hogy a tartozást behajtsa.

A tagsági jogviszony a naptári év utolsó napjával szűnik meg.

3. A Társulás tagnyilvántartása:

3.1. A Társulás tagjait nyilvántartásba kell venni.

3.2. A megállapodás 2. sz. mellékletét képező tagnyilvántartás a következőket tartalmazza:

• az önkormányzat megnevezését, székhelyét,

• belépés időpontját,

• a tagsági jogviszony megszűnésének időpontját,

• a szavazati jogosultságot és mértékét.

3.3. A tagnyilvántartást a Társulás munkaszervezeti feladatait ellátó Polgármesteri Xxxxxxx vezeti.

4. A Társulás szervei:

4.1. A Társulás szervei a Társulás Tanácsa, a Társulás elnöke, alelnöke, a Társulás eseti bizottsága(i), pénzügyi bizottsága.

5. Társulási Tanács:

5.1. A Társulás legfőbb szerve a Társulás Tanácsa.

5.2. A társult Önkormányzatok Képviselő-testületei megállapodnak abban, hogy a Képviselő-testületek a Társulási Tanácsba az Önkormányzatok mindenkori polgármesterét delegálják.

5.3. A Társulási Tanács minden tagját egy szavazat illeti meg.

5.4. A polgármester akadályoztatása esetére, annak időtartamára a delegált személy az őt helyettesítő alpolgármester, vagy az adott település képviselő-testületének a polgármester helyettesítésének rendjéről szóló döntésében meghatározott képviselő-testületi tag.

A helyettesként eljáró alpolgármester vagy képviselő-testületi tag jogai és kötelességei azonosak a polgármester xxxxxxxx és kötelességeivel. A Tanács ülésén a szavazati jog gyakorlásához a résztevő helyettesnek eseti meghatalmazással kell rendelkeznie.

5.5. A Társulási Tanács, mint testület látja el mindazokat a feladatokat, gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeket az Mötv., az intézmény(ek) alapítói, fenntartói, irányító szervi jogkörének gyakorlására vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések, illetve jelen Megállapodás meghatároz.

5.6. A Társulási Tanács üléseit a Társulás elnöki feladatait ellátó polgármester hivatali székhelyén tartja.

A Társulási Tanács napirendjétől függően más helyen kihelyezett üléseket is tarthat.

5.7. A Társulási Tanács alakuló ülésén mondja ki megalakulását.

A Társulási Tanács az alakuló ülésén megválasztja a Társulási Tanács elnökét, az alakuló, avagy az azt követő első ülésen elfogadja:

5.7.1. a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatát,

5.7.2. megválasztja az alelnököt,

5.7.3. s a bizottságai tagjait.

VI.

A TÁRSULÁSI TANÁCS TISZTSÉGVISELŐI,

A TÁRSULÁSI TANÁCS BIZOTTSÁGA

A TÁRSULÁS MUNKASZERVEZETE

1. Társulás Elnöke:

1.1. A Társulás elnökét a Társulási Tanács az alakuló ülésén tagjai sorából, az önkormányzati választási ciklus idejére titkos szavazással választják meg.

1.2. Az elnök személyére a Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A Társulás elnökének megválasztásához minősített többség szükséges.

1.3. A Társulási Tanács elnöke képviseli a Társulást, valamint ellátja a Társulás működésével kapcsolatos kiadmányozási, kötelezettségvállalási és utalványozási feladatokat. Távolléte, vagy akadályoztatása esetén a Társulás képviseletét az alelnök, együttes akadályoztatás esetén a korelnök látja el.

1.4. Az elnök részletes feladatát és hatáskörét a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

2. Társulás alelnöke:

2.1. A Társulási Tanács az önkormányzati választási ciklus időtartamára a saját tagjai sorából, titkos szavazással alelnököt választ.

2.2. Az alelnök személyére a Tanács elnöke tesz javaslatot. A Társulás alelnökének megválasztásához minősített többség szükséges.

3. Pénzügyi Bizottság:

3.1. A Társulási Tanács a kistérségi társulás tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrzésére 3 tagú Pénzügyi Bizottságot hoz létre.

3.2. A Pénzügyi Bizottság feladatai:

3.2.1. Véleményezi a Társulás éves költségvetési javaslatát, s a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit.

3.2.2. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

3.2.3. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

3.2.4. Ellenőrzi a Móri Kistérségi Alappal való gazdálkodást.

3.3. A Pénzügyi Bizottság megállapításait haladéktalanul megküldi a Társulási Tanácsnak: Ha a Társulási Tanács a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, úgy a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi a Társulás gazdálkodásának ellenőrzésére jogosult Állami Számvevőszéknek.

4. Társulás Munkaszervezete:

4.1. A Társulási Tanács feladatainak végrehajtását és döntéseinek előkészítését 2013. július 1-jei hatállyal a Móri Polgármesteri Hivatal (székhely: 8000 Xxx, Xxxxx Xxxxxx xxx 0., törzskönyvi azonosító szám (PIR): 362104) – továbbiakban: Polgármesteri Hivatal – látja el, a Móri Kistérségi Iroda 2013. június 30. napján megszűnt.

4.2. A Polgármesteri Xxxxxxx, mint munkaszervezet feladata különösen:

4.2.1. A Társulási Tanács üléseinek, döntéseinek előkészítése, döntéseinek végrehajtása.

4.2.2. A Társulási Tanács költségvetésének végrehajtása, a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása.

4.2.3. A költségvetési gazdálkodás körében különösen:

• A Társulás és a költségvetési szervek költségvetés tervezésének, évközi költségvetést módosító és zárszámadás tervezetének előkészítése, önkormányzatok működési hozzájárulásának kimutatása, zárszámadásokkal egyidejű elszámolása.

• Az információszolgáltatás, a pénzforgalmi jelentések, mérlegjelentés, továbbá havi adatszolgáltatás a végrehajtásról elkészítése.

• A Társulás által benyújtott pályázatokkal kapcsolatos elszámolási feladatok végzése a közreműködő szervezetek, a Magyar Államkincstár, a kedvezményezett Önkormányzatok, valamint egyéb szervek felé.

• A Kistérségi Alap bevételek felhasználásának elszámolása a tagi Önkormányzatok felé.

• Az Intézmények fenntartásával kapcsolatos éves elszámolások (különösképpen: az állami költségvetési hozzájárulások, az önkormányzati hozzájárulások, valamint lakosság és ellátotti létszámarányos elszámolás) elkészítése és dokumentált egyeztetése az érintett önkormányzatokkal a beszámoló (zárszámadás) elfogadását megelőzően.

• Társulási Tanács egyedi határozatában foglalt feladatok végrehajtásának, illetve pénzforgalmi elszámolásának elkészítése.

4.2.4. A Társulási Tanács nevében tett kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzésére a munkaszervezeti feladatokat ellátó Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a hivatal állományába tartozó személy jogosult.

4.2.5. A Társulási Tanács irányító szervi jogkörébe tartozó valamennyi költségvetési szerv pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátása.

4.2.6. A Társulás által fenntartott intézmények közalkalmazottai személyi anyagának kezelése.

4.3. A Polgármesteri Hivatal munkaszervezeti feladatai ellátásához a társult településeket hozzájárulási kötelezettség terheli, amelyek finanszírozása az alábbiak szerint történik:

4.3.1. A Társulás által fenntartott óvoda gazdálkodási, munkaügyi és jogi feladataihoz kapcsolódóan a megállapított hozzájárulási kötelezettség 400,-Ft/állandó lakos.

4.3.2. Az óvodafenntartásban nem érintett települések vonatkozásában a munkaszervezeti feladatok ellátásához kapcsolódóan a hozzájárulási kötelezettség 100,-Ft/állandó lakos.

4.3.3. A Hajléktalanok Átmeneti Szállása – állami normatív hozzájárulással nem biztosított – további költségei Mór Városi Önkormányzatot terhelik.

4.4. A Társulási Tanács, Mór Városi Önkormányzat, s a munkaszervezeti feladatokat ellátó Polgármesteri Hivatal a Móri Kistérségi Iroda megszűnését követő naptári naptól létrejövő külön Megállapodás keretében rögzítik:

4.4.1. a költségeket, mellyel a munkaszervezeti feladatok teljesíthetők, és

4.4.2. melyeket évenként a Társulás éves költségvetési tervezetének ismeretében a Xxxxx felülvizsgálnak, s közösen módosítanak.

4.4.3. a Megállapodás mellékletét képezi a Móri Kistérségi Xxxxx azon ingó vagyonának leltára, melyre a Polgármesteri Xxxxxxxx használati jog illeti meg.

4.5. A Polgármesteri Xxxxxxx által – a Társulás működésével kapcsolatos feladatokat ellátó – foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat Mór Városi Önkormányzat Jegyzője gyakorolja.

A Jegyző munkáltatói jogkörében kijelöli azon köztisztviselő(ke)t, aki(k) a Társulási Tanács tagjaival a munkaszervezeti feladatok tekintetében kapcsolattartásra jogosult(ak) s köteles(ek), melyről – s a változásairól – a Tanács tagjait tájékoztatja.

4.6. A Társulási Tanács a Móri Kistérségi Iroda költségvetési szervet az Áht. 11. § (2) bekezdés szerinti beolvadással szünteti meg 2013. június 30. napjával akként, hogy:

4.6.1. a munkaszervezeti feladatok tekintetében jogutódnak, s azt ellátó közalkalmazottak vonatkozásában munkáltatói jogutódnak Polgármesteri Xxxxxxx,

4.6.2. vagyoni jogutódnak a Móri Többcélú Kistérségi Társulás minősül azzal, hogy a munkaszervezeti feladatok ellátásához szükséges ingóságok használati jogát a Társulás a Polgármesteri Hivatal részére biztosítja.

4.7. Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármesteri Xxxxxxx Xxxxxxx Okiratának módosítását 2013. július 1-i hatállyal, a Társulási Tanács a Móri Kistérségi Iroda megszüntető okiratát 2013. június 30-i hatállyal – az 5.6. pontban foglalt tartalommal – adják ki.

5. A Társulás által alapított költségvetési szervek alkalmazottainak jogállása:

5.1. A Társulási Xxxxxx által alapított költségvetési szervek alkalmazottainak jogviszonyára a „közalkalmazottak jogállásáról” szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadóak, valamint:

5.1.1. a további intézmények alkalmazottai esetében a Kjt.-nek az adott önkormányzati ágazati feladatot teljesítő – köznevelési, közművelődési, avagy szociális-egészségügyi – intézmények közalkalmazottai tekintetében irányadó Kormányrendeletben foglaltakat.

5.2. A Társulási Tanács egyes feladatok ellátására közvetlenül külső harmadik személyekkel jogosult megbízási, avagy vállalkozói szerződések megkötésére, mely tekintetében a Ptk. rendelkezései az irányadók.

VII.

A TÁRSULÁS SZERVEINEK MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI,

A TÁRSULÁSI TANÁCS DÖNTÉSHOZATALÁNAK MÓDJA,

A MINŐSÍTETT DÖNTÉSHOZATAL ESETEI

1. A Társulási Tanács ülései:

1.1. A Tanács a Társulás döntéshozó szerve.

1.2. A Társulási Tanács üléseit szükség szerint, de évente minimum hatszor, a Társulási Tanács által meghatározott időpontban tartja.

A Társulási Tanács alakuló ülését az önkormányzati választásokat követően 30 napon belül meg kell tartani.

1.3. A Tanács ülését össze kell hívni a Társulás tagjai egynegyedének a Társulás bizottságának, továbbá a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára annak kézhezvételét követő 15 napon belüli időpontra az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

1.4. Az ülést a Tanács elnöke, akadályoztatása esetén a Tanács alelnöke, valamennyi tisztségviselő együttes akadályoztatása esetén a Tanács korelnöke hívja össze és vezeti le.

1.5. A Társulási Tanács ülésének előkészítésére, az előterjesztések tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokat a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

1.6. A Tanács ülése nyilvános.

1.7. A Társulási Tanács:

1.7.1. zárt ülést tart összeférhetetlenségi, kitüntetési ügy tárgyalásakor;

1.7.2. zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

1.7.3. zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás a Társulás vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

A zárt ülésen a Társulási Tanács tagjai, a munkaszervezeti feladatokat ellátó Polgármesteri Hivatalt vezető jegyző, s az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott további személyek lehetnek jelen.

1.8. A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre az Mötv-nek a Képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyvre 52. § (1) bekezdésében meghatározott szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a munkaszervezeti feladatokat ellátó polgármesteri hivatalt vezető jegyző írja alá.

A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyvet a Társulási Tanács elnöke az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a Fejér Megyei Kormányhivatalnak.

1.9. A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen:

1.9.1. a Társulási Tanács legalább 9 tagja jelen van.

A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

1.10. A Társulás minden tagját a Társulási Tanács működése során a V/5.3. pontban rögzítettek szerint egy szavazat illeti meg.

1.11. A Társulás döntései meghozatalához: a javaslat elfogadásához – a VII/1.13. pontban foglaltak kivételével –

1.11.1. a Társulási Tanács legalább annyi tagja igen szavazata szükséges;

1.11.2. mely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak felét;

1.11.3. és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát

melynek hiányában a Társulási Xxxxxx a javaslatot elutasítja.

1.12. A minősített többséghez legalább 9 tag igen szavazata szükséges:

1.12.1. mely eléri a Társulásban részt vevő tagok által képviselt települések lakosságszámának a felét melynek hiányában a Társulási Tanács a javaslatot elutasítja.

1.13. Minősített többség szükséges:

1.13.1. A hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása döntéshozatalhoz.

1.13.2. Intézmény, gazdálkodó szerv alapításához, vezetőik megbízásához, intézmény fenntartói jogának átadás-átvételéhez, intézmény megszüntetéséhez, átszervezéséhez.

1.13.3. A Társulás éves költségvetése, zárszámadása megállapításához, az éves költségvetés módosításához.

1.13.4. A tag személyes érintettség miatt történő szavazásból kizárásához.

1.13.5. A pénzügyi alap felhasználásához, ennek körében a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséhez.

1.13.6. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásához s a benne megállapított további ügyekben.

1.13.7. Az 1.7.3. pont szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

1.13.8. A társulásból történő kizáráshoz.

1.14. A Társulási Tanács döntését az ülésen határozat formájában nyílt szavazással hozza meg.

1.14.1. A Társulási Tanács név szerinti szavazást tart:

• a Társulási Tanács tagjai legalább egynegyedének indítványára,

• továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott ügyekben.

Ugyanazon ügyben, egy ízben lehet név szerinti szavazást javasolni és tartani. Nincs helye név szerinti szavazásnak:

• bizottság létszáma és összetétele,

• avagy ügyrendi javaslat kérdéseiben.

1.14.2. A Társulási Tanács titkos szavazást tarthat a VII/1.7. pontban meghatározott ügyekben.

1.14.3. A nyílt szavazás, a név szerinti és a titkos szavazás módjának meghatározásáról a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik.

1.14.4. A Társulási Tanács ülésének vezetője állapítja meg a szavazás eredményét. Amennyiben a szavazás eredménye tekintetében kétség merül fel, úgy a Társulási Tanács bármely tagja kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

1.15. A Társulási Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1.15.1. A Társulás elnöke és alelnöke megválasztása.

1.15.2. A Társulás szervei tagjainak megválasztása.

1.15.3. Az éves költségvetés, valamint a zárszámadás megvitatása, elfogadása, módosítása, a pénzügyi alap felhasználása, döntés hitel felvételéről, a Társulás bármely tagjának 60 napon túli, lejárt tartozása esetén - a Tanács soron következő ülésén - jogosult határozni a fizetési kötelezettségét elmulasztó/késedelmesen teljesítő Önkormányzat ellen felhatalmazás útján azonnali beszedési megbízás útján történő igényérvényesítésről.

1.15.4. A Társulás elnöke beszámolójának megtárgyalása, továbbá a Társulás tevékenységéről szóló éves beszámoló megtárgyalása és elfogadása.

1.15.5. Az évi költségvetési hozzájárulás, működési költségelőleg, valamint zárszámadást követően az Önkormányzatot terhelő működési költségelőleg hozzájárulás és működési költségelőleg különbözetnek a meghatározása.

1.15.6. A közös fejlesztésekről, beruházásokról való döntés, az intézményi fejlesztésekről, felújításokról történő döntés.

1.15.7. A közös feladatellátást szolgáló megállapodások megkötése, intézmény fenntartói jogának átadás-átvételéről döntés.

1.15.8. A Társulás vagyonáról való rendelkezés.

1.15.9. A Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatának, éves munkatervének elfogadása, módosítása.

1.15.10. A területi és országos szervekhez való csatlakozás, valamint ezen szervezetekből való kilépés elhatározása.

1.15.11. A Társulás más társulással való együttműködésének, avagy annak megszüntetésének elhatározása.

1.15.12. Pályázatok benyújtásáról való döntés.

1.15.13. Hitelfelvételről, szabad pénzeszközök, a közös pénzügyi alap felhasználásáról, a benyújtott igények elbírálásáról döntés.

1.15.14. A Társulásból kilépő taggal való pénzügyi elszámolás rendezése.

1.15.15. A Társuláshoz önkormányzati közös feladatellátáshoz történő csatlakozás elfogadása.

1.15.16. A tag kizárásáról döntés.

1.15.17. Intézmény, gazdálkodó szervezet alapítása esetén, – a vonatkozó pénzügyi és ágazati jogszabályokban meghatározott – alapítói, fenntartói irányító szervi jogkörben hozandó döntés.

1.15.18. A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott esetekben a közös feladatellátást szolgáló ellátási szerződés, köznevelési megállapodás, egyéb polgári jogi szerződés megkötése.

1.16. A Társulás átruházott önkormányzati döntési jogköre:

Az önkormányzatok képviselőtestületei – a Társulást az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján átruházott hatáskör gyakorlása körében az alábbi döntési jogkörök gyakorlására jogosítják fel:

1.16.1. intézményvezető, gazdálkodó szervezet vezetőjének megbízása, annak visszavonása, összeférhetetlenség megállapítása.

1.16.2. Az intézmény irányító szervi jogkörök gyakorlása az önkormányzati feladatellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések által megállapított körben.

1.16.3. A „nemzeti köznevelésről” szóló 2011. évi CXC. tv. mindenkori hatályos rendelkezéseiben foglalt a fenntartói, irányítói jogkörbe tartozó ügyekben való döntés.

1.16.4. „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény – továbbiakban: Sztv. – és „a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi XXXI. törvény – továbbiakban: Gyvt. – mindenkori hatályos rendelkezéseiben foglalt, a fenntartói, irányítói jogkörbe tartozó ügyekben való döntés.

1.17. A Társulás keretében közösen ellátott szociális feladatellátás körében a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról – „a szociális ellátásokról és szociális igazgatásról” szóló 1993. évi III. tv. 92. § (1) bekezdés b.) pontja szerint az önkormányzati rendelet elfogadására, s annak mindenkori jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő felülvizsgálatára – Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete jogosult.

1.17.1. A térítési díjak megállapítására, annak módosítására vonatkozó önkormányzati rendelet tervezetet a munkaszervezeti feladatokat ellátó szervezet vezetője Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete napirendet tárgyaló ülését megelőző 30 nappal korábban az érintett önkormányzatok polgármesterei részére megküldi.

1.17.2. Az Önkormányzatok Képviselőtestületei soron következő ülésükön, de legkésőbb 20 napon belül a rendelet tervezetben foglaltakról véleményt nyilvánítanak, melyet a Polgármesteri Hivatalt vezető Jegyző részére írásban megküldenek.

Amennyiben az érintett Önkormányzat(ok) Képviselőtestülete(i) ezen határidőn belül a véleményt nem alakítja(ják) ki, úgy a határidő lejártát követően annak hiányában Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete által az önkormányzati rendelet megalkotható.

1.17.3. Amennyiben az Önkormányzat(ok) Képviselő-testülete(i) a tervezetben foglaltakkal nem ért(enek) egyet, úgy indokolással ellátott álláspontját(jukat) a rendelet megalkotását megelőzően a munkaszervezeti feladatokat ellátó szervezet vezetőjének a Társulás Tanács ülésén kell ismertetnie.

1.17.4. Amennyiben az egyetértését meg nem adó Önkormányzat Képviselőtestülete indokolásában foglaltak megalapozottak, úgy a Társulási Tanács ülésén egyeztetett újabb javaslat szerinti 1.17.2. pontban foglalt eljárást ismételten le kell folytatni.

1.17.5. Ha az érintett Önkormányzat Képviselőtestülete indokait nem fogalmazza meg, avagy azt nem ismerteti, illetőleg a benne foglaltak megalapozatlanok, úgy a Társulási Tanács ezen utóbbi tényt megállapító döntését követően az eredeti javaslat szerinti tartalmú önkormányzati rendelet a székhely Önkormányzat Képviselőtestülete által megalkotható.

1.18. A Társulási Tanács működésének további részletes szabályait a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

2. A Társulás más szerveinek ülései:

2.1. A pénzügyi bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van.

2.2. A 2. pontban felsorolt szervek üléseit elnökük hívja össze. Összehívását a szervek bármely tagja a napirend megjelölésével kezdeményezheti.

2.3. A Társulás szervei működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatban kell megállapítani, mely nem tartalmazhat ellentétes rendelkezést a Társulási Megállapodásban megállapított szabályokkal.

A bizottság működésére az Mötv-nek az önkormányzati bizottságokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

VIII.

A TÁRSULÁS TAGJÁNAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

1. A Társulás tagjának jogai:

1.1. Képviselője útján részt vehet a Társulás tevékenységében, rendezvényein, céljainak, feladatainak meghatározásában, a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásában, a Társulás szervezetének kialakításában.

1.2. Képviselője választhat és választható a Társulás szerveibe, tisztségeire.

1.3. Teljes joggal képviseli a Tanács ülésén képviselője útján a saját önkormányzata érdekeit.

1.4. Igényelheti a Társulás érdekképviseletét, érdekérvényesítési tevékenységét.

1.5. Igényelheti és igénybe veheti a Társulásba tömörült tagok szakértelmét, tapasztalatait és információit.

1.6. Igényelheti a Társulás szolgáltatásait, amely szolgáltatásokra megállapodást kötött.

1.7. Xxxxxxx veheti a Társulás és a tagok által megállapított és biztosított kedvezményeket.

1.8. A Tanács döntése alapján részesedhet a Társulás tevékenysége révén elért pénzbevételekből (alapítványi támogatások, pályázatok, vállalkozás, egyéb pénzbevételi stb.).

1.9. Javaslatot tehet a Társulást érintő bármely – tagságának megfelelő – kérdésben, jogosult a Társulás törvénysértő határozatának észrevételezésére és megtámadására.

1.10. Kérdéseket, javaslatokat, indítványokat tehet a Társulás tisztségviselőihez és szerveihez, felvilágosítást kérhet tőlük a Társulás bármely tevékenységéről, amelyre a címzettek 30 napon belül kötelesek választ adni, betekinthet a Társulás irataiba.

1.11. A Társuláson belül egy-egy kérdésben kisebbségben maradt tagnak joga van a kisebbségi vélemény rögzítésére és képviseletére,

1.12. Részesülhet a hazai és nemzetközi kapcsolatokból származó előnyökből.

2. A Társulás tagjainak kötelességei:

2.1. A Társulási Megállapodás és a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása.

2.2. Képviselője útján rendszeres részvétel a Társulás szerveinek munkájában, elősegítve a társulási célok és feladatok közös megvalósulását.

2.3. Az önként vállalt feladatok maradéktalan teljesítése.

2.4. A Társulás határozatainak végrehajtása.

2.5. A Társulás feladatkörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos döntései, a társulás vezetőjével való egyeztetése, illetve a társulással való közlése.

2.6. Hozzájárulási, befizetési kötelezettségek teljesítése. Társulás általi intézményfenntartás esetén a tagot terhelő többletköltségek határidőben történő maradéktalan megfizetése.

2.7. A Társulás feladatkörébe tartozó és a településen keletkező ügyekhez a szükséges adatok és információk továbbítása a Társuláshoz.

IX.

A TÁRSULÁS PÉNZÜGYI ALAPJA, VAGYONA,

A TÁRSULÁS GAZDÁLKODÁSA

1. A Társulás tagjai a Többcélú Társulás feladatai megvalósítása érdekében közös pénzügyi alap létrehozását határozzák el.

2. Az alap a Társulás vagyona. A Társulás vagyonát gyarapítja és a vagyon részét képezi a Társulás döntésével szerzett, vagy a Társulás tevékenysége révén keletkezett materiális és immateriális vagyon.

A Társulás vagyona: törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.

2.1. A társult önkormányzatok által rendelkezésre bocsátott vagyon, továbbá a működés során keletkezett vagyon a Társulás tulajdona. A Társulás vagyona tekintetében a tulajdonosi jogkört a Társulási Tanács gyakorolja.

2.2. A Társulás megszűnése esetén a meglévő vagyon és annak szaporulata a Társulás tagjait vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg.

2.3. A vagyon megosztása során az önkormányzatok által az alábbi elvek figyelembevételével járnak el:

2.3.1. használatba adott ingatlanokat, s a meglévő ingóságok birtokát vissza kell bocsátani,

2.3.2. a meglévő, tulajdonba adott ingóságokat természetben kell kiadni,

2.3.3. a tulajdonba adott ingatlanok esetében – amennyiben vagyonmegosztás során a képviselőtestületeket megillető vagyonrész arra elegendő – az eredeti tulajdonost illeti meg.

2.4. A Társulásból a tag általi kiválás, illetőleg kizárás esetén a taggal a fentiekkel azonos eljárási rend szerint el kell számolni azon megkötéssel, hogy a Társulás tagja a vagyon kiadására csak az esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a többcélú kistérségi társulás feladatának ellátását, ebben az esetben a Társulás volt tagját a Társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg, amennyiben tartozását a Társulás felé maradéktalanul rendezte. A vagyon kiadását legfeljebb 5 évre lehet elhalasztani.

2.5. A Társulás tagjának vagyoni igénye kizárólag a tagsági jogviszony időtartama alatt a vagyoni hozzájárulásával, avagy területfejlesztési, pályázati úton elnyert, illetőleg társulási vagyonból keletkezett Társulási közös vagyon körére nézve keletkezhet, mely a tagsági jogviszony megszűnése időpontjától érvényesíthető.

2.6. Amennyiben a Társulás nem tagi önkormányzat közigazgatási területét érintően is ellát feladatot, úgy a feladatellátásra a Társulási Tanács a nem tagi Önkormányzattal külön megállapodást köt, melyben a költségviselés szabályait s a közös feladatellátás időtartama alatt – a nem tagi Önkormányzat vagyoni hozzájárulásával, avagy rá tekintettel is nyújtott állami költségvetési támogatásból – keletkezett közös vagyon megosztásának módját rendezni kell.

2.7. A Társulásból kiváló tag az Őt megillető vagyonrész kiadására mindaddig nem tarthat igényt, amíg a vagyon hasznosítására külső harmadik személlyel a tagsági jogviszonya alatt a Társulási Tanács által megkötött szerződési (használati, haszonbérleti, bérleti, stb.) időtartam le nem jár.

2.7.1. Amennyiben a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés alapján a vagyonhasználó rendszeresen térítést fizet, úgy a kiváló tagra eső összeg a kiváló tagot illeti meg.

2.7.2. Amennyiben a vagyonhasználati ellenérték előre a Társulási Tanács részére megfizetést nyert s a Tanács azt a kivált tagra nézve is „saját erőként” a Társulási vagyon gyarapítására fordította, úgy a kivált tagot a használati ellenérték nem illeti meg, mivel azt a Társulási Tanács a vagyontárgy létrehozására fordította.

2.8. A Társulási Tanács az általa pályázati úton elnyert pénzeszközből vásárolt közös vagyonú vagyontárgyak – meghatározott feltételek szerinti s ellenszolgáltatás melletti, - egyes tagi Önkormányzatok külön tulajdonába adásáról jogosult dönteni, melynek alapján a Társulási Tanács és tagi Önkormányzat külön megállapodást köt.

A támogatási szerződés időtartama alatt a közös tulajdonú vagyontárgy(ak) nem adható(k) tagi Önkormányzat(ok) külön tulajdonába.

3. A Társulás által létrehozott közös pénzügyi alap elősegíti:

3.1. az önkormányzati közszolgáltatások biztosítása érdekében anyagi eszközeik hatékonyabb felhasználását,

3.2. egyes gazdasági, fejlesztési műveletek finanszírozását, közös céljaik gyorsabb elérését,

3.3. települések összehangolt fejlesztéséhez és működtetéséhez anyagi eszközeik hatékonyabb felhasználását.

4. Lehetővé teszi, hogy a Társulás és annak pénzügyi alapja működésének ideje alatt a tagsági időtartamra átadott hozzájárulásból képzett közös alapból az alap tagjai a Tanács rendelkezése szerint:

4.1. az alap forrását, forrásának meghatározott részét együttesen felhasználhassák,

4.2. tervezett céljaik megvalósításához vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő támogatást kaphassanak.

5. A közös pénzügyi alapban lévő összeget a Társulási Tanács által meghatározott céltól eltérően felhasználni nem lehet.

6. A pénzügyi alap forrásai:

6.1. Kötelező befizetés:

6.1.1. 2008. január 1-i hatállyal a hozzájárulás évenkénti összegének megállapítására a Társulási Tanács jogosult.

6.1.2. A feladat ellátási költségek Társulási Tanács által megállapított összege, melyet a I/10.3. pontban foglaltaknak megfelelően kell a tagoknak átutalni.

6.2. Saját elhatározáson alapuló befizetés: a tag önkormányzatok átmenetileg szabad forrása meghatározott időre szóló átengedése, meghatározott idejű forrásátadás a Többcélú Társulás feladatai forrásai és fizetési kötelezettsége teljesítése érdekében.

6.3. Egyéb:

6.3.1. állami támogatás, hozzájárulás,

6.3.2. pályázati forrás,

6.3.3. gazdálkodó vagy más szerv által biztosított támogatás vagy forrás,

6.3.4. a Társulás vagyonának hasznosításából vagy pénzbeli befektetéséből származó, az adott évben fel nem használt tőke pénzpiaci elhelyezéséből származó hozadéka,

6.3.5. az alapból kihelyezett összeg hozadéka.

6.4. Az alapban az adott évben fel nem használt tőkét csak az állami vagy garantált 1 évnél nem hosszabb lekötésű állampapírba (állami kibocsátású értékpapírba) lehet befektetni.

6.5. Az alapba elhelyezett kötelező befizetés után kamat nem jár.

6.6. A számla feletti rendelkezési jogot a Társulás Tanácsának elnöke, vagy a Társulási Tanács általa írásban felhatalmazott tagja gyakorolja. A pénzügyi ellenjegyzés jogát a munkaszervezeti feladatokat ellátó Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a hivatal állományába tartozó személy gyakorolja.

7. Az alap működése:

7.1. A Társulás az államháztartási törvény előírásai alapján éves költségvetést készít, melyet határozattal fogad el.

7.2. A Társulás éves gazdálkodásáról szóló beszámolót a Társulási Tanács szintén határozattal fogadja el.

7.3. Az alap kezelése, az alap felhasználására vonatkozó döntések meghozatala a Tanács feladata. Ennek körében a Tanács:

7.3.1. meghatározza a befizetések összegét, idejét,

7.3.2. gondoskodik az alapban lévő pénzek kezeléséről,

7.3.3. meghatározza a közös alapból finanszírozandó és finanszírozható kiadásokat, fejlesztési célokat,

7.3.4. elbírálja a konkrét támogatási igényeket,

7.3.5. odaítéli a vissza nem térítendő támogatásokat összegszerűen, cél megjelöléssel,

7.3.6. dönt a visszatérítendő támogatások odaítéléséről, meghatározza a visszaterítendő támogatások folyósításának részletes szabályait és visszafizetés feltételeit és szabályait,

7.3.7. pénzpiaci műveletek végzésére felhatalmazást ad.

7.4. A gazdálkodás jogszerűségét a Pénzügyi Bizottság ellenőrzi.

A pénzügyi bizottság jelentése mellett a Tanács elnöke évente írásban minden tagnak beszámol az alapban lévő pénz felhasználásáról, a gazdálkodó szervezet gazdálkodásáról, a vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatások felvételéről és törlesztéséről, az alapból teljesített közös célú kiadásokról, az alap teljes működéséről.

8. A pénzügyi alap felhasználásának szabályai:

8.1. Visszatérítendő támogatás:

8.1.1. A pénzügyi alapból az önkormányzat saját céljai megvalósítására maximum 36 havi lejáratra visszatérítendő támogatást kaphat. A visszatérítendő támogatásra kiosztható pénzügyi forrás mértékét a Tanács állapítja meg.

8.1.2. A pénzügyi alapból az önkormányzatok közös fejlesztési céljaik megvalósítására visszatérítendő támogatást kaphatnak. A visszatérítendő támogatások elbírálásánál elsőbbséget élvez, és kiemelt elbírálásban részesül a több önkormányzat területén élő lakosság közös érdekeit szolgáló fejlesztési célok megvalósítása. (Így pl.: közös kommunális feladat ellátása, szilárd vagy folyékony szemétlerakó, szemétszállítás szervezése, települések közötti közlekedés feltételeinek javítása, összekötő út építése, helyközi közlekedés feltételeinek javítása, közös idegenforgalmi fejlesztés, közös idegenforgalmi programok szervezése, körzeti feladatokat ellátó intézmények ellátási színvonalának javítása érdekében szükséges beruházásokhoz forrás biztosítása, alapfokú oktatás, nevelés, szociális ellátás, egészségügyi ellátás közös szervezése, intézményrendszer létesítése, és fenntartása, foglalkoztatáspolitikai célkitűzések közös megvalósítása, helyi értékek védelme és más közös feladatok ellátása.)

8.1.3. A pénzügyi alap felhasználható kistérségi átfogó, vagy több, illetve 1-1 részterületre vonatkozó fejlesztési, működtetési és fenntartási tervek kidolgozására.

8.2. Vissza nem térítendő támogatás:

8.2.1. A megállapodást kötő önkormányzatok teljes körét érintő feladatok megoldásához a Tanács visszatérítési kötelezettség nélküli támogatást is adhat.

8.2.2. Amennyiben az alapot növelő nem a tagok által befizetett pénz kerül az alapba, úgy lehetőség van végleges vissza nem térítendő támogatás odaítélésére is.

8.2.3. Célzottan az alapba befizetett összeg vissza nem térítendő támogatásként a célt megvalósító önkormányzatot (önkormányzatokat) illeti meg.

8.3. Közös intézmények fenntartása, közösen megvalósított feladatok finanszírozása:

8.3.1. A közös intézmények fenntartása és finanszírozása, forrásai a vonatkozó állami költségvetési normatívákból történik.

8.3.2. A normatívák és azok igénylése, felhasználása és tervezése a mindenkori hatályos vonatkozó jogszabályi előírások szerint történik.

8.3.3. A normatívák által nem fedezett fenntartású költségeket a Társulásban résztvevők a Társulás éves költségvetésének összeállítása során határozzák meg.

8.3.4. A közös fenntartású intézmények normatívák által nem fedezett kiadásai forrásául a Társulás saját pénzügyi alapja igénybe vehető a Társulási Tanács egyedi döntése esetén is.

8.3.5. A közösen fenntartott intézmény(ek) fejlesztési és felújítási szükségletét a Társulás költségvetésében kell megtervezni.

9. A pénzügyi támogatás felhasználásának további szabályai:

9.1. A cél vagy címzett támogatással megvalósuló, vagy más központi szerv, illetőleg az európai uniós forrás által támogatott beruházásokra vonatkozó pályázatok benyújtásánál a közös pénzügyi alapból folyósított, a Tanács által meghatározott pénz, az adott önkormányzat által folyósított saját forrásnak minősül.

E forrás mértékéig köteles a tag önkormányzat a támogatással megvalósuló beruházásra a Tanács döntésével egyező képviselő-testületi határozat meghozatalára.

9.2. Az egyéb központi kormányzati alapok támogatásával megvalósuló beruházások esetén, az erre vonatkozó pályázatok benyújtásával, a közös pénzügyi alapból folyósított és a Tanács által meghatározott pénz az adott önkormányzat által folyósított saját forrásnak minősül.

E forrás mértékéig köteles a tag önkormányzat a beruházásra vonatkozó tanácsi döntéssel azonos testületi döntés meghozatalára.

9.3. A kötelező befizetésekből képződő felosztható pénzösszeget a Tanács évente állapítja meg.

9.4. A támogatás feltételeit a Tanács határozza meg.

9.5. A támogatási szerződéseket a Tanács elnöke köti meg, a munkaszervezeti feladatokat ellátó Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a hivatal állományába tartozó személy jogosult a pénzügyi ellenjegyzésre. A kötelezettségvállalás előtt a Pénzügyi Bizottság elnöke véleményezési jogkört gyakorol.

A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell:

9.5.1. a támogatás célját,

9.5.2. a támogatás összegét,

9.5.3. folyósításának, visszafizetésének időpontját,

9.5.4. a törlesztés évi összegét,

9.5.5. a fizetendő költség mértékét és az egyéb kikötéseket, szankciókat.

9.6. A támogatási igények elbírálásánál a támogatás feltételeinek és összegének megállapításánál meg kell vizsgálni, hogy:

9.6.1. milyen cél megvalósítására igényli az önkormányzat vagy igénylik az önkormányzatok a támogatást,

9.6.2. az igény bejelentéséig az érintett igénylő önkormányzat, önkormányzatok milyen befizetést teljesítettek,

9.6.3. a támogatás visszafizetésének forrásait.

9.7. A pénzügyi alapban lévő összeg a Társulás vagyona, a tagok által befizetett részarányt végleges megszűnés esetén történő elszámolásnál lehet figyelembe venni.

9.8. A fel nem osztott, továbbá az alapban lévő pénzzel a pénzpiaci műveletek végzése a Tanács felhatalmazása alapján történhet (lekötés, állampapír vásárlás, stb.)

10. Igénybejelentés:

10.1. Az igények megfelelő rangsorolása és elbírálása érdekében a kérelemnek – amelyet a tárgyév megelőző év utolsó tanácsi ülésére, rendkívüli esetben azonnal lehet előterjeszteni – a következőket kell tartalmaznia:

10.1.1. az igényelt támogatással elérni kívánt célt, annak indokát,

10.1.2. a beruházás előkészítésére vonatkozó valamennyi iratot, adatot,

10.1.3. a beruházás forrásigényét, ütemezését,

10.1.4. az igényelt támogatás módját, összegét,

10.1.5. a kért folyósítási időpontot,

10.1.6. a pénzügyi igény indokolását,

10.1.7. a támogatás visszafizetésére vonatkozó pénzügyi-gazdasági számításokat, annak reális biztosítékait (pénzügyi fedezet igazolása, források, kiadások bemutatása, stb.)

Az igényeket és mellékleteit 3 példányban kell az ügyvitelt ellátó Móri Polgármesteri Hivatalnak megküldeni.

11. A Tanács döntéshozatali szabályai az alap felhasználása során:

11.1. A döntéshozatalnál az általános tanácsi döntéshozatali szabályok szerint kell eljárni azzal, hogy a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséhez minősített többség szükséges.

11.2. A Tanács döntéshozatalában nem vehet részt az a tag, aki éves kötelező befizetési kötelezettségét nem teljesítette.

12. A közös pénzügyi alap ügyviteli szabályai:

12.1. A Tanács elnöke, - a munkaszervezeti feladatokat ellátó Polgármesteri Hivatal útján – a pénzügyi alap kezelésével kapcsolatban az alábbi feladatokat látja el:

1. megvizsgálja, hogy a benyújtott igények megfelelnek-e az elbíráláshoz szükséges tartalmi és alaki követelményeknek,

12.1.2. gondoskodik az esetleg szükséges kiegészítések beszerzéséről, felhívja kiegészítésre az igényt benyújtót,

12.1.3. elvégzi a szükséges összesítéseket és elemzéseket,

12.1.4. elkészíti az alap felhasználásával kapcsolatos beszámolót,

12.1.5. gondoskodik a pénzügyi alap könyveléséről, a pénzforgalom lebonyolításáról,

12.1.6. vezeti a szükséges nyilvántartásokat (tagnyilvántartás, stb.).

12.2. A pénzügyi alap pénzforgalmára és kezelésére a hatályos pénzügyi rendelkezések az irányadók.

13. A társulás tagjának kiválása esetén a vagyoni kérdések rendezése:

13.1. Amennyiben a társult és kiváló önkormányzat a közös pénzügyi alap befizetésére vonatkozó részén belül bármilyen cél vagy másközponti alapból vagy forrásból megvalósuló közös beruházásban vesz részt, a kilépés Őt nem jogosítja fel arra, hogy a közös tanácsi döntéssel megvalósuló beruházásban az önkormányzati támogatást ne fizesse meg.

13.2. Ha a tag önkormányzat a Tanács döntése alapján visszatérítendő támogatásban részesült, és visszafizetési kötelezettsége még nem járt le, vagy azt nem teljesítette, úgy a Társulásból való kiválás jogával mindaddig nem élhet, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A teljesítést követően a kiválás lehetősége számára az általános szabályok szerint nyílik meg.

13.3. A kiváló tagot megilleti az általa teljesített hozzájárulásoknak és az alaptőke elhelyezési pénzpiaci műveletekből származó bevételeinek a kapott végleges juttatásokkal és az alapkezelő kezelési költségeivel csökkentett összege.

Végleges juttatásnak minősül: a vissza nem térítendő támogatás, valamint a Tanács döntése alapján valamennyi tag közös céljait szolgáló kiadások, pl: közös tervek készítésének költségei, közös kiadványok költsége stb.

14. Központi költségvetési támogatás visszafizetésére vonatkozó szabályok:

1. A Társulás a központi költségvetéstől az I/1.2. pont szerinti és I/3.3. pont szerinti támogatásban erre irányuló támogatási szerződés alapján részesült.

2. A 36/2005.(III.1.) Xxxx.xx. rendelet alapján folyósított központi költségvetési támogatás visszafizetésére vonatkozó szabályokat a 3. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltaknak eleget téve a Társult Önkormányzatok az alábbiak szerint rögzítik:

1. A támogatást kamattal növelt összegben vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, ha a Társulás a támogatást nem a támogatási megállapodásban rögzített támogatási célra és feltételeknek megfelelően használja fel.

2. Amennyiben egy vállalt feladat Társulás keretén belüli ellátása a I/3.3. pont szerinti 3 évi időtartamon belül megszűnik – kivéve, ha a feladat jogszabály által kerül megszüntetésre – úgy az adott feladatra jóváhagyott támogatást kamattal növelten kell visszafizetni a központi költségvetésbe.

3. A Társulásból a 3.2. pont szerinti 3 évi időtartamon belül történő kilépés esetén – a kilépő önkormányzatra lakosságszám szerint jutó – támogatásnak megfelelő összeget kamattal növelten kell a központi költségvetésnek visszafizetni.

4. Amennyiben a Társulás valamely tagja a 3.2. pont szerinti 3 évi időtartamon belül nem teljesíti a vállalt feladatra vonatkozóan e rendeletben előírt feltételeket, úgy az adott feladatra jóváhagyott – a feltételt nem teljesítő önkormányzatra lakosságszám szerint jutó – támogatásnak megfelelő összeget kamattal növelten kell a központi költségvetésnek visszafizetni.

5. A visszafizetési kötelezettség esetén a kamat az „államháztartásról” szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. § (2) bekezdése szerint számított összeg, amelyet a támogatás igénybevétele napjától a visszafizetés napjáig kell felszámítani.

6. A Társulás a támogatás felhasználásáról tárgyév december 31-ei fordulónappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni.

X.

A KÖZÖS FENNTARTÁSÚ INTÉZMÉNY

A Társulás által fenntartott köznevelési intézmények

fenntartói jogának gyakorlására vonatkozó szabályok

1. A társult Önkormányzatok megállapodnak abban, hogy a Társulási Megállapodás IV/4.1. pontjában foglaltak alapján az óvodai-nevelési feladatokat a Móri Többcélú Kistérségi Társulás látja el:

1.1. Fehérvárcsurgó Községi Önkormányzat,

1.2. Isztimér Község Önkormányzata,

1.3. Kincsesbánya Község Önkormányzata,

1.4. Nagyveleg Község Önkormányzat,

1.5. Magyaralmás Község Önkormányzata,

1.6. Mór Városi Önkormányzat,

1.7. Söréd Község Önkormányzata

közigazgatási területére kiterjedően.

2. A Társulás által fenntartott:

2.1. az óvodai nevelési tevékenységet végző köznevelési intézmények működési területe nem terjed ki:

2.1.1. Csókakő Községi Önkormányzat,

2.1.2. Csákberény Község Önkormányzat,

2.1.3. Bakonycsernye Nagyközség Önkormányzata,

2.1.4. Balinka Község Önkormányzata,

2.1.5. Bodajk Város Önkormányzat,

2.1.6. Pusztavám Község Önkormányzat

közigazgatási területére.

3. A Társulás a X/1. pontban megjelölt óvodai-nevelési köznevelési feladatot a Meseház Óvoda-Bölcsőde fenntartásával biztosítja.

4. Mór Városi Önkormányzattal a fenntartói jog átadás–átvételére kötött megállapodás alapján a Móri Meseház Óvoda a Zengő Óvoda Egységes Óvoda-Bölcsődébe (melynek neve egyidejűleg Meseház Óvoda Egységes Óvoda-Bölcsőde névre változik) olvadt be és annak székelyintézményeként működik tovább. Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Móri Meseház Óvoda megszüntető okiratát erre tekintettel adta ki, továbbá a Társulási Tanács az általa fenntartott óvoda alapító okiratát ekként módosította.

5. A Társulás az alábbiakban nevesített Önkormányzatok közigazgatási területén élő óvodáskorú gyermekek óvodai nevelését, továbbá Nagyveleg Község Önkormányzat közigazgatási területén a mini bölcsődei ellátást a 6. pontban megjelölt székhelyintézmény: a Meseház Óvoda-Bölcsőde tagintézményei útján biztosítja:

5.1. Fehérvárcsurgó Községi Önkormányzattal az óvodai–nevelési feladat ellátásának átadására vonatkozó megállapodás alapján a székhelyintézmény Eszterlánc Tagóvodája,

5.2. Kincsesbánya Község Önkormányzatával és Isztimér Község Önkormányzatával az óvodai –nevelési feladat ellátásának átadására vonatkozó megállapodás alapján a székhelyintézmény Napraforgó Tagóvodája, és Isztimér Község közigazgatási területén a székhelyintézmény Hétpettyes Tagóvodája.

5.3. Nagyveleg Község Önkormányzattal az óvodai–nevelési feladat ellátásának átadására vonatkozó megállapodás alapján a székhelyintézmény Etalon Sport Tagóvoda-Bölcsődéje,

5.4. Magyaralmás Község Önkrományzatával az óvodai-nevelési feladat ellátásnak átadására vonatkozó Megállapodás alapján a székhelyintézmény Aranyalma Tagóvodája

5.5. Söréd Község Önkormányzatával az óvodai nevelési feladat ellátásának átadására vonatkozó megállapodás alapján a székhelyintézmény Sörédi Tagóvodája.

látja el.

6. A Társulás által fenntartott köznevelési intézmény neve, székhelye, tevékenységi körei:

6.1. A Meseház Óvoda-Bölcsőde

székhelye: 0000 Xxx, Xxxxxxxxx xxx 00.

Tagintézményei:

• Eszterlánc Tagóvoda

8052 Fehérvárcsurgó, Xxxx Xxxxxx xxxx 0.

• Napraforgó Tagóvoda

0000 Xxxxxxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.

• Etalon Sport Tagóvoda-Bölcsőde

0000 Xxxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

• Hétpettyes Tagóvoda

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0/a.

• Aranyalma Tagóvoda

0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0.

• Sörédi Tagóvoda

0000 Xxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

A móri székhelyintézmény és a kincsesbányai Napraforgó Tagóvoda az alaptevékenysége körében biztosítja a német nemzetiségi nyelvi óvodai nevelést.

Tevékenységi körének meghatározására irányítói jogkörében a Társulási Tanács jogosult.

6.2. A közös fenntartású Meseház Óvoda-Bölcsőde önálló jogi személy, helyi önkormányzati költségvetési szerv. Pénzügyi-gazdálkodási feladatait munkamegosztási megállapodás alapján a Móri Polgármesteri Hivatal látja el.

7. A köznevelési intézmény közalkalmazottai és az óvodáskorú gyermekek jogviszonya:

7.1. Megállapodó felek rögzítik, hogy a Társulás keretében közvetlenül fenntartott köznevelési intézmény közalkalmazotti jogviszonyára vonatkozó szabályozás egységes, mind a székhely, mind a tagintézményekben dolgozó közalkalmazottak személyi juttatásai azonosak.

7.2. A személyi juttatások és az ellátottak juttatásai körében, továbbá megállapodó felek rögzítik, hogy az intézmények valamennyi közalkalmazottját, továbbá óvodás gyermekeket azonos juttatások és járandóságok illetik meg, melynek alapulvételével kell a többletköltségeket elszámolni.

8. A Társulás vagyona:

8.1. A Többcélú Kistérségi Társulás a köznevelési feladat ellátásához ingatlantulajdonnal nem rendelkezik.

8.2. A Meseház Óvoda-Bölcsőde székhelyintézmény elhelyezését biztosító móri 85 hrsz-ú, természetben 8060 Mór, Szabadság tér 12. szám alatt található óvoda megnevezésű ingatlan a benne lévő teljes berendezéssel, felszereléssel együtt Mór Városi Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezi.

8.3. A 8052 Fehérvárcsurgó, Deák F. u. 9. szám alatti - fehérvárcsurgói 474 hrsz-ú „óvoda” megnevezésű ingatlan, melyben a Meseház Óvoda-Bölcsőde Eszterlánc Tagóvodája működik, – a benne lévő felszerelésekkel, berendezésekkel, valamennyi ingósággal – Fehérvárcsurgó Községi Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezi.

8.4. A Meseház Óvoda-Bölcsőde Napraforgó Tagóvodája 8044 Kincsesbánya, Kincsesi u. 12. szám alatt fekvő kincsesbányai 75 hrsz-ú „óvoda” megnevezésű ingatlan – a benne lévő valamennyi ingóság, felszerelés és berendezés – Kincsesbánya Község Önkormányzata tulajdonában áll.

8.5. Isztimér Község Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képezi az isztiméri 204 hrsz-ú 8045 Isztimér, Xxxxx xx 0/a. szám alatti „óvoda” megnevezésű ingatlan – a benne lévő berendezéssel, felszereléssel együtt - melyben a Meseház Óvoda-Bölcsőde Hétpettyes Tagóvodája működik.

8.6. Nagyveleg Község Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezi a nagyvelegi 48 hrsz-ú, 8065 Nagyveleg, Kossuth u. 21. szám alatti „óvoda” megnevezésű ingatlan – a benne lévő valamennyi berendezéssel, ingósággal, felszereléssel együtt – melyben a Meseház Óvoda-Bölcsőde - Etalon Sport Tagóvoda-Bölcsődéje működik.

8.7. A Meseház Óvoda-Bölcsőde Aranyalma Tagóvodája elhelyezését biztosító magyaralmási 266 hrsz.-ú 8071 Magyaralmás, Iskola u. 5. szám alatti ingatlan, a benne lévő berendezési, felszerelési tárgyakkal, valamennyi ingósággal együtt Magyaralmás Község Önkormányzata tulajdonában áll.

8.8. A Meseház Óvoda-Bölcsőde Sörédi Tagóvodája elhelyezését biztosító sörédi 32 hrsz-ú, 8072 Söréd, Rákóczi u. 54. szám alatti ingatlan - a benne lévő valamennyi berendezéssel, ingósággal, felszereléssel együtt – Söréd Község Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képezi.

8.9. A köznevelési intézmény Társulás általi fenntartása a 8.2.-8.8. pontban nevesített tulajdonjogokat nem érinti.

8.10. A 8.2.-8.8. pont szerinti vagyonkörök tételes leltárjegyzékét – mint elválaszthatatlan mellékleteket – a fenntartói jog átadására, illetőleg feladatátadásra vonatkozó a Társulás és az Önkormányzatok között létrejött megállapodások tartalmazzák.

8.11. Amennyiben a köznevelési intézmény székhelyépületében, avagy telephelyeire pályázatok benyújtása útján történik az 8.2.-8.8. pontban nevesített ingatlanokat érintően az ingóbeszerzés, úgy az érintett Önkormányzattal kell az Intézmények vezetőinek előzetesen egyeztetni, mely a „saját erőt” is biztosítja, az ily módon beszerzett ingóságok tulajdonjoga is a „saját erőt” biztosító Önkormányzatot illeti meg.

8.12. A Társulás működése során a költségvetése terhére – a köznevelési intézmények finanszírozására rendelkezésre álló előirányzatokból – vásárolt, vagy egyéb jogcímen szerzett vagyon (ingatlan, tárgyi eszköz, egyéb ingóság) a Társulás tulajdonába kerül.

8.12.1. A Társulás általi közös köznevelési feladatellátás megszűnése esetén ezen vagyontárgyak megosztása a Társulás által fenntartott köznevelési intézmény működési területéhez tartozó Önkormányzatok általi vásárláskor viselt költségek arányában történik, amennyiben a Társulás által benyújtott pályázat útján a működési területhez tartozó Önkormányzatok biztosították a „saját” erőt.

Ez esetben azon Önkormányzat váltja meg, - a megszűnés időpontjában fennálló forgalmi értéken – a többi Önkormányzatot megillető tulajdoni hányadot, melynek a tulajdonában lévő ingatlan berendezését, felszerelését szolgálja az adott vagyontárgy.

8.12.2. A teljes egészében Társulás költségvetése terhére vásárolt, továbbá a más szervtől kapott, ingyenesen átvett és a megszűnéskor meglévő vagyon (ingatlan, tárgyi eszköz, stb.) megosztása a közös feladatellátásban részt vevő Önkormányzatok között lakosságszám arányosan történik oly módon, hogy a vagyontárgy azon Önkormányzat tulajdonában marad, melynek tulajdonában lévő épület felszerelését képezte a vagyontárgy, az érintett Önkormányzat pedig a többi önkormányzatot illető tulajdoni hányadokat a megszűnés időpontjában fennálló forgalmi értéken pénzben megváltja.

8.13. A 8.2.-8.8. pontban foglalt ingatlanok üzemeltetéséről, karbantartásáról, felújításáról saját költségviselésük mellett a tulajdonos Önkormányzatok gondoskodnak a Társulás és az Önkormányzatok által a működtetés tárgyában kötött külön megállapodás alapján, ily módon a társult önkormányzatok között e körben közös tulajdon nem keletkezik. Ezen költségek a köznevelési intézmény költségvetésének részét nem képezik.

8.14. A tulajdonos önkormányzatok az ingatlanaik tekintetében kötelesek vagyonbiztosítási szerződést kötni, s az intézmények elhelyezését biztosító épületek rendeltetésszerű alkalmasságának folyamatos biztosításáról gondoskodni.

9. A Társulás és a köznevelési intézmények költségvetési gazdálkodása:

9.1. A köznevelési intézmények fenntartásának fedezeteként szolgálnak a mindenkori hatályos költségvetési törvényben meghatározott köznevelési feladatok központi költségvetési támogatása és egyéb kiegészítő költségvetési hozzájárulások.

9.1.1. A Társulásnak a valamennyi Önkormányzat közös köznevelés területén kívüli feladatellátását szolgáló költségvetési előirányzatai terhére köznevelési intézmény nem finanszírozható.

9.1.2. A Társulás általi köznevelési intézmény fenntartása a „kistérségi” köznevelési intézmények működési területe által nem érintett Önkormányzatok pénzügyi hátrányára nem szolgálhat, terhükre külön költséget nem okozhat.

9.2. A köznevelési intézmény költségvetésének részét képezik a Társulás és az Önkormányzatok által a működtetés tárgyában kötött megállapodásban részletezettek szerint a szakmai működtetés költségei, a személyi juttatások (és járulékai) előirányzatai és az ellátottak juttatásai.

9.2.1. A többletköltségek megállapítása során a társult Önkormányzatok megállapodnak abban, hogy az adott székhelyintézmény – tagintézmény – állami költségvetési hozzájárulásán felüli további költségeket az intézmény működési területe által érintett Önkormányzatok finanszírozzák.

9.2.2. A többletköltség viselési kötelezettség a társult Önkormányzatot a kiválást, avagy a felmondást követően azon óvodai jogviszonyban álló gyermekek után is ezen a jogviszonyuk megszűnése időpontjáig terheli, mely a köznevelési közös feladatellátás időtartama alatt a működési terület szerint érintett „körzetes” köznevelési intézménnyel jött létre.

9.3. A köznevelési intézmény állami költségvetési hozzájárulásokkal nem fedezett többletköltségeit a fenntartói jogot, illetőleg a feladatot átadó Önkormányzatok viselik az alábbiak szerint:

9.3.1. Mór Városi Önkormányzatot terhelik a székhelyintézmény többletköltségei.

9.3.2. Fehérvárcsurgó Községi Önkormányzatot terhelik az Eszterlánc Tagóvoda többletköltségei.

9.3.3. Kincsesbánya Község Önkormányzatát terhelik a Napraforgó Tagóvoda többletköltségei.

9.3.4. Nagyveleg Község Önkormányzat köteles viselni az Etalon Sport Tagóvoda-Bölcsőde többletköltségeit.

9.3.5. Isztimér Község Önkormányzatát terhelik a Hétpettyes Tagóvoda többletköltségei

9.3.6. Magyaralmás Község Önkormányzatát terhelik az Aranyalma Tagóvoda többletköltségei,

9.3.7. Söréd Község Önkormányzatát terhelik a Sörédi Tagóvoda többletköltségei, melynek körében szerepeltetendő a 0,5 álláshelyen foglalkoztatott pedagógiai asszisztens foglalkoztatásával kapcsolatos valamennyi költség.

9.3.8. A Társulás által fenntartott köznevelési intézmény pénzügyi-gazdálkodási feladatait munkamegosztási megállapodás alapján a munkaszervezeti feladatokat teljesítő Móri Polgármesteri Hivatal látja el.

9.4. A bejáró gyermekek utaztatásáról a Társulás gondoskodhat. A költségeket a bejárással érintett gyermekek állandó lakóhelye által érintett önkormányzatok gyermeklétszám arányosan viselik.

9.5. A 9.3. pontban meghatározott Önkormányzatok az őket terhelő hozzájárulások összegét az I./10.3. pontban foglaltak szerint teljesítik.

9.5.1. Amennyiben a költségviselő Önkormányzat többletköltség viselési kötelezettségének nem tesz – avagy késedelmesen tesz eleget – s emiatt a Társulási Tanácsnak likvidhitelt kell igénybe vennie, úgy a hitelfelvétel költségei és annak kamatai a nem, avagy késedelmesen teljesítő Önkormányzattal szemben, mint kárigény érvényesíthetők.

9.5.2. A Társulási Tanács jogosult továbbá a többletköltségeket késedelmesen teljesítő Önkormányzattal szemben a késedelem időtartamára az utalandó összeg után a Ptk.szerinti késedelmi kamat érvényesítésére.

9.6. A költségvetési évre vonatkozó teljes költségelszámolás az adott évre vonatkozó költségvetési beszámoló (zárszámadás) keretében történik, melynek alapján:

9.6.1. Az érintett Önkormányzatoknak az általuk már a 9.3. pont szerint megfizetett többletköltségeken felüli további tényleges költségkülönbözetet a zárszámadás jóváhagyását követő 30 napon belül kell megtéríteniük.

9.6.2. Amennyiben a 9.3. pont szerinti többletköltségek a ténylegesen felmerült költségeket meghaladják, úgy annak összege a következő évre vonatkozó térítésbe beszámításra kerül a zárszámadást 30 napon belül.

9.7. A köznevelési intézmény éves költségvetései tervezetének előkészítésére vonatkozó szabályok:

9.7.1. A Polgármesteri Hivatalt vezető Jegyző a köznevelési intézmény költségvetési tervezeteinek előkészítése során a köznevelési intézmény vezetőivel, továbbá a többletköltségek viselésére köteles önkormányzatok jegyzőivel előzetesen egyeztetést folytat.

9.7.2. A Polgármesteri Hivatal a köznevelési intézmény vezetőjének közreműködésével elkészíti a Magyar Államkincstár, a hatályos költségvetési törvény-tervezet tervezési irányelveit figyelembe véve az intézmény költségvetési koncepcióját, amelyet véleményezésre megküld az érintett önkormányzat képviselőtestületének. A képviselőtestület véleményezi a kiküldött koncepciót kiemelt előirányzati szinten és meghatározza az önkormányzati hozzájárulás várható mértékét. Amennyiben a koncepció tervezetéhez képest változtatást igényel, úgy indokolással javaslatot tesz a jogcím és az előirányzat, valamint annak összege pontos megjelölésével.

9.7.3. A Polgármesteri Xxxxxxx a köznevelési intézmény éves költségvetés tervezetének összeállítása során a rendszeres személyi juttatások szerkezeti változásokkal korrigált előirányzatát, továbbá a dologi költségek tekintetében a szerkezeti változásokkal, inflációval történő korrigált összegét, mint „fix” tételeket veszi alapul, azzal, hogy figyelembe veszi továbbá az intézménynél a feladatkör változását. A további előirányzatok tekintetében a többletköltséget viselő önkormányzat képviselőtestületét véleményezési jogkör illeti meg, melyet a képviselőtestület a tervezet kézhezvételétől számított 15 napon belül gyakorol.

9.7.4. A Polgármesteri Xxxxxxx a költségvetési törvény-tervezet megjelenését követő 30 napon belül köteles elkészíteni az intézmény költségvetésének tervezetét, amelyet véleményezésre megküld az érintett önkormányzatnak. A képviselőtestület a tervezet kézhezvételétől számított 15 napon belül kialakítja véleményét. A többletköltséget viselő önkormányzat nyilatkozik arról, hogy egyetért-e a tervezettel. Amennyiben nem ért egyet, úgy meg kell jelölni, hogy mely tételek vonatkozásában van eltérő álláspontja, s ez esetben javaslatot kell tennie a kifogásolt előirányzat módosítására.

9.7.5. Az intézmény vezetője és a Polgármesteri Hivatalt vezető jegyző, avagy megbízottja kötelezettsége az egyeztetés a többletköltséget viselő önkormányzat képviselőivel.  A képviselőtestület által kifogásolt előirányzat összege tartalékba helyezendő melynek felhasználása kizárólag az eredményes egyeztetés alapján lehetséges.

Amennyiben a többletköltség viselésére köteles önkormányzat a megkeresésre 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy az részéről elfogadottnak tekintendő.

9.8. Év közben minden olyan költségvetés-módosítás esetében megilleti a többletköltséget viselő önkormányzatot a véleményezési jogkör, amely az önkormányzati hozzájárulás mértékét módosítja.

9.9. Évente június 30-i és december 31-i zárással a Polgármesteri Hivatal beszámolót készít az önkormányzatok számára tagintézményi szinten a kiemelt előirányzatok teljesítéséről.

9.10. A Polgármesteri Xxxxxxx köteles értesíteni az adott önkormányzatot arról, ha év közben a normatíva többletigénylés/lemondás mértéke meghaladja az eredeti költségvetésben feltüntetett állami normatíva 5 %-át.

9.11. A Polgármesteri Hivatal vezetője – avagy megbízottja - meghívása esetén köteles részt venni a települések képviselőtestületi ülésein, illetve a pénzügyi bizottsági ülésein, ahol a köznevelési intézményt is érintő költségvetés-tervezetet, költségvetést, költségvetés-módosítást, beszámolót, illetve zárszámadást tárgyalnak.

9.12. A Polgármesteri Hivatal köteles minden olyan analitikus nyilvántartást, normatíva igénylés/lemondás adatait a többletköltséget viselő önkormányzat részére – erre irányuló igény esetén – megküldeni, amely a beszámolókat, tervezéseket alátámasztja.

9.13. A Polgármesteri Hivatal köteles minden olyan ellenőrzésről, annak eredményeiről beszámolni az érintett önkormányzatnak is, amely a köznevelési intézményt érinti.

9.14. Az érintett Önkormányzatokat terhelő hozzájárulások összegét - a köznevelési intézmény költségvetését is magában foglaló - Társulás - a X/9.7. pontban részletezett eljárást követően - éves költségvetése megállapítása során állapítja meg a Társulási Tanács, mely hozzájárulások összegeit éves költségvetésükben külön előirányzatként szerepeltetik a költségviselő érintett Önkormányzatok.

9.15. A köznevelési intézmény Áht. 23. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tartalmú éves költségvetése megállapítására, módosítására és zárszámadása elfogadására az alapítói, fenntartói jogkört gyakorló Társulási Tanács jogosult. A köznevelési intézmény elemi költségvetés jóváhagyására a Társulási Tanács elnöke jogosult.

9.16. A köznevelési intézmény pénzforgalmát a Társulás által meghatározott pénzintézetnél vezetett bankszámlaszámon bonyolítják.

9.17. A köznevelési intézmény vezetője a mindenkor hatályos költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni.

Az intézmény köteles a Társulási Tanács által jóváhagyott kiemelt költségvetési előirányzatain belül rendelkezni s gazdálkodni.

9.18. Az Önkormányzatok Képviselőtestületei felhatalmazzák a fenntartói jogokat gyakorló Társulási Tanács nevében eljáró Társulási Tanács elnökét, hogy rendkívüli, váratlan esemény bekövetkezése esetén saját hatáskörben a szükséges intézkedéseket megtegye, melyről a Társulási Tanácsot s az érintett tulajdonosi jogkört gyakorló Önkormányzatot haladéktalanul – legkésőbb 3 munkanapon belül – tájékozatnia kell.

10. A Társulás keretében az intézményfenntartói jogkörök gyakorlása:

10.1. A „nemzeti köznevelésről” szóló 2011. évi CXC. tv. – Nkt. – 83. §-ában szabályozott fenntartói, irányító jogkört a Móri Többcélú Kistérségi Társulás látja el.

10.2. A Társulási Tanácsot illető fenntartói irányítás körébe tartozó ügyekben a Tanács döntései előkészítését, s határozatai végrehajtását a Polgármesteri Hivatal látja el.

10.3. A köznevelési intézmény magasabb vezetője tekintetében az „egyéb” munkáltatói jogkör gyakorlója a Társulási Tanács elnöke.

10.4. A Társult Képviselőtestületek megállapodnak abban, hogy a köznevelési intézmény működési területe által érintett Önkormányzatok Képviselőtestületét a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, megbízatásának visszavonása esetén előzetes véleményezési jogkör illeti meg azzal, hogy a támogató vélemény(ek) hiányában ezen ügyekben a Társulási Tanács döntést nem hoz. Ezesetben a Társulási Xxxxxx és a véleménynyilvánításra jogosult Képviselő-testület(ek) közösen egyeztetnek mindaddig, amíg az eredményre nem vezet.

Amennyiben a fenntartói jogot átadó Önkormányzat Képviselőtestülete a Társulási Tanács írásbeli megkeresésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy a véleménynyilvánítás(ok) hiányában a Társulási Xxxxxx általi érvényes döntés meghozható.

10.5. Az intézmény vezetője évente egy alkalommal a Társulási Tanácsnak, továbbá az érintett Önkormányzatok Képviselőtestületeinek beszámol az intézmény pedagógiai szakmai munkájáról.

10.6. A Társulási Tanács az Nkt. 83. §-ában biztosított fenntartói, irányítói jogkörében vállalja, hogy az érintett Önkormányzatok erre irányuló igénye esetén az általuk szervezett önkormányzati ünnepségeken, rendezvényeken, kiállításokon, konferenciákon a székhely, illetőleg a tagintézmények óvodásai részvételét, megjelenési lehetőségét, felkészíttetését biztosítja.

10.7. A köznevelési intézmény – a székhely intézmény és tagintézményei - :

10.7.1. Egységes Szervezeti és Működési Szabályzat és Xxxxxxxx szerint működnek.

10.7.2. Óvodai-nevelési programjuk szintén egységes.

10.7.3. A székhelyintézmény és tagintézményei minőségirányítási programja szintén egységet képez, a meglevő programokat egységesíteni kell.

10.7.4. A közalkalmazottak továbbképzési tervét oly módon kell előkészíteni, hogy a székhelyintézményben és annak tagintézményeiben dolgozó óvodapedagógusok részére azonos lehetőséget biztosítson.

10.8. A társult Önkormányzatok Képviselő-testületei rögzítik, miszerint a Társulás – az érintett Önkormányzatok többletköltség viselése mellett – minden általa fenntartott köznevelési intézményben – s azok tagintézményeiben – az óvodai nevelés színvonalát egységesen biztosítja.

10.9. A Társulás tagjai a tagóvodák működtetése tekintetében megállapodnak abban, hogy azok mindaddig működnek, amíg az érintett többletköltségeket viselő Önkormányzatok az óvodáskorú gyermekek óvodai nevelését a településeken kívánják megoldani.

10.9.1. Amennyiben a tagintézmény – avagy adott óvodai csoport megszűnik, - úgy a székhelyintézményekben elhelyezett gyermekek utáni többletköltségek viseléséről a Társulási Tanácsnak az érintett Önkormányzat(ok) Képviselő-testületével kell megállapodnia a X/9.2. pontjában foglaltak figyelembevételével.

10.10. A Társult Képviselőtestületek megállapodnak abban, hogy a székhelyintézmények és a tagintézmények által érintett önkormányzatok képviselőtestületei kezdeményezhetik a székhelyintézmények átszervezését atekintetben, ha másik székhelyintézmény tagintézményeként, avagy a székhelyintézmény másik székhelyintézmény tagintézményeként kívánják a köznevelési feladat teljesítését.

11. A nemzetiségi Önkormányzatokat megillető jogkörök:

11.1. A társult Önkormányzatok a Társulás által fenntartott nemzetiségi nevelési feladatokat ellátó köznevelési intézményt érintően a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott döntésekhez beszerzik az intézmény működési területe által érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértését, illetőleg véleményét.

11.2. A települési nemzetiségi önkormányzat egyetértési joga gyakorlására, annak határidejére és pótlására a mindenkor hatályos törvényi rendelkezésekben foglaltak a kötelezően irányadóak.

12. A Társulásból történő kiválás, kizárás speciális szabályai, a fenntartói jog, illetőleg feladatellátás átadására kötött külön megállapodás felmondása:

12.1. A Társulás és a székhelyintézmény fenntartói jogát, illetőleg a köznevelési feladatot átadó Önkormányzat közötti külön megállapodást az átadó Önkormányzatnak, avagy az átvevő Társulásnak felmondani - július 1. és augusztus 31-i időtartam alatti – a hónap utolsó napjára eső hatállyal lehet, melyről meghozott Képviselő-testületi, illetőleg Társulási Tanácsi határozatot az Nkt. 84. § (7) bekezdésében meghatározott fenntartói intézkedési határidőt megelőző 2 hónappal korábban kell meghozni, s a Társulás tagjaival közölni.

12.2. A Társulás az alábbi esetekben élhet a felmondás jogával:

12.2.1. Ha a feladatellátást átadó Önkormányzat a többletköltség fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, azonban a Társulási Tanács a Többcélú Kistérségi Társulás folyamatos működtetésének biztosítása érdekében a tag kizárási jogával nem kíván élni.

12.2.2. Amennyiben a feladatátadó Önkormányzat a vele külön megkötött feladatátadásra, fenntartói jog átadásra vonatkozó Megállapodásban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget s ezáltal a köznevelési intézmények működtetését, a Társulás gazdálkodásának biztonságát veszélyezteti.

12.3. A Képviselő-testületek megállapodtak abban, hogy a 2007/2008 és 2008/2009. tanévet érintően az érintett Önkormányzatok a felmondás jogával nem élhetnek.

12.4. A Társulásból az érintett költségviselő Önkormányzat kiválása szintén a köznevelési intézmények működtetése biztonságát veszélyeztetné, melyre tekintettel a 18.3. pont szerinti időtartam alatt az érintett Önkormányzat a kiválás jogával nem élhet.

12.5. A Társulás a Társulási Megállapodás V/0.0.0. pontja szerint kizárhatja azon érintett Önkormányzatot, mely többletköltségei fizetési kötelezettségét havonta előre nem teljesíti.

12.5.1. A kizárás az Nkt. 84. § (3) bekezdésére figyelemmel azonban a nevelési évben július – augusztus hónapokban - a felszólításokban foglalt teljesítési határidőkhöz legközelebbi hónap első napjára szólhat.

12.5.2. Amennyiben a költségviselésre kötelezett Önkormányzat fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a meg nem fizetett összeg után a Ptk. szerinti késedelmi kamat megfizetésére s a Társulásnak okozott többletköltségek, károk megfizetésére köteles.

12.5.3. A Társulás jogosult mindaddig az Önkormányzatokkal kötött megállapodás mellékletét képező leltárjegyzékben foglalt ingóságok, felszerelések saját használatában tartására, - azaz azokat kiadni nem köteles – amíg a kizárt Önkormányzat a tartozását maradéktalanul a Társulás részére meg nem fizette.

13. A köznevelési feladatellátáshoz történő csatlakozás:

13.1. A Képviselő-testületek megállapodnak abban, hogy a Társulás általi közös köznevelési intézmény fenntartáshoz az abban részt venni kívánó tagi Önkormányzat jelen Megállapodás X. fejezetében foglalt azonos szabályok és feltételek mellett csatlakozhat, melyre vonatkozó határozatát az Nkt. 84. § (7) bekezdésére figyelemmel a fenntartói intézkedési határidőt megelőző 2 hónappal korábban kell meghozni, s a Társult Képviselőtestületek részére megküldeni.

13.2. A Társult Önkormányzatok Képviselő-testületei az Nkt. 84. § (3) bekezdése értelmében kikötik, hogy a csatlakozás kizárólag a nevelési évben augusztus hónapban – a hónap utolsó napjára szóló hatállyal – történhet.

13.3. A Társulás a kistérségbe nem tartozó helyi önkormányzatok részére is lehetővé teszi a X/13.2. pont szabályai szerinti csatlakozást.

XI.

A TÁRSULÁSHOZ CSATLAKOZÁS

1. A Társuláshoz történő csatlakozás a Társulási Megállapodásnak a csatlakozó Önkormányzat Képviselő-testületével történő módosítása alapján lehetséges:

1.1. A Társult Képviselő-testületek a csatlakozást kizárólag azon helyi önkormányzatok képviselő-testületei részére teszik lehetővé, melyek:

1.1.1. elfogadják a Társulás céljait,

1.1.2. hatékonyan közreműködnek a közös feladatok költségkímélő megvalósításában,

1.1.3. továbbá a Társulási Megállapodásban foglaltakat magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

1.2. A csatlakozni kívánó önkormányzat képviselő-testületének az 1.1. pontban foglaltakra történő nyilatkozatát tartalmazó határozatát a Társulási Tanácshoz kell megküldenie azzal, hogy a Társuláshoz csatlakozni naptári év 1. napjával lehet, s erre vonatkozó döntést 6 hónappal korábban kell meghozni.

1.3. A csatlakozáshoz való hozzájárulás kérdésében a Társulási Tanács javaslata alapján a társult Képviselő-testületek minősített többséggel döntenek a Társulási Megállapodás egyidejű módosításával.

XII.

A TÁRSULÁS MŰKÖDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE

1. A Társulás működésének törvényességi felügyeletére az Mötv. szabályai, gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv, az Áht. és végrehajtási jogszabályaiban meghatározott rendelkezések az irányadóak.

2. A Társulás és az általa fenntartott intézmények belső ellenőrzési feladatainak ellátását a munkaszervezet biztosítja.

3. A Társult Önkormányzatok polgármesterei évente egy alkalommal a Képviselő-testületeiknek beszámolnak a Társulás tevékenységéről s létrehozása céljainak megvalósításáról.

XIII.

A TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSA

1. A Társulási Megállapodást a társult Önkormányzatok Képviselő-testületei közös megegyezéssel az általuk meghatározott időponttal módosíthatják.

A köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó, a köznevelési intézmény átszervezésének szükségességét maga után vonó módosítás időpontja meghatározása tekintetében a köznevelésről szóló törvényben meghatározottak az irányadóak.

XIV.

A TÁRSULÁS MEGSZŰNÉSE

1. A Társulás megszűnik, ha:

1.1. annak közös megegyezéssel történő megszűnését valamennyi tag képviselő-testületi határozattal kimondja,

1.2. a bíróság jogerős döntése alapján,

1.3. a törvényben szabályozott megszűnési feltétel megvalósul,

1.4. a törvény erejénél fogva.

2. A Társulás megszűnése esetén a kötelezettségek kiegyenlítése után megmaradó vagyont a tagok a társulás és a pénzügyi alap fennállása alatt teljesített hozzájárulásai arányában a végleges támogatások, juttatások arányos részének betudásával kell felosztani a IX/2. pontban rögzítettek teljes körű figyelembevételével.

3. A Társulás megszűnése esetén a Társulás tagjai a Társulás közös vagyonát vagyonfelosztási szerződésben osztják fel.

A Társulás megszűnése esetén jogutódnak a társuló önkormányzatok képviselőtestületei minősülnek, a kötelezettségekért vagyoni hozzájárulásuk arányában felelnek azzal, hogy azok fedezeteként elsődlegesen a visszakapott vagyon szolgál.

4. A felosztás elvei a következők:

4.1. Vizsgálni kell a Társulás tagjai saját vagyoni hozzájárulásának mértékét a vagyonszaporulat létrejöttéhez. (Saját vagyon, állami források, egyéb támogatások).

4.2. Meg kell határozni a teljes értéken belül az összes saját forrást, és azokat egymáshoz arányosítani kell, ez a tulajdon az arányosított részben illeti meg a megszűnéskor az önkormányzatot.

5. A Társulás megszűnésekor a vagyon felosztása és a közös tulajdon megszüntetése nem történhet olyan módon, hogy az önkormányzati közfeladatok, a közszolgáltatások ellátását veszélyeztesse.

6. A közös tulajdon megszüntetése és az ebből származó vagyoni igények kielégítése során, ezért a Társulás tagjai olyan polgári jogi megoldásokat alkalmaznak (későbbi, halasztott fizetés, csere stb.), amelyek a közfeladat ellátását nem veszélyeztetik, a célvagyon a közfeladat ellátását biztosítja.

7. A közös tulajdonban történő elszámolásig a közfeladatok ellátása érdekében biztosítják a feladatot ellátó és átvállaló használati jogát. A tulajdonjog rendezése során a folyamatos működtetés és feladatellátás biztosítása érdekében a használati jog gyakorlás átengedése feltételeiben állapodnak meg.

XV.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Jelen Megállapodás a 2005. május 10. napján hatályba lépett Társulási Megállapodás szövegét az időközben történt módosításokkal egységes szerkezetben tartalmazza.

1.1. A XVII. számú módosítással egységes szerkezetű megállapodás 2020. május 1. napján lép hatályba.

2. A társuló Önkormányzatok kölcsönösen rögzítik, hogy e megállapodásból eredő vitás kérdéseket elsődlegesen tárgyalásos úton, egyeztetéssel kívánják rendezni.

Amennyiben egymás közötti közvetlen egyeztetésük nem vezet eredményre, úgy megállapodnak abban, hogy a vitás kérdésekben az érintett Képviselőtestület kéri az Országos Önkormányzati Szövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, s a kereseti kérelmet az állásfoglalás rendelkezésre állását követően nyújtja be, melynek elbírálása a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatáskörébe tartozik.

3. A megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ rendelkezései az irányadók.

Melléklet: 1. sz. melléklet: a közösen fenntartott intézmények jegyzéke,

2. sz. melléklet: a Tagnyilvántartás.

3. sz. melléklet: A Társulás alaptevékenysége államháztartási szakágazati és kormányzati funkciók szerinti besorolása

4. sz. melléklet: Lakosságszám adatok az Mötv 93. § 3. pontja alapján

A Társulási Megállapodást a társult önkormányzatok döntése alapján a polgármesterek és a jegyzők, mint az önkormányzati akarattal teljességgel megegyezőt helybenhagyólag, saját kezűleg aláírták.

Kelt: Mór, 2020. ………………

Bakonycsernye Nagyközség Önkormányzata képviseletében:

Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxx

polgármester jegyző

Balinka Község Önkormányzata képviseletében:

Wéninger Xxxxxx Xxx Xxxxxxx Xxxxxxx

polgármester jegyző

Bodajk Város Önkormányzat képviseletében:

Xxxxxxxxxx Xxxxxx Xxxx Xxxxxx

polgármester jegyző

Csákberény Község Önkormányzat képviseletében:

Xx. Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xx. Xxxxx Xxxx

polgármester jegyző

Csókakő Községi Önkormányzat képviseletében:

Xxxxxx Xxxxxx Xx. Xxxxx Xxxx

polgármester jegyző

Fehérvárcsurgó Községi Önkormányzat képviseletében:

Xxxxxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx

polgármester jegyző

Isztimér Község Önkormányzata képviseletében:

Xxxxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxx Xxxxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx

polgármester jegyző

Kincsesbánya Község Önkormányzata képviseletében:

Murányi Xxxxxxxx Xxxxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx

polgármester jegyző

Magyaralmás Község Önkormányzata képviseletében:

Xxx Xxxxx Xx. Xxxx Xxxxxxxxx

polgármester jegyző

Mór Városi Önkormányzat képviseletében:

Xxxxxxx Xxxxx Xx. Xxxxxx Xxxxxx

polgármester jegyző

Nagyveleg Község Önkormányzat képviseletében:

Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxx

polgármester jegyző

Pusztavám Község Önkormányzat képviseletében:

Xxxxxxx Xxxxxx Xx. Xxxx Xxxxxxx

polgármester jegyző

Söréd Község Önkormányzata képviseletében:

Xxxx Xxxxxx Xx. Xxxx Xxxxxxxxx

polgármester jegyző

Záradék:

A Társulási Megállapodást - a legutóbbi XVII. számú módosítással egységes szerkezetben - az alábbi Képviselő-testületek hagyták jóvá, fogadták el előírásait önmagukra kötelező rendelkezésként:

Bakonycsernye Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete ……../2020. (……..…..) határozatával

Balinka Község Önkormányzata Képviselő-testülete ……../2020. (……..…..) határozatával

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete ….../2020. (………….) határozatával

Csákberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete ……../2020. (……..…..) határozatával

Csókakő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete ……../2020. (……..…..) határozatával

Fehérvárcsurgó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete ……../2020. (……..…..) határozatával

Isztimér Község Önkormányzata Képviselő-testülete ……../2020. (……..…..) határozatával

Kincsesbánya Község Önkormányzata Képviselő-testülete ……../2020. (……..…..) határozatával

Magyaralmás Község Önkormányzata Képviselő-testülete ……../2020. (………..) határozatával

Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete ……../2020. (………..) Kt. határozatával

Nagyveleg Község Önkormányzat Képviselő-testülete ……../2020. (……..…..) határozatával

Pusztavám Község Önkormányzat Képviselő-testülete ……../2020. (……..…..) határozatával

Söréd Község Önkormányzata Képviselő-testülete ……../2020. (……..…..) határozatával

0.xx. melléklet

Jegyzék

a közösen fenntartott és fenntartandó önkormányzati közszolgáltatásokat ellátó

intézményekről

1. Háziorvosi Központi ügyelet

Működési területe: a kistérség teljes közigazgatási területe.

2. Meseház Óvoda-Bölcsőde

Működési területe:

• Fehérvárcsurgó Községi Önkormányzat,

• Kincsesbánya Község Önkormányzata,

• Isztimér Község Önkormányzata,

• Nagyveleg Község Önkormányzat,

• Magyaralmás Község Önkormányzata,

• Mór Városi Önkormányzat,

• Söréd Község Önkormányzata

közigazgatási területe.

3. Móri Többcélú Kistérségi Társulás Hajléktalanok Átmeneti Szállása

Működési területe: a társulás teljes közigazgatási területe.

0.xx. melléklet

TAGJEGYZÉK

Önkormányzat megnevezése, székhelye:	Tagsági jogviszony kezdő időpontja: (jogelődnél is)	Szavazati jog mértéke	Tagsági jogviszony megszűnés időpontja:
1. Bakonycsernye Nagyközség Önkormányzata 0000 Xxxxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00.	1999. június 1.	1
2. Bakonykuti Község Önkormányzata 8045 Bakonykuti, Szabadság u. 41. sz.	1999. június 1.	1	2007. szeptember 25.
Balinka Község Önkormányzata 0000 Xxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00.	1999. június 1.	1
4. Bodajk Város Önkormányzat 0000 Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00.	1999. június 1.	1
5. Csákberény Község Önkormányzat 8073 Csákberény, Hősök tere 41.	1999. június 1.	1
6. Csókakő Község Önkormányzata 0000 Xxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0.	1999. június 1.	1
7. Fehérvárcsurgó Községi Önkormányzat 8052 Fehérvárcsurgó, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00.	1999. június 1.	1
8. Isztimér Község Önkormányzata 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 00.	1999. június 1.	1
9. Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Xxxxxxxx xxxx 00.	1999. június 1.	1
10. Magyaralmás Község Önkormányzata 0000 Xxxxxxxxxxx, Xx xxxx 00.	1999. június 1.	1
11. Mór Városi Önkormányzat 0000 Xxx, Xxxxx Xxxxxx xxx 0.	1999. június 1.	1
12. Nagyveleg Község Önkormányzat 0000 Xxxxxxxxx, Xxxx xxxx 0/a.	1999. június 1.	1
13. Pusztavám Község Önkormányzat 8066 Pusztavám, Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00-00.	1999. június 1.	1
14. Söréd Község Önkormányzata 0000 Xxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxx 00.	1999. június 1.	1

3. sz. melléklet

A Társulás alaptevékenysége államháztartási szakágazati és kormányzati funkciók szerinti besorolása

1. Államháztartási szakágazat: 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

2. Kormányzati funkció:

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

091130 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

107013 Hajléktalanok átmeneti ellátása

104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása

4. sz. melléklet

Lakosságszám adatok az Mötv. 93. § 3. pontja alapján

	Település	lakosságszám 2019. január 1.
1.	Bakonycsernye	3 138
2.	Balinka	955
3.	Bodajk	4 066
4.	Csákberény	1 182
5.	Csókakő	1 460
6.	Fehérvárcsurgó	2 048
7.	Isztimér	911
8.	Kincsesbánya	1 528
9.	Magyaralmás	1 601
10.	Mór	14045
11.	Nagyveleg	649
12.	Pusztavám	2 522
13.	Söréd	533