Érvényes 2012. január 1-től
Kötelező gépjármű-felelősség-
biztosítás
Feltételek
Érvényes 2012. január 1-től
Nysz.: 15003
Tartalomjegyzék
A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója 5
A Generali-Providencia Zrt. kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási feltételei és a biztosítási szerzõdésre vonatkozó Ügyféltájékoztató 8
Kiegészítés (pótlap) igényelbíráláshoz szükséges dokumentumokról
a Generali-Providencia Biztosító Zrt. kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdéséhez 14
Kivonat a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tv-bõl. 16
Elsõ rész – Általános rendelkezések 16
Második rész – A gépjármû-felelõsségbiztosítás szabályai 19
21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól 27
Melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez 29
A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója
Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társa- sághoz fordult.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékozta- tónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adatait, tájé- koztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglal- kozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szervünk megneve- zésérõl és székhelyérõl, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, illetve a Pénzügyi Békéltetõ Testülethez való elõterjesztésének a le- hetõségérõl, a bírói út igénybevételérõl, valamint megismer- tetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályai- val.
Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képezõ – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja.
Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerzõdéskötési szándékát kifejezõ jognyilatko- zatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szer- zõdésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.
1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt. majd Gene- rali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvény- társaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.
A társaság az ISVAP által vezetett olasz Biztosítói Cso- portok Nyilvántartásában 26-os számon szereplõ Generali Csoporthoz tartozik.
A társaság alaptõkéje (jegyzett tõkéje): 4 500 000 000 Ft
A társaság székhelye: 1066 Budapest,
Teréz krt. 42-44.
Telefon:
(00-0) 000-0000
A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.
Cégjegyzékszáma
az Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688
Székhelye:
NL-0000 XX Xxxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxxxx 000.
Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése elle- nére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Ügyfél- kapcsolati Divíziójánál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – szóban (személyesen) vagy írásban (személye- sen vagy más által átadott irat útján postai úton, a (00-0) 000-0000 telefax számon, vagy a xxxxxxxx@xxxxxxxx.xx elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetõ-
leg a társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a fenti módokon és el- érhetõségi címeken közölheti.
3. A biztosító felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Ál- lami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., központi levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf.. 777., központi telefon: (00-0) 0000-000, központi fax: (00-0) 0000-000, a Felügyelet ügyfélszolgálati telefonszáma: 00-00-000-000, e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx) Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi hon- lapjára (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx), az ott elérhetõ tá- jékoztatókra és összehasonlítást segítõ alkalmazásokra.
4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetõbb szabályokat a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezeteknek, sze- mélyeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ál- tal felügyelt tevékenysége vonatkozásában fogyasztóvé- delmi hatóságként a Pénzügyi Szervezetek Állami Fel- ügyelete ellenõrzi
– a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló2010. évi CLVIII. törvényben meghatározott jogszabályokban elõírt rendelkezéseknek,
– a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereske- delmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. tör- vény rendelkezéseinek,
– a gazdasági reklámtevékenység alapvetõ feltételeirõl és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelkezéseinek,
– és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, vala- mint az információs társadalommal összefüggõ szol- gáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban együtte- sen fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek), továbbá
– a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötele- zettség
betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezet általi megsértése esetén (a továbbiakban fogyasztóvé- delmi eljárás).
A biztosítási szerzõdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá a szerzõdés- szegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.
A biztosítási szerzõdés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bíró- sági eljáráson kívüli rendezése érdekében írásban be- nyújtott kérelmet terjeszthet elõ a Pénzügyi Békéltetõ Testületnél (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.). A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fo- gyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.
A permegelõzõ, konfliktuskezelõ, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetetõ Testületi eljáráson kívül – közvetítõi eljárást is kezdeményezhet, a közvetítõi tevé- kenységrõl szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A fogyasztó a biztosítási szerzõdésbõl eredõ igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mel-
lõzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény ren- delkezései irányadóak.
5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl szár- mazó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biz- tosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet.
A biztosító ügyfelének minõsül a szerzõdõ, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó ren- delkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzõdés- re ajánlatot tesz.
Biztosítási titok minden olyan – minõsített adatot nem tar- talmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításköz- vetítõ, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosítás- közvetítõ, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, il- letve a viszontbiztosítóval kötött szerzõdéseire vonatko- zik.
Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:
– a biztosító ügyfelének személyi adatai;
– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;
– a biztosítási összeg;
– élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatok;
– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;
– a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartá- sával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tény és körülmény.
6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészség- ügyi állapottal közvetlenül összefüggo, általa kezelt ada- tokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, vala- mint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biz- tosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsola- tos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szer- zõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdés- sel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggõ adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
7. A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási köte- lezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkal- mazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kap- csolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzá- jutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha
– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezett- ség nem áll fenn.
8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévõ büntetõ eljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetõügyben, polgári ügyben, valamint a csõdeljá- rás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,
e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezett- ség alá esõ kifizetésrõl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat- tal,
g) a biztosítóval, biztosításközvetítõvel, a szaktanács- adóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítõ vagy szaktanácsadó magyaror- szági képviseletével, ezek érdekképviseleti szerveze- teivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítõi, szakta- nácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelü- gyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhiva- tallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, tit- kos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók- kal,
l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítá- sok során átadott adatok tekintetében a kötvénynyil- vántartást vezetõ kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülõ biz- tosítási szerzõdési állomány tekintetében az átvevõ biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelõ szerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezõvel, az Informáci- ós Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrende- zési megbízottal és a kárképviselõvel, illetve a kár- okozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzõkönyvébõl a balesetben érin- tett másik jármû javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzõvel,
p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítõ adatkezelés fel- tételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, vala- mint a harmadik országbeli biztosító székhelye sze- rinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jog- szabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, bizto- sításközvetítõvel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró országgyûlési biztossal,
r) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illet- ve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)–j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megje- lölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minõsül az adat megismerésére jo- gosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bûnüldözõ szerv, il- letõleg a pénzügyi információs egységként muködõ ható- ság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg- elõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljár- va, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözõ szerv, illetõleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írás- ban kér biztosítási titoknak minõsülõ adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatké- rõ által aláírt titoktartási záradékot.
9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekbõl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem ál- lapítható meg,
– fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fõirodája szerinti felügyeleti hatóság szá- mára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adatto- vábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltak- nak,
– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el- végzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minõsülõ adatok átadása,
– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítõ fel- ügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesíté- se érdekében történõ adatátadás.
10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelõ) történõ adattovábbí- tást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság terü- letén belüli adattovábbításra került volna sor.
11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoz- tatást adni a Biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idõtartamáról, az adatfeldolgozó nevérõl, címérõl, szék- helyérõl és az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységé-
rõl, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyil- vántartásaiban átvezetni köteles.
Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekin- tetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biz- tosítási szerzõdésben nevesített jogosult is gyakorolhat- ja.
12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelem- adóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerzõ- désekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabá- lyokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendõ díjra, a biztosító szolgáltatására, illetõleg a biztosítással kap- csolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezése- ket.
13. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelõzõ állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszün- tetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállí- tási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelõ összeg megtérítésére csak olyan számla alap- xxx xxxxxxxxx kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybõl annak összege kiszámítha- tó.
14. A biztosítási ajánlat aláírása elõtt kérjük, szíveskedjék fi- gyelembe venni a következõket:
– A megkötendõ biztosítási szerzõdésre, a szerzõdõ fe- lek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzõdé- si feltételek és záradékok elõírásai az irányadók,
– Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmá- nyozni, és ajánlatát csak ezt követõen aláírni,
– A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szer- zõdõ (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudo- mására jut.
15. A biztosítási szerzõdésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérõen nem ren- delkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.
A sikeres együttmûködés reményében:
Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx
elnök-vezérigazgató ügyvezetõ igazgató
A Generali-Providencia Zrt. kötelezõ
gépjármû-felelõsségbiztosítási feltételei és a biztosítási szerzõdésre vonatkozó Ügyféltájékoztató (a továbbiakban: Feltételek)
Hatályos: 2012. január 1-tõl
Tisztelt Ügyfelünk!
Örömünkre szolgál, hogy biztosítási szerzõdése megkötésé- hez társaságunkat, a Generali-Providencia Zrt-t (székhely: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.) választotta.
1) A szerzõdéskötésre irányuló jognyilatkozatának megtétel- ét megelõzõen a biztosító tájékoztatja Xxx (szerzõdéskö- tésre és díjfizetésre kötelezett mindenkori üzemben tartó) mindazon rendelkezésekrõl, amelyek a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban Bit.), illetve amennyiben a szerzõdés létre- jöttének módjára (telefonos és online szerzõdéskötés) te- kintettel a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágaza- ti szolgáltatási szerzõdésekrõl szóló 2005. évi XXV. tör- vény (a továbbiakban: Távértékesítési törvény) elõírásai is irányadók, úgy ezen törvény, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok szerint a szerzõdés megkötéséhez szüksé- gesek. Tájékoztatjuk arról, hogy telefonos illetõleg online szerzõdéskötés esetén a telefonbeszélgetést valamint a létrejött szerzõdés adatait társaságunk rögzíti. Azok a szerzõdésének fennállása alatt, illetõleg az annak megszû- nésétõl számított 5 évig bármikor visszakereshetõk. Felhívjuk szíves figyelmét arra, az Ön valamint társasá- gunk között létrejövõ biztosítási jogviszonyra a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tör- vény (a továbbiakban: Gfbt.) és az annak felhatalmazása alapján hatályba léptetett alacsonyabb szintû jogszabály- ok illetõleg azok mindenkor hatályos rendelkezései irány- adóak. Ezen alacsonyabb szintû jogszabályok közül kü- lön is felhívjuk figyelmét a bonus-malus besorolás és a kártörténeti igazolás kiadását szabályozó 21/2011. (VI. 10.) NGM rendeletre (a továbbiakban: bonus-malus ren- delet) és a gépjármû kategóriákat megállapító 20/2009. (X. 9.) PM rendeletre (a továbbiakban: gj. kategória ren- delet).
Felhívjuk figyelmét, hogy jelen Xxxxxxxxxx 2012. január 1-tõl hatályosak.
2) Jogszabályi kötelezettségünknek eleget téve az alábbi- akban részletesen is tájékoztatjuk a szerzõdés fõbb ada- tairól és jellemzõirõl. Kérjük, figyelmesen olvassa el tájékoztatónkat!
3) A biztosítási szerzõdés a biztosítási ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ személyes/interne- tes/telefonos továbbítására/megtételére (a továbbiak- ban: ajánlattétel vagy szerzõdéskötés) visszamenõlege- sen, az ajánlat szerinti tartalommal jön létre, kivéve, ha a biztosító az ajánlatot az ajánlattételtõl számított 15 napon belül elutasítja, vagy arra az ajánlattól eltérõ módosító javaslatot tesz.
A biztosító az ajánlatot az ajánlattételtõl számított 15 na- pon belül a meghirdetett díjtarifájától (Gfbt. 3.§ 5. pont) és a biztosítási Feltételektõl való eltérésre történõ hivatko-
zással elutasíthatja. A biztosító elutasíthatja továbbá az üzemben tartónak a korábbi kötelezõ gépjármû-felelõs- ségbiztosítási szerzõdés megszûnését közvetlenül köve- tõ biztosítási idõszakra vonatkozó ajánlatát azokban az esetekben is, ha az üzemben tartó korábbi kötelezõ gép- jármû-felelõsségbiztosítási szerzõdését a biztosító a biz- tosítási idõszak végére felmondta vagy a szerzõdés a biz- tosítási idõszak alatt díjnemfizetés miatt szûnt meg.
A biztosító emellett az ajánlattételtõl számított 15 napon belül, igazolható módon elküldött javaslatot tehet az aján- lat díjtarifának és a biztosítási Feltételeknek megfelelõ mó- dosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerzõdõ a kézhezvételtõl számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzõdés az ajánlattételre visszamenõlege- sen, a módosított ajánlat szerinti tartalommal jön létre.
Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a biztosítá- si ajánlat (Tanúsítvány) felvételekor a biztosítási ajánlaton a valóságtól eltérõ adatok rögzítésére került sor, és a va- lós adatok figyelembevételével a biztosító által meghirde- tett díjtarifája alapján az ajánlaton rögzítettõl eltérõ bizto- sítási díj számítható, úgy a biztosító a valós adat, illetve adatok megismerését követõen, azok figyelembevételé- vel, a díjtarifának megfelelõen meghatározza a szerzõdés díját. A biztosító a helyes adatok rögzítésétõl számított 60 napos határidõt biztosít a szerzõdõ részére az elmaradt díjak megfizetésére. A 60 napos határidõ eredménytelen elteltével (a díjkülönbözet befizetésének elmaradása) a szerzõdés díjnemfizetés jogcímén megszûnik.
4) A szerzõdés tartalmát kitevõ feltételekrõl, így különösen a szolgáltatásról és ellenszolgáltatásról, valamint a fizetés és teljesítés feltételeirõl, a szerzõdés megszûnésének és felmondásának eseteirõl, a biztosító mentesülésének eseteirõl, a kockázatkizárásokról és a biztosító megtéríté- si (visszakövetelési) igényének érvényesítési feltételeirõl a biztosítási ajánlat (Tanúsítvány) illetõleg a Kötvény, a je- len Feltétel, a biztosító meghirdetett díjtarifája, a Gene- rali-Providencia Zrt. ügyféltájékoztatója, a kötelezõ gép- jármû-felelõsségbiztosításáról szóló 2009. évi LXII. tör- vény (Gfbt.) és a hozzá kapcsolódó alacsonyabb (rendeleti) szintû jogszabályok, a Gfbt. eltérõ rendelkezé- se hiányában a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.), valamint a szerzõdéskötés során tett egyéb írásbeli nyilatkozatok adnak eligazítást.
E szabályok közül külön kiemeljük, hogy a szerzõdés fo- lyamatos díjfizetéssel történõ hatályban tartása az Ön (szerzõdõ) fõ kötelezettsége, míg társaságunk fõ kötele- zettsége azoknak a megalapozott térítési igényeknek a kielégítésére terjed ki, amelyeket a biztosítási szerzõdés- ben megjelölt gépjármû üzemeltetésével okozott károk miatt a biztosítottal szemben támasztanak.
5) Módozati információk
Egy biztosítási esemény vonatkozásában | Xxx. kártérítési összeg |
dologi károk esetén | 500.000.000 Ft |
személyi sérülés esetén | 1.600.000.000 Ft |
6) Határozatlan tartamú szerzõdés esetén a biztosítási díj a kockázatviselés idõtartamára elõre illeti meg társaságun- kat, ennek megfelelõen a biztosítás elsõ díjrészlete – a fe- lek eltérõ megállapodásának hiányában – a kockázatvi- selési idõszak elsõ napján esedékes, míg a biztosítás folytatólagos díja a biztosítási szerzõdésben megjelölt díjfizetési gyakoriságtól függõen annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik.
Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjármûvek esetében a biztosítási szerzõdés határozatlan tartamú. Határozott tartamú szerzõdés csak az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási enge- déllyel rendelkezõ gépjármûvekre, továbbá az igazoló- lappal rendelkezõ lassú jármûvekre és a négykerekû se- gédmotoros kerékpárokra (quadok), továbbá a forgalom- ba helyezésre nem kötelezett gépjármûvekre és a más tagállami telephelyû gépjármû Magyarországra történõ belépésekor (Gfbt. 4.§ (7) bek.) köthetõ.
Mezõgazdasági erõgép (lassú jármû) esetében határo- zatlan tartamú szerzõdés is köthetõ.
Határozott tartamú biztosítási szerzõdések esetén a díj a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg társasá- gunkat (egyszeri díj), a díj ez esetben is a szerzõdés létre- jöttének idõpontjában esedékes.
Határozatlan tartamú szerzõdések esetén (még akkor is, ha az éves díj a szerzõdés szerinti fizetési ütemnek meg- felelõ részletekben fizethetõ) a biztosítási idõszak egy év, amelynek elsõ napja – a szünetelés (ld.: 7. pont) idõtarta- ma alatt hatályba lépõ szerzõdések kivételével – a kocká- zatviselés kezdete. A díjnemfizetéssel megszûnt szerzõ- dések kapcsán tájékoztatjuk, hogy a szerzõdés azonos biztosítási idõszakon belüli újrakötése (a biztosítási idõ- szak hátralévõ részére történõ új szerzõdés megkötése a Gfbt. 5.§ (2) bek. alapján) valamint helyreállítása (Gfbt. 21.§ (6) bek.) esetén a biztosítási idõszak az eredeti, díjnemfizetéssel megszûnt szerzõdés biztosítási idõsza- ka szerint alakul.
7) Társaságunk kockázatviselésének kezdete (a szerzõdés hatálybalépése) – a szerzõdés érvényes létrejötte esetén
– a Tanúsítványon/Kötvényen feltüntetett idõpont. Kivé- telt képez ez alól az az eset, amikor a gépjármû tulajdono- sa által – szerzõdés vagy társaságunk felé hitelt érdemlõ- en igazolt más jogcím alapján – üzemben tartóként meg- jelölt személy (Gfbt. 4.§ (3) bekezdés) köt szerzõdést, ilyenkor ugyanis társaságunk kockázatviselése az üzem- ben tartó jármûnyilvántartásba történõ bejegyzésének idõpontjában kezdõdik. Amennyiben az üzemben tartó hatósági okiratba (forgalmi engedély) történõ bejegyzése a szerzõdéskötést követõ 30 napon belül nem történik meg, úgy szerzõdésünk nem lép hatályba és az a 30. napon megszûnik.
Ahhoz, hogy társaságunk kockázatviselése már a biztosí- tási szerzõdés létrejöttét megelõzõen megkezdõdjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy erre irányuló írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.
Társaságunk a szerzõdés megszûnéséig (kockázatvise- lésünk megszûnéséig) terjedõ idõre a díjigényét utólag is
érvényesítheti a szerzõdõvel szemben. Kockázatviselé- sünk a 8. pont elsõ bekezdésében meghatározott türelmi idõben is fennáll.
Társaságunk kockázatviselése a jármûnyilvántartásban szereplõ gépjármûvek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történõ eljárás következ- tében a gépjármû a forgalomból ideiglenes kivonásra ke- rült. A szünetelés a kivonás napjától a szünetelés lejártá- nak napjáig vagy a gépjármû ismételt forgalomba helye- zésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart. Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a szerzõdés a hat hóna- pos idõszak utolsó napját követõ napon megszûnik.
A szünetelést követõ díjrészlet fizetésének esedékessége a szünetelés megszûnésének a napja.
A szünetelés idõtartama alatt az üzemben tartó kötele- zettsége a szerzõdés folyamatos díjfizetéssel történõ ha- tályban tartására nem áll fenn.
A jármûnyilvántartásban nem szereplõ gépjármûvek ese- tében a szünetelésnek nincs helye.
8) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, társasá- gunk a díj esedékességétõl számított harmincadik nap el- teltéig – a következményekre történõ figyelmeztetés mel- lett – a szerzõdõ félnek a díj esedékességétõl számított 60 napos póthatáridõvel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A póthatáridõ eredménytelen leteltével a szerzõdés – amennyiben egyéb okból még nem szûnt meg – az esedékességtõl számított hatvana- dik napon (türelmi idõszak utolsó napja) megszûnik. Amennyiben a szerzõdés díjnemfizetés miatti megszûné- se az Ön érdekkörén (önhiba) kívül esõ okból következik be, úgy a megszûnés tudomására jutásától számított 15 napon belül, de legkésõbb a megszûnést követõ 2 hóna- pon belül, kizárólag az önhiba hiányát alátámasztó té- nyek hitelt érdemlõ igazolásával kezdeményezheti a jövõ- re nézve – egy adott biztosítási idõszakon belül – az ere- detivel egyezõ szerzõdéses állapot helyreállítását. A szerzõdéses állapot fentiek szerinti helyreállítására akkor jogosult, ha a szerzõdés megszûnéséig esedékessé vált díjat a biztosítónak megfizeti, és a szerzõdés díjnemfize- téssel történõ megszûnését követõen a szerzõdéses álla- pot helyreállításáig a gépjármû nem vett részt a közúti for- galomban, illetve azzal kárt nem okoztak.
A szerzõdés díjnemfizetéssel történõ megszûnése esetén a biztosítási idõszak a megszûnt szerzõdés kockázatvi- selési kezdetétõl számított egy éves idõtartam végéig ter- jedõ idõszak.
9) Ha a biztosítási szerzõdés a biztosítási idõszak tartama alatt díjnemfizetéssel szûnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási idõszak hátralévõ részére fedezetet nyújtó szerzõdés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizá- rólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amely- nél a szerzõdés az adott biztosítási idõszakban díjnem- fizetéssel szûnt meg. Ebben az esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerzõdést megkötni, ahol a szerzõdése díjnemfizetés miatt szûnt meg.
10) A biztosítás díja az alábbi módokon és gyakorisággal fi- zethetõ, amely lehetõségek közül történt választását a Tanúsítvány/Kötvény rögzíti:
• a biztosító által küldött készpénzátutalási megbízás- sal (csekk);
• átutalással;
• beszedési megbízással;
• negyedéves, féléves és éves gyakoriság mellett.
Amennyiben Ön a Tanúsítvány/Kötvény adattartalma sze- rint a szerzõdéskötéskor csekk útján történõ díjfizetési módot választott és esetlegesen nem állna rendelkezésére az esedékes biztosítási díj megfizetésére szolgáló, a bizto- sító által kiállított csekk, díjbekérõ levél vagy más doku- mentum, köteles az esedékes díjat a szerzõdésben meg- határozottak szerint – a fedezet folyamatos fenntartására vonatkozó jogszabályi kötelezettségére is tekintettel – postai csekken, vagy a biztosító Raiffeisen Bank Zrt.-nél vezetett 12001008-00155151-00100001 számú bank- számlaszámára történõ banki átutalással, avagy Öntõl el- várható bármely más módon, a Tanúsítvány/Kötvényszám és rendszám feltüntetése mellett befizetni. Ez utóbbi ese- tekben társaságunk az Ön kérésére, a díj befizetésének igazolásával egyidejûleg, haladéktalanul kiállítja a biztosí- tási fedezet fennállását igazoló bizonylatot.
11) Fedezetlenségi díj az adott gépjármû vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünete- lés idõtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül esõ, hitelt érdemlõen igazolt okból bekövetkezõ díjnemfizetés idõtartamának kivételével – díjfizetés hiá- nyában kockázatviselés nélküli idõtartamára (fedezetlen- ség idõtartama) a Kártalanítási Számla kezelõjét megille- tõ, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj.
A fedezetlenségi díj kiszámítása a Kártalanítási Számla által meghirdetett díjtarifa alapján társaságunk kötele- zettsége, amennyiben Ön a fedezetlenség idõtartamát követõen társaságunknál köt kötelezõ gépjármû-felelõs- ségbiztosítási szerzõdést. Ez esetben a szerzõdõ a társa- ságunk által kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási idõszakra járó díj teljes megfizetése (egyszeri díj) esetén 30 napos határidõvel – köteles megfizetni. Ha a szerzõdõ e kötele- zettségének nem tesz eleget, ugyancsak a díjfizetés el- mulasztásának 8. pontban részletezett jogkövetkezmé- nyei alkalmazandóak. A fedezetlenségi díjnak – a díjhirde- tést követõ naptári évre vonatkozó – egy naptári évre számított tarifáját gépjármû-kategóriánként minden év október 30-ig a Kártalanítási Számla kezelõje (MABISZ) hirdeti meg két országos napilapban és honlapján.
Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben a szerzõdõ fede- zetlenségi díjjal, az új szerzõdésre járó esedékes díjrész- lettel és a társaságunknál korábban díjnemfizetéssel megszûnt kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szer- zõdés türelmi idejére járó díjrészlettel is tartozik és az új szerzõdés megkötésekor a szerzõdõ által befizetett összeg valamennyi, a fentiekben felsorolt tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a szerzõdõ által befi- zetett díj elszámolása a következõ sorrendben történik: fedezetlenségi díj, társaságunknál korábban díjnemfi- zetéssel megszûnt kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosí- tási szerzõdés türelmi idejére járó díjrészlet, új szerzõ- désre járó esedékes díjrészlet.
Amennyiben a szerzõdés létrejöttét követõen a biztosító tudomására jutott adatok alapján további fedezetlenségi díj (díjkülönbözet) fizetésére köteles a szerzõdõ, úgy ab- ban az esetben a kiterhelt díjat az alábbi elõírásokra fi- gyelemmel kell határidõben megfizetni.
A fedezetlenségi díj(különbözet) megfizetésének elmara- dása esetén a díjtartozást a már megfizetett éves díjból jóváírjuk, ezzel a díjrendezettség idõtartama csökken. A fedezetlenségi díj(különbözet) megfizetésének elmaradá- sa esetén a szerzõdés a díjrendezettség utolsó napjával megszûnik.
Amennyiben korábban a szerzõdés részdíja került megfi- zetésre, úgy abban az esetben a fedezetlenségi díj(külön- bözet) esedékessége megegyezik a soron következõ díj- részlet esedékességével. Az esedékes díjrészlet, illetve a fedezetlenségi díj(különbözet) megfizetésének elmulasz- tása esetén az esedékességet követõ 60. nap elteltével a szerzõdés megszûnik.
Felhívjuk figyelmét, hogy késedelmes díjfizetés esetén a biztosítót a késedelemmel érintett idõszakra a Ptk. 301. §
(1) bekezdése szerinti mértékû késedelmi kamat illeti meg.
12) A szerzõdéskötés során Ön által közölt és az ajánlaton rögzített adatok a Ptk. 540. §-ában valamint a Gfbt-ben megfogalmazott közlési és változásbejelentési kötele- zettség körébe tartoznak, ezért a közölt adatok helyessé- géért, azok valóságtartalmáért, illetõleg a közölt adatok- ban bekövetkezett változások bejelentéséért Ön felelõs- séggel tartozik.
E szabályok közül kiemeljük a Gfbt. 9.§-ában megfogal- mazottakat, miszerint az üzemben tartó a szerzõdéskö- téskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így külö- nösen – fennálló szerzõdés esetén a biztosítási idõszak vagy a tartam utolsó napját követõ – az új biztosítási idõ- szak vagy a határozott tartam kezdõ napját, biztosítóvál- tás esetén az elõzõ biztosítási idõszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát. Az üzemben tartó a szerzõdéskö- téskor köteles továbbá a fedezetlenségi díj megállapítá- sához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak kép- viselõjével közölni. Az üzemben tartó köteles 8 napon be- lül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.
A közlési kötelezettséget és megsértésének jogkövetkez- ményeit nem érinti az, ha a biztosítási szerzõdésben foglalt adatokat a szerzõdõ nem saját kezûleg tölti ki. A meghatalmazott, megbízott (képviselõ) útján történõ szerzõdéskötéshez írásbeli meghatalmazás csatolása szükséges. Nem természetes személy (pl.: cég) esetében kizárólag annak törvényes képviselõje illetõleg cégjegy- zésre feljogosított személy tehet a cég nevében érvényes jognyilatkozatot.
A Gfbt. 46-47.§-ai értelmében a biztosító jogosult a közölt adatok ellenõrzésére.
Amennyiben a szerzõdéskötéskor Ön által közölt adatok valótlanságára derül fény, szerzõdésének díja társasá- gunk valós adatokkal alkalmazott díjtarifájának megfele- lõen, a szerzõdéskötés idõpontjára visszamenõ hatállyal módosul (ld.: bonus-malus rendelet 5. §).
A biztosítási szerzõdés hatálya alatt ugyanarra a biztosí- tási idõszakra kötött további biztosítási szerzõdés ér- vénytelen (semmis), még abban az esetben is, ha a szer- zõdést a biztosító a nyilvántartási rendszereiben rögzíti és arra díjfizetés történik.
13) A kármentességi és egyéb kedvezmények igénybevéte- lének feltételeit társaságunk adott biztosítási idõszakra meghirdetett díjtarifája tartalmazza, valamint mindezekrõl a szerzõdõ tájékoztatást kap a szerzõdéskötés folyamán is. E tájékoztatások közül e helyütt külön is kiemeljük, hogy a kármentességi kedvezmény, valamint a károkozók pótdí- ja alkalmazása esetén társaságunk minden olyan kárt, ami a megadott elõzmény adatok alapján a kártörténeti nyilvántartásban szerepel, figyelembe vesz. Azaz a bizto-
sító nem csupán a bonus-t érintõ, hanem a még el nem ismert vagy elsõ kifizetéssel nem járó károkat is figyelem- be veszi a kedvezmények vagy a pótdíj alkalmazása során.
Tájékoztatjuk arról, hogy biztosító váltás esetén társasá- gunk a jogszabályi kötelezettségének megfelelõen az Ön által megadott adatok alapján beszerezi a kártörténeti nyilvántartásból az Ön elõzõ biztosítójától származó kár- történeti adatokat. Tájékoztatjuk, hogy amennyiben az Ön által megadott adatok alapján társaságunk részérõl a kártörténeti adatok beszerzése sikertelen, vagy ha a biz- tosító az Ön által közöltekkel egyébként ellentétes tartal- mú tényekrõl szerez tudomást,
a) szerzõdését a kockázatviselés kezdetének idõpontjá- ra visszamenõ hatállyal a kártörténeti igazolás beér- kezéséig A00 bonus-malus osztályba (amennyiben a kártörténeti adatok beszerzésének hiánya az Ön hibá- jára vezethetõ vissza, akkor M04 osztályba) kell sorol- nunk, és
b) az Ön által alá nem támasztottan igénybe vett kedvez- ményeket vissza kell vonnunk.
14) A szerzõdéskötéskor Ön nyilatkozik a bonus-malus beso- rolására, amelyre vonatkozóan részletes tájékoztatást ka- pott. A megtett nyilatkozat jelentõségének és jogkövetkez- ményeinek megismerése érdekében felhívjuk szíves figyel- mét a bonus-malus rendelet szabályaira. Ezek közül kiemeljük a jogszabály 4., 5. §-ának rendelkezéseit, vala- mint szíveskedjék figyelemmel lenni az alábbiakra:
a) Amennyiben Ön a szerzõdéskötéskor akként nyilat- kozik, hogy a bonus-malus rendszerbe új belépõnek minõsül, Önre a bonus-malus rendelet 4. § (1) bekez- dése vonatkozik.
b) Amennyiben Ön a szerzõdéskötéskor akként nyilat- kozik, hogy a két éven belül már szerzõdõje volt ugyanezen gépjármû-kategóriába tartozó gépjár- mû-felelõsségbiztosításnak, ezért nem minõsül a rendszerbe új belépõnek, Önre a bonus-malus rende- let 4. § (4) bekezdése vonatkozik.
c) Végezetül, ha Ön a szerzõdéskötéskor úgy nyilatko- zik, hogy azonos jármûkategóriában már rendelkezik egy másik érvényes szerzõdéssel, ezért párhuzamos üzemeltetõnek minõsül, Önre a bonus-malus rendelet
4. § (5) bekezdése irányadó.
15) A szerzõdéskötéskor Ön a kármentességre vonatkozóan is nyilatkozik. Az ebben a nyilatkozatában is rögzített
„kárbejelentés” fogalma alatt a Gfbt. hatálya alá tartozó olyan kárra vonatkozó megtérítési igényt kell érteni, ame- lyet az ajánlattételt megelõzõ 5 naptári éven belül, egé- szen az ajánlattétel idõpontjáig, az Ön üzemeltetésében álló bármely gépjármûvel okoztak.
Amennyiben a jelen szerzõdés hatálya alatt, az ajánlatté- telt követõen bonus-t érintõ károkozás történik, az a kár- ral érintett biztosítási idõszak díját nem érinti.
16) Felhívjuk a figyelmét arra, hogy amennyiben Ön a szerzõ- déskötéskor (a Tanúsítvány „Díjadatok” rovatában is fel- tüntetetten)
– Õrangyal kiegészítõ biztosítás/szolgáltatás iránti igé- nyét rögzítteti a létrejövõ biztosítási jogviszonyra
a) a Gépjármû Üzemeltetésével összefüggõ Jogvé- delem biztosítás Általános és Különös Feltételei- ben (JÁF, GÜJKF), és
b) a Jármûben ülõk Baleset biztosításának Általá- nos és Különös Feltételeiben (JBÁF1, JBH1, JBR2), és
c) a KGFB Gépjármû Assistance Biztosítás Különös Feltételeiben (GAKF), továbbá
d) a Lopás Assistance Biztosítás Különös Feltételei- ben (LAKF) foglaltak is irányadóak.
– AutósTárs Gépjármû jogvédelmi biztosítás iránti igé- nyét rögzítteti a létrejövõ biztosítási jogviszonyra AutósTárs Gépjármû jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB) irányadóak
– Önvédelem kiegészítõ biztosítás iránti igényét rögzít- teti a létrejövõ biztosítási jogviszonyra Önvédelem ki- egészítõ biztosítás különös feltételei (ÖKBKF) irány- adóak
– Elemi kár casco kiegészítõ biztosítás iránti igényét rögzítteti a létrejövõ biztosítási jogviszonyra Elemi kár casco kiegészítõ biztosítás különös feltételei (EKCKBKF) irányadóak
Ezeket a feltételeket az Ön részére a biztosítási ajánlatá- nak megtétele elõtt átadjuk.
17) A biztosító a biztosítási idõszak utolsó napját megelõzõ öt- venedik napig elküldött írásos értesítõben tájékoztatja Önt a biztosítási évfordulóról és a következõ biztosítási idõszakra
– az értesítés idõpontjában rendelkezésre álló adatok alap- ján – a díjtarifa szerint várható díjról. Ezt az értesítést elek- tronikus úton fogjuk Önnek elküldeni, feltéve, hogy a közlés e módjához a szerzõdéskötéskor hozzájárult.
Bármelyik szerzõdõ fél jogosult a biztosítási szerzõdést a biztosítási idõszak utolsó napjára (biztosítási évforduló- ra), azt legalább 30 nappal megelõzõen írásban, indoklás nélkül felmondani. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidõben megérkezik. Felmondás hiá- nyában a határozatlan tartamú szerzõdés biztosítási díja a következõ biztosítási idõszak elsõ napjától kezdõdõ ha- tállyal a biztosító ezen idõszakra meghirdetett díjtarifájá- ban meghatározottak szerint módosul. Határozott tarta- mú szerzõdésekre mindvégig a tartam kezdõ napján ér- vényben lévõ díjtarifát kell alkalmazni.
A biztosítási idõszakon belül – a Gfbt-ben meghatározott eseteken túl – a szerzõdés csak a felek közös megegye- zésével szüntethetõ meg.
A szerzõdés érdekmúlással szûnik meg a gépjármû for- galomból történõ kivonásával, az üzemben tartó változá- sa esetén, továbbá szünetelés esetén, ha az újbóli üzem- be helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon be- lül nem történik meg. A szerzõdés érdekmúlással szûnik meg a tulajdonjog átszállása esetén is, amennyiben a szerzõdéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.
Tulajdonjog átszállása esetén az új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követõen a biztosítási szerzõ- dést haladéktalanul megkötni.
A jármûnyilvántartásban nem szereplõ gépjármû üzem- ben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulaj- donjog átruházását, vagy az üzemben tartó változását igazoló okiratot, vagy a forgalomban történõ részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
A szerzõdés érdekmúlással történõ megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történõ kivo- nás, a forgalomban történõ részvétel végleges megszün- tetése, a szerzõdéskötésre kötelezett üzemben tartó sze- mélyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illet- ve az okiratba bejegyzett üzemben tartóra vonatkozó bejegyzés törlésének idõpontjával szûnik meg.
A szerzõdés közös megegyezéssel történõ megszünteté- se esetén a biztosító kockázatviselése a szerzõdés meg-
szûnésének idõpontjában, a szerzõdésnek a biztosítási idõszak végére történõ felmondása esetén pedig a bizto- sítási idõszak zárónapján szûnik meg.
A szerzõdés díjnemfizetéssel történõ megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idõ (díjfizetés ese- dékességtõl számított 60 napos idõszak) zárónapján szû- nik meg.
18) A biztosított gépjármûvel történõ károkozás esetén a kár- esemény társaságunknál bejelenthetõ:
a) Személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán vagy partnerszervizeinkben bejelenthetõ a kárese- mény.
b) Telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Generali TeleCenter 06 40 200 250-es kék számán a 2-es, majd az 1-es menügombok használatával.
c) Interneten: online kárbejelentõ rendszerünkön ke- resztül (xxx.xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/ Karbejelentes/Gepjarmu.aspx)
d) Levélben vagy faxon: a bejelentést ügyfeleinknek le- vélben a 7602 Pécs, Pf.: 888 címre, vagy faxon az alábbi számra (00 0) 000 0000 kell eljuttatniuk.
e) e-mailben: a xxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx e-mail címen
Tájékoztatjuk, hogy a kártérítési igények érvényesítésére vonatkozó, a Gfbt. 27-32/B. §-ának elõírásai a károkozó számára is kötelezõvé teszik, hogy a káreseményt a saját gépjármû-felelõsségbiztosítójának a káreseményt követõ 5 munkanapon belül jelentse be. Köteles továbbá 5 mun- kanapon belül azt is bejelenteni, ha a káreseménnyel kap- csolatban a biztosított ellen peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosí- tott képviseletérõl gondoskodni.
A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosí- tott felelõsségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak, to- vábbá a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelõsségéhez mérten köteles megállapítani. A károsult kártérítési követelését elutasító jogerõs ítélet hatálya a biztosítottra is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító közötti perben hozta a bí- róság. A biztosító egyösszegû pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat el- fogadását, vagy a kártérítés jogerõs megítélését követõ 15 napon belül a károsultnak megfizetni. A biztosító a szolgáltatását a benyújtott számlák alapján, ezek hiányá- ban a károsulttal kötött egyezség alapján téríti meg.
A biztosító a gépjármûben keletkezett kár helyreállításá- hoz szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a ká- rosult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármû helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelrõl szóló törvény elõírásainak megfelel. Ellenkezõ esetben a biztosító a gépjármûben keletkezett kárként a nettó összeget, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizeté- sének feltétele fennáll – az értékcsökkenés összegét téríti meg. (Gfbt.32/A § (2) bek.)
A biztosító az általános forgalmi adó összegének megfe- lelõ összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vál- lalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jo- gosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybõl annak összege kiszámítható. Mindezeket megfelelõen alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre.
19) A biztosítási szerzõdés nem terjed ki arra a kárra (társasá- gunk kockázatviselésébõl kizárt károk), amely
a) a károkozó gépjármûben elhelyezett tárgyakban ke- letkezett, ha ezek nem a gépjármûvel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjármûben keletkezett;
c) a károkozó gépjármû biztosítottjainak egymással szembeni igényébõl származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részérõl a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések foly- tán keletkezett;
e) a gépjármû balesete nélkül az út burkolatában kelet- kezett;
f) a gépjármû – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjármûre fel-, illetve arról való lerakodás követ- keztében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minõsül, és a gépjármû javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés so- rán következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármû balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármû üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetõleg állag- romlásból adódott;
m) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény kö- vetkezményeként keletkezett.
20) A biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtéríté- sét követelheti:
a) attól a vezetõtõl, aki a gépjármûvet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nél- kül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása ese- tén bármelyiküktõl, ha a kárt jogellenesen és szándé- kosan okozták;
c) a vezetõtõl, ha a gépjármûvet alkoholos vagy a veze- tési képességre hátrányosan ható szertõl befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezetõ alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertõl befolyásolt álla- potát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltság- nak tekinthetõ a 0,8 ezreléket meghaladó véralkohol- szint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a vezetõtõl, ha a gépjármû vezetésére jogosító enge- déllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, ki- véve, ha bizonyítja, hogy a gépjármûvet engedéllyel vezetõ esetében a gépjármûvezetõi engedély meglé- tét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármû súlyo- san elhanyagolt mûszaki állapota okozta;
f) a vezetõtõl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásá- val, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetõtõl, ha a szerzõ- dés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetke- zésekor, vagy egyébként terhelõ közlési, változás- bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem telje- sítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötele- zettséget befolyásolta.
21) A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata társaságunkkal szemben csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely
szervezeti egységének jut tudomására. A szerzõdés fel- mondását tartalmazó nyilatkozatot a szerzõdõ írásban telefaxon vagy postai küldeményben, továbbá a biztosító ügyfélszolgálatán teheti meg.
22) Tájékoztatjuk, hogy a biztosítási szerzõdés területi hatá- lya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarend- szer MABISZ honlapján feltüntetett országaira terjed ki.
23) Tájékoztatjuk, hogy a biztosító weboldalán (online) törté- nõ (távértékesítés keretében történõ) szerzõdéskötés, valamint a tanácsadó (függõ biztosításközvetítõ) közre- mûködésével tett online ajánlat esetén ajánlatának beér- kezését az Ön által megadott e-mail címre küldött levéllel jelezzük vissza. A levélben Ön megkapja és kinyomtat- hatja a Tanúsítványt valamint a biztosításáról szóló fede- zetigazolást, mely utóbbira szüksége lehet a gépjármû át- íratásakor, illetve közúti ellenõrzés során. A biztosító a fenti módon történõ szerzõdéskötés esetén – az Ön hoz- zájárulásával – a kötvényt e-mailben küldi meg az Ön ré- szére. Internetes honlapunkról (xxx.xxxxxxxx.xx) folya- matosan és könnyen elérhetõ módon, bármikor letöltheti és kinyomtathatja továbbá a Feltételeket.
Telefonos értékesítés esetén a biztosító az ügyféltájékoz- tatóját, a Feltételeket és a kötvényt – az Ön ezirányú hoz- zájárulása esetén – e-mailben, vagy – hozzájárulásának hiányában – postai úton küldi meg Önnek.
A szerzõdés megkötését követõen postai úton kiküldött csekk feladóvevénye avagy átutalásos fizetési mód vá- lasztása esetén a – hozzájárulás hiányában – postai úton kiküldött fedezetigazolás szintén alkalmas a biztosítási fedezet igazolására.
Amennyiben a szerzõdésével kapcsolatos bármely doku- mentum nem állna rendelkezésére vagy a fedezetigazo- lás kapcsán bármilyen problémája merülne fel (pl. közúti ellenõrzés során), kérjük haladéktalanul vegye fel a kap- csolatot társaságunkkal annak érdekében, hogy a szük- séges iratok pótlása, illetõleg problémája megoldása te- rén segítséget nyújthassunk Önnek.
24) A biztosítási szerzõdésre, az azzal kapcsolatos elõzetes tájékoztatásra és kapcsolattartásra amennyiben a felek másként nem állapodnak meg vagy jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók il- letõleg a magyar nyelv alkalmazandó. Jelen biztosítási szerzõdésbõl származó igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el.
A sikeres együttmûködés reményében: Generali-Providencia Biztosító Zrt.
Kiegészítés (pótlap) igényelbíráláshoz szükséges dokumentumokról a Generali-Providencia Biztosító Zrt. kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdéséhez
Jelen pótlap a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (Bit) 2010. április 1. napjától hatá- lyos módosításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. E rendelkezések a 2010. április 1-jét követõen kötött biztosítá- si szerzõdésekre, a 2010. április 1-jén már fennálló biztosítási szerzõdések esetén pedig, a 2010. április 1. napját követõen kezdõdõ biztosítási idõszak elsõ napjától alkalmazandók.
A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálá- sához gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdésre vonatkozó általános és különös szabályok figyelembevételével jogosult bekérni, beszerezni és ellenõrizni az alábbi dokumentumokat, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállá- sát bizonyítják és/vagy az igény összegszerûségének megál- lapításához szükségesek.
Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdõívek
• Baleseti bejelentõ
• Károkozói nyilatkozat
• Kárbejelentõ
• Tanúk nyilatkozatai
• Kitöltött speciális kérdõív a káreseménnyel kapcsolatban
• Bankszámlaszám
• Nyilatkozat elõzménykéréshez
• Ügyfél elérhetõsége
• Gépjármû adatlap
• Ittassági nyilatkozat
Jogalapot igazoló okiratok
• Igazságügyi szakértõi vélemény
• Egyéb szakértõi vélemény
• Szakhatósági iratok
• Tûzoltósági hatósági bizonyítvány
• Tûzvizsgálati jelentés
• Rendõrségi igazolás
• Rendõrségi feljelentés jegyzõkönyve
• Rendõrségi helyszínelési jegyzõkönyv
• Rendõrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll
• Vizsgálati (nyomozói) szakértõi jegyzõkönyv
• Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll
• Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll
• Vezetõi engedély
• Felelõsségelismerõ nyilatkozat
• Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása
• Tachográf adatlap
Tulajdonjogot vagy kártérítésre jogosultságot igazoló iratok
• Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)
• Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat
• Készpénz-befizetési pénztárbizonylat
• Tulajdoni lap
• Hagyatékátadó végzés
• Gyámhatósági rendelkezés
• Öröklési bizonyítvány
• Lemondó nyilatkozat
• Meghatalmazás
• Bank, finanszírozó, hitelezõ nyilatkozata, meghatalmazása
• Átruházó nyilatkozat
• Azonosítási adatlap
• Orvosi zárójelentés
• Orvosi lelet
• Ambuláns kezelõlap
• Igazolólap gépjármû balesetbõl adódó keresetveszteség rendezéséhez
• Aláírási címpéldány
• Adásvételi szerzõdés
• Forgalmi engedély
• Törzskönyv
• Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos ok- iratok
• Üzembentartói szerzõdés vagy okirat
• Közjegyzõi okirat
• Munkáltatói nyilatkozat
• Építési engedély
• Építési napló
• Tervdokumentáció
• Bérleti- vagy lízingszerzõdés
• Szerzõdés gépjármû kölcsönadásról
• Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített For- galmi engedély, illetõleg Törzskönyv)
• Bontási igazolás
• A sérült vagyontárgy tulajdonjogát, a kártérítésre jogo- sultságot igazoló dokumentumok
Kár összegét igazoló dokumentumok
• Javítási árajánlat
• Javítási számla
• Audatex kalkuláció
• Eurotax kalkuláció
• Eurotax káridõponti érték számítás
• Kereskedõi ajánlat maradványértékre
• Bizonylat maradvány értékesítésérõl
• Munkalap
• Garanciajegy
• Fotó
• Értéklista
• Ingósági kárlista
• Bankszámlakivonat
• Márkakereskedõ, vezérképviselet nyilatkozata a gépjár- mû típusáról, felszereltségérõl
• Vámkezeléssel kapcsolatos iratok
• Adóbevallás, a szükséges tartalommal
• Egyszerûsített éves beszámoló
• Eredmény-kimutatás, mérleg
• Tárgyi eszköz-nyilvántartás
• Egyéb könyvelési iratok
• Költségkimutatás
• Menetjegyek
• Útnyilvántartás
• Menetlevél
• Fuvarlevél
• Szervizkönyv
• Gépkocsi tárolási számla
• Szállítási számla
• Keresetveszteséget igazoló iratok
• Temetéssel kapcsolatos költségek igazolása
• Kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költsé- gek igazolása
• Rehabilitációs költségek, gyógyászati segédeszközök számlái
• Egyéb vagyoni és nem vagyoni károk mértékét igazoló okiratok
• A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gép- jármû közlekedésbiztonsági alkalmasságáról
A felsorolt okiratokon kívül a biztosított illetve a károsult jogo- sult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvénye- síthesse.
Az a kikötés, mely szerint a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekin- tetében indult büntetõ- vagy szabálysértési eljárás jogerõs be- fejezéséhez köti, nem alkalmazható.
Kivonat a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tv-bõl. Elsõ rész – Általános rendelkezések
A törvény hatálya Értelmezõ rendelkezések
1. §
Ha nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:
a) minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyû gépjármû – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság – tulajdonosára, és az általuk kötött kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdésre;
b) a külföldi telephelyû gépjármû a Magyar Köztársaság te- rületére történõ belépésének, valamint a Magyar Köztár- saság területén a fogalomban történõ részvételének fel- tételeire;
c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselõ, a le- velezõ, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevé- kenységére;
d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továb- biakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a köte- lezõ gépjármû-felelõsségbiztosítást igazoló okirat (a köt- vényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvény- nyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos fel- adatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a külön jogsza- bályban meghatározott, közlekedési igazgatási hatóság- nak (a továbbiakban: jegyzõ) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.
2. §
E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a nemzetközi gépjármû-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredõ – e törvényben nem szabályozott – feladatok ellátására;
b) a Magyar Köztársaság területén rendezett gépjármûver- senyen (edzésen) részt vevõ gépjármûvekre kötött fele- lõsségbiztosítási szerzõdésekre;
c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól a Magyar Köztársaság területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjármûvek vonatkozásában jogszabály eltérõ szabályokat állapít meg.
3. §
E törvény alkalmazásában:
1. Belsõ Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármû-felelõsség- biztosítás ellenõrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nem- zeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendezõ szabály- zat;
2. biztosítási idõszak: a határozatlan tartamú szerzõdések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az idõtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagál- lamában engedélyt kapott a gépjármû-felelõsségbiztosí- tási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság te- rületén az e törvényben foglaltaknak megfelelõen a köte- lezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;
4. biztosított: a gépjármû biztosítással rendelkezõ üzemben tartója és a gépjármûvet vezetõ személy;
5. díjtarifa: külön rendeletben meghatározott gépjármû-ka- tegóriánként, és – a flotta kivételével – bonus-malus osz- tályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatá- rozásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényezõ összessége;
6. egyedi szerzõdés: adott üzemben tartó által, egy megha- tározott gépjármûre kötött, e törvénynek megfelelõ bizto- sítási szerzõdés;
7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármû vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünete- lés idõtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül esõ, hitelt érdemlõen igazolt okból bekövetkezõ díjnemfizetés idõtartamának kivételével – díjfizetés hiá- nyában kockázatviselés nélküli idõtartamára (fedezetlen- ség idõtartama) a Kártalanítási Számla kezelõjét megille- tõ, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan meg- állapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármû és a négykerekû segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;
9. gépjármûflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – egyé- ni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli jog- alany – szerzõdõ üzemben tartó által biztosított gépjár-
mûvek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjármûvek darabszáma eléri az ötöt;
10. gépjármû: a közúti forgalomban való részvétel feltétele- ként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármû, pótkocsi, félpótko- csi, mezõgazdasági vontató, négykerekû segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármû és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segéd- motoros kerékpár;
11. gépjármûverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elõl elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjármûvek számára rendezett sportrendezvény;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
15. hozott kárelõzményi igazolás: más tagállam által elõírt kötelezettség alapján megkötött gépjármû-felelõsségbiz- tosítási szerzõdésre vonatkozó igazolás, amely tartal- mazza az adott biztosítónál nyilvántartott idõszakot, vala- mint a szerzõdés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás ki- adásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerõsen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, idõpontját, illetve a kármentesség tényét;
16. Információs Központ: a gépjármû üzemeltetésével har- madik személyeknek okozott károkból eredõ kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdekében létre- hozott szervezet;
17. ismeretlen gépjármû: az a gépjármû, amely nem azono- sítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendel- kezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismer- hetõk;
18. kárképviselõ: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármû-felelõsségbiztosítási károk ren- dezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;
19. károsult: a gépjármûvel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;
20. kárrendezési megbízott: a gépjármû-felelõsségbiztosítási tevékenységet végzõ biztosító székhely szerinti tagálla- mától eltérõ tagállamban mûködõ megbízottja, aki a biz- tosító által biztosított gépjármû üzemeltetésével kapcso- latban felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (szék- helye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;
21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által lét- rehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosító- nál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás idõpontjában biztosítási fedezettel rendelkezõ
üzemben tartó gépjármûvével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a Bit. szerinti felszámolási eljárás megindult;
22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkezõ üzemben tartó gépjármûve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjármûve által, valamint az ismeretlen gépjármûvel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa a Magyar Köztársaság;
23. kártalanítási szervezet: a gépjármû-felelõsségbiztosítási tevékenységet végzõ biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban mûködtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel ren- delkezõ gépjármû üzemeltetésébõl eredõen a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárren- dezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kárigények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;
24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármû biztosítása esetén a
a) telephely szerinti ország, vagy
b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármû baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévõ hatósá- gi jelzés nem rendelhetõ, vagy már nem rendelhetõ hozzá, vagy
c) rendeltetés helye szerinti tagállam;
25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérõl, vala- mint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatá- rozott fogalom;
26. levelezõ: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végzõ szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a mû- ködése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásá- val a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója je- löl a biztosítottjai által a levelezõ országában okozott gépjármû-felelõsségbiztosítási károk kezelésére és ren- dezésére;
27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármû-biztosítási megálla- podásból és a kapcsolódó egyezményekbõl eredõ koor- dinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;
28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármû tulajdonjo- gának átruházása esetén a tulajdonszerzést követõen a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idõ- tartam folyamán az a gépjármû telephely szerinti országától eltérõ tagállam,
a) ahol a tulajdont szerzõ természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli jog- alany tulajdonszerzése esetén annak székhelye talál- ható, illetve
b) amelyben a tulajdont szerzõ szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerzõdõ jogi személy, jogi sze- mélyiség nélküli jogalany, az a tagállam, amelyben a
tulajdont szerzõnek a szerzõdéssel érintett telephe- lye, fióktelepe található;
29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben ré- szes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülõ igazolás helyett az illetõ országban megkövetelt gépjár- mû-felelõsségbiztosítási fedezet igazolásául a jármû ha- tósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;
30. súlyos személyi sérülés: a balesetbõl eredõen legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó ma- radandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetbõl ere- dõ, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;
31. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagálla- maként meghatározott fogalom;
32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megálla- podásban részes állam és Svájc;
33. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjármûvet állandó vagy ideig- lenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjármûvek esetében a tulajdonos vagy a gépjármû felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy
(jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany) állan- dó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodá- si helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;
34. türelmi idõ: a díj esedékességétõl számított hatvannapos idõszak, melynek a díj megfizetése nélkül történõ letelté- vel a szerzõdés – amennyiben egyéb okból még nem szûnt meg – díjnemfizetéssel megszûnik;
35. üzemben tartó: a gépjármû telephelye szerinti ország ha- tóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;
36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelõ nemzetközi gépjár- mû-felelõsségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerzõdésnek megfe- lelõen a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármû-fele- lõsségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;
37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapo- dások alapján az ezen megállapodásokban részes orszá- gok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok ható- ságai a zöldkártyában megtestesülõ igazolást az ország- ban megkövetelt gépjármû-felelõsségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.
Második rész – A gépjármû-felelõsségbiztosítás szabályai
I. Fejezet – A gépjármû-felelõsségbiztosítás általános szabályai
A biztosítási kötelezettség
4. §.
(1) Minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tartója köteles az e törvény szerinti biztosítóval a gépjár- mû üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerzõdést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).
(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármû ha- tósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának idõpont- jától – a szünetelés kivételével – a gépjármû forgalomból történõ kivonásáig, illetve a külön jogszabályban megha- tározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármû esetében a forgalomban történõ részvétel kezdetétõl a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.
(3) A szerzõdés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekin- tetében üzemben tartónak minõsül a gépjármû tulajdono- sa által – szerzõdés vagy más hitelt érdemlõen igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.
(4) Ha a szerzõdéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt ke- rül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tu- lajdonjog átszállását követõen a biztosítási szerzõdést haladéktalanul megkötni.
(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ide- iglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kö- telezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének idõtartama alatt áll fenn.
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötele- zettség címzettje nem állapítható meg, a szerzõdés leg- késõbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerõre emelkedésétõl számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármû birtokosa a halál tényét a biztosí- tónak bejelentette, és a szerzõdést díjfizetéssel hatályban tartja.
(7) Más tagállami telephelyû gépjármû tulajdonosa – ha a gépjármû rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság – köteles a tulajdonszerzést követõen a ren- delkezésre bocsátástól számított harmincnapos idõtar- tamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.
A szerzõdés létrejötte és megszûnése
5. §.
(1) A biztosító a magyarországi telephelyû gépjármû üzem- ben tartójának, valamint azon gépjármû tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar
Köztársaság, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerzõdés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelõ – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni.
(2) Ha a biztosítási szerzõdés a biztosítási idõszak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szûnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási idõszak hátralévõ részére fedezetet nyújtó szerzõdés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szer- zõdés az adott biztosítási idõszakban díjnemfizetéssel szûnt meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerzõdést megkötni, ahol a szerzõdése díjnemfizetés miatt szûnt meg.
(4) Az a biztosító, amely a szerzõdést a biztosítási idõszak végére felmondta vagy a szerzõdés a biztosítási idõszak alatt díjnemfizetés miatt szûnt meg, az üzemben tartónak a szerzõdés megszûnését közvetlenül követõ biztosítási idõszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.
6. §
(1) A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
(2) A szerzõdés úgy is létrejön, ha a szerzõdõ üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelõ aján- latát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a biztosító által rend- szeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselõje részére átadja.
(3) A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadá- sától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján utasíthatja el.
(4) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2) bekez- désben meghatározott feltételeknek, a szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.
(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerzõdés az ajánlat átadásának idõpontjában – az ajánlat szerinti tar- talommal – jön létre.
(6) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díj- tarifától és a biztosítási feltételektõl való eltérésre történõ hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatá- rozott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható mó- don elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelõ módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerzõdõ a kézhez- vételtõl számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szer- zõdés az (5) bekezdésben meghatározott idõpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.
(7) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, kö- teles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módo- sításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyított lé- nyeges eltérésekre. Ennek hiányában a szerzõdés az ajánlat tartalmának megfelelõen jön létre.
(8) A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerzõdés tartalmával egyezõ tartalommal bocsáthat ki.
7. §
(1) A szerzõdõ felek bármelyike a biztosítási idõszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelõzõen a biztosítási szerzõdést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidõben megérkezik.
(2) A biztosítási idõszakon belül – az e törvényben meghatá- rozott eseteken túl – a szerzõdés csak a felek közös meg- egyezésével szüntethetõ meg.
(3) A szerzõdés érdekmúlással szûnik meg a gépjármû for- galomból történõ kivonásával, az üzemben tartó változá- sa esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg.
(4) A szerzõdés érdekmúlással szûnik meg a tulajdonjog át- szállása esetén, ha a szerzõdéskötésre kötelezett üzem- ben tartó személyében változás áll be.
8. §
(1) A jármûnyilvántartásban szereplõ gépjármûvek vonatko- zásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben elõírt feladatainak ellátása céljából, a gépjár- mû forgalomból történõ kivonásának, a gépjármû elsõ és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármû tulajdonjogát érintõ változásnak – ideértve a régi tulajdo- nos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulaj- donjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsé- ge teljesítésének idõpontját is – jármûnyilvántartásba tör- ténõ bejegyzésérõl, továbbá az üzemben tartó és a jármûnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó szemé- lyét érintõ változás jármûnyilvántartásba történõ bejegy- zésérõl – e tény jármûnyilvántartásba történõ bejegyzé- sével egyidejûleg – a kötvénynyilvántartó szerv elektroni- kus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.
(2) A jármûnyilvántartásban nem szereplõ gépjármû üzem- ben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulaj- donjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történõ részvétel végle- ges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történõ megszû- nés esetének kivételével – a biztosítási szerzõdés meg- szûnésének tényérõl és a megszûnt szerzõdés külön ren- deletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszûnést, illetve az arról történt tudomásszerzést kö- vetõ 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.
(4) A szerzõdésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5) A szerzõdésre a Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvény rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérõ rendelkezést nem tartalmaz.
9. §
(1) Az üzemben tartó a szerzõdéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerzõdés esetén a biztosítási idõszak vagy a tartam utolsó napját követõ – az új biztosítási idõszak vagy a határozott tartam kezdõ napját, biztosítóváltás esetén az elõzõ biztosítási idõszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.
(2) Az üzemben tartó a szerzõdéskötéskor köteles a fedezet- lenségi díj megállapításához szükséges adatokat a bizto- sítóval vagy annak képviselõjével közölni.
(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gép- jármû tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerzõdés az üzemben tartói jogo- sultság keletkezésének – jármûnyilvántartásba bejegy- zett – idõpontjában – de legkorábban a biztosítási szerzõ- désben megállapított idõpontban, ennek hiányában a szerzõdés létrejöttének idõpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerzõdés- kötést követõ 30 napon belül nem történik meg, a szerzõdés megszûnik.
(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biz- tosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.
10. §
A biztosítási szerzõdés hatálya alatt ugyanarra a biztosítási idõszakra kötött további biztosítási szerzõdés érvénytelen.
A gépjármûflottára kötött szerzõdésre alkalmazandó szabályok
11. §.
(1) Gépjármûflottára kötött szerzõdés esetén a szerzõdõ fe- lek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerzõdés létrejöttét, megszûnését, a biztosítási idõsza- kot, a díjfizetést illetõen.
(2) A biztosító köteles a flottára kötött szerzõdés vonatkozá- sában – az egyedi szerzõdéseket illetõ díjtarifa meghirde- tésével egyidejûleg – a következõ naptári évre vonatkozó díjtarifáját legalább két országos napilapban és a honlap- xxx meghirdetni, amelyet nem változtathat meg.
(3) A biztosító a díjat a flottára kötött szerzõdés vonatkozá- sában a meghirdetett – idõszak, illetve tartam kezdõnap- xxx xxxxxxxxx lévõ – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási idõszak alatt nem változtatja meg.
(4) Gépjármûflottára a flottához tartozó gépjármûvek kate- góriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerzõdés is köthetõ.
A helytállási kötelezettség és annak mértéke
12. §.
A biztosítás kiterjed a felelõsség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésé- re, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerzõdésben megjelölt gépjármû üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.
13. §
(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén kár- eseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sé- rülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni, mely összegek ma- gukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcí- men érvényesíthetõ követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a teljesítés idõpontjáig eltelt idõszakra járó kamatokat.
(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda meg- állapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségé- nek mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjár- mû-felelõsségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerzõdésben meghatározott helytállási köte- lezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban elõírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerzõdésben vállalt összeg- határok mértékéig áll fenn.
(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévõ, idõben összefüggõ több kárese- mény egy biztosítási eseménynek minõsül.
14. §
(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogo- sult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.
(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tõkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövõben várható járadékkifizeté- sek tõkeértéke magasabb a szerzõdésben rögzített biz- tosítási összegbõl rendelkezésre álló összegnél, a bizto- sító a járadékkifizetések tõkeértékét arányosan csök- kentve állapítja meg a járadék nagyságát.
(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (do- logi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményen- kénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesít- het kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az eset- ben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra megha- tározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosító- nak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követõen jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).
(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifi- zetésbõl az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követõ 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetõségérõl köteles a káro- sultat a kárrendezés során, az elsõ kárkifizetéssel egyidejûleg írásban tájékoztatni.
(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosz- tásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztá- sából eredõ új kártérítési aránynak megfelelõ kártérítésre jogosult.
15. §
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjármûben elhelyezett tárgyakban keletke- zett, ha ezek nem a gépjármûvel utazók személyi haszná- latára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjármûben keletkezett;
c) a károkozó gépjármû biztosítottjainak egymással szem- beni igényébõl származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részérõl a sugárzás káros hatá- sainak megszüntetését célzó intézkedések folytán kelet- kezett;
e) a gépjármû balesete nélkül az út burkolatában keletke- zett;
f) a gépjármû – forgalomban való részvétele nélkül – mun- kagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjármûre fel-, illetve arról való lerakodás következ- tében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minõsül, és a gépjármû javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármû balesete nélkül ke- letkezett;
k) a gépjármû üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban fo- lyamatos állagrongálással okozott, illetõleg állagromlás- ból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.
A biztosítási szerzõdés idõbeli hatálya, és a biztosítási idõszak
16. §.
(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjármûvek esetében a biztosítási szerzõdés határozatlan tartamú.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forga- lomban tartási engedéllyel rendelkezõ gépjármûvek, to- vábbá az igazolólappal rendelkezõ lassú jármûvek és a
négykerekû segédmotoros kerékpárok (quadok), továb- bá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba he- lyezésre nem kötelezett gépjármûvek esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerzõdésben megjelölt határozott tartamú szerzõdés köthetõ.
(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti köz- lekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezõgazdasági erõgép (lassú jármû) esetében határozatlan tartamú szerzõdés köthetõ.
17. §
(1) A határozatlan tartamú szerzõdések esetében a biztosí- tási idõszak egy év, valamint az 5. § (2) bekezdésében, továbbá a 21. § (6) bekezdésében meghatározott esetek- ben a megszûnt szerzõdés szerinti biztosítási idõszak végéig terjedõ idõszak.
(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.
(3) A biztosítási idõszak elsõ napja – a szünetelés idõtartama alatt hatályba lépõ szerzõdések kivételével – a kockázat- viselés kezdete.
(4) A biztosító a biztosítási idõszak utolsó napját megelõzõ ötvenedik napig elküldött írásos értesítõben tájékoztatja a szerzõdõ felet a biztosítási évfordulóról és a következõ biztosítási idõszakra – az értesítés idõpontjában rendel- kezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerzõdõ hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehetõ.
A biztosítási szerzõdés területi hatálya
18. §.
A biztosítási szerzõdés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére ter- jed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belsõ Szabályzatnak megfelelõ kétoldalú megállapodást kötött.
A biztosító kockázatviselése
19. §.
(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerzõdésben meghatározott idõpontban, ennek hiányában a szerzõdés létrejöttének idõpontjában, a 4. §
(3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kö- tött szerzõdés esetén az üzemben tartói jogosultság ke- letkezésének – jármûnyilvántartásba bejegyzett – idõ- pontjában – de legkorábban a biztosítási szerzõdésben megállapított idõpontban, ennek hiányában a szerzõdés létrejöttének idõpontjában – kezdõdik.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítá- si szerzõdés létrejöttét megelõzõen megkezdõdjék, a
biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.
(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közre- mûködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerzõdési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (elsõ díjrészlet) befizetését követõen viseli a kockázatot.
(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi idõben fennáll.
(5) A szerzõdés érdekmúlással történõ megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történõ kivo- nás, a forgalomban történõ részvétel végleges megszün- tetése, a szerzõdéskötésre kötelezett üzemben tartó sze- mélyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illet- ve az üzemben tartói jogosultság megszûnésének – jármûnyilvántartásba bejegyzett – idõpontjában szûnik meg.
(6) A biztosító kockázatviselése a szerzõdés közös meg- egyezéssel történõ megszüntetése esetén a szerzõdés megszûnésének idõpontjában, a szerzõdés biztosítási idõszak végére történõ felmondása esetén a biztosítási idõszak zárónapján szûnik meg.
(7) A szerzõdés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése a türel- mi idõ zárónapján szûnik meg.
Díjfizetés
20. §.
(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének idõtartamára elõ- re illeti meg a biztosítót.
(2) A biztosító a kockázatviselése megszûnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.
(3) A határozott tartamú biztosítási szerzõdések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biz- tosítót (egyszeri díj).
21. §
(1) A biztosítás elsõ díjrészlete, valamint folytatólagos díj- részletei a felek által a szerzõdésben meghatározott idõ- pontokban esedékesek. Ennek hiányában az elsõ díjrész- let a szerzõdés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pe- dig az adott díjfizetési idõszaknak az elsõ napján esedékes.
(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérõ megállapodásának hiá- nyában – a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni.
(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés idõszakára a szerzõ- désben megállapított kamat illeti meg.
(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a bizto- sító a díj esedékességétõl számított harmincadik nap el- teltéig – a következményekre történõ figyelmeztetés mel- lett – a szerzõdõ félnek a díj esedékességétõl számított hatvan napos póthatáridõvel, igazolható módon a teljesí- tésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idõ eredmény- telen leteltével a szerzõdés – amennyiben egyéb okból
még nem szûnt meg – az esedékességtõl számított hatvanadik napon megszûnik.
(5) A biztosító köteles a szerzõdés megszûnésérõl 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerzõdés megszûnése díjnem- fizetés miatt következett be.
(6) Ha a szerzõdés díjnemfizetés miatti megszûnése az üzemben tartó önhibáján kívül esõ okból következik be, az üzemben tartó a megszûnés tudomására jutásától számított 15 napon belül, de legkésõbb a megszûnést követõ 2 hónapon belül, kizárólag az önhiba hiányát alá- támasztó tények hitelt érdemlõ igazolásával kezdemé- nyezheti a jövõre nézve – egy adott biztosítási idõszakon belül – az eredetivel egyezõ szerzõdéses állapot helyreál- lítását.
(7) Az üzemben tartó a szerzõdéses állapot (6) bekezdés szerinti helyreállítására akkor jogosult, ha a szerzõdés megszûnéséig esedékessé vált díjat a biztosítónak meg- fizeti, és a szerzõdés díjnemfizetéssel történõ megszûné- sét követõen a szerzõdéses állapot helyreállításáig a gépjármû nem vett részt a közúti forgalomban, illetve azzal kárt nem okoztak.
Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok
22. §.
(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.
(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszá- mítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezet- lenség idõtartamát követõen szerzõdést köt.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomás- szerzést követõen haladéktalanul köteles kiszámítani.
re vonatkozó külön rendeletben meghatározottak kivételével – nem változtatja meg.
(2) A biztosítási idõszakra, valamint a határozott tartamú szerzõdésre az idõszak, illetve a tartam kezdõnapján ér- vényben lévõ díjtarifát kell alkalmazni.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerzõdés vonatkozá- sában a (2) bekezdésben meghatározottak szerint alkal- mazandó, a következõ naptári évre vonatkozó díjtarifáját október 30-ig legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni.
(4) A biztosító a meghirdetett díjtarifáját nem változtathatja meg.
(5) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit, az adott naptári évben alkalmazandó, valamint október 30-át követõen a következõ évben alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfoga- dásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetõvé tenni.
(6) Ha a biztosító a gépjármû-felelõsségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és a Magyar Köz- társaság területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy az (5) bekezdésben em- lített információk a kárképviselõ székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
24. §
(1) A határozatlan tartamú szerzõdés fennállása alatt a bizto- sítás díja a következõ biztosítási idõszak elsõ napjától kezdõdõ hatállyal a 23. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatá- rozottak szerint módosul.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet el- térni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetõvé teszi.
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meg- hirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlen- ség idõtartama esik, a díjat beszedõ biztosító díjtarifája nem alkalmazható.
Bonus-malus rendszer
25. §.
(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatáro- zottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedé- kes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási idõszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidõvel – köteles megfizetni.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdé- sében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) A fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követõ naptári évre vonatkozó – egy naptári évre számított tarifáját gép- jármû-kategóriánként minden év október 30-ig a Kártala- nítási Számla kezelõje hirdeti meg két országos napilapban és honlapján.
Díjtarifa, díjhirdetés
23. §.
(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerzõdés vonatkozásá- ban a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási idõszak alatt – a bonus-malus rendszer-
(1) Az üzemben tartó a kármentes idõszakhoz igazodó díj- kedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörté- neti adatokon alapuló bonus-malus rendszert mûködtet- ni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.
Szünetelés
26. §.
(1) A biztosító kockázatviselése a jármûnyilvántartásban szereplõ gépjármûvek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történõ eljárás következ- tében a gépjármû a forgalomból ideiglenes kivonásra került.
(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényérõl, valamint annak kezdõ és záró idõpont- járól a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott idõpon- toknak megfelelõen a kivonás napjától a szünetelés lejár- tának napjáig vagy a gépjármû ismételt forgalomba he- lyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.
(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számí- tott hat hónapon belül nem történik meg, a szerzõdés a hat hónapos idõszak utolsó napját követõ napon megszûnik.
(5) A szünetelést követõ díjrészlet fizetésének esedékessége
– a felek eltérõ megállapodásának hiányában – a szüne- telés megszûnésének a napja.
(6) A hivatalból történõ ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstõl számított 15 napon belül tájé- koztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelé- sének tényérõl és az esetlegesen bekövetkezõ károkozás következményeirõl.
(7) A szünetelés idõtartama alatt az üzemben tartó kötele- zettsége a szerzõdés folyamatos díjfizetéssel történõ ha- tályban tartására nem áll fenn.
(8) A jármûnyilvántartásban nem szereplõ gépjármûvek ese- tében a szünetelésnek nincs helye.
Kártérítési igények érvényesítése
27. §
A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelõje, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármû üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti.
28. §
(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosí- tási szerzõdés keretei között a károkozó gépjármû üzem- ben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelõjével szemben jogosult érvényesíteni.
(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendel- kezõ károsult keresetet indíthat a károkozó Magyar Köz- társaság területén székhellyel rendelkezõ biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállam- ban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer vala- mely, a károsult lakóhelyétõl (székhelyétõl) eltérõ országában következett be.
(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a káro- sult választása szerint a kárképviselõvel szemben is érvé- nyesítheti a biztosítóra kiterjedõ joghatállyal.
29. §
(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset része- sei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármû és a biztosítási szerzõdés azonosításához szükséges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjai- ban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lénye- ges körülményeire vonatkozó információkat. Az így át- adott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak
ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Iro- dához, a Kártalanítási Számla kezelõjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelezõhöz, a kárrendezési megbízott- hoz, a kárképviselõhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendõk.
(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétõl, illetve a tudomásszerzéstõl számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidõ elmulasztása ese- tén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelen- tése közötti idõszakra a biztosítóval, a kárrendezési meg- bízottal, a levelezõvel, a Kártalanítási Számla kezelõjével, a kárképviselõvel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.
(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biz- tosítási szerzõdésben, valamint e törvényben a kárigé- nyek érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.
30. §
(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmé- nyek leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendõrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölé- sével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.
(2) Az érvényes biztosítási szerzõdéssel nem rendelkezõ üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelõjének bejelenteni.
(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az el- járásban a biztosított képviseletérõl gondoskodni.
(4) Az érvényes biztosítási szerzõdéssel nem rendelkezõ üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelõ- jének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelõje jogo- sult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerzõ- déssel nem rendelkezõ üzemben tartó képviseletérõl gondoskodni.
(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének ha- táridejét a hazaérkezés idõpontjától kell számítani.
(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla keze- lõje, a kárképviselõ és a levelezõ kérelmére, a kárrende- zési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájé- koztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állá- sáról, eredményérõl, a károsult és a károkozó – 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármû hatósági jelzésérõl, a biztosító megnevezésérõl, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kárigények rendezéséhez szükséges alapvetõ adatokról.
31. §
A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezõje, a kár- képviselõ, a Kártalanítási Számla kezelõje és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétõl számított 15 napon belül, de ezek beérkezésé- nek hiányában is legkésõbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellõen megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelõsség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõ- en, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájé- koztatást) összegszerûen megállapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a fe- lelõsséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmû, vagy a teljes kárt összegszerûen nem állapította meg.
32. §
(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosí- tott felelõsségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelõsségéhez mérten köteles megállapítani.
(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerõs ítélet hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében megha- tározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetõre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselõ, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelõje közötti perben hozta a bíróság.
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelõje egyösszegû pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított össze- get a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerõs megítélését követõ 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
32/A. §
(1) Gépjármû károsodása esetén a biztosító elõzetes kalku- lációt készít az általa téríthetõ helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegérõl, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelõ összegrõl, és errõl tájékoztatja a károsultat.
(2) A biztosító a gépjármûben keletkezett kár helyreállításá- hoz szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a ká- rosult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármû helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelrõl szóló törvény elõírásainak megfelel. Ellenkezõ esetben a biztosító a gépjármûben keletkezett kárként az (1) bekez- dés szerinti nettó összeget, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés összegét téríti meg.
32/B. §
(1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármû kormánymûve, futómûve, illetve ka- rosszériája (alváza) olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való további részvételre köz- lekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthe-
tõ és a helyreállítás – a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján – nem történik meg, a kárfelvételi eljárás befeje- zésétõl számított 8 munkanapon belül – az alkalmatlan- ság okának feltüntetésével – értesíti a közlekedési ható- ságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjármû- vekrõl szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármû esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatja.
(2) A gépjármûben keletkezett károsodás esetén a biztosító a kár helyreállításához szükséges teljes költséget biztosí- tási szolgáltatása keretében csak akkor térítheti meg a károsultnak, ha a közlekedési hatóság a gépjármû mûszaki vizsgálata eredményeként
a) arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármû a köz- úti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsá- gi szempontból alkalmas, vagy
b) a gépjármûvet közlekedésbiztonsági szempontból a
(3) bekezdésben meghatározott kivétellel mûszakilag alkalmatlannak minõsíti, és ennek alapján a gépjár- mûvet a jegyzõ – a külön jogszabályban meghatáro- zottak szerint – ideiglenesen kivonta a forgalomból.
(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a közlekedési hatóság a gépjármû mûszaki vizsgálata eredményeként a hulladékká vált gépjármû- vekrõl szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármûvet közlekedésbiztonsági szempontból véglegesen alkalmatlannak minõsítette.
(4) A biztosító az értékcsökkenés összegét csak abban az esetben fizetheti ki a károsult részére, ha a károsult a hul- ladékká vált gépjármûvekrõl szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármû esetén annak bontási átvételi igazolá- sát a biztosítónak bemutatta vagy a gépjármûvet a jegyzõ
– a külön jogszabályban meghatározottak szerint – végleg kivonta a forgalomból.
(5) A károsult részére a biztosító nem fizetheti ki a 32/A. § (1) bekezdése szerint kalkulált nettó összeget, illetve az ér- tékcsökkenés összegét, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzemben tartó az (1) bekezdésben foglalt értesítés alapján elrendelt mûszaki vizsgálatra a gépjármûvet nem mutatta be, és a mûszaki vizsgálatára más módon sem került sor.
(6) A 32/A. § (2) bekezdésében, valamint a (2)-(5) bekezdés- ben foglaltak nem érintik azt a lehetõséget, hogy a bizto- sító a 32/A. § (1) bekezdés szerint elõzetesen kalkulált nettó összeg, illetve értékcsökkenés 60%-ának megfele- lõ összegû szolgáltatási elõleget nyújtson.
(7) Az (1)-(6) bekezdésekben meghatározottakat nem kell al- kalmazni, ha a kárt szenvedett gépjármû telephely szerin- ti országa nem a Magyar Köztársaság.
Törvényi engedmény
33. §
Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelõje a kárt megtérítette, a megtérített összeg ere- jéig õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. §
(1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tar- tót és a vezetõt – illették meg a kárért felelõs személlyel szem- ben.
Visszkereset
34. §
f) a vezetõtõl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásá- val, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetõtõl, ha a szerzõ-
(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdé- sében meghatározott esetben a Kártalanítási Számla ke- zelõje az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
a) attól a vezetõtõl, aki a gépjármûvet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nél- kül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása ese- tén bármelyiküktõl, ha a kárt jogellenesen és szándé- kosan okozták;
c) a vezetõtõl, ha a gépjármûvet alkoholos vagy a veze- tési képességre hátrányosan ható szertõl befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezetõ alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertõl befolyásolt álla- potát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltság- nak tekinthetõ a 0,8 ezreléket meghaladó véralkohol- szint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a vezetõtõl, ha a gépjármû vezetésére jogosító enge- déllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, ki- véve, ha bizonyítja, hogy a gépjármûvet engedéllyel vezetõ esetében a gépjármûvezetõi engedély meglé- tét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármû súlyo- san elhanyagolt mûszaki állapota okozta;
dés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetke- zésekor, vagy egyébként terhelõ közlési, változás- bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem telje- sítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötele- zettséget befolyásolta.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) és d) pontjában, vala- mint a vezetõ az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelõje legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meg- határozott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelõje legfeljebb 750 ezer Ft-ig érvényesítheti követelését.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezetõ bizonyítja, hogy az
(1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iro- da, valamint a Kártalanítási Számla kezelõje követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelõje nem érvényesíthet megtérítési igényt.
21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatal- mazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterel- nökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatá- rozott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. A bonus-malus rendszer általános szabályai
1. §
E rendelet alkalmazásában:
1. igénylõ: a biztosított gépjármû kártörténeti adatra (kár- mentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylõ üzem- ben tartója;
2. kártörténeti adat: a gépjármû üzemben tartója által a biz- tosított gépjármû vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõ- déses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítés alap- jául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerõsen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (az elsõ kárkifi- zetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerõs ítélet dátuma), a kifizetett kárösszeg meghatározott határidõn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentes- ség igazolt ténye; 3. újonnan belépõ üzemben tartó: az a szerzõdést kötõ üzembentartó, aki a szerzõdéskötést megelõzõ 2 évben magyarországi telephelyû gépjármû vonatkozásában az adott gépjármûkategóriában felelõs- ségbiztosítási szerzõdéses jogviszonyban üzemben tar- tóként nem állt.
2. §
(1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorke- rékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezõ- gazdasági vontatóra terjed ki.
(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjár- mû-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.
(3) A biztosító az egyedi szerzõdéseket díjmegállapítás cél- jából az új biztosítási idõszakot közvetlenül megelõzõ biztosítási idõszak és az új biztosítási idõszak kezdõ nap- jai közötti idõtartam kártörténeti adatai alapján az 1. mel- léklet szerinti táblázatban meghatározott módon a bo- nus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besoro- lás).
(4) A biztosító köteles a kötelezõ gépjármû-felelõsségbizto- sítási egyedi szerzõdéseit a bonus-malus rendszer sze- rint nyilvántartani.
3. §
(1) Az érintett szerzõdés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó elõnyök és hátrányok a szerzõdõ üzem- ben tartó személyéhez fûzõdnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjármûvét ki vezette.
(2) Egy biztosítási szerzõdéssel kapcsolatosan elért osztály- ba sorolás a szerzõdés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további jármûveire nem használható fel.
(3) Ha az adott gépjármûvet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntetõ feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjármûvel oko- zott kár a szerzõdés besorolását nem érinti.
2. A besorolásra vonatkozó szabályok
4. §
(1) A rendszerbe újonnan belépõ üzemben tartó szerzõdése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelõzményi igazo- lás figyelembevételével létrejött szerzõdést.
(2) Egy adott biztosítási idõszakon belül a szerzõdés besoro- lása – a (4) és (5) bekezdésben, az 5. § (3)–(5) bekezdés- ben, továbbá a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételével – nem változik.
(3) A besorolás a következõ biztosítási idõszakban egy osz- tályt emelkedik, ha a szerzõdéssel érintett gépjármû az új biztosítási idõszakot közvetlenül megelõzõ biztosítási idõszak és az új biztosítási idõszak kezdõ napjai közötti idõtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az idõtartamban az üzemben tar- tónak az érintett gépjármû vonatkozásában – a károko- zás idõpontjától függetlenül – kártérítési kötelezettsége (az elsõ kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerõs ítélet dátuma) nem vált ismertté.
(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerzõdés vo- natkozásában megszerzett besorolást a szerzõdés meg- szûnését követõ 2 éven belül figyelembe veszi – ugyan- azon gépjármû-kategóriába tartozó gépjármûre – az új szerzõdés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerzõdés megszûnés esetén a besorolás másik gépjármûre kötött szerzõdésre nem vihetõ át.
(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjármûre már rendelke- zik szerzõdéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármû-kategóriába tartozó gépjármûre is szerzõdést köt, az új szerzõdést A00 osztályba kell sorolni. Ha a ked- vezõbb besorolású gépjármû szerzõdése érdekmúlás mi- att megszûnik, akkor a megszûnt szerzõdésen megszer-
zett besorolás a megszûnést követõ naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerzõdésére – a biztosítá- si idõszakon belül is – érvényesíthetõ a kedvezõbb beso- rolású gépjármû elõzõ besorolása által érintett biztosítási idõszak kezdõ napja és az érvényesítés idõpontja közötti idõtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembe vételével.
5. §
(1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerzõdés elõzetes besorolását, ennek hiányában a szerzõdést elõzetesen az A00 osztályba sorolja.
(2) A biztosító köteles a biztosítási idõszak kezdetét követõ
15. és 30. nap közötti idõtartamon belül a Kötelezõ gép- jármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tör- vényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerzõdés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biz- tosító a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az elõzõ biztosítást igazoló okirat szá- ma alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvet- lenül megelõzõ biztosítási idõszak kárnyilvántartásban meglévõ adatai (kockázatviselés idõtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.
(3) A biztosító a biztosítási idõszak kezdetét követõ 45 na- pon belül megállapítja a szerzõdés végleges besorolását a biztosítási idõszak kezdetére visszamenõ hatállyal, egyidejûleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.
(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, idõben egybefüggõ idõtartamra vonatkozó igazolást vagy igazo- lásokat veheti figyelembe.
7. §
(1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a tel- jes kárkifizetés összegérõl szóló írásbeli értesítését köve- tõ 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse.
(2) Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak megfi- zette, azt a besorolást illetõen úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részérõl kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.
(3) Amennyiben a besorolásnál a késõbbiekben megfizetett kárösszeg alapját képezõ kártérítési kötelezettség már fi- gyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelõ besorolás érvényesítésére.
(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerzõdés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.
8. §
A biztosító köteles – az igénylés beérkezését követõ 15 napon belül – az igénylõ kérésére az igénylést megelõzõ szerzõdéses idõszak vonatkozásában – amennyiben ezen idõszak tartama az 5 évet meghaladja, úgy legalább ötéves idõszakra vissza- menõleg – a kárnyilvántartásban meglévõ kártörténeti adatok- ról írásban igazolást kiadni más tagállam által elõírt felelõsség- biztosítási kötelezettség alapján kötendõ szerzõdéssel kap- csolatos kedvezmény érvényesítése céljából.
(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerzõdés beso- rolásához szükséges adatok a biztosítási idõszak kezde- tét követõ 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazono-
3. Záró rendelkezések
9. §
síthatók, errõl a tényrõl a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási idõszak kezdetét követõ 60. nap elteltével az adatok a kárnyilván- tartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a bizto- sító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szer- zõdés végleges besorolását a biztosítási idõszak kezde- tére visszamenõ hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.
(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezõbb besorolás érdekében akár a gépjármû beazonosítására, akár a szerzõdés besorolására vonat- kozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történõ beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerzõdést M04 osztályba sorolja.
6. §
(1) A biztosító köteles a hozott kárelõzményi igazolást a be- sorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott idõszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerzõdés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerõ- sen megítélt kárt okozott.
E rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.
10. §
A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kár- történeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) besorolásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azon szerzõdések besorolására, amelyek esetében az R. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti iga- zolás 2011. július 1-jét megelõzõen beérkezett.
11. §
E rendelet 8. §-a a gépjármû-felelõsségbiztosításról és a bizto- sítási kötelezettség ellenõrzésérõl szóló 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.
12. §
Hatályát veszti a bonus-malus rendszer, az abba való besoro- lás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet.
Melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez
Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén
Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezõgazdasági vontató esetén
Kiin- duló osztály | Megfigyelési idõszak kártörténeti adata alap- ján | ||||
0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár | |
B10 | B10 | B08 | B06 | B04 | M04 |
B09 | B10 | B07 | B05 | B03 | M04 |
B08 | B09 | B06 | B04 | B02 | M04 |
B07 | B08 | B05 | B03 | B01 | M04 |
B06 | B07 | B04 | B02 | A00 | M04 |
B05 | B06 | B03 | B01 | M01 | M04 |
B04 | B05 | B02 | A00 | M02 | M04 |
B03 | B04 | B01 | M01 | M03 | M04 |
B02 | B03 | A00 | M02 | M04 | M04 |
B01 | B02 | M01 | M03 | M04 | M04 |
A00 | B01 | M02 | M04 | M04 | M04 |
M01 | A00 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
Kiin- duló osztály | Megfigyelési idõszak kártörténeti adata alap- ján | ||||
0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár | |
B10 | B10 | B09 | B08 | B07 | B06 |
B09 | B10 | B08 | B07 | B06 | B05 |
B08 | B09 | B07 | B06 | B05 | B04 |
B07 | B08 | B06 | B05 | B04 | B03 |
B06 | B07 | B05 | B04 | B03 | B02 |
B05 | B06 | B04 | B03 | B02 | B01 |
B04 | B05 | B03 | B02 | B01 | A00 |
B03 | B04 | B02 | B01 | A00 | M01 |
B02 | B03 | B01 | A00 | M01 | M02 |
B01 | B02 | A00 | M01 | M02 | M03 |
A00 | B01 | M01 | M02 | M03 | M04 |
M01 | A00 | M02 | M03 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |