„Klasszikus” honosítás

A Titkársági és Koordinációs Osztály feladatai

„Klasszikus” honosítás

A nem magyar állampolgár a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényben (a továbbiakban: Ápt) meghatározott feltételek teljesítése esetén, meghatározott eljárás eredményeként nyerheti el a magyar állampolgárságot. A honosítás feltételeit és a kedvezményezett személyi kategóriákat az Ápt.

4. § -a állapítja meg.

I. A honosítási kérelem benyújtásának általános feltételei

• a kérelmező a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően meghatározott ideig – huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személyek (korábban: bevándorolt, letelepedett), menekültként, oltalmazottként elismert személyek, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők köre – folyamatosan Magyarországon lakott és állandó bejelentett lakóhellyel (lakcímkártyával) rendelkezik (az időtartam számítása a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vételtől számítódik, továbbá a kérelem benyújtását megelőző itt lakás előírt időtartama változó attól függően, hogy a kérelmező melyik honosítási esetkörbe tartozik),

• büntetlen előélet, valamint büntetőeljárás nincs folyamatban a kérelmező ellen,

• biztosított magyarországi lakhatás és megélhetés,

• a kérelmező honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti,

• alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát kell tenni, kivéve, ha ez alól az Ápt. alapján mentesül és magyar nyelvtudását igazolja.

A magyar állampolgárság megszerzésének nem feltétele a külföldi állampolgárságról való lemondás, azonban egyes országokban a más állam állampolgárságának megszerzése eredményezheti az eredeti állampolgárság elvesztését (ezzel kapcsolatban javasoljuk, keresse fel hazája illetékes szervét vagy annak külképviseletét).

A honosítási kérelem benyújtását megelőző, fent említett időtartam az egyes esetkörök vonatkozásában a következő.

I.1. Amennyiben a nem magyar állampolgár nem tartozik az alábbi kedvezményes honosítási esetkörök valamelyikébe, honosítási kérelmét a lakcímbejelentéstől számított nyolc év elteltével nyújthatja be az általános feltételek teljesülése mellett.

I.2. Háromévi folyamatos magyarországi itt lakás után – az általános feltételek teljesülése mellett

– kedvezményes honosítást kérhet az a nem magyar állampolgár, aki:

• magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban* él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,

• kiskorú gyermeke magyar állampolgár,

• magyar állampolgár fogadta örökbe (és időközben nagykorúvá vált),

• magyar hatóság menekültként elismerte vagy

• hontalan.

Kedvezményesen honosítható a magyar állampolgárságú szülők által örökbefogadott kiskorú, egyúttal esetében a Magyarországon történő lakhatás, illetve megélhetés biztosítása nem feltétel, amennyiben büntetlen előéletű, valamint ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, illetve honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti.

I.3. Ötévi folyamatos magyarországi itt lakás után – az általános feltételek teljesülése mellett – kérheti a honosítását az a nem magyar állampolgár, aki:

• Magyarország területén született,

• kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet.

Kiskorú gyermek esetében el lehet tekinteni a fenti, meghatározott időtartamú magyarországi ittlakástól (elegendő, ha a gyermek állandó bejelentett lakóhellyel /lakcímkártyával/ rendelkezik Magyarországon), amennyiben a honosítást a szülővel együtt kéri, vagy a szülő már megszerezte a magyar állampolgárságot.

A honosítási kérelmet személyesen,

• a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál,

• a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájánál,

• a magyar konzuli tisztviselőknél (a kérelem elektronikusan előkészíthető a Konzinfo Ügysegéd rendszerben: xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xxx.xx), illetve

• az állampolgársági ügyekben eljáró szervnél lehet benyújtani.

II. Kötelező mellékletek

• honosítási kérelem nyomtatvány, valamint – amennyiben a kérelmezőnek történt külföldön anyakönyvi eseménye és az hazailag anyakönyvezésre még nem került – külföldön történt születés, illetőleg házasságkötés hazai anyakönyvezése iránti kérelem adatlap,

• a kérelmező eredeti születési anyakönyvi kivonata és a családi állapotát igazoló eredeti okmányok (pl.: házassági, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését igazoló, halotti anyakönyvi kivonat, jogerős bontóítélet. (Az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar nyelvű fordítással és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell csatolni.),

• magyarországi lakhatás és megélhetés igazolására alkalmas iratok.

II.1. Magyarországi lakhatás igazolására alkalmas iratok**.

• bérlemény esetében, a lakásbérleti szerződés, valamint a bérbeadó tulajdonjogát igazoló 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap,

• befogadott személy esetében, a befogadó nyilatkozat, valamint a befogadó tulajdonjogát igazoló 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap.

* Házasság házastárs alatt a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. §

(1) bekezdése értelmében a bejegyzett élettársi kapcsolatot, illetve bejegyzett élettársat is érteni kell. A bejegyzett élettársakat mindazok a honosítási kedvezmények megilletik, mint a házasságban élőket.

** Tulajdoni lap csatolására nincs szükség. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a lakhatás igazolására szolgáló ingatlant az ingatlan-nyilvántartásban ellenőrzi.

II.2. Magyarországi megélhetés igazolására alkalmas iratok.

• a kérelmező (valamint házastársa) adóhatóság (NAV) által kiállított az előző három évről szóló jövedelemigazolása és az utolsó háromhavi jövedelmét tartalmazó munkáltatói igazolás,

• nyugdíjas személy esetében a nyugdíjmegállapító határozat fénymásolata (az adott évre vonatkozóan),

• eltartott személy esetében, az eltartási nyilatkozat, valamint az eltartó jövedelemigazolása (a fentiek szerint).

A kérelem elbírálását elősegíti, ha csatolja a bevándorlást vagy letelepedést engedélyező, illetve a menekültügyi hatóság határozatának, továbbá az állandó tartózkodásra jogosító engedélyének fénymásolatát.

III. Alkotmányos alapismeretek vizsga

A vizsgára a kérelmező Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) Jogi és Koordinációs Főosztályán jelentkezhet személyesen, postai úton vagy elektronikusan.

A vizsga díja a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) ötven százaléka. A vizsga alól mentesülők köre:

• a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes személy,

• aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben szerzett végzettséget és a kérelem benyújtásakor csatolja a végzettséget tanúsító bizonyítványt, illetve az oklevél/diploma közjegyző, vagy a kibocsátó intézmény által hitelesített másolatát,

• a kérelem benyújtásakor 60. életévét betöltötte,

• igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére, és a kérelem benyújtásakor csatolja az erről szóló, a betegség jellege szerint illetékes szakintézmény igazolását.

A jogszabályban, a fentiek szerint meghatározott mentesülési okok (cselekvőképtelen személy kivételével) esetén a magyar nyelvtudást vizsgálni és igazolni kell.

Az alkotmányos alapismeretek vizsgáról, annak feltételeiről részletes tájékoztatást az alábbi oldalon talál:

xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx/xxxxx/xxxxxxxxx/xxxx-xx-xxxxxxxxxxxx- foosztaly

IV. Névmódosítási kérelem

A honosítási kérelemben a kérelmező egyidejűleg kérheti:

• hogy saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse,

• többtagú születési családi nevéből egy vagy több tag, valamint születési és házassági nevéből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását,

• utónevének magyar megfelelőjét, valamint többtagú utónevéből egy vagy több tag elhagyását,

• amennyiben házassági nevet visel, házastársa vagy annak felmenője, illetve - özvegy, elvált családi állapot esetén - volt házastársa vagy annak felmenője egykori magyar születési családi nevének viselését,

Utóbbi névviselési forma akkor engedélyezhető, ha:

• házas családi állapot esetén - házastársa saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viseli vagy a honosítási eljárásban annak viselését kéri,

• elvált családi állapot esetén - volt házastársa a saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselte,

• özvegy családi állapot esetén - volt házastársa a saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselte vagy a honosítási eljárásban annak viselését kérhette volna.

A honosítást kérő külföldi a névmódosítás során egyúttal kérheti elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését, ha az anya nevét hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették.

A névmódosítást hagyományos honosítás esetében az állampolgársági ügyekben eljáró szerv engedélyezi. Az engedélyezett névmódosítás az állampolgársági eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba.

V. A honosítási eljárás folyamata

A BFKH a honosítási kérelmeket három hónapon belül terjeszti fel a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez.

A megállapított határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő, az eljárás felfüggesztésének tartama; a társhatósági véleményezés időtartama, valamint az eljáráshoz szükséges adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

A magyar állampolgárság megszerzéséről a köztársasági elnök honosítási okiratot ad ki. Ezt követően a kérelmezőnek állampolgársági esküt vagy fogadalmat kell tennie, melyre a lakóhely szerint illetékes polgármester küldi meg a felhívást (kivételes esetben, például a kiskorú örökbefogadottak esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letétele a magyar külképviselet is lehet – ekkor a külképviselet vezetője küldi meg az ügyfélnek, illetőleg törvényes képviselőjének a felhívást). A magyar állampolgárságot a kérelmező az eskü vagy a fogadalom letételének napjával szerzi meg.

A polgármester/külképviselet vezetője az okirat megérkezését követő 30 napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről. Amennyiben az eskü vagy fogadalom letételére egy éven belül nem kerül sor, a honosítási okirat hatályát veszti.

Amennyiben a kérelmező a honosítási feltételeket nem teljesíti, és kérelme elutasításra kerül, abban az esetben lehetősége van újabb honosítási kérelem benyújtására.

A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg.

Lemondás

Lemondás magyar állampolgárságról

A magyar állampolgárság a kérelmező saját elhatározásából, lemondással szüntethető meg. A lemondás a köztársasági elnökhöz címzett, az erre rendszeresített nyomtatványon előterjesztett nyilatkozat.

Az állampolgársági törvény két feltételhez köti a lemondás elfogadását:

• a kérelmező külföldön lakjon, vagyis bejelentette a külföldi letelepedését, Magyarországon nincs lakó- vagy tartózkodási helye, vagy soha nem élt Magyarországon és

• igazolja, hogy rendelkezik egy másik állam állampolgárságával, vagy annak megszerzését kilátásba helyezték részére (állampolgársági ígérvényt kapott).

A nyilatkozatot magyar nyelven, az erre rendszeresített nyomtatványon személyesen kell benyújtani

• lehetőleg a magyar konzuli tisztviselőhöz,

• a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához,

• az integrált ügyfélszolgálati irodához („kormányablak”), illetve

• az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez.

A kérelmet átvevő a lemondó személy személyazonosságát ellenőrzi, aláírását hitelesíti.

Ki nyújthatja be a lemondási nyilatkozatot?

• nagykorú, cselekvőképes (18. életévét betöltött) személy személyesen,

• kiskorú, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője nyújthatja be.

A nyilatkozatot a korlátozottan cselekvőképes, vagyis a 14. életévét betöltött gyermeknek is alá kell írnia, feltéve, hogy a kérelem rá is kiterjed. A nagykorú gyermeknek önálló kérelmet kell benyújtania akkor is, ha együtt él a szülőkkel.

A szükséges adatok, okiratok

A nyilatkozathoz minden esetben eredetben kell mellékelni:

• a születési anyakönyvi kivonatot,

• a családi állapotot igazoló okiratot, (házassági anyakönyvi kivonat, jogerős bontó ítélet, házastárs halotti anyakönyvi kivonata)

• a külföldi állampolgárságot igazoló okiratot, (az adott állam illetékes hatósága által kiadott állampolgársági bizonyítványt, vagy érvényes külföldi útlevelet) vagy az állampolgárság megszerzését kilátásba helyező ígérvényt,

• ha a lemondó nyilatkozat kiskorú gyermekre is kiterjed, mindkét szülőnek alá kell írnia a kérelmet, (különélő szülő hozzájárulását is mellékelni kell, ha ennek nincs elháríthatatlan akadálya)

• annak a kérelmezőnek, aki korábban nem szüntette meg a magyarországi lakó-, vagy tartózkodási helyét, a lemondási nyilatkozat benyújtásával együtt a magyarországi lakóhely megszüntetését is kezdeményeznie kell, a lakcímjelentő lap kitöltésével. (A lakcímjelentő lapon a „külföldi letelepedés” rovatot kell megjelölni.)

Az idegen nyelvű okiratokat – elektronikusan megszemélyesített angol, német vagy francia nyelvű anyakönyvi kivonat kivételével – hiteles magyar nyelvű fordítással és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell mellékelni.

Amennyiben a lemondás törvényi feltételei fennállnak, a BFKH a döntési tervezetet 60 napon belül terjeszti fel a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez. A miniszter javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, a köztársasági elnök a lemondás elfogadásáról okiratot ad ki, a magyar állampolgárság az okirat kiállítása napján szűnik meg.

A kérelmező a lemondási nyilatkozatát a köztársasági elnök döntéséig visszavonhatja, ebben az esetben az eljárást osztályunk megszünteti.

A lemondás elfogadásáról szóló okirat kézbesítése előtt a kérelmező birtokában lévő magyar állampolgárságot tanúsító okiratokat (útlevél, személyazonosító igazolvány, állampolgársági bizonyítvány) a konzul bevonja.

Ha a lemondás törvényi feltételei nem állnak fenn, e tényt a BFKH – 60 napon belül – határozatban állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a kézhezvételtől számított 30 napon belül 2020. március 31-ig a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól, 2020. április 1-től a Fővárosi Törvényszéktől kérhető.

Visszaállítható-e a magyar állampolgárság, ha a magyar állampolgárságról lemondott személy mégsem szerez külföldi állampolgárságot?

A lemondási okirat keltétől számított három éven belül kérheti a magyar állampolgárság visszaállítását az, aki nem kapta meg az ígérvényt kiadó állam állampolgárságát. A kérelmet a köztársasági elnöknek címezve a járási hivatalhoz, az integrált ügyfélszolgálati irodához, a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az ígérvényt kiadó külföldi hatóság igazolását arról, hogy a kérelmező az állampolgárságot nem nyerte el és csatolni kell a lemondás elfogadásáról szóló okiratot.

Budapest, 2024. május 23.

xx. Xxxxx Xxxxxx osztályvezető