The GPA, i.e. the Agreement on Government Procurement

KÖZBESZERZÉSI IRÁNYTŰ

A GPA, vagyis a Kormányzati Beszerzési megállapodás

The GPA, i.e. the Agreement on Government Procurement

Xx. Xxxxxxxx Xxxx, közbeszerzési biztos, Közbeszerzési Hatóság DOI: 10.37371/KEP.2021.10.4

Címszavak: GPA, Kormányzati Beszerzési megállapodás, közbeszerzési megállapodás, nemzeti elbánás, egyenlő bánásmód

Keywords: GPA, Agreement on Government Procurement, national treatment, non-discrimination

Absztrakt

A cikk a GPA-val foglalkozik, ismertetve annak történe- ti előzményeit, főbb rendelkezéseit, kiemelten vizsgálva a hatállyal kapcsolatos rendelkezéseket. A cikk kitér a GPA viszonylatában a nemzeti elbánás alapelve érvé- nyesülésének egyes kérdéseire is.

Abstract

The article deals with the GPA, describing its historical background, its main provisions, with a special focus on the provisions related to the scope. The article also addresses some issues related to the application of the principle of national treatment in relation to the GPA.

Az uniós eljárásrend szerinti közbeszerzési eljárások- ban alkalmazandó hirdetményminták jelentős részé- ben1 az ajánlatkérőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy az adott közbeszerzési szerződés a közbeszerzési meg- állapodás, a GPA hatálya alá tartozik-e. Jelen cikk tárgyát a közbeszerzési (kormányzati beszerzési) meg- állapodás, illetve annak a kérdésnek a vizsgálata képezi, hogy mit is takar, amikor az ajánlatkérő a hirdetmé- nyekben arról nyilatkozik, hogy az adott szerződés a GPA hatálya alá tartozik.

A GPA (Agreement on Government Procurement, azaz közbeszerzési megállapodás, vagy Megállapodás a kormánybeszerzésekről) a WTO (World Trade Organi- sation, azaz Kereskedelmi Világszervezet) égisze alatt létrejött plurilaterális megállapodás, amely áruk és szolgáltatások beszerzését szabályozza a nyitottság, átláthatóság és diszkriminációmentesség alapelveinek megfelelően. Célja a közbeszerzési szerződésekkel

összefüggő, kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek multilaterális keretének a létrehozása a világkereskedelem liberalizálása és bővítése érdekében.2

Az, hogy a GPA plurilaterális (többoldalú) megállapo- dás azt jelenti, hogy nem minden WTO tagállam részese, hanem csak azok, amelyek azt elfogadták. A GPA-nak jelenleg 21 tagja van: az EU vonatkozásában annak 27 tagállama, Örményország, Ausztrália, Kana- da, Tajvan, Hong Kong (Kína), Izland, Izrael, Japán, Liechtenstein, Montenegró, Moldova, Norvégia, Új- Zéland, Dél-Korea, Szingapúr, Svájc, Ukrajna, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, és Hollandia Aruba vonatkozásában.

A megállapodást3 eredendően 1979-ben hozták létre az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény keretei között, majd azt 1994-ben újratárgyalták, és 1996. január 1-jén lépett hatályba a GPA. A GPA megállapodás 2012- ben jelentősen felülvizsgálatra került. A felülvizsgált

1 A Bizottság A közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és a 842/2011/EK végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/1986 Végrehajtási Rendeletben szereplő felhívásra, (időszakos) előzetes tájékoztatóra, tervpályázati kiírásra, koncessziós hirdetményre, illetve az ezekkel kapcsolatos eredményekre vonatkozó hirdetményminták (I-VI., XII., XXI., XXII. mellékletek) IV.I.8. pontjában kell az ajánlatkérőknek megadniuk a közbeszerzési megállapodásra (GPA) vonatkozó információk körében azt, hogy a szerződés a GPA hatálya alá tartozik-e.

2 lsd. 2014/24/EU irányelv (17) preambulumbekezdés.

3 lsd. Code on Government Procurement, azaz Kormányzati Beszerzési Kódex

GPA, Jegyzőkönyv a Kormányzati Beszerzési Megálla- podás módosításáról 2014. július 6-ától hatályos, 2021. január 1-jétől valamennyi elfogadó tag vonatkozásában hatályba lépett.

Hazánkban Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyez- mény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről szóló 1998. évi IX. törvény hirdette ki a WTO-t létrehozó egyezményt, amely Ma- gyarország vonatkozásában 1995. január 1. napjától hatályos. Ezen egyezménynek a 4. mellékletében került rögzítésre a Megállapodás kormánybeszerzésekről c. dokumentum (GPA), amelyet ugyanakkor a Magyar Köztársaság nem fogadott el, így a Marrakesh-i Egyez- mény II. cikk 3. pontja alapján az a Magyar Köztársaság számára sem jogot, sem kötelezettséget nem teremtett.

A hivatkozott, WTO-t létrehozó egyezményt, és az Európai Közösség által elfogadott, és ezáltal az Európai Közösség számára - a WTO egyezmény II. cikk 3. pontja alapján - kötelező Kormányzati Beszerzési Megállapo- dás című dokumentumot tartalmazó 4. mellékletet a Tanács 1994. december 22-i, 94/800/EK határozata hir- dette ki. Magyarország Európai Xxxxxxx xxxx xxxxxxxx- xxxxxxx, 0000. május 1. napjával a GPA megállapodás is a magyar jogrendszer részévé vált.

A magyar és az uniós jogszabályok GPA-val való össz- hangja

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény általános indokolása I. fejezetében „A hatályos közbe- szerzési szabályok felülvizsgálatának, az új törvény kidolgozásának célja és szempontjai” cím alatt rögzí- tésre kerültek a következők: „1. A hatályos közbeszer- zési szabályozás a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) nagymértékben, de nem teljesen felel meg az európai közösségi jog követelményeinek. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásig - a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségeinkkel összhangban -, illetőleg

2004. január 1-jéig meg kell teremteni az európai közösségi közbeszerzési joggal teljesen összeegyez- tethető magyar szabályozást. A magyar közbeszerzési szabályozásnak egyben eleget kell tennie a WTO Kormánybeszerzési Megállapodásában (GPA) foglal- taknak is. E nemzetközi szerződéshez való csatlakozás követelmény az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggésben. A GPA követelményei ugyanakkor a közösségi közbeszerzési irányelvekbe is beépítésre kerültek, így az irányelvek szerinti jogharmonizáció egyben a GPA-hoz való csatlakozás feltételeinek megte- remtését is jelenti. A közbeszerzésekről szóló új törvény megalkotását a fentiek alapján elsősorban a közbeszer- zésre vonatkozó közösségi irányelvek rendelkezéseinek magyar jogrendszerbe történő átültetése indokolja; célja, hogy a magyar közbeszerzési szabályozás a közös- ségi joggal teljes mértékben összhangban álljon”.

A fentiek szerint már a 2003. évi Kbt. megalkotásának is az egyik célja az volt, hogy a magyar közbeszerzési jogi szabályozás megfeleljen a közösségi szabályozásnak, és ekként a GPA-nak is, különös tekintettel arra, hogy a GPA-hoz való csatlakozás az Unióhoz való csatlakozás feltételét is képezte.

A GPA követelményei a közösségi közbeszerzési irány- elvekbe is beépítésre kerültek, az irányelvek szerinti jogharmonizáció egyben a GPA feltételeinek is eleget tesz.

Az Európai Parlament és a Tanács jelenleg hatályos 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszer- zésről és a 0000/00/XX xxxxxxxx xxxxxxxx kívül helye- zéséről (a továbbiakban: 2014/24/EU irányelv) (17) preambulumbekezdése4 kifejezetten hivatkozik a GPA- ra, rögzítve azon követelményt, hogy az irányelv ren- delkezései alkalmazandóak a GPA aláíró feleinek minő- sülő harmadik országok gazdasági szereplőire a GPA 1., 2., 4. és 5. melléklete valamint az Európai Uniónak szóló általános megjegyzések I. függelékének hatálya alá tartozó szerződések esetében.

4 (17) Az 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozattal a Tanács jóváhagyta különösen a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodását (a továbbiakban: a közbeszerzésről szóló megállapodás). A közbeszerzésről szóló megállapodás célja a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő, kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek multilaterális keretének a létrehozása a világkereskedelem liberalizálása és bővítése céljából. A közbeszerzésről szóló megállapodás 1., 2., 4. és

5. melléklete és az Európai Uniónak szóló általános megjegyzések I. függelékének, továbbá az Európai Uniót kötelező egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodások hatálya alá tartozó szerződések esetében az ajánlatkérőknek úgy kell teljesíteniük az említett megállapodások alapján fennálló kötelezettségeiket, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák azon harmadik országok gazdasági szereplőire, amelyek a megállapodások aláíró felei.

A 2014/24/EU irányelv GPA-val összefüggő rendel- kezései körében kiemelést érdemelnek a közbeszerzési értékhatárokkal kapcsolatos rendelkezések. A (18) pre- ambulumbekezdés5 előírja - rögzítve, hogy a GPA csak bizonyos, általa meghatározott, különleges lehívási jogként (SDR) megjelenő értékhatár feletti szerződé- sekre vonatkozik -, hogy az irányelvben szereplő érték- határokat össze kell hangolni annak biztosítása érde- kében, hogy megfeleljenek a GPA-ban szereplő értékhatárok euróban kifejezett értékeinek. Ehhez kapcsolódóan a 2014/24/EU irányelv 6. cikke rendelkezik arról, hogy a Bizottság kétévente megvizs- gálja, hogy az uniós közbeszerzési értékhatárok megfel- elnek-e a közbeszerzési megállapodásban foglaltaknak, és szükség esetén azokat felülvizsgálja. A 6. cikk a számítás módszerére is iránymutatást ad.6

A fentiek szerinti felülvizsgálati eljárás célja, hogy az irányelv szerinti értékhatárok hasonlóak és ne maga- sabbak legyenek, mint a GPA szerinti értékhatárok. Ezáltal biztosítható, hogy az uniós közbeszerzések esetén harmadik államoknak nincs kedvezőbb jogi hozzáférése az Unió piacához, mint maguknak az Uniót alkotó államoknak.7

A GPA hatálya és főbb rendelkezései

A fentiekben rögzítésre került, hogy az eredeti GPA megállapodás 2012-ben felülvizsgálatra került, a jelenleg hatályos szöveget a Jegyzőkönyv a Kormány- zati Beszerzési Megállapodás módosításáról elnevezésű dokumentum8 tartalmazza. A megállapodás a fogalom meghatározásokon és alapelveken túl rögzíti a hivat- kozott célkitűzések megvalósítása érdekében a hatálya

alá tartozó beszerzési eljárásokra vonatkozó szabályo- kat és kötelezettségeket, amelyek a fentiekben rögzí- tettek szerint az uniós irányelvekbe és a Kbt. rendel- kezéseibe beépítésre kerültek.

A GPA megállapodás az abban részes felekre vonat- kozóan tiltja a belföldi ajánlattevők, áruk, szolgáltatások védelemben részesítését, a külföldi ajánlattevők, áruk és szolgáltatások közötti hátrányos megkülönböztetést. Követelményként fogalmazza meg az átláthatóságot, a pártatlanságot, az összeférhetetlenség és a korrupt gya- korlatok elkerülését, továbbá szorgalmazza az elektro- nikus eszközök használatát.

A GPA - többek között - a hirdetményekre, részvételi feltételekre, minősítési eljárásokra, műszaki leírásra, dokumentációra, határidőkre, a szerződés odaítélésére vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket hangsúlyoz- va a megkülönböztetésmentesség, átláthatóság alap- elvének érvényesülését. Az esetleges jogvitákat a hazai jogorvoslati lehetőségek keretei között rendeli orvo- solni.

A GPA kapcsán az egyik legfontosabb kérdés, hogy mikor minősül egy közbeszerzés a hatálya alá tarto- zónak, így a jelen cikk ezen kérdéskört kívánja részletezni, elemezni.

A gyakorta hallható állásponttal ellentétesen a GPA nem alkalmazandó automatikusan valamennyi uniós értékhatárt elérő közbeszerzés esetén. A GPA hatálya olyan kormányzati célú beszerzésekre terjed ki, amelyek során meghatározott beszerzők, meghatáro- zott árukat, szolgáltatásokat (amelyek az un. építési

5 (18) A közbeszerzésről szóló megállapodás bizonyos, az abban meghatározott, különleges lehívási jogként megjelenő értékhatár feletti szerződésekre vonatkozik. Az ezen irányelvben megállapított értékhatárokat össze kell hangolni annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a közbeszerzésről szóló megállapodásban szereplő értékhatárok euróban kifejezett értékeinek. Rendelkezni kell továbbá az euróban kifejezett értékhatárok rendszeres felülvizsgálatáról, hogy azokat tisztán matematikai műveletek útján az euro e különleges lehívási jogokhoz viszonyított árfolyamának lehetséges mozgásához lehessen igazítani. A közbeszerzésről szóló megállapodásra vonatkozó tárgyalások következő fordulója során meg kell vizsgálni, hogy e rendszeres matematikai kiigazítások mellett szükséges-e a megállapodásban foglalt értékhatárok növelése is.

6 (1) A Bizottság 2013. június 00-xxx xxxxxxxxx xxxxxxxxx xxxxxxxxxxxx, xxxx a 4. cikk a), b) és c) pontjában foglalt értékhatárok

megfelelnek-e a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodásában (a továbbiakban: a közbeszerzésről szóló megállapodás) megállapított értékhatároknak, és szükség esetén e cikknek megfelelően felülvizsgálja azokat. A közbeszerzésről szóló megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően a Bizottság kiszámítja ezeket az értékhatárokat az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus 31-én véget érő huszonnégy hónapos időszakra számított, különleges lehívási jogban (SDR) kifejezett átlagos napi értéke alapján. Az ilyen módon felülvizsgált értékhatárokat szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra, a közbeszerzésről szóló megállapodásban előírt, hatályos, SDR-ben kifejezett értékhatárok tiszteletben tartása érdekében.

7 Xxxxxxxxxx, Xxx: The Law of Public and Utilities Procurement (Sweet&Maxwell, London, 2014) 6-86.

8 xxxxx://xxx.xx/0xXxXxx, letöltve: 2021. szeptember 28.

szolgáltatásokat is magukba foglalják főszabály szerint) szereznek be bizonyos értékhatár felett. A GPA meg- állapodásban részes feleknek lehetőségük van arra is, hogy egyes beszerzéseket a megállapodás alkalmazási köréből kizárjanak.

A megállapodás hatályát a részes felek szerint sorolják fel a megállapodáshoz fűzött függelékek, melyek mellékletekre tagozódnak. A megállapodásban részes felekre vonatkozóan külön-külön az 1-3. mellékletek rögzítik a megállapodás hatálya alá tartozó ajánlat- kérőket, és az irányadó értékhatárokat is. Főszabály szerint a GPA hatálya valamennyi árura kiterjed, míg a

4. és 5. mellékletben találhatók a GPA hatálya alá tarto- zó szolgáltatások és építési szolgáltatások (beruházá- sok). Az egyes mellékletekhez fűzött megjegyzések és általános megjegyzések tovább pontosítják az adott részes fél vonatkozásában a GPA hatályát.

A GPA alanyi hatálya

A megállapodás I. cikk o) pontjában foglalt fogalom- meghatározás szerint beszerzést végző szervnek minő- sül valamelyik félnek a megállapodás I. függelékének 1., 2. vagy 3. mellékletében szereplő szerve.

Az Európai Unió kötelezettségvállalásait tartalmazó I. függelék 1. mellékletben tájékoztató jelleggel a központi kormányzati szervek körében hazánk vonatkozásában a minisztériumok és a Központi Szolgáltatási Főigazgató- ság került felsorolásra.9

A 2. melléklet a központi szint alatti szerveket tartal- mazza. Ezen szervek a 2. melléklet rendelkezései szerint az Unió vonatkozásában egyrészt magukban foglalják valamennyi regionális és helyi ajánlatkérő szervet, továbbá az irányelvek alapján közjogi intézménynek minősülő valamennyi ajánlatkérőt is. A 2. melléklet hatálya kiterjed Az Európai Parlament és a Tanács a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK rendelet (az un. NUTS-rendelet) szerinti közigazgatási egységek va- lamennyi ajánlatkérő szervére akként, hogy a regionális ajánlatkérő szervek a NUTS-rendelet értelmében a NUTS 1 és NUTS 2 alá tartozó közigazgatási egységek ajánlatkérő szerveit, míg a helyi ajánlatkérő szervek a NUTS 3 alá tartozó közigazgatási egységek és az

azoknál kisebb közigazgatási egységek ajánlatkérő szer- veit jelentik. A 2. melléklet tartalmazza a „közjogi intézmény” fogalmát is a következőképpen: minden olyan intézmény, amely kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű; amely jogi személyiséggel rendelkezik, vala- mint amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz, vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki. Ez utóbbi intézmények indikatív listájában Magyarország vonatkozásában az alábbiak szerepel- nek:

− Egyes költségvetési szervek (certain budgetary organs)

− Az elkülönített állami pénzalapok kezelője (managing bodies of the separate state funds)

− A közalapítványok (public foundations)

− A Magyar Nemzeti Bank

− A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

− A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság

− A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság

− A közszolgálati műsorszolgáltatók (public service broadcasters)

− Azok a közműsor-szolgáltatók, amelyek műkö- dését többségi részben állami, illetve önkor- mányzati költségvetésből finanszírozzák (pub- lic broadcasters financed, for the most part, from public budget)

− Az Országos Rádió és Televízió Testület

Ezen listában az alábbi kategóriák is felsorolásra kerültek:

− Olyan, közérdekű szükségletek kielégítésére létrehozott, nem ipari vagy kereskedelmi jellegű szervezetek, amelyek közjogi szerveze- tek ellenőrzése állnak vagy amelyeket többségi

9 Megjegyzést érdemel, hogy a vonatkozó tárgyalások 2011. decemberében lezárultak, így az Európai Unió tagállamai vonatkozásában megadott listák nem a jelenlegi állapotot tükrözik függetlenül attól, hogy az 1. melléklet értelmében a megadott lista csupán tájékoztató jelleggel bír.

részben közjogi szervezetek finanszíroznak (közforrásokból);

− Közfeladataikat és működésüket meghatározó jogszabállyal létrehozott olyan szervezetek, amelyek közjogi szervezetek ellenőrzése alatt állnak vagy amelyeket többségi részben közjogi szervezetek finanszíroznak (közforrásokból);

− Közjogi szervezetek által alaptevékenységük egyes részeinek elvégzésére létrehozott, a közjogi szervezet ellenőrzése alatt álló szerve- zetek.

Kiemelést érdemel, hogy a 2. melléklet számos kivételt is rögzít, amely beszerzések esetében nem kell alkal- mazni a megállapodást. Például a 2. melléklethez fűzött megjegyzés alapján nem tartozik a GPA hatálya alá a 2. melléklet szerinti beszerzést végző szerv részéről történő beszerzés az Egyesült Államok szállítói, szolgáltatásai és szolgáltatói tekintetében, azaz az Egyesült Államokból származó szereplők és szolgálta- tások esetében nem kell nemzeti elbánást biztosítani a GPA alapján.

A 3. melléklet a „közüzemekre”, azaz a közszolgálta- tókra vonatkozik. A megállapodás hatálya alá tartozik

„Minden olyan ajánlatkérő, amelynek beszerzései az EU közüzemi irányelvének hatálya alá esnek, és amelyek ajánlatkérő szervnek (vagyis az 1. melléklet és a 2. melléklet hatálya alá tartozó szervnek) vagy közvállal- kozásnak minősülnek, és amelyek valamely tevékeny- sége az alábbiak közé tartozik, illetve azok kombi- nációja:

a) olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése az ivóvíz előállítása, szállítása vagy elosztása terén, vagy ivóvíz szállítása ilyen hálózatok számára;

b) olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése a villamos energia elő- állítása, szállítása vagy elosztása terén; vagy villamos energia szállítása ilyen hálózatok számára;

c) repülőtér vagy más terminállétesítmények rendel- kezésre bocsátása légi fuvarozók részére;

d) tengeri vagy belvízi kikötő vagy más terminál- létesítmények rendelkezésre bocsátása tengeri vagy belvízi fuvarozók részére;

e) a lakosság számára városi vasúton, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén szolgál- tatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése.

f) a lakosság számára a vasúton történő közlekedés terén szolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bo- csátása vagy üzemeltetése.”

Az indikatív, példálózó jellegű listában Magyarország vonatkozásában az ivóvíz, villamosenergia -előállítást, - szállítást vagy -elosztást végző szervezetek, a repülő- terek (kiemelve a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repü- lőteret), kikötők, a menetrend szerinti helyi és távolsági lakossági személyfuvarozási szolgáltatást nyújtó szer- vezetek, az országos vasúti személyfuvarozási szolgál- tatást nyújtó szervezetek, kiadott engedély alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek (kiemelve a Magyar Államvasutak). A 3. melléklet számos kivételt is rögzít, amely beszerzések esetében nem kell alkal- mazni a megállapodást.

Kiemelést érdemel, hogy az Európai Parlament és a Tanács A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzé- seiről és a 0000/00/XX xxxxxxxx xxxxxxxx kívül helye- zéséről szóló 2014/25/EU irányelvétől, illetve a Kbt.-től eltérően nem tartozik a GPA hatálya alá az olyan közszolgáltató ajánlatkérő, amely csak kizárólagos joga miatt minősül ajánlatkérőnek, illetve amely gáz, hő, kőolaj, földgáz, szén és más szilárd tüzelőanyag feltá- rása ágazatban végez tevékenységet.

A GPA tárgyi hatálya

A 4. melléklet szerint a GPA hatálya alá tartozik minden egyes, az 1-3. mellékletben szereplő szervezetek által beszerzett áru, illetve egyes, a védelmi minisztériumok, védelmi és biztonsági ügynökségek által beszerzett meghatározott áruk.

Az 5. melléklet tartalmazza azon szolgáltatásokat, amelyekre kiterjed a megállapodás hatálya.

A 6. melléklet pedig a megállapodás hatályát képező, az építési beruházások, és építési koncessziók felsorolását tartalmazza.

A közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően az ajánlatkérőknek ellenőrizniük szükséges, hogy az álta- luk beszerezni kívánt szolgáltatás, építési beruházás a GPA mellékleteiben felsorolásra került-e azzal, hogy a

GPA hatálya alá tartozó ajánlatkérők árubeszerzéseire a GPA hatálya főszabály szerint kiterjed.

A GPA alkalmazásának küszöbértéke

Az 1-3. mellékletek - ugyancsak részes felenként külön- külön - tartalmazzák azt a küszöbértéket is, amelynek elérése esetén a GPA alkalmazandó. A GPA alkalmazási kötelezettsége akkor áll fenn, ha a becsült érték egyenlő vagy meghaladja a megadott értékhatárt azzal, hogy a becsült érték vizsgálatát a hirdetmény közzétételének időpontjában kell elvégezni (II. cikk 2. c) pont). A GPA iránymutatást ad a becsült érték meghatározására is. Ekörben rögzíti a részbeszerzésekre bontás tilalmát, a maximális összesített – a jutalékokat, kamatokat, opció ellenértékét is tartalmazó – érték figyelembevételi kötelezettségét. Rendelkezik továbbá egyszerre több szerződés odaítélésének, illetve megújítható szerző- dések, összértéket nem tartalmazó szerződések esetére is a becsült érték megállapítása módjáról.

Az Európai Unió vonatkozásában az 1. melléklet szerinti, a központi kormányzati szervek esetén mind áruk, mind pedig szolgáltatások kapcsán 130.000 SDR (special drawing rights, azaz speciális lehívási jog), építési szolgáltatások kapcsán pedig 5.000.000 SDR a küszöbérték. Központi szint alatti szervek esetében (2. melléklet) mind áruk, mind pedig szolgáltatások kapcsán 200.000 SDR, építési beruházások kapcsán

5.000.000 SDR a küszöbérték. A 3. mellékletben szereplő közüzemek esetében áruk és szolgáltatások esetén

400.000 SDR, építési beruházások kapcsán pedig ugyan- csak 5.000.000 SDR a küszöbérték.

A Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-b) pont szerinti központi ajánlatkérők árubeszerzése és szolgáltatásmegrendelése esetén uniós eljárásrendben 139.000 EUR az értékhatár, amely 44.279.840 Ft-nak felel meg.10 A GPA szerinti központi kormányzati szervek árubeszerzése és szolgál- tatásmegrendelése esetén irányadó 130.000 SDR 2020.

január 1. és 2021. december 31. között időszak vonatko-

zásában 44.279.840 Ft-ban került rögzítésre.11

A Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérők esetén árube- szerzések és szolgáltatásmegrendelések kapcsán irány- adó 214.000 EUR uniós értékhatár 68.171.840 Ft-nak felel meg. A GPA 2. mellékletében ezen tárgyak esetén irányadó 200.000 SDR 68.171.840 Ft-ban került meg- határozásra a 2020. január 1. és 2021. december 31. közötti időszak vonatkozásában .12

A közszolgáltatók kapcsán árubeszerzések és (Kbt. 3. mellékletében szereplő szolgáltatásmegrendeléseken kívüli) szolgáltatásmegrendelések esetén irányadó

428.000 EUR értékhatár 136.343.680 HUF-nak felel meg, és a 400.000 SDR is 136.343.680 Ft-ban került meghatá- rozásra 2021. december 31-ig. 13

Az építési beruházások esetén irányadó 5.350.000 EUR uniós közbeszerzési értékhatár 1.704.296.000 HUF-nak felel meg. 2021. december 31-ig az 5.000.000 SDR 1.704.296.000 Ft-ban került meghatározásra. 14

A fentiek alapján a GPA szerinti küszöbértékek és az uniós közbeszerzési értékhatárok egybeesnek, azaz jelenleg minden uniós eljárásrend szerint lefolytatandó közbeszerzési eljárás a GPA hatálya alá tartozik, ha egyébként a GPA alanyi és tárgyi hatálya fennáll.

A GPA és a nemzeti elbánás kötelezettsége

A 2014/24/EU irányelv 25. cikkében, a közbeszerzésről szóló megállapodással és az egyéb nemzetközi szerző- désekkel kapcsolatos feltételek körében rögzítésre került, hogy „Amennyiben vonatkozik rájuk a közbe- szerzésről szóló megállapodás 1., 2., 4. és 5. melléklete, valamint az Európai Uniónak szóló általános megjegy- zések I. függeléke, továbbá vonatkoznak rájuk az Uniót kötelező egyéb nemzetközi szerződések, az ajánlatkérő szervek e közbeszerzésről szóló megállapodások aláíró- inak építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazda- sági szereplőit nem részesíthetik kevésbé kedvező bá- násmódban, mint az Unió építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit”. Az Iránymuta- tás a harmadik országbeli ajánlattevők és áruk uniós közbeszerzési piacon való részvételéről szóló Bizottsági

10 Lsd. A Bizottság Közleményét a 2014/23/EU, a 2014/24/EU, a 2014/25/EU és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított értékhatároknak megfelelő értékekről, illetve A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját a 2021. január 1-jétől xxxxxxxx xxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxx (XX 0000. évi 254. szám, 2020. 12. 31.).

11 xxxxx://xxx.xx/0XXXxXx, letöltés időpontja: 2021. szeptember 28.

12 lsd. 10., illetve 11. lábjegyzet.

13 lsd.10., illetve 11. lábjegyzet.

14 lsd. 10., illetve 11. lábjegyzet.

közlemény (2019/C 271/02) rögzíti, hogy a „GPA jelenlegi szövege alapján a 25. cikkben említett mellék- letek száma most az 1., 2., 4. 5., 6. és 7. mellékletnek felel meg”.15

Az irányelvi rendelkezések alapján a nemzeti elbánás alapelve érvényesül a GPA megállapodást aláírók építési beruházásai, árui, szolgáltatásai és gazdasági szereplői vonatkozásában. A nemzeti elbánás alapelve a GPA vonatkozásában azt jelenti, hogy az uniós tag- államok a GPA-ban részes felek részére – a GPA-ban meghatározott specifikumokkal – ugyanazokat a jogokat biztosítják, mint az uniós építési beruházások, áruk, szolgáltatások és gazdasági szereplők kapcsán. A GPA-ban részes felek kapcsán ugyanaz – se nem kedve- zőtlenebb, se nem kedvezőbb – elbírálás érvényesül, mint az uniós piaci szereplők kapcsán.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (5) bekezdése értelmében „Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású xxxx számára a közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást kell nyújtani. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi származású áruk számára a közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nem- zetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.”16

Összhangban a fent hivatkozott irányelvi rendelke- zésekkel, a GPA hatálya alá tartozó beszerzések esetén a Kbt. 2. § (5) bekezdése alkalmazandó, és ekként a Kbt. alapján is nemzeti elbánást kell biztosítani a GPA részes felei gazdasági szereplői, árui, szolgáltatásai és építési beruházásai kapcsán. Tehát amennyiben az ajánlatké- rőnek a közbeszerzési eljárása során a GPA szabályait

figyelembe kellett vennie, akkor érvényesülnie kell a nemzeti bánásmód Kbt.-ben rögzített alapelvi követel- ményének is a GPA részes felei tekintetében.

A nemzeti elbánás követelményéhez kapcsolódik a Kbt.

74. § (2) bekezdése, amely alapján kizárható az eljárás- ból az az ajánlattevő/részvételre jelentkező, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, és az az ajánlattevő is, aki az ajánlatában olyan származású árut17 ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani.18

A fentiek alapján, amennyiben a Kbt. 2. § (5) bekezdése értelmében nemzeti elbánást nem kell biztosítani vala- mely ajánlattevőre/részvételre jelentkezőre, árura, a Kbt. 74. § (2) bekezdése alkalmazásának helye van. A 2.

§ (2) bekezdésében rögzített egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség alapelve, illetve a 2. § (5) bekezdés szerinti nemzeti elbánás alapelve viszonylatában a „lex specialis derogat legi generali” elve érvényesül. Ezen alapelvek nem egyszerre kell, hogy érvényre jussanak, a nemzeti elbánás követelménye lerontja az egyenlő bánásmód követelményét. Azon áruk vonatkozásában, ahol a nemzeti elbánást nem kell biztosítani, az egyenlő bánásmód alapelve nem kell, hogy érvényesüljön, és a Kbt. 74. §-a szerinti kizárás alkalmazásának helye van. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alapelvekhez kapcsolódó indokolása rögzítette, hogy a törvény 1. §-ának (2) (amely tartalmazza a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerinti alapelveket) és (3) bekezdése (amely a Kbt. 2. § (5) bekezdése szerinti nemzeti elbánás alapelvét rögzítette) az általános és a különös szabály viszonyában áll egymással: ha az adott ajánlattevő számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, az egyenlő

15A GPA 3. melléklet szerinti közüzemekre Az Európai Parlament és a Tanács a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 0000/00/XX xxxxxxxx xxxxxxxx xxxxx xxxxxxxxxxxx xxxxx 0000/00/XX Xxxxxxxxx (2014. február 26.) vonatkozik.

16 Ehhez kapcsolódóan lásd: A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződéseiről (KÉ 2020. évi 254. szám; 2020. 12. 31.).

17 A Kbt. 74. § (3) bekezdésére is figyelemmel az áru származásának megállapítása körében az Uniós Xxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxx xxxxx, 0000. október 9-i 952/2013/EU parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni. 18 A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet 5. §

(1) bekezdése értelmében az eljárásból az az ajánlattevő is kizárható, aki árubeszerzés esetében ajánlatában - az áruk összértéke tekintetében - 50%-ot meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani. A hivatkozott Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerint árubeszerzés esetében, ha az értékelési szempont szerinti értékelés során több ajánlat azonos, az ajánlatkérő köteles előnyben részesíteni azt az ajánlatot, amely – az áruk összértéke tekintetében – 50%-ot elérően vagy meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nemzeti elbánást kell nyújtani.

bánásmód biztosítása sem követelmény, és az ajánlat- kérő kizárhatja a közbeszerzési eljárásból.19

Tehát amennyiben a közbeszerzés nem tartozik a GPA hatálya alá és/vagy olyan gazdasági szereplőkről, beszerzési tárgyakról van szó, amelyek a GPA hatálya alá nem tartoznak, a GPA-ra figyelemmel a nemzeti elbánás követelménye sem érvényesül.

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény – a Kbt. jelenleg hatályos 74. § (2) bekezdésével tartalmilag azonos – 75. § (2) bekezdéshez fűzött indokolása a következőket rögzítette: „Az eljárásból - anélkül, hogy a felhívásban azt ajánlatkérő előzetes jelezte volna - ki lehet zárni azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelent- kezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, valamint azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani”. Ezzel kapcsolatosan A Közbeszer- zési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a kizáró okok tekintetében benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában (2021.05.06.) rögzíti, hogy „A régi Kbt.- hez fűzött jogalkotói indokolás szerint – mely irányadó lehet a tárgyi szabályozás változatlanságára tekintettel

– a 74. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okot ajánlatkérő alkalmazhatja anélkül, hogy a felhívásban azt elő- zetesen jelezte volna. A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. alapelveinek, így különösen az esélyegyenlőség mara- déktalan érvényesülése érdekében javasolja, hogy az ajánlatkérők a közbeszerzési dokumentumokban jelez- zék, amennyiben a Kbt. 74. § (2) bekezdését alkalmazni kívánják.”

Összegezés

A cikk áttekintette a GPA legjelentősebb rendelkezéseit, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak az ajánlatkérőknek akörben, hogy egy adott közbeszerzési eljárás GPA hatálya alá tartozását megítélhessék.

A fentieket összegezve javasoljuk, hogy az ajánlatkérők fokozott körültekintéssel járjanak el abban az esetben, ha egy uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárást nem a GPA hatálya alá tartozóként jelölnek meg, és ugyanez a fokozott körültekintés indokolt akkor is, ha a Kbt. 74. § (2) bekezdését alkalmazni kívánják, különösen akkor, ha valamely, a GPA-ban részes fél ajánlattevőjét, vagy áruját kívánják kizárni az eljárásból, arra hivatkozással, hogy az nem tartozik a megállapodás hatálya alá.20

19 Ugyanígy rendelkezik a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény indokolása is.

20 A témához lásd még:

xxxxx://xxx.xx/0xXx0XX (letöltés időpontja: 2021. augusztus 31.)

Xxxxxxxxxx, Xxx: The Law of Public and Utilities Procurement (Sweet&Maxwell, London, 2014) Xx. Xxxxx Xxxxx: A megújult GPA (in: Közbeszerzési Szemle 2014/5.).