Géptörés-üzemszünet biztosítás Kiegészítő Biztosítási Feltételek
Géptörés-üzemszünet biztosítás Kiegészítő Biztosítási Feltételek
Gép- és géptörés biztosításhoz
Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Bizto- sító) a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen Kiegészítő Biztosítá- si Feltételekben foglaltak szerint a Biztosított részére megtéríti azokat az üzemszüneti károkat, amelyek olyan, a felek között az UNION Gép- és géptörés-biztosítás Különös Biztosítási Feltételek alapján létrejött és fennálló biztosítási szerződés (a továbbiakban: Géptörés-biztosítási Szer- ződés, illetve géptörés-biztosítás) szerinti biztosítási események követ- kezményei, amelyek nyomán a Biztosító a Géptörés-biztosítási Szerződés alapján kártérítési szolgáltatást teljesít vagy teljesített.
A jelen kiegészítő feltételek alapján biztosítási szerződés érvényesen csak a Biztosító és a Biztosított között fennálló géptörés-biztosítás kiegé- szítő biztosításaként köthető; érvényességének, hatályosságának és a Biztosító kockázatviselésének feltétele, hogy a Géptörés-biztosítási Szer- ződés érvényes és hatályos legyen.
1. A biztosítási esemény
A jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének – termelő üze- mek esetében a termelés, szolgáltató üzemek esetében a szolgál- tatói tevékenység, kereskedelmi tevékenység esetén az értékesítés
– teljes vagy részleges kényszerű leállása, illetve szünetelése (a to- vábbiakban együttesen: üzemszünet), amely olyan, a felek között fennálló Géptörés-biztosítási Szerződés szerinti biztosítási ese- mény következménye, melynek nyomán a Biztosító a Géptörés- biztosítási Szerződés alapján kártérítési szolgáltatást teljesít vagy teljesített.
Az üzemszünet tartama alatt bekövetkező újabb, a Géptörés-biz- tosítási Szerződésben fedezett biztosítási esemény következtében előállott üzemszünet újabb, önálló üzemszünet biztosítási ese- mény.
Az üzemszünet-biztosítás a géptörés-biztosításban biztosított gé- pek teljes vagy tételesen meghatározott körére terjed ki.
2. Az üzemszüneti kár
2.1. A jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában üzemszüneti kár a Biztosított elmaradt haszna, amennyiben az biztosítási esemény következménye.
2.2. A jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában elmaradt haszon:
– a Biztosított alaptevékenységből származó bevétele és változó költségei közötti különbözet,
vagy
– a Biztosított (tervezett) nyereségének és állandó költségeinek együttes összege.
2.3. Az alaptevékenységből származó bevételek különösen:
a) az értékesítés árbevétele,
b) a saját termelésű készletek állományváltozása,
c) a saját előállítású eszközök aktivált értéke,
d) egyéb, az alaptevékenységből származó – rendkívüli bevétel- nek, illetve pénzügyi műveletek bevételének nem minősülő – bevételek,
az árengedmények és az egyéb bevételcsökkentő tételek levonása után.
2.4. A változó költségek az üzemszerű gazdasági tevékenységgel össze- függő, jellemzően annak mértékével arányosan változó azon költ- ségek, amelyek nem merülnek föl az üzemszünet ideje alatt.
2.5. A (tervezett) nyereség az állandó és a változó költséggel csökken- tett alaptevékenységből származó bevétel (tervezett) összege.
2.6. Állandó költségek azok a – jellemzően az üzemszerű gazdasági te- vékenység mértékétől nem függő – költségek, amelyek a Biztosí- tottat az üzemszerű gazdasági tevékenysége folytatásától függet- lenül terhelik.
3. A kártérítési időszak
3.1. A kártérítési időszak a biztosítási szerződésben meghatározott idő- tartam, amely időtartamra eső üzemszüneti károk megtérítésére a Biztosító köteles.
3.2. A kártérítési időszak a dologi kár bekövetkeztétől az üzemszünet megszűnéséig, de – a felek eltérő megállapodása hiányában – leg- feljebb 12 hónapig tart.
3.3. A Biztosító jelen kiegészítő feltételek szerinti szolgáltatása szem- pontjából az üzemszünet megszűnésének időpontja a vagyon- tárgy(ak) helyreállításának, a termelés, illetve a szolgáltatói, vagy értékesítési tevékenység újraindításának – műszaki szempontból történő lehetséges legkorábbi – időpontja.
4. Kizárások
4.1. Függetlenül attól, hogy az a Géptörés-biztosítási Szerződés alap- xxx xxxxxxxxxxx eseménynek minősül-e, a jelen kiegészítő feltételek alapján a Biztosító nem téríti meg az üzemszüneti kárt, amennyi- ben annak oka:
a) készpénz, értékpapír, értékcikk, továbbá informatikai program (szoftver) megsemmisülése, sérülése, vagy fellelhetetlensége,
b) tervek, rajzok, kalkulkációk, egyéb (üzleti) számítások, továb- bá számviteli bizonylatok, vagy az üzemszerű gazdasági tevé- kenységgel összefüggő iratok, illetve adatok megsemmisülése, sérülése, vagy fellelhetetlensége, függetlenül attól, hogy azo- kat papír alapú, mágneses vagy egyéb adathordozón tárolták,
c) üvegtörés,
d) betöréses lopás vagy rablás,
e) az üzemszünet ideje alatt bekövetkező olyan esemény, amely nem az üzemszünetet kiváltó, géptörés-biztosítással fedezett kár következménye,
f) a géptörés-biztosítási esemény során nem károsodott vagyon- tárgyak időközi romlása, vagy egyéb okból bekövetkezett fel- használhatatlansága,
g) kedvezmények, támogatások elvesztése,
h) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási, illetve üzemel- tetései tilalom vagy korlátozás,
i) az eredetitől eltérő helyreállítás (bővítés, modernebb technoló- gia alkalmazása stb.),
j) a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása tulajdoni, birtok- jogi, bérleti, hagyatéki vagy egyéb jogvita, illetve más hasonló ok, vagy a helyreállításhoz szükséges források hiánya miatt,
k) az üzemszerű gazdasági tevékenység szokásos szünetelése (pl. időközi karbantartás, javítás, átalakítás, szezonális üzemelés stb.),
l) az üzemszünet időtartama alatt biztosítási eseménynek nem minősülő rendkívüli esemény.
4.2. Függetlenül attól, hogy az a Géptörés-biztosítási Szerződés alapján biztosítási eseménynek minősül-e, a jelen kiegészítő feltételek alap- ján a Biztosító nem téríti meg az üzemszüneti kárt, amennyiben az:
m) szavatosság vagy jótállás (garancia) alapján megtérülő gép- töréskárból származó veszteség,
n) olyan gépekben, berendezésekben, illetve alkatrészekben be- következett töréskár következménye, melyre az üzemszünet- biztosítás nem terjed ki, még abban az esetben sem, ha ennek következtében más, biztosítási fedezetbe vont gép, berende- zés, illetve alkatrész sérült,
o) a termeléshez, a rendeltetésszerű működéshez szükséges alap- anyagok, félkész és késztermékek hiánya, megsemmisülése, romlása, vagy egyéb károsodása következtében merült föl, még abban az esetben sem, ha az a biztosított vagyontárgyat ért géptörés miatt következett be,
p) felelősség-, vagy a géptörés-biztosításon kívüli más biztosítás alapján megtérülő kár miatti veszteség,
q) az állam által nyújtott kártalanítás alapján megtérülő veszteség,
r) szerződések (megrendelések) felmondása (lemondása) miatt olyan időpontban következett be, amely időpontban az üzem- szerű gazdasági tevékenység műszaki szempontból már folytat- ható lett volna,
s) a gyártási, szállítási határidő késedelme, illetve valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kártalanítási kötele- zettség, illetve a szerződésszegés egyéb jogkövetkezménye for- májában merült föl.
4.3. Függetlenül attól, hogy annak oka a Géptörés-biztosítási Szerző- dés alapján biztosítási eseménynek minősül-e, a jelen kiegészítő feltételek alapján a Biztosító nem téríti meg az üzemszüneti kárt, amennyiben az a Géptörés-biztosítási Szerződésben biztosított, de a jelen kiegészítő feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés- ben nem biztosított telephelyen folytatott üzemszerű gazdasági te- vékenység teljes vagy részleges kényszerű leállása, illetve szüne- telése folytán következett be.
5. A biztosítási összeg
5.1. Az üzemszüneti kár biztosítási összege
5.1.1. Az üzemszüneti biztosítási összeg a biztosított vállalkozás – 12 hónapra vetített – jelen kiegészítő feltételek 2.2. pontja szerint számított elmaradt haszna.
5.1.2. A biztosítási összeget a Biztosítottnak a szerződéskötést megelőző 12 hónap tényadatai alapján, a várható változások figyelembevé- telével kell meghatároznia.
5.1.3. Ha a kártérítési időszak 12 hónapnál rövidebb vagy hosszabb, a biztosítási összeget időarányosan kell meghatározni. Amennyiben a Biztosított üzemszerű gazdasági tevékenysége szezonális vagy egyéb okból jellemző, illetve tendenciózus ingadozásokat mutat, a biztosítási összeg meghatározása során erre figyelemmel kell lenni.
5.1.4. A Biztosított – a biztosítási időszakot követő hat hónapon, vagy a (konszolidált) éves beszámoló elfogadását követő 30 napon belül
– köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni a biztosítási tartamra vonatkozó tényleges biztosítási összeget.
5.2. A többletköltség biztosítási összege
A Biztosított a szerződésben külön biztosítási összeget határozhat meg az üzemszüneti kár csökkentése érdekében felmerülő alábbi, a biztosítási összegen belül nem térülő kárenyhítési többletköltsé- gek fedezetére:
a) az esetleges ideiglenes telephely bérleti díja,
b) az üzemszerű működéshez szükséges gépek, berendezések át- telepítésének, illetve átszerelésének és üzembeállításának költségei,
c) az üzemszerű működéshez szükséges, kizárólag az üzemszünet tartamára bérbe vett gépek, berendezések bérleti díja, vala- mint a telepítés és az üzembeállítás költségei,
d) a szükséges informatikai, illetve távközlési infrastruktúra tele- pítésének, illetve átszerelésének költségei,
e) az üzleti partnerek értesítésének ésszerű és indokolt költségei,
f) az ideiglenes telephely létesítésével összefüggésben felmerült, ésszerű és indokolt reklámköltségek,
g) a túlóra költségei,
h) a tevékenység esetleges kihelyezésének (bérmunka, alvállalko- zók) többletköltségei,
i) a telephelyen kívüli esetleges értékesítés többletköltségei,
j) egyéb, a szerződésben nevesített költségek,
k) expressz ki- és beszállításokból adódó többletköltségek,
l) utazási többletköltségek.
5.3. A szakértői költségek biztosítási összege
A Biztosított a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerült üzemszüneti kár megállapítása szakértői költségeinek fedezetére külön biztosítási összeget határozhat meg.
6. A biztosítási díj
6.1. A biztosítási díj megállapítása a Biztosított által megadott – elő- zetes, illetve végleges – biztosítási összeg(ek) alapján történik. A Biztosító által a szerződés megkötését megelőzően a Biztosított ál- tal közölt előzetes adatok alapján megállapított díj a(z első) bizto- sítási időszak előzetes díja, melynek 2/3-a a biztosítás minimális díja. A feleket a Biztosított által írásban közölt, végleges adatok alapján elszámolási kötelezettség terheli.
6.2. Határozatlan tartamú, az évfordulóra fel nem mondott szerződés esetén a következő biztosítási időszak előzetes díja a megelőző biztosítási időszak végleges adatai alapján megállapított díj. Az el- számolás megtörténtéig a biztosítás díjának megállapítása a meg- előző biztosítási időszak előzetes adatai alapján történik.
6.3. Ha a Biztosított által közölt végleges biztosítási összeg az előzetes biztosítási összegnél kevesebb, a biztosítási díj arányosan kerül a Biztosított részére visszafizetésre, a minimális díj figyelembevéte- le mellett.
6.4. Amennyiben a végleges biztosítási összeg az előzetes biztosítási összegnél magasabb, a végleges biztosítási díj arányosan kerül megállapításra azzal, hogy a végleges díj nem lehet magasabb, mint az előzetes díj 120%-a.
6.5. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakot követő hat hóna- pon, illetve a (konszolidált) éves beszámoló elfogadását követő 30 napon belül nem jelenti be a Biztosítónak a végleges biztosítási összeget, a 20%-nyi további biztosítási díj megfizetésére köteles.
6.6. Ha a biztosítási időszakon belül a biztosítási szerződés – érdek- múlás kivételével – megszűnik, díjvisszafizetésre nem kerülhet sor.
7. Önrész
7.1. Ha a felek írásban másban nem állapodtak meg, a jelen kiegészítő feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés önrésze az a naptá- ri napokban megállapított időtartam, amely alatt a felmerült üzem- szüneti károkat a Biztosított maga viseli. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak az önrészt meghaladó időtartamú üzemszüne- ti károk esetében áll fönn. Amennyiben az üzemszünet időtartama az önrész időtartamát meghaladja, a Biztosító az önrész időtartam- ára eső üzemszüneti kárt a megállapított üzemszüneti szolgáltatás összegéből levonásba helyezi. Az önrész összegének meghatározá- sa akként történik, hogy az egy napra eső átlagos üzemszüneti kár összegét meg kell szorozni az önrész napjainak számával.
7.2. Az előzőekben írt rendelkezések értelemszerűen irányadóak abban
az esetben is, ha a felek a szerződésben összegszerűen meghatá- rozott önrészben állapodtak meg.
7.3. Ha a felek írásban másban nem állapodtak meg, a jelen kegészítő feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés önrésze 3 nap.
8. A Biztosító szolgáltatása
8.1. A Biztosító az üzemszüneti biztosítási összeg keretén belül a kár- térítési időszak alatt bekövetkezett, jelen kiegészítő feltételek sze- rinti üzemszüneti kárt és – a többletköltségek, valamint Géptörés- biztosítási Szerződésben fedezett költségek kivételével – a káreny- hítés költségeit téríti meg.
8.2. Amennyiben a biztosítási szerződésben az üzemszüneti károk te- kintetében káronkénti vagy éves kártérítési limit került meghatá- rozásra, akkor az a Biztosító szolgáltatásának káreseményenkénti, illetve évenkénti felső határa.
8.3. A káreseményenkénti limit változatlansága mellett a biztosítási összeg, illetve az éves kártérítési limit a Biztosító teljesített szol- gáltatásának összegével csökken, kivéve ha a Biztosított a díjat az újabb üzemszüneti káresemény bekövetkeztét megelőzően megfe- lelően kiegészíti.
8.4. A Biztosított a Biztosító szolgáltatása folytán nem kerülhet kedve- zőbb helyzetbe, mintha az üzemszüneti kár nem következett volna be. Ezért az üzemszüneti kár megállapítása során minden olyan kö- rülményt figyelembe kell venni, amelyek a Biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységére a biztosítási esemény bekövetkezte nél- kül is hatással lettek volna. Ilyen körülmények különösen:
a) a Biztosított műszaki és gazdasági viszonyai, valamint az üzemszerű gazdasági tevékenységben tervezett változtatások,
b) a gazdasági, illetve piaci helyzet,
c) az esetleges különleges üzleti, illetve műszaki viszonyok,
d) az értékesítési kilátások,
e) a Biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének szezonális, vagy egyéb okból történő jellemző, illetve tendenciózus ingado- zásai,
f) a vis maior hatások,
g) az esetleges sztrájk, a munkáskizárás, a bojkott,
h) az esetleges csőd-, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás,
i) a Biztosítottnak adott kárpótlás.
8.5. Az üzemszüneti kár megállapítása során nem vehetőek figyelem- be a Biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységével nem közvet- len összefüggésben álló bevételek és ráfordítások, így különösen pénzügyi műveletek eredménye, rendkívüli bevételek és ráfordítá- sok (pl. ingatlan vagy értékpapír értékesítéséből, egyéb tőkepiaci, illetve spekulációs ügyletekből származó bevételek, illetve az ezekkel összefüggésben fölmerült ráfordítások), egyéb bevételek és ráfordítások, amelyek nem közvetlenül az üzemszerű működést szolgálják (pl. kötbér, késedelmi kamat vagy kártérítés, amely va- lamely szerződés nem, illetve késedelmesen történő teljesítésének
– szerződésen, illetve jogszabályon alapuló – jogkövetkezménye, bírságok, egyéb büntető jellegű költségek, perköltség, forgalomtól függő biztosítási, licensz- és feltalálói díjak, adók, illetékek).
8.6. Az üzemszüneti kár megállapítása során a kár folytán megtakarí- tott költségeket levonásba kell helyezni.
8.7. A Biztosító az üzemszüneti biztosítási összeg keretén belül meg- téríti az üzemszüneti kár enyhítésének ésszerű és indokolt költsé- geit, amennyiben a kárenyhítési intézkedések
a) az üzemszüneti kárt és így a Biztosító e címen nyújtandó szol- gáltatását csökkentik, amennyiben a kárenyhítési költségek nem haladják meg az üzemszüneti kár csökkenésének mértékét,
b) a Biztosító utasítása nyomán történtek.
Az előzőekben írtaktól függetlenül nem tekinthetőek kárenyhítési költségnek azon intézkedések költségei, amelyek eredményekép- pen a Biztosított
a) nem biztosított nyereséget termel, vagy
b) az üzemszünet megszűnését követően is nyereséget termel. Az üzemszüneti kár enyhítésére irányuló költségek között nem ve- hető figyelembe olyan költség, amely a károsodott vagyontárgyak, illetve a géptörés-biztosítási kár helyreállítási költségeként merült föl, függetlenül attól, hogy e költségek a Géptörés-biztosítási Szer- ződés alapján fedezettek-e.
A Biztosító maximum a kártérítési időszakon belül felmerült, illet- ve – amennyiben e költségek a kártérítési időszakon túl is felme- rülnek – a kártérítési időszakra jutó, arányos kárenyhítési költsé- gekre nyújt fedezetet.
8.8. A Biztosító a biztosítottságot a kárrendezési eljárás során vizsgál- ja. Amennyiben ennek során megállapításra került, hogy a tényle- ges biztosítási összeg magasabb, mint az előzetes biztosítási ösz- szeg 120%-a, a Biztosító az üzemszüneti kárt és ennek biztosítá- si összegén belüli kárenyhítési költségeit olyan arányban téríti meg, ahogyan az előzetes biztosítási összeg 120%-a a tényleges biztosítási összeghez aránylik.
8.9. Amennyiben a felek a szerződésben az üzemszüneti kár csökken- tése érdekében felmerült többletköltségek fedezetére külön bizto-
sítási összeget határoztak meg, a Biztosító e költségek biztosítási összege erejéig megtéríti az üzemszüneti kár csökkentése érdeké- ben felmerült többletköltségeket a jelen kiegészítő feltételek ren- delkezései szerint. A Biztosító maximum a kártérítési időszakon belül felmerült, illetve – amennyiben e költségek a kártérítési idő- szakon túl is felmerülnek – a kártérítési időszakra jutó, arányos többletköltségekre nyújt fedezetet.
8.10. Amennyiben a felek a szerződésben az üzemszüneti kár megállapítá- sa szakértői költségeinek fedezetére külön biztosítási összeget hatá- roztak meg, a Biztosító e költségek biztosítási összege erejéig meg- téríti az üzemszüneti kár megállapítása érdekében fölmerült, szám- lával igazolt szakértői költségeket, amennyiben a szakértő eljárása és véleménye a jelen kiegészítő feltételekben írtaknak megfelel.
8.11. A Biztosító a megállapított kártérítés összegét a biztosítási ese- mény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adat, irat, illetve információ beérkezésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni.
8.12. A biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 30 nap eltelté- vel, amennyiben a jogalapi kérdések teljes egészében tisztázottak, az üzemszüneti kár mértéke azonban még pontosan nem állapít- ható meg, a Biztosított kérheti, hogy a várható üzemszüneti kár becsült mértékéig, illetve annak időarányos része erejéig a Bizto- sító részére előlegfizetést teljesítsen.
Az előzőekben írtak figyelembevétele mellett a Biztosított minden további 30 nap elteltével, maximum az üzemszünet jelen kiegé- szítő feltételek szerinti megszűnésének időpontjáig, további elő- legfizetést kérhet.
9. A Biztosított kötelezettségei
9.1. Könyvvezetési kötelezettség A Biztosított köteles
a) a mindenkor hatályos jogszabályok, illetve egyéb kötelező elő- írások szerint könyvvezetési és bizonylatolási kötelezettségé- nek eleget tenni,
b) az adathordozókat, üzleti könyveket, iratokat, illetve a számvi- teli alapbizonylatokat a telephelytől elkülönítetten tárolni, azok károsodástól, megsemmisüléstől történő megóvásáról gondos- kodni,
c) az informatikai adathordozókról ésszerű időközönként bizton- sági másolatokat készíteni és azokat a telephelytől elkülönítet- ten tárolni.
9.2. Kárbejelentési kötelezettség
A Géptörés-biztosítási Szerződéstől függetlenül a Biztosított az üzemszüneti kár bejelentésére a jelen kiegészítő feltételek alapján
– a géptörés-biztosításra vonatkozó biztosítási feltételek értelem- szerű alkalmazása mellett – külön is köteles, de legkésőbb az üzemszüneti kár észlelését követő 2 munkanapon belül.
9.3. Kárenyhítési kötelezettség
A jelen kiegészítő feltételek kárenyhítésre vonatkozó rendelkezé- seit a Géptörés-biztosítási Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni és teljesíteni, a géptörés-biztosítási és az üzemszüneti kár együttes enyhítése érdekében.
A Biztosított a géptörés-biztosítási károk helyreállítása során is kö- teles figyelembe venni az üzemszüneti károk kiküszöbölésére, il- letve mérséklésére irányuló kötelezettségeit.
A Biztosított köteles minden indokolt, gazdaságos és lehetséges intézkedést megtenni az üzemszüneti kár kiküszöbölése, illetve csökkentése érdekében.
A Biztosított köteles a kárenyhítés körében tett intézkedéseiről a Biztosítót előzetesen tájékoztatni, illetve a Biztosító ilyen irányú utasításait követni. A Biztosító utasítási joga e körben kiterjed a géptörés-biztosítási károk helyreállítására is.
9.4. Bizonyítási kötelezettség
A Biztosított köteles a jogalap és a kár összegszerű mértékének megállapításához szükséges valamennyi felvilágosítást a Biztosító részére megadni, a szükséges iratokat – különösen a tárgyév, illet- ve a megelőző évek üzemszerű gazdasági tevékenységére vonatko- zó, a jelen kiegészítő feltételek szerinti kár, illetve költség(ek) jog- alapjának és összegszerűségének bizonyításához szükséges adato- kat, iratokat, bizonylatokat stb. – átadni és a Biztosító (képviselő- je) részére a szükséges meghatalmazásokat megadni, illetve lehe- tővé tenni a kárbejelentés, illetve a felvilágosítások, valamint az iratok tartalmának ellenőrzését.
Amennyiben a Biztosított az üzemszüneti kár bizonyítására irányu- ló kötelezettségének teljesítéséhez szakértőt vesz igénybe, a szak- értő eljárására és a szakvéleményre a jelen kiegészítő feltételek rendelkezései irányadóak. A szakértő által készített szakvélemény a kárt önmagában nem bizonyítja, a szakértő részére átadott ada- tokat, iratokat, dokumentumokat a Biztosító részére is meg kell küldeni és lehetővé kell tenni a szakvélemény, illetve annak alap- adatai Biztosító, illetve megbízottja által történő ellenőrzését.
2008. szeptember
10. A Biztosító mentesülése
10.1. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított a
9. xxxxxxx írt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények – akár a jogalap, akár az összegszerűség körében – kideríthetetlenekké válnak.
10.2. Amennyiben a Biztosított a 9. pontban írt kötelezettségeit kése- delmesen teljesíti, az ezzel összefüggésben felmerült többletigé- nyekre a biztosítási fedezet nem terjed ki.
10.3. Amennyiben a Biztosító a Géptörés-biztosítási Szerződés alapján mentesül a szolgáltatás nyújtása alól, annyiban a jelen kiegészítő feltételek alapján is mentesül a szolgáltatás nyújtása alól.
11. A szakértői eljárás
Amennyiben a felek bármelyikének megbízásából, vagy közös fel- kérésükre az üzemszüneti kár megállapítása éredekében szakértő jár el, a felek – függetlenül attól, hogy a biztosítási szerződésben az üzemszüneti kár megállapítása szakértői költségeinek fedezeté- re külön biztosítási összeg meghatározásra került-e – a szakértő eljárása és szakvéleménye tekintetében az alábbiakban állapod- nak meg:
a) nem lehet szakértő olyan személy vagy szervezet, aki/amely a felek bármelyikével, vagy a Biztosított versenytársaival, illetve a vele üzleti kapcsolatban állókkal üzleti kapcsolatban áll,
b) amennyiben a szakértőt a Biztosító kéri föl, köteles a szakértő számára az eljárása során tudomására jutott információk tekin- tetében titoktartási kötelezettséget előírni,
c) az előzőek betartása mellett a Biztosító által felkért szakértő ellen a Biztosított nem tiltakozhat, és a kárüggyel összefüggés- ben köteles számára minden szükséges segítséget megadni, információt, illetve iratot átadni a jelen kiegészítő feltételek rendelkezései és a szakértői igényei szerint,
d) a szakértői vélemény részletes indokolással ellátott, valameny- nyi, a szakértői megállapítások alátámasztására szolgáló iratot, valamint a számításokat csatoltan tartalmazza, és legalább a biztosítási összeg megfelelőségének vizsgálatára, az üzemszü- net tényleges, illetve várható időtartamának, illetve a kártéríté- si időszakra eső üzemszüneti kár, kárenyhítési költség, vala- mint – a külön biztosítási összeg meghatározása esetén – a többletköltség összegének megállapítására kiterjed.
12. Egyéb rendelkezések
A jelen kiegészítő feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Gép- és géptörés-biztosítás Különös Biztosítási Feltételek és az Ál- talános Vagyonbiztosítási Feltételek rendelkezései az irányadóak.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Xx.xx.: U71025