ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (a továbbiakban: ÁSZF)

Xxxxx Xxxxx mint bérbeadó (a továbbiakban: bérbeadó) az alábbi

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

(a továbbiakban: ÁSZF)

alkalmazásával köt lakásbérleti szerződést:

1. AZ ÁSZF HATÁLYA

   1. A jelen ÁSZF a bérbeadónak a Kisapáti, zártkert, 908 hrsz. címen található, 2.650 m² területű ingatlanára vagy annak egy meghatározott lakrészére (a továbbiakban: ingatlan) kötött lakásbérleti szerződések általános szerződési feltételeit tartalmazza.

   2. Ha az ÁSZF és az ingatlan bérlőjével/bérlőivel (a továbbiakban: bérlő; a bérbeadó és a bérlő együtt a továbbiakban: felek) kötött egyedi lakásbérleti szerződés (a továbbiakban: bérleti szerződés) rendelkezései között ellentmondás áll fenn, úgy a bérleti szerződés rendelkezései irányadók.

2. A BÉRLETI SZERZŐDÉS TÁRGYA, A BÉRLETI IDŐSZAK

   1. A bérleti szerződés alapján a bérbeadó az ingatlan és annak lakásberendezései időleges – a bérleti időszakban (2.2. pont) lakás céljára történő – használatának átengedésére, a bérlő az ingatlan és a lakásberendezések átvételére és bérleti díj (lakbér) fizetésére köteles.

   2. A bérleti időszak a bérlet bérleti szerződés szerinti kezdő napjának 14:00 órájától a befejező nap 12:00 órájáig tartó határozott időtartamot jelenti. A bérleti szerződés abban az esetben sem alakul át határozatlan időtartamúvá, ha a bérlő az ingatlant a bérbeadó tudomásával tovább használja és a bérbeadó ez ellen nem tiltakozik.

   3. A bérlő az ingatlan és a lakásberendezések birtokbavételével azok tulajdonjogát nem szerzi meg, a felek szándéka kizárólag a használati jog időleges, ellenérték fejében történő átengedésére irányul.

3. A LAKBÉR ÖSSZEGE ÉS MEGFIZETÉSE

   1. A lakbér összegét a(z egyedi) bérleti szerződés tartalmazza.

   2. A lakbér magában foglalja az ingatlan és a lakásberendezések használatának rezsi és egyéb költségeit, valamint a bérbeadó utótakarítási szolgáltatását (az ingatlan visszaadását követően annak kitakarítása és eredeti állapotába történő visszaállítása, higiéniai fogyóanyagok pótlása, normál mértékű háztartási hulladék begyűjtése és elszállíttatása) is. Az utótakarítási szolgáltatás nem tartalmazza jelentős mennyiségű és/vagy nem háztartási hulladék begyűjtési és elszállítási költségét, ami a bérlő kötelezettsége és költsége.

   3. A bérlő a lakbért előre, két (2) részletben, az alábbi időpontokban köteles a bérbeadónak a OTP Bank Banknál, 11773353-02004622 / IBAN: HU24 11773353-02004622-00000000 számon vezetett számlájára utalással megfizetni:

      1. a lakbér első (30 % mértékű) részletét legkésőbb a foglalás elküldése után három (3) nappal,

      2. a lakbér második (70 % mértékű) részletét legkésőbb a bérleti időszak kezdőnapján, az ingatlan és a lakásberendezések átvétele előtt (érkezéskor).

4. A BÉRLETI SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSE

   1. A bérleti szerződés az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lép hatályba:

• a bérbeadó a bérlő bérleti szerződés kötésére tett ajánlatát elfogadta (visszaigazolta) és

• a bérlő a lakbér első részletét (3.3.1. pont) szerződésszerűen megfizeti.

1. A bérlő e szerződés szerinti fizetési kötelezettségei akkor tekinthetők teljesítettnek, ha és amikor a megfizetett összeg a bérbeadó 3.3. pont szerinti bankszámláján hiánytalanul jóváírásra kerül vagy a bérbeadónak készpénzben átadásra kerül.

1. A BÉRLŐ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI AZ INGATLAN HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATBAN

   1. A bérlő és a vele együttlakó személyek az ingatlant és a lakásberendezéseket rendeltetésszerűen (lakás céljára), a bérleti szerződésnek megfelelően használhatják.

   2. Az ingatlant a bérlő nem adhatja albérletbe, oda nem jelentkezhet be, és a bérleti szerződés teljesítésére maga helyett harmadik személyt csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén jelölhet ki.

   3. Ha a bérlő a bérleti időszakban helyben felszolgált reggeli étkezést kíván igénybe venni, azt kizárólag a bérbeadóval szerződött harmadik személy szolgáltató igénybevételével, külön díj ellenében teheti meg.

   4. A bérlő köteles az ingatlan területére bevitt minden vagyontárgyát és egyéb ingóságait (akkor is, ha azok értékkel nem bírnak) legkésőbb a bérleti időszak lejártakor elvinni, ellenkező esetben azokat a bérbeadó – választása szerint – a bérlő költségére tárolhatja vagy elszállíttathatja. A bérlő köteles vagyontárgyai és egyéb ingóságai őrzéséről gondoskodni, azok eltűnéséért, vagy károsodásáért a bérbeadó nem tartozik felelősséggel

   5. A bérlő nem jogosult az ingatlan területén semmilyen veszélyes, környezetszennyező, egészségügyi kockázatot jelentő, vagy olyan eszközök tárolására, amelyre az irányadó jogszabályok alapján nincs lehetőség; a bérlő az ingatlan területére élő állatot nem vihet be. A bérbeadó az esetlegesen a bérlő által az ingatlan területén hagyott romlandó dolgokért nem vállal semmilyen felelősséget.

   6. A bérlő teljeskörű felelősséggel tartozik az ingatlanért és a lakásberendezésekért, illetve azok állapotának és rendeltetésszerű használhatóságának (a természetes elhasználódást ide nem értve) megőrzéséért mindaddig, ameddig az ingatlan birtokát a bérbeadónak vissza nem adta.

   7. A bérlő az ingatlanon és a lakásberendezéseken átalakításokat – beleértve az állagsérelem nélküli átalakításokat is – nem végezhet, bármit kifüggeszteni, vagy más módon rögzíteni csak a bérbeadó előzetes írásbeli jóváhagyásával jogosult.

   8. A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a hang, rezgés, és zajszint a mindenkor hatályos jogszabályok és előírások által megengedett maximális mértékét nem lépi túl.

   9. A bérleti időszak lejáratakor a bérlő köteles az ingatlant és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a vagyontárgyaitól és egyéb ingóságaitól kiürítve a bérbeadónak vagy az általa kijelölt személynek visszaadni. Ha az ingatlanban vagy a lakásberendezésekben kár keletkezett, a bérlő köteles azt megtéríteni a bérbeadónak.

   10. Ha az ingatlan területén másik (harmadik személy) bérlő is van, a bérlőket a használat joga egymást a szükségeshez képest nem zavarva illeti meg.

   11. Ha a bérlő bérleti szerződésben vállalt kötelezettségének megsértése miatt a bérbeadóval szemben harmadik személy bármilyen jogcímen igényt támaszt, a bérlő köteles a bérbeadó helyett teljes körűen helyt állni és a Bérbeadó felmerült kárát megtéríteni. Nem érinti a bérlő helytállási kötelezettségét, ha a bérbeadó a jelen pont alapján harmadik személlyel szemben folyamatban lévő esetleges peres vagy peren kívüli (ideértve a fizetési meghagyásos eljárást is) eljárásról a bérlőt nem értesítette, vagy abba nem vonta be.

2. A BÉRBEADÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

   1. A bérbeadó köteles az ingatlant a lakásberendezésekkel (ideértve a bérleti szerződés szerinti létszámra biztosított tiszta ágyneműt is, aminek használata ellenértékét a lakbér magában foglalja) együtt rendeltetésszerű használatra (lakásra) alkalmas állapotban a bérlőnek átadni a bérleti időszak tartamára. A bérbeadó szavatol azért, hogy az ingatlan a bérleti időszak teljes tartama alatt a rendeltetésszerű használatra alkalmas, és nincs harmadik személynek olyan joga, amely a bérlő által történő használatot kizárná vagy korlátozná.

   2. A bérbeadó a bérleti időszak alatt biztosítja az ingatlan és a lakásberendezések rendeltetésszerű használatához szükséges közszolgáltatásokat (elektromos áram-, gáz-, víz-, csatorna- és internetszolgáltatás). A bérbeadó nem felel azért, ha a rendeltetésszerű használat a közszolgáltatás tőle független valamely külső, előre nem látható zavara, vagy más, tőle független külső ok miatt nem vagy csak korlátozottan lehetséges, erre vonatkozóan a bérlő kártérítési vagy egyéb igényt a bérbeadóval szemben nem terjeszthet elő.

   3. Az ingatlan energiahatékonysági tanúsítványában feltüntetett energiahatékonyság-mutató: ……..

   4. A bérbeadó köteles gondoskodni

• az ingatlan és a rajta álló épület karbantartásáról;

• az ingatlanon álló épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;

• az ingatlanon álló épület közös használatra szolgáló helyiségei állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

1. A bérbeadó jogosult az ingatlan bérbe nem adott részét a bérlet időtartama alatt is a saját céljaira használni (pl. harmadik személyeknek bérbe adni stb.), továbbá megtenni minden intézkedést a biztonságos, és rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében, jogosult továbbá a szükséges, és halaszthatatlan javításokat a bérlet időtartama alatt is elvégezni, a bérlőt a hiba elhárításához feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan azonban nem zavarhatja.

1. ELÁLLÁS A BÉRLETI SZERZŐDÉSTŐL

   1. A bérlő a bérleti időszak kezdete előtt – bánatpénz fizetése ellenében – bármikor, indoklás nélkül elállhat a bérleti szerződéstől.

   2. A bánatpénz összege

• a bérleti időszak kezdete előtti tizedik (10) naptól történő elállás esetén a lakbér harminc százaléka (30 %);

1. A bérlő – bérleti időszak kezdetének napján közölt – elállási jognyilatkozatának minősül az is, ha a bérlő a bérleti időszak napján nem veszi át az ingatlant.

2. A bérlő a bánatpénz mértékét nem tartja túlzottnak, ezért az ÁSZF elfogadásával a bánatpénz mérséklésére a törvényben biztosított jogáról végleg és visszavonhatatlanul lemond.

3. Ha a szerződés teljesítése a bérbeadónak felróható okból hiúsul meg, úgy bérbeadó köteles a részére már megfizetett lakbér összegével elszámolni, valamint köteles a bérlő igazolt kárát megtéríteni a polgári jog általános szabályai szerint azzal, hogy a felek a kártérítés mértékének felső határát a lakbér összegében határozzák meg. Ezt meghaladóan a bérbeadó kártérítés fizetésére nem köteles.

1. VIS MAIOR

   1. Nem minősül szerződésszegésnek, ha a szerződő felek egyikének sem felróható (vis maior) okból a felek bármelyike nem tudja teljesíteni a bérleti szerződés szerinti kötelezettségeit. Vis maior oknak kell tekinteni azokat az előre nem látható és emberi erővel elháríthatatlan körülményeket (pl.: háború, országos sztrájk vagy tüntetés, forradalom, földrengés, árvíz, tűzvész, terrorcselekmény, járvány, betegség, halál stb.), amelyek nem függnek a felek akaratától és közvetlenül akadályozzák az adott felet szerződéses kötelezettsége teljesítésében. A másik szerződő fél kérésére a vis maior tényéről az érintett fél köteles hitelt érdemlő igazolást bemutatni.

   2. Vis maior esetén – a felek ellenkező megállapodásának hiányában – a bérleti szerződés megszűnik, és a Ptk. 6:180. § (1) bekezdését („Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár.”) kell alkalmazni.

   3. A fenyegető vis maiorról és a vis maior bekövetkezéséről, várható időtartamáról a szerződő felek egymást haladéktalanul, rövid úton (telefonon, e-mailben, sms-ben) tájékoztatni kötelesek. A fenyegető vagy bekövetkező vis maiorról történő késedelmes tájékoztatásból származó kárért a késedelmes tájékoztatásért felelős fél felel.

2. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

   1. A bérleti szerződés (így különösen a bérleti időszak stb.) csak a felek közös megegyezésével módosítható.

   2. A bérleti szerződés bármilyen okból történő megszűnése esetén a bérbeadó nem köteles cserelakást biztosítani.

   3. A bérleti szerződéssel kapcsolatos minden vitás kérdést a felek békés úton kísérelnek megoldani. A felek kötelesek peren kívüli egyeztetést lefolytatni; amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult eljárni.

   4. A bérleti szerződésben és az annak elválaszthatatlan részét képező ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a Lakástörvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.