GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Az OTP Csoport partnere
GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
A biztosítási szerződés alapján a Groupama Biztosító Zrt. (székhely: 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, a továbbiakban: biztosító) köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázat- viselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
Az ajánlat, a kötvény és a jelen biztosítási feltételek a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a ko- rábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
A jelen biztosítási feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
1. A biztosítás tárgya
A biztosított jármű (a továbbiakban jármű) a szerződésben megnevezett, érvényes magyar hatósági jelzésekkel és dokumentumokkal ellátott jármű. A jármű a szerződésben feltüntetett állapotban és felszereltséggel van biz- tosítva.
Jelen szerződés alapján a biztosító nem vállal kockázatot bérleti szerződés alapján egy évnél rövidebb időre bérbe adott járműre.
Járműnek minősül a jelen szerződés szempontjából:
– személygépkocsi;
– tehergépkocsi;
– autóbusz.
2. A szerződés alanyai
2.1. Biztosító
Groupama Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
2.2. Szerződő
Az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy a biztosítást ilyen személy (biztosított) javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött kár- biztosítási szerződés semmis. A szerződőt terheli a díjfizetési kötelezettség, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és a szerződő köteles a nyilat- kozatok megtételére is.
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13050/8 – Hatályos 2019. szeptember 1-jétől visszavonásig.
2.3. Biztosítottak
A biztosító szolgáltatására a biztosítottak jogosultak.
2.3.1. Biztosított a jármű tulajdonosa, illetve, amennyiben a jármű lízing- szerződés keretében finanszírozott, biztosított a jármű üzemben tartója (lízingbevevő). Amennyiben a szerződést nem a biztosított kötötte, a biz- tosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe belép- het; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezett- ségek összessége a biztosítottra száll át.
2.3.2. Társbiztosított a szerződő/biztosított külön nyilatkoza- ta alapján a jelen szerződésben társbiztosítottként megjelölt hitelező vagy lízingbeadó. A biztosítási szerződésből eredő, a biztosítottat terhelő kötelezettségek – így különösen a közlé- si, változás- és kárbejelentési, valamint kármegelőzési köte- lezettség – a társbiztosítottat annyiban terhelik, amennyiben ezen körülményekről tudomással bír, illetve, amennyiben a biztosított vagyontárgy a birtokában van.
3. A biztosítási szerződés létrejötte
3.1. Elektronikus úton tett ajánlattal kezdeményezett szerző- déskötés
3.1.1. A szerződő a biztosítási szerződés megkötését elektronikus úton tett ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosí-
tó számára történő hozzáférhetővé válásától számított legfel- jebb 15 napon belüli időszak. A biztosító köteles a szerződő aján- latának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni.
3.1.2. A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az aján- latnak a biztosító számára történő hozzáférhetővé válásának időpontjára visszamenő hatállyal akkor jön létre, amikor a biz- tosító az ajánlat elfogadásáról és a fedezet igazolásáról a koc- kázatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki. Amennyiben a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül (legfeljebb 15 napon belül) írásban nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biz- tosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban fel- hívta. Amennyiben a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló 15 napos határidőn belül elutasítja.
3.1.3. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha
a biztosító az ajánlatra annak a részére történt hozzáférhetővé válásától számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tá- jékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített aján- lati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító számára történt hozzáférhetővé válá- sának időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki.
Amennyiben a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási ese-
mény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt bizto- sítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kocká- zat egyedi elbírálása szükséges.
Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen biztosítási feltételben foglaltaktól, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhat- ja, hogy a szerződést a biztosítási feltételeknek megfelelően módosítsák. Amennyiben a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító ja- vaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
3.2. Telefon útján tett ajánlattal kezdeményezett szerződés- kötés
3.2.1. A szerződő a szerződés megkötését telefon útján tett szóbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve. Kockázat- elbírálási idő az ajánlat biztosítóval történt közlésétől számí- tott 15 napon belüli időszak.
3.2.2. A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az aján- lat biztosítóval történő telefonos közlése időpontjára vissza- menő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fedezet igazolásáról a kockázatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki. Amennyiben a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumen- tum kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a ren- delkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biz- tosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadá- sakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló 15 napos határidőn belül elutasítja.
3.2.3. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a biztosító az ajánlatra annak telefonon történt közlésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, fel- téve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító tele- fonos ajánlatfelvételre rendszeresített rögzített telefonvona- lán és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat biztosítóval történt telefonos közlése időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő eltel- tét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki. Amennyiben a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlattétel során a szerződő figyelmét kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásá- hoz a kockázat egyedi elbírálása szükséges. Amennyiben a biz- tosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lénye- ges kérdésben eltér a jelen általános szerződési feltételben foglaltaktól, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított ti- zenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Amennyi- ben a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizen- öt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
3.3. A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt kö- vetően befizetett biztosítási díjat kamatmentesen kezeli. A biztosítási ajánlat visszautasítása esetén, illetve, amennyi- ben a szerződés nem jött létre, a biztosító az addig befizetett biztosítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szerződő részére.
4. A szerződés területi hatálya
Magyarország és a mindenkor érvényes Nemzetközi Zöldkártya Egyezmény európai tagországainak területe.
5. A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése az ajánlaton, illetve a telefonos ajánlattétel során meghatározott időpontban, ennek hiányá- ban az ajánlat biztosító számára történő hozzáférhetővé vá- lásának (közlésének) időpontjával kezdődik.
A kockázatviselés kezdő időpontja nem előzheti meg az aján- latnak a biztosító részére történő hozzáférhetővé válásának, illetve közlésének időpontját.
6. A szerződés módosítása, a biztosítási kockázat jelentős növekedése
A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél írásban kezdeményezheti. Amennyi- ben a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerző- dés az eredeti tartalommal marad hatályban.
Amennyiben a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról, és ezek a kö- rülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban fel- mondhatja.
Amennyiben a szerződő fél a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésé- től számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.
Amennyiben a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a többi vagyontárgy vagy személy vo- natkozásában a szerződés módosítására vonatkozó javaslatot nem tehet, illetve a szerződést nem mondhatja fel.
7. A szerződés tartama, díjfizetés és értékkövetés
7.1. A biztosítási szerződés – ha a felek másképp nem állapodnak meg –
határozatlan időtartamra jön létre. A határozatlan időtartamra kötött szer- ződések esetén a biztosítási időszak egy év. Minden évben annak a hónap- nak az első napja a biztosítás évfordulója, amelyben a biztosító kockázatvi- selése kezdődik, amely egyben a következő biztosítási időszak első napja. Az első biztosítási időszak így rövidebb lehet, mint egy év.
7.2. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. A biztosítás első díjrész- lete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerző- dés létrejöttekor kell megfizetni.
A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással
vagy banki átutalással. Társaságunk üzletkötője (függő ügy- nöke) jogosult a szerződőtől díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyintézője nem jogosult díj átvételére, de az ügyfél az OTP Bankban befizethet a biz- tosító számlájára. Az alkusz és a többes ügynök díj átvételére nem jogosult, kivéve, ha a társaságunkkal kötött egyedi meg- állapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonatkozó jogo- sultság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt. A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
7.3. Amennyiben a szerződő a díjfizetés módjára tekintettel díjkedvezményben részesül, a díjfizetés módjának megváltoz- tatása esetén a kedvezményt elveszti. Banki díjlehívásra adott meghatalmazás esetén, ha a biztosítási díj lehívása a szerződő érdekkörébe tartozó okból (ideértve a bank érdekkörébe tar- tozó okot is) nem hajtható végre, a biztosító jogosult a díjfi- zetési módot banki átutalás díjfizetésre módosítani.
7.4. Amennyiben a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási idő- szakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen fe- lelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő fél- nek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjakat is – megtéríteni.
7.5. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biz- tosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Amennyiben a biztosítási esemény díjjal nem fedezett kocká- zatviselés alatt következett be, a biztosító a még meg nem fi- zetett díjat a szolgáltatás összegéből beszámítással levonhatja.
7.6. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszak- ra járó díj megfizetését követelheti. Így amennyiben a biztosító a jármű pótlási költsége címén szolgáltatást fizet, a kifizetés napján a tel- jes biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj megilleti, amelynek a meg nem fizetett részét a biztosító az önrésszel már csökkentett biztosítási összegből beszámítás útján levon.
7.7. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Amennyiben az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visz- szatéríteni.
A biztosító a visszajáró biztosítási díjat a szerződés megszűné- sétől számított 8 napon belül kamatmentesen fizeti vissza a szerződő részére.
7.8. A felek megállapodnak a biztosítási díj rendszeres, értékkövető válto- zásáról, így a biztosító jogosult minden biztosítási időszakra a díjat indexá- lással módosítani. Az indexálás maximális mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévben közzétett, a megelőző évre vonatkozó éves fo- gyasztói árindex. A biztosító a módosított díjról köteles a szerződőt az új biztosítási időszak kezdetét 60 nappal megelőzően írásban értesíteni.
7.9. A biztosító jogosult arra, hogy a költségeket és szolgál- tatást befolyásoló tényezők változása esetén a biztosítási díj és az önrészesedés módosítására javaslatot tegyen a követ- kező biztosítási időszakra vonatkozó hatállyal. A biztosító a biztosítási díjat, illetve az önrészesedést a megváltozott kö- rülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 50%-os mér- tékben módosíthatja.
A biztosító a módosított díjról és módosítani javasolt önré- szesedésről köteles a szerződőt az új biztosítási időszak kez- detét 60 nappal megelőzően írásban értesíteni.
Amennyiben a szerződő a biztosítási díj és/vagy az önrésze- sedés módosítását nem fogadja el, jogosult a biztosítási szer- ződést írásban, a biztosítási időszak végére, 30 napos fel- mondási idővel felmondani. Amennyiben a szerződő a bizto- sítási szerződést nem mondja fel, a módosítás a szerződő ré- széről elfogadottnak minősül és a szerződés az írásbeli érte- sítésben foglaltak szerint módosul.
8. A szerződés megszűnésének esetei
8.1. A szerződés lejárata
A határozott idejű szerződés a szerződésben megjelölt időpontban megszűnik.
8.2. Rendes felmondás
A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harminc napos felmondási határidővel felmondhatják.
A felmondási jog legfeljebb három évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.
Amennyiben a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja.
A szerződő fél felmondása esetén a biztosító követelheti annak a díjen- gedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára te- kintettel nyújtott (a továbbiakban: tartamengedmény).
Amennyiben bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a biztosí- tási időszak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a fel- mondás érvénytelenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével lesz hatályos.
8.3. Érdekmúlás, lehetetlenülés
Amennyiben a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlen- né vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
Amennyiben a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfe- lelő része megszűnik.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmé- nyek nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a bizto- sított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következmé- nye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt (például lízingbevevő szerzi meg a vagyontárgy tulajdonjogát). Ebben az esetben a tulajdonjog- gal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog át- szállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bárme- lyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést köve- tő harminc napon belül írásban, harminc napos határidővel fel- mondhatja.
Érdekmúlással szűnik meg a szerződés különösen a jármű forgalomból törté- nő végleges kivonásakor. A jármű forgalomból történő ideiglenes kivonása ese- tén a casco szerződés nem szűnik meg, és a szerződés nem szüneteltethető. A szerződőnek, illetve biztosítottnak a jelen biztosítási feltételek 11. pont- jában leírtaknak megfelelően kell bejelentenie a biztosítási esemény bekö- vetkezésének lehetetlenné válásával, valamint az érdekmúlással kapcsola- tos változásokat.
8.4. Díjnemfizetés
Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított har- minc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban fel- hívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivé- ve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak, sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik.
Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon,
a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt
meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválására). A biztosító a biztosítási fe- dezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállít- hatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (reaktiválási) kérelem elfo- gadásáról a biztosító dönt.
8.5. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés Amennyiben a jármű pótlási költségeinek térítését eredményező biztosítási esemény bekövetkezik, a szerződés megszűnik.
8.6. Szerződés megszűnésének egyéb esetei
A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért.
9. Biztosítási események, kizárás, mentesülés
9.1. A biztosítási események
9.1.1. Fizikai károsodás (sérülés, rongálódás)
Elemi kár: a biztosított járművet közvetlenül vagy közvetve károsító tűz, villámcsapás, robbanás, a Mercalli-Sieberg skála alapján legalább 5. foko- zatúnak jelzett földrengés, továbbá földcsuszamlás, kő- és földomlás, ter- mészetes üreg vagy talajszint alatti ismeretlen építmény beomlása, szélvi- har, felhőszakadás, árvíz, belvíz, vezetéktörésből eredő vízkár, jégverés, le- zúduló hótömeg és hónyomás által okozott károsodás.
Töréskár: a biztosított járműben bekövetkező baleseti eredetű, kívülről ható, hirtelen fellépő erőhatás által okozott maradandó alakváltozás, sérü- lés, valamint idegen személy rongálása.
9.1.2. Lopás, rablás
Lopáskár: valamennyi kár, amely a biztosított járműben azzal összefüg- gésben következett be, hogy:
– a járművet az elkövető ellopta (ideértve a jogtalan használat végett el- követett önkényes elvételt is);
– a jármű alkatrészeit és (vagy) tartozékait a járműből a teljes jármű ello- pása nélkül az elkövető jogtalanul kiemelte, ki- vagy leszerelte és eltu- lajdonította;
– a járművet az elkövető a jármű ellopása vagy alkatrészének lelopása (jogtalan kiemelése, kiszerelése, leszerelése, a teljes biztosított jármű el- tulajdonítása) során, illetve ezek kísérlete során megrongálta;
– a jármű tárolására szolgáló, legalább biztonsági zárral ellátott helyiség- be (garázs, telephely) az elkövető jogtalan behatolása során vagy azt követően okoz kárt a biztosított vagyontárgyban.
Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár,
a minimum 6 rotoros mágneszár, a szám- vagy betűjel- kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek szá- ma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősí- tett lamellás zár, továbbá minden olyan fel nem sorolt zár és zárbetét, amely – annak Mabisz minősítése szerint – biz- tonsági zárnak minősül.
Rabláskár: rablásnak minősül, ha az elkövető a biztosított járművet ak- ként tulajdonítja el, hogy az elvétel során – vagy az elvett vagyontárgy meg- tartása érdekében – erőszakot vagy az élet, illetve testi épség elleni közvet- len fenyegetést alkalmaz, illetőleg a biztosítottat vagy a járművet a biztosí- tott engedélyével használó személyt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rabláskárnak minősül a biztosított járműben rablás, illet- ve annak kísérlete következtében beálló rongálódási kár is.
9.2. Kizárások
Nem nyújt szolgáltatást a biztosító:
– ha a járművön hatósági engedélyhez kötött átalakítást vé- geztek, de a szükséges engedélyt a káresemény előtt nem szerezték meg, és a káresemény összefüggésben van az át- alakítással;
– ha a kárt a szakszerűtlen üzemeltetés okozta, vagy ha a kár a jármű elhanyagolt műszaki állapotának következmé- nye, illetve, ha tűzrendészeti előírások megsértésének a következménye;
– töréskár esetén a jármű nem rendelkezett érvényes mű- szaki vizsga igazolással;
– a jármű olyan felszereléseiben keletkezett károkra, ame- lyeket az érvényes hatósági előírások tiltanak vagy külön engedélyhez kötnek, de a szükséges engedélyt a kárese- mény előtt nem szerezték meg;
– a járműről leszerelt alkatrészekben, tartozékokban kelet- kezett károkra;
– a jármű üzem- és kenőanyagaiban keletkezett károkra;
– a járműből szerszám nélkül kivehető audioberendezés el- lopása miatti kárra;
– a nem gyárilag beszerelt és nem levehető előlappal ren- delkező audioberendezés ellopása miatti kárra;
– a nem gyárilag beszerelt navigációs készülékek ellopása mi- atti kárra;
– nyitott utasterű (cabrio) gépjármű esetén az utastérből el- tulajdonított bármely alkatrész vagy felszerelés ellopásá- val vagy megrongálásával okozott kárra;
– a jármű értékcsökkenésére;
– az egyébként javítható alkatrész kicserélése esetén fellépő többletköltségre;
– a biztosítási esemény következtében sérült alkatrészeken kívüli részek fényezési költségére;
– a nem baleseti jelleggel bekövetkezett károkra (pl. műsza- ki hiba, elhasználódás, fagyás stb.);
– a járművet autóverseny vagy arra való felkészülés részt- vevőjeként ért károkra;
– a jármű rakodása közben, annak következményeként ke- letkezett károkra;
– a jármű rakományának elmozdulása miatt keletkezett ká- rokra;
– a járműben szállított gyúlékony, robbanó, maró, korrodá- ló anyagok által előidézett vagy általuk súlyosbított ká- rokra (a súlyosbítás mértékének megfelelő részre);
– a radioaktív sugárzás által okozott károkra;
– a környezetszennyezés által okozott károkra;
– azokra a károkra, amelyek felkelés, tüntetés, zavargás, sztrájk, terrorcselekmények, háború következtében kelet- keztek, függetlenül attól, hogy az említett események hi- vatalos formában (engedély, hadüzenet) zajlottak-e;
– a gépjármű munkagépként történő használatával össze- függő károkra, így különösen, ha az a különleges gépjár- mű munkavégzése közben vagy a közlekedésre való felké- szítése alkalmával keletkezett; a jelen szabályzat szem- pontjából különleges gépjármű a felszereltsége (pl. daru, rakodó-, kotró- vagy tűzoltó berendezés) következtében a személy- és áruszállításon túlmenően munkavégzésre is alkalmas gépjármű; különleges gépjárműnek kell tekinte- ni a gépjárművek szállítására szolgáló tehergépjárműve- ket és vontatmányaikat is; jelen feltétel szempontjából munkagépként történő használatnak minősül a gépjármű rakományának eltávolítására szolgáló berendezés (példá- ul: billenő plató) bármilyen működtetése is, függetlenül attól, hogy ezen berendezés működtetése a jármű álló vagy mozgó helyzetében történik, és az adott körülmé- nyek között ténylegesen történt-e munkavégzés;
– amennyiben a fogyasztó szerződő, biztosított vagy velük egy háztartásban élő hozzátartozójuk, illetve a fogyasztó- nak nem minősülő szerződő, biztosított – a jármű megóvá- sában közvetlenül érdekelt – tagja, alkalmazottja vagy megbízottja, vagy a járművet jogosan használó más sze- mély a járművet az adott járműkategória vezetésére érvé- nyes gépjárművezetői engedély nélkül vagy kábítószer, vagy a vezetési képességeket hátrányosan befolyásoló egyéb szer, vagy alkohol hatása alatt vezette; nem minő- sül gépjárművezetői engedély nélküli vezetésnek, ha a gépjárművet lejárt gépjárművezetői engedéllyel vezették, de azt a káreset után 30 napon belül, változatlan feltéte- lekkel meghosszabbították.
Nem nyújt szolgáltatást a biztosító a lopáskárok és az ennek következtében keletkezett egyéb károk esetében:
– ha a járművet nem zárták le megfelelően;
– ha a jármű a lopás időpontjában nem állt a szerződésben megnevezett, illetéktelen használat ellen védő rendszer vé- delme alatt;
– a jármű zárainak megrongálása után, a lopás elleni védel- mi rendszer meghibásodása után, illetve, ha a jármű kul- csainak elvesztését követően nem gondoskodtak haladék- talanul a zárak és a lopás elleni védelmi rendszer szak- szervizben történő átkódolásáról vagy cseréjéről, addig pedig a jármű védett helyen történő tárolásáról;
– ha nem gondoskodtak a jármű kulcsainak zárt vagy meg- felelően őrzött helyen történő tárolásáról;
– ha a biztosított vagy a szerződő nem tudott hitelt érdem- lő módon elszámolni a járműhöz tartozó összes kulccsal, a jármű forgalmi engedélyével, illetve törzskönyvével;
– ha a jármű audioberendezésének ellopását követően a biz- tosított vagy a szerződő nem tudott hitelt érdemlő módon elszámolni a berendezés lopás elleni védelmét szolgáló, le- vehető alkatrészével;
– ha a biztosított vagy a szerződő a járművet bármilyen jog- címen más birtokába adja (különösen ideértve a bérlet vagy kölcsön esetét), és a járművet az ily módon jogszerű- en birtokló személy elsikkasztja (ellopja) vagy más módon eltulajdonítja, elidegeníti.
A jelen szerződés vonatkozásában kulcs: a jármű ajtajainak lezárására és ki- nyitására, az illetéktelen használat elleni védelmi rendszer ki- és bekapcso- lására szolgáló, a járműhöz rendszeresített eszközök.
A jelen szerződés vonatkozásában nyilvánosság számára nyitva álló terüle- ten (strand, uszoda stb.) zárt helynek minősül: az erre a célra létesített ér- tékmegőrző.
Nem tekinthető megfelelően lezártnak a gépjármű, ha bármelyik zárbetét hiányzik, vagy oly módon rongálódott, hogy a zár a jármű kulcsainak hasz- nálata nélkül működtethető, illetve az ablakai a lopás időpontjában nem voltak zárt állapotban.
Nem nyújt szolgáltatást a biztosító a rabláskárok és az ennek
következtében keletkezett egyéb károk esetében, amennyi- ben bizonyítja, hogy a jármű illetéktelen használat ellen védő rendszerét nem rendeltetésszerűen használták, vagy az a rab- lás időpontjában nem volt működőképes.
A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerző- dési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosí- tó köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést el- utasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alap- ján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Eu- rópai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.
9.3. Mentesülés
Mentesül a biztosító mindennemű szolgáltatási kötelezettsé- ge alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:
– a szerződő fél vagy a biztosított;
– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletveze- tésre jogosult tagjuk vagy a biztosított vagyontárgyak ke- zelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
– a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségvi- selője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosí- tott tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési köte- lezettség megszegésére is alkalmazni kell.
10. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támaszta- ni abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár meg- előzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szak- képzettségi követelményeket.
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kár- esemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiá- nyában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
A kármegelőzés érdekében a szerződő és a biztosított köteles különösen a jármű kulcsait oly módon tárolni, hogy ahhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá. Lopás-, illetve rabláskár esetén, továbbá külföldön bekövetkezett bármilyen kárnál, kárenyhítési tevékenység csak a biztosítóval történt elő- zetes egyeztetést követően végezhető.
A kármegelőzés körében a szerződő és a biztosított köteles mindazon zá- rakat kicseréltetni, amelyek működtetéséhez szükséges kulcsokhoz, távirá- nyítókhoz illetéktelenek, elvesztés, lopás, elrablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájuthattak, illetve az említett zárak bármilyen egyéb okból az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak. Ha a jármű összes zára egy kulccsal működtethető, akkor az összes zár cseréje szükséges. A jármű zárszerkezetek fentiek szerint indokolt és számlával igazolt költségé- nek 50%-át a kicserélt elemek leadása és a kijavított jármű bemutatása esetén a biztosító biztosítási időszakonként egy alkalommal viseli.
A fentieken túl a szerződő fél és a biztosított a biztosító káresemény bekö- vetkezésekor adott utasításai, valamint az adott helyzetben általában elvár- ható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
11. A kár bejelentése
A biztosítónak a biztosítási eseményt az annak bekövetkezését vagy a biz- tosított, illetőleg a szerződő tudomására jutását követő két munkanapon belül írásban be kell jelenteni, a szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőr- zését.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illet-
ve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szer- ződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem je- lenti be, a szükséges felvilágosításokat nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehető- vé és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lénye- ges körülmény kideríthetetlenné válik.
A szerződő fél, illetve a biztosított köteles bejelenteni a biz- tosítónak, ha a biztosítás tárgyát több biztosító egymástól függetlenül biztosítja és a biztosítási eseményt más biztosító számára is bejelenti.
A gépjárműben keletkezett tűz- vagy robbanáskárt a tűzrendészeti ható- ságnak is be kell jelenteni.
A lopás- és rabláskárt a biztosítón kívül a rendőrségnek is, a külföldön be- következő lopás- és rabláskárt a káresemény helye szerint illetékes külföldi hatóságnak is be kell jelenteni. A kárrendezéshez a biztosított köteles iga- zolni a feljelentés megtételét.
A biztosított, illetőleg a szerződő a károsult jármű kárfelvételi szemlézésé- ig, de legkésőbb a biztosítási esemény bejelentését követő öt napig a ká- rosult járművön legfeljebb csak a kárenyhítéshez szükséges változtatásokat eszközölheti. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- ge, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás kö- vetkeztében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbí- rálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlen- né váltak.
A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bi- zonyítása a szerződőt, illetve a biztosítottat terheli.
A biztosított, illetőleg a szerződő a kár bejelentése során minden esetben köteles a következőket a biztosítónak bemutatni, illetve átadni:
– kitöltött Gépjármű kárbejelentő lap;
– a járművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor vezető személy gép- járművezetői engedélye;
– a jármű forgalmi engedélye vagy az annak bevonásáról szóló rendőrsé- gi határozat;
– a jármű törzskönyve;
– kötvény és az utolsó díjbefizetési igazolás;
– nem fogyasztó esetében aláírási címpéldány.
Az alább felsorolt esetekben a fentieken kívül a biztosító a kárkifizetéshez igényelheti a következők bemutatását:
Lopás, rablás és rongálás esetén:
– rendőrségi feljelentés, illetve a káreset helye szerinti országban tett fel- jelentés;
– a nyomozás felfüggesztéséről szóló rendőrségi határozat;
– a jármű forgalomból történő átmeneti kivonásáról szóló határozat;
– a járműhöz tartozó összes kulcs átadása;
a járműben található biztonsági berendezés távirányítói, jeladói;
– a jármű vásárlási számlája;
– a jármű szervizkönyve;
– a jármű audioberendezésének ellopása esetén a berendezés lopás elleni védelmét szolgáló, levehető alkatrész átadása;
– nyilatkozat és kérdőív lopáskárhoz.
Jármű helyreállítása esetén:
– javítási árajánlat;
– javítási számla, számlarészletező és alkatrész-beszerzési bizonylat;
– meghatalmazás javító részére;
– életvédelmi és biztonsági berendezések esetén típusazonos márkaszer- viz beszerzési és beszerelési számla;
– rendőrségi tájékoztató, igazolás vagy határozat;
– tűz- vagy robbanáskár esetén a tűzvizsgálati jelentés;
– szállítás esetén szállítási számla és fuvarlevél;
– tárolás esetén tárolási számla.
Totálkár esetén:
– javítási árajánlat;
– a jármű szervizkönyve;
– a jármű vásárlási számlája;
– roncsértékesítés adás-vételi szerződése;
– rendőrségi tájékoztató, igazolás vagy határozat;
– tűz- vagy robbanáskár esetén a tűzvizsgálati jelentés.
A balesetbiztosítás alapján bejelentett igény elbírálásához:
– halotti anyakönyvi kivonat;
– orvosi jelentés;
– kórházi zárójelentés;
– orvosi igazolás keresőképtelen állapotról;
– az örökösi minőséget megállapító közjegyzői vagy bírósági határozat;
– rendőri véralkohol-vizsgálat eredménye;
– rendőrségi/bírósági tájékoztató, igazolás vagy határozat.
12. Elévülési idő
Jelen biztosítási szerződésből eredő összes igény 2 év alatt évül el.
A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések (pl. kamat) is elévülnek.
13. A biztosítási szolgáltatások
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
A fenti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkal- mazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egy- idejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fede- zetfeltöltés díját közölte.
Amennyiben a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra. A jármű pótlási és helyreállítási költségeire vonatkozó bizto- sítási összeg a jármű káridőponti értéke.
13.1. A jármű pótlási költségeinek térítése
A jármű pótlási költsége a jármű káresemény időpontjában fennálló ma- gyarországi piaci értéke, de legfeljebb a magyarországi Eurotax katalógus, vagy az Eurotax ETAX járműértékelő programja alapján számított érték (kár- időponti érték).
A jármű pótlásának költségét téríti meg a biztosító, ha:
– a jármű a biztosítási esemény következtében olyan mértékben károso- dik, hogy helyreállítási költsége meghaladja a káridőponti érték 80%-át (totálkár), ahol helyreállítási költségen a biztosítási esemény következté- ben keletkezett fizikai károsodások magyarországi javítóműhelyben tör- ténő szakszerű helyreállításának márkára jellemző átlagos javítási költ- ségét értjük;
– a járművet ellopták vagy elrabolták, és a rendőrségi feljelentéstől szá- mított 60 napon belül nem került meg.
Maradvány (roncs) érték
A biztosító a maradvány (roncs) átvételére nem kötelezhető. Amennyiben a biztosító a maradványt (roncsot) nem vette át, a megállapított kárösszeg- ből levonja a maradvány (roncs) értékét.
A biztosító által közölt roncsértéknél alacsonyabb összegen
történő roncs értékesítéshez – értékesítést megelőzően – a biztosító írásbeli engedélyének beszerzése szükséges.
13.2. Helyreállítási költségek térítése
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében keletkezett fizi- kai károsodások magyarországi javítóműhelyben elvégzett, szakszerű hely- reállításának számlával igazolt, márkára jellemző, átlagos javítási költségét. A biztosító a kárkifizetés teljesítése előtt jogosult a benyújtott javítási szám- la tartalmát ellenőrizni a javításhoz kapcsolódó beszerzési vagy alvállalkozói számla bekérésével és a jármű javítás utáni szemléjével.
A biztosító az új alkatrészekkel történő helyreállítás költségét téríti meg. Bizonylatok hiányában a felek a becsült kár összegszerűsége tekintetében megállapodást köthetnek, amelynek alapja a biztosító által kalkulált, a kár időpontjában alkalmazott átlagos nettó (áfa nélküli) helyreállítási költség, valamint a biztosító által megállapított csökkentett alkatész ár.
Az életvédelmi-, biztonsági berendezések (légzsák, biztonsági öv) károsodásá- nak helyreállításával kapcsolatos költségeket a biztosító kizárólag típusazonos márkaszervizben történt, számlával igazolt javítás vagy csere esetén téríti meg. Amennyiben a károsult a kár időpontjában hatályos jogszabályok alapján jo- gosult az áfa részbeni vagy teljes visszaigénylésére, akkor azt köteles vissza- igényelni. A biztosító az áfával csökkentett kártérítési összeget veszi figyelembe a szolgáltatás teljesítésénél.
13.2.1. Egyéb szolgáltatások
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében felmerült, indo-
kolt és gazdaságos szállítási, tárolási, őrzési költségek számlával igazolt összegét, legfeljebb azonban a biztosított vagyontárgy káridőponti értéke 20%-ának mértékéig. Többszöri szállítás esetén a biztosított köteles a biz- tosítóval előzetesen egyeztetni, és a szállítás szükségességét indokolni. Ennek hiányában térítésre nem kerülhet sor.
13.2.2. A kártérítés korlátozása az audioberendezés lopáskára esetén
A jármű nem gyárilag beszerelt audioberendezésének helyre- állítási vagy pótlási költsége címén a biztosító csak számlával igazolt költséget, az önrészesedés levonása után legfeljebb 100 000 Ft-ot fizet ki.
13.3. Díjtartozás kár esetén
A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a biztosítási díjtartozás összegét.
14. Önrészesedés
A biztosítási eseményenként megállapított kárösszegből a szerződésben (kötvényben) meghatározott önrészesedést a biztosított maga viseli.
Csökkentett önrészesedésű kártérítés
Nem von le a biztosító önrészesedést, ha a jármű ablaküvegében keletke- zett sérülést az üveg cseréje nélkül, javítással állítják helyre.
A szerződésben (kötvényben) meghatározott százalékos önrészese-
dést xxxxx le a biztosító, ha egy biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatása kizárólag:
– a jármű sérült ablaküvegének kicserélési költségére, vagy
– a jármű lopási kísérletével összefüggő, zárakat és védelmi rendszert érintő károsodás helyreállítási költségére terjed ki.
Jelen feltétel szempontjából nem minősül ablaküvegnek a tolótető, az üvegtető és a napfénytető.
15. A szolgáltatási kötelezettség, a szolgáltatás esedékessége
A biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét a teljesítés időpontjában Magyarországon hivatalos magyar fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, amely a kárbejelentés biztosítóhoz történő beérkezé- sének időpontjától (év, hó, nap) számított 15 napon belül esedékes. Amennyiben a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyilat- kozattételi kötelezettség terheli (pl. számlaszám megadása), a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosító- hoz beérkezett. A szerződő (biztosított) kérheti, hogy a biztosítási szolgál- tatást postai átutalással teljesítse a biztosító. Ebben az esetben a 15 napos teljesítési határidőbe a biztosító által teljesített pos- tai befizetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be.
A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményei- nek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-kö- teles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyre- állítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jo- gosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
A jármű ellopása, elrablása, illetéktelen használata esetén a biztosító szol- gáltatása a rendőrségi feljelentést követő 75. napon akkor is esedékessé válik, ha addigra nem zárul le az ügyben a nyomozás, kivéve, ha a vagyon- tárgyak ezen időn belül megkerülnek.
16. Megtérítési igény
A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztar- tásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fenn- maradnak és e követelést biztosítják.
Amennyiben a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a kár- okozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájé- koztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvénye- síteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előle- gezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított kö- vetelését kell kielégíteni.
A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a biz-
tosított személy köteles – az ehhez szükséges – rendelkezésére álló doku- mentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.
Amennyiben az ellopott vagy elrabolt vagyontárgyak a kárkifizetés után megkerülnek, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben köte- les a biztosítási összeget a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosí- tott ezen igény vonatkozásában a vagyontárgy megkerülésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy a megkerült vagyontárgyak feletti ren- delkezési jog, mint törvényi engedményest, a biztosítót illeti meg.
Amennyiben az ellopott vagy elrabolt jármű a kárösszeg kifizetése előtt megkerül, a biztosító önrész levonása mellett megtéríti a jármű, illetve a va- gyontárgy visszaszállításának indokolt és igazolt költségét.
17. Kármentességi díjkedvezmény
17.1. A szerződő fél a jelen pontban meghatározott feltételek mellett kár- mentességi díjkedvezményre jogosult, amennyiben a 12 hónap tartamú meg- figyelési időszakban legalább 8 hónapon keresztül (beszámítható megfigyelé- si időszak) olyan casco biztosítással rendelkezett, amely elemi kárra, töréskár- ra és lopás-, rabláskárra egyaránt kiterjedt, rész és totál károkat is fedezi. Xxxxx feltétel vonatkozásában megfigyelési időszak a biztosítási évfordulót megelőző harmadik hónap első napjától visszaszámított 12 hónap.
17.2. Bónusz osztályok
A rendszer egy alap és 10 bónusz osztályból áll. Az egyes osztályokhoz az alábbi díjszorzók tartoznak:
Kármentességi osztály | Szorzó |
A00 | 1,00 |
B01 | 0,95 |
B02 | 0,90 |
B03 | 0,85 |
B04 | 0,80 |
B05 | 0,75 |
B06 | 0,70 |
B07 | 0,65 |
B08 | 0,60 |
B09 | 0,55 |
B10 | 0,50 |
17.3. A szerződések osztályba sorolása
A szerződés kármentességi osztályát az adott biztosítási időszakban az alábbi táblázat alapján kell megállapítani:
Kármentességi osztály az elôzô biztosítási idôszakban | Kármentességi osztály, ha a beszámítható megfigyelési idôszakban biztosítási esemény kapcsán nem történt elsô kifizetés | Kármentességi osztály, ha a beszámítható megfigyelési idôszakban egy biztosítási esemény kapcsán történt egy elsô kifizetés |
A00 | B01 | A00 |
B01 | B02 | A00 |
B02 | B03 | A00 |
B03 | B04 | B01 |
B04 | B05 | B02 |
B05 | B06 | B03 |
B06 | B07 | B04 |
B07 | B08 | B05 |
B08 | B09 | B06 |
B09 | B10 | B07 |
B10 | B10 | B08 |
Nincs elôzménye | A00 | A00 |
Amennyiben a beszámítható megfigyelési időszakban a szerződésre egynél több biztosítási esemény kapcsán történt első kifizetés, az adott biztosítási időszakra a biztosító A00 kármentességi osztályba sorolja vissza a szerző-
dést. Jelen feltételek szempontjából első kifizetés az egy biztosítási ese- mény kapcsán történt kifizetések közül az első kifizetés.
Más biztosító, illetve korábbi megszűnt casco biztosítási szerződés által iga- zolt kármentes időszakot a biztosító a jelen feltételek 17.1. és 17.2. pont- jában szabályozottak szerint veszi figyelembe.
17.4. A kármentességi díjkedvezmény érvényesítésének fel- tételei
17.4.1. A más biztosító által igazolt kármentességi időszak kapcsán járó kedvezmény legkorábban az igazolás biztosítóhoz történő beérkezése hó- napjának első napjától érvényesíthető.
17.4.2. A biztosítónál korábban megszűnt casco szerződések kármentességi időszak kapcsán járó kedvezménye legkoráb- ban a kedvezmény írásos igénylésének biztosítóhoz történő beérkezése hónapjának első napjától érvényesíthető.
17.4.3. A díjkedvezmény csak azonos járműkategóriák esetén, kizárólag abban az esetben érvényesíthető, ha az előzmény casco biztosítási szerző- dés érdekmúlás, évfordulós felmondás vagy közös megegyezés okkal, az igazolás benyújtását megelőzően legfeljebb hat hónappal szűnt meg.
17.5. A kármentességi kedvezmény rendszer szempontjából nem veszi fi- gyelembe a biztosító a káreseményt, ha
– a teljes kifizetett összeg a kifizetést követő 60 napon belül a biztosító számára megtérült;
– az önálló üvegkár esetén kizárólag a jármű sérült ablaküvegének javítá- sa, cseréje került megtérítésre;
– a szolgáltatása a jármű lopási kísérletével összefüggő, kizárólag a zá- rakat és védelmi rendszert érintő károsodás helyreállítási költségére terjed ki.
18. A szerződő és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége
A szerződő fél köteles szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem je- lenti a közlési kötelezettség megsértését.
A szerződő fél köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosítás tárgyát több biztosító egymástól függetlenül biztosítja.
A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak írásban bejelenteni.
A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezett-
ség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény be- következtében.
Amennyiben a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezett- ség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésé- re irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
A vagyontárgyak megkerüléséről a biztosított 2 napon belül köteles értesí- teni a biztosítót. Ezen határidő elmulasztásából eredő költségek a biztosí- tottat terhelik.
A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt ter- heli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan kö- rülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
A lényeges körülmények megváltozását a szerződő és a biztosított írásban, 15 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A változásbejelentési kö- telezettség különösen a következő változások bejelentésére irányadó:
– a lakcím (telephely cím) megváltozása;
– a jármű rendszámának, alvázszámának megváltozása;
– a jármű felszereltségének megváltozása;
– a jármű forgalomból való kivonása;
– a jármű tulajdonjogának megváltozása;
– a jármű taxiként vagy bérgépkocsiként való üzemeltetésének megkezdése;
– a jármű zárainak és védelmi berendezéseinek cseréje;
– az ajánlaton vagy állapotlapon feltüntetett kulcsok bármelyikének el- vesztése, megsemmisülése, használhatatlanná válása;
– az ajánlaton vagy állapotlapon feltüntetett bármely kulcsról másolat ké- szítése;
– a kulcsok darabszámában bármely okból bekövetkezett változás.
19. A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)
19.1. Adatkezelő főbb adatai, elérhetőségei
Adatkezelő neve: Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító; adatkezelő)
Székhelye: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Európai egyedi azonosító (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000 Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Telefonszám: x00 0 000 0000
Fax: x00 0 000 0000
E-mail: xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxx-xxxxxx vagy xxxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx
19.2. Az adatkezelés célja, jogalapja
19.2.1. Az adatkezelés célja
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.
A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) az ügyfelek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosí- tási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával vé- gezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
19.2.2. Az adatkezelés jogalapja
A GDPR alapján a biztosító adatkezelésének jogszerűségét az alábbi jog- alapok alkalmazása biztosítja:
a. Az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez. Az érintett hozzájárulásán alapul az adatkezelés különösen a reklámcélú megkeresések, a nyereményjáté- kokban történő részvétel esetében.
b. Az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő adatkezelések esetében az adatkezelés jogalapja ezen pont alapján a biztosítási szerződés teljesítése.
c. Az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítésé- hez szükséges. Jogszabályi kötelezettségen alapul különösen a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo- zásáról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény, az adójogszabályok, illetve az adóügyi információcserére vonatkozó törvé- nyek alapján történő adatkezelés.
d. Az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfon- tosságú érdekeinek védelme miatt szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüggésben nem merül fel.
e. Az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüg- gésben nem merül fel.
f. Az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben el- sőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és sza- badságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, kü- lönösen, ha az érintett gyermek. Jogos érdeken alapul a biztosító adat- kezelése különösen az esetlegesen felmerülő visszaélések, biztosítási csalásra utaló körülmények észlelése és kivizsgálása, jövőbeli megelőzé- se érdekében tett intézkedések esetén. A biztosító jogos érdekén alapul
továbbá az adatkezelés a biztosítót megillető követelések behajtásával, a követelések átruházásával összefüggő adatkezelések esetén.
A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat, biztosítási szerző- dés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával tu- domásul veszi az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelését.
19.3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
19.3.1. Biztosítási szerződéssel összefüggő adatok
a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;
c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;
d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;
e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény, ideértve a biztosítási szerző- désből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítéséhez, jogi igények előterjesztéséhez szükséges adatokat is.
Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
19.3.2. Egészségügyi adatok kezelése
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.
19.3.3. Automatizált döntéshozatal (profilalkotás)
A biztosító az ügyfél személyes adatait a biztosítási szerződés megkötése érdekében olyan automatizált adatkezelés keretében is kezeli, amelynek eredményeként megszülető döntés az ügyfélre nézve joghatással jár, vagy jelentős mértékben érinti a biztosítási szerződés megkötése kapcsán. A biz- tosító az automatizált döntéshozatal során – a biztosítási szerződés meg- kötésére vonatkozó döntés meghozatala (kockázatelbírálás) érdekében – a személyes adatokat számítástechnikai eszközzel végrehajtott, automatizált adatkezelés keretében elemzi, amely során az ügyfél jellemzőinek értékelé- sét is elvégzi (profilalkotást végez). Az automatizált döntéshozatal, illetve profilalkotás következménye az ügyfélre nézve: a biztosítási szerződés lét- rejöttének lehetősége vagy a biztosítási ajánlat elutasítása.
19.3.4. Közvetlen üzletszerzési célú adatkezelések
A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy a biztosító nevében eljáró biztosításértékesítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkeresheti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.
Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.
Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklámküldeményre vonatko- zó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biz- tosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.
19.4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok ke- zelése
19.4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha tör- vény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosí- tó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a bizto- sítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
19.4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn;
c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
19.4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásá-
nak kötelezettsége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;
b. az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel;
c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljá- rásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideig- lenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitele- zővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bí- rósággal;
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;
e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;
j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel;
k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével;
m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártala- nítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, to- vábbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfel- vételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval;
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;
p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;
s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;
t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel;
u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal
szemben, ha az a.-j., n., s., t. és u. pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megje- lölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.
19.4.4. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az
előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továb- bá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;
b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;
– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terroriz- musfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezett- ségét teljesíti.
19.4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik
országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó elő- írásoknak megfelel.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.
19.4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok
szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékeny- séghez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá-
tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.
A 19.4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 19.4.3. pont b., f. és
x. xxxxxxx, illetve a 19.4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattováb- bításokról.
A biztosító a 19.4.2.–19.4.6. pontokban meghatározott ese-
tekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.
19.4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
19.4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.
19.4.9. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszű-
nése esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti tit- kot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatá- sok céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titok- ra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
19.4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó
szabályok
A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel forduljanak más biz- tosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meg- határozottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevéte- lével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonat- kozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkö- tésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítá- si szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító adatai, a biztosí- tott személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egész- ségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok.
Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.
Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüg- gő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utób- biaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biz- tosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó adatokat.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.
A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Amennyiben a megkeresés eredmé- nyeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos ér- dekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kap- csolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.
A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére, az Infotv-ben szabályozott módon, személyes adataihoz hozzáférést biztosít. Amennyiben a megkereső biztosító az ada- tok kezelésének törvényi határidejére figyelemmel már nem kezeli az ada- tokat, akkor az Infotv. alapján a személyes adataival kapcsolatos hozzáfé- rési jogával élő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.
19.4.11. A Bit. 381.§-a alapján a 19.4.1.-19.4.9., valamint a 19.5. pont-
ban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők eseté- ben is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biz- tosításközvetítőt kell érteni.
19.5. Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek keze- lése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
19.6. Az érintett jogai
19.6.1. Az érintett jogosult arra, hogy:
a. tájékoztatást kapjon személyes adatainak kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog);
b. hozzáférést kapjon személyes adataihoz és az adatkezeléssel kapcsola- tos törvényben meghatározott információkhoz (hozzáférési jog);
c. az adatkezelő helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat (helyesbítéshez való jog);
d. az adatkezelő törölje a rá vonatkozó személyes adatokat (elfeledtetés- hez való jog);
e. a tárolás kivételével megtiltsa a személyes adatainak kezelését (korláto- záshoz való jog);
f. a rá vonatkozó személyes adatokat tagolt, széles körben használt, gép- pel olvasható formátumban megkapja (adathordozhatósághoz való jog);
x. xxxxxxxx tiltakozzon személyes adatainak közérdekű célból vagy köz- hatalmi feladat gyakorlásához szükséges célból történő kezelése ellen, vagy olyan adatkezelés ellen, amely az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, vagy személyes adatainak közvetlen üzletszerzés céljából történő kezelése ellen (tiltakozáshoz való jog);
h. automatizált döntéshozatal (beleértve a profilalkotást) esetén emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben ki- fogást nyújtson be.
19.6.2. A biztosító az érintettet egy hónapon belül tájékoztatja a 19.6.1.
pontban felsorolt jogainak érvényesítése céljából, a biztosítóhoz eljuttatott kérelme nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható.
19.6.3. Az ügyfél az adatkezeléssel összefüggő jogainak megsértése ese-
tén, vagy, ha az adatkezelőnek a jogai gyakorlásával összefüggésben ho- zott döntésével nem ért egyet, az adatkezeléssel érintett felügyeleti ható- sághoz, illetve bírósághoz fordulhat.
A biztosító adatkezelésével érintett felügyeleti hatóság: Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)
Székhely: 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/C Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx
Tel: x00 0 000 0000
Fax: x00 0 000 0000
19.6.4. Kártérítés, sérelemdíj
Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, kö- teles azt megtéríteni. Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jog- ellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelem- díjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgo- zó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érin- tett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elhárítha- tatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sé- relemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartásából származott.
19.7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:
Kiszervezett tevékenységet végzők | Adatátadás célja, tevékenység |
nyomdák | az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása |
kárszakértők, autókereskedők, javítók | kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása |
igazságügyi szakértők | szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység |
ügyvédek | a biztosító jogi képviselete |
orvosok | kockázat és szolgáltatási igény elbírálása |
magánnyomozók | kárbejelentés ellenőrzése |
követeléskezelő cégek | követelések kezelése, behajtása |
informatikai szolgáltatók | folyamatos és mindennapi IT rendszerkarbantartás és -támogatás; adatkezelés, -tárolás, -archiválás |
vagyonkezelő | vagyonkezelés |
asszisztencia partnerek | szolgáltatásszervezés |
szakfordítók, tolmácsok | fordítás, tolmácsolás |
ügyfélszolgálati kapcsolattartók | ügyfélszolgálati tevékenység |
Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekinthető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon is. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
19.8. Egyéb adatkezelések
A társaság közös adatkezeléseket folytat, a közös adatkeze- lésre vonatkozó részletes szabályokat, valamint a harmadik országba történő adattovábbításokra vonatkozó tájékoztatót
a honlapon elérhető Általános Adatvédelmi Információk el- nevezésű dokumentum tartalmazza.
19.9. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.
A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.; levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777; a személyes ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében hívható, in- gyenes telefonszám: x00 00 000 000; központi fax: x00 0 000 0000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békélte- tő Testület eljárását kezdeményezheti. A Pénzügyi Békéltető Testület tele- fonon: x00 0 000 0000 vagy az ingyenesen hívható: x00 00 000 000 tele- fonszámon; interneten: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx; levélben: Pénzügyi Békéltető Testület 1525 Budapest Pf. 172 érhető el. A Pénzügyi Békéltető Testület meghallgatásainak helyszíne: 1133 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square Irodaház); 2016. október 15-től bármelyik kormányablakban is lehe- tősége van pénzügyi fogyasztóvédelmi panasz, közérdekű bejelentés vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló kérelem leadására.
Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai Unió online vitarendezési platformjáról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx webolda- lunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx.
A bíróság eljárására 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók. A bíróság eljárására a 2018. ja- nuár 1-jén és az azt követően indult ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt kell alkalmazni. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes információk és a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthe- tő a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.
19.10. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötele- zettségekről
Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.
A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény, köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).
A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.
Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.
A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.
Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.
A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen-
tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.
A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.
19.11. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettsé- gekről
A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).
Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.
Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszerzett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automa- tikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más ál- lami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben meghatározott adatokat. Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges, elektronikus úton – tájékoztatja.
19.12. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzet- ről szóló beszámoló közzétételéről
A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentéssel össze- függő részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.
19.13. Értelmező rendelkezések
a. Személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes sze- mélyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szelle- mi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.
b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított
vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.
c. Az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amely- lyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.
d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügy-
nökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.
e. Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon auto-
matizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tá- rolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhaszná- lás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáfér- hetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, tör- lés, illetve megsemmisítés.
f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára
történő hozzáférhetővé tétele.
g. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevé- ben személyes adatokat kezel.
11
h. Harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a sze- mélyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.
i. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad-
ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.
j. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
k. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetle- nül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.
l. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu-
xxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C; Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve; európai egyedi azonosí- tója (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000.
m. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.
n. Egészségügyi adat: egy természetes személy testi vagy szellemi
egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egész- ségi állapotáról;
o. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának
2. pontjában meghatározott fogalom.
p. Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egész- ben vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gaz- dasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzá- férhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tar- tása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárha- tó magatartást tanúsítja.
q. Know-how: védett ismeret know-how az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szer- vezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.
r. Adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továb-
bított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.
s. Általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR: a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védel- méről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete (2016. április 27.)
t. Profilalkotás: személyes adatok automatizált kezelésének bármely
olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely termé- szetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egész- ségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízha- tósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcso- lódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.
u. Közös adatkezelő: az az adatkezelő, aki vagy amely – törvényben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között – az adatkezelés céljait és eszközeit egy vagy több másik adat- kezelővel közösen határozza meg, az adatkezelésre (beleértve a fel- használt eszközt) vonatkozó döntéseket egy vagy több másik adatke-
zelővel közösen hozza meg és hajtja végre vagy hajtatja végre az adat- feldolgozóval.
20. Záró rendelkezések
A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásában az alkalmazandó jog Magyarország joga. A jelen feltételekben nem szabályo- zott kérdések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók.
21. Záradékok
A felek a szerződéskötéskor, illetve annak tartama alatt bármikor az alábbi záradékokat köthetik ki.
A01. sz. záradék
A biztosítási fedezet az előírt gépjármű védelmi berendezés (Mabisz minő- sítésű indításgátló) hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.
A02. sz. záradék
A biztosítási fedezet a járműhöz tartozó eredeti, hiánytalan kulcsok igazo- lásának hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.
A11. sz. záradék
A biztosítási fedezet az előírt gépjármű védelmi berendezés (Mabisz minő- sítésű rablásgátló) hiánya miatt a lopás- és rabláskockázatra nem terjed ki.
A23. sz. záradék
A biztosítási fedezet a sérült vagy szakszerűtlenül javított jármű elemekre nem terjed ki.
A30. sz. záradék
A biztosító a feltételek 13.2. Helyreállítási költségek térítése pontban fog- lalt helyreállítási költség térítését az alábbi kiegészítéssel alkalmazza:
A biztosító minden esetben értékemelkedést von le a helyreállítás anyag- költségéből a jármű korának és avultságának megfelelő mértékben.
22. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kínált GB398 jelű e-Casco Biztosítás korábbi feltételei-
től, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól
az e-Casco Biztosítás jelen feltételei több ponton eltérnek. Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat a szerződési feltétel figy- elemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen szerződési feltétel a GB398 jelű e-Casco Biztosítás korábbi feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen:
– módosult a 19. pont, azaz A személyes adatok, a biztosítá- si titoknak minősülő adatok kezelésére, valamint a bizto- sítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vo- natkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók).
Biztosítónk legfontosabb adatai
Név: Groupama Biztosító Zrt.
Székhelye: 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxx: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva: 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.