SIGNAL CÉGTÁRS

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendel- keznek – a Biztosító vagyonbiztosítási szerződéseire általá- nosan érvényesek.

A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonatkozó feltételek, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irányadó- ak. Jelen feltétel a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény – továbbiakban: Bit. – alapján ügyféltájé- koztatónak is minősül, továbbá ügyféltájékoztatónak is mi- nősülnek mindazon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak. Az ügyféltájékoztató- nak minősülő részek dőlt betűvel szedettek.

Felhívjuk figyelmét, hogy a Ptk. 6:7§ (4) bekezdése alap- ján az írásra, illetve olvasásra való képesség hiánya esetén (látássérült állapot okán) a szerződés érvényes- ségéhez további követelmények teljesülése szükséges. Ügyfeleinknek lehetősége van a biztosító felé (írásban vagy telefonon keresztül) jelezni az esetleges, a fo- gyatékossággal összefüggő speciális igényeit. Kérjük, jelezze ennek fennálltát a biztosítónak vagy biztosí- tásközvetítőjének. A bejelentéshez használható forma- nyomtatvány a xxx.xxxxxx.xx oldalon található.

Amennyiben ezt nem kívánja jelezni, úgy speciális igé- nyeit nem áll módunkban figyelembe venni.

A Biztosító mentesülésének szabályai, az alkalmazott kizárások, a Biztosító szolgáltatása korlátozásának fel- tételei, a Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződéses gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vasta- gított betűvel szedettek.

Jelen feltétel alapján kötött vagyonbiztosítási szerződés(ek) ben foglaltak szerint a Biztosító díj ellenében megtéríti a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a feltételekben megállapított mértékben és feltételek szerint a biztosítási esemény megvalósulása esetén a biztosított va- gyontárgy(ak)ban közvetlenül okozott károkat.

A biztosítási események meghatározását a jelen feltétel, va- lamint a vonatkozó biztosítások feltételei tartalmazzák.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

1. BIZTOSÍTOTT, SZERZŐDŐ

A vagyonbiztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásá- ban érdekelt személy kötheti meg (a továbbiakban: bizto- sított), illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (továbbiakban: szerződő).

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. A biztosítási szerződés a felek kölcsönös, egybe- hangzó akaratnyilatkozatával, megállapodásával jön létre. A biztosítási szerződés megkötését a ajánlatával

a Szerződő kezdeményezi a Biztosító által rendszeresí- tett nyomtatványon és díjszabásnak megfelelően.

2.2. A Biztosító köteles az ajánlatot annak kézhezvéte- létől számított 30 napon belül elbírálni. Az ajánlat eset- leges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

2.3. A szerződés a biztosító ráutaló magatartásával nem jön létre.

2.4. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kocká- zatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

2.5. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 30 napos határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért nem tartozik helytállni.

2.6. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a Biztosító elfo- gadó nyilatkozatát biztosítási kötvény kiállítása pótolja.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA

3.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy határozat- lan időtartamú.

3.2. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem állapod- nak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítá- si időszak egy év.

3.3. A határozatlan tartamú szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap.

4. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE, KOCKÁZATVISELÉS

4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

4.2. Jelen biztosítás éves díjú. Az éves díj részletekben is megfizethető, a részletfizetés gyakorisága lehet havi, ne- gyedéves, féléves és éves. Részletfizetés esetén a Biztosító pótdíjat számíthat fel.

4.3. Ha a szerződő az első díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamatmentes előlegként kezeli.

4.4. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor esedé- kes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Min- den későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szer- ződő fél választása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó útján. Banki átutalás választása ese- tén a kötvényszámot fel kell tüntetni a megjegyzés rovatba azonosítás céljából. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a Biztosító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.

4.5. A Biztosító és a Szerződő az első biztosítási díj megfize- tésére díjhalasztásban állapodhatnak meg.

4.6. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfi- zetni.

4.7. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.

4.8. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződés- ben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik. Halasztott kockázatvi- selési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdődik, amely napon a szerződő és a Biztosító a kocká- zatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, fel- téve, hogy a szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a biztosító erre halasztást adott.

4.9. Ha a szerződő az első biztosítási díjat annak ese- dékességétől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, akkor a biztosítási szerződés a kockázatviselés kezde- tére visszamenőleges hatállyal megszűnik.

4.10. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.

4.10.1. Függő biztosításközvetítő: az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: ügynök),

b) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítá- si termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök);

Függő és többes ügynök az értékesítési tevékenység során tanácsadást nem végezhet.

4.10.2. Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásá- ból eljáró biztosításközvetítő (alkusz).

4.10.3. Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői te- vékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői te- vékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sére- lemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

4.10.4. A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavég- zésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A köz- vetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes ügynök a te- vékenységével vagy mulasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt meg- téríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

4.10.5. Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e köte- lezettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanács- adásért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.

4.10.6. Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói megha- talmazással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára,

illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

4.10.6.1. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett fel- hatalmazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jogosult a biztosítótól a Szerződőnek vagy Biztosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.

4.10.7. A biztosításközvetítő a Biztosítóval áll szerződéses jogviszonyban, tehát a biztosítási díj magába foglalja a java- dalmazást.

4.11. Tartamengedmény: A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő legfeljebb 3 évre lemond a szerződés felmondá- sának jogáról. Ebben az esetben a Biztosító tartamenged- ményt adhat, melynek mértékét az ajánlaton rögzítik.

A Biztosító, a szerződő által a tartam lejárta előtt történő felmondás esetén, jogosult az addig általa nyújtott kedvez- mény visszafizetését követelni a szerződőtől.

4.12. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befizetésé- vel többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befi- zetett díjtöbbletet a Biztosító a következő időszak biztosítási díjába beszámítja, vagy az összeg Biztosítóhoz történő beér- kezéstől számított 60 napon belül visszafizeti a Szerződőnek.

4.13. Ha az esedékes díjnak csak egy része került megfi- zetésre, a szerződés – változatlan biztosítási összeggel – a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

4.14. A biztosítási díj azon hónap utolsó napjáig illeti meg a Biztosítót, amelyben kockázatviselése véget ért.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

5.1. A Biztosító és Szerződő a biztosítási szerződés mó- dosítását bármikor kezdeményezheti írásban. A biztosítási szerződés módosításához a Biztosító és Szerződő közös megegyezése szükséges.

5.2. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények, így különösen a kockázati körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerző- dés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot kockázatválla- lási irányelvei alapján nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Biztosított a módosító ja- vaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számí- tott harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a kö- vetkezményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

6. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE, A SZERZŐDÉS ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE

6.1. A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől szá- mított 30. nap elteltével a kockázatviselés az esedékes- ség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjha- lasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban fel nem szólította szerződőt.

Ebben az esetben a póthatáridő eredménytelen eltel- tével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

6.2. Ha a biztosító a szerződés – díjnemfizetés – miatti megszűnésétől számított 6 hónapon belül a szerződő által – utólag – befizetett hátralékos díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, és a szerződő a díj megfizetésé- vel egyidejűleg kármentességi nyilatkozatát megküldi a biztosítónak, a szerződés újból hatályba lép.

6.3. A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon hónap utolsó napjával akkor is megszűnik, illetve nem lép hatályba, amikor a szerződőnek/ biztosítottnak a vagyontárgy(ak) megóvásához fűződő vagyoni érdeke megszűnik (érdekmúlás), valamint ha a biztosítási szer- ződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Ezekben az esetekben a biztosítót a megszűnés hónap- jának utolsó napjáig járó díj illeti meg.

6.4. Biztosító a biztosítási érdek megszűnéséhez fűző- dő jogkövetkezményeket alkalmazza akkor is, ha az ér- dekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdon- joga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.

6.5. A biztosítási összeg változása maga után vonhatja a biztosítási díj változását is.

7. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

7.1. A Biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett és az elévülési időn be- lül, de legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig bejelentett károkra terjed ki.

7.2. A Biztosító azokra a kártérítési igényekre szolgáltat, amelyeket megalapozó káreseteket Magyarország területén okozták és azok Magyarország területén következtek be. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapodhatnak a területi hatály kiterjesztésében.

8. A VAGYONTÁRGYAK KÖRE

8.1. Biztosítható vagyontárgyak

A biztosítható vagyontárgyak meghatározásai a hatályos számviteli törvénynek megfelelően értelmezendők. Biztosí- tott vagyontárgy(ak)nak, vagyoncsoport(ok)nak kell tekinteni minden, a biztosítási szerződésben megjelölt, a biztosított tulajdonában lévő, valamint idegen tulajdonban lévő vagyon- tárgyat (vagyoncsoportot), amelyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett vagyontárgyak) vagy felelős őr- zésre átvett, úgymint:

a) épületek, építmények,

b) gépek, berendezések,

c) készletek, áruk,

d) pénz- és értékkészlet,

e) mellékköltségek.

8.2. Nem biztosított vagyontárgyak különösen a követ- kezők:

a) építési telek, épület (építmény) nélküli ingatlan,

b) immateriális javak,

c) földek, vizek, levegő,

d) gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mólók, olaj-, gázkutak, bányák, feltárások,

e) légi, vízi járművek, űrhajó, illetve ezek részegységei, rakománya,

f) forgalmi engedélyhez kötött és/vagy forgalmi rend- számmal rendelkező közúti gépjárművek, gépjár- műutánfutók és vontatók, vasúti járművek, mozdo- nyok, gördülő állomány,

g) építés, össze- vagy szétszerelés, beüzemelés, pró- baüzem alatt álló vagyontárgy, kivéve a készletek, áruk vagyontárgy csoportot,

h) lábon álló növényi kultúrák,

i) pénzbedobó, pénzkiadó, pénzváltó, árukiadó és já- tékautomaták tartalmukkal együtt,

j) üresen álló lakatlan épületek, telephelyek (nem szá- mít üresen álló épületnek, telephelynek az a lezárt épület, építmény ahol dokumentáltan, legalább 72 óránként állagfelmérési ellenőrzést végeznek és a közművek igazoltan lezárásra kerültek),

k) kötélpályás felvonók (pl. sílift),

l) üvegházak,

m) rossz állapotú épületek,

n) fedetlen épületek,

o) provizórikus jellegű épületek (eladó-, piaci, fürdő-, sí-, felvonulási épületetek, bódék és hasonlóak), va- lamint ideiglenes engedéllyel épült létesítmények,

p) tárgyak, objektumok, amelyek könnyen szétszed- hetők és szállíthatók, mint pl.: barakkok, pavilonok, csónakházak, bódék, kerti lak/ pavilon, kunyhók, tribünök, sátrak, tornyok, oszlopok, cégtáblák, lám- pák, építőállványok, építmények ideiglenes tetőzet- tel, melegágyak,

q) átépítés alatt álló és befejezetlen épületek,

r) bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épületek

s) azon vendéglátóipari egységek, amelyek hivatalos zárási időpontja 24 h után van.

8.3. Csak külön megállapodás alapján biztosítható vagyon- tárgyak:

a) minták,szemléltető modellek, prototípusok és kiállítási tárgyak,

b) iratok, tervek, üzleti könyvek vagy egyéb, bármilyen jel- legű és formában tárolt adat és leírás,

c) élő állatok,

d) xxxxxxxx, xxxxx, utak

e) csekk, postautalvány, takarékkönyv, értékpapír, bélyeg, át- ruházható természetű okmányok és egyéb értékpapírok,

f) ékszerek, drágakövek, arany-, ezüst-, platina-, valamint egyéb színesfém tárgyak, aranyrudak, érmék, műtárgy, művészeti alkotások, szőrme, antikvitások

g) külső- és belső adathordozókon tárolt adatok, szoftverek, programok.

8.4. Tevékenységi kódokhoz kapcsolódó fogalmak megha- tározása:

a) Bevásárló központ definíció (tevékenységi kód: 5200) Be- vásárló központ az olyan kereskedelmi célra szolgáló, egy egységet képző, legalább 5 ezer m2 alapterületű, saját gépjármű parkolóval rendelkező komplexum, amely egy adott térség ellátására szolgáló különböző típusú és mé- retű kiskereskedelmi üzleteket és szolgáltató létesítmé- nyeket foglal magába. Nem tartoznak ide a szuper- és hipermarketek és szakáruházak.

A létesítményt a nyitvatartási időn kívüli időszakban őr- szolgálat ellenőrzi és védi, valamint távfelügyeleti, bizton- sági rendszerrel felszerelt.

Nem köthető meg a biztosítás és nem téríti meg a biztosí- tó a károkat:

• ha telephely biztosítási összege a 400 millió Ft-ot meg- haladja,

• ha a tevékenység

– üzemanyagtöltő állomás üzemeltetés

– műérték-, műkincs-kereskedelem

– óra-, ékszer-üzlet üzemeltetés,

– pénzintézetinek minősülő szolgáltatás,

– tanácsadás, egészségügyi szolgáltatás (kivéve gyógyszertár),

b) Éttermi, mozgó vendéglátás definíció (TEÁOR-kódok: 5610, 5621, 5629) A biztosítási fedezet azon létesítmények- re terjed ki, amelyek hivatalos nyitvatartási ideje 24h-ig tart.

c) Iroda definíció (TEÁOR-kód: 0000)

Amennyiben Xxxxx tevékenységi kódot választottak, a bizto- sítási fedezet csak az irodai tevékenységekből eredő kocká- zatokra terjed ki, más egyéb tevékenységekre nem.

9. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

9.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított határozza meg telephelyenként és vagyontárgy csoportonként, a Ma- gyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

9.2. A biztosító kockázatvállalása fennállhat:

9.2.1. a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyon- tárgyakra megjelölt összeghatárig,

9.2.2. az azonos értékelés alapján összevont vagyoncso- portra a megjelölt összeghatárig.

9.3. A biztosítási összeg meghatározásának módszerei:

9.3.1. új értéken (újrabeszerzési ár, utánpótlási új érték),

9.3.2. avult értéken (valóságos műszaki érték, pótlási érték),

9.3.3. könyv szerinti értéken.

9.4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy választott módszer szerinti értékét.

9.5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege a választott módszer szerinti értéket meghaladja, akkor a módszer sze- rinti értéket meghaladó részében a biztosítási összegre vo- natkozó megállapodás semmis. (Túlbiztosítás.)

9.6. A biztosítási ajánlat és annak mellékletei tartalmazza a biztosítandó vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti, telephe- lyenként megbontott biztosítási összegét. Egyedi vagyontár- gyak biztosítása esetén külön listát kell mellékelni.

9.7. A biztosítás megköthető a teljes biztosítási összegre vagy annak meghatározott hányadára (hányadrész-biztosí- tás). Az itt meghatározott érték a biztosítási összeg megha- tározásának módszere szerint választható.

9.8. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/ biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezde- ményezheti.

9.9. A biztosító a kockázati körülmények lényeges vál- tozása esetén a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kezdeményezheti a szerződés módosítását, így a biztosítási díjtételek megváltoztatását is, vagy a szer- ződést 30 napra írásban felmondhatja. A biztosító jelen feltétel 6.2. pontjában foglaltak szerint jár el ebben az esetben.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelen- tős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel össze- függésben merül fel, a biztosító jelen pontban írt jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában is gyakorolhatja.

9.10. A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartása érdekében automatikus értékkövető indexet al- kalmaz az új értéken feladott vagyontárgyakra. A bizto- sítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval az érték- követés mértékével változik. A módosítás alapja a jelen feltétel szerint biztosítható vagyontárgyak különböző körére a KSH által megállapított éves inflációs indexek, melyekből a biztosító átlagindexet képez. A biztosító az értékkövetés számítását évente egyszer a KSH által ad- dig nyilvánosságra hozott indexadatai alapján képezi, azzal a kikötéssel, hogy a biztosító ettől +/–3%-os mér- tékkel eltérhet.

A biztosító az évforduló előtt 60 nappal írásban értesíti a szerződőt az értékkövetéssel megváltozott biztosítási összegről és díjról.

Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak meg- felelően felmondhatja. A biztosító nem alkalmaz érték- követést elektromos berendezések és számítógépek, üzemszünet, és felelősségbiztosítások, illetve első koc- kázatra szóló biztosítási összeg esetében.

9.11. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy előgon- doskodási (tartalék) biztosítási összeget határoznak meg, amit a szerződésben külön fel kell tüntetni. Ezáltal a bizto- sító kártérítésének felső határát – külön díj megfizetése esetén – az egyes vagyoncsoportokra megállapított tarta- lékbiztosítási összeggel megnövelt biztosítási összeg képezi. A tartalék biztosítási összeg a tárgyi eszközök biztosítási idő- szakon belüli érték emelkedésére:

9.11.1. épületeknél és építményeknél az újonnan épült ré- szekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra,

9.11.2. műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, gé- pek esetében az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserék- re határozható meg.

A tartalék biztosítási összeg a biztosítási szerződés szerinti vagyoncsoport biztosítási összegének 20%-áig terjedhet, és az egyes vagyoncsoportokra külön-külön kell meghatározni.

9.12. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy járulé- kos költségként külön biztosítási összeget határoznak meg a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövet- kezése során felmerülő, a károk súlyosbodásának megaka- dályozását vagy hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések jelen feltétel 11.6.1. pont szerinti költségeinek fedezésére.

A járulékos költség biztosítási összege a biztosítási szerző- dés szerinti biztosítási összeg 10%-áig terjedhet.

Ebben az esetben a biztosítási összeget a szerződésben kü- lön fel kell tüntetni.

10. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító kár esetén a kártérítési összeget a biztosí- tási szerződés szerinti önrész levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerző- dés hatálya alatt bekövetkezett minden egyes kárese- ménynél figyelembe veszi.

11. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

11.1. A biztosító a károkat eseményenként és évenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg postai vagy banki átutalással – a Magyarországon mindenkor ér- vényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyoncsoportok milyen értéken vannak biztosítva.

11.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási idő- szak biztosítási összegét csökkentik, kivéve, ha a szer- ződő a szolgáltatás teljesítéséig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a fedezet feltöltését kéri és a díjat megfelelően kiegészíti. Biztosító a fedezetfeltöltésről egyedi elbírálás alapján jogosult dönteni és a fede- zetfeltöltés lehetőségére nem köteles Szerződőt külön tájékoztatni. Amennyiben a biztosító térítést nyújtott, megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.

11.3. A biztosítási összeg kimerülése esetén, de újabb kár bekövetkezése előtt ill. ha még nem merült ki, és már történt szolgáltatás, ezekben az esetekben a felek közös megegyezéssel megállapodhatnak a 11.2. pont- ban foglaltak megfelelő alkalmazásával a biztosítási összeg újrafeltöltésében, ennek hiányában a biztosító kockázatviselése az adott biztosítási időszak hátralévő részére megszűnik.

11.4. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezett- ségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár követ- kezményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános for- galmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános for- galmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszá- mítható.

11.5. Biztosítási események okozta károk térítése

A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító – a biztosítási összeg meghatározásának módszerének, il- letve a vagyontárgyak biztosításba vonásakor megálla-

pított biztosítási összegnek megfelelően – a következők szerint nyújt szolgáltatást:

11.5.1. Ha a szerződő által meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az arra a vagyoncsoportra választott ér- tékmeghatározással számított káridőponti tényleges összeg, a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási összeg meghatározásának módszere szerint megállapított értékhez.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

11.5.2. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes meg- semmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a bizto- sító a biztosítási összeg meghatározásának módszeré- től függően új értéken vagy pótlási értéken vagy könyv szerinti értéken térít.

11.5.3. Az új értéken biztosított tárgyi eszközök teljes kára esetén

• a biztosító az avult értéket téríti meg mindaddig, amíg a tárgyi eszköz pótlásra illetve újjáépítésre nem kerül

• amennyiben a tárgyi eszköz avultsága 70%-ot eléri vagy meghaladja, a biztosító a kárt avult értéken téríti.

11.5.4. Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az érté- kesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét a biztosító levonja.

11.5.5. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a biztosí- tó a káridőponti állapotnak megfelelő javítási vagy hely- reállítási költségeit fedezi.

11.5.6. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a té- rítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége.

11.5.7. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedés- sel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányában csökkenti a térítés összegét.

11.5.8. A befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridő- ponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.

11.5.9. A biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra szerző- déssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelő – idegen vagyontárgyakat (épületeket, épít- ményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb vagyontárgyak kárait) a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg.

11.5.10. A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a könyv szerinti értékig téríti meg a biz- tosító. A lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszkö- zök térítése a hasznosítási összeg, amely nem halad- hatja meg azok könyv szerinti értékét.

11.5.11. Készletek kára esetén:

• A vásárolt anyagok térítése káridőponti beszerzési áron történik,

• Egy évnél rövidebb élettartamú eszközök részleges és teljes kárait használatba vett eszközök esetén avult értéken, használatba nem vett eszközök esetén pedig újra beszerzési áron téríti a biztosító.

11.5.12. Nem a biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyölegek térítése – a biztosítási összegen belül – betétdíjon történik.

11.5.13. A saját előállítású kész- és félkész termékek vagy befejezetlen termelés kárai a teljes költségráfor- dítás mértékéig, de legfeljebb a biztosítási összegig térülnek.

11.5.14. A biztosított tulajdonát képező egyéb vagyon- tárgyak, prototípusok, minták, modellek, műszaki fej- lesztési alapból fedezett vagyontárgyak térítése külön listán feladott biztosítási összeg alapján történik.

11.5.15. A biztosítottnál lévő, de nem az ő tulajdonát képező, megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, táro- lásra vagy javításra szerződés szerint is átvett, nem tár- gyi eszköznek minősülő vagyontárgyak, készletek vagy egyéb forgóeszközök, ingóságok károsodása esetén:

• A javítással helyreállítható károknál a javítási költség,

• Teljes megsemmisülés esetén a teljes káridőponti avult értéket téríti a biztosító.

11.5.16. Értékpapírok megsemmisüléséből, elveszté- séből stb. eredő károk esetén a biztosító kizárólag a nyomdai újraelőállítás költségét fedezi.

11.6. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költségté- rítések

11.6.1. A biztosító egyéb megállapodás hiányában – a biztosítási összegen belül – az adott vagyontárgycso- portra feladott biztosítási összeg 10%-áig, de leg- feljebb a kifizetett kárösszeg nagyságáig megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biz- tosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a követ- kezők szerint:

• Az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett káro- kat is –, amennyiben azok a biztosítottat terhelik,

• A rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során nem ke- rültek beszámításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a fel nem használ- ható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolat- ban merültek fel,

• A károk súlyosbodásának megakadályozását vagy azok hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket, amelyek a ká- rosodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ide- iglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges ható- sági kényszer kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,

• A kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizs- gálati (laboratóriumi), valamint az esetleges ténymeg-

állapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előze- tes hozzájárulásával történt,

• A helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértői költségeket,

• A takarítás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvásával, illetve a kár- helyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcso- latban merültek fel,

• A szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása/helyreállítása során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban merültek fel.

A kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a bizto- sító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredmény- re, kivéve a kárenyhítés során bekövetkezett egészség- károsodást.

11.6.2. A javítási és helyreállítási költségek csak indo- kolt esetben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túl- munka többletköltségeit, valamint a felhasználásra ke- rülő anyagok, szerkezetek sürgős szállításának, illetve gyártásának többletköltségeit.

11.7. A biztosító a kárrendezéshez nélkülözhetetlen do- kumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a szol- gáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül a biztosítási szolgáltatásra jogosult személynek:

a) kellően megindokolt javaslatot tesz a szolgáltatásá- ra azokban az esetekben, amelyekben a szolgálta- tási kötelezettségének fennállását és a szolgáltatá- sának mértékét jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapí- totta, vagy

b) indokolással ellátott választ ad a szolgáltatási igény- ben foglalt egyes követelésekre azokban az ese- tekben, amikor a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem egyértelmű vagy a teljes szolgálta- tását összegszerűen nem állapította meg.

Ha a kár kapcsán a biztosító járadék egyösszegű meg- váltását kezdeményezi, úgy ezzel egyidejűleg a bizto- sító köteles tájékoztatást adni a járadék megváltási tő- keösszegének jelenértékéről, melynél kisebb összegért a járadék nem váltható meg.

12. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

12.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:

a) amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt va- gyontárgyban keletkezik,

b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl.: bünte- tés, kötbér, bírság, kamat) jelentkezik,

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökke- néséből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,

e) amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozékai ere-

deti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő,

f) ami normalizált hiányként – káló – elszámolható,

g) ha az készpénz, értékpapír, tervek, dokumentációk, üzleti könyvek, okmányok és szoftver károsodásá- nak következményeként keletkeztek,

h) amely a talajerőben, vízminőségben, természeti kör- nyezetben következett be,

i) amennyiben – egészben vagy részben – az épüle- tek, építmények, gépek, berendezések avultságá- val, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be,

j) amelyeket büntetőeljárás alapján indult közvetítői eljárás keretében létrejött megállapodásban vállal megtéríteni,

k) a felmerült sérelemdíjjal kapcsolatos.

12.2. Nem téríti meg a biztosító:

Bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:

a) a természetes és mesterséges környezet szennye- zéséből eredő károk,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüg- gésben bekövetkezett károk, a következményi károk, így például az üzemszünetből eredő termeléskiesés,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakci- óból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersu- gárzásból eredő károk,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállítá- sával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károk,

e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosí- tással már fedezett károk,

f) a gépi adathordozókban tárolt dokumentációk, ter- vek, szellemi termékek újraelőállítási és rögzítési költsége,

g) háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, há- borús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüze- nettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

• belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk,

• elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

• hadijog, rendkívüli állapot,

h) az adatokban vagy szoftverekben keletkezett ká- rok, különös tekintettel az adatoknak, szoftverek- nek vagy számítógépes programoknak az eredeti felépítés törlése, elromlása vagy eltorzulása miatt bekövetkezett hátrányos megváltozására, valamint az ebből származó üzemszünetből eredő károkra,

• Az adatok, szoftverek vagy számítógépes prog- ramok funkciójának, rendelkezésre állásának, használhatóságának vagy hozzáférhetőségének korlátozásából eredő károk és az ezek által ered- ményezett üzemszünetből származó károk,

i) a terrorizmus bármilyen formájával összefüggésben keletkezett károk az alábbiakban foglaltak szerint:

Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon károk és sérelemdíj, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási események- hez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvet- lenül vagy közvetve terrorcselekménnyel, annak elkövetése során közveszély okozásával vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is közrehatott-e a kár bekövetkeztében. Jelen felté- tel értelmében terrorista cselekménynek minősül to- vábbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével va- lósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja(i),

• Xxxxxxx minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve álla- mot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyá- solja, vagy

• Amelyek módja és körülményei arra engednek követ- keztetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideoló- giai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon károk, és sérelemdíj beleértve minden egyéb, a szer- ződési feltételekben meghatározott biztosítási esemé- nyekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvet- lenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, ame- lyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésé- re, vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

13. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A szerződő/biztosított kötelezettségei

13.1. Közlési kötelezettség

13.1.1. A biztosítási fedezet csak azon tevékenységekre vo- natkozik, amelyet a biztosítási szerződésen, kötvényen, illet- ve ajánlaton megjelöltek.

13.1.2. A tevékenységi besorolás alapjául a 2008-as TEÁOR- kódok az irányadóak.

13.1.3. A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel, valamint minden olyan lényeges körülményt, amelye- ket ismert vagy ismernie kellett.

13.1.4. A közölt adatok valóságtartalmáért a Szerződő és a Biztosított felelős. A közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé kell tenni. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt (Biztosítottat) a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

13.1.5. A szerződő/biztosított köteles – a biztosító kérésé- re – a biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biztosí- tó részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

13.1.6. A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyá- soló körülményeket és a Szerződő/Biztosított által szolgálta- tott adatok helyességét akár a helyszínen bármikor ellenőriz- ni vagy ellenőriztetni.

13.1.7. Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, a biztosító a szerződőt köteles tájékoztatni, a szerződő köteles a Biztosított(akat) teljes körűen tájékoztatni a biztosítási szerződés feltételeiről, a hozzá intézett nyilatko- zatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbe- jelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen pontban írt jogait a többi vagyontárgy vagy személy vo- natkozásában is gyakorolhatja.

13.2. Változásbejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lényeges, illetve a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerződő/biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövet- kezésüktől számított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni.

Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb változások többek között:

• A szerződésben rögzített adatok megváltozása – különös tekintettel a biztosított nettó éves árbevételére és a mun- kavállalók létszámára,

• vagyonérték-változás,

• a tevékenység jellegének megváltozása,

• új alaptevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzem- be helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése,

• a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

• épületszerkezet, üzem, műhely átalakítása, technológia módosítása,

• a kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerének módosu- lása,

• új üzem, telep létesítése, új vagyontárgy beszerzése,

• az üzemek, berendezések legalább háromhavi időtartam- ra történő – nem idényszerű – leállítása (átmeneti szüne- teltetés) vagy a termelésből való végleges kivonása,

• az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbe- adása,

• a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítása,

• a jelen szerződés alapján biztosított vagyontárgyakra to- vábbi biztosítás megkötése, stb.

A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a válto- zásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú ok- iratokat a biztosítónak átadni.

A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval

közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

13.3. Kárbejelentési kötelezettség

13.3.1. A szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja a biz- tosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. Telefonos bejelentés ese- tén a biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is. A biztosító elérhetőségei:

Ügyfélszolgálati irodánk: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Levélcím: 1519 Budapest Pf.260. Telefonon a +36-1-458- 4200 számon

13.3.2. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szer- ződő/biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsá- tani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési összeg megállapításának elbírálásához szükségesek.

13.3.3. Biztosítási esemény esetén a jogalap elbírálásának és/vagy a kártérítés nagyságának megállapítása érdekében a biztosító kérheti a hatóság vonatkozó határozatának az eredeti és/vagy hiteles másolatát

13.3.4. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

• a károsodott vagyontárgyak/vagyontárgycsoportok meg- nevezését, helyét, becsült értékét,

• a károsult személyét és a keletkezett kártérítési igényt,

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve pol- gári peres eljárásról való tájékoztatást,

• a biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatá- sához szükséges – iratokat, dokumentumokat, amelyek megtalálhatóak a Vállalkozói Vagyonbiztosítás feltételei 2. sz. Mellékletében,

• a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszámát,

• valamint valamennyi egyéb lényeges információt.

• Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rab- lás, tűz stb.) igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.

A bejelentési határidők elmulasztása esetén a Biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifi- zetését, amennyiben a késedelem miatt lényes körül- mények kideríthetetlenné válnak.

A Biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez az 2. sz. melléklet- ben rögzített dokumentumok benyújtását/bemutatását kéri. A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletkezett, tényle- gesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésé- nek érvényesítése érdekében.

13.3.5. Kármegelőzési kötelezettség

A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése, elhárí- tása és enyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani.

13.3.6. Kárenyhítési kötelezettség

• A szerződő/biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint enyhíteni.

• A szerződő/biztosított a biztosítási esemény helyszínét a káreseményt követő 5 napon belül, illetve, a biztosítói kár- szemle megkezdéséig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathatja meg.

A vészhelyzet közvetlen elhárítását követően a biztosított javaslatot dolgozhat ki a kár enyhítésére, és a tervet a biz- tosítóval egyezteti. Ha a biztosító műszakilag egyenértékű, de gazdaságosabb megoldást javasol a kár enyhítésére, és ettől a megoldástól a biztosított eltér, a többletköltségeket a biztosító nem téríti.

13.4. A biztosító kötelezettségei

13.4.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak sze- rint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

13.4.2. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

13.4.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.

14. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZAKÖVETELÉSI JOGA

14.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás- bejelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosító kártérítési, helytállási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhall- gatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

14.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kap- csolatos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

14.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkezését a 13.3.1. pontban foglalt hatá- ridőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szük- séges felvilágosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lénye- ges körülményei ez által kideríthetetlenné válnak.

14.4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben is, ha bizonyítja, hogy a kárt jog- ellenesen

• a biztosított, illetőleg a szerződő fél,

• velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

• üzletvezetésre jogosult tagjai, a biztosított vagyon- tárgy megőrzésével, megóvásával megbízott alkal- mazottai, tagjai, illetőleg megbízottai,

• a biztosított jogi személynek vezető beosztású tiszt- ségviselőjük, vagy a biztosított vagyontárgy kezelé-

sére jogosított tagjuk, munkavállalójuk, vagy megbí- zottjuk

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

14.5. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét szegi meg súlyosan gondatlanul vagy szándékosan.

14.6. E szerződés szerint súlyosan gondatlan károko- zásnak minősül többek között, ha az előző bekezdés- ben meghatározott személy okozta.

• hatósági engedélyhez kötött tevékenységet enge- dély nélkül végzett,

• tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányá- ban végezte,

• a kárt súlyosan ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztá- sának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával össze- függésben okozta,

• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal- kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével.

14.7. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hoz- zá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visz- szafizetni.

14.8. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, meg- illetik mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

14.9. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésé- re köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A bizto- sított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni

14.10. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támogatást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le.

E kötelezettségének elmulasztásából származó követ- kezmények a biztosítottat terhelik.

14.11. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, ki- véve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. A Szerződő/ Biztosított köteles minden elvárható támogatást meg- adni a Biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A Biztosított vissz- kereseti igényéről a Biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a Biztosítottat terhelik.

15. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

15.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkezésétől illetve az igény esedékességétől számított két év.

15.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatkozatait írásban köteles megtenni.

15.3. Mind a jelen általános feltételekben, mind a kapcsoló- dó különös és kiegészítő biztosítási feltételekben közeli hoz- zátartozó alatt a Ptk. 8:1. §-ban meghatározott személyeket kell érteni.

15.4. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyáso- ló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

A biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges be- rendezéseket a helyszínen működés közben is ellenőrizheti. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati viszonyokban jelentős változás következett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.

15.5. Ha a felek a feltételekben rögzítettektől eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.

15.6. A szerződő/biztosított problémáival, esetleges pana- szaival foglalkozó szerv: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Ve- zérigazgatósága (1123 Budapest, Alkotás u. 50.) A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos eljárás) eljárás keretében lehet- séges.

15.7. Jelenbiztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoz- tató alapján létrejövő biztosítási szerződésekben nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Pol- gári Törvénykönyv) és biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény. törvény rendelkezései az irányadók.

15.8. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoz- tató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a magyar jog az irányadó.

Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábban mege- gyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak.

Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltéte- lek alapján az elekronikus aláírással ellátott elektroni- kus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szken- nelt PDF formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellá- tott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS. Biztosító a biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezményeket alkalmazza akkor is, ha az érdek- múlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birto- kában volt.

15.9. A biztosító cégneve:

Társaságunk cégneve: SIGNAL IDUNA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Adószáma: 10828704-2-44

KSH száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg. 00-00-000000 szám alatt

Adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-87194/2015 Központi ügyfélszolgálat: 1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Telefon: (x00 0) 000 0000

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx, xxx.xxxxxx.xx Felügyelő hatóság:

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos fel- adatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

15.10. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.

16. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A jelen általános szerződési feltételek az alábbiakban térnek el a korábbi szerződési gyakorlattól:

a) A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje egy évről kettőre emelkedett. (15.1. pont)

II. VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS FELTÉTELE ‌‌

1. TŰZ- ÉS ELEMI KÁROK VALAMINT ALL RISKS BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kö- telezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése el- lenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

Jelen szerződés alapján egy biztosítási eseménynek minősül az azonos kockázatviselési helyen bekövetkező, azonos tí- pusú vagy jellegű károsító körülmény, esemény miatt bekö- vetkező károsodás, amennyiben 24 órán belül, ugyanazon ok miatt akár több ilyen eset következik is be.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékle- teiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános szerződési feltételében rögzítettek az irányadóak.

Nem alkalmazandók a Vállalkozói vagyonbiztosítások álta- lános szerződési feltételének egyes pontjai akkor, ha azok alkalmazását az egyes kiegészítő feltételek kifejezetten kizár- ják vagy attól eltérően rendelkeznek.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1.1. Alapfedezet

Az alapfedezet keretében az alábbi biztosítási események ál- tal a biztosított vagyontárgyakban okozott károk biztosítottak:

1.1.1. Tűz

Xxxxx feltétel szerint tűzbiztosítási esemény alatt olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fényjelenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendel- tetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

A biztosító nem téríti meg tűzkárként azokat a károkat, amelyek

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, izzás, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában kö- vetkeznek be, kivéve, ha ezek keletkezése viszszave- zethető a tűzbiztosítási eseményre,

b) a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak te- szik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok a tűztérbe estek,

c) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va- gyontárgyakban (pl. égető- vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok, kohók stb.) tűz által keletkeztek,

d) a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből szár- maznak,

e) a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására keletkeztek (pl. túláram, túlfeszültség, rövidzárlati hatá- sok, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő, irá- nyító- és biztonsági berendezések meghibásodása).

Abban az esetben, ha a b), c) és az e) bekezdésben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító megtéríti az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

1.1.2. Villámcsapás

A villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítődés, illetve nagy- feszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Jelen feltétel szerint villámcsapás biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely esetben a villámcsapás gyúj- tó, égető, hő-, valamint erőhatása közvetlenül a biztosított vagyontárgyak károsodását okozza.

A biztosító nem téríti meg a kárt villámcsapáskárként, ha

a) az az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányos- sága miatt,

b) az a villámcsapás indukciós hatása, túlfeszültség, il- letve feszültségingadozás miatt,

c) az elektromos hálózatban túlfeszültség, illetve fe- szültségingadozás miatt következett be.

1.1.3. Robbanás, összeroppanás

Jelen feltétel szerint robbanás, illetve összeroppanás biz- tosítási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hangha- tással járó, gyors erőhatás által okozott károkat. Robbanás- kárnak kell tekinteni azokat a károkat is, amelyek repülőgé- pek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

A biztosító nem téríti meg robbanás-, összeroppanás- kárként azokat a károkat, amelyek

a) belső égésű motorok égésterében fellépő robbaná- sok, valamint elektromos megszakítókban a már meg- lévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek,

b) a normál üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) követ- keztében keletkeznek,

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természe- tes nyomása, erjedése miatt keletkeznek,

d) hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett tervszerű, szándékos robbantás eredményeként ke- letkeztek,

e) rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyon- tárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek.

1.1.4. Légi jármű lezuhanása

Jelen feltétel szerint légi jármű lezuhanása által okozott kár- ként megtéríti a biztosító a biztosított épületben/építmény- ben, vagyontárgyban keletkezett kárt, ha az a jármű vagy annak része és/vagy rakománya által – ütközéssel, becsapó- dással, rázuhanással – következett be.

1.2. Kibővített fedezet

A Kibővített fedezet létrejöttének feltétele, hogy a bizto- sított rendelkezik érvényben lévő szerinti Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának feltétele szerin- ti 1.1 alapfedezetű biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A kibővített fedezet keretében az alábbi biztosítási esemé- nyek által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk is biztosítottak:

1.2.1. Vihar

Jelen feltétel szerint vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés sebessé- ge eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a vi- har nyomó és szívó hatása, illetve az általa sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak. Viharkárnak kell tekinteni ezenfelül a viharral egyidejűleg az épületbe bejutó csapadék által okozott károkat is.

A biztosító nem téríti meg viharkárként azokat a károkat

a) amelyek a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkeztek,

b) amelyeket a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) az épületek/építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében okozott, valamint a csa- padéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson való beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek,

c) amelyek elektromos szabadvezetékekben, állvány- zatokban keletkeztek,

d) amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkez- tek, illetve amelyeket az ezeken keresztül beáramló csapadék okozott.

1.2.2. Felhőszakadás

Jelen feltétel szerint felhőszakadásnak minősül az olyan csa- padékhatás, amikor nagymennyiségű (min 0,5 mm/ perc) csapadékvíz zúdul le. Felhőszakadáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhőszakadásból eredő, ta- lajszinten áramló, nagymennyiségű víz a szabályszerűen ki- alakított és rendszeresen karbantartott vízelvezető rendszer elégtelensége folytán elöntéssel a biztosított vagyontárgyak- ban okoz. A biztosító a talajszint alatti helyiségekben lévő berendezésekben és készletekben keletkező kárt csak ab- ban az esetben téríti meg, ha azokat legalább 12 cm magas állványon (pl. EUR raklap) helyezték el.

A biztosító nem téríti meg felhőszakadáskárként

a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkat,

b) a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat.

1.2.3. Jégverés

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biztosító megtéríti a jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított épületekben/építményekben és az ezekben elhelyezett vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sé- rülés, valamint a jégverés által megbontott tetőn való egyi- dejű beázás károkat.

A biztosító nem téríti meg jégveréskárként

a) a szabadban elhelyezett vagyontárgyakban keletke- zett károkat,

b) az esővíz-elvezető csatornákban keletkezett károkat,

c) azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantar- tásának elmulasztása miatt következtek be,

d) azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, illetve az ide- iglenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek,

e) azokat a károkat, amelyek a biztosított épületek/ építmények homlokzatában, külső vakolatában és festésében keletkeztek.

1.2.4. Hónyomás

Jelen feltétel szerint hónyomásnak kell tekinteni a nagy mennyiségben felgyülemlő hónak az épület tetőszerkezetére gyakorolt statikus hatását.

Hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni az épüle- tek/építmények helyesen méretezett, kivitelezett és karban- tartott tetőzetének, tetőszerkezetének vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledőlése miatt a bennük, illetve más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

A biztosító nem téríti meg hónyomáskárként

a) azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, illetve az ide- iglenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek,

b) a kizárólag hófogókban, esőcsatornákban keletkező károkat.

1.2.5. Árvíz

Jelen feltétel szerint az árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mes- terséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a ki- áradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást árvízkárként

a) a kockázatviselési hely szempontjából területileg illeté- kes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában ha- tályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullám- térnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra, továbbá

b) a talajvíz és a belvíz által okozott károkra,

c) fakadóvíz által okozott károkra,

d) az árvízmegelőzéssel, mentéssel összefüggésben keletkező egyéb károkra (pl. gátrobbantás, mentesí- tést végző gépjárművek által okozott károkra),

e) árvízvédelmi műtárggyal nem védett területről átfo- lyó víz által okozott károk.

A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, mely- nek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számí- tott 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatti árvíz károkra nem terjed ki.

Fogalmi meghatározások

a) Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában fog- laló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rend- szeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

b) Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőren- dű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

c) Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan te- rületek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvé- delmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

d) Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy víz- zel telített talajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmé- lyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, víz- rendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult viz- enyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyo- mó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyá- sok, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonu- latok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

e) Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

f) Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadren- dű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtár- gya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

A biztosító 30 napos halasztott kockázatviseléssel vál- lalja az árvíz kockázatot.

1.2.6. Földrengés

Xxxxx feltétel szerint földrengés biztosítási eseménynek mi- nősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő vagy meghaladó földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létreho- zott földrengések (föld alatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethető károkat.

1.2.7. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina

Jelen feltétel szerint sziklaomlásnak, kőomlásnak, földcsu- szamlásnak illetve lavinának kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, illetve földvagy hótö- meg valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik.

Sziklaomlás, kőomlás-, illetve földcsuszamlás, lavinabiztosí- tási eseménynek kell tekinteni, és a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kő- zetdarabok, illetve föld- vagy hótömeg a biztosított vagyon- tárgyakban okoznak.

A biztosító nem téríti meg sziklaomlás-, kőomlás-, illet- ve földcsuszamlás-, lavinakárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve az- zal összefüggésben keletkezett károkat,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás mi- att keletkezett károkat,

c) a lecsúszott föld, kőzet vagy hó elszállításának, vala- mint új támfal (föld védőmű) építésének költségeit,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkat.

1.2.8. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása

Jelen feltétel szerint ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a ha- tóságok által nincs feltárva, és arról a biztosítottnak/ szerző- dőnek nincs tudomása.

Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása biztosítási ese- ménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a termé- szetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűné- se következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg ismeretlen építmény vagy üreg beomlása kárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve az- zal összefüggésben keletkezett károkat,

c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeit,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkat.

1.2.9. Vezetékesvíz-károk

Jelen feltétel szerint vezetékesvíz-kár biztosítási eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyén (telephelyen) belüli, a biztosított felelőségi körén belül eső víz, szennyvíz- és csapa- dékvíz-vezetéknek, a csatlakozó melegvízszolgáltató, központi fűtési és klímarendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tar- tozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratlanul bekö- vetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, dugulása miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Többlakásos épületek, üzletházak esetében a biztosító meg- téríti a biztosított felelősségi körén kívül eső, a biztosított épületen belüli vezeték törése, dugulása vagy repedése által a biztosított vagyontárgyakban okozott vízkárokat is.

Vezetékesvíz-kárként a biztosító megtéríti cső- és vezetékfaj- tánként legfeljebb 6 m új cső cseréjének és annak feltárási, beépítési munkáinak költségeit, amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik.

A biztosító nem téríti meg vezetékesvíz-kárként

a) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon,

b) a talajszint alatti helyiségekben a padozattól 12 cm- nél alacsonyabban tárolt (pl. EUR raklap) készletek- ben keletkezett károkat,

c) önálló tűzivízhálózatok csőtörése (pl. spinkler beren- dezés) miatti károkat,

d) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és sze- relvényekben (pl. csaptelepek, vízmérők, víztartá- lyok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek stb.) keletkezett károkat,

e) az ipari, technológiai vezetékekben keletkező törés- károkat és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat,

f) emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csőveze- tékekből, szelepekből, csapokból, egyéb szerelvé- nyekből stb. kiömlő víz által okozott károkat,

g) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztele- nítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykárait és azok következményi kárait,

h) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próba- üzem során keletkezett károkat,

i) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karban- tartási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfe- lelő elvégzése miatt keletkezett károkat.

1.2.10. Tűzoltó berendezés kilyukadása

Jelen feltétel szerint tűzoltó berendezés kilyukadása bizto- sítási eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított ingat- lanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, tüzivízhálózat) tö- rése, repedése, szabályszerű vagy rendellenes működése miatt a tűzoltó víz, illetve egyéb anyag kiáramlik.

A biztosító nem téríti meg tűzoltó berendezés kilyuka- dása kárként

a) a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvénye- iben keletkezett károkat,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próba- üzem során keletkezett károkat,

c) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karban- tartási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfe- lelő elvégzése miatt keletkezett károkat,

d) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb el- zárószerkezeteinek nyitva hagyása folytán előállt,

esetleg nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból eredő károkat,

e) magukban az elfolyt tűzoltóanyagokban keletkezett károkat,

f) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztele- nítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykárok- ra és azok következményi káraira.

1.2.11. Technológiai csővezeték törése

Xxxxx feltétel szerint technológiai csővezeték törése biztosí- tási eseménynek minősül a folyadékok, porok vagy gázok rendeltetésszerűen használt vezetékeinek, tartályainak vélet- len, váratlan, előre nem látható törése vagy repedése.

A biztosító megtéríti a folyadékoknak, poroknak, illetve gázoknak a csővezetékekből, illetve tartályokból való kiáram- lása által a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat. Technológiai csővezeték töréskárként a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely

a) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karban- tartási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfe- lelő elvégzése miatt keletkezett,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett

c) javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során keletkezett,

d) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nyitva hagyása folytán állt elő, esetleg nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered,

e) magukban az elfolyt anyagokban keletkezett, magá- ban a meghibásodott csővezetékekben, tartályok- ban, készülékekben és/vagy berendezésekben kelet- kezett,

1.2.12. Idegen jármű beleütközése

Jelen feltétel szerint idegen jármű beleütközése biztosítási eseménynek kell tekinteni az idegen – vonalas, vagy köz- úti – jármű nekiütközése által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

1.2.13. Elektromos áram okozta tűz

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biztosító megtéríti az elektromos áram és a zárlati hő hatá- sára a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben és felszerelésekben fényjelenség kíséretében keletkezett tűzkárt.

Nem téríti meg a biztosító a kárt elektromos áram okoz- ta tűzkárként, ha az

a) a karbantartás hiánya miatt,

b) a biztosítékok, illetve egyéb elektromos részek szak- szerűtlen javítása miatt következett be.

1.2.14. Füst és hő kiáramlása által okozott kár

Xxxxx feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biztosító megtéríti a biztosított tulajdonában lévő tüzelő-,

fűtő-, főző- vagy szárítóberendezésekből hirtelen, előre nem látható módon, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst és/ vagy hő által okozott károkat.

A biztosító nem téríti meg füst és hő kiáramlása által okozott kárként azokat a károkat, amelyek

a) magában a füstöt, illetve hőt kibocsátó tárgyakban (berendezésekben) keletkeztek,

b) a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizárólag esztétikai károk,

c) a füstnek, illetve hőnek rendeltetésszerűen kitett va- gyontárgyakban keletkeztek.

1.2.15. Villámcsapás másodlagos hatása

Jelen feltétel szerint villámcsapás másodlagos hatása biz- tositási eseménynek kell tekinteni a becsapódó villám miatti túlfeszültség vagy indukció által a biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett kárt.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az

a) a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,

b) a számító- és telefonközpontokban az előírt tranzi- ens védelmi berendezések hiánya, vagy nem megfe- lelő működése,

c) a meglévő villámhárító és védelmi berendezések kar- bantartásának elmulasztása miatt következett be.

A kártérítés felső határa telephelyenként/épületenként valamint vagyontárgycsoportonként a károsodott va- gyontárgyat tartalmazó vagyontárgycsoport alapfede- zetre (telephelyenként/épületenként) feladott biztosítá- si összegének 25%-a.

1.2.16. Idegen tárgyak rádőlése

Jelen feltétel szerint idegen tárgyak rádőlése biztosítási ese- ménynek kell tekinteni, ha a kockázatviselés helyén/ biztosí- tott épületen kívül található idegen (nem a szerződő/bizto- sított vagyonát képező) tárgy rádőléssel a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

1.3. All Risks fedezet

1.3.1. A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: bizto- sító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfi- zetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti a kocká- zatviselési időszakban a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, előre nem látható okból, váratlanul, véletlenül, külső behatás miatt azokat a károkat (biztosítási eseményeket), amelyek a jelen Különös Feltéte- lek 1.3.2 valamint a 2. pontja alapján nincsenek a biztosítási fedezetből kizárva.

A biztosítási fedezet a következményi károkra (pl. elmaradt haszon, kötbér stb.) nem terjed ki.

1.3.2. Nem minősül káreseménynek, amennyiben a ká- resemény oka:

1.3.2.1. Betöréses lopásból, lopásból, rablásból, leltár- vagy ismeretlen okból eredő hiányból, sikkasztásból, hűtlen kezelésből, hamisításból, csalásból eredő károk;

1.3.2.2. a kezelési utasítások, használati, üzemeltetési szabályok, hatósági előírások be nem tartása, részbeni vagy teljes figyelmen kívül hagyása miatt vagy ezekkel összefüggésben bekövetkező károk, ha ezek kimerítik a jogellenes súlyos gondatlanság eseteit;

1.3.2.3. a biztosított vagyontárgyak bármilyen meghi- básodásából, működési zavarából vagy működéskép- telenségéből – így különösen elektromos vagy mecha- nikai meghibásodásból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem megfelelő kenésből, az olaj vagy a hűtőfolyadék hiá- nyából, kimaradásából – ered, kivéve az ilyen okokból bekövetkezett tűz- és robbanáskárok;

1.3.2.4. a biztosított vagyontárgyakon végzett kísér- let, vizsgálat, tesztelés, szerelés, javítás, szerviz vagy karbantartási munkák, vagy ezekre visszavezethető ok miatt keletkezett károk. Ez a kizárás csak a közvetlenül érintett vagyontárgyakra vonatkozik és nem érvényes az ezzel kapcsolatban más vagyontárgyakban keletke- ző ki nem zárt károkra;

1.3.2.5. közüzemi szolgáltatások (elektromos energia, hő, víz, stb.) kimaradása miatt bármilyen formában je- lentkező károk, amennyiben a kimaradást előidéző ok a saját érdekköréhez kötődő helyszínen kívül történt, va- lamint áram/feszültségingadozás miatti károk;

1.3.2.6. gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befül- ledés, pörkölődés, perzselés, rejtett hibák, biológiai égés, füst, korrózió, vegyszerek maró hatása, légköri nedvesség vagy szárazság, szmog, rovarok, férgek, zsugorodás, párolgás, súlyveszteség, rozsda, száraz vagy nedves rothadás, szín és/vagy íz és/ vagy szag és

/vagy anyagszerkezeti változások, természetes elhasz- nálódás, fokozatos állagromlás, az előírt védelem hiá- nya vagy kiiktatása, a hőmérséklet szélsőséges válto- zásai, öngyulladás vagy földalatti tűz miatti károk;

1.3.2.7. rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyak – beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb technológiai anyagokat – technológiai haszná- latával összefüggésben keletkezett tűz- és egyéb, hő- hatással összefüggő károk, de megtéríti a biztosító a továbbterjedő tűzkárokat;

1.3.2.8. épületek süllyedése, alapok, falak, padozatok, feltöltések, födém- illetve tetőszerkezetek ülepedése, megsüllyedése, megdőlése, zsugorodása, kihasasodá- sa vagy tágulása miatti károk;

1.3.2.9. Árvíz esetén:

• a kockázatviselési hely szempontjából területileg il- letékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjá- ban hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek mi- nősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra, továb- bá

• a talajvíz és a belvíz által okozott károkra,

• fakadóvíz által okozott károkra,

• az árvízmegelőzéssel, mentéssel összefüggésben keletkező egyéb károkra (pl. gátrobbantás, mentesí- tést végző gépjárművek által okozott károkra),

• árvízvédelmi műtárggyal nem védett területről átfo- lyó víz által okozott károk.

Fogalmi meghatározások:

• Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában fog- laló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rend-

szeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

• Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőren- dű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

• Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan te- rületek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvé- delmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

• Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy víz- zel telített talajú területek, így különösen:

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vi- zenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túl- nyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan víz- zel telített,

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyá- sok, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

– folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonula- tok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

• Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

• Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadren- dű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtár- gya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

A biztosító 30 napos halasztott kockázatviseléssel vál- lalja az árvíz kockázatot.

1.3.2.10. Vezetékes vízkárok, csőtörés esetén:

a) a közvetett károk, mint pl. vízhiány, vízveszteség, el- maradt haszon,

b) a talajszint alatti helyiségekben a padozattól 12 cm- nél alacsonyabban tárolt (pl. EUR raklap) készletek- ben keletkezett károk,

c) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és sze- relvényekben (pl. csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek stb.) keletkezett károk,

d) Víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezeték, a csatla- kozó melegvíz-szolgáltató, központi fűtési és klíma rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozé- kok, szerelvények, tűzoltó berendezések (sprinkler, tüzivízhálózat) és az ipari, technológiai vezetékekben keletkező töréskárok, de megtéríti a biztosító a cső- és vezetékfajtánként legfeljebb 6 m új cső cseréjé- nek és annak feltárási, beépítési munkáinak költsé- gét, amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik

e) emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csőveze- tékekből, szelepekből, csapokból, egyéb szerelvé- nyekből stb. kiömlő víz által okozott károk,

f) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztele- nítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykár és azok következményi kára,

g) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karban-tartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próba- üzem során keletkezett károk, a csővezetékek,tar- tályok kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett kára;

h) nem a biztosított felelősségi körén belüli víz-, szeny- nyvíz- és csapadékvíz-vezetékeknek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató, központi fűtési és klímarend- szerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratlanul be- következő törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, dugulása miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat. Nem érvényes ez a kizárás a több- lakásos épületek, üzletek esetében a biztosított fe- lelősségi körén kívül eső, de a biztosított épületen belüli vezeték törése, dugulása vagy repedése által a biztosított vagyontárgyakban okozott vízkárokra.

1.3.2.11. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása ese- tén:

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve az- zal összefüggésben keletkezett károk,

c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költsége,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károk;

1.3.2.12. nyomás alatti tartályok, gőzkazánok, gőzturbi- nák, gőzmotorok, gőzgépek, csövek és lendítőkerekek valamint ezek tartozékainak szétszakadása, összerop- panása, megrepedése, felrobbanása (pl. kazánok, tar- tályok, nyomáskiegyenlítők, nyomásfokozók, gáztöltetű ipari vagy háztartási palackok, minimum 10 bar nyomá- son üzemelő gépek, berendezések);

1.3.2.13. kizárólag csak meghibásodás, működéskép- telenség, rendeltetésszerű használatban bekövetkező változás formájában áll elő vagy az eredeti célú felhasz- nálás részbeni vagy teljes meghiúsulásából származik, amely egyértelműen azonosítható, kívülről ható, fellépő károsodást előidéző ok nélkül következett be;

1.3.2.14. szállított vagyontárgyakban keletkezik, azon- ban a telephelyen belüli anyagmozgatás nem minősül szállításnak;

1.3.2.15. kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódott;

1.3.2.16. az ugyanazon vagyontárgyat, vagy annak ugyanazon részét ért korábban bekövetkezett, előző kár (ok) ra kifizetett kártérítésnek azon részét képezi, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására;

1.3.2.17. fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás; kor- rózió, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, ön- tési hiba. Nem minősül kizárásnak, ha a jelen pontban felsoroltak a biztosított vagyontárgy más, jelen biztosí- tás alá vont részeit károsítják;

1.3.2.18. hordozható elektronikus eszközökben leesés vagy leejtés miatt keletkeztek,

1.3.2.19. motor által beszívott víz miatt keletkezett;

1.3.2.20. a gépekben, elektromos és elektronikus be- rendezésekben az akár külső hatásra (közvetlen emberi beavatkozás következményeként), akár belső elhaszná- lódásból, meghibásodásból eredő töréskárok;

1.3.2.21. a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyár- tás, vizsgálat, próba) során a munkavégzés tárgyában keletkezett kár, amennyiben a kár közvetlen kiváltó oka a gyártási folyamatra vezethető vissza;

1.3.2.22. lassú, folyamatos állagromlás, avulás formá- jában bekövetkező károk, a talajvíz vagy talajmechani- kai viszonyok megváltozása, átalakulása vagy azokra visszavezethető ok miatt bekövetkező kár;

1.3.2.23. olyan viharkárok és jégkárok, melyek nem egy és ugyanazon atmoszférikus zavarból keletkeztek egy leghosszabban 72 órányi megszakítatlan időtartam alatt;

1.3.2.24. olyan földrengéskár, ami egy 168 órányi meg- szakítatlan időtartam alatt nem ugyanazon tektonikus zavarból keletkezett;

1.3.2.25. olyan árvízkárok, melyek nem egy helyileg összefüggő ártéri területen belül egy leghosszabban 168 óráig tartó megszakítatlan időszak alatt jöttek létre;

1.3.2.26. üvegtöréskárok, beleértve az üveg felületén vagy díszítésben karcolással, kipattogzással (kagylótö- réssel) továbbá az üveg keretében, foglalatában kelet- kezett károk

1.3.2.27. biztosított vagyontárgyak szándékos rongálá- si kára

1.3.2.28. állatok esetén betegség és baleset miatti el- hullás vagy kényszervágás,

1.3.2.29. a kezelő kezelési hibája,

1.3.2.30. tető szigetelésének és/vagy a tető héjalásának folytonossági hiánya, valamint a panelhézagok és/vagy a nyílászárók és az épületszerkezetek közötti hézagok tömítetlensége miatt bejutó csapadék által a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.

1.3.2.31. olyan vihar- és jégveréskárok melyek szabad- ban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkeztek.

2. KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános szerződési feltételében, valamint jelen feltétel 1.1, 1.2. és 1.3. pontjaiban felsorolt kizárásokon túlme-

nően, tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek

a) tartós időjárási hatások, valamint egyéb okok miatt lassan és folyamatosan végbemenő állagromlás ha- tására következnek be,

b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésé- ből származnak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják (pl. esztétikai hibák),

c) a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tarta- lék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásá- nak meghiúsulása miatt keletkeztek,

d) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hi- bák és hiányosságok miatt keletkeztek, amelyekről a szerződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,

e) az épületek/építmények, gépek, berendezések avult- ságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek, kivé- ve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben,

f) termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség) miatt keletkeznek,

g) megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a biztosított – sérült vagy megsemmisült – vagyontárgy gyártóját és/vagy forgalmazóját terhelik,

h) az építési, felújítási, bővítési, átalakítási munkálatok- ból következnek be, illetve azokkal ok-okozati össze- függésbe hozhatóak.

3. TÖBBLETSZOLGÁLTATÁSOK

A biztosítási védelem a Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának 1.1., 1.2. és 1.3. pontjaiban felsorol- takon túlmenően kiterjed az alábbi többletszolgáltatá- sokra:

3.1. A biztosító – alapfedezeti károk térítése esetén – vállalja, hogy ha a biztosítási összegben változás kö- vetkezik be, akkor a kártérítési összeghatár a biztosítási összeg 5%-val, de max. 500 000 Ft-tal emelkedik telep- helyenként, valamint biztosítási időszakonként.

3.2. Ha a keletkezett kár nem nagyobb, mint a telephelyi biztosítási összeg 5%-a, de max. 500 000 Ft, a biztosító biztosítási időszakonként lemond az alulbiztosítottság vizsgálatáról, alapfedezeti károk esetén.

3.3. Magyarország határain belül, az ajánlatban mega- dottól eltérő helyszínen a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező alapfedezeti (1.1) károk esetén a kártérítési limit 200 000 Ft/káresemény/év.

3.4. Füstölő, pörkölő, szárító és egyéb, hőhatással dol- gozó berendezésekben keletkezett alapfedezeti (1.1) károk, amennyiben a tűz a berendezés belsejében ke- letkezett, a kártérítési limit 200 000 Ft/káresemény/év.

3.5. A dolgozók személyes használati tárgyaiban a biz- tosítás helyszínén belüli alapfedezeti (1.1) káresemény esetén, a kártérítési limit 50 000 Ft/káresemény/év.

3.6. Vihar és jégverés kockázatokra, a biztosításra meg- adott helyszínen a szabadban tárolt berendezésekben, felszerelésekben, készletekben bekövetkező károk ese- tén a kártérítési limit a megadott vagyoncsoport 5%a, de max. 200 000 Ft/káresemény/év.

3.7. Készpénz, értékpapírok, valamint – amennyiben ezek nem árukészletnek minősülnek –bélyegek, érmék, ékszerek, nem megmunkált nemesfémek, drágakövek, gyöngyök, valamint ezek felhasználásával készült tár- gyak, amelyek lakberendezési tárgyaknak minősülnek, a megfelelő tűzvédelmi előírásoknak megfelelően tá- rolva (amennyiben az értékpapírok és gyűjtemények együttes értéke a 200 000 Ftot eléri, akkor tételes lista alapján külön kell tárolni és külön biztosításra fel kell adni). Kártérítési limit: 100 000 Ft/kár/év

3.8. Iratok, tervek, üzleti könyvek, vagy egyéb, bármi- lyen formában tárolt adat vagy leírás (kartotékok, raj- zok, lyukkártyák, mágnesszalagok, lemezek, egyéb adathordozók), valamint minták, szemléltető modellek, prototípusok, kiállítási darabok (avult értéken), a meg- felelő tűzvédelmi előírásoknak megfelelően tárolva. Kártérítési limit: 100 000 Ft/kár/év

3.9. Oltási, bontási, romeltakarítási, szállítási költsé- gek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletke- zett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft-ot. Kártérítési limit: a biztosításra megadott vagyoncso- port 10%-a, de max. a keletkezett kár

3.10. Szakértői költségek, amennyiben a biztosított va- gyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár megha- ladja az 500 000 Ftot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év

3.11. Helyreállítással kapcsolatos tervezői költségek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft-ot. Kár- térítési limit: 200 000 Ft/kár/év

3.12. Szét- és összeszerelési költségek, amelyek a kár felszámolása/helyreállítása során a berendezések le vagy visszaszerelésével kapcsolatosan keletkeztek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ftot. Kár- térítési limit: 200 000 Ft/kár/év

3.13. Azon többletköltség, amely a kár bekövetkezése és a károsodott vagyontárgyak helyreállítása vagy pót- lása közti időszakban bekövetkezett áremelkedésekből ténylegesen adódó többletköltség (árdifferencia). Kár- térítési limit: 200 000 Ft/kár/év.

3.14. A különös feltételek 1.1 pontjában meghatározott káresemény következtében indokolt talajcsere költsé- gei. Kártérítési limit: 100 000 Ft/kár/év.

3.15. Az épületek külső határoló falán elhelyezett an tennák, vészjelzők, világítótestek, cégtáblák, reklám- táblák, előtetők, védő és elválasztófalak, amennyiben ezekért a biztosított viseli a kockázatot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év.

3.16. Vandalizmus

A biztosított vagyontárgyak idegen harmadik személy által okozott rongálási kárára is fedezetet nyújtunk. Kártérítési limit: 100.000 Ft/káresemény, 300.000 Ft/év,

önrész: kár 10%-a, min 20.000 Ft/káresemény, levoná- sos. Nem biztosítottak a tisztán esztétikai károsodás formájában jelentkező károk, mint például karcolások, rajzok, grafitik, burkolatok eldeformálódásai.

3.17. Tető- és panelhézag beázások biztosítása

Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás esetén beázás biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a tető szigetelésének és/vagy a tető héjalá- sának folytonossági hiánya, valamint a panelhézagok és/vagy a nyílászárók és az épületszerkezetek közötti hézagok tömítetlensége miatt bejutó csapadék által a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, azokban az esetekben is, ha ezek nem megfelelő karbantartás mi- att következtek be.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon beázás kárra, vagy ahhoz kapcsolódó költségre amely

a) gombásodás, penészesedés és rovarrágás formájá- ban,

b) a tető szigetelésének és/vagy héjazatának helyreállí- tásával kapcsolatban,

c) a panelhézagok, illetve egyéb épületszerkezeti héza- gok tömítésének helyreállításával kapcsolatban ke- letkezik.

A szolgáltatás kifizetésének feltétele az, hogy a beázás okának feltételezett helyén a számlával igazolt és szak- ember által elvégzett javítás megtörténjen. Kártérítési limit: 150.000 Ft/káresemény, 150.000 Ft/év,

4. ÖNRÉSZESEDÉS

Az alap- illetve az alap- és kibővített fedezet levonásos önrészesedése 10 000 Ft káreseményenként.

Az all risks fedezet levonásos önrészesedése 50 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.

2. BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE ‌

A biztosító csak a biztosítási események által közvet- lenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Vállalkozói Va- gyonbiztosítások különös feltétele szerinti Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának feltétele szerinti

1.2. kibővített fedezetű biztosítással vagy 1.3. szerin- ti all risks vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb ok- ból történő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított tűz- és elemi károk biztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1.1. Betöréses lopás

Jelen feltétel szerint betöréses lopás biztosítási eseménynek tekintjük, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kocká- zatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába fog- laló lezárt helyiségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal úgy hatol be, hogy a dolog elleni erőszak által előidézett nyomok megállapíthatóak, szakértői vizsgálattal kimutathatóak. Biz- tosítási eseménynek minősül az is, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe a helyi- ség saját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására általában használt eszközzel jut be, illetőleg a helység jelen szabályzat

1.2. pontja szerinti rablás során megszerzett saját kulcsainak felhasználásával behatolt.

1.2. Rablás

Jelen feltétel szerint rablás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdoní- tása során a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbí- zottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosí- tott vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott. Pénz- és ér-

tékkészlet, valamint nemesfémek, ékszerek és drága- kövek esetében a rablás káresemény kártérítési limite 2 000 000 Ft káreseményenként és biztosítási idősza- konként.

1.3. Jelen szabályzat szempontjából nem biztosítási esemény a kirakatszekrényekben elhelyezett vagyon- tárgyak jogtalan eltulajdonítása, még abban az esetben sem, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakhoz jelen szabályzat 1.1 pontja szerinti módon jutott hozzá.

A kirakatokból a lezárt helyiségbe való behatolás nél- kül (pl. a kirakatüveg betörése kívülről) eltulajdoní- tott vagyontárgyak esetében a kártérítés felső határa 100 000 Ft káreseményenként és biztosítási időszakon- ként.

Kirakatszekrény minden olyan, az áruk bemutatására szol- gáló lehatárolt térrész, amely az üzlettől elkülönülten, attól távolabb, vagy az üzlet külső határoló falán helyezkedik el és az üzlettel nem képez egy légteret, vagy az üzlet védelmi rendszerén (pl. rácson) kívül helyezkedik el.

A kirakatok az üzlettel egy légtért képeznek, és az üzlet vé- delmi rendszerén belül helyezkednek el.

2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

2.1. Jelen feltétel szerint a szerződő / biztosított betöréses lopás, rablás kockázatokra csak azokat a vagyontárgyait biz- tosíthatja, melyekre a Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának feltétele szerinti 1.1 alapfedezet 1.2. szerinti ki- bővített fedezet vagy 1.3. szerinti all risks fedezetet is köt(ött).

2.2. A biztosítás kiterjed a megállapított biztosítási össze- geken belül, biztosítási eseményenként a betöréses lopás, rablás káreseményre kifizethető kárösszegig (hányadrész, vagyonvédelemtől függő limit, stb.), a betöréses lopás vagy rablás biztosítási esemény megvalósítása miatt elkövetett,

– a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyiség- ben okozott rongálási károkra, feltéve, ha az épület is biz- tosított,

– a pénz- és/vagy páncélszekrény rongálási káraira,

– a védelmi jelzőrendszerben okozott rongálási károkra,

– a felmerült egyszeri takarítási költségekre.

A gépek, berendezések vagyontárgycsoport bizto- sítási összegén belül, annak 5%-áig, de legfeljebb 500 000 Ft-ig biztosítottak a kockázatviselés helyén kí- vül, de Magyarország területén azok a tárgyak, ame- lyeket a szerződő/biztosított a más helyen végzett munkához magával vitt, és jogosan nem várható el az, hogy a munkaidő befejezése után azokat a kockázat- viselés helyére visszaszállítsa. Ez a fedezetkiterjesztés csak akkor érvényes, ha a munkavégzés helyének és az ajánlat szerinti kockázatviselési helynek a kockázati kö- rülményei azonosak, és a károkat más biztosítás nem téríti meg.

A biztosítás kiterjed a betöréses lopás, rablás kárese- ményre kifizethető kárösszegig (hányadrész, vagyonvé-

delemtől függő limit, stb.) a biztosított épületek, épít- mények határoló falazatain/ épületszerkezetein belüli szerkezeteinek, burkolatainak, gépészeti vagy felszere- lési tárgyainak betöréses lopás vagy rablás során törté- nő eltulajdonítására is.

Ebben az esetben a kártérítés telephelyenkénti/épüle- tenkénti felső határa a betöréses lopásra és rablásra te- lephelyenként/ épületenként feladott biztosítási összeg 25%-a. Legfeljebb 50 000 Ft-ig biztosított a szükséges zárcsere költsége, ha a biztosított helyiségek kulcsát betöréses lopás vagy rablás útján a biztosítottól eltulaj- donították, és ha azokat más biztosítás nem téríti meg.

3. KIZÁRÁSOK

Xxxxx feltétel szerint a biztosító mentesül a kárkifizetés kötelezettsége alól, ha:

3.1. a betöréses lopás kár olyan lezárt helyiségbe tör- ténő behatolás útján keletkezett, amely helyiség tényle- ges védelme nem érte el az előírt védelmi előírásokat;

3.2. a biztosító által előirt vagy elfogadott védelmi rendszerek nem működtek, illetve a kár időpontjában nem voltak üzembe helyezve, illetve a rendeltetéssze- rűen felszerelt zárakat nem zárták be;

3.3. a kár elvesztett, jogellenesen, rablással megszer- zett (kivéve a jelen szabályzat 1.2. szerinti cselekmény- nyel való megszerzés esete) vagy felhasznált kulccsal történő behatolásból eredt;

3.4. a biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz vagy páncélszekrény, illetve pénzkazetta kulcsait az üzemzárás után, nem az azok elhelyezésére szolgáló helyiségben és módon tárolta, és a jogtalan eltulajdo- nítás során a tettes azokat felhasználta;

3.5. a biztosított a pénz- vagy páncélszekrényre felsze- relt, a feltétel szerint minimálisan megkövetelt zár (ak) bezárását elmulasztotta, illetve az előirt elektronikai védelmet nem helyezte üzembe;

3.6. a pénz- és értékkészlet nem a Vállalkozói vagyon- biztosítások vagyonvédelmi előírásai feltétel II. pont szerint meghatározott értéktárolóban van elhelyezve;

3.7. a biztosított nem tartotta be a Vállalkozói vagyon- biztosítások vagyonvédelmi előírásai című melléklet- ben foglaltakat.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

A Betöréses lopás és rablás biztosításának levonásos önrészesedése 10 000 Ft káronként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.

5. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

5.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőr- hatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről má- solatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

5.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell készíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagyságát, sem a tulajdonviszonyokat nem bizonyítja.

5.3. A vagyonvédelmi előírások teljesülését a biztosító a biz- tosítási esemény bejelentését követően vizsgálja. A biztosító szolgáltatása a ténylegesen megvalósult védettségi szinttől függően alakul a Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési öszszeghatárai elnevezésű táblázatban foglalt összeghatá- rokig.

5.4. Jelen kiegészítő biztosítás részét képezik a Vállalkozói va- gyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai és a Vállalkozói va- gyonbiztosítások kártérítési összeghatárai című mellékletek.

3. VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSAI ‌

I. MECHANIKAI VÉDELEM ÉS KATEGÓRIÁI

A mechanikai védelem megvalósításához felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Ma- gyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlás (továbbiakban: ajánlott) a megvalósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

Javasoljuk, hogy mielőtt az alábbi pontokban meghatá- rozott védelmi szintek megvalósításához bármely vagyonvé- delmi részegységet kicserélné, győződjön meg arról, hogy:

– a megvásárolni kívánt részegység kompatibilis-e a már meglévőkkel,

– hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem biztosít- ja-e az újonnan beépítendő elem megvalósításával terve- zett védelmet!

A védelmi rendszer alkotóelemeinek vásárlásakor vagy azok képesített szakember által történt beépítése után min- den esetben kérje el a MABISZ ajánlásról szóló tanúsítványt!

1. II. VÉDELEM

„II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség hatá- roló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 12 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tég- lafal szilárdságának megfelel.

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédesz- köz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai reteszhúzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok

2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van.

3. Az ajtók zárását 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, amely zárt álla- potban van.

4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.

2. ALAPFOKÚ VÉDELEM

Alapfokú védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt álla- potú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) a falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tég- lafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk is).

b) a 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédesz- köz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszítés ellen, illetve a többszárnyú ajtók tolózárai re- teszhúzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,

2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.

3. Az ajtók zárását

3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatározások

C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyből az egyik törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy

3.2.gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalom meghatározások C) pontjában meghatározott bizton- sági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivi- telű, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zár- szerkezete, vasalata legalább két ellentétes oldalon, legalább egy-egy ponton (a 2. pontnak megfelelően) biztosítja a zárást.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a fala- zatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.

5. Üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, legalább

„A1” biztonsági üveggel, vagy ajánlott betörésvédő fóliával kell készíteni.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az aláb- bi követelményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek; ajánlott rácsnak minősül a Fogalommeghatározások H) pontjában leírt rács, vagy

6.2.ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a tok- nak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti b) 1–4. pon- tokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelmé- nyeknek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton moz- gatott rácsszerkezet (detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgató- mechanikája szabotázsvédetten van elkészítve

– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el, vagy ha

– azon kívül van, akkor a Fogalommeghatározások C) pont- jában leírt biztonsági zár védi, amely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,

– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvédett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást ered- ményez.

3. RÉSZLEGES VÉDELEM

Részleges védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt álla- potú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tég- lafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk is).

b) A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédesz- köz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek: kiemelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú ajtók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek, vagy az előzőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai vé- delmet biztosító, ajánlott, hevederzárszerkezettel vé- dettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve

2.2. záráspontosságuk körkörösen 3 mm-en belül van,

0.0.xx ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zár- nak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá- solja,

2.4. a fából készült ajtólap esetén tömör, legalább 30 mm vastag fából készítendő.

3. Az ajtók zárását:

3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatározások

C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törés- nek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, egyikük finomnyi- tással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, és zárszerkezete felfúrás ellen megerősített, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy

3.2.gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalom- meghatározások C) pontjában meghatározott bizton- sági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, valamint ez a zár zárt állapotban van.

Az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy oldalon leg- alább egy-egy ponton biztosítja a zárást (a 2. pontnak megfelelően), és ezen vasalat lehetetlenné teszi a pánttal szembeni oldalon még egy zár beépítését.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel, vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falaza- tokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zár- lemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (tok- lemezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, lega- lább „A2” biztonsági üveggel, vagy ajánlott betörés- védő fóliával kell készíteni. A toknak és a keretszerke- zetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az aláb- bi követelményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek, ajánlott rácsnak minősül a Fogalommeghatározások H) pontjában leírt rács, vagy

6.2.ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a tok- nak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti b) 1–4. pon- tokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelmé- nyeknek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozga- tott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgató- mechanikája szabotázsvédetten van elkészítve,

– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el, vagy ha azon kívül van, akkor a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, azt, amely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapot- ban van,

– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvédett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást ered- ményez.

4. TELJES KÖRŰ VÉDELEM

Teljes körű védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei és zárt állapotú nyílás- zárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) a falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szer- kezeteknek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendel- kezzenek:

1. 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal, vagy

2. 10 cm vastag vasbeton szerkezet, ahol

2.1. a beton minősége minimum C14/20-as,

2.2. a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése mi- nimum 150x150 mm rácskiosztású, 8-10 mm-es át- mérőjű betonvasból készült háló, amely a fal közepén helyezkedik el,

3. vagy az 1. ill. a 2. bekezdésben meghatározott szerke- zettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosítsanak.

b) a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédesz- köz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek:

1.1. kiemelés, feszítés (a pánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske) ellen védettek,

1.2. a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak retesz- húzás ellen védettek, vagy ajtók esetén az előzőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, ajánlott hevederzárral védettek,

1.3. 40 x 40 cm-nél nagyobb ablakok esetén csak a vé- dett térből működtethető, nyílószárnyanként 2 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsá- gi zárral védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. 3 db megerősített diópánttal van legalább egymás- hoz rögzítve,

2.2. záráspontossága körkörösen 2 mm-en belül van,

2.3.a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egy- mástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílászáró ve- temedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

2.4. a keményfából készült ajtólap tömör, és vastagsága minimum 40 mm,

2.5.a fémből készült ajtólap zárt szelvényű alumíniump- rofil vagy hegesztett acélprofil váz, melynek burkolata minimum 5 mm-es, a védett oldalon rögzített alumíni- umlemez vagy 2 mm-es hegesztett acéllemez.

3. Az ajtók zárását ajtónként minimum 2 db, a Fogalom meghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár vég- zi, amelyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak, zárszer- kezeteik felfúrás ellen megerősítettek, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, és a zárszerkezet mind a négy oldalon legalább hatpontos zárást biztosít.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falaza- tokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zár- lemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (tok- lemezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, legalább

„B1” biztonsági üveggel kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az aláb- bi követelményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek; ajánlott rácsnak minősül a Fogalommeghatározások H) pontjában leírt rács, vagy

6.2.ajánlott nyitható ráccsal ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti 1–4. pontokban foglalt elő- írásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelmé- nyeknek megfelelő szerkezet:

6.3.ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozga- tott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), mely bezárt állapotban van, és motorja, elekt- romos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvé- detten van elkészítve, és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.

c) a 3 m-nél magasabb alsó élmagasságú nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek: kiemelés, feszí- tés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivi- telű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek.

2. A nyílószárny és a tok:

2.1. 3 db megerősített forgópánttal van legalább egymás- hoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,

2.3.a zárnyelv (ek) legalább 20 mm mélyen zár (nak), egy- mástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílászáró ve- temedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.

3. Azon nyílászárók zárását nyílászárónként, melyek:

3.1. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget adó felületre nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsá- gi zár végzi, a zár (belső oldalról) zártörés ellen, a zár szerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább két ol- dalon, legalább hárompontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van,

3.2.szabadtéri tartózkodásra lehetőséget nem adó felü- letre nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biz- tonsági zár végzi, a zárszerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább kétpontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falaza- tokhoz vannak erősítve, fa tokszerkezet esetén a zár- lemezek megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók ajánlott, legalább „A1” biz- tonsági üveggel vagy ajánlott betörésvédő fóliával védettek. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbe- fogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti c) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az aláb- bi követelményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek ajánlott rácsnak mi- nősül a Fogalommeghatározások H) pontjában meg- határozott rács, vagy

6.2.ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a tok- nak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti c) 1–4. pon- tokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelmé- nyeknek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozga- tott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozga- tómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.

5. TELJES KÖRŰ PLUSZVÉDELEM

Teljes körű pluszvédelem valósul meg akkor, ha a védett he- lyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú ajtaja az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) a falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szer- kezetnek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkez- nek:

– a határoló szerkezet minimum 15 cm vastag vasbeton- ból készült, ahol

– a beton minősége minimum C20/20-as és

– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése mini- mum 2 db 100x100 mm-es rácskiosztású, a falvastag- ság harmadánál és kétharmadánál elhelyezkedő, 12

mm átmérőjű betonvas háló, amelyek rácskiosztása egymáshoz képest felében eltolt

– vagy az előzőekben meghatározott szerkezettel egyenér- tékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosít.

b) Az ajtónak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:

1. Az ajtószerkezet megerősített kivitelű, kiemelés (az ajtópánt oldalán 3 db megerősített, kiemelés elleni tüske), illetve feszítés ellen védett.

2. Az ajtólap és az ajtótok

2.1. minimum 4 db megerősített kivitelű forgópánttal van egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 2 mm-en belül van,

0.0.xx ajtón a zárnyelvek legalább 30 mm mélyen zárnak, egymástól legalább 300 mm távolságban,

2.4. az ajtószerkezet csak egyszárnyú és tömör (üvegezés nélküli) lehet,

0.0.xx ajtólap minimum 15 mm vastag acélból hegesztett, vagy

2.6. 2 db 2,5 mm vastag acéllemez, mely körben, illetve az ajtólapon, több helyen egymáshoz hegesztéssel van rögzítve, a két lemez között 60 mm vastag vasbeton- nal, vagy ezzel szilárdságban egyenértékű anyaggal van kitöltve.

3. Az ajtó zárását minimum 2 db, a Fogalom meghatá- rozások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek és finomnyi- tással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak. A zárszerkezet felfúrás ellen védett. A zárszerkezet négy oldalon, leg- alább hatpontos zárást biztosít, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak.

4. Az ajtó tokszerkezete a vasbeton falazat acélhálójá- hoz hozzáhegesztett kivitellel készült.

II. ÉRTÉKTÁROLÓ

A megfelelő értéktároló vagy értékmegőrző (továbbiakban értékmegőrző) kiválasztásakor figyelembe kell venni a tá- rolandó vagyontárgy (ak) értékét, méretét, illetve éghetősé- gének veszélyét, valamint az értéktárolónak épületbe/ épít- ménybe történő beépíthetőségét, elhelyezhetőségét.

Az értéktároló, vagy kiegészítő tartozékainak vásárlásakor kérjük el e tárgyak MABISZ ajánlását, illetve ezek az épület- be/építménybe történő beépítését, valamint esetleges elekt- ronikai védőrendszerbe történő bekapcsolását kizárólag MABISZ ajánlással rendelkező szakemberrel végeztessük el, ezen ajánlásról kérjünk tanúsítványt.

Az elmozdítás ellen nem rögzített páncélszekrény minimá- lis elfogadott tömege: 200 kg. 200 kilogrammnál kisebb tömegű páncélszekrény rögzítésének a MABISZ ajánlás- ban foglaltaknak megfelelően kell történnie. Amennyiben az értéktároló MABISZ ajánlással nem rendelkezik, akkor rögzítése révén min. 10 000 N lefeszítő erőnek álljon ellen illetve beton teherhordó főfalhoz, és beton padozathoz kell rögzíteni. A rögzítési pontoknak az értéktároló belső, lezárt, védett részében kell lenniük. Fali trezorokat a MABISZ aján- lásban foglaltaknak megfelelően, de legalább az értéktároló nyitható felületén kívül, mind az 5 oldalán 10-10 cm vastag

betonágyazatba, az épület belső teherhordó főfalába kell beépíteni. Értékmegőrző csak a kötvényben megjelölt koc- kázatviselési helyen, a biztosítási feltételek szerint állandóan lakottnak minősülő ingatlanban kerülhet elhelyezésre.

III. ELEKTRONIKAI VÉDELEM

Az elektronikai védelem megvalósításához felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Ma- gyar Biztosítók Szövetsége (továbbiakban: MABISZ) ajánlott (továbbiakban: ajánlott) a megvalósítandó védelemben be- töltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

A rendszer tervezőjének, telepítőjének MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie, az elkészült védelmi rendszer átvételekor minden esetben kérjük el a beépítői nyilatkozatot. Az elekt- ronikai jelzőrendszerekkel szemben támasztott általános kö- vetelmények

1. A hálózat védelme legalább minden 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, illetve földszinti helyiséget határoló nyílászáróra terjedjen ki.

2. Az elektronikai védelem akkor számít megvalósítottnak, amennyiben az esemény (betöréses lopás) időpontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van, és minden alko- tóeleme üzemképes.

3. Az átjelzős riasztó védelme akkor tekinthető megvalósí- tottnak:

– ha az esemény időpontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van,

– minden alkotóeleme üzemképes, és

– állandó készenléti ügyeletre jelzett át.

Az objektum védelmi egységeinek meghatározása

1. Felületvédelem

1.1. Nyílászárók védelme

A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszere- lésre kerülő eszközöket a nem védett oldalról még a nyílás- záró üvegezésének betörése esetén se lehessen megbonta- ni, és 1-2 cm-es mozgást is érzékeljenek.

1.2. Üvegfelületek védelme

Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adni- uk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típu- sának figyelembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védeni kell.

1.3. Falazatok védelme

A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzéke- lőeszközt, hogy érzékenységi karakterisztikája alapján az egész, védeni kívánt felületet lefedje. Ellenkező esetben több érzékelő elhelyezése szükséges.

2. Térvédelem

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a fel- szerelésre kerülő érzékelő eszközök bármilyen illetéktelen behatolást jelezzenek a központ felé.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

A. „Ajánlott” elemei a védelemnek (MABISZ-ajánlás)

A mechanikai, illetve elektronikai védelem megvalósításá- hoz felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és se- gédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ)

ajánlott a megvalósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak XX- XXXX által ajánlott „alkotóelemeket” fogad el Biztosítótársa- ságunk.

Vásárláskor az áruajánló tanúsítványát kérjék el, és őrizzék meg!

A biztosított objektum megfelelő védelmének kialakításá- hoz minden esetben szakember segítségét vegye igénybe, míg az elektronikai védem megvalósítására kizárólag MA- BISZ-ajánlással rendelkező szakembert bízzanak meg!

B. Nyílászárók

Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedésre, szel- lőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárható vagy állandóan zárt állapotban lévő épületszerkezetek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellőzőnyílások és -járatok lezárószerkeze- tei).

C. Biztonsági zár Biztonsági zárnak minősül:

a) Az a minimum 5 csapos hengerzár, az a minimum 6 roto- ros mágneszár, az a kéttollú kulcsos zár, illetve az a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, melynek típusához rendel- hető kulcsok, illetve nyitókódok variációs lehetőségeinek száma legalább 10 000.

b) Az egyedi minősítésű lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.

A lakat — bármilyen kivitelű — nem minősül biztonsági zár- nak.

D. Megerősített zárszerkezet és zárpajzs

a) A zárszerkezet akkor megerősített, ha a külső (támadási) oldalról felfúrás ellen keményfém (60 HRC keménységű, vagy ezzel egyenértékű anyag) lappal/ lapokkal kívülről nem szerelhető módon, az ajtólap síkján belül védett.

b) A zárpajzs akkor megerősített, ha a külső (támadási) ol- dalon lévő, de onnan nem szerelhető fém zárpajzs (zárcí- mer) védelmet nyújt azon cilinderzárak (henger- és mág- neszárak) törése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából legfeljebb 1 mm-re állnak ki, továbbá a külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zár- pajzs (zárcímer) védelmet nyújt a cilinderzárak (henger- és mágneszárak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.

E. Megerősített zárnyelvfogadó lemez

A zárnyelvfogadó acéllemez akkor megerősített, ha legalább 1,5 mm vastag, nemcsak a tokhoz, hanem legalább 2 db, egymástól minimum 200 mm-re lévő fémdübellel, a beton vagy tégla tartószerkezetbe legalább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.

F. Egy oldalon, több ponton záródó nyílászárók

A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm-re és mini- mum 20 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszelniük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több biztonsági zár által működtetett mechanika hozza létre a zárást.

G. Záráspontosság

Az ajtólap és az ajtótok közötti hézag az ajtó mind a négy oldalán, zárt állapotában, a támadási oldalon mérendő.

H. Ajánlott rács

Ajánlott rácsnak minősül az a támadási oldalról nem szerel- hető rács, amely:

a) legfeljebb 100 x 300 mm-es rácskiosztású,

b) legalább 12 mm tömör, gömb-, köracélból készült,

c) az épület, építmény teherhordó épületszerkezetéhez leg- alább 15 cm-es beépítési, rögzítési mélységgel (hagyo- mányos, kisméretű tégla-, illetve betonfal esetén legalább 10 cm) rögzített,

d) a rögzítőelem az épületszerkezet külső síkjához képest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°-ban ferdén, a falkáva élétől pedig legalább 50 mm-re helyezkedik el,

e) rögzítési pontjai anyagában és keresztmetszetében a ráccsal megegyező anyagúak, minimális darabszámuk függőleges oldalanként kettő, vízszintes oldalanként egy, illetve méterenként plusz egy-egy mindkét irányban, vagy

f) a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai megoldás.

I. Tolózár, retesz

a) csak párban (alul-felül) szerelve elfogadott,

b) a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy az

c) ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem szerelhető mó- don legalább 4 db átmérőjű 5 mm átmenő kapupántcsa- varral rögzített,

d) a retesz nyírómetszete legalább átmérőjű 8 mm-es tömör, gömb-, köracél vagy annak megfelelő mechanikai védel- met biztosító tömör négyzetes szelvény (laposvas kizár- va),

e) a fogadóvasalat és a retesz vasalatának legnagyobb tá- volsága 20 mm,

f) reteszhúzás ellen védett,

g) a retesz legalább 20 mm-re érjen bele a fogadóvasalatba, mely, ha a tokra nem bevéséssel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhető módon, legalább 2 db át- mérőjű 5 mm átmenő kapupántcsavarral legyen rögzítve.

J. Reteszhúzás elleni védelem

Többszárnyú ajtók esetében azon ajtólapokat, melyekben nincsen zárszerkezet, reteszekkel rögzítjük, melyek az ajtó bezárt állapotában kívülről semmilyen módon nem nyitha- tók (pl. a csapónyelves vagy tolóreteszes szerkezetek mozgó elemeit) bezárt állapotban csavarral rögzítjük.

K. Kiemelés elleni védelem

a) Az ajtó bezárt állapotában az ajtólap az ajtótoktól — az ajtópántokról történő — leemeléssel elválaszthatatlan (ki- emelés elleni tüskék, alsó vagy a közbenső diópánt szem- befordítása),

b) megerősített kivitel: a tokoldali rögzítése az X. xxxxxxx le- írtakkal megegyező.

L. Feszítés

Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve annak hajlékonysága miatt bármilyen, feszítésre alkalmas célszer- számmal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfeszíthetővé válik.

M. Falazóköröm

A nyílászárók tokjának és a rácsoknak az épület szerkezetei- hez történő rögzítésére szolgáló acélkarmok keresztmetszeti adatait és egyéb előírásait a H) pontban leírtak tartalmazzák.

II. Vállalkozói vagyonbiztosítások különös feltétele

VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK KÁRTÉRÍTÉSI ÖSSZEGHATÁRAI ‌

Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor, a behatolás helyén és időpontjában megvalósult védelem függvényében

Védelmi szintek		Kártérítési határok (e Ft)
Védelmi szintek		Állandóan lakott épület*		Nem éllandóan lakott épület
Mechanikai védelem	Elektronikai védelem	Valamennyi vagyontárgy- csoport együttesen	Pénz- és értékkészlet az együttes kártérítési határon belül**	Valamennyi vagyontárgy- csoport együttesen
II. védelem	elektronikai védelem nélkül	2 000	100	100
II. védelem	átjelzős elektronikai védelemmel	5 000	500	200
Alapfokú védelem	elektronikai védelem nélkül	6 000	MABISZ	400
Alapfokú védelem	átjelzős elektronikai védelemmel	12 000	MABISZ	1 000
Részleges védelem	elektronikai védelem nélkül	10 000	MABISZ	1 000
Részleges védelem	átjelzős elektronikai védelemmel	20 000	MABISZ	2 000
Teljes körű védelem	elektronikai védelem nélkül	20 000	MABISZ	2 000
Teljes körű védelem	átjelzős elektronikai védelemmel	40 000	MABISZ	4 000
Teljes körű plusz védelem	elektronikai védelem nélkül	40 000	MABISZ	4 000
Teljes körű plusz védelem	átjelzős elektronikai védelemmel	biztosítási összeg	MABISZ	8 000

*Állandóan lakottnak minősül az az épület, ahol egy évben legalább 250 napon keresztül folyik legalább napi egyműszakos (8 órás) tevékenység.

**Pénz- és értékkészlet esetében a betöréses lopás kockázatra kifizethető kártérítés felső határa nem haladhatja meg – a „Valamennyi vagyontárgycsoport együttesen” megnevezésű oszlopban, illetve II. védelem esetében az ebben az oszlopban megadott limiteken belül – annak az értéktárolónak a MABISZ minősítési összegét, amelyben a pénz- és értékkészletet tárolják.

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA ‌

Épületszerkezetek mechanikai védelme
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább?
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet
A védendő nyílászárók alsó élmagassága
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem	Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni?
	Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske?
	Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni?
Ajtólap és ajtótok jellemzői	Hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább?
	Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság?
	Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek?
	Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek?
	Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát?
	Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap?
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze?
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze?
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma	Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja?
	Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár?
	Az ajtók zárására megfelelő-e a lakat?
	Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások C) pontja) szükséges?
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű
	Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme?
	Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta?
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű
	Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata?
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése?
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése?
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei	Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme?
	Milyen típusú minősített üveg szükséges?
	Szükséges-e biztonsági fólia?
	Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet?
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni

Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását is tekintse át!

II. Védelem	1. Alapfokú védelem	2. Részleges védelem	3. Teljes körű védelem		4. Teljes körű védelem plusz védelem
12 cm	25 cm	25 cm	38 cm		téglaszerkezet nem megengedett
legalább 12 cm átmérőjű rönkfából készült faház	30 cm vastag falazóblokk	30 cm vastag falazóblokk	10 cm vastag vasbeton		15 cm vastag vasbeton
2 m alatt	2 m alatt	3 m alatt	3 m alatt	3 m felett	nincs szinthatár
nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges
nem szükséges	nem szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	3 db szükséges
szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	többszárnyú ajtó nem megengedett
3 db	3 db	3 db	3 db megerősített	3 db megerősített	4 db megerősített
6 mm	5 mm	3 mm	2 mm	5 mm	2 mm
nincs rá előírás	20 mm	20 mm	20 mm	20 mm	30 mm
nincs rá előírás	300 mm	300 mm	300 mm	300 mm	300 mm
nincs rá előírás	nem	nem	nem	nem	nem
nincs rá előírás	30 mm	30 mm	40 mm	nincs rá előírás	fa anyagú ajtó nem megengedett
nincs rá előírás	nincs rá előírás	nincs rá előírás	5 mm	nincs rá előírás	alumínium anyagú ajtó nem megengedett
nincs rá előírás	nincs rá előírás	nincs rá előírás	2 mm	nincs rá előírás	15 mm
nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
1 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	1 db szükséges	2 db szükséges
nem előírt	1 db	2 db	2 db	1 db	2 db
nem előírt	1 db	2 db	2 db	nem előírt	2 db
nem előírt	nem előírt	1 db	2 db	nem előírt	2 db
nem előírt	nem előírt	nem előírt	szükséges	szükséges	szükséges
nem előírt	igen	1 db	csak biztonsági ajtó lehetséges	nem előírt	csak biztonsági ajtó lehetséges
nem előírt	1 db	1 db
nem előírt	1 db	1 db
nem előírt	nem előírt	1 db
1 ponton	2 ponton (biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1-1 ponton)	2 ponton (biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1-1 ponton)	mind a négy oldalon, legalább 6 ponton	erkélyeken, teraszokon két oldalon legalább 3 ponton, egyéb esetben legalább 2 ponton	mind a négy oldalon, legalább 6 pontos zárást biztosít
nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges
nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	fa anyagú ajtó nem megengedett
nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	üvegezett nyílászáró nem megengedett
nincs rá előírás	A1	A2	B1	A1
nincs rá előírás	szükséges	szükséges	nem megengedett	szükséges
alkalmazható	alkalmazható	nem alkalmazható	nem alkalmazható	megerősítve
nem szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	ráccsal nem váltható ki!

4. ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE ‌

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak melléklete- iben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános szerződési feltétele, Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának feltétele, valamint a Betöréses lopás és rablás biztosítás fel- tételében rögzítettek az irányadóak.

Nem alkalmazandók a Vállalkozói vagyonbiztosítások általá- nos szerződési feltételének, a Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának feltételének, valamint a Betöréses lo- pás és rablás biztosítás feltételének egyes pontjai akkor, ha azok alkalmazását az egyes kiegészítő feltételek kifejezetten kizárják vagy attól eltérően rendelkeznek.

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizeté- se ellenében, a jelen biztosítási feltételben meghatározottak szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyak- ban, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés he- lyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a kö- vetkezményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a bizto- sított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának feltétele szerinti 1.2. ki- bővített fedezetű biztosítással vagy 1.3. szerinti all risks fedezetű vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb ok- ból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított tűz- és elemi károk vagy all risks biztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1.1. Jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyak előre nem látható és hirtelen fel- lépő sérülése vagy megsemmisülése ha azok oka:

a) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság, amennyiben az általuk okozott kár szabad szemmel, segédeszköz nélkül felismerhető,

b) elektromos energia közvetlen hatásai, amelyek földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, ívképződés következtében keletkeztek, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása miatt következtek be,

c) külső események mechanikus hatásai,

d) összeroppanás vagy vákuum egyéb hatásai,

e) bármilyen folyadék vagy nedvesség,

f) vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, föld- csuszamlás, ismeretlen építmény, üreg beomlása, idegen jármű ütközése, földrengés (a fogalommeghatározásokat a Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele tartalmazza),

g) tűz, villámcsapás, robbanás, légi jármű lezuhanása (be- leértve az oltáskor és mentéskor keletkező károkat), füst és hő kiáramlása (a fogalommeghatározásokat a Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele tartalmazza),

h) betöréses lopás, rablás (a fogalommeghatározásokat a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele tartalmazza).

1.2. Biztosítási eseménynek minősül továbbá az Elektromos berendezések modulban biztosításra feladott hűtő- vagy fa- gyasztó berendezésekben tárolt áruk, készletek megromlá- sa, amennyiben a megromlás oka a fent felsorolt biztosítási események Biztosítási események pont – bármelyikének bekövetkezte.

A kártérítés felső határa káreseményenként és biztosí- tási időszakonként a károsodott vagyontárgy biztosítá- si összegén belül a károsodott vagyontárgy biztosítási összegének 20%-a, de legfeljebb 500 000 Ft.

A biztosítási védelem nem terjed ki a 10 évnél idősebb berendezésekben tárolt, vagy az egyébként már lejárt szavatosságú árukra, készletekre.

2. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

2.1. A biztosítási védelem a biztosítási szerződésben rögzí- tett vagyontárgyakra terjed ki, amíg azok a biztosítási szer- ződésben kockázatviselési helyként megnevezett területen

a) üzemkész állapotban felállítva találhatók, vagy

b) tisztítás, javítás, ellenőrzés vagy egy másik felállítási helyre való áthelyezés miatt vagy egy térítésköteles kár miatt le- állítva leszerelés, összeszerelés vagy szállítás alatt állnak. Egy vagyontárgy akkor található üzemkész állapotban fel- állítva, ha a próbaüzem befejezése után a normál üzemre

készen áll.

2.2. A biztosítási védelem nem terjed ki a feladáskor 3 évnél idősebb számítógépekre valamint a feladáskor 5 évnél idősebb elektromos berendezésekre.

2.3. A biztosított vagyontárgyak lehetnek: háztartási, hír- adástechnikai, irodatechnikai, hírközlési, kommunikációs, hang- és képtechnikai, orvosi, vizsgáló, mérő-, valamint egyéb elektromos berendezések, elektronikus adatfeldolgo- zó berendezések (számítógépek) és ezek hálózatai.

2.4. A biztosítási védelem nem terjed ki:

a) üzemi és segédanyagokra (pl.: hűtőanyagok, kenő- anyagok, szűrők stb.),

b) alkatrésznek nem minősülő anyagokra (pl. kép- és hanghordozók stb.),

c) szerszámokra és a gyakori elhasználódás miatt sű- rűn cserélendő alkatrészekre (pl. festékpatronok, mintázóhengerek, filmek stb.),

2.5. Csak külön megállapodás alapján biztosítható va- gyontárgyak

a) külső, belső adathordozókra ill. azokon tárolt adatok, programok, szoftverek

3. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

A biztosító szolgáltatása az alábbiak szerint történik:

3.1. Egy károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes ál- lapotba való helyreállítása (javítandó kár) esetén a kárese- mény bekövetkezésekor érvényes javítási költségek megté- rítésével, beleértve a szét- és összeszerelés, fuvar (kivéve légifuvar), oda- és visszaszállítás, továbbá az esetleges vám költségeit. A lecserélt régi anyag maradványértéke beszá- mításra kerül. A javítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesítménynöveléssel vagy karbantartással összefüggő többletköltségek a szerződőt/biztosítottat terhelik. Ugyancsak a szerződőt/biztosítottat terhelik egy esetleges ideiglenes javítás költségei.

3.2. Egy biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése esetén annak káridőponti avult értéke alapján, beleértve a fuvar (kivéve a légifuvar), vám és szerelés költségeit. A szer- ződő/biztosított köteles a még bármilyen módon felhasz- nálható részeket azok becsült értékén fizetésül elfogadni. Teljesen megsemmisültnek tekintendő egy vagyontárgy, ha javításának költségei elérik vagy meghaladják a káridőponti avult értékét.

Egy károsodott vagyontárgy káridőponti avult értéke a va- gyontárgy kárnapon érvényes új értékéből lineáris avultatás- sal kerül meghatározásra a vagyontárgy gyártásakor várható átlagos élettartama figyelembevételével. Az avultatás maxi- mális mértéke 80%.

3.3. A javítás során fel nem használt károsodott, illetve ki- cserélt részeket megtekintés céljából a szerződő/biztosított- nak a biztosító rendelkezésére kell bocsátania.

3.4. Ha egy tétel alatt több, összetartozó berendezés van biztosítva, és ezek közül csak egyesek semmisülnek meg, a biztosító a káreseményeket úgy kezeli, mintha a teljesen megsemmisült berendezések külön tételekként lettek volna biztosítva.

3.5. Összetartozó vagyontárgyaknál a biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt vagyontárgyak a többi megsérülése vagy meg- semmisülése miatt elszenvednek.

4. KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem – a Vállalkozói vagyonbiztosítá- sok általános feltétele, Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának feltétele, a Betöréses lopás és rab- lás biztosítás feltétele vonatkozó pontjaiban, valamint a különböző fejezetekben felsorolt kizárásokon túlme- nően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) tartós vegyi, hő-, mechanikus, elektromos, elektro- mágneses vagy időjárási hatások következményei, valamint akár indokolt, akár idő előtti elhasználódási, elöregedési, továbbá anyagfáradási jelenségek, kor- rózió, rozsda, vízkő vagy egyéb lerakódás hatásának tudhatók be,

b) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hi- bák és hiányosságok miatt keletkeztek, amelyekről a szerződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,

c) a kockázatviselési helyen kívül való szállítások során keletkeztek,

d) valamely kár után a végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosí- tása előtt való üzembe helyezés miatt következtek be,

e) a berendezések avultságával, azok karbantartásá- nak elmulasztásával vagy a létesítési, telepítési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek,

f) a kezelési utasítás szándékos megszegése miatt ke- letkeztek,

g) anyag- és gyártási hiba miatt keletkeztek,

h) más módon megtérülnek a szerződő/biztosított ré- szére (garancia, jótállás, kártérítés, más szerződés stb.),

i) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések következtében keletkeztek, amelyek csak esztétikai hibát jelentenek (pl. lakk-, zománc- és hor- zsoláskárok).

5. ÖNRÉSZESEDÉS

Az elektromos és elektronikus berendezések biztosítá- sának levonásos önrészesedése a kárösszeg 10%-a, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.

6. EGYÉB RENDELKEZÉSEK BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁS BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN

6.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőr- hatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről má- solatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

6.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell készíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagyságát, sem a tulajdonviszonyokat nem bizonyítja.

6.3. A vagyonvédelmi előírások teljesülését a biztosító a biz- tosítási esemény bejelentését követően vizsgálja. A biztosító szolgáltatása a ténylegesen megvalósult védettségi szinttől függően alakul a Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési öszszeghatárai elnevezésű táblázatban foglalt öszszeghatá- rokig.

6.4. Jelen biztosítás részét képezi a Vállalkozói vagyonbizto- sítások vagyonvédelmi előírásai és Vállalkozói vagyonbiztosí- tások kártérítési összeghatárai című mellékletek.

5. ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE ‌

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a bizto- sított rendelkezik érvényben érvényben lévő Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának feltétele szerinti 1.1 alapfedezetű biztosítással vagy 1.2. szerin- ti kibővített fedezetű biztosítással vagy 1.3. szerinti all risks fedezetű vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejű- leg megköti.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1.1. Alapfedezet

1.1.1. Biztosítási események

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a kockázatvi- selés helyén lévő üvegekben törés vagy repedés következ- tében álltak elő.

1.1.2. Biztosítható vagyontárgyak

Az üvegbiztosítási fedezet kiterjed a biztosított tulajdoná- ban vagy bérleményében lévő épületek/építmények sík-, katedrál-, drótüveg felhasználásával készült nem bizton- sági üvegezésekre, amelyek rétegenként 10 mm-nél nem vastagabbak és táblánként 3 m2-nél nem nagyobbak, így a nyílószárnyanként egyrétegű, nem hőszigetelő üvegezések (kapcsolt gerébtokos-teschauer-nyílászárók is) valamint a nyílószárnyanként legfeljebb kétrétegű, hőszigetelő üvege- zések.

1.1.3. Biztosítási összeg

Az üvegtörés általánybiztosítás éves kártérítési határa 100 000 Ft vagy a biztosításra feladott épület vagyon- tárgycsoport bizotsítási összegnek 1%-a.

1.2. Kibővített fedezet

1.2.1. Biztosítási események

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a kockázatvi- selés helyén lévő üvegekben törés vagy repedés következ- tében álltak elő.

1.2.2. Biztosítható vagyontárgyak

a) üvegbiztosítási fedezet kiterjed a biztosított tulajdonában vagy bérleményében lévő épületek/ építmények

• nem hőszigetelő sík-, katedrál,- vagy drótüvegezésre,

• hőszigetelő síküvegezésére (thermopan, hungaropan stb.),

• üvegek fóliázására,

• épületszerkezeti üvegekre, üveg építőelemekre (pl. üvegfalak, üvegtetők, copolit üvegezések, tükörfalak, portálüvegezések, üveg mellvédek, verandák, üveg- téglák, üveg tetőcserepek),

• műanyagból vagy üvegkerámiából készített fényáte- resztő felületekre (pl. ablakok, lapok, fénykupolák stb.),

• biztonsági üvegezésekre,

• ón-, ólom és rézfoglalatban lévő díszüvegezése, illetve üvegfestményekre,

• napkollektorok, előtetők, felülvilágítók üvegezéseire,

• bútorok üvegezésére (vitrin, üvegpolc, hűtőpult, stb.),

• tükrökre (pl. tükörcsempe, bútortükrök, fali tükrök stb.),

• üvegkerámia főzőlapokra,

• képek üvegezéseire,

• akváriumok és terráriumok üvegezésére,

• cég- és reklámtáblák üvegezésére.

b) Külön megállapodás alapján kiterjed a biztosítási fedezet az üvegpótláshoz szükséges állványzatok és/vagy daruk költségeire is.

c) Nem biztosíthatók, illetve a bennük keletkezett károk nem biztosítottak:

• az önálló üvegtetők, üvegházak, melegágyak,

• fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,

• az építés, felújítás alatti épületek/építmények üvegezése.

1.2.3. Biztosítási összeg első kockázatra szóló (térítési felső határértéken történő) biztosítás esetén

A biztosítási összeg a biztosított által a térítés felső határa- ként megjelölt limitösszeg, a biztosítandó üvegfelületek és típusok tételes felsorolása nélkül, amely a biztosítási díj alap- ja, és egyben a kártérítés felső határa biztosítási időszakon- ként. Ebben az esetben a limitösszeg erejéig biztosítottak a jelen feltétel 1.2.2. pontjában megnevezett vagyontárgyak illetve 4. pontjában megnevezett költségek.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosító szolgáltatása a számlával igazolt és indokolt üve- gezési kár önrészesedéssel csökkentett összege, amely nem haladhatja meg a biztosított által meghatározott és szerződésben rögzített felső határértéket.

3. BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK

a) Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az alább felsorolt indokolt, célszerű költségeket, ha a biztosított kárral közvetlen okozati összefüggésben állnak, azoknak elkerülhetetlen következményei is a biztosítottat terhelik:

1. Üvegtáblák szállítási, szerelési költségei, kivéve állvány- zatok és daruk költségeit.

2. Törmelékeltakarítási költségek, a törmeléknek a legkö- zelebbi lerakóhelyre szállítási, lerakási és megsemmi- sítési költségei, valamint a kockázatviselési hely meg- tisztítási és egyszeri takarítási költségei, összesen a 4. pont szerinti szolgáltatás összegének 20%-áig, de leg- feljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetethető kárösszegig.

3. Biztosított üvegek helyreállítása vagy újrabeszerzése miatt más vagyontárgy indokolt mozgatása, megvál- toztatása vagy védelme érdekében felmerült költségei, összesen a 4. pont szerinti szolgáltatás összegének 15%-áig, de legfeljebb az adott üvegtörés kárese- ményre kifizetethető kárösszegig.

4. a kárenyhítés költségeit, kivéve a kárenyhítés folyamán keletkezett egészségkárosodások miatt fellépő költsé- geket.

b) Kizárólag külön megállapodás alapján biztosítottak az üvegpótláshoz szükséges állványzatok és daruk költsé- gei.

c) Nem biztosítottak az eredetitől eltérő kivitelezés miatti többletköltségek.

Nem téríti meg a biztosító üvegkárként a kárt, ha

– az üveg felületén vagy díszítésében karcolással, ki- pattogzással (kagylótöréssel) keletkezett,

– az üveg keretében, foglalatában keletkezett.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

Az üvegbiztosítás levonásos önrészesedése 0 Ft káre- seményként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.

6. ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE ‌

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak melléklete- iben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános szerződési feltételében és a Tűz- és elemi károk valamint all risks bizto- sításának feltételében rögzítettek az irányadóak.

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizeté- se ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltéte- lek szerint megtéríti azokat az üzemszüneti veszteségeket, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított folyamatos üzemmenetben, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén keletkeznek.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a bizto- sított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának szerinti 1.2. kibővített fedezetű biztosítással vagy 1.3. all risks fedezetű va- gyonbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb ok- ból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított a tűz- és elemi károk biztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen feltétel alapján biztosítási eseménynek minősül a biz- tosított üzemszerű gazdasági tevékenységének teljes vagy részleges kényszerű szüneteltetése, ha annak oka az alábbi biztosítási események bármelyikének bekövetkezése:

Tűz, villámcsapás, robbanás, összeroppanás, légi jármű lezuhanása, vezetékesvíz – károk, valamint tűzoltó berende- zés kilyukadása, melyek a II.Vállalkozói vagyonbiztosítások különös feltételének 1.Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának fejezetében lévő 1.1, illetve 1.2-es pontjaiban kerültek definiálásra.

A biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szol- gáltatási kötelezettsége csak abban az esetben következik be, ha az üzemszünetet kiváltó biztosítási esemény miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett vagyoni kárt a va- gyonbiztosítás alapján megtéríteni köteles, és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegű vagy mértékű, hogy a biztosított az üzemmenet szüneteltetésére kényszerül, majd tevékenysé- gét a helyreállítási munkák után folytatja.

2. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG / BIZTOSÍTOTT ÜZEMSZÜNETI VESZTESÉGEK

A biztosítási összeg a Biztosított által a térítés felső határa- ként megjelölt limitösszeg.

A felek megállapodnak abban, hogy a biztosító üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezése esetén az üzemszüneti veszteségeken belül az alábbiakban meghatározott elma-

radt üzemi nyereséget és a folyamatos üzemi költségeket téríti meg (a kizárások és korlátozások figyelembe vételével) a biztosítottnak:

– Elmaradt üzemi nyereség: mindaz a nyereség, amelyet a biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna.

– Folyamatos üzemi költségek: azok a szükséges, indokolt ráfordítások (pl. munkabérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi költségek stb.), amelyekre a számviteli törvény költségelszámolási szabályai vonatkoznak és amelyeket a biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kell fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását a káresetet megelőző állapot- nak megfelelő keretek között mihamarabb lehetővé tegye, vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles.

Jelen feltétel szerint szerződésben nem minősül üzem- szüneti veszteségnek

a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendő rendkí- vüli adó és illeték,

b) forgalomtól függő biztosítási, feltalálói, licence-, lí- zing-, tartósbérleti díjak,

c) az áruk, a nyersanyagok, a segédanyagok, az üzem- anyagok megvételére való kiadások, ha azok nem az üzemfenntartást szolgálják,

d) az olyan nyereségek és költségek, amelyek nincse- nek összefüggésben az üzemszünettel, pl. a tőkebe- fektetés, a spekulációs és az ingatlanügyletek.

3. FEDEZETI TARTAM

A biztosító üzemszünettel kapcsolatos szolgáltatási kötele- zettsége az üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezé- sének időpontjában kezdődik, és a biztosítási szerződésben megjelölt fedezeti tartamig tart.

A fedezeti tartam 3 hónapos, így a választott kártéríté- si limit a biztosító szolgáltatásának a fedezeti tartamra eső felső határa.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem – a káreset bekövetkezését megelőző állapotának megfelelő – újraindí- tásának időpontjában, de legkésőbb a fedezeti tartam lejá- ratakor szűnik meg.

4. KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

A biztosított köteles a jogszabályokban és a szabályzatok- ban számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötelezettsé- gének eleget tenni. A folyó évre, valamint az előző három évre vonatkozó üzleti könyveket és az azokban történt be- jegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve biztonságos helyen köteles megőrizni. A fentiek megsértése esetén a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, kivéve, ha a biztosított kötelességszegése sem a káreset megálla- pítását, sem a biztosító szolgáltatásának megállapítását és mértékét nem befolyásolta.

5. KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem – a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános szerződési feltételében valamint a különböző fejezetekben felsorolt kizárásokon túlmenően – tekin- tet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki a következő károkra:

a) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek és üzleti feljegy- zések, illetve az üzletmenettel kapcsolatos okiratok, számlák és hasonlók megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása vagy megrongálódása,

b) tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnesszalagok és egyéb adathordozók megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása vagy megrongálódása,

c) a normál üzemi körülményektől való szándékos – tesztelés, szándékos túlterhelés illetve egyéb kísér- letek miatti – eltérés.

A biztosító nem téríti meg az olyan – biztosítási esemé- nyek miatti – üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzemszünet egyéb okból való tényleges szüneteltetése alatt következtek be (pl. átalakítás, felújítás, karbantar- tás). A biztosító ebben az esetben is kártérítést nyújt arra a tartamra eső üzemszüneti veszteségekre, amely- lyel – az egyébként szükséges üzemszünet – a biztosí- tási esemény bekövetkezése miatt meghosszabbodott. A biztosító nem téríti meg a megnövekedett olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzemszüneti tartam meghosszabbodása folytán keletkeztek a kö- vetkező okok miatt:

a) rendkívüli, az üzemszünet alatt bekövetkezett ese- mények vagy tartós körülmények következtében,

b) az üzem bővítése vagy olyan újítások miatt, amelye- ket a biztosítási esemény bekövetkezése utáni hely- reállítás során vezettek be,

c) hatósági újraépítési vagy üzemeltetési korlátozások miatt,

d) a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása, tulaj- doni, birtoklási, bérleti jogviszony tisztázása, hagya- téki, illetve peres ügyek lebonyolítása vagy egyéb hasonló események miatt,

e) mert a biztosított a megsérült, megsemmisült va- gyontárgyak helyreállításáról, pótlásáról nem időben gondoskodik, vagy ehhez nem áll elegendő tőke ren- delkezésére,

f) mert a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó, sértetlen vagyontárgyak a biztosított üzemben nem használhatók fel,

g) a romlandó, illetve szezonális sajátosságokkal ren- delkező áru- és raktárkészletben keletkezett károk,

h) a biztosított üzemszünete következtében valamely szerződéses partnerénél keletkezett többletköltsé- gek vagy termeléskiesési károk.

6. ÖNRÉSZESEDÉS

Az üzemszüneti biztosítás önrészesedése 3 nap, de mi- nimum 100 000 Ft. Nem fedezi a biztosítás azokat az üzemszüneti veszteségeket, amelyek a szerződésben rögzített önrészesedési időszakra esnek (munkanapok- ban számolva).

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.

7. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Kár esetén a biztosított köteles minden, a kárral kapcsolatos számlát, bizonylatot, jegyzőkönyvet, stb. megőrizni és a biz- tosító számára a kárrendezés lefolytatására átadni.

III. VÁLLALKOZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELE ‌

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak melléklete- iben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános szerződési feltételében biztosításának feltételében rögzítettek az irány- adóak.

A Vállalkozói felelősségbiztosítás létrejöttének feltéte- le, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő szerin- ti Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának feltétele szerinti 1.1 alapfedezetű biztosítással vagy 1.2. szerinti kibővített fedezetű biztosítással vagy 1.3. sze- rinti all risks fedezetű vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek – ha a vonatkozó biztosítások különös feltételei és a záradékok („feltételek”) másként nem rendelkeznek – a Biztosító fele- lősségbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerző- désben foglaltak szerint a Biztosító biztosítási díj ellenében mentesíti a Biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a vonatkozó feltételekben meg- állapítottak szerint azokért a személyi sérülésből és/vagy tárgyrongálásból származó kár megtérítése és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik. Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sérülése, egész- ségromlása.

Tárgyrongálás: dolog megsemmisülése, sérülése vagy hasz- nálhatatlanná válása.

1.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több biztosítási esemény a Bizto- sított ugyanazon károkozói magatartásából, cselekedetéből ered és azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban következett be.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

2.1. A biztosítási szerződés megkötésekor a Szerződő és a Biztosított személye különválhat.

Szerződő: a Biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biztosítási díjat fedezi és akihez a Biztosító jognyilatkozatait intézi.

Biztosított: az a vállalkozás, azaz önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy, aki a magyar jog szabályai szerint a bekövetkezett károkért kártérítési felelős- séggel valamint sérelemdíj megfizetésére kötelezettséggel tartozik.

Együttbiztosított: az a természetes személy, jogi személyi- ség nélküli szervezet vagy jogi személy, aki a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási esemény tekintetében a Biztosított részére, vagy helyett végzett tevékenysége során okozott károk vonatkozásában a Biztosítottal együtt, vele azonos biztosítási védelemben részesül. Ahol a biztosítási feltételekben a Biztosított szerepel, úgy azon rendelkezések Együttbiztosítottra is vonatkoznak.

3. INDEXÁLÁS

3.1. A Biztosító a biztosítási díj módosítását a szerződés hatálya alatt bármikor jogosult kezdeményezni a követ- kező biztosítási időszakkal kezdődő hatállyal Biztosí- tott érintett időszakban történt árbevételének, illetve a díjszámítás alapját képező adatoknak tényleges vagy feltételezett változása alapján. Az árbevétel, illetve a díjszámítás alapját képező adatok feltételezett változá- sát akkor veszi alapul Biztosító, amennyiben Biztosított nem nyilatkozott a jelen feltétel 7.1.1.4. pontjában leírt határidőig árbevételének, illetve a díjszámítás alap- ját képező adatok változásáról. A Biztosító módosító javaslatát legalább az évfordulót megelőző 45 nappal küldi el a Szerződő részére. Amennyiben a Szerződő a módosító javaslat elfogadásáról, annak kézhezvételé- től számított 30 napon belül írásban értesíti Biztosítót, vagy arról jelen pontban írt határidőig nem nyilatkozik, a módosítás az évfordulón hatályossá válik. Ha Biztosí- tott az árbevétel, illetve a díjszámítás alapjául szolgáló adatok feltételezett változásának mértékével nem ért egyet, úgy jogosult a módosítás visszautasítására nyit- va álló határidőn belül írásban kérni – az érintett idő- szak tényleges árbevételének, illetve a tényleges ada- tok bejelentésével egyidejűleg – a tényleges változás figyelembevételét Biztosító részéről. Biztosító jogosult ellenőrizni a változás mértékét és kérni a tényleges vál- tozás igazolását Biztosítottól.

3.2. Amennyiben a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, és nem nyilatkozik az érintett időszak árbe- vételének változásáról sem, akkor káresemény bekövet- keztekor a Biztosító a megállapított kár akkora részé- nek – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a Szerződő/Biztosított által közölt, a díj- számítás alapját képező árbevétel (illetve a díjszámítás alapját képező adatok) annak a tényleges árbevételnek (illetve a díjszámítás alapját képező adatoknak), amelyet a Szerződő helyes adatszolgáltatása esetén a díjszámí- tás alapjaként figyelembe kellett volna venni.

3.3. Az indexáláskor Biztosító a rendelkezésére álló, KSH által hivatalos honlapján közzétett legfrissebb ipari termelő árindexet alkalmazza (jelen pontban továbbiakban: díjalap). A biztosító a díjalap és a biztosítási szerződésben meghatá- rozott díjtétel szorzataként állapítja meg a következő biztosí- tási időszak biztosítási díját.

Árbevétel: az értékesített termékek és áruk, illetve teljesített szolgáltatások általános forgalmi adó nélkül számított ellen- értéke.

Érintett időszak: a biztosítási évfordulót megelőző 60. nap előtti 12 egész naptári hónap.

4. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, LIMIT

4.1. A biztosítási összeget a Szerződő/Biztosított hatá- rozza meg a Magyarországon mindenkor érvényes bel- földi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vo- natkozó felső határa.

4.2. A Biztosító a károkat eseményenként és biztosítá- si időszakonként a szerződésben megjelölt felső ösz- szeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A Biztosító által az eseményenként és a biztosítási időszakonként megha- tározott biztosítási összeg mértéke eltérhet egymástól.

4.3. A felelősségbiztosítási védelem kiterjed a biztosí- tási összeg erejéig a felelősség kérdésének vizsgálatá- ra és az alapos kártérítési követelések kielégítésére. A biztosítási védelem kiterjed a szerződésben meghatá- rozott biztosítási összeg erejéig a Biztosított biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett polgári jogi igénnyel összefüggő jogi képviseletének költségeire, az esetleges perköltségre, valamint az alapos kártérítési követelésekből eredő kamatkövetelésekre.

4.4. Nem terjed ki a biztosítási védelem a kamatfizetés- ből eredő, a jogi képviseletből származó költségekre, illetve a felmerülő perköltségre, amelyek abból szár- maznak, hogy a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatla- nul vitatja, vagy a magatartásával, illetve mulasztásával a kárrendezési vagy egyéb eljárást nyilvánvalóan meg- alapozatlanul elhúzza.

4.5. Együttbiztosított megjelölése esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási összeg a Biztosítottra és az Együttbiztosítottra együttesen vonatkozik és ugyanab- ból a biztosítási eseményből származó kárigény(ek) esetén Biztosító kizárólag egyszer szolgáltat.

5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

5.1. A biztosító a kárrendezési eljárás során megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizeti; a károsult kár- térítési igényét közvetlenül a Biztosító ellen nem érvényesít- heti. A Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítá-

sa iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiz- tosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.

5.2. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kö- telezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitat- ja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

5.3. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeérté- két a Biztosító a korrigált 2004. évi halandósági tábla alap- ján, 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződés- ben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a Biz- tosító, mind a Károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a Biztosító és a Károsult is elfogadja.

Amennyiben a Biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a Biztosító az adott gaz- dasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a Károsult egészségi állapotának fi- gyelembe vételével állapítja meg.

5.4. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kí- vül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, akkor a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.

5.5. Egy káreseményből eredő felelősségbiztosítási szolgál- tatások együttes összege nem haladhatja meg az Általános felelősségbiztosítás különös feltételeiben rögzített kárese- ményenkénti biztosítási összeget (kombinált limit).

6. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK (KIZÁRÁSOK)

A kizárások a biztosítási szerződési feltételekben meg- fogalmazott olyan események, amelyekre a Biztosító nem vállalja a kockázatot. A kizárt káresemény a bizto- sítási szerződés feltételei szerint nem minősül biztosí- tási eseménynek, ezért annak bekövetkezése esetén a Biztosító nem nyújt szolgáltatást.

6.1. A Biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki az abból a kárból származó kártérítési és sérelemdíj iránti igényre

6.1.1. amelyet a Szerződő és a Biztosított egymásnak okozott,

6.1.2. amelyet a közeli hozzátartozók egymásnak okoz- tak,

6.1.3. amelyet a Biztosított maga szenved el,

6.1.4. valamint nem téríti meg a Biztosító azokat a ká- rokat, sérelemdíjat, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei érték, good-will megsértésével, valamint az előszerete- ti érték kárpótlásával összefüggésben keletkeztek.

6.1.5. amit a Biztosított jogi személy vagy jogi személyi- séggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulaj- donosainak vagy közvetlen hozzátartozójának, valamint a Biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okoz,

6.1.6. amelyet több Biztosított (együttbiztosított) esetén a Biztosítottak egymásnak okoznak.

6.1.7. amely a Biztosított törvényes kártérítési kötele- zettségét meghaladó, egyoldalú kötelezettségvállalá- sából ered

6.1.8. amely sem személysérülésre, sem pedig tárgy- rongálásra nem vezethető vissza.

6.2. Nem fedezi a biztosítás külön megállapodás hiá- nyában:

6.2.1. Biztosított alvállalkozója által okozott károkat,

6.2.2. a szándékosan vagy súlyosan gondatlanul oko- zott károkat,

6.2.3. az építési, szerelési munkákkal járó, előre terve- zett és a teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges károkat,

6.2.4. a vadgazdálkodással okozott károkat,

6.2.5. a vegyszerszórási, a Biztosított által növényvédő szerek, mezőgazdasági kemikáliák felhasználásával, környezetbe juttatásával okozott károkat,

6.2.6. a genetikai károkat,

6.2.7. Biztosított által gondozott növényi kultúrák által okozott károkat,

6.2.8. a légi-, vízi-, vasúti és kötöttpályás közlekedési tevékenység folytatásával vagy ilyen járművek üzemel- tetésével okozott károkat,

6.2.9. a Biztosítottat, mint személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység folytatójaként terhelő károkat,

6.2.10. a tisztítással eltávolítható szennyeződési káro- kat,

6.2.11. a gépjármű üzembentartójának kötelező felelős- ségbiztosításáról szóló mindenkori hatályos jogszabály hatálya alá tartozó események által okozott károkat,

6.2.12. a lőfegyverviseléssel járó bármely tevékenység folytatásából eredő károkat,

6.2.13. közúti burkolat fenntartása, karbantartása so- rán okozott károkat,

6.2.14. a járművön, vontatmányon, munkagépen elhe- lyezett vagyontárgyakban a szállításuk során okozott károkat, valamint,

6.2.15. ha a károkat nem a tevékenység folytatása idéz- te elő, hanem részben vagy egészben az épületek, épít- mények avultsága, azok karbantartásának elmulasztá- sa vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek.

Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozás- nak minősül különösen, ha a Biztosított

• hatósági engedélyhez kötött tevékenységet enge- dély nélkül végzett,

• tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányá- ban végezte,

• a kárt súlyosan ittas (2,51 mg/liter feletti mértékű vé- ralkohol szintű) állapotban, vagy bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek, kábítószer fogyasztásának ha- tása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggés- ben okozta,

• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal- kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével okozta,

• a kárt a szakmai előírások, belső utasítások súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megszegésével okozta.

6.3. Nem téríti meg a Biztosító azt a kárt külön megál- lapodás hiányában:

6.3.1. amit a Biztosított szolgáltatói minőségben okoz,

6.3.2. amit a Biztosított munkáltatói minőségben a munkavállalónak okoz, valamint amelyek foglalkozási megbetegedésből erednek,

6.3.3. amit Biztosított, mint ingatlan bérbeadója vagy bérlője okoz,

6.3.4. ami a termékfelelősség körébe tartozik, amit a Biztosított mint gyártó, importáló, forgalmazó okoz

6.3.5. amit a Biztosított szerződésszegésével okoz,

6.3.6. amely a Biztosított és a károsult közötti jogvi- szonyra irányadó szabályok szerint elévült,

6.3.7. amely a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben következett be, az elmaradt hasznot, így különösen az üzemszünetből eredő termeléskie- sést, állásidőre fizetett bért, a késedelmes teljesítés következményeit,

6.3.8. amely a hasadó anyagok robbanásából, nukle- áris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból erednek,

6.3.9. amely a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék) előállításával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos,

6.3.10. amely a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítással már fedezett,

6.3.11. amely mágneses vagy elektromágneses mező által okozott,

6.3.12. amely a Biztosított jogszabályban írt felelősség- nél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatko- zatban vállalt helytállási kötelezettségén alapul,

6.3.13. amely az egészségi állapot csökkenéséből ered, és amelyet közvetve vagy közvetlenül a III. típusú hu- mán T-limfotróp vírus (Human T-Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III)) vagy más néven lymphadeno- pathiához asszociált vírus (Lymphadenopathy Asso- ciated Vims (LAV)) vagy azok mutációi, áttételei vagy egyéb változatai okoznak, vagy ezzel kapcsolatban me- rültek fel, vagy amely a szerzett immunhiányos tüne- tegyüttes (Aquired lmmune Deficiency Syndrome-mal (AIDS)) vagy hasonló természetű szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől független hasonló természetű egészségi állapottal bármilyen módon rokonságban áll,

6.3.14. amely azbesztózisból vagy bármilyen hason- ló betegségből ered, és amely betegség az azbeszt, azbeszttermékek és/vagy azbeszttartalmú termékek jelenléte, kezelése, feldolgozása, előállítása, eladása, forgalmazása, tárolása vagy alkalmazása során kelet- kezik,

6.3.15. amely közvetlenül vagy közvetve a szivacsos agyvelőbántalmak (Spongi formen Encephalopathien) betegségcsoport vagy tünet együttes megbetegedé-

sei, vagy szindrómái, vagy azok mutációi vagy áttételei okoznak, ezek nyomán keletkeznek vagy ennek követ- kezményeképpen lépnek fel, ilyen például a „Kergemar- ha-kór” más néven Creutzfeld-Jakob szindróma (CJB) más néven prionok okozta szivacsos agyvelőgyulla- dás és egyéb előfordulási formái mint például: Bovine Spongiform Encephalopathy (BSE), Scrapie, Transmis- sible Mink Encephalopathy (TME), Chronic Wastingbe- tegség (CWD)), Xxxxxxxxx-Straussler-Scheinker szind- róma (GSS), a Kuru, Fatal Familiar Insomnia (FFI).

6.3.16. állatról állatra, vagy állatról emberre terjedő kór- okozók vagy paraziták okozta betegségekre visszave- zethető károkra

6.3.17. amely a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből, környezetveszélyeztető tevékenység- ből ered.

6.4. Építőipari tevékenységet folytató Biztosított eseté- ben nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése:

6.4.1. vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibrá- ció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy megy- gyengítése miatt bekövetkezett károkra

6.4.2. az épületekben keletkezett repedéskárokra, füg- getlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állé- konyságát és használóinak biztonságát vagy sem

6.4.3. a tetőszigetelés javítása során szél és csapadék által okozott károkra, ha

6.4.3.1. az ideiglenes (PVC fólia) fedés elmarad

6.4.3.2. az ideiglenes fedés vízelvezetése nem megol- dott

6.4.3.3. a szigetelés lebontásának időszakára a záró- födém alatti szinten a nedvességre érzékeny gyárbe- rendezések, készletek, ingóságok védelmét (pl. fóliával) nem végzik el.

6.5. Nem téríti meg a Biztosító továbbá bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek eredménye, ke- letkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:

6.5.1. háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, háborús, illetve háború jellegű cselekmény (hadüzenet- től függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű hábo- rús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

6.5.2. belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk,

6.5.3. elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

6.5.4. xxxxxxx, rendkívüli állapot,

6.5.5. terrorizmus bármilyen formájával összefüggés- ben keletkezett károkat az alábbiakban foglaltak sze- rint:

Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni károk és sérelemdíj iránti igények, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel vagy annak elkövetése során közveszély okozásával, vagy e cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más ese-

mény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek mi- nősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, az- zal való fenyegetéssel vagy annak előkészítésével való- sult-e meg –, vagy amelyet önállóan vagy egy bizonyos szervezet, vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek cso- portja(i), amelyet minden jel szerint azért hajtanak vég- re, hogy

• egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve álla- mot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy

• a gazdasági életet részben vagy egészben befolyá- solja, vagy

amelyek módja és körülményei arra engednek követ- keztetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideo- lógiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre. Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon vagyoni károk és sérelemdíj, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási ese- ményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket köz- vetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelő- zésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

7. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

7.1. A Szerződő/Biztosított kötelezettsége

7.1.1. Változás bejelentési kötelezettség

7.1.1.1. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és/ vagy a közlési kötelezettség körébe vont körülmények válto- zását a Szerződő és a Biztosított haladéktalanul – de legfel- jebb bekövetkezésüktől számított 8 napon belül – köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni.

7.1.1.2. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb változások többek között:

7.1.1.2.1. A szerződésben rögzített adatok megváltozása,

7.1.1.2.2. a tevékenység jellegének megváltozása,

7.1.1.2.3. új alaptevékenységet folytató üzem vagy létesít- mény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia beve- zetése,

7.1.1.2.4. a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

7.1.1.2.5. A kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerének módosulása,

7.1.1.2.6. új üzem, telep létesítése,

7.1.1.2.7. az üzemek, berendezések legalább háromhavi időtartamra történő – nem idényszerű – leállítása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésből való végleges kivonása,

7.1.1.2.8. az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbeadása.

7.1.1.3. A Szerződő/Biztosított a Biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a Biztosítónak átadni.

7.1.1.4. Biztosított köteles legkésőbb minden biztosítási év- fordulót megelőző 60. napig írásban nyilatkozni az érintett időszakban bekövetkezett árbevételéről, a díjszámítás alap- ját képező adatokról, illetve azok változásáról.

7.1.2. Kárbejelentési kötelezettség A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírá- sát,

• a károsult személyét és a keletkezett kártérítési igényt,

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve pol- gári peres eljárásról vagy egyéb hatósági eljárásról való tájékoztatást,

• Biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, dokumentumokat,

• a Biztosított vagy ügyintézőjének nevét és telefonszámát,

• valamint valamennyi egyéb lényeges információt.Ameny- nyiben a káresemény jellege igényli, az illetékes hatóságo- kat, szerveket (munkaügyi felügyelőség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesítenie kell Szerződőnek/Biztosítottnak.

7.2. A Biztosító kötelezettségei és jogai

7.2.1. A Biztosító a károkat és sérelemdíjat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A felelősséget elismerő nyilatko- zat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítési összeg megfizetésére, a Biztosító a Biztosított felelősségét minden esetben vizsgálja. A Biztosító késedelmes szolgáltatása ese- tén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedel- mi kamat megfizetésére köteles.

8. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

8.1. A Szerződő/Biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a Biztosítónak visszafizetni.

8.2. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utó- lag tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által tör- tént elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

8.3. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

9. ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ide- je a kárigény Biztosított tudomására jutása, vagy a ká- rigény Biztosítottal történő közlése közül a korábbi idő- ponttól számított két év.

IV. VÁLLALKOZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS FELTÉTELE ‌‌

1. ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékletei- ben, a Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerződé- si feltételében rögzítettek az irányadóak.

Nem alkalmazandók a Vállalkozói felelősségbiztosítások ál- talános szerződési feltételének egyes pontjai akkor, ha azok alkalmazását az egyes kiegészítő feltételek kifejezetten ki- zárják vagy attól eltérően rendelkeznek.

A Vállalkozói általános felelősségbiztosítás létrejötté- nek feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő szerinti Tűz- és elemi károk valamint all risks bizto- sításának feltétele szerinti 1.1 alapfedezetű biztosítás- sal vagy 1.3. szerinti all risks fedezetű vagyonbiztosítás- sal, illetve azt egyidejűleg megköti.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerző- désben foglaltak szerint a Biztosító mentesíti a Biztosítottat a szerződésben megállapított mértékig a Biztosított a bizto- sítási szerződésben meghatározott és jogszerűen folytatott tevékenységével szerződésen kívül, harmadik személynek okozott személyi sérülésből és/vagy tárgyrongálásból szár- mazó kártérítési igények és a személyi sérüléses kárral ösz- szefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint helytállni tartozik.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános szerződési feltételében foglaltakon kívül:

a) rendezvényszervezői minőségben okozott károkat,

b) építmények, épületek bontásával összefüggő káro- kat,

c) felszín alatti és feletti vezetékekben okozott károkat,

d) tanácsadási tevékenységgel kapcsolatos károkat,

e) haszonállattartói minőségben okozott károkat,

f) hatósági jogkörben okozott károkat,

g) hibás termékkel a termék hibájából okozott károkat.

2.2. A Felelősségbiztosítások általános szerződési fel- tételében felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, ha

a) a kár a tevékenység folytatására vonatkozó bármi- lyen előírás – többek között egészségügyi, egészség- védelmi, karbantartási szabályok súlyos megszegé- sével összefüggésben, illetve be nem tartása miatt keletkezett

b) a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatmánya- inak nem rendeltetésszerű használatával okozott ká- rokat.

c) a kár a kezelési utasítások, használati, üzemeltetési szabályok, hatósági előírások súlyos megszegése, vagy súlyos gondatlanságból történő be nem tartása miatt vagy ezekkel összefüggésben keletkezett.

Terméknek minősül minden ingó dolog akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált.

Terméknek minősül továbbá a forgalomba hozott áru, bele- értve a tartozékait és a csomagolását.

A termék akkor minősül hibásnak, ha nem nyújtja azt a biz- tonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.

3. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELES

A tevékenységével kapcsolatos törvényeket, jogszabályokat és hatósági előírásokat betartani.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.

2. MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE ‌

A Munkáltatói felelősségbiztosítás létrejöttének feltéte- le, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő szerin- ti Általános felelősségbiztosítással, illetve azt egyidejű- leg megköti.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. A felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint Biztosító mentesíti – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a munkáltatót, mint Biztosítottat munkavállalójának munkaviszonyával (ide- értve a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgá- lati, szolgálati vagy közfoglalkoztatotti jogviszonyt), így külö- nösen a munkavédelemről szóló törvényben meghatározott munkabalesetével összefüggésben okozott olyan személyi sérülésből valamint tárgyrongálásból származó kártérítési igény megtérítése és a személyi sérüléses kárral összefüg- gő sérelemdíj megfizetése alól, amelyért a Biztosított a ma- gyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

1.2. Munkabaleset definíciója:

1.2.1. Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett mun- kavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak he- lyétől és időpontjától függetlenül.

1.2.2. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyag- mozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglal- kozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyúj- tott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

1.2.3. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, il- letve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt jár- művével történt.

1.3. Baleset definíciója

1.3.1. Jelen feltétel vonatkozásában baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános szerződési feltételében foglaltakon

kívül a bármilyen, foglalkozási megbetegedésből eredő kártérítési követeléseket.

Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglal- kozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fi- zikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonó- miai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy ki- sebb igénybevételének a következménye.

2.2. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Vállalkozói fe- lelősségbiztosítások általános szerződési feltételében foglaltakon kívül:

a) a munkavállaló más munkáltatónál történő foglalkoz- tatása esetén a más munkáltatónál történő foglal- koztatás időtartama alatt munkavállalót ért károkra,

b) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munka- vállalót ért károkra,

c) távmunkát végző munkavállalót ért károkra,

d) munkaviszony jogellenes megszüntetéséből eredő károkra,

e) több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő károkra,

f) bedolgozói munkaviszonyban foglalkoztatott munka- vállalót ért károkra,

g) olyan károkra, amelyek a hatáskörrel és illetékesség- gel rendelkező adóhatósághoz be nem jelentetten foglalkoztatott munkavállalót érik,

h) nem munkaviszonyból eredő károkra, így különösen megbízási, vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott személyeket ért károkra.

2.3. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondat- lanságnak minősül, ha a Biztosított a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben és annak végrehajtá- sáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM. rendeletben foglalt, a szervezett munkavégzésre vonatkozó lényeges és alap- vető biztonsági és egészségügyi követelményt megsér- ti, vagy jogszabályban előírt munkabiztonsági és/vagy munkaegészségügyi követelményt súlyosan megsért.

3. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELES:

a) a tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat, bel- ső utasításokat és hatósági előírásokat betartani és betartatni,

b) szakmai képesítéshez kötött tevékenység esetén a képesítés meglétét ellenőrizni,

c) köteles jogszabályszerűen a hatáskörrel és illetékes- séggel rendelkező adóhatóságnak bejelenteni mun- kavállaló foglalkoztatását.

d) A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltétele 7.1.1. pontjában foglaltak szerint a munkavállalói létszám változását Biztosítónak beje- lenteni.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.

3. TERMÉKFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE ‌

A Termékfelelősség-biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő szerinti Általános felelősségbiztosítással, illetve azt egyidejű- leg megköti.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerző- désben foglaltak szerint a Biztosító mentesíti gyártót, forgal- mazót, importálót (továbbiakban: Biztosítottat) az általa oko- zott és a Biztosított által előállított, forgalmazott, importált termék hibájából eredő személyi sérüléses, valamint a hibás termék által más dologban okozott, az 500 EUR-nak meg- felelő forintösszegénél nagyobb összegű károk megtérítése és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfi- zetése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog termékfele- lősségre vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Jelen feltétel alapján biztosítási eseménynek minősül, ha a Biztosított a Biztosító által a károkozás időpontját meg- előzően fedezetbe vont hibás termékkel a termék hibájából személysérüléses, vagy tárgyrongálási kárt a személyi sé- rüléses kárral összefüggésben személyiségi jogsértést okoz feltéve, ha Biztosított a magyar polgári jog szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint kártérítési és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj iránti igény megfizetéséért felelősséggel tartozik.

1.3. Ahol e feltétel euróban meghatározott kárösszegről ren- delkezik, azon annak a kár bekövetkeztekor a Magyar Nem- zeti Bank hivatalos deviza középárfolyama szerinti forintösz- szege értendő.

1.4. Terméknek minősül minden ingó dolog akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált. Terméknek minősül továbbá a forgalomba hozott áru, beleértve a tarto- zékait és a csomagolását.

1.5. E feltételek szerint nem minősül terméknek az ingatlan, illetve azzal kapcsolatban végzett tevékenység, többek kö- zött földművelés, valamint az állattenyésztésből, halászat- ból, vadászatból származó feldolgozatlan termék.

1.6. Gyártónak minősül: a végtermék, a résztermék, az alap- anyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazá- sával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel.

1.7. Importálónak minősül a külkereskedő, illetve a külkeres- kedelmi bizományi szerződés esetén a megbízó.

1.8. A termék akkor minősül hibásnak, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különö- sen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatá- ra, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forga- lomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.

1.9. A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a for- galomba.

2. A KOCKÁZATVISELÉS IDŐBELI HATÁLYA

A biztosító kockázatviselése a Biztosított által a szer- ződés hatálya alatt gyártott, illetve forgalomba hozott hibás termékek által a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.

3. KIZÁRÁSOK

3.1. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Vállalkozói fe- lelősségbiztosítások általános szerződési feltételében foglaltakon kívül:

a) robbanóanyagokra, gázokra és illékony kőolajter- mékekre,

b) villamos energiára,

c) légi járművekre, azok alkatrészeire,

d) orvosságokra, gyógyszerekre, beleértve a fogam- zásgátló eszközöket és az oltóanyagokat, implantá- tumokra

e) vegyi termékekre, készbetonra és kész-betonele- mekre,

f) gyógyászati készülékekre,

g) génanyagra,

h) dohánytermékekre, illetve azok (aktív, passzív) fo- gyasztásának vagy más jellegű használatának kö- vetkeztében fellépő egészségkárosodásra, annak rosszabbodására, illetve azokra, amelyek annak to- vábbterjedésén alapulnak,

i) fegyverekre, hadieszközökre, lőszerekre,

j) azokra a károkra, amelyek a felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások be nem tartásával össze- függésben keletkeztek,

k) a termék rendeltetésszerű használata érdekében el- végzett beruházások miatt keletkező költségekre,

l) a termék károsodásának fenyegetésével való zsaro- lásra,

m) a hibás termék felülvizsgálata, javítása, szervizelése, cseréje, vagy a forgalomból kivonásra való visszahí- vás, illetve megsemmisítés költségeire,

n) a hibás termék más termékkel való egyesítése, ösz- szevegyítése, elegyesítése, e termékbe való beépí- tése, feldolgozása során előállított új termékben ke- letkezett károkra,

o) magában a hibás termékben, tartozékaiban, vagy alkatrészeiben keletkezett károkra,

p) a termék hibás volta miatti csökkent piaci értékéből származó károkra,

q) a termék valamely jogszabály által előírt használati, kezelési útmutató, egyéb tájékoztató, termékleírás, címke, vagy csomagolás nélküli árusítása miatt be- következett károkra,

r) a gyártás dátumának megtévesztő vagy hibás fel- tüntetéséből eredő károkat,

s) azokat a károkat, amelyeket már a forgalomba hoza- talkor ismert termékhiba okoz,

t) a Biztosított által a megrendelőjétől megmunkálásra átvett termék egyesítése, vegyítése, feldolgozása, átalakítása során a Biztosított hibás munkavégzése miatt keletkező új és hibás termék által okozott ká- rokra (bérmunkával okozott károk)

3.2. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondat- lanságnak minősül, ha

a) a kárt forgalmazási engedély nélküli termék okozta, vagy a termék forgalomból való kivonását, visszahí- vását a hatóság elrendelte, és a Biztosított a vissza- hívási kötelezettségét nem teljesítette,

b) a kár azért keletkezett, mert a Biztosított nem adott a termék rendeltetésszerű használatára vonatkozó tájékoztatást,

c) a forgalmazó a gyártót vagy a forgalmazót, illetve az importálót, akitől a terméket beszerezte nem nevezi meg a károsult és/vagy Biztosító írásbeli felhívásától számított 30 napon belül.

4. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELES

A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerző- dési feltételének 7.1.1. pontjában foglaltak szerint ter- mék megváltoztatását, új termék bevezetését Biztosí- tónak bejelenteni.

5. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.

4. SZOLGÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE ‌

A Szolgáltatói felelősségbiztosítás létrejöttének feltéte- le, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő szerin- ti Általános felelősségbiztosítással, illetve azt egyidejű- leg megköti.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. A felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint a Biztosító mentesíti a Biztosítottat a szerződésszegéssel Biz- tosított szerződéses partnereinek okozott személyi sérülé- ses, valamint tárgyrongálási kár megtérítése és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyért a Biztosított a magyar polgári jog szerződéssze- géssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint kár- térítési felelősséggel tartozik.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem nyújt fedezet a biztosítás a Vállalkozói felelős- ségbiztosítások általános szerződési feltételében fog- laltakon kívül:

a) szavatossági, garanciális igény (EK) érvényesítésé- ből származó követelésekre,

b) azokra a költségekre, amelyek a szolgáltatás kijaví- tása, kicserélése, a szolgáltatás más szolgáltatással való pótlása során merültek fel,

c) más javára illetve megbízásából végzett mezőgaz- dasági jellegű (szántóföldi, állattenyésztési, halá- szati) és vadászati szolgáltatásokból eredő károkra,

d) a szolgáltatás teljesítésének elmaradásából eredő károkra,

e) a késedelmes szolgáltatásból eredő károkra,

f) mélyépítési, útépítési, vízépítési tevékenységből eredő károkra,

g) leltárhiányból eredő károkra,

h) ingatlan bérletével összefüggésben keletkezett ká- rokra,

i) fuvarozói-, szállítmányozási- és raktározói tevékeny- ség folytatásával okozott károkra,

j) a biztosított által üzemeltetett járművek, munkagé- pek által okozott nem baleseti jellegű útrongálási károkra

k) azokra a károkra, amelyek munkagépek, járművek nyomása, helyváltoztatása következtében a mester- séges tereptárgyakban, illetve a talaj, vagy növényi kultúrák letaposásával keletkezett,

l) tanácsadási tevékenységgel kapcsolatos károkra,

m) szakmai felelősség körébe vonható károkra,

n) magában a szolgáltatás tárgyában okozott károkra, így azokban vagyontárgyakban keletkezett károkra, amelyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irá- nyul.

2.2. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondat- lanságnak minősül, ha

a) a kár a szolgáltatásra vonatkozó, többek között az egészségügyi, egészségvédelmi előírások súlyos megszegésével összefüggésben, illetve be nem tar- tása miatt következett be,

b) a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulajdon- sága idézte elő, és erről a fokozott veszélyről a Bizto- sított nem adott tájékoztatást a szolgáltatás igénybe- vevőjének.

3. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELES

A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele

7.1.1. pontjában foglaltak szerint termék, vagy szolgál- tatás megváltoztatását, új termék, illetve szolgáltatás bevezetését Biztosítónak bejelenteni.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.

5. KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE ‌

A Környezetszennyezési felelősségbiztosítás létrejötté- nek feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Általános felelősségbiztosítással, illetve azt egyi- dejűleg megköti.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen különös feltétel alapján megkötött felelősségbiz- tosítási szerződés keretében a Biztosító a Biztosítottat a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti az általa olyan környezetszennyezéssel, illetve a környezet igénybevételével okozott személysérüléses vagy tárgyrongálási károk megtérítése és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a Biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, ha a kár bekövetkezte hirtelen, váratlan, előre nem látható volt, és a normális üzemi módtól elérő eseményre volt visszavezethető.

Környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői;

Környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;

Környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézé- se, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata;

Környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe; Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a ki- bocsátási határértéket meghaladó terhelése;

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános szerződési feltételében foglaltakon kívül:

a) a lassú, vagy folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkat,

b) állatok által letaposással, lelegeléssel okozott káro- kat,

c) gépjárművek, munkagépek által a talajban taposás- sal, vagy növényi kultúrák letaposásával okozott ká- rokat,

d) bányászati tevékenységgel okozott károkat,

e) a rétegvizekben okozott károkat,

f) Biztosított közigazgatási jogi felelőssége körébe tartozó károkat és költségeket,

g) védett fajokban és természetes élőhelyekben bekö- vetkezett károkat,

h) a magukban a környezetkárosodást előidéző dol- gokban keletkezett károkat,

i) a vizet szennyező anyagok tárolása, vezetékes szál- lítása, iparszerű szállítása, át- és feldolgozása, ter- melése és termelésben történő felhasználása által okozott károkat, különös tekintettel a kőolaj- és vegyipari termékekre;

j) az olyan termelő berendezések gyártása, szállítása, karbantartása, üzemeltetése és javítása által okozott károkat, amelyekben vizet szennyező anyagot szállí- tanak, tárolnak, felhasználnak, ideértve a szennyvíz- tisztító és a tároló berendezéseket is;

k) a hulladéktárolók és szennyvíztisztítók üzemeltetése által okozott károkat;

l) árvízkár miatt keletkező károkat

m) azokat a károkat, amelyek abból erednek, hogy a Biztosított a biztosítási szerződés hatályba létrejöt- tét követően földterületet szerzett, vagy tulajdonhoz jutott, és a szerzés időpontjában már fennállt a kör- nyezetszennyezés.

2.2. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondat- lanságnak minősül, ha

b) a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatványai- nak nem rendeltetésszerű használatával okozott ká- rokat,

3. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELES

a) a tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat és hatósági előírásokat betartani;

b) a berendezések szakmai karbantartását vagy kar- bantarthatóságát biztosítani, a szükséges javításo- kat és karbantartási munkálatokat haladéktalanul elvégeztetni. Legalább 5 évenként – szennyvíztisztító berendezések esetén 2 évenként – szakértőkkel, iga- zolható módon az egész berendezést ellenőriztetni kell, hacsak jogszabály vagy hatósági előírás rövi- debb határidőt nem ír elő. Az ellenőrzés eredményé- ről Biztosítót 15 napon köteles írásban értesíteni Biz-

tosított/Szerződő. A határidő a szerződés kezdetétől független, és az utolsó vizsgálat vagy az üzembe he- lyezés napjától kerül figyelembevételre;

c) a szennyvizet szennyvíztisztító berendezéssel tisztí- tani;

d) gondoskodni arról, hogy a szennyvíz szükséges mé- regtelenítése, semlegesítése és tisztítása folyama- tosan – szükség esetén naponta – arra kiképzett és alkalmas személy felügyelete alatt történjen.

e) a Biztosítottal szemben indított, vagy őt érintő kör- nyezetvédelmi hatósági ellenőrzés, eljárás megindí- tásáról és annak eredményéről Biztosítót írásban 15 napon belül értesíteni.

Ha szerződés hatálya alatt a berendezések, stb. módosítá- sára, bővítésére került sor, ezt a körülményt a változás be- jelentésére nyitva álló határidőn belül a Biztosítóval közölni kell. A módosított, bővített tevékenységgel összefüggésben a biztosítási fedezet csak az arra vonatkozó kiegészítő szer- ződés megkötésével kezdődik.

Szennyvíz az olyan háztartási, kommunális, ipari vagy szol- gáltatói tevékenység felhasználása során szennyeződött víz, amelynek következtében a víz természetes tisztasága vagy tulajdonsága megváltozott.

A szennyvíztisztító berendezés azon berendezések összes- sége, amelyekbe a biztosított cégnyilvántartásban szereplő telephelyén, illetve székhelyén keletkező szennyvizeket ösz- szegyűjtik, elvezetik és tisztítják. A szennyvizet a tisztító be- rendezésbe történő bevezetés előtt úgy kell előkezelni, hogy az a berendezés működését, karbantartását, vagy a szenny- víz tisztítását ne veszélyeztesse, vagy befolyásolja.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.

6. XXXXXXXXX FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE ‌

A Bérbeadói felelősségbiztosítás létrejöttének feltéte- le, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő szerin- ti Általános felelősségbiztosítással, illetve azt egyidejű- leg megköti.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltétel alapján Biztosító mentesíti a bérbeadót, mint Biztosítottat az általa a bérlőnek a bérelt ingatlanban (továbbiakban: bérlemény) elhelyezett ingóságaiban és sa- ját beruházásában okozott károk megtérítése alól, amelyek okozásáért a Biztosított a bérleti jogviszony alapján a ma- gyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

1.2. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerződési feltételei 6.2.15. pontjában megfogalmazott kizárástól eltérő- en a jelen feltétel alapján a biztosítás fedezetet nyújt azok- ra a vezetékes-víz károkra akkor is, ha azok részben vagy egészben az épületek, építmények avultságával, azok kar- bantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemel- tetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek.

Jelen feltétel szerint vezetékesvíz-kárnak kell tekinteni a víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezetéknek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató, központi fűtési és klímarendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek törése, repedése és kilyukadása, dugulása miatt kiömlő víz és/vagy gőz által okozott károkat.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános feltételében foglaltakon kívül azokat a károkat, amelyek

a) a bérlői tevékenység gyakorlásához szükséges felté- telek biztosításának elmulasztásából erednek,

b) abból erednek, hogy Biztosított nem jogosult rendel- kezni a bérleménnyel,

c) abból erednek, hogy Biztosított nem rendeltetéssze- rű használatra alkalmas állapotban adja át bérlőnek a bérleményt,

d) szavatossági igény érvényesítéséből erednek.

e) az ingatlan bérbeadásának részleges- vagy teljes megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó el- maradt vagyoni előny és a felmerülő többletköltsé- gek (termeléskiesés, többlet bérleti költségek, ideig- lenes ingatlan vagy eszköz bérleti költségek),

2.2. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondat- lanságnak minősül,ha

a) a kár a szolgáltatásra vonatkozó, többek között az egészségügyi, egészségvédelmi előírások súlyos megsértésével, illetve azok be nem tartása miatt kö- vetkezett be,

b) ha szerződő/biztosított elmulasztja jelen feltétel 3.2.

3.3. és/vagy 3.4. pontjában írt kötelezettségét,

c) jelen feltétel 3.1. pontjában rögzített kötelezettségé- nek megszegése esetén, ha ezáltal nem állapítható meg egyértelműen, hogy Biztosított vagy bérlő szer- ződésszegésére vezethető-e vissza a kár keletkezé- se, illetve ha a kár Biztosított tájékoztatási kötelezett- ségének hiányos teljesítése miatt keletkezett.

3. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

3.1. Köteles a jelen feltétel 1. fejezet. 1.1 pontja alapján a bér- leti szerződést írásban megkötni, abban a bérlemény állapo- tát, tartozékait, a feleket terhelő kötelezettséget és jogokat egyértelműen és részletesen rögzíteni, valamint az írásbeli szerződés másolatát Biztosító kérésére bármikor Biztosító részére rendelkezésre bocsátani.

3.2. köteles a bérlőt a bérlemény használatának rendelte- tésszerű módjáról, az esetleges javítási, karbantartási mun- kákról írásban tájékoztatni.

3.3. köteles a bérlemény rendeltetésszerű használatát, a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését negyed- évente ellenőrizni.

3.4. köteles az épület karbantartási, felújítási, kárelhárítási munkákat olyan időpontban, amilyenben a bérlemény álla- pota szükségessé teszi elvégezni.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.

7. BÉRLŐI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI ‌

A Bérlői felelősségbiztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő szerinti Általános felelősségbiztosítással, illetve azt egyidejű- leg megköti.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltétel alapján Biztosító mentesíti a Biztosítottat az általa a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlan bérlője- ként a bérbeadó tulajdonában lévő ingóságaiban és ingatla- nában okozott károk megtérítése alól, amelyek okozásáért a bérlő a bérleti jogviszony alapján a magyar polgári jog sza- bályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános szerződési feltételében foglaltakon kívül azokat a károkat, amelyeket

a) bérlő okozott azáltal, hogy a bérelt ingatlanon jo- gosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végzett, vagy végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy ha- tóság engedélyére lett volna szükség és azokra a költségekre, amelyek a bérlőt ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása kapcsán terhelik.

b) bérlő okoz azáltal, hogy a bérleményt nem szerző- désben megjelölt célra és/ vagy tevékenység folyta- tására használja.

c) a bérlő azáltal okoz, hogy a bérleti díjat illetve az őt terhelő közüzemi és egyéb költségeket nem, vagy ké- sedelmesen fizeti meg.

d) bérlő azáltal okoz, hogy az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt vagy egyéb okból a bérleményen belül a bérbeadót terhelő, szük- séges munkák elvégzéséről a bérbeadót elmulasztja kellő időben, írásban értesíteni.

e) Bérlő a bérleti szerződés szerint őt terhelő karban- tartási, felújítási vagy egyéb szerződés szerint őt ter- helő munkák elvégzését elmulasztja, késedelmesen teljesíti,

f) azáltal okoz, hogy nem adja vissza a bérleményt határidőben,

g) a bérleményben az alábbi tevékenységek folytatásá- val okoz:

• robbanó és pirotechnikai anyagok gyártása, for- galmazása vagy tárolása vagy,

• ipari gázok, sűrített levegő, kőolajtermékek gyár- tása, forgalmazása vagy tárolása,

h) albérlője okoz

i) az ingatlan bérbeadásának részleges- vagy teljes megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó el- maradt vagyoni előny és a felmerülő többletköltsé- gek (termeléskiesés, többlet bérleti költségek, ideig- lenes ingatlan vagy eszköz bérleti költségek).

2.2. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondat- lanságnak minősül, ha

a) a kár a tevékenység folytatására vonatkozó bármi- lyen előírás – többek között egészségügyi, egészség- védelmi, karbantartási szabályok súlyos, megszegé- sével összefüggésben, illetve azok be nem tartása miatt keletkezett

b) a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatványai- nak nem rendeltetésszerű használatával okozott ká- rokat,

c) a kár a használati, üzemeltetési szabályok, hatósági előírások súlyos megszegése, vagy be nem tartása miatt vagy ezekkel összefüggésben keletkezett,

d) jelen feltétel 3.b. pontjában rögzített kötelezettségé- nek megszegése esetén, ha ezáltal nem állapítható meg egyértelműen, hogy Biztosított vagy bérbeadó szerződésszegésére vezethető-e vissza a kár kelet- kezése, illetve ha a kár Biztosított tájékoztatási köte- lezettségének hiányos teljesítése miatt keletkezett.

2.3. Szerződő/Biztosított köteles

a) a tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat és hatósági előírásokat betartani;

b) köteles a jelen feltétel 1.1 pontja alapján a bérleti szerződést írásban megkötni, abban a bérlemény ál- lapotát, tartozékait, a feleket terhelő kötelezettséget és jogokat egyértelműen és részletesen rögzíteni, va- lamint az írásbeli szerződés másolatát Biztosító ké- résére bármikor Biztosító rendelkezésre bocsátani.

3. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.

8. TANULÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE ‌

A Tanulói felelősségbiztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő szerinti Általános felelősségbiztosítással, illetve azt egyidejű- leg megköti.

1. BIZTOSÍTOTTAK KÖRE

Jelen felelősségbiztosítási feltételrendszer alapján Biztosí- tottnak minősülnek:

a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző iskolák,

b) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a köznevelési intézmények,

c) felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti fel- sőoktatási intézmények,

d) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 1.§ (1) bekez- dés c) pontjában meghatározott felnőttképzési tevékeny- séget folytató intézmények,

e) a 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint a 2011. évi CCIV. törvény alapján azok a gyakorlati képzési tevékenységet folytató vállalkozások, amelyek kötelező szakmai gyakor- lat, gyakorlati képzés keretében tanulókat, illetve egyéb oktatásban résztvevő tanulói, hallgatói jogviszonnyal ren- delkező személyeket foglalkoztatnak

f) szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző iskolák tanulói,

g) a jelen feltétel 1. b) pontjában leírt Biztosított tanulói,

h) a jelen feltétel 1. c) pontjában leírt Biztosított hallgatói,

i) a jelen feltétel 1. d) pontjában leírt Biztosított tanulói,

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

2.1. Xxxxx feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerző- désben foglaltak szerint a Biztosító mentesíti a jelen feltétel

1. a) – e) pontjaiban leírt Biztosítottat a jelen feltételben meg- állapított mértékig azon, a tanulóiknak/hallgatóiknak vagy tanulóik/hallgatóik által harmadik személynek okozott, sze- mélyi sérülésből és/vagy tárgyrongálásból származó kárté- rítési igények megtérítése, illetve a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért Biztosí- tott a jelen feltétel 1. pontjában leírt minőségében a magyar polgári jog alapján felelősséggel tartozik

2.2. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szer- ződésben foglaltak szerint a Biztosító mentesíti a jelen felté- tel 1. f) – i) pontjában leírt Biztosítottakat a jelen feltételben megállapított mértékig azon a személyi sérülésből és/vagy tárgyrongálásból származó kártérítési igények alól, amelye-

kért Biztosítottak a 2011. évi CLXXXVII. törvény 70. § (3) be- kezdés szerint vagy 2011. évi CCIV. 56. §-a szerint hallgatói munkaszerződés alapján a jelen feltétel 1. e) pontjában leírt Biztosítottal szemben helytállni tartoznak.

3. KIZÁRÁSOK

3.1. Nem fedezi a biztosítás a Vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános feltételében felsorolt eseteken kívül:

a) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, eltulajdonítá- sából eredő kártérítési kötelezettségeket,

b) bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő kár- térítési követeléseket

c) az 1. a) – d) pontban leírt Biztosított vezetősége által nem engedélyezett tanterven kívüli utazások során bekövetkezett kárigények megtérítését

3.2. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Vállalkozói fe- lelősségbiztosítások általános szerződési feltételében foglaltakon kívül a jelen feltétel 1. a – e) pontjaiban leírt Biztosítottak esetén:

a) a Biztosított jogszabályban előírt feladataitól, a kol- légium rendeltetésszerű működtetésétől eltérő tevé- kenységgel okozott károkra,

b) a Biztosított kárrendezés során előírt együttműködé- sének hiánya miatt felmerült többletkárra, költségre, kamatra,

c) a Biztosított rendezvényszervező, lebonyolító tevé- kenységéből származó kárigényekre, ideértve a Biz- tosított területén harmadik személy által szervezett rendezvények lebonyolítása során bekövetkezett és a Biztosított üzemeltetési felelősségének körébe tar- tozó károkra,

d) a tanulók szellemi alkotásaikhoz fűződő jogaiknak sérelme miatt keletkezett károkra.

3.3. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Vállalkozói fe- lelősségbiztosítások általános szerződési feltételében foglaltakon kívül a jelen feltétel 1. f – j) pontjaiban leírt Biztosítottak esetén: az egymásnak okozott, személyi sérülésből eredő és/ vagy tárgyrongálási károkozás kapcsán felmerülő, Biztosítottat terhelő kártérítési kö- telezettségeket,

3.4. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Vállalkozói fe- lelősségbiztosítások általános szerződési feltételében foglaltakon kívül a jelen feltétel 1. h) pontjában leírt Biz- tosítottak esetén: egészségügyi felsőoktatási intézmény hallgatója által egészségügyi szolgáltatások nyújtásával összefüggésben harmadik személynek okozott károkra

3.5. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondat- lanságnak minősül, ha a Biztosított a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a végrehajtásáról szó- ló 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet szerint a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelményeket súlyosan megsérti.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS SPECIÁLIS SZABÁLYA

A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerződési fel- tételekben felsorolt kárrendezési okiratok listája kibővül, a Biztosított köteles még bemutatni a Biztosítónak a kollégi- umi tagsági, hallgató/ tanulói jogviszony fennállását igazoló okiratot, vagy a felnőttképzési szerződés másolatát.

V. ÉPÍTKEZÉSI MUNKÁLATOKRA VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELE ‌

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékle- teiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános szerződé- si feltételében, valamint a Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerződési feltételében rögzítettek az irányadóak. Nem alkalmazandók a Vállalkozói vagyon – és felelősség- biztosítások általános szerződési feltételének egyes pontjai akkor, ha azok alkalmazását az egyes kiegészítő feltételek kifejezetten kizárják vagy attól eltérően rendelkeznek.

Az Építkezési munkálatokra vonatkozó biztosítás létre- jöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvény- ben lévő szerinti Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának feltétele szerinti 1.2. kibővített fedezetű biztosítással vagy 1.3. szerinti all risks fedezetű vagyon- biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek – ha a vonatkozó biztosítások különös feltételei másként nem rendelkeznek – a Biztosító építkezési munkálatokra vonatko- zó biztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

1. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

1.1. A biztosító kockázatviselése a biztosított építkezés idő- beli hatálya alatt bekövetkezett károkra terjed ki.

1.2. Jelen kiegészítő biztosítás fedezeti időszaka a biztosító kártérítési kötelezettsége a biztosított építkezés azon részei- vel kapcsolatban, amelyeket (elkészülésüket követően) átad- nak, vagy használatba vesznek, az átadás vagy használatba vétel időpontjában megszűnik.

1.3. A kockázatviselés területi hatálya a biztosított által meg- jelölt, Magyarországon belüli építési helyszín.

2. A VAGYONTÁRGYAK KÖRE

A biztosítható vagyontárgyak meghatározásai a hatályos számviteli törvénynek megfelelően értelmezendők.

3. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGE

3.1. A kivitelezésnek meg kell felelni a hatályos építési en- gedélyezési határozatnak megfelelő műszaki kiviteli tervdo- kumentációnak, továbbá a szabványoknak, minőségi elő- írásoknak, technológiai követelményeknek, valamint be kell tartani az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minő- ségi és biztonsági előírásokat.

3.2. Köteles a kivitelezési szerződést írásban megkötni és abban a munkálatok elvégzése előtt a munka tárgyát, a koc- kázatviselés helyét, kivitelezés időtartamát, és a vállalási ösz- szeget rögzíteni.

1. ÉPÍTKEZÉSI MUNKÁLATOKRA VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ‌

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékletei- ben, az Építkezési munkálatokra vonatkozó biztosítás általá- nos szerződési feltételében rögzítettek az irányadóak.

Nem alkalmazandók az Építkezési munkálatokra vonatkozó biztosítás általános szerződési feltételének egyes pontjai ak- kor, ha azok alkalmazását az egyes kiegészítő feltételek kife- jezetten kizárják vagy attól eltérően rendelkeznek.

I. FEJEZET – VAGYONBIZTOSÍTÁS

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen biztosítás azokra a felújítási, átépítési és bővítési mun- kálatok vonatkozik, amelyekre a Vállalkozói Vagyonbiztosítás szerződője/biztosítottja kivitelezési szerződést köt kivitelező- vel.

A kivetelező és a megrendelő személye nem lehet azo- nos.

A biztosító és a biztosított megegyeznek, hogy olyan esetek- ben, amikor a szerződésben felsorolt biztosított vagyontár- gyakban vagy azok részeiben a biztosítási időszak alatt előre nem látható és váratlan események következtében olyan kár keletkezik, melynek oka nem esik a kizárások alá, és amely javítást vagy pótlást, helyreállítást tesz szükségessé, a bizto- sító a biztosítottnak ezen dologi károkért szolgáltatást nyújt.

2. AZ I. FEJEZETRE VONATKOZÓ KIZÁRÁSOK

A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki az aláb- biakra:

a) a kötvényen szereplő önrészesedés összege, melyet a biztosított minden egyes káreseménynél köteles vi- selni;

b) bármiféle következményi kár, ideértve a pénz bírsá- got, a késedelem miatt elszenvedett veszteségeket, késedelmi kamatot, kötbért, a nem teljesítést, és a vállalkozói szerződés megszűnéséből, illetve meg- szűntetéséből eredő kárt;

c) hibás tervezés miatt fellépő veszteségek és károk;

d) hibás anyag, hibás kivitelezés pótlásának, javításá- nak vagy átvételének költsége. Ez a kizárás csak a közvetlenül érintett részekre vonatkozik, de nem ér- vényes olyan veszteségekre és károkra, melyek jól kivitelezett részekben hibás anyagok vagy hibás kivi- telezés miatt következnek be;

e) normál időjárási viszonyok miatt bekövetkező ká- rok, használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció, és értékcsökkenés;

f) építőgépekben, építéshelyszíni berendezésekben bekövetkezett károk

g) közúti forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművek, valamint vízi-, illetve légi járművek kárai, sérülései;

h) akták, rajzok, számítások, nyilvántartások, pénz, kö- telezvények, illetékbélyegek, bankjegyek, értékpapí- rok, csekkek megsemmisülése, sérülése;

i) leltárhiányból eredő károk;

j) kisgépekben és kéziszerszámokban, mérőműsze- rekben keletkezett károk;

k) olyan építési konténerekben keletkezett károk, ame- lyek nem elégítik ki az EURkonténerekkel szemben támasztott követelményeket;

l) teljes vagy részleges munkabeszüntetés.

Az I. fejezetre vonatkozó egyéb rendelkezések

3. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg a kivitelező vállalkozói szerződésé- ben rögzített vállalási összeg vagyis a felhasznált építé- si anyagok, és vállalási díjak összege.

Jelen biztosítási szerződés esetében a kivitelezés biztosítási összege maximum 5.000.000 Ft lehet.

A szerződésben megadott biztosítási összeg nem lehet kisebb, mint:

– az építési teljesítés teljes értéke, beleértve a vállalási ösz- szeget, az anyagköltségeket, béreket, szállítási költsége- ket, vámokat, illetékeket, valamint az építtető által szállított anyagok, egységek, és részegységek költségeit;

Amennyiben kár esetén kiderül, hogy az aktuális biztosítá- si összeg kisebb, mint az adott vagyontárgy valós értéke, úgy a biztosított a jelen szerződés értelmében csak arányos szolgáltatásra tarthat igényt, azaz a szolgáltatási összeg olyan arányban csökken, amilyen arányban a biztosítási ösz- szeg áll a valós értékkel. Ez a feltétel különkülön vonatkozik valamennyi vagyontárgyra és költségtételre.

4. A KÁRRENDEZÉS ALAPJA

A jelen szerződés fedezetébe tartozó károk esetén a térítés kifizetése a következők szerint alakul:

(a) helyreállítható károk esetén a térítés alapja a kár kori álla- potra történő helyreállítás költsége, amelyet csökkenteni kell a maradványértékkel, vagy

(b)totálkár esetén a kártérítés alapja a vagyontárgyak káridő- ponti értéke, ezt az összeget is csökkenteni kell a marad- ványértékkel.

A biztosító térítési kötelezettségének felső határát a bizto sí- tási összeg képezi, melyből a megállapodás szerinti önrész levonásra kerül.

A biztosító csak akkor fizet, ha a megkívánt és benyújtott számlák és igazolások alapján megbizonyosodik, hogy a ja- vításokat elvégezték, illetve a sérült részeket kicserélték.

Minden kár, mely javítással helyrehozható, javítandó, ha a javítási költségek elérik vagy túllépik a sérült vagyontárgyak káridőponti értékét, úgy a szolgáltatás kifizetése a b) pont (totálkár esete) szerint történik.

Az ideiglenes javítások/helyreállítások költségeit a biztosító csak akkor téríti, ha ezek a javítások a végleges helyre állí- tás részét képezik, és a végleges helyreállítás költségeit nem növelik. Esetleges változások, kiegészítések és az eredeti műszaki megoldásnál drágább megoldások költségeit jelen szerződés keretén belül a biztosító nem téríti.

II. FEJEZET – FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A biztosító mentesíti a kötvényen feltüntetett összeghatárig a biztosítottat a szerződésen kívül okozott azon kártérítési igé- nyek megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik, feltéve, hogy a kár köz- vetlen összefüggésben van az I. Fejezet alapján fedezetbe vett felújítási, átépítési és bővítési munkákkal, és a biztosított építési helyszínen, vagy annak közvetlen környezetében kö- vetkezik be a biztosítási időszak alatt. A biztosító továbbá mentesíti a biztosítottat a személyi sérüléses kárral össze- függő sérelemdíj megfizetése alól.

Ezek a következőek:

a) harmadik személy személyi sérüléssel vagy betegséggel járó balesete (halálos kimenetelt is beleért ve);

b) harmadik személyek tulajdonában bekövetkezett, bal- esetre (hirtelen előre nem láthatóan bekövet kező ese- mény) visszavezethető dologi kár, miatt támasztott kárté- rítési igények.

A fenti két pontban felsorolt kártérítési igények mellett a biz- tosító megtéríti a biztosítottnak

a) a peres ügyek költségeit és kiadásait, melyeket a biztosí- tott a felperesnek megtérít, feltéve, hogy a biztosító a per- ben résztvett vagy a részvételről ki fejezetten lemondott;

c) valamennyi költséget és kiadást, melyhez a biztosító írás- ban hozzájárul, figyelembe véve, hogy a biz tosító fizetési kötelezettsége csupán a biztosítási összeg erejéig terjed.

2. A II. FEJEZETRE VONATKOZÓ KIZÁRÁSOK

A biztosító kártérítési felelőssége nem terjed ki az aláb- biakra:

2.1. a kötvényen szereplő önrészesedés összege, me- lyet káreseményenként a biztosított köteles viselni;

2.2. az építésbiztosítás alapján biztosított vagy biztosít- ható tételek megvalósítási ismételt megvalósítási, javí- tási vagy pótlási költsége;

2.3. vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása, illetve meggyen- gülése miatt bekövetkező károk, illetve meggyengíté- se miatt bekövetkezett károk, illetve az ilyen károkból fakadó vagy arra visszavezethető személyi dologi, ill. ezek következményi kárai,

2.4. kártérítési igények, melyeket:

a) a biztosított építési munkák során biztosított vállal- kozó(k), építtető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkal- mazottainak, dolgozóinak vagy családtagjainak sze- mélyi sérülése vagy betegsége miatt támasztanak;

b) olyan tárgyak elveszése vagy bennük keletkező károk miatt támasztanak, melyek a biztosított építési mun- kák során biztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy al-

vállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozóinak tulajdonát képezik, illetve ezek felügyelete, megőrzé- se, ellenőrzése alatt állnak;

c) közúti forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművek, valamint vízi illetve légi jár művek által okozott károk,

d) önmagában a biztosított felelősséget elismerő nyi- latkozata, illetve az erre vonatkozóan tett ráutaló ma- gatartása (például kártérítés, vagy egyéb jogcímen történő kifizetés) nem alapozza meg a biztosító szol- gáltatási kötelezettségét.

3. A II. FEJEZETRE VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

3.1. A biztosított vagy annak nevében bárki a biztosító írás- beli beleegyezése nélkül engedményt, ajánlatot, ígéretet nem tehet, kifizetést nem eszközölhet, felelősséget nem is- merhet el. A biztosítónak jogában áll a biztosított nevében a védelmet átvenni, a kárrendezést lebonyolítani, vagy saját érdekében a biztosított nevében esetleges kártalanításokat és kártérítési igényeket peres úton megtámadni.

3.2. Baleset esetén a biztosító a biztosítottnak az egy kár- esetre meghatározott biztosítási összeget kifizetheti (a már előlegként kifizetett összegek levonásával), vagy egy olyan, ennél alacsonyabb összeget, mellyel a balesetből származó kárigények rendezhetőek. Ebben az esetben a biztosító az ebből a balestből fakadó minden további, e fejezet hatálya alá tartozó felelősség alól mentesül. A járadékfizetéssel járó személysérüléses károk eseté a biztosító csak a maximált kárt és a járadék tőkeértékének arányából számított részt téríti meg járadék formájában.

VI. CSOPORTOS BALESETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉS FELTÉTELE ‌

Jelen általános szerződési feltételek, a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.) szabályai alapján jöttek létre. Jelen fel- tételek szerint létrejövő biztosítási szerződésre a magyar jog az irányadó.

Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. számú melléklete

A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak is minősülnek. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek dőlt betűvel sze- dettek.

A biztosító mentesülésének szabályai, a biztosító szol- gáltatása korlátozásának a feltételei, az alkalmazott ki- zárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vonat- kozó egyéb rendelkezésektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vasta- gított betűvel szedettek.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak melléklete- iben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános szerződési feltételében biztosításának feltételében rögzítettek az irány- adóak.

Nem alkalmazandók a Vállalkozói vagyonbiztosítások általá- nos szerződési feltételének egyes pontjai akkor, ha azok al- kalmazását az egyes kiegészítő feltételek kifejezetten kizárjá vagy attól eltérően rendelkeznek.

A Csoportos balesetbiztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő szerinti Tűz- és elemi ká- rok valamint all risks biztosításának feltétele szerinti 1.2. szerinti kibővített fedezetű biztosítással vagy 1.3. szerinti all risks fede- zetű vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

1.1. Biztosított: az a legalább 18 éves, de legfeljebb 65 éves korú természetes személy lehet; aki magyarországi állandó lakcímmel rendelkezik, magyar állampolgárságú, és akivel kapcsolatban a kockázatviselési időszakon belüli biztosítá- si fedezetekre, a szerződési feltételeiben vállalt biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll.

Biztosított csak az a személy lehet, aki aláírta a „Biztosítotti nyilatkozatot”.

A „Biztosítotti nyilatkozat” az a dokumentum, amely tartal- mazza a biztosított hozzájárulását a szerződés hatályának reá történő kiterjesztéséhez, a biztosított jogaira és kötele- zettségeire vonatkozó tájékoztatást, így különösen a ható- ságokra, intézményekre vonatkozó titoktartási kötelezettség alóli felmentést.

A „Biztosítotti nyilatkozat” a szerződés részét képezi.

Az erre vonatkozó dokumentumokat a szerződő, illetve a képviselője a biztosítottól köteles átvenni, azt megőrizni és káresemény esetén annak eredeti példányát a biztosító ren- delkezésére bocsátani.

Azon biztosított személyek esetében, akik a biztosítási ese- mény bekövetkeztének időpontjában már betöltötték a 65. életévüket, a biztosító szolgáltatást nem teljesít. A befizetett biztosítási díjat a jelen szerződési feltételek 5. pontjában leír- taknak megfelelően visszafizeti.

A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonhatja, ebben az esetben, a rá vonatkozó biztosítási védelem megszűnik, a 4.1.1/ c. pontban foglaltak szerint.

Jelen szerződés esetében a biztosított a szerződésbe szer- ződőként nem léphet be.

Jelen biztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított személye különválik.

A biztosított személy belépési korát a biztosító úgy határozza meg, hogy a szerződés kezdetének évszámából levonja a biztosított születésének évszámát.

A biztosított személy biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában számított életkorát a biztosító úgy számolja ki, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztének évszámából le- vonja a biztosított születésének évszámát.

Nem lehet biztosított aki:

– a magyar társadalombiztosítási szerv határozata alapján bármilyen fokú maradandó egészségkároso- dással bír,

– az ajánlat aláírásának időpontjában az NRSZH-nál (vagy jogutódjánál) rokkantsági elbírálás alatt áll,

– aki az ajánlat aláírásának időpontjában az NRSZH (vagy jogutódja) határozata alapján rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesül,

– aki a biztosítás megkötését megelőző egy évben olyan balesetet szenvedett, amely miatt szakorvos által igazoltan 30 napot meghaladóan keresőképte- len állományban volt.

1.2. Kedvezményezett: a biztosító szolgáltatására jogosult személy.

• Elhalálozás esetén az elhunyt biztosított örököse. A bizto-

sító a szolgáltatási összeget a biztosítási esemény bekö- vetkeztének időpontjának megfelelő örökösödési arány- ban fizeti ki az örökös(ök)nek.

• Egyéb esetben a biztosított személy maga.

2. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY, BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

2.1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

2.1.1. Jelen szabályzat szempontjából biztosítási esemény- nek minősülnek a kiegészítő biztosítási feltételekben részle- tesen meghatározott események.

2.1.2. Biztosítási esemény kizárólag a kockázatviselés idő- tartama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előz- mény nélkül bekövetkezett, váratlan baleset, illetve ezek kö- vetkezménye.

2.2. BALESET FOGALMA

Jelen biztosítási szerződés szempontjából balesetnek mi- nősül a biztosított akaratán kívül fellépő, olyan, egyszeri hirtelen külső behatás, amelynek következtében az emberi szervezet anatómiai szerkezetében változás következik be és az így létrejött elváltozás szakorvosilag igazolt módon sérü- léssel jár.

Jelen biztosítási szerződés feltételei szempontjából nem minősül balesetnek a betegségből eredő sérülés, a meg- emelés, a rándulás, habituális ficam, a patológiás törés, a fertőzés, a rovarcsípés, a fagyás, a napszúrás, a nap általi égés és a hőguta.

2.3. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában az adott biztosítottra érvényes biztosítási csomagban foglaltaknak megfelelő, – valamint a kiegészítő felté- telekben részletezett – mértékű szolgáltatást teljesít, amennyiben a biztosított személy életkora a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a 65 évet nem haladja meg.

3. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYBALÉPÉSE, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, VÁRAKOZÁSI IDŐ

3.1. A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írás- beli megállapodása alapján jön létre úgy, hogy a szerző- dő ajánlatot tesz a biztosítónak a szerződés megkötésére. A Csoportos Balesetbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított vagy törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges.

3.2. Jelen szerződés tekintetében a biztosító egészségi koc- kázatelbírálást nem alkalmaz.

3.3. A szerződő és a biztosított nyilatkozatai, valamint a biz- tosító által feltett kérdésekre adott válaszai az ajánlat részét képezik.

3.4. A biztosítási szerződés csak abban az esetben jön létre, ha a biztosítottak létszáma eléri a 2 főt. Egy biztosítási szer- ződésen belül csak egy csoport hozható létre.

3.5. A szerződés hatálybalépésének feltétele, hogy, ameny- nyiben a szerződő a szerződést nem a teljes munkaválla- lói létszámra köti meg úgy a szerződő az ajánlat aláírásával egyidőben a biztosítottak adatait tartalmazó (minimálisan: biztosított neve, anyja neve, születési dátuma, mely bizto- sítási csomag érvényes az adott biztosítottra) listát elekt- ronikus formában (xls, xlsx, csv) a biztosító rendelkezésére bocsássa.

3.6. A biztosító jelen biztosítás vonatkozásában várakozási időt nem alkalmaz.

4. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

4.1. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

4.1.1. Az egyes biztosítottak vonatkozásában a biztosító kockázatviselése megszűnik az alábbi esetekben:

a) a biztosított halála esetén a halál időpontjával,

b) a felek felmondásával a 4.1. pontban írtak szerint,

c) a biztosított „Biztosítotti nyilatkozatának” visszavonásával, a nyilatkozat visszavonását követő hónap 1. napjának 0. órájával,

d) a kilépő biztosított vonatkozásában a biztosítotti jogvi- szonyt megalapozó körülmény megszűnésére vonatkozó változás bejelentés (6. pont) biztosítóhoz történő beérke- zését követő hónap 1. napjának 0. órájától,

e) amennyiben a szerződő azt írásban kezdeményezi, az igény biztosítóhoz történő beérkezését követő hónap 1. napjának 0. órájától,

f) a különös feltételekben szabályozott egyéb esetekben és módon.

4.1.2. A jelen kiegészítő biztosítási szerződés megszűnésé- nek egyéb esetei:

a) Amennyiben a szerződésben már csak kettő biztosított szerepel, úgy ezen, biztosított személy valamelyikének elhalálozásával, vagy a szerződésből való kilépésével a szerződés megszűnik.

5. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, KÉSEDELMES DÍJFIZETÉS

5.1. BIZTOSÍTÁSI DÍJ

Az aktuális díj minden esetben a biztosító birtokában lévő, aktuális biztosítotti létszám alapján kerül meghatározásra és előírásra. A biztosítás mindenkor érvényes díja a választott biztosítási fedezetektől, a biztosítási összegektől, a díjfizetés gyakoriságától és a biztosítottak létszámától függ.

5.2. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeget a szerződéskötéskor a szerződő vá- lasztja a biztosító által megadott lehetőségek közül. (1. szá- mú melléklet) Az itt feltüntetett fedezetektől és csomagoktól eltérő tartalmú és/vagy biztosítási összegű fedezetek nem választhatóak.

6. BIZTOSÍTÁS MÓDOSÍTÁSNAK ESETEI, LÉTSZÁMMÓDOSÍTÁS

6.1. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek kö- zül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a jogát a többi biztosított vonatkozásában nem gyakorolhatja.

6.2. A szerződés módosításához a biztosított hozzájárulása nem szükséges.

6.3. A szerződés hatálya alatt a biztosítottak személyében bekövetkezett változás esetén, a biztosító kockázatviselése a szerződésbe újonnan belépő biztosítottakra a biztosítási szerződés következő díjfizetési gyakoriság első napjának 0. órájakor kezdődik, a kilépő biztosítottakra vonatkozóan, pe- dig az adott hónap utolsó napjának 24. órájáig tart.

A létszámmódosítás bejelentése esetén a biztosító a tudomá- sára jutástól számítottan kizárólag előremutató hatállyal hajt végre változtatást a biztosított személyekre vonatkozóan.

6.4. Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerző- désre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő 60

napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megválto- zott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meg- határozott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépé- sének időpontjával módosul. A biztosító a szerződő felet a tájékoztatásban a szerződést vagy az általános szerződési feltételeket érintő változásokról köteles tájékoztatni.

A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondsára.

7. MARADÉKJOGOK,NYERESÉGRÉSZESEDÉS, INDEXÁLÁS (ÉRTÉKKÖVETÉS)

7.1. A biztosítási szerződés maradékjogokkal nem rendelke- zik, így nem visszavásárolható, és nincs lehetőség díjmentes leszállításra, illetve kötvénykölcsön felvételére sem.

7.2. A szerződés nyereségrészesedésre nem jogosít.

7.3. A szerződés nem rendelkezik értékkövetéssel.

8. A SZERZŐDÉS TERÜLETI HATÁLYA

A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselése

– ezzel ellentétes szerződéses kikötés hiányában – egyaránt kiterjed belföldön és külföldön bekövetkezett biztosítási ese- ményekre.

A SZERZŐDÉS ALANYAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

9. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

9.1. A szerződő és a biztosított köteles a biztosítóval a szer- ződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölni, amelyet ismert, vagy is- mernie kellett. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítot- tat egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bár- melyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

9.2. A szerződő és a biztosított köteles a szerződés tartama alatt írásban bejelenteni a szerződés tartam alatt beálló lé- nyeges körülmények változását a változás bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül, az elérhetőségekben, a sze- mélyi adatokban és a biztosított személyek körében bekö- vetkezett változást haladéktalanul. A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket a biztosító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz.

A szerződő fél és a biztosítottak kötelesek a lényeges körül- mények változását a változás beálltát követő 5 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni az alábbi módok egyikén: e-mail: xxxx@xxxxxx.xx,

telefon: 00 0 000 0000, fax: 00 0 000 0000,

postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260.

9.3. Amennyiben a biztosító az életkor helytelen bevallása miatt a szerződésben a tényleges fedezetre alacsonyabb dí- jat számított, de a szerződés a valós életkorral a biztosítási fedezet különös szerződési feltétele szerint létrejöhetett vol- na, úgy a szolgáltatás arra a szintre kerül leszállításra, amely a szerződés megkötésének időpontjában a biztosított tény- leges életkora mellett megfelelt volna.

9.4. Ha a szerződés a valós korral létrejöhetett volna és a helytelen korbevallás eredményeképpen a díj magasabb szinten került megállapításra, úgy a biztosító a díjkülönbö- zetet visszatéríti.

9.5. Ha a biztosított valós életkora alapján a biztosítási szer- ződés nem jöhetett volna létre, a szerződés érvénytelen, a biztosító a biztosítási fedezetre befizetett díjakat visszatéríti a szerződőnek.

10. A BIZTOSÍTÁSI VÉDELEMBŐL KIZÁRT KOCKÁZATOK

Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi esemé- nyekre:

10.1. Az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balese- tek esetén akkor, ha az ittasságon, kábító, illetve bó- dító szerek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a biztosított egész testére kiterjedő görcsös roham következtében bekövetkező balesetek. Ha az említett roham olyan baleset követ- kezménye, amelyre a kockázatviselés kiterjed, a bizto- sítási védelem fennáll.

10.2. A biztosított testén saját maga, vagy hozzájárulá- sával mások által végzett gyógyító célú kezelés és be- avatkozás folytán előidézett testi károsodás, kivéve, ha az egészségügyi intézményben dolgozó egészségügyi alkalmazott utasítása alapján, annak pontos betartása mellett alakult ki.

10.3. A biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekövet- kező balesetek. A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek.

10.4. Háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárhábo- rú, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás során bekövetkezett balesetek, függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvételről volt szó.

10.5. Felkelésben, lázadásban, zavargásban való rész- vétel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor.

10.6. Légi jármű pilótájaként vagy légi jármű személy- zeteként elszenvedett, valamint légi járművel folytatott egyéb hivatás gyakorlása közben bekövetkezett bal- esetek.

10.7. Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete.

10.8. Veszélyes sport- és egyéb célú tevékenységekből eredő balesetek:

a) autó-motor sportok (pl. auto-crash (roncsautó) sport, go-kart, motocross, jetski, motorcsónak sport, vízi- sízés, motorkerékpár sport, rally, ügyességi verse- nyek gépkocsival),

b) búvárkodás légzőkészülékkel 40 méter alá, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, surf, vadvízi evezés,

c) hegy-, illetve sziklamászás a kötelező egészségbizto- sítási ellátásról szóló jogszabályok szerinti V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, barlangi expe- díció, Bungee Jumping (mélybe ugrás), bázisugrás, falmászás,

d) privát-, illetve sportrepülés, repülősportok (pl. ej- tőernyős ugrás, hőlégballonozás, léghajó, motoros vitorlázó repülő, paplanrepülő pilóta, siklóernyő, siklórepülő, sárkány és ultrakönnyű repülő pilóta, vi- torlázó repülő).

10.9. Közvetve vagy közvetlenül radioaktív sugárzás il- letve ionizáló sugárzás (pl. röntgen) által okozott bal- esetek, abban az esetben, amennyiben az nem áll ösz- szefüggésben a biztosított munkavédelmi szabályok betartása melletti munkavégzésével.

10.10. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egészben vagy részben:

a) kóros elmeállapot,

b) HIV-fertőzés,

c) nukleáris energia.

10.11. Fertőzések esetén fennáll a biztosítási védelem, ha a kórokozó olyan baleseti sérülés következtében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatviselés kiter- jed. Kismértékű bőr- és nyálkahártya-sérülések nem tartoznak ezen, baleseti sérülésekhez. Ha a kórokozó ezen keresztül jut a szervezetbe (azonnal vagy később), a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlátozás a veszettségre és a tetanuszra nem vonatkozik. Gyógy- kezelés következtében bekövetkező fertőzésekre a biz- tosítási védelem nem terjed ki.

10.12. Nem minősül balesetnek a szilárd vagy folyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe. Az ételmérgezés nem minősül baleset- nek.

10.13. Retina leválás és annak következményei nem mi- nősülnek balesetnek.

10.14. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azokra az eseményekre – kivéve életmentő beavatkozás ese- tén – amelynek oka részben vagy egészben:

a) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és kö- vetkezményei,

b) a fogpótlás.

10.15. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azokra az eseményekre, amelynek oka részben vagy egészben:

a) a lelki működés zavarai, betegségei,

b) a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kór- házi tartózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,

c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (különösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyó- kúra),

d) orvosi végzettséggel vagy működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés.

10.16. A biztosított igazolt (versenyzői, sportolói licen- ce-szel, engedéllyel) sportolóként végzett sporttevé- kenységével vannak okozati összefüggésben.

10.17. Olyan, a szervezet támasztórendszerét érintő ár- talomra, melynek meglétére az adott baleseti esemény hívja fel a figyelmet. A degeneratív, orthopéd jellegű kórképek a biztosítási védelemből ki vannak zárva.

10.18. Artroszkópiával végzett, térdet érintő műtétek következményeként kialakult maradandó egészségká- rosodási kockázat a biztosítási fedezetből ki van zárva.

10.19. A biztosított foglalkozásával összefüggésben be- következő biztosítási események, amennyiben a bizto- sított foglalkozása:

• artista,

• búvár,

• bányász,

• építőmunkás magas építményeken (10 méteres ma- gasságtól),

• fegyveres testület tagja,

• fegyveres őr,

• kaszkadőr,

• légiutas-kísérő,

• pilóta (repülő, helikopter, vadászrepülő),

• pirotechnikus,

• pénzszállító autó sofőrje vagy annak kísérője,

• robbanóanyaggal dolgozó ipari munkás,

• tűzijáték- és csillagszórógyártó,

• vadász,

• veszélyes anyagot szállító tehergépkocsi sofőr,

• ipari alpinista,

• mélyépítő munkás,

• állatszelidítő,

• barlangi mentő, hegyi mentő,

• hivatásos katona,

• tűzszerész.

10.20. Nem téríti meg a biztosító továbbá, bárminemű kárt, veszteséget, költséget, melynek eredménye, ke- letkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a terrorizmus bármilyen formájával az alábbi- akban foglaltak szerint:

Kizárásra kerülnek azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott bizto- sítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, me- lyeket közvetlenül, vagy közvetve terrorcselekménnyel, vagy annak elkövetése során közveszély okozásával, vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekmé- nyekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok, vagy más esemény, – történjék ez bármely időrendi sorrend- ben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében. Terrorista cselekménynek minősül továbbá minden olyan cselek- mény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízá- sából, vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), amelyet minden jel szerint

azért hajtanak végre, hogy – egy jogszerű vagy tény- leges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja, vagy – a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy – melyek módja és körül- ményei arra engednek következtetni, hogy azokat poli- tikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre. Kizárásra kerülnek továb- bá azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyek- ben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terro- rista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy el- fojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

11. A KOCKÁZATVISELÉS KORLÁTOZÁSA

11.1. Balesetbiztosítási kockázatoknál hasfali és lágyék- sérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan kívülről jövő egyszeri, extrém behatás okozta, amelyre a kockázatviselés kiterjed és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként je- lentkezett.

11.2. Balesetbiztosítási kockázatoknál porckorong- sérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért egyszeri, extrém közvetlen mechanikus behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meglevő betegség súlyosbodásának a következménye.

11.3. Balesetbiztosítási kockázatoknál belső szervek vérzései és agyvérzés esetén a biztosítási védelem ak- kor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozza.

11.4. Balesetbiztosítási kockázatoknál pszichikai reak- ciók okozta káros zavarok esetén a biztosítási védelem nem áll fenn.

11.5. A biztosító nem tekinti balesetnek, a foglalkozási ártalom következtében kialakuló foglalkozási megbete- gedést, még akkor sem, ha azt az arra jogosult állami szerv üzemi balesetnek elismeri.

11.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a koc- kázatviselés kezdete előtt fennálló betegségekkel, kó- ros állapotokkal, veleszületett rendellenességekkel és azok következményeivel ok-okozati összefüggésben álló biztosítási eseményekre, amennyiben arról a bizto- sított tudomással bírt, vagy azt ismernie kellett.

12. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG KIFIZETÉSE ALÓL

12.1. A biztosító mentesülése balesetbiztosítási kocká- zatok esetén

A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól balesetbiztosítási kockázatok esetén, ha a balesetet, egészségkárosodást szándékosan vagy súlyosan gon- datlan magatartással

• a szerződő fél vagy a biztosított,

• velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

• üzletvezetésre jogosult tagjuk,

• alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk okozta.

12.2. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizeté- se alól, ha a biztosított halála, illetve sérülése:

• a kedvezményezett szándékos magatartása következ- ménye. Ebben az esetben, ha több haláleseti kedvez- ményezett is van, akkor ez a rendelkezése nem vonat- kozik azon kedvezményezettekre, akik nem hatottak közre a biztosított elhalálozásának előidézésében.

• A biztosított jogellenesen, szándékosan elkövetett bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben következett be.

12.3. Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül külö- nösen, ha a biztosítási esemény

• a biztosított ittas állapotával (0,8 ezreléket meghala- dó véralkohol vagy 0,5 mg/l légalkohol szint) közvet- len összefüggésben valósul meg, vagy

• nem az orvos által javasolt, illetve nem az orvos által előírt adagolásban szedett gyógyszer, nyugtató, tu- datmódosító szer hatására állt be,

• a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas (0,8 ezre- lék) vezetése következtében áll be, vagy

• a biztosított munkavégzése során a munka- és tűzvé- delmi szabályok be nem tartása miatt következett be. 12.4. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét szegi meg súlyosan gondatlanul vagy

szándékosan.

13. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

13.1. A biztosított, vagy a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy, illetve azok képviselője köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt annak bekövetkez- tétől számított 2 munkanapon belül írásban bejelen- teni oly módon, hogy a kárbejelentéssel egyidőben a szerződő által kiadott a biztosított munkavállalói vagy tagságát igazoló dokumentumot, illetve a „Biztosítot- ti nyilatkozatot” is be kell nyújtania. Köteles továbbá a biztosítónak a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tar- talmának ellenőrzését.

13.2. Halálesetet a bekövetkeztétől számított 5 munkana- pon belül kell jelenteni a biztosítónak, akkor is, ha a balesetet korábban már jelentették, valamint abban az esetben is, ha a teljes körű kárbejelentéshez szükséges összes dokumen- táció még nem áll rendelkezésre.

A biztosító elérhetőségei:

Ügyfélszolgálati irodánk: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Telefonon a x00-0-000-0000 számon

13.3. Baleseti eredetű maradandó egészségkároso- dásra vonatkozó szolgáltatási igényt a baleset bekövet- keztétől számított 1 éven belül kell bejelenteni, de eb- ben az esetben is a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítóval 5 munkanapon belül írásban közölni kell.

13.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerző- dő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekö- vetkezését a szerződésben megállapított határidőben biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának el- lenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kö- telezettsége szempontjából lényeges körülmény kide- ríthetetlenné válik.

14. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

14.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a szolgáltatásra jogosult a szol- gáltatási kötelezettség beálltának és összegszerűségének megállapításához szükséges iratokat maradéktalanul a biz- tosító rendelkezésére bocsátotta.

14.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgálta- tás igénybevételéhez, a biztosítási szolgáltatás jogalapjának és összegszerűségének megállapításához a biztosító a kö- vetkező iratokat kérheti be. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a jelen fejezetben felsorolt valamennyi doku- mentum eredeti példányát is bekérje:

Valamennyi, a biztosítási esemény által kiváltott szolgálta- táshoz szükséges dokumentumok:

• a biztosító erre a célra szolgáló, hiánytalanul kitöltött és

aláírt szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványának ere- deti példánya,

• a biztosítotti nyilatkozat,

• a biztosítási eseményt kiváltó, annak bekövetkezésében szerepet játszó eseményre vonatkozó, illetve az azzal kapcsolatos valamennyi ellátás orvosi dokumentációja, gyógykezelések, vizsgálatok iratai, kórházi zárójelenté- sek, szövettani eredmények, műtéti leírások, szakorvosi iratok másolatai,

• hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkal-

mas, hiteles hatósági okirat, vádindítvány vagy vádirat, bí- rósági ítélet vagy az eljárást befejező/elutasító határozat, amennyiben ilyen készült és az okirat szükséges a bizto- sítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához,

• külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biz-

tosítási esemény körülményeiről a külföldi állami vagy ön- kormányzati hatóság és egészségügyi intézmények által kiállított okiratok hiteles magyar fordítása,

• kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képviselő,

illetve gyámhatóság vonatkozó nyilatkozata

• mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt

esetekben az azonosítási adatlap, EU illetőségi nyilatkozat,

• azon okiratok, amelyek a kedvezményezetti jogosultság (személyazonosítás, illetve kedvezményezetti vagy örö- kösi státusz) igazolásához szükségesek

Halál, baleseti halál esetén:

• a biztosított halotti anyakönyvi kivonatának másolatát,

• halottvizsgálati bizonyítvány/halotti epikrízis másolatát,

• boncolási jegyzőkönyv/kórbonctani lelet másolatát

(amennyiben készült és a kár elbírálásához szükséges),

• a halál okát igazoló egyéb orvosi vagy hatósági bizonyít- vány másolatát,

• a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szüksé- ges iratok másolatait,

• jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyatéká- tadó végzés másolata (abban az esetben kell csatolni, ha a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg vagy a kedvezményezett elhalálozott)

• halotti epikrízist tartalmazó kórházi zárójelentés

• a halál előtti orvosi dokumentumok, ambuláns vagy fek- vőbeteg kórházi kezelés esetén kórházi ambuláns kez- előlap és/vagy zárójelentés(ek) másolata,

• a háziorvos által kitöltött haláleset utáni orvosi jelentés

nyomtatvány

• házi- vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi be- tegkarton másolata

• baleseti/közlekedési baleseti jegyzőkönyv, vagy mun- kahelyi baleset esetén munkahelyi baleseti jegyzőkönyv másolatát (amennyiben ilyen készült),

• véralkohol és/vagy kábító hatású, toxikus anyagok sze-

désére vonatkozó vizsgálati eredményének másolata, (amennyiben ilyen készült),

• továbbá közlekedési baleset esetén

– rendőrségi jegyzőkönyv másolatát,

– amennyiben a biztosított a jármű vezetőjeként sérült meg, a biztosított vezetői engedélyének és a jármű for- galmi engedélyének másolatát,

• a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyző-

könyvének másolatát, (amennyiben ilyen készült),

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetén továbbá:

• végállapotot leíró kezelőorvosi lelet másolatát,

• az arra jogosult szerv által kiadott maradandó egészség- károsodási orvosi határozat másolatát (amennyiben ilyen készült),

• a maradandó egészségkárosodás alapjául szolgáló bal-

esettel (balesetekkelkapcsolatos valamennyi és még be nem nyújtott orvosi dokumentum másolatát.

Kórházi ápolás, égési sérülés esetén továbbá:

• valamennyi az adott balesettel kapcsolatos orvosi doku- mentumot

• orvosi ambuláns lap másolatát,

• orvosi igazolás, beutaló másolatát,

• kórházi zárójelentés másolatát; műtét esetén olyat mely

tartalmazza WHO vagy az OENO kódot,

• műtéti leírás másolatát,

• altatási jegyzőkönyv másolatát,

• kórlapok másolatát,

• ápolási lap és dokumentáció másolatát,

• labor eredmények másolatát,

• szövettani eredmények másolatát,

• képalkotó műszeres vizsgálatok eredményeinek másola- tát,

• testfelületet 20%- felett ért és legalább II.fokú égési sérü- lés ellátásáról szóló orvosi dokumentáció másolatát,

• korábbi sérüléssel, betegséggel kapcsolatos valamennyi

orvosi dokumentáció másolatát,

• betegkarton kivonat (házi- vagy üzemorvosi, illetve állo- mányilletékes orvosi karton, járóbeteg ellátási karton) má- solatát,

• táppénzes és/vagy keresőképtelenségi állomány meg-

állapítására jogosult szerv által a táppénzes és/vagy ke- resőképtelenségi állomány igazolására rendszeresített nyomtatványok eredeti vagy másolati példányát,

• szükség esetén OEP/MEP igazolást.

Csonttörés, csontrepedés estén:

• röntgen lelet másolatát,

• röntgenfelvétel eredeti példányát.

Egyéb dokumentumok:

• biztosítási szerződés, illetve biztosítási kötvény eredeti

példányát,

• befizetési, átutalási bizonylat, az utolsó díjfizetést igazoló

nyugta eredeti példányát,

• baleseti rokkantsági nyugdíjra/járadékra vagy rokkantsá- gi nyugdíjra/járadékra jogosító határozat másolatát,

• az OEP, illetve egyéb hivatalos szerv felé történő adatké- réshez szükséges a biztosított, biztosított örököse vagy a kedvezményezett által aláírt felmentő nyilatkozat eredetei példányát,

• biztosított sporttagsági igazolványa, jogviszonyának iga-

zolásra szolgáló dokumentumok másolatát,

• a kiegészítő biztosítási feltételekben részletezett további

iratok.

Az igény érvényesítőjének a fentiek mellett lehetősége van a bizonyítás általános szabályai szerinti okirati bizonyítás le- folytatására.

14.3. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igé- nyét a biztosítóval szemben érvényesíti.

14.4. A biztosított, illetve a kedvezményezett a biztosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jog- szabályok betartásával, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazza a biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgál- tatási kötelezettség beálltával összefüggésben más bizto- sítótól információkat szerezzen be, valamint azoktól az or- vosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve amelyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szük- séges felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentu- mokat közvetlenül beszerezze.

A felhatalmazás megadását követően is köteles azonban a biztosított, illetve a szolgáltatásra igényt érvényesítő az ada- tok, dokumentumok beszerzése során a biztosítóval együtt- működni.

14.5. Az idegen nyelvű dokumentumokat magyar nyelven kell benyújtani, a magyar nyelvű hiteles fordítás költségei minden esetben az igény érvényesítőjét terhelik.

14.6. A biztosító által előírt, a kárrendezéshez kapcsolódó orvosi vizsgálaton részt vett biztosított az egészségügyről

szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében jogosult a vizsgálati eredményeket az egészségügyi szolgáltatónál megismerni.

15. A SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSE

15.1. A biztosító szolgáltatásait költségmentesen, a kedvez- ményezett részére banki folyószámlára utalással teljesíti. A biztosításközvetítő az ügyfélnek járó összeg kifizetésében nem működhet közre.

15.2. A biztosító vállalja, hogy a biztosítási szolgáltatások kifizetéséhez szükséges összes irat kézhezvételétől számí- tott 30 napon belül a szolgáltatás iránti igény jogosságát el- bírálja, és arról nyilatkozik.

15.3. A biztosító vállalja, hogy a szolgáltatás igény jogossá- gának elismerését, illetve a jogosulttal történt megegyezést követő 30 napon belül a biztosítási szolgáltatást kifizeti.

16. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

16.1. Jelen szerződés alapján járadék fizetésére nincs lehe- tőség.

16.2. A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő biztosí- tási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló (SZJA tv) rendelkezései is irányadók. Jogi személy szerződő esetén az SZJA tv. mel- lett a társasági adózásról szóló törvény, illetve a társadalom- biztosításra vonatkozó jogszabályok is irányadóak. Mivel az adójogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak, indokolt a biztosított és a szerződő részéről a szerződés tar- tama alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése. A Biz- tosító az aktuális adózásra vonatkozó információkat a hon- lapján (xxx.xxxxxx.xx) bocsátja ügyfelei rendelkezésére. Az adójogszabályok változásáról a biztosító nem küld értesítést, a jogszabályi változásokat a szerződő és a biztosított kíséri figyelemmel.

VII. KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ‌‌

1. BALESETI HALÁL

Jelen kiegészítő feltételek (továbbiakban: feltételek) a SIG- NAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Csopor- tos Balesetbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvé- nyesek, és egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Csoportos Balesetbiztosítás általános feltételének rendelkezései az irányadóak.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY IDŐPONTJA

Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek mi- nősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért, a biztosított akaratán kívül fellépő olyan, egyszeri, hirtelen külső behatás (baleset), amelynek következtében a biztosí- tott a baleset megtörténtétől számított 1 éven belül elhalá- lozik.

A biztosítási esemény időpontja a baleset napja.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a biz- tosítási szerződésben a baleseti halál esetére meghatáro- zott, a baleset napján hatályos biztosítási összeget fizeti ki, amennyiben a biztosított életkora a biztosítási esemény be- következésének időpontjában a 65 évet nem haladja meg.

2.2. Amennyiben a biztosító a halál alapjául szolgáló bal- esettel összefüggésben a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra már szolgáltatást nyújtott, úgy a bal- eseti eredetű maradandó egészségkárosodásra kifizetett összeget a baleseti haláleseti szolgáltatás összegéből levon- ja és csak a különbözetet fizeti ki.

3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

A biztosító jogosult a halál körülményeinek vizsgálatára.

2. BALESETI EREDETŰ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ‌

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY IDŐPONTJA

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. Amennyiben a baleset napjától számított 1 éven belül megállapítható, hogy a baleset következményeként a biz- tosított legalább 20%-os mértékű maradandó egészség- károsodást szenvedett, a biztosító a szerződésben megha- tározott, a baleset napján hatályos biztosítási összegnek a maradandó egészségkárosodás mértéke alapján megálla- pított százalékát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki, amennyiben a biztosított életkora a biztosítási esemény be- következésének időpontjában a 65 évet nem haladja meg.

2.2. Az egészségkárosodás mértékét az alábbiak szerint kell megállapítani (a táblázat csak iránymutatásként szolgál):

Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működéskép- telensége	5%
Bármely másik lábujj teljes elvesztése vagy működéskép- telensége	2%
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése	50%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	30%
A szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Az ízlelőképesség teljes elvesztése	5%

2.3. Az előző pontból adódó egészségkárosodási mértékek (százalékok) összegződhetnek, de nem haladhatják meg a 100%-ot. A biztosító a legalább 20%-os baleseti eredetű ma- radandó egészségkárosodást tekinti biztosítási eseménynek. Amennyiben a szerződés hatálya alatt több biztosítási ese- mény is bekövetkezik és ezáltal a százalékok együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási esemény kap- csán a százalékok összegződnek és azok együttesen a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa minden esetben a biztosítási összeg.

2.4. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elveszté- se, illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott százalékok megfelelő hányadát kell fi- gyelembe venni. Ha az egészségkárosodás foka a fenti tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást asze- rint kell megállapítani, hogy a testi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent.

Testrészek	Térítés:
Egy kar vállizületből való teljes elvesztése vagy teljes műkö- désképtelensége	70%
Egy kar könyökizület felettig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége	65%
Egy kar könyökizület alatt való elvesztése vagy teljes műkö- désképtelensége	60%
Egy kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	55%
Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképte- lensége	20%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	10%
Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	5%
Egy láb combközép felettig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%
Egyik láb combközépig való teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	60%
Egy láb térd alatt való elvesztése vagy teljes működéskép- telensége	50%
Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése vagy teljes mű- ködésképtelensége	45%
Egyik lábfej teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	40%

2.5. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértéke független a biztosított foglalkozásától és egyéb te- vékenységétől, a biztosító a bármely tevékenységet akadá- lyozó egészségkárosodást veszi figyelembe.

2.6. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértékét minden esetben a biztosító orvosa állapítja meg.

2.7. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított bal- eseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is beszerezhet orvosi véleményt. Amennyiben az a biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt lehet egy újabb felülvizsgálatra felkérni.

2.8. A baleset utáni első évben a jelen kiegészítő biztosítás kapcsán kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset kö- vetkezményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak a maradandó egészségkárosodás mértéke megállapítható. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható, lega- lább 20%-os mértékű károsodási mérték szerint járó kifizetést. A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosítási eseményt követő 2 éven belül meg kell állapítani.

2.9. Ha a biztosított halála

– a balesetet követő 1 éven belül a balesetből kifolyólag következik be, a baleseti eredetű maradandó egészség- károsodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támaszt- ható,

– a balesetet követő 1 éven belül, de a balesettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől számított 1 év eltelte után következik be, olyan egészségkárosodási mérték után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel a legutol- só orvosi vizsgálat megállapítása alapján számolni kellett volna.

3. MEGSZŰNÉS

Jelen kiegészítő biztosítás a Csoportos Balesetbiztosítás Ál- talános Szerződési Feltételeiben részletezetteken túl adott biztosított esetében megszűnik, akkor is, ha a jelen kiegé- szítő biztosítás biztosítási összegének 100%-a kifizetésre került. Ebben az esetben a megszűnés időpontja a kifizetést követő hónap 1. napja. A kiegészítő biztosítás díja adott biz- tosított vonatkozásban ezen időpontig illeti meg a biztosítót.

4. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

4.1. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a Csoportos Balesetbiztosítási Általános Feltételek 14.2. pontjában leírtakon túl a következő iratok benyújtását kéri:

– friss orvosi jelentés eredeti példánya a biztosított aktuális állapotáról.

4.2. Az igény elbírálása során a biztosító bizonyítási eljárást folytathat le, amelynek keretében további szükséges okmá- nyok benyújtását kérheti és orvosi vizsgálatokat is elvégez- tethet. A vizsgálatok lefolytatására a biztosító jogosult.

3. BALESETI KÓRHÁZI NAPIDÍJ ‌

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY IDŐPONTJA

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért, a biztosított akaratán kívül fellépő olyan, egyszeri, hir- telen külső behatás (baleset), amelynek következtében a biztosított orvosilag szükségesnek tartott, legalább 5 napot meghaladó kórházi gyógykezelésre szorul. A biztosítási ese- mény a biztosítottat ért balesettel okozati összefüggésben álló kórházi kezelés első napjával kezdődik és a kórházból történő elbocsátással, a kórházi zárójelentés kiállításának napjával végződik.

1.2. Jelen feltételek szempontjából kórháznak minősül a magyar tisztiorvosi és szakmai felügyelet által elismert, en- gedélyezett fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény, amely ál- landó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.

1.3. Nem terjed ki a biztosítás:

• geriátriai, rehabilitációs, gyógypedagógiai, logopé- diai kezelésekre, a házi ápolás és a gyógytornára, fogyókúrás kezelésekre,

• tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanatóriumok,

• idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei,

• gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok,

• fürdő- és egyéb gyógyintézetek,

• ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei által nyújtott ellátásaira.

1.4. Nem vonatkozik a biztosítási védelem a kockázatviselés kezdete előtt történt balesettel ok-okozati összefüggésben álló kórházi tartózkodásra és/vagy kezelésre.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosító minden naptári napra, amelyen a biztosított biztosítási esemény (baleset) miatt orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, a baleset napjától számított 1 éven belül, de maximum 30 napra kórházi napidíjat fizet, feltéve, hogy legalább 5 napig tartott a kórházi ellátás.

2.2. Több biztosítási esemény bekövetkezte esetén is a biz- tosító szolgáltatása 1 éven belül maximum 30 napra korlá- tozódik.

2.3. A kórházi napidíj mértéke a választott biztosítási összeg 100%-a, amennyiben a biztosított a biztosítási esemény idő- pontjában nem haladja meg a 65 évet.

3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

A biztosító fenntartja magának jogot, hogy a biztosítottnál a gyógykezelés indokoltságát és az egészségi állapotot a biztosító orvosával ellenőriztesse.

4. CSONTTÖRÉS, CSONTREPEDÉS ‌

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY IDŐPONTJA

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért, biztosított akaratán kívül fellépő olyan, egyszeri, hirtelen külső behatás (baleset), amely következtében a biztosított csonttörést vagy csontrepedést szenved.

1.2. Fogtörés nem minősül csonttörésnek, illetve a fogrepe- dés nem minősül csontrepedésnek.

1.3. A biztosítási esemény időpontja a baleset napja.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén

– balesetenként a törések vagy repedések számától függet- lenül – egyszeri kifizetésként a biztosítási esemény időpont- jában hatályos, a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget fizeti ki, amennyiben a biztosított életko- ra a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a 65 évet nem haladja meg.

2.2. Biztosítási évente biztosítottanként, maximum 2 biztosí- tási eseményre történhet szolgáltatás.

3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

3.1. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a Csoportos Balesetbiztosítási Általános Feltételek 14.2. pontjában leírtakon túl a következő iratok benyújtását kérheti:

• a képalkotó elájárások eredeti példányát

3.2. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosí- tottnál a gyógykezelés indokoltságát és az egészségi állapo- tot a biztosító orvosával ellenőriztesse.

5. ÉGÉSI SÉRÜLÉSI TÉRÍTÉS ‌

Testfelület Súlyosság	10–19%	20–49%	50–80%	80% felett
I. fokú	–	–	–	–
II. fokú	–	10%	25%	40%
III. fokú	20%	40%	100%	160%
IV. fokú	40%	80%	200%	200%

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY IDŐPONTJA

A biztosítási esemény időpontja a baleset napja.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a bizto- sítási szerződésben az égési sérülések esetére meghatá- rozott, a baleset napján hatályos biztosítási összegnek az égési sérülés súlyossága alapján megállapított százalékát fizeti ki, amennyiben a biztosított életkora a biztosítási ese- mény bekövetkezésének időpontjában a 65 évet nem halad- ja meg. A térítés mértéke az égési sérülés súlyosságától és kiterjedtségétől függően a következő:

Térítés mértéke: a biztosítási összeg táblázat szerinti száza- léka.

2.1. Ha a biztosított egy biztosítási esemény következté- ben többféle súlyosságú és/vagy kiterjedésű égési sérülést szenved, akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét az egyes sérülések kiterjedésének százalékos mértékét összeadva, a legmagasabb súlyosságú sérülés szorzójával állapítja meg. Ez a mérték azonban összességében a 200%-ot nem ha- ladhatja meg.

2.2. A biztosító szolgáltatása 1 biztosítási évben több bizto- sítási esemény bekövetkezte esetén sem haladhatja meg a biztosítási összeg kétszeresét.

3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosítottnál a gyógykezelés indokoltságát és az egészségi állapotot a biztosító orvosával ellenőriztesse.

1. számú melléklet ‌‌

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

BIZTOSÍTÁSI FEDEZETEK ÉS BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEK TÁBLÁZAT

Fedezet megnevezése	1 csomag	2 csomag	3 csomag
Baleseti halál	300 000 Ft	900 000 Ft	1 500 000 Ft
Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (20%-tól)	500 000 Ft	1 500 000 Ft	2 500 000 Ft
Baleseti kórházi napidíj	2 000 Ft	6 000 Ft	10 000 Ft
Csonttörés	5 000 Ft	15 000 Ft	25 000 Ft
Égési sérülés	250 000 Ft	750 000 Ft	1 250 000 Ft
Tarifális díj fő/év	1 832 Ft	5 495 Ft	9 158 Ft

2. SZÁMÚ MELLÉKLET ‌‌

VÁLLALKOZÓI VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉS

Jelen feltételkiegészítés a biztosítási szerződések elválaszthatatlan részét képezi.

SIGNAL CÉGTÁRS Vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítás

A kár bejelentésénél a pénzügyi, gazdasági, ügyviteli, üzemviteli, számviteli, műsza- ki, üzemeltetési dokumentációkat, terveket, költségvetéseket, árajánlatokat, jegy- zőkönyveket, emlékeztetőket, tanúnyilatkozatokat, üzleti terveket, szállítói listákat,

gyártási és értékesítési folyamat leírásokat valamint az alábbi iratokat, dokumentá- ciókat kérheti a biztosító, a biztosítási szerződésben foglalt biztosítási események bekövetkeztekor:

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

kárleírás, kárbejelentő

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle

kötvény/szerződés

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

bankszámlaszám

ÁFA nyilatkozat

tulajdoni lap

bérleti szerződés

bányatérkép

építési engedély

talajvizsgálat

alaprajz

ingatlan építési tervdokumentáció

kivitelező neve

használatbavételi/működési engedély

statikusi szakvélemény

építési napló

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

alapító okirat

ingatlan értékbecslés

nyílvántartási térképmásolat

tulajdoni hányad igazolás

öröklési bizonyítvány

jogerős hagyatékátadó végzés

nyugta

beszerzési számla

használati utasítás

műbizonylat

árajánlat

műszaki leírás

műszaki rajz

jótállás

helyreállítási számla

szakvélemény

gazdaságossági számítás

számlarészletező

adásvételi szerződés

közüzemi számlák

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

önkormányzati hatósági bizonyítvány

tűzhatósági bizonyítvány

feljelentés

hatósági határozat

riasztási napló

vádirat

fénykép

elektronikus adathordozó

tranziens védelem dokumentációja

tanúnyilatkozat

2. számú melléklet

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

lízingszerződés

használatba adási megállapodás

kölcsönadási szerződés

bérbeadási szerződés

felelős örzésbe adási megállapodás

őrnapló, őrutasítás

karbantartási szerződés

munkaszerződések

bizományosi szerződés

MABISZ ajánlás

szállító levél

hajólevél

szállítási számla

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

könyvelési bizonylat

utazási ktg. igazolás

vámáru nyilatkozat

leltár

önköltségkimutatás, -számítás

adószám

mérleg

pénzkezelési szabályzat

eredménykimutatás

használatbavételi igazolás

tárgyi eszköz nyilvántartó lap

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai,

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

jármű törzskönyv

jogosítvány/gépkezelői igazolvány

lovasfogat hajtói engedély

illetékbefizetési bizonylat

SIGNAL CÉGTÁRS Vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítás

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

nyilatkozat hozzátartozóról

gyámhatósági okirat

halotti anyakönyvi kivonat

orvosi ambuláns lap

orvosi vizsgálati iratok

kórházi zárójelentés

boncjegyzőkönyv

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (OOSZI)

röntgenfelvétel

táppénzes igazolás

keresetveszteség igazolás

felelősségvállaló nyilatkozat

biztosított és károsult közötti szerződés

fegyvertartási engedély

állatorvosi igazolás

hatósági állatorvosi igazolás

állatorvosi kényszervágási javaslat

mérlegelési jegy

értékesülési elszámolás

hulla átvételi jegy (ÁTEV)

állatoltási igazolvány

lótenyésztési napló

marhalevél

törzskönyv

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

rokkantsági nyugdíj igazolás

befizetési, átutalási bizonylat/díjfizetési nyugta

hitelezőtől kifizetési engedély

engedményezési nyilatkozat

2. számú melléklet

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 4365

Document Metadata

Table of Contents

SIGNAL CÉGTÁRS

Document Metadata